Irodalom. 11. osztály

Irodalom 11. osztály „Az olvasás életforma, nem az teszi az olvasó embert olvasó emberré, hogy sok könyvet olvas… hanem az a tény, hogy mindennap olvas.” /Hegedűs Géza/

Eötvös Loránd Műszaki Középiskola és Kollégium A vázlatokat összeállította: Szabó Anikó középiskolai tanár Szerkesztő: Benke Róbert Kaposvár, 2006

A vázlatok tartalmazhatnak helyesírási vagy tartalmi hibát! Kérjük, jelezze észrevételeit a szerkesztőknek!

IRODALOM

11. évfolyam

Tartalomjegyzék Jókai Mór .................................................... 1 Sárga rózsa .............................................. 2 Madách Imre ............................................... 3 Az ember tragédiája................................. 4 Vajda János ................................................. 9 A vaáli erdőben ....................................... 9 Nádas tavon ........................................... 10 20 év mulva ........................................... 10 30 év után .............................................. 11 Mikszáth Kálmán ...................................... 12 Mikszáth elbeszélései ............................ 13 Mikszáth művei ..................................... 14 Beszterce ostroma.................................. 15 A 19. századi világirodalom...................... 17 Stendhal..................................................... 18 Balzac........................................................ 19 Goriot apó.............................................. 20 Az orosz realizmus.................................... 23 Gogol ........................................................ 24 A köpönyeg ........................................... 25 Tolsztoj ..................................................... 26 Dosztojevszkij........................................... 27 Csehov ...................................................... 28 Sirály ..................................................... 29 Charles Baudelaire .................................... 31 Az albatrosz........................................... 32 Kapcsolatok ........................................... 33 A líra átalakulása a 19. században............. 34 Paul Verlaine............................................. 35 Őszi chanson.......................................... 36 Rimbaud.................................................... 37 A magánhangzók szonettje.................... 38 Ady Endre ................................................. 39 Góg és Magóg fia vagyok én................. 41 A magyar Messiások ............................. 42 A Hortobágy poétája.............................. 43 Ady létharc versei.................................. 44 Harc a Nagyúrral ................................... 45 Az ős kaján ............................................ 46 Élet-halál versek .................................... 47 A Halál rokona ...................................... 48 Párisban járt az Ősz ............................... 49 Magyarság-versek.................................. 50 Nekünk Mohács kell.............................. 51 A föl-földobott kő.................................. 52

Szerelmes versek ................................... 53 Héja-nász az avaron............................... 54 Lédával a bálban.................................... 55 Elbocsátó szép üzenet............................ 56 Őrizem a szemed ................................... 57 Istenes versek ........................................ 58 A Sion-hegy alatt................................... 59 Álmom az Isten ..................................... 60 Világháborús költészete......................... 61 Emlékezés egy nyár-éjszakára............... 62 Az eltévedt lovas ................................... 63 Kuruc versek.......................................... 64 Sípja régi babonának ............................. 65 Bujdosó kuruc rigmusa.......................... 66 Móricz Zsigmond...................................... 67 Tragédia................................................. 69 Újszerű parasztábrázolás ....................... 70 Barbárok ................................................ 71 Szegény emberek................................... 73 Rokonok ................................................ 74 Babits Mihály............................................ 76 A lírikus epilógja ................................... 78 Esti kérdés ............................................. 79 Húsvét előtt............................................ 80 Ősz és tavasz között............................... 81 Jónás könyve ......................................... 82 A gazda bekeríti házát ........................... 83 Cigány a siralomházban ........................ 84 Kosztolányi Dezső .................................... 85 A szegény kisgyermek panaszai ............ 86 Boldog, szomorú dal.............................. 87 Hajnali részegség................................... 88 Esti Kornél novellák .............................. 89 Szeptemberi áhítat ................................. 90 Édes Anna ............................................. 91 Juhász Gyula ............................................. 93 Tiszai csend ........................................... 94 Tápai lagzi ............................................. 95 Anna-versek........................................... 96 Anna örök .............................................. 97 Tóth Árpád ................................................ 98 Rímes, furcsa játék ................................ 99 Körúti hajnal........................................ 100 Elégia egy rekettyebokorhoz ............... 101

IRODALOM

Jókai Mór 1) ÉLETE ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

─ ─

Komárom, 1825. február 18. Móric nevet kapta Apja: Jókay József, nemesi ügyvéd Mór jelleme: szelídség, optimizmus, hazaszeretet fiatalon már versei jelentek meg Pozsonyba ment 10 évesen ⇒ német nyelv 1841-1842: Pápa, református kollégium Petőfi Sándor 1842-1844: Kecskemét, jogot tanul

─ ─ ─

2) EPIKUS MŰVÉSZETE ─ az 1850-es években bontakozott ki igazi tehetsége ─ álnéven írt: Sajó ─ 1850: novellás kötet: Csataképek ─ Történelmi regények: a 17. századi Erdély ─ 1851: Erdély aranykora, regény ─ 1852-1853: A Török világ Magyarországon ─ 1854: Janicsárok végnapjai ─ célja: a nemzeti öntudat ébrentartása

1846: ügyvédi oklevél 1843: Zsidó fiú: dráma, II. Lajos kincstárnokáról, melyet fiatalon egy pályázatra írt, s ezzel keltett először feltűnést 1846: Hétköznapok → író lesz Laborfalvi Róza (1848-ban feleségül veszi) 1848. március 15. ⇒ „y→i”

A reformkorról szóló regények (1825-1848)

─ Egy magyar nábob (1853/1854) ─ Kárpáthy Zoltán (1854/1855) ─ cél: a nemzet nagyságának bemutatása ─

3) STÍLUSÁNAK JELLEMZŐI ─ romantikus – realizmus határa ─ dualisztikus világkép: jók és rosszak harca ─ főszereplői: egyoldalúan ábrázolt hősök (jók) ─ kivételes testi és lelki tulajdonságokkal ─ mellékszereplői: a mindennapi életből kiragadott egyszerű ember

egyre jobban bekapcsolódik a politikai életbe, megírja Az Új földesúr c. művét, mely a nemesi passzív ellenállás regénye (a magyar nemesek ellenállása, de nem fegyverrel, hanem egyéb módszerekkel. pl: magyar nyelv használata…)

Egyéb jellemzői ─ mesélő kedv, fantázia ─ sok bűnügy, sok fordulat és fantáziája szárnyal ─ Jókai meseszövése igen bonyolult ─ mindig több szálon fut (romantika) ─ véletlenek fontos szerepe ─ gyakoriak a meglepő fordulatok ─ jellemei: nem fejlődő, hanem statikus hősök ─ regényei több évet foglalnak magukba és regényeit lassan indítja és a lezárás a gyors

Stílusa ─ könnyed, természetes, az élő beszédhez közeli Hangneme ─ nagyon sokféle (humoros, szatirikus, idilli, potetikus→pátosz (fennkölt) 4) REGÉNYFAJTÁI a) anekdotikus regények

─ ─ ─ ─

fordulatos műnem, népi műfaj (Egy magyar nábob) egy történetet kerekít ki egy fejezetből ezeket összekapcsolja többféle embertípus megjelenése (szélhámos, tiszta nő, fedhetetlen jellemű)

b) heroikus regények (hősies)

Szerkesztő: Benke Róbert

1

www.elmki-jegyzetek.atw.hu

IRODALOM

Jókai Mór

Sárga rózsa ─ ─ ─

─ ─

1893 ez az utolsó regénye (a legkiforrottabb) a regény szereplői és a helyszín, ahol játszódik a regény teljesen mások ↓ a helyszín: népi (Hortobágy) szereplői: népi figura, árnyaltan jellemzett alakok (részletesen jellemzett) Hiányzik a kalandosság (balladaszerű a történet) balladaszerű: nem mond el mindent az író csak utal rá (balladai homály) • Decsi Sándor } vetélkednek • Lacza Ferkó ravasz, találékony, nem mindig a becsületes utat választja A két szereplő külsőleg és belsőleg is különbözik • Klári: a csapláros lánya, szeret központban lenni, elkáprásztatni a férfiakat

A mű címe – Sárga rózsa – arra utal, hogy egyetlen hely van ahol a rózsa nyílik a Hortobágy és mindig Klári szakít belőle, majd a szeretőjének adja. Sárga rózsa = Klári Ez a legrealisztikusabb regénye, de vannak benne romantikus vonások ─ a szerelem megjelenése, a végletes érzelmek, az életét is feláldozza Három elemből épül a regény 1) Balladaszerű szerelmi történet 2) A Hortobágy leírása és az ott élő emberek bemutatása Két szemszög: külső szemlélő szemével ott élők negatív dolgok

német felől csak a pozitív oldalát látja a tájnak

néprajzi elemek: gyógymódok, ételek, beszédmodor, babonák. Ettől realisztikus


2


IRODALOM

Madách Imre 1) ÉLETPÁLYÁJA ─

1823: Alsósztergova

─

1834: meghal édesapja, anyja neveli 4 másik testvérével

─

1837: Pest, Egyetem

─

filozófiát és jogot tanul

─

Pest, kulturális élet

─

színház, rengeteget olvas

─

latinul, németül és franciául tanul

─

Lantvirágok

─

Balassagyarmat: jog gyakornok, később aljegyző

─

politikai életben való részvétel: bátor szónok

─

Pesti Hírlap

─

Az ember tragédiája előtt már kész van 6 tragédiája és egy vígjátéka

─

1844: Fráter Erzsébet

─

nagyon különbözőek → mindenki ellenzi a kapcsolatukat

─

3 gyerek, de boldogsága nem tart sokáig

─

a szabadságharc alatt és után Madách forradalmárokat bújtat.

