A szakmai életút értékelése
1. A szakmai életutam állomásainak rövid ismertetése a pedagógusdiplomám megnevezése és megszerzésének helye: Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar Debrecen okleveles matematika-fizika szakos tanár az első pedagógus munkakör és munkahely rövid tapasztalatai 1987-ben iratkoztam be a Kölcsey Ferenc Gimnázium első osztályába. A Kölcseyben kiemelkedő tanáregyéniségek tanítottak. Pedagógiai munkájuk hangsúlyos része volt a nevelés és a kölcseys hagyományok ápolása, megszerettetése. Gimnáziumi éveim alatt nagy elszántsággal, alapos munkával készültem az egyetemi továbbtanulásra, magas óraszámban választottam matematika és fizika fakultációt. Amilyen tudatos volt a pályaválasztásom, pont olyan tudatosan kerestem munkahelyet is az egyetemi évek végén. Arra alapoztam, hogy a Kölcseyben diákként jó hírem volt. Már a negyedik évem lezárásakor megkerestem igazgató urat, aki azzal biztatott, hogy „a helyzet nem reménytelen.” Egykori osztályfőnököm nyugdíjba ment, az ő helyére kerültem, így lett az első és eddigi egyetlen munkahelyem a Kölcsey Ferenc Gimnázium. Pályakezdőként nagy lendülettel, elhivatottsággal, magabiztosan, a munkámba vetett hittel kezdtem el tanítani. Az 1996/97-es 1. tanévemben matematikát tanítottam a 9. évfolyamon egy osztályban és egy fél csoportban (4-4 óra/hét), a 10. évfolyamon egy fél csoportban (3 óra/hét) és a 11. évfolyamon egy osztályban (3 óra/hét), fizikát pedig az 1. évfolyamon 3 osztályban (heti 2-2-2 óra/hét), a 10. évfolyamon egy osztályban (2 óra/hét). Az első három-négy tanévben napról-napra rengeteget készültem, minden témát nagyon tudatosan kidolgoztam, feladatokat válogattam, csak a felkészüléssel és az óratartással reggeltől-estig dolgoztam. A dolgozatok kijavítására az első években így hétvégéken és a tanítási szünetekben került sor. Általában heti 22-25 órában tanítottam 1996-tól 2010-ig, a 9-12. évfolyamokon matematikát is és fizikát is, tulajdonképpen leggyakrabban egyszerre 8 félét (4 évfolyam matematika, 54 évfolyam fizika. 1
Tanári munkám két legkedveltebb részét képezte az osztályfőnöki feladat ellátása és az emelt szintű matematikaórák megtartása. Osztályfőnöki feladattal már 1997-ben megbíztak. Ezt 2010-ig folyamatosan végeztem(1997-2001, 2001-2005, 2005-2009, 2010). Emelt szinten (előtte fakultáción) 2002-től kezdődően tanítottam minden évben egy csoportot. Összesen 4 csoportot tanítottam 8 évig (11-12. évfolyamokon).
Pedagógusi
pályám
első
fordulópontját
a
2010/2011-es
tanév
hozta
el.
Igazgatóhelyettes kollégám nyugdíjba vonulását követően belső indíttatásból, az iskola iránt érzett felelősség és elkötelezettség jegyében vállaltam el az igazgatóhelyettesi megbízást.
Intézményvezető-helyettesi
feladataimat
nagy örömmel,
elszántan
végeztem; vezetőtársaimtól, a nevelőtestület több tagjától pozitív visszajelzéseket kaptam. Lehetőségem volt az iskola működésébe, irányításába, szervezési feladataiba közvetlenül is betekinteni, és egyre több feladat megoldásában önállósodni. 2011. augusztus 1-jén lettem az intézmény első számú helyettes vezetője. Igazgatóm 2011. december 27-én vált nyugdíjassá, így 2011. december 28-tól 2012. július 31-ig megbízott igazgatóként vezettem az iskolát, majd a közgyűlés öt évre szóló megbízását követően 2012. augusztus 1-től intézményvezetői beosztásban dolgozom.
