1 Jegyzőkönyv Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2013. január 30-án megtartott, 1. soros, nyilvános üléséről. Jelen vannak: Szentistványi István, a bizottság elnöke Juhász Gyula, a bizottság alelnöke Dr. Kenyeres Lajos, a bizottság képviselő tagja Kosik Dénes Pál, a bizottság képviselő tagja Dr. Gyimesi László, bizottság képviselő tagja Makovi Mária, a bizottság nem képviselő tagja Szénási Róbert, a bizottság nem képviselő tagja Dr. Börcsök Judit, Jegyzői Iroda Hegedűs Ágnes, Fejlesztési Iroda Nagy-Benkő Dóra, Fejlesztési Iroda Rácz Róbert, Városüzemeltetési Iroda Nieszner György, Városüzemeltetési Iroda Szentistványi István köszönti a megjelent bizottsági tagokat, és szakirodai munkatársakat. Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a bizottság idei első ülését próba jelleggel a főépítészi tanácskozóban tartja. Ez nem jelenti azt, hogy a továbbiakban mindig itt lesz, különösen akkor nem, amikor külső érdeklődőkre, szakértőkre is számít. Itt a hangfelvétel is csak egy diktafonnal készül, ami viharosabb ülések esetén nem biztos, hogy megfelelő hanganyagot biztosít. A másik, amiről még tájékoztatnia kell a bizottságot, az az, hogy dr. Medzibrodszky Endre, aki a bizottság ügyvivő titkári teendőit eddig ellátta, a járási hivatalhoz került. Szentistványi István: Most egy viszonylag sovány napirendi javaslattal lett a meghívó kiküldve, de az egyéb alatt egy-két javaslatom lesz, hogy bizonyos információt vagy tájékoztatást kérjünk egy-egy konkrét ügyben. A meghívóban a nyilvános ülésnél egy pont szerepel, a zártnál kettő. Az imént jelezte a Jegyzői Iroda képviselője, hogy ilyen esetben nem szükséges zárt ülést tartani, még ha személyi kérdések is felmerülnek, hanem automatikusan nyílt üléssel indítunk, és konkrét kérésnél van az, hogy zárt ülésen tárgyalandó. Fölvetődik, hogy a két pont közül melyiket tegyük nyílt ülésbe, vagy mindkettőt. Dr. Börcsök Judit: A nyílt és zárt ülés közötti különbség abból a szempontból van, hogy a nyílt ülések jegyzőkönyvei felkerülnek a város honlapján az internetre, tehát azt bárki elolvashatja. Viszont itt egyik esetben sem kérték az érintettek esetük zárt ülésben való megvitatását. Szentistványi István: Egyiknek sincs olyan tartalma, ami miatt – még ha nem is kérték – ne lehetne nyílt. Én javaslom, hogy akkor legyen ez is a nyílt ülésen. Aki ezzel egyetért, kérem, szavazzon! A bizottság jelenlevő 7 tagja egyhangúlag egyetértett, és meghozta az alábbi határozatot:
2 2740-1/2013. (I. 30.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2013. január 30-án megtartott soros, nyilvános ülésének napirendjét az alábbiak szerint határozta meg: Nyilvános ülés: 1. Tájékoztatás Szeged város köztéri illemhelyeiről Előterjesztő: Városüzemeltetési Iroda vezetője 2. Petri Anita önkormányzati támogatásának módosítási kérelme a panelrekonstrukciós program kapcsán Előterjesztő: Fejlesztési Iroda vezetője 3. Tájékoztatás a Thököly utca 48/A számú ingatlan melletti tölgyfa kivágásáról Előterjesztő: Városüzemeltetési Iroda vezetője 4. Egyebek A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 1. napirendi pont Tájékoztatás Szeged város köztéri illemhelyeiről Szentistványi István: Az első pont egy restanciánk. Amikor a közgyűlés féléves munkatervéről beszéltünk, akkor három konkrét pontot javasoltunk beemelni. Egyikkel kapcsolatban megkaptuk azt a tájékoztatót, amit kértünk az illetékes irodától. 2007-ben volt a higiéniai ad hoc bizottság, aminek volt egy beszámolója, amit jó esetben megtalálunk. Ezek alapján próbálunk valami konkrét javaslatot tenni. Nem is tudom, hova ütemeztük ezt? Makovi Mária: Ebből a tájékoztatóból látszik, hogy elvileg sehol nem működik nyilvános WC. Hegedűs Ágnes: A bizottsági határozatban határidő a tájékoztató elkészítésére vonatkozik, ami január 21. volt. A tájékoztató akkorra megérkezett. Juhász Gyula: Bármilyen aktivitást tervezünk, nem ártana figyelembe venni, hogy előbb legyen a városnak egy jóváhagyott költségvetése, amiből látjuk, hogy van-e értelme, hogy nyilvános illemhely-kiépítési akciózásba kezdjünk. Meg érdemes lenne megnézni, hogy van-e olyan pályázati kiírás, amivel ezt a kérdést előmozdíthatnánk. Dr. Gyimesi László: Erre érdemes lenne pályázni. Juhász Gyula: Ha magas támogatási intenzitással lehet pályázni. Dr. Gyimesi László: Amit írtak, hogy a posta felőli oldalon volt tér szint felett, oda lehetne egy térszint alattit, meg a Dugonics térre. Nagyjából ennyi. Juhász Gyula: Kormos Tibor képviselő indított egy ilyent, hogy a „zöld villamost” restaurálni vagy esetleg valamilyen formában újraépíteni. Azt nem lehet?