─

1852: börtön → házassága megromlik, elválik

─

1859: Civilizátor c. komédia (a Bach-rendszert gúnyolja ki)

─

1859-1860: Az ember tragédiája

─

1860-1861: Mózes c. dráma

─

1861: politikai beszéd, hírnév

─

1864: hirtelen és váratlanul meghal


3


IRODALOM

Madách Imre

Az ember tragédiája 1) JELLEMZÉSE ─ egyetlen remekmű ─ halhatatlanságának titka: minden kor megtalálja benne saját problémáit ─ nem tanít, kérdéseket tesz fel, felzaklató, sosem lesz idejemúlt a) szokatlan mű ─ ez a mű az egyetlen abban a korban ─ az embereket is érintő problémákkal foglalkozott ─ az egész emberi civilizáció nevében szól ─ filozófiai jellegű → minden filozófiai irányzat végső kérdésére keresi a választ: Mi az értelme az emberi életnek? b) szokatlan műfaj ─ drámai költemény ─ az emberiség nagy problémáit öleli fel ─ a filozófia végső kérdéseire keresi a választ ─ az egész emberiséget érintő problémákkal foglalkozik (világ dráma, emberiség-költemény) ─ hősük: maga az emberiség, melyet vagy egy konkrét figura, vagy mitikus alak alakít ─ (Goethe: Faust, Madách: Ádám) A műfaj igazából költemény, a drámai az csak egy jelző. A drámai forma csak külső burok, mert a filozófiai eszmék mellett a háttérbe szorulnak a drámai vagy színi követelmények. Ezeket inkább olvasásra szánták, mint színpadra. (Goethe: Faust; Madách: Az ember tragédiája; Vörösmarty: Csongor és Tünde) c) A mű keletkezésének körülményei (1859-1860) ─ először egyik barátjának mutatta meg → Arany János is megnézte → félredobta, mert Faustutánzatnak tartotta. ─ Hónapok múlva újra elolvasta és felismerte a zsenialitását, de azért változtatásokat javasolt. Madách kijavította d) A mű forrásai ─ szabadságharc bukása miatt érzett lelki- és világnézeti válság ─ csalódás a feleségében ─ a 19. századi természettudományok új tanai hatottak rá ─ Determinizmus: az ember alá van vetve a természetnek. A természeti erők véget vetnek az életnek. A nap ki fog hűlni, az emberi faj elpusztul. ─ A leggyötrőbb kérdés: van-e emberi fejlődés? ─ egyéb kérdések: • az egyén és a tömeg viszonya • női és férfi kapcsolat • a tudomány szerepe az emberiség életében • a szabad akarat kérdése Ádám: Az emberi faj őseként tele van kétkedéssel és lelkesedéssel. Mindig vannak új ötletei, céljai, de azokból sorra kiábrándul. Amikor végképp elkeseredne, a hite tudja csak megmenteni. Éva: Az első asszony, aki egyaránt jó és rossz is. Ahogy a prágai színben mondatja Keplerrel: " Minő csodás kevercse a rossznak s nemesnek. Mi vonz benne mégis? Mert a jó sajátja, Míg bűne a koré, mely szülte őt." Általában ő az, aki új utak keresésére ösztönzi Ádámot. Ezért is olyan kiábrándító az eszkimó szín, mert ott Évától is megundorodik. Lucifer: Ádámot ő viszi mindig előre, látszólag tehát a haladás motorja, szinte el is feledkezünk arról, hogy miért teszi ezt. Ám az Ádámot lelkesítő új eszméknek mindig a hanyatló részébe viszi el a főhőst, ezzel akarja kétségbeesésbe taszítani. A párizsi színben Ádám gyilkosává is válik, s a világűr színben is csak a Föld szellemének közbelépése menti meg Ádám életét. Az utolsó színben is ő mondja ki az "öngyilkolás" szót.


4


IRODALOM

Az ember tragédiája

KERETSZÍNEK ─ 15 szín Keretszínek: keretbe foglalják a művet: I, II, IV, XV Történelmi színek: III, V, VI, VII, VIII, IX, X, XI, XII, XIII, XIV Keretszínek ─ biblikus színek (Istennel kapcsolatos) • I: A mennyben • II: A Paradicsomban • III, IV: A Paradicsomon kívül I. SZÍN ─ mennyben ─ Isten megteremti a világot és hagyja, hogy az tovább forogjon Deizmus: Isten csak a teremtésben játszik fontos szerepet, utána csak passzív szemlélő, nem szól bele a világ alakulásába ─ minden angyal dicséri Isten művét, kivéve Lucifert → kétségbe vonja, hogy az Úr tökéleteset teremtett, ezért az Úr kiveti (ördög lesz) II. SZÍN ─ Paradicsomban ─ minden tökéletes ─ megjelenik Ádám és Éva ─ a gonosz csábítására az emberpár eszik a tudás fájának gyümölcséből III. SZÍN ─ Isten kiűzi őket a Paradicsomból ─ Lucifer álmot bocsát Ádámra és végig járják az emberiség történelmét ─ Lucifer célja: bizonyítani, hogy Isten műve nem tökéletes XV. SZÍN ─ szintén a Paradicsomon kívül ─ Ádám felébred és teljesen kiábrándult és véget vet az életének. TÖRTÉNELMI SZÍNEK A különféle történelmi színekben Ádám mindig más alakot ölt és ezek mindig más korban játszódnak IV. SZÍN ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

Egyiptom A különféle történelmi színekben Ádám mindig más alakot ölt és ezek mindig más korban játszódnak Ádám = fáraó Lucifer = miniszter Éva = rabszolganő A fáraónak mindene megvan, de mégsem boldog, egy egész nép dolgozik érte Ádám megkapta a dicsőséget és a hatalmat Egy rabszolgát hurcolnak elé milliók egy miatt Éva ébreszti rá Ádámot, hogy az énközpontúság nem lehet életcél és nem hozhat boldogságot. a hatalom és a halhatatlanság eszménye


5


IRODALOM

V. SZÍN ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─


Athén Ádám = a szabadság eszméért lelkesedő személy Éva = Lucia (neje) Lucifer = hírnök Athén = Az ókori demokrácia szimbóluma Az egyenlőség torz megvalósulása, mert az ember jogilag szabad, csak lelkileg nem. demagóg = szónokok, tudatosan megtévesztik, manipulálják a népet, a nép ámítói demagógia = nép-ámítás, hazug ígérgetés

Miltiádész távol harcol a hazáért. Közben a demagógok elkezdik Miltiádész ellen hangolni a népet. Nagyon könnyű befolyásolni őket, mennek a hazug ember után. egyéniség ↔ tömeg:

félrevezetett, fellázított tömeg, nem tudja elviselni, hogy valaki különb legyen nála. Halálra ítéli hazája legnagyobb emberét (Miltiádészt) nagy ember, egyéniség ↔ gyáva, szolga, tudatlan Az egyén tehetetlen, általában elbukik. VI. SZÍN ─ Róma ─ Ádám csalódott egy nagy eszmében, a szabadságban. Hedonizmusba menekült (az érzéki örömök mértéketlen kergetése) ─ Ebben a színben elvet minden eszmét, a közösség széthullott. ─ Ádám = Sergiales ─ Éva = Júlia, örömlány ─ Lucifer = Meo ─ Itt sem találja a boldogságot ─ Ádám, a jobbra vágyást, az elveszett Édent találja meg Évában (Júlia) ─ A lány felébreszti benne az elveszett harmónia utáni vágyakozást. ─ Péter apostol megjelenése: új eszme → Kereszténység → hitvallása a szeretet és a testvériség ─ Ádám ezért az eszméért lelkesedik, ezért akar újból élni és harcolni. VII. SZÍN ─ Konstantinápoly ─ középkor ─ Ádám = Tankréd, kereszteslovag ─ Éva = Izora ─ Lucifer = fegyvernök Ádám a keresztes hadak élén tér vissza a keresztes háborúból és szállást kér, de a polgárok nem merik befogadni őket. A kereszténység szeretett eszméje a visszájára fordul. A kereszténység jelképéből vérengző kereszt lesz. Az egyházi tanok merev dogmákká válnak → megváltoztathatatlan tan, vagy hitvallás. Fanatikusok és eretnekek jelennek meg itt. ─ ─

─ ─ ─

a lovagi ideál kiüresedett Megjelenik: • homousion = egylényegű (Jézus = Isten) • homoiusion = hasonló lényegű (Jézus ≈ Isten) Ádám másodszor szenved súlyos vereséget, ismét hatalmasat csalódik. patriacha = egyházi vezető Ádám a tudományba menekül, a sok csalódásba.


