JEGYZŐKÖNYV. Sárospatak Város Polgármesteri Hivatala Dísztermében november 6-án, a Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság ülésén

JEGYZŐKÖNYV Készült:

Sárospatak Város Polgármesteri Hivatala Dísztermében 2006. november 6-án, a Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság ülésén.

Jelen vannak: Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság részéről:  Erdős Tamás tanácsnok, a bizottság elnöke  Hutkainé Novák Márta,  Stumpf Gábor József,  Saláta László Mihály,  Livják Emília,  Dr. Szabó Irén,  Stumpf Ernő a bizottság tagjai Polgármesteri Hivatal részéről:     

Aros János Dr. Komáromi Éva Vukovich Lászlóné Peremiczkiné Dobos Edina György Zoltán

alpolgármester jegyző aljegyző irodavezető csoportvezető

Meghívott:  

Csatlós Csaba Ágoston András

fürdővezető főkertész

Megjegyzés: Dr. Szabó Irén a 3. napirend tárgyalását követően távozott. Hutkainé Novák Márta a 4. napirendi pont szavazásakor nem volt jelen.

Napirend előtt: Erdős Tamás: Köszönti a meghívott vendégeket, a bizottság tagjait, valamint a Polgármesteri Hivatal képviselőit. A jelenléti ív alapján megállapítja, hogy a bizottság ülése határozatképes.

Tájékoztatja a bizottság tagjait, hogy az ülésről hangfelvétel és jegyzőkönyv készül, továbbá a napirendek elfogadásáról minden esetben az ülés kezdetén szavazni szükséges. Ha valakinek a meghívóban szereplő napirendhez javaslata van, a napirendet elfogadó szavazás előtt teheti meg. Abban az esetben, ha az ügy kisebb horderejű, azt a bizottság az egyéb ügyek között tárgyalja. Kéri a bizottsági tagokat, napirendre csak olyan ügyet javasoljanak felvenni, amely megfelelően elő van készítve. Stumpf Gábor elmondja, tájékoztatni kívánja a bizottságot a Szent Erzsébet Év programjairól. Dr. Szabó Irén kéri, tárgyalja a bizottság a Szent Negyedre vonatkozó rendezési terv elkészítéséről szóló napirendet. Erdős Tamás: Indítványozza, a bizottság az egyéb ügyek között tárgyaljon az idegenforgalmi kiállításokkal kapcsolatos tájékoztatóról, a Kossuth u. 24. szám alatti szociális bérlakás értékesítéséről és a Katona J. u. 26. fsz. 1. szám alatti ingatlan hasznosításáról.

A bizottság elnöke megállapítja, a bizottság a meghívóban szereplő és a javasolt napirendek tárgyalását egyhangú szavazattal elfogadta. Javasolja, hogy azokat a napirendeket tárgyalja előbb a bizottság, melyekre meghívott vendégek érkeztek. Napirend: 1./

A Pécsi Sándor utcában lévő telkeken történő hulladéklerakás körülményeinek kivizsgálása.

2./

Előterjesztés a Sárospataki Termálfürdő és Campingben 2007. január 1-től alkalmazandó díjtételekről.

3./

Előterjesztés az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 9/2006. (VIII. 9.) rendelet módosítására.

4./

Előterjesztés az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának, és a lakóépületek lakókörnyezete felújításának támogatásáról szóló 22/2005. (XI. 08.) rendelet módosítására.

5./

Előterjesztés a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjáról.

6./

Előterjesztés közművezetékek átvezetésének engedélyezéséről.

7./

Előterjesztés Páterhomok ivóvízellátásának helyzetéről.

8./

Előterjesztés a Kossuth u. 65. szám alatti önkormányzati tulajdonú lakás hasznosításáról.

9./

Előterjesztés az önkormányzat tulajdonában lévő, Sárospatak – Dorkó 11019. helyrajzi számú ingatlan elidegenítéséről.

10./

Előterjesztés az „Önkormányzatok az élhetőbb környezetért” Közalapítvány alapító okiratának módosításáról.

11./

Javaslat piaci alapú bérlakás építésére és üzemeltetésre „Halasztott értékesítésre épített bérlakás konstrukció” keretében.

12./

Egyéb ügyek: a./ Tájékoztató a Szent Erzsébet év rendezvényeiről.

b./ Javaslat a Szent Negyedre vonatkozó rendezési terv elkészítéséről. c./ Tájékoztató idegenforgalmi kiállításokról. d./ Előterjesztés a Kossuth u. 24. szám alatti szociális bérlakás értékesítéséről. e./ Előterjesztés a Katona J. u. 26. fsz. 1. szám alatti ingatlan hasznosításáról.

1./

A Pécsi Sándor utcában lévő telkeken történő hulladéklerakás körülményeinek kivizsgálása.

Erdős Tamás: Az előterjesztés szerint egy magántulajdonos Pécsi Sándor utcai telkén az elmúlt években – önkormányzat által bonyolított módon – építési törmelék lerakása történt. A bizottság személyesen megvizsgálta a panaszos bejelentést, és megállapította, hogy az igaz. A terület mellett található a szilárd építési hulladéklerakó, melyet biztonsági őr felügyel, de nem csak erre a területre került hulladék elhelyezésre, hanem a mellette lévő magántulajdonú ingatlanra is. Ezt az bizonyítja, hogy a két terület közé sorompó van elhelyezve, másrészt kőterítéses út kialakítása történt meg.

Véleménye szerint illegális lerakás során nem kövezi ki az elhelyező az utat magának, ezért megkérdezi a Kommunális Szervezet képviselőjét, mit tud az ügyről.

Ágoston András: Sárospatak kiszolgáltatott helyzetbe került, amikor a cinegei hulladéklerakó telephelyet be kellett zárni és ezt követően megoldást kellett találni a szilárd építési hulladék elhelyezésére. A kommunális hulladékot természetesen a Z.H.K. Kft. elszállította, és a továbbiakban is szállítja. Az Urbanizációs Bizottság a Műszaki és Kommunális Iroda egyetértésével a helyszínen, a Pécsi Sándor utcai 4250 és 4251. hrsz.-ú, mély fekvésű területet jelölte ki építési törmelék lerakóhelyként. A 4250. és 4251. hrsz.-ú terület az önkormányzat tulajdonában van, ott kezdődött el a törmeléklerakás. Kerítéssel körbe kerítve, sorompóval lezárva, napi 7 órától 15 óra 30 percig terjedő nyitva tartási idővel a Kommunális Szervezet folyamatosan próbálta kultúrált módon feltölteni a területet, ill. a feltöltött terület folyamatos gaztalanításáról is gondoskodott. Amikor ez a terület betelt, akkor folyamatosan kezdték a mélyebb területek feltöltését. Bevallja, nem volt 100 %-osan meggyőződve arról, hogy ez már nem önkormányzati terület, erről később szerzett tudomást, de az a terület is körbekerítésre került az ÉMÁSZ Rt. segítségével oly módon, hogy a nyitva tartási időn kívül lehetőleg illegálisan ne tudjanak oda egyéb hulladékot elhelyezni. Ez úgy lett megoldva, hogy az út felőli területet villanyoszlopokkal zárták le. A sorompó továbbhelyezésre került az új törmeléklerakó bejáratához, ahhoz, hogy esős időszakban ne kerüljön az utcára sár, kőzúzalékkal terítették a lerakó bejáratát. A Kommunális Szervezet jelentős nagyságú területet töltött fel, véleménye szerint ez a terület ezzel értékesebbé vált. Elmondja, ebben az évben jelentkezett a tulajdonos, Baksy István, akivel a nyár folyamán, a helyszínen találkoztak, ekkor kapta meg a térképszelvényt. Baksy úr elmondása szerint területén 6 db építési telket akar kialakíttatni, melyet meghirdetés után értékesíteni kíván. Első megnyilatkozásában nemtetszését fejezte ki, hogy miért lett feltöltve a terület. A 6 db építési területből 1,5 építési terület még nem került feltöltésre. A helyszínen tájékoztatták róla, hogy a teljes feltöltéshez még 3000 m3 törmelék szükséges ahhoz, hogy vízszintes felületű építési területet nyerjen, amit valóban építési területként tudna értékesíteni.

Véleménye szerint a tulajdonosnak nem nehezményeznie kellett volna a feltöltést, hanem köszönetet kellene mondania, hogy a hosszú évek alatt feltöltött terület értékesítése után óriási anyagi haszonra tehet szert. Az, hogy építési törmelék került a területre, ezzel majd a későbbi tulajdonosoknak lehet gondja, de véleménye szerint még a Radvány patak területe felé adott egy olyan mélységű terület, ahová le lehet tolni a felső 30-40 cm-es réteget. Az évek folyamán a feltöltés meg fog szállni és egy 40 cm-es termőföldrétegbe bármilyen növényzet ültethető. Úgy érzi, nem követtek el szabálysértést, mert folyamatosan, jó gazda gondosságával kezelték a területet. Elmondja, nyáron tájékoztatták a tulajdonost, hogy a sorompót otthagyják, de ezek után, mint tulajdonos szíveskedjen gondoskodni a terület gyomtalanításáról, akadályozza meg az illetéktelen hulladéklerakásokat, ill. azok felszámolásáról gondoskodjon akár őrizettel, akár további bekerítéssel. A Kommunális Szervezet önkormányzati területen kialakított egy újabb szilárdtörmelék-lerakót, az is sorompóval és újabb kerítéssel lett ellátva. Ez a lerakó a Balassi utcával szemben található és az Arany János utcán a híd mellett sorompóval van lezárva, hogy a napi nyitva tartási időn túl ne tudjanak bejutni a területre. A lerakó 7 órától 15 óra 30 percig folyamatosan nyitva van, regisztrálásra kerül az is, ki, milyen és mekkora mennyiségű hulladékot helyez el.

Erdős Tamás: A panaszos beadványa úgy végződik, hogy a felelős megállapítása után kártalanítást fog kérni, így ez a dolog anyagi felelősséggel is járhat. Véleménye szerint meg kellene állapodni a tulajdonossal, hogy anyagi jellegű kártérítési igényt ne nyújtson be. Az biztos, nagyon furcsa, hogy az önkormányzat egy magántulajdonú területen építési törmelék lerakót létesít. Megkérdezi, mikor létesült a törmeléklerakó? Ágoston András: A panaszos területét 5-6 évvel kezdte el a Kommunális Szervezet feltölteni a Műszaki és Kommunális Iroda és az Urbanizációs Bizottság határozata alapján. Nem érti, 6 évvel ezelőtt miért nem jelezte a tulajdonos, hogy az övé a terület, miért nem akadályozta meg a lerakásokat, és miért nem gondoskodott a terület gyomtalanításáról. A terület felöltése komoly költségbe került, hiszen nem kevés ember munkája fekszik benne. A tulajdonos csak akkor jelent meg, amikor építési telekként ki tudta méretni, mert már adott volt a megfelelő teleknagyság. A feltöltésből véleménye szerint csak a tulajdonos húzott hasznot. Erdős Tamás: Javasolja, ezek az érvek az intézményvezető felé is kerüljenek tolmácsolásra, hogy a tárgyalások ez alapján megkezdhetőek legyenek. Saláta László Mihály: Megkérdezi, Baksy István kapott-e meghívót az ülésre és tervezi-e a bizottság az ügyet a képviselő-testület elé vinni? Elmondja, nem szeretné a Kommunális Szervezetet pártolni, de a feltöltéssel felértékelődött a telek értéke, már értékesíthetővé válik és furcsa módon, most jelentkezik a panaszos kártalanítási igénnyel. Ez nem jelenti azt, hogy a Polgármesteri Hivatal szabályosan járt el az ügyben, de annak idejét meg kellett volna ezt beszélni vele. Véleménye szerint meg kellene egyezni Baksy úrral, hogy az ügy rendezésére ne legyen szükség peres eljárásra. Ágoston András: Elmondja, a bejárás idején még nem volt tudomásuk arról, hogy a terület nem az önkormányzat tulajdona.

Stumpf Gábor József: Megkérdezi, akkor, amikor a lerakóval kapcsolatos bejárás történt, tudomásuk volt-e arról, hogy a kijelölt terület nem az önkormányzat tulajdona. Véleménye szerint - akármennyivel is növelte a terület értékét a feltöltés - a jövőben mindenféleképpen jó tapasztalatnak kell lennie a mindenkori önkormányzatnak, hogy egy idegen területet ne használjon fel. Nem abból kell kiindulni, hogy jól járt-e a tulajdonos vagy nem, tudomásul kell venni, hogy az önkormányzat megsértette valakinek a tulajdonjogát. Reméli, lehetőség adódik a tulajdonossal történő megegyezésre, hogy az ügyből ne legyen peres eljárás, de a tanulságot le kell vonni, ilyen nem szabad, hogy bekövetkezzen a jövőben. Peremiczkiné Dobos Edina: A 4250. és a 4251. helyrajzi számú ingatlan mindig is az önkormányzat tulajdona volt. Ez a két terület lett annak idején kijelölve hulladéklerakó hely céljára, a 4252. helyrajzi számú terület nem, hiszen magántulajdonban volt. A 4251. helyrajzi számú terület feltöltése során – nyilván a magántulajdonú területben is voltak kisebb-nagyobb mélyedések – vittek oda törmeléket. A 4252. helyrajzi számú terület túloldalán lévő teljes terület – a 4253., 4254. és 4255. hrsz. – szintén az önkormányzat tulajdonában van, tehát a magántulajdonú 4252. hrsz.-ú terület mindkét oldaláról önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal van körbevéve. A 4253. és 4254. hrsz.-ú önkormányzati tulajdonú ingatlanok a

nyár folyamán lettek kijelölve törmeléklerakó hely céljára, melynek a Benczúr utcával szemben lévő bejáratához került a sorompó elhelyezésre. A feltöltés valóban nem okozott túl nagy kárt a magántulajdonban lévő telken, időközben a terület külterületből belterületbe vonásra került sor. Elmondja, Baksy úr a telekmegosztás ügyében is több ízben ügyfele volt, de soha nem panaszkodott a feltöltés miatt, a feltöltés nem károsította, inkább javította ingatlanjai állapotát. A feltöltés csak a 4251. hrsz.-ú terület környékén történt, nem a teljes 4252. hrsz.-ú területet töltötte fel a Kommunális Szervezet. Nem volt kerítés a két terület között, így mivel ott is voltak mélyedések, feltöltésre kerültek. A feltöltés sem a beépítést, sem pedig az építési engedély kiadását nem befolyásolja. A mélyedésben úgy sem épített volna senki, az a másik kérdés, hogy egy feltöltött területen lényegesen többe kerül az alapozási munka. Ágoston András: A Pécsi Sándor utcán jelenleg is megtalálható egy zöldterület, ahol egy kislabda pálya volt, ill. el van helyezve egy kosárlabda palánk, mely a Baksy úr területének majdnem a közepén van. Ezt a zöldterületet hosszú évek folyamán és a mai napig a Kommunális Szervezet kezeli, évi több alkalommal lekaszálták, nem szólt egy alkalommal sem, hogy az övé. Területének csak a Radvány patak felőli mély része került feltöltésre. Erdős Tamás: Elmondja, nem tudja, hogyan történhetett meg, hogy a város egy hivatalos törmeléklerakót létesített egy magántulajdonon – függetlenül annak korábbi értékétől. Livják Emília: Elmondja, azon gondolkodott, hogy a kompromisszum milyen formáját lehet választani ebben az ügyben. Számadatokkal lehetne alátámasztani, a karbantartás mennyibe került a Kommunális Szervezetnek és arányosítani lehetne a feltöltés által okozott kárral. Véleménye szerint a karbantartás többe került, mint az okozott kár. Erdős Tamás: Nem javasolja, hogy a képviselő-testület tárgyalja az ügyet. Véleménye szerint tárgyalásokat kellene folytatni a városvezetésnek Baksy úrral, elismerve a feltöltést, megegyezésnek kellene kialakulni az esetleges értéknövekedés, értékvesztés és az elmúlt években a Kommunális Szervezet által elvégzett munkák tekintetében. A jövőben ezt a nagyon rossz példát el kell kerülni, az önkormányzat magánterületen, amelynek tulajdonjogáról nincs meggyőződve, semmiféleképpen se folytasson tevékenységet. Stumpf Ernő: Elmondja, ettől a helytől kb. 200 m-re lakik, kb. 20 éve építkezett, így időközönként szemmel kísérte a törmeléklerakó működését. Véleménye szerint ez a terület lakásépítésre nem alkalmas. Amikor a Pécsi Sándor út épült, a mögötte lévő terület egy ferde, rézsűs terület volt, végig a patakig nyúlva, így szinte az egész terület feltöltés, így építési engedélyt erre a területre 15-20 évig nem adna, mert a felépülő lakások meg fognak süllyedni és majd jön az építtető az önkormányzathoz kártérítést kérni. Nem érti, miért lett a terület belterületté nyilvánítva, miért kell egy olyan területből építési telkeket „csinálni”, ami alkalmatlan arra. A terület törmelékkel, gazzal van feltöltve, ennek következtében ez egy labilis anyaggá válik, ami különbözőképpen viselkedhet. K é r d é s: Erdős Tamás Peremiczkiné Dobos Edina: A tulajdonos és az önkormányzat is kérte a terület belterületbe vonását. A rendezési terv egy középtávú, de inkább hosszabbtávú belterületbe vonást irányoz elő. 10 éves ülepedési időnek kell eltelnie ahhoz, hogy lehetőség legyen a feltöltött terület építési területté alakításához, és az ülepedési idő letelte után 30-40 cm-es termőföldréteggel

kell ellátni a területet. Jelenleg is beépíthető a terület, az ország több részén tetemes mennyiségű területeket alakítanak ki feltöltéssel. Ilyen terület beépítésekor az építési hatóság az építési engedélyben előírja a talajmechanikai szakvizsgálat és statikai szakvizsgálat szükségességét, továbbá azt, hogy az alapnak a teherhordó talaj szintjéig kell lemennie. Ez lényegesen megdrágítja az építkezést, de ha ezt az építtető felvállalja, minden további nélkül kiadható az építési engedély. Erdős Tamás: Véleménye szerint ez már a jövő, mindez a tulajdonos felelőssége legyen. Javasolja, hogy a város vezetősége - a polgármester, az alpolgármester - kezdje meg Baksy Istvánnal a tárgyalásokat és minden anyagi következmény nélkül, igyekezzen megegyezni vele.

A Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:

1/2006. (XI. 06.) Gazd. és Idegenforg. Biz.

határozata

a Pécsi Sándor utcában lévő telkeken történő hulladéklerakás körülményeinek kivizsgálásáról.

A Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság javasolja, hogy tárgybani ügyben a polgármester és az alpolgármester kezdjen tárgyalásokat Baksy Istvánnal – a Pécsi Sándor utcai 4252. helyrajzi számú terület tulajdonosával – a felmerült panasznak, megegyezés formában való rendezése érdekében.

2./

Előterjesztés a Sárospataki Termálfürdő és Campingben 2007. január 1-től alkalmazandó díjtételekről.

Erdős Tamás: Mindenki megkapta a javaslattervet, megkérdezi az intézményvezetőt, van-e szóbeli kiegészítése.

Csatlós Csaba: Valószínűsíthetően mindenki áttanulmányozta az árakra vonatkozó előterjesztést. Az éves bérletek ára nincs arányban a napijegy árával, ezért véleménye szerint meg kellene fontolni a bérletek esetében a nagyobb mértékű áremelést. Elmondja, a zárójelben található ár az általa javasolt. Az előterjesztésben szereplő többi ár az előző év árait figyelembe véve 10 %-os emeléssel került kiszámításra. Az előterjesztés két részből áll, az egyik részre a Termálfürdőben, a másik a Campingben alkalmazandó díjtételekre vonatkozik. A Termálfürdő esetében többféle kedvezményt lehetne igénybe venni, melyeket tételesen tartalmaz az előterjesztés. Elfogadásuk esetén, a sárospataki lakosokra vonatkozó kedvezményeket a fürdő területén szeretné kifüggeszteni, hogy a vendégek számára is egyértelmű legyen ezek mértéke. Ez év szeptember 1-el az ÁFA mértékét 15 %ról 20 %-ra emelték, emiatt év közben történt egy időközi áremelés. A korábbi években is igénybe lehetett venni az éves bérletek esetében az 50 %-os kedvezményt, ha egy családon belül három darab, bármilyen típusú bérlet vásárlására került sor. Az egyeztetések során felmerült, hogy 50 %-os kedvezményben részesülhetnének azok a sárospataki lakosok, akik gyermeküket egyedül nevelik, és minimum 2 db bérletet vásárolnak saját maguk és gyermekük részére. Korábban nem volt ilyen kedvezmény, ebben az esetben igazolnia kell a szülőnek, hogy egyedül neveli gyermekét. Szintén új kedvezmény lenne éves bérletek esetében, ami házaspárokra vonatkozik, és abban az esetben adható, ha a sárospataki házaspárok legalább 2 db bérletet vásárolnak. Ezzel kapcsolatban aggályai vannak, mert ennek ellenőrizhetősége elég bonyolult.

Erdős Tamás: Az előterjesztés 10 %-os áremelést javasol, de néhány esetben kerekítésre került sor a könnyebb pénzkezelés érdekében. Az értéksor jobb oldalán, zárójelben szereplő számok az intézményvezető által javasolt bérletárak, melyek az egyeztetés után kerültek a bizottság elé. Ezeket magasnak találja. A bizottsági tagokat ismerteti arról, hogy 2004 óta újra van kedvezményes rendszer, ami korábban nem volt. Ezt megelőzően lehetőség volt családi bérlet vásárlására, de az megszűnt. A kedvezmények esetében a gondolkodást a család fogalma befolyásolta, ezért a gyermekét egyedül nevelő szülő és a gyermektelen házaspár is

családnak számít, így be kell férjen a kedvezményezettek körébe. Elmondja, a kedvezmények esetén ezért próbáltak egy olyan előterjesztést készíteni, amely a család létét mutatja. A 25 %os kedvezmény gyermektelen családok esetében ösztönző lehet a gyermekvállalásra. Azért került ez a két új elem bevonásra, hogy a kétszemélyes családban élő sárospataki lakosok is megfelelő előnyt élvezzenek saját fürdőnk tekintetében. A jogosultság vizsgálatát a rendelet elfogadása után az intézményvezetővel gyakorlatban kell kimunkálni, mert a bizottság jelenleg érdemben ezt nem tudja eldönteni. Livják Emília: Érdekes kérdésnek tarja, a nem önkormányzati iskolák és a sárospataki intézmények úszásoktatását. Elmondja, nem csak a Főiskolára, hanem a Református Teológiára és az egyéb intézményekre is gondol. Az előterjesztés szerint csak a sárospataki óvodákba beiratkozott gyermekek és az általános és középfokú iskolák tanulói úszásoktatása, valamint edzés és gyógytestnevelés céljából történő igénybevétele esetén ingyenes a fürdő látogatása.

Elmondja, azt nem tudja, hogy a Református Gimnázium is bele tartozik-e az ingyenes látogatók körébe, de kéri, hogy az említett két intézmény esetleges ingyenes fürdőlátogatásáról is essen szó.

Csatlós Csaba: Elmondja, az előterjesztésben szereplő ingyenes látogatás az előző évi határozatokban is így szerepelt, ezt vette alapul. Valóban kiesik a körből a Református Gimnázium és a Tanítóképző Főiskola, mely problémát jelent. Ezek nem önkormányzati üzemeltetésű intézmények, a kedvezmények csak az önkormányzati intézményeknél működnek. Elmondja, abban az esetben, ha a képviselő-testület másként dönt, azt elfogadja, de egyenlőre csak ennyi kedvezményt tud az iskolák részére biztosítani. A Tanítóképző Főiskola esetében tudni szükséges, hogy a ott ugyanúgy történik úszásoktatás, mint a többi iskola esetében. A diákokkal nincs gond, ők megváltják a jegyet, az oktatók részéről merül fel a probléma, akik nem rendelkeznek éves bérlettel. Volt olyan eset, hogy az oktató bérlettel nem rendelkezett és jegyet sem volt hajlandó vásárolni, de ez megoldódott az utóbbi időszakban, ugyanis az oktató a bérletet megvásárolta. A főiskola részére került kiállításra a számla, így ott azt el tudják számolni. Elmondja, kedvezményt ebben az esetben nem tud biztosítani, ha a képviselő-testület másképpen dönt és kibővíti a kedvezménykört, akkor megoldható. A bérletvásárlást tartja elfogadható útnak, mert az oktató részére vásárolt bérletet az iskola el tudja számolni költségképpen. Ha az éves bérletet vásárolják meg, az sem egy nagy összeg, ezzel jogosultságot szerezhetnek a fürdőbe való belépésre, és ki lesz védve a fürdő is.

Hutkainé Novák Márta: Javasolja a bizottságnak, fontolja meg ezeket a kérdéseket, hiszen a fürdő önálló gazdasági egység, melytől eredményt és teljesítményt várnak el. A szociális kérdéseket belevonni az eredmények teljesítésébe így is bátor dolog, de véleménye szerint Sárospatak lakosságáért és a gyermekekért ezt meg kell tenni. Semmiféleképpen nem javasolja az ingyenesen látogatók körének bővítését nem csak azért, mert más városokban a

sárospataki gyerekeket sem engedik be a fürdőbe, nem erről szól a dolog. Gazdálkodást várunk el a fürdőtől, nem hogy bővíteni, hanem szűkíteni kell. Régebben nem csak a sárospataki 70 éven felüli lakosok járhattak ingyen a fürdőbe, hanem mindenki az egész országból. Javasolja a bizottságnak, gondolja át, hogy bővíti-e ezt a kört. K é r d é s: Erdős Tamás Hutkainé Novák Márta: Elmondja, nem a családi kedvezményekre gondol, hanem az iskolák bővítésének körére. K é r d é s: Erdős Tamás

Csatlós Csaba: Nem csak az éves bérlet, minden bérlet névre szól, minden bérletre rá kell vezetni az igénybevevő nevét. Erdős Tamás: Az előterjesztés utolsó mondatát ajánlja a bizottság figyelmébe, mely úgy szól, hogy az intézményes kereteken kívüli úszásoktatás résztvevői nem élveznek ingyenességet, a termálfürdő vezetője kompetens abban, hogy ezzel kapcsolatosan üzleti alapon tárgyalásokat folytasson. Véleménye szerint a Tanítóképző Főiskola is tudomásul fogja venni, hogy költségvetésből gazdálkodó, profitszerzés céljából működtetett szervezet a Termálfürdő, tehát javasolja, keressék meg az intézményvezetőt. Ez a probléma annak kapcsán jelentkezett, hogy nagyon sok testnevelő tanár magánúszás oktatás keretén belül végzi a tevékenységet, így nyilván, ha ez üzleti alapon működik, naiv dolog lenne az ingyenes fürdőlátogatás. K é r d é s: Aros János Livják Emília: A Tanítóképző Főiskolában órakereten belül működik az úszásoktatás, másod, harmad évben óvó, tanító szakon heti egy alkalommal és időszakosan, októbertől december 15-ig. K é r d é s: Aros János Livják Emília: A hallgatók fizetik a belépőjegyet a fürdőbe. Aros János: A Református Gimnázium esetében a fürdőlátogatás úgy történik, hogy a fürdőben nyilvántartják, hányan járnak oktatásra és a végén fizetik. Nem volt tiszta, hogy délután – nem csak testnevelők, hanem bárki más – a saját profitszerzésű úszásoktatására szerette volna ezt az ingyenességet folytatni, amit nem támogatott az önkormányzat és javasolja, hogy a továbbiakban sem támogassa. K é r d é s: Livják Emilia

Csatlós Csaba: Nagycsaládos kategória a kedvezmények között nem szerepel.

Aros János: A bizottság azt szeretné, ha a sárospataki lakosok kedvezményt élveznének a sárospataki fürdőben, ugyanakkor, a környékbeli fürdők bérleteit vizsgálva megállapítható, hogy ezek mindenhol 100 eFt/év, vagy e feletti összegbe kerülnek. Minden jó szándékot figyelembe véve a sárospataki árak nagyon kedvezőek a helyi lakosság részére.

Csatlós Csaba: A környező, a bogácsi, a zsóri és a kisvárdai fürdők esetében éves bérlet nem létezik. Kisvárdán váltható havi, nyugdíjas vagy gyermek bérlet, ami 30 alkalomra szól. Az alkalmat úgy kell érteni, hogy az illető bemegy a fürdőbe, délelőtt fürdik egyet, hazamegy, megebédel, és ha délután ismét bemegy a létesítménybe, ez már két alkalom. Általában a létesítményekben 10 napos bérleteket lehet váltani.

Erdős Tamás: Meg kell jegyezni, hogy a szóban forgó termálfürdők nem azt kínálják, mint a sárospataki.

Csatlós Csaba: A helyi jegyárak is alatta vannak az említett fürdőkben lévőknek. A felnőtt jegy a tervezett szerint 800,- Ft-ba fog kerülni, 1.000,- Ft körüli áron van Bogácson, Zsóriban, Sóstón 840,- Ft, Kisvárdán 800,- Ft-ba kerül. A kisvárdai árak azok, amelyek legközelebb állnak a sárospataki árakhoz. A campingárak a korábbi évek gyakorlatának megfelelően lettek kialakítva, abban már benne foglaltatik a fürdőbelépő árának 50 %-a, azért tűnhetnek esetleg magasnak. Kisvárdán ebben a szezonban 100,- Ft-tal került többe a campingár egy személyre leosztva. Saláta László Mihály: Véleménye szerint is a szolgáltatáshoz kell viszonyítani az árakat. A felsoroltak közül a kisvárdai fürdő lehet olyan szinten, mint a sárospataki, de bizonyos szinten előrébb vannak. Alig telt el néhány hónap a szeptemberi áremelés óta. Szeptembertől már nem is szezonális az időszak, ezért át kellene gondolni a túl magas áremelést. Dr. Komáromi Éva: A szeptemberi áremelésre az ÁFA emelése miatt került sor. Saláta László Mihály: Elmondja, a fürdővezető által megjelölt bérletárakat akkor tartaná megfelelőnek, ha olyan színvonalon tudna a fürdő szolgáltatni. Véleménye szerint az első oszlopban található árak helytállóbbak, ha már az van az előterjesztésbe írva, hogy kedvezményes árak. Erdős Tamás: A felső sorban lévő árak nem kedvezményesek, csak az alatta találhatók.

Csatlós Csaba: Az előterjesztésben szerepelnek az éves bérletárak és a kedvezményes bérletárak. A kedvezmények mértéke az előterjesztés végén van felsorolva. Ezeket árban meg kell határozni, egyébként nem lehet másképpen elszámolni.

K é r d é s: Stumpf Ernő

Csatlós Csaba: 2006. évben éves felnőtt egyszemélyes bérletet 111 db, éves gyermek, diákbérlet 105 db, éves nyugdíjas bérlet 67 db került értékesítésre, ez összesen 283 db éves, egyszemélyes bérlet, melynek pénzügyi bevétele: 3.242.000,- Ft. A kedvezményes éves bérletek értékesítése darabszámban három és félszerese az egyszemélyes bérleteknek, ebből 347 db került eladásra, az éves kedvezményes diákbérletből 310 db, az éves kedvezményes nyugdíjas bérletből pedig 62 db került eladásra, összesen 719 db. Az éves egyszemélyes bérleteket 5050 %-ban a sárospatakiak és a nem sárospatakiak, a kedvezményes bérleteket csak sárospatakiak vásárolták meg. A havi felnőtt, gyermek, diák, nyugdíjas bérletekből 38 db került értékesítésre. Ezeket nyári időszakban vásárolják, ha valaki Sárospatakra érkezik üdülés céljából, vagy ha valaki úgy gondolja, hogy csak nyári időszakban kívánja a fürdőt látogatni. Összességében 254 db heti bérlet került értékesítésre, ezt leginkább csoportok vásárolják, akik nyári időszakban Sárospatakon tartózkodnak. Gyakoriak a Lengyel csoportok, vagy táborozó diákcsoportok. Az önkormányzat összes bevétele az éves egyszemélyes bérletek értékesítéséből 3.242.000,- Ft, az éves kedvezményes bérletekből 4.183.500,- Ft volt, a többi bevétel nem jelentős.

Erdős Tamás: A kedvezményes bérletek bevezetésének indokoltságát a számok bizonyítják. Elmondja, úgy gondolja, hogy az a kör, aki a kétszemélyes kedvezményrendszer bevezetésével majd bevonható, nem az eddigi strandhasználói körből kerül majd ki, így plusz igénybevevőként fog jelentkezni.

Csatlós Csaba: A korábbi években megegyezés alapján történt kedvezmény polgárőrök, rendvédelmi szervek részére – többek között a tűzoltók részére, akik ennek fejében lemossák a légtartós sátrat – továbbá a Rendőrség részére igazolvány felmutatásával. Kéri a bizottság határozott javaslatát, hogy a fent említett személyek részére ez a kedvezmény a későbbiekben is megmaradjon, mert a Rendőrség munkájára nagy szüksége van a fürdőnek nyári időszakban, a közbiztonság tekintetében. A Tűzoltóság részéről szintén segítséget kap a fürdő, a Polgárőrség pedig a városban tartott összes nyári rendezvény esetén ingyen és bérmentve dolgozik.