3
Dr. Kenyeres Lajos: Azt a belvárosban az archaikus jellege miatt gondolta. Szentistványi István: Ezt az anyagot látjuk. Majd áttanulmányozzuk az ad hoc bizottság jelentését, és megvárjuk a költségvetés elfogadását. Dr. Gyimesi László: Mit szólnátok egy olyan határozathoz, hogy a bizottság kéri az illetékes irodákat, hogy vizsgálják meg, hogy jelenleg illetve a közeljövőben milyen pályázati lehetőségek lennének ilyen fejlesztések megindítására. Milyen önerőt lehetséges összekaparni. Juhász Gyula: Milyen lehetséges helyszínen. Dr. Gyimesi László: Személyes véleményem, hogy a Széchenyi térre kellene egy, a Dugonics térre egy, meg a Roosevelt térit lehetne még felújítani. És ott van még a Bartók tér. Ezzel lefednénk a teljes belvárost. A turisták másfelé nem igen mennek. Makovi Mária: A Bartók téren volt, csak meg lett szüntetve, az most autós iskola. Tulajdonképpen ezen a részen nagyon sokan járnak ki a pályaudvarra a buszpályaudvar miatt. Ott, ha rendesen ki van táblázva, és működik is, akkor még rendben, de általában valóban az a helyzet, ami a tájékoztatóban is áll, hogy vagy működik, vagy nem. Ezeket tényleg fel kellene újítani. Jó lenne, ha egy-egy nyilvános illemhelyen belül pelenkázási lehetőségek is lennének. Hallom, hogy sokan bejönnek babával kórházba, aztán eredmény csak pár órával később várható, addig nincs a gyereket hol tisztába rakni. Dr. Gyimesi László: Ezeknek a felújításoknak a kor követelményeinek megfelelően kellene megtörténniük. Szentistványi István: A város jelen illemhelyei mai állapotukban azért messze vannak attól. Dr. Kenyeres Lajos: Akkor válasszuk külön! Az egyik a létesítés, ami Laci megfogalmazása szerint – esetleg pályázatból -, ha minden jól megy, még talán menne, némi önrésszel. A városnak erre biztos, hogy nincs pénze. Az iroda anyaga azt tartalmazza, hogy nem is a létesítéssel van baj meg a meglevőkkel, hanem a működtetéssel. És nem arról van szó, hogy nagyon sokan szeretnék igénybe venni, de keveset fizetnek, hanem szinte egyáltalán nem akarják igénybe venni. Akikért ti gondolkodtok, azok virtuális személyek. Esetleg ingyen bemennének. És akik a legtöbb gondot okozzák, azok a hajléktalanok. Már elnézést. De ők úgysem fognak bemenni, pénzt nem fognak fizetni. Ez egy óriási ráfizetés lenne. A városnak nagyon sok pénzt ki kellene fizetni, és állandó konfliktusforrás lenne. Az a kérdés, hogy ebbe érdemes így belemenni vagy sem. Vagy pedig hagyni az egészet az iroda megoldási javaslatával, hogy a nagyobb városi események idején mobil WC-ket állítanak föl, és kész. Szentistványi István: Az a helyzet, hogy itt a nyilvános illemhelyek kapcsán több féle funkció merül fel. Vannak olyanok, amelyek összeegyeztethetetlenek egymással, de vannak teljesen reálisak. Amit Mária mondott, az az egyik szélső pontja, hogy olyan higiéniailag megfelelő helyek legyenek, ahova anyukák kisgyerekkel be tudnak menni – amilyen nálunk alig van -, a másik szélső pont, amire Lajos, te utaltál, az olyan emberek, akik nem tudják megfizetni, de ezek az emberek is itt élnek. Európában ma már alig van olyan hely, ahol ne lehetne nyilvános illemhelyhez – adott esetben – költségmentesen hozzáférni. Ez nem azt jelenti, hogy minden illemhely így működik, de nem nagyon van olyan hely, ahol ne gondolnának erre. Amit
4 mondasz, hogy idény jellegű, alkalmilag fenntartott illemhely legyen, az persze, különböző rendezvények esetén indokolt. De azoktól eltekintve az év nagy részében is igény lenne ezekre a helyekre. Erre a városnak előbb-utóbb mindenképpen invesztálnia kell. Ennek a témának elég nagy szakirodalma van Európában, amivel annak idején foglalkoztam is, és elég jól ismerem. Elképzelhetetlen, hogy ezzel kapcsolatban Szeged azt mondja tartósan, hogy az illemhelyek fenntartása drága, nem hoz hasznot, az üzemeltetőket üzleti alapon nem lehet felkérni, mert előbb-utóbb visszaadják, ezért inkább ilyeneket nem is üzemeltetünk. Én a magam részéről ezt elképzelhetetlennek tartom. De ezzel együtt jogos mindkét felvetés. Szénási Róbert: Maximálisan egyetértek Lajossal. Most voltam Európa egyik nagyvárosában, ahol a probléma ennél sokkal nagyobb. Sokkal nehezebb volt találni illemhelyet, a legtöbbnél fizetni kellett. Nem éri meg se külső üzemeltetőnek, a város pedig nem hiszem, hogy úgy áll – akármelyik város Magyarországon -, hogy tele a kincstár, és erre lehetne pénzt fordítani. Jó pályázati lehetőségnek utána lehet nézni, de akkor is fönn kell tartani. Szerintem inkább fesztiválok ideje alatt van ez a probléma. Akkor viszont mobil WC-t biztosítani kell – azt nem tudom, hogy milyen paraméterek alapján. És valóban, nem akarnak az emberek ezért fizetni. A meglevő létesítményt fenn kell tartani, takarítani, hasonlót pedig megépíteni, és nem fogják fizetni. Szentistványi István: Akkor ez a kérdés három részre szakad. Mindjárt megpróbáljuk lekerekíteni abba az irányba, hogy milyen javaslatunk legyen. Van az, amit Mária mond, hogy valahogy mégiscsak üzemeltetni kellene ezeket a fizetős alapon levőket, kellenének olyan nyilvános illemhelyek, amelyekhez - adott esetben hozzáférhet bárki, költségmentesen is, és a harmadik kérdés, hogy a különböző fesztiválok idején a mobil WC-k intenzív biztosítása szükséges. Juhász Gyula: Ahogy én látom, a Széchenyi tér, a Dóm tér szinte folyamatosan rendezvény helyszíneként funkcionál. Alig találunk olyan hónapot, hogy valamilyen nagy, városi rendezvény ne lenne ezeken a területeken. Az egyik lehetőség A variációként, hogy konkrétan azokkal fizettetünk a fenntartásért, akik igénybe veszik a szolgáltatást, B variáció pedig az, hogyha ezeknek a létesítményeknek az üzemeltetési költségeit kifizettetjük azokkal a rendezvényszervezőkkel, akik odaviszik a rendezvényeiket. És akkor megspórolják. Mert azért nem olcsó a mobil WC-k bérlése és fölállítása sem. Ha ennek a pénznek a 80-90%-át elkérjük a város által működtetett illemhelyeknek a fenntartási költségére, már lehet, hogy meg is térült a fönntartás. Szénási Róbert: A borfesztivál alatt körülbelül 20 mobil WC folyamatosan működik. Akkorát nem tudunk a Széchenyi térre építeni. Juhász Gyula: A másik, vannak olyan helyek, hogy rendezvénytől függetlenül is, például a Bartók téren játszótér van, folyamatos mozgás van, oda mennek emberek. Vagy a Széchenyi téren ott van a posta épülete. Ott is ügyintézés közben is kialakulhatnak sorok, a posta épületében pedig nincs a betérőknek kialakított illemhely. Talán ebből adódóan ezeknek az intézményeknek a hozzájárulását is lehetne kérni a fenntartáshoz, amelyek ügyfelei ezt a szolgáltatást igénybe veszik. Szerintem az üzemeltetés megoldható. A kérdés az, hogy ezzel akarunk-e foglalkozni? Mert lehet azt mondani, hogy ahol rendezvény van, állítsanak fel mobil WC-t, viszont ha sikerülne egy-két frekventáltabb helyen állandó illemhelyet kialakítani, ahol vélhetően és várhatóan lesz is rá igény, nem elvetendő gondolat.