6


IRODALOM


VIII. SZÍN ─ Prága (1) ─ Ádám = Kepler ─ Lucifer = a tudás tanítványa ─ Éva = Borbála (Kepler felesége) Nagy felfedező, de el kell titkolnia. Éva alakja itt a legösszetettebb, hiszen jó és rossz tulajdonságok is megtalálhatóak benne (csalja a férjét, kacér, gyengéd, lelkiismeret-furdalás) ─ „a jó sajátja míg bűne a koré, mely szülte őt” ─ Ádám ebben a színben nem cselekvő hős, hanem passzív szemlélő. ─ Ádám a szín végén a bor mámorába menekül → elalszik IX. SZÍN ─ Párizs ─ 1789 = XVIII. század ─ álom az álomban ─ eszme: „Szabadság, egyenlőség, testvériség” ─ Ádám = Danton (a forradalom egyik vezetője) ─ Éva: 2 alak → a) büszke márkinő; b) durva forradalmárnő ─ Danton a márkinőbe szeret bele ─ Dantont lefejezik Robespiere-ék ─ Dantont a forradalom magával rántja ─ Ádám sorsa ebben a részben is bukás ─ De: ez az egyetlen szín, melyben nem csalódik és büszke. X. SZÍN ─ Prága (2) ─ Ádám = Kepler ─ Éva = Borbála, a felesége ─ Lucifer = Kepler famulusa ─ felébredve lelkesedik álmáért, nagyszerűnek tartja a Párizsban történteket. ─ hittel és bizakodva tekintett a jövőbe ─ ebben a színben bizonygatja, hogy van jövője az emberiségnek XI. SZÍN ─ London ─ Ádám = munkás ─ 19. század = Madách kora = jelen ─ a szabad veszélyes kapitalizmus kora ─ ipari forradalom kora ─ Éva = polgárlány ─ ebben a színben Ádám csupán passzív szemlélő ─ helyszín: londoni vásártér ─ Éva imakönyvvel és virágcsokorral a kezében jelenik meg, de ez csak látszat. ─ Éva alakjában ismét a kor negatívumai jelennek meg ─ egy nagyszabású temetőjelent zárja a sort. ─ egyhatalmas sír nyílik ─ nem ugyanaz lesz a sorsa, mint a többieknek, mert ő képviseli nőként az érzelmet, a szerelmet, az ifjúságot.


7


IRODALOM


XII. SZÍN ─ Falanszter = közös termelésen és fogyasztáson alapuló közösség, az egyénoséget elnyomó merev, gépies társadalmi berendezkedés. Ez a szocialista társadalom alapja: Charles Faurier ─ Ádám = falanszter lakos ─ Éva = Anya ─ Jövő elképzelés ─ az utópista szocializmus elemei → totális egyenlőségen alapuló társadalom létrehozása (Marx előtti szocializmus) ─ mindenki egyenlő ebben a színben ─ cél = a Föld és az emberiség megmentése → a tudományok uralkodása → megszüntetnek minden művészetet ─ nincs egyéniség, csak közösség ─ eltűnt a család, tiltják az érzelmeket ─ az embereknek nincsen nevük, számokkal jelölik őket → egy kiürült világot hoztak létre ─ Ádám újból csalódott, a tudomány rideg rendjében. ─ végső fordulat, mikor Évától el akarják venni a gyermekét → Ádám el akar szabadulni a Földtől → Az űrbe repül XIII. SZÍN ─ Az űr ─ A Föld szellemével találkozik ─ ő ráébreszti Ádámot arra, hogy vissza kell térnie a Földre, hiszen ő földi lény ─ az ember egyetlen célja a küzdelem ─ „S az ember célja e küzdés maga” XIV. SZÍN ─ Eszkimó-világ ─ Ádám visszatér az űrből a Földre ─ itt éri a legnagyobb csalódás ─ az ember nem talált új energiaforrást. A természet megint erősebb volt (determinizmus eszméje újból). A tudomány nem tudta megmenteni a Föld értékeit. ─ Az eszkimók Ádámot istennek nézik és azt kérik tőle, hogy legyen kevesebb ember és több fa ─ az emberiség teljesen elállatiasodott ─ a félelem és az éhség → ölni is képes ─ az embertelen körülmények megölik az ember etikai és erkölcsi érzéseit. ─ Éva is állati lénnyé aljasodik le ─ Ezzel a színnel zárul Ádám történelmi utazása ─ itt már nem születnek új eszmék ─ Lucifer egyre aktívabb, egyre bátrabb → bebizonyította: az ember tehetetlen, nem bírja irányítani a sorsát (determinizmus) XV. SZÍN ─ Paradicsomon kívül ─ Lucifer és Ádám vitája folytatódik ─ Ádám bizonyítani akarja szabad akaratait és végső megoldáskánt öngyilkos akar lenni ─ Ekkor lép közbe Éva és bevallja, hogy terhes. ─ Ezért három kérdésre keres választ. Azt hiszi, amit látott, nem igaz • van-e értelme a küzdelemnek? • csak azok a lehetőségek vannak-e, amit Lucifer megmutatott nem válaszol • csak a lelkiismerete válassza? Éva mindig mellette lesz • Sajnos a világ rendjébe Lucifer is beleavatkozik • „ Mondottam ember: küzdj és bízva bizzál.”


8


IRODALOM

Vajda János 1) ÉLETE ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

1827. május 7-én született Pesten Apja utána az Ürményi család Fejér megyei vaáli birtokának főerdésze lett (a kis ház ma is meg van) 1828-tól itt élt családjával, jó körülmények között 9 gyerek, ebből 5 élt: 4 lány és János Vaál-tól 1863-ban – szülei halála után – szakadt el. 1839-1843: Székesfehérvár, gimnázium 1808-1846: Bátyjánál él Petőfi a példaképe Részt vett a márciusi forradalomban: közlegény → hadnagy Virrasztók (1857) különválás Szerelme: Kratochwill Georgina (1850 közepe), Gina-versek Támadta a passzív ellenállást Két röpirat: Önbírálat, Polgárosodás → bírálta, a konzervatív nemesség önáltatását, sürgette az Ausztriával való egyeztetést → kiközösítik, kimenekül Bécsbe 1866: visszajön Pestre 53 éves, felesége 19, Bartos Rozália → Rozamunda-versek → házassága előtt 10 hónapal törvénytelen gyereket szült → ki lett utasítva (1882. március 2.) Vajda sokat betegeskedett, amit rosszul tűrt.

2) ÚJSZERŰ TÁJLÍRA ─ verseiben a magány, a kirekesztettség és a világgal és önmagával való elégedetlensége szólal meg ─ a világgal folytatott harcban kifáradt a költő, ezért vonzódott a természet csendjébe ─ a természet jelenségei megjelenik verseiben, de ezek túlmutatnak önmagukon, jelképpé válnak. pl.: Az üstökös • Az üstökös nem csak a hullócsillagot jelenti, hanem Vajda János életét is ─ A táj csak közvetítőelem, a költő látomásait, gondolatait és érzelmeit közvetíti ─ A lélekben játszódó dolgok kivetítődnek a tájra

A vaáli erdőben 1. VERSZAK ─ a halálvárásról szól, szeretne félre vonulni ─ negatív értelmű: vadon, magány, félreeső, sűrű árnyak 2. VERSZAK ─ egy idilli kép megjelenése: kis ház, ahol békésen élhet az ember 3. VERSZAK ─ a költő már belefáradt a világgal folytatott harcba ─ sejteti a halál közelségét 4. VERSZAK ─ ismét harmonikus ─ illatos, tavaszi, napsugár, illanó → vidámság 5. VERSZAK ─ megjelenik a halál képe ─ lehullani az élet fájáról, mintha egy levél lenne 6. VERSZAK ─ a megváltó halálról beszél → pihenés, megnyugvás, elalvás


9


IRODALOM

Vajda János

3) LÁTOMÁS LÍRA

Nádas tavon 1. VERSZAK ─ melankolikus ─ egy természeti képpel indul 2. VERSZAK ─ vannak tájelemek ─ lassan kezd eltűnni a csónak kép ─ csend, mozdulatlanság 3. VERSZAK ─ megjelenik a költő vadász alakjában (fegyverrel) 4-7. VERSZAK ─ lassan a látvány látomássá válik, a valóság és valótlan keveredik, a Napnak a tükörképe jelenik meg ég és föld egybeolvad ─ egyfajta bódult állapotbab csodálja a természetet 8. VERSZAK ─ csúcspont ─ felteszi az eddig előkészített kérdést: Mi az emberi élet célja? 9-11. VERSZAK ─ Az idő határai elmosódtak ─ Az örökkévalóság egyetlen pillanatban zsugorodik össze 12-13. VERSZAK ─ A költőt egy sejtelem keríti hatalmába ─ Sejtelem: lehet egész élete egy álom, egy érzéki csalódás egy impresszionista (stílusirányzat) impresszo = benyomás A művész az őt ért benyomásokat próbálja megragadni. Az igék nyugalmat fejeznek ki.

20 év mulva ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

ihletője: Gina (Kratochwill Georgina) új fajta nőtípus: démon, a szabad erkölcsű társasági nő, bukott nő. szóhoz jut az erotika és testi szellem sokszor ellenfél → kínzó szenvedély szerelmi versciklusai: Szerelmi átka (11 vers), Gina emléke (32 vers) a vers egy hasonlattal kezdődik: Montblanc csúcsa = a költő szívéhez vezető út. A költő szíve jeges, szenvedély nélküli út A 2. versszakban a hasonlatból metafora lesz: költő = hegy A 3. versszakban fordulatváltás (a de szócska miatt) • merengés, észlelni, ellágyulás indul meg • a fiatalság emlékei elűzik a szomorúságot 4. versszakban a 20 évvel ezelőtti szenvedélyek jelennek meg → a szíve ismét érzelmekkel telik meg. a kezdő kép visszatér → lezárt a költemény.


