Macskából lett a bunda

MGSZH - SAJTÓSZEMLE

2010. MÁRCIUS 5. PÉNTEK T A R T A L O M J E G Y Z É K: Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal:

Blikk

Macskából lett a bunda 2010. március 4 – 9. oldal.

1


2010. MÁRCIUS 5. PÉNTEK

Magyar Nemzet

Rákkeltı szennyezıdés a mézben 2010. március 4. – 11. oldal

Pénzcentrum

Itt a veszélyes mézek listája: ezeket vonták vissza 2010. március 5., péntek 5:32 Rákkeltı antibiotikumokat talált a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal több nagy áruházlánc által forgalmazott mézben. A nitrofurán származékkal szennyezett termékek visszahívásra kerültek, de a biztonság kedvéért érdemes megnéznünk konyhaszekrényünket. A napokban bevonták a mőködési engedélyét, és 1,4 millió forintra megbírságolták a keszthelyi Molnár Méz Kft.-t: a keszthelyi cégtıl cukrozott méz került kereskedelmi forgalomba. 2



Mit tartalmazhat a méz? A méz elsıdlegesen különféle cukrokból, túlnyomórészt fruktózból és glükózból, valamint egyéb anyagokból (szerves savak, enzimek és a begyőjtött mézben lévı szilárd részecskék) áll. A méz színe a csaknem színtelentıl a sötétbarnáig terjed. A méz állaga folyékony, sőrőn folyó vagy részben, illetve egészen kristályos is lehet. A méz íze és aromája eltérı, a növényi eredettıl függ. A mézhez - a fogyasztói forgalomba kerülı mézhez vagy az emberi fogyasztás céljára készült termékekben való felhasználás során - más élelmiszer-összetevı (beleértve az élelmiszeradalékokat is), valamint a mézen kívüli egyéb anyag nem adható hozzá. A méznek - amennyire csak lehetséges - az összetételétıl idegen szerves vagy szervetlen anyagoktól mentesnek kell lennie. A méznek nem lehet idegen íze vagy zamata, erjedése nem kezdıdhetett meg, nem lehet mesterségesen megváltoztatott savtartalmú, továbbá nem melegíthetı olyan módon, hogy a természetes enzimek elpusztuljanak, vagy jelentıs mértékben inaktiválódjanak benne. Forrás: Magyar Élelmiszerkönyv A mézhamisítási ügyre egy fıvárosi rutinszerő élelmiszerellenırzés alkalmával derült fény. Az állategészségügy ellenırei a boltban vett mézmintákat bevizsgáltatták, a laboratórium cukrot mutatott ki. Ezt követıen már célzottan a kibocsátó keszthelyi kft.-nél is ellenırzött a hatóság. A lefoglalt 4,1 tonna cukrozott méz sorsa a megsemmisítés. Mint a fıállatorvos elmondta, arra hatósági ellenırzés mellett, Gyır megyébe szállítva, egy komposztáló telepen kerül sor, ahol bekomposztálják. . Az eset felkerült a Földmővelési és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapjára, az élelmiszerrel kapcsolatos jogsértést elkövetık listájára. A 14 tételben volt magyar akácméz, magyar virágméz, magyar hársméz néven forgalomba hozott termék, s az eset leírásában a hozzáadott idegen cukor, hamisítás megállapítás szerepel. A megyei állategészségügyi hatóság az ügyben feljelentést tett a rendırségen, a hamisítás, mint szándékos cselekmény kivizsgálására. Salamon Róbert alezredes, a Zala Megyei Rendır-fıkapitányság sajtóügyeletese a Zalai Hírlapnak elmondta, kaptak ilyen iratokat az állategészségügytıl, amelyek tartalmi vizsgálatát a keszthelyi kapitányság folytatja. Rákkeltı anyag a polcokon? Mezıgazdasági A Szakigazgatási Hivatal ugyanakkor több nagy áruházlánc által forgalmazott mézben nitrofurán származékot talált. A nitrofuran rákkeltı, sejtelváltozást okozó anyag, amit -elviekben- Európában tilos használni. Forrás: Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal

3



A Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal tájékoztatása szerint a szennyezett termékek visszahívásra kerültek. A listán szereplı áruházláncok közül a SPAR Magyarország Kft. a Pénzcentrumot úgy tájékoztatta: minıségirányítási rendszerük a garantálja, hogy a hatóság jelzésére a problémás termékeket visszavonták a polcokról.

Sonline.hu

Tejre vaj: euró csordogál a magyar tejágazatba 2010. március 4. 07:48 Harsányi Miklós Pénz áll a házhoz: rövid idın belül több csatornán csordogál majd anyagi forrás a tejtermelıkhöz. Lesz olyan, amit állatjóléti támogatásra igényelhetnek. Az idén akár húsz-huszonkét forint támogatást kaphatnak a termelık tejkilogrammonként és ha az év során tovább emelkednek a tej-felvásárlási árak, az ágazat kikerülhet a mély válságból. A következı hetekben sorra jelennek meg a jogszabályok: elıbb az év közepén, majd az év végétıl jelentıs támogatáshoz juthatnak a hazai tejtermelık, nyilatkozta Máhr András, a földmővelésügyi minisztérium szakállamtitkára. Március elsı felében megjelenı rendelet alapján nyújtott támogatás alapja a 2009/2010 kvótaév alatt értékesített tej mennyisége. A támogatás mértéke 46,2 millió euró, ami mintegy hat-hét forint támogatást jelent majd tejkilónként (1 liter tej = 1,03 tejkvótaki-logramm) az árfolyamtól függıen. A szakállamtitkára jelezte: mivel a támogatás utófinanszírozott, ezért a pénzt a termelık decembertıl kaphatják kézhez. Udvari János, a mezıgazdasági termelık megyei érdekvédelmi szövetségének állattenyésztési választmányvezetıje azt mondta: a tejtámogatás, s az állatjóléti támogatás formájában igényelhetı forrás már jelentıs segítség az ágazatnak. – A gond ezzel persze nem szőnik meg egycsapásra, mivel a támogatás utófinanszírozású – fejtegette. – Ez a gyakorlatban könnyen azt jelentheti, hogy a pénzfelvétel átcsúszhat 2011-re. Ebben az esetben a beígért támogatás nem oldaná meg teljes mértékben a jelenlegi gondokat. A választmányi vezetı szerint bölcs elhatározás lenne, ha az ígérvényeket – állami garancia mellett – faktorálhatnák. Ezzel elırébb hoznák a kifizetéseket. Aláhúzta: azok a gazdaságok még szerencsésebbnek mondhatják magukat, amelyekben viszonylag erıs a növénytermesztési ágazat. İk alighanem túlélik a mostani mély válságot. Ahol jószerivel mindent a tejágazatba fektettek, ott rendkívül nehéz fizetési gondokkal szembesülnek. A gazdák reménykednek a támogatásban – Nem tehetünk mást, mint reménykedünk a támogatásban és a felvásárlási árak növekedésében – magyarázta Udvari. – Már az is örvendetes lenne, ha 2010 utolsó negyedévében a tejbıl származó bevétel fedezné a költségeket. Ma egy liter tejért átlagosan 67-68 forintot fizetnek a 4



felvásárlók, de legalább 75-80 forintra volna szükség. Somogyban tavaly a tejtermelés és felvásárlás több mint 10 százalékkal csökkent – állította Varga Gábor, a megyei agrárszakigazgatási hivatal fıigazgatója. Eközben a felvásárlási átlagár – az egy évvel korábbihoz képest jelentısen, ötödével esett vissza. – A tejpiaci zavar kialakulásához több tényezı is hozzájárult – mondta. – Többek között az, hogy tavaly január elsejétıl valamenynyi EU-tagállam számára engedélyezték a kvótaemelést. Ennek következményeként a korábbi idıszakra jellemzı évi 300 millió liter nyerstej-exportot Magyarország nem tudta teljesíteni. A legnagyobb mennyiségő tejet befogadó állam, Olaszország önellátását – épp a kvótaemelés – jelentıs mértékben javította. Ráadásul ezzel egy idıben több környezı országból olcsó tej és tejtermék került a hazai piacra. A mérsékelt fogyasztás is szaporította a nehézségeket. A megyei tejfelhasználás nem változott: személyenként évente 80 liter. Hátrányos térségekbıl pályázhatnak a tehenészetek támogatásra Márciusban jelenik meg egy másik rendelet – számolt be Mahr András szakállamtitkár. Tejkilónként 50-60 fillér uniós támogatáshoz juthatnak a tehenészetek. Ennek alapja az a brüsszeli döntés, miszerint a közösségi költségvetésbıl a 27 tagországban 300 millió eurót fordíthatnak a tejtermelık megsegítésére. Ebbıl hazánknak három millió 560 ezer euró jut. Lesz olyan jóval nagyobb összeg is, amelyet állatjóléti támogatásokra lehet igényelni. Az unió tavaly döntött arról, hogy gazdaságélénkítı csomag részeként Magyarország 48,3 millió eurót használhat fel a közösség keretébıl e célra.