5 Szentistványi István: Az mindenképp jó ötlet, amit javasoltál, hogy a pályázati lehetőségeket meg kell nézni. Juhász Gyula: Javasoljuk azt, amit Gyimesi tagtársunk mondott, hogy kérjük fel a Fejlesztési Irodát, hogy nézze meg, milyen forráslehetőségek vannak, amire esetleg pályázhatnánk a kialakításra. A Városüzemeltetési Irodát pedig kérjük fel, hogy hol javasol alkalmas helyszíneket, illetve vázolják fel, milyen módon oldható meg az üzemeltetés. Rácz Róbert: Úgy gondolom, hogy a helyszín meghatározásánál a Főépítészt kellene megkérdezni. Utólagos információként annyit tennék még hozzá ehhez a tájékoztatóhoz – ami azt követően történt, hogy ezt megírtam -, hogy a Károlyi utcai WC-nek az üzemeltetését az üzemeltető február elsejével felmondta. A karácsonyi vásár idején a kereskedők fizettek annak az üzemeltetéséért. Amint az imént el is hangzott, egy rendezvény ilyen kötelezettségét kiváltják mobil WC-kel. A Városkép Kft. szervezésében valószínű, hogy ők intézik, és így most ez a WC teljesen kiesik. Nincs bevétele, viszont a rezsije egy ilyen nyilvános WC-nek 300 ezer forint alatt nem jön ki, mert egy állandó alkalmazottat kell fizetni, annak járulékai vannak, a tisztítószerek, meg a fűtés, víz, villany. 2-300 ezer forint alatt nem jön ki az üzemeltetés költsége. Juhász Gyula: A Városkép Kft. simán össze tudja szedni egy köztéri rendezvényen. Rácz Róbert: Ez az üzemeltetési költség azon kívüli, hogy ha veszünk egy régebbi WC-t, mint például a Roosevelt téri, ott még felmerül a felújítás kérdése is. Sőt vissza kellene vásárolni, mert az nem az önkormányzat tulajdona már. A Sótartó Kft. tulajdonában van, az is üzemelteti. Nyilván akkor került a tulajdonába, amikor a híd alatti pajtát megépítette, és előírás volt, hogy plusz WC-t kell biztosítania. Ez olyan tíz éves történet. A város kötelezni nem tudja, hogy üzemeltesse. Szentistványi István: Tavasszal áldatlan állapotok uralkodnak ott, amikor beindul a híd alatti forgalom, Szeged napján a különböző rendezvények, meg gyereknapról ott felejtik a téren a vidámparkot, és gyakorlatilag irdatlan tömeg jön össze, de nem működik a nyilvános illemhely. Az van, hogy a Halászcsárdában lehet azt az egyetlen WC-t használni kívülről is. Egyértelmű, hogy az emberek nagyobbik hányada nem veszi igénybe. Juhász Gyula: Arra gondoltam, ha van pályázati pénz, akkor az lehetőség arra, hogy az elején, a kivitelezésnél költsünk rá többet, és legyen rongálásbiztos, amit aztán tényleg csak a tisztítás szempontjából kell karbantartani. Ugyanígy a kivitelezés szempontjából biztos, hogy költségesebb a térszint alatt kialakítani, viszont a fenntartás szempontjából meg lehetséges, hogy olcsóbb, mert nem kell egy felépítményt folyamatosan karbantartani. Rácz Róbert: A térszint alattinak költségesebb a fenntartása is meg a karbantartása is - már ha csak a liftet nézzük. Makovi Mária: Azt nem kell megerősíteni, hogy nyilvános WC-re egyértelműen szükség van. Voltam a rendőrkapitánynál különféle belvárosi ügyek miatt, s azt mondta, hogy fiatalok közterületi illetlenkedése esetén még csak nagyon bírságolni sem tud, mert nincs illemhely, amire hivatkozhatna, hogy miért nem ott végezte a dolgát. A belvárosiakat reggelente elkeserítő kép fogadja. A közterület-felügyelet pillanatnyilag nem működik, azt is majd valamikor működőképessé kell tenni. A gyerekek nevelése miből áll az utcán a szülők részéről? Abból, hogy kisfiam szaladjunk a kapualjba, erre vannak sajnos nevelve a gyerekek,
6 mert ezzel minden nap találkozunk. Mindenhová odaszaladnak a gyerekkel a köztéren, ahová éppen tudnak, csak pont WC-t nem találnak. Ezt mindenféleképpen meg kell oldani. A mangalica fesztiválra visszatérve annyit, hogy mobil WC-t nem vittek ki. Én több alkalommal kint voltam, beszélgettem. Az árusok maximálisan fel voltak háborodva, egymást kérdezték, hogy hová menjenek. A vendéglátósok pedig föl vannak háborodva, mert mindinkább úgy térnek be vendégek, hogy semmit sem fogyasztanak, csak a WC-t használják. Nem tudom, kötelező-e akkor, amikor egy rendezvény van, illemhelyet biztosítani, ha van rendes, akkor azt kitáblázni, vagy pedig mobil WC-t biztosítani? Mert most nem volt. Szénási Róbert: Az utolsó felvetéseddel teljes mértékben egyetértek. Nem tudom, kötelező-e vagy sem, de az biztos, hogy fontos lenne előírni ezekre a rendezvényekre, hogy legyen mobil WC. A Szabadtéri közönsége nem hiszem, hogy a parkban végzi el, a fiatalok pedig használják a McDonald’s illemhelyét, ami nyitva is tart külsősöknek is. Azon fiatalok esete pedig akik nem használják, az nem mobil WC kérdése. A rendőr ugyanúgy tud lépni, ha látja, hogy a fiatal szemetel, a szükségét végzi az utcán, nem kell ahhoz illemhelynek lennie a közelben. Szentistványi István: Ezekből a felmerült ötletekből akkor próbáljuk meg összerakni a határozati javaslatunkat. Az egyik az az, hogy a tájékoztatót tudomásul vesszük. A másik fontos pont az volt, hogy felkérjük a Fejlesztési Irodát, hogy a nyilvános illemhelyek kialakítására vonatkozó pályázati lehetőségeket vizsgálja meg, és a harmadik pedig, hogy a költségvetés ismeretében fogunk erre a kérdésre visszatérni ezeknek az információknak a begyűjtése után, amire egy időpontot azért jelöljünk meg. Juhász Gyula: A Városkép Kft.