10


IRODALOM

Vajda János

30 év után ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

kitalált (fiktív) találkozást ír le az öreg Ginával feltűnik a fiatal Gina is, de később a kegyetlen valóság kap ismét hangsúlyt. Ezzel a versével Vajda közelít Adyhoz Egyéni fájdalom jelenik meg, de csak sejtető képekben Természeti képekkel fejezi ki az egyéni, emberi tragédiáját. kivetíti a természetnek az érzéseit a versben annak rideg szavak (adóz) A versben figyelemreméltóak a hanghatások


11


IRODALOM

Mikszáth Kálmán 1) ÉLETE ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

1847. január 16., Szklabonya szülőhelyének tájait, színeit, hangulatát egész életében őrizte. jómódú szülők, paraszti kisbirtokosok 1857-1863: Rimaszombat, református gimnázium → Selmeczbánya: evangélikus líceumban érettségizik 1866-ban. pesti egyetem (4 év), de diplomát nem szerez 1871: esküdt Mauks Mátyás főszolgabíró mellett itt ismerkedik meg főnöke leányával, Ilonával (szerelem) 1872: házassági kísérlet, de a szülők nem akarják 1871 végén ügyvédsegéd lesz Balassagyarmaton 1873: megszöktette Ilonát és titokban összeházasodtak Magyar Néplap szerkesztője kevés pénz, gyermekük, Kálmán meghal → Ilona hazaköltözik 1877-1880: Segesdi Napló → életének legmozgalmasabb szakasza 1880: Pest, Pesti Hírlap (25 évig) 1881: Tót atyafiak, A jó palócok Tagja a Petőfi- és a Kisfaludy-társaságnak, majd az Magyar Tudományos Akadémiának (MTA)

2) ÍRÓI VILÁGA ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

Hangneme: kedélyes, közvetlen, nyugodt atmoszféra teremtő előadásmód sokszor ábrázol különc embereket (romantikus vonás) hősei sokszor furcsa, bogaras emberek Mikszáth a romantika és a realizmus határán alkotott, de inkább realista író. jellemző rá az éles megfigyelőképesség, az illúzió-mentes ábrázolási mód előszeretettel írt realisztikus rajzokat, karcolatokat → irodalmi és művészeti ábrázolási módszer, még minden műfajban megtalálható. A különféle társadalmi problémákat vagy politikai harcokat gúnyolja ki!

karcolat =

─ ─

néhány vonással rajzol meg egy portrét, egy élethelyzetet vagy egy epizódot. Nem törekszik összefüggő bemutatásra, csupán kiragadott jellemvonások által ábrázol. Pl.: A pénzügy miniszter reggelije

1880–1890-es évek: realizmus, a kor társadalmi problémái, dzsentrik→ lecsúszott, elszegényedett, birtokát elvesztő, de előkelőségét megtartó nemes. Mikszáth műveiben a dzsentri két fajtája jelenik meg: Úri Don Quijote • • •

Úri Svihák • • • •

nem válik paraszttá nem veszi észre az idő múlását, ragaszkodik régi szokásihoz, régi értékrendjéhez Beszterce ostroma

erkölcsileg lezüllött léha másokon élősködő A Noszty fiú esete Tóth Marival

3) FONTOSABB MŰVEI ─ ─ ─ ─ ─ ─

─ ─ ─ ─

Elbeszélések Tót atyafiak A jó palócok A Noszty fiú esete Tóth Marival Tündérvirág Szent Péter esernyője


12

A beszélő köntös Beszterce ostroma Fekete város Különös házasság; Sipsiric (a társadalom erkölcsi züllöttségét mutatja be)


IRODALOM

Mikszáth Kálmán elbeszélései Tót atyafiak (1881) A jó palócok (1882) ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

tótok = szlovák lakosok (Szklabonyán) palócok = magyar lakosok (Szklabonyán) ebben a két elbeszélésben jelenik meg először az igazi hangja, stílusa 4 hosszabb elbeszélés: Arany kisasszony, Az a fekete folt, Lopaj, a híres dudás szereplői: civilizációtól elzárt emberek, akik többször visszatérnek, és ismerik egymást található bennük romantikus vonás (pl: túlzás, váratlan fordulat, eszményítő törekvések) a parasztokat ábrázolja Mikszáth megmutatja, hogy ezekben a durva emberekben is lehet jóság, erkölcsi tisztaság Mikszáth népi mesemondóként jelenik meg előadásmódja az élőszóhoz közeli, nem kívülálló mesélő fontos a természetben való közelség az ember és a természet harmóniában él egymással idillinek tűnő helyzetek → tragédiák húzódnak a háttérben, kettétört emberi sorsok


13


IRODALOM

Mikszáth Kálmán

Művei Az a fekete folt ─ a Tót atyafiak-ban jelent meg ─ főhőse Olej Tamás, birkákra felügyel, bacsa (számadó juhász) ─ népi mondák légköre lengi körül ─ népmesei túlzások (mesebeli táj, 1000 birka) ─ a civilizációtól távol él, lányával Anikával ─ a falusiak szívtelen, érzéketlen embernek tartják, mert nem sírt a neje temetésén ─ Mikszáth belűről ábrázolja gondolatait, érzéseit közvetíti az olvasóknak → kiderül, hogy nem is kőszívű, 16 év után sem tudja elfelejteni a nejét cselekménye: Taláry Pál, herceg a birtok ura, kísérletet tesz Anika elcsábítására. Olej visszautasítja az erkölcstelen ajánlatot, a herceg az egész területet neki akarja ajándékozni → ez volt minden álma, erkölcsileg meginog Mikor a herceg azt mondta, hogy Olej tudta nélkül is megszöktetné a lányt, akkor az apa azt válaszolja: „Miért nem tetted így?” = néma beleegyezés A herceg megszökteti a lányt és a lelkiismeret-furdalás gyötri a főhőst és beleegyezik abba, hogy saját gyerekét eladja. Felgyújtja az aklot és a helyén egy fekete folt marad. Így bünteti saját magát, mert nem bír becst. A jó palócok ─ 15 novellát tartalmaz ─ Mikszáth szülőföldje jelenik meg ─ gyermekkori ismerősei, a palócok világa ─ a palócokat nagy szeretettel ábrázolja ─ megmutatja a palócok babonásságait, értékrendjüket, paraszti szemléletüket ─ már nem mindent tudó elbeszélő, csak annyit mond el, amennyit a szereplő is tudna. ─ ennek az eszköze: a szabad függőbeszéd: olyan közlési technika, amelyből hiányzik az „azt mondta, hogy…” formula, így nem lehet tudni, hogy az író vagy a szereplő gondolatairól van-e szó? ─ szűkszavúság, tömörség, sűrítés, balladaszerű kihagyások pl.: A péri lányok szép hajáról Bede Anna tartozása ─ Annát orgazdaság miatt félév börtönre ítélik, de az ítélet letöltése előtt meghal. Ezért testvére, Bözsi megy el a bíróságra, mert így akarják megteremteni Anna nyugalmát és becsületét. ─ Erzsi szépsége, ártatlansága megigézi a bírákat és elengedik a vádat


14


IRODALOM

Mikszáth Kálmán

Beszterce ostroma ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

először a Pesti Hírlapban jelent meg folytatásban alcíme: Egy különc ember története 1895-ben jelent meg kötetben alapja: egy gróf, Pongrácz Istvánról szóló anekdota anekdota: népi Mikszáth is használta, innen származik sajátos elbeszélő hangja, az élőbeszédet idéző közvetlenség és ízesség. Az anekdota elősegítette valóságábrázoló művészetét, de akadálya is volt az elmélyült jellemségnek. főhős: Pongrácz István szerkezete: Mikszáth két, egymástól független szóban indítja el a művet. Két novella, mely térben és időben egymástól távol esnek. Az első két rész címe: Estella, Kedélyes atyafiak a két főhős története (Pongrácz István és Apolka) csak a harmadik részben fonódik össze. 1) Estella 2) Kedélyes atyafiak 3) Túsz 4) Az éj

Estella ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

A regény anekdotával kezdődik Helyszín: Nedec vára, a helyszín elnagyolt, jobban érdekli a környék mondavilága, babonás hiedelmek. Ez a vidék egy elmaradott, hiszékeny, sötéten babonás terület. A vár ura Pongrácz István, aki nem vette észre, hogy az idők megváltoztak Pongrácz: fura, különc ember. Egy régmúlt kor erkölcsei szerint él és fejébe vette, hogy az 1870-es években ő érvényesíti feudális jogait. Hadsereget parasztokból tart, hadgyakorlatok, egy várasszonyt vásárol. Pongrácz körül az életet a lovagi rendek szabályai alkotják. Mikszáth lélektanilag nem fejti meg Pongrácz rögeszmélyét (az érdekességekre hívja fel a figyelmet) → rengeteg kitérés („Úri Don Quiote”, „Magyar Don Quiote”) A regény megjelenése óta minden kritika, irodalmi tanulmány összehasonlította őket. mindketten hátat fordítottak a jellemnek megfeledkeztek az időről egy letisztult világ ideáljaihoz ragaszkodtak

de különböztek is: Don Quiote

Pongrácz István

a lovagregények világát valóságosnak hitte

tisztában van azzal, hogy a világ, amiben él nem a valóság nincsenek világboldogító eszméi

Világeszmékért rajong (nők, szegények védelme, igazság) mindig szembetalálja magát a rideg nyugodtan éli a maga különc életét. Cinkosa az valósággal egész vármegye Élete kudarc, mert egyedül éli a világát Mikszáth és hősének kapcsolata ─ Az író nem azonosul hősével, kívülről szemléli. ─ bizonyos rokonszenvet érez Pongrácz iránt → nem teszi nevetségessé őt, mert Pongrácz nemesi érzésekkel, erkölcsi tisztasággal rendelkezik. Különc, mint a dzsentrik túlnyomó része


