Iskolai kortársbántalmazás áldozatának lenni az osztályban Pszichés és szomatikus tünetek többszintű elemzése
Zsiros Emese1, Simon Dávid1,2, Arnold Petra1, Huhn Zsófia1, Költő András1, Németh Ágnes1 1Országos
Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest 2ELTE TÁTK, Budapest
„Akkor mondjuk, hogy egy tanulót bántalmaznak, ha egy másik tanuló vagy tanulók egy csoportja durva és kelletlen dolgokat mond neki vagy tesz vele. Ha ismétlődően bántóan gúnyolják, ugratják vagy szándékosan kihagyják dolgokból. Nem számít bántalmazásnak, ha két kb. egyformán erős fiatal vitatkozik vagy
verekszik, vagy ha barátságosan, játékosan ugratják egymást.”
Válaszlehetőség: az elmúlt hónapokban egyszer sem/ előfordult 1-2szer/havonta 2-3-szor/ kb. hetente/ hetente többször is.
Szerepek:
Elkövető
/ Áldozat / Elkövető- áldozat
2010-es kutatási eredmények A magyar 11-17 éves tanulók – közel kétharmada nem vesz részt iskolai kortársbántalmazásban, – a bántalmazók aránya hasonló az áldozatokéhoz, – minden tizedik diák elkövető és áldozat is egyszerre. Tettes-áldozat fokozott érintettsége! Jellegzetes nemi, életkori különbségek
Mentális egészségre gyakorolt hosszú és rövid távú hatás Áldozatoknál: önértékelés, pszichés és szomatikus tünetek, depresszió, öngyilkossági gondolatok.
Elkövetőnél:rizikó-és antiszociális magatartás (pl.
szerhasználat, csavargás, iskolakerülés, bűnelkövetés) TÜNETSKÁLA
Válaszlehetőségek: szinte naponta/ hetente többször/kb. hetente/kb. havonta/ritkábban vagy soha. Lehetséges pontszám: 9–45; Cronbach-alfa = 0,84; Országos átlag = 20,32 (SD = 7,50).
fejfájás, gyomor-, hasfájás, hátfájás, szédülés,
kedvetlenség, ingerlékenység, idegesség, elalvási nehézség, fáradtság.
I. Egyéni érintettség hatása
Zsiros E., Örkényi Á., Kertész K., Várnai D. Az iskolai kortársbántalmazás és a pszichoszomatikus tünetek gyakorisága. Együtt a Gyermekvédelemben: Tájékozottság, Együttműködés, Biztonság 2012; 6:(9) pp. 1-4.
Eredmények Tünetskála pontszám átlaga
Tünetskála pontszám átlaga
a kortársbántalmazásban való szerep szerint
a részvétel gyakorisága szerint 24,4 23,0
22,2 21,0
21,4
20,9
19,7
Elkövető
Áldozat
Elkövetőáldozat
Egyik sem
19,6
nem vesz részt
legfeljebb havonta kétszerháromszor
Forrás: Zsiros E, Örkényi Á, Kertész K és Várnai D (2012). Iskolai kortársbántalmazás és pszichoszomatikus tünetek.
hetente
hetente többször is
Következtetés A bántalmazásban való érintettség fokozott testi és lelki tünetekkel jár együtt.
Ez a negatív összefüggés szereptől függetlenül, akár áldozatként, akár bántalmazóként érvényesül ha figyelembe vesszük a részvétel gyakoriságát.
II. Osztályszintű érintettség hatása A bántalmazás mások jelenlétében zajló, társas folyamat (Salmivalli, 1999). -> fontos a közönség Reakcióik és motivációjuk mentén eltérő a szerepük
Olweus (2001)
Osztályszintű érintettség Nem bántalmazták Mean: 74,38 (Std dev. 16, 32) Min: 0 Max:1
Nem bántalmazott másokat Mean: 73,85 (Std dev. 15, 147) Min: 0 Max:1
Osztályszintű hatás Null- modell
a Estima tes of Covaria nce Parame ters
Parameter Es timate Std. Error Residual 50,124527 ,824985 Int ercept [subjec t Varianc e 4,568630 ,528249 = iskos zt] a. Dependent Variable: t unets k tünets kála.