-nek szerintem van pontos adata arra, hogy mennyit költenek ezeknél a belvárosi rendezvényeknél a mobil WC-k kiépítésére és fenntartására. Ha kérünk tőlük egy tájékoztatót, akkor látjuk, hogy ez mekkora költséget jelent. S akkor össze tudjuk vetni. Hegedűs Ágnes: Ez lenne a határozat negyedik pontja? Szentistványi István: Igen, tájékoztatót arról, hogy mi a gyakorlat, hogyan számolják ki, a várható forgalom mellett, hogy mi az igény, milyen költségvonzata van, és az is jó kérdés volt, hogy kötelező-e, vagy milyen volumenben kötelező mobil WC telepítése? Ezek tükrében térnénk vissza a kérdésre, egy időpontot mondjunk, legyen április 30., amikor mi visszatérünk a kérdésre. A tájékoztatók március hó végéig készüljenek el. Dr. Börcsök Judit: Akkor ezt márciusig le kell jelenteni, hogy a közgyűlés munkatervében ez a pont tolódik. Szentistványi István: Azt hiszem, nagyjából körbe jártuk a témát. Aki egyetért, hogy így, ebben a formában ezt a határozati javaslatot meghozzuk, kérem, kézfeltartással jelezze! A bizottság 7 igen szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 2740-2/2013. (I. 30.) VKB határozat A bizottság megvitatta a Városüzemeltetési Iroda vezetője által előterjesztett, 1752/2013. ügyiratszámú Tájékoztatás Szeged város köztéri illemhelyeiről, és meghozta az alábbi határozatot:
7
1. A bizottság a Városüzemeltetési Iroda által készített, Szeged város nyilvános illemhelyi helyzetéről szóló tájékoztatást tudomásul veszi. 2. A bizottság a polgármester útján felkéri a Fejlesztési Irodát, hogy készítsen tájékoztatót a köztéri illemhelyek felújításának illetve építésének pályázati lehetőségeiről, a Főépítész bevonásával a lehetséges helyszínek megjelölésével. Határidő: március 31. Felelős: Fejlesztési Iroda vezetője 3. A bizottság a polgármester útján felkéri a Városüzemeltetési Irodát, hogy készítsen tájékoztatót a köztéri illemhelyek lehetséges működtetési módjairól. Határidő: március 31. Felelős: Városüzemeltetési Iroda vezetője 4. A bizottság felkéri a Városkép Kft.-t, hogy készítsen tájékoztatót a városi rendezvények során használt mobil illemhelyek számának alakulásáról, az erre vonatkozó jogszabályi kötöttségekről és a költségekről. Határidő: március 31. Felelős: Városkép Kft. ügyvezető igazgatója 5. A bizottság a költségvetés ismeretében és az előző pontok függvényében veszi ismételten napirendre a témát. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. (Dr. Gyimesi László távozott.) 2. napirendi pont Petri Anita önkormányzati támogatásának módosítási kérelme a panelrekonstrukciós program kapcsán Szentistványi István: Következő pontunk egy Etelka sori lakónak az önkormányzati támogatás iránti kérelme. Korábban 0%-os intenzitású támogatást állapítottak meg. Az előterjesztésből kiderül, hogy a közös képviselő nem nyújtotta be a szükséges dokumentumokat, és a lakó önhibáján kívül esett el ettől a lehetőségtől. Ez egy viszonylag kis tétel, illetve a minden lakónak járó önkormányzati támogatásnak megfelelő összeg. Két határozati javaslat van; az egyik, hogy a bizottság támogatja Petri Anita önkormányzati támogatásának jóváírását, s az akkor hozott határozatnak a megfelelő módosítását. A másik lehetőség, hogy nem támogatjuk. Elsőként Dórának adnám meg a szót, ha esetleg kiegészítené, majd bárki hozzászólhat. Nagy-Benkő Dóra: Kiegészíteni nem szeretném. Az van, amit elnök úr is elmondott. 17%-ra jogosult, ezt kapná meg utólag az önkormányzattól, ami 222.516 forintot jelentene. Juhász Gyula: Ez már lezajlott panelrekonstrukció? Nagy-Benkő Dóra: Nem, a támogatási szerződésük megvan, per pillanat zajlik a felújítás. Lehíváshoz még nem nyújtották be a dokumentumokat. Ha megkapná a támogatást, akkor
8 módosítunk velük támogatási szerződést, és ezzel az összeggel megnöveljük az önkormányzati támogatás összegét. Szentistványi István: Ehhez annyit hozzátennék, hogy a múltkor közgyűlési határozat született arról – szerintem sajnálatos módon -, hogy az önkormányzat a panelrekonstrukcióra félretett pénzt nem tudja vagy nem akarja – ez megítélés kérdése – 2013 nyarán túl meghosszabbítani. Nagy-Benkő Dóra: Attól függetlenül lehet, hogy a város próbálkozik hosszabbítással. Szentistványi István: De az a határozat, amit a közgyűlés elfogadott, az nem erre enged következtetni. Illetőleg annak tükrében már nem lesz olyan társasház, amely ilyen látszólag lezárt, vagy eldöntött határozat után bele merne vágni. Én ezt sajnálatosnak tartom, annak idején kommunikáltam is. Ha van hozzáfűzni való, kérem, jelezzétek. Ha nincs, én mindenképpen az igenlő változatot javaslom, hogy támogassuk. Akik ezzel egyetértenek, kérem, hogy kézfeltartással jelezzék ezt. A bizottság 6 igen szavazattal ezt egyhangúlag elfogadta, és meghozta az alábbi határozatot: 2740-3/2013. (I. 30.) VKB határozat A bizottság megvitatta a Fejlesztési Iroda vezetőjének 1440-128/2012 ügyiratszámú, Petri Anita önkormányzati támogatásának módosítási kérelme a panelrekonstrukciós program kapcsán tárgyú előterjesztését, és meghozta az alábbi határozatot:
1. A bizottság támogatja Petri Anita Szeged, Etelka sor u. 16. sz. IV. em. 10. ajtószám alatti tulajdonosnak önkormányzati támogatás jóváírását, mely 17 %-os támogatási intenzitás mellett 222.516 Ft. 2. A Bizottság a 4965-452/2009. (10.22.) VTLB számú határozat 6. pontja első mondatának, illetve a 7. pontnak az alábbiak szerinti módosítását javasolja: 6. 7.
„Az önkormányzati támogatás összege 7.918.949 Ft, forrása: hitel.” „A pályázó lakások tulajdonosai által az önkormányzati pályázatban vállalt saját erő összege: 17.324.181 Ft.”