Erdős Tamás: Javasolja, a jelenlegi döntésben ez még ne jelenjen meg, mert meglehetősen előkészítetlen. Azt javasolja a fürdővezető részére, hogy a korábbi megoldás bemutatása mellett vázoljon fel egy javaslatot, és a következő bizottsági ülésen szülessen erről döntés.

Hutkainé Novák Márta: Az előző javaslatot kiegészíti azzal, hogy az előterjesztésben számszerűsítve szerepeljen, hány főt érint. Erdős Tamás: Kéri, hogy az előterjesztés tartalmazza a még esetlegesen előforduló eseteket is, amikor valaki a fürdőt térítésmentesen látogathatja.

Csatlós Csaba: Ezen a körön kívül ilyen jelenleg nem létezik.

Hutkainé Novák Márta: Ez abban az időszakban fordult elő, amikor egy-egy üdülőház megvásárolt egy bizonyos számú bérletet és az összes vendége, ahogyan cserélődött, ugyanazzal a bérlettel ment a fürdőbe. K é r d é s: Stumpf Ernő

Csatlós Csaba: A Strandfürdő összes árbevételére vonatkozóan nem tud jelenleg választ adni. A fürdő jelenleg már, mint önálló költségvetési intézmény működik, ez azt jelenti, hogy augusztus 1-től önállóan, helyben történik a könyvelés. Az éves költségvetés úgy lett megtervezve, hogy a fürdőre 98 mFt-os bevétel volt előirányozva, melyek a jelenlegi számadatok alapján előre láthatóan év végéig teljesíthetőek. Erdős Tamás: Tájékoztatja a külsős tagokat, hogy a Strandfürdő és Camping 2006. július 1-től önálló intézmény.

Csatlós Csaba: A fürdő a könyveléssel augusztus 1-én vált le, amikor az APEH felé sikerült bejelentkezni. Az alapító okirat július 1-jén megszületett, viszont az önálló könyvelés csak augusztus 1-től valósult meg. A korábbi időszakban ez úgy működött, hogy a bevételek és a kiadások a Polgármesteri Hivatalban kerültek rögzítésre.

Erdős Tamás: A Polgármesteri Hivatal önálló szakfeladatként kezelte a Strandfürdő működését, tehát a bevételei és kiadásai a költségvetésében megfordultak, ezt

váltotta fel az új intézmény létrehozása, ezért elég bizonytalan az addig eltelt idő, és az eltelt időszak. Javasolja, a bizottság szenteljen egy önálló napirendet arra, hogy fürdővezető 2007. januárjában számoljon be a fürdő működéséről, ennek keretében minden jövőt illető kérdésben választ fog kapni. Megkérdezi, a campingdíjakkal kapcsolatban van-e valakinek észrevétele.

K é r d é s: Livják Emília Csatlós Csaba: A campingdíjak az ez év szeptember 1-i díjemeléshez képest 10 %kal kerültek növelésre. Erdős Tamás: Javasolja, hogy a határozatban, a szállásdíjak esetében a 4-14 éves korúak és a 4 év alattiak nem diákként, hanem gyermekként szerepeljenek. Csatlós Csaba: A fürdőbe a 4 év alatti gyermekek részére a belépés ingyenes, ezért került a campingdíjak esetén is ugyanígy kezelésre, hogy egységes legyen. Erdős Tamás: Kéri a bizottságot, szavazzon az előterjesztésben szereplő díjkategóriákról és árakról.



határozata a Sárospatak Termálfürdő és Campingben 2007. január 1-től alkalmazandó díjtételekről.

A Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság javasolja a képviselő-testületnek Sárospataki Termálfürdő és Campingben 2007. január 1-től alkalmazandó díjtételek előterjesztés szerinti elfogadását azzal a módosítással, hogy a

határozatban, a szállásdíjak esetében a 4-14 éves korúak és a 4 év alattiak nem diákként, hanem gyermekként szerepeljenek. Erdős Tamás: Javasolja, hogy a fürdőbérleteken kerüljön feltüntetésre az érvényesség szüneteltetésének ténye. Amennyiben adatkérő lapot kér a pénztáros a bérletet váltóktól, amelyben megadják lakcímüket, – melynek adatvédelmi szempontból van jelentősége – akkor a fürdőből értesítést kaphatnak abban az esetben, amikor előre tervezhető szüneteltetés van tervezve. Ez azért fontos, nehogy valaki akkor utazzon a városba, ha a fürdő éppen nincs nyitva. Abban az esetben, ha aláírja a bérlettulajdonos az adatlapot, értesíthető. A kábel TV-n és a Zemplén TV-n is szükséges közzétenni a szüneteltetés tényét. A Strandfürdőn kívül van két önkormányzati tulajdonú, és önkormányzati üzemeltetésű faház, melyek hasznosítása nehezen követhető. Véleménye szerint ezt a két házat a Strandfürdőnek teljes jogkörrel kellene üzemeltetnie, ugyanez vonatkozik a fürdő területén lévő kőházra is, melynek hasznosítása, felújítása, használhatóvá tétele és üzletszerű hasznosítása majd egy későbbi dolog lesz, de a beszámolóban erre is részletesen ki kellene térni. Kéri a fürdőigazgató urat, a bérletek esetében a legvédettebb rendszer alkalmazására.

3./

Előterjesztés az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 9/2006. (VIII. 9.) rendelet módosítására.

Erdős Tamás: A városban az önkormányzatnak 237 db szociális bérlakása van, melyek díjtételeinek növelésére vonatkozik a javaslat. Elmondja, a mai nap folyamán kapott egy kimutatást a lakások számára vonatkozóan, mely négy kategóriát jelöl meg. A 237 db lakásból 103 db lakás összkomfortos, 67 db komfortos, 2 db félkomfortos és 65 db komfortnélküli. Az előterjesztés véleménye szerint egyértelmű, két alternatívát fogalmaz meg, az „A” variációban 5 %-os és a „B” variációban 10 %-os mértékű emelést. Az anyagból látható, hogy ezek az emelések egyenként milyen bevétel növekedést eredményeznek, ill. egy 50 m2-es lakásra vetítve milyen nagyságú többletkiadást jelentenek az adott bérlő számára. Egy összkomfortos, 50 m2 nagyságú lakás bérleti díja jelenleg 5.400,- Ft, 5 %-os díjemelés után 5.650,- Ft lenne, tehát 250,- Ft a havi emelés, 10 %-os díjemelés kapcsán 5.950,- Ft, így 550,Ft-os emelést eredményez. Ez a lehetőség rendkívül kedvező lakhatást biztosít, de nem szeretne beszélni a lakások állapotáról, mert azok nagyon nagy része lesújtó. A rendszer nem feltételezi azt, hogy a lakó

bármilyen gondot is fordít a saját maga által lakott lakás belső állapotára, – tisztelet a kivételnek – nagyon elhanyagolják azt. Kéri a bizottság tagjainak véleményét.

Saláta László Mihály: Egyetért azzal, hogy méltányosak a lakbérek, de mihez képest méltányosak, ha a bérlők mégsem tudják fizetni. Megkérdezi mennyi az önkormányzat kintlévősége. Véleménye szerint a szociális bérlakások esetében csak az 5 %-os díjemelést kellene eszközölni, esetleg a másik kategóriánál a 10 %-ost. Erdős Tamás: A rendelet azt eredményezi, hogy a bérlők a bérleti díjat az esetek nagy részében fizetik. A kintlévőségek inkább TÁVHŐ, víz, áram és egyéb közműszolgáltatások esetében vannak, mert a bérlők tisztában vannak azzal, ha a bérleti díjat fizetik, ellenük semmiféle hatósági szankciót nem lehet alkalmazni. Vukovich Lászlóné: Abban az esetben, ha a bérleti díjat nem fizetik, a bérleti szerződést egy hónap után fel lehet mondani.

Erdős Tamás: Négy darab kilakoltatási végzés van jelenleg az önkormányzat előtt, melyhez nem a legalkalmasabb idő november közepe. Elmondja, a négy családnak milyen díjtartozása van. Az Október 23. téri bérlakásban lakó – aki egyébként adósságkezelési támogatást kapott – 1.068.011,- Ft TÁVHŐ díjjal, a Katona J. utcai lakótelepen lakó 131.000,- Ft lakbérrel és 756.000,- TÁVHŐ díjjal, a Kossuth utcai lakó 116.248,- Ft lakbérrel, a Bessenyei utcai lakó 330.806,- Ft lakbérrel és 1.288.895,- Ft TÁVHŐ díjjal tartozik. Nem érti, hogy tud valaki odáig eljutni, hogy 330 ezer, vagy 116 ezer forint lakbértartozása legyen.

Stumpf Gábor József: A 10 %-os emelést javasolja azért, mert a lakók többsége fizeti a lakbért és azért is, mert szinte semmit sem fordítanak bérlakásuk rendbetételére. Kimutatásra lenne szükség, hogy a szociális bérlakásban lakók közül kik azok, akik ténylegesen olyan helyzetben vannak, hogy képtelenek minden egyebet fizetni.

K é r d é s: Livják Emília Erdős Tamás: Szankciót, vagy elrettentő kitételt nem tartalmaz a bérleti szerződés. A szerződés tartalmaz egy kiegészítő mellékletet a lakásban lakók jogairól és kötelezettségeiről. Ez inkább a jogokkal foglalkozik, a kötelezettségekkel alig. Pl. azt írja elő, hogy tisztán és rendeltetésszerű állapotban kell visszaadni a lakást. Ez

nem elegendő. A szociális bérlakások odaítélésére vonatkozólag a képviselőtestület 2006. szeptember 1-el új rendeletet léptetett hatályba. Korábban be kellett nyújtani a lakásigényt, és különböző szempontok alapján, megüresedés esetén bírálta el a kérelmet a megfelelő szakbizottság. Jelenleg ez úgy működik, hogy minden egyes megüresedett lakásra pályázatot kell benyújtani. Az egyéb ügyek között erről is kellene majd tárgyalni. A bizottság azt fogja javasolni, hogy a lakásbérleti szerződés és a bentlakás körülményeire vonatkozó jogok és kötelezettségek meghatározásakor – amit a törvény határoz meg – a létező leghatározottabb feltételeket kell támasztani. Elmondja, azt a tájékoztatást kapta, hogy vannak olyan szociális bérlakásban lakók, akik 50-60 eFt-os autó részletet fizetnek. A 237 db lakás közül 70 db határozott idejű szerződéssel került bérbe adásra, – ezek főként az új szerződések – a régiek mind határozatlan időre szólnak. A határozott idejű szerződéseket a szerződés hatályának lejártakor az Igazgatási Iroda dolgozója vizsgálja felül a további jogosultsági viszonyok alapján. Ebben is egy határozott szigorítást kell bevezetni. A régi szerződések mind határozatlan időre lettek megkötve, így nem tudja, mi alapján lehetne felmondani ezeket a bérleti szerződéseket.

K é r d é s: Stumpf Ernő

Vukovich Lászlóné: Jövedelmi viszonyra tekintettel nem lehet felmondani a bérleti szerződéseket. Erdős Tamás: A szociális bérlakással kapcsolatos jogviszonyban a törvény által meghatározottakon belül van az önkormányzatnak mozgástere, de véleménye szerint az egész rendszert meg kell reformálni az önkormányzat számára legkedvezőbb, legvégrehajthatóbb formában és a legnagyobb szociális érzékenységgel. Livják Emília: Javasolja a szociális alapon bérbe adott lakások esetében az 5 %-os, a nem szociális alapon bérbe adott lakások esetén a 10 %-os emelést. Erdős Tamás: Mindkét esetben a 10 %-os emelést javasolja.

Stumpf Gábor József: Véleménye szerint mindenkinek meg kellene néznie a szociális bérlakások előtt a parkolót.

K é r d é s: Hutkainé Novák Márta

Vukovich Lászlóné: Kb. 10 db lakás került nem szociális alapon bérbe adásra. Dr. Szabó Irén: 237 esetben egyedileg kell megvizsgálni a jogosultságot, ez véleménye szerint nem a képviselő-testület, hanem egy szakapparátus feladata kellene, hogy legyen, akik ismerik ezeket a családokat. Vukovich Lászlóné: A határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkezőknél két esetben lehet a bérleti szerződést felmondani: ha legalább egy havi lakbérhátraléka keletkezik, vagy akkor, ha a társasházban élők sérelmére olyan magatartást tanúsít, mellyel zavarja nyugalmukat. K é r d é s: Dr. Szabó Irén Vukovich Lászlóné: Jövedelmi viszonyok alapján csak területenként lehetne differenciálni. Hutkainé Novák Márta: Aki nem tudja fizetni lakása fenntartását, megkapja a lakhatási támogatást. Sok olyan ember van, aki nem is akar fizetni, pedig két üveg sör, ill. egy doboz cigaretta ára az, amiről most beszél a bizottság. A szándékkal van a probléma. Erdős Tamás: A bizottságnak inkább gazdasági oldalról kell vizsgálnia a szociális bérlakások helyzetét, a szociális kérdésekkel majd a Szociális Bizottság – mint szakbizottság – foglalkozzon. Kéri a bizottságot, szavazzon arról, hogy a szociális alapon bérbe adott lakások esetében javasolja-e az 5 %-os díjemelés. Megállapítja, hogy a bizottság 2 igen és 5 ellenszavazattal nem javasolja az 5 %-os díjemelést. Kéri a bizottságot, szavazzon arról, hogy a szociális alapon bérbe adott lakások esetében javasolja-e a 10 %-os díjemelés. Megállapítja, hogy a bizottság 6 igen és 1 ellenszavazattal javasolja a 10 %-os díjemelést. Kéri a bizottságot, szavazzon arról, hogy a nem szociális alapon bérbe adott lakások esetében javasolja-e az 10 %-os díjemelés. Megállapítja, hogy a bizottság 6 igen és 1 ellenszavazattal javasolja a 10 %-os díjemelést.

A Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság fenti szavazati arányok figyelembevételével a következő határozatot hozta:

3/2006. (XI. 06.) Gazd. és Idegenforg. Biz. határozata

az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 9/2006. (VIII. 9.) rendelet módosításáról. A Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság javasolja a képviselő-testületnek az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 9/2006. (VIII. 9.) rendeletnek a rendelettervezetben szereplő „B” variáció szerinti módosítását.

K é r d é s: Stumpf Gábor József Vukovich Lászlóné: A nem szociális alapon bérbe adott lakások mindegyike összkomfortos, de ettől függetlenül le kell szabályozni a bérleti díjakat.

4./

Előterjesztés az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának, és a lakóépületek lakókörnyezete felújításának támogatásáról szóló 22/2005. (XI. 08.) rendelet módosítására.

Erdős Tamás: Tájékoztatja a bizottságot arról, hogy 2006-ban a képviselő-testület 44.800.000,- Ft-ot különített el a panelprogram megvalósításához. Ez az összeg megfelel a saját önkormányzati bérlakás állományunk felújításához szükséges 2/3 rész összegével. Miután az elmúlt évben a pályázat benyújtását megelőzően a képviselő-testület pluszforrást nem tudott biztosítani, úgy döntött, a magántulajdonosok részére nem biztosítja az 1/3 rész támogatást, ezért a képviselőtestület a 2006. évben elkülönített 44.800.000,- Ft-os összeget a költségvetésből kiemelte, ezzel csökkentve a költségvetési hiányt. Így ebben az évben ez az összeg már nem áll rendelkezésre. A bizottságnak a rendeletmódosítás 3. § „A”, ill. „B” variációjáról kell döntenie, arról, hogy javasolja-e a képviselő-testületnek a panelprogramban történő részvételt a tulajdonában álló önkormányzati lakások utáni költséghányad biztosításával, ill. a magántulajdonosok részére az 1/3 rész önkormányzati támogatást biztosítja-e.

K é r d é s: Stumpf Ernő György Zoltán: Két variáció lehetséges. Vagy az önkormányzat nyújtja be a pályázatot, ha hozzá tudja tenni az 1/3 rész önkormányzati támogatást, de ha ezt nem tudja megtenni, és a

társasháznak van önálló adószáma, akkor önállóan pályázhat. Az önkormányzati tulajdonú lakások után az önkormányzatnak az 1/3 részt vállalnia szükséges az utóbbi esetben is. Erdős Tamás: Vagy adja az önkormányzat az 1/3 részt és az önkormányzat nyújtja be a pályázatot, de ebben az esetben nem csak a saját tulajdonú ingatlanok után, hanem – még ha nem is teljes körűen – egy tulajdonosi körnek is, de valamennyi saját tulajdonon kívüli magántulajdonosnak is adni kell az 1/3 rész támogatás. A két variáció véleménye szerint csak időbeli különbséget tartalmaz. Abban az esetben, ha a bizottság a „B” variáció mellett dönt, akkor az történik, hogy az önkormányzat saját vagyoni körén kívüli ingatlanra nem biztosít támogatást, viszont azonnal lehetővé teszi a Lakásszövetkezet részére, - ha a tulajdonosok vállalják a 2/3 rész kifizetését - a pályázat benyújtását. Ha az „A” variáció elfogadása mellett dönt, akkor fenntartja annak lehetőségét, hogy a saját vagyonkörén kívülre is nyújt 1/3 résznyi támogatást egy, vagy maximális számú magántulajdonos számára, de elhalasztja a pénzügyi kötelezettségvállalást a költségvetés elfogadásáig. A költségvetési koncepció elkészítésének ideje legkorábban decemberben történhet meg, a végleges költségvetés elfogadására február végén, március elején kerülhet sor. Hutkainé Novák Márta: El kell mondani azt is, hogy a beadás határideje sürget.