Wald Z 60,758 8,649
Sig. ,000 ,000
95% Confidence Interval Lower Bound Upper Bound 48,533388 51,767830 3,642215 5,730684
Lineáris regresszió Változó
Coeff.
Std. Err.
P> ItI
95% Conf. Interval
Érintett
2,63
0,170
0,000
2,29; 2,96
Fiúk
-2,286
0,16
0,000
-2,60; -1,96
CsJS közép kategória
-0,73
0,20
0,000
-1,13; -0,34
CsJS felső kategória
-1,23
0,21
0,000
-1,66; -0,80
7. évf.
1,34
0,23
0,000
0,88; 1,815
9. évf.
3,44
0,22
0,000
2,99; 3,89
11. évf.
3,95
0,234
0,000
3,49; 4,41
Cons.
18,76
0,24
0,000
18,29; 19,24
R-squared= 0,0864
Többszintű modellek I. Érintett vs. nem Változó
Coef.
Std. Er.
P> IzI
95% Conf. interval
Érintett
3,20
0,46
0,000
2,29; 4,12
Fiúk
-2,25
0,16
0,000
-2,57; -1,92
CsJS közép kategória
-0,73
0,20
0,000
-1,12; -0,33
CsJS felső kategória
-1,21
0,22
0,000
-1,64; -0,78
7. évf.
1,38
0,31
0,000
0,76; 2,00
9. évf.
3,47
0,32
0,000
2,82; 4,11
11. évf.
3,96
0,352
0,000
3,27; 4,65
Érintettek_osztályátla g x érintett
-1,48
1,06
0,165
-3,56; 0,60
Érintett_osztályátlag
2,27
0,35
0,339
-0,89; 2,58
Cons
18,46
0,47
0,000
17,53; 19,40
H1: Azon felül, hogy egy tanuló érintett-e vagy sem a bántalmazásban az osztályának érintettségi foka befolyásolja tünetpontszámát.
II. Elkövető vs. áldozat H2: Az elkövetők és áldozatok tünetpontszáma eltér az olyan osztályokban, ahol magas a kortársbántalmazás osztályszintű gyakorisága, azokhoz képest, ahol nem.
Az áldozatok esetében igen.
Következtetések • Az érintettek osztályaránya szignifikánsan befolyásolja az áldozatok tünetpontszámát -> a magasabb érintett arány kisebb tünetpontszámmal jár együtt. • Olyan mértékben, hogy az áldozatok és tettesek közötti különbség, illetve az áldozatok és kívülállók közötti különbség akár el is tűnhet.
Következtetések Az áldozat szerep elviselése különösen nehéz a gyermek számára, ha az osztályában egyedüli elszenvedője az iskolai kortársbántalmazásnak. (Bellmore, Witkow, Graham, & Juvonen, 2004; Nishina & Juvonen, 2005)
„Kamaszok kapcsolatai” szimpózium üzenete • Közösség alapú iskolai prevenciós programok • Osztálytársak érzékenyítése és a „közönség” szociális dilemmájának oldása
• Az áldozatoknak legalább egy ,„protektív” barátság jelentősége
Irodalom Salmivalli, C. (1999). Participant role approach to school bullying: Implications for intervention. Journal of Adolescence, 22(4), 453-459. Olweus, D. (2001). Peer Harassment: A Critical Analysis and Some Important Issues. In J. Juvonen, and S. Graham (Eds.) Peer Harassment in School: The Plight of the Vulnerable and Victimized. New York: The Guilford Press. (pp. 3-20) Bellmore, A. D., Witkow, M. R., Graham, S., & Juvonen, J. (2004). Beyond the individual: The impact of ethnic context and classroom behavioral norms on victims’ adjustment. Developmental Psychology, 40, 1159-1172. Nishina, A., & Juvonen, J. (2005). Daily reports of witnessing and experiencing
peerharassment in middle school. Child Development ,76 , 435-440.
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