15


IRODALOM

Mikszáth Kálmán

(1 rész: Estella, folytatás) ─ Megismerkedünk Pongrácczal ─ Behenczy báróékkal (szomszédok): élősködők, dzsentrik, úri svihákokhoz tartoznak ─ Behenczy Pál kitagadja a fiát, ezért Károly elmegy Pongrácz várába, ott élősködik és zaklatja Estellát, mire tömlöcbe vetik. ─ Pongrácz nem veszi el Estellát, ezért ő kiszabadítja Károlyt és megszökik vele Beszterce bányára. Erre Pongrácz levelet ír, hogy adják ki. Beszterce ezt megtagadja és jön a támadás. Kedélyes atyafiak ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

Hirtelen megszakad a cselekmény eddigi szála és egy teljesen új történet veszi kezdetét: Appolónia története → romantikus nőideál a meggazdagodott polgárságot mutatja be Trnowszky fivérek története, amely kis anekdoták sorozatából áll György: orvos (szegény maradt) → lánya: Appolónia Péter: kereskedő ↔ Gáspár : juhász (ők ketten jól meggazdagodnak) György halála után Appolónia 11 évesen magára maradt. Klivényi Józsefnek (anyai rokon) ítélik a lányt → rosszul bántak vele (éhesztették, bántották) később a lány a fivérekhez került. A két fivér túl akarja egymást licitálni → Appolóniának jól megy. Apolka beleszeretett Gáspár fiába, Miloszlávba → kiderül, mindkét háztól mennie kell A lány ismét Klivényiékhez kerül → meghal a felesége → el szeretné venni Apolkát → elmennek → elájul → vár partján találják meg

A túsz ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

A két novella szála itt fonódik összer Pongrácz Beszterce elé érkezik a csapattal és követeli Estellát A polgármester fél, hogy botrány lesz, ezért belemegy a játékba Küldöttség Pongráczhoz Felajánlanak egy túszt, Apolkát, Estelláért cserébe Pongrácz megkapja Saját lányaként neveli Ügyvédet hívat, Apolka szerelme megkéri a lány kezét, ezért börtönbe kerül Megtudják a hírt, hogy az ügyvéd börtönben van

─ ─ ─ ─ ─ ─

országos botrány az ügyvéd kiszabadul Pongrácz beleőrül, hogy elmenekült a lány T. E. visszacseréli Estellát Pongrácznak vissza kell adni Apolkát, mert a lovagi becsület miatt ezt kell tennie Megöli magát, utolsó kérése, hogy a lovával temessék el, de nem így tesznek, hanem csak úgy, egymagában helyezik örök nyugalomba. nem az álmok és vágyak teljesülnek a világon

Éj

─

Mikszáth ezzel a regényével arra hívja fel a figyelmet, hogy a XIX. századi Magyarországon a lovagi eszméket csak egy „őrült” veszi komolyan.


16


IRODALOM

A 19. századi világirodalom Realizmus Jellemzői: ─ ─ ─ ─ ─ ─

apró részletek kiemelése, a cselekmény csak akkor kezdődik, amikor mindent megtudtunk a tájról körültekintő lélekrajz, a szereplők lelkivilágának feltárása tipikus helyzetek, események, szereplők ábrázolása, amelyek magukban hordják az adott kor jellemzőit (tipikus ≠ átlagos) az író nem a képzeletére támaszkodik, hanem a valóságra a valóság hiteles bemutatása uralkodó műfaja a regény és a novella

Szereplői: ─ nem egyértelműen pozitív vagy negatív hősök, jellemük összetett ─ Az író nem azonosul egyik hősével sem, inkább kívülről szemléli az eseményeket ─ megpróbál reálisan ítélkezni Nincsenek tisztán realista vagy romantikus művek, az elemeik keverednek Gustave Courbet, francia festő: 1855-ben Párizsban kiállított képei, melynek „A realizmus” címet adta. A 19. századi francia regény Legjelentősebb képviselői ─ ─ ─

Stendhal Balzac Flaubert

Műveikben a Napóleon bukása utáni korszak kiábrándultságát mutatja be. Általában meggazdagodott nagypolgárság és az új arisztokrácia gátlástalanságát, pénzéhségét festi le. A legfőbb értékek ebben a világban a pénz, a siker és a karrier. Hőseik általában elvtelen, erkölcstelen törekvők vagy olyan emberek, akik megpróbálják megőrizni az emberi értékeiket.


17


IRODALOM

Stendhal ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

álnév eredeti név: Henri Beyle Greno ble-ban született Napóleon katonatisztje volt → olaszországi hadjárat, Itália elbűvölte vidám, könnyelmű életet folytatott Párizsban 1814-1821: Milánó 1830: legnagyobb szépirodalmi műve: Vörös és fekete 1838: Pármai kolostor (Itáliai élmények) 1842-ben meghal Párizsban

Vörös és fekete ─

alapja egy újságcikk, mely arról szól, hogy egy 25 éves fiatalember kétszer rálő egy nőre a templomban, majd öngyilkossági kísérletet követ el ─ főhőse: Julien Sorel → paraszti származású, párizsi tanító (az ő törekvéseiről szól) • nem a romantikus regények feltörekvő ifja, kihasználja azokat, akik hisznek benne ─ cím: • vörös = katonaság • fekete = papság • •

vörös és fekete = rulett színei az élet kiszámíthatatlansága (nyerés vagy vesztés)

Lehet, hogy a két szín kiegészíti egymást: vörös = vér, fekete = halál A lélekrajzi regény megteremtése, ez az első igazi lélekrajzi regény. Lényege az emberi lélek ábrázolása, a belső világ megmutatása.


18


IRODALOM

Honorè de Balzac 1) ÉLETE ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ 2) MŰVEI ─ ─

1799-1850 Tours-ban született 1799. május 20-án ősei még parasztok voltak, de apja már meggazdagodott a „de” szócska a nevében, a nemesi származás jele, még apja tűzte oda szülei kívánságára jogot hallgatott irodalmi előadásokon vett részt 20 évesen abbahagyta a jogi pályát → csak az irodalomnak élt beköltözött egy padlásszobába → jegyzeteket készített éjszaka dolgozott, nappal a könyvtárakban volt 2 év után álnéven kalandregényeket írt 265 évesen nyomdát vett, könyveket nyomtatott → eladósodott → bújkált visszatért az irodalomhoz, évente 5-6 regény írt A huhogók (1829), A szamárbőr (1831), Az ismeretlen remekmű (1831) 1830-tól kezdte írni nagy műveit Az igazságot kutatta, ragaszkodott a külső és belső valószerűséghez szerette volna az irodalmi eszközökkel lefesteni az élet teljességét 1834: Goriot apó regény írása közben vetődött fel benne a gondolat, hogy regényeit egy összefüggő regényciklusba rendezi regényciklus = a regények egysége, melyet Balzac a szereplők visszatérésével, ismétlődésével kötött össze.

Emberi színjáték ─ Balzac regényciklusának címe ─ 75 regény ─ központi mondanivalója: a vagyon utáni hajszában az emberek elveszítik értékeiket, elembertelenednek ─ csak a gátlástalan törtetők érvényesülnek, a becsületesek elbuknak (pl.: Goriot apó, Elveszett illúziók, Kurtizánok tündökléséről és nyomorúságáról) A cím utalás is lehet (Dante: Isteni színjáték). Talán Balzac az emberi világ kicsinységét állította szembe az isteni világ hatalmasságával. Balzac stílusa gyakran mutat naturalista jegyeket, nem a tipikust, hanem a valóság különösen elborzasztó részleteit tárja elénk.


19


IRODALOM

Honorè de Balzac

Goriot apó 1)

ÁLTALÁNOS TUDNIALÓK ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

2)

1834-ben íródott Az egyik legjobbra sikeredett mű 1819-ben játszódik, Párizsban főhős: Rastignak (14 regényben) egyik legfontosabb jellemzőse, az aprólékosan megrajzolt részletek → tipikus realista helyszín: penzió Vanquer-ház, Párizs egyik leglepusztultabb negyedében → nyomasztó légkör → ez a környezet előrevetíti az itt élők sivár, reménytelen életét A helyszín bemutatása: (1) környék → (2) penzió kívülről → (3) penzió belülről

A PENZIÓ VILÁGA ─ ─ ─ ─ ─

lerobbant, kopott, szegényes, a falak sárgák, dohos, áporodott, penészes tulajdonos: Vauquer-né (50 év körüli özvegy) Az író szobáról szobára mutatja be a házat és a lakókat heten laknak ebben a penzióban (3 emeleten) a szobák felfelé haladva egyre szegényebbek

1. emelet Vanquer-né Couture-né (kütürné) és egy fiatal lány, Victorine Taillerfer 2. emelet Poiret úr (poáré) Vautrin (votren) 3. emelet Michonneau (vénlány) Goriot apó Engéne de Rastignac (özsen dö rasztinyag) ─

van olyan szereplő, akit nagyon részletesen mutat be, de van olyan is, akit homály fed (Goriot apó, Vautrin)

Vautrin ─ ─ ─ ─ ─

életének mélyén nagy titok lappang sok mindenhez ért, különösen a zárakhoz tekintete félelmet kelt jól ismeri az embereket és a társadalmat sötét múltjára csak később derül fény