Sonline.hu

Négymilliárdos földvásárlás állami támogatással 2010. március 4. 07:45 Harsányi Miklós Vissza nem térítendı támogatást nyújtanak a termıföld vásárláshoz. A jelentkezık akár húsz év futamidejő kedvezményes hitelhez juthatnak. Az Európai Unió külön határozatban hagyta jóvá, hogy idén januártól 2013 december végéig Magyarországon négymilliárd forint nemzeti támogatással finanszírozzák a termıföld vásárlását. Ebbıl kétmilliárd forint az úgynevezett vissza nem térítendı támogatás. – A kérelmeket május elsejétıl nyújthatják be a jogosultak. A fennmaradó kétmilliárd forintos támogatási keretbıl jelzálog hitelhez biztosítható kamattámogatás. Ez esetben legfeljebb 75 millió forintnyi, s maximum 20 év futamidejő lehet a földvásárláshoz igénybe vett kedvezményes hitel – tájékoztatott Varga Gábor, a somogyi agrárszakigazgatási hivatal fıigazgatója. Fontos tudnivalónak nevezte, hogy egy termıterület megvásárláshoz csak egyfajta támogatási konstrukció vehetı igénybe. Ez a támogatási jogcím az uniós csatlakozás óta mőködik hazánkban. Igaz, több ország kifogásolta, mert megítélésük szerint a többi tagállamban ilyen nem volt, s ez szerintük sértette a versenysemlegességet. Az EU azonban jóváhagyta a lehetıséget.

5



– Legalább ötven olyan somogyi gazda jelentkezésével számolunk, akik birtokösszevonási céllal kívánnak területet vásárolni – mondta a fıigazgató. – Így növelhetik a saját termıföldterületüket. Tavaly hektáronként átlagosan közel 600 ezer forintot fizettek egy hektár szántóért Somogyban. A vételár persze többmindentıl függ: az aranykoronától, s a terület elhelyezkedésétıl is. Úgy tudni: volt olyan terület, amelynek a hektáronkénti ára megközelítette a másfél millió forintot.

Magyar Hírlap

Kelendık a hamisított vetımagok 2010. március 5. Ahogy közeledik a tavasz és a vetési idı, úgy növekszik a hamisított vetımagok eladása is hazánkban. Ez leginkább a keleti országrészre jellemzı, ahol három–négy vállalkozás termékeit érintik a csalások. A szakemberek fıként a gazdák pénztelenségére és kritikus helyzetére vezetik vissza a hamis vetıma-gok piaci virágzását.Egyre aggasztóbb méreteket ölt a hamisított vetımagok eladása és forgalma Magyarországon. Az ilyen áruval kereskedık minden évben feltőnnek a piacon, de a korábbi idıszakhoz képest mára jelentısen megnövelték forgalmukat.„Régebben még az autó csomagtartójában hozták és értékesítették az ilyen termékeket, ma már azonban teherautóval járnak, s raklapnyi mennyiségeket adnak el a csalók. Jóval több a hamis vetımag a piacon, mint valaha” – mondta lapunknak Ruthner Szabolcs, a Vetımagszövetség és Terméktanács ügyvezetı igazgatója. Hangsúlyozta: döntıen árunapraforgóról és árukukoricáról van szó, de ezeknek semmi közük a vetımaghoz.„A legnagyobb probléma az, hogy ezek a hamisított magok mind csírázóképessé-gükben, mind pedig genetikai teljesítıképességükben messze elmara-dnak attól, amit egy vetımagkeres-kedı garantálhat. A gazda hiába fektet be hektáronként több százezer forintot, az elvetett magok fele sem csírázik ki, vagy amelyik igen, az sem a fajtára, hibridre jellemzı termıképességő növény lesz, hanem annál jóval gyengébb teljesítményő, akár ötven százalékkal is kevesebbet termı” – mondta Ruthner Szabolcs.A szakember szerint elsısorban azért virágzik a hamis vetıma-gok piaca, mert a gazdák tıkehiánya drasztikus méreteket öltött az elmúlt években, pénztárcájuk üres, így kelendı lehet az eredeti vetımag árának hatvan-hetven százalékáért kapható hamisított mag.„A gazdák ott fogják vissza költségeiket, ahol csak tudják. Spórolnak a mőtrágyával, a növényvédı szerrel és a vetımaggal. A tavaszi munkákat a lehetı legkevesebb ráfordítással akarják elvégezni, mivel legtöbbjük a csıd szélén táncol” – magyarázta az ügyvezetı igazgató. Az árukukorica visszavetésével ugyanakkor több kárt okoz a gazda magának, mint amennyit megtakarít az olcsóbb vetımaggal.Tudományos kutatások kimutatták, hogy az árukukorica visszavetése leggyakrabban tizenhat-harminc százalékos terméscsökkenést eredményez, de ez a szám könnyen elérheti az ötven százalékot is. Ezek az adatok azonban csak a genetikai hátteret veszik figyelembe. Abban az esetben, amikor árukukorica kerül a vetımagos zsákba, számos egyéb tényezı is csökkentheti a termésszintet, nem csupán a genetika. A egyik ilyen tényezı a csávázás, pontosabban annak 6



hiánya. A kezdeti fejlıdés idején a kukoricát számos betegség és kártevı tizedelheti, amelyeket csávázás nélkül nem lehet kivédeni.Ruthner Szabolcs szerint nagy problémát jelent, hogy egyre profibbak a hamisítók. „Mind a zsák, mind pedig a címke minısége és kinézete a megtévesztésig hasonlít az eredetihez. Ugyanakkor odafigyeléssel és körültekintéssel elkerülhetı a baj: egyrészt a hatósági címke téphetetlen, így érdemes minden esetben tépéspróbát alkalmazni, illetve a címkén van egy fémzárszám is, amely egyedi azonosító” – hívta fel a gazdák figyelmét a szakember. Kiemelte: a Mezıgazdasági és Szakigazgatási Hivatalnál lehet információt kérni a vásárolt termékrıl. A fémzárszám bediktálásával minden megtudható a vetımagról.Nyilvánvaló, hogy az ár is sokszor gyanús, tehát ha féláron, számla nélkül kínálnak vetımagot, akkor különösen érdemes odafigyelniük a gazdáknak. „A gazdasági nyomás nagy, és mindenki szívesen vásárol olcsóbban, de ez hatalmas veszélyt rejt. A legbiztosabb módja a védekezésnek, ha ismert, évtizedek óta a területen dolgozó vetımag-kereskedıtıl vásárolunk” – tette hozzá Ruthner Szabolcs. Újabb génmódosított burgonyafajtákAz Amflora után további génmódosított burgonyafajták termesztésére kér engedélyt a német BASF vegyipari óriásvállalat az Európai Bizottságtól – közölte a dpa német hírügynökség. A részletekrıl a BASF szóvivıje annyit árult el, hogy az elsı kérelem – amelyet hamarosan be is nyújtanak – az Amflora egy utódjára vonatkozik. Az amilopektin, a keményítı egyik alapösszetevıjében gazdag burgonyát ipari felhasználásra szánják, egyebek közt a papírgyártásban kívánják hasznosítani. Az Amflora burgonya termesztésére kedden adott engedélyt az Európai Bizottság. Brüsszel 12 év óta elsı alkalommal adta hozzájárulását egy génmanipulált növény termesztéséhez. A döntés ellen számos civilszervezet tiltakozott. Magyarország az agrártárca szerint tilalmat rendel el az Amflorára. (MTI)