2. Szakmai fejlődésem érdekében tett lépéseim szaktárgyi tudásom alakulása, új dolgok megtanulása a szakmában A szaktárgyi tudásom kialakulásában a döntő pont az egyetemi geometria tanárom előadói stílusa, lenyűgöző precizitása, szép és esztétikus írása, alapossága, nagy szakmai tudása volt. Nagyon jó bírálatot kaptam egyetemi szakdolgozatomra, jó véleményt a vezetőtanáraimtól a tanítási gyakorlat során. A geometria iránti érdeklődésem az egyetem elvégzése után is megmaradt, így a nyári szünetekben újabb témákat dolgoztam fel angol nyelvű szakirodalmak alapján. Elsősorban a geometriai transzformációk csoportosítása és jellemzése algebrai és geometriai aspektusból, a klasszikus geometriák axiomatikus megalapozása, geometriai axiómarendszerekre vonatkozó algebrai és geometriai modellek érdekeltek. A tanításban a kötelező kerettantervek kiadása nyújtott valódi támpontot, majd a részletes érettségi vizsgakövetelmények megjelenése. A kétszintű érettségi vizsga rendszerének 2005-ös bevezetésekor éppen a második osztályom volt végzős, így már „érett” tanárként készítettem fel a gyerekeket úgy az érettségi vizsgára, hogy már
2
tizenegyedikesek voltak, amikor megjelent az új feladatgyűjtemény, és az új típusú minta érettségi feladatlapok. esetleges szakmai továbbképzéseim A szakmai önéletrajzban ezeket részletesen feltüntettem. Érdemes megjegyezni, hogy az egyetemi légkör, az egyetemi diszciplináris matematika annyira hiányzott, hogy 1996os végzésem után már két évvel beiratkoztam az első szakmai továbbképzésre (algoritmikus matematika szakirány). Nyilván a gimnáziumi tanításban elkövettem azt a módszertani „hibát” az elején, hogy deduktív úton próbáltam megtanítani azt, amit ennek a korosztálynak nyilvánvalóan induktív módszerekkel kell. Ebből származott konfliktusom is, szülők tettek kifogást hol nekem, hol az igazgatómnak. Az első évek deduktív „vonzalmát” az első 3-4 évben sikerült „legyűrnöm”. Mindenképpen előnyös volt a szakmai továbbképzésem során, hogy kezdtem megismerni a számítástechnika felhasználói szintjét, az internetet ebben a két évben, és a szakdolgozatomat már magam szerkesztettem meg. Digitális kompetenciáim 2003-tól fejlődtek hatékonyabban, amikor megvettem magamnak az azóta is működő számítógépemet, teljes perifériával, internet előfizetéssel. Nagyon hasznos volt módszertanilag, a matematika dolgozatok javítása, szóbeli feleltetés szempontjából a 2004-es továbbképzés. informatikai, kísérleti, bemutató, stb. módszerek A szűkös heti óraszámok és a terjedelmes tananyag gátat szab a képzeletnek és az ötleteknek. Nagyon szeretem a végzős évfolyamokon főleg a matematika érettségi feladatokat beépíteni az egyes témakörök tanításába, ismétlésébe, és ezeket közvetlenül projektor segítségével a www.oktatas.hu honlapról számítógépről vetítem ki. A másik kedvelt módszerem a jól begyakorolható részek (főleg algebrai: algebrai törtek, nevezetes szorzatok, egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek, szöveges feladatok tanítása) tanításánál az önálló munka, minden tanuló külön padban, magában dolgozik. Az ilyen gyakorló órákon az első helyes megoldók jelest kapnak. Ez nagyon jó motiváció. Örömet ad, lelkesít, precizitásra, gyorsaságra serkent. Úgy igazságos, ha egymás után több ilyen órát is tartok, és szükséges is a gyakoroltatáshoz, az ismeretek jártassági szintre emeléséhez.