Erdős Tamás: A pályázat beadási határideje az évben már lejárt. Arról viszont nem tud a bizottság, mi a legközelebbi beadási határidő. Javasolja, a Lakásszövetkezet elnökét meghívni a képviselő-testületi ülésre. Korábban a Lakásszövetkezet már pályázni szeretett volna, ha az önkormányzat határozott volna arról, hogy ad-e a tulajdonosoknak támogatást, vagy nem. Már abban az esetben is lehetett volna pályázni, ha az önkormányzat csak a saját lakásai után vállalta volna a 2/3 rész támogatás kifizetését, a magántulajdonosok pedig szintén vállalhatták volna lakásaik után a 2/3 részt. Az a kérdés, hogy halasztja-e a bizottság a döntést a költségvetés elfogadásáig, vagy most kimondja, hogy csak az önkormányzati lakások után vállalja a 2/3 részt. Aros János: Azt nem lehet még tudni, hogy fog alakulni a következő évi költségvetés. Abban az esetben, ha a bizottság megszavazza, hogy az önkormányzat pályázzon, akkor megfosztja a lakástulajdonosokat attól, hogy önállóan a 2/3 részre pályázni tudjanak, ugyanakkor az önkormányzat szeretne részükre segítséget nyújtani. Erdős Tamás: Költségvetés hiányában az önkormányzat még arról sem tud nyilatkozni, saját lakásai után tudja-e vállalni a 44.800.000,- Ft-ot, az is lehet, hogy annak majd csak a felét. György Zoltán: Korábban már készült egy rendelet, amelyet kétszer megpróbált az önkormányzat módosítani. Az önkormányzatnak van egy rendelete, amelyben az a variáció él, hogy elkülönített keretet biztosít a Lakásszövetkezet számára. Jelenleg ez hatályos, csak a képviselő-testület a költségvetésből kivette a pénzügyi fedezetet, de ettől a rendelet a „A” variáció szerint még hatályban van. Erdős Tamás: Abban az esetben, ha a Lakásszövetkezet elnöke azt mondja, esély van arra, hogy januárban a költségvetés elfogadásáig lehet majd pályázatot benyújtani, a bizottságnak a „B” variációt kell választania, hiszen nem akadályozhatja meg, hogy a 2/3 részre pályázzanak. Abban az esetben, ha azt mondja, egészen biztos, hogy a költségvetés elfogadásáig pályázatot benyújtani nem lehet, akkor javaslata az, hogy az „A” variáció kerüljön elfogadásra. Ha azt

mondja, hogy van rá mód, hogy januárban, vagy februárban pályázatot nyújtson be a Lakásszövetkezet önállóan az 1/3 részre, – azzal, hogy az önkormányzat vállalja a 2/3 rész biztosítását – akkor viszont a „B” variációt kell elfogadni. A döntéshozatalhoz mindenképpen szükséges a képviselő-testületi ülésre a Lakásszövetkezet elnökét meghívni. A bizottság információ hiányában állást ugyan tud foglalni, de javaslatot tenni nem túl bölcs dolog. K é r d é s: Aros János György Zoltán: A pályázati lehetőséget október 31-el lezárták. Információi szerint folytatódik a panelprogram, január végén, február elején szokott megjelenni a pályázati kiírás. Az önkormányzat már korábban felmérte azokat a lakásokat, amelyek ebbe a körbe tartoznak, az előterjesztésben is szerepel, hogy 558 db lakás felújítását szeretnék a tulajdonosok. Ebből 56 db lakás van önkormányzati tulajdonban. A számítások szerint az 56 db önkormányzati lakás után 44.800.000,- Ft lett volna a 2 x 400 eFt-os hozzájárulás, ugyanakkor, ha 400 eFt-tal támogatja az önkormányzat a nem önkormányzati tulajdonú lakások felújítását, akkor 245.500.000,- Ft-os költséget jelent. Ekkor a teljes tervezett lakásállomány felújításra kerülhet.

Erdős Tamás: Készült egy olyan tárgyú előterjesztés is, hogy a Lakásszövetkezet hitelt vesz fel a költségek finanszírozására, de ezt a képviselő-testület nem fogadta el, mert ez öt évre, összességében 130.000.000,- Ft terhet és elkötelezettséget jelentett volna. K é r d é s: Dr. Szabó Irén Erdős Tamás: A pályázat olyan formában került kiírásra, hogy a programnak három finanszírozója van. 1/3 részt az Állam, 1/3 részt az önkormányzat, 1/3 részt a magántulajdonos vállal, de megadja annak a lehetőségét is, hogy ha az önkormányzat nem vállalja az 1/3 rész támogatás nyújtását, akkor a tulajdonosnak 2/3 részt szükséges fizetnie. Mivel az önkormányzati költséghányad mértéke 1/3 rész, ezt a lakástulajdonosok teljes részben átvállalhatják, tehát a saját 1/3 részük mellé, az önkormányzati 1/3 részt is be kell vállalniuk, így terheli majd őket a 2/3 rész. Saláta László Mihály: Az elmúlt évben már készült egy rendelet. Megváltozott az a szervezet, ahová be kell nyújtani a pályázatot, megváltoztak az önkormányzatnál a bizottságok, ezt kell átvezetni a rendeletben. Megérti, hogy a bizottság tagjai nem értik, miről van szó, hiszen nem tudják, mit tartalmazott az eredeti rendelet. Abban az esetben tudnának dönteni, ha tisztában lennének az előzményekkel. Erdős Tamás: Javasolja, hogy a következő bizottsági üléseken a tárgyalandó rendeletmódosítások, határozatok előtörténetét, vagy az éppen hatályos, módosításra kerülő rendeletek tárát valamennyi bizottságban dolgozó tag kapja meg. Saláta László Mihály: Javasolja a napirendet levenni a bizottság üléséről. György Zoltán: A költségvetés készítéséhez szükséges döntést hozni. Aros János: Abban az esetben, ha a bizottság nem tárgyalja a napirendet, az „A” variáció marad érvényben.

Saláta László Mihály: A bizottság még a költségvetést sem ismeri. Erdős Tamás: Elmondja, ezért javasolta azt, hogy a képviselő-testületi ülésre kapjon meghívót a Lakásszövetkezet elnöke és adjon tájékoztatást arról, hogy a költségvetés legkésőbbi időpontjáig van-e esély arra, hogy a pályázat benyújtására sor kerüljön. Abban az esetben, ha azt mondja, addig nincs, akkor dönteni lehet az „A” variáció mellett. Hutkainé Novák Márta: A költségvetés elkészítéséhez valamilyen irányszámot tudni kellene. Maradhat az „A” variáció és majd kiderül, mire futja. Erdős Tamás: Az „A” variációban nem tartalmaz összeget. György Zoltán: Meg kell határozni egy összeget. Hutkainé Novák Márta: Mint lehetőséget, tartalmazza, nem zárja ki a támogatás nyújtását. Erdős Tamás: A költségvetési koncepció készítése során lehet visszatérni arra, hogy ez a keretösszeg mekkora legyen. György Zoltán: Abban az esetben, ha a Lakásszövetkezet a képviselő-testületi ülésen részt vesz, meg kellene kérdezni azt is, milyen nagyságrendű önkormányzati támogatásra számítanak 2007. évre, mennyi pályázatot kívánnak beadni, mert ez már eldönti az irányszámokat. Erdős Tamás: Javasolja, hogy az önkormányzat maximum a saját lakásállománya felére vonatkozó 2/3 rész kötelezettséget vállalja, mert biztos abban, hogy 2007-ben a teljes 558 db lakás nem fog tudni pályázatot benyújtani, így az összeg a költségvetésben majd a hiányt növeli. Hutkainé Novák Márta: Mindenki szeretné lakását felújítani, de ennek az előkészítése, szervezése, tervezése sehol nincs. Véleménye szerint meg kellene adni a lehetőséget a lakosságnak arra, hogy pályázatot nyújthasson be. György Zoltán: Abban az esetben, ha az önkormányzat elkülönít egy bizonyos összeget, és 23 társasház igénybe veszi a pályázati lehetőséget, majd ez után több társasház is kedvet kap a pályázat benyújtásához, és ugyanazokat a feltételeket nem tudja biztosítja az önkormányzat, akkor ellentmondás alakul ki.

Stumpf Gábor József: Azzal is egyetért, ha az önkormányzati lakások feléhez vállalja az önkormányzat a 2/3 rész biztosítását, de javasolja, végre induljon el valami ezen a téren, hiszen 550 lakásról van szó. Az gond, ha állandóan csak görgetésre kerül az ügy, előbb-utóbb akkora problémát fog jelenteni, – mindegy, hogy ennek, vagy a következő testületnek – hogy nem fog tudni mit kezdeni vele. Ha van olyan lépcsőház, amely pályázatot tud benyújtani, meg kell adni erre a lehetőséget.

Erdős Tamás: A következőket javasolja a bizottságnak elfogadásra: A Lakásszövetkezet elnökét meg kell hívni a képviselő-testületi ülésre, és az ő véleménye alapján meg kell győződni arról, mikor van esély leghamarabb a pályázat benyújtására. A bizottság javasolja a képviselő-testületnek, hogy a városban található panellakások programban történő részvételét biztosítsa. A bizottság a költségvetési koncepció tárgyalásakor kívánja a forrás nagyságrendjét hozzárendelni a szándékhoz. Ebben az esetben tudná az „A” verziót elfogadni. A „B” verzió elfogadására akkor kerülhetne sor, ha a Lakásszövetkezet elnöke úgy nyilatkozna, hogy januárban, vagy februárban pályázni kell. A bizottság javasolja a képviselő-testületnek, hogy szándékozzon részt venni a panelprogramban, de a két verzió tekintetében nem tud állást foglalni. Számít a Lakásszövetkezet elnökének a válaszára a pályázat benyújtásának időpontját illetően.

Dr. Szabó Irén: Véleménye szerint ösztönzőleg hat majd, ha a képviselő-testület állást foglal abban, hogy részt kíván venni a panelprogramban.

Erdős Tamás: Javasolja, hogy a bizottság a képviselő-testület felé a következőket terjessze elő: maradjon az „A” variáció, a képviselő-testületi ülésre kapjon meghívást a Lakásszövetkezet elnöke, aki választ ad arra, mikor lehet pályázatot benyújtani, továbbá a bizottságnak kifejezett szándéka, hogy az önkormányzat vegyen részt a programban.

Peremiczkiné Dobos Edina: A Lakásszövetkezet elnökének nyilatkoznia kellene arról is, hány lakásra vonatkozóan tudja benyújtani pályázatát. Erdős Tamás: Javasolja a bizottságnak, bízza meg azzal, hogy a Lakásszövetkezet elnökének tegye fel a felmerült kérdéseket, hogy a képviselő-testületi ülésen ezekre választ tudjon adni.

A Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 4/2006. (XI. 06.) Gazd. és Idegenforg. Biz. határozata

az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának, és a lakóépületek lakókörnyezete felújításának támogatásáról szóló 22/2005. (XI. 08.) rendelet módosításáról. A Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság javasolja a képviselő-testületnek, hogy nyilatkoztassa a Lakásszövetkezet elnökét azzal kapcsolatban, mikor van lehetőség a pályázat benyújtására, hány épület, milyen lakásszámmal kíván pályázni és ebből hány darab önkormányzati tulajdonú, mert csak ezek tisztázása után tud állást foglalni a rendeletben szereplő két variáció közül valamelyik elfogadásáról.

5./

Előterjesztés a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjáról.

Erdős Tamás: Az előterjesztés az üzletek bérleti díjainak emeléséről szól, két alternatívát vázol fel 10 és 15 %-os mértékben. Hat kategóriába vannak ezek az üzlethelyiségek besorolva, melyből háromban van az önkormányzatnak üzlethelyisége. A 18 üzlethelyiség közül kiemelt városközpontban van 7 db, belvárosban 10 db és egyéb városterületen 1 db. Elmondja, a Műszaki és Kommunális Iroda dolgozóival készíttetett egy listát, mely szerint az alábbi önkormányzati üzlethelyiségek vannak bérbe adva: Comenius u. 2.,

komfortos iroda,

Comenius u. 2.,

komfortnélküli garázs,

Knoll Ferenc

Comenius u. 33.,

összkomfortos üzlet,

Götz Józsefné

Comenius u. 33.,

összkomfortos Írószer Üzlet,

Leporelló Kft.

Comenius u. 33.,

komfortos üzlet,

Hegyi Jánosné

Erdélyi János u. 18., komfortnélküli, üres

HUMEX, Ilkeyné

jelenleg

Csokonai u. 1/A.

komfortos üzlet

KPMI 900 Kft.

Szent E. u. 26.

komfortos, vendéglátó-ipari egység PRESTIGE HOME

Kazinczy u. 19.

komfortnélküli pince

Kossuth u. 49.

komfortos, volt Húsbolt

Pinceszövetkezet jelenleg üres

Kossuth u. 50.

komfortos üzlet

M-LING Kft.

Kossuth u. 51.

komfortos iroda

ATI

Kossuth u. 55.

komfortnélküli cipészműhely

Kossuth u. 65.

komfortnélküli üzlet

Kossuth u. 65.

komfortos iroda

Kossuth u. 65.

komfortnélküli iroda

Jenei Balázs

Kossuth u. 65. Önkorm.

komfortnélküli iroda

Cigány Kisebbségi

Október 23. tér 3.

összkomfortos fodrászüzlet

Soltész Ferencné

Anzsoger Kft. Varga László Horgász Egyesület

A Szent E. u. 26. számú üzlet bérbeadása kapcsán született egy szerződés az önkormányzat és a PRESTIGE HOME között, mely szerint a bérlő vállalta az üzlet teljes homlokzatának felújítását és az épület statikai megerősítését. Ennek jelei eddig nem tapasztalhatóak.

Peremiczkiné Dobos Edina: Elmondja, tudomása szerint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz az építési engedély iránti kérelmük beadásra került. Erdős Tamás: Javasolja, a szerződésben foglaltak végrehajtásának felülvizsgálata a következő képviselő-testületi ülésre történjen meg.

Kéri a bizottság tagjait, szavazzanak a 10 %-os díjemeléssel kapcsolatban. Megállapítja, hogy a bizottság tagjai egyhangúlag nem sem javasolják a 10 %os díjemelést. Kéri a bizottság tagjait, szavazzanak a 15 %-os díjemeléssel kapcsolatban. A Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:

5/2006. (XI. 06.) Gazd. és Idegenforg. Biz. határozata a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjáról.

A Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság javasolja a képviselő-testületnek a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjáról szóló 13780/229/2005. (XI. 07.) KT. számú határozatnak a határozati javaslatban szereplő ”B” variáció szerinti módosítását.

6./

Előterjesztés közművezetékek átvezetésének engedélyezéséről.

Erdős Tamás: Az előterjesztésben szerepel, hogy korábban egy vállalkozói próbálkozás volt építési telkek kialakítására. Ezzel kapcsolatban megkérdezi, hogy ez milyen stádiumban van, továbbá a közművezetékek áthelyezése mennyiben érinti az önkormányzatot, van-e ott önkormányzati tulajdonú ingatlan? Megkérdezi továbbá, hogy ha még ideiglenes is a közművezeték, nem kellene-e a telekhatárt követnie.

György Zoltán: Nem feltétlenül szükséges a közművezetéknek a telekhatárt követnie, mert jelen esetben ideiglenes bekötővezetékről van szó.

K é r d é s: Erdős Tamás

Peremiczkiné Dobos Edina: Abban az esetben, ha a későbbiekben út kialakítására kerül sor, a közmű bekötővezetékeket kötelező jelleggel át kell majd helyeznie. György Zoltán: A leendő út teljes közművesítése kb. 43 mFt nagyságrendű. A képviselőtestület annak idején úgy döntött, hogy a magánvállalkozó munkáját segíteni kell, de ő nem tudott az érintett ingatlantulajdonosokkal megegyezni, ezért a folyamat leállt. A vállalkozó már nem foglalkozik ezzel, nem kíván előközművesítést és építési telkeket kialakítani, kérelmező, pedig rendelkezik azon a területen egy telekkel, amelyet szeretne beépíteni, de ehhez szükséges az alapközmű kiépítése. Elmondja, a Szent Erzsébet utcában tudomása szerint nincs több önkormányzati ingatlan, az út megnyitásához szükséges területet kellene átadni az érintett ingatlantulajdonosoknak.

