Ivóvízminőség-javítás kétfordulós pályázati konstrukció
KEOP-2009-1.3.0
Útmutató részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez
érvényes: 2009. március 12-től
A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.
1
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés ................................................................................................................................. 4 1
Összefoglaló .................................................................................................................. 11
2
A projektgazda bemutatása........................................................................................... 12
3
Háttér, környezet........................................................................................................... 14 3.1 Az érintett földrajzi terület bemutatása ........................................................................... 15 3.1.1 A terület közigazgatási lehatárolása.................................................................. 15 3.1.2 A terület természeti környezete ........................................................................ 15 3.1.3 Jellemző településszerkezet .............................................................................. 15 3.2 Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása .................................................................. 16 3.2.1 Demográfiai helyzet, tendenciák ....................................................................... 16 3.2.2 Gazdasági társadalmi jellemzők, tendenciák ..................................................... 17
4
A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése.............................................................. 18 4.1 A probléma és a fejlesztési igény meghatározása ........................................................... 18 4.1.1 Helyzetértékelés ................................................................................................ 18 4.1.2 Keresleti igények jellemzése ............................................................................. 20 4.1.3 Fejlesztési igény ................................................................................................ 21 4.2 Célkitűzések..................................................................................................................... 21 4.2.1 A célkitűzések meghatározása .......................................................................... 21 4.2.2 Eredményindikátorok ........................................................................................ 22
5
Változatelemzés............................................................................................................. 22 5.1 Elemzések a végső változatok meghatározása érdekében .............................................. 23 5.1.1 A már elvégzett változatelemzések bemutatása ............................................... 23 5.1.2 Koncepcionális változatok összehasonlítása ...................................................... 23 5.1.3 A végső változatelemzés változatai ................................................................... 24 5.2 A végső változatelemzés módszere ................................................................................. 24 5.3 A projekt nélküli eset leírása............................................................................................ 25 5.3.1 Műszaki leírás.................................................................................................... 25 5.3.2 Költségek, bevételek és hasznok becslése ........................................................ 26 5.3.3 Egyéb releváns szempontok.............................................................................. 26 5.4 „A”, „B”, „C”… projektváltozatok...................................................................................... 26 5.4.1 A változat leírása, műszaki ismertetése ............................................................ 27 5.4.2 Költségek becslése ............................................................................................ 29 5.4.3 További értékelési szempontok szerinti leírás ................................................... 29 5.5 A változatok értékelése, a kiválasztott változat meghatározása ...................................... 29
6
A kiválasztott változat részletes ismertetése ................................................................. 31 6.1 Részletes műszaki ismertetés .......................................................................................... 31 6.1.1 Műszaki leírás.................................................................................................... 31 6.1.2 Outputindikátorok ............................................................................................. 32 6.2 Intézményi, működtetési, üzemeltetési elemzés ............................................................. 32
2
6.2.1 A beruházás tulajdonjogi kérdései .................................................................... 32 6.2.2 Működtetés, üzemeltetés .................................................................................. 33 6.3 A projekt hatásai ............................................................................................................. 34 6.3.1 A projekt jelentős hatásai ................................................................................. 34 6.3.2 A projekt környezeti fenntarthatósága.............................................................. 34 6.3.3 Az esélyegyenlőségre gyakorolt hatások........................................................... 36 7
A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzése ................. 38 7.1 A költség-haszon elemzés általános feltételezései........................................................... 38 7.2 Pénzügyi elemzés ............................................................................................................ 39 7.2.1 Pénzügyi költségek becslése ............................................................................. 39 7.2.2 Pénzügyi bevételek becslése ............................................................................. 41 7.2.3 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói............................................................ 41 7.2.4 A megítélhető támogatási összeg meghatározása ............................................ 42 7.2.5 Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata................................................................. 42 7.3 Közgazdasági költség-haszon elemzés ............................................................................ 42 7.3.1 A projekt közgazdasági költségeinek becslése .................................................. 42 7.3.2 A projekt hasznainak becslése .......................................................................... 42 7.3.3 Közgazdasági teljesítménymutatók ................................................................... 43 7.4 Érzékenységvizsgálat és kockázatelemzés....................................................................... 43 7.4.1 Érzékenységvizsgálat ........................................................................................ 43 7.4.2 Kockázatelemzés ............................................................................................... 43
8
Cselekvési terv a projekt megvalósítására..................................................................... 44 8.1 A projekt irányítási struktúrája ........................................................................................ 44 8.1.1 A projektmenedzsment szervezeti felépítése .................................................... 44 8.1.2 A projekt menedzsment működése ................................................................... 44 8.2 Előkészítettség és intézkedési terv .................................................................................. 45 8.2.1 Ingatlanszerzés, tulajdonjog ............................................................................. 45 8.2.2 Egyéb feladatok ................................................................................................ 45 8.2.3 Kommunikációs terv.......................................................................................... 45 8.3 Kockázatkezelési stratégia ............................................................................................... 45 8.4 Közbeszerzési / beszerzési terv ....................................................................................... 46 8.5 Ütemtervek ...................................................................................................................... 46 8.5.1 Műszaki/végrehajtási, intézkedési terv, lebonyolítási terv................................. 46 8.5.2 Kifizetési ütemterv ............................................................................................ 47 8.6 Fajlagos beruházási költségek összefoglaló táblázata ..................................................... 47
9
Rövidítések .................................................................................................................... 48
10
A tanulmány mellékletei ................................................................................................ 49
MELLÉKLET - ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSEK .............................................................. 56
3
Bevezetés A rendelkezésre álló EU források teljes mértékű és hatékony felhasználása érdekében az ISPA/Phare és Kohéziós, illetve a Strukturális Alapok területén szerzett tapasztatok alapján a támogatási intézményrendszer a 2007–2013-as programozási időszakra továbbfejlesztette a projekttervezés és végrehajtás módszereit, amely jelenleg már gyakorlatban van. Az előbbiek alapján kialakított, 2007–2013-as támogatási időszakra vonatkozó jogszabályok 1 határozzák meg a projektkiválasztás lehetséges módjait és a kiválasztás lényeges lépéseit. A vonatkozó jogszabályok alapján kidolgozott egyes pályázati kiírások, útmutatók és mellékleteik tartalmazzák mind a pályázat elbírálására, mind a későbbi fázisokra (támogatási szerződés, projektfejlesztés, mérföldkövek, jóváhagyás, kifizetés, ellenőrzés, második fordulóra történő benyújtás) vonatkozóan a benyújtandó projektjavaslatok részletes tartalmi követelményeit és a kapcsolódó eljárásokat. Kétfordulós pályázat esetén a projektelőkészítés támogatásához, illetve a finanszírozásához igényelt támogatás előfeltétele többek között (a pályázati felhívás és útmutató szerint) a projektjavaslat Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányának (EMT) elkészítése a pályázati kiírás szerinti EMT útmutató és sablon alapján (kivéve, ha a projekt a 1067/2005 (VI.30.) Kormányhatározatban nevesített projektek között szerepel). A megítélt előkészítési támogatást követően a következő fontos mérföldkő a projektfejlesztésben a részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása. Az RMT kidolgozásához már szükséges a tervezőktől, környezetvédelmi szakértőktől megfelelő input, pl. legalább tanulmánytervek, elvi engedélyes tervek (ha ilyen is van). Ezek alapján születik meg az RMT támogatási szerződés szerinti jóváhagyását célzó változata. Ennek már tartalmaznia kell jelen útmutató és a kapcsolódó sablon minden fejezetét, de nem kell megegyeznie a pályázati dokumentációban később leadásra kerülő végső RMT-vel. A minőségbiztosításra leadott RMT értékelésének két célja van: •
támogatást nyújtson a pályázónak a projektfejlesztéshez,
•
megítélje, hogy az RMT kidolgozottsága megfelelő-e az előkészítési támogatási szerződés szerinti elfogadáshoz.
Ha az ellenőrzésre benyújtott RMT még annyira kidolgozatlan, hogy a változatelemzés helyességét vagy a kiválasztott változat műszaki, pénzügyi jellemzőit nem lehet megítélni, akkor a köztes RMT-t újra át kell dolgozni. Ha a benyújtott köztes RMT alapvetően megfelel, belőle a projekt megítélhető, de további kiegészítésre, módosításra szorul, akkor az RMT jóváhagyásra kerül. A kiegészítési, módosítási javaslatot a projektgazdának be kell építenie a végső RMT-be.
1 255/2006. (XII.8.) Korm. rendelet a 2007-2013-as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről; 16/2006. (XII.28) MeHVM-PM együttes rendelet a 2007-2013-as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól.
4
A fentiek alapján az RMT változatai: •
köztes RMT,
•
a pályázat részeként benyújtott végleges RMT (továbbiakban: RMT).
Nagyprojektek esetén (25 millió euro felett 2 ) az RMT-ből kell készíteni az RMT részletes angol nyelvű összefoglalóját. Az útmutató és sablon célja, hogy az egyes projektek RMT-je egységes formátummal és hasonló színvonalon álljon elő. Ez egyrészt megkönnyíti a beérkező részletes projektjavaslatok értékelését azáltal, hogy az egységes szerkezetű dokumentumok áttekintése és értékelése kevesebb időt vesz igénybe; másrészt felsorolja a legszükségesebb tartalmi elemeket, annak érdekében, hogy az értékelők és bírálók a megfelelő információ birtokában dönthessenek a részletes projektjavaslat támogatásáról, adott esetben egymással versengő projektek rangsorolásáról. Fontos, hogy a projektjavaslat kidolgozói minden kérdésre kitérjenek, és a kért adatokat, információkat közöljék a bírálóval a RMT-ben, de figyelembe kell venni azt is, hogy jelentősen eltérő típusú projektekre kell az RMT-t készíteni. Az RMT szerkezetének meg kell egyeznie az útmutató és a sablon szerkezetével (ehhez a sablon ad segítséget). Az RMT készítése során jelezni kell, ha az adott projekt típusa miatt egyes pontok, illetve sablonbeli táblázatok nem relevánsak, ezért nem fejti ki / tölti ki őket a pályázó. Az egyes pontok bemutatásánál általában az útmutatóban megjelölt módszert kell alkalmazni. Az ajánlott módszerek azonban az adott projektjavaslat sajátosságainak figyelembe vételével más módszerre cserélhetők. Ez utóbbi esetben az alkalmazott módszert részletesen be kell mutatni. Fejezetek (cím, alcím), táblázatok nem hagyhatóak el; ha a tanulmány készítője szerint a projektjavaslatra nem vonatkozik az adott fejezet (cím, alcím), táblázat, akkor azt az adott helyen kell jelezni, és megfelelő indoklást kell adni. Minden, az RMT készítéséhez felhasznált háttértanulmányra pontosan (készítő, dátum, megrendelő, kiadó, megjelenés dátuma, URL cím, stb. feltüntetésével) kell hivatkozni. Amennyiben a háttértanulmány nem elérhető, az RMT-ben hivatkozott megállapításokra vonatkozó részeit, de legalább a tanulmány rövid kivonatát (pl. ’abstract’, vezetői összefoglaló) csatolni kell. RMT sablon és az RMT útmutató kapcsolata A sablon elkészítésének célja volt, hogy a jelen útmutató mellett további segítséget nyújtson a részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez. További cél volt a beérkező projektjavaslatok értékelésének megkönnyítése, ezért a sablon használata kötelező, annak figyelembevételével, hogy a projekt sajátosságainak megfelelően a sablon további
2
1083/2006/EK rendelet 39. Cikk.
5
táblázatokkal elhagyhatók.
bővíthető,
illetve
az
esetlegesen
nem
releváns
táblázatok
indoklással
A sablon teljes mértékben az útmutató logikai szerkezetét követi, így annak minden címsora megtalálható sablonban. Ennek következtében nincsenek a szövegben kereszthivatkozások az útmutatóra, hiszen a címsorok számozása alapján egyszerű a sablon és az útmutató kölcsönös megfeleltetése egymásnak. A sablon az alábbiak szerint épül fel: •
az útmutatóban ismertetett tartalom szerinti címsor;
•
kitöltendő táblázat.
A sablon kötelező táblázatain kívül bárhol alkalmazható tetszőleges szerkezetű kiegészítő táblázat vagy kiegészítő leírás amennyiben ez a megértést segíti és nem növeli feleslegesen a tanulmány terjedelmét. EMT és RMT közti kapcsolat Átfedés a két megvalósíthatósági tanulmány között alapvetően a változatelemzést tartalmazó fejezetig (1-5. fejezet) van. Jelentősebb eltérés a projektgazdát bemutató fejezetben és a változatelemzési fejezetben lehet. A projektgazda változtatása a projektfejlesztés során megengedett. Az RMT-ben kevesebb – elkészült EMT esetében az ott bemutatott változatok közül kiválasztott néhány – változat, illetve a támogató által kijelölt vizsgálandó egyéb opciók részletesebb elemzését kell bemutatni. Fontos, hogy a pályázónak lehetősége van a projektfejlesztés során megszerzett új információk alapján, a változatelemzés részeként új, az EMT-től eltérő változatok vizsgálatára is, betartva az alábbi szempontokat: •
Ha az EMT-ben nem vizsgálták, vagy a projektre az RMT projektstruktúrájának megfelelő EMT nem készült, akkor az RMT-ben szükséges legalább egy regionális csatlakozásokra és egy helyi vízkezelésre építő megoldás vizsgálata (figyelembe véve a már meglévő hálózati kapcsolatokat).
•
Az Észak-Alföldi és a Dél-Alföldi régió esetében a pályázati útmutató mellékletében meghatározott projektstruktúrának megfelelően kell a változatokat vizsgálni.
•
A többi régió esetében a projektstruktúra az EMT alapján kialakítottal azonos, figyelembe véve ugyanakkor az első fordulós döntésben szereplő esetleges feltételeket. Lehetőség van ugyanakkor arra, hogy az RMT készítése során a térségben lévő más településekre is kiterjesszék, ha ivóvízminőségi problémájuk van, vagy vízátadóként a területükön fejlesztést terveznek.
•
Az EMT-ben meghatározott célkitűzések csak indokolt esetben csökkenthetők a projekt fejlesztés során.
6
A részletes projektjavaslat elbírálásához szakmai háttérként, indoklásként az RMT szolgál, ezért kiemelten fontos, hogy a sablont és az útmutatót követő RMT alapján a támogató teljes körű képet kapjon a projektjavaslat tartalmáról, elvárt eredményeiről, költségeiről, fenntartásáról és fejlesztésének lépéseiről. Ezért szükség lehet minden – az EMT-ben már esetleg ismertetett –, a részletes projektjavaslatra is érvényes információ megismétlésére is (elsősorban a háttér, helyzetelemzés részeknél bemutatottakra). A költség-haszon elemzés (CBA) útmutató és az RMT útmutató közti kapcsolat Az RMT tartalmazza azokat a fejezeteket, ahol a költség-haszon elemzés különböző részeinek eredményeit be kell mutatni. A költség-haszon elemzés elvégzését támogatja a „Módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez, 2009” című dokumentum (a továbbiakban: CBA útmutató), mely összefoglalja a költség-haszon elemzés módszertanát általánosan, továbbá az egyes támogatási konstrukciókra vonatkozó sajátosságokat. Az RMT sablon tartalmazza a költség-haszon elemzési részekben minimálisan kitöltendő táblázatokat. Az RMT útmutató a költség-haszon elemzési részek általános módszertani követelményeit nem részletezi, hanem hivatkozik a CBA útmutatóra. Az RMT útmutató a költség-haszon elemzési részeknél néhány fontos magyarázatot, követelményt megad, ezek együttesen alkalmazandók a CBA útmutatóban meghatározottakkal. A jogszabályi előírások alapján az egyes projektek összes beruházási költségük, valamint jövedelemtermelő mivoltuk alapján különböző csoportokba sorolhatók. Az 1 millió eurónál kisebb (a hatályos pályázati útmutató alapján 260 millió Ft-nál kisebb) összberuházási költségű projektek esetén a költség-haszon elemzésben lényeges egyszerűsítéseket lehet tenni. A költség-haszon elemzéshez kapcsolódó számítási táblázatokat képletezett Excelformátumban elektronikusan csatolni kell mind a köztes RMT-hez,mind pedig az RMT-hez. A nagyprojektek esetén az elfogadott RMT részletes összefoglalóját és a CBA-t a pályázat hazai kedvező elbírálását és a JASPERS program keretében való átvilágítást követően az Európai Bizottságnak is be kell nyújtani. E dokumentum alapján hagyja jóvá az Európai Bizottság a projekt támogatását. A köztes RMT és az RMT kapcsolata A 2. fordulóra benyújtandó részletes projektjavaslat részeként már egy a köztes RMT-hez képest aktualizált RMT-t kell benyújtani, hiszen az RMT-hez szervesen kapcsolódik az elektronikus és a papíralapú pályázati adatlap kitöltése, mely a részletes projektjavaslatról a legfontosabb információkat tartalmazza, ennek azonban összhangban kell lennie az RMT tartalmával. A következőkben részletesen bemutatjuk, hogy mit kell ismertetni, véglegesíteni az RMT jóváhagyása, valamint a második fordulós projektdokumentáció részeként. A köztes RMT-hez változtatási jegyzéket szükséges csatolni, mely az EMT-hez képest tett főbb, tartalmi változásokat tartalmazza a változás okát megjelölve. A második fordulóra benyújtott végleges RMT-hez a vezetői összefoglaló részeként egy áttekintést kell adni, hogy az RMT az EMT-hez képest és a jóváhagyott RMT-hez képest hogyan változik. Nagyprojektek esetén az EU Bizottság általi jóváhagyásra benyújtott
7
Támogatási Kérelem mellékletében az RMT részletes összefoglalónak ezt a részt nem kell tartalmaznia. Az egyes fejezetekre vonatkozóan a két RMT csak a kidolgozottság és az alátámasztottság mértéke különbözhet. A projektgazda bemutatásánál a köztes RMT-ben még elegendő a tervezett megállapodásokról írni és megállapodás-tervezetekkel alátámasztani a leírtakat. Az RMT-nek alapvetően meg kell egyeznie a köztes RMT-vel, attól lényegesen nem térhet el, de itt már hatályos megállapodásokkal kell a leírtakat alátámasztani. Ha valamely változtatás említésre méltó, akkor itt a megváltoztatott formát kell leírni, és a változtatást a vezetői összefoglalóban kell megindokolni. A hátteret és a környezetet, valamint a fejlesztés szükségszerűségét ismertető 3. és 4. fejezetnek alapvetően meg kell egyeznie mindkét RMT-ben. A változatelemzési fejezet a köztes RMT-ben az EMT-re épül, de annak jelentős módosítása is lehetséges. A két RMT-ben azonban ennek a fejezetnek alapvetően meg kell egyeznie, kivéve, ha a köztes RMT-re tett továbbfejlesztési javaslatok alapján a módosításra szükség van. A kiválasztott változat részletes ismertetése terén a két RMT a tervezés, a környezetvédelmi vizsgálatok eredményei, valamint az üzemeltetésre vonatkozó megállapodások beépítése miatt térhet el. A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzését a köztes RMT-ben a kiválasztott változat leírásához illeszkedően kell elkészíteni, a CBA Útmutató adott projekttípusra vonatkozó teljeskörű részletezésével. A második pályázati fordulóra szükséges a köztes RMT-t pontos tervezési adatokkal, tervezői költségbecslés alapján javítani és bővíteni (elsősorban műszaki tartalom és lebonyolítási fejezetek), illetve a költség-haszon elemzést a tervezés során adódó pontos beruházási és működési költség adatokkal pontosítani kell. A jóváhagyott RMT-hez képest jelentős eltérések már nem lehetnek. Az eltéréseket magyarázni szükséges a végleges RMT vezetői összefoglalójában. Cselekvési terv a projekt megvalósítására című fejezetet a támogató a köztes RMT-ben csak áttekinti, de az RMT véglegesítése során ez a fejezet még lényegesen változik. Itt ki kell térni arra, hogy az egyes feladatok az EMT-hez képest hogyan haladtak előre, milyen lépések vannak hátra, ezeket milyen ütemben tervezik megvalósítani. A 2. fordulóra benyújtott RMT-nek pontos és részletes információt kell tartalmaznia a projekt lebonyolításáról (ütemezés, szervezet stb.) annak érdekében, hogy a bíráló bizottság megítélhesse a pályázati kiírásban, illetve az előkészítésre vonatkozó támogatási szerződésben vagy az előkészítés folyamán korábban rögzített feltételeknek való megfelelőséget, különös tekintettel arra, hogy mindez a 2. pályázati fordulót követően megkötött támogatási szerződés része lesz. Egyebek Fontos, hogy a bemutatott részletes projektjavaslat minden esetben a 2. fordulóra vonatkozó pályázati kiírás feltételeinek feleljen meg.