3
a tehetséggondozási lehetőségek Már pályakezdő pedagógus koromtól kezdődően elkezdtem matematika szakkört tartani a 9. évfolyamosok részére (heti 1 óra), matematika sávot a 10. évfolyamosok részére (heti 2 óra). Ezt a tevékenységet 2002-ig végeztem, azt követően emelt szinten kezdtem tanítani matematikát (11-12. évfolyam). A 9. évfolyamosoknál tesztes jellegű versenyfeladatokat oldottunk a logikát használva főleg, a 10. évfolyamon pedig a következő évi fakultáció előkészítését tartottam fő feladatnak, egy-egy Arany Dánielversenyfeladat megoldása mellett. Tanítványaim a megyei matematika versenyeken indultak szívesen. Jól tudtam motiválni azokat is, akik csak az alapórán tanultak, és nem kötötte le őket különösebben a tantárgy. Büszke voltam rá, hogy a munkaközösség legfiatalabb tagjaként a legtöbb jelentkezőm volt az Ambrózy Géza megyei matematika versenyre. 3. A pedagógiai kompetenciák alapján megfogalmazott önértékelésem 3.1 Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Ennek az alapja a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium Pedagógiai Programja, amelynek része a Nemzeti alaptanterven és a kerettanterveken nyugvó Helyi tanterv. Alapvetően fontos, hogy ismerni kell a részletes érettségi vizsgakövetelményeket: elméletben és gyakorlatban. Elméletben: a jogszabályban leírt közép- és emelt szintű követelményeket minden témakör esetén fejből tudom. Gyakorlatban: ismerem azokat a közép – és emelt szintű feladattípusokat, amelyek alkalmasak a matematikai kompetenciák felmérésére. A matematika tantárgy alapvető fogalmainak, azok fejlődésének, összefüggéseinek, tudásstruktúrájának, megismerési, probléma-megoldási módszereinek, teljes tantervi követelményeinek, valamint a matematika tantárgy tanulási sajátosságainak ismeretében olyan feltételeket biztosítok, amelyek hatására a tanulók kialakíthatják a saját gyakorlatukban alkalmazható adaptív tudásukat. Törekszem a matematika tanuláselméleti (egyetemi matematikadidaktika jegyzet!) és tantervi tudásom minél hatékonyabb integrálására, a képességek és a tudásrendszerek fejlesztésének egységben való kezelésére annak érdekében, hogy a matematika tantárgyban rejlő személyiségfejlesztési lehetőségeket megvalósíthassam. Nélkülözhetetlen a szaknyelv pontos alkalmazása, a szabatos megfogalmazás megkövetelése, a tudatos és ökonomikus jelölésrendszer alkalmazása. 4
3.2 Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításuk A pedagógiai munkám megtervezését a helyi tanterv, a tanmenet, a tematikus terv és az óraterv szintjén az iskolával szemben megfogalmazott szülői és fenntartói igények, a tanulói személyiség fejlesztésére vonatkozó tantervi célkitűzések figyelembevételével végzem. A tanulók
életkorát,
képességeit,
érdeklődési
körét,
előzetes
tudását
az
új
anyag
elmagyarázásakor, a mintafeladatok kiválasztásakor figyelembe veszem. A tanulók kreatív ötleteit, hozzászólását figyelembe veszem. A taneszközöket megfelelően kiválasztom a munkaközösséggel együttműködve. Az értékelések megtervezését (elégséges-közepes-jó-jeles szint), az ellenőrzés módszereinek a meghatározását (írásbeli – szóbeli formák, szummatív mérések) a tanév elején beszélem meg a tanulókkal. 3.3 A tanulás támogatása Ezt tartom a pedagógiai munka kulcsának. Meg kell találni a hangot a tanulócsoporttal, a bizalmi légkör meglétét tekintem kulcskérdésnek. A tanulás támogatásának központi eleme szerintem a jól érthető, logikus tanári magyarázat. A matematika tantárgy esetében szükség van a tanulási folyamat minél változatosabb megszervezésére. először azt beszélem meg a tanulókkal, hogy mik az elvárásaim és a követelmények. Igyekszem türelmesen, megfelelő kérdésfeltevéssel, ha szükséges többféle megközelítésből, bevonni azokat a tanulókat is a tanórai munkába, akik tanulási problémákkal küzdenek. Több időt hagyok a gyengébbek számára a gondolkodásra, a megértésre, a válaszadásra. Előzetesen felmérem, hogy milyen előfeltételekkel, tudással rendelkeznek (erre is nagyon jó a témakörök elején az ismétlés, rendszerezés, áttekintés), és ahhoz adekvátan tanítom meg az elsajátítandó tananyagot. A tanulási folyamat megszervezéséhez olyan példatárakat használok, amelyek a tanulók számára jól használhatóak, világosak és érthető nyelvűek. Változatos feladatokkal – melyek témái a természettudományos tárgyakba (fizika, kémia, biológia, földrajz, pénzügy, gazdasági ismeretek – érdekesebbé, figyelemfelkeltőbbé