Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2007. (III. 01.) rendelete az egyes szociális ellátások helyi szabályozásáról Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdése és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - módosított - 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdésében, a 26. §-ában, a 32. §-ának (1) és (3) bekezdésében, a 37/D. § (5) bekezdésében, a 38. § (9) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 46. § (1) bekezdésében, az 50.§ (3) bekezdésében és az 58/B. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról a következő rendeletet (a továbbiakban: R) alkotja: Általános rendelkezések A rendelet célja 1. § E rendelet célja, hogy az önkormányzat a közigazgatási határain belül – a hivatkozott törvénnyel és az ahhoz kapcsolódó kormányrendelettel összhangban – megállapítsa az önkormányzat által pénzben és természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, illetve igénybevételüknek módjait, feltételeit, valamint érvényesítési garanciáit. A rendelet hatálya 2. § (1) (2) (3) (4) (5)
A rendelet hatálya a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kiterjed a Nyírbogát Nagyközség területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.
(1) A rendelet hatálya az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. (2) A rendelet hatálya kiterjed a)a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint az b) Szt. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Eljárási rendelkezések 3. § (1) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a
továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A szociális ellátások megállapítására irányuló kérelmeket (a továbbiakban: kérelem) Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Polgármesteri Hivatalánál kell szóban vagy írásban, illetve rendszeresített formanyomtatványon írásban előterjeszteni. A szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet kell készíteni. (3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól - külön jogszabályban meghatározott tartalmú -nyilatkozatot tenni, illetve azokat igazolni.
a) b) c) d) e)
(4) A jövedelemszámításhoz, a kérelemhez csatolni kell: A havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap nettó átlagáról kiadott munkáltatói igazolást, A társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, Munkanélküli ellátás esetén az azt megállapító határozatot, Vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző év személyi jövedelemadó-alapjáról, Egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.
(5) Ha a kérelem az e rendelet szerint adható ellátások méltányosságból való megállapítására irányul, a kérelmezőnek csatolnia kell a méltányosság gyakorlására lehetőséget adó körülmény fennállásának hitelt érdemlő igazolását, amely 5 napnál nem lehet régebbi (pl. az egészségi állapotra vonatkozó orvosi igazolás). (6) Ha az eljáró hatóság hivatalos tudomása, vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (3) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. (7) A jogosultság elbírálásához bizonyítékként felhasználható más közigazgatási szerv, hatóság, illetőleg szociális feladatokat ellátó más szerv által tartott helyszíni szemlén készített jegyzőkönyv, továbbá az általa más ügy eldöntéséhez készített környezettanulmány, feltéve, ha annak elkészítése óta három hónap nem telt el, és a jegyzőkönyv az ügy elbírálásához szükséges adatokat tartalmazza. (8) Az ügy érdemében egyszerűsített határozat hozható, ha a hatóság a kérelemnek helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.
Pénzbeli- és természetben nyújtott ellátások Az ellátások formái 4. § (1) Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) b) c) d)
lakásfenntartási támogatást, átmeneti segélyt, temetési segélyt, köztemetést, 2
e) közgyógyellátást állapít meg az Szt.-ben, valamint az R.- ben meghatározott feltételek szerint.
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások a pénzbeli ellátások kifizetésének valamint folyósításának szabályai 5. § (1) A szociális ellátásokat – ha e rendelet másképpen nem rendelkezik – a megállapító határozat jogerőre emelkedését követően a Polgármesteri Hivatal pénzintézeti átutalás útján vagy postai úton utalja ki a jogosultnak. (2) Az átmeneti segély, illetve a temetési segély a Polgármester engedélyével indokolt esetben a Polgármesteri Hivatal házipénztárából azonnal kifizethető. Rendszeres szociális segély 6. § A rendszeres szociális segélyre az Szt. valamint a végrehajtási rendeletei mindenkor hatályos rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. 7. § (1) A nem foglalkoztatott személy az Sztv. 37/A. (3) c-d. pontjában szabályozott megelőző együttműködést az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyházi Regionális Kirendeltségével – a Flt. szerinti együttműködéssel – köteles teljesíteni. (2) Az együttműködési kötelezettség szerint a nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülő személy a) az ellátást megállapító határozat közlésétől számított 15 napon belül jelentkezik a Munkaügyi Központnál, és nyilvántartásba veteti magát. Az ellátást megállapító határozatban e kötelezettségre, illetve a kötelezettség elmulasztásának következményeire a kérelmező figyelmét fel kell hívni. b) írásban megállapodik és rendszeresen részt vesz a Munkaügyi Központ által megjelölt időpontban a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedését segítő programokban; a programban foglaltakat teljesíti;
c) a felajánlott és számára – Sztv. 37/H. § (6) bekezdése szerint – megfelelő munkalehetőséget legkésőbb az értesítést követő 5. munkanapon megkezdi. d) akadályoztatása esetén a neki felróható okokat, hitelt érdemlően köteles igazolni.
