Iskolánk hitvallása. Iskolánk a pedagógiai igényesség, a szakmai felkészültség, a kimagasló hivatástudat szellemében neveli és oktatja tanulóit

1

Iskolánk hitvallása Iskolánk a pedagógiai igényesség, a szakmai felkészültség, a kimagasló hivatástudat szellemében neveli és oktatja tanulóit. Iskolai pedagógiai munkánkat a humanista erkölcsi értékek, a nemzeti tudat, a demokratikus célok, a tanulók személyiségének fejlesztése, a korszerű technikai, technológiai szemlélet alapján határozzuk meg. Hisszük, hogy tanítványainkat a hazát tisztelő és szolgáló, a családot becsülő és szerető, a nemzetért tenni akaró polgárokká neveljük. Társadalmi elvárások tekintetében az iskolát használók igényeinek kell megfelelnünk. Magas szintű nevelő és oktató munkánkon keresztül olyan erőfeszítésekre késztetjük tanulóinkat, amely sikeres és boldog emberré alakítja őket. Iskolánk gyermekbarát, ugyanakkor rendre törekvő, világos rendszert kínál, amelyben –reményeink szerint- minden gyerek a legmagasabb szinten bontakoztathatja ki képességeit, megtanulhatja a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelt.

2

1. Bevezető 1.1. Iskola elnevezése, fenntartója, alapító okirata Az iskola hivatalos elnevezése: Mészáros Lőrinc Körzeti Általános Iskola. Fenntartója: Megyaszó Község Önkormányzata Az iskola alapító okiratának száma és kelte: 8/1994. (III.7.) 1.2. Az iskola rövid bemutatása Iskolánk Megyaszó Község központjában, egy 1959-ben épült, majd 1985-ben ill. 2002-ben bővített épületegyüttesben található. Tanulóink Megyaszó községből, ill. a felső tagozatra a szomszédos településekről, így Alsódobszáról és Sóstófalváról érkeznek hozzánk. Általános iskolai alapképzés mellett kiemelt a nyelvi és a számítástechnika képzés, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása. A tanórán kívüli ismeretszerzési és szabadidős tevékenységre számos szakkör, önképző- és sportkör nyújt lehetőséget. Iskolánkra a demokratikus, humánus, gyermekközpontú légkör jellemző, amely a tanulók, a nevelők, a szülők együttműködésére épül. Nevelőtestületünk tagjai magas szakmai, pedagógiai képzettséggel rendelkeznek, és nagyfokú hivatástudattal dolgoznak. 1.3. Az iskola alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88 §./1/1 bekezdésében, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37 § /5/ bekezdésében foglaltak alapján a Megyaszó Község Önkormányzata az alábbi Alapító Okiratot adja ki.

3

2.

Az iskola nevelési programja

2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk a hagyományokra építve, korszerű ismeretekkel felruházott, nyitott, őszinte személyiségű, környezetével harmonikus kapcsolatban élő, hazáját szerető ifjúság felnevelését tartja elsődleges céljának. Az iskolai nevelés társadalmi meghatározottságú. Napjaink társadalmi rendszerváltása idején a gazdasági változások kedvezőtlenül hatnak a családok szociális helyzetére, az iskola működési feltételeire, a nevelők munkakörülményeire. Ebben a helyzetben az iskola Pedagógiai Programjában (IPP) kiemelt helyet kap a hagyományok ápolása, az értékek megőrzése és teremtése. Nevelésünk meghatározó elemei azok az értékek, melyeket a tanulók, a nevelők, a szülők, a fenntartó és a társadalom elvár az iskolától. Ezen értékek közvetítői a pedagógusok, a szülők, akik személyes példájukkal, tapasztalataikkal, szakértelmükkel, megfelelő hatásfokkal képesek befolyásolni a rájuk bízott fiatalok magatartását, viselkedését. Pedagógiai Programunk előtérbe helyezi az embernevelést. A gyermeki személyiségfejlesztésben a kötelességek és jogok egyensúlyát, az egyén és a közösség egymásra utaltságát hangsúlyozza. Törekszünk olyan egészséges lelkületű, kellő önbizalommal rendelkező fiatalok nevelésére, akik egyéni életükben sikerorientáltak, a közösségben hasznos emberek lesznek. A gyermekek terhelésében bekövetkező tananyag - és tanóraszám – csökkenés lehetővé teszi a tanórai történések élményszerűbbé tételét, a gyermeki ötletek megvalósítását, a hibák korrigálását. Programunk új szerepet szán az ismeretszerzésnek is. Az önálló ismeretszerzés igényének kialakításával hatékony, egyéni tanulási módszerek elsajátíttatásával. Olyan teljesítményképes tudás megszerzését tűzzük ki célul, melyben az egyéni képességek, a kreativitás sokoldalúan kibontakoznak. A személyiségfejlesztésben az értelmi nevelés mellett, az érzelmi nevelést is erősíteni kívánjuk. Az iskolai közösségek fejlesztésével a közösségi elkötelezettség, önkormányzatiság, a demokratizmus kiszélesítése a célunk. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz-, és eljárásrendszere: a nevelőmunka eszközei, eljárásai több értelmű pedagógiai fogalmak, teljes rendszerük kidolgozásával még napjainkban is foglalkozik a nevelés

4

elmélet. Általánosságban megállapítható, hogy a nevelési eszközt a köznyelvben gyakran a módszer fogalmával azonos értelemben használjuk. Leggyakrabban a gyermekek fő tevékenységformáit jelenti, amelyekben a nevelési folyamat realizálódik. A nevelési módszer pedig nem más, mint a kitűzött nevelési cél érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Az eljárás, a módszer konkretizációját jelenti. Függ a pedagógiai intuíciótól, a találékonyságtól, a nevelő aktivitásától. Eljárás egymagában nem létezik, mindig eljárások rendszerében gondolkodunk. A leírtakból tehát levonhatjuk azt a következtetést, hogy: -

a nevelés eszközei, eljárásai, valamint a nevelés módszerei, a nevelési folyamat –egymással összefüggő, egymást feltételező, nagyon fontos- elemei, tényezői.

-

a nevelési módszerek elválaszthatatlanok a nevelés céljától, vagyis a nevelési módszereket hozzá kell igazítani az előzőekben már leírt célokhoz. Mivel a nevelés céljai között szerepeltek általános, konkrét fejlesztési szakaszokra lebontott célok, így az alábbiakban felsorolt (csoportosított) nevelési módszerek közül azokat kell kiválasztani, egyrészt, amelyek a nevelési célokon és feladatokon túl:

-

igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez.

-

igazodnak a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kultúráltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához,

-

igazodnak a mindenkori szituációhoz, és annak tartalmához,

másrészt mivel nincsen teljesen egyforma két szituáció, két egyforma gyerek, két egyforma pedagógus, a nevelési módszereket úgy kell megválasztani, hogy azok a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehetővé. Az eddigiekből következik, hogy szinte minden nevelési szituációt más-más módszer, illetve módszerkombináció alkalmazásával oldunk meg. Napjaink pedagógia gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek megfelelően az alábbi csoportosítás végezhető el: Eljárások, módszerek: A: a meggyőzés, felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: a) az oktatás valamennyi módszere

5

b) meggyőzés c) minta d) példa e) példakép f) példakövetés g) eszménykép h) bírálat i) önbírálat j) beszélgetés k) felvilágosítás l) tudatosítás m) előadás n) vita o) beszámoló B: a tevékenység megszervezésének módszerei: a) követelés b) megbízás c) ellenőrzés d) értékelés e) játékos módszerek f) gyakorlás C: a magatartásra ható módszerek: a) ösztönző módszerek a/1) ígéret a/2) helyeslés a/3) biztatás a/4) elismerés a/5) dicséret A dicséret iskolában használatos módjai: szóbeli dicséret nyilvános formái:

6

-

osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt,

-

iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás… )

írásbeli dicséret formái: -

osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba)

-

igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba)

-

oklevél

-

kitüntetés

-

alapítványi, fenntartó, országos szintű elismerések

a/6) osztályozás a/7) jutalmazás Jutalmazzuk: -

hosszabb ideig tanúsított jó (példamutató magatartást)

-

szorgalmas, folyamatos, odaadó közösségi munkát

-

rendkívüli teljesítményeket (megyei, országos helyezések)

A jutalmazás formái lehetnek: -

szóbeli dicséret

-

írásbeli dicséret

-

oklevél, kitüntetés

-

jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak, labdák, sportfelszerelések, kirándulás, táborozás)

b) kényszerítő módszerek: b/1) felszólítás b/2) követelés b/3) parancs b/4) büntetés -

szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, egyszerű kioktatás, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, tiltakozás, fenyegetés…)

-

osztályfőnöki figyelmeztetés, intés

-

igazgatói figyelmeztetés, intés

-

nevelőtestület elé idézés

-

szigorú megrovás

-

párhuzamos osztályba való áthelyezés

7

-

áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben)

-

tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl!)

c) gátlást kiváltó módszerek Ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni. c/1) felügyelet c/2) ellenőrzés c/3) figyelmeztetés c/4) intés c/5) fenyegetés c/6) tilalom c/7) átterelés c/8) elmarasztalás Eszközök, módszerek 1. Nyelvi (verbális) eszközök: Az információ közlés azon módja, amikor közléseinket a nyelv segítségével továbbítjuk. a) beszéd b) beszélgetés: (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos) c) interjú 2. Nem nyelvi (non verbális) eszközök: Az információközlés azon módja, amikor közléseinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki. A nem nyelvi eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulásás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly) vagy helyettesíthetik (fenyegető mutató ujjkorholást) közléseinket. a) arckifejezés (mimika) b) szemmozgás c) tekintet

8

d) testközelség e) térközszabályozás f) testhelyzet, testtartás g) mozdulatok (gesztusok) h) kulturális jelzések

3.

Szociális technikák:

Ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés) majd az iskolai közösségben. Ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában. 3/a) technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez: Ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit. -

fejlesztő interjú

-

fejlesztő beszélgetés

3/b) szociális készségfejlesztő technikák: A tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, ill. a meglévők erősítése. -

minta és modellnyújtás,

-

megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás)

-

szerepjáték

-

dramatizáló tevékenység

2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban és a kerettantervben leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógia feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: -

a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása

-

valamint az ezekre épülő differenciálás

9

E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink -

a különböző szintű adottságaikkal

-

az eltérő mértékű fejlődésükkel

-

az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal,

-

egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel,

-

szervezett ismeretközvetítéssel

-

spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett - kiválasztással, - elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: -

műveltségét

-

világszemléletük, világképük formálódását

-

társas kapcsolatát,

-

eligazodásukat saját testükön, lelkivilágukban,

-

tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógia programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: - a színes, sokoldalú

- iskolai életnek - a tanulásnak - a játéknak - munkának

- fejlessze

- a tanulók önismeretét, - együttműködési készségüket, - eddze akaratukat,

10

- járuljon hozzá

- életmódjuk - motívumaik - szokásaik -

az

értékekkel

történő

azonosulásuk

fokozatos

kialakításához,

meggyökereztetéséhez . A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben: a tanulók

- tudásának - képességeinek,

fejlődése, fejlesztése

- egész személyiségének

áll a középpontban,

figyelembe véve, hogy az oktatás-nevelés színtere - nemcsak az iskola hanem - a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen

célkitűzések

alapján

az

alábbi

konkrét

pedagógiai

feladatok

köré

személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: -

a megismerési vágy fejlesztése,

-

a tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása.

A segítő életmód területén elvégzendő feladatok: -

a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése,

-

a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival.

Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: -

a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal,

-

a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelő munka során is.

A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok: -

a szabályhasználat képességének fejlesztése,

-

az iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása.

csoportosíthatjuk

a

11

2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti: Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a: - tanórák

szaktárgyi órák osztályfőnöki órák

- tanórán kívüli foglalkozások

napközi séta, kirándulás szakkörök

- diákönkormányzati munka - szabadidős tevékenységek Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: -

az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához

-

véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,

-

a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend)

-

a másság elfogadásához

-

az együtt érző magatartás kialakításához,

-

harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez

Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen -

megjelenésével

-

viselkedésével

az intézmény valamennyi dolgozója

-

beszédstílusával

példaként áll a diákok előtt.

-

társas kapcsolatával

Ezért

iskolánkban

a

közösségfejlesztéssel

kapcsolatos

feladatokat

a

nevelőtestület,

a

szülői

munkaközösséggel, és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg és egyes pontjai kötelezőek az alkalmazotti közösség számára.

12

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: - Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: Ismerje meg a társas együttélés azon alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. Megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket. Valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását, és a társadalmak fenntarthatóságát. Váljon érzékennyé, környezete állapota iránt. Kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni. Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvükön szabatosan kommunikálni. Az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Kapjon hatékony támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez. Tanuljon meg tanulni. Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet. Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére. Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik: - A tananyag elsajátítása során

13

-

segítse a tanulók kezdeményezéseit,

-

járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez,

-

a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel,

-

biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának, fejlesztésének segítésére,

-

alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, hazaszeretetet,

-

ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre,

-

tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére,

-

alakuljon ki a tanulóban bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését,

-

alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv,

-

irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában,

-

fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét,

-

adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére, - és személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják,

-

fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást,

-

irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésekre,

-

kapjon átfogó képet a munka világáról,

-

az alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését.

2.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

14

A tanulási nehézségekkel, magatartászavarral küzdő diákjaink sikeresebb iskolai haladása és beilleszkedése érdekében iskolánkban szakképzett fejlesztőpedagógust alkalmazunk. A pedagógusokkal együttműködve kiszűri a tanulási problémákkal, részképesség-zavarral küzdő tanulókat. Szükség esetén munkájába bevon más pedagógiai szakszolgálatot is. Fejlesztési tervet készít egyénre szabottan konkrét programmal egy-egy időszakra vonatkozóan. A tanulók foglalkoztatását egyéni vagy csoportos formában végzi. A tanulók haladását, fejlődését egyéni fejlesztési lapon dokumentálja. Törekszik arra, hogy a kollégákkal való együttműködés kapcsán preventív tevékenységet is végezzen, illetve a pedagógusokkal is megismertessen minél több hatékony preventív eljárást. Részt vesz a szakmai munkaközösségek megbeszélésein, tantestületi értekezleteken, hogy tapasztalatainak közreadásával,

javaslataival

elősegítse a lemaradó tanulók

felzárkóztatását. A felzárkóztató, segítő program szerves része a gyermekek képességstruktúrájának vizsgálatán túl a gyermek-környezet kapcsolat megfigyelése, elemzése, mind a család, mind az iskola vonatkozásában. Hospitálásokat, családlátogatásokat végez a tanulói teljesítmény-elemzés és a tanulási nehézségekkel gyakran együtt járó magatartási, beilleszkedési okok feltárására. Szeptember Általános feladatok 1. Csoportos és egyéni felmérések a tanulási problémákkal küzdő vagy a tanulási zavar miatt veszélyeztetett gyermekek kiszűrése érdekében, információgyűjtés az éves tervezéshez, valamint az osztálytanítók munkájához. 2. Tervezés, szervezés: A diagnosztikai felmérések alapján: -

fejlesztési tervek készítése adott időszakra vonatkozóan

-

a foglalkozások megszervezése (formájuk, rendszerességük, időtartamuk, módszereik, eljárásaik, csoportok összetétele)

3. Dokumentációs feladatatok:

4.

-

munkanapló megnyitása

-

egyéni fejlesztési tervek készítése

Szülőkkel való kapcsolattartás: -

5.

szülői értekezletek alkalmával

Pedagógusokkal való konzultáció: -

fejlesztő foglalkozások gyakorisága, rendszeressége, lehetséges időtartama, célja, formája, feladata

-

a gyermek tanórai tevékenysége

a) várható nehézségek b) a tanmenetbe iktatható fejlesztés lehetőségei

15

c) alkalmazható kompenzációs technikák d) az egyéni differenciálás lehetőségei az értékelésben, számonkérésben 6.

Kapcsolattartás más pedagógiai szakszolgálattal, szakintézménnyel: -

szakértői vizsgálatok kezdeményezése

-

kontrollvizsgálatok áttekintése, igénylése

Októbertől a tanév végéig Általános feladatok 1. A tanulási problémákkal küzdő vagy tanulási zavar miatti részképesség zavaros tanulók fejlesztő foglalkoztatása az éves fejlesztési tervek alapján. 2. Diagnosztikai felmérések: -

egyéni, tantárgyi és képességfelmérések tanulási zavar szűrése céljából

-

osztályszintű, évfolyamszintű pedagógiai teljesítménymérések (olvasás, írás, matematika)

-

átiratkozó gyermekek vizsgálata tanulási zavar kiszűrése miatt

-

kontrollvizsgálatok

3. Dokumentációs feladatok: -

munkanapló vezetése

-

más pedagógiai szakszolgálatok, szakintézmények vizsgálati eredményeinek a gyermek anyagához kapcsolása

4. Szülőkkel való kapcsolattartás: -

évközbeni felmérések eredményeinek megbeszélése

-

folyamatos tájékoztatás a foglalkozások menetéről, eredményeiről

-

tapasztalat és információ csere a tanulási nehézségek oki hátterének pontosítása érdekében

-

szakszolgálatok, szakintézmények javaslatainak megbeszélése

5. Pedagógusokkal való konzultáció -

a gyermekekkel kapcsolatos tapasztalatok megbeszélése

-

újabb teendők megfogalmazása, a segítés módjainak szükséges módosítása

-

a tanórai keretben egyéni differenciálással való fejlesztés lehetőségeinek áttekintése és folyamatos tervezése

-

a szakszolgálatok, szakintézmények vizsgálati eredményeinek, javaslatainak megbeszélése

-

a fejlesztő foglalkozásokon, hospitálási lehetőségek felajánlása

16

Május vége- június Általános feladatok 1. Év végi kontroll és hatásvizsgálatok 2. Dokumentációs feladatok -

év végi egyéni értékelőlap készítése

-

munkanapló lezárása

3. Szülőkkel való kapcsolattartás -

a foglalkozások eredményeinek és az év végi értékelőlapnak a megbeszélése

-

terápiás tanácsadás a szünetre

4. Pedagógusokkal való konzultáció -

a foglalkozások eredményeinek és a tanulók tanulmányi előrehaladásának, valamint a tanév végi értékelőlapnak a megbeszélése

-

javaslattétel a fejlesztett gyermekek értékeléséhez (felmentések figyelembe vétele, méltányos értékelés lehetőségének érvényesítése, szöveges értékelés stb.)

2.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Fontosnak tartjuk, hogy tehetséges tanulóink rendelkezzenek korszerű műveltségtartalommal, legyenek képesek egyre gazdagodó ismeretek önálló feldolgozására. Ezáltal gazdagodjon, fejlődjön egész személyiségük. Számunkra lényeges, hogy a tehetséggondozást célzó tevékenységek úgy alakuljanak, hogy azok optimálisan biztosítsák az átlagtól eltérő, valamilyen területen tehetséges tanulók célirányos fejlesztését. Ezek a tevékenységek a kötelező tananyag elsajátítása mellett tágabb értelemben iskolánk profilját is meghatározzák. Ugyanakkor biztosítják egy-egy területen az elmélyülés lehetőségét, az alkotás sikerélményét, ami jelentősen hozzájárul a tanulók személyiségének pozitív irányú fejlődéséhez. A tehetség kibontakoztatását célzó tevékenységek: -

iskolai szakkörök,

-

felkészítések tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre,

-

pályázatok, pályamunkák írása,

-

iskolai énekkar, sportkör,

-

érdeklődési kör, önképzőkörök a tanulók igényeinek megfelelően,

17

-

házi versenyek, iskolák közötti versenyek,

2.6. A Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk oktató-nevelő munkánk szerves részét képezi. Úgy gondoljuk, hogy a tanulóinkért érzett felelősségvállalás nem torpanhat meg az iskola kapuinál. Munkánk fő részei: Gyermekjóléti tevékenységek: -

lehetőleg előzzük meg a diákjainkat és családjainkat érintő szociális problémák kialakulását

-

segítsük a szociális okokból veszélyhelyzetbe került diákjainkat és családjaikat helyzetük rendezésében

-

közvetítő szerepkört vállalunk az egyes diákok gondozása közben érintett ellátó intézményekkel (Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Gyámhatóság, egészségügyi és egyéb szakellátó intézmények).

Prevenciós programok: -

a társadalmi beilleszkedési zavarok megelőzését szolgáló tudatos nevelés

-

elutasító magatartás kialakítása a következő tevékenységekben: alkoholizmus, bűnözés, kábítószerfogyasztás, dohányzás, önmaga felé forduló agresszivitás

-

a fenti tevékenységekkel összefüggő negatív károsító hatások és következmények, valamint az elkerülés előnyeivel megismertető programok tartása.

Speciális gyermekvédelem: -

veszélynek kitett gyermekekkel való egyéni foglalkozás, segítségadás, érdekérvényesítés (pl. árva, nehezen nevelhető, elvált, lelkileg sérült …)

Olyan esetekben, amikor a család szociális vagy gyermeknevelési problémával küzd, szolgáltatásaink felajánlása után a család dönt, hogy igénybe kívánja e azt venni. A család magánéletét és autonómiáját tiszteletben kívánjuk tartani. Gyermekvédelmi tevékenységünkkel azokon a köztes területeken kívánunk mozogni, ahol a család és az iskola, az iskola és a gyermek, valamint a gyermek és a helyi közösség hatóköre találkozik. Mindezen feladatokat nevelőtestületünkkel szoros együttműködésben a témában kompetens szakember látja el. 2.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

18

-

A kudarcok okainak felderítése, tanulásainak hasznosítása az önnevelésben (egészséges önbizalom, ambíció, céltudatosság).

-

A tanulás tanítása; tanulási szokások, módok, technikák elsajátíttatása.

-

Az egyedi problémákkal való foglalkozás módjának megtervezése (pl. rehabilitációs órák).

-

Azokban a tantárgyakban, amelyekben legnagyobb a lemaradás, felzárkóztató programok készítése, szervezése.

-

Az iskola profiljának megfelelően a szabad órakeret felhasználása, a hátrányok csökkentésére.

-

Az egyéni tanulási zavarok, lemaradások enyhítésére felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások, fejlesztő foglalkozások szervezése.

-

A „civil szféra” nyújtotta lehetőségek kihasználása.

2.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő program Iskolánkban fokozatosan nő a munkanélküli, illetve az egyre nehezebb körülmények között élő családokból származó tanulók száma. Ezért már a tendencia kialakulásának kezdetén felfigyeltünk e jelenségre és különböző programokkal igyekeztünk segíteni a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődését. Nevelési programunkban elsősorban távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A program célja: - segíteni azon tanulók

- beilleszkedését az iskolai környezetbe - ismeretelsajátítását - egyéni ütemű fejlődését

akik – szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek - családi mikrokörnyezetéből adódóan hátrányos helyzetűek - családi házon kívüli körülmények miatt hátrányos helyzetűek - iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek, - csonka családban felnövő gyermekek (elvált szülők, árva, félárva gyerekek) - munkanélküli szülők gyermekei - átmenetileg hátrányos helyzetűek - áttelepült, beköltözött új tanulók

19

- tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek. A célok ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható feladatait. időpont

felelős

feladat

1. március-április

A hátrányos helyzetű tanulók felmérése, Osztályfőnökök regisztrálása a hátrány meghatározása

2. május

A tevékenységi formák megtervezése a Osztályfőnökök következő tanévre A szociális hátrányok enyhítését szolgáló Osztályfőnökök,

3. szeptember

tevékenységek ütemtervének elkészítése 4. október-június

Tevékenységi

formák

fejlesztő

pedagógus

megvalósítsa Osztályfőnökök

ütemterv szerint 5. május

Eredmények

számbavétele

fejlesztési Osztályfőnökök,

fejlesztő

tevékenységek megtervezése a következő pedagógus tanévre A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: 1. Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése 2. Drog- és bűnmegelőzési programok 3. Mentálhigiénés programok 4. Pályaorientációs tevékenység 5. Komplex táborozások, kirándulások, országjárások 6. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés (falu TV, iskolaújság, levél …) 7. Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése 8. Motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön 9. Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal 10. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása 11. Táborozási hozzájárulások 12. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon

20

2.9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 1. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják a „Funkcionális taneszközjegyzék” alapján tantárgyanként (tantermenként egy-egy): írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videolejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. 2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): -

Képek, betűkártyák, szótagkártyák.

- Szólások, közmondások könyve.

-

Hívóképek.

- Nemzeti jelképek (falitabló)

-

Írott és nyomtatott ABC. (falikép)

- Fali táblák:

-

Kis és nagybetűs nyomtatott ABC. (falikép)

-

Betűsín

- Az igenév

-

Írott kis és nagy ABC.