lehet tenni a tanórákat, főleg a megtanult ismeretek alkalmazási fázisában. Tanulói kiselőadások megtartására nem szoktam lehetőséget adni matematikából, az idő hiánya miatt. Az értékelés szerintem csak a tanár feladata, ezért az osztályt, csoportot ebbe nem vonom be. A felváltva alkalmazott különböző tanulásszervezési módszerekkel motiválni lehet tanítványaimat, így a fejlesztésük eredményesebbé válik. Célom az is, hogy a diákjaim fel tudjanak készülni az egész életen át tartó önálló tanulásra. Fontosnak tartom, hogy minden tanulónak legyen feladata, mindenki figyelme le legyen kötve. Azokat a tanulókat is felszólítom, akik maguktól nem jelentkeznek, és ha szükséges, 5
kérdésekkel segítem őket a helyes válasz megadásában. Arra is figyelek, hogy minden tanuló a képességeinek megfelelő eséllyel vehessen részt az ismeretek elsajátításában. Arra szokatom a tanulóimat, hogy ha nem értenek valamit, azonnal jelezzék és kérdezzenek rá. 3.4 A tanulók személyiségének fejlesztése, a különleges bánásmód, módszertani felkészültség A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés tartalmilag és módszertanilag is szorosan összefonódnak. Fontos, hogy a pedagógusnak példaként kell szolgálnia tanítványai számára. A tanulók társaik megismerésén, megértésén, elfogadásán keresztül önmagukat is jobban megismerik. A mintaadással értékeket közvetítünk. Ennek során a tanulók személyisége fejleszthető. Meg kell tanulni a tanulóknak, hogy együtt tudjanak élni, dolgozni a társaikkal, Arra kell törekedni, hogy személyiségük minden területen fejlődjön. Fontosnak kell tartani a tehetséges tanítványok képességeinek minél nagyobb mértékű kibontakoztatását is. Ezt főként szakkörön többletismeretek átadásával, tanulmányi versenyekre való felkészítéssel, tudtam előmozdítani. El kell beszélgetni a diákjainkkal azokról a dolgokról, amelyek őket érdeklik. Ebben a személyes kapcsolattartást hangsúlyoznám. Az interneten keresztüli kapcsolattartás számomra már túl intim és közvetlen lenne. Szeretem a diákjaimat, de nem vagyok „bratyizós” túlzottan. Ha igényük van rá, bármikor megkereshetnek az igazgatói irodámban. Fontosnak tartom, hogy a tanulóknak és szüleiknek is szakmailag hiteles, a tanuló további munkáját megalapozó értékelést adjak. Az értékelés során objektivitásra törekszem. A pedagógiai értékelésem alapvetően pozitív, támogató magatartást tanúsít, tiszteletben tartom a tanuló személyiségét (jobb jegy megadása, javítási lehetőségek.) Meggyőződéssel képviselem az értékelésben a differenciálás elvét (jobb képességű tanulótól az összetett problémák megoldása is elvárható.) Nyilvánvaló, hogy a saját, értékelő, ellenőrző szerepem a tanulói teljesítménnyel és a tanuló fejlődésével szorosan összefügg. 3.5 A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, esélyteremtés, nyitottság a társadalmi-kulturális sokféleségre Intézményünk Szervezeti és Működési Szabályzatában kiemelt szerepet kapnak az iskolai hagyományok és az azok ápolásával kapcsolatos feladatok. Vezetői tevékenységem szerves részét képezik a már évek vagy évtizedek óta meglévő iskolai tradíciók. Az iskolai ünnepségek és megemlékezések tartalmukban és külsőségükben tanulóifjúságunk nevelését és 6
az iskola hagyományainak ápolását szolgálják. Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulók ünnepi öltözékben jelennek meg. Sebő Ferenc szavaival vallom, hogy „hagyományainkat megélni kell”. Tanévnyitó- és tanévzáró ünnepséget tartunk. A tanévkezdést követően iskolai nyílt napon, szabad óralátogatás-választással segítjük a végzős általános iskolás tanulókat és szüleiket a megfelelő gimnáziumi továbbtanulás-döntésben. A szülők részére a délutáni órákban pályaválasztási szülői értekezleten mutatjuk be iskolánk működését, képzési szerkezetünket, elvárásainkat. Kilencedikeseink a beiratkozásukat követően verébtáborban ismerkedhetnek meg leendő társaikkal, tanáraikkal. Eközben történelmi ismertetővel egybekötött nyári programokon vehetnek részt. Ősszel vidám verébavatón köszöntjük az évfolyamot. Tehetségkutató prózamondó- és szavalóversenyre várjuk az új kölcseyseket továbbra is: iskolánk Irodalmi Önképzőköre minden tanévben az ezen a bemutatkozáson legjobban szereplő diákok közül válogat az iskolai, valamint a városi rendezvényeken fellépő diákok közé. Ősszel tartjuk a 12. évfolyam szalagtűző ünnepségét, majd tavasszal a ballagáson búcsúztatjuk
őket.