Goriot apó ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

hat éve költözött a penzióba kezdetben gazdag ember volt és az első emeleten lakott elszegényedett és ezzel párhuzamosan egyre feljebb költözött a penzióban. kilétét kezdetben homály fedi a szálló tulajdonosa csalónak tartja Vautrin a titkos rendőrség besúgója, a többi lakó pedig kéjencnek tartja Goriot, mert fiatal lányok járnak hozzá. tésztagyári munkás volt, majd a háborúban roppant gazdag lett. a felesége halála után minden szeretetét két lányára pazarolja: Delphine és Anastasie a két lányát mesés hozományával férjhez adja, az egyiket egy grófhoz, a másikat egy báróhoz Goriot apó elszegényedett a két lány, aki hazajár a lányai


20


IRODALOM

Honorè de Balzac – Goriot apó

Rastignak ─ ─ ─

ő egy fiatalember nagyon szegény, de vannak befolyásos emberei párizsi egyetemista, aki a fővároshoz kerül és ismerkedik a nagyvárosi élettel. Irigy lesz és karriert szeretne csinálni ─ elszegényedett családból származik ─ hatalomra és pénzre vágyik, de látja, hogy becsületes munkával ezt nem éri el. ─ észreveszi, hogy mekkora a nők befolyása ─ egy távoli rokon lesz a pártfogó: Beauséant Vikant-né, aki segít neki, hogy bekerüljön az arisztokrata körökbe. ─ megismerkedik Goriot apó lányával ─ a kisebbik, Delphine szeretője lesz, kinek már van férje, Nucingen báró, bankár • összekapcsolódik Goriot apó és Rastignac sorsa • mozgásuk a társadalmi ranglétrán ellentétes Míg Rastignac egyre feljebb jut, addig Goriot apó egyre lejjebb.

A „FENT” ÉS „LENT” ERKÖLCSE Rastignac-ot két ember tanítja az érvényesülésre • Beauséant-né – arisztokrata • Vautrin – alvilág ─

─

3)

Beauséant-né • elmondja Rastignac-nak, hogy minden előkelő asszonynak van szeretője a férje mellett, akiről mindenki tud, és mindenki természetesnek tartja • ezért azt tanácsolja Rastignac-nak, hogy keressen egy gazdag, befolyásos szeretőt • sose mutassa ki neki az érzelmeit • hidegvérrel használjon ki mindenkit Vautrin • Becsületes munkával nem lehet semmit elérni. Szerinte a gazdagságnak más útja van. Udvaroljon Victorine-nek, vegye feleségül, mert az apja gazdag ember. Ám apja - fivére kedvéért - kitagadja a lányt az örökségéből. Viszont, ha a fivér meghal, a lányra száll a vagyon. • Vautrin (200 000 frank) Két szélsőséges nézettel találja magát szemben. Arra kell rájönnie, a kettő között nincs semmit különbség. A két értékrend ugyanaz.

ROMANTIKUS CSELEKMÉNY-BONYOLÍTÁS ─

a regény realista képet ad a kor társadalmáról, de a cselekmény bonyolítása mégis romantikus. • sok mindent homály fed • szereti titkolni a dolgokat • sok a váratlan, meglepő fordulat • éles összeütközések • a drámai fordulatok, a különböző szálak találkozása


21


IRODALOM

Honorè de Balzac – Goriot apó

Rastignac beleszeret Delphine-be, de rá kell jönnie, hogy nincs pénze, mert mindennel a férje rendelkezik. Udvarolni kezd Victorine-nek, bár a lelkiismerete bántja. Vautrin közben készül a párbajra, végül megöli Victorine bátyját. Rastignac viszont nem akarja elvenni a lányt, mert bántja a lelkiismerete és mert még szerelmes Delphin-be. Vautrin lelepleződik, a titkos rendőrség elfogja és kiderül, ő a hírhedt vasfejű, az alvilág bankárja. Ezután a drámai fordulat után, a figyelem Rastignac-ra és Goriot apóra irányult. Goriot apó lemond az életjáradékáról, hogy egy szép lakást vegyen a fiataloknak. A másik lány Anastasie, szintén pénzért könyörög, mert tartozásokat halmozott fel. Goriot apónak már nincs semmije, s belebetegszik abba a tudatba, hogy nem tud segíteni. Lányait hívja, de azok nem mennek el hozzá, szégyenlik apjukat. Goriot apó meghal, s csak Rastignac van mellette és a temetést is kifizeti. Lányai nem mennek el a temetésre. 4)

ROMANTIKUS ÉS REALISTA JELLEMÁBRÁZOLÁS Goriot apó ─ romantikusan jellemzett szereplő ─ egyetlen nagy szenvedély irányítja: a lányait iránt érzett mértéktelen szeretet ─ csak jó tulajdonságai vannak ─ jelleme nem fejlődik Rastignac ─ sokkal összetettebb jellem ─ vannak jó és rossz tulajdonságai • jó: van lelkiismeret-furdalása, jelleme változik • rossz: törtető, pénzéhes, nagyravágyó, bármire képes a karrierért


22


IRODALOM

Orosz realizmus 1)

OROSZ REALISTA MŰVEK Gogol: A köpönyeg Tolsztoj: Iván Iljics halála Csehov: A Csinovnyik halála, Sirály ─ ─ ─ ─ ─ ─

2)

AZ OROSZ REALIZMUS TÉMÁI ─ ─ ─ ─ ─

3)

áttekinthetetlen bürokratizmus az ország elmaradottsága a vidéki élet sivársága a városi kisember sivár élete a szegények, a megalázottak élete

negatív témák

OROSZ REGÉNY ─ ─ ─

4)

a 19. század az orosz irodalom fénykora volt főleg az epika területén volt dinamikus fejlődés feudális kötöttségek: hiányzott a művelt polgári réteg az átalakulást a fiatal nemesség sürgette 1825: dekabrista felkelés: reformokat próbáltak életre kelteni, de nem sikerült 1861: a jobbágyság felszámolása II. Sándor cár rendelésére

a 18. század végén kezd meghonosodni eleinte a nyugati regényeket másolták eredeti orosz művek • Puskin: Anyegin című verses regénye, mely egy önálló mű, nem másolat, hanem tipikus orosz emberek, orosz környezet jelenik meg benne • Puskin teremti meg Oroszországban a regény műfaját • Puskint Gogol, Tolsztoj majd Dosztojevszkij követik Puskin

OROSZ REGÉNYHŐSÖK ─ ─ ─

hétköznapi emberek (kisemberek) a nyugati regényekben (francia) feltörekvő, törtető hősöket találunk ellenben az orosz regényekben, tehetetlen hősök vannak, akiknek vannak nagy eszméi, de nem képesek megvalósítani őket FÖLÖSLEGES EMBER • nemzeti származásúak • jószívűek, műveltek, de túl gyengék a cselekedetekhez és így egész életükben boldogtalanok, üresen tengetik az életüket. • Lermontov: Korunk hőse című regényében egy Pecsorin nevű főhős Goncsarov: Oblomov című regényében Oblomov nevű főhőse • kivétel: Tolsztoj hősei


23


IRODALOM

1809-1852

Nyikolaj Vasziljevics Gogol ─

hivatalnokként dolgozott, de kiábrándult, ezért fordult az irodalomhoz

─

első jelentős műve a Tanyai esték (elbeszélés gyűjtemény), melyen E.T.A. Hoffmann hatása érződik. siker, elismerés

─

ő volt az első, aki a kisemberekről írt (hivatalnokokról)

─

Gogolig a nemesek az orosz irodalom főhősei Puskin: Anyegin

─

igazán későbbi novelláival alkotott nagyot: Az orr, A köpönyeg •

groteszk fontos szerepet kap esztétikai minőség, melyben keveredik a félelmetes és a nevetséges (szép-rút)

─

egyéb művei: A revizor (vígjáték), Holt lelkek (regény)


24


IRODALOM

Gogol

A köpönyeg 1)

JELLEMZŐK ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

hivatalnok novellák közé tartozik groteszk elbeszélés stílusa: a humort, a komikus hatást az elbeszélés modorával váltja ki, nem a témájával főszereplő: Akakij Akakijevics a név komikus hatást kelt az elbeszélés anekdotikus Gogol mindentudó elbeszélő látszatát akarja kelteni, okoskodik minden apró részletet teljesen bemutat a fontos dolgokat elhallgatja, a jelentékteleneket leírja hangvétele: bizalmas, az író bőbeszédű, ezzel próbál közel kerülni az olvasóhoz a beszéd modora: hanyag, az élőszóhoz közeli

Ezeket Gogol tudatosan így írta meg. A komikus mellett egy másik hangnem, a szentimentalizmus is megjelenik, • patetikus (túlzottan fennkölt, ünnepélyes pátosz = érzelmesség) ─ 2)

humánus (emberséges) rész a szánalom elemei jelennek meg

TÉMA ─ ─ ─ ─

csak másodlagos a cselekmény maga nagyon egyszerű az elbeszélési mód az elsődlegesebb az elbeszélés egy eltorzult világot mutat be • • • • •

3)

a másolás = gyönyörűség a köpönyeg megvásárlása = nagyszabású, életszerű Akakij nem szenved a maga zárt világában, boldog túlzott takarékossági tervek tragikomikus cél Q ironikusan felnagyított vágyalom

FORDULÓPONTOK ─ a köpönyeg készítésének elhatározása ─ estély: a boldogság kezd a visszájára fordulni ─ tekintélyes személy világa = groteszk világ (eltúlozza saját fontosságát)

4)

A FŐSZEREPLŐ HALÁLÁNAK ÉRTELMEZÉSE Köpönyegével együtt emberi méltóságát is elrabolták belehal a bánatába Akakij a mű két részében, mikor beszél a tekintélyes személlyel, egy olyan helyzetbe jut, melyben egy igazi hivatalnok képtelen élni: kiváltotta egy nála magasabb állású ember rosszallását addigi élete összeomlott, megbocsáthatatlan fegyelemsértést követet el ─ ─

a befejezés groteszk, fantasztikus a végén is egy anekdotát mond el visszahozza a kezdeti komikus elbeszélésmodort

─

A köpönyeget először Arany János fordította le.