A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, a Jegyzői Iroda, a Közgazdasági Iroda, a Városüzemeltetési Iroda, a Fejlesztési Iroda és a kérelmező lakóépületének közös képviselője. 3. napirendi pont Tájékoztatás a Thököly utca 48/A számú ingatlan melletti tölgyfa kivágásáról Szentistványi István: Következő pontunk egy régi történet. A Thököly utca 48/A számú ingatlan melletti tölgyfáról kaptunk egy kis illusztrációt is, amit a bizottsági tagoknak kiosztanék. Én már korábban is voltam kint a helyszínen, amikor ez a kérdés először fölvetődött. A Városüzemeltetési Irodának erről nyilván még részletesebb információi vannak. Én először ezzel az üggyel úgy 2010 őszén illetve 2011 telén volt valamikor, amikor már képviselő és ennek a bizottságnak a vezetője voltam. A Szegedi Környezetgazdálkodási
9 Nonprofit Kft. akkori vezetőivel beszéltünk erről, s ott az volt a koncepció, hogy ezt az egészségesnek tűnő, szép és értékes tölgyfát jó lenne mindenképpen megtartani. Annak idején, amikor a Kállay ligettel kapcsolatban volt az a sok cirkusz, a vita egyik tárgyát akkor is ezek a tölgyfák képezték. Akkor ez nagyon határozott álláspont volt, hogy ezeket az értékes fákat az esetleges beavatkozások során nem éri veszély. Illetőleg az is elhangzott, hogy talán még ennek a háznak az építése során is feltétel volt, hogy a meglévő faállomány az építés során ne sérüljön. Most ezzel kapcsolatban vetődnek föl olyan problémák, hogy vagyonbiztonsági szempontból az épület veszélyeztetett. Volt is valami sérülés 2009—10ben. Két opció van megint, hogy a sok megkeresés hatására a város vagy a kezelő beadja a derekát, és azt mondja, hogy a folyamatos ügy megszüntetése érdekében ezt a fát eltávolítja, vagy pedig viszonylag korrekt módon megvizsgálva a lehetőségeket, és megállapítva, hogy rendszeres szárazgallyazással azokat a balesetveszélyeket ki lehet küszöbölni, amelyek egyébként sok helyen fennállnak. Mert azért elég sok helyen előfordul, hogy ágak az ingatlan fölé hajolnak. Ha ezt a város vagy valamilyen szinten a kezelő tudja biztosítani, akkor a fa megtartása továbbra is javasolt, mint ahogy ez eddig koncepciója volt az érintett bizottságnak, az érintett irodának is és a kezelőnek is korábban. Ehhez szolgálnak ezek az anyagok, hogy lássuk a fa méretét, és ebben állást tudjunk foglalni. Nyilvánvaló, hogy más bizottsághoz is megy ez, de azért nem lenne haszontalan, ha a Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság a profiljához inkább passzoló döntést hozna. Illetőleg ha úgy érezzük, hogy kevés az információ, akkor egy konkrét bejárás is elképzelhető. Nieszner György: Röviden elmondanám, hogy mik voltak az előzmények, amelyeket még a kolleganőm kezelt. 2006 körül kezdődött az ügy, a kérelmező hölgy nagyon sokszor el lett utasítva arra hivatkozással, hogy – ahogyan elnök úr is elmondta – tudomásunk szerint az Építési Iroda valóban úgy adta ki az ingatlan területére a beépítési engedélyt, hogy cölöpös beépítéssel a fa gyökereit sem sérthetik meg. A fát mindenképpen megtartandónak ítélték. Ettől függetlenül minden fánál az öregedés során vannak szárazabb, vékonyabb és vastagabb gallyak, amelyek időről időre lehullanak róla. A fa magassága miatt már egy közel 20 dekagrammos ág is cseréptörést okozhat, ami hosszú távon beázással jár. A hölgy ezt megunta. Közben a férje sajnos, cserépcserélés közben meg is sérült, maradandó károsodást szenvedett. Elég bonyolult ügynek nézünk elébe, amivel egy ideje szenvedünk. Erre megoldást kell találni. A fa értékét nem számoltuk ki, de a 120 éves korát tekintve a Radó-féle számítás szerint biztos vagyok benne, hogy 10 millió forint feletti összeget kapnánk. Az nem mellékes, hogy védett erdőterületben áll. Itt több eljáró hatóság is van egyszerre. Azért kértük elsőként a Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság véleményezését, mert utána a Vagyongazdálkodási Bizottságra bevinnénk tulajdonosi hozzájárulás kérése céljából, amit a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Hivatalának, amely ezt követően azt mondhatja, hogy az erdőtervet módosítja olyan mértékben, hogy ezt a fát kivághatnánk. Ez esetben esik vissza a mi ölünkbe a dolog, mert védett a terület. A kezelési tervtől való eltérést illetve a jegyző, mint közigazgatási határon belüli védett terület természetvédelmi hatóságaként is eljárhat. Van még húsz eset, amelyekben elutasíthatjuk a fa kivágását. Nem is ez a lényeg, hanem az, amit elnök úr az utolsó néhány mondatában mondott, hogy a fa nyesése a mérete miatt emelőkosaras autóval lehetséges. De mivel a Kállay ligetben található, oda lehetetlen ilyennel beállni. A másik módszer az alpinista módszer. Tekintve a fa korát meg a méretét ezt évente legalább egyszer el kellene végezni, és akkor a kár biztos, hogy megoldódna. Viszont szinte biztos, hogy ez minden tavasszal olyan 100.000 forint költséget róna a terület kezelőjére. Szentistványi István: Jó, hogy György megemlítette az értéket, hogy egy ilyen, védett területen levő 100-120 éves, 90—100 cm átmérőjű, 16-18 méter magasságú tölgy forintosítva
10 egy elképesztően értékes fa, nem csak az eszmei értékét tekintve. Általában arról az oldalról szeretünk gondolkodni, hogy a városnak, a cégeinek minden megmozdulása pénzbe kerül, ami a költségvetését apasztja. Viszont a másik oldalról sokkal könnyebben vesszük, hogy ezt a plusz költséget évről évre megspóroljuk, akkor ezzel, az ilyen értékvesztéssel nem számolunk, mint értékvesztéssel, mert az nem konkrétan és kézzelfoghatóan jelentkezik. Szerintem azért a mi bizottságunknak egy olyan funkciója is van, hogy a dolognak erre a másik oldalára is próbáljunk figyelni, ami a szemléletnek a kiegyensúlyozó jellegét adja. Ha úgy érezzük, hogy ehhez még plusz információ kellene, olyan értelemben, hogy ennek reálisan megbecsülve a lehetőségét vagy a költségeit, akkor még egy bejárásra sort keríthetünk. Juhász Gyula: Az érintett ingatlan tulajdonosának a telkére sem lehet beállni az emelőkosarassal? Nieszner György: Azzal lehetne megoldani, amivel 40 m magasságig tudnak nyesni, de azzal meg olyan jelentős kárt okozna a magáningatlanon belül is. Szükség van nagy autóra a fa magassága miatt is, meg azért is, mert a háztól nem lehet rendesen hozzáférni. Biztos van valami műszaki megoldás, de ami a mi cégünknek rendelkezésére áll, azzal nem lehetséges. Esetleg az alpinista módszer. Akkor már össze kellene vetni ezeket a megoldási lehetőségeket. Juhász Gyula: Általában ezeknek olyan 10-20.000 Ft az óránkénti bérleti díja. Lehetséges, hogy olyan 40-50.000 forintból is meg lehetne oldani. És ha ez évente egyszer elegendő, akkor az egy vállalható költség azért, hogy a fa is megmaradjon, meg az ingatlan is. Szentistványi István: A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. költségvetésének jó része ilyen típusú beavatkozásokra, kezelésekre kell, hogy fordítódjék, és jó esetben ez így is történik. Vannak ilyen minősített esetek, amikor egy fa relatíve több pénzt elvisz, mint amikor egy fasoron végig mennek. Ilyen értelemben a költség ilyenkor több/fa, viszont amit György mondott, hogy ez a fa tízmilliós nagyságrendű értéket képvisel, akkor lehetséges, hogy jobban megéri, mint az a fasor, amin hasonló költségen intézkedtek. Juhász Gyula: A gyökérzet nem veszélyezteti az ingatlant? Nieszner György: Kocsányos tölgyre jellemző, hogy inkább karógyökérzettel rendelkezik. Illetve itt az épületnek cölöpös alapozást írtak elő az Építési Irodán. Ilyen jellegű kárigény nem érkezett be. Szentistványi István: Már így, a fa helyének ismeretében kapta meg az építési engedélyt is. Makovi Mária: Azt szeretném mondani, hogy a tavalyi évben én napi 18.000 forintért béreltem kosaras utánfutót, és arról nyesettem le, amit le kellett. Az idén bizonyára valamivel drágább. Ez a megoldás valóban jó, mert csatornatisztítástól kezdve mindent el lehet róluk végezni, ha nem olyan a megközelítési lehetőség. A kérdésem viszont az lenne, hogy miután a tulajdonosok az építési engedélyt így kapták, ahogy kapták, nem lehetne a tető fölé valamilyen védőhálót kifeszíteni, hogy ne mindjárt a tetőre zuhanjon az az ág? Ha nem is teljesen a tulajdonost megterhelve, hanem mondjuk 5050%-os arányban, és akkor már nem törne a cserép.