8
A KEOP projektek értékelésében is – mint minden, az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként megvalósuló operatív programban – kiemelt szerepet kapnak a horizontális értékelési szempontok. A vonatkozó, pályázati útmutató részeként csatolt ún. horizontális útmutató szerint tett vállalásokat a projektgazdának az RMT-ben alá kell támasztania. A projektgazdára vonatkozó horizontális szempontokat a szervezetet bemutató fejezetben, a projektfejlesztés és megvalósításkor alkalmazott elveket, horizontális célokat a fejlesztés céljánál (4.2 fejezet) kell vázolni. A pályázati felhívás alapján az ivóvízminőségjavítás esetén a következő típusú projektek különíthetők el: 1. Vízkezelés: Amennyiben vízkezelési technológia alkalmazása (bővítés vagy új technológia létrehozása) bizonyul az összességében legelőnyösebb megoldásnak, akkor a kiemelt paraméterek (bór, fluorid, nitrit, arzén, ammónium) határérték alá csökkentése mellett komplex technológiával biztosítani kell, hogy a beavatkozás eredményeképpen a szolgáltatott ivóvíz minősége minden előírást kielégítő módon feleljen meg az irányelvnek és a kormányrendeletnek. 2. Más vízbázisra áttérés: Más vízforrásra vagy vízadó rétegre telepített kút létesítése akkor választható megoldás, ha az adott települések, település-csoportok esetében hosszú távon is ez mutatkozik az összességében legelőnyösebbnek. 3. Csatlakozás másik vízellátó rendszerhez, térségi rendszer kialakítása: Több változat összehasonlító elemzése igazolhatja, hogy a helyi vízbázis és vízkezelési technológia feladása mellett a térségben található más vízműre történő csatlakozás, vagy új térségi vízmű kialakítása a legelőnyösebb megoldás. 4. Ivóvízhálózat rekonstrukciója: A meglévő ivóvízhálózat rekonstrukciója olyan mértékben képezheti a beruházások részét, amely szükséges ahhoz, hogy az ivóvízminőség javítását közvetlenül szolgáló beavatkozások eredményessége a beruházás megvalósulása után és hosszú távon is biztosított legyen. A rekonstrukció költsége nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20 %- át. 5. Az eddig el nem látott területek közül a támogatásra jogosult települések különálló belterületi település-részei, belterületeinek peremi részei, külterületeinek nem szórványszerűen lakott helyei, külterületein lévő közintézmények - szociális és gyógyintézmények - bekapcsolása az ivóvízellátásba, de csak abban az esetben, ha annak gazdaságos kiépíthetőségét és üzemeltethetőségét az EMT-ben és az RMTben igazolják (kizárólag erre a tevékenységre nem lehet pályázni). A támogatható szakmai tevékenységekhez kapcsolódóan elszámolható az alábbi kiegészítő tevékenységek költsége: •
Hálózattisztítás szivacsdugós technológiával a projektben fejlesztéssel érintett vízművekhez csatlakozó vezetékrendszereken (választható elem, az építés befejezését követően egy alkalommal a projekt indítása előtt vízminőségi problémával rendelkező hálózati elemeken)
•
Vízbiztonsági terv készítése (Választható www.antsz.hu honlapon található.)
elem,
A fenti szakmai és kiegészítő tevékenységek kombinálhatók.
9
részleteiről
tájékoztatás
a
Figyelem! A KEOP-1.3.0/B jelű alkomponensbe beadandó pályázatok esetében az RMT elkészítéséhez szintén ezt az útmutatót kell alkalmazni, értelemszerűen alkalmazkodva az alkomponens pályázati útmutatójában szereplő néhány speciális szabályhoz is.
10
1
Összefoglaló
A részletes projektjavaslat általános, rövid vezetői összefoglalása. Az összefoglaló készítésének célja, hogy rövid, átfogó képet adjon a projektváltozat kiválasztásának folyamatáról, a megoldandó problémáról, a javasolt projekt műszaki tartalomról, költségvetésről, és a megvalósítás tervezett ütemezéséről. Az összefoglaló terjedelme korlátozott, legfeljebb 5-10 oldal. Javasolt vázlat: •
a megoldandó probléma rövid leírása, a megoldáshoz javasolt projekt típusa (4. fejezet alapján);
•
megoldási javaslatok és a változatelemzés eredményei, a változatok fajlagos beruházási és üzemköltségei (5. fejezet alapján);
•
kidolgozásra javasolt változat műszaki szempontból történő bemutatása és kritikus intézményi kérdések (6. fejezet alapján);
•
a költség-haszon elemzés eredményének összefoglalása (7. fejezet alapján);
•
a projekt lebonyolításának javasolt ütem- és intézkedési terve (8. fejezet alapján).
Köztes RMT A fenti pontokat ki kell egészíteni az EMT és a köztes RMT közötti eltérések leírásával. RMT A fenti pontokat ki kell egészíteni egy összefoglalóval arról, hogy az EMT és a jóváhagyott RMT miben és miért tér el, továbbá a minőségbiztosítás által elfogadott RMT és a 2. fordulós pályázat részeként benyújtott RMT közötti eltérések jegyzéke és magyarázata.
11
2
A projektgazda bemutatása
A fejezet célja, hogy bemutassa: a projektgazda alkalmas és képes a projekt a megvalósításhoz kapcsolódó összes tevékenység ellátására, menedzselésére, ellenőrzésére. Be kell mutatni, hogy a projektgazda (azaz a projekt megvalósítója 3 ) az adott jogi, műszaki, pénzügyi környezetben a pályázati felhívás és útmutató szerint jogosult és alkalmas a projekt megvalósítására. Amennyiben a projektgazda nem azonos a projektmenedzsment szervezettel, ebben a fejezetben kell bemutatni a két szervezet közötti kapcsolatot. Jelen fejezetet a 6. fejezetben kifejtett projektváltozat szerint kell bemutatni. Ezen felül az 5. fejezetben bemutatott minden változatnak a jelenlegi helyzetre vonatkozóan az itt leírtakon kell alapulnia. A projektgazdára vonatkozó alapadatokat a pályázati adatlap tartalmazza, itt csak a legszükségesebbeket kell megismételni, illetve a részletes kifejtést igénylő elemeket (például döntéshozatal folyamata) bemutatni. A projektgazda jogi státusza a támogatásra való jogosultság egyik szempontja. A projektgazda jogi formájának megjelölésén kívül röviden be kell mutatni, hogy a projektgazda milyen általános tevékenységeket folytat, ez milyen formában kapcsolódik a megvalósítandó projekthez, és miért a projektgazda pályázik a támogatásra (például a projektgazda jogszabályban előírt kötelezettsége a tevékenység végzése, jogszabály írja elő számára a fejlesztést, üzemeltetője egy adott, fejlesztendő közműnek stb.) A projekt előkészítése és megvalósítása szempontjából releváns eljárási, képviseleti szabályokat, valamint döntési mechanizmusok menetét le kell írni: szervezeti felépítés és működés, különös tekintettel a képviseletre feljogosított szervezet/személy képviseleti jogkörének, valamint ehhez kapcsolódó döntések meghozatalára feljogosított szervezeti egységek/személyek hatáskörének meghatározására. A kompetenciákat és szervezeti felépítést bemutató szervezeti ábrát csatolni kell. Ha társulás a projektgazda, akkor a társulás szervezetét kell leírni, még akkor is, ha az a köztes RMT-ben csak tervezet. A tagönkormányzatoknak csak a társulás szempontjából releváns egységeiről kell szólni. Amennyiben a pályázó egy önkormányzat, ki kell térni a területi érintettségre, azaz a projekt során megvalósuló létesítmények üzemeltetésére vonatkozó szabályok, különös tekintettel a projekten kívüli települések területén megvalósuló beruházásokra (amennyiben van ilyen). Amennyiben a pályázó önkormányzatok társulása, a társulás tervezett működési feltételeinek bemutatása a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján történhet, a jogszabály 8. §. (4) bekezdésében előírtak szerint az alábbiakat kifejtve: •
3
a társulás neve, székhelye;
255/2006 (XII.8.) Korm. rendelet 2.§ 1) bekezdés o) pont.
12
•
a társulás tagjainak és a közös feladat- és hatáskör gyakorlásával megbízott neve, székhelye;
•
a társulás által ellátott feladat, hatáskör, szolgáltatás, a közösen fenntartott intézmény vagy más szervezet megnevezése, valamint a döntéshozók delegálásának feltételei;
•
a megállapodás időtartama, és a tagok együttműködési kötelezettsége figyelembe véve, hogy vonatkozó jogszabályok 5 éves fenntartási kötelezettséget írnak elő 4 , illetve a költség-haszon elemzés 30 éves üzemeltetési/fenntartási időszakot vizsgál, amelyet az együttműködési megállapodásnak kezelnie kell;
•
az önkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárás;
•
a társuláshoz való csatlakozás és a társulási megállapodás felmondásának részletes szabályai, az elszámolás rendje társulási tag kiválása vagy a társulás megszűnése esetén, különös tekintettel a kivált társulási tag területén üzemelő létesítmény elemek tulajdonjogának rendezésére;
•
a társulás ellenőrzésének rendje;
•
a társulásban foglalkoztatott személy alkalmazásának feltételei;
•
intézmény, más szervezet közös fenntartására vonatkozó részletes rendelkezések;
•
egyéb, a projekt végrehajtását érintő képviselő-testületi megállapodások;
•
a finanszírozás szabályai: egyes tagok pénzügyi hozzájárulásának %-os aránya, a megoszlási hányad megállapítása során alkalmazott módszer (pl. a létesítmények bekerülési költsége alapján);
•
a beruházás aktiválásának szabályai.
Többcélú társulás pályázata esetén az adatokat hasonló struktúrában kell megadni. Amennyiben a pályázó a Magyar Állam mint közműtulajdonos felhatalmazása alapján, saját nevében eljáró szervezet, vagy ilyen szervezet és az érintett települési önkormányzatokkal konzorciuma, akkor a nem önkormányzati szervezet tekintetében az alábbiakat kell bemutatni:
4
•
pontos tulajdonosi struktúrát,
•
vagyonkezelővel és/vagy struktúráját, tartalmát,
•
a települési önkormányzatok szerepét, a velük való együttműködés formáját a projekt lebonyolítás, a vagyon aktiválás, majd az üzemeltetés és a díjpolitika
felügyeleti
16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 24. §
13
szervvel
tervezett/történt
megállapodás
tekintetében (összhangban a 6.2 fejezetben részletesen bemutatott üzemeltetési körülményekkel). Be kell mutatni a projektgazda jellemzőit az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) szintű horizontális politikák közül az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés vonatkozásában (például környezetirányítási rendszer, esélyegyenlőségi terv megléte, stb. – valamint ezek gyakorlati megvalósulásának főbb jellemzői). A horizontális vállalásokat a második fordulóhoz benyújtandó adatlappal összhangban kell elkészíteni.
Köztes RMT A leírásnak alapvetően tervezett megállapodásokon, szervezeti módosításokon kell alapulnia. Társulás esetében az RMT jóváhagyásához a fent részletezett elemeket tartalmazó társulási megállapodás tervezetét be kell nyújtani (az RMT mellékleteként). Ha a jóváhagyás idejére már érvényben lévő megállapodások vannak (például társulási megállapodás), akkor annak a módosítása szükséges lehet a minőségbiztosító véleményének figyelembevétele érdekében. Hasonló módon kell számot adni az önkormányzatok és az állami felhatalmazás alapján eljáró szervezet (regionális vízmű zrt.) között kötendő konzorciumi megállapodásról is.
RMT A köztes RMT-hez képest csak a végleges megállapodások miatt szükséges pontosítások jelenthetnek változást. Horizontális szempontok Be kell mutatni az adatlapon vállalt, a projekt szervezetre vonatkozó esélyegyenlőségi és fenntarthatósági szempontok érvényesítését. (ld. bővebben az RMT útmutató (6.3.2. és 6.3.3. pontjában)
3
Háttér, környezet
A fejezet célja a földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális értelemben vett projektkörnyezet bemutatása. Az itt leírtaknak alá kell támasztaniuk a fejlesztés szükségszerűségét (4.1 fejezet), a költség-haszon elemzés háttéradatait (7. fejezet), továbbá azon társadalmi-gazdasági- környezeti előnyöket, amelyeket a projekt megvalósításával szeretnének elérni. A fejezetnek meg kell alapoznia a fejlesztésre vonatkozó, későbbiekben levont következtetéseket, azonban fontos, hogy lényegretörő és terjedelmében korlátozott legyen. A környezet (földrajzi, gazdasági-társadalmi) bemutatásakor ismertetni kell a fejlesztés által közvetlenül érintett területet, ill. a fejlesztés tágabb hatásterületének jellemzőit is. Az indokoláshoz felhasználható a szomszédos földrajzi egységgel vagy országos, regionális adatokkal, mutatókkal való összehasonlítás. Az útmutató alapján kötelezően szerepeltetteken felül térképek, ábrák, grafikonok alkalmazása ajánlott.
14
3.1 Az érintett földrajzi terület bemutatása A fejezetben a közvetlenül érintett területeket az EMT vagy köztes RMT készítése során kijelölt települések illetve településrészek jelentik. Amennyiben az EMT-ben meghatározott terület az RMT kidolgozása során módosul (például további települések csatlakozásával), vagy az EMT-ben nem igazolták a projektterület lehatárolását, akkor ezt a köztes RMT-ben kell megadni. A változtatást indokolni kell a fejlesztés szükségszerűsége (4.1. fejezet) és a változatelemzés (5. fejezet) alapján. Ha az RMT-jóváhagyás a tervezett változtatást visszaigazolja, akkor az egységes fejlesztési terület eléréséhez szükséges lépéseket az RMT véglegesítéséig végre kell hajtani. 3.1.1
A terület közigazgatási lehatárolása
A sablonban található táblázat kitöltésével ismertetni kell a fejlesztés által érintett földrajzi területet (régió, megye, kistérség, települések felsorolása). Amennyiben a projekt több települést, kistérséget, megyét, ill. régiót érint, új sorokat kell illeszteni a táblázathoz. Amennyiben az előzetes megvalósíthatósági tanulmányban meghatározott terület a részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása során módosult, be kell mutatni a változás okait, a megváltozott helyzet előnyeit, hátrányait, kockázatait. 3.1.2
A terület természeti környezete
Szöveges formában ki kell térni a természeti környezet jellemzőinek ismertetésére. Be kell mutatni az érintett terület geomorfológiai, geológiai, vízrajzi (felszíni és felszín alatti vízbázisok), éghajlati (csapadékok) és ökológiai (NATURA 2000, védett természeti területek, védett fajok) viszonyait. Különösen ki kell térni azokra a tényezőkre, amelyek befolyásolhatják a projektterületen megvalósítható változatokat, műszaki megoldásokat: •
Az építéssel értintett terület mely részei találhatóak NATURA 2000 területen (amennyiben nincs ilyen terület, azt is írja le), pontos helyrajzi számot kell megadnia a beruházásban közvetlenül érintett, illetve azzal szomszédos NATURA 2000 terület esetén.
•
A projekt a VKI (Víz Keretirányelv 60/2000 Európa Tanácsi Irányelv) szerint milyen vízgyűjtőhöz (részvízgyűjtő, tervezési részegység, alapegység, víztest) kapcsolódik?
•
A projekt által érintett vízbázis érzékeny, sérülékeny-e a vonatkozó jogszabályok alapján?
•
Milyenek a vízbázis szempontjából releváns földtani és hidrológiai viszonyok a területen?
•
Milyenek a vezetéképítés szempontjából releváns földtani viszonyok a területen?
3.1.3
Jellemző településszerkezet
Ismertetendő a 3.1.1 fejezetben megadott területen található valamennyi lakott, vezetékes ivóvízzel ellátott terület, illetve egyéb jelentős ivóvíz felhasználó létesítmény, valamint azok 15
egymáshoz képesti területi elhelyezkedése (távolság, szintkülönbség). Ismertetendő továbbá az említett területeken jellemzően előforduló településszerkezet (települések sűrűsége, térbeli elrendezése, illetve ellátási hiányosság pótlása esetén az ellátandó terület beépítettségének karaktere is, számszerűsítve a jellemző adatokat fő/ha stb.). Amennyiben a projekt érinti hátrányos helyzetű kistérség 5 és/vagy önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok 6 területét, akkor ezt külön meg kell említeni. A projektterület egészét bemutató, a létesítményeket is feltüntető átnézetes helyszínrajzot csatolni kell! A helyszínrajzon szükséges megjeleníteni a projekt által érintett település(ek) kb. 25 km-es körzetében elhelyezkedő településeket, azok térségi kapcsolataival (meglévő távvezetékek), a vízműveket szabad kapacitásuknak és vízminőségüknek valamilyen egyszerűsített jelzésével. A helyszínrajznak alkalmasnak kell lennie a tervezett beruházás főbb létesítményelemeinek azonosítására, valamint alkalmasnak kell lennie a változatelemzés során figyelembe vett paraméterek (településszerkezeti, földrajzi jellemzők, bel- és külterületek lehatárolása, vízbázisok stb.) egyértelmű azonosítására és a változatelemzés alátámasztására.