- A teljes hasonulás

-

Bábok (10 db)

-

Fali tablók:

- Az állítmány fajtái



Hangtani ismeretek

- A jelzők rendszere



Szavak alakja, jelentése



A szó



A mondat

-

- Igék

- Mondat

- Ok és célhatározó - Történelmi arcképsorozat. - Helyesírási szabályzat és szótár (10 db)

Gyermeklexikon (10 db)

3. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): - Űrmértékek (cl, dl, l)

- Helyiérték-táblázat

- Demonstrációs óra.

- Kéttányéros mérleg és súlysorozat.

- Táblai vonalzók.

- Hőmérő.

- Táblai körzők.

- Színes rudak.

- Számkártyák (1-1000-ig). 4. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Az idő (oktatótábla). - Iskolai iránytű.

- Videokazetták: Életközösségek I.

21

- Magyarország domborzati térképe.

Életközösségek II.

- Magyarország közigazgatási térképe a

Életközösségek III.

megyecímerekkel.

Életközösségek IV.

- Szobai hőmérő.

Vadon nőtt gyógynövényeink.

- Borszeszégő.

Dunántúli középhegység.

- Domborított földgömb.

Dunántúli dombvidék.

- Alpokalján.

- Élő természet (diapozitívek).

- Homokasztal.

- Testünk (videofilm).

- Tanulói kísérleti dobozok (8 db). - Közlekedés szabályai (videofilm). - Ásványok.

- Nagyító.

- Magyar nemzet jelképei (falitabló)

- Szűrőpapír.

5. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések s taneszközök: - Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, Kisdob.

- Cselekményes zenék – nőikar, férfikar, vegyeskar. - Iskolai ünnepek újabb dalai.

- Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n: 

Magyar népzenei anyag.



Gyermekdalok.



Himnusz.



Szózat.



Magyar és rokon népek dalai.

- Európai népdalok. - Egyházi énekek - Egyházi énekek - Jeles napok, ünnepkörök dalai. - Kórusművek, műzenei szemelvények.

6. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Diapozitívek:

- Ferenczy Károly: Festőnő.



Steindl Imre: Országház.

- Fényes Adolf: Testvérek.



Kispaládi parasztház.

- Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal.



Thököly vár-Késmárk.

- Bálint Endre: Vándorlegény útra kél,



Medgyessy Ferenc: Anyaság.

- Ember alakú butella.



Kolozsvári testvérek: Szt. György

- Kerített ház-Pityerszer.

szobra. 

- Botpaládi ház.

Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű.

- Faragott, festett, oromzatos ház-Hegyhátszentpéter.

- Hősök tere.

22



Szőnyi István: Este



Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja.

- Vajdahunyad vára. - Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház.

- Ligeti Miklós: Anonymus.



Pabló Picasso: Maia arcképe.

- Ferenczy Béni: Bem érem.



Ferenczy Noémi: Noé bárkája-gobelin.

- Götz János: Szarvas.



Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék.

- Cseh László: Táncolók.



Hollókői ház.

- Michelangelo: Ádám teremtése.



Füstös konyha.

- Ferenczy Károly: Október.



Matyó tisztaszoba.



Mai lakóház külső és belső képe.



Árva vára.

- Glatz Osztkár: Birkózók.



Schaár Erzsébet: Kirakat.

- Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes tojás,



Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép-

- Fényes Adolf: Babfejtők. - Koszta József: Tányértörölgetők.

mézeskalács báb.

ezüstvessző rajz, Hónapok-Berry herceg

- aratókorsó tálak, miskakancsó.

hóráskönyvéből.

- Magyar koronázási jelvények.



Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló.

 7.

Paul Cézanne: Csendélet.

Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

- Olló, kés, vonalzó (40 db).

- Szövőkeret (30 db).

- Mintázó eszközök (20 db).

- Csiszolópapír

- Építőkocka (fa). 8. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Síp. - Gumilabda (20 db)

- Karika (20 db). - Jelzőszalagok (10 db)

- Babzsák (20 db)

- Ugrószekrény (1 db)

- Ugrókötél (20 db)

- Dobbantó (1 db)

- Kislabda (20 db)

- Tornaszőnyeg (4 db)

- Tornapad (3 db)

- Bordásfal ( 10 db)

- Tornazsámolyok (6 db)

- Mászókötél ( 5 db)

- Medicinlabda ( 10 db).

- Mérőszalag (1 db)

23

9. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Térkép (irodalomtörténeti) (3 db).

- János vitéz (rajzfilm).

- Írói arcképsorozat (3 db).

- A Pál utcai fiúk (film).

- Magyar értelmező szótár (5 db)

- Rab ember fiai (film).

- Szinonima szótár (5 db).

- Magyar mondák: Álmos vezér, A fehér ló

- Helyesírási tanácsadó szótár (5 db). - Életrajzi lexikon (5 db).

Mondája, A szentgalleni kaland, Botond, Lehel kürtje, István megkoronázása.

- Helyesírási szabályzat és szótár (20 db) - Hanganyag (hangkazetta, CD):

- Arany: A walesi bárdok.

- Lúdas Matyi (rajzfilm).



Népdalok, népmesék.

- Egri csillagok (film).



János vitéz.

- Janus Pannonius emlékére.



Mitológiai és bibliai történetek.



Versek (Petőfi, Arany).



A kis herceg.



Görög regék és mondák.

- Mikszáth: Szent Péter esernyője (film)



Rege a csodaszarvasról.

- Mikszáth prózája.



Népballadák.



Arany: A walesi bárdok.

- A reformkor I-II.



Toldi.

- Petőfi.



Egri csillagok (részletek)

- Egy magyar nábob (film).



Janus Pannonius, Balassi Bálint,

- Kárpáti Zoltán (film).

Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály

- A kőszívű ember fiai (film).

versei.

- Mátyás könyvtára. - A Corvinák. - Balassi, Csokonai: A felvilágosodás.

- Liliomfi (film).

- Halotti beszéd.



Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály,

- Légy jó mindhalálig (film).



Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór

- Móricz és a Légy jó mindhalálig.

művei. 

Halotti beszéd és könyörgés.



Ómagyar Mária – siralom



Móricz Zsigmond: Hét krajcár,

- Móricz élete. - Nyugat. - A fiatal József Attila.

Légy jó mindhalálig (rádiójáték). 

Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila,

- Erőltetett menet (film). - Könyv: - Népmesegyűjtemények (10 db) - O. Nagy Gábor: Magyar szólások és

24

Radnóti Miklós versei. 

közmondások (5 db)

Megzenésített versek.

- Szótan. - A szófajok.

- Videofilmek: 

Magyar népmesék.



Gabnai Katalin: Drámajátékok (5 db)

- Szerkezet.



Kaposi László: Drámafoglalkozások (5 db)

- Mondattan.



Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam (5 db)

- Magyar nyelvemlékek.



Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (30 db)



Gárdonyi Géza: Egri csillagok (30 db).

- Egyéb eszközök:



Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (30 db)

- Petőfi (diasorozat)



Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (30 db)

- Fogalmazás 5. (diasorozat)



Szigligeti Ede: Liliomfi (30 db)

- Arany János: Toldi (diasorozat)

- Falitablók:

- Jelentés.

- Nyelvcsaládok.

- Petőfi, Arany, Vörösmarty (diafilm)



Hangtan.

- A főnév (oktatócsomag).



A teljes hasonulás.

- Móricz Zsigmond: Hét krajcár (diaf.)



Jelentéstan.

- Ady és a nyugatosok, József Attila (diafilm)

10. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Falitérkép:

- A Föld népei a XVI-XVIII. században



Az ókori Kelet.

- Az 1848/49-es szabadságharc.



Az ókori Görögország.

- Európa a XIX. század második felében.



A Római Birodalom.

- Európa a XIX. században.



Bibliai országok – Pál apostol utazásai.

- Európa 1815-1849. - Európa az I. világháború idején.



Magyarország X-XI. század

- A gyarmati rendszer 1830-1914.



A magyar népvándorlás és a

- Az Osztrák-Magyar Monarchia 1914-ben.

honfoglalás.

- A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975).



Európa Nagy Károly korában.



Magyarország a korai

- Európa a II. világháború idején.

feudalizmus idején.

- Hazánk felszabadulása.



A feudális Magyarország a XIII.

- A Tanácsköztársaság honvédő harcai.

- Videokazetta:

25

század közepétől a XV. sz. elejéig.

- Az ókori Egyiptom.



A tatárjárás

- Egyiptomi hétköznapok.



Magyarországon 1241-42.

- Egyiptom, a Nílus ajándéka.



A Föld népei a XIV-XV.

- Széthi, a fáraó.

században.

- A piramisok.



Magyarország 1526-1606.

- A kínai Nagy Fal.



Európa a XIV-XV. században.

- Az ókori Hellász.



A feudális Magyarország a XV.

- Görögország.

században.

- Az ókori Róma.



Magyarország a XVII. században.

- Róma és Pompei.



Európa a XVII. század közepén.

- Róma építészete.



Az európaiak felfedezései és a

- A Colosseum, Róma.

Gyarmatosítás XV-XVII. század.

- Álmos vezér.



- Versailles.

Magyarország Bethlen Gábor korában (1629).



- A II. világháború.

Magyarország népei a XVIII.

- 1956. október 23.

század végén.

- Egyéb:



Európa a XVIII. század végén.



Honfoglalás, államalapítás.

iskolai történelem tanításához (5-8.



Aquincum.

évfolyam).



Élet a középkori Európában.



Céh, inas-legény-mester.

történelem tanításához (5-8. évfolyam).



A románkori művészet.

- A magyar államcímer története (falikép



A román stílus.

- Magyar történeti áttekintés a



Mátyás király.

honfoglalás idejétől (falikép).



Hunyadi János.

- A középkori társadalom (falikép)



Mátyás országa.

- Tanulói egységcsomag az 5. és a 6.



Mátyás király könyvtára.

osztályos történelem tanításához.



A lovagok, a Hunyadiak.

- Forráscsomag a 7. osztályos történelem



Mohács.

Tanításához.



Magyar ereklyék.



Nagy Szulejmán és kora.

- Transzparens sorozat az általános

- Diapozitív sorozat az általános iskolai

26



Rákóczi szabadságharca.



A francia forradalom.



Reformkor I-II. rész



Kossuth élete.



A kiegyezés. Oroszország a cártól Sztálinig.

11. Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Chatterbox 1., 2., 3. (tankönyv,

- New Project 1., 2. (tankönyv,

munkafüzet, hangkazetta, tesztek, munkafüzet, hangkazetta). szemléltető képsor). - Project English 1., 2., 3.

- Videokazetták: - Muzzy in Godoland

(tankönyv, munkafüzet,

- Muzzy Comes Back

hangkazetta, tesztek,

- Window on Britain

videokazetta, munkafüzet

- Guide to Britain

videokazettához).

- CD-ROM: Mano angol

12. A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Deutsch für Dich I. (munkatankönyv,

- Deutschmobil 1. (tankönyv, munkafüzet,

hangkazetta).

hangkazetta).

- Tematikus képek.

- Erős ige ragozása (falitabló).

- Büderchen komm tanz mit

- Időbeli, módbeli segédigék (falitabló).

mir (hangkazetta, daloskönyv)

- A személyes névmás (falitabló).

- Schulbus I. (munkatankönyv,

- Az elöljárószó (falitabló).

hangkazetta).

- A melléknév ragozása (falitabló).

- ABC kártya (betűkártyák).

- A személyes névmás ragozása (falitabló).

- A névelő (falitabló). - Gyenge ige ragozása (falitabló). - Ping Pong I. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta). - A névelő (falitabló) - A főnév szótári alakjai (falitabló) - Időbeli, módbeli segédigék (falitabló).

- A főnév ragozása (falitabló). - Deutschmobil II. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta). - A birtokos névmás (falitabló). - A melléknév ragozása (falitabló) - Németország (falitérkép).

27

13. A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Táblai körző fa (2 db) 0

- Mértékegységek (falikép).

- Táblai vonalzó 45 -os fából (5 db)

- Területszámítások (falikép).

- Táblai vonalzó 600-os fából (5 db)

- Kocka, téglatest (testek).

- Táblai szögmérő fából (5 db) - Méterrúd fából (5 db)

- Űrmérték sorozat. - Szétszedhető dm3

- Összerakható m3 (5 db)

- Tükrözés (falikép).

- Alaphálók, alapábrák (2 db)

- Terület és kerületszámítások (falikép).

- Nagy matematikusok arcképei (5 db)

- Négyszögek, kerülete, területe (falikép).

- Sík és mértani modellezőkészlet (2 db)

- A kör kerülete, területe (falikép).

- Számegyenes, koordinátarendszer

- Szögpárok (falikép).

(írásvetítőfólia).

- Hasábok (falikép).

- Helyiérték táblázat (írásvetítőfólia)

- Eltolás (falikép).

- Oszthatósági szabályok (falikép).

- Pitagorasz-tétele (falikép).

- Százalékszámítás (falikép).

- Az egyenes körkúp, gúla (falikép).

- Kétkaros mérleg és súlysorozat.

- Az egyenes henger, gömb (falikép).

- Hatványozás azonosságai (falikép).

- Műanyag henger.

- Halmazok (falikép).

- Műanyag kúp.

- Derékszögű koordinátarendszer

- Műanyag gúla.

(írásvetítőfólia).

- Műanyag hatszög alapú hasáb.

- Lineáris függvény (falikép).

- Műanyag ötszög alapú hasáb.

- Másodfokú függvény (falikép).

- Testek felszíne, térfogata (falikép).

- Abszolútérték függvény (falikép).

- Algoritmus folyamatábra (falikép).

14. Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Pentium típusú számítógép (15 db) - Monitor (SVGA) (15 db). - Billentyűzet (15 db) - Egér (15 db)

- A számítógép belső felépítése (IBM-02) - Az input-output eszközök csatlakoztatása. - A billentyűzet. - Alapvető programok:

- CD meghajtó 40 x (3 db)

- WINDOWS 98 vagy 2000.

- Hangkártya + hangfal (3 db)

- OFFICE 97 vagy 2000.

- Projektor (1 db)

- Szoftver az Internet hálózatban való

- Modem MR 56 SVS-EX 2 (1 db)

működtetéséhez.

28

- Tintasugaras nyomtató (1 db) - Falitablók: 15. A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Terepasztal.

- Térképjelek.

- 5-8. osztályos diafilm sorozat a

- Magyarország térképe (falitérkép).

földrajz tanításához.

- A Föld éghajlata (falikép).

- 5-8. osztályos írásvetítőfólia-sorozat a

- A Föld természetes növényzete (falikép).

környezetismeret és a földrajz tanításához.

- Földgömb (10 db).

- Kőzetgyűjtemény.

- Tellúrium

- 5-8. osztályos táblai vaktérképsorozat.

- A Föld feszíne. (dombortérkép).

- Hőmérő (15 db).

- Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei

- Iránytű (15 db).

(faitérkép)

- A Föld morfológiai térképe

- Ázsia domborzata és vizei (falitérkép)

a tengerfenék domborzatával

- Európa domborzata és vizei (falitérkép)

(falitérkép)

- Európa országai (falitérkép)

- A Föld forgása és keringése

- Észak-Európa (falitérkép)

(falikép)

- Kelet-Európa (falitérkép)

- Afrika domborzata és vizei

- Ázsia domborzata (falitérkép)

(falitérkép)

- Közép-Európa (falitérkép)

- Ausztrália és Óceánia gazdasági

- Kárpát medence domborzata és vizei (falitérkép)

élete (falitérkép) - Afrika domborzata (falitérkép) - Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép) 16. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök - Írásvetítőfólia-sorozat (fizika 6-8. osztály)

- Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet (1 db)

- Mágneses rúdpár fatokban

- Kétütemű motorminta (1 db)

- Táblai mágnes (25 mm-es)

- Négyütemű motorminta (1 db)

- Fényből áram (videokazetta)

- Áram átalakító (1 db)

- Részecske modell (videokazetta)

- Csengőreduktor (1 db)

- Fizikusok arcképcsarnoka

- Dugaszos ellenállásszekrény (1 db)

29

(faliképsorozat)

- Generátorminta (1 db)

- SI mértéktáblázat (falikép)

- Elektromotor és generátor (4 db)

- Mágneses készlet (komplett)

- Elektrovaria (Tanári bemutató eszközkészlet 1 db)

- Naprendszer (tabló)

- Transzformátor modell (2 db)

- Lejtőmodell (tanuló kísérleti

- Mérőműszer (Voltax 25 db)

eszköz 10 db)

- Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök

- Mikula cső (10 db)

létrehozására (25 db)

- Mechanikai eszközkészlet

- Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet

(tanuló kísérleti eszköz 10 db).

(25 db)

- Nyomás, súrlódás vizsgálatára

- Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel 2 db)

alkalmas eszközkészlet (25 db)

- Prizmatartó (1 db)

- Rúgós erőmérő (25 db)

- Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára

- Kétkarú emelő (5 db)

(15 db)

- Karosmérleg, súlysorozattal (5 db) - Hőmérő 17. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök - Biológiai egységcsomag

- Juh koponya

- Bonctű

- Madárcsontváz

- Csíráztató - Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához . - Kézinagyító (15 db)

- Emlős csontváz - Fogtípusok - Lábtípusok - Szarvasmarha (oktatótábla)

- Metszettároló

- Házityúk (oktatótábla)

- Mikroszkópizáló

- Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla)

- Lámpa

- Fenyő (oktatótábla)

- Mikroszkóp

- Erdei pajzsika (oktatótábla)

- Szilvafa virága (modell)

- Kocsonyás tölgy virága (oktatótábla)

- Burgonya virága

- Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák)

(modell)

- Keresztes pók (oktatótábla)

- Almafa (oktatótábla)

- Mókus (oktatótábla)

- Rovarok (oktatótábla)

- Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok

- Lepkék (oktatótábla)

- Nyitvatermők

30

- Sertéskoponya

- Zárvatermők

- Sün (oktatótábla)

- Lomblevél működése

- Szarka (oktatótábla)

- A virág és virágzat

- Sertéskoponya

- Termések, terméstípusok

- Róka (oktatótábla)

- Fásszár keresztmetszete

- Szarvas v. őzagancs

- Egyszikű szár keresztmetszete

- Hazai füves területek

- Az emberi bőr (bőrmetszet)

legjellemzőbb élőlényei

- Emberi csontváz

(oktatótábla)

- Csípőcsont

- Görény (oktatótábla)

- Csöves csont

- Sáska (oktatótábla)

- Koponya

- Ürge (oktatótábla)

- Emberi torzó

- Varjú (oktatótábla)

- Lapos és csöves csont metszete

- Folyók, tavak legjellemzőbb

- Az emberi nyelv fogakkal (modell)

élőlényei (oktatótábla)

- Légzés (oktatótábla)

- Hal (csontváz )

- Szív-modell

- Béka (csontváz)

- Vese (metszet)

- Rák testfelépítése (oktatótábla)

- Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla)

Fürge gyík (csontváz)

- Szem (modell)

- Nemzeti parkjaink (falitérkép)

- Hallás és egyensúly szerv (modell)

- Falitablók:

- Emberi fejmetszet



A sejtmagnélküli

- Fül (modell)

egysejtűek. 

Szivacsok, csalánozók



Puhatestűek



Ízeltlábúak



Gerincesek

18. Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök - Videofilmek

- Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol



Az élelem

- Ép testben, ép lélek



Az alapvető élelmiszerek

- Az emberi szervezet reprodukciós rendszere



Az izmok és a mozgás

31



A dohányzás és az egészség



Vigyázz a gyógyszerekkel

19. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök - Kémcső (50 db)

- Elektronhéjak kiépülése

- Főzőpohár (25 db)

- Oktatótáblák:

- Óraüveg (10 db)

- Fémek reakciói vízzel

- Borszeszégő (10 db)

- Fémek reakciói savval

- Kémcsőfogó (10 db)

- Sav-bázis reakció

- Vasháromláb (8 db)

- Közömbösítés

- Azbesztháló (8 db)

- Redukció a redukáló sorban

- Vízbontó készülék (1 db)

- Peptid kötés

- Kalotta molekula modell (1 garn.)

- Videokazetták:

- Pálcika modell (1 garnitúra)

- Ismeretlen ismerős, a víz

- Mágneses atommodell (1 garn.)

- Kincsek a homokban és a bányákban

- Kristályrács (gyémánt, grafit,

- A fémek általános jellemzése

NaCl 3 db)

- A víz

- Falitablók:

- Az élet elemei



Atomok elektronvonzó képessége



Fémek jellemerősségi sora

- Lidércfény és nitrátos vizek



Periódusos rendszer

- Kénsav a felhőből és a gyárból

- Levegő, tenger, kőzet

- Atom és molekula

- Szabadon és kötve

- A víz egy csodálatos nyersanyag

- Atom és molekula

- A konyhasó

- Írásvetítő transzparenssorozat a 7-8. osztályos

- A tűzijátéktól a házépítésig

kémia tanításához

- A magyar ezüst, az alumínium - Az év féme a vas 20. Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök - Pianínó

- Tánctípusok

- A kerettantervben szereplő zenehallgatási

- Jeles napok népszokásai

anyag hangkazettán vagy CD lemezen

- Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök

- Videofilmek:

32

21. A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök - Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák

- Videofilmek:

- Képsík rendszer vetületi ábrázoláshoz

- Képzőművészet a Honfoglalás idején

- Táblai körző (fémhegyű)

- Román stílus

- 600 –os táblai vonalzó

- Gótika

- 450 –os táblai vonalzó

- Reneszánsz

- 100 cm-es táblai vonalzó

- XIX. sz. művészete

- Táblai szögmérő

- XX. sz. művészete

- Műanyag, átlátszó kocka, tégla

- Pásztorkodás a Hortobágyon

- Demonstrációs testek (fa)

- Testbeszéd, gesztus

- Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról (1-1 db) 22. Felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Fareszelő lapos 25 x 200 (15 db)

- Kézifúró (amerikáner 4 db)

- Fareszelő gömbölyű 10 x 200 (15 db)

- Lemezvágó olló (10 db)

- Fareszelő félgömbölyű 25 x 200 (15 db)

- Faliképek a fa megmunkálásáról (5 db)

- Vasreszelő lapos 25 x 200 (15 db)

- Szerelőkészlet, gépelemek tanításához (4 db)

- Vasreszelő gömbölyű 10 x 200 (15 db)

- Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 db)

- Vasreszelő félgömbölyű 25 x 200 (15 db)

- Asztalifúrógép (állványos 1 db)

- Laposfogó (10 db)

- Asztali körfűrész (1 db)

- Kalapács 15-20 dkg-os (15 db)

- Gépek (falitabló 3 db)

- Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (15-15 db)

- Kerékpár (1 db)

- Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15 db) - Lyuk fűrész (10 db)

- KRESZ táblák (oktatótáblák 1-1 db) - LEGO-DACTA építőkészlet (4 db)

23. Felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Ugródomb (1 db)

- Tornaszekrény (1 db)

- Magasugrómérce fém (1 pár)

- Gyűrű (1 db)

- Magasugróléc (1 db)

- Gerenda (1 db)

- Maroklabda (10 db)

- Dobbantó (1 db)

33

- Súlygolyó 3 kg (1 db)

- Tornazsámoly (4 db)

- Súlygolyó 4 kg (1 db)

- Medicinlabdák (20 db)

- Ugrálókötél (20 db) - Kézisúlyzó (10 db) - Mászókötél (5 db) - Kosárlabda (15 db) - Kézilabda (5 db) - Focilabda (5 db) - A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

2.10. A szülő-tanuló és nevelő együttműködésének formái Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés

- alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, - megvalósulási formái: - a kölcsönös támogatás és a - koordinált pedagógiai tev. - feltétele:

- a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, - az őszinteség,

- eredménye:

- a családi és iskolai nevelés egységes és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség.

Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógia feladatokra építettük és az alábbi két témakör köré rendeztük: 1. A szülők részéről a nevelő munka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: -

aktív részvételt az iskolai rendezvényeken,

-

őszinte véleménynyilvánítást,

-

együttműködő magatartást,

34

-

nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását,

-

a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését,

-

érdeklődő, segítő hozzáállást,

-

szponzori segítségnyújtást,

2. Iskolánk a gyermekek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: -

nyílt napok, nyílt órák szervezése,

-

rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról

-

változatos témájú szakkörök indítása

-

előre tervezett szülői értekezletek,

-

rendkívüli szülői értekezletek,

-

fogadóórák,

-

pályaválasztási tanácsadás,

-

családlátogatás,

2.11. Az iskola egészségnevelési programja (2. számú melléklet) 2.12. Az iskola környezeti nevelési programja (3. számú melléklet) 2.13. Minőségirányítás program (4. számú melléklet)

35

3. Az iskola helyi tanterve 3.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és azok követelményei

3.1.1. Tantervek Érvénybe lépő tantervek 2004 szeptemberétől Tanév:

1.o.