Legkiemelkedőbb
végzőseink
„Aranykoszorús
Kölcsey-jelvény”
kitüntetést kapnak. Továbbra is törekszünk az intellektuálisan fejlett, kötelességtudó, igényes, intelligens fiatalok nevelésére. Nemzeti ünnepeink színvonalas megünneplése is ezt a célt szolgája. Tapasztalataink alapján iskolánk tanulói számára a tartalmas műsorok élvezhetőek, tudásuk felfrissítését szolgálják és erősítik bennük a nemzettudatot, a hazájuk tágabb és szűkebb közösségeihez való tartozást. A Kölcsey Társaság által kezdeményezett magyar kultúra napja rendezvényeivel is immár hagyományteremtők vagyunk. Elsősorban iskolánkban kívánjuk ünnepelni a Hymnus születésének évfordulóján a magyar kultúrát az iskola udvarán található Kölcsey-mellszobor megkoszorúzásával, de továbbra is bekapcsolódunk a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat helyi és a Kölcsey Társaság országos központi megemlékezésébe Szatmárcsekén.
7
Az aradi vértanúk napja (október 6.), A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja (február 25.), A holokauszt áldozatainak emléknapja (április 16.) továbbra is a történelemórák helyi megemlékezéseiben, valamint a város ünnepségein való részvételeken nyilvánul meg. Hagyományos karácsonyi és pedagógusnapi ünnepségeinken számítunk az Irodalmi Önképzőkör, az iskolai énekkar művészeire, az iskola közösségének részvételére, nyugdíjas tanárainkra, dolgozóinkra, az alapítványok kuratóriumainak tagjaira. Több évtizedre visszanyúló hagyomány iskolaújságunk, a Diáktükör tanévenként 3-4 számának megjelenése, amelyben jó tollú gyerekeink írásai jelennek meg az iskolai élettel kapcsolatos beszámolókon túl. Az iskolai évkönyv kiadása 2000 óta minden évben megvalósulA közvetlen tájékoztatást is szolgálja az iskolarádió. A Kölcsey-hírmondó heti rendszerességgel számol be az iskolai aktualitásokról.
Különös figyelmet fordítottunk a www.kolcsey-nyh.sulinet.hu honlapra is. Az iskolavezetés a rendszergazdával folyamatosan dolgozik honlapunk megújításán. Célunk, hogy az naprakész, az érdeklődők tájékoztatását elősegítő legyen. Elérhetővé tettük iskolai dokumentumainkat is. Igyekszünk a legfrissebb híreket a honlapon rögtön megjelentetni. A kölcseys hagyományok ápolását szolgálja az osztálytermek dekorációja: a Kölcsey-portré, a Kölcsey-címer és „A haza minden előtt.” jelmondat, amelyet füzetük kezdő oldalára is beírnak diákjaink; termük otthonosabbá tételében kimeríthetetlen fantáziájukra kell csupán alapoznunk. Állandó Kölcsey-kiállítás tekinthető meg a földszinti folyosón, és volt iskolaigazgatónk, Gellér Erzsébet síremlékének gondozását is szívünkön viseljük. Az emeleti folyosón pedig meghívott képzőművészek vagy saját tehetséges tanulóink alkotásainak bemutatására is volt és van lehetőség. 3.6 Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése Az értékelésre döntően a szóbeli és írásbeli feleltetést használom. Az írásbeli feleletek javításakor, értékelésekor néhány mondatban elmondom, hogy mi volt jó, és mi volt az, ami után jobban utána kell néznie a tanulóknak, konkrétan mit kell mielőbb bepótolni. Az esetek zömében csak a tárgyi tudást mérem, de nem csak egy megoldást fogadok el. Félévkor és a tanév végén figyelembe veszem a tanulók szorgalmát, hozzáállását is. Fontos, hogy a tanulók ismerjék az értékelés, javítás, pontozás szempontjait, és mindez érthető, egyértelmű legyen számukra Az értékeléseim mindig a tanulók teljesítményét tükrözik. Először mindig a 8