3.2 Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása A fejezet tartalma EMT, köztes RMT és RMT esetén alapvetően megegyezik, azonban a projektfejlesztés során települések csatlakozása és/vagy kilépése esetén aktualizálni kell! 3.2.1
Demográfiai helyzet, tendenciák
Statisztikai mutatókkal (KSH-adatok alapján) meg kell határozni a terület lakosságának demográfiai helyzetét és a prognosztizálható folyamatokat, tendenciákat (az érintett földrajzi terület teljes lakossága, népsűrűség, népességváltozás, a részletes projektjavaslat által érintett háztartások száma (legalább 20 évre visszamenőleg), korösszetétel, mortalitás, munkanélküliségi ráta). Amennyiben a tendencia stagnáló (a változás kisebb 2%-nál), részletes demográfiai ismertetés készítése nem szükséges. A népességváltozást az elmúlt 20 évben grafikonon is be kell mutatni. Az elemzést településenként külön-külön, majd az adatokat összesítve kell elvégezni. A fejezet összeállítása során figyelembe kell venni a 3.1 fejezetben bemutatott földrajzi környezetet. A sablonban szereplő táblázatos felsorolásban tételesen számot kell adni a területen található bel- és külterületek projekt által érintett lakónépességéről, a lakások és egyéb lakóegységek számáról.
5 A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet, ill. a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006 (XI.30) Korm. rendelet. 6 Mindenkor a hatályos költségvetési törvény szerint.
16
Itt lehet bemutatni az elmúlt időszakban megvalósult, illetve jelenleg megvalósítás alatt lévő jelentősebb ingatlanfejlesztéseket is, amelyek a vízigény szempontjából relevánsak lehetnek. A fentiek alapján a népességszám alakulására a vizsgált 30 éves időszakra előrejelzést kell adni. A prognózist csak valós, mért trendadatokra lehet alapozni. A meglévő igényektől nagymértékben eltérő hosszú távú becslésekre nem lehet fejlesztési igényt alapozni. 3.2.2
Gazdasági társadalmi jellemzők, tendenciák
Konkrét, számszerű adatokkal be kell mutatni a lakosság jövedelmi viszonyait, egy háztartás nettó havi jövedelmét az elérhető KSH adatok alkalmazásával. Ezen kívül be kell mutatni településenként az SZJA-bevallások alapján készített jövedelem kimutatásokat. Ezek az adatok meghatározóak a keresett mennyiség előrejelzésében és a fizetőképességi vizsgálatok során. Be kell mutatni az alábbiakat, amennyiben az országos átlagtól eltérnek: a lakónépesség és az aktív keresők aránya, munkanélküliségi adatok, a működő vállalkozások száma, mérete, a helyben legjelentősebb ipari és mezőgazdasági vállalatok jellemző adatai, turisztikai vonatkozások (a kereskedelmi szálláshelyek száma) és ezek jellemző elhelyezkedése a területen belül – valamint ezek ivóvízfogyasztásának időbeli alakulását (beleértve a szezonális jellegű fogyasztókat) az elmúlt néhány évben. Be kell mutatni azokat a társadalmi jellemzőket, amelyek lényegesen befolyásolhatják a beruházás kialakítását. Ilyen lehet a turizmus következtében kialakuló szezonalitás, a vízfogyasztási szokások (meghatározva a lakosok ivóvízfelhasználási szokásait, kiemelten kezelve a zöldfelületek öntözéséhez használt víz mennyiségét), a lakosság díjfizető képessége és díjfizetési hajlandósága, a területen környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, civil kezdeményezések jelenléte. Amennyiben a meglévő ivóvízhálózat jelentős ipari kapacitásokat is ellát, ismertetni kell az ipari üzemek és a víziközmű közszolgáltató közötti megállapodásokat. A meghatározó létesítmények, illetve jelentős térbeli tömörülések (például ipari park, lakótelep, oktatási, egészségügyi intézmény), üdülőövezetek, zártkerti övezetek és egyéb külterületek elhelyezkedését is be kell mutatni térképen ábrázolva (például átnézetes helyszínrajz).
17
4
A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése
Ebben a fejezetben értékelni kell a fejlesztési igénnyel közvetlen kapcsolatban álló folyamatokat, meg kell határozni a problémát, a fejlesztés célkitűzéseit és a célkitűzés teljesítését mérő indikátorokat. A fejezet tartalma EMT, köztes RMT és RMT esetén alapvetően megegyezik.
4.1 A probléma és a fejlesztési igény meghatározása Az előbb bemutatott háttér és környezet alapján ebben a fejezetben részletesen ki kell fejteni a projekttel kapcsolatban álló folyamatokat, fejlesztendő tevékenységet. A problémaelemzést úgy kell elvégezni, hogy az a tervezett kapacitásokat a háttéradatok bázisán, mennyiségi és minőségi paraméterek tekintetében, továbbá a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban maradéktalanul megalapozza. Röviden be kell mutatni a fejlesztendő tevékenység történeti előzményeit, a kialakulásához vezető folyamatokat, és a jelenleg is érvényes tendenciákat (rövid-, közép, és hosszú távú), illetve jellemezni kell a projektjavaslat kiinduló helyzetét (tervezéskori állapot), fontos paramétereit. Fontos, hogy a 3.1 fejezetben leírtak megfelelő mennyiségű és minőségű adatot szolgáltassanak az itt bemutatottakhoz. 4.1.1
Helyzetértékelés
Ez a fejezet szolgál majd alapul a projekt nélküli változat leírásához. Különösen: •
a meglévő víziközmű közszolgáltatási jelenlegi kapacitása és kihasználtsága;
•
a kitermelt és a szolgáltatott ivóvíz paramétereinek bemutatása a rendelet szerinti komponensenként a határértékhez viszonyítva (a kitermelt víz vonatkozásban kutanként külön is) – jelezve lehetőség szerint az adatok alapjául szolgáló ellenőrző mérések időpontjait is;
•
röviden a meglévő főbb vonalas létesítmények műszaki paraméterei (vezetékhossz, kapacitás, műszaki állapot, anyag, hálózaton található gépészeti létesítmények stb.), legutolsó felújításuk dátuma;
•
a kirótt bírságokról szóló határozat, hatósági kötelezések összefoglalása, bírósági ítéletek. A projekt tartalmát is érintő, jogerős dokumentumok: •
hatósági kötelezés,
•
bírósági ítélet,
•
létesítmények
műszaki
jellemzői,
hatóságtól kapott határozat és az esetleges bírságolásról szóló dokumentumok másolatát csatolni kell.
18
A KEOP-támogatások szempontjából három fogyasztói kategóriát kell megkülönböztetni: •
lakossági fogyasztó,
•
intézményi fogyasztó,
•
ipari/egyéb gazdálkodói fogyasztó (a nagy ipari vízfogyasztók általában saját kúttal rendelkeznek).
A szolgáltatók a számlázásnál alapvetően a lakossági és közüzemi fogyasztókat különböztetik meg. Ebben a nyilvántartásban a közüzemi fogyasztókat kell szétválasztani: 1) közcélokat szolgáló (általában önkormányzati vagy állami tulajdonú) intézményi fogyasztókra, illetve 2) ipari/ egyéb gazdálkodói fogyasztókra. A fentieknek megfelelően be kell mutatni a tapasztalatait, beleértve különösen az alábbiakat:
víziközmű
közszolgálatás
működtetési
•
a jelenlegi víziközmű közszolgálatás és rendszer működésének alapadatai, beleértve a vízdíjakat is (a sablonban található táblázat szerint); a rendszer alapadatai: éves fajlagos és tényleges vízfogyasztás településenként, legalább 5 évre visszamenőleg (a sablonban található táblázat szerint). Itt fontos megadni, hogy az adatok közül melyik mért, melyik becsült, továbbá mi a becslés módszere. A táblázat adatait vízművenként (vízműrendszerenként) összesítve is szükséges megadni!
•
a lakossági, intézményi és ipari/ egyéb gazdálkodói vízfogyasztás megoszlása legalább 5 évre visszamenőleg;
•
a szolgáltatók által ellátott szolgáltatási terület/területek a víz- és szennyvízdíjak legalább 5 évre visszamenőleg (ld. sablon);
•
a díjak elemei és azok fajlagos mértéke forintban (például fejlesztési hányad, működési költség);
Számot kell adni az alábbiakról is: •
a közművek és a szolgáltatók tulajdonviszonyai; tájékoztatás, hogy az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás üzemeltetője személyében elválik-e a nevezett szolgáltatásokkal ellátott szolgáltatási területen/területeken;
•
a jelenlegi ivóvízzel való ellátottság, valamint a lakosság hány százaléka részesül vezetékes ivóvízellátásban; projekten kívüli fejlesztési elképzelések az ivóvízellátással kapcsolatban;
•
a meglévő főbb vízműlétesítmények műszaki paraméterei, legutolsó felújításuk dátuma; az ivóvízhálózat állapota (vezetékhossz, anyag, kor, mechanikai tisztítást lehetővé tevő mosatóhelyek rendelkezésre állása);
•
a települése(ke)n található kutak vízminősége, a kutak adatai, illetve a szolgáltatott víz minősége (a sablonban található táblázat szerint). Egyéb – a 201/2001. (X.25.)
19
Korm. rendelet szerinti paraméterekre vonatkozó – vízminőségi jelentkezése esetén szöveges kiegészítést kell adni annak leírására; •
a települése(ke)n található kutak lényeges műszaki adatai;
•
a vízműtelepek vízjogi üzemeltetési engedélyeket csatolni kell).
engedélyeivel
kapcsolatos
probléma
tudnivalók
(az
A jogszabályi hátteret csak a projekt szempontjából releváns jogszabályok, határozatok, előírások elemzésével kell leírni. Hivatkozni kell olyan helyi, regionális, országos vagy európai uniós szintű szakpolitikákra, programokra, tervekre, melyek a fejlesztési szükségletet megalapozzák, valamint ebben a fejezetben kell részletesen, akár műszaki paraméterekre lebontva bemutatni a jogszabályi előírások és az aktuális helyzet közötti különbséget, valamint – amennyiben releváns – ismertetni kell a vonatkozó hatósági kötelezést, bírósági ítéletet, a bírság indoklását stb. A részletes projektjavaslat megvalósítását, üzemeltetését közvetlenül befolyásoló, műszaki paramétereit pontosan meghatározó – nem csak környezetvédelmi tárgyú 7 - jogszabályokat, határozatokat be kell mutatni, figyelembe véve a pályázati útmutatóban foglaltakat. A jelenlegi állapot bemutatása mellett röviden, táblázatos formában be kell mutatni az elmúlt 10 év vízgazdálkodási célú (különösen a szennyvízkezelés, a kármentesítés és az ivóvízbázisvédelem) fejlesztéseit (a forrás pontos megjelölésével), valamint az érintett földrajzi területen folyamatban lévő, kapcsolódó beruházásokat. 4.1.2
Keresleti igények jellemzése
A 3.2 és a 4.1 fejezetek alapján kell előrejelezni a projekt megvalósítása után nyújtott szolgáltatás iránti igényt. Ez elsősorban a mennyiségek előrejelzését jelenti a költség-haszon elemzéshez szükséges 30 éves referenciaidőszakra. Az adatokat egyes kiemelt (jellemző vagy fontosabb) évekre kell megadni, indokolva, miért az adott évek adatai szerepelnek a táblázatokban. A teljes, 30 éves referenciaidőszakra vonatkozó adatokat a – képleteket tartalmazó – Excel-modellben kell mellékelni. A mennyiségeket lakossági, intézményi és ipari/egyéb gazdálkodói bontásban kell megadni. Lényeges, hogy az adatokat a jellemző fogyasztási középértékre és a csúcsvízigényekre is megadja. Az előrejelzés során a 4.1.1-ben adott fajlagosok és az utolsó 5 év mennyiségei szolgálnak kiindulópontként. A keresleti igények becslésekor figyelembe kell venni a lakosok jövedelmi viszonyait, a keresleti árrugalmasság alapján várható díjemelkedés hatását (rövid és hosszú távon), és az esetleges szennyvízberuházások várható hatást is. Az egyéb gazdálkodók vízfogyasztását a 3.2.2 fejezet alapján kell előrejelezni. Ez a fejezet alapozza meg a bevételbecslésnek azt a pontját is, ami díjfizetési fegyelemhez vagy másik oldalról a díjbeszedési hatékonysághoz kapcsolódik. Itt a jövedelmi viszonyokat és az üzemeltető által szolgáltatott kintlévőségi adatokat kell elemezni.
7 Ilyen lehet pl. a projektgazda gazdálkodására vonatkozó jogszabály projektet érintő előírása vagy a több földrajzi területet érintő vagy hátrányos helyzetű településeken megvalósuló fejlesztésre vonatkozó esetleges preferenciák, területfejlesztési jogszabályok stb.
20
4.1.3
Fejlesztési igény
A 4.1 fejezet alapján szöveges értékelést kell adni a megoldandó problémákról, illetve be kell mutatni, azok hogyan jelennek meg fejlesztési igényként. Ki kell térni különösen az alábbiakra: •
jogszabályi, hatósági követelményeknek való megfelelés, ebből adódó fejlesztési feladatok (minden esetben a projekt alapvető célja);
•
helyi és térségi programok, stratégiák, fejlesztési tervek által meghatározott fejlesztési feladatok;
•
műszaki nem megfelelőségből adódó fejlesztési feladatok;
•
költség-hatékonyság növelése miatt szükséges fejlesztési feladatok.
4.2 Célkitűzések Meg kell határozni az előbb ismertetett fejlesztési szükségszerűséget kielégítő célokat. 4.2.1
A célkitűzések meghatározása
A fejlesztés céljait az alábbi célkitűzési szempontok mentén kell megadni: •
lakossági ellátási célok;
•
környezetvédelmi és ökológiai célok.
Az egyes célkitűzéseket egymással össze kell hangolni (az esetleges egymás ellen hatások kiküszöbölésére). A célkitűzések megállapításánál, kérjük, vegye figyelembe az alábbiakat: •
A projekt keretében építendő létesítmények beruházási költsége, amely kifejezetten az egyéb gazdálkodók ellátása érdekében építenek meg, nem elszámolható költségnek minősül.
•
A projekt elszámolható költségein belül az ivóvízhálózat-rekonstrukció költsége legfeljebb 20 % lehet. A keretet a hiányzó mosatóhelyek kiépítésére, körvezetékesítésre, illetve a kritikus állapotú szakaszok felújítására kell fordítani.
A fejlesztés megvalósulásával előálló outputoknak (például felújított ivóvízmű, távvezeték) hozzá kell járulniuk a fejlesztés eredményéhez (például egészséges ivóvízzel ellátott lakosok száma), illetve az eredmények alapján el kell jutni a célként kitűzött hatásokhoz (például a lakosság egészségi állapotának javulása). A célkitűzéseket a célokhoz rendelt indikátoroknak is követniük kell. Az RMT-ben meghatározott célokat és hozzájuk tartozó eredményindikátorokat a pályázati kiírásban és útmutatóban meghatározott eredményekhez kell illeszteni. A célkitűzések meghatározásakor ügyelni kell arra, hogy:
21
•
a célkitűzések tárgya reális legyen: valós szükségleteket, igényeket jelenítsenek meg, ami felmérésekkel, statisztikai adatokkal igazolható. Figyelembe kell venni a fejlesztendő terület későbbi üzemeltethetőségét, tehát nem helyes olyan célok kijelölése, amelyek megfelelő működtetése a lakosság fizetőképességi korlátja alapján gazdasági vagy műszaki szempontból nem lesz megoldható.
•
A célkitűzések értéke reális legyen: a megvalósíthatósági tanulmányban igazolni kell, hogy a kitűzött célértékek a projekttevékenység által gazdaságosan és műszaki szempontból elfogadható módon elérhetők és később fenntarthatók.
•
A célkitűzések illeszkedjenek a pályázat/konstrukció, az EU és hazai szakpolitikák célkitűzéseihez, járuljanak hozzá azok eléréséhez: ezek hiányában, illetve nem tökéletes illeszkedés esetén a részletes projektjavaslat nem támogatható.
•
A célkitűzéseknek koncepcionálisan meg kell egyezniük az EMT-ben bemutatott fejlesztési célokkal.
4.2.2
Eredményindikátorok
A célkitűzések számszerűsítésére mutatókat (indikátorokat) kell alkalmazni. A különböző szintű célkitűzésekhez különböző szintű mutatók tartoznak. A projekt eredményére vonatkozó célkitűzés teljesülését az eredményindikátorok jelzik. Az eredmény az output létrehozásával, működtetésével jön létre, mutatói valamilyen teljesítményváltozást jeleznek (pl. tiszta vízzel ellátott lakosok száma). Az eredménymutatóknál mindig törekedni kell arra, hogy a KEOP-ban, illetve a 2. fordulós pályázati adatlapon meghatározott indikátorok szerepeljenek! A pályázati kiírásban szereplő indikátorokhoz pontos célértéket kell rendelni, ezen felül a további eredményindikátorok is meghatározhatók, a részletes projektjavaslat fizikai tartalmának megvalósulásával létrejövő eredmények szerint. Az outputmutatókat a 6. fejezetben bemutatott műszaki változatra kell a 6.1 fejezetben számszerűsíteni!
5
Változatelemzés
Ez a fejezet a projekt támogathatóságának megalapozásához a kulcsfejezet. A változatelemzést alapvetően két lépésben kell elvégezni. Először az EMT szintjén elsősorban koncepcionális változatokat kell összehasonlítani. Ha ez nem megfelelő módon történik meg az 1. forduló előtt, akkor azt az RMT kidolgozása során kell pótolni. Amennyiben az EMT elkészítése óta fölmerült valamilyen lényeges, új információ vagy újabb változat, azt az RMT változatelemzésében szintén meg kell vizsgálni. Amennyiben az EMT változatelemzése az 5.1 fejezetben leírt koncepcionális elemzés elvárásait teljesíti, továbbá az EMT elkészítése óta nem merült fel újabb lényeges információ vagy újabb változat (a kidolgozók vagy az 1. fordulós Bíráló Bizottság részéről), akkor az RMT-ben nem szükséges újra változatelemzést végezni. Ebben az esetben elegendő
22
összefoglalni az EMT-ben szereplő változatelemzést (ld. 5.1 fejezet). Nagyprojektek, illetve a két alföldi régió projektjei esetében azonban az RMT-ben nem lehet eltekinteni a részletes változatelemzéstől.
5.1 Elemzések a végső változatok meghatározása érdekében Összefoglaló, áttekintő jelleggel meg kell adni az egyes változatelemzési szakaszokban vizsgált változatok főbb jellemzőit, a változatok közti főbb eltéréseket, valamint az egyes elemzési szakaszokban alkalmazott változatelemzési módszert. E pont végén röviden összefoglalandó, hogy a részletes változatelemzés milyen végső változatokat fog elemezni, és melyek a releváns eltérések a végső elemzésben szereplő változatok között.