11 Dr. Kenyeres Lajos: Nem, nem és nem. Ő pontosan tudta, hogy hova épít, ezért volt a cölöpös megoldás is. A másik az, hogy mindenkinek a saját tulajdonát magának kell megóvnia. Ha ő cselekvőképes magyar állampolgár volt akkor, amikor az építési engedélyt megkérte, gondolhatta, hogy az a fa nőni fog, és le fognak törni az ágai, és a házának fölé fog nőni. Én azt mondom, hogy az ő felelőssége 100%-os ebben. Ne terhelje a közösséget azzal, hogy az fizessen meg neki ezt, azt, és mi keressünk menekülő utakat, meg magyarázkodjunk amiatt, hogy a házára esik akármekkora ág. Ezt ő pontosan tudta akkor. Ne mi oldjuk meg, hanem ő, ő viselje a kárt, még akkor is, ha közterületen van a fa. De hát mindent tudott előre. Ha ez precedens értékű lenne, akkor nagyon sokan jönnének utána, hogy nyesessék vagy kivágassák az őket valami miatt épp zavaró fát. A Szegedi Környezetgazdálkodással mindig meg lehetett beszélni, hogy a tényleg veszélyes és nagyon közeli ágakat simán le lehetett nyesni. Azt mondom, hogy ilyen értelemben ne foglalkozzunk ezzel, ami pénzkiadást jelent az önkormányzatnak, azt vessük el. Oldja meg maga. Teljes mértékben utasítsuk el! Juhász Gyula: Akkor itt nyilvánvalóan a B változat lenne. Szentistványi István: Annyit én még hozzá tennék, hogy a jelenlegi információink tudatában nem támogatjuk. Ez azt jelenti, hogy ha újabb dolgok merülnek föl, vagy bármi hasonló, ami ezt megerősíti, s egyúttal nekem még annyi – jó, akkor ebben az irányban viszonylag konszenzusosan haladunk – kérésem lenne György felé, hogy amikor ez az anyag tovább megy más helyekre, akkor egy olyan passzust mindenképp javasolok beletenni egy bekezdés erejéig, hogy egyébként egy ilyen százéves, egészséges, ilyen méretekkel rendelkező tölgyfa milyen értéket képvisel. És én még hangsúlyosan megjeleníteném az anyagban, hogy a tulajdonos azoknak a követelményeknek a tudatában épített oda. A bizottság nevében azt kérnénk, hogy ezt a két tényt még szerepeltesse a Városüzemeltetési Iroda, s úgy továbbítsa. Juhász Gyula: Most van egy becsült értékünk, hogy mennyibe kerülne ennek a szárazgallyazása. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-től kérjünk egy pontos értékbecslést, ennek a fának az éves karbantartása milyen költségeket jelent, milyen technológiával, illetve van-e a környezetgazda részéről olyan alternatív javaslat, amivel a kár minimalizálását el lehetne érni, s akkor ezt a tájékoztatást elküldenénk a tisztelt ügyfélnek is, hogy lássa. Amit Lajos mondott, abban van ráció, hogy nem biztos, hogy ezzel a város illetve a környezetgazda büdzséjét kellene terhelni. Szentistványi István: Az a szempont szokott felmerülni, hogy ha közterületen van egy ilyen fa, s ha ennek valamilyen következménye van, ezektől a perektől borzasztóan viszolyog mindenki. De nyilvánvaló, ha a város, tehát a Nonprofit Kft. maga végzi ezeket a viszonylag rendszeres felülvizsgálatokat, az számára garancia, hogy ilyesmi nem fordulhat elő. Ebben azért van ráció. Juhász Gyula: De itt a tulajdonos tudta, hogy milyen körülményekre épít. Számíthatott arra, hogy a fa lombkoronája idővel a tető fölé nő. Szentistványi István: Megint azt a logikát mutatja, hogy előbb azt mondjuk, hogy rendben, csak kapjuk meg az építési engedélyt, utána az embernek kinyílik a szeme, és megfordul az egész helyzet. Dr. Börcsök Judit: Ugye, arra gondolt elnök úr, hogy ezek az információk a Vagyongazdálkodási Bizottság előterjesztésébe kerüljenek bele?
12 Szentistványi István: Igen. A határozatunkban tegyünk arra utalást, hogy a Vagyongazdálkodási Bizottságra kerülő előterjesztésbe ez a két passzus kerüljön bele, és ezzel együtt mi a jelenlegi információk birtokában a B változatot, tehát azt az erdőtervi módosítás típusú verziót javasoljuk. Dr. Kenyeres Lajos: Csak egy kérdés, hogy ha ráesik a háztetőre az ág, akkor ő rendezheti-e a biztosítóval? Makovi Mária: Rendezheti. Dr. Kenyeres Lajos: Akkor meg miről beszél? Mert a viharkár mégis csak egy kivételes esemény, nem minden hónapban történik meg. Ha van ilyen, ő lejátsza a biztosítóval, kifizeti neki, megcsinálják a szakmunkások, és nincs gond. És az önkormányzattal nincs konfliktusa. Nem az egész fa dől a házra, hanem ágak eshetnek rá, ami benne van a biztosításban. Most futottunk egy kört fölöslegesen, nagyon kitartó az ügyfél. Szentistványi István: Annyiból nem volt fölösleges a kör, hogy ha most itt nem foglalunk állást, akkor az szokott lenni a sorsa ezeknek, hogy előbb-utóbb mégis eltűnik a fa a helyéről. Dr. Kenyeres Lajos: Én nagy híve vagyok a demokráciának, de katasztrofális helyzet, hogy hét évig ennyit foglalkozni ilyesmivel. Mert akkor az armageddont föl tudom vázolni, ha mindenki ezt csinálná a városban, akkor mi lenne? Szentistványi István: Azt beszéltük, hogy a precedens döntésnek komoly következményei lehetnek. Juhász Gyula: Más lenne a helyzet, ha annak idején az engedélyt nem ennek ismeretében kapja meg. Így most saját magát okolhatja ezért a helyzetért. Szentistványi István: Kérdezem, hogy akkor összeállt-e a határozati javaslatunk, amely a B verzió mellett voksol az elhangzottakkal kiegészítve, hogy a jelenlegi információink birtokában ezt javasoljuk mindenképpen. Nieszner György: Volt egy Radó-féle értékszámítás, egy gallyazás-költség illetve, hogy fejtsük ki, hogy az Építési Iroda engedélyében mi áll. Szentistványi István: Ez gyakorlatilag három olyan pont, amivel a Vagyongazdálkodási Bizottsághoz bekerülő előterjesztés kiegészíthető. Javasolom, hogy eben a kérdésben szavazzunk! Aki egyetért azzal, hogy a B határozati javaslatot ezekkel a kiegészítésekkel fogadjuk el, kérem, kézfeltartással jelezze! A bizottság 6 igen szavazattal ezt egyhangúlag elfogadta, és meghozta az alábbi határozatot:
2740-4/2013. (I. 30.) VKB határozat A bizottság megtárgyalta a Városüzemeltetési Iroda vezetőjének a Tájékoztatás a Thököly utca 48/A. számú ingatlan melletti tölgyfa kivágásáról tárgyú, 01/6339-1/2012. számú előterjesztését, és az alábbi határozatot hozta:
13 A bizottság a jelenleg rendelkezésére álló információk birtokában nem javasolja a Vagyongazdálkodási Bizottságnak a tulajdonosi hozzájárulás kiadását a 1182/1 helyrajzi számú, erdő művelési ágú ingatlan erdőterv módosításával kapcsolatban. A bizottság a Polgármester útján felkéri a Városüzemeltetési Irodát, hogy a Vagyongazdálkodási Bizottságra készülő előterjesztést egészítse ki a: - fa Radó-féle módszerrel számított értékmeghatározásával, - a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-től bekért, az esetleges kár minimalizálását szem előtt tartva az alkalmazott technológia megjelölésével a fa éves karbantartásának pontos értékbecslésével és - az Építési Irodának az épület építési engedélyében szereplő kikötésekkel. Felelős: Városüzemeltetési Iroda vezetője Erről a tisztségviselőket, a Címzetes Főjegyzőt, a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságot, a Városüzemeltetési Irodát, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-t, valamint a Jegyzői Irodát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. 4. napirendi pont Egyebek Szentistványi István: Nekem lenne három olyan típusú rövid tájékoztató kérésére javaslatom, amelyek a továbbiakban a munkánkat fogja segíteni, mert ezek mind elő fognak kerülni az elkövetkező hetekben vagy hónapokban. Az egyik, amit már korábban pedzegettünk, s erre Gyulának nagyobb rálátása van, ez a Városüzemeltetési Irodát illeti, és a Partfürdővel kapcsolatos tervekre vonatkozik. Ezt már beszéltük az irodával is, illetőleg az érintett cég vezetőjével is, hogy a mi bizottságunk is szeretne erről az egész folyamatról naprakész tájékoztatást kapni. A Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottságon ez már legalább kétszer szerepelt. Úgy értesültem az IH igazgatójától, hogy pont most van egy újabb anyag, amit kaptak a várostól, tehát gyakorlatilag vannak fejlemények is, és mindenképpen szeretném, hogyha a bizottságunk is rálátna, hogy a Partfürdővel kapcsolatos koncepció, fejlesztések milyen irányban mennek, illetve menjenek. Ez nyilván a Városüzemeltetési Irodához egy kérés. Dr. Börcsök Judit: Az Ifjúsági Ház külön készítsen anyagot, vagy pedig a Városüzemeltetési Iroda által bevonva? Szentistványi István: Az Ifjúsági Házat is meg a Városüzemeltetési Irodát is felkérhetjük, mert az anyaguk lehet adott esetben két különböző anyag. Szerintem február közepére ez teljesíthető. Ezek meglévő anyagok. Addigra kellene, hogy elkészüljenek, és majd napirendre tűzzük őket. Szavazzunk erről, ha ezzel egyetértetek, kérem, kézfeltartással jelezzük! A bizottság 6 igen szavazattal ezt egyhangúlag elfogadta, és meghozta az alábbi határozatot:
2740-5/2013. (I. 30.) VKB határozat A bizottság a bizottsági elnök javaslatára az alábbi határozatot hozta:
14 1. A bizottság a polgármester útján felkéri a Városüzemeltetési Irodát, hogy készítsen tájékoztatót a Partfürdő jelen állásáról, a Partfürdővel kapcsolatos koncepcióról, a fejlesztések irányáról. Határidő: február 15. Felelős: Városüzemeltetési Iroda vezetője 2. A bizottság felkéri az Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft.-t, hogy fenntartóként készítsen tájékoztatót a Partfürdő működéséről, a Partfürdővel kapcsolatos koncepcióról, a fejlesztések irányáról. Határidő: február 15. Felelős: Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző, a Jegyzői Iroda, a Városüzemeltetési Iroda és az Ifjúsági Ház. Szentistványi István: A másik ilyen ötletem pedig a Fejlesztési Irodát érinti elsősorban, és ez pedig a most meginduló partfal-rekonstrukcióval kapcsolatos. Az egy nagyon bonyolult ügy, nem is akarjuk ezt teljes egységében átlátni. Én sokféle bíráló bizottságban benne vagyok párhuzamosan. Ott elvileg látnom kellene valamilyen szinten. De a kérdésem nem is erre vonatkozik, hanem arra, hogy jelenleg a Fejlesztési Iroda a meglevő tervcsíra-kezdemények felől közelítve milyen hatásait érzékeli, majdani hatásait a partfal-rekonstrukciónak. Ez először a nyilvánosság előtt 2010. november végén vagy december elején jelent meg, amikor az ATIVIZIG igazgatója, Kozák Péter tartotta a közmeghallgatást. Óhatatlanul fölvetődött az a kérdés, hogy ennek milyen hatása várható, hogyan tudjuk esetleg a komoly természeti, környezeti hatását kiküszöbölni, például a Korányi fasor érintettségét (Jegyzőkönyvben megvan most is, ha visszakeressük.), és akkor az volt a koncepció, hogy ez megoldható műszakilag, technikailag, hogy egyáltalán nem érinti azokat a fasorokat, amikről beszélünk. Ez megint azt a logikát mutatja, sokszor így szoktunk közelíteni, hogy azt mondjuk, hogy persze, nincs semmilyen hatása, és aztán meg amikor belevágunk, akkor mégiscsak van. Most ezt azért lenne érdemes tisztázni, mert most kerül kiválasztásra a tervező. És ha a város pontosan látja előre, hogy mik a lehetőségek, akkor még ráhatással lehet lenni arra, hogy a tervező mit vegyen figyelembe, milyen elvárás van a részünkről, hogy vegyen figyelembe, ilyen természetmegóvás, akár a fasort, vagy egyebeket érintően. Ha mi ilyen feltételt nem közlünk a kivitelezővel, akkor nyilván nem vesz figyelembe semmit. Ez a gyakorlat, ezt jól ismerjük. És ez a fázis most fog eljönni március és május között, amikor már a konkrét terveket elkészítik. Tehát nekünk tudnunk kell előre, hogy mi volt az eredeti ígéret, és milyen veszélyek leselkednek, és ennek mely része az, amely kiküszöbölhetetlen, és mely az, ami gondos odafigyeléssel mérsékelhető. Nyilvánvaló, hogy egy projekt megakasztása senkinek sem célja, de a károk minimálisra csökkentése lehet cél. Ezzel kapcsolatban szeretnék a Fejlesztési Irodától kérni egy tájékoztatót, hogy milyen előzetes érintettséggel számoltak. Dr. Börcsök Judit: Így nem fogják tudni, hogy hatástanulmányra gondol. Szentistványi István: Konkrétan az érintett növényállományra, az ott felépítendő partfal mentén, a Korányi fasor tölgy és hárs állományára, hogy ezek milyen módon érintettek ebben. Erre annak idején Kozák úr is utalt, hogy készültek ezzel kapcsolatban előzetes felmérések, tanulmányok, amelyekre hivatkozva mondta ő, hogy ez egyáltalán nem reális veszély, nem kell attól tartani, hogy el kell távolítani a fasort.