K é r d é s: Erdős Tamás Peremiczkiné Dobos Edina: A szerződésben egyértelműen rögzítésre kerül, hogy ha az út és a közművek megépítésre kerülnek, köteles saját költségén áthelyezni az ideiglenes közművezetéket. K é r d é s: Saláta László Peremiczkiné Dobos Edina: Eddig sem lett volna akadálya a kérelem teljesítésének, most adta be a kérelmét. György Zoltán: Az előző képviselő-testülethez fordult a kérelmével, csak az már nem tárgyalta. Erdős Tamás: Kéri a bizottság tagjait, szavazzanak a napirenddel kapcsolatban.

A Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 6/2006. (XI. 06.) Gazd. és Idegenforg. Biz. határozata a sárospataki 3069/6. helyrajzi számú ingatlanon közművezetékek átvezetésének engedélyezéséről. A Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság javasolja a képviselő-testületnek, hogy figyelembe véve az alapközművek kiépítésének költségét és az önkormányzat pénzügyi lehetőségeit, járuljon hozzá, hogy a kérelmező, Fedor Gyula (Sárospatak, Szent J. u. 82.) az érintett közmű-üzemeltetők (ÉMÁSZ Rt., Zempléni Vízmű Kft.) hozzájárulásával a szükséges bekötővezetékeket megterveztesse, és ideiglenesen megépítse azzal a kikötéssel, hogy amennyiben a rendezési tervben szereplő út megnyitása előtt az alapközművek önkormányzatunk részéről kiépítésre kerülnek, úgy kérelmező köteles az ideiglenesen létesített bekötővezetékeket kártalanítási igény nélkül megszüntetni és a kiépített alapvezetékre az átkötéseket saját költségén megvalósítani.

7./

Előterjesztés Páterhomok ivóvízellátásának helyzetéről.

Erdős Tamás: Sajnos 2006-ban még van olyan városrésze Sárospataknak, ahol a lakosság részére még nem biztosított az ivóvíz. A legegyszerűbb megoldás az lenne, ha az önkormányzat a vajdácskai elágazástól kiépítené Páterhomokig az

ivóvízhálózatot, ami kb. 50 mFt-ba kerülne. Ezt költségvetésileg elég nehéz vállalni, de mindenképpen meg kell vizsgálni a vízhálózat ez irányú bővítésének egyéb lehetőségeit is. Öt lehetőséget vázol az előterjesztés. Véleménye szerint a bizottságnak a képviselő-testület elé azt kell előterjesztenie, hogy nem maradhat olyan városi terület, ahol a vezetékes ivóvízhálózat nem biztosított. Azt sem hagyhatja az önkormányzat, hogy a páterhomoki lakosok Sárospatakról, kannákban szállítsák saját maguk részére az ivóvizet, ezért javasolja, hogy azonnal meg kell vizsgálni a leghatékonyabb, leginkább költségtakarékos ivóvízellátási lehetőségeket. Megkérdezi, a valamelyik vízszolgáltatótól kért-e valaki árajánlatot?

György Zoltán: Elmondja, eddig még csak az ivóvíz biztosítás lehetőségének vizsgálatára került sor, árajánlatot még nem kért.

Erdős Tamás: Ezek szerint az ár még csak költségbecslés. Véleménye szerint árajánlatot kell kérni vízmű kivitelezőktől, első körben a Zempléni Vízmű Kft.-től. Az árajánlatban szerepel kalkuláció a palackos ivóvíz biztosítására vonatkozólag, melyen el kellene gondolkodni. Stumpf Gábor József: Nagyon gyorsan megoldani a vezetékes ivóvíz szolgáltatást nem lehet, másfél éves szinten, durván 1,5 mFt-os nagyságrendet jelentene a palackos vízzel történő ellátás. Ezt véleménye szerint mindenféleképpen fel kell vállalnia az önkormányzatnak akkor is, ha a vezeték kiépítése 1,5-2 évig húzódik el, mert egyetért azzal, nem lehet, hogy a város egy bizonyos részén élők ivóvízzel ne legyenek ellátva. Aros János: A jelenlegi helyi vízellátó rendszer üzemeltetőjének kérésére feltétlenül válaszolni kell.

György Zoltán: Mindenképpen tárgyalni kell a vállalkozóval, hogy az éven ne kezdjen bele a vezeték felújításba, mert a tél folyamán valamennyire stabilizálja az önkormányzat az ivóvízellátást, a következő évi költségvetésben pedig lehet biztosítani a palackozott ivóvízzel történő ellátás költségeit. Abban az esetben, ha megfelelő árajánlatot kap az önkormányzat, a tél folyamán lehetne dönteni a tervezésről és kivitelezésről. Az, hogy a lakosság néhány palack ivóvizet kap, nem oldja meg a használati vízigényét.

K é r d é s: Erdős Tamás György Zoltán: Az önkormányzat feladata az ivóvíz biztosítása.

Peremiczkiné Dobos Edina: Csak az ivóvizet kell biztosítania az önkormányzatnak, az árát nem. Erdős Tamás: Abban az esetben, ha a csapot megnyitjuk, minden esetben fizetünk. Ha az önkormányzat odaviszi a vizet, a felhasználónak fizetnie kell. Peremiczkiné Dobos Edina: A lakosnak fizetnie kell, mert az önkormányzat alapfeladatai között csak az egészséges ivóvíz biztosítása szerepel. K é r d é s: Hutkainé Novák Márta György Zoltán: A lajtos kocsiba télen belefagy a víz és nem is rendelkezünk megfelelő szállítógépjárművel. Dr. Komáromi Éva: Folyamatosan az ÁNTSZ sem engedélyezi lajtoskocsival az ivóvízellátást, csak időszakosan Erdős Tamás: Meg kellene vizsgálni, hogy a Zempléni Vízmű Kft. nem tudna-e ivóvizet palackozni. György Zoltán: Nincs hozzá technológiája. Tudomása szerint a környéken a Borsod Megyei Vízművek tud előállítani palackos vizet. K é r d é s: Erdős Tamás György Zoltán: Katasztrófa esetén a Zempléni Vízmű Kft.-nek meg kell vásárolnia a palackos vizet az előállítótól, vagy palackozó gépet kell bérelnie. Erdős Tamás: Véleménye szerint a következő javaslatot kellene tenni a bizottságnak a képviselő-testület felé: Haladéktalanul meg kell oldani Páterhomok vezetékes ivóvízellátását. Válaszolni kell a glóbusz tulajdonosának kérésére, mely szerint nem tud az önkormányzat részt venni a hálózat felújításában. György Zoltán: A glóbusz tulajdonos telephelyén ki szeretne építeni egy új vezetéket, melyre rácsatlakoztathatóak lennének a lakások, de így a jelenlegi állapot marad, és ezzel a megoldással csak használati vizet tud az önkormányzat biztosítani. A vállalkozó annak idején 2.000,- Ft-ot kért családonként a használati víz biztosításáért és azt állítja, hogy a lakosok nem fizetik, a lakók pedig az mondják, fizetik. Meg kell beszélni a tulajdonossal, hogy halassza el a munkálatokat tavaszig, addig legalább használati vizet kap a páterhomoki lakosság, és akkorra eldől, milyen megoldással biztosítható az ivóvíz. Erdős Tamás: A bizottság javasolja a képviselő-testületnek, hogy haladéktalanul foglalkozzon településrész vezetékes ivóvízellátásának problémájával, továbbá a következőkkel bízza meg a bizottság a Műszaki és Kommunális Irodát: - kezdjen tárgyalásokat a jelenlegi használati víz szolgáltatójával - ezzel egyidejűleg kérjen árajánlatokat a vezetékes vízellátás tervezésével, kivitelezésével kapcsolatosan. - ezzel egyidejűleg kérjen árajánlatokat a zacskós, vagy palackos vízforgalmazóktól

Kéri a bizottsági tagok szavazatait.



határozata

Páterhomok ivóvízellátásának megoldásáról.

A Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság javasolja a képviselő-testületnek, hogy haladéktalanul foglalkozzon településrész vezetékes ivóvíz problémájával, továbbá a következőkkel bízza meg a bizottság a Műszaki és Kommunális Irodát: -

kezdjen tárgyalásokat a jelenlegi használati víz szolgáltatójával ezzel egyidejűleg kérjen árajánlatokat a vezetékes vízellátás tervezésével, kivitelezésével kapcsolatosan. ezzel egyidejűleg kérjen árajánlatokat a zacskós, vagy palackos vízforgalmazóktól

8./

Előterjesztés a Kossuth u. 65. szám alatti önkormányzati tulajdonú lakás hasznosításáról.

Erdős Tamás: Az előterjesztésben szerepel egy vételi szándék bejelentése a Kossuth u. 65. szám alatti önkormányzati lakásra vonatkozóan. A bizottság külsős tagjai részére elmondja, hogy rendeletünk szerint minden önkormányzati ingatlan értékesítését meg kell, hogy előzze egy nyilvános liciteljárás, és ebben a konkrét esetben is az lehet az egyik alternatíva, ha a bizottság úgy dönt, hogy ezt a lakást értékesítésre javasolja meghirdetni.

Dr. Komáromi Éva: Tájékoztatja a bizottságot arról, hogy jelenleg egy család ideiglenes hatályú elhelyezéssel él a lakásban. Erdős Tamás: Ezt tartalmazza az előterjesztés, de azt nem, hogy milyen körülmények között került oda. A választások előtti utolsó napokban bérleti szerződés és megállapodás nélkül költözött a lakásba egy roma család. A lakás rendkívül jó állapotú, 3 mFt-ba került a felújítása. Az udvarban, ahol található, ezen kívül minden lakás magántulajdonban van. Mivel az önkormányzat az ingatlant szolgálati lakás céljára szerette volna felhasználni, alaposan felújította. Dr. Komáromi Éva: A lakást a Kommunális Szervezet 2005. évben közel 3 mFt költségből újította fel. Az a család, aki benne lakik, ideiglenes hatályú elhelyezéssel élhet ott, jelenleg hosszú távra jogot nem formálhatnak, csak akkor, ha a képviselő-testület javukra dönt. Az ingatlanforgalmi értékbecslés önmagáért beszél, a lakás valóban nagyon jó állapotú. Erdős Tamás: Elmondja, a lakás odaítélésével kapcsolatosan kutatásokat folytattak. Az előző polgármester a választás hetében, saját hatáskörben kézbe adatta ennek a roma családnak a lakás kulcsát. Dr. Komáromi Éva: Jelenleg a lakás bérbevételére nincs szerződésük, de ezt megelőzően önkormányzati szociális bérlakásban laktak, így ha ebből a lakásból ki kell költözniük, részükre cserelakást kell biztosítani. K é r d é s: Hutkainé Novák Márta Dr. Komáromi Éva: Abba a lakásba nem lehet visszaköltöztetni őket, ahonnan elköltöztek, mert az életveszélyes. Saláta László Mihály: Lakhatatlanná tették. Erdős Tamás: Javasolja az ingatlan hasznosítását, mert vagy szociális lakásként hasznosítja az önkormányzat – ami elég nagy felelőtlenség és luxus lenne – vagy az értékbecslés szerinti

áron igyekszik értékesíteni, és a bevételből lehetőség nyílna egy, vagy több önkormányzati lakás vásárlására. K é r d é s: Livják Emília

Erdős Tamás: Elhelyezésükre van lehetőség, de már említette, hogy nem csupán elhelyezésről van szó, meg kell pályáztatni minden egyes megüresedő lakást. Dr. Komáromi Éva: Ebben az esetben cserelakás biztosításáról van szó, így nem kell pályáznia a bérlőnek. K é r d é s: Erdős Tamás Dr. Komáromi Éva: Azért kell cserelakást biztosítani, mert az a lakás, ahol laktak, életveszélyes. Szociális bérlakásban laktak, abból ki kellett költözniük. K é r d é s: Aros János Peremiczkiné Dobos Edina: Azért nem lett életveszélyessé nyilvánítva, mert akkor az önkormányzatnak elhelyezési kötelezettsége lett volna. Saláta László Mihály: A Kossuth u. 59. szám alatt vegyes tulajdonúak az ingatlanok, lehetőség szerint törekedni kellene arra, hogy ne forduljanak elő vegyes tulajdonú udvarok, mert olyan problémák adódhatnak, mint ebben az esetben. Az a család, aki a felújított lakásba beköltözött, ugyanebben a lakásban lakott évekkel ezelőtt is. Ez a lakás már egy éve üresen állt, ha az a lakás, ahonnan elköltöztek valóban életveszélyes lett volna, akkor már egy évvel ezelőtt is át lehetett volna őket költöztetni, nem egy ilyen gyors megoldással. Amikor ez a család kiköltözött az életveszélyesnek mondott lakásból, rögtön kezdték szétszedni a házat, nehogy bebizonyosodjon, hogy mégsem volt életveszélyes. Ez a választás előtti utolsó napokban le lett zongorázva, hogy oda visszatérni ne lehessen. Kérelmezők azért szeretnék az ingatlant megvásárolni, hogy békesség legyen az udvarban. Javasolja a lakás értékesítését. Erdős Tamás: Az értékesítésen kívül a második variáció, hogy tartsa meg az önkormányzat szociális bérlakásnak, – ez eddig nem váltott ki túl nagy elismerést a jelenlévőkből – a harmadik variáció lehet, hogy megtartja az önkormányzat szolgálati lakásként, de akkor a benne lakó családnak azonnali hatállyal cserelakást kell biztosítani. Javasolja az ingatlant az értékbecslésben megállapított áron értékesíteni, annál is inkább, mert a vevői esély a tulajdonostársak köréből a legnagyobb. K é r d é s: Livják Emília Erdős Tamás: Az ingatlan liciteljárás útján kerül értékesítésre. Abban az esetben, ha nem licitál senki a meghirdetett árra, akkor a kérelmező, az értékbecslés szerinti áron vásárolhatja meg. K é r d é s: Vukovich Lászlóné

Erdős Tamás: Az ingatlan értékesítése előtt a bérlő elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodik. Dr. Komáromi Éva: A Kommunális Szervezet vezetőjét a bizottság azonnali hatállyal megkéri, vizsgálja felül cserelakás biztosításának lehetőségét. Erdős Tamás: Kéri, a bizottság szavazzon az előterjesztéssel kapcsolatosan.



határozata

az önkormányzat tulajdonában lévő Sárospatak, Kossuth u. 65. szám alatti lakás elidegenítéséről.

A Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság javasolja a képviselő-testületnek az önkormányzat tulajdonában lévő Sárospatak, Kossuth u. 65. szám alatti lakás értékesítésének liciteljárás során történő értékesítését.

Felhatalmazza az Alpolgármestert, hogy az értékesítés lebonyolításáról a 13/1994. (IV.21.) számú rendeletben foglaltak szerint gondoskodjon.

9./

Előterjesztés az önkormányzat tulajdonában lévő, Sárospatak – Dorkó 11019. helyrajzi számú ingatlan elidegenítéséről.

Erdős Tamás: Leskó Bertalan Sárospatak, Árpád u. 155. szám alatti lakos először a 2006. július 11-én kelt levélen kérte az ingatlan részére történő értékesítését, de miután a képviselő-testület kérelmét megtárgyalta, 150,- Ft/m2 + ÁFA forgalmi értéken, liciteljárás útján történő értékesítés mellett döntött. A liciteljáráson egyedül Leskó Bertalan jelent meg, de a meghirdetett eladási áron nem élt vételi jogával. 2006. október 11-én kelt levelében ismét vételi szándékát jelentette be az ingatlanra, 50 F/m2 ár megjelöléssel.

Livják Emília: Elmondja, semmiféleképpen nem tartja reálisnak a Leskó Bertalan által megjelölt árat. K é r d é s: Aros János Peremiczkiné Dobos Edina: Kácsádon 50,- Ft az ára négyzetméterenként a mezőgazdasági földterületeknek, de természetesen azok nem közművesítettek. Ez az ingatlan közművesített. Erdős Tamás: Javasolja a bizottságnak, azt a döntést fogadja el, hogy a képviselő-testület által eredetileg meghatározott áron értékesítse az önkormányzat az ingatlant. Megkérdezi, újra meg kell-e hirdetni az ingatlan értékesítését.

Dr. Komáromi Éva: Véleménye szerint újra meg kell hirdetni. Peremiczkiné Dobos Edina: Véleménye szerint nem kellene az ingatlan értékesítését újra meghirdetni, mert az önkormányzat Szociális Otthon építése céljából tudná hasznosítani. Aros János: Véleménye szerint úgy döntsön a bizottság, hogy nem kívánja értékesíteni az ingatlant.