2.o.

3.o.

4.o.

5.o.

6.o.

7.o.

8.o.

2004/2005 NAT

CS

K

K

CS

CS

K

K

2005/2006 NAT

NAT

CS

K

CS

CS

CS

K

2006/2007 NAT

NAT

NAT

CS

CS

CS

CS

CS

2007/2008 NAT

NAT

NAT

NAT

CS

CS

CS

CS

2008/2009 NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

CS

CS

2009/2010 NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

CS

2010/2011 NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

2011/2012 NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

K= a kerettantervnek megfelelően 2001-ben felülvizsgált helyi tanterv. CS = a 2003. évi költségvetési törvény 103. § (4) bekezdésében előírt óraszám és tananyagcsökkentés alapján felülvizsgált helyi tanterv. NAT = a 2003. évi törvénymódosítás és a NAT 2003 alapján felülvizsgált tanterv. Az Oktatási Minisztérium által elfogadott, NAT-ra épülő kerettantervek közül az alábbiakat adaptáltuk: Apáczai Kiadó kerettantervei, Nemzeti Tankönyvkiadó kerettantervei, Mozaik Kiadó kerettantervei. (Egyes

tantárgyaknál

megfelelően.)

a

munkaközösségek

által

kiválasztott

tankönyvcsaládoknak

36

3.1.2. A NAT műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Matematika Informatika Idegen nyelv Könyvtárismeret Természetismeret Fizika Kémia Földrajz Biológia Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Tánc és dráma Hon és népismeret Etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan

A NAT műveltségi területei Magyar nyelv és irodalom. Művészetek: Dráma és tánc. Ember és társadalom. Informatika (Könyvtári informatika) Ember és társadalom Matematika Informatika Idegen nyelv Ember a természetben Ember és társadalom Ember a természetben Ember és társadalom Ember a természetben Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember a természetben Ember a természetben Ember és társadalom Ember a természetben Ének-zene Ember és társadalom Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember és társadalom Ember a természetben Testnevelés és sport Művészetek: Tánc és dráma Ember és társadalom Ember és társadalom Művészetek, vizuális kultúra Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember a természetben Ember és társadalom

37

3.1.3. Óratervek 2004 szeptemberétől belépő NAT szerinti 2004/200 2005/200 2006/200 2007/200 2008/200 2009/

2010/

2011/

5

2011

2012

6

7

8

9

2010

Tant/évfolyam

1. évf

2. évf

3. évf

4. évf

5. évf

6. évf

7. évf

8. évf

Magyar nyelv

8

8,5

8

7

4

4

3,5

3,5

2

2

2

2

3

3

3

3

3

4

4

3

3

3

0,5

1

1

1

2

1,5

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

és irodalom Történelem és társadalom ism. Idegen nyelv Matematika

4

4

4

Inform./könyvt. Környezetisme

1

1

1,5

2

ret Természetisme ret

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

Rajz

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

0,5

Technika és

1,5

1

1

1

1

1

1

0,5

3

3

3

3

2

2

1,5

2,5

1

1

1

1

1

1

életvitel Testnevelés Osztályfőnöki Tantervi modulok Tánc és dráma Hon és népismeret,

0,5

38

etika Mozgókép és

1

médiaismeret Egészségtan

0,5

Kötelező

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

tanítási órák összesen: Tantárgy/

1. osztály

2.osztály

3. osztály

4. osztály

évfolyam:

NAT

Cs

K

K

K Sz Cs Tén K .t. .b. yl Magyar nyelv 8

8

Sz. Cs Té t

8

0,5

K

.b. nyl 8,5 8

Sz. Cs. Tén K

Sz. Cs. Tén

t

t

b

0,5

yl 8,5

b

yl.

7

7

3

3

és irodalom Történelem és társadalom ism. Idegen nyelv Matematika

2 4

4

4

4

4

4

3

1

4

Környezetism 1

1

1

1

2

2

2

2

Inform./könyv t.ism.

eret Természetism eret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene

1

1

1

1

2

2

1,5

1,5

Rajz

1,

1,5

1,5

1,5 2

2

1,5

1,5

5

39

Technika és

1,

életvitel

5

Testnevelés

1,5

1

1

1

3

3

2,5 0,5

3

2

20

20

19 1

20

21 1,5 2

1

1

1

1

3

2,5

2,5

22,

21, 1

22,5

5

5

Osztályfőnöki Tantervi modulok Tánc és dráma Hon és népismeret, etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kötelező tanítási órák összesen:

Tantárgy/

5. osztály

6.osztály

7. osztály

8. osztály

évfolyam:

Cs

Cs

K

K

K

Sz Cs Tén K

Sz. Cs Té

.t. .b. yl

t

Magyar nyelv 4

K

.b. nyl

Sz. Cs. Tén K

Sz. Cs. Tén

t

t

b

yl

b

yl.

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

3

3

3

3

3

3

3

4

3

3

3

4

3

1

1

1

1

és irodalom Történelem és 2 társadalom ism. Idegen nyelv

3

Matematika

4

Inform./könyv t.ism.

3

2

1

3

2

3 1 2

1

4 2

1

40

Környezetism eret Természetism 1,5

1,5

2

2

eret Fizika

1,5

1,5

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1,5

1,5

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

Rajz

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

Technika és

1

1

1

1

1

1

1

2,5

2

2

2

2,5

2,5

2,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

1

életvitel Testnevelés

2,5

Osztályfőnöki 1

0,5

Tantervi modulok Tánc és dráma 1

1

Hon és népismeret, etika Mozgókép és

1

1

médiaismeret Egészségtan Kötelező

0,5 22,5

tanítási órák összesen:

2004/2005-ös tanév

7

22,

22,

5

5

0,5 7

22, 26 1,5 7

27,

26, 1

5

5

5

4

27,5

41

Osztály

Kötelező

Szabadon

óra

tervezhető

Választható %

%

óra 1

20

10

2

6

1,2

2

19

1

10

2

6

1,2

3

21

1,5

10

2,25

6

1,35

4

21,5

1

10

2,25

6

1,35

5

22,5

--

25

5,63

6

1,35

6

22,5

--

25

5,63

6

1,35

7

26

1,5

30

8,25

6

1,65

8

26,5

1

30

8,25

6

1,65

Összesen:

179,0

6,0

--

36,26

--

11,1

x2

358

12

--

72,5

--

22,2

+7c

26

1,5

--

8,25

6

1,65

Összesen:

384

13,5

--

80,75

--

23,85

Kötelező órák száma 1-8-ig

384 óra

Szabadon tervezhető:

13,5 óra

Választható órák száma 1-8-ig

80,75 óra

Egyéni fejlesztés (6 %)

24 óra

Kisebbségi oktatás 10 %

38,4 óra

Napközi 2x22,5+15 óra

60 óra

Tanulószoba 1x15 óra

15 óra

Ifjúságvédelem

10 óra

Adminisztráció

21 óra

Könyvtár

22 óra

Sajátos nevelési igényű

73 óra

Gyógytestnevelés

9 óra

Órakedvezmény

6 óra

Összesen felhasználható: 2005/2006-os tanév

756,65 óra

42

Tantárgy/

1. osztály

2.osztály

3. osztály

4. osztály

évfolyam:

NAT

NAT

Cs

K

K Sz Cs Tén K .t. .b. yl Magyar nyelv 8

8

Sz. Cs Té t

8

0,5

K

.b. nyl

Sz. Cs. Tén K

Sz. Cs. Tén

t

t

8,5 7,5 0,5

b

yl 8

7

0,5

b

yl. 7,5

és irodalom Történelem és társadalom ism. Idegen nyelv Matematika

3

3

4

4

4

4

3,5 0,5

4

3

0,5

3,5

Környezetism 1

1

1

1

1,5

1,5

2

2

Inform./könyv t.ism.

eret Természetism eret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

Rajz

1,

1,5

1,5

1,5 1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

3

3

3

2,5

2,5

2,5

2,5

5 Technika és

1,

életvitel

5

Testnevelés

3

Osztályfőnöki Tantervi modulok Tánc és dráma

43

Hon és népismeret, etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kötelező

20

20

tanítási órák

19,

0,5

20

19 1

20

5

21, 1

22,5

5

összesen:

Tantárgy/

5. osztály

6.osztály

7. osztály

8. osztály

évfolyam:

Cs

Cs

Cs

K

K

Sz Cs Tényl K

Sz. Cs Tén

.t. .b.

t

Magyar nyelv 4

K

.b. yl

Sz. Cs. Tén t

b

K

yl

Sz. Cs. Tény t

b

l.

4

4

4

3

3

4

4

2

2

2

2

2

2

2

3

3

2,5

3

1

1

és irodalom Történelem és 2 társadalom ism. Idegen nyelv

3

3

3

3

3

3

Matematika

4

4

3

3

3

2,5

Inform./könyv

2

2

1

3

2

3 1

3 4

2

1

t.i. Környezetism eret Természetism 1,5

1,5

2

2

eret Fizika

1,5

1,5

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1,5

1,5

44

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

Rajz

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

Technika és

1

1

1

1

1

1

1

2,5

3

3

2,5

2,5

2,5

2,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

1

életvitel Testnevelés

2,5

Osztályfőnöki 1 Tantervi modulok Tánc és dráma 1

1

Hon és népismeret, etika Mozgókép és

1

1

médiaismeret Egészségtan

0,5

Kötelező

22,5

4

22,5

tanítási órák

22,

0,5 7

22,5 25

7

5

25

26, 1 5

összesen:

Osztály

Kötelező

Szabadon

óra

tervezhető

Választható %

%

óra 1

20

10

2

7

1,4

2

19,5

0,5

10

2

7

1,4

3

19

1

10

2

7

1,4

4

21,5

1

10

2,25

7

1,57

5

22,5

-

25

5,62

7

1,57

6

22,5

-

25

5,62

7

1,57

7

25

-

30

7,5

7

1,75

8

26,5

1

30

8,25

7

1,92

Összesen:

176,5

3,5

-

35,24

12,58

7

27,5

45

x2

353

7

-

70,48

+8c

26,5

1

30

8,25

Összesen:

379,5

8

-

78,73

Kötelező órák száma 1-8-ig Szabadon tervezhető:

379,5 óra 8 óra

Választható órák száma 1-8-ig

78,73 óra

Egyéni fejlesztés (7 %)

27 óra

Kisebbségi oktatás 10 %

38 óra

Napközi 2x22,5+15

60 óra

Tanulószoba 1x15 óra

15 óra

Ifjúságvédelem

10 óra

Adminisztráció

21 óra

Könyvtár

22 óra

Sajátos nevelési igényű

73 óra

Gyógytestnevelés

9 óra

Órakedvezmény

6 óra

Összesen felhasználható:

747,23 óra

25,16 7

1,92 27,08

46

2006/2007-es tanév Tantárgy/

1. osztály

2.osztály

3. osztály

4. osztály

évfolyam:

NAT

NAT

NAT

NAT

K Sz Cs Tén K .t. .b. yl Magyar nyelv 8

8

Sz. Cs Té t

8

0,5

K

.b. nyl 8,5 8

Sz. Cs. Tén K

Sz. Cs. Tén

t

t

b

yl 8

b

yl.

7

7

3

3

és irodalom Történelem és társadalom ism. Idegen nyelv Matematika

4

4

4

4

4

4

4

4

Környezetism 1

1

1

1

1,5

1,5

2

2

1

1

1

1

Inform./könyv t.ism.

eret Természetism eret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene

1

1

1

1

Rajz

1,

1,5

1,5

1,5 1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

3

3

3

3

3

3

3

5 Technika és

1,

életvitel

5

Testnevelés

3

Osztályfőnöki Tantervi modulok

47

Tánc és dráma Hon és népismeret, etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kötelező

20

20

tanítási órák

19,

0,5

20

20

20

22,

5

22,5

5

összesen:

Tantárgy/

5. osztály

6.osztály

7. osztály

8. osztály

évfolyam:

Cs

Cs

Cs

Cs

K

Sz Cs Tényl K

Sz. Cs Tén

.t. .b.

t

Magyar nyelv 4

K

.b. yl

Sz. Cs. Tény K

Sz. Cs. Tényl

t

t

b

l

b

.

4

4

4

3,5

3,5

3,5

3,5

2

2

2

2

2

2

2

és irodalom Történelem és 2 társadalom ism. Idegen nyelv

3

3

3

3

3

3

3

3

Matematika

4

4

3

3

2

2

2

2

Inform./könyv

2

2

1

2

1

1

2

1

t.ism. Környezetism eret Természetism 1,5

1,5

2

2

eret Fizika

1,5

1,5

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

1,5

1,5

48

Földrajz

1,5

1,5

1,5

1,5

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

Rajz

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

Technika és

1

1

1

1

1

1

1

2,5

3

3

2,5

2,5

2,5

2,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

1

életvitel Testnevelés

2,5

Osztályfőnöki 1 Tantervi modulok Tánc és dráma 1

1

Hon és népismeret, etika Mozgókép és

1

1

médiaismeret Egészségtan

0,5

Kötelező

22,

tanítási órák

5

4

22,5

0,5

22,

4

22,5 25

4

Választható %

%

25

25

5

összesen:

Osztály

Kötelező

Szabadon

óra

tervezhető óra

1

20

-

10

2

8

1,6

2

19,5

0,5

10

2

8

1,6

3

20

-

10

2

8

1,6

4

21,5

1

10

2,25

8

1,8

5

22,5

-

25

5,62

8

1,8

6

22,5

-

25

5,62

8

1,8

7

25

-

30

7,5

8

2

1

4

25

49

8

25

-

30

7,5

8

2

Összesen:

176,0

-

-

34,49

-

14,2

x2

352,0

-

-

68,98

-

28,4

Összesen:

352,0

1,5

-

68,98

-

28,4

Kötelező órák száma 1-8-ig

352 óra

Szabadon tervezhető:

1,5 óra

Választható órák száma 1-8-ig

68,98 óra

Egyéni fejlesztés (8 %)

28,4 óra

Kisebbségi oktatás 10 %

35 óra

Napközi 2x22,5+15

60 óra

Tanulószoba 1x15 óra

15 óra

Ifjúságvédelem

10 óra

Adminisztráció

20 óra

Könyvtár

22 óra

Sajátos nevelési igényű

73 óra

Gyógytestnevelés

9 óra

Órakedvezmény

6 óra

Összesen felhasználható:

720,48 óra

50

2008/2009-es tanév Tantárgy/

1. osztály

2.osztály

3. osztály

4. osztály

évfolyam:

NAT

NAT

NAT

NAT

K V. Cs Tén K .b. yl Magyar nyelv 8

8

V.

Cs Té

K

.b. nyl 8,5

V.

Cs. Tén K b

8,5 8

yl 8

V. Cs. Tén b

yl.

7

7

3

3

4

4

és irodalom Történelem és társadalom ism. Idegen nyelv Matematika

1 4

Inform./könyv

4

4

4

4

4

1

1

t.ism. Környezetism 1

1

1

1

1,5

1,5

2

2

1

1

1

1

eret Természetism eret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene

1

1

1

1

Rajz

1,

1,5

1,5

1,5 1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

3

3

3

3

3

3

3

5 Technika és

1,

életvitel

5

Testnevelés

3

Osztályfőnöki

51

Tantervi modulok Tánc és dráma Hon és népismeret, etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kötelező

20

20

20

20

20

20

22,

tanítási órák

5

összesen:

Tantárgy/

5.osztály

évfolyam: K

6. osztály

NAT Cs Tén K .b. yl

Magyar nyelv 4

Cs. Cs Té

7. osztály

K

.b. nyl

8.

osztály

Cs. Cs. Tén K

Cs. Cs. Tén

b

b

yl

yl.

6

4

4

3,5

3,5

3,5

3,5

2

2

2

2

2

2

2

és irodalom Történelem és 2 társadalom ism. Idegen nyelv

3

4

3

3

3

3

3

3

Matematika

4

6

3

3

2

2

2

2

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

Inform./könyv 0,5

0,5

t.ism. Környezetism eret Természetism 2

2

2

2

eret Fizika

22,5

52

Kémia

1,5

1,5

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1,5

1,5

Ének-zene

1

2

1

1

1

1

1

1

Rajz

1,5

2,5

1

1

1

1

1

1

Technika és

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

3

3

2,5

2,5

2,5

2,5

Osztályfőnöki 1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

25

25

életvitel Testnevelés

Tantervi modulok Tánc és dráma 0,5

1

Hon és népismeret, etika Mozgókép és

1

1

médiaismeret Egészségtan Kötelező

22,5

tanítási órák

0,5

0,5

29,

22,

22, 25

5

5

5

25

összesen:

Osztály

Kötelező

Választható %

%

óra 1

20

10

2

10

2

2

20

10

2

10

2

3

20

10

2

10

2

4

22,5

10

2,25

10

2,25

5

22,5

25

5,62

10

2,25

6

22,5

25

5,62

10

2,25

7

25

30

7,5

10

2,5

53

8

25

30

7,5

10

2,5

Összesen:

176,5

-

34,49

-

17,75

x2

353

-

68,98

-

35,5

+20 Összesen:

373

+2 -

2

79,98

Kötelező órák száma 1-8-ig

-

37,2

373 óra

Választható órák száma 1-8-ig

71 óra

Egyéni fejlesztés (9 %)

34 óra

Kisebbségi oktatás 10 %

37 óra

Napközi 2x22,5

45 óra

Tanulószoba 1x15 óra

15 óra

Ifjúságvédelem

10 óra

Adminisztráció

21 óra

Könyvtár

22 óra

Sajátos nevelési igényű

95 óra

Gyógytestnevelés

9 óra

Órakedvezmény

6 óra

Összesen felhasználható:

738 óra

3.1.4 Tanórán kívüli tevékenységek 2008/2009-es tanév Tantárgyak 1 Évfolyam Testnevelés Informatika 1 Angol 1 Német Nem magyar Szakr. matemat. Okt. idegen.ny.

2

2 2

3

2 2 2

4

5 1 0,5

2 2 1

6

7

8

0,5

0,5

Összesen: 2 5,5 5 2 2 2 1

54

rajz ének

1 1

Összesen:

2

Kisebbségi oktatás

2

Tehetséggondozás Szakkör Tömegsport ISK Mindennapos testnevelés Énekkar korrepetálás

0,5

2

1 1

4

6 8,5 0 Tanórán kívüli foglalkozások 2 2 2 2 2

0,5

2

0,5

0,5

21,5óra

2

2

32

1

1

3

3

3

3

14

0,5

0,5

0,5 1

0,5 1

0,5 1

0,5 1

8

2

2 2

2 18

2+2

2

2

2

Összesen:

74 óra

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat

munkáját

a

4-8.

osztályokban

megválasztott

küldöttekből

álló

diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

b) Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, -amennyiben a szülők igénylik- az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. c) Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára –igény esetén- ebédet (menzát) biztosít

55

az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. 

Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk.



A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók résére felzárkóztató a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével- minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

e) Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. f) Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök

jellegüket

tekintve

lehetnek

művésziek,

technikaiak,

szaktárgyiak,

de

szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobby alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével- minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. g) Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A

56

versenyek, vetélkedők megszervezését, ill. a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei, vagy a szaktanárok végzik. h) Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

i) Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egyegy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. j) Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különböző szabadidős

programokat

múzeumlátogatások,

szervez

klubdélutánok,

(pl.

túrák,

táncos

kirándulások, rendezvények,

táborok, stb.).

A

színház

és

szabadidős

rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. k) Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

l) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, ill. eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, stb) a tanulók – tanári felügyelet mellett- egyénileg vagy csoportosan használják. m) Hit- és vallásoktatás

57

Az iskolában a területileg illetékes –bejegyzett egyházak- -az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül- hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 3.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának szempontjai Az iskolai oktatásban alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket a helyi tantervben szereplő ajánlati listából, a műveltség terület oktatásában érintett pedagógusok közössége választja ki az alábbiak szerint: -

a jelenleg kapható tankönyvek, segédletek a lehető legjobban fedjék le a műveltségterület-tantárgy tartalmát,

-

azonos feltételek megléte esetén a kedvezőbb árúak részesülnek előnyben,

-

az új tankönyvek, segédletek bevezetése mindig felmenő rendszerben történik, és a több éven keresztül felhasználható tankönyveket, segédleteket kell előnyben részesíteni,

-

az új tankönyvek, segédletek bevezetésekor a rendelés elkészítése előtt ki kell kérni az iskolai SZMK véleményét,

-

a taneszközöket a tantervben szereplő taneszközlistából a munkaközösség javaslata alapján kiválasztva a tanterv bevezetésével párhuzamosan végezzük.

3.3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 1. Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.

58

2. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 3. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 4. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 5. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. 6. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: 

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;



az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;



egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;



magántanuló volt.

3.4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma, értékelésének és minősítésének követelményei, formái 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az értékelés fajtái

59

1./ Diagnosztikus értékelés Célja: Előzetes helyzetfeltárás a tanulók tudásáról a tanulás hatékonysága érdekében. Rögzíti egyegy tanítási-tanulási szakasz kezdetén a tanulók induló tudásállapotát. Alkalmazása: 

Kiinduló, kezdőszint megállapítása egy-egy tanítási ciklus megkezdésekor,



Egy-egy új tantervi téma kezdetén,



Egy-egy téma lezárása előtt,

2./ Formatív értékelés Célja: Folyamatos információgyűjtés a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérője. Segítő, formáló szándékú. Felhívja a figyelmet az egyéni haladás ütemére, eredményekre, hiányosságokra. A kapott mérési eredmények alapján fejlesztő hatású, egyénre vonatkozó, megerősítő vagy korrekciós nevelő-oktató munkát tervezünk. Alkalmazása: A tanítási-tanulási folyamat egészében megerősítésre, korrigálásra, a tanulók önellenőrző, önértékelő képességének fejlesztésére is alkalmas. 3./ Összegző –lezáró- minősítő értékelés Célja: A tanulók fejlődésének átfogó minősítése. Adott tanítási-tanulási szakasz lezárásakor az elért tudásállapot rögzítése, viszonyítás a követelmények tükrében, az induló tudásállapothoz. Cél – a minősítés. Alkalmazása: 

Nagyobb tanulási témák, időegységek végén (félév, tanév vége)

4. Külső értékelés 

Az iskola keresettségi szintje a környezet függvényében



Tanulmányi, művészeti és sportversenyeken nyújtott teljesítmény



Továbbtanulás, beiskolázás sikeressége



Külső mérések (bemeneti, kimeneti …) eredményessége, tapasztalatai

60

3. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik.

Az

ellenőrzés

kiterjedhet

a

régebben

tanult

tananyaghoz

kapcsolódó

követelményekre is. 4. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsőnegyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; 5. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél: 

a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik:



az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatott írnak.

6. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: 

az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,

 (A

a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. testnevelés

követelményeinek

elsajátítását

csak

gyakorlati

tevékenység

révén

ellenőrizzük.) 7. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott –fejlődött-e vagy hanyatlott- az előző értékeléshez képest.

61

8. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: 

Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.



A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.



Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: 

KIVÁLÓAN TELJESÍTETT



JÓL TELJESÍTETT



MEGFELELŐEN TELJESÍTETT



FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. 9. Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. (lásd. 5. számú melléklet) 10. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. p) Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 11. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

62

12. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 13. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény

Érdemjegy

0-33 %

elégtelen (1)

34-50 %

elégséges (2)

51-75 %

közepes (3)

76-90 %

jó (4)

91-100 %

jeles (5)

14. A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: -

negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

-

ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

-

hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

-

hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés,

-

nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

63

15. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 16. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását a osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi s az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 17. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja;

-

a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

-

kötelességtudó, feladatait teljesíti;

-

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

-

tisztelettudó;

-

társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;

-

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

-

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

-

nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

b) Jó (4) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja;

-

tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

-

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

-

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

-

az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;

-

nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c) Változó (3) az a tanuló, aki: -

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

64

-

a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

-

feladatait nem minden esetben teljesíti;

-

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

-

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

-

igazolatlanul mulasztott;

-

osztályfőnöki intője van.

d) Rossz (2) az a tanuló, aki: -

a házirend előírásait sorozatosan megsérti;

-

feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

-

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

-

társaival a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

-

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

-

több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

-

több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 18. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 19. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 20. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelően, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

65

-

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

-

munkavégzése pontos, megbízható;

-

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

-

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b) Jó (4) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

-

a tanórákon többnyire aktív;

-

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

-

taneszközei tiszták, rendezettek.

c) Változó (3) az a tanuló, akinek: -

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

-

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;

-

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

-

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

-

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórákon többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: -

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

-

az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

-

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

-

feladatait többnyire nem végzi el;

-

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

-

a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;

-

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréshez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

66

21. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten -

példamutató magatartást tanúsít,

-

vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

-

vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

-

vagy iskolai, illetve iskolánk kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

-

vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

22. Az iskolai jutalmazás formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: -

szaktanári dicséret,

-

napközis nevelői dicséret,

-

osztályfőnöki dicséret,

-

igazgatói dicséret,

-

nevelőtestületi dicséret.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén -

szaktárgyi teljesítményért,

-

példamutató magatartásért,

-

kiemelkedő szorgalomért,

-

példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

67

23. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 24. Azt a tanulót, aki -

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

-

vagy a házirend előírásait megszegi,

-

vagy igazolatlanul mulaszt,

-

vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

25. Az iskolai büntetések formái: -

szaktanári figyelmeztetés;

-

napközis nevelői figyelmeztetés;

-

osztályfőnöki intés;

-

osztályfőnöki megrovás;

-

igazgatói figyelmeztetés;

-

igazgatói intés;

-

igazgatói megrovás;

-

tantestületi figyelmeztetés;

-

tantestületi intés;

-

tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben –a vétség súlyára való tekintettel- el lehet térni. 3.5. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: 

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;



az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;

68



az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére –a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl- nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;



a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

3.6. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Iskolánkban oktatott modulok: 5. osztály Tánc és dráma 6. osztály Hon- és népismeret, Egészségnevelés 7. osztály Etika 8. osztály Mozgókép és médiaismeret A modulok értékelése érdemjeggyel történik. A továbbhaladás feltételeit az Oktatási Minisztérium 2000-ben kiadott MODULOK című tantárgyi füzete tartalmazza. 3.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére. Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

69

1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás- és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés-, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.

70

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Évfolyam

1

1.00

1.10

1.23

1.34

1.45

1.55

1.64

1.72

2

1.03

1.13

1.26

1.37

1.48

1.58

1.67

1.75

3

1.06

1.16

1.29

1.40

1.51

1.61

1.70

1.78

4

1.09

1.19

1.30

1.43

1.54

1.64

1.73

1.81

5

1.12

1.22

1.34

1.46

1.57

1.67

1.76

1.84

6

1.15

1.25

1.37

1.49

1.60

1.70

1.79

1.87

7

1.18

1.28

1.40

1.52

1.63

1.73

1.82

1.90

8

1.21

1.31

1.44

1.55

1.66

1.76

1.85

1.93

9

1.24

1.34

1.47

1.58

1.69

1.79

1.88

1.96

10

1.27

1.37

1.50

1.61

1.72

1.82

1.91

1.99

11

1.30

1.40

1.53

1.64

1.75

1.85

1.94

2.02

12

1.33

1.43

1.56

1.67

1.78

1.88

1.97

2.05

13

1.36

1.45

1.59

1.70

1.81

1.91

2.00

2.08

14

1.39

1.48

1.62

1.73

1.84

1.94

2.03

2.11

15

1.42

1.52

1.65

1.76

1.87

1.97

2.06

2.14

16

1.45

1.56

1.68

1.79

1.90

2.00

2.09

2.17

17

1.48

1.58

1.72

1.82

1.93

2.03

2.12

2.20

18

1.51

1.62

1.76

1.85

1.97

2.07

2.16

2.24

19

1.54

1.66

1.80

1.89

2.01

2.11

2.20

2.28

20

1.57

1.70

1.84

1.94

2.05

2.15

2.24

2.32

21

1.61

1.74

1.87

1.98

2.09

2.19

2.28

2.36

71

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Évfolyam

1

0.97

1.08

1.17

1.24

1.31

1.38

1.43

1.47

2

1.00

1.11

1.20

1.27

1.34

1.41

1.45

1.50

3

1.03

1.14

1.23

1.30

1.37

1.44

1.48

1.53

4

1.06

1.17

1.26

1.34

1.40

1.47

1.51

1.56

5

1.09

1.20

1.29

1.38

1.43

1.50

1.54

1.59

6

1.12

1.23

1.32

1.41

1.45

1.53

1.57

1.62

7

1.15

1.26

1.35

1.44

1.48

1.56

1.60

1.65

8

1.19

1.29

1.38

1.47

1.51

1.59

1.63

1.68

9

1.22

1.32

1.41

1.50

1.54

1.62

1.66

1.71

10

1.25

1.35

1.44

1.53

1.57

1.65

1.69

1.74

11

1.29

1.38

1.48

1.56

1.60

1.68

1.72

1.77

12

1.32

1.41

1.50

1.59

1.63

1.71

1.74

1.80

13

1.35

1.44

1.53

1.62

1.66

1.74

1.77

1.84

14

1.39

1.48

1.57

1.65

1.69

1.77

1.80

1.87

15

1.41

1.50

1.60

1.68

1.72

1.80

1.83

1.90

16

1.44

1.53

1.64

1.71

1.76

1.84

1.87

1.94

17

1.47

1.57

1.67

1.74

1.80

1.87

1.91

1.98

18

1.50

1.60

1.70

1.77

1.84

1.90

1.95

2.02

19

1.54

1.64

1.74

1.80

1.88

1.94

1.99

2.05

20

1.57

1.68

1.78

1.84

1.92

1.98

2.03

2.08

21

1.61

1.72

1.81

1.88

1.96

2.02

2.07

2.11

2. feladat: Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: 4 perc

72

Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkótartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az: 1. ütemre törzsemelést végez: 2. ütemre: összeérinti a könyökét az álla alatt. 3. ütemre: visszanyit tarkótartásba. 4. ütemre: törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma: Az elér eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1.

PONTSZÁM

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Évfolyam

1

20

22

24

26

28

30

32

34

2

24

26

28

30

32

34

36

38

3

28

30

32

34

36

38

40

42

4

32

34

36

38

40

42

44

46

5

36

38

40

42

44

46

48

50

6

40

42

44

46

48

50

52

54

7

44

46

48

50

52

54

56

58

8

48

50

52

54

56

58

60

62

9

52

54

56

58

60

62

64

66

10

56

58

60

62

64

66

68

70

11

60

62

64

66

68

70

72

74

12

64

66

68

70

72

74

76

78

13

68

70

72

74

76

78

80

82

84

72

74

76

78

80

82

84

86

73

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1.

PONTSZÁM

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Évfolyam

1

16

19

22

25

28

29

30

32

2

20

23

24

29

32

33

34

36

3

24

27

28

33

36

37

38

40

4

28

31

32

37

40

41

42

44

5

32

35

36

41

44

45

46

48

6

36

39

40

45

48

49

50

52

7

40

43

44

49

52

53

54

56

8

44

47

48

53

56

57

58

60

9

48

51

51

57

60

61

62

64

10

52

55

56

61

64

65

66

68

11

56

59

60

65

68

69

70

72

12

60

63

64

69

72

73

74

76

13

64

67

68

73

76

77

78

80

14

68

71

74

77

80

82

83

84

3. feladat: Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkótartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma 4 perc alatt.

74

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

1.

PONTSZÁM

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Évfolyam

1

25

28

31

34

36

38

40

42

2

30

33

36

39

41

43

45

47

3

35

38

41

44

46

48

50

52

4

40

43

46

49

51

53

55

57

5

45

48

51

54

56

58

60

62

6

50

53

56

59

61

63

65

67

7

55

58

61

64

66

68

70

72

8

60

63

66

69

71

73

75

78

9

65

68

71

74

76

78

80

82

10

70

73

76

79

81

83

85

87

11

75

78

81

84

86

88

90

92

12

80

83

86

89

91

93

95

97

13

85

88

91

94

96

98

100

102

14

90

93

96

98

100

102

104

106

75

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

1.

PONTSZÁM

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Évfolyam

1

20

23

26

29

32

34

36

38

2

25

28

31

34

36

38

40

42

3

30

33

36

39

41

43

45

47

4

35

38

41

44

46

48

50

52

5

40

43

46

49

51

53

55

57

6

45

48

51

54

56

58

60

62

7

50

53

56

59

61

63

65

67

8

55

58

61

64

66

68

70

72

9

60

63

66

69

71

73

75

77

10

65

68

71

74

76

78

80

82

11

70

73

76

79

81

83

85

87

12

75

78

81

84

86

88

90

92

13

80

83

86

89

91

93

95

97

14

85

88

91

94

96

98

100

102

4. feladat: Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

76

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1.

PONTSZÁM

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Évfolyam

1

5

7

9

11

13

15

17

19

2

7

9

11

13

15

17

19

21

3

9

11

13

15

17

19

21

23

4

11

13

15

17

19

21

23

25

5

13

15

17

19

21

23

25

27

6

15

17

19

21

23

25

27

29

7

17

19

21

23

25

27

29

31

8

19

21

23

25

27

29

31

33

9

21

23

25

27

29

31

33

35

10

23

25

27

29

31

33

35

37

11

25

27

29

31

33

35

37

39

12

26

28

30

32

34

36

38

40

13

27

29

31

33

35

37

39

41

14

28

30

32

34

36

38

40

42

77

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

1.

PONTSZÁM

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Évfolyam

1

1

1

2

2

3

4

5

6

2

1

2

2

3

4

5

6

7

3

2

2

3

4

5

6

7

8

4

2

3

4

5

6

7

8

9

5

3

4

5

6

7

8

9

10

6

4

5

6

7

8

9

10

11

7

5

6

7

8

9

10

11

12

8

6

7

8

9

10

11

12

13

9

7

8

9

10

11

12

13

14

10

8

9

10

11

12

13

14

15

11

9

10

11

12

13

14

15

16

12

10

11

12

13

14

15

16

17

13

11

12

13

14

15

16

17

18

14

12

13

14

15

16

17

18

19

5. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján Elért összes pontszám:

Minősítés:

0-11

igen gyenge

12-22

gyenge

23-33

elfogadható

34-43

közepes

44-52

jó

53-63

kiváló

78

3.8. Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás Iskolánkban 53 % a cigány etnikumhoz tartozó tanulók aránya. Célunk, hogy ők is olyan alapműveltséget kapjanak, amely megteremti az esélyegyenlőséget számukra az élet minden területén. Amellett, hogy megőrzik kisebbségi azonosságukat, kultúrájukat, hagyományaikat, nagyon fontos a társadalmi felemelkedésük és beilleszkedésük segítése. Ez a folyamat nagyon hosszú, mert a szemléletváltás nagyon nehéz. Az iskola hiába tesz meg mindent, ha a gyermeket otthon a családban egészen más hatások érik. A program az 1-8. osztályos tanulóknak készült. Célja, hogy elősegítse a tantervben szereplő követelmények teljesítését kiscsoportos keretben. Ugyanakkor megismertesse a cigánykultúra, szokás és hiedelem világ néhány elemét, jeles képviselőit a tanulókkal. Iskolánk ettől a tanévtől igénybevehető integrációs normatívák mellett (1.5. évfolyam) továbbra is kapja – (igaz már csak 50 %-ban – (mert nem folyik kisebbségi nyelvoktatás) az etnikai normatívát. Így az integrációval még nem foglalkozó évfolyamainkon (2-3-4. és 6-7-8) továbbra is e forrásból oldjuk meg a felzárkóztatást. A Ktv. 52.§ (4) bekezdése szerint ez a kötelező órák időtartamának 10 %-a, heti 38 óra. Az integrációs program előfeltétele, de 2 éve működő kisebbségi program helyi tapasztalata is az, hogy a kötelező elemet, a cigány népismeret anyagát, ami az 41/2002. OM rendelettel előírt etnikai oktatás kerettantervére épül, tantárgyakba integrálva, a kisebbség, de a többség számára is megismerhetővé kell tenni. A szakmai munkaközösségek az integrációt elvégezték. A cigányság történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zene- és tánckultúrájáról, hagyományairól

más

tananyaghoz

csatoltan

tanulnak

tanítványaink.

A

magasabb

évfolyamokon szó esik a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezeteiről, intézményeiről is. Így ere külön órakeretet nem használunk fel. Az iskolai sikerességet elősegítő készségfejlesztést a legfontosabb közismereti tárgyakból (magyar, matematika) tantárgyi felzárkóztató órákkal biztosítjuk. Ezek célja, hogy tanulóink elkerüljék a tantárgyi eredménytelenség miatti bukásokat, évismétléseket. Ezeken természetesen továbbra is lehetőségeket biztosítunk az etnikumhoz nem tartozó, de tanulási gondokkal küzdő minden tanulónk számára. Reméljük, hogy e felzárkóztató órák továbbra is eredményt hoznak, s elfogadottak maradnak a szülők, s látogatottak a tanulók körében. Az 1-esre és 2-re álló tanulóknak „kötelező” a

79

részvétel. Mentességet a legalább közepesen teljesítő tanuló kaphat írásbeli szülői kérés s osztályfőnöki bejegyzés alapján. Ez évfolyamonként 2-2 óra. 2. évfolyam

1 magyar

1 matematika

3. évfolyam

1 magyar

1 matematika

4. évfolyam

1 magyar

1 matematika

6. évfolyam

1 magyar

1 matematika

7. évfolyam

1 magyar

1 matematika

1 idegen nyelv

8. évfolyam

1 magyar

1 matematika

1 idegen nyelv

Összesen: 12 óra x 2 = 24 óra Tehetséggondozás: 14 óra Mivel iskolánkban művészeti iskola is működik, fő célunk, hogy lehetőleg minden zenében, táncban, kézművességben, színjátszásban tehetséges cigány tanuló is részese legyen a művészeti nevelésnek is. Aki pedig szorgalma miatt abból kimaradna a sport- csoportokban még mindig teljesíthet. Legfontosabb célunk még a cigány tanulók napközis felvételének szorgalmazása a GYIF-es nevelő és a Családsegítő Szolgálat szakembereinek segítségével, tanulószoba további működtetése, hisz így kibővülnének a segítségnyújtás formái: napi 3szori étkezés, meleg ebéd, segítség a tanulásban, tartalmasabb nevelő, személyiségfejlesztő munka valósulhatna meg. A Pedagógiai programba beépített osztálykirándulásainkra, Erdei iskolába elvisszük és minden egyéb közösségi programba bevonjuk a cigány származású gyerekeket is. Iskolánk könyvtárában gyűjtjük, nyilvántartjuk, és állandóan bővítjük az e programban felhasználható szakirodalmat, segédanyagot s azokat a tanulók, nevelők rendelkezésére bocsátjuk. Bátorítjuk a helyi hagyományokat ismerő és őrző cigány származású felnőttek tapasztalatainak felhasználását is nevelő munkánk érdekében, valamint továbbra is szeretnénk ápolni jó partneri kapcsolatainkat a szülők, a kisebbségi vezetők felé. Felzárkóztató foglalkozások tematikus blokkja Magyar nyelv és irodalom 1-4 osztály 1. Beszédfejlesztés /szóbeli szövegalkotás/ -

kapcsolat felvétel /köszönés, megszólítás, bemutatkozás stb./

-

szándéknyilvánítás /kérés, tudakozódás stb./

80

-

véleménynyilvánítás /árulkodás, panasz stb./

- elbeszélés és leírás /képelemzés stb./ 3. Helyes ejtés, versmondás - beszédmozgás, beszédhallás finomítása, fejlesztése - légzéstechnikai gyakorlatok - artikulációs gyakorlatok - ritmus és időtartam gyakorlatok - hangsúly, hanglejtés gyakorlatok 4. Olvasási kedv és önművelési igény felkeltése /könyvhasználat tanítása/ 5. Helyesírás gyakorlása 6. Mimetikus játékok: önkifejezés - irodalmi élményszerzés 7. Önismeret - önértékelés - sikeres társadalmi beilleszkedés /személyi adatokra vonatkozó ismeretek, reális énkép, pszichikus és morális tulajdonságok/ Az anyanyelv tanításának célja, hogy a tanulók már meglévő nyelvi tudását továbbfejlessze, az olvasást, a szóbeli és az írásos nyelvhasználatot tervszerűen alakítsa. Az irodalmi művek olvastatásával, megértésével, elemeztetésével, az olvasás és az írásos eszközhasználatával elősegítse a gyermekek személyiségének gazdagodását. Az olvasás tanulásában előtérbe helyezzük szövegértő olvasás képességének fejlesztését, miközben folyamatosan alakítjuk az olvasás technikáját is. Az írástanulásban a technikai biztonságon alapuló eszközjelleget hangsúlyozzuk. A szóbeli és az írásbeli kifejezést a gyermeki spontán alkotóképesség megőrzésére alapozottan, a kommunikációs szempontokat is figyelembe véve fejlesztjük. A nyelvtani ismereteket tudatosítjuk, a helyesírást gyakoroltatjuk. Kiemelt feladat a gyengébb tanulók segítése mellett a tehetséges tanulók fejlesztése.

81

MATEMATIKA /1. osztály/ Számfogalom kialakítása. Számok neve, számképe. Nagyságviszonyok: több, kevesebb, ugyanannyi. Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok. Összeadás, kivonás, pótlás a 20-as számkörben. Tízesátlépéssel is. Egyszerű sorozatok hiányzó elemeinek a pótlása. Szabályjáték: a táblázat elemeinek pótlása a szabály ismeretében. Szöveges feladatok lejegyzése, számtannyelven való felírása /rajz készítése/ megoldása. MATEMATIKA /2. osztály/ Számkörbővités 100-ig. Teljes kétjegyű számok összeadására és kivonására. A szorzás és az osztás fogalma. A szorzótáblák és a bennfoglalótáblák felépítése. Szöveges feladatok. 3. osztály: - Számolási készség fejlesztése - Írásbeli műveletek elmélyítése, gyakorlása - Egyszerű szabályjátékok megoldása - Logikus gondolkodás fejlesztése. 4. osztály: Az egyes témakörök felépítésénél a módszertani fokozatosság elvét követve, apró lépésekre bontott tananyag lehetőséget biztosít a gyengébb tanulóknak is az ismeretek biztosabb elsajátítására. A feladatok megoldásánál az egyszerűbb feladatoktól haladunk és tervezünk az egyre nehezebbek köréből. Az analógiás lehetőséget kihasználva mélyítjük a meglévő ismereteket és segítjük az újak megértését. Az alapműveleteket biztosan megoldó tanuló a feladatmegoldásokban, a szöveges feladatok, a gondolkodtatóbb, nehezebb feladatok megoldásánál az összefüggések feltárására összpontosíthat. Elengedhetetlenül fontos a folyamatos ismétlés megtervezése pl. szorzó bennfoglaló táblák a 4. osztályban. A nem jegyszerző céllal végzett mérések választ adnak arra, kik azok a tanulók akikkel felzárkóztatni, illetve differenciáltan nehezebb feladatok megoldása felé lehet irányítani.

82

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM /5-8. osztály/ 5. osztály: 1. Az olvasási készség fejlesztése - szövegértés - /hangos és néma olvasás/ 2. A fogalmazási ismeretek bővítése, az olvasás megszerettetése 3. Az anyanyelvi órákon a helyesírás gyakorlása nyelvhelyesség, beszédkultúra. 6. osztály: 1. Az olvasási készség fejlesztése, szövegértés, hangos és néma olvasással, a lényeg megfogalmazása. 2. Irodalomelméleti ismeretek 3. A fogalmazási készség fejlesztése 4. Az anyanyelvi órákon: szófajtan /az ige és a névszók helyesírása, felismerése/. 7. osztály: 1. Szövegértő feladatok 2. Írásbeli és szóbeli kifejező készség fejlesztése 3. Mondattan - szintagmák. A fő mondatrészek és a bővítmények felismerése, kifejezőeszközeik megnevezése. 4. A fogalmazási ismeretek elmélyítése 5. Irodalmi szemelvények a cigányság kultúrájából 8. osztály: 1. Kommunikáció /szituációk és a nyelvhasználat összefüggése/ 2. Lírai versek: Bari Károly cigányköltő néhány verse 3. Ismétlés: a mondattan, szófajtan, hangtan 4. Az összetett mondatok tagmondatainak összefüggése és ábrázolásuk. MATEMATIKA /5-8. osztály/ 5. osztály:

83

- a természetes számok - A törtek, a tizedes törtek - Műveletek /összeadás, kivonás, szorzás, osztás/ 6. osztály: - ugyanaz mint az 5. osztályban - Egyszerű alakzatok kerülete, területe, kocka, téglatest felszíne, térfogata. 7. osztály: - Az előző két év anyaga - Egyszerű %-os számításos feladatok 8. osztály: - az eddigiek - Hatványok. Egyszerű egyenletek - Testek felszíne, térfogata FIZIKA 6-8. osztályig 6. osztály: Fizikai gyakorlatok végzése: tömeg, térfogat, erőmérés. Külön gyakoroltatni a számításos feladatok megoldását. Kapcsolatot teremteni a fizikából tanultak és a természet jelenségei között, magyarázat keresése az "érthetetlen változásokra". 7. osztály: Az elektromos áram hatásainak és jelentőségének elmélyítése. Feladatok megoldása, gyakoroltatása. Az egyszerűgépek használatának jelentősége. Hőerőgépek és a belsőégésű hőerőgépek működésének elve. A tanultak felhasználása a gyakorlatban, kísérletezés. 8. osztály: A különböző mozgások okai.

84

Az elektromos áram haszna, veszélyei. Az elektromosságot használó eszközök működési elve: transzformátor, TV, rádió, magnetofon, izzólámpa stb. Érdekes kísérletek a fény kettős természetének bizonyítására. KÉMIA 7-8. osztály: Tárgyalandó anyag: - Szeretnénk az anyagok szerkezetét, jellemző tulajdonságait és kémiai viselkedését jobban megismertetni. A kémia alaptörvényeinek gyakorlati oldaláról történő megismertetését végrehajtani. - Áttekinteni a periódusos rendszer elemcsoportjait, azok felhasználását és vegyületeit. Megismertetni a szénvegyületeket, azok szerkezetét és csoportjait. - Ismertetni a természeti környezetbe kerülő vegyi anyagokat és azok szennyező hatását. A Föld és az ÉLET védelmét. TECHNIKA 5-8. osztály: Tárgyalandó anyag: - Anyagok sajátosságainak és gyakorlati felhasználásuk megismerése /pl: agyag, papír, fonal, fa, fémek, műanyagok/ - Konyhakerti és háztáji növénytermesztés gyakorlati kivitelezési ismeretek bővítése. /pl: zöldségfélék, gyümölcsök, gabonafajták, ipari fa, gyógynövény termesztés, felhasználási ismeretek elsajátítása/. -Állattenyésztési, tartási ismeretek gyarapítása /pl: baromfi, sertés, juh, kecske, szarvasmarha/ - Háztartástechnikai ismeretek fejlesztése /pl: munkamegosztás, munkaszervezés, vásárlás, tárolás, sütés, főzés, varrás, kötés, horgolás, mosás, takarítás-DOMOTIKA/

85

MŰSZAKI ISMERETEK ÉS GYAKORLATOK FEJLESZTÉSE - Közlekedés és eszközeinek megismerése: vízen, szárazföldön, levegőben és azon kívül. - A háztartásban, kertben, barkácsműhelyben használatos gépek megismerése, működésük és használatukon keresztül /pl.: megismerni a gépegységeket, hajtásokat, közműveket/ - A gépek szerkezetének megismerése /pl.: térhatárolók, kötések, tengelyek és csapágyazásuk, mechanizmusuk, irányító, szabályozószerkezetek stb./ -Motorok és működésük /pl.: gőzgép, 2-4 ütemű Ottó, 2-4 ütemű dízel, Vankel és villanymotorok/ - Műszaki terv és tereprajz készítési ismeretek fejlesztése. -Villamos energiák termálos és fogyasztás megismerése. /pl.: Erőművek tüzelőanyag szerint/, az elektromos áram veszélyei fogyasztásmérés, villamos hőkészülékek, motorok, univerzális lakáskarbantartó gépek, barkácsgépek, kiskerti gépek, lakás vízellátása, fűtése.