7


2010. MÁRCIUS 5. PÉNTEK Élelmiszerlánc-biztonság és állategészségügy:

MTI

Állatkínzás miatt eljárás román állampolgárok ellen Csongrádban Szeged, 2010. március 4., csütörtök (MTI) - Állatkínzás vétség megalapozott gyanúja miatt hét román állampolgár ellen indított büntetıeljárást a szegedi rendırkapitányság, miután csaknem másfélszáz sertést három kisteherautóba zsúfolva akartak Romániába vinni - közölte a Csongrád Megyei Rendır-fıkapitányság sajtószóvivıje csütörtökön az MTI-vel. Szenti Szabolcs elmondta: a rendırjárırök Szeged mellett állították meg a román kisteherautókat még kedd éjszaka. Az intézkedés során az egyenruhások látták, hogy mindhárom jármőben malacokat visznek, azonban az állatokat zsúfoltan, borzasztó körülmények között szállítják. A sofırök azt mondták, hogy a sertéseket Baján vásárolták, és Romániába akarták vinni azokat. A rendırök hét román állampolgárt állítottak elı, ellenük állatkínzás vétség megalapozott gyanúja miatt indult büntetıeljárás. A sertéseket a rendırség a nagylaki állategészségügyi állomásra vitte.

MTI

Tiltott állatviadal - újabb gyanúsítottakat fogtak el 2010. március 4., csütörtök 12:46 Budapest, 2010. március 4., csütörtök (MTI) - Elfogta a rendırség azt az 54 éves férfit, aki a gyanú szerint megszervezte a vasárnapi fıvárosi tiltott állatviadalt, míg a rendezvény helyszínéül szolgáló telek tulajdonosa önként jelentkezett a rendırségen tájékoztatta a Budapesti Rendır-fıkapitányság (BRFK) csütörtökön az MTI-t, hozzátéve: kezdeményezik mindkét férfi elızetes letartóztatását. A BRFK tájékoztatása szerint már 16 ember ellen folyik eljárás a XVII. kerületi Bélatelepi út egyik telkén tartott kutyaviadal ügyében, amelyet állampolgári bejelentésre a rendırség szakított félbe. A vasárnapi állatviadal során két pitbull terrier vívott egymással élet-halál harcot, és mindkét eb súlyos sérüléseket szenvedett. Amikor a rendırök megjelentek a viadal helyszínén, többen a közeli erdıbe menekültek. Az ott elfogott és intézkedés alá vont két férfi ruházata és keze véres volt. Kiderült, egyikük a kutya kiképzıje míg másik a gazdája. A 27 éves és a 43 éves román állampolgárságú férfit elıállították, a bíróság pedig elızetes letartóztatásba helyezte ıket. A helyszínrıl további 12 embert állítottak elı, és indítottak ellenük eljárás tiltott állatviadal szervezés bőntett elkövetése miatt, de ık szabadlábon védekezhetnek. Az eljárás során nagy mennyiségő készpénzt, a kutyaviadalhoz és kiképzéshez szükséges eszközöket, különféle gyógyszereket, továbbá három nagy értékő gépjármővet foglaltak le a nyomozók. A két sérült kutyát állatmenhelyre szállították.

8



A BRFK tájékoztatása szerint a kutyaviadal rendezıjét szerdán fogták el, míg a helyszínt biztosító telek 38 éves tulajdonosa, aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, csütörtökön önként jelentkezett a XVII. kerületi Rendırkapitányságon. Mindkettıjük elızetes letartóztatását kezdeményezik.

Magyar Hírlap

Halálra kínzott ebeket találtak az állatvédık 2010. március 5. Súlyosan megkínzott, majd felakasztott kutyákra bukkantak még február végén állatvédık a Borsod megyei Arló térségében. Az még egyelıre nem bizonyított, hogy az ebek viadalok áldozatai volnának – bár az állatvédık szerint ez áll az ügy hátterében –, ezért az eljárás egyelıre állatkínzás gyanúja miatt folyik az ózdi kapitányságon. A házırzıket egy vízóra aknájában, redınyzsinórra felakasztva találták meg. Fazekas Ildikó, a Herosz állatvédı szervezet ózdi elnöke egy állatorvossal érkezett a helyszínre, akivel megállapították, hogy a két szerencsétlen jószágon súlyos harapásnyomok láthatók, és hogy elevenen akasztották fel ıket. A bizonyítékok láttán rendırségi feljelentést tettek.„Az állatkínzás ügyében nyomozást indítottunk, arról egyelıre nincs tudomásunk, hogy a városban vagy annak környékén kutyaviadalokat tartanának” – mondta lapunknak Molnár Tamás, az ózdi kapitányság hivatalvezetıje. A helyiek tőrhetetlennek tartják az Ózdon és környékén tapasztalható helyzetet. Több civilszervezet és magánszemély győjt információkat arról, hogy hol és kik szervezhetnek kutyaviadalokat. Az állatvédık szerint a két közepes mérető ebet vélhetıen harci kutyákkal maratták össze, hogy azokat rajtuk trenírozzák.A megkínzott állatokat ezután még elevenen felakasztották. Fazekas Ildikó elmondta, már 2008-ban tettek feljelentést viadalok szervezése miatt, ám a lendületesen indult nyomozást végül bizonyítékok hiányában lezárta a rendırség. A március elején a fıvárosi XVII. kerületben elkövetett állatviadal szervezıjét, egy 54 éves férfit vett ırizetbe tegnap a rendırség, két román férfit pedig letartóztatott a bíróság.

MTI

Feljelentés állatkínzás miatt egy bulldogtenyésztı ellen 2010. március 5., péntek 8:50 Budapest, 2010. március 5., péntek (MTI) - Állatkínzás miatt tett feljelentést a NOÉ Állatotthon Alapítvány egy Pest megyei településen leleplezett angol bulldog "szaporítótelep" ügyében.

9



A civilszervezet az MTI-vel pénteken közölte: "az állatok elképzelhetetlen bőzben, a saját vizeletükben és ürülékükben éltek, legtöbbjük teljes elszeparáltságban egy négyzetméternyi, főtetlen lyukakban". Az akció során kilenc angol bulldogot sikerült kimenteni. A súlyos állapotban lévı kutyák közül egynek nem sikerült megmenteni az életét. A NOÉ Állatotthon Alapítvány munkatársai - közlésük szerint - naponta találkoznak hasonló esetekkel. Ezek az állatok, elhanyagolva, kizsákmányolva tengıdnek, egész életük kölyök kutyák "gyártásából" áll. Gazdáik számára nem élılények ık, hanem "forintosítható bevételi forrás".