5.1.1
A már elvégzett változatelemzések bemutatása
Ebben a pontban kell összefoglalóan – ha a projekt típusa megengedi, ábrák segítségével – bemutatni a változatelemzés teljes folyamatát az EMT-től a jóváhagyásra benyújtott RMT-n át a végleges RMT-ig. A lehetséges projektváltozatok közül egy vagy több előzetes változatelemzési szakaszban alakul ki a végleges (részletes) változatelemzésben vizsgálandó változatok köre. Az előzetes elemzési szakaszban nagyvonalúan be kellett mutatni a lehetséges változatok tartalmát, a lehetséges változatok következetes számbavételét, a nem megvalósítható változatok elvetésének indokait. A változatelemzés folyamatának áttekintése során szükséges a korábbi változatelemzés bemutatása. Minden elemzési szakasz esetében be kell mutatni a következőket: •
az adott szakaszban a változatok meghatározásának módja;
•
a változatok főbb jellemzői;
•
a változatelemzési módszertan.
5.1.2
Koncepcionális változatok összehasonlítása
A koncepcionális változatelemzésben eltérő célú változatok is szerepelhetnek. Ezek összehasonlítására többszempontú elemzést kell alkalmazni. Ennek során egyebek közt szükséges a vízellátás mennyiségi és minőségi biztonságának részletes bemutatása. A koncepcionális változatelemzésben a vizsgált projektváltozatok az alábbi elemek kombinációjából tevődhetnek össze: •
•
ivóvízellátó rendszer: o
regionális rendszer az összes érintett település részvételével;
o
több kistérségi rendszer egyszerre történő megvalósítása;
o
egyes települések vízellátó rendszerének önálló fejlesztése;
Igénybevett vízbázis: o
a település(ek) jelenlegi kútjának (kútjainak) használata;
23
•
o
új kút (kutak) létesítése;
o
vízátvétel másik vízbázisról (a másik vízműn/ tisztítórendszeren végrehajtott beruházással vagy anélkül);
Különböző tisztítástechnológiák.
A vízellátó rendszer földrajzi helyzetét (is) befolyásoló projektváltozatok esetén a koncepcionális változatelemzés térségi rendszerhez csatlakoztatható települések/településrészek lehatárolását jelenti. A koncepcionális változatelemzésben a vizsgált változatok az alábbi változatok szerint készítendők el: 1. vízkezelési technológia alkalmazása; 2. más vízbázisra áttérés; 3. csatlakozás másik vízellátó rendszerhez, térségi rendszer kialakítása. A térségi rendszerhez való csatlakozás bemutatása minden esetben szükséges, a technológia alkalmazása és a más vízbázisra áttérés közül legalább az egyik változatot vizsgálni kell.
5.1.3 A végső változatelemzés változatai Az RMT végső változatelemzésében már csak olyan változatok szerepelnek, amelyek az RMT-ben meghatározott célt teljesítik. Az RMT végső változatelemzésében szereplő változatok azonos célt valósítanak meg.
5.2 A végső változatelemzés módszere Minden ivóvízminőség-javítással kapcsolatos projekt esetén legalább két reálisan kivitelezhető, de koncepcionálisan különböző változatot kell megfogalmazni és elemezni. Az RMT-ben az 5.1 fejezet végén meghatározott végső változatokat kell elemezni. Ebben a fejezetben elsősorban azt kell vizsgálni, hogy szükséges-e szűrő kritériumokat alkalmazni, és ha igen akkor azok melyek legyenek, és hogyan kell őket számszerűsíteni. A végső változatok elemzését költség-hatékonysági módszerrel kell megtenni. Ekkor a releváns célkitűzések tekintetében minden változatnak ugyanazt az eredményt kell adnia, vagy ha egyes célkitűzések mentén a változat „túlteljesít”, akkor annak a projekt szempontjából nincs haszna. Ezt a feltételezést az egyes változatok leírásánál részletesen bizonyítani kell, hogy a módszer alkalmazhatósága bizonyítottá váljék. Költség-hatékonysági összevetésnél elegendő minden változat összes közgazdasági (ÁFA-t nem tartalmazó) költségét meghatározni a referenciaidőszakra, vagy az egyes változatok összes éves közgazdasági költségét (lásd CBA útmutató) kell kiszámítani. Fontos, hogy nem lehet összevetést végezni kizárólag a beruházási költség alapján, hacsak nincs részletes bizonyítás arra vonatkozóan, hogy minden változat működési költsége ugyanaz. Ha az egyes változatok elérik a célkitűzéseket, de van változat, amely a megcélzottnál jobb
24
eredményt hoz, és ennek van haszna, akkor lehet a költség-hatékonysági elemzés módszerét finomítani. Ennek azonban előfeltétele, hogy a célkitűzéseket mérő jelzőszámok közös nevezőre hozhatók legyen. A módszer leírásának tartalmaznia kell a konkrét mérési, számszerűsítési módszert, amelyet minden változat leírásában alkalmazni kell. Ebben az esetben költség-hatékonysági mutatókat kell képezni az összehasonlításhoz. Utalni kell arra, hogy az elemzés a fejlesztési különbözetek módszerét alkalmazza-e. Ha nem ezt a módszert alkalmazza, azt indokolni kell. A változatok szűrőfeltételei lehetnek: az önerő biztosításának korlátai, illetve a lakosság teherviselő képessége, illetve egyértelműen alátámasztott esetben az ellátásbiztonság.
5.3 A projekt nélküli eset leírása A fejlesztési különbözet módszerének költség-haszon elemzésben történő alkalmazásához szükséges a projekt nélküli eset részletes, számszerűsített leírása. Az 1 millió eurónál alacsonyabb beruházási költségű projektek esetében nem szükséges a számszerűsítés, továbbá a fejlesztési különbözet alkalmazása. A leírásban nem kell megismételni a helyzetfeltárásban már bemutatottakat, azokra esetleg csak utalni szükséges. A projekt nélküli eset („0” változat) részletes, számszerűsített leírása a költség-haszon elemzésekben a fejlesztési különbözet módszerének alkalmazásához szükséges. A projekt nélküli eset egy műszakilag valós, ám a jogszabályi megfelelőséget (célkitűzéseket) nem feltétlenül biztosító eset. A projekt nélküli eset leírásában azt kell bemutatni, hogy a fejlesztés (azaz a projekt) nélkül hogyan folytatódna az a tevékenység, amelyet a projektben fejleszteni akarnak. Meglévő vízkezelési technológia esetén a projekt nélküli eset azt jelenti, hogy a szolgáltatást, működést, szükségszerű felújításokat a projektgazda saját erőforrásából legalább a jelenlegi műszaki színvonalon, állapotban fenntartja. Más szóval, a projekt nélküli eset nem tévesztendő össze azzal az elméleti lehetőséggel, amikor az eddig fenntartott folyamat magára marad, és karbantartás hiányában a folyamat jellemzői romlani kezdenek. A fejezetben ismertetni kell, hogy a jövőben hogyan alakulnak azok a hatások, amelyek a fejlesztést szükségessé teszik (4.1 fejezet). A leírásban nem szabad megismételni a helyzetfeltárásban már bemutatottakat, ám azokra szükség esetén utalni kell. Műszaki, gazdasági, szervezeti és jogi szempontból vizsgálni kell az aktuális tevékenység fenntarthatóságát,. Ki kell emelni azon jellemzőket, amelyek a fejlesztési javaslat szempontjából meghatározóak. Ezek a paraméterek legyenek összehasonlíthatók a későbbiekben a fejlesztési változatokat bemutató paraméterekkel. 5.3.1
Műszaki leírás
A sablonban található táblázatban be kell mutatni a projekt nélküli változat esetében szükségszerűen megvalósítandó fejlesztés/pótlás/javítás elemeket, megadva a tervezett beruházás kapacitását, tervezett élettartamát és beruházási költségét. Fel kell sorolni a tevékenység jellemző műszaki paramétereit és jellemző mennyiségeit (a szolgáltatást igénybe vevő szereplők adatai, például lakosszám [fő];
25
rákötési arány; fajlagos vízfogyasztás [l/fő/nap]; éves vízfogyasztás [m3/év] stb.). A projekt nélküli esetet úgy kell értelmezni, hogy normál üzem, ill. az aktuális tendenciák változatlanul hagyása mellett milyen állapot alakul ki a vizsgált időtávon (adott esetben elég csak utalni a Helyzetértékelés című (4.1.1) fejezetre). Ki kell térni arra, hogy a jelenlegi helyzet fenntartása esetén – a jogszabályi előírások, az uniós csatlakozás során vállalt kötelezettségek be nem tartása következtében – rövid és középtávon milyen szankciókkal lehet számolni. 5.3.2
Költségek, bevételek és hasznok becslése
Költségbecslést kell készíteni a fejlesztés nélküli állapotra vonatkozóan. A változatnál számolni kell a biztonságos és hosszú távú működés, fenntartás becsült költségeivel, a felmerülő pótlási és felújítási költségekkel együtt (összehangoltan a műszaki szempontoknál ismertetettekkel). A számításhoz felhasznált adatoknak és az alkalmazott feltételezéseknek meg kell egyezniük a 7. fejezetben megadottakkal. Az adatok forrását meg kell adni. Az adatokat és feltételezéseket az egyes változatok esetén is következetesen, e követelmények szerint kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a projekt nélküli esetben nincsenek beruházások, a projekt nélküli esetre maradványértéket sem szabad számolni. Számot kell adni a várható bevételekről is, figyelembe véve többek között a díjak változását, a fizetési fegyelem időbeni alakulását, valamint a díjfizetésben érintettek körének változását is. Az adatokat a projekt működésének első évére vonatkozóan kell megállapítani. Kérjük, hogy itt mutassa be a projekt nélküli esetben alkalmazott díjpolitikát, valamint, hogy ezen árpolitika mellett a szükségletekhez képest milyen mértékben van lehetőség karbantartásra és fejlesztésre, továbbá mutassa be az üzemeltetés költségszerkezetét (bevételi, kiadási oldal) a projekt nélküli esetben. Amennyiben pénzügyi és közgazdasági számításokhoz is használni kell a projekt nélküli eset költségeit, illetve bevételeit, akkor itt a pénzügyi és a közgazdasági költségeket, illetve bevételeket is meg kell adni. 5.3.3
Egyéb releváns szempontok
Fontos, hogy a „0” változatot nem kell önmagában értékelni, mivel az csak a fejlesztési különbözet módszer alkalmazásához szükséges számítási segédeszköz.
5.4 „A”, „B”, „C”… projektváltozatok Ebben a részben a végleges változatelemzésben szereplő változatokat kell részletesen (számszerűen és leíró jelleggel is) bemutatni. A változatokat a lenti tagolásnak megfelelően, egymást követő fejezetekben kell bemutatni. A részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez kapcsolódó sablon a szükséges mértékben, új fejezetek beszúrásával bővíthető.
26
A változatokat egységes összehasonlítási szempontok alapján kell bemutatni (5.1. pont), azokhoz megfelelő adatokat, információt kell megadni. A bemutatás néhány kritikus kérdése: •
A projektváltozatok kidolgozásának és bemutatásának az egyes változatoknál azonos mélységűnek és kidolgozottságúnak kell lennie.
•
A változatok leírásánál koncentrálni kell az egyes változatok közti eltérések leírására. Az egyes változatok leírásában lehet az elsőként bemutatott változatra hivatkozni, nem kell megismételni részeket, amennyiben azok azonosak az egyes változatok esetében.
•
A változatelemzés általában közgazdasági költségbecslést tartalmaz. Csak akkor szükséges a pénzügyi költségek és bevételek becslése is, ha a választott változatelemzési módszer pénzügyi szűrési szempontot is tartalmaz.
A következő fejezetek minden egyes („A”, „B”, „C”…) projektváltozat esetén kitöltendők. Minden projekthez legalább két releváns változatot kell bemutatni. 5.4.1
A változat leírása, műszaki ismertetése
Ki kell fejteni, hogy a beruházás az adott fejlesztési változattal hogyan éri el a 4.2 fejezetben meghatározott célkitűzéseket. Meg kell becsülni a vizsgált 30 éves időszakra a lakossági, intézményi és ipari / egyéb gazdálkodói vízfogyasztás mennyiségét. Ennek illeszkednie kell a 3.2, 4.1.1 és 4.1.2 fejezetekben írtakhoz. Meg kell határozni, mekkora a számlázott ivóvíz mennyisége. Ehhez a becsléshez meg kell adni a következőket: •
fajlagos ivóvízfogyasztás,
•
az ellátandó háztartások, intézmények, gazdálkodók száma (bekötések száma);
•
új ellátási terület esetén a tervezett rákötési arány.
Részletesen le kell írni a fejlesztési változatot, számszerűsítve a műszaki paramétereket, a megvalósítani kívánt létesítményeket, a létesítményben folyó tevékenységeket, a kapacitásokat, a létesítmények helyét, becsült beruházási költségeit. Ismertetni kell a tervezés, engedélyezési folyamatok becsült költség és időszükségleteit. A műszaki ismertetés során ki kell térni az alábbiakra is: •
a változat méretezésének alapját jelentő átlagos és csúcsvízigények és azok indoklása;
•
a rekonstrukcióra javasolt vezetékszakaszok felújításának szakmai alátámasztása (mérések vagy meghibásodások, javítások munkalapjával, csőtörési statisztika, kor vezetékleltár alapján, vízminőségi anomáliák igazolása, vezeték anyaga stb.);
27
•
a sablonban található táblázat kitöltésével projektelemenként, illetve létesítményenként be kell mutatni a tervezett változat keretében megvalósuló fejlesztést.
Fontos, hogy a változatok vizsgálata során jelenjék meg a vízgyűjtőgazdálkodási szemlélet, tehát figyelembe kell venni az ivóvízbázisok vízminőségének várható alakulását is. Kérjük, hogy az „A” jelű változatban a térségi kapcsolatok kialakításának feltételeit minden esetben ismertessék. Ebben az esetben a közös beruházás, illetve meglévő vízilétesítményhez csatlakozás esetén a létesítmények tulajdonjogával, közös használatával, üzemeltetésével kapcsolatos szándéknyilatkozatok csatolása, a meglévő vízilétesítmény fontosabb műszaki jellemzőinek a tervezett beruházással összefüggő bemutatása is szükséges. Az ismertetésben sorba kell venni, és bemutatni (a lehetőségeknek megfelelően) alkalmazandó technológiai méretezéseket, a tervezett újfajta technológiákat, műszaki megoldásokat. A javasolt változat indoklását részletesen be kell mutatni. A változatok elkészítésénél figyelembe kell venni a következőket: •
Az igénybe vett vízbázisok száma, illetve elhelyezkedése, valamint a meglévő technológia felújítása vagy elbontása a változatelemzés vizsgálatának javasolt tárgya.
•
Amennyiben a koncepcionális változatelemzésben valamely változatban több település együttesen szerepel, először településenként meg kell vizsgálni, mely településrészek csatlakoztathatók a rendszerre gazdaságosan; a több települést tartalmazó változat(ok)ban csak ezek a területek szerepelhetnek.
A változatok elkészítésénél figyelembe kell venni, hogy nem nyújtható támogatás a következő tevékenységekhez: •
a víziközmű közhálózat részét nem képező vezetékhálózat és műtárgyai kiépítése, beszerzése és rekonstrukciója;
•
az eddig el nem látott üdülőövezetek bekapcsolása az ivóvízellátásba, valamint az előközművesítés;
•
régi, felhagyott vízműtelepek és vezetékek bontása, rekultivációja;
•
a hálózatrekonstrukció (a meglévő hálózaton végzett beavatkozás, beleértve a csőhálózat mechanikus tisztítását lehetővé tevő mosató helyek – tisztítóaknák – építését) az elszámolható költségek 20 %-át meghaladó mértékben;
•
olyan kapacitások és hálózati elemek kiépítése, amelyek későbbi kihasználása, illetve gazdaságos működtethetősége a megvalósíthatósági tanulmányban nincs reálisan alátámasztva, illetve általában a megvalósíthatósági tanulmánynak vagy az engedélyeknek meg nem felelő létesítmények kialakítása;
28
•
olyan beruházás, amely esetén a létrejövő víziközmű vagyon nem önkormányzat és/vagy az állam tulajdonába kerül (vegyes állami/önkományzati tulajdon létrehozása – egyes kivételektől eltekintve – nem megengedett);
•
a beruházások saját kivitelezésben történő megvalósítása, szolgáltatások saját teljesítésként történő elszámolása (pl. projektmenedzsment).
A települések gerincvezeték hálózatának ismeretében meg kell becsülni, hogy az ivóvízhálózat alkalmas-e a mechanikai tisztításra, illetve meg kell becsülni a kiépítendő mosatóhelyek számát, amely a hálózat intenzív tisztítását (szivacsos mosatását) lehetővé teszi. 5.4.2
Költségek becslése
A költségek becslését a CBA Útmutató szerint kell elvégezni. A számításhoz felhasznált adatok forrását meg kell jelölni. Az egyes változatok esetén a vizsgált időtávon számolni kell a biztonságos és hosszú távú üzemeltetés-fenntartás becsült költségeivel (összehangolva a műszaki szempontoknál ismertetett adatokkal). A következő alfejezetekben részletesen be kell mutatni a számításokat, beleértve a felhasznált adatok forrását, illetve az alkalmazott feltételezéseket is. •
Beruházási költségek;
•
Működési költségek: o
üzemeltetési költségek,
o
fenntartási (pótlási) költségek;
•
Maradványérték;
•
Összefoglaló.
5.4.3
További értékelési szempontok szerinti leírás
Ennek a pontnak a struktúráját az 5.2 fejezetben meghatározott szűrési szempontok szerint kell kialakítani. Ebben a módszertan szerint kell összefoglalni a projektváltozat megvalósulása nyomán a vizsgált időtávon létrejövő eredményeket. Ismertetni kell a projektjavaslat megvalósulását, illetve működését kockázatokat, ha azok relevánsak a változatelemzés szempontjából.
veszélyeztető
5.5 A változatok értékelése, a kiválasztott változat meghatározása Be kell mutatni az 5.2 fejezetben ismertetett módszertannal elvégzett értékelés eredményét, azaz: •
a változatok összehasonlítását a kiválasztott szempontok és változatelemzési módszer szerint, amelynek alapja minden esetben a költséghatékonysági vizsgálat;
29
•
az összehasonlítás eredményét a megvalósításra javasolt változat megjelölésével;
•
az értékelés alapján a fejlesztéssel kapcsolatban levont további következtetéseket.
30
6
A kiválasztott változat részletes ismertetése
Ez a fejezet a megvalósításra javasolt, azaz a támogatást igénylő projektváltozat részletes bemutatását tartalmazza. Fontos kiemelni, hogy ez az a fejezet, amelyben az értékelőknek és bírálóknak választ kell találniuk kérdéseikre, és ez alapján kell tudniuk megítélni a projekt támogathatóságát. A kiválasztott projektváltozatra vonatkozó információkat a tervezési fázisnak megfelelő részletezettséggel – a rendelkezésre álló adatok mélységéig – kell bemutatni. A fejezet terjedelme célszerűen ne haladja meg a 20-30 oldalt, azonban a megfelelő alátámasztáshoz szükséges adatokat mellékletként javasolt csatolni. Köztes RMT A RMT jóváhagyásra történő benyújtásakor a műszaki ismertetést a változatelemzéshez képest a tervezési fázisnak megfelelő részletezettséggel bővíteni szükséges. Ha rendelkezésre áll, ez jelenti az előzetes vizsgálat 8 eredményét, a dokumentáció tartalmát, illetve esetlegesen az IPPC engedélyezésre készített dokumentáció tartalmának bemutatását (technológia, BAT stb.) eredményét, a környezeti hatásvizsgálat során vizsgált műszaki változat, a változat hatásainak bemutatását, engedélyek csatolását. RMT Műszaki szempontból a pályázati útmutatóban meghatározott engedélyeket a pályázathoz kell csatolni, a végleges RMT-ben elég hivatkozni rájuk. A második pályázati fordulóra a pontos tervezési adatokkal, tervezői költségbecslés alapján javítani és bővíteni szükséges a jóváhagyásra benyújtott RMT-t (elsősorban műszaki tartalom és lebonyolítási fejezetek).