pozitívumokat igyekszem kiemelni, és csak utána a hiányosságokat, a hibákat. Azt is figyelembe veszem, hogy a tanuló az előző teljesítményéhez képest – önmagához képest – fejlődött–e és mennyit. Mindezt a szülővel is megbeszélem (ha van rá alkalom). Az országos kompetenciamérés és az érettségi vizsgák eredményeit iskolai szinten értelmezzük, és azt minden kollégám a saját munkájában is képes felhasználni. Erről tanúskodnak az iskola már említett eredményességi mutatói. Az értékelés során kapott információk felhasználásával jól kell megtervezni további pedagógiai tevékenységünket mind iskolai szinten, mind az egyes pedagógus szintjén. 3.7 Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Szoros együttműködésben vagyunk a szülői közösséggel. A kapcsolattartás hivatalos formája a Szülői Munkaközösség és az igazgató közötti munkakapcsolat. A szülői értekezletek előtt az igazgató beszámol az adott időszakban végzett munkáról, az eredményekről, nehézségekről. Az SZMK munkáját patronáló tanár segíti. Kéréseiket, javaslataikat, ötleteiket, véleményüket az SZMK ülésein fogalmazhatják meg, de természetesen az intézmény vezetőjének nyitottnak kell lennie a közvetlen szülői megkeresésekre is. Az iskolai SZMK tagjai döntenek az SZMSZ értelmében őket megillető kérdésekben. Javaslattételi jogukat a legnagyobb tiszteletben tartom. A szülőkre kívánok támaszkodni az iskola Pedagógiai programjának megvalósításában az egymás iránti tisztelet és bizalom jegyében. Hangsúlyos a szülőkkel való közvetlen együttműködés tanulóink nevelésében, tanulmányi előmenetelük követésében. Számítok a szülők segítségére az iskolai rendezvényeink, ünnepségeink megszervezésében is, és meghívottként is szívesen látom őket ezen alkalmakkor. A diákélet közvetlenebb rendezvényeinek sorában feltétlenül továbbra is jelentős szerepet kap a DÖK. Az iskolai Diákönkormányzat munkáját tanár segíti. A DÖK- patronáló tanárral és a diákvezetőséggel kialakult folyamatos munkakapcsolat folytatására törekszem. A diákságot érintő kérdésekben ötleteikre feltétlenül számítok, problémáikkal közvetlenül is fordulhatnak az igazgatóhoz. A DÖK-vezetőség rendszeresen tanácskozik, s ezen az intézményvezető vagy a helyettese is jelen van. A tavaszi szünet előtti diáknapon tartunk diákközgyűlést a tanulóközösség és a tanári kar részvételével. Ez az „azonnali kérdések és válaszok órája”! A szülőt partnernek tekintjük, a felmerült problémákat a tanár-diák-szülő háromszögében igazságosan és etikusan oldjuk meg. Mindezt a kulturált hangnem alkalmazásával, egymás 9
munkájának elismerésével és tiszteletével tesszük. A problémamegoldásban az őszinte hangnemet, a bizalmat, az egymásba vetett megbecsülést és hitet tekintem kiindulási alapnak. Minden hónap első csütörtökén nevelőtestületi megbeszéléseket tartunk a havi feladatok áttekintésére, az előző havi vállalások értékelésére. Természetesen a hivatalos fórumokon felül fontos, hogy személyes összeköttetésben legyenek a kollégák az igazgatójukkal, így teremthető meg, hogy a nevelőtestület egésze teljes egységben, kollegiális viszonyban legyen az iskola vezetőségével. Az intézmény vezetőinek munkáját középvezetők - a szakmai munkaközösségek vezetői segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a középvezetők az intézmény kibővített vezetőségének tagjai. A kibővített vezetőség - mint testület - konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, havonta tart megbeszéléseket; értekezletein meghívásos rendszerben részt vesz a Közalkalmazotti Tanács elnöke. Ezen alkalmakkor az előttünk álló szervezési feladatok megbeszélésén túl a közép- és hosszú távú stratégia megtervezése és a munkatervvel összhangban elvégzett feladatok értékelése kap helyet. A munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben adnak segítséget az intézményben folyó nevelő- és oktatómunka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez.