MTI

Szlovákia újra bejegyeztette magának a Tokaj védjegyet 2010. március 4., csütörtök 20:15 Kokes János, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2010. március 4., csütörtök (MTI) - Szlovákia újra bejegyeztette magának a Tokaj védjegyet - közölték csütörtökön Pozsonyban. "A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) Ján Slaby államtitkár révén minden szükséges lépést megtett annak érdekében, hogy a márkavédjegyek elektronikus jegyzékében (CHOP) Szlovákiából a Tokaji Szılészeti Térség (Tokajská vinohradnícka oblast) is szerepeljen" közölte Peter Palus, az SNS szóvivıje a SITA hírügynökséggel csütörtökön. Az ügy Szlovákiában az után került újra az érdeklıdés középpontjába, hogy Magyarország Tokajra változtatta a Tokaji bor elnevezést, azt 2009 júliusában bejegyeztette, és az Európai Bizottság mindezt jóváhagyta. A szlovák fél azt állítja: Budapest önkényesen járt el, mert a felek megegyeztek abban, hogy minden változást elıre megvitatnak és egyeztetnek. A magyarok az Európai Bizottságnál is kérvényezték a változást, az EB ezt elfogadta, és 2009. december 1-jén közzétette. Szlovákia már 2009 márciusában kérte, hogy a Tokaj megnevezést szlovák részrıl vegye fel a bizottság a jegyzékbe, de Pozsony kérése akkor elutasításra talált. A szlovák földmővelési minisztérium a magyar védjegy jóváhagyását kifogásolta az EU földmővelési és vidékfejlesztési biztosánál, levelet küldött Mariann Fischer Boel EUbiztosnak, segítségét kérve Pozsony számára. Ján Slaby államtitkár azután Brüsszelben tárgyalt az EU földmővelési és vidékfejlesztési bizottságával. "Elegendı elvi és tárgyi bizonyítékot hoztunk fel, így aztán kemény és hosszan tartó tárgyalások után sikerült pozitív eredményt elérnünk" – ismertette a tárgyalások eredményét Palus. A változásra az idén februárban került sor. "Elégtétel számunkra, hogy a változást ugyanazzal az idıponttal ismerték el, mint a magyarokét – tehát 2009. augusztus 1jével" - jegyezte meg.

10



HVG - Travelline.hu

Lehet jelentkezni a Nyitott Pince Napokra 2010. március 4 . A Nyitott Pincék Szövetsége, a Bacchus Arts Stúdió és a Magyar Turizmus Zrt. idén, ötödik alkalommal is meghirdeti a Nyitott Pince Napokat, Magyarország borvidékein és bortermı helyein, 2010. május 8-9-én (szombat-vasárnap). A Nyitott Pince Napok célja a pincelátogatás népszerősítése és a hazai borturizmus élénkítése. A szervezık 2010-ben – a korábbi évek gyakorlatával ellentétben – nem az egyébként is nagy belföldi vendégforgalommal jellemezhetı Pünkösd hétvégre, hanem három héttel korábbi idıpontra hirdetik meg az akciót, bízva abban, hogy a pincészetek ismertsége és forgalma tovább növekszik az újabb teltházas hétvége segítségével. Az akcióhoz minden pince csatlakozhat, amelyik vállalja, hogy - május 8-án és 9-én 9 és 19 óra között nyitva tart, - a gazda vagy a borhoz értı személyzet fogadja a betérı vendégeket, - az érkezı vendégek a fogadóhelyen minimum 3 bort kedvezményes díjazás ellenében megkóstolhatnak, - a látogatók megtekinthetik a pincét, és bepillantást nyerhetnek a borkészítés mőhelytitkaiba. Jelentkezési határidı: 2010. március 28. A szervezık a részt vevı pincék számára széleskörő promóciót biztosítanak. A pincészetek listája megjelenik egy országos programfüzetben, valamint a 200 ezer példányban – napilapok és hetilapok mellékleteként – terjesztett Itthon otthon van kiadványban. Mindezeken felül a szervezık PR-cikkek, tudósítások és hirdetések formájában népszerősítik az akciót, többek között az EXIT magazin Fesztiválok Éve különszámában, az MTV programajánlójában, illetve további írott és elektronikus médiumokban. Az immár hagyománnyá vált nagysikerő Nyitott Pince Napok keretében tavaly több mint 150 csatlakozott pincészet várta a borkedvelıket, kedvezményes, illetve ingyenes borkóstolóval. A visszajelzések alapján az akció hozzájárul ahhoz, hogy mind többen ismerjék meg Magyarország gyönyörő borvidékeit, változatos borkínálatát, és egyre nagyobb borkedvelıi kör alakuljon ki. Jelentkezés és további információ: (36-1)488-7093 [email protected]

HVG.hu

Az olcsósággal nehéz versenyezni 2010. március 4. 11



Az elmúlt esztendıben már mi magyarok is tudatosabban vásároltunk élelmiszert, mint pár éve - derült ki a Szonda Ipsos 2009. decemberében készített felmérésébıl. De még nem elsısorban a minıség, hanem az árfekvés alapján döntjük el, mi kerül a kosárba. A Szonda Ipsos 2009. decemberében – az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Irányító Hatósága megbízásából – készített felmérése szerint a megkérdezettek közel 80 százaléka megnézi a csomagoláson a termékek származását, 75 százalékuk pedig tudatosan figyel arra, hogy magyar terméket vásároljon. Az alapvetı élelmiszerek közül a legfontosabb termékek, amelyeknél elsısorban a származási helyet vesszük figyelembe: pékáruk, tojás, baromfi, egyéb húskészítmények és tejtermékek. A prémiumáruk közül a szeszesitalok és az édességek állnak a lista legvégén, vagyis ezeknél érdekel minket legkevésbé, hogy hazai termékek-e. A felmérésbıl kiderült, egyre többen – az elızı esztendıhöz képest közel 40 százalékkal – figyelnek arra, hogy magyar terméket vásároljanak. 2009-ben, egy év leforgása alatt több mint 10 százaléka nıtt azoknak a fogyasztóknak a száma is, akik rendszeresen vásárolnak biotermékeket. A válaszadók 40 százalékának fontos, hogy egészséges legyen, amit vásárol. A felmérés szerint a magyarok 66 százaléka a bıséges ételadagokat szereti, ami nem éppen az egészségtudatos táplálkozásra való törekvést, a naponta többször kevesebbet elvét jelzi. Ezzel szemben jó hír, hogy a napi gyümölcsfogyasztást majdnem mindenki fontosnak tartja, s törekszik is a betartására. Legtöbb esetben azonban az alacsonyabb ár dönti el, hogy mit veszünk meg, a minıség rovására az olcsóbb terméket választjuk. Az eredmények összességében mégis derőlátásra adnak okot, hiszen évrıl évre jobban figyelünk arra, mi kerül a kosárunkba. A nem alapvetı élelmiszerek, mint a magyar csokoládékülönlegességek, a bioméz, a borok és a pálinkák nagyobb népszerőségnek örvendenek a külföldiek körében. A Berlinben megrendezett Grüne Woche (Zöld Hét) élelmiszer-kiállítás legnagyobb sztárjai is ezek a hungarikumok lettek. A mézkülönlegességek külföldi sikere Molnár Imréné, a Magyarországon egyedülálló, főszernövényekkel ízesített bioméz gyártója szerint annak köszönhetı, hogy a nyugat-európaiak nemcsak tudatosabban táplálkoznak, de szinte minden esetben nagyobb bizalmat szavaznak annak a terméknek, amelynek tudják az eredetét és azt, hogy nincs vegyszerrel kezelve. „Itthon még mindig az olcsóság a mérvadó. Kint már felismerték, hogy az egészséget nem lehet megvásárolni, megırizni kell, mégpedig jobb minıségő élelmiszerekkel, tartósítószer- és vegyszermentes tápanyagokkal.” Juhász Miklós, a Zsindelyes Pálinka marketingigazgatója szerint is Magyarországon még mindig inkább az árfekvés és nem a minıség dönt. Viszont, amint elmondta: „a pálinkával szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen azt csak Magyarországon lehet elıállítani, így egy sikeres, a szaktárca által is támogatott marketinggel viszonylag rövid idın belül is nagy eredményt tudunk elérni, mondjuk éppen a német piacon”. Nemzetközi tapasztalataik alapján mindketten egyetértenek abban, hogy a külföldi vásárlók tudatosabbak, tehát inkább vásárolnak hazai élelmiszert, mint importból szármázót, ha annak megvan a hazai megfelelıje.