INFORMATIKA: - Audiovizuális eszközök és használatuk /pl: hangtechnika, képtechnika, videotechnika/ - Automatizálás a termelésben és a háztartásban /vezérlés, szabályozás/ - Számológép - számítógép használatának megismerése. /pl.: párbeszéd a géppel, távfeldolgozás, információs gép, vonalkód - kód leolvasógép,

86

szervezés, tanulás stb./ - Az emberi munka mentesítése, a robot és irányítása. Cigány népismeret anyagának beépítése az alsós tantervbe 1. évfolyam: évi 10 óra Magyar: 8 óra Cigány gyermekirodalom: kiszámolók, csúfolók, versek, ördög-, tündér-, állat és tréfás mesék, népmesék, műmesék dramatizálás, szituációs játékok. Ének: 2 óra Egyszerű gyerekdalok, tánclépések, ritmusgyakorlatok 2. évfolyam: évi: 12 óra Magyar: 6 óra Cigány gyermekirodalom, elsős anyaga bővül: kiszámolók, nyelvtörők, memoriterek (Szécsi Margit, Bari Károly művei) Ének: 2 óra Aszimmetrikus ritmusok Hangszerpótló eszközök Nemzetközi cigánydalok Környezet: 2 óra Növények és állatok jelentősége a cigány ember életében Testnevelés: 2 óra Egyszerű tánclépésekből tánc kialakítása 3. évfolyam: évi: 12 óra Magyar: 6 óra Gyermekirodalom bővül: szólások, eredetmesék, mesemondási szokások, mondák Ének: 3 óra Autentikus és népies műzene jellemző ének- és hangszerhasználat Környezet: 1 óra Mit jelent a cigányok életében az orvoslás, „kuruzslás”? Testnevelés: 2 óra Az oláh cigány tánc egy fajtájának (Szatmári táncok) alaplépései

87

4. évfolyam: évi 12 óra Magyar: 6 óra Eredet – és műmesék, történetek, novellarészletek, legendák híres emberekről jelképeik (zászló, himnusz) Cigány közösségek – hierarchiája Környezet: 2 óra Család, nemzettség – „akikre büszkék lehetünk…” Kutatómunka, ismeretek gyűjtése más népekről Ének: 2 óra Néhány dal cigány nyelven való éneklése, hangszerpótló eszközök használata kíséretként Rajz: 2 óra Képzőművészeti alkotások felismerése téma és alkotások szerint Művészetük szín – és formagazdagságának megjelenítése Cigány hon- és népismeret anyagának beépítése felsős tantervbe 5. évfolyam: évi 25 óra Ének: 6 óra Jellemző dalok, ének és táncszokások ünnepekhez kapcsolódva A cigány népzene jellemzői: hallgatók, pergetők A helyi cigány közösség zenekultúrája Rajz: 3 óra A cigány népviselet szín – és formagazdasága Díszítő elemek – színhasználat A cigány és a magyar népviselet színeinek összehasonlítása Hon- és népismeret: 9 óra Az emberi élet fordulóinak ünnepeihez kapcsolódó helyi szokások Húsvét: a nagyheti ünnepkör szokásai, húsvét vasárnap, köszöntők, tojásjátékok ügyességpróbák Húsvéthétfő, locsolkodás, locsolóversek, ajándékok Keresztelő: az újszülöttel kapcsolatos hiedelmek, altatók, mondókák Nevezetes népszokások ünnepek A sorsfordulókhoz (születés, házasságkötés) kapcsolódó szokások

88

A lakóhely életének legfontosabb eseményei A közösség tagjainak különböző viselete Viseletelemzés: formák, színek, díszek jellegzetességei, közlő funkciója, a férfi és a ruházatának különbsége A cigányok régi és újabb stílusú népviselete Irodalom: 7 óra Eredetmondák, balladák, anekdoták (Bari Károly, Berze Nagy János, Barcs Tibor, Rostás Farkas György gyűjtéséből) A cigány nép eredetmondája A Nap és a Hold története A lyukasztó eredete A medvetáncoltatás eredete Száz szegecske Mérges kígyó Kicsi kígyó, piros kígyó 6. évfolyam: évi: 26 óra Ének-zene: 5 óra Magyarországi és nemzetközi cigány népdalok Népdalok, műdalok, zenei szemelvények Adatok a cigányzene fejlődésének történetéből Híres cigány előadók életútja Rajz: 5 óra A komponálás jellegzetes módja a cigány képzőművészeti alkotásokban Péli Tamás, Balázs János, Szentandrássy István műveiben A cigány kézműves tárgyak jellegzetességeinek megfigyelése Irodalom: 6 óra A hazai cigány elbeszélő irodalom pl. Orsós Jakab: Aki hallja, aki nem hallja

89

Osztojkán Béla: A halállal egy fedél alatt Lakatos Menyhért: Füstös képek – részletek, de lehet ezektől a szerzőktől más mű is. Cigány eredetmondák, balladák pl. Bari Károly, Rostás Farkas György gyűjtéséből Történelem: 10 óra A vándorlás ideje A közösség tagjainak feladatai (vezetők, védelmezők) A kompániák közti kapcsolattartás Romani Kis – íratlan szabályok Patyív – cigány közösségi normák rendszere Életmód, foglalkozás – gazdasági tevékenységek Vándoripar, céhes ipar Hagyományos cigány mesterségek Cserekereskedelem, lókupecség Zenélés A mesterségek haszna 7. évfolyam: évi 25 óra Ének: 5 óra A cigányzene fogalmának kialakítása, változása Cigányzenészek Magyarországon (Híres bandák és zenészek életútja, életműve) A zenélés, mint életforma Cigányzenészek külföldön régen és most. Rajz: 5 óra A cigány képzőművészet sajátosságainak felismerése, megfogalmazása, jellegzetes és kiemelkedő alkotások elemzése Irodalom: 5 óra A líra képviselői a cigány irodalomban Bari Károly

90

Rostás Farkas György Szepesi József Jónás Tamás Choli Daróczi József művei Történelem: 10 óra A cigányság eredete Az életmód alakulása különböző korokban Az egyes cigány csoportok (oláh-, beás, romungro) főbb jellemzői A népcsoportok elnevezése, földrajzi elhelyezkedésük A kézművesség, mint a megélhetés és a védelemre találás eszköze Mátyás király privilégium levele A XVII.-XIX. Századi életmód 8. évfolyam: évi 25 óra Ének: 3 óra Népdalok, műdalok, zenei szemelvények éneklése emlékezetből A XIX-XX. századi elemeket felhasználó műtáncok (Liszt, Kodály) Nemzetközi sikereket elért magyar cigányegyüttesek repertoárja (pl. Száztagú cigányzenekar) Rajz: 2 óra Képzőművészeti alkotások felismerése, megnevezése (alkotó, cím) Festői alkotások stílusjegyeinek felismerése Irodalom: 10 óra A cigánypróza meghatározó egyéniségei (Lakatos Menyhért, Osztojkán Béla, Orsós Jakab, Holdosi József regényei részletek) A XX. századi magyar irodalom, cigányságképe (pl. Gárdonyi, Ady, Móricz, Babits műveiben stb.) A világirodalom híres cigányábrázolásai A cigány irodalom élő műhelyei (sajtótermékek Lungo Drom, Amare Drom stb.)

91

Történelem: 10 óra A magyarországi cigányság hitélete, a Szűz Mária kultusz Magyarországi cigány kutatók munkásságának ismertetése -

Wislocki Henrik

-

Erdős Kamil

-

Bari Károly

A cigány kisebbség helyzete Magyarországon Az 1993. évi törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól Az Országos Cigány Önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok szerepe Kisebbségi oktatást felvállaló középfokú oktatási intézmények

92

4. Eltérő tantervű tagozat (Sajátos nevelési igényű tanulók nevelési programja) Törvényi háttér 1. A Kt. 121. §-a (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki, és az eredeti 28-31. pont jelölése 30-33. pontra változik: „28. sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; speciális tanterv, tankönyv, speciális gyógyászati és technikai eszközök; a szakértői bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása;

2. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a) értelmi; tanulásban akadályozott. b) Pszichés

fejlődés

zavarai:

dyslexia,

dysgraphia,

dyscalculia,

kóros

aktivitászavar.

3. 30 § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Szakértői véleményében foglaltak szerint – a korai fejlesztés és gondozás, óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelése és oktatása, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban: (a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók külön vagy közös – nevelésében és oktatásában részt vevő iskola:

gyógypedagógiai

nevelésben-oktatásban

részt

vevő

nevelési-oktatási

93

intézmény) történhet. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelésioktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. Nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek. A nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján. A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, illetve a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa. A jegyző által kijelölt nevelési-oktatási intézmény nem tudja felvenni, a szakértői véleményt adó intézmény megkísérel másik, a sajátos neveléshez és oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező nevelés-oktatási intézményt találni. A helyi pedagógiai programunk elkészítésekor figyelembe vettük a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét. Az irányelv határozza meg -

a Nemzeti Alaptanterv minimális követelményeinek módosítási lehetőségeit,

-

a műveltségi tartalmak kijelölésekor egyes területek elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit,

-

az iskolaérettséget megalapozó iskoláskor előtti fejlődés egyes funkcióinak és szakaszainak további iskolai fejlesztési formáit,

-

a sérült képességek rehabilitációs célú korrekciójának területeit,

-

a tananyagátadás és a fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli meghosszabbításának lehetőségeit.

A Irányelv egyaránt vonatkozik a fogyatékos tanulók más, nem fogyatékos tanulókkal együtt (integráltan) és tőlük elkülönítetten (szegregáltan) történő nevelésére, oktatására. Fontos a tervezésben a helyi sajátosságok figyelembevétel, a tanulók életkörülményeinek reális felmérése, az értelmi fogyatékosság és szociokultúrális retardációból adódó hátrányok kezelése. Törekedni kell az esélyegyenlőtlenség

csökkentésére.

Ennek

megfelelően

az

oktatás

alapkoncepciójában olyan tantervre van szükség, amely a NAT-tal kompatíbilis. Ezek mellett az oktatásnak meg kell őriznie a terápiás és korrekciós jellegét is. Az évfolyamok csoportosítása a következőképpen valósul meg:

94

Összevont optimális létszámú 1-3. osztály

22,5 óra

Összevont optimális létszámú 2-4. osztály

22,5 óra

Összevont optimális létszámú 5-8. osztály

28 óra 73 óra

Alsó tagozat: Évfolyam/tantárgy:

1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

K

Ö

K

Ö

K

Ö

K

Ö

Magyar

4

4

4

4

4

4

4

4

Matematika

2,5

2

2,5

2

2.,5

2

2,5

2

Környezetismeret

1

1

1

1

1

1

1

1

Technika

1

1

1

1

Ének-zene

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

Testnevelés

2

2

2

2

Összesen:

12,5

Rehabilitáció

7

12,5

/15 3

7

3

12,5

7

3

12,5

7

3

%/ Felső tagozat: Évfolyam/tantárgy:

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

K

Ö

K

Ö

K

Ö

K

Ö

Magyar

2

4

2

3,5

2

3,5

2

3

Matematika

1

3

1

3

1

3

1

3

Történelem

1

1,5

1

1,5

1

1,5

1

1,5

Ének-zene

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

Testnevelés

2

2

2

2

Természetismeret

1

Földrajz

1

1

1

2

1

2

2

2

0,5

2

0,5

2

0,5

Technika/Informatika 1

1

1

1

Osztályfőnöki

1

1

1

Német

1

1

1

95

Összesen:

13

Rehabilitáció /15%/

4

9,5

13

9,5

4

13

10,5

4

14

10

4

A tanulók értékelése 1-3. osztály Szöveges értékelés. 4-8. osztály 1-5-ig érdemjeggyel.

Magyar nyelv és irodalom A magyar nyelv és irodalom tantárgyat 1-6. osztályokban a kötelező óraszám 28-38 %-ában, a 7-8. osztályokban ez az arány csökken 22-28 %-ra. Ebben az időkeretben az alábbiakat kívánjuk megvalósítani: Első osztály: Heti óraszám: 8. Beszéd és beszédértés fejlesztése. Aktív és passzív szókincs gyarapítása Beszédhibák korrigálása /logopédia/ Megfigyelések, élmények elmondása néhány mondatban Elemi jelzések megértése /mimika, kézjelzés, stb./ Alak, forma észlelése és elkülönítése Grafomotoros percepció és a finom motorikum fejlesztése rajzokkal Lateralitás vizsgálata rajzokkal. A beszédlégzés kialakítása. Beszédhangok hangoztatása, diszkriminálása. Egyszerű mondókák, versek tanulása. Szituatív beszéd kialakítása.

96

Egyszerű mondatok alkotása és bővítése.

Olvasás és írás tanulása. Egyjegyű mássalhangzók, magánhangzók. Azonos alakú nagybetűk. Alak, forma megfigyeltetése. Betűk megnevezése, hangoztatása. Iránygyakorlatok /alá, fölé, mellé, stb./ Dyslexia prevenció. Betűelemek tanítása, előírás után másolás. A kis írott és nyomtatott betűk tanítása a hosszú mássalhangzók nélkül. Második osztály: Heti óraszám: 8. Az első osztályban tanultak kibővítése és megerősítése. Folyamatos beszédfejlesztés és korrekció. Beszédművelés fejlesztése. A hosszú mássalhangzók elsajátítása, illetve a nagybetűk megtanulása. A betűk egyeztetése. Nyomtatott és írott szavak hibátlan másolása. Tollbamondás. Rövid olvasmányok feldolgozása, események felsorolása. Az írásjelek pontos megtanulása. Szótagoló olvasás kialakítása. Kétjegyű mássalhangzók megtanítása. Emlékezetből 2-3 szó leírása. Tudjon megnevezni néhány gyakran előforduló szereplőt. Rajz segítségével fejezze ki az olvasott szöveg megértését. Tanuljon meg további mondókákat és egyszerű gyermekverseket. Harmadik osztály: Heti óraszám: 8.

97

Némán és hangosan olvasott szövegek szóbeli elmondása. Események elmondása tárgyképek segítségével. Beszédkészség fejlesztése, hibás kiejtés korrekciója. Mondatok bővítése és szűkítése a tartalomnak megfelelően. A megfelelő hangerő és hangmagasság kialakítása. Tiszta, érthető kiejtés. Olvasás és szövegértés: 4-8 mondatos mese olvasása, tartalom elmondása. Könnyebb szöveg néma olvasása után feladat megoldás. Hangkapcsolati szabályoknak megfelelő olvasás kialakítása. Szóbeli kifejezés: Köszönési formák, jókívánságok tanulása. Eseményekhez kapcsolódó kérdéseket legyen képes feltenni. A vokális és konszonáns hangokat legyen képes elválasztani egymástól. Rokon és ellentétes szavakat ismerjen fel. A mesék olvasásánál ismerje fel az idő s tér szerepét. A főbb szereplőket legyen képes megnevezni és jellemezni néhány mondattal. Tanuljon meg 3-4 gyermekverset. Fontos a szép külalakú írás kialakítása. Legyen képes tollbamondás után 4-5 betűs szavakat írni, illetve emlékezetből szavakat, egyszerű tőmondatokat írni. Kiemelt hangsúlyt kap a dyslexiás tünetek redukciója. Negyedik osztály: Heti óraszám: 6. Irodalom Mesék, népdalok, mondák A mesék világa. Magyar és más népek meséi.

98

Mese és monda közötti különbségek. A valóság határa. A mondák világa Arany, Móra, Benedek munkái alapján. Rólad szól a mese. Móra, Gárdonyi, Ágh, Sinka, Sánta, Rimbaud, Weöres, Nagy Ágnes, Exupery munkássága segítségével.

Nyelvtan: Mondatfajták A mondat részei. Az alanyi rész bővítményei. A szavak jelentése. Hangalak és jelentéstan. Egy és többjelentésű szavak. Azonos alakú szava. Szinoním. Anoním szavak. Szófajtan. Az igeidők. Szószerkezettan. Szótő és toldalékai. Egyszerű és összetett szavak. Hatodik osztály: Heti óraszám: 6. Így élet a szabadságharc költője. Petőfi Sándor és kora. Itt születtem én… A vándorút. A költői hírnév. Talpra magyar hí a haza. Pató Pál. A nép nevében.

99

Föltámadott a tenger. Petőfi a János vitéz. Hétköznapok és csaták hősei. Gárdonyi Géza: Egri csillagok. Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember. Daniel Defoe: Robinson. Krúdy, Németh Imre, József Attila, Illyés Gyula művészete.

Nyelvtan: Mondattan ismétlése. Szófajtan bővítése. A szófajok helyesírása. A névszó. A névelő. A névutó. A névmások. Az igeidők. Az ige kijelentő, feltételes és felszólító módja. Az igeragozás. Az igekötő. A határozószók. Hetedik osztály: „S mi vagyok én … egy népi sarjadék” Arany élete és kora. Arany és Petőfi barátsága. A családi kör. A megszemélyesítés. Az életkép. A fülemile.

100

Arany János: Toldi. „Valami nagy-nagy tüzet kellene rakni” Vörösmarty: Emlékkönyvbe. Petőfi: A nép. Az elbeszélés vagy novella. Mikszáth: A néhai bárány. Móricz Zsigmond: Életem regénye. A hét krajcár. Móricz: Légy jó mindhalálig. József Attila élete és költészete. A szemléletesség eszközei. -

József A.: A tél.

-

Fazekas Mihály: Ludas Matyi

-

Szegény gyerekek a Szigeten.

-

Molnár: A Pál utcai fiúk.

Nyelvtan: A mondatrészek. Alany és állítmány nélküli mondatok. A tárgy. A határozók /hely, idő, eszköz, társ, mód, ok/ A módhatározók szófajai. A jelzők /minőség, mennyiség, birtokos jelzők/ A minőségjelzők szófajai. Nyolcadik osztály: „A haza minden előtt” Csokonai élete és kora Magyar! Hajnal hasad4 Hass, alkoss, gyarpíts… Kölcsey: Himnusz

101

Kölcsey: Parainesis Vörösmarty élete és költészete. Szózat. Szép Ilonka. Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet, Csatában, Pacsirta szót hallok megint. Jókai Mór élete, kora és munkássága. A kőszívű ember fiai. „Ember lenni mindig, minden körülményben. Ady élete, kora és költészete. Üzenet egykori iskolámnak. Mert engem szeretsz. A magyar Ugaron. A grófi szérűn. Dózsa György. Őrizem a szemed, stb. József Attila élete, kora és költészete. Tiszta szívvel, Gyöngy, Judit, Eszmélet, Ősz, stb. Radnóti Miklós kora, élete és költészete. Himnusz a békéről. Levél a hitveshez, stb. „Magyar táj magyar ecsettel” Petőfi tájleíró költészete. Weöres Sándor. Móricz Zsigmond. Végh Antal. Tóth Árpád. Nagy László. Babits Mihály. Kosztolányi Dezső munkájának bemutatásán keresztül.

102

Nyelvtan: Nyelv és beszéd. A mondatokról, szavakról és hangokról tanultak ismétlése. Az egyszerű mondat. Mondatfajták. A szavak hangalakja és jelentése. A szófajok. A mondatrészek. Helyesírásunk alapelvei. Az összetett mondat. A mellérendelt összetett mondatok. Az alárendelt összetett mondatok. Nyelvünk élete. A nyelvünk változásai. A szóösszetétel. A szóképzés. Igék képzése igékből. Igék képzése névszókból. Névszók képzése. A hivatalos ügyintézés. Önéletrajz írása. Földünk és környezetünk A környezetismeret tantárgy fontos alapozó tantárgya a biológia, földrajz, természetismeret tárgyak oktatásában. Tanítására az első pedagógiai szakaszban kerül sor, a következő felosztásba: Első osztály: Kiemelt szerepet kap a beszédmegértés és a beszédkészség fejlesztése a közvetlen környezet megismerésén keresztül. Alapvető követelmény:

103

Ismerje és nevezze meg környezete legjellemzőbb tárgyait és azok 3-4 jellemző tulajdonságát /szín, forma/. Ismerje fel két tárgy közötti azonosságokat és a különböző tulajdonságokat, ezeket legyen képes elmondani. Ismerje fel és nevezze meg a tárgyak anyagát /papír, fa, stb./ Tudatosítani kell, hogy a növények, állatok és emberek élőlények. Nevezzék meg a testrészeiket és ismerjék azok védelmének szükségességét. Tudják a hét napjait, az év hónapjait megnevezni. Legyen tisztában saját adataival. Ismerkedjenek az elemi közlekedési szabályokkal. Második osztály: Az első osztályban tanultak ismétlése és kibővítése, különös tekintettel az aktív szókincs bővítésére. A környezetében lévő tárgyaknak tudják megnevezni a lényeges és kevésbé lényeges tulajdonságait. A tárgyak anyagainak megnevezése mellett az anyagok közötti lényeges különbségeket vegyék észre. Legyen képes a környezetében lévő tárgyakat csoportosítani. Ismerjék az élőlények legfontosabb jellemzőit, pl.: mozgás, növekedés, elpusztulás, beszéd, stb. Ismerjék testtájaikat és tájékozódjanak a testsémán belül. Az évszakok jellemzőit legyenek képesek mondatokba foglalva elmondani. Negyedik osztály: A településformák és jellemző tulajdonságaik. A településformák és az ott élők életmódja közötti összefüggések megfigyeltetése. A növények főbb részei. A

gyümölcsöskert

jellegzetes

növényei.

A

gyümölcsösben

előforduló

munkafolyamatok /betakarítás, védelem, szerszámok használata, stb./ Az erdőben megfigyelhető növények. A tűlevelűk és lombhullatók fogalma. Szántóföldi növények. Búza, zab, rozs, árpa, kukorica, burgonya jellemzői, felhasználási lehetőségei. Mérések és mértékegységek. Ismerje meg a leggyakoribb háziállatokat: szarvasmarha, ló, sertés, juh, stb. Ismerje azok életmódját, gazdasági szerepét. Az ember szerepe a növénytermesztésben és állattenyésztésben.

104

Ötödik osztály: Az alaprajz és a térkép. Tájékozódás Magyarország domborzati térképén. Hazánk megyéi és éghajlata. Élet a hazai tájon. Alföld. Gyümölcs és zöldség termesztés. Jellegzetes zöldségeink és gyümölcseink. A cserebogár. A konzervipar. A Nagykunság és növénytermesztése. Szolnok. A háziszárnyasok. A Kisalföld és növénytermesztése. Az Alpokalja felszíne és éghajlata. A Dunántúli-dombság és a Mecsek mezőgazdasága s bányászata. A szénbányászat. A csiperkegomba mesterséges termesztése. A szén keletkezése. Élet a Dunántúli-középhegységben. Felszíne, éghajlata. Jellegzetes növényzete. Ásványa: a bauxit és a barnakőszén. A Balaton. A vizek és vízpartok élővilága. A nád és gyékény. Az Északi-középhegység felszíne, éghajlata. A Mátra. Az erdőtelepítés. Védett területek jelentősége. Ásványkincsei. Az aggteleki cseppkőbarlang. Fővárosunk Budapest. Hazánk helye Európában és a Földön. Éghajlati övek a földön. A Földrajz tantárgyat a NAT javaslata alapján a második pedagógiai szakaszba kezdi meg oktatni, nevezetesen a 7. és 8. évfolyamokon. Tekintettel arra, hogy jelenleg nem tervezzük a harmadik pedagógiai szakasz bevezetését, így a földrajzot már a 6. osztálytól kezdve oktatni kívánjuk az elemi ismeretek átadása érdekében. A tervezet szerint a kötelező óraszám 8-12 %-ának arányában tanítható ez a tantárgy.

105

Feltétlenül említést kell tenni arról is, hogy a földrajz kiemelt szerepet kap a gyermekeink korrekciós oktatásában, tekintettel arra, hogy elősegíti a fogyatékos tanulók térbeli tájékozódásának kialakítását, az emlékezetfejlesztést és az asszociációt is. E tárgyak korrekciós, terápiás jellegét tehát meg kell őrizni a következőkben is. Hatodik osztály: Tájékozódás a földgömbön és a térképen. A térképjelölések tanítása, térképolvasás. Óceánok, kontinensek. A földgömb. Az éghajlat. A Föld éghajlati övei. Afrika fekvése, határai, felszíne és vízrajza. Afrika tájai. Szahara, Szudán, stb. Afrika éghajlata, növényzete, állatvilága. Afrika gazdasági élete. Ausztrália és Óceánia. Lakói, gazdasági élete, természeti adottsága. Amerika felfedezése. Tájai, felszíne, vizei. Bontva: Észak-Amerika tájai, országai, lakói, természeti adottságai, gazdasági élete. KözépAmerika tájai és lakói. Dél-Amerika országai, éghajlata, növény és állatvilága, mezőgazdasága és ipara. Ázsia fekvése, határa, nagysága, lakói, felszíne, éghajlata, vizei. Természetes növényzete és állatvilága. Ázsia országai, gazdasági élete, ipara, mezőgazdasága, ásványkincsei. Kína. Mongólia. Korea. Vietnam. India. A Sarkvidék helye és felszíne, éghajlati hatásuk. Hetedik osztály: Európa helye, helyzete és határai. Éghajlata és növényzete, vizei. Európa részei és országai. Norvégia. Svédország. Finnország. Nagy-Britannia gazdasági élete, ipara, mezőgazdasága.