15
Juhász Gyula: Hogy mennyiben érinti a partfal beruházása a beruházás közvetlen környezetében lévő növényállományt? Szentistványi István: Igen. Például a növényállományt, különös tekintettel a faállományra. És milyen olyan természeti vagy környezeti hatásai vannak még, amelyeket a Fejlesztési Iroda jelenleg számottevőnek ítél meg az előzetes információk alapján. Juhász Gyula: Nem védettek ezek a fasorok? Mert ha igen akkor hozzájuk nyúlni csak a kezeléstől való eltérés jóváhagyása után lehet. Szentistványi István: Jó, de utána – azt tudjuk, hogy - automatikusan meg szokott történni, még úgy is, hogy ez rajtunk keresztül megy át. Juhász Gyula: Mi az, hogy automatikusan? Szentistványi István: Hát olyan értelemben, hogy ha elkészülnek a tervek, nyilván azzal nem fogjuk megakadályozni. Ne legyen az a lehetetlen helyzet, hogy muszáj legyen belemenni egy nagyon durva beavatkozásba is, mert nincs más választásunk, holott előtte, az információk birtokában lehetett volna ezt orvosolni. Ez lenne a lényege. (Makovi Mária kiment.) Szentistványi István: Ezt reálisan február végéig el tudják készíteni. Ezt javasolnám akkor. Mária nélkül is nekiveselkedünk a szavazásnak? Elegen vagyunk. Ha egyetértetek ezzel a kéréssel, akkor kérem, jelezzétek kézfeltartással. A bizottság 3 igen és 2 nem szavazattal elfogadta, és meghozta az alábbi határozatot: 2740-6/2013. (I. 30.) VKB határozat A bizottság a bizottsági elnök javaslatára meghozta az alábbi határozatot: A bizottság a polgármester útján felkéri a Fejlesztési Irodát, hogy készítsen tájékoztatót arról, hogy a Partfal rekonstrukciójával kapcsolatosan meglevő tervkezdemény felől közelítve milyen környezeti, természeti hatást érzékel az érintett növényállományra, különös tekintettel a faállományra. milyen módon érintett, milyen változás várható. Határidő: február 28. Felelős: Fejlesztési Iroda vezetője A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző, a Jegyzői Iroda és a Fejlesztési Iroda. Szentistványi István: A következő pedig két viszonylag apró dolog. Most egy csomó jogszabályi változás van. A főépítészi csoporthoz az a kérdés lenne, hogy a Tervtanács megváltozott szerepe, hatásköre gyakorlatban hogy néz ki, mit jelent? Ezt az iroda is vizsgálja, meg már nagyjából áttekintette. Tehát megint arról van szó, hogy amit magának már megfejtett, arról minket is tájékoztasson. Ez lenne az egyik kérés. A másik pedig az, hogy
16 különböző eljárásokba való érintettek bevonására vonatkozó szabályok is megváltoztak az idén január elsejétől. Erre vonatkozóan is szeretnénk tudni, hogy ez mit jelent a gyakorlatban. Ennek a határideje legyen február 15. Kérem, hogyha ezzel egyetértetek, akkor azt kézfeltartással jelezzétek! A bizottság 6 igen szavazattal ezt egyhangúlag elfogadta, és meghozta az alábbi határozatot: 2740-7/2013. (I. 30.) VKB határozat A bizottság a bizottsági elnök javaslatára meghozta az alábbi határozatot: 1. A bizottság a polgármester útján felkéri a Fejlesztési Iroda Városrendezési Osztályát, hogy készítsen tájékoztatót arról, hogy a tervtanács jogszabályváltozás miatt módosuló szerepe a gyakorlatban mit jelent. 2. A bizottság a polgármester útján felkéri a Fejlesztési Iroda Városrendezési Osztályát, hogy készítsen tájékoztatót arról, hogy az Étv. értelmében az érintettek eljárásokba való bevonása hogyan alakul. Határidő: február 15. Felelős: Fejlesztési Iroda Városrendezési Osztály Főépítésze A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző, a Jegyzői Iroda és a Fejlesztési Iroda Városrendezési Osztálya. Szentistványi István: Nekem még annyi lenne a végére, hogy arról szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy a főépítészi csoport részéről szoktam kapni ezeket a megkereséseket, amely konkrét területekkel kapcsolatban előzetes véleményezést kér, illetőleg visszajelzés esetén ebben a véleményezési eljárásban érintettként továbbra is kapunk információt. Vagy kapok én. Általában bizottsági elnököknél egyébként is gyakorlat. Azért hangsúlyozom ezt, hogy ha olyan dolog van, akkor a bizottság is értesül. Hogy mely területek voltak, gyorsan felsorolom: - véleménykérés a Tavasz u., Zákány u., Bodzafa u. Hétvezér u. által határolt terület településrendezési eszközének módosításához, - Vasgyár u., Csatorna u., Majdáni sor, Alsónyomás sor, Szabadkai út közötti terület SZÉSZ által szabályozott beépíthetőségének módosításával kapcsolatos előzetes véleménykérés - Rigó u., Kápolna u., Kálvária tér, Szende Béla u. által határolt tömb településrendezési eszközének módosításához és a - Londoni krt., Gutenberg u., Jósika u., Hajnóczy u. által bezárt tömb településrendezési eszközének módosításához. És van egy másik, amiről már beszéltünk, a Felső Tisza part, Etelka sor, Körtöltés, tehát a sportpálya és közvetlen környezetével kapcsolatos. Ezek voltak most, az utóbbi időben. Ezeknek az előzetes anyagai nálam vannak. Ha ezeknek a tárgyalását terítékre akarjuk tűzni, akkor ezt megtehetjük. Ezt csak tájékoztatásul közöltem. Az egyebek alatt ennyire gondoltam. Makovi Mária: A lakosságot erről nem tájékoztatják?
17 Szentistványi István: Az ezzel foglalkozó munkatárs a főépítészi csoportnál el tudja pontosan mondani, hogy mi a menete ezeknek a tájékoztatásoknak. Ha nincs egyéb hozzászólás, megköszönöm az idei első bizottsági ülésen a részvételt, a jelenlétet és az aktív közreműködést. Most úgy tűnik, hogy február 22. előtt semmiképp sem lesz közgyűlés, tehát leghamarabb két hét múlva tartanánk a következőt, vagy még egy héttel később. Ezennel az ülést berekesztem.
K. m. f.
Szentistványi István, a bizottság elnöke
Juhász Gyula, a bizottság alelnöke
A kivonat hiteléül: Hegedűs Ágnes, ügyviteli titkár