6.1 Részletes műszaki ismertetés 6.1.1
Műszaki leírás
Az 5. fejezetben kiválasztott változatot műszaki szempontból itt kell részletesen bemutatni. Az 5. fejezetben leírt információkat kell kiegészíteni a megvalósításra vonatkozó további részletekkel. Minden egyes projektelemet a legteljesebb körű információk alapján kell bemutatni. A projektelem engedélyeit, a megvalósításukra vonatkozó minden specifikus határozatot ismertetni kell. Amennyiben még nem állnak rendelkezésre a változat létesítéséhez szükséges engedélyek, és azokat a kivitelező feladata lesz megszerezni – összhangban a 8. pontban ismertetett beszerzési tervvel – be kell mutatni annak menetét. (Ilyenkor a
8 A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint.
31
rendelkezésre álló elvi engedélyeket kell bemutatni, hivatkozni rájuk, illetve jelezni kell, hogy FIDIC Sárga vagy Piros könyv alapján kívánnak szerződni a kivitelezővel). Megjegyezzük, hogy vízjogi létesítési engedélyes terv megléte szükséges a 2. fordulóra történő pályázáshoz, kivéve, ha FIDIC Sárga könyv szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatására kerül majd sor. Ekkor elvi engedélyes tervek szükségesek. 6.1.2
Outputindikátorok
A sablonban található táblázat kitöltésével pontosan meg kell határozni a projekt outputindikátorait. Az indikátoroknak illeszkedniük kell a . fejezetben szereplő eredményindikátorokhoz, illetve a pályázati kiírásban szereplő indikátorokhoz. Az indikátoroknak lehetőség szerint minden fizikai projektelemet le kell képezniük. Ezeket az indikátorokat kell majd a pályázati adatlapba feltölteni.
6.2 Intézményi, működtetési, üzemeltetési elemzés 6.2.1
A beruházás tulajdonjogi kérdései
Részletesen be kell mutatni mind a projekt előkészítése, mind végrehajtása során a projekt területének, meglévő létesítmények és a megépülő létesítmények tervezett helyének a pályázat benyújtásakor fennálló, ill. az építés és a fenntartás ideje alatt tervezett tulajdonjogi viszonyait. Emellett szükséges bemutatni, hogy terveik szerint a tulajdonjogi viszonyokban végbemenő változások/változtatások milyen ütemezéssel, költségvetéssel, szerződéses rendszerben (adás-vétel, kisajátítás, bérlet, szolgalmi jog stb.) történnek majd. Be kell mutatni, hogy a projekt során létrejövő új vagyon hogyan, mikor, hol kerül majd aktiválásra. A projektberuházás során létrehozott / beszerzett vagyontárgyak, eszközök a támogatásban részesülő fél (önkormányzat[ok] és/vagy állam) tulajdonába kerülnek. A 1083/2006 EK Tanácsi rendelet alapján (IV. Fejezet 57. cikk) a vagyontárgyakat, eszközöket a projektberuházást követő meghatározott 5 éven belül tilos elidegeníteni. 9 A pályázónak továbbá vállalnia kell, hogy a támogatott beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat – az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK Tanácsi Rendelet (2006. július 11.) 57. cikkének (1) pontja alapján – a projekt lezárását követő 5. év végéig (fenntartási időszak) az adott régióban fenntartja és üzemelteti. A Pályázati Útmutató szerint nem minősül elidegenítésnek az önkormányzati társulás felől a tag önkormányzatok, valamint a Magyar Állam megbízottjaként eljáró szervezet felől a Magyar Állam részére történő vagyonátadás. A vagyon aktiválásánál természetesen a hatályos Vízgazdálkodási törvény szabályait is kötelező alkalmazni, tehát a projektben létrehozott vagyon nem kerülhet az üzemeltető tulajdonába. A projekt beruházással elemzésében: 9
érintett
vagyontárgyak
tulajdoni,
használati
viszonyainak
A Pályázati Útmutató a fenntartási kötelezettség fennállása idején a Támogató előzetes jóváhagyásához
köti a támogatás által megvalósított fejlesztés eredményének elidegenítését, megterhelését, bérbeadását.
32
•
fel kell tárni, hogy a projekt megvalósítása során milyen megállapodások szükségesek a beruházás lebonyolíthatóságához (például szolgalmi jog más tulajdonában álló ingatlanán keresztül történő hozzáférésre stb.);
•
a vállalkozások tulajdonában lévő eszközök esetében ki kell zárni a verseny torzítását jelentő támogatásokat, ez különösen akkor fordulhat elő, ha vállalkozás tulajdonában lévő vagyontárgyak fejlesztése is megvalósul.
6.2.2
Működtetés, üzemeltetés
Részletesen be kell mutatni a létrejött beruházás működtetésére vonatkozó koncepciót, illetve minden olyan körülményt, ami ezt befolyásolja (érvényben lévő üzemeltetési szerződések, koncessziók, stb.) alapul véve a hatályos jogszabályokat, különös tekintettel a 16/2006 MeHVM-PM rendelet közmű beruházások üzemeltetésére vonatkozó szakaszaira. A pályázónak szöveges formában részletesen be kell mutatnia azt az üzemeltetési koncepciót és környezetet, amely biztosítja a pályázat benyújtásakor már működő és a projekt keretében megvalósuló eszközrendszer üzemeltetésével megvalósuló közszolgáltatások összhangját és jogszabályi megfelelőségét, továbbá a projekt műszaki fenntarthatóságát és a szolgáltatás megfizethetőségét egyaránt biztosító, tervezett díjképzési elveket. Az üzemeltetési koncepció kialakításánál kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a beruházás KEOP támogatása a működtetés szakaszában nem juttathat jogosulatlan előnyhöz gazdasági társaságokat, függetlenül attól, hogy azok milyen tulajdonban vannak. A kialakított koncepció, különösen a bérleti díj kezelése, döntő hatással van az ÁFA visszaigényelhetőségére. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez a pont egységes szerkezetben tartalmazza a „2. A projektgazda bemutatása” és a „7. A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költséghaszon elemzése” fejezetekben a projekt finanszírozására, üzemeltetésére, díjképzésre vonatkozó leírásokat. Ügyelni kell arra, hogy ebben a pontban minden bemutatásra kerüljön, esetlegesen a 2. és a 7. fejezetekben lévő információkra történő hivatkozással, illetve a két hivatkozott fejezetnek épülnie kell erre a pontra. A leírás a következőkre térjen ki: 1. A működtetésre vonatkozó szabályozás, a fejlesztés működtetésébe bevont szereplők. A működtetésbe bevont valamennyi szereplő felsorolása, szerepének tisztázása. a) ismertetni kell a projekttel érintett települések vonatkozásában a pályázat benyújtásakor hatályos, az adott projekt jellegétől függően a közszolgáltatás ellátására irányuló üzemeltetési, közszolgáltatási, vagy vagyonkezelési szerződés(ek) és a közszolgáltató társaság(ok) főbb jellemzőit; b) ismertetni kell a közszolgáltatási szerződés(ek) tartalmát és lejáratuk idejét; c) ismertetni kell a pályázat benyújtásakor hatályos, az adott közszolgáltatás ellátására és ármegállapítására vonatkozó helyi önkormányzati illetve egyéb rendeletek főbb azonosító adatait;
33
d) ismertetni kell a projekt keretében megvalósuló közszolgáltatási célú eszközrendszer tervezett működtetési formáját és ha releváns a közszolgáltató kiválasztására irányuló tervezett eljárást és annak tervezett időpontját. 2. Az üzemeltetők esetleges bevonása a fejlesztés finanszírozásába: be kell mutatni, hogy a projekt megvalósításához szükséges saját forrás finanszírozásába a jövőbeni üzemeltető(ke)t be kívánja-e vonni, vagy sem, és ha igen, mikor, milyen formában és mértékben. Az itt írtaknak be kell épülnie a CBA útmutató szabályai szerint a pénzügyi elemzési pontokba. 3. A működés finanszírozása, díjpolitika: részletesen be kell mutatni a CBA számításoknál figyelembe vett bevételek tervezésének alapját képező díjpolitika elveit, a díjképzés módját és összetevőit. A pályázathoz csatolni kell a projektben érintett (kedvezményezett) valamennyi települési önkormányzat képviselőtestületének határozatát arról, hogy az általuk az üzemeltetési koncepció alátámasztásához nyújtott, és az RMT-ben feltüntetett adatok, információk a valóságnak megfelelnek továbbá az RMT-ben bemutatott üzemeltetési koncepciót, díjpolitikát, díjképzést, ismerik és annak betartását a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalják. 4. Az ÁFA fizetése és visszaigényelhetősége a beruházás és a működtetés során: a működtetési koncepció alapján meg kell határozni és indokolni kell, hogy ÁFA fizetése és visszaigénylése az egyes tételeknél hogyan merül fel. A Közreműködő Szervezet a sikeres pályázat elkészítéséhez a honlapjáról letölthető gyakorlati útmutatókat, igény szerint eseti projektorientált szakmai konzultációkat, illetőleg szakértők bevonásával szervezett, ágazatspecifikus általános üzemeltetési konzultációs napokat biztosít.
6.3 A projekt hatásai 6.3.1
A projekt jelentős hatásai
Itt a célkitűzéseknél bemutatásra nem kerülő, jelentős hatásokat kell bemutatni. A célkitűzések általában a támogatási konstrukcióra jellemző fő hatásokat mutatja be. Ezen felül a projektnek lehetnek egyéb jelentős hatásai, amelyek a projekt indokoltságát még inkább alátámasztják. Általában itt kell bemutatni a közgazdasági hasznok becslésében is szerepet játszó, a célkitűzéseknél nem szereplő fontos hatásokat. Amennyiben a közgazdasági hasznok becslése nem szükséges, akkor kiemelten fontos a célkitűzéseknél nem szereplő, jelentős hatások bemutatása. Az 1 millió eurónál alacsonyabb beruházási költségű projektek esetén nem szükséges közgazdasági elemzést végezni, azonban ekkor is szükséges a projekt hatásainak részletes bemutatása és lehetőség szerinti számszerűsítése. 6.3.2
A projekt környezeti fenntarthatósága
Megvalósításra benyújtott pályázat esetén a fenntartható fejlődés tartalmi értékelése a pályázó által választott, pályázati adatlapon adatokkal megadott, és a pályázat részletezésében is bemutatott három fenntarthatósági szempont alapján történik. Az adatlapon kiválasztott mindhárom szempontot a pályázati adatlaphoz csatolt RMT-ben pontosan be kell mutatni. A három szempontot úgy kell kiválasztani, hogy azok között
34
legalább egy a pályázó szervezet működésére, és legalább egy a tervezett fejlesztésre vonatkozzon! A választott szempontok nem tartalmazhatnak jogilag kötelező tevékenységeket, mivel a kötelező elemek teljesítése jogosultsági szempont, ezeket a pályázó a projekt adatlapon a nyilatkozatok aláírásával igazolja. Azokat a pályázatokat, amelyek az értékelők/RMT minőségbiztosítók szerint nem mutatnak be elfogadható többletteljesítményt a fenntartható fejlődés céljai szerint szervezetüknél és projektjüknél, vagy a fenntartható fejlődés alapelveivel ellentétes projektet terveznek, átdolgozásra visszakapják a pályázók. A fenntarthatósági szempontok megvalósulását szolgáló költségek elszámolhatóak, amennyiben azok az adott projekttípus (konstrukció) elszámolható költségkategóriáiba illenek, közvetlenül kapcsolódnak a fejlesztéshez, a pályázatban tervezték, továbbá az értékelők elfogadták azokat. A támogatás megítélésének kötelező feltétele, hogy a pályázó a szervezet működésének értékelésekor, és a fejlesztés értékelésekor is 1-1 pontot elérjen (ennek nem teljesülése kizáró ok). A pályázati adatlapon található táblázatban a pályázat benyújtásakor érvényes érték és a projektzáráskor érvényes érték (célérték) megadásával jelzi a pályázó, hogy milyen fenntarthatósági szempont esetében vállal többletteljesítményt. Az értékelők/RMT minőségbiztosítók csak olyan szempontot fogadhatnak el, amelyet a pályázó részletesen, megalapozottan és megfelelően bemutatott. Az értékelő/RMT minőségbiztosító vizsgálja azt is, hogy a kötelező feltételek között szereplő ideiglenes hatásterület minimalizálás érvényesül-e, illetve a másodnyersanyag hasznosítás lehetőségének és a zöld beszerzés alkalmazásának vizsgálata megfelelő-e. Minden esetben, amikor a horizontális helyzetet, vállalásokat bemutató fejezet az RMT-ben máshol bemutatott tervekre, dokumentumokra alapul, ezen hivatkozásokat pontosan be kell illeszteni annak érdekében, hogy az értékelők a megfelelő teljesítményt vizsgálhassák. A nyertes pályázó támogatási szerződésének a vállalt és értékelt fenntarthatósági szempontok is részei lesznek. A vállalás teljesítésének feltétele, hogy a közbenső években is (évenként a projektzárás végéig) fenntartsa a benyújtáskor érvényes értéket, ne legyen visszalépés. A vállalt és szerződött többletvállalások megvalósulását vizsgálják (pl. papíralapú és helyszíni ellenőrzéseken). A vállalt célértéktől való eltérés esetén a pályázóval kötött támogatási szerződésben foglaltak szerinti szabályok érvényesek. Jogosultsági feltétel a pályázó szervezet környezeti fenntarthatóságra vonatkozó adatainak megadása, és az éves adatközlés vállalása. Ezen felül, a nyilatkozatok között is szereplő jogosultsági feltételek, amelyeket szintén be kell mutatni ebben a pontban: • Minden, a projekt részeként indított beszerzés (eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzése) esetén figyelembe kell venni, és alkalmazni kell a környezeti szempontokat (zöld beszerzés). A szempont alkalmazásának részleteit illetve, amennyiben nem releváns a projekt esetében, annak indoklását is be kell mutatni. (A szempontról ld. bővebben Pályázati Útmutató Fogalomjegyzék, Beszerzések környezettudatosan.) • A rendezvények, egyeztetések, megbeszélések stb. körülményei környezettudatosságot kell, hogy tükrözzenek. Ennek részleteit mutassa be. (A szempontról ld. bővebben Pályázati Útmutató Fogalomjegyzék, Rendezvények, műhelyek…) • A másodlagos alapanyagok (újrahasznosított hulladékból létrehozott anyagok) felhasználási arányát a lehető legnagyobb mértékre kell növelni a teljes alapanyag felhasználáson belül.
35
•
•
A szempont alkalmazásának részleteit illetve, amennyiben nem releváns a projekt esetében, annak indoklását is be kell mutatni. (ld. bővebben Pályázati Útmutató Fogalomjegyzék, Másodlagos alapanyag) A létesítés, építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét tudatosan minimalizálni kell. A szempontot és érvényesülésének részleteit a kivitel tervezésében kell bemutatni, legalább a következő tartalommal: ideiglenes területfoglalás minimalizálása, anyagszállítási útvonal optimalizálása és gondos kiviteli tervezés, a zaj, por, pollen, elhagyott hulladék stb. megelőzése érdekében. Az új beruházás vagy felújítás eredményeként létrejövő közhasználatú építmények akadálymentesek kell, hogy legyenek.
A választható intézkedések részletes tartalmát a 2. számú melléklet tartalmazza. Nagyprojektek esetén az application form (EU által megadott pályázati formanyomtatvány a nagyprojektekre) F.3.2.2. pontja alapján az olyan projektek esetében, amelyek az EU-s hatásvizsgálati direktíva (85/337/EEC) I. mellékletében felsorolt tevékenységek alá esnek, csatolni kell a Környezeti hatástanulmány összefoglalóját (non-technical summary, NTS) és információkat kell megadni a közmeghallgatásról. A 85/337/EEC direktíva 5 (3) cikke szerint az NTS a következőket foglalja össze: •
a projekt leírása, beleértve a projekt helyére, kialakítására és méretére vonatkozó információkat;
•
a jelentős kedvezőtlen hatások elkerülésére, csökkentésére
•
és – lehetőség szerint – ellensúlyozására tervezett intézkedések leírása;
•
a projekt várható fő környezeti hatásainak meghatározásához és vizsgálatához szükséges adatok;
•
a projektgazda által megvizsgált főbb alternatívák áttekintése,
•
és a választás főbb okainak megjelölése, figyelembe véve a környezeti hatásokat;
6.3.3
Az esélyegyenlőségre gyakorolt hatások
Az esélyegyenlőség alapelv integrálásának tartalmi értékelése a pályázó által választott, adatlapon adatokkal megadott (kiindulási és célértékek), és általában a pályázat egésze, illetve a pályázat részletezésében is bemutatott három esélyegyenlőségi intézkedés alapján történik. A projekt esélyegyenlőségnek való megfelelése akkor biztosítható, ha a projektötlet maga, a projekttevékenység minden fázisa és a projektmegvalósító szervezet működése megfelel az esélyegyenlőség céljainak. Az adatlapon kiválasztott mindhárom intézkedést a pályázati adatlaphoz csatolt részletes dokumentumban (RMT) pontosan be kell mutatni. A három intézkedést úgy kell kiválasztani, hogy azok között legalább egy a pályázó szervezet működésére és legalább egy a tervezett fejlesztésre vonatkozzon! A választott szempontok nem tartalmazhatnak jogilag kötelező tevékenységeket, mivel a kötelező elemek teljesítése jogosultsági szempont, ezeket a pályázó a pályázati adatlapon a nyilatkozatok aláírásával igazolja. Azokat a pályázatokat, amelyek az értékelők/RMT minőségbiztosítók szerint nem mutatnak be elfogadható többletteljesítményt az esélyegyenlőség javítása érdekében szervezetüknél és projektjüknél, vagy az esélyegyenlőség céljaival ellentétes projektet terveznek, átdolgozásra visszakapják
36
a pályázók. Az esélyegyenlőség érvényesítésére szolgáló költségek elszámolhatóak, amennyiben azok az adott projekttípus (konstrukció) elszámolható költségkategóriáiba illenek, közvetlenül kapcsolódnak a fejlesztéshez, a pályázatban tervezték, továbbá az értékelők elfogadták azokat. A támogatás megítélésének kötelező feltétele, hogy a pályázó a szervezet működésének értékelésekor, és a fejlesztés értékelésekor is 1-1 pontot elérjen (ennek nem teljesítése kizáró ok). A pályázati adatlapon található táblázatban a pályázat benyújtásakor érvényes érték és a projektzáráskor érvényes érték (célérték), megadásával jelzi a pályázó, hogy milyen esélyegyenlőségi intézkedés esetében vállal többletteljesítményt. Az értékelők/RMT minőségbiztosítók csak olyan intézkedést fogadhatnak el, amelyet a pályázó részletesen, megalapozottan és megfelelően bemutatott. Az értékelő/RMT minőségbiztosító vizsgálja azt is, hogy a kötelező feltételek között szereplő akadálymentes projekt-honlap, és esélytudatos kommunikáció érvényesül-e. A nyertes pályázó támogatási szerződésének a vállalt és értékelt esélyegyenlőségi intézkedések is részei lesznek. A vállalás teljesítésének feltétele, hogy a közbenső években is (évenként a projektzárás, majd a projektfenntartás végéig) fenntartsa a benyújtáskor érvényes értéket, ne legyen visszalépés. A vállalt és szerződött többletvállalások megvalósulását vizsgálják (pl. papíralapú és helyszíni ellenőrzéseken). A vállalt célértéktől való eltérés esetén a pályázóval kötött támogatási szerződésben foglalt szabályok érvényesek. Az egyes intézkedések részletes tartalmát a 3. számú melléklet tartalmazza. Jogosultsági feltétel a pályázó szervezet esélyegyenlőségi alapadatainak megadása, és az éves adatközlés vállalása. Ezen felül, a nyilatkozatok között is szereplő jogosultsági feltételek, amelyeket szintén be kell mutatni ebben a pontban:
•
•
•
A hátrányos helyzetű emberek helyzetének javulása érdekében, amennyiben kialakításra kerül a projektet bemutató saját honlap, az a pályázati útmutató fogalomjegyzékében részletezett módon W3C szabvány szerint infokommunikációsan akadálymentesen kell működnie a projekt előkészítése és végrehajtása során. A szempont alkalmazásának részleteit illetve, amennyiben nem releváns a projekt esetében, annak indoklását is be kell mutatni. (A szempontról ld. bővebben Pályázati Útmutató Fogalomjegyzék, W3C akadálymentesítési szabvány.) A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken és a kommunikációban esélytudatosságot kell kifejezni, tilos szegregációt közvetíteni, vagy növelni a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. Ennek tervezett részleteit be kell mutatni. A nemek közti esélyegyenlőség biztosítását szolgáló szempontokat érvényesíteni kell mind az előkészítés, mind a majdani végrehajtás közbeszerzési eljárásai során. A projekt kidolgozásánál vizsgálni kell a hátrányos helyzetű, különösen az álláskereső munkaerő alkalmazásának lehetőségét.