12


2010. MÁRCIUS 5. PÉNTEK Természeti és genetikai erıforrások:

MTI

Újabb génmódosított burgonyafajtákra kér engedélyt a BASF 2010. március 4., csütörtök 12:46 Ludwigshafen, 2010. március 4., csütörtök (MTI/dpa) - Az Amflora után további génmódosított (GMO) burgonyafajták termesztésére kér engedélyt a német BASF vegyipari óriásvállalat az Európai Bizottságtól. A dpa német hírügynökség csütörtöki jelentése szerint a konszern a közeli jövıben két GMO burgonyafajta termesztésére kér engedélyt Brüsszeltıl. A részletekrıl a BASF szóvivıje annyit közölt, hogy az elsı kérelem - amelyet hamarosan be is nyújtanak - az Amflora egy utódjára vonatkozik. Az úgynevezett amylopektin-keményítıben gazdag burgonyát ipari felhasználásra szánják, egyebek közt a papírgyártásban kívánják hasznosítani. Az Amflora burgonya termesztésére kedden adott engedélyt az Európai Bizottság. Brüsszel 12 év óta elsı alkalommal adta hozzájárulását egy GMO növény termesztéséhez. A döntés ellen számos civil szervezet tiltakozott. A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vetési tilalmat kíván elrendelni az Amflorára, jelenleg az intézkedés jogszabályi feltételeit tanulmányozzák közölte a tárca az MTI-vel szerdán.

MTI

A barnarothadás növényvédelmi eszközökkel kordában tartható 2010. március 4., csütörtök 13:08 Budapest, 2010. március 4., csütörtök (MTI) - A magyar agrárium és növényvédelem beleértve a gazdákat is - kellıen felkészült, hogy együtt éljen és megfelelı módon keretek közt tartsa a burgonyaféléket károsító barnarothadás baktériumát - mondta Gólya Gellért, a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyleti fıosztályának országos növényvédelmi fıfelügyelıje az MTI-nek. A szakember közölte: nemcsak Szolnok megyében, hanem Nógrádban, Zalában és hajdúBiharban is észlelték a szóban forgó kórokozót. Leszögezte: a kórokozóval fertızött növények termése semmilyen káros hatással nincs az emberekre és az állatokra sem. Azaz ezek felhasználhatók mind étkezési, mind takarmányozási, mind más ipari jellegő tevékenység, például keményítı gyártás céljára is. Egyetlen kritérium van, hogy a hulladékot meg kell semmisíteni, hogy az ne veszélyeztesse az egészséges növényeket. A kórokozó az Európai Unióból került Magyarországra mintegy egy évtizede. Az ellene való védekezés pedig azért fontos, mert a termelést - így az ellátás biztonságát is veszélyezteti egy esetleges nagyobb mérető fertızés az országban. Azaz adott esetben esetleg nem lesz elég burgonya, paprika és paradicsom az országban, ha a hatóságok és a gazdálkodók nem körültekintıen járnak el az ügyben, és a fertızés széles 13



körben elterjed. Ezért is nevezik a barnarothadás baktériumát zárlati kórokozónak, mivel a területeket, amelyeken ezt a baktériumot észlelik, növényegészségügyi zárlat alá kell vonni. A szakember szerint a kórokozó ellen elsısorban a gazdanövény, a keserő csucsor kiirtásával lehet védekezni. Az öntözést pedig adott körzetekben azért kell megtiltani, mert a kórokozó a vízbe kerülve és azt öntözésre felhasználva terjed leginkább, és veszélyezteti a termıkörzeteket. Emellett persze fertıtlenítéssel és más korszerő agrotechnikai eljárásokkal is lehet védekezni, ám ezek többsége drága, például az ultraviola fénnyel való besugárzás. Gólya Gergely példaként említette, hogy 2008-ban a Burgonyakutatási Központ keszthelyi telepén öntöztek a barnarothadás baktériumával fertızött alsópáhoki övcsatorna vizébıl. Az így megfertızött vetıburgonyát pedig az egészségesek között tárolták. A zárlati kötelezettség miatt viszont az egész tételt meg kellett semmisíteni. Ez nemcsak 96 millió forint kárt okozott - mivel mintegy 500 tonnáról volt szó -, hanem veszélyeztette a tavalyi, de még az idei vetıgumó-ellátást is, mivel a megsemmisített mennyiség az országos vetıgumó-ellátás 12-15 százalékát tette ki. Az országos növényvédelmi fıfelügyelı mindehhez még hozzátette, hogy a megsemmisített mennyiség helyett vélhetıen az unióból hoztak be vetıburgonyát az országba. Gólya Gellért beszélt arról is, hogy az unióban a Bizottság és sok tagország is árgus szemekkel figyeli, hogy mely területeken milyen fertızés üti fel a fejét, ugyanis ez alapot jelenthet piacvédelmi intézkedések meghozatalára is. Ezért fontos, hogy a magyar növényegészségügyi hatóság egzakt képpel rendelkezzen a fertızésrıl, és azt ellenırzés alatt tartva minél kisebb területre szorítsa vissza, hogy ne lehetetlenüljön el estleg egyes termıkörzetek teljes termelése.

Portfolio.hu

Olajválságot eredményezhetnek a jelenlegi bioüzemanyag-politikák 2010. március 4. Az egyre ambiciózusabb bioüzemanyag-tervek ellátási problémákhoz vezethetnek az évtized közepére, derül ki a legnagyobb olajipari termelıket és fogyasztókat egy asztalhoz ültetı International Energy Forum nevő eseményre készült iratból- írja az FT. Az OPEC és a Nemzetköz Energia Ügynökség (IEA) korábbi vezetıi által szerzett irat szerint a világ vezetı olajfogyasztó államainak felül kellene vizsgálnia a jelenlegi bioüzemanyagpolitikájukat, fenntarthatósági szempontból vizsgálva azokat, mert az egyre merészebb célkitőzések csak az olajkeresletet teszik bizonytalanná, aminek egyenes következménye az olajtermelı országok beruházásainak mérséklése. Így az elmaradt beruházások hatására könnyen probléma adódhat az ellátási oldalon, míg a nem körültekintı bioüzemanyagpolitikák egyéb területeken okozhatnak feszültséget. Mint ismeretes a legtöbben azt róják fel az elsı generációs bioüzemanyagoknak, hogy értékes alapanyagokat felhasználva komoly nyomást gyakorolnak az élelmiszerárakra, ami elsı sorban a fejlıdı világ országaiban okozhat nagyobb feszültséget. A két szakember szerint az újabb bioüzemanyag-célszámokat csak az új technológiák (biomasszából, illetve algák által termelt bioüzemanyagok) alapos, hosszú idıtávra szóló, fenntarthatósági szempontokat is magában foglaló vizsgálatát követıen lenne szabad meghatározni. 14



MTI

Átadták a Komlói Főtıerımő biomassza blokkját 2010. március 4. Elkészült a Komlói Főtıerımő Zrt. új, biomassza tüzeléső blokkja, melyet Bajnai Gordon miniszterelnök adott át pénteken. Az 1,4 milliárd forintból, mintegy félmilliárd forint európai uniós támogatással épült 18 megawatt teljesítményő berendezés a távfőtés áfájának mérséklésével együtt a távfőtés fogyasztói árának 25 százalékos csökkentését tette lehetıvé a város több mint 5 ezer lakástulajdonosa és 300 vállalkozás számára. Mindez azért jelentıs, mert a komlói távfőtés eddig az egyik legdrágább volt Magyarországon: egy átlagos, 52 négyzetméteres lakás havi főtési költsége télen elérte a 42 ezer forintot. A Zobák-aknán üzemelı új erımővi blokk amellett, hogy olcsóbban termel energiát a régi gázüzemő berendezéseknél, csökkenti Komló környezetterhelését. A mőködéséhez szükséges évi 15 ezer tonna fa alapanyagot pedig 20 kilométeres körzetbıl szerzik be, munkát adva a környezı erdészeteknek. Bajnai Gordon miniszterelnök az átadási ünnepségen hangsúlyozta, hogy Komló bizonyítja: nemcsak a bányászati hagyományok ápolásában jeleskedik, hanem képes a jövıbe is tekinteni. Kitért arra is, hogy a komlói az ország egyik legsikeresebb kistérsége az európai uniós pályázatok tekintetében. A város és a környezı települések tudatos összefogással újítják meg magukat, az elmúlt három évben 6 milliárd forint támogatást nyertek. (MTI)