25


IRODALOM

1828-1910

Lev Nyikolajevics Tolsztoj 1)

ÉLETE ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

Jasznaja Poljanac (kis falu) arisztokrata család léha életmód, egyetem katonai szolgálat a Kaukázusban pétervári művészeti élet nyugati körút, Nyugat-Európa megismerése csalódott a nyugati eszmékben, a polgári életben lassan eltávolodik saját társadalmi rétegeitől, mert látja a szegénységet maga körül • át szeretné alakítani a világot • fő cél: jót cselekedni • kulcsfogalom: szeretet

Ez a sajátos erkölcsi-filozófiai nézet a „tolsztojanizmus”. • embertelenség elítélése • erkölcsi tisztaság • erőszak elítélése • a legfontosabb cselekvés ezért nem fölösleges emberek Tolsztoj hősei Igazságosabb társadalmi rendszer jöhet létre. ─ élete végén lemond minden vagyonáról, még műveinek kiadásának jogairól is ─ 1908: az egész művészvilág megünnepli 80. születésnapját ─ a kis falu zarándokhellyé vált ─ 1910: elmenekül otthonról, útközben megbetegszik és meghal 2)

MŰVEI ─

Háború és béke (regény) • a 19. század egyik legnagyobb regénye • népeposz, regényfolyam • több száz szereplő • 15 év eseménye • 1805-1820: Napóleoni háború • középpontba állítja Napóleon 1812-es oroszországi hadjáratát • filozófiai fejtegetéseket tartalmaz

─

Anna Karelina (regény) • egy fiatalasszony tragédiája

─

Ivan Ilijics halála (elbeszélés)

─

Szevasztopoli elbeszélések • háborús élmények


26


IRODALOM

1821-1881

Fjodor Mihajlavics Dosztojevszkij 1)

ÉLETE ÉS MŰVEI ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

1821-ben született Moszkvában apja: orvos, despotikus, fukar, gonosz ember, megkeserítette az egész család életét 1839: apját – kegyetlenségei miatt – jobbágyai agyonverik • ez súlyos idegi megrázkódtatást jelent Dosztojevszkij-nek epilepsziás tünetek 1849: letartóztatják ateista (istentagadó) megnyilvánulásai és egy illegális nyomda létrehozása miatt halálra ítélik és kegyetlen színjátékot játszatnak vele: a vesztőhelyre kísérik, a sortűz elé állítják és csak ott hirdetik ki a cári kegyelmet. 1850-1859: szibériai kényszermunka 1859: visszatér Pétervárra • folyóiratok kiadása csőd, szegénység

─

1862: Feljegyzések a holtak házából című műve • a szibériai kényszermunka szenvedését írja le • szenvedni kell, hogy az ember megtisztuljon

─

1864: Feljegyzések az egérlyukból című kisregény • kettévált tudatú hős megjelenése

─

1867: A játékos (regény) • rulettélményeinek és egy szerelemnek a megörökítése

─

1866: Bűn és bűnhődés

─

1868: A félkegyelmű

─

1872: Ördögök • szereplőit egy közösen elkövetett gyilkosság forrasztja össze

─

1880: A Karamazov testvérek • egy gyilkosság története

Dosztojevszkij népszerűsége a ’70-es években túlszárnyalta Tolsztojét. Ekkorra bontakozott ki messianizmusa (vallásos küldetéstudat). Azt hirdette, hogy Oroszország fogja megváltani a világot a keresztény testvériséggel. 1881. február 9-én reggel közölte feleségével, hogy meg fog halni. Aznap elhunyt. A „polifonikus” regény (többszólamú regény) ─

új regénytípus megteremtése, eszmeregény • a cselekményről a hangsúly a hősök belső állapotára helyeződik át (belső vívódások, lelkiállapotok) • az író és a szereplők viszonyai újszerűek: már nincs „mindentudó” elbeszélő, az író kívül marad az eseményeken, csak a legszükségesebb dolgokat közli, s nem nyilvánít véleményt • nem az író jellemzi a hősöket, hanem a hősök mutatják be saját magukat • a hősök saját gondolataik megszállottjaik • eszmék vitatkoznak egymással • minden eszmének megfelel egy-egy szereplő • regényhősök: általában megalázott, megsértett emberek, kívül vannak a társadalmon, s ezeket a válság pillanatában ábrázolja Dosztojevszkij


27


IRODALOM

1860-1904

Anton Paulovics Csehov 1)

ÉLETE ─ ─ ─ ─ ─ ─

2)

CSEHOV NOVELLÁI ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

3)

ősei jobbágyok, apja már kereskedő 1880: orvosi egyetem, cikkeket ír, hogy eltartsa magát témái: az orosz élet sivársága, az egyhangúság, magány Moszkvában orvos csak az irodalomnak él hírnév vidéken élt élete végének fő alkotásai • Sirály • Ványa bácsi • Cseresznyéskert • Három nővér • Csinovnyik halála • drámák ezekel tört be a világirodalomba

megújította a novella műfaját egy jellemző mozzanat, élethelyzet megragadása a cselekménynél sokkal fontosabbak a szereplők beszélgetései, gondolatai, hangulatai nem jellemzi a szereplőt, arra törekszik hogy cselekedeteikből, gondolataikból ismerjük meg őket Csehov sem mindentudó elbeszélő elhallgatás fontos jellemző még a hétköznapiság hősök: átlagemberek, akik magányosak, tudatlanok, életük unalmas mindenki saját világába zárkózik

CSEHOV DRÁMÁI – „DRÁMAIATLAN DRÁMÁK” ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

a drámai cselekmény hiányzik ezekből a művekből hiányzik az érdekes történet hiányzik az igazi konfliktus drámáinak hősei egyenrangúak, nincsenek főhősök, mellékszereplők a hősöket a kilátástalan élet, a szomorúság köti össze tipikus fölösleges emberek mély, kifinomult lélekelemzés jellemzi ezt a drámát Csehov drámái: „lazán egymás mellé fűzött hangulatképek” (Szerb Antal)


28


IRODALOM

Csehov

Sirály ─ ─ ─

1896 cselekménye: nincs tárgya: reménytelen élet és az emberi kapcsolat bonyolultsága

I-II. FELVONÁS ─ ─ ─ ─ ─

helyszín: vidéki birtok Szorin, a birtokos itt nyaral húga, Arkagyina, aki híres színésznő, kinek Trigorin, a sikeres regényíró szeretője Trepljov, Arkagyina fia Mása – az intéző lánya – és Medvegyenkó – tanító – beszélgetnek • előrevetíti az egész darab boldogtalanságát és sajátos hangulatát

Az első három felvonás időtartama egy hét. Feltárul a szereplők elhibázott élete. A drámában mindenki másba szerelmes és ez az emberi kapcsolatok kilátástalanságát szimbolizálja. Medvegyenkó Mása, az intéző lánya Trepljov Nyina (szomszéd földbirtokos lánya) Trigorin – Arkagyina Polina Andrejevna (az intéző felesége) doktor Arkagyina Kiderül, hogy a szereplők nemcsak a beteljesületlen szerelem miatt boldogtalanok, hanem az elrontott életük miatt is. ─ Szorin • nem szeret falun élni, de nincs pénze a városi életre • fiatalon író akart volna lenni • 28 évig hivatalnok, családot szeretett volna ─ Nyina • börtönben érzi magát, mert apja és mostohaanyja mindent meg tesz, nehogy színésznővé válhasson • vagyontalan, szegény, mert apja mindent pénzét a feleségre íratta ─ Trigorin • már nem élvezet számára az írás, úgy érzi, hogy robottá vált az írás • nincsen magával és műveivel megelégedve ─ Trepljov • úgy érzi, nem vitte semmire • az egyetemről kirúgják • író szeretne lenni, de egyszer tehetségtelennek tartja, máskor túlbecsüli önmagát • haragszik az anyjára ─ Arkagyina • hiú és féltékeny • zsugori, sajnálja a pénzt III. FELVONÁS ─ ─ ─ ─

Mása eldönti, hogy hozzámegy a tanítóhoz Nyina felajánlkozik Trigorinnak Arkagyina rádöbben, hogy Trigorin már Nyinát szereti • Arkagyina és Trigorin szakítnak Arkagyina és fia, Trepljov összevesznek összeroppan, öngyilkossági kísérlet


29


IRODALOM

Csehov

Sirály IV. FELVONÁS ─ ─ ─

2 év telik el Medvegyenkó és Mása házassága boldogtalan A szereplők újból összegyűlnek Szorin birtokán még boldogtalanabbak, mint 2 évvel ezelőtt