37
7
A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzése
A fejezetben szereplő információkat alátámasztandó, a költség-haszon elemzéshez kapcsolódó számítási táblázatokat képletezett Excel-formátumban elektronikusan csatolni kell (a Közreműködő Szervezethez be kell nyújtani). A költség-haszon elemzéshez használt input adatokat (fajlagos értékek, naturáliák stb.) a változatelemzéssel összhangban, pontosan és részletesen alátámasztva kell megadni. Fontos, hogy az első fordulóban támogatott előkészítési költségek nem képezhetik az elemzés részét. A sablonban megadott táblázatokban, nem a teljes 30 éves referencia periódus bemutatása a cél, hanem a fejezet fő szövegében csak a releváns évekre vonatkozó adatokat kell bemutatni. Például a működési költségeknél, bevételeknél ilyen lehet a fenntartási periódus 5 éve és az utolsó év, a pótlási költségeknél azok az évek, ahol különösen nagy a pótlási költség stb. A teljes 30 éves időszakra vonatkozó adatsorokat táblázatos formában mind a köztes, mind a végleges RMT-hez mellékletként kell csatolni. Értelemszerűen ezekben a táblázatokban szereplő értékeknek meg kell egyeznie a benyújtott excel file-ban szereplő értékekkel. A következő pontokra vonatkozó tartalmi követelmények részletes bemutatását a „Módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez, 2009” című dokumentum (CBA útmutató) tartalmazza. Figyelem! A Pályázati felhívás és útmutató szerint a 260 millió Ft alatti összköltségű projektnél a finanszírozási hiány számítása nem szükséges. A támogatási arány az elszámolható költség 90%-a. A beruházási és működési költségek, valamint a bevételek becslése, és ezen keresztül a pénzügyi fenntarthatósági elemzése azonban ebben az esetben is szükséges. A köztes RMT és az RMT struktúrájának meg kell egyeznie. A tartalom annyiban változhat, amennyiben a köztes RMT ellenőrzése során erre vonatkozó javaslatokat szükséges beépíteni és a költségbecslések, bevételbecslések, hatásbecslések módosulnak a tervezés előrehaladásával és az intézményi struktúra véglegesedésével. Fontos azonban, hogy a véglegesítése során a tervezés során adódó pontos beruházási és működési költség adatokkal pontosítani kell a költség-haszon elemzést.
7.1 A költség-haszon elemzés általános feltételezései Az elemzések során a fejlesztési különbözet módszerét kell alkalmazni. Ehhez kellett meghatározni a projekt nélküli esetet (5.3 fejezet) Ebből számítható a projekt nélküli eset és a fejlesztés közötti különbözet. A projekt beruházási, működési költségeit, bevételeit és hatásait a projekt nélküli változathoz viszonyítva kell megállapítani a teljes vizsgált referencia időtávra.
38
Lehetnek olyan költségelemek, hatáselemek stb., amelyek esetén csak a fejlesztés és a projekt nélküli eset különbözete becsülhető meg (például a költségcsökkenés mértéke). Ezek esetében lehetséges csupán a különbözet becslése, de a különbözeti becsléssel érintett elemek esetén a becslési módszer eltérését jelezni kell. Ebben a pontban különösen az alábbiakat kell megadni: •
Az elemzés kezdő éve (bázis év), ami a rögzített árszínvonal éve is. Kezdő évnek a pályázat benyújtását követő első kifizetés évét kell tekinteni. Ha akár elszámolható, akár nem elszámolható költségek felmerültek a kezdő év előtt, akkor azokat a megfelelő inflációs ráták segítségével át kell számolni a kezdő év rögzített árszínvonalára.
•
Meg kell adni a vizsgált időtáv konkrét éveit, ami a kezdő évtől számított 30 évet kell, hogy lefedjen.
•
Az alkalmazandó pénzügyi és közgazdasági diszkont rátát a CBA Útmutató szabályozza, az értékük kötelezően 5% a pénzügyi és 5,5% a közgazdasági diszkontráta esetén.
Nagyprojektek esetén és olyan projekteknél, ahol a fejlesztés megvalósításában jelentős, az importból történő közvetlen beszerzés meg kell adni a tervezési árfolyamot. Ezen árfolyamnak nem kell feltétlenül megegyeznie a nagyprojekt mivoltot meghatározó árfolyammal, amelyet a Pályázati Útmutató rögzít).
7.2 Pénzügyi elemzés A módszertan bemutatáskor az RMT különböző helyein szereplő információkra történő megfelelő hivatkozásával ki kell térni legalább az alábbi tényezőkre: •
a projekt majdani működtetőjének és fenntartójának személye (a 6.2 fejezet alapján),
•
a saját forrás finanszírozásának módja (a 2. és 6.2 fejezetek alapján),
•
az ÁFA kezelésének kérdése mind a beruházás mind az üzemeltetés időszakában (a 6.2 fejezet alapján).
7.2.1
Pénzügyi költségek becslése
A köztes RMT-ben még nem feltétlenül részletes tervezői költségbecslés az elemzések alapja, így ennek részletezettsége még módosulhat a véglegesítés során. 7.2.1.1 Beruházási költségek becslése A megalapozott, részletes beruházási költségbecslés szükséges minden projekt esetén. Ehhez, ahol releváns, fajlagos költségértékeket kell megadni, illetve a tervezői költségbecsléseket is itt kell megadni. Az ivóvízvezeték-hálózatra vonatkozóan meg kell adni a különböző fajta vezetékek építésének illetve rekonstrukciójának alap fajlagos költségét és az esetleges módosító
39
szorzókat, amelyek a terület jellegzetességétől függenek (pl. sziklás, homokos stb.) és a helyreállítandó útsáv jellegétől függenek (pl. murvás út, aszfaltozott stb.). A különböző vízkezelési technológiák esetén az egyes technológia elemek költségeit kell megadni, amennyiben releváns. A beruházási költségeket meg kell adni a létrehozott vagyontárgyak, eszközök élettartama szerint is, mert ez az alapja a pótlási költségek és a maradványérték becslésének. A beruházási költség bruttó értékét is meg kell adni. Ha a bruttó költségnek van vissza nem igényelhető ÁFA-tartalma, akkor ez a vissza nem igényelhető ÁFA nem elszámolható, teljes egészében saját forrásból kell finanszírozni. Az ÁFA összege a finanszírozási hiány kiszámítása során nem szerepelhet a teljes beruházási költségben, függetlenül attól, hogy az ÁFA elszámolható-e vagy sem. 10 A beruházási költségeket a sablonban megadott táblázatban kell összegezni. Nagyprojektek esetében a Támogatási Kérelemben kért bontás szerint is meg kell adni. 7.2.1.2 Működési költségek becslése a) Üzemeltetési és karbantartási költségek Az üzemeltetési költségek meghatározása szükséges:
számításához
az
alábbi
inputadatok
és
paraméterek
•
a működtető szervezet ÁFA-visszaigénylő vagy sem,
•
a szolgáltatandó ivóvíz becsült mennyisége, amelyet a változatelemzésben a kiválasztott változathoz tartozó műszaki leírási részben már meg kellett adni (az 5. fejezetben);
•
változó költség (meg kell adni a sablonban található táblázatban a változó költségek becsléséhez alkalmazott fajlagos költségeket;
•
állandó költség (meg kell adni az állandó költség tételeit és a hozzátartozó fajlagos értékeket).
A fejlesztési különbözet alkalmazása miatt a pénzügyi elemzésekhez a projekt megvalósulása esetén becsült költségekből le kell vonni a projekt nélküli eset költségeit. b) Pótlási költség Az ivóvízminőség-javító projektek vizsgált időhorizontja harminc év, amely időszak alatt gépek, berendezések, technológia cseréje (többször is) indokolt, figyelembe véve az adott gép, berendezés elavulási idejét. Építménypótlással a vizsgált időtáv alatt általában nem számolunk.
10
A Pályázati felhívás és útmutató szerint az ÁFA összegét az elszámolható költségek összesítésekor
nem lehet figyelembe venni, azonban a nagyprojekt mivolt megállapításánál az ÁFA összege is beleszámít a 25 millió euró összeghatárba.
40
A fejlesztési különbözet alkalmazása miatt a pénzügyi elemzésekhez a projekt megvalósulása esetén becsült költségekből le kell vonni a projekt nélküli eset költségeit. 7.2.1.3 Maradványérték becslése Meg kell adni a különböző létesítmények hasznos élettartamát, és ezek alapján kell kiszámítani azok maradványértékét. A maradványérték számításra a CBA útmutató három módszert ad meg. Javasolt azonban a várható élettartam alapján számolt értékcsökkenéssel csökkentett beruházási költséget venni. Az így számolt maradványérték egyúttal a fejlesztési különbözettel számolt maradványérték is. 7.2.1.4 Pénzügyi költségek összegzése A pénzügyi költségek összegzését a sablonban adott táblázat szerint kell elvégezni. A fejezet fő szövegében csak a beruházás időszakra vonatkozóan és néhány kiemelt évre vonatkozóan 7.2.2 Pénzügyi bevételek becslése Ennek a fejezetnek nagymértékben épülnie kell a 4.1 fejezetben meghatározottakra. 7.2.2.1 A díjak meghatározása A díjak meghatározásának tükröznie kell az üzemeltetési és karbantartási költségek alapján képzett fajlagos költségeket és pótlási díj fedezeteként beépítendő díj elemet. A pótlási díj fedezetét az elszámolt értékcsökkenéshez kell kötni. A pénzügyi fenntarthatóság érdekében szükséges az értékcsökkenés minél nagyobb mértékű beépítése a díjba. A referencia időszakon túlnyúló élettartamú eszközök pótlási költség fedezetének időarányoshoz közeli részét meg kell teremteni. Az értékcsökkenés beépítését már az üzemeltetési időszak elejétől meg kell tenni. Szükséges bemutatni a díjképzésre alkalmazott és alkalmazni tervezett képletet, bemutatva minden állandó és változó elemét, illetve a változást mozgató tényezőket. 7.2.2.2 Teherviselőképességi vizsgálatok (affordability) Az egy háztartás által fizetendő havi víz- és szennyvízdíj átlagosan a háztartás rendelkezésére álló havi nettó jövedelem 2,5-3,5 %-ig terjedhet. Az elemzésnek a 4.1.1 és 4.1.2 fejezetek adatain kell alapulnia. 7.2.2.3 A pénzügyi bevételek előrejelzése A sablonban adott táblázatok szerint kell a számlázott ivóvízmennyiség és a bevételek előrejelzését bemutatni. 7.2.3 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói Itt kell bemutatni a projekt pénzügyi teljesítménymutatóit (FNPV, FRR) EU-támogatás nélküli esetben, továbbá a befektetett tőke figyelembevétele esetén.
41
7.2.4 A megítélhető támogatási összeg meghatározása Ebben a fejezetben kell kiszámítani a támogatási arányt és támogatási összeget. A támogathatósági feltételek egy részének (ENPV, ERR, BCR, FNPV, FRR) vizsgálata is ebben a fejezetben történik. A támogathatósági feltételek
közül
a pénzügyi fenntarthatóság
vizsgálatára a következő fejezetben kerül sor. A Pályázati felhívás és útmutató szerint a 260 millió Ft alatti összköltségű 11 projekteknél a támogatási intenzitás egységesen 90%. 7.2.5 Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata 7.2.5.1 A beruházás finanszírozása Be kell mutatni a beruházási önrész finanszírozásának módját, a kapcsolódó sajátos szerződéses rendszert. 7.2.5.2 A működés fenntarthatósága Figyelembe kell venni, hogy a CBA Útmutató meghatározza, milyen esetben tekinthető a működés pénzügyileg fenntarthatónak. 7.2.5.3 A projekt összevont pénzáram kimutatása Itt kell bemutatni az egyes években felmerülő költségeket és bevételeket, valamint azok egyenlegét.
7.3
Közgazdasági költség-haszon elemzés
A közgazdasági költség-haszon elemzés során kötelezően táblázatokat a sablon tartalmazza, és további módszertani útmutatást nyújt a CBA Útmutató. 7.3.1 A projekt közgazdasági költségeinek becslése A pénzügyi költségekből kiindulva szükséges a fiskális korrekciókat megtenni, ami a nem elszámolható ÁFA levonását jelenti. 7.3.2 A projekt hasznainak becslése 7.3.2.1 Használónál jelentkező hasznok becslése Itt a közvetlenül a projekt használóinál, a szolgáltatást igénybe vevőknél jelentkező hasznokat kell számszerűen megbecsülni.
11
A Pályázati felhívás és útmutató szerint az összköltségbe az ÁFA összege is beletartozik. Az ÁFA
elszámolására nincs lehetőség, függetlenül attól, hogy az a kedvezményezett által levonható-e vagy sem.
42
7.3.2.2 Az externális hasznok becslése Itt kell bemutatni azon hatásokat, amelyek nem közvetlenül a projekt kedvezményezettjénél vagy a projekt használóinál jelentkeznek, és közvetlen pénzügyi ellentételezés nem kíséri őket. 7.3.2.3 A hasznok összegzése A fenti haszonelemek értékét a sablon szerinti struktúrában kell összegezni. 7.3.3 Közgazdasági teljesítménymutatók Ki kell számítani a projekt közgazdasági teljesítménymutatóit (ENPV, ERR, BCR), amelyek alapján a támogatás jogossága megítélhető.
7.4
Érzékenységvizsgálat és kockázatelemzés
Érzékenységvizsgálattal és kockázatelemzéssel meg kell vizsgálni, hogy az elemzésben szereplő becslésektől való eltérés, illetve az eltérések bekövetkezésének valószínűsége milyen hatást gyakorol a pénzügyi és közgazdasági teljesítménymutatókra. 7.4.1 Érzékenységvizsgálat A CBA Útmutatóban felsorolt tényezők esetén be kell mutatni a tényezők meghatározott mértékű és irányú változásának hatását a pénzügyi és közgazdasági teljesítménymutatókra. 7.4.2 Kockázatelemzés Itt kell elvégezni a mennyiségi és a leíró kockázatelemzést.
43
8
Cselekvési terv a projekt megvalósítására 8.1 A projekt irányítási struktúrája 8.1.1 A projektmenedzsment szervezeti felépítése
Szükséges ismertetni az arra vonatkozó koncepciót, hogy a projektvégrehajtás fázisában milyen belső és külső kapacitásokkal (önkormányzati, társulási) tervezik ellátni a feladatokat. Amennyiben egyes feladatokat szabályozási okokból a pályázó szervezeten belül látnak el (ilyen lehetnek a pénzügyi lebonyolítási feladatok), úgy ezeket szükséges pontosan bemutatni. Ebben az esetben pontos belső szervezeti ábrát szükséges csatolni. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy a pályázati útmutató alapján az ún. saját teljesítésben (társulás vagy tag önkormányzatok alkalmazottai bevonásával) végzett projekt menedzsment feladatok költségei nem elszámolhatók. Vázolni szükséges a lebonyolítást végző szervezetre a következőket (alkalmassági kritérium szintű előírásként): •
elvárt szervezeti szintű referenciák,
•
elvárt végzettség, szakértői tapasztalat (amennyiben speciális szaktudást igényel),
•
elvárt szakértők száma,
•
tervezett költségvetés források megnevezésével (külső támogatás, saját forrás). 8.1.2 A projekt menedzsment működése
Ismertetni kell a projekt menedzsment szervezet feladatát (legalább a következőkre kitérve: műszaki tervezés, engedélyeztetés koordinációja (előbbi két feladat csak köztes RMT-re releváns) 12 , jelentéstétel, ellenőrzésekben való részvétel, minőségbiztosítás, közbeszerzési eljárások bonyolítása, dokumentálás, egyes pénzügyi feladatok). Ismertetni kell a feladatokhoz kapcsolódó felelősségi köröket (melyeket delegálnak az önkormányzatok/társulás a projektmenedzsment szervezetre, melyeket tartanak meg). Be kell mutatni a kapcsolattartás rendjét a projektgazda szervezetével, a Mérnökkel, PR tanácsadó céggel, támogató szervezettel (mindkét oldali felelős megnevezésével, egyeztetések tervezett gyakoriságával, formájával stb.). Mindenképpen csatolni kell a projektgazda (társulás) és a projekt menedzsment közötti feladatmegosztást és a projekt menedzsmentszervezetet (amennyiben vegyes a struktúra
12
Megfontolandó a projekt menedzsment szervezet és a tervező közötti feladatmegosztás. Célszerű a tervezőnek komplex, egyértelműen számonkérhető feladatot adni.