(3) A beilleszkedést segítő program – a rendszeres szociális segélyben részesülő személy helyzetéshez és mentális állapotához igazodó-típusai: a) az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyházi Regionális Kirendeltségével való kapcsolattartás, b) a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, 3
tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel, c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére, d) a felajánlott és számára – a Sztv. 37/H (6) bekezdése szerint – megfelelő munkalehetősg elfogadása, e) a munkaügyi központnál álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttmüködés.
(4) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt az együttmüködési kötelezettségét első alkalommal megszegi – ide értve a (4) bekezdésben foglaltakat – akkor az együttmüködési kötelezettség megszegését követő hónap 1. napjától a segélyt csökkentett összegben 6 hónapig 75%-os mértékben kell folyósítani. (5) Ha a rendszeres szociális segélyben részesaülő személy a segély folyósításának időtartama alatt az együttműködési kötelezettségét két éven belül ismételten v a g y súlyosan megszegi akkor a segélyre való jogosultságát a segély összegének folyósításával egyidejűleg az együttmüködési kötelezettség megszegését követő hónap 1. napjától kell megszüntetni. (6) Az együttmüködési kötelezettség súlyos megszegésének kell tekinteni az az Sztv. 37/B. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakon túl, ha: a) a rendszeres segélyben részeülő a neki felróható okból a közcélú munkára, közmunkára, vagy közhasznú munkára vonatkozó idézésre nem jeleni meg, b) az Sztv. 25. § (4) bekezdése szerinti felülvizsgálatot a segélyben részeülőnek felróható okból nem lehet elvégezni. Lakásfenntartási támogatás 8. § A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt az Szt-ben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (normatív lakásfenntartási támogatás).
Átmeneti segély 9. § (1) Az önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt. (2) Az átmeneti segély elbírálása szempontjából szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, akinek családjában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át. (3) (4) (5) (6) (7)
Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet: elemi kár krónikus, hosszantartó betegségből eredő jövedelem-kiesés társadalom- és egészségbiztosítási ellátás (rokkantsági, öregségi nyugdíj stb.) intézése miatti jövedelem-kiesés egyéb, előre nem látható, különös méltánylást érdemlő esetek.
(1)
Az átmeneti segély esetenkénti összege a 6.000,-Ft-ot, együttes összege egy naptári éven belül a 30.000,-Ft nem haladhatja meg.
(2)
Az átmeneti segély természetbeni támogatásként is megállapítható: 4
(3) (4) (5)
élelmiszervásárlási utalvány formájában, tankönyv- és tanszer beszerzésére, intézmény térítési díj kifizetésére.
(1) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl: rendkívüli haláleset, elemi csapás) szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, akinek családjában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén annak 250 %-át. Ebben az esetben az átmeneti segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladhatja meg. (2) Az átmeneti segély iránti kérelem e rendelet 1. sz. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújtható be. (3) Kivételes méltányosságból egyszeri támogatás adható annak a személynek is, aki egészségi állapota miatt különleges élethelyzetbe kerül, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedől élő esetében 300%-át. Különleges élethelyzetnek tekintendő: házi vagy szakorvos által igazolt súlyos fogyatékos, önmagát ellátni képtelen, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, házi vagy szakorvos által igazolt nagyértékű gyógyászati segédeszköz használatára szoruló személy. Nagyértékű gyógyászati segédeszköznek tekintendő a 20.000.-Ft-ot meghaladó eszköz. Az átmeneti segély iránti kérelemhez csatolni kell a gyógyászati segédeszköz értékéről szóló hivatalos igazolást. Az átmeneti segély összege a gyógyászati segédeszköz 30%-a, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.