Magyar Hírlap

Csıdközelben a magyarországi nemzeti parkok 2010. március 5. Csıdbe ment az Aggteleki Nemzeti Park (ANP), számláján mindössze húszmillió forint van, ami csupán a dolgozók fizetésére elég – értesült lapunk. Úgy tudjuk, az összeget a környezetvédelmi minisztérium utalta át vissza nem térítendı támogatásként, de a pénz az igazgatóság fenntartásához már nem elég. A minisztériumban számítottak a nehézségekre. Információink szerint most úgy próbálnak segíteni az ANP-n, hogy a többi nemzeti park költségvetésébıl elvonnák az ANP mőködéséhez szükséges százmilliókat. A súlyos összeget olyan igazgatóságoktól vennék el, amelyek mezıgazdasági jellegő támogatást kaptak. Ennek persze nem örülnek a fenntartók. A Magyar Hírlap azt is megtudta, hogy a következı, csıddel fenyegetett igazgatóság a Bükki Nemzeti Park. Hogy mennyire kiürült a környezetvédelmi minisztérium kasszája, azt az is jól mutatja, hogy a minap bizonytalan idıre elhalasztották a döntést a leendı Zempléni Nemzeti Park létrehozásáról. A jelenlegi zempléni tájvédelmi körzet területén tervezett új, a sorban a tizenegyedik nemzeti park alapítására sincs pénz. 15



MTI

Csökkent a külföldi vadászok száma Erdélyben 2010. március 4., csütörtök 11:33 Kolozsvár/Budapest, 2010. március 4., csütörtök (MTI) - Csökkent a külföldi vadászok száma Erdélyben a nemzetközi gazdasági válság miatt, a szakemberek szerint azonban a vadászturizmus az idegenforgalom fellendítésének fontos tényezıjévé válhat a régióban - írja a Krónika címő kolozsvári napilap csütörtöki számában. Az erdélyi vadászturizmusról készített összeállításában a lap megszólaltatja Gheorghe Ghirant, a Szatmár megyei vadászok és sporthorgászok egyesületének vezetıjét, aki szerint egyre kevesebb nyugat-európai vadász érkezik a megyébe. Ennek egyik oka az, hogy Romániában két héttel lerövidült az olasz és spanyol vadászok körében népszerő erdei szalonka vadászidénye. Kovászna megyében kevésbé érzıdik a nemzetközi gazdasági válság miatti visszaesés a vadászatban. A megyében az idei vadászidényre húsz medve kilövésére adtak engedélyt, s 19et már elejtettek a vadászok. László Béla, a megyei halász-vadász egyesület elnöke a lapnak elmondta, hogy egy külföldi vadász 5–7 ezer eurót fizet egy szép medvetrófeáért. Többségük már érkezéskor elmondja, mennyi pénzt szán a vadászatra, nehogy a hajtók olyan vadat tereljenek elé, amelynek elejtése túl sok pénzbe kerül. Bihar megyében a május 15-én kezdıdı új idényre már elkezdték felmérni az állatállományt, a kimutatás három hét múlva készül el. A megye egyik legnépszerőbb állata a vadászok számára a vaddisznó, amelynek állománya jelentısen növekedett az elmúlt évekhez képest. Székelyföldön egységes stratégiát kívánnak kidolgozni a térség vadgazdálkodási értékeinek kiaknázására. Ennek érdekében együttmőködik a jövıben Kovászna, Maros és Hargita megye. Az idei év fontos eseménye lesz a székelyföldi vadászünnep, amelyet a Hargita megyei Kászonaltízben (Plaiesii de Jos) augusztus 20-a és 22-e között tartanak meg. A vadgazdálkodásban jártas szakemberek konferenciáján kívül trófeakiállítással, ökomenikus istentisztelettel, vadászkutya-bemutatókkal, vadászfelszerelések vásárával, az újonnan levizsgázott vadászok felavatásával, vadászati témájú irodalmi vásárral és kiállításokkal várják majd az érdeklıdıket.

MTI

A belvizes területeken a vetés 60 százaléka kipusztult 2010. március 4., csütörtök 15:12 Budapest, 2010. március 4., csütörtök (MTI) - A belvízzel borított, mezıgazdasági mővelés alatt álló területeken a vetések 60 százaléka már kipusztult - mondta Tóth István, a Mezıgazdasági Szövetkezık és Termelık Országos Szövetsége (MOSZ) titkára csütörtökön az MTI kérdésére.

16



A szakember közölte: tudomása szerint az országban mintegy 150 ezer hektárt borít belvíz, a vízügyi hatóságok adatai szerint. Ebbıl 80-90 ezer hektárra tehetı a mezıgazdaságilag mővelt területek nagysága. Azokon a területeken pusztult ki elsısorban a vetés, ahol már tartósabban borítja belvíz a növényeket. A legnagyobb belvizes területek az Alföldön, a Tisza-völgyében, valamint a Körösök és a Maros-völgyében találhatók. Ez érinti többek között: Csongrád, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Heves, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Borsod megye déli részét. A Dunántúlon kisebb a belvizes területek nagysága a Dunától keletre esı országrészekhez képest. Tóth István szerint az a legfontosabb, hogy ahol csak lehetséges, a belvizes területekrıl mielıbb szivattyúzzák át a vizet a folyókban, így elvezetve a termıterületekrıl. A mezıgazdaságilag mővelt területek újrahasznosítására ugyanis csak ott van esély, ahonnan gyorsan el tudják vezetni a vizet a gazdálkodók. A mezıgazdaság számára most az lenne a legfontosabb, hogy fokozatosan melegedı, száraz periódus kezdıdjön az idıjárásban, így mihamarabb megkezdhetnék a tavaszi talajelıkészítı munkákat - tette hozzá a MOSZ titkára.

MTI

Árvíz - Csökkent a belvízzel elöntött területek nagysága Pest megyében 2010. március 4., csütörtök 9:49 Budapest, 2010. március 4., csütörtök (MTI) - Csökkent a belvízzel elöntött területek nagysága Pest megyében - közölte Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság csütörtökön az MTI-vel. Az elöntött terület 3.100 hektárról 2.950-re mérséklıdött - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben. A közlés szerint a II. fokú belvízvédelmi készültséget a Szigetbecsi-, Ráckevei- és Szúnyogi szivattyútelepeken változatlanul fenntartják. A Ráckevei Duna menti veszélyeztetett üdülıtelepek mentesítése - a talajvízszint csökkentése - valamint a belvizek kivezetésének feltételeinek biztosítása érdekében a Ráckevei-Soroksári Duna-ág vízszintjét továbbra is alacsonyan tartják. A vízszínt szabályozására a Tassi zsilipen 24 órás ügyeletet tartanak - írták. A vízkormányzás miatt - a hidak, átereszek, mőtárgyak körül - összetorlódott nagy mennyiségő uszadék kézi és gépi eltávolítását folyamatosan végzik. A tájékoztatás szerint az Ipoly és a Zagyva folyó az elmúlt napok kedvezı idıjárási viszonyainak köszönhetıen folyamatosan apad, így az árvízi készültséget megszüntették. A tartós és nagy megterheltségő árhullám levonulását követıen megkezdték a károk felmérését és a helyreállítási munkákat.