44
és/vagy elvárt a közbeszerzésen kiválasztásra kerülő vállalkozótól) szemléltető szervezeti ábrákat. A teljesen különálló vízellátó rendszereket összefogó projektek esetén célszerű az egyes vízrendszerekhez külön al-menedzsmentet delegálni, amely a települések érdekeit középszinten egyezteti. Szükséges bemutatni a társulásból való kilépés és az adatszolgáltatás, illetve az együttműködés akadozása esetére vonatkozó társulási szankciókat.
8.2 Előkészítettség és intézkedési terv A projekt megvalósításához (az eddig még el nem végzett feladatok bemutatása) és lebonyolításához szükséges tevékenységek részletes kifejtése. Az intézkedési terv struktúrájában be kell mutatni, hogy az egyes tevékenységek készültségi fokát a köztes RMT készítésekor. Ekkor ennek különösen nagy a jelentősége, hiszen ez alapján lehet áttekinteni, hogy a 2. fordulós pályázati dokumentáció benyújtásáig milyen feladatokat kell még elvégezni. A sablonban található táblázat segítségével be kell mutatni a projektfejlesztés során elvégzett/megkezdett/tervezett tervezési tevékenységeket. Továbbá be kell mutatni, hogy az egyes létesítményekhez kapcsolódó engedélyek közül melyek állnak rendelkezésre (szám, kibocsátás stb.). A rendelkezésre álló engedélyeket elektronikusan csatolni kell. 8.2.1 Ingatlanszerzés, tulajdonjog A projekthez kapcsolódó tulajdonjogi kérdések, tervezett ingatlanszerzés bemutatása. 8.2.2 Egyéb feladatok A projekt megvalósításához kapcsolódó egyéb feladatok (szakértői tevékenység, terület előkészítés, PR stb.) bemutatása. 8.2.3
Kommunikációs terv
Az egységes értelmezhetőség miatt az egyes elvárt kommunikációs csomagok tartalmát jelen útmutató 1. sz. melléklete tartalmazza. A pályázati felhívás hivatkozik a Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettsége c. dokumentum I-V. számú kommunikációs csomagjára: ez határozza meg, hogy a sablonban szereplő táblázatban mely elemek kerülnek figyelembe vételre és melyek nem.
8.3 Kockázatkezelési stratégia A meghatározott kockázatokat be kell mutatni, értékelni kell a hatás mértéke és a bekövetkezés valószínűsége alapján. A kockázatokra vonatkozóan kezelési megoldást kell ajánlani, például: •
a projekttől, vagy projektrészektől való elállás;
45
•
tartalékképzés a határidőkre és a költségekre;
•
a kockázatok áthárítása, például különböző garanciális kötelezettségvállalásokkal, biztosítás vagy kezességvállalás útján;
•
a kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján.
Az ebben a pontban és a 7.4.2 fejezetben leírtak összehangolása nagyon fontos. Fontos hangsúlyozni, hogy a kockázatkezelési stratégia nem megfelelő bemutatása kizáró kritériumnak minősül, az ennek nem megfelelő pályázót a további értékelésből kizárják.
8.4 Közbeszerzési / beszerzési terv A sablon alapján be kell mutatni a végrehajtás során lefolytatni kívánt beszerzési/közbeszerzési eljárásokat, valamint a lefolytatni kívánt eljárás ütemezését, típusát. A reális ütemterv elkészítéséhez figyelembe kell venni a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályban rögzített időszükségletet, amihez segítséget nyújt a www.kvvmfi.hu honlapon található vonatkozó dokumentum. Fontos hangsúlyozni, hogy a közbeszerzési/beszerzési terv nem megfelelő bemutatása kizáró kritériumnak minősül, az ennek nem megfelelő pályázót a további értékelésből kizárják.
8.5 Ütemtervek 8.5.1 Műszaki/végrehajtási, intézkedési terv, lebonyolítási terv Meg kell adni a projekt megvalósításának részletes lebonyolítási ütemtervét táblázatos vagy Gantt-diagram formában. Az intézkedési terv alapja a projekt előkészítési és lebonyolítási tevékenységek sorozata. Olyan intézkedési tervet kell összeállítani, amely részletesen bemutatja, hogy kedvező elbírálás esetén milyen lépések szükségesek a projekt minimális kockázattal történő lebonyolításához. Az intézkedési tervnek ki kell térnie azon tevékenységekre is, melyek elvégzése a pályázat keretében nem elszámolható, vagy a projektgazda azok megvalósítására nem kíván támogatást igénybe venni, azonban a projekt megvalósításához szükségesek. Az intézkedési tervnek része az építésen kívül a közbeszerzés előtt, annak folyamán és a szerződéskötésig felmerülő összes kapcsolódó tevékenység, a finanszírozáshoz szükséges teendők, valamint a projekt végén az üzembe helyezés, a próbaüzem és a pénzügyi elszámolás is. A feladatokat táblázatos vagy Gantt-diagram formában részletes ütemtervvel kell szemléltetni, mely minden egyes projektelemre bemutatja – a közbeszerzési tervvel
46
összehangolt módon – a projektelem kivitelezésére, lebonyolítására vonatkozó ütemtervet. Az intézkedési tervben a pályázati útmutatóban az elszámolható költségek alatt megadott valamennyi projektelemet szerepeltetni kell. Az egyes tevékenységcsoportokon belül részletezni kell az egyes tevékenységeket (létesítményenként/projektelemenként tervek, engedélyek stb.). A tevékenységek bemutatásához ki kell tölteni a sablonban található táblázatot. Itt kell bemutatni az intézkedési terveknél részletesebb lebonyolítási terveket is a megvalósításra vonatkozóan. 8.5.2
Kifizetési ütemterv
A közbeszerzési tervvel és lebonyolítási tervvel összhangban, valamint figyelembe véve a pályázati útmutatóban a finanszírozásra vonatkozóan foglaltakat, kifizetési ütemtervet kell készíteni a sablonban található táblázat kitöltésével. Az ütemtervet a költségek felmerülése (számlán szereplő teljesítés tervezett dátuma) szerint kell elkészíteni.
8.6 Fajlagos beruházási költségek összefoglaló táblázata
47
9
Rövidítések
Kérjük, hogy a tanulmányban használt rövidítéseket itt listázza a pályázat értékelők munkájának megkönnyítése céljából!
48
10 A tanulmány mellékletei A részletes megvalósíthatósági tartalmaznia:
tanulmánynak
legalább
az
A projektgazda szervezeti ábrája (döntési mechanizmusok) A projektmenedzsment szervezet szervezeti ábrája Megvalósulás tervezett földrajzi helyét bemutató térképvázlatok Költség-haszon elemzés részletes háttér táblázatai CBA háttérszámítási táblázatok (képletezett Excel-formátumban)
49
alábbi
mellékleteket
kell
AZ ÚTMUTATÓ 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE: AZ EGYES ELVÁRT KOMMUNIKÁCIÓS CSOMAGOK TARTALMA
Célcsoport (példa): a. lakossági (érintett településen lakók, érintett településen közlekedők érintett településeken tartózkodó telektulajdonosok, turisták) b. politikai szereplők, hatóságok, közigazgatási intézmények c. multiplikátor szereplők, társadalmi szervezetek d. multiplikátor szereplők, gazdasági partnerek e. multiplikátor szereplők, tanintézmények f.
multiplikátor szereplők, média
Helyszíni tájékoztató eszközök Az egyes projekteknél a meghatározott méretben elvárt projekttáblák tervezése és kivitelezése a projekt megvalósításának helyszínén kötelező. Az egyes tábla méretek és darabszámok tekintetében a Közreműködő Szervezettel javasolt felvenni a kapcsolatot. A beruházás befejeztével a projekttáblákat emléktáblák váltják fel, melyek méretét (típusát) a pályázati útmutató tartalmazza. A projekt- és az emléktábla arculatilag meg kell, hogy feleljen az NFÜ által kiadott Arculati kézikönyv ÚMFT kedvezményezettek részére c. kiadványban foglaltaknak.
Weboldal a. Az
előkészítő
szakaszban
kialakított
weboldal
(vagy
menüpont)
folyamatos karbantartása, információk frissítése, esetleges website promóció. Fontos, hogy figyelembe vegyék, hogy a honlapot hosszú távon
kell
fenntartani,
tehát
a
szerverkapacitás
hosszú
távú
rendelkezésre állásáról gondoskodni kell. b. Akkor jó egy projekt weboldala, ha tartalmazza a projekttel kapcsolatos információkat, térképeket, a beruházás menetét, fotókat, események előrejelzését, összefoglalását, könnyen használható, jól strukturált és arculat tekintetében tartalmazza az ÚMFT logót és arculatot.
Nyomtatott tájékoztató anyagok a. szórólap (A projekt indulásakor legalább egyszeri lakossági terjesztés indokolt, a szórólap javasolt mérete: LA4, színes, legalább két oldalas,
50
az előkészítés során használt designnal elkészítve, javasolt az újrapapír használata) b. információs brosúra (a beruházás fontosabb dátumaihoz kötődően kerüljön összeállításra, terjesztése csak az érintettek által látogatott, forgalmas helyeken felállított kiadvány kínálókból javasolt) c. Kiadvány a projektről (a projekt zárásához kapcsolódóan kerülhet kiadásra) d. Egyebek: pl. molinók, roll-up-ok, háttérfal, zászlók, dossziék, stb.
Rendezvények A rendezvények kiemelt fontossággal bírnak a projekt élete során, az érintettek
általában
hitelesebb
formaként
fogadják
el,
mint
pl.
a
kiadványokat. Illetve lehetőség nyílik a közvetlen kapcsolatfelvételre, a felmerült kérdések megválaszolására. A rendezvényeket két csoportba sorolhatjuk: az elsőbe a projekt érintettjeinek szóló rendezvényeket sorolhatjuk
(pl.
fórumok,
projekt
látogatások,
előadások,
helyi
rendezvényeken történő részvétel, stb.), illetve a széles nyilvánosság számára
szervezett
rendezvényeket
(pl.
sajtótájékoztatók,
nyitó
és
záróünnepség stb.). Ezekre tekintettel: a. Alapkő letételi ünnepség (helyszínen a projekt indulásakor, széleskörű sajtójelenlét biztosításával) b. A
projekt
fontosabb
mérföldköveihez
kapcsolódóan
szervezett
sajtótájékoztatók (egyes fázisok befejezése, átadások stb.) c. Opció: iskolai programok a környezettudatosság jegyében, előadások (gazdasági szereplőknek, érdeklődőknek), projekt látogatás biztosítása (leendő kedvezményezetteknek, sajtónak, szakmai érdeklődőknek), nyílt napok Amire a tervezésnél figyelni kell: - helyszín bérlés, biztosítás; megfelelő catering (ellátás); meghívók (elektronikus
vagy
papír
alapú
elküldéssel),
sajtónyilvánosság
biztosítása (adott esetben), moderátor biztosítása (adott esetben), szövegírás, beszédírás, visszaigazolás, stb.
PR eszközök a. PR film (a teljes beruházásról készített tájékoztató, dokumentáló film), formája: DVD illetve mp3. Fontos a jogdíjakat tisztázni! Célja egyrészt a dokumentálás, másrészt az eredménykommunikáció. A kisfilmet
51
javasolt
DVD-n
és
MP3-ban
is
bekérni
a
kivitelezőtől.
A
film
elkészítéséhez szükséges: - forgatókönyv elkészítése (teljes film megtervezése, az esetleges interjúk kérdéskörének összeállítása stb.) - tervezett forgatási napok beütemezése - utómunkához stúdió bérlése, technikussal - hangalámondás, narráció, zenei betétek kiválasztása b. Sajtókapcsolat (média lista összeállítása, a 10-15 legfontosabb újságíró címlistájának összeállítása, sajtóközlemények készítése és eljuttatása a célzott sajtónak, sajtó háttérbeszélgetések szervezése, sajtófigyelés, sajtómegkeresések
kezelése,
sajtóelemzés,
sajtómegjelenések
generálása, hosszútávú együttműködés kialakítása a sajtóval stb.). c. Fotódokumentáció (kiadványba szerkeszthető, legalább 3 MB méretű, nagy felbontású projektfotók készítése a beruházás teljes élettartama alatt). Információs központ Személyes
„ügyfélszolgálat”
vagy
zöld
szám
működtetése,
ahol
az
érdeklődők feltehetik a projekttel kapcsolatos kérdéseiket. Projektfüggően végig kell gondolni, van-e igény személyes ügyfélszolgálatra. A honlapon történő online fórum biztosítása is javasolt. A központ működhet „kör jelleggel” is, azaz a hét napjain más és más teleüléseken látja el a személyes ügyfélszolgálatot. Ezen kívül zöld szám létrehozása is indokolt, így minden érintett számára megnyílik a lehetőség arra, hogy tájékozódjon a
projekt
előrehaladásáról.
A
központ
működtetése
függ
a
helyszínválasztástól, az infrastruktúrától, a nyitva tartástól stb.
Egyebek A kedvezményezett természetesen többet megajánlhat a kommunikáció során, mint a kötelező feladatok. Azonban törekednie kell arra, hogy a kiegészítő tevékenységek ne menjenek a kötelezően elvárt feladatok rovására, illetve a költséghatékonyságra és a gazdaságosságra. a. alternatív javaslatok bemutatása (pl. oktatási intézmények bevonása, rajzpályázat, DM levél stb.). b. kisebb értékű szóró- reklámajándékok készítése (rendezvények kísérő elemeiként,
sajtó
számára;
például
toll,
jegyzetfüzet,
szimbolikus ajándékok, projekt specifikus jelleggel.)
52
esernyő,
Folyamatos kockázat figyelés Az előkészítő szakaszban összeállított kockázatkezelési lista folyamatos frissítése, válsághelyzetek figyelése). Közvéleménykutatás Az elvégzett kommunikáció minőségének mérésére, az információ hiányok kiküszöbölésére,
a
kommunikációs
stratégia
felülvizsgálatára
és
eredményeinek mérésére). Javasolt az előkészítés során feltett kérdések újbóli lekutatása, így összehasonlíthatóvá válnak az eredmények, adatok. Bevonni kívánt szakértők Javasolt:
projektvezető,
sajtókapcsolati
szakértő,
konfliktuskezelési
szakértő. Kommunikációs munka összegzése Adjon a kedvezményezett a keretstratégiában kitekintést arról, hogy milyen eredményeket vár el a kommunikációs tevékenységétől. Mivel a kiinduló
kutatási
adatok
már
rendelkezésre
állnak
a
keretstratégia
készítésekor, számszerűsítheti az elemzésben, hogy attól milyen eltérést kíván elérni.
53
AZ ÚTMUTATÓ 2. SZÁMÚ MELLÉKLETE: FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS 1. Környezeti szempontú tanúsítás szerint működik [ Igen/nem ] Valamennyi projekt megvalósító szervezet (kivéve közoktatási intézmény) esetén: A környezeti menedzsment rendszer: Nemzetközileg használt szabvány szerint - hitelesítő szervezet által tanúsított - kiépített rendszer a szervezetek jó környezeti teljesítményének biztosítása érdekében. Az irányítási rendszer egészének része, amely tartalmazza a környezeti célok mellett a környezeti politikát meghatározó, végrehajtó, felülvizsgáló szervezeti struktúrát, tervezési tevékenységeket, felelősségi köröket, alkalmazásokat, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat. Ezek: EMAS, ISO 14001:2004
2. Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését [ Igen/nem ] Valamennyi projekt megvalósító szervezet (kivéve önkormányzat) esetén: Gazdálkodó szervezet esetében a fenntarthatósági terv (program) készítésének célja a fenntarthatósági
szempontok
és
megfontolások
szervezeti
tevékenységébe
történő
integrálhatóságának felmérése és ütemterv készítés azok megvalósítására. A Terv nem tanúsított belső dokumentum, amelyben a szervezet saját maga számára határoz meg erőfeszítéséket a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére. Önkormányzat esetén: Az önkormányzatok számára lehetőség a fenntartható fejlődés helyi programjának (Local Agenda 21 - LA 21) elkészítése. Az LA 21 nem azonos a környezetvédelmi programmal, több annál. A fenntarthatóság lokális, kis regionális programja komplex program, amely a természeti
környezet
fejlesztésével
összhangban
tervezi
el
az
épített
környezet,
infrastrukturális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés, agrárium stb. jövő orientált alakítását.
16. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során [ Igen/nem ] A projekt egyik sikere, hogy az érintettek bevonásával határozzák meg a célokat, a megoldandó problémákat, és a célközönséget folyamatosan bevonják a projekt tervezésébe, monitoringjába, értékelésébe.
54
A szempont vállalása esetén a bevont társadalmi szervezetnek helyi és a térség fenntartható fejlődését szolgáló társadalmi szervezetnek kell lennie, amelyet legalább 2005 dec. 31-e előtt bejegyeztek.
31. Megújuló erőforrások arányának növelése a teljes energiafelhasználáson belül [ kWh/kWh ] A szempont célja a lehetőségekhez mérten a megújuló energiák használatának növelése, mert a megújuló
erőforrások
a
természetbe
rövid
távon
újratermelődnek.
A
szempont
csak
sajátfelhasználású rendszereknél választható (ahol nem vagy nem teljes egészben hálózatról vásárolják az energiát). Számítása: megújuló erőforrás felhasználás (kWh) / teljes energia felhasználás (kWh)
43. Összes keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése [ t ] A
hulladékkeletkezés
megelőzése
a
legmagasabb
rangú
környezeti
célkitűzés
a
hulladékhierarchiában. A szempont célja, hogy a pályázó fordítson figyelmet a hulladékok keletkezésének megelőzésére. A
fejlesztést
végrehajtó
szervezet
egyéves
működése
során
keletkező
szilárd,
és
hasznosítónak vagy ártalmatlanítónak (akár szállítón keresztül) átadott, azaz a szervezet területét elhagyó szilárd hulladék mennyiségét kell megadni a pályázat benyújtását megelőző évre, valamint a projektzárás évére. Nem szabad beszámítani az egyszerű kapacitáscsökkentéből, teljesítménycsökkentésből származó hulladékcsökkentést.
45. Üvegházhatású anyagok kibocsátásának csökkentése (CO2e) [ t/év ] A légszennyező anyagok közül kiemelten fontos a globális felmelegedést fokozó gázok, elsősorban a szén-dioxid (CO2) kibocsátás csökkentése. A kibocsátás mértéke kötelezően megadandó indikátora az ÚMFT-nek, míg horizontális értékelési szempontként csak akkor választható, ha a pályázó saját tüzelőberendezéssel rendelkezik (amely lehet saját célú, de akár szolgáltató is), és csökkentést vállal.
55
AZ ÚTMUTATÓ 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE: ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSEK
1. Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása (I/N)
A
szervezeten
belüli
esélyegyenlőség
érvényesítéséhez
és
az
egyenlő
bánásmód
biztosításához hozzájárul, ha olyan felelőse van ennek a területnek, aki szervezeti eljárások kidolgozásával (pl. panaszeljárás), képzések szervezésével, információk terjesztésével erősíti a diszkriminációmentes és egyenlő esélyeket biztosító szervezeti kultúra kialakulását (esélyegyenlőségi intézkedés
felelős,
teljesítését
illetve
szervezeti
tanácsadó,
esetleg
alapdokumentum
tapasztalati (pl.