A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott átmeneti segély 10. § (1) Ha a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet hátrányai más módon nem küszöbölhetők ki – különösen indokolt esetben - az átmeneti segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. (2) A kamatmentes kölcsön legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa erejéig és legfeljebb 12 havi törlesztésre nyújtható. (3) Kamatmentes kölcsön, csak annak adható, akinek családjában, az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladja, de nem éri el annak 200% -át, egyedülélő (álló) személy esetében meghaladja annak 150%- át, de nem éri el annak 200%-át. (4) A kölcsönszerződést megszegő adós részére újabb kölcsön a szerződés-szegéstől számított két éven belül nem folyósítható. (5) Az átmeneti segélynek kamatmentes kölcsön formájában való nyújtására az e célra elkülönített éves pénzügyi előirányzatának (maximum) 50%- át, és a befizetett törlesztő részletek összegét lehet felhasználni. (6) Ha a megélhetést biztosító TB ellátásra való jogosultság fennáll, de az ellátás folyósítása még nem kezdődött meg, alkalmankénti átmeneti segély is csak kamatmentes kölcsön formájában nyújtható. (7) A havi törlesztő részlet összege csak egy alkalommal lehet kevesebb a felvett kölcsön összegének 1/12-énél. Temetési segély 11. § 5
(1) Az önkormányzat képviselő-testülete temetési segélyt állapít meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A temetési segély iránti kérelmet e rendelet 3. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. (2) A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. (3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 2007. évben 100.000.-Ft.
(4) Temetési segély nem állapítható meg annak a)
akinek családjában az egy főre jutó jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét,
b)
aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült. Köztemetés 12. §
(1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999.(X. 01.) Korm. rendelet 30.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint azt az elhunytat, akinek törvény alapján temetésre kötelezett hozzátartozója van és az a kötelezettségét a jegyző felszólítása ellenére sem teljesíti 15 napon belül, közköltségen kell eltemetni. A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell. (2) A Polgármester – a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, akinek nincs vagy nem lelhető fel tartásra köteles és képes hozzátartozója, vagy eltemettetéséről nem gondoskodik. (3) A köztemetés módjára a helyben szokásos legolcsóbb temetési módot kell választani. (4) (5) Az önkormányzat a köztemetés költségét hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy (6) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. (7) A polgármester kérelemre engedélyezi a köztemetés költségeinek részletekben történő visszafizetését. (8) Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (továbbiakban: utolsó lakóhelye ) szerinti települési önkormányzattól a köztemetés költségét vissza kell igényelni a köztemetés elrendelésétől számított 60 napon belül. Közgyógyellátás 13. § (1) A jövedelmi viszonyai alapján közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg méltányosságból annak a személynek, aki a térítésmentesen felírható társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, protetika és fogszabályzó eszközök, ideértve az utóbbiak javításának és kölcsönzésének költségeit is, valamint az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátások (továbbiakban együtt: gyógyító ellátás) költségét létfenntartása veszélyeztetése 6
nélkül nem képes viselni. (2) Méltányosságból biztosított közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 20%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedlem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 171%-át, egyedül élő esetén 220%-át.
A jogosulatlanul felvett ellátás jogkövetkezményei 14. § (1) Az e rendeleten meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére; b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére. (2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Ptk. 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. (3) Ha az önkormányzat a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, és b) a kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Az ellátások formái 15. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatási formák közül az alábbiakat biztosítja: a) b) c) d) e)
étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés támogató szolgáltatás.
(1) Az (1) bekezdésben megfogalmazott szolgáltatási formákat az önkormányzat a következők szerint biztosítja: a) Idősek Szállástbiztosító Intézete keretében • étkeztetés • házi segítségnyújtás 7
b) Családgondozó útján • családsegítés.
c) Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás Szociális és Pedagógiai Szolgáltató Központ keretén belül történik a • •
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás támogató szolgáltatás
(3) A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokért térítési díjat kell fizetni, kivételt képez a) a családsegítés, b) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás c) a támogató szolgáltatás. Étkeztetés 16. § (1) Az önkormányzat az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik, akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorultaknak tekinthető az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegnek 170 %-át, egyedül élő esetén 210 %-át nem éri el. (3) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkeztetésről más módon gondoskodni. (4) A (3) bekezdésben való jogosultság megállapítása érdekében a kérelmező köteles egészségi állapotát háziorvosával igazoltatni. Házi segítségnyújtás 17. § Az önkormányzat a házi segítségnyújtás keretében a) gondoskodik azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erejükből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak; b) gondoskodik azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik; c) biztosítja a házi segítségnyújtás keretében alapvető gondozási és ápolási feladatok elvégzését; d) közreműködik az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetőleg azok elhárításához segítséget nyújt.