17



MTI

Belvíz - Tovább csökkent a belvízzel elöntött területek nagysága Békésben 2010. március 4., csütörtök 10:44 Békéscsaba, 2010. március 4., csütörtök (MTI) - Békés megyében 900 hektárral 18.860 hektárra csökkent a belvízzel elöntött területek nagysága - közölte a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság csütörtökön az MTI-vel. A tájékoztatás szerint továbbra is mind a tíz belvízvédelmi szakaszon készültség van érvényben. Egy területen harmadfok, míg további nyolc térségben másodfok mellett védekeznek. A szivattyútelepek egy nap alatt hárommillió köbméter vizet emeltek át a befogadó folyókba és csatornákba, így a február 4-én kezdıdött védelmi periódus óta már 48 millió köbméter vizet szivattyúztak el az elöntött területekrıl. Az önkormányzatok közül Szarvas és Hunya másodfokú, Mezıtúr, Gyomaendrıd, Dévaványa, Kétegyháza és Körösladány elsıfokú belvízvédelmi készültséget tart fenn.

MTI

Árvíz - Megkezdıdött a lassú apadás a Tisza mellékfolyóin 2010. március 4., csütörtök 12:00 Szolnok, 2010. március 4., csütörtök (MTI) - A Tisza jobb oldali mellékfolyóin folyamatos vízszintcsökkenés észlelhetı, ennek köszönhetıen a Tisza Tiszafüredig apad, alatta még kis mértékben árad. Szolnoknál a csütörtöki vízállás 662 centiméter volt, ami némileg meghaladta az elsıfokú árvízvédelmi készültség szintjét - közölte a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Köti-kövizig) védelemvezetıje az MTI-vel. Lovas Attila igazgató tájékoztatása szerint az apadásra tekintettel elsıfokúra mérsékelték az árvízvédelmi készültséget a Zagyva mindkét partján a Jászberény és Újszász közötti szakaszon. A Köti-kövizig másodfokú védelmi szintet már csak 52 kilométer hosszon, a HortobágyBerettyó jobb partján, a Karcag és Túrkeve közötti szakaszon tart fenn. A belvíz elleni védekezés továbbra is kiemelt feladat a Közép-Tisza vidékén, és a szivattyútelepek folyamatos mőködésének, valamint a korábbinál kedvezıbb idıjárásnak köszönhetıen a március 1-jén mért maximumhoz (46.100 hektár) képest már 4.000 hektárral kisebb a belvizes területek nagysága. A belvízvédelmi szakaszokon az elmúlt 24 órában 39 stabil szivattyútelep 3,6 millió, 9 szállítható szivattyú pedig 273 ezer köbméter vizet emelt át a folyókba. A február 18-tól számított védekezés alatt az összes átemelt vízmennyiség megközelíti a 42 millió köbmétert. A vízgazdálkodási társulatok közül öt, az önkormányzatok sorában pedig tizennyolc védekezik valamilyen készültségben a területén lévı elöntések csökkentésén. A készültségi fokozatok mérséklése következtében az ár- és belvízvédelmi munkákban dolgozók száma az elmúlt napokban 300 körülire csökkent.

18



MTI

Belvíz - Több mint 40 ezer hektár van víz alatt az Alsó-Tisza vidékén 2010. március 4., csütörtök 14:15 Szeged, 2010. március 4., csütörtök (MTI) - Összesen 43.400 hektárt borít belvíz az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén, ebbıl 13.700 hektár vetés, 9.200 hektár pedig szántóterület - tájékoztatta Andó Mihály központi védelemvezetı-helyettes csütörtökön az MTI-t. A belvízmentesítés érdekében 29 szivattyútelep - másodfokú belvízvédelmi készültség mellett - naponta mintegy 3 millió köbméter vizet emel át a fıbefogadó folyókba - közölte a fımérnök. A védekezési munkákban az igazgatóság 142 munkatárssal vesz részt, a kritikus helyeken összesen 41 munkagéppel végezik a csatornák tisztítását, a vízfolyást gátló akadályok eltávolítását. A térség négy vízgazdálkodási társulata másodfokú belvízvédelmi készültség mellett védekezik, tizennyolc településen elsıfokú, hat településen Kunszentmárton, Mezıkovácsháza, Kistelek, Derekegyháza, Balástya, Baks - másodfokú helyi vízkárelhárítási fokozat van érvényben - tudatta a szakember.

MTI

Belvíz - Tovább csökkent az elöntött terület Szabolcsban 2010. március 4., csütörtök 14:23 Nyíregyháza, 2010. március 4., csütörtök (MTI) - Mintegy 200 hektárral csökkent a belvízzel elöntött területek nagysága a szerdai állapothoz képest Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, de még több mint 10 ezer hektár van víz alatt - közölte Bodnár Gáspár, a FelsıTisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetıje csütörtökön az MTI-vel. A nyíregyházi vízügyi szervezet a beregi és a tisza-szamosközi belvízvédelmi szakaszon elsıfokú, míg Felsı-Szabolcsban, illetve a Szamos-Krasznaközben másodfokú belvízvédelmi készültséget tart fenn - mondta az igazgató. Bodnár Gáspár hozzátette: az elöntött területek nagysága a csütörtök reggeli adatok szerint 10.500 hektárra csökkent, ebbıl több mint 1500 hektár a vetés. Tájékoztatása szerint az elmúlt 24 órában 10 nagyteljesítményő szivattyútelep üzemelt több mőszakban, ezek 1,6 millió köbméter belvizet szivattyúztak át a befogadó vízfolyásokba. A vízügyi szolgálat munkatársai emellett folyamatosan tisztítják a medreket, eltávolítják a vízfolyási akadályokat, annak érdekében, hogy a csatornák gyorsabban vezessék le a belvizet a területrıl. A védekezési munkálatokban csütörtökön 145 dolgozó és 30 jármő vett részt. Az igazgató azt is elmondta, hogy Szabolcsban jelenleg két vízgazdálkodási társulat mellett Paszab, Dombrád, Újdombrád, Nagyhalász, Tiszabercel, Ibrány önkormányzata tart fenn belvízvédelmi riasztást, Kisarban viszont már megszüntethették a készültséget.

19


2010. MÁRCIUS 5. PÉNTEK Agrárium:

MTI

Konferenciát szerveznek a KAP jövıjérıl a fiatal gazdák 2010. március 4., csütörtök 12:31 Budapest, 2010. március 4., csütörtök (MTI) - A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA 2010. április 22-25. között nemzetközi konferenciát szervez „Közös Agrárpolitika 2013 után - fiatal gazdák a közép-európai régióban” címmel - tájékoztatta az MTI-t Mikula Lajos, az AGRYA ügyvezetı elnöke. A konferencia célja a 2004 után csatlakozott országok közösen vállalható érdekeinek és elvárásainak megjelenítése az Európai Uió 2013. utáni Közös Agrárpolitikájával (KAP) kapcsolatosan, kiemelten kezelve a fiatal gazdák, a generációváltás kérdéseit - derül ki a szervezet közleményébıl. A rendezvényre kutatóintézetekbıl, fiatal gazda szervezetektıl és állami szervektıl is várnak elıadókat a fiatal gazdák - nyilatkozta az MTI-nek Mikula Lajos. Hozzátette: az elıadók pontosítása még folyamatban van, a véglegesítésig nem kívánt neveket mondani. Annyit azért megerısített, hogy a konferencián biztosa részt vesz majd Haschi András, a Román Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, aki a közelmúltban a fiatal gazdák meghívására már ellátogatott Magyarországra. A román agrártárcánál Haschi András felügyeli a román vidékfejlesztési terv végrehajtását és jelentıs feladatai vannak a szakmai kapcsolattartásban a különbözı EU-s intézményekkel. Magyarországi látogatása során az AGRYA vezetıivel áttekintették, miként lehet a romániai fiatal gazdákat jobban bekapcsolni a CERYC – Közép-európai Fiatal Gazda Központ mőködésébe, programjaiba, továbbá, hogy a CERYC milyen közvetlen segítséget tud nyújtani a romániai fiatal gazda szervezet megalakulásához, megerısödéséhez.