106

Belgium, Hollandia és Luxemburg. Franciaország természeti adottságai, gazdasági élete, közlekedése. Németország természeti adottságai, gazdasági élete, közlekedése. Dél-Európa. A Pireneusi-félsziget. Appennini-félsziget. Olaszország természeti adottságai, gazdasága, közlekedése. A Balkán-félsziget. A délszláv országok természeti adottságaik, gazdaságuk. Bulgária. Albánia. Görögország. Közép-Európa országai, gazdasági élete, lakói, természeti adottságai. Csehország, Szlovákia. Románia. Oroszország. Valamennyi ország természeti adottsága, fekvése, határa, lakói, idegenforgalma, közlekedése, legjellegzetesebb tájainak megismerésére kerül sor. Nyolcadik osztály: Magyarország földrajza. Hazánk fekvése, természeti adottsága, lakossága, felszíne, vízrajza, hőmérséklete, természetes növény és állatvilága. Hazánk nagy tájai. Alföld. Az Alföld megyéi, mezőgazdasága, ipara. A Kisalföld és az Alpokalja. A Dunántúli-dombság a Mecsekkel gazdasági élete, természeti adottsága, felszíne, stb. A Dunántúli-középhegység éghajlata, felszíne, természetes növényzete és állatvilága, gazdasági élete, bányászata, ipara, mezőgazdasága és megyéi. Az Északi-középhegység természeti adottságai, fekvése, felszíne, részei és éghajlata, növényzete, megyéi.

107

Budapest és környéke. Hazánk közlekedése. Hazánk kereskedelme. Hazánk települései Csillagászati földrajz A Föld alakja. A Föld mozgásai. A Föld keringése a Nap körül. A nap és a bolygók. A Hold és fényváltozásai. Testnevelés és sport A mozgásnevelés a testnevelés és sport kiemelt helyet kap a NAT-ban tanulóink harmonikus személyiségfejlesztése érdekében. Fontos, hogy megjelenjen a gyógyító hatású torna, illetve a már népbetegségekké fajuló mozgásszervi betegségek prevenciója /helyes testtartás, mozgásjavító torna, korrekciója, stb./ A felhasználható időkeret 8-16 %. Első osztály: Játékos mozgásfejlesztő gyakorlatok. Az önfegyelem kialakítása, az együttes tevékenység kialakítása. Játékos vetélkedők. Ismerkedés a dobóeszközökkel. Tornaszerek adekvát használatára való tanítás. Egyszerű labdajátékok és szabályok. Kisebb akadályok leküzdése. Kétkezes labdajátékok. Csoportdinamika fejlesztése. Második osztály: Az önfegyelem fejlesztése. Csoportos játékok és szabályok alkalmazása. Gyorsfutás indítása. Dobóeszközökkel történő sebesség és irány megtalálás.

108

Gurítások, dobások. Kézzel-lábbal történő helyzetváltoztatás /csúszás, mászás, kúszás/. Alakiság kialakítása. Futások: Gyors és kitartó futás, lépésnyújtás. Egy és páros lábbal elugrás. Egy és kétkezes alsó és felső dobások. Játékos versengések, akadályok leküzdése. Dobás ívét és erejét meghatározó tényezők ismerete. Harmadik osztály: Tudatos magatartás, fegyelmezettség kialakítása. Futás gyakorlatok: Szökdelés, ugrás, gyors és kitartó futás. Távolugrás. Magasugrás. Dobásgyakorlatok. Kislabdahajítás, iránytartás, szer fogása, a dobószer vezetése a dobás alatt. Egyensúlygyakorlatok. Támaszgyakorlatok, folyamatos labdavezetés. Játékok: szabályok betartása, csoportszellem kialakítása, egészséges versenyszellem felkeltése. Negyedik osztály: Erő, edzettség, valamint álló és teherbíró-képességek fejlesztése. Rend és alaki gyakorlatok. Helyváltoztatások, menetelések. Gimnasztikai rendgyakorlatok. Képességfejlesztő feladatok, játékos gyakorlatok. Fegyelmezettség kialakítása. Járások, futások. Tér és ritmusérzék fejlesztése.

109

Ugrások, szökdelések. Távolugrás, guggolótechnikával. Szekrényugrások. Dobásgyakorlatok. Egyensúly, támasz és függőgyakorlatok. Talajgyakorlatok. Labdagyakorlatok, labdajátékok, sportjátékok. Ötödik osztály: Alaki gyakorlatok, vezényszavak ismerete. 2-4 ütemű szabadgyakorlatok. Járások, futások. Ugrások helyből és nekifutásból. Dobások, lökések, hajítások egy s két kézzel. Támasz és függésgyakorlatok (bordásfal, kötél, gyűrű) Labdakezelés egyszerűbb módjai. Labdajátékok könnyített szabályokkal. Húzások, tolások, emelések, hordások. Évszaknak megfelelő foglalkozások a szabadban.

Hatodik osztály: Legfontosabb rendgyakorlatok (sorakozó, vonulások, alakzat változtatások, stb.). 2-4 ütemű szabad kéziszer társas egyszerű szergyakorlatok. Futások (rajt, vágtafutás, tartósfutás). Ugrások: Dobások /hajítások, lökések, vetések célba és távolba/ helyből és lendülettel. Támaszhelyzetek és gyakorlatok talajon és szeren. Támaszugrások. Labdavezetések kézzel és lábbal (támadás, átvétel, kezelés). Hetedik osztály: Alapvető munkafegyelem és a legfontosabb rendgyakorlatok.

110

Gimnasztika: 2-4-8 ütemű gyakorlatok társas és egyszerű. Szergyakorlatok: (pad, zsámoly, bordásfal). Atlétika: vágtafutás, tartósfutás, szökdelések, ugrások. Dobások, hajítások, lökések, vetések célba és távolba, helyből és 2-3 lépéses lendületből. Torna: támaszhelyzetek és gyakorlatok talajon és szereken. Állás támaszhelyzetben, tarkón, fejen, segítséggel kézen. Támaszugrások (szekrény), támaszhelyzeten le és felugrás. Függések kötélen, mászások fel, le és lengések. Sportjátékok: Technikai elemek, labdavezetések, átvételek, stb. Technikai elemek, védekezési és támadási megoldások. Testnevelési játékok. Természetben űzhető sportok. Nyolcadik osztály: Rendgyakorlatok bővítése. Gimnasztika: szabadgyakorlatok teljes köre, kötélmászás. Atlétika: futások, rajtok, feladatokkal terhelt futások, ugrások, dobások, fejlettebb technikával. Tornagyakorlatok: talajtorna, gurulóátfordulás előre, hátra, fejenállás, kézenállás, kézenátfordulás. Gyűrűgyakorlatok: lendület előre, hátra, lebegőfüggés, lefüggés, hátrafüggés. Gerendagyakorlatok. Ugrások terpeszben, átugrás, guggoló átugrás. Sportjátékok és szabadban végezhető sportok. Művészetek: A művészetek műveltségi területek egyik ága a vizuális kultúra kialakítása és fejlesztése. A rendelkezésre álló időkeret művészeti blokkra már az első évfolyamtól biztosít lehetőséget a harmadik pedagógiai szakasszal bezáróan. Heti 6-12 %-os arányban oktathatjuk tanulóinkat ének-zenére, rajzra, vizuális kultúrára.

111

Rajz Első osztály: A tér fogalma és térrendezés ritmussal. Arányok, formák ábrázolása. Tudja felismerni és megnevezni a következő színeket: sárga, vörös, narancs, zöld, fekete, fehér. Útvonal ábrázolása. Gyurmajátékok. A sodrás, gyúrás, darabolás. Formák kirakása, sorozatok. Saját és társuk munkájának értékelése. Az eszközök rendeltetésszerű alkalmazása. Egyszerű kompozíciók készítése. A rajzlap felületének megfelelő kitöltésére való törekvés. Második osztály: Külső és belső tér egyszerű viszonylatainak megfigyelése. Függőleges és ferde irányok. Színkeverékek készítése (lila, zöld, narancs). Színösszefuttatás, lazúrozás. Színek fedése temperával. Applikációs vágások. Természetes és mesterséges formák. Mese vagy élmény ábrázolása. A rajzlap teljes felületének kitöltése. Harmadik osztály: Térbeli építmények összeállítása. Tárgyak térbeli helyzete, iránya. Képek plasztikai megjelenítése. Összehasonlításon alapuló megfigyelések.

112

Színek és színárnyalatok előállítása. Sötét-világos kontrasztok. Telt és tompa színek alkalmazása. Alkalmazott anyagok ismerete. Alkalmazott eszközök ismerete és védelme. Negyedik osztály: Az ember ábrázolása. A mozgás ábrázolása. A különböző nézetekben való emberábrázolás. Színtani ismeretek. Fő és mellékszínek keverése. A színek hangulati hatása. Természeti formák ábrázolása. Tér ábrázolás síkban. Térbeli viszonylatok ábrázolása. Tagolt természeti formák ábrázolása. Ötödik osztály: A vonal, mint képzőművészeti eszköz. Az őszi színhangulat megfestése. Kompozíciók és elrendezések. Mintázás. Az illusztráció. Színek komponálása. Színritmus. Tematikus rajzok. A lokálszínek fogalma. Tavaszi népszokások. Karakter fogalma. Bábkészítés. A tört színek.

113

Plakáttervezés.

Hatodik osztály: Színek hatása, hideg-meleg hatás. A színek térhatása. Illusztráció. Makettek készítése: vár. Külső tér ábrázolása. Magyar népművészeti szokások. Formakövetés. Összetett formák vizsgálata. Több forma térbeli elhelyezése. Mértani testek. Hetedik osztály: A betűtípusok. Formakövető vonalak. Törtszínek. Színvonatkoztatás. Ritmuskompozíció. Ábrázolási ismeretek: axonometria fogalma. Betűszerkesztés. A komplementer színek és kontraszt. Formatervezés. Dekoratív tervezés. Formafunkció: lemezborító tervezése. Illusztrációkészítés. Természetes formavilág megfigyelése. Ön és vetett árnyék. Mintázás.

114

Nyolcadik osztály: Belső terek: előtér, közép és háttér. Forma funkció, színek. Mértani testek. Tónusos ábrázolás. Papírplasztika. Színtani alapfogalmak. Térszínek, színbontás. Színrendszerek, kontrasztok harmóniája. A színek érzelmi tartalma. Természetes és mesterséges formák összhangja. Az emberi test és arányok. A fej rajzolása. Díszítő, tervező munka. Színkompozíciós feladatok. Téri tervezés. Divattervezés, formatervezés. Könyvborító tervezése. Megváltoztatott nézőpontok. Külső tér ábrázolása. Ének-zene: Első osztály: Gyermekmondókák tanulása. Az egyenletes lüktetés. Egyszerű hangterjedelmű (sz-m) dalok tanulása. Kiszámolók tanulása. Hallás utáni dallamfelismerés. Dalok folytatása hallás után. Ismerje fel a zongora, furulya, metallofon hangját. A közös éneklés tanulása.

115

Második osztály: Hangterjedelem bővítése. Legalább 10 dal ismerete és szöveg elsajátítása. Ismerje a szünet, a dalritmus, a kettős ütem szerepét. Betűkottáról olvassa az sz-m-lá hangokat, azokat legyen képes a betű kottában elhelyezni. Ütemvonal, ismétlőjel, záróvonal ismerete. Legyen képes 2-3 percig az énekre figyelni. Zenehallgatás. Ritmusmotívum folytatása. Hallás után ismerje fel: Női és férfi hangokat. Kórus és zenekar hangzását. A zongora, furulya, és a metallofon hangját. Harmadik osztály: Tudjon az osztály legalább 10-15 dalt tisztán énekelve tanári segítséggel. Legyen képes egységes hangszínnel, pontos ritmusban énekelni. Érezze a tempót és a dalok dinamikáját. Ismerje a következő hangok kézjelét és azokat legyen képes elhelyezni a betűkottában: szó, lá, dó, ré, mi, szó, lá, dó. Ismerje a ketted, negyed, nyolcad hangokat és a negyed szünetet és ezek jelölését. Legyen képes a megkezdett dalokat megfelelő hangszínben, ritmusban és tempóban folytatni. Negyedik osztály: 15 dal pontos szöveg, dallamismerete. Ünnepekhez kapcsolódó dalok ismerete. A tanult dalokat legyen képes társaival és önállóan is elénekelni. Ismerje a kézjeleket és legyen képes a kézjeleket alkalmazni. Ritmusértékek és szünetfajták ismerete és jelölése.

116

Szolmizációs hangok jelölése és ismerete. Ütemfajták. Legyen képes az ismert dalok élményvilágát, szóban, rajzban és mozgásban kifejezni. Népdalok zenehallgatása. Zeneirodalmi ismeretek. Ötödik osztály: A szinkópa. Magyar népdalok tanulása. Legalább 15 népdal ismerete és élethű visszaadása. Kodály és Bartók. A népdalok gyűjtése. Kvintváltós dalok. A népdalok hangulata, kifejező eszközei. Zenehallgatás. Vivaldi: Négy évszak. Parlando rubato. Ostinátó. Hatodik osztály: Az éles és nyújtott ritmus. Magyar népdalok. Más népek dalainak tanulása. A kánon. A kétszólamúság. A népies dalok. Kuruc dalok. Elemi kottázási feladatok. Kottamásolás. Kézjelek ismerete és kézjelek lejegyzése.

117

Hetedik osztály: A régi és új stílusú népdalok szerkezete. Schubert: dalai. A Marseillaise. Angol kánonok. A népies műdal. Kossuth nóták. Más népek népdalai, olasz-svájci. Német kánonok. Lengyel népdalok. Nyolcadik osztály: Nehezebb szerkesztésű népdalok. Közös és önálló éneklések. Haydn. Más népek népdalai. Parlando rubato dalok. Elemi transzponálási feladatok. Kézjelek olvasása és lejegyzése. Népdalok és tájegységek. Egressy: Szózat. Erkel: Bánk bán Erkel: Hunyadi László Mozart. Ballagási dalok tanulása. Ember és természet A természet ismeretek tantárgy komplex tantárgy, felöleli a biológiai, fizikai és kémiai ismereteket. Alapozó tantárgya a környezetismeret, amelynek oktatása már az első pedagógiai szakasz elején megkezdődik. A természet ismeretek tantárgyat az

118

első pedagógiai szakasz végén kezdjük el oktatni. 6. osztályban a biológia, fizika tanításával, 7. osztálytól ez a kémiai ismeretekkel bővül ki. A NAT ajánlása alapján a kötelező óraszám 6-12 %-ban oktatható tárgy. Hatodik osztály: Biológia: Tájak és életközösségek. A lombos és fenyőerdők jellemzői. Az erdő szintjei. Az erdő jellegzetes rovarai, madarai. A hazai erdők jellemző emlős állatai. A növény és állatvilág kapcsolata. Tajgaerdő fogalma és életközössége. A tajga növényzete és állatvilága. A tundra fogalma és adottságai. A tundra jellemző növény és állatvilága. A trópusi esőerdők jellemzői. Növény és állatvilága. A szavannák és rétek életközössége. A hazai rétek jellemzői. Jellemző növény és állatvilága. Rétek növényei és állatai közötti kapcsolat. Az afrikai szavannák jellemzői. Fontosabb növényei és állatai. Vizek és vízpartok életközössége. Kiemelten a hazai természeti környezetben. Tengerek élővilága. Jellegzetesebb növényei, halai és madarai. Kémia: Fizikai és kémiai változások. A vegyület.

119

Az elemek. Az égés és fajtái. A hidrogén. A bomlás. A redukció. Egyszerű anyagok. Fémes és nem fémes anyagok.

Fizika: Az egyszerű gépek és hőerőgépek. Testek mozgása. Az út, az idő és sebesség kiszámítása. A fényjelenségek. Fényvisszaverődés. A fénytörés. Az emberi szem. A fénytani eszközök. A homorú és domború lencsék. Nyolcadik osztály: Biológia: A szaporodás és fejlődés. Növények és állatok szaporodása. Az ember szaporodása, reprodukció. Az öröklődés. Az ember egyedfejlődése. A szabályozás. Az idegrendszer. Az ember érzékelése: látás, hallás, szaglás, ízlelés. Az ember és környezete. A fertőzés és járvány. Az egészséges táplálkozás.

120

A tápcsatorna és jellemző betegségei. A légzőrendszer. A mozgásszervek és betegségei. Az érzékszervek és betegségeik. Az idegrendszer betegségei és megelőzése. Betegápolás. Csecsemőgondozás. Kémia: A legfontosabb ipari fémek. A vas és acélgyártás. Az alumínium és gyártása. Fontosabb vegyületcsoportok. Vizes oldatok. Lúgok. Savak. Kénsav, kénessav, sósav, salétromsav, stb. Gyenge savak. A sók. A legfontosabb szénvegyületek. A szénhidrogének. Az oxigéntartalmú szerves vegyületek. Alkoholok. Zsírok, olajok. Szénhidrátok. Fehérjék. Műanyagok és gyártásuk.

Fizika: Az elektromos áram. Vezetők és szigetelők. Az áramerősség és mérése.

121

A fogyasztók soros kapcsolása. A fogyasztók párhuzamos kapcsolása. A feszültség és mérése. Elektromos ellenállás. A feszültség és áramerősség összefüggései. A változtatható ellenállás. Az elektromos teljesítmény. Az elektromágnes. Az indukció. Ember és társadalom Az ember és társadalom műveltségi területhez tartozik a történelem és állampolgári ismeretek tanítása. A NAT alapján ennek a blokknak az alapozó oktatása már az első osztályban megkezdődik, ezeket az alapokat segítik az osztályfőnöki órák. Az ötödik osztálytól kívánjuk tanítani a történelem tárgyat. A NAT ajánlása alapján a kötelező óraszám 4-12 %-ában. Ötödik osztály: Az őskor: Az ősember életformája. A zsákmányoló, gyűjtögető, halászó, vadászó ember. A tűz szerepe. Az ősközösség fogalma. A munkamegosztás. A termelő ember. Az első mesterségek kialakulása. Az ősközösség felbomlása. Ókor. Az ókori kelet népei. Egyiptom. Mezopotámia.

122

Kína. India. Egyiptom társadalma: a fáraó hatalma. A görög világ. Az athéni élet és demokrácia. A rómaiak élete. A rabszolgák élete Rómában. Spartacus felkelés. A rómaiak hazánk területén. Attila és a hunok. Róma bukása. Népünk történetének kezdetei. Eredet, népvándorlás. Hatodik osztály: A középkor. A feudalizmus kialakulása a középkorban. Hűbérrendszer fogalma. Jobbágyság kialakulása és helyzete. A földművelés és ipar fejlődése. A kereskedelem fejlődése. A középkori műveltség. Az Árpád-kor A feudalizmus kialakulása hazánkban. Kalandozások, zsákmányszerző háborúk. Géza fejedelem. István az első magyar király és uralkodása. Trónviszályok, pogánylázadások. Az új rend megszilárdulása. Könyves Kálmán. Szent László törvényei.

123

IV. Béla és a tatárjárás. Az Árpád-kor műveltsége. A feudalizmus virágkora hazánkban Károly Róbert. Nagy Lajos királysága. A török Európában. Hunyadi János. Mátyás király és udvara. A városok és az ipar fejlődése. Dózsa György és a parasztháború. Mohácsi vész. Amerika felfedezése. Tudomány és műveltség fejlődése. A három részre szakadt Magyarország Várháborúk: Drégely, Eger, Szigetvár. Bocskai felkelése. Bethlen fejedelemsége. Zrínyi. Buda visszafoglalása. II. Rákóczi Ferenc: A hazáért és szabadságért! Hazánk A Habsburg Birodalom része Hetedik osztály: A nagy változások előtt XVIII. században Európa élén járó országok. Magyarország II. József idején. Amerika. Ázsia és Afrika a XVIII. században. A francia forradalom és az ipari forradalom kora. Napóleon.

124

A magyarországi változások. A reformkor: Széchenyi fellépése. Kossuth a reformpolitika élén. Európa 1848-1849-ben A forradalmak szele Európában. 1848 március 15-e. A Batthyány –kormány. Az ellenség kiűzése az országból. Az orosz beavatkozás. A szabadságharc veresége. Változások a világ térképén. Az átalakuló Európa. Az Osztrák-Magyar Monarchia. Az Egyesült Államok. Anglia és gyarmatbirodalma. A Magyarországon kialakuló politikai helyzet. Az iparosodó Magyarország. A kiegyezés Magyarország válsága. Útban a világháború felé. Az I. világháború. Magyarország az I. világháborúban. Nyolcadik osztály: Az első világháború főbb eseményei. A háború sajátosságai. Magyar katonák a háborúban Az orosz és magyar forradalmak II. Miklós cár lemondása. A téli palota védelme. A Magyar Nemzeti Tanács felhívása a katonákhoz.

125

A forradalom győzelme. Az első világháborút követő változások. Magyarország a 20-as évek elejétől. Horthy Miklós kormányzó. Társadalmunk szerkezete a 30-as években. Árak és költségek. Az olasz király magyarországi látogatása. A II. világháború közvetlen eseményei A vezér felemelkedése. Horthy Miklós kormányzó hadparancsa. Lengyelország megtámadása. A gleiwitzi akció. Az angliai csata. A Barbarossa tervtől a moszkvai csatáig. A sztálingrádi csata. Magyarországi események a II. világháború idején. A doni csata veresége. Magyarország német megszállása. A megszállás következményei. Horthy kiáltványa 1944. október 15. Horthy lemondása. Magyarország a háború után. Az ország újjáépítése. A Lánchíd felavatása. Utcaképek az 1956-os forradalom eseményei alatt. Világszolidaritás a magyar néppel. Nagy Imre mind hazaáruló, majd hős. Magyarországon kikiáltják a köztársaságot. Életvitel és gyakorlati ismeretek

126

Az életvitel és gyakorlati ismeretek (technika) műveltségi terület a kötelező óraszám 10-26 %-ában oktatható az évfolyamoknak megfelelően. Nem véletlen a kiemelten magas óraszám, hiszen a tárgynak a pályaorientációt is meg kell alapoznia. Első osztály: A környezet tárgyai és alkotói, az ember. Az anyagok ismerete és a takarékos bánásmód kialakítása. Az iskolai és az otthoni munkák lényeges elemei. A környezetünkben lévő anyagok ismerete és megnevezése. Képlékeny anyagok (agyag, gyurma, papír, fa) tulajdonságai, megmunkálhatóságuk. Eszközök és használatuk. Manipulációk építődobozok segítségével. Nevelői irányítással munkavégzések, műveleti sorrendek megfigyelése. Egyszerű alaprajzok felismerése. Második osztály: Környezete legfontosabb tárgyait és azok anyagát ismerje, legyen képes azokat megnevezni. Tudja, hogy az anyagok alakíthatók, formálhatók. A takarékosság szemléletének kialakítása. A szerszámok védelme, ismerete, szerepe életünkben. Anyagalakítás fontossága, a megmunkáláshoz szükséges eszközök. Szerelési gyakorlatok (szerelődoboz). A rajzi ábrázolás jelentősége a munkavégzésben. Kicsinyítés, nagyítás. Szerelődoboz elemei, felhasználási módja, műveleti sorrendek kialakítása. Modellek, szerkezetek. Építődobozból egyszerű rajzok alapján legyen képes térbeli álló alakzatot építeni. A munkafolyamat megtervezése. Harmadik osztály: Valóságos tárgyak, modellek, építmények közötti hasonlóság felismerése.

127

Manuális készségek fejlesztése. A fa és megmunkálása. Fonal, textilmunkák, azok anyagának jellemzői. Munkafolyamatok bővítése, önállóság növelése. A helyes munkafogások mellett helyes test, kéztartás. Fegyelmezett munkára nevelés. Papír, karton, lemez tulajdonságainak és megmunkálásának lehetőségének ismerete. Építőelemek alkalmazása, térbeli helyzetek változtatása (elől, oldalnézetek, stb.). Negyedik osztály: Anyagismeret: A papír és megmunkálásának lehetőségei, eszközei. A papír gyártása. Papírfajták ismeretei, jellemzőik. Fonal és textilmunkák. Fonal és textilanyagok összehasonlítása, jellemzése. Öltések, varrások. Egyszerű kézimunkák. Famunkák: a fa tulajdonságának ismerete. A fa kitermelésének folyamata. Környezetünk és a technika: a technikai környezet fogalma. Szerelő és építőgyakorlatok. Építés a térben. Nézeti ábrázolások. Mozgó modellek építése, szerelése szerelőelemekkel. A közlekedés. Ötödik osztály: Ipari ismeretek és gyakorlatok. Anyagfajták és megmunkálásuk. Papírmunkák. Fémmunkák.