3.8 Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Minden tanárnak folyamatosan keresni kell azokat a lehetőségeket, amelyek a további szakmai fejlődésüket, jelen ismereteik kiszélesítését, bővítését segítik. Az önálló ismeretszerzést is folytatni kell: figyelemmel kell kísérni a friss szakirodalmat a saját tantárgy, és a pedagógia terén. „Tanítás – életen át tartó tanulás – tanulni tanítás – tanítani tanulás”. 4. Két szakmai rendezvénnyel kapcsolatos rövid reflexió kifejtése egy vezetőségi értekezlet értékelése Az iskola jövőképének kialakításában döntő tényező a Nemzeti alaptantervre épülő kötelező kerettantervek bevezetése és az iskolai gyakorlatban való alkalmazása. Az új kerettanterv a 2013/2014-es tanévben került bevezetésre. Lehetőség volt arra, hogy az iskolák az időkeret 10%-át szabadon használhassák fel, a profiljaik, a hagyományaik és a szokásaik szerint.
10
A Kölcsey Ferenc Gimnáziumban két olvasatban is kellett erről a vezetőségnek tárgyalni. Az első javaslatom, amely a képzés szerkezetét volt hivatott modellezni, leszavazták a humán munkaközösségek vezetői. „Csupán két szó,…” ahogy Kölcsey is írta. De ez a két szó most nem a „szabadság” és a „tulajdon”, mint Kölcseynél, hanem a matematika és az informatika. Ez a két szó zavarta mérhetetlenül a magyar, a történelem és a nyelvi munkaközösségek vezetőit. Nem akarták leírva látni sem ezt a két szót! A matematika elrémít, eltántorít, megriaszt a Kölcseytől – mondták ők. Miközben egy nehéz kötelező érettségi tárgyról van szó, és a cél a több gyakorlás lenne. A kompetenciamérésről nem is beszélve! És hogy miért az informatika? Mert a 100/1997-es rendelet szerint ebből az egyből lehet továbbra is előrehozott érettségi vizsgát tenni. Gondoltam tehát, hogy tegyük lehetővé, hogy ne abban a nyomorult heti 1 órában fogjuk tanítani, hanem 2-ben. Ez középszinten elég jól teljesíthető vizsgatárgy, és ráadásul hasznos ismereteket nyújt, mivel elég gyakorlatias a követelményrendszere. Ráadásul sok gyerekünk választja is. Miközben az okosabbak észrevették, hogy az új koncepció ugyanaz az irányvonal, mint az elmúlt 55 évben. Csak kihasználva azt a lehetőséget, hogy az eddigi értékeink megtartása mellett az időkeret lehetőséget ad arra, hogy a matematikát heti 4 órában taníthassuk a 9. és a 12. évfolyamokon. Kilencedikben rengeteg a pótolni való, 12.-ben jön az érettségi. Az informatika hasznosságát már említettem. Eljött a hangoskodásoktól, heves vitatkozásoktól sem mentes októberi vezetői értekezletet követő november havi ülés. Ahol béke lepte el a tájat. Hogy lírai legyek…Módosítgattam a koncepción, csiszoltam, kapott a történelem is kedvezményként 1-1 órát a 10. és a 12. évfolyamokon. Így majdnem ugyanazt a koncepciót – mellesleg, amelyik tényleg nem túl sokban különbözik a régi igazgató alatt kidolgozottól – elfogadtuk simán, vita nélkül, amely egy hónappal azelőtt heves tiltakozásokat és pánikreakciókat váltott ki. Mely vezetői kompetenciáim vetettem be másodjára, amelyeket elsőre kihagytam? Nem tudom. Fontosabb ennél, hogy egy teljesen patriarchális rendszerhez szokott a közösség. A legfelső fórum mindig tudta, hogy mi jó a közösségnek. A közösségnek így nem kellett – nem is volt szabad – vitatkozni olyan tényeken, amelyek az adott közösség javát szolgálják. Váratlanul érte őket, hogy olyan véleményt várok, amelyekben rájuk is hárul felelősség a kimondott szavakért. Nem voltak ahhoz szokva, hogy partnerként legyenek tekintve. A közösen meghozott döntést addig érleltük, amíg azt mindenki magáénak érezhette. Nem kapkodtuk el. Volt egy hónap mindenkinek érlelnie magában. Megteremtettük