MTI

Nem a vagyonkezelı hibázott az érdi gyümölcskutató átalakításánál 2010. március 4., csütörtök 13:07 Budapest, 2010. március 4., csütörtök (MTI) - Idıben, a törvényes határidı betartásával gondoskodott a vagyonkezelı a hozzá tartozó kht-k kft-vé alakításáról, az érdi gyümölcstermesztı kutató esetében azonban a cégeljárásban történt mulasztás miatt nem jegyezte be az új társaságot a cégbíróság. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelı (MNV) Zrt. csütörtökön az MTI megkeresésére, közölte: a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) tavaly június 24-én tulajdonosi joggyakorlóként gondoskodott az Érdi, Ceglédi, Fertıdi, Újfehértói Gyümölcstermesztési Kht-k nonprofit korlátolt felelısségő társasággá történı átalakításáról. Az átalakításra hozott alapítói határozatokat három esetben az illetékes cégbíróságok bejegyezték. Az érdi kht. esetében azonban a bíróság elutasította a bejegyzést, az elıírt 2009. június 30-i - törvényi határidı elmulasztására hivatkozva. Ezt azonban a cégeljárásban történt mulasztás okozta, ami nem a tulajdonosi joggyakorló - azaz nem Nemzeti 20



Vagyongazdálkodási Tanács illetve nem az MNV Zrt. - kompetenciája - tartalmazza a közlemény. Font Sándor, fideszes politikus szerdán sajtótájékoztatón aggódott az érdi gyümölcsgénbank miatt. Úgy vélte: súlyos veszélybe került a magyar gyümölcsök génállománya, miután kényszer-végelszámolás alá került az érdi gyümölcstermesztési kutatóintézet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt. (MNV) hibájából. Gıgös Zoltán, a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára azonban az MTI-nek megerısítette: az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-fejlesztı Kht.nál lévı magyar gyümölcs génállomány nincs veszélyben, noha a kht. mostani cégformájában megszőnik, de alakul helyette egy ugyanolyan profilú cég, amelynek tevékenysége azonos lesz az elızıvel.

teol.hu

Fekete év lesz a 2010-es: sokan bedobják a törölközıt 2010. március 4. 12:53 TEOL/Mauthner Ilona Tolna megye | Januártól megszőnt a falusi turizmus adókedvezménye, 17 százalékos adót kell fizetni a szolgáltatások után. Az érintettek most azon gondolkodnak, ezek után érdemes-e szállásadással foglalkozniuk. Sokan a természet és az állatok szeretete miatt keresik fel a falusi szálláshelyeket – Szeretem a vidék hangulatát, a kakaskukorékolást, a tiszta levegıt, az erdıt, a halastavakat, a jó, hosszú sétákat, a házi sonkát, a hurkát, a bıséges reggelit, ebédet, a finom borokat – sorolta elvárásait Róth Gábor, szekszárdi vállalkozó. Elmondása szerint a családjával, melyben két tíz év körüli gyermek is van, évente egy hetet valamelyik falusi vendéglátóhelyen töltenek. Ha van rá mód, horgásznak, lovagolnak, állatokat simogatnak. – A gyerekek szájtátva nézik a kemencét, ahol a kenyér és a hús sül, fel vannak dobva, hogy dagaszthatják a tésztát. Ilyen élményt nem tud adni egy flancos szálloda sem – mondta Róth Gábor felesége, Judit. Kérdés, hogy az adóváltozások után lesz-e akkora a választék falun, mint eddig volt. Várfy Tibor szálkai vendégfogadós, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének tagja szerint ez a munka eddig sem arról szólt, hogy ebbıl lehet meggazdagodni, inkább csak kiegészítı jövedelmet biztosított a családnak. İ nyugdíj mellett vállalkozott a falusi vendégfogadásra, igaz, amikor 1989-ben kezdte, ezen a területen még szinte elsı volt az országban. – Az elmúlt két évben a negyedére esett vissza a forgalom a válság miatt, és most a kedvezmény eltörlése ugyancsak megtizedeli a fogadókat – mondta Várfy Tibor. A pénzügyi tárca az adókedvezmény eltörlését azzal magyarázza, hogy elı kellett teremteni az élımunkát terhelı adók és járulékok csökkentésének forrásait. A Falusi Turizmus Centrum 10 ezer szállásadót és szolgáltatót valószínősít összesen évi 500 milliós bevétellel. A falusi vendégfogadók eddig évi 400 ezer (ez a Vendégasztal), a falusi szállásadók évi 800 ezer értékig élvezték az adómentesség elınyeit: összevonva 1,2 milliós lehetett a kedvezmény. A Tolna Megyei Falusi Turizmus Egyesület elnöke, Huszárné Lukács Rozália elmondta, pontos adattal még nem rendelkeznek arról, mekkora kört érint a jogszabályváltozás. Gyakorlatilag mindenkit, aki legfeljebb tíz vendégággyal rendelkezik, vagyis a kicsiket. Azt mindenki sajnálja, hogy a változás éppen akkor történik, amikor végre kezdett lábra kapni a turizmus ezen ága. Az elnök most úgy látja, hiába való volt a lobbizás, a szaktárca 21



meghallgatta az érveléseiket, úgy tőnt, hogy megértették a szállásadók helyzetét, de mégis másként döntöttek. – Ha a 2000-2500 forintos szálláshelyek után még adózni is kell, akkor ez a változás a feketeszolgáltatást fogja erısíteni – véli az egyesület elnöke. A megkérdezett falusi szállásadók azt mondták el, hogy hála a munkájuknak, eddig nem álltak sorba segélyért, nem voltak munkanélküliek, mert kiegészítı keresetet biztosított a tevékenységük. Most a legtöbben katasztrófaként élik meg a változást, hiszen sokuk hitelt vett fel azért, hogy látványkemencét, filagóriát, bemutatóportát készítsen. Aki folytatni szeretné az eddigi munkáját és még nem nyugdíjas, annak legegyszerőbb, ha kiváltja a vállalkozói igazolványát, ehhez azonban havi 50 ezer forintos járulékfizetési kötelezettség is társul, akkor is, ha nincs vendég. Bátán, a népmővészetérıl nevezetes tolnai községben is többen foglalkoznak szállásadással. Sokan úgy tartják, idén még belevágnak, aztán meglátják. Tény, a vendéghez meg kell találni a hangnemet, akkor lesz visszajáró. Márpedig amíg egy elégedett vendég ötöt hoz, addig egy elégedetlen százat visz.

Magyar Nemzet

Tej-, vaj, Kánaán, Dübörgés 2010. március 5. – 13. oldal

22



Kisalföld

Kötelezı adatszolgáltatás 2010. március 5. Magyarország. Március 16-ig kell az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) és a Halászati Operatív Program (HOP) támogatásában részesülı ügyfeleknek elvégezni a kötelezı rendszeres monito-ring-adatszolgáltatást. Az ÚMVP és HOP 32.728 támogatott gazdálkodójának van ilyen kötelezettsége, mindazoknak, akik 2009. december 31-e elıtt kaptak támogatási határozatot. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek kizárólag elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül lehet eleget tenni (www.magyarorszag.hu). Az adatszolgáltatás ügyfélkapus azonosítás után a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal internetes honlapjára (www.mvh.gov.hu) átlépve található elektronikus őrlapkitöltı szolgáltatás segítségével tehetı meg. Az elızı évekhez képest változást jelent, hogy a hivatal azt az ügyfelet, aki a teljes körő adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, ötszázezer forintig terjedı mulasztási bírsággal sújtja.

23

Macskából lett a bunda

Recommend Documents