Erdős Tamás: Kéri a bizottságot, szavazzon az eltérő javaslatról, mely szerint a bizottság nem javasolja a Dorkó 11019. helyrajzi számú ingatlan értékesítését.



határozata

az önkormányzat tulajdonában lévő Sárospatak, Dorkó 11019. helyrajzi számú ingatlan elidegenítéséről.

A Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság nem javasolja a képviselőtestületnek a Sárospatak, Dorkó 11019. helyrajzi számú ingatlan értékesítését, javasolja önkormányzat által történő hasznosítását.

10./

Előterjesztés az „Önkormányzatok az élhetőbb környezetért” Közalapítvány alapító okiratának módosításáról.

Dr. Komáromi Éva: Az „Önkormányzatok az élhetőbb környezetért” Közalapítvány az önkormányzatnak a Z.H.K. Kft.-ben fennálló tagságához kapcsolódik. Azok az önkormányzatok hozták létre, amelyek a Z.H.K. Kft.-ben is tagok, azzal a céllal, hogy mivel ez egy más tevékenységi kör, másképpen is tudnak pályázni, adományokat gyűjteni és azokra a célokra felhasználni, mely az előterjesztésben is szerepelnek. A közelmúltban is volt a városban olyan tevékenységük, ami említést érdemel, az általános iskolások részére szervezett Road Show, ismeretterjesztő előadás. A közeljövőben ismeretterjesztő és képességfejlesztő előadást terveznek az általános- és középiskolások részére. A továbbiakban is szeretnék ezt a

tevékenységet folytatni. Az alapító okirat módosításához kérik az önkormányzat hozzájárulását. A módosítás kiterjed a tevékenységi kör, – műszaki vizsgálat, elemzés – valamint a kuratórium tagjainak egy fővel történő bővítésére. Ehhez kérik minden alapító hozzájárulását, hiszen csak így lehet a cégbíróságnál az átvezetést végrehajtani.

Erdős Tamás: Kistérségünk részéről Köteles László polgármester úr közreműködik a kuratóriumban és az ő javaslata alapján támogatandó a kérelem, mert ez egy értelmes tevékenységet végző alapítvány. Véleménye szerint mindenki számára érthető, hogy két módosításhoz kérik a hozzájárulást, a tevékenységi kör bővítéséhez és a kuratórium létszámának bővítéséhez. K é r d é s: Stumpf Ernő Dr. Komáromi Éva: A tevékenységi kör bővítésére azért van szükség, hogy az alapítvány tanulmányokat készíthessen. K é r d é s: Stumpf Ernő Erdős Tamás: Szentpéteri István lesz az új tag az Északmagyarországi Gyáriparosok Szövetsége képviseletében, de erre vonatkozó indoklást az önkormányzat nem kapott. Dr. Komáromi Éva: A kuratórium elnöke, Dr. Tóth László a Bay Zoltán Kutatási Alapítvány és Intézet igazgatója foglalkozik műszaki vizsgálatok végzésével, elemzéssel, de nyilván nem ő az egyetlen. Elmondja, nem tudja, hogy Szentpéteri István kuratóriumi tagságát mi indokolja. Stumpf Ernő: Az anyag említi, hogy egy bizonyos internetes oldalon megtekinthetők a beszámolóik, csak éppen azt nem írja le, hogy melyiken.

Erdős Tamás: Javasolja, hogy a bizottság a képviselő-testületi ülésig, a közalapítványtól kérje meg internetes elérhetési helyüket és a kuratórium személyi összetételében történő változás indoklását.



határozata

az „Önkormányzatok az élhetőbb környezetért” Közalapítvány alapító okiratának módosításáról.

A Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság javasolja a képviselő-testületnek az „Önkormányzatok az élhetőbb környezetért” Közalapítvány alapító okiratának módosításához járuljon hozzá. Javasolja, hatalmazza fel a Polgármestert az alapító okirat módosításának aláírásával.

11./

Javaslat piaci alapú bérlakás építésére és üzemeltetésre „Halasztott értékesítésre épített bérlakás konstrukció” keretében.

Erdős Tamás: A 12 oldalas anyag véleménye szerint elég világosan vetíti a bizottság elé a konstrukció lényegét.

Livják Emília: Az elkészítési idő utáni garanciával kapcsolatban nincs szó az anyagban. Erdős Tamás: A műszaki garancia kivitelezési szerződés kérdése. Nem tudja, hogy az anyag tartalmazza-e azt, hogy a beruházó társaságban szereplő tulajdonostárs hozzájárul-e ahhoz, hogy az önkormányzat akár helyi kivitelezők munkáját vegye igénybe. A befektetői társaság

nem épít, azt mondja, hogy az önkormányzat részére átengedi azt a jogot, hogy ha ragaszkodik helyi kivitelezőhöz, akkor ezt megteheti. Ha nem, akkor a befektetői társaság tud magának kivitelezőt hozni. Ezt határozottan javasolták. A kivitelezési szerződésben kell rögzíteni az építésre vonatkozó garanciális viszonyokat. Miután közbeszerzést nem érint a kérdés, mivel magántőkéből épül, ezért a garanciaviszonyok közbeszerzésben nem veszélyeztetik a kivitelezést, hiszen piaci alapon kell garanciát is vállalni. Hutkainé Novák Márta: Az a kérdés, merül-e fel erre igény. Ha van igény, készüljenek a lakások, mert jó a konstrukció, de ha nincs, akkor az önkormányzatnak kell majd a lakásokat szociális bérlakásnak megvásárolni és ez évi 20 mFt kötelezettséget jelent. Ezen túl az önkormányzat feladata lesz az üzemeltetésük, a lakbérek beszedése is. Erdős Tamás: A lakások az első három évben társasházi formában működnek és maximum három évig bérlők laknak benne. A 4. évből 14. évig van mód az évenkénti minimum két lakás megvásárlására, de három éven belül is megvásárolhatók. A már működő konstrukció esetében 50 %-ot éri el azon lakások megvásárlásának a száma, amelyeket az első három évben a valódi vásárlási ciklust megelőzően megvásárolnak, hiszen ha a lakás törlesztő részletét fizetheti a bérlő, nem akar majd 36 hónapon keresztül bérleti díjat fizetni. Az a tapasztalat, hogy a felépített lakások 50 %-a esetén nem várják ki a megvásárlásra előre szerződött 3 évet, hanem már a 3. évben az 50 %-uk elkel. Kérdés volt, hogy ezekre a lakásokra van-e igény. Jelen esetben arra kap majd a polgármester felhatalmazást, hogy az ezzel kapcsolatos előkészületeket megtegye. Ennek része az, hogy megvizsgálja, van-e az önkormányzatnak olyan ingatlana, amely a lakások felépítésére alkalmas. Van ilyen ingatlan, mert egyébként nem is kezdett volna az önkormányzat hozzá. Egy kampányt fog meghirdetni az önkormányzat, mely arról szól, hogy a lakosok felé nyilvános hirdetményt fog közzétenni, amit a befektető társaság az eddigi tapasztalatai alapján kész szövegezéssel az önkormányzat felé megtesz. Addig nem kezd hozzá az önkormányzat az érdemi szerződéskötéshez és munkákhoz, míg nem látja, hogy erre igény van. Amikor az igényfelmérés véget ér, akkor kezdődik az érdemi munka, és akkor kell, hogy a képviselőtestület elkötelezze magát, mert a meg nem vásárolt lakásokra vonatkozólag a szerződéskötésből fakadóan kötelezettsége lesz. A vételi kötelezettség csak akkor áll fenn, ha az évre tervezett lakás vétele közül mindkettő, vagy az egyik elmarad, és nincs más, aki az adott évben piaci alapon megvásárolja. Véleménye szerint 8.700.000,- Ft-ért új lakást vásárolni az önkormányzatnak, aminek a 14 éves futamidő alatt fix a vételi és eladási ára, nem rossz befektetés, másrészt bővíthető a bérlakás állomány, igaz, nem biztos, hogy az önkormányzat ilyen formában kívánja bővíteni.

K é r d é s: Livják Emília Erdős Tamás: A lakások felépítésére alkalmas lehet a 18 lakásos szociális bérlakás mellett lévő terület, de ötletként felvetődött a Vak Bottyán utca D-re eső családi házas övezet tervezett része is. K é r d é s: Livják Emília Erdős Tamás: A befektető szerint minimum 20 lakásos társasház építése gazdaságos és elindítható.

Stumpf Ernő: Elmondja, már egy jó pár éve marketinggel foglalkozik, és amikor átolvasta az anyagot, azt mondta, heuréka, ez az a megoldás, amire minden önkormányzat vágyik, olyan bérlakásépítésre, ami nem kerül egy fillérjébe sem. Az önkormányzati vágyat a projektterv nagyon jól teljesíti. Ezek után több kérdés merült fel benne, amit nem ért. Ezek a számok túl szépek, hogy igazak legyenek. 8,4 mFt-ért első osztályú társasházi lakásokat úgy nem lehet felépíteni, hogy a társaságnak haszna is legyen belőle. Felmerült a finanszírozási garancia kérdése is, ami nem az épület garanciájával kapcsolatos, hanem a megvalósítással, mivel ha ezt egy bank fogja finanszírozni, akkor a bank a tulajdonosnak ad hitelt. Erdős Tamás: Nem az önkormányzat lesz a tulajdonos, hanem a befektető társaság. K é r d é s: Livják Emília Erdős Tamás: Az önkormányzat adja az építési területet, és ráépítést engedélyez. A másik variáció az, hogy értékesíti a befektető társaság részére a területet. Stumpf Ernő: Elmondja, megpróbált valamit megtudni a Kft.-ről, de nem találta a Cégbíróságnál bejegyezve. Egyenlőre a társaság ismeretlen. Hivatkoznak az anyagban az Innoterv Rt. nevű részvénytársaságra, melynek 50 mFt vagyona van és az elmúlt 12 év alatt szinte minden évben változott a társasági szerződésük. Erről a társaságról több dolgot nem tud, csak azt, hogy ő egy ilyen társasággal, akinek csak ennyi a tőkéje, szerződést nem kötne. Az ingatlan beruházási költsége kb. 200 mFt. Elmondja, ha bank lenne, a társaság tőkéjét figyelembe véve nem adna kb. 1 milliárd forint hitelt részükre, mert az interneten rákeresve a Kft.-re, talált 6-8 olyan önkormányzatot, ahol a társaság megjelent ezzel a projekttel. Ha mindenhol csak egy 20 lakásos társasház elindítását tervezik, ehhez a társaságnak kb. egymilliárd forintra lenne szüksége. Annyit megtudott az egyik önkormányzat honlapjáról, egy ülés anyagából, hogy ennek a társaságnak az ügyvezető igazgatója Tantom Péter úr, aki pillanatnyilag 3 cégben tulajdonos. Véleménye szerint, ez egy hitelből épített társasház lenne, melyet az önkormányzat is fel tudna építtetni ennek a társaságnak a segítsége nélkül, hiszen csak szervezői tevékenységet végeznek, egy szerződést tesznek az önkormányzat elé, melyből az önkormányzat vállal 5 %-ot. Nem lát arra garanciát, hogy ennek a társaságnak van-e a megvalósításhoz pénze, és lesz-e egy bank, amely mögé áll. Az anyagban meg sem említik a fedezetet biztosító bank nevét, sőt a társaság ügyvezetőjének neve sem szerepel.

Az Első Magyar Bérlakásépítő Kft. a Budapest u. 54. szám alá van bejegyezve, ahol egy Elefánt Ajándékbolt található. Véleménye szerint alaposan meg kell vizsgálni a körülményeket, mert nagyon sok céggel állt kapcsolatban az elmúlt 15 év alatt, amióta saját cége van, és nagyon sok olyan vállalkozással találkozott, amely nagyon komolynak látszik és még sem az. Kéri, legyen az önkormányzat körültekintő. Minimum céginformációt kellene kérni, mérlegadatokat a társaság gazdálkodásáról, meg kellene kérdezni, melyik bank finanszírozza a költségeket, a banktól kellene egy hivatalos visszaigazolást kérni erről. A társaság megkereste Körmendet, Szikszót, Dunaújvárost, Tatabányát, Székkutast, feltételezi, hogy más városokban is megjelentek ajánlatukkal. Abban az esetben, ha a társaságnak nincs legalább 2 milliárd forint vagyona, a bank nem fog vele szóba állni, mert ahhoz hogy hitelt kapjanak, a hitelként felvett összeg kétszeresével kell rendelkezniük. A papírok alapján feltételezi, hogy ennek a társaságnak nincs ennyi pénze, hiszen a három másik cég, amely be van jegyezve, 3 mFt-os tőkével alakult.

Erdős Tamás: A képviselő-testületi ülésen jelen lesz a cég két vezetője, Tantom Péter és a finanszírozási háttér menedzsere. Kéri Stumpf Ernőt, vegyen részt a testületi ülésen és tegye fel kérdéseit, de abban az esetben, ha összeállítja a kérdéssort és átadja részére, ő is választ kérhet. Stumpf Ernő: Ha eljönnek az ülésre, fel lehet tenni a kérdéseket, de Dunaújvárosba is meghívást kaptak, és mégsem mentek el. Erdős Tamás: Az önkormányzat meghívta őket, és azt ígérték, hogy jelen lesznek a testületi ülésen. Csak abban az esetben tud tisztán látni az önkormányzat, ha felteszi kérdéseit, melyre vagy tudnak válaszolni, vagy nem. Stumpf Ernő: Kérdés az is, építettek-e már más városban is lakásokat. K é r d é s: Aros János Stumpf Ernő: Más városokban február környékén jelentek meg, a feljegyzések alapján mindenhol nagyon tetszik az ötlet, így felhatalmazták a polgármestert, hogy kezdjen tárgyalásokat a társasággal. K é r d é s: Aros János Stumpf Ernő: Egyik helyen azt olvasta, hogy októberben kezdődnek a munkák, de októberben már nagyon ritkán szoktak építkezést kezdeni. Elmondja, nem akarja azt mondani, hogy ez egy komolytalan társaság, de az előjelek alapján ő nem kötne velük szerződést. Véleménye szerint, ha bérlakást szeretne építeni az önkormányzat, bízza meg a helyi vállalkozókat, és ugyanilyen konstrukcióval vegyen fel hitelt. Erdős Tamás: Véleménye szerint fel kell tenni a társaságnak a kérdéseket, és majd gondolkodni kell a továbbiakban. Az, hogy a polgármester felhatalmazást kap egy ilyen programnak az előkészítésére, semmiképpen sem haszontalan, nincs érdemi elkötelezettség, az önkormányzat nem alapít semmit, nem tesz le egy vasat sem, mindenképpen tárult a lehetőségek tára, szemben az elmúlt évekkel.

Dr. Komáromi Éva: Egyetért a képviselő úr által feltett kérdésekkel, elmondja, benne is hasonlóak fogalmazódtak meg. Nem javasolja a 18 lakásos bérlakás mellett található terület értékesítését. Az 5 % eszmei tulajdonhányad biztosítása miatt az önkormányzatnak kötelezettsége keletkezhet. Az anyagban az szerepel, a társaság a jelenleg hatályos deviza lakáshitel igénybevételével kívánja a lakásokat felépíteni. Ez lehet, hogy ma hatályos, holnap már nem biztos, január 1-jén pedig teljesen biztos, hogy nem. Az anyag nagyon sok olyan kérdést vet fel, amitől óvná az új önkormányzatot és óvná attól is, hogy ilyen elkötelezettségbe belemenjen, viszont az ötlet nagyon jó és javasolja, az önkormányzat próbálja megversenyeztetni a helyi és környékbeli vállalkozókat, mert lenne igénye bérlakásépítésre. Véleménye szerint nem az önkormányzatnak, a vállalkozónak kellene felvenni a hitelt az építkezéshez. A 8,4 mFt beruházási ár véleménye szerint sem tartható, meg

kell nézni, hogy a 19 lakásos szociális bérlakásnak mennyi volt a bekerülési költsége, lakható, de nem palota minőségű. Stumpf Ernő: Elmondja, a cím alatt feltüntetésre került a szabadalmi nyilvántartási szám, mely 000015. Ilyen szám nem létezik, mert ha ez egy iktatási szám, akkor nem 000015. A 15ös sorszám olyan, mintha az 1800-as években adta volna be a cég kérelmét a Szabadalmi Hivatalba, ha pedig ez egy szabadalmi szám, az nem így néz ki. A Szabadalmi Hivatal honlapján nyoma sincs a cégnek. Erdős Tamás: Véleménye szerint fel kell tenni az uraknak a kérdéseket. Előzetesen, e-mailben is elküldheti a bizottság a kérdéseit. Livják Emília: Véleménye szerint, akkor el sem jönnek az ülésre. Erdős Tamás: Kéri, ne feltételezzen rosszat ismeretlenül a ráutaló jelek alapján a bizottság. Azért kell elküldeni a kérdéseket, mert akkor egy csomó időt meg lehet spórolni. Abban az esetben, ha megkapják a kérdéseket, és nem jönnek el, akkor le lehet zárni az ügyet. Stumpf Ernő: Véleménye szerint az önkormányzatot vevőtoborozásra, marketingeszközként szeretnék felhasználni, azzal szeretnék hitelessé tenni ajánlatukat, hogy az önkormányzat áll mögötte, és a végén majd az önkormányzatnak kell megvásárolnia a lakásokat. Saláta László Mihály: A társaság annyira jól megfogalmazta az anyagot, hogy úgy tűnik, hogy ez az önkormányzat számára a legjobb megoldás. A következőt írják: „a települési önkormányzat bérlő-, és vevőkijelölési joggal rendelkezik, amelyet ellenérték nélkül szerez meg”, miközben ez rengeteg gonddal, problémával és munkával jár együtt. Csodálatosan van fogalmazva, mert azokat a dolgokat írták le, amelyet az önkormányzat szeretne. Pl.: „a fiatalok településen maradását a megfelelő munkahelyek mellett a lakáshoz jutási lehetőségek jelentősen befolyásolják”, mindez önkormányzati tőkebevonás nélkül és fix árak mellett. Elmondja, benne is felmerültek aggályok és az első kérdése az lett volna, nem kellett volna-e meghívni a cég vezetőit, mielőtt már a határozati javaslat is megszületett. A polgármester úr elmondta, azt szeretné, hogy a legtöbb kérdésben a műhelymunka valóban a műhelyekben szülessen meg, akkor most itt kellene lenniük, hogy a kérdésekre választ tudjanak adni.