128

A fémmunkáknál alkalmazott műveletek és eszközök adekvát alkalmazása. Famunkák. A fűrészelés. Makettek és modellek. Építési feladatok, tervezés. KRESZ-táblák. Mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok. A gyakorlókert és rendje. Őszi tennivalók. A betakarítás. Tavaszi munkák a gyakorlókertben, kiskertekben és üzemekben. A talajművelés tavasszal és nyáron. Szaporítási eljárások. Növényápolás. A kisállattenyésztés. Hatodik osztály: Anyagok és megmunkálásuk. A műanyagok és szerelésük. Famunkák és fagyártás. Bútorlapok. Faipari hulladék anyagok felhasználása. A famegmunkálás kisgépei. Műszaki rajzi ismeretek. Makettek és modellek. Az építőipari szakmák és a házak építése. Háztartási ismeretek: A textíliák ismerete, a mosás és alkalmazott gépek használata. A vasalás. Tisztítógépek. Háztartási balesetek megelőzése. Mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok:

129

Őszi munkák. A talajrétegek. A trágyázás jelentősége és fajtái. Tavaszi munkák. Szaporítási eljárások. Hetedik osztály: Anyagfajták és megmunkálásuk A munkaterem rendje. Acél és megmunkálása. A vasérc és a vas. Fűrészelés, hajlítás, hidegkovácsolás. Műszaki rajzi ismeretek. Műszaki rajzi feladatok. Technikai modellek szerelése. Háztartási ismeretek. Háztartás és költségvetés. Az ételkészítés alapjai. A konyhai balesetek megelőzése. Köretek. Levesek. Húsos ételek készítése. Főzelékek, tészták, stb. Mezőgazdasági ismeretek: Őszi munkák. Talajvizsgálat. Tavaszi munkák. Szaporítási módok. Termőfák gondozása. Növényvédelem. Gépesítés és kemizálás. Madár és vadvédelem.

130

Nyolcadik osztály: A lakás fűtése és vízellátása. Elektromos szerelések. Az áramforrások. Érintésvédelem. Kapcsolási formák a gyakorlatban. Háztartási ismeretek. Főzőlap. Hajszárító, mosógép, stb. A villamos energia szerepe, termelése és szállítása. Mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok. A kert, dísznövények és termesztésük. Zöldségnövények. A zöldségnövények hajtatása. Melegágyak, fóliázás. A hajtató berendezések és gazdaságosságuk.

Matematika: A matematika tantárgy oktatására a rendelkezésre álló órakeret 18-22 %-ában van lehetőség. A NAT értelmében a logikus gondolkodás módot kell megalapozni a matematika oktatásnak. Első osztály: Algebra: Rendezetlen és rendezett halmazok összehasonlítása. Elemek mennyisége a halmazban. Több, kevesebb, egyenlő fogalmának kialakítása. Relációs jelek alkalmazása. Ismerje és használja a számok nevét 10-es számkörben.

131

Legyen képes a számok jeleit olvasni és írni. Legyen képes szóban összeadni és kivonni. Egyszerű szöveges feladatok eljátszása ill. kirakása. Hosszúságok, tömegek, űrtartalmak összehasonlítása. Geometria, mérés: Mennyiségek összehasonlítása kisebb (kisebb, nagyobb, távol, közel, stb. fogalmak használata). Testek építése, modellezés (színes rudakból, stb.). Kirakás, parkettázás. Kombinatorika, valószínűség, statisztika: Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. Megfigyelések, biztos, lehet, de nem biztos fogalmak. Második osztály: Halmazelmélet, relációk. Szám és mennyiségfogalom 20-as számkörben. Adott számosságú halmazok képzése rajzzal, kirakással. Feladatok eljátszása. Hosszúság, tömeg, űrtartalom összehasonlítása. Mérőszámmal és egységgel megadott mennyiségek kimérése. Számok írása és olvasása, számegyenesen való tájékozódás. Kétjegyű számok összeadása, és kivonása. Nyitott mondatok. Igaz-hamis állítások, ill. igazzá-hamisság tétel. Harmadik osztály: Halmazok, Tulajdonságok alapján történő elemek válogatása. Logikai készlet adekvát használata. Próbálgatás módszere. Igaz-hamis állítások. Igazzá-hamissá tétel. Számtan, algebra.

132

Tájékozódás százas számkörben. A számjegyek írása, olvasása. A számok helyi értéke, valós számértéke: mennyiségfogalom. Egyszerű szorzatok rendezések. Számszomszédok. Számegyenesen való tájékozódás. Fejben összeadás kivonás. Írásbeli műveletek. Szorzás, bennfoglalás. A negatív számok, relációk, szorzatok. Geometria. Kocka, téglatest, henger, gömb, négyzet, téglalap, háromszög, kör ismerete. Kerület, terület fogalma, számítások. Kombinatórika. Valószínűség számítás. Negyedik osztály: Halmazok, logika. Több szempontú válogatások. A nyitott mondatok megoldása. Számtan, algebra. Ezres számkör ismerete. Negatív számok. Az egész tört részei. Római számok. Alapműveletek, maradékos osztás. A szorzó és bennfoglaló táblák tudása. Relációk, függvények. Szabályjátékok, sorozatok képzése. Ötödik osztály: Természetes számok.

133

Számköri ismeretek bővítése. Műveletek a természetes számok körében. Szóbeli és írásbeli összeadás, kivonás. Szóbeli és írásbeli szorzás, osztás. Szorzás és maradékos osztás írásban. Egyenes és fordított arányosság. Összetett feladatok. Műveleti tulajdonságok és sorrendek. Zárójelek használata. Összetett szöveges feladatok. Egész számok és ellentettjük. Törtek és tizedes törtek. Műveletek törtekkel. Tizedes törtekkel való műveletek. A derékszögű koordináta-rendszer. Geometria Alapismeretek. Sokszögek. Kerület, terület számítás. Háromszög szerkesztése. Merőleges egyenesek, párhuzamos egyenesek. A szögek. Hatodik osztály: Számköri ismeretek bővítése. A számfogalmak érzékeltetése. A számok helyi értéke és szerepe. Írásbeli alapműveletek. Osztás szorzás kettő-háromjegyű számokkal. Egyenlőségek és egyenlőtlenségek. Törtszámokkal való műveletek különböző nevező esetén is. Racionális számok.

134

Műveletek tizedes törtekkel: szorzás, osztás is. A koordináta-rendszer. Kombinatorika. Geometria. A kör, háromszög szerkesztése. Kerület, terület számítás. A szögfajták. A szögek szerkesztése. Hetedik osztály: Helyi értékek, számfogalom bővítése (millión túl). Számok leírása helyi érték szerint. A hatványozás fogalma. Azonos alapú hatványok. A többszörös. Zárójelek felbontása, műveleti sorrend. Törtrészek kiszámítása. Százalékszámítás. Egyenlet, egyenlőtlenség, mérlegelv. Szöveges feladatok. Síkidomok, testek. Kerület, területszámítás. A kör. A kör kerülete és területe. Felszín és térfogat fogalma. A függvény fogalma. Értéktartomány, értékkészlet. A lineáris függvény. Geometriai transzformációk. A tükrözés. Az eltolás. A forgatás.

135

Szöveges feladatok egyenletre. A háromszög szerkesztése. A négyszögekről tanultak bővítése. Nyolcadik osztály: Sorbarendezés, hozzárendelés. Valószínűségi számítások. Halmazelméleti alapismeretek. Természetes számok, műveleti sorrendek. A zsebszámológépek ismerete és használata. A hatványozás. Osztó, többszörös. Egész számok. Műveletek törtekkel. Arányosság, százalékszámítás. Statisztikai számítások. Geometriai alapismeretek: Síkidomok osztályozása. A négyszögek kerülete és területe. Speciális négyszögek. A kör és részei: kerülete és területe. A gúla, a kúp és a gömb. A lineáris függvények és függvénytranszformációk. Számtani és mértani sorozatok. A hasonlóság fogalma. Egyenletek, egyenlőtlenségek, mérlegelv. Térfogatszámítások.

136

5. A pedagógiai program teljesítésének feltételrendszere 5.1. A nevelőtestület A pedagógiai programunk megvalósítására biztosított órakeretet figyelembe véve 34 pedagógiai szakképesítéssel rendelkező kartárssal tudjuk lefedni. További 2 fő pedagógiai asszisztens segíti a programban foglaltak megvalósítását. Tantestületünk összetétele a következő: 25 pedagógus képesítésű, 1 fő könyvtáros, 4 fő gyógypedagógus, 1 fejlesztő pedagógus, 3 napközis nevelő. Alsó tagozat: Az alsó tagozatban tanítók a program megvalósításához szükséges végzettséggel, képzettségekkel rendelkeznek. A továbbképzések tervezésénél a következő területek erősítése szükséges: Felső tagozat: A

felső

tagozat

programjának

megfelelő

végzettséggel

rendelkeznek

a

műveltségterületeket oktató kollégáink. Továbbképzések tervezésekor a következő területek erősítése szükséges. Napközi: Napközis nevelőink rendelkeznek a foglalkoztatásnak megfelelő szakképesítéssel. Iskolai szinten kiemelt feladat, hogy minden kartársunk tájékozott legyen a korszerű informatikai eszközök nyújtotta lehetőségekről. 5.2. Technikai dolgozók A pedagógiai programban foglaltak megvalósítását segítik technikai dolgozóink.

137

Oktatást közvetlenül segíti:

2 fő pedagógiai asszisztens

Adminisztratív, ügyviteli feladatokat lát el:

1 fő iskolatitkár 1 fő gazdasági ügyintéző

Karbantartás és egyéb feladatokat lát el:

7 fő hivatalsegéd 2 fő karbantartó

A napközi otthon konyháján dolgozik:

5 fő 1 élelmezésvezető 2 szakács 2 konyhalány

138

5.3. A pedagógiai program teljesítésének tárgyi- dologi feltételei Az iskola épületének legfőbb jegyei: Egy 1959-ben épített nyolc tantermes, majd 1985-ben újabb nyolc tanteremmel bővített, ill. 2002-ben még öt új tanteremmel megtoldott épületegyüttes. Az udvaron található napközi otthonos konyha, mely a falu igényeit is kielégíti. A tanulók száma 450 körül mozog, 22 tanulócsoportban. Az iskola tágas udvarral, sportudvarral és játszótérrel rendelkezik. Az épület központi fűtéssel rendelkezik (gázfűtés). Elegendő a vizesblokkok száma és mérete, de a régi épületben felújításra szorul. Tantermek

19

Szaktanterem

3

Kisterem

2

Tornaterem

1

Nem tanterem típusú funkcionális helységek Könyvtár

1

Szertár

2

Tanári szoba

1

Igazgatói iroda

1

Igazgatóhelyettesi iroda

1

Titkársági iroda

1

Öltöző a takarítószemélyzet részére 1 Ebédlő

1

A pedagógiai program sikeres megvalósítása érdekében az elkövetkezendő években az alábbi fejlesztések megvalósítása szükséges: az idegen nyelv oktatási szintjének emeléséhez nyelvi laboratórium kialakítása, ill. újabb számítástechnika terem létrehozása, melynek

megvalósításához

pályázaton

a pénzt

előteremtettük.

139

6. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések 1. A pedagógiai program érvényességi ideje -

Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.

-

A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

-

Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre –azaz 2004. szeptember 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig- szól.

2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata -

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. 

A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

-

A 2008/2009. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő- felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

3. A pedagógiai program módosítása -

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: 

az iskola igazgatója;



a nevelőtestület bármely tagja;



a nevelők szakmai munkaközösségei;



a szülői munkaközösség;



az iskola fenntartója.

140

-

A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diákönkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják.

-

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

-

A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala -

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

-

A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: 

az iskola fenntartójánál;



az iskola irattárában;



az iskola könyvtárában;



az iskola nevelői szobájában;



az iskola igazgatójánál;



az iskola igazgatóhelyettesénél;



a nevelők munkaközösségeinek vezetőinél;

141

6. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a ……….. év ………… hó ……….. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: ………………………………………. az iskolai diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a ……….. év ……….. hó …….. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: ………………………………………… az iskolai szülői munkaközösség elnöke

A pedagógiai programot a Kisebbségi Önkormányzat ………….. év ……….. hó ……….. napján véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: ………………………………………. Kisebbségi Önkormányzat vezetője

142

A pedagógiai programot a nevelőtestület a ………… év ………. hó ………… napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: ……………………………………….. igazgató

A Mészáros Lőrinc Körzeti

Általános Iskola pedagógiai programját a Községi

Önkormányzat Képviselőtestülete ………. év ……………….. hó …………….. napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: ………………………………… polgármester

143

EDDIG!!!

2.11. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérési, értékelési rendszere 2.9.1. Bevezető gondolatok A közoktatási törvény 1999. évi módosításának alapvető célja a közoktatás minőségének fejlesztése volt. A minőségfejlesztés rendszerében ugyancsak alapkoncepciónak számít, hogy a közoktatásban erősödnie kell a nevelés szerepének. Az iskolai dokumentumok, így az 1998-ban a fenntartó által elfogadott és érvényben lévő pedagógia programunk mérési, értékelési rendszerének felülvizsgálatánál a fentiekben vázolt gondolatok alapvetően meghatározták a szükséges változtatások, kiegészítések rendszerét. Iskolánk pedagógiai programjának mérési értékelési rendszerét az oktatáspolitikai dokumentumok törvényi változások figyelembe vételével készítettük el. A rendszer kidolgozásánál

megőriztük

jelenlegi

érvényben

lévő

programunk

értékeit,

kiegészítve ezeket a nevelő-oktató munka egészére vonatkozó ellenőrzési, mérési, minőségbiztosítási rendszer elemeivel, kapcsolódóan a kerettantervek bevezetéséhez, illetve a bevezetést szabályozó jogszabályi keretekhez. A törvénymódosítás új szabályozó dokumentumot vezetett be – a kerettantervet. Ennek megfelelően az ellenőrzés, mérés, értékelés rendszere kiegészült az egyes tantárgyak kerettanterveiben rögzített belépő tevékenységformáknak, illetve a továbbhaladás feltételeinek megfelelő, e területhez kapcsolódó elemeivel. Célunk – tágabb értelemben – hogy minden tanuló saját lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi, erkölcsi és testi fejlődésben egyaránt. Célunk – szűkebb értelemben – a kialakított mérési, értékelési rendszerben felmérni, hogy az iskola tanulói az adott évfolyamon ill. a meghatározott mérési szakaszban hogyan tettek eleget iskolánk kerettantervhez igazított helyi tantervében előírt követelményeknek. Kiemelten hangsúlyozzuk a diagnosztikus és a fejlesztő értékelés szerepét és jelentőségét.

144

Meggyőződésünk, hogy a tanulók akkor motiváltabban tanulnak, ha teljesítményük értékelésekor nagyon jól ismerik a kiinduló állapotot és ennek függvényében tervezzük meg a folyamatos fejlesztést. Eredményes nevelő-oktató munkánk egyik alapvető feltétele, hogy az értékelési rendszer iskolai szinten is egységes legyen és azt valamennyien céltudatosan, egységesen alkalmazzuk. Az értékelés csak akkor érheti el a fentiekben vázolt célkitűzéseinket, ha az : -

sokoldalú,

-

objektív,

-

ismeretekre és azok alkalmazására, tevékenységére irányul,

-

igazodik a fejlesztési követelményekhez, belépő tevékenységformákhoz, továbbhaladási feltételekhez évfolyamonként, fejlesztési szakaszként,

-

változatos (szóbeli, írásbeli, szöveges osztályzattal történik)

-

rendszeres

Az értékelésnél általában törekszünk: -

a pozitív teljesítmény – motiváció elérésére,

-

az optimális értékelési rendszer kialakítására,

-

készségtárgyaknál az elméleti és a gyakorlati ismeretek összhangjára.

2.9.2. Mérési, értékelési rendszerünk alapelvei:  A pedagógusoknak folyamatosan és rendszeresen össze kell vetniük a tanulók fejlődéséről kapott adatokat, a tanulók fejlődése iránt támasztott követelményekkel,  Az ellenőrzés, értékelés nem szorítkozhat csupán az ismeretek, készségek értékelésére, folyamatosan kell értékelnünk a tanulók képességeinek, egész személyiségének fejlődését.  A folyamatos nevelői megfigyeléseknél alkalmazzuk a fejlesztő, egyénre szóló szöveges értékelést szóban és írásban.  Ne csak a tanulók mechanikus emlékezetét vizsgáljuk, hanem fejlesszük okkereső, problémamegoldó gondolkodásukat is.  Az ellenőrzés, értékelés nem lehet fegyelmezés, retorzió eszköze.  Az ellenőrzéshez megfelelő légkört kell teremteni. 2.9.3. Mérési, értékelési rendszerünk szempontjai:

145



Alapja a tanulók folyamatos megfigyelése,



Követelményeknek megfelelően az adott évfolyamra, az adott időszakra tudja-e

megszerzett

ismereteit

alkalmazni?

Alkalmazóképes

tudás

feladatmegoldásokban. 

Ismeri-e, érti-e az alkalmazáshoz szükséges legfontosabb fogalmakat, tényeket?



Tükröződik-e logikus gondolkodás teljesítményében?



Milyen az önálló ismeretszerzésének szintje?



Mennyire egyenletes a tanuló teljesítménye?



Mennyire igényes az elvégzett munkával kapcsolatban?

Az értékelésnek –bármelyik a továbbiakban ismertetett formáját alkalmazzukminden esetben tükröznie kell a követelmény és a teljesítés viszonyát. Kialakításánál domináljon a motiváló szándék, az objektivitás. 2.9.5. Értékelés pedagógiai szakaszokhoz rendelten a.) Az első pedagógiai szakaszban (1-4. évfolyam) A közoktatási törvény előírásait, szabályait alkalmazzuk – (70.§ (1-6. bek.) – úgy, hogy az első, második és a harmadik évfolyamokon nem osztályzatokkal, hanem szöveges értékeléssel minősítünk félévkor és a tanév végén. Célunk: A gyermekek rendkívül eltérő fejlődési üteme ebben a fejlesztési szakaszban megkívánja

az

értékelés

„tágabb”

humánusabb

formáit.

Szeretnénk

még

hatékonyabbá, feszültségmentesebbé tenni az aktív alapozás időszakát. Legyen az első három évfolyam az iskolai élet stabilizálásának kezdő szakasza. Pedagógiai alapelvünk: 

Különösen ebben a fejlesztési szakaszban, - de a későbbiek folyamán is- nem az ismeretek halmozása a feladat, hanem sokkal inkább az életkornak megfelelő differenciált képességfejlesztés.

146



Követelményeknek megfelelően történjen a szöveges értékelés, de az messzemenően fejezze ki és segítse a gyermeki személyiség eltérő ütemben való fejlődését.

Az értékelés alapja a helyi tantervben megfogalmazott, -kerettantervi továbbhaladási feltételeket is magába foglaló – a tantervi követelmény minimum szintje, illetve a helyi tantervben megfogalmazott optimum szint. Kötelező

érvényű

az

alsó

tagozatos

tanulók

idegen

nyelvi

oktatásának

szabályozásában, hogy a tanuló ebből a tárgyból nem utasítható évfolyamismétlésre, javítóvizsgára. Kerettantervi rendelet 18/a pont. b./ Az alapfokú nevelés második szakaszában 5-8. évfolyam minden teljesítményt érdemjeggyel értékelünk - /5 fokozatú skála/ - a tanév folyamán. A félévi és év végi teljesítmények értékelése osztályzattal történik. 2.9.6. Az értékelés rendszeressége és formái A tanulók előmenetelét félévkor és tanév végén minősíteni kell, aminek célja a fejlődés, a tanulás, a teljesítmény motiválása. 1-4. évfolyam a szöveges értékelés rendszeressége: 

negyedévi



félévi



háromnegyedévi



tanév végi

tájékoztatás

a./ Szöveges értékelés félévkor és tanév végén: Minősítés:

Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt Részt vett

Külön jelezzük a dicséretet vagy a gyenge tanulmányi előmenetelt. b./ Szöveges értékelés negyedévkor és háromnegyedévkor:

147

1./ Ebben az értékelési időszakban az alábbi értékelési tartalom jelentkezik dominánsan: 

a legutóbbi értékelés óta mutatott pozitív vagy negatív fejlődés



a személyiségjegyek fejlődése pozitív vagy negatív értelemben



javaslatok, tennivaló a jövőre



javaslatok, tennivaló a jövőre (rövidtávra vonatkozóan rövid, tömör lényegre mutató megfogalmazásokkal)

2./ Szöveges értékelés formái a tantárgyaknál a./ A ………………………… tantárgyi követelményt kiválóan teljesítette. b./ A ………………………. . tantárgyi követelményt jól teljesítette. c./ A …………………………tantárgyi követelményeknek csak részben felelet meg. d./A …………………….

tantárgy követelményeinek negyedévben nem felelt meg.

A 4.-től 8. évfolyamig minden teljesítményt érdemrenddel (1-5-ig) értékelünk tanév közben. Félévkor és tanév végén osztályozzuk a tanulók teljesítményét. Valamennyi évfolyamon a szöveges értékelés, ill. az 1-5 fokú skálával történő osztályzatok, valamint az érdemjegyek megállapításának alapja – kerettantervhez igazodóan – a helyi tantervben is megfogalmazott továbbhaladási feltétel, a követelmények minimum, optimum szintje. A minimum követelményeknek feleljen meg a tanuló az elégséges osztályzatért. Szöveges értékelés esetében részt vett minősítést kapjon. A helyi tantervben megfogalmazott követelmények optimum szintjét teljesítő tanulót jelessel értékeljük. Szöveges értékelésnél jól megfelelt minősítést kapjon. Az optimum szintet meghaladó teljesítményeket kiválóan megfelelt minősítéssel dokumentáljuk. -

Érdemjegyek száma havonta: 

Heti egy órás tárgynál

1-2 jegy



Heti két órás tárgynál

1-2 jegy



Heti három órás tárgynál legalább

2-3 jegy



Heti négy vagy ennél több órás tárgy esetében legalább

2-3 jegy

148

Az előzőekben ismertetett értékelési formák mellett más módok és eszközök is alkalmazhatók adott időegység (naponta, hetente …) alkalmával. Ez történhet piros ponttal, csillaggal, jelek, szimbólumok alkalmazásával. A konkrét teljesítményekhez kötődő, alternatív megoldások bármely területen és fejlesztési területen alkalmazhatók. Érdemjeggyé, vagy szöveges értékeléssé történő átszámítások azonban mindenkor a nevelőtestület egyeztetésével –elsődlegesen az adott szakmai munkaközösség- döntésével valósulhat meg. 2.9.7. A tantárgyi érdemjegyek pótlásának, javításának módjai és lehetőségei Meg kell adni a lehetőséget a tanulónak (pl. témazáró, felmérő, stb. …) pótlására, esetleges javítására akkor, ha a tanuló: 

egészségügyi okok miatt,



pszichés problémái miatt,



az esetleges szociokultúrális nehézségei miatt

nem adott számot tudásáról, vagy eredménytelen, minimum szint alatti volt a tanuló teljesítménye. A kialakult helyzet kellő mérlegelése után a szaktanár –indokolt esetben- adjon lehetőséget a pótlásra, ill. javításra. Az érdemjegy, minősítés pótlására vonatkozó lehetőségről minden tanulót tájékoztatni kell. Konkrétan meg kell mondani a javítás, pótlás 

idejét,



formáit,



módját

Az eredményről a tanulót és a szülőt is tájékoztatni kell. Felmentést adhatunk a beszámolási kötelezettség alól –természetesen a törvényesség keretein belül- a tanuló problémáinak (egészségügyi, szociális …) egyéni elbírálása alapján. Erről az osztályfőnökök, a szaktanár, az igazgató együttes megbeszélés után hoz döntést. 2.9.8. Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálásának módozatai

149

Az évközben kapott érdemjegyeket az ellenőrzőbe is be kell írni az osztálynaplóba való bejegyzéssel egyidejűleg. Az osztálynaplóba való bejegyzésnél: 

piros szín alkalmazása - témazáró dolgozatok kék színnel

- szóbeli feleletek, félévi és tanév végi osztályzatok



zöld színnel

- felmérők



fekete színnel

- kísérleti, munkáltató órán végzett munkák, órai

munkák, részjegyek Helytelen és szabálytalan osztálynaplóba – és így természetesen az ellenőrzőbe isféljegyeket, alá vagy fölé húzott jegyeket adni. 2.9.9. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési rendszere: Az értékelés szempontjai és formái: a) Magatartás: A magatartás osztályzata a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodóan értékeli az iskolai és az iskolán kívüli fegyelmezettséget, viselkedést. Értékeli a társakhoz, a felnőttekhez való viszonyulást, a házirend betartását, saját és mások iránt érzett felelősségérzetet, az iskola vagyontárgyainak megóvását. Hangsúlyozzuk, hogy az értékelésnél, a minősítésnél az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítási alapot. Az értékelés négy fokozatban történik havonta: -

példás (5); jó (4); változó (3); rossz (2)

(A közoktatásról szóló törvény 70 §. (2) bekezdés b) pont alapján)

b.) Szorgalom: A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzésének színvonalát, a tanuló kötelességtudását értékeli. A kérések, az igazolatlan órák, az ellenőrző hiányok elbírálásánál a mindenkori házirend szabályai érvényesek, és ezt ennek megfelelően kell figyelembe venni. Az értékelés négy fokozatban történik havonta: - példás (5); jó (4); változó (3); hanyag; (2) (A közoktatásról szóló törvény 70. §. 2. bekezdés c) pont alapján)

150

A magatartás és a szorgalom elbírálásánál irányító, alapvető szempont, hogy a példás valóban példaként álljon és kapjon elismerést nagyobb közösség előtt is. Fontos lehet adott szituációban a tanulók előmenetelének egyéni elbírálása magatartásból és szorgalomból egyaránt. Az egyéni elbíráláskor szem előtt kell tartani az adott helyzet kialakulását befolyásoló tényezőket (pl. a tanuló családi körülményeit, egészségügyi állapotát stb.). 2.9.10. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének fokozatai a.) Jutalmazások: 1. Szaktanári, tanítói, napközis nevelői szóbeli és írásbeli dicséret 2. Osztályfőnöki szóbeli és írásbeli dicséret 3. Osztályfőnöki és igazgatóhelyettesi írásbeli dicséret 4. Igazgatói írásbeli dicséret 5. Nevelőtestületi dicséret (az 5. fokozatot a tanulóifjúság előtt ismertetni kell) b.) Fegyelmezések: 1. Osztályfőnöki szóbeli és írásbeli figyelmeztetés - Szóbeli figyelmeztetés lehet:

- szaktanári, - ügyeletes tanári,

2. Osztályfőnöki intés, 3. Igazgatói figyelmeztetés 4. Igazgatói intés, 5. Igazgatói megrovás, 6. Nevelőtestületi megrovás, 7. Fegyelmi eljárás (A 6. 7. fokozatot a tanulóifjúsággal ismertetni kell) A jutalmazás és fegyelmezés alkalmazásánál indokolt esetben nem kell ragaszkodni a fokozatok betartásához. (A jutalmazások és fegyelmezések elveinek részletezése az SZMSZ 19-21. oldalán).