11
tehát a közös jövőképet, azt a közös értékrendet, amelyet a végén minden kolléga elfogad. Valódi stratégiát alkottunk – közösen. egy továbbképzés értékelése 2004-ben szervezték és tartották meg azokat a szakmai továbbképzéseket, amelyek ténylegesen is szakmaiak voltak. És ilyenekkel azóta sem nagyon találkoztam. (Itt most kifejezetten tantárgyi szakmai-módszertani továbbképzésekre gondolok.) Az akkori matematika szaktanácsadó tartotta ezt. Középszintű, tanulók által megírt matematika próbaérettségi dolgozatokat javítottunk, először egyénileg, majd a központi útmutató logikáján végighaladva. Nagyon sokat tanultam belőle. Tudatosult, hogy az egyszerű műveleti hiba esetén csak abban a lépésben vonunk le pontot, ahol a számolási hibát a tanuló elkövette. Ha ezzel a rossz kiindulási adattal helyesen számol tovább, a további eredményeit elfogadjuk. Tisztázódott az elvi hiba fogalma, és kijavításának módja is, az egy gondolati egységen belül elkövetett hibát sem „göngyölítjük” a további gondolati egységekre – feltéve, hogy a feladat szerkezete nem változik meg lényegesen. Emelt szintű szóbeli feleleteket hallgattunk meg magnófelvétel alapján. Ezek értékelése az útmutató értelmében nagyon kis mértékben tért el a hivatalos, központi pontozástól. Példákat hallhattunk a helyes kérdezési kultúrára is. Nagyon sok ilyen színvonalas és hasznos módszertani tantárgyi továbbképzésre volna szükség! 5. További pályafutásom szakmai tervei További pályámat is kifejezetten pedagógusként képzelem el. Mivel az igazgatóhelyettesi megbízásomat is sikeresen és az iskola iránti mély szolgálattal és alázattal végeztem, ezt a másfél évemet tekintem a legnagyobb örömben megélt időszaknak, köszönhetően annak is, hogy az akkori igazgatóhelyettes kolléganőmmel mély emberi viszonyba kerültünk. Az eddigi életem legproduktívabb, legkreatívabb, legönállóbb, legfelemelőbb és egyben legnehezebb része az igazgatói feladatkörömben való megfelelés – ezért ezt a szolgálatomat szeretném folytatni még addig, ameddig tehetem, vagy ameddig a szolgálatom hasznos. Mivel rengeteg továbbképzésben vettem már részt eddig is, így értelmét csakis módszertani, vagy jogi-vezetői továbbképzésnek látom. Jogosítványom is két éves múlt, így szeretnék megtanulni középfokon egy idegen nyelvet (angol vagy francia, és ezért már megtettem a kezdő lépést.) Szeretnék eljutni a testvériskoláink mindegyikébe, Németországba és Olaszországba is, a másik két iskola mellett. Nyilván a legfontosabb az egészségem megőrzése azért, hogy 12
hatékonyan tudjak az iskolámért dolgozni a jövőben is, eddigi eredményeink, a színvonalunk megtartása mellett. „Conscientia mea iterum atque iterum … explorata ad cognitionem certam perveni vires meas ingravescente aetate non iam aptas esse ad munus ... Többször is önvizsgálatot tartottam…, bizonyosságra jutottam, hogy előrehaladott korom miatt az erőim már nem elegendők…” (XVI. Benedek pápa lemondó nyilatkozata)
Ez a mondat-részlet annyira belém ivódott, hogy úgy érzem, hogy nekem is rendszeresen lelkiismeret-vizsgálatot kell tartanom, hogy alkalmas vagyok-e a feladataim maradéktalan ellátására. Különös aggodalommal tölt el, hogy ilyen turbulens környezetben még ebben az életkoromban gyorsan tudok alkalmazkodni, cselekedni, de vajon ez a képességem és lelkitesti akaraterőm az életkorom előre haladásával nem csökken-e olyan mértékben, ami lehetetlenné teszi feladataim ellátását.
13