8
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 18. § Az önkormányzat – Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás Szociális és Pedagógiai Szolgáltató Központ útján - a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítja a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését; b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét; c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. Családsegítés 19. § (1) Az önkormányzat a családsegítés keretében a) szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, családgondozást, a családban jelentkező működési zavarok, illetőleg konfliktusok megoldásának elősegítését biztosítja; b) kapcsolatot tart a veszélyeztetettséget és a krízishelyzetet észlelő jelzőrendszerbe tartozó szolgáltatókkal, intézményekkel, koordinálja tevékenységüket. (2) A családsegítő szolgáltatás a település teljes lakosságára kiterjed.
Támogató szolgáltatás 20. § Az önkormányzat – Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás Szociális és Pedagógiai Szolgáltató Központ útján - a támogató szolgáltatás keretében biztosítja a) az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése), b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása, e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz, f) egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan,
g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, h) a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése. 9
Szociális szolgáltatásokra vonatkozó közös rendelkezések 21. § (1)
Az Idősek Szállástbiztosító Intézetének intézményvezetője külön eljárás nélkül köteles az intézmény feladatkörébe tartozó ellátást (étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) nyújtani azoknak a személyeknek, akiknek az azonnali ellátás hiánya életüket, egészségüket súlyosan veszélyeztetné.
(2)
Az intézményvezető az (1) bekezdésben foglalt intézkedéséről a Szociális, Egészségügyi és Oktatási Bizottságot annak legközelebbi ülésén tájékoztatni köteles.
(3)
Az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, és a Idősek Szállástbiztosító Intézetébe történő felvétel iránti kérelem az Idősek Szállástbiztosító Intézetének vezetőjénél terjeszthető elő. 22. §
(1) A személyes gondoskodás formáira (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés) való jogosultságot a megállapítás évétől számítva évente felül kell vizsgálni. (2) A személyes gondoskodás keretében történő ellátást meg kell szüntetni: (3) a jogosultnak az ellátás megszüntetésére vonatkozó bejelentését követően 3 napon belül, illetve (4) azonnali hatállyal, ha az ellátási jogosultság feltételei már nem állnak fenn, vagy a jogosult kórházi ápolásra, más intézményi elhelyezésre szorul. 23. § (1)
(2)
Az Idősek Szállástbiztosító Intézetében fizetendő személyi térítési díjat, a szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás térítési díját az önkormányzat évente külön rendeletben állapítja meg. Az étkeztetés természetbeni ellátásként is nyújtható, a rászorult térítési díjának kifizetésével.
Szociálpolitikai Kerekasztal 24. § Az önkormányzat a szociális szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése érdekében szociálpolitikai kerekasztalt működtet, amely szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart. Tagjai a településen szociális intézményeket működtető fenntartók képviselőin kívül a helyi szervezetek képviselői, így különösen: a) b) c) d)
Az önkormányzat Szociális, Egészségügyi és Oktatási Bizottságának elnöke Az Idősek Szállástbiztosító Intézetének vezetője Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyházi Regionális Kirendeltségének vezetője Helyi Kisebbségi Önkormányzat Elnöke 10
e) f) g) h) i)
Védőnők képviselője Háziorvosok képviselője Családgondozók Napközi Otthonos Óvoda Vezetője Vantus István ÁMK igazgatója Hatásköri rendelkezések 25. §
Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata e rendelet 8. §-ában szabályozott lakásfenntartási támogatás, 9-10. §-aiban szabályozott átmeneti segély, 11. §-ában szabályozott temetési segély megállapítására biztosított hatáskörének gyakorlását átruházza Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Polgármesterére. Záró rendelkezések 26. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) E rendelet előírásait a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2005. (X. 28.) rendelete valamint az azt módosító 6/2006. (VI.19.) rendelete. Nyírbogát, 2007. február 28. Dr. Simon Miklós polgármester
Dr. Éliás Tünde jegyző
Záradék: A rendeletet 2007. március 01-jén kihirdettem. Nyírbogát, 2007. március 01. Dr. Éliás Tünde jegyző
11