Erdős Tamás: Miután a cég vezetőit meghívták, a Megyei Közgyűlés időpontja miatt egészen a múlt hétig nem dőlt el a képviselő-testületi ülés időpontja. Az önkormányzat azt az ígéretet kapta, hogy természetesen eljönnek. Először 9 óra volt megjelölve, azt mondták, eljönnek, de miután jelezte az önkormányzat, hogy 2 órától lesz az ülés, arra is azt a választ adták, hogy eljönnek. Ha ma nem is tudtak válaszolni a kérdésekre, és elküldi a bizottság a kérdéseket, valószínűleg csütörtökön megkapja a válaszokat. Stumpf Ernő: Elképzelhető, hogy kimagyarázzák magukat. Elmondja, olvasott egy olyan önkormányzati anyagot, hogy valaki felvetette, hogy a cég hol van bejegyezve, és azt a választ adták, hogy bejegyzés alatt áll. Ha egy társaság egy ilyen projektet elindít, annak cége nem bejegyzés alatt áll, hanem be van jegyezve.

Erdős Tamás: Kéri a bizottságot, minden megalapozottság nélkül ne legyen negatív kisugárzással minden ilyen üzleti ajánlat iránt. A lehető legnagyobb óvatossággal kell „körüljárni a dolgot”. El kell dönteni, hogy előzetesen kapják-e meg a kérdéseket vagy csak a testületi ülésen. K é r d é s: Livják Emília Erdős Tamás: A képviselő-testületi ülésen döntés az ügyben még nem fog születni, mert arra kér felhatalmazást a polgármester, hogy a beruházás megvalósításának előkészítésével kapcsolatos intézkedéseket megtegye. Érdemi döntést a testület nem fog hozni, csak azt mondhatja, meggyőződött arról, hogy a cég hiteles, a konstrukció működhet, fizikai akadálya nincs és a kellő garanciák bemutatása után, elkezdi az igényfelmérést. Aros János: El kell dönteni, hogy elküldje-e a bizottság a kérdéseket. Livják Emília: Véleménye szerint el kell küldeni a kérdéseket. Stumpf Ernő: Véleménye szerint meg kellene keresni azokat az önkormányzatokat, ahol már megjelentek ajánlatukkal. Erdős Tamás: Megkéri Stumpf Ernőt, e-mailben állítsa össze a felmerült kérdéseket, hogy a társaság részére el tudja azokat juttatni.

Stumpf Gábor József: Javasolja, hogy a Polgármesteri Hivatal dolgozói azoktól az önkormányzatoktól, ahol a társaság már ajánlatával megjelent, kérjen e-mailben vagy telefonon információkat. Erdős Tamás: Megállapítja, hogy a bizottság a képviselő-testület felé azt javasolja, hogy az összeállított kérdéssor megválaszolása után az ülésen a képviselő-testületet győzzék meg arról, hogy a leírt információk helytállóak.



határozata

javaslat piaci alapú bérlakás építésére és üzemeltetésre „Halasztott értékesítésre épített bérlakás konstrukció” keretében

A Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság a tárgyban felmerült kérdéseket továbbítja az Első Magyar Bérlakásépítő Kft. részére, és javasolja azokat a környező önkormányzatokat referenciakérés céljából felkeresni, ahol a Kft. már megjelent ajánlatával.

A bizottság javasolja a képviselő-testületnek, az elküldött kérdésekre hallgassa meg a Kft. vezetőségének válaszait, garanciáit, ezt követően hozza meg döntését az igényfelméréssel kapcsolatban.

12./ Egyéb ügyek:

a./ Tájékoztató a Szent Erzsébet Év rendezvényeiről

b./ Javaslat a Szent Negyedre vonatkozó rendezési terv elkészítéséről.

Stumpf Gábor József: Két hét múlva, november 18-án, Sárospatakon, az Egri érsek úr, Dr. Seregély István ünnepi miséjével kezdetét veszi a Szent Erzsébet Év. 19-én, Erzsébet napján, Budapesten, 16 órától a Szent István Bazilikában ünnepi szentmise lesz, amelyet magyarországi püspökök, ill. a külföldi és magyarul tudó püspökök részvételével Erdő Péter bíboros prímás tart, majd ezt követően 18 órától a Művészetek Palotájában a bíboros prímás úr átadja a Szent Erzsébet Rózsája kitüntetést, amelyet hagyományosan, 12 éve minden éven Erzsébet napon átadnak, ezután a Liszt Ferenc Szent Erzsébet Oratóriuma kerül bemutatásra. Megkérdezi a jelenlévőket, van-e aki szeretne részt venni ezen a programon, mert társaságuk indít erre egy buszt, és a Művészetek Palotájába ingyen belépőjegyet is kaptak a szervezőktől. A nagy busz telt létszámmal indul, de polgármester úr korábban már jelezte, hogy akár az önkormányzat mikrobusza is igénybe vehető erre a célra. A Szent Erzsébet Év programterve nagyjából összeállt, akit érdekel, a Sárospatak honlapon megtekintheti. Annak figyelembevételével, hogyan vállalja Sárospatak a Szent Erzsébet Év megrendezését, - akár központi, akár megyei regionális támogatás nélkül - elég szép programterv állt össze. Ehhez kapcsolódik Dr. Szabó Irén javaslata is, hogy szeretnék, hogy az önkormányzat akár a novemberi ülésén tárgyaljon a Szent Negyed rekonstrukciós tervéről. A Rákóczi utcára már elkészült a felújítási terv, azonban a Szent Negyedre mindez ideig nem készült el.

Kéri az önkormányzattól, hogy a tervet rendelje meg, melynek meg vannak a hivatal által adott feltételei. Már ez évben nem fog megvalósulni, de el kell indulni. Pótolni kell a hiányosságot, mert bármikor lehet pályázati lehetőség. Elmondja, azt szeretnék, ha nem csak a templom előtti tér, hanem a komplett Szent Negyed rekonstrukciós terve elkészítésre kerülne.

Erdős Tamás: Javasolja, a bizottság döntsön abban, hogy az erre vonatkozó tervezési, felmérési munkálatokat az önkormányzat haladéktalanul kezdje meg a Műszaki és Kommunális Iroda, a Nemzeti Múzeum és a Szent Erzsébet társaság közreműködésével.

Stumpf Gábor József: Kéri, a bizottság szavazzon arról is, hogy a jövő évi költségvetésben szerepelteti a Szent Erzsébet Év rendezvényeinek költségeit.



határozata

a Szent Negyed rekonstrukciós munkáiról és a Szent Erzsébet Év rendezvényeinek támogatásáról.

A Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság javasolja a képviselő-testületnek, hogy a Szent Negyed felújításával kapcsolatos tervezés előkészületi munkáit kezdje meg, továbbá javasolja a költségvetésben a Szent Erzsébet Év rendezvény támogatására vonatkozó összeg meghatározását.

Livják Emília: Véleménye szerint az önkormányzat valamiféle támogatásával, – ha a TOURINFORM Irodán keresztül is – az egyházi turizmust erősíteni kellene. Megkérdezi, készült-e a Szent Erzsébet Év rendezvényeiről szóróanyag. Ennek elkészítése véleménye szerint lehetne a TOURINFORM Iroda feladata, ez nem jelentene az önkormányzatnak nagy kiadást a program méltóságával szemben. Stumpf Gábor József: Nem készült szóróanyag.


Stumpf Gábor József: A program előkészületein már túl van a bizottság. Jelenleg arról van szó, hogy rövidesen létrejön az önkormányzat keretein belül a Szent Erzsébet Évvel foglalkozó bizottság és annak lesz feladata, hogy sürgősen, 2-3 fajta anyagot, valamint a várost bemutató anyagot – amely minden olyan szükséges információt tartalmazna, amely az ide érkező vendégeket érdekelheti – legalább magyar és német nyelven megszerkessze. Az elmúlt másfél hónapban nem telt el olyan hét, hogy legalább egy, vagy két német csoport ne jelent volna meg a városban.

Livják Emília: Fel lehetne hívni a városi intézmények figyelmét is a rendezvényre, be lehetne vonni a programokba a művészeti iskolákat és akár a gyermekeket is. Sokrétű rendezvényt kell tervezni. K é r d é s: Erdős Tamás

Stumpf Gábor József: Az még nem körvonalazódott, hogy a Kulturális Bizottság tagjaiból fog-e létrejönni a Szent Erzsébet Évvel foglalkozó albizottság.

Erdős Tamás: Véleménye szerint a Gazdasági és Idegenforgalmi bizottságnak ugyanúgy köze van a témához mind gazdasági, mind kulturális oldalról, így részt kell vennie a bizottságban. Az önkormányzati intézmények, és civil szervezetek, pl. a Római Katolikus Egyház, a Hermann Ottó Múzeum, Zeneiskola, stb. részvétele is fontos.

Saláta László Mihály: Nem albizottságot, hanem egy olyan koordinációs bizottságot kellene létrehozni, hogy mindenki, aki érintett a dologban, részt vegyen be. Nem a bizottságok egy részének kellene felvállalni ezt a feladatot, hanem leginkább a civil szférának. Erdős Tamás: A bizottságnak a koordinációt kell felvállalnia a civil szervezetek és az összes érintett intézmény között. Erre nem nagyon van idő. Kérdés volt, lesz-e díszburkolat a Szent Erzsébet úton, vagy nem. Az a megállapodás született, hogy egyenlőre nem lesz, mert télen fizikailag lehetetlen oda díszburkolatot készíteni, amikor nincs terv és pénz se. El kell képzelni, hogy több ezer ember fog elvonulni a Szent Erzsébet utca borzasztó aszfaltburkolatán. Maximum az aszfaltburkolat javítására van jelenleg lehetőség. Livják Emília: Megkérdezi, nem lehetne-e az önkormányzat minimális áldozatvállalásával a helyi vállalkozóktól az épületek felújításához segítséget kérni.

Dr. Komáromi Éva: Véleménye szerint megfelelő minőségű kivitelezésre van szükség, és elsősorban arra, hogy az önkormányzat rendelkezzen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által elfogadott tervekkel. Erdős Tamás: A programhoz kapcsolódó előkészületek, a város részéről a nullával voltak egyenlők, azon túl, hogy beszél róla. Elméletileg elkezdődött, de érdemi lépés nem történt. Már egy fél év alatt csodát tenni nem lehet.

Stumpf Gábor József: A Szent Erzsébet Évhez kapcsolódó a munkákat ebben az évben már nem lehet kivitelezni, de mivel tudja mindenki, hogy a Szent Erzsébet kulturális útvonal is kialakítás alatt áll, mindenféleképpen szükség lesz a Szent Erzsébet ház befejezésére, megnyitására, ahol egy kiállítás mutatja be Szent Erzsébet életét. A Szent Negyedet is mindenféleképpen rendbe kell tenni, mert úgy gondolja, hogy a következő években, évtizedekben a külföldi és hazai idegenforgalom fokozatosan nőni fog. Saláta László Mihály: Záros határidőn belül fel kellene vázolni, mit szeretne az önkormányzat végrehajtani, ezekhez kellene résztvevőket toborozni, utána meg kellene jelölni a határidőket és a felelősöket.

Erdős Tamás: Véleménye szerint ezeket az elmúlt év szeptemberében el kellett volna kezdeni. Javasolja azonnal létrehozni az operatív koordinációval foglalkozó albizottságot. Továbbá szükséges javasolni a képviselő-testületnek, hogy a Szent Negyed felújítására, állagának megfelelő szintre hozására tegye meg a megfelelő lépéseket. Ebben az esetben a tárgyalások lebonyolításához munkamegosztásra lesz szükség. A felújítási munkálatokhoz szükséges támogatás érdekében a pályázat benyújtása megtörtént. A polgármester úr mindent megtesz norvég alapú pályázat támogatása érdekében. Szükséges, hogy az önkormányzat a rendezvény lebonyolításának költségeit a költségvetésben biztosítsa.

c./ Tájékoztató idegenforgalmi kiállításokról. Erdős Tamás: A TOURINFOM Iroda tájékoztatja a bizottságot a jövő évi belföldi idegenforgalmi kiállítások időpontjáról és kéri, hogy a veszprémi és a kaposvári kiállításokon és a szegedi vásáron való megjelenéshez költségvetésében a forrást biztosítsa. Szándékosan nem tettek hozzá pénzügyi kötelezettségvállalásra vonatkozó számokat, mert azt nem tudják megmondani. A kérdés csak elvi döntést igényel, mert a költségvetés tervezésekor a TOURINFORM Iroda saját szakfeladatainak finanszírozása között szerepeltetni fogja.

Stumpf Gábor József: Kb. három évvel ezelőtt már döntött az önkormányzat arról, hogy Sárospatak méltó módon jelenjen meg ezeken a kiállításokon és vásárokon. Mindez ideig ezt nem sikerült az önkormányzatnak elérnie, mert nagyon méltatlan, ahogy városunk képviselteti magát, ezért szeretné, ha végre ebben változás történne. Különböző lehetőségek vannak a megjelenésre, meg kell kérni az irodavezető urat, a pavilon elkészítésére készítsen több variációjú tervet. Amikor Bogács, vagy hasonló kistelepülés komoly berendezésű pavilonnal mutatja be magát, városunk megjelenik egy kinyitható városképpel. Kéri, adjon magára a város, igaz, hogy ez is költség, de olyan költség, amelyet ma már nem lehet nélkülözni.

Erdős Tamás: Stumpf Gábor József javaslata az, hogy a TOURINFORM Iroda tegyen javaslatot a költségvetési koncepció tárgyalásához, amely tartalmaz egy olyan marketing pavilont, amely a várost a hazai és idegenforgalmi szakvásárokon méltóképpen bemutatja.

Stumpf Ernő: Véleménye szerint egy marketing tervet kellene készítenie a városnak. Nem tudja, hogy a TOURINFORM Iroda vezetője erre alkalmas-e, van-e ilyen jellegű képesítése. Valamilyen tervet kellene a bizottságnak is készítenie, nem látja át, hogy a városnak mennyi az idegenforgalmi bevétele, van-e értelme az idegenforgalmi fejlesztésnek. Készíteni kellene egy helyzetfelmérést, milyenek az anyagi viszonyai a sárospataki turizmusnak, milyen lehetőségei lehetnek, mit tudna a város ebből profitálni, milyen elemei, eszközei lennének. Tudja az önkormányzat, hogy az idegenforgalom egy profitot hozó vállalkozás, ezért ezt támogatni kell, de kérdés az, mennyit hoz. Elmondja, számokat szeretne látni.

Dr. Komáromi Éva: A város részére nagyon keveset hoz az idegenforgalom. A választás előtt készült egy konkrét kimutatás, vállalja, hogy a következő ülésre ezt behozza a bizottság elé. Az elvárás a lakosság részéről is nagyon nagy, a vállalkozók részéről persze még hatékonyabb, mert a városnak ide kellene hoznia a vendéget. Ezzel szemben a befizetett idegenforgalmi adó megdöbbentően kevés. Addig, amíg a fürdő nem lett önálló intézmény és nem ennyire volt profitorientált, a fürdő volt az, amely a legtöbb bevételt hozta a városnak, jelenleg látható, még többet tud hozni. Az összes többi vállalkozás nagyon kevés bevételt eredményez. Még a mai napig vannak olyan vállalkozók, akik nincsenek tisztában azzal, hogy idegenforgalmi adót kell fizetni és annak mennyi az összege. A csillagot az égről lehazudnák, ha tehetnék. Jogok azok vannak, de hogy kötelezettségek is

lennének, azt nem értik meg. Szemléletváltásra van szükség mindenki részéről. Közösen kell tenni azért, hogy ez megváltozzon.