SzMSz),
tanácsadó13). vagy
Az
munkaügyi
dokumentum: kinevezés, megbízás, munkaköri leírás igazolhatja. Ha a Pályázó számára kötelező ez az intézkedés, akkor önmagában nem jelent többletpontot, hiszen jogilag kötelező tevékenységet többletponttal a forrásgazda nem kíván jutalmazni. Ilyen esetben, ha az esélyegyenlőségi munkatárs alkalmazását partnereitől is elvárja, akkor szintén elfogadható az intézkedésért. A vállalás azt jelenti, hogy legkésőbb a projekt kezdetétől számított 2 hónapon belül esélyegyenlőségi felelőst kinevez, és a funkció a projekt fenntartási időszak végéig folyamatosan él; illetve az összes projektpartnertől, ha ilyen nincs, a közbeszerzésben beszerzett összes beszállítóktól esélyegyenlőségi munkatárs alkalmazását/esélyegyenlőségi szakértelem biztosítását alkalmassági feltételként elvárja.
2. Esélyegyenlőségi terv (foglalkoztatási ET) megléte (I/N) (ET) célja valamely szervezeten belül a
A foglalkoztatási Esélyegyenlőségi Terv14
munkavállalók és munkavállalók csoportjai közötti esélyegyenlőség megteremtése vagy fejlesztése, jellemzően humán erőforrás menedzsment eszközökkel, illetve munkahelyi akadálymentesítéssel. Az ET tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen a nők, a negyven évnél idősebb munkavállalók, a roma emberek, a fogyatékos személyek, valamint a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének - bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos
13
A tapasztalati tanácsadó az az ember, aki megfogalmazza a társadalmi kirekesztettségben élők véleményét,
javaslatait. 14
1992. évi XXII. törvény 70/A §-a szerinti tartalommal, azok számára, akiknek nem kötelező
56
kedvezményeinek - elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket (képzési,
munkavédelmi,
valamint
a
munkáltatónál
rendszeresített,
a
foglalkoztatás
feltételeit érintő bármely programokat). Jelenleg törvény kötelezi ET készítésére azon többségében állami tulajdonú szervezeteket, amelyekben a munkavállalók száma az 50-et meghaladja. Ezen szervezetek akkor választhatják ezt az intézkedést, ha a projekten belül partneri (beszállítói, társönkormányzati) viszonyokban az ET meglétét elvárják (pl. társulási szerződésen, beszerzési dokumentáción keresztül). Az intézkedés elfogadásának feltétele az érvényes ET csatolása a pályázathoz, amely ET – a fentiek szerint - megfelelő helyzetelemzést is tartalmaz; kötelezettek esetén a tenderdokumentációk, illetve társulási megállapodások, egyéb megállapodások megfelelő tartalma.
4. A szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára évente esélyegyenlőségi képzést tart Az esélyegyenlőség terén előrelépést jelenthet egy szervezet életében, ha egyrészt a döntéshozók ismerik a diszkriminációmentesség és egyenlő bánásmód érvényesítésének mikéntjét a gyakorlatban, másrészt pedig a munkavállalók is többet megtudnak mind az egyenlő bánásmódról, mind pedig a fogyatékos emberek, a roma emberek vagy a nők helyzetének
sajátosságairól.
A
tanulás
lehet
formális
(például
előadás
sorozat,
továbbképzés), nem formális (például outdoor tréning elem) vagy informális is (például munkavégzés során kapott információ). Ilyen tanulási folyamatban a pályázó vagy projektgazda szervezet vezető döntéshozói, munkavállalói, vagy látogatói, közönsége is részt vehet. Különösen fontos az adott szervezet humán erőforrás vezetőjének, felelősének, menedzserének vagy munkatársának esélyegyenlőségi képzése, de ideális esetben az egész szervezet számára hasznos 1-1 célzott program a diszkriminációmentességről, vagy más kapcsolódó témáról. Feltételek / Ellenőrzés: Az intézkedés elfogadásának feltétele döntéshozók esetében: ha legalább 50%-uk vagy a humán erőforrás felelős vesz részt esélyegyenlőségi tanulási folyamatban, amely legalább évente 4 órányi, közvetlen, nem táv- vagy papíralapú képzés. Munkavállalók esetében: ha a munkavállalók legalább 20%-a vagy a humán erőforrás felelős számára legalább évente 4 órányi, közvetlen, nem táv- vagy papíralapú képzési alkalmat biztosít. Közönség (diákok, látogatók, betegek stb.) esetében vállalni kell legalább 50%-uk számára legalább 10 esélyegyenlőségi érték közvetítését az intézkedés elfogadásához.
57
5. Esélyegyenlőség biztosítása a közoktatásban Ezen intézkedés célja az esélyegyenlőség erősítése a közoktatásban. Feltételek: Csak azon Pályázók esetében választható, amelyek közoktatási intézmény-fenntartó szervezetek. Az intézkedés azon szervezetek számára választható, amelyek rendelkeznek Közoktatási Esélyegyenlőségi Programmal; vagy vállalják, hogy a fenntartott intézményekben az oktatás feltételei, az oktatás hatékonysága és a tanulók hátrányos helyzet szerinti megoszlása és iskolai eredményessége (halmozottan hátrányos helyzetű és SNIgényű tanulók tekintetében) intézmények között és intézményeken belül jelentősen nem térnek el egymástól. 15 Számos, jellemzően oktatási fejlesztés esetén a Közoktatási Esélyegyenlőségi Program megléte jogosultsági szempont, és ezért horizontális pontértéket nem hordoz.
6. Az esélyegyenlőségi ”kedvezményezetteket” vagy annak képviselőit bevonta a projekt tervezésébe (I/N) „Semmit rólunk nélkülünk!” – mondhatnák az esélyegyenlőségi intézkedések végső ”kedvezményezettei”: az adott szervezetben vagy projektben érintett fogyatékos emberek, roma emberek, pályakezdők stb. A fejlesztési tervek egyeztetése azokkal, akik számára pozitív esélyegyenlőségi intézkedéseket tervez egy projekt, rendkívül fontos, mégis gyakran hiányzó tervezési lépés. Például sokan nem gondolnák, hogy egy épület tervezése során szükség lehet a nők és férfiak különböző szükségleteinek beépítésére, illetve a tervezők nemi sztereotípiáinak korrigálására. Jellemző tapasztalat, hogy több női mosdóra lenne szükség, mint férfira; vagy hogy a pelenkázó helyiséget apukák nem tudják használni, ha az a női mosdóban van stb. A célcsoport képviselőinek megkérdezésével ezen problémák gyakran megelőzhetők. Fontos az is, hogy a megfelelő tájékoztatási csatornát használják a tervezők. Gyakori hiba, hogy például internetes tájékoztatást terveznek a fejlesztők, és ezért nem érik el azokat a csoportokat, amelyek nem használnak internetet. A tervezés mellett az esélyegyenlőségi intézkedések végrehajtásában is fontos az érintettek részvétele – így az intézkedések elfogadottabbak, hasznosabbak és fenntarthatóbbak lesznek. Feltételek
/
Ellenőrzés:
A
vállalt
intézkedés
teljesítése
során
nyilatkozatokban,
megállapodásokban vagy jegyzőkönyvben rögzítsék az együttműködés, közreműködés tényét - ezek igazolják szükség esetén a vállalás teljesülését is. Amennyiben az egyeztetések nyilvánosak, akkor az ezekről szóló médiamegjelenéseket is dokumentálhatják.
15
A következő állításokat kell megalapozottan bizonyítania a Pályázónak, amennyiben Programmal nem bír, de szeretné igazolni közoktatási deszegregációs törekvéseit: Nincs jelentős (25%-ot meghaladó) eltérés a település azonos típusú intézményeiben a lemorzsolódási és továbbtanulási mutatókban. Nincs jelentős (25%-ot meghaladó) eltérés a pedagógiai munka hatékonyságát mérő országos vizsgálatok (kompetencia mérések) intézményenkénti eredményeiben az országos átlaghoz képest, illetve a település azonos típusú intézményei között. Nincs hiányosság és jelentős eltérés a település intézményeiben, illetve az azonos típusú intézmények között a rendelkezésre álló humánerőforrás és szakos ellátottság tekintetében. Nincs jelentős eltérés a település intézményeiben, illetve a település azonos típusú intézményei
58
15. Fogyatékossággal élő alkalmazottak száma (fő) Amennyiben már most van legalább egy fogyatékos alkalmazottja, és munkahelyét fenntartja,
az
intézkedést
esélyegyenlőtlenségét
a
vállalhatja.
szervezetek
A
három
fogyatékos tényezőre
személyek
vezetik
vissza.
munkahelyi Egyrészt
a
munkahelyeken akadályozottak a mozgásban, kommunikációban stb., másrészt nehéz e speciális foglalkoztatotti csoport számára megfelelő munkaköröket biztosítani, harmadrészt pedig előítéleteket fogalmaznak meg velük szemben a munkahelyeken. Foglalkoztatási esélyegyenlőségük javításának két alapvető eszköze a munkahelyek akadálymentesítése és az
egészségi
állapotuknak
fogyatékossággal
élő
ember
megfelelő van
ma
munkakörök
kialakítása.
Magyarországon,
Mintegy
akiknek
600
mindössze
ezer 9%-a
foglalkoztatott. Foglalkoztatásukhoz komplex akadálymentesítés és képzés szükséges. A munkavállalói képességek és munkaadói igények összeegyeztetésére javasoljuk az EQUAL programban kifejlesztett eszközök alkalmazását, például a Lantegi-módszert16, vagy a Befogadó
Budapest
eredményeit17.
Amennyiben
a
pályázó
vagy
projektgazda
az
intézkedést vállalja, fogyatékossággal élő munkavállalóinak számát kell megadni az intézkedés sorában a kiindulási időpontban, a projektzáráskor, és a fenntartási időszak végén. Az intézkedés akkor is elfogadható, ha a már meglévő fogyatékos munkahelyet fenntartják. Mindkét esetben szükséges, hogy a pályázó álláshirdetéseiben jelezze ezen preferenciáját az egyéb alkalmassági feltételek egyenlősége esetén, egyben jelezve a munkakör körülményeit is. Az adatszolgáltatás a fogyatékosság tekintetében önkéntes, sem a válaszadás megtagadásából eredően, sem az adott válaszok tartalma miatt, illetve az abból levonható következtetések miatt nem érheti hátrány a munkavállalót! Az intézkedés teljesítését az RMT-hez csatolt szervezeti (nem a személyes) nyilatkozattal lehet igazolni. Helyszíni ellenőrzésen az önkéntes nyilatkozat bemutatását is kérhetik.
16. Roma foglalkoztatottak száma (fő) A roma népesség, akár nem-roma környezetbe integráltan, akár szegregáltan él, különösen kitett a kirekesztődés veszélyének. A magyarországi roma embereknek csak 16%-a aktív gazdaságilag. A roma emberek munkahelyi esélyegyenlőtlenségének legfőbb okát elsősorban alulképzettségre, a megfelelő szakképzettség hiányára vezetik vissza, de rejtett és direkt diszkriminációra is van példa. Amennyiben a pályázó vagy projektgazda az intézkedést vállalja, roma munkavállalóinak számát kell megadni az intézkedés sorában a kiindulási időpontban, és a projekt, valamint a fenntartási időszak végén. A vállalás elfogadásához legalább 5%-nyi előrelépés kell a projekt végéig, vagy legalább 3%-os munkavállalói jelenlét elérést a projektzárás idejére, illetve a pályázó álláshirdetéseiben jelzi ezt a preferenciát az 16 17
http://www.equalhungary.hu/download.php?docID=198 http://www.equalhungary.hu/download.php?docID=109
59
egyéb alkalmassági feltételek egyenlősége esetén. Az intézkedés teljesítését nyilatkozattal lehet igazolni. A projekt végrehajtása során a személyes adatlapokat (adatkezelési nyilatkozatokat) nem kell továbbküldeni, azok bemutatását azonban helyszíni ellenőrzésen kérhetik. Kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel,
amennyiben
erről
megfelelő
nyilatkozatot
tett,
önkéntesen,
és
megfelelő
tájékoztatás alapján (ld. Avtv.).
23. Nők száma a foglalkoztatottak közt (fő) Az
intézkedés
célja,
hogy
valóban
egyenlő
eséllyel
vehessenek
részt
a
nők
a
munkaerőpiacban, azokon a munkahelyeken, amelyek még nincsenek elnőiesedve (melynek mértéke
70%).
Esélyegyenlőségi
vállalásként
tehát
csak
akkor
érvényesíthető
a
munkavállaló nők számának növekedése, ha arányuk az összes munkavállaló között nem haladja meg a 70%-ot. Szükséges az is, hogy legalább 5%-kal növekedjen a nők száma a projektzárásig, illetve a pályázó álláshirdetéseiben jelezze ezen preferenciát az egyéb alkalmassági feltételek egyenlősége esetén. 28. Vállalati, szervezeti gyermekintézmények fenntartása Sok szülő számára segítséget jelenthetnek a munkahelyek által létrehozott vagy támogatott gyermekintézmények (pl. munkahelyi óvoda). Magyarországon a rendszerváltás után radikálisan csökkent az óvodai, bölcsődei intézmények száma. Ennek ellenére vannak olyan családbarát intézmények/vállalatok, melyek fenntartanak ilyen vállalati szolgáltatásokat. Kisebb vállalatok esetében két családbarát megoldással találkozunk: a munkahelyen hoznak létre játszósarkot, mely a hirtelen keletkezett elhelyezési probléma megoldásában segít, vagy anyagilag támogatják a gyermekfelügyeletet. Feltétel: A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén dokumentációk, médiamegjelenések (belső médiamegjelenés is), részvételi nyilatkozatok vagy szerződések és munkaügyi dokumentumok is igazolhatják. 29. A szervezet támogat esélyegyenlőségi alapítványokat, civil szervezeteket
célcsoportok
helyzetét
javító
A nem haszonérdekelt (nonprofit), társadalmi, közösségi önszerveződések gyakran a legfontosabb képviselői, érdekérvényesítői a hátrányos helyzetű csoportoknak (is). A szolgálataik ellátásához, munkájukhoz szükséges anyagi forrásokat jellemzően tagi és támogatói befizetések, adóforintok (szja 1%), állami és vállalkozói támogatások biztosítják. A hazai civil szféra önkénteseinek száma 370 ezer fő, akik 75 millió önkéntes munkaórát teljesítettek 2005-ben. A hazai civil szféra az önkéntesek mellett munkaadója is legalább 80 ezer embernek, közöttük számos hátrányos helyzetű embernek is. Az esélyegyenlőségi csoportokért dolgozó nonprofit szervezeteknek lakossági magántámogatás mellett a kis-,
60
közepes
és
nagyvállalkozók,
az
önkormányzatok
és
közigazgatási
intézmények
és
közszolgáltatók, valamint egymás anyagi és egyéb támogatásaira is szükségük van. A támogatásokat akkor tudják a leghatékonyabban felhasználni a célcsoportok javára, ha ezek tervezhetőek: például előre legalább egy, de inkább több évre szóló megállapodást kötöttek ezekről. Feltételek / Ellenőrzés: Akkor jelölje be ezt az intézkedést, ha szervezete rögzített formában és mértékben rendszeresen, és/vagy megállapodással alátámasztott formában nyújt támogatást helyi vagy helyben (a fejlesztés hatásterületén, legfeljebb azonban kistérségi szinten) aktív esélyegyenlőségi társadalmi szervezetnek, és a támogatási szintet a projekt lezárásáig fenntartja vagy korábban nem nyújtott ilyen típusú támogatást, ám ezt legalább a projekt fenntartási időszak végéig vállalja. Akik számára kötelező ezen
társadalmi
szervezetek
támogatása
(pl.
önkormányzatok
egy
része),
vagy
közfeladataik, feladataik ellátására veszik igénybe és fizetik (akár támogatásként) a nonprofit szolgáltatásokat, azok számára nem elérhető ez az intézkedés. A különböző iskolai, óvodai, sportalapítványok támogatása csak akkor tekinthető esélyegyenlőségi támogatásnak, ha a támogatást kapó egyesület, alapítvány a támogatást a nők, a romák és/vagy a fogyatékkal élők helyzetének javítására használja. Nem tekinthető ilyen támogatásnak a jövedelemadó 1%-ának felajánlása, mivel erre magánszemély jogosult jövedelemadója
terhére,
esélyegyenlőségi
így
intézkedés
szervezeti teljesítését
vállalásként szükség
nem
esetén
értelmezhető. támogatási
A
vállalt
okiratokkal,
adóigazolással, szerződésekkel igazolhatják.
30. A megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem is tervezett/van A
közhasznú
foglalkoztatás
egy
olyan
általános
esélyegyenlőségi
és
foglalkoztatási
intézkedés, amely minden hátrányos helyzetű, de munkát vállalni kész és képes embert önálló jövedelemhez segít. Feltételek
/
Ellenőrzés:
A
közhasznú
foglalkoztatás
tényét
általában
a
munkaügyi
nyilvántartásokban vezetik, és a területi munkaügyi központtal kötött megállapodás is szól róla – ezek a dokumentumok alkalmasak az intézkedés teljesítésének igazolására is. A közhasznú foglalkoztatás mindig az érintett célcsoport együttműködésével terveződik (ld. 6. intézkedés), ugyanakkor nem érhető el minden potenciális pályázó számára ez a forma.
43. Az érintett célcsoport számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) képviselőivel egyeztetett módon segíti Amennyiben a projekt fejlesztési célja olyan termék, szolgáltatás kialakítása, amihez való hozzáférés az esélyegyenlőségi célcsoportok tagjainak számára nehezebb, mint az átlagos végfelhasználó számára, úgy a pályázó vagy projektgazda már a tervezés során készülhet
61
arra, hogy aktívan segítse a létrejövő eredmény elérhetőségét. Például valamilyen közszolgáltatást (hulladékszállítást, egészségügyi ellátást stb.) fejlesztő önkormányzat tervezheti a szolgáltatáshoz való kapcsolódás megkönnyítését több esélyegyenlőségi célcsoport tagjai számára is. Fogyatékossággal élők, kisgyermeket nevelő családok kedvezményes egyszeri (rákötési, belépési, csatlakozási) lehetőséget kaphatnak, 70 éven felüliek és fogyatékossággal élők a szociális ellátás keretében a szolgáltatás eléréséhez rendszeres támogatást kaphatnak stb. A pályázat megfelelő részében (helyzetelemzés, változatelemzés) mindegyik megjelölt célcsoportra lebontva be kell mutatni, konkrétan milyen speciális elemhez vagy hozzáféréshez jutnak az egyes célcsoportok, illetve a projekt eredményei milyen hatással lesznek rájuk. Ennek a pontnak a kitöltését, bejelölését csak azoknak a pályázóknak javasoljuk, akik a 6. intézkedést is felvállalják – az érintettekkel való egyeztetés nélkül ugyanis sokkal kisebb hatékonyságú az intézkedés, mint velük egyeztetve.
62