151

Az értékelés tantárgyi elvei: 

A tanuló továbbhaladásához minden területen a minimális követelményt teljesíteni kell.



A tantárgyi értékelés tükrözze a helyi tantervben megfogalmazott követelmények és a teljesítés viszonyát, a fejlődésben elért eredményt.



Tárja fel az elmaradás, a hibák okait.



Hangsúlyozza a pozitívumokat.



Legyen folyamatos, segítse elő a rendszeres megerősítést.



Törekedjen mindenkor valamennyi tantárgy tekintetében objektivitásra, méltányosságra.



A tantárgyi órákon a tanulók teljesítményét szövegesen, vagy osztályzattal értékeljük.

a) A szöveges értékelés területei: 

kitartó szorgalom az adott tantárgy tekintetében, vagy annak hiánya,



kiemelkedően jó vagy visszaeső tanulmányi teljesítmény,



feladattudat, figyelmes munkavégzés az órán,



órai munkák, órai aktivitás



íráskép, füzetvezetés,

b) érdemjeggyel történő értékelés: 

témazárók, dolgozatok,



írásbeli, szóbeli feleletek,



kiemelkedő órai munka,



memoriterek



színvonalas kutatási munkák

c) Írásbeli felmérések 

tanév elején valamennyi évfolyamon diagnosztikus mérésekkel tárjuk fel a tanulók induló tudását. (Csak százalékoljuk).



Tanév közben évfolyamonként, tantárgyanként egységesített szempontok alapján témazáró dolgozatok. (tematikus tudáspróbák).



Tanév közben formatív mérésekkel szerzünk információkat folyamatosan a további fejlesztő munkához.

152

Értékelési skálák kialakítása: a). Szöveges értékelésnél a tanulók tudásának dokumentálására az értékelő szöveget a tanárok, tanítók fogalmazzák meg, egységes keretek között szerkesztett, munkaközösségek által megtárgyalt és elfogadott minták alapján. b). A tanulók tudásának írásbeli (témazárók, felmérések) értékeléséhez a teljesítmények minimuma és optimuma közötti (0-100% ) a munkaközösség tagjai megvitatják, majd a gyakorlatban a többség által elfogadott skálát egységesen használják. Pedagógiai

programunkban

javaslatot

teszünk

az

értékelési

skálák

minél

optimálisabb kialakításához, segítve ezzel a szakmai munkaközösségek értékelési skáláinak kialakítását. A javaslatban szereplő teljesítményszázalékok általában elfogadottak, de a ponthatárok a követelmények időarányos tudásának függvényében változtathatók. Szükséges mérlegelni a ponthatárok kialakításakor azt is, hogy a feladatok hány százaléka méri a tanulók minimális, továbbhaladásához szükséges tudását, illetve mennyi az optimumszintű feladat. Javaslat a teljesítmény százalékok kialakításához: a./

b./

100% -91%

5

90% - 76%

4 jól megfelelt

75% - 51%

3 megfelelt

50% - 30 %

2

29% - 0 %

1 gyenge

100% -90%

5 (jeles)

89% - 75%

4 (jó)

74% - 50%

3 (közepes)

49% - 30 %

2 (elégséges)

0% - 29 %

1 (elégtelen)

Minimumszintű mérésekhez javasolt: c./ 100% - 85%

Megfelelt

a

továbbhaladáshoz

minimum szintjének

szükséges

teljesítmény

153

84% - 50%

Korrekció szükséges

50% alatt

Mivel ezek a feladatok minimum szintűek, ezért ezeknek a tanulóknak a bemért tananyag újratanítása szükséges.

Tehetséggondozó feladatsorok teljesítményméréséhez javasolt d./ 100% - 95%

Kiváló a teljesítményed!

94% - 85%

Jól dolgoztál!

84% - 70%

Gyakorolj tovább!

69% -50 %

Gyakorolj tovább!

50% alatt

Még gyakorolj sokat, most nem sikerült!

2.9.11. A pedagógiai munka belső ellenőrzése

2.9.12. A pedagógiai munka külső ellenőrzése A pedagógiai munka külső ellenőrzése és értékelés az országos mérésekhez kapcsolódóan, illetve a fenntartóval egyeztetett program alapján szakértők felkérésével történik. 2.10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő felszerelések jegyzéke A …. számú melléklet tartalmazza

2.12. A tanórán kívüli foglalkozások Az iskolai munka szerves része a tanórán kívüli foglalkoztatási forma. A közoktatási törvény értelmében meg kell különböztetnünk -

kötött és

-

szabadon választható tanórán kívüli foglalkozásokat.

Kötött tanórán kívüli foglalkozások: -

a tanulói (szülői) igények ismeretében (felmérés előző év végén)

-

a rendelkezésre álló szakemberek körét számbavéve

154

-

az anyagi lehetőségek figyelembe vételével

-

a tanulói leterheltséget mérlegelve.

Iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja: -

Napközis foglalkozások,

-

Sportkörök Kézilabda (fiú, lány) Foci (fiú) Atlétika (fiú)

-

Diákkörök irodalmi kör számítástechnika szakkör zenei tanszakok (szolfézs, zongora, furulya) nyelvi szakkör közlekedési szakkör vöröskeresztes szakkör énekkar

-

Versenyek: Tanulmányi: helyi, kistérségi, megyei, országos szintig felmenő (OM Közlöny szerint)

-

Házi bajnokságok különböző sportágak keretében

-

Házi versenyek a tanulmányi és kulturális területi versenyek előtt

-

Diáknap Akadályverseny, Gyermeknap

-

Jeles napok Madarak és fák napja Föld napja

155

-

Erdei iskola

-

Tanulmányi kirándulások

3. Az iskola képzési rendje 3.1. A képzés szakaszai Az iskolai struktúra a közoktatásban alapvetően két szakaszra bontható, szakaszonként négy évfolyammal, évfolyamonként 2 osztállyal (hetedik osztályban 3 évfolyam). Az alsó és felső tagozatban az informatikai és az idegen nyelvi képzés kap kiemelt szerepet. 3.2. Iskolában folyó képzési irányok Alsó tagozat: Az első és második évfolyam feladatai: Nevelő-oktató munkánkban meghatározó jelentőséggel bír, hogy feladatainkat az iskolarendszer alapozó szakaszában végezzük. Munkánk a család és az óvodai nevelés eredményeire épül. Alapvető fontosságú feladat a gyermekek személyiségének sokoldalú fejlesztése, az értelmi, érzelmi élet gazdagítása, az alapkészségek kialakítása. A tanító úgy irányítsa mind a délelőtti, mind a délutáni foglalkozásokat, hogy az ennek a korosztálynak megfelelő, játékos keretben megtanulja a gyermek az önállóságot, az alkalmazkodást, az önálló problémamegoldást, megismerje a felfedezés örömét. A 3. 4. évfolyam: Feladatunk az első, második évfolyamon szerzett ismeretek bővítése, az önálló tanulás, önművelés képességének alapozása, az ehhez szükséges alapvető készségek fejlesztése. Elvi állásfoglalásunk: Inkább kevesebbet tervezzünk, de amit a gyermekeknek átadunk, az számukra igazi érték legyen, az értékközvetítő munkánk pedig számukra élményt jelentsen.

156

Felső tagozat: 5., 6. évfolyam: A megszerzett új ismeretek kihasználása, a világ egységes egészként való átélése érdekében. A kiemelkedő képességű gyermekek szervezett megmérettetésének biztosítása. A 7., 8. évfolyam: A pályaválasztás előkészítése. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges tájékozottság biztosítása. Képzési specialitások: -

Azok a tevékenységek, amelyek hozzájárulnak a gyermekek harmonikus személyiségfejlesztéséhez. E tevékenységek egyrészt a kötelező tananyag elsajátítása

mellett

többlet

lehetőségeikkel

az

iskola

profilját

is

meghatározzák, másrészt biztosítják az önálló választás következtében egyegy területen az elmélyülés lehetőségét, az alkotás sikerélményét, a tehetség kibontakoztatását és a személyiségfejlődéshez az újabb szervezeti keretet. -

Aktív tanulási, művelődési tevékenységek: pályázatok írása, szaktárgyi és levelezős versenyek, választható tantárgyi filmszínház-,

színház-

és

hangverseny-

foglalkozások, szakkörök, látogatások,

természetjárás,

iskolakultúra műveltségi terület, hobby, olvasás, televíziózás, videofelvételek nézése. -

Tudományos művelődés: múzeumok, levéltárak, könyvtárak látogatása, búvárkodás az Interneten.

-

Sportolás: önállóan, tömegsport és ISK keretében végzett testedzés.

-

A

beilleszkedési

zavarokkal,

rendellenességekkel megoldására

a

küzdő

tanulási

nehézségekkel,

magatartási

gyermekek

problémáinak,

feltárására,

fejlesztőpedagógus,

pedagógusok,

a

logopédus,

a

gyógytestnevelő, az ifjúságvédelmi felelős, az iskolaorvos, nevelési tanácsadó szakembere fejlesztő tevékenységeket kezdeményez. 3.3. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások Szakkörök:

157

A tehetséggondozás egyik formájaként biztosítja a tanulók érdeklődési körének megfelelő foglalkoztatását, egyéni képességeik maximális módon való kifejlesztését. A foglalkozások időtartama: 1-2 óra/hét a jelentkezés önkéntes, de tanévközben leadni ezeket az órákat nem lehet. Az igényektől és a létszámoktól függően (min. 10 fő) indítjuk az egyes szakköröket. -

vöröskeresztes,

-

közlekedési,

-

tehetséggondozó: matematika, idegen nyelv

-

mazsorett: alsó, felső

-

irodalmi szakkör

Énekkar: 2 óra/hét Az énekkar célja: A zenei műveltség iránt fogékony tanulók számára bővebb ismeret nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése. Iskolai műsorok színesítése. Iskolai sportélet: A személyiség harmonikus fejlődése, az állóképesség növelése érdekében iskolánk minden tanulójától elvárjuk, hogy az iskolai sportkörnek is tagja legyen, ill. részt vegyen a tömegsport foglalkozásain. Könyvtár és számítógépterem használat: Minden tanulónknak lehetőséget biztosítunk, hogy a kötelező tanulási időn túl tanulásra, gyakorlásra és képességei fejlesztésére térítésmentesen igénybe vehesse könyvtárunk és számítógéptermünk információ-hordozóit. A könyvtár és a számítógépterem nyitva tartását a lehetőségeink és az igények figyelembe vételével alakítjuk ki a DÖK és a SZMK vezetőségével egyeztetve. Szabadidős programok: Táborok: Már alsó tagozatos tanulóink is bekapcsolódhatnak hagyományos iskolai táborainkba és így sok szép, közös élményben lehet részük. (A táborok költségei a szülőket terhelik). Nyári táborainkat a simai, és a nyíregyháza-sóstói helyekre szervezzük, ill. évente változhat. A tábor remek lehetőséget biztosít sportolásra és az idegen nyelv tanulására. Erdei iskolánkat a 4. osztályos és 7. osztályos tanulóink számára szervezzük az erdők életközösségének megismertetésére.

158

3.4. Az osztályba sorolás elvei és rendjei 3.4.1. Az osztályba sorolás rendje A törvényi szabályozás és a fenntartó által megszabott feltételeket figyelembe véve alakítjuk ki osztályainkat. Alapvetően a szülői igényeknek, valamint a pedagógus kollektíva felkészültségének figyelembe vételével. 3.4.2. A csoportbontás elvei A csoportbontásnál a törvényben meghatározott feltételeket alkalmazzuk mindazon tantárgyaknál, ahol erre lehetőség adódik. Nagylétszámú osztályok esetén az osztályokból három csoportot alakítunk, míg egy átlagos létszám esetén az osztályokat két részre bontjuk. 3.4.3. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások besorolásának szempontjai Napközi otthoni nevelés: A napközi célja, hogy a gyermekek számára biztosítsa a felügyeletet, a gondozást, a szabadidő kulturált eltöltését, a házi feladatok elkészítését, a felzárkóztatást, a tehetséggondozást, a sokoldalú személyiségfejlesztést. A napközi feladata, hogy a tanórai oktató-nevelő munkát folytassa, kiegészítse. Tanítsa meg a tanulókat önállóan tanulni, helyes tanulási technikákat, módszereket sajátíttasson el, neveljen az önellenőrzésre, az időtervezésre, fejlessze tovább a helyes higiénés szokásokat, neveljen az egészséges életmódra. Szervezze meg a tanulók pihentető, regeneráló és kultúrált szabadidő eltöltését a csoportközi foglalkozásokon. A csoportközi foglalkozásokon, ügyességi-, játékos-, és kulturális vetélkedők, évszakokhoz és ünnepekhez kapcsolódó manuális foglalkozások, személyiségfejlesztő játékok szerepelnek. Ismereteiket bővítjük, viselkedéskultúrájukat fejlesztjük. Napközis és tanulószobás tanulóink részére napi háromszori (tízórai, ebéd, uzsonna) étkezést biztosítunk. A napközi rendje: Ebédelés Levegőzés, szabadfoglalkozás Tanulás

159

Uzsonna Szabadidős-foglalkozások Felzárkóztatás (Az időbeosztás a tanulók órarendjének függvényében változhat). A napi munkarend utolsó szakasz igen fontos. A gyerekek létszáma ekkor teszi lehetővé, hogy egyénileg is hatékonyabban segítsük a rászorulókat, s a tehetségesek számára is az érdeklődésének legmegfelelőbb tevékenységet biztosítsuk. A tanulók felvétele a napközibe az előző tanév végén, a szülők írásbeli kérelme alapján történik. Egyéni felzárkóztatás Az önhibájukon kívül gyengébb tudású (elmaradt, sokat mulasztott, stb.) tanulók hiányos alapismereteit pótolja. A felzárkóztatás tehát a tanulmányi színvonal kiegyenlítésének egyik eszköze, nem válhat állandóvá, kiegészítő jellegű oktatási forma. Az általános iskola első osztályába kerülő gyermekek nagyon eltérő iskolára felkészítő előképzettséggel rendelkeznek (óvodában eltöltött évek száma, iskola előkészítő foglalkozáson való részvétel, szülői indíttatás, szellemi és fizikai érettség). Ezért a tanév első hónapjaiban feltárjuk és pótoljuk a hiányosságokat –erre a tantervünk is lehetőséget nyújt. Szoros kapcsolatot tartunk a szerencsi Nevelési Tanácsadóval, ahonnan már szeptember elején a fejlesztő pedagógussal, szakemberek meghívásával, tanítóink közösen megfigyelik minden elsős tanuló beszédkészségét, tiszta hangképzését, s ha szükséges

(pl.

pöszeség,

dyslexia),

javasolják

a

rendszeres

logopédiai

foglalkozásokon való részvételt is. Az esélyegyenlőség megteremtésével a nyugodt tanulási feltételek kialakításával célunk a sikeres, eredményes tanulás elérése, minden kisiskolásunknál. Az eltérő tanulói képességek miatt lehetőséget adunk, a gyengébb képességű, a nehéz családi körülmények között élő, a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulóinknak a felzárkózásra. Délelőtt a képességfejlesztő órán, ill. a fejlesztő foglalkozásokon való részvétellel, tanórákon az egyéni képességeket figyelembe vevő, fokozatosan nehezedő feladatok adásával, a sikerélményre épülő feladatmegoldásokkal délután a napköziben a

160

tanulási foglalkozásokon való egyéni bánásmóddal, a napközis csoportvezető és a jóképességű osztálytárs segítsége által. Azokat a gyerekeket, akik nem tudnak jeleskedni a közismereti tantárgyakban, igyekszünk sikerélményhez juttatni a gyakorlati tárgyakban (pl. rajz, technika, testnevelés) és olyan iskolai programok szervezésével, ahol ők lehetnek a szervezők, lebonyolítók, az irányítók, a vezető egyéniségek. Iskolánk könyvtára könyvkölcsönzésével is lehetőséget nyújt az egyéni művelődésre, annak a tanulónak is, akinek erre otthoni „kiskönyvtárában” nincs lehetősége. Tehetséggondozás Azok

a

tevékenységek,

amely

hozzájárulnak

a

gyermekek

harmonikus

személyiségfejlesztéséhez. E tevékenységek egyrészt a kötelező anyag elsajátítása mellett többlet lehetőségeikkel az iskola profilját is meghatározzák, másrészt biztosítják az önálló választás következtében egy-egy területen az elmélyülés lehetőségét, az alkotás sikerélményét,

a tehetség kibontakoztatását és a

személyiségfejlődéséhez az újabb szervezeti keretet. Felkészítés tanulmány versenyekre, vetélkedőkre, rendezvényekre, pályamunkák, pályázatok, újságcikkek írására, stb. Magatartási, beilleszkedési gondok Iskolánkban szakképzett gyógypedagógus az osztályfőnökkel együttműködve segítséget nyújt azon tanulóinknak, akik magatartási, beilleszkedési zavarokkal küszködnek. A problémák megoldásában segít az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse. A tanulási nehézségek megoldására kidolgozott foglalkozássorozaton a tanulók megismerhetik saját tanulási stílusukat, felismerhetik hibáikat, kialakíthatják optimális tanulási szokásaikat. A magatartási és beilleszkedési gondokkal küzdőknek is különböző foglalkozások nyújthatnak segítséget (pl. konfliktuskezelő foglalkozás), ill. az osztályfőnöki órán folytatott közös beszélgetések az osztályfőnökkel, ill. a fejlesztőpedagógussal. Ennél a problémánál nemcsak az egyéni beszélgetés fontos, hanem az egész közösséggel való foglalkozás. A probléma megelőzéséhez, esetleg felismeréséhez (érdemes lehet)

161

rendszeres szociometriai felmérést végezni az osztályokban. A megelőzéshez tartozhat a különböző önismereti kérdőívek kitöltése és értékelése, a fejlesztő pedagógus preventív munkája. Pályaválasztási segítség A pályaválasztásnál az előkészítés nagyon fontos, annak érdekében, hogy a tanulók saját képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelően tudjanak dönteni. Ezért az előkészítést már az általános iskola hetedik osztályában elkezdjük, így nemcsak saját magukat ismerik meg a gyerekek, hanem sok információt is szerezhetnek, és tudatosan készülhetnek a döntésre. Közvetlenül a pályaválasztás előtt a bizonytalankodók számára a legelőnyösebb az egyéni pályaválasztási tanácsadás, ahol az egyéni beszélgetés, a lehetőségek átgondolása, mérlegelése, információk szerzése rövidebb idő alatt és személyre szabottan valósulhat meg. Szociális szolgáltatások -

Reggeli ügyeletet biztosítunk a bejáró és korábban érkező tanulóknak a tanítás kezdetéig,

-

Minden étkezést igénylő tanuló számára étkezési lehetőséget biztosítunk, térítési díj előre történő befizetése esetén. A fizetést önhibájukból nem teljesítőket és az étkezési rendet megszegőket az iskolai étkezésből kizárjuk.

3.5. Tanulói jogviszony, átjárhatóság 3.5.1. Az általános iskola első évfolyamára vonatkozó felvétel elvei -

óvodai szakvélemény,

-

beiskolázási körzetből érkező tanulók,

Iskolába való átvétel: Iskolánkba elsősorban a lezárt tanévek végén van átvételi lehetőség, melyhez mellékelni kell a szülő írásbeli kérelmét, az utolsó tanév bizonyítványának, ill. félévi értesítőjének fénymásolatát. Az átvételről az igazgatóhelyettes dönt. A fel ill. átvételi döntés ellen az iskola igazgatójához lehet fellebbezést benyújtani, az általános eljárási szabályoknak megfelelően.

162

A napközibe és a menzára való felvétel elvei: A szülő írásbeli igénye alapján minden felügyeletre szoruló tanuló részére biztosított a napközi otthonba, ill. a tanulószobára való felvétel. A következő tanévre a napközi otthonba való felvételt a szorgalmi időszak utolsó napjáig kérheti a szülő írásban. Indokolt esetben mód van arra is, hogy a szülő a felvételt tanév elején, ill. tanév közben igényelje írásban. Az első osztályosok jelentkezése a beiratkozáskor történik. Amennyiben a napközis, vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók: 

akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott,



akinek mindkét szülője dolgozik,



akik állami gondozottak,



akik rossz szociális körülmények között élnek.

3.5.2. Továbbhaladás, magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2-es) szinten teljesítette. A tanév végi elégtelen minősítés egy vagy két tantárgyból a javítóvizsgán javítható (augusztus hónap második fele). Három vagy több elégtelen esetén a tantestület döntésétől függően a tanuló javítóvizsgát tehet, vagy a tanköteles tanulónak évfolyamot kell ismételni, a nem tanköteles tanuló évfolyamot ismételhet. Ha a tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát, a tanév végén osztályozó vizsgára utasítható, ha nem áll rendelkezésre elegendő számú jegy a tanuló értékeléséhez. A nem tanköteles tanuló esetében osztályozó vizsga engedélyezhető. A sikertelen osztályozó vizsga, vagy a vizsgaengedély elutasítása esetén a tanuló évfolyamismétlésre kötelezett. A magántanulói státuszt kérelmezni kell, a kérést indokolni kell. A magántanuló a tanév végén törvényben szabályozott tantárgyakból az adott évfolyamon osztályozóvizsgát köteles tenni. Az értékelés, minősítés és továbbhaladás rendje ebben az esetben is azonos az általános eljárás rendjével. A

163

tanköteles magántanuló felkészítéséhez az iskola segítséget nyújt, más esetben az iskola elősegíti a felkészülést. 3.5.3 Egy évfolyamon belül másik osztályba való átlépés feltételei A tanuló, illetve szülei a beiratkozásnál az iskola pedagógiai programját ismerve hoznak döntést az adott osztályba kerülésről. Ha a tanuló, ill. szülei más osztályba kérik az áthelyezést, akkor a következő feltételeket kell vizsgálni: -

van-e lehetőség a tanulólétszám függvényében a másik osztályba való kerülésre,

-

az adott osztályba való átlépés milyen tanulmányi kötelezettség vállalással történik,

-

a fenti feltételek pozitív teljesülése esetén a végső döntést a tantestület hozza.

3.5.4. Kilépés, tanulói jogviszony megszűnése, megszüntetése A tankötelezettségi időn belül a tanulói jogviszony csak a törvényben szabályozottaknak megfelelően szüntethető meg. Ha a tanuló iskolát változtat, tanulói jogviszonya az új iskolába történő beiratkozáskor szűnik meg. Nem tanköteles korú tanuló esetén a tanulói jogviszony a törvényben szabályozott feltételek esetén – igazolatlan hiányzások, tanulmányi kötelezettség elmulasztásaszüntethető meg. A 8. évfolyamos tanuló - sikeres teljesítés után- tanulói jogviszonya megszűnik.

164