Hutkainé Novák Márta: A bevételen kívül az is fontos, hány ember foglalkozik idegenforgalmi tevékenységgel. Dr. Komáromi Éva: Azt is meg kell nézni, hogy a város és az egyéb vállalkozói réteg mennyit tesz az idegenforgalomért. Még mindig a város az, aki pályázatokkal és annak kiegészített egyéb forrásaival a legtöbbet teszi, állja a rendezvények költségeit. A vendégek a rendezvényekre érkeznek, őket pedig a vendéglátók látják el és teszik el a profitot. Stumpf Ernő: Meg kell változtatni a szemléletüket. Dr. Komáromi Éva: A jóból mindenki részesül majd, de ezt nagyon nehéz megértetni. Livják Emília: Úgy tudja, nem kevés összegért elkészült a város idegenforgalmi koncepciója, melyet alapos vizsgálat előzött meg. Elképzelhető, az tartalmazza azokat az információkat, melyre Stumpf Ernő gondol. K é r d é s: Erdős Tamás Saláta László Mihály: Elmondja, bizottsága nem készített ezzel kapcsolatban írásos anyagot. Livják Emília: Ezt a koncepciót egy vállalkozó készítette. Hutkainé Novák Márta: Létezik egy régi idegenforgalmi koncepció, de készült egy újabb, a város által megrendelt és a kistérségre kitekintő idegenforgalmi koncepció. Erdős Tamás: A kiállításokhoz el kell készíttetni a standot, erre javaslatot fog tenni a bizottság a testületnek. Az elkészítéshez lehet tanácsot adni a TOURINFORM Iroda vezetőjének, de nem ez a cél, hanem az, hogy kérni kell az elkészítésre egy árajánlatot, de úgy is lehet dönteni, hogy magunk készítünk egy pavilont. Stumpf Ernő: Ma már megvannak azok a technikai eszközök, amelyekkel egy stand dekorációját el lehet készíteni. Erdős Tamás: El kell dönteni, kérjen-e árajánlatot a TOURINFORM Iroda vezetője, vagy kezdjen el gondolkodni a bizottság a saját kivitelezésről. Livják Emília: Véleménye szerint a bizottságnak el kellene készítenie a standot, ebben kérni kellene a művészeti iskolák segítségét. Elmondja, a szemléletváltással kapcsolatosan nagy felelősséget érez.

Erdős Tamás: Javasolja, a stand elkészítése legyen egy teszt, legyen a bizottság feladata a probléma megoldása. Abban az esetben, ha a bizottság felvállalja a feladatot, kérjen segítséget a művészeti iskoláktól a stand megtervezéséhez, elkészítéséhez.

Megkérdezi, vállalja-e a bizottság a feladatot? Aros János: Kéri a bizottsági tagokat, fogadják el javaslatát, miszerint november 22-én szerdán, 14 órától tartson a bizottság a pavilon elkészítésével kapcsolatban ülést. Hutkainé Novák Márta: Tisztázni szükséges a meghívottak körét. Erdős Tamás: Javasolja a Tanítóképző Főiskola Művészeti Tanszékének megkeresését. Livják Emília: Minden művészeti iskola képviselőjét javasolja meghívni az ülésre. Hutkainé Novák Márta: Az idegenforgalommal foglalkozókat is javasolja meghívni. Dr. Komáromi Éva: Nem ért egyet a javaslattal. Aros János: Első körben még nem javasolja meghívni az idegenforgalommal foglalkozókat. Livják Emília: Javasolja a Kommunális Szervezet dolgozóját meghívni. Erdős Tamás: Az ötlethez bizonyos költséget is kell rendelni. Dr. Komáromi Éva: Javasolja meghívni Leskó Istvánné dekoratőrt. Stumpf Ernő: Véleménye szerint marketingszakember segítsége is elkelne. K é r d é s: Erdős Tamás Stumpf Ernő: Elmondja, nem ismer magán kívül marketingszakembert a városban. Hutkainé Novák Márta: Van, aki tanítja a városmarketinget. Livják Emília: A Művelődés Házának is részt kellene venni az elkészítésben. Erdős Tamás: November 22-én 2 órára, a vásári megjelenés céljából a tanácsterembe hív egy operatív csoportot, mely megtervezi a pavilon arculati megjelenését. Livják Emília: Javasolja az Árpád Vezér Gimnáziumból Vitányiné Tóth Esztert is meghívni az ülésre. Aros János: Akinek van még javaslata a meghívottak körével kapcsolatban, hívja fel a bizottság elnökét ez ügyben. Erdős Tamás: Javasolja a képviselő-testületet tájékoztatni a bizottság vállalásáról.

A Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság elfogadja az idegenforgalmi kiállításokról szóló tájékoztatót.

Városunk színvonalasabb bemutatása érdekében vállalja egy városhoz illő marketing pavilon elkészítésének koordinálását az alábbi intézmények és személyek segítségét kérve: - Tanítóképző Főiskola Művészeti Tanszék - Művészeti Iskolák - Kommunális Szervezet - Leskó Istvánné dekoratőr - Árpád Vezér Gimnázium Vitányiné Tóth Eszter - marketingszakember

d./ Előterjesztés a Kossuth u. 24. szám alatti szociális bérlakás értékesítéséről. Erdős Tamás: A lakás a Szalai pékség melletti közös udvarban található. A bérlő részéről érkezett igény, miszerint meg szeretné vásárolni a lakást. Az előzőekben készített előterjesztésben értékként 2,4 mFt szerepelt. A kérelmet a képviselő-testület elutasította, mondván, hogy nem készült értékbecslés és alacsonynak találja ezt az összeget. A következő ülésre elkészült az értékbecslés, mely szerint az ingatlan értéke 4 mFt, mely eladási árat a képviselő-testület jóváhagyott. Horváth Jánosné újabb kérelmet jutatott el hivatalunkhoz, mivel szociális bérlakásban lakik, jogosult a kedvezményes vásárlásra, ezért kéri a 4 mFt forgalmi érték figyelembevételével a rendeletben meghatározott kedvezményeket figyelembe venni. Kérelmező határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkezik, 40 %-os kedvezmény illeti meg, ha a vételárat egy összegben megfizeti. Aros János: A szerződést az előző testület határozata alapján elkészítette az ügyvéd, aki közvetítené az adásvételt és a szerződésben a 4 mFt vételárat rögzítette. Elmondja, ezt a szerződést nem írta alá, mert az értékbecslés alapján megállapított 4 mFt árat kevésnek tartotta, és az árat különösen kevésnek tartja a kedvezmények levonása után. Véleménye szerint az értékesítés után a lakást valaki azonnal meg fogja vásárolni. Kéri a bizottság véleményét az értékesítéssel kapcsolatban

Dr. Komáromi Éva: A képviselő-testület határozatában vételárat határozott meg. Vukovich Lászlóné: Véleménye szerint a képviselő-testület forgalmi értéket állapított meg, ezt vissza kellene hallgatni az ülésről készült hangfelvételről. Erdős Tamás: Javasolja, hogy a bizottság a napirenddel kapcsolatban ne döntsön. Aros János: Elmondja, a Polgármesteri Hivatalban megjelent egy férfi, meghatalmazással nem rendelkezett, és ki szerette volna fizetni a lakás vételárát. Dr. Komáromi Éva: Az önkormányzat a határozatban szereplő 4 mFt-os árhoz köti magát. Erdős Tamás: A képviselő-testület az értékbecslés alapján döntött, mely a forgalmi értéket tartalmazta. Horváth Jánosné jogosult a rendeletben előírt kedvezmények igénybevételére. Saláta László Mihály: Nem hiszi, hogy a néninek van 4 mFt. Erdős Tamás: Ezt a bizottság nem mérlegelheti. Saláta László Mihály: Már tudja a bizottság, hogy nem saját magának van rá szüksége. Aros János: Már elkészült az adásvételi szerződés az érvényes képviselő-testületi határozat alapján. Erdős Tamás: Addig a szerződés semmis, míg nincs aláírva. A bizottság javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy vonja vissza korábbi értékesítési szándékát. Az lehet a másik megoldás, hogy nem javasolja a bizottság az ingatlan értékesítését. Dr. Komáromi Éva: Az önkormányzatnak meg kell indokolnia, miért áll el értékesítési szándékától. K é r d é s: Erdős Tamás Vukovich Lászlóné: A szerződés megkötése a határozat következménye. K é r d é s: Erdős Tamás Dr. Komáromi Éva: A képviselő-testület csak alapos indoklással módosíthatja saját döntését. K é r d é s: Livják Emília Aros János: A határozatot még az előző képviselő-testület hozta. Az átmeneti időszak alatt fogalmazódott meg a szerződés, melyet elmondja, már neki kellett volna aláírnia, de nem tette meg. Ezt lehet valameddig húzni, halasztani, de előbb-utóbb ki kell mondani, hogy nem, és vállalni kell a jogi következményeket, vagy pedig abban kell állást foglalni, hogy 4 mFt-ért, vagy 2 mFt-ért értékesíti az önkormányzat az ingatlant. K é r d é s: Hutkainé Novák Márta

Vukovich Lászlóné: A kedvezmények mértékét a rendelet határozza meg. Aros János: A testület úgy döntött, hogy 4 mFt-ért értékesíti. Vukovich Lászlóné: Rendeletünk úgy szól, hogy a forgalmi érték 90 %-a a vételár, és ha azt egy összegben fizeti meg a vevő, 30 % további kedvezmény illeti meg. Ahhoz, hogy kedvezményt kapjon a vevő, nincs szükség testületi döntésre. Mivel a képviselő-testület kijelölte a lakást értékesítésre, rendeletünk kötelezővé teszi kedvezmény adását.

Erdős Tamás: Véleménye szerint legegyenesebb megoldás, ha hibás döntését átgondolja és a képviselő-testület és visszavonja határozatát. A képviselő-testület arról döntött, hogy 4 mFt-os vételáron idegeníti el az ingatlant, de ettől kezdve nem annyi lesz az ár. K é r d é s: Saláta László Mihály Dr. Komáromi Éva: A határozat 2006. VIII. 28-án született. Erdős Tamás: Elmondja, nem hiszi el, hogy jogszabályt sérthet az, ha az önkormányzat egy hibás határozatát visszavonja, mindegy az, hogy a régi, vagy az új testület hozta. Vukovich Lászlóné: Az elidegenítés során alkalmazható kedvezmények rendeletben vannak meghatározva, a rendeletet pedig nem vonta vissza az önkormányzat. Dr. Komáromi Éva: Ennek során merül fel új körülmény, ami indokolttá teheti a határozat megsemmisítését. Peremiczkiné Dobos Edina: Véleménye szerint a feltűnő értékaránytalanság megállapítása miatt is lehetőség van a határozat visszavonására. K é r d é s: Dr. Komáromi Éva Peremiczkiné Dobos Edina: Aranyosi Miklós készítette az értékbecslést. A megállapított ár nem éri el a 80 eFt/m2 árat. Manapság ezen az áron garázst sem lehet építeni. K é r d é s: Livják Emília K é r d é s: Saláta László Mihály Vukovich Lászlóné: A bíróság kikényszerítheti az önkormányzattól, hogy a határozatában foglaltaknak tegyen eleget. K é r d é s: Sturmpf Ernő Dr. Komáromi Éva: Arra kényszeríthetik a polgármestert, írja alá az adásvételi szerződést. Vukovich Lászlóné: A képviselő-testület csak kijelöli az ingatlant elidegenítésre és az elidegenítési rendeletben foglalt feltételekkel kell értékesíteni.

Dr. Komáromi Éva: Ebben az esetben egyetlen, ami megállhat, a feltűnő értékaránytalanság, de ehhez meg kell vizsgálni, hogy a környéken, a Kossuth utcán az önkormányzat milyen ingatlanokat és milyen áron értékesített. Peremiczkiné Dobos Edina: A Kossuth u. 20. szám alatti önkormányzati ingatlan nem régen került értékesítésre Kistérségi Iroda céljára 15 mFt-ért. Vukovich Lászlóné: Az az épület jobb állapotban volt.

Dr. Komáromi Éva: Az kétlakásos épület. Erdős Tamás: Az is érdekes értékesítés volt. Előbb 12 mFt-ért árulta az önkormányzat az egyik felét, majd az egészet értékesítette 15 mFt-ért. Mindig van mód arra, hogy mások érdekeit adott esetben hűen szolgálja az önkormányzat, de arra, hogy a saját érdekeit megvédje, arra nincs. Vállalni kell a következményeket az önkormányzat érdekében, azután mondja azt, amikor ennek konzekvenciái lesznek, hogy tisztábban lát az adott üggyel kapcsolatosan. Nem hiszi el, hogy nincs megoldás a határozat visszavonására. Hutkainé Novák Márta: Véleménye szerint utána kell járni, mi a védhető és járható út. Stumpf Ernő: Az is indoklás lehet, hogy spekuláció jelei mutatkoztak. Dr. Komáromi Éva: Ez csak egy vélelem. K é r d é s: Peremiczkiné Dobos Edina Vukovich Lászlóné: A rendelet korábban előírta, hogy 5 évig nem lehet a kedvezménnyel megvásárolt lakást értékesíteni, de mivel módosítva lett, ezt a pontot már nem tartalmazza. K é r d é s: Erdős Tamás Dr. Komáromi Éva: A szerződés megkötésének határideje 2006. szeptember 30-a volt. K é r d é s: Peremiczkiné Dobos Edina Erdős Tamás: Kéri a bizottságot, szavazzon arról, hogy javasolja az adásvétel jogi lehetőségeinek teljes körű vizsgálatát az értékesítéstől történő visszalépés érdekében.



határozata

a Kossuth u. 24. szám alatti szociális bérlakás értékesítéséről

A Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság javasolja a képviselő-testületnek, a Kossuth u. 24. szám alatti szociális bérlakás adásvételével kapcsolatos jogi lehetőségek teljes körű vizsgálatát az értékesítéstől történő visszalépés érdekében.

e./ Előterjesztés a Katona J. u. 26. fsz. 1. szám alatti ingatlan hasznosításáról.

Erdős Tamás: A Katona J. u. 26. fsz. 1. ajtószám alatti 1 szobás szociális bérlakás bérlője elhalálozott, ezért hasznosításáról dönteni szükséges. A lakás bérbeadását új rendeletünk értelmében meg kell hirdetni, mely bérbevételére egyedileg lehet pályázni.

K é r d é s: Saláta László Mihály Vukovich Lászlóné: A Kossuth u. 65. szám alatti lakás komfortos volt, így a bérlő nem köteles a telepen elfogadni cserelakást. Dr. Komáromi Éva: A cserelakásnak legalább olyan komfortfokozatúnak kell lennie, mint az előzőnek.

Erdős Tamás: Javasolja a bérlakás meghirdetését. Saláta László Mihály: Valahol a családnak laknia kell. Ha az előző bérlakás életveszélyes volt, akkor ezt fogadja el cserelakásként.


Erdős Tamás: Az önkormányzatnak jelenleg két megüresedett bérlakása van, de ebből csak az egyik hirdethető meg, mert a másikat kb. 300 eFt-ból fel kell újítani.

Saláta László Mihály: Véleménye szerint, ha ezt a lakást Lakatosék megkapják, sokkal jobb körülmények közé kerülnek, mintha az előzőekben, amikor életveszélyes házban laktak. K é r d é s: Erdős Tamás Vukovich Lászlóné: A család nem önkéntes beköltöző. Abban az esetben, ha nem fogad el másik lakást, a Bíróság költöztetheti ki. A Jegyző csak az önkényes beköltözők költöztetését kérheti a Közigazgatási Hivatal által kijelöl másik jegyzőtől. Erdős Tamás: Javasolja, a Katona J. u. 26. fsz. 1. számú lakást az önkormányzat hirdesse meg szociális bérlakásként történő bérbeadásra.

A Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság 5 igen szavazattal és 1 tartózkodással a következő határozatot hozta:


határozata

a Katona J. u. 26. fsz. 1. szám alatti ingatlan hasznosításáról

A Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság javasolja a képviselő-testületnek, a Katona J. u. 26. fsz. 1. szám alatti, 37 m2 alapterületű, 1,5 szobás önkormányzati bérlakás 2 éves időtartamra történő bérbeadásának meghirdetését.

A bizottság elnöke megköszöni a Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság tagjainak aktív részvételét, az ülést bezárja.

K.m.f.

Erdős Tamás s.k. tanácsnok, a bizottság elnöke

JEGYZŐKÖNYV. Sárospatak Város Polgármesteri Hivatala Dísztermében november 6-án, a Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság ülésén

Recommend Documents