Szorin tolókocsiba került és szinte csak vegetál. Nyina megszökött otthonról és összeállt Trigorinnal, gyermekük született, de meghalt és az öntelt író elhidegült a lánytól és visszatért régi szerelmeihez. Nyina színésznő lett, de ripacsul játszott, sohasem lett híres, szülei kitagadták. Sohasem volt hajlandó találkozni Trepljov-val, leveleit Sirály néven írta alá. A dráma végén ő is visszatér a birtokra és találkozik Trepljov-val. Elmondja elrontott életét és, hogy még mindig Trigorin-t szereti. Trepljov fejbe lövi magát. ezzel sem válik a mű igazi tragédiává, inkább groteszkké Minden marad a régi kerékvágásban. A mű az emberi kapcsolatok ellehetetlenségét mutatja be. A CÍM SZIMBOLIKÁJA minden szereplőnek mást jelent a sirály ─ ─ ─

Nyina: szabadság, szárnyalás, boldogság Trepljov: a halott madár, saját halálát szimbolizálja Trigorin: egyszerű novella-téma, Nyina

SZÍNPAD, SZÍNJÁTSZÁS Az 1-3 felvonásban az álmokat szimbolizálja. A 4. felvonásban a színpad céltalanul áll, a kert végében SAJÁTOS DIALÓGUS ─ ─ ─ ─

a szereplők nem figyelnek egymásra beszélgetnek, de gyakran a választ sem várják meg, vagy nincs is válasz párhuzamos monológok a szereplők elbeszélnek egymás mellett


30


IRODALOM

1821-1867

Charles Baudelaire 1)

ÉLETE ─ ─ ─ ─

─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

a modern francia líra első nagy alakja rendetlen, szertelen, önpusztító életet élt szülei diplomatát akartak belőle faragni és elküldték Indiába a tenger, a tájak, a trópusok megjelennek a verseiben • Az albatrosz • Az ember és a tenger • Exotikus illatok szerelme: Jeanne Duval (fekete Vénusz), aki kihasználta a költőt → Baudelaire rászokott az italra és az ópiumra életvitelével ellentétben mindig a tiszta, eszményi szerelemre vágyott 1857: Romlás virágai Edgor Alain Poe költészete nagymértékben hatott rá 1860: Mestersége Paradicsomok, ópium és hasis című esszéje • a kábítószerek veszélyes hatásait érzékeltette ebben a művében lassan alkotott, az írásait folyamatosan csiszolgatta, a tökéletes formát szerette volna elérni életvitelének költségeit már nem tudta fedezni 1864: Belgium 1867: nyomorúságos körülmények között agyvérzésben halt meg.


31


IRODALOM

Charles Baudelaire

Az albatrosz ─ ─ ─ ─ ─

a vers a hajóútjának történetét mondja el albatrosz = költő az első három versszak egy allegória a gyarlóság jelenik meg • a kalózok kínozzák a madarat két világot állít egymással szembe a költő: magasság és mélység

föld:

matrózok romlottság rabság kínzás

negatív

pozitív

ég:

kéklő tisztaság végtelenség szabadság

Az albatrosz idegenül mozog a lenti világban, más mint a többiek. A költő is ugyanolyan idegen a hétköznapi világban, mint az albatrosz a hajó fedélzetén. Mindketten védtelenek, magányosak, sebezhetőek. Már a vers elején észrevehetjük, hogy a képek túlmutatnak magukon. A 4. versszakban a költő megfejti a korábbi allegóriát. A költő ugyanúgy szenved a hozzá méltatlan, költészetét meg nem értő emberek között.

Az albatrosz Olykor matrózi nép, kit ily csíny kedvre hangol, albatroszt ejt rabúl, vizek nagy madarát, mely, egykedvű utas, hajók nyomán csatangol, míg sós örvényeken lomhán suhannak át. Alig teszik le a fedélzet padlatára, a kéklő lég ura esetlen, bús, beteg, leejti kétfelé fehér szárnyát az árva, s mint két nagy evezőt vonszolja csüggeteg. Szárnyán kalandra szállt, most sántít suta félsszel, még tegnap szép csoda, ma rút röhejre készt, csőrébe egy legény pipát dugdosva élcel, másik majmolja a tört szárnyú bicegést. A költő is ilyen, e légi herceg párja, kinek tréfa a nyíl s a vihar dühe szép, de itt lenn bús rab ő, csak vad hahota várja, s megbotlik óriás két szárnyában, ha lép. (1859)


32


IRODALOM

Charles Baudelaire

Kapcsolatok ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

a vers formája: szonett (Shakespeare) a költő a világ jelenségei között keres összefüggéseket. a vers nehezen érthető és homályos. a megfogalmazhatatlant próbálja megragadni a természetet azonosítja a templom fogalmával az azonosítás alapja lehet a tisztaság, a misztikusság, a titokzatosság vallásos áhítat hatja át a verset elvetette a konkrétságát, jelképek eredőjévé válik a francia szimbolista költők előszeretettel használják a szinesztéziát

Szonett: ─ 14 sorból álló, meghatározott rímképletű vers, általában 2 négysoros és 2 háromsoros szakaszra tagolódik. ─ Világirodalomban: Baudelaire, Shakespeare, Ronsard ─ Magyar költészetben: Babits, Juhász Gyula, József Attila

Kapcsolatok Templom a természet: élő oszlopai időnként szavakat mormolnak összesúgva; jelképek erdején át visz az ember útja, s a vendéget szemük barátként figyeli. Ahogy a távoli visszhangok egyberingnak valami titkos és mély egység tengerén, mely, mint az éjszaka, oly nagy, és mint a fény, egymásba csendül a szín és a hang s az illat. Vannak gyermeki húst utánzó friss szagok, oboa-édesek, zöldek, mint a szavannák, s mások, győzelmesek, romlottak, gazdagok, melyek a végtelen kapuit nyitogatják, mint az ámbra, mosusz, tömjénés benzoé: test és lélek mámora zeng bennük ég felé.

(1857)


33


IRODALOM

A líra átalakulása a 19. században 1)

„MŰVÉSZET A MŰVÉSZETÉRT” – „L’ART POUR L’ART” ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

2)

a költészet új felfogása jött létre a romantikusok lelkesedése, a világ megjavíthatósága vetett véget, a hite megrendült kiábrándultság, pesszimizmus tagadták a művészet társadalmi szerepét a művészek elfordultak a közélettől, a politikától magányossá, elszigetelté váltak „l’art pour l’art” = művészet a művészetért: egy művészetelméleti felfogás • a művészet célja: önmaga egyetlen érték a korban: az időtlen, tiszta művészet elsősorban a formára figyeltek, hogy a formát előnyösen létesítik világmegvetésük, társadalmon kívüliségük, züllött, bohém, léha életvitelükben is megnyilvánult

ÚJ LÍRAI TÉMÁK ─ ─ ─

új téma: belső lelki táj figyelmük befelé fordult, lelki folyamatokról, hangulatokról, érzelmekről írnak a témával egyidejűleg megváltozott a lírai kifejezés eszköztára is • a versek titokzatosak, sejtelmesek • a lírai én elrejtőzik (Az albatrosz) • a költemények néha bonyolultak, néha megfejthetetlenek lettek (Kapcsolatok) • a szavak elvesztették elődleges jelentésüket, jelképpé váltak

Az olvasók eltávolodtak az olvasástól.


34


IRODALOM

1844-1896

Paul Verlaine 1)

ÉLETÚTJA ─

züllött, bohém élet

─

1866: első verseskötete: Szatumuszi költemények

─

1870: megnősül megnyugvás

─

1871: megismerkedik Arthur Rimbaud-val, aki fiatalon írt verseket

─

1873: Rimbaud szakítani akart Verlaine-nel rálőtt 2 év börtön

─

a börtönben megtér, vallásos verseket írt Jóság című kötet

─

1883: Párizs, züllött élet

─

1889: Párhuzamosan: erotikus versek

─

1896: Párizs, nyomor, halál


35


IRODALOM

Paul Verlaine

Őszi chanson ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

ez a költő leghíresebb verse Tóth Árpád nem fordította, hanem átköltötte célja az volt, hogy a zeneiséget és a hangulatot vissza tudja adni nincs történés a versben, hanem egy érzést, egy hangulatot fejez ki a hangulat az őszhöz kapcsolódik egy impressziót (benyomást) ragad meg a haláltól való félelem megjelenése és az elmúlás óhaja haldokló természetet a haldokló emberrel állítja párhuzamba melankólia jellemzi a verset zeneiség a szavak és hangok zenéje (például az 1. versszak mély magánhangzói: ó, a, u) a hangzásokon van a hangsúly (a vers tartalma)

Őszi chanson Ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón. S én csüggeteg, halvány beteg, mig éjfél kong, csak sirok, s elém a sok tűnt kéj kél. Óh, múlni már, ősz! húllni már, eresszél! Mint holt avart, mit felkavart a rossz szél... (1864)


36


IRODALOM

Arthur Rimbaud ─

a világirodalom „csodagyereke”

─

egész életművét 16 és 19 éves kora között írta

─

kölyök zseni (kamasz Shakespeare és Victor Hugo)

─

15 évesen latinul írt verseket

─

témái: szabadság, a zsarnokság gyűlölete, a társadalmi igazságtalanság miatti felháborodás

─

lázadó volt: minden ellen lázadt

─

1870: megszökött otthonából

─

20 évig tartó csavargás következett

─

1871: megismerkedik Verlaine-nel

─

napjait nagyrész kávéházakban töltötték

─

1872-1873: együtt barangolták be Brüsszelt

─

a szakítás után Rimbaud visszatért apja birtokára

─

befejezte Egy évad a Pokolban című könyvét ez irodalmi pályafutásának vége

─

utazó kereskedő lett

─

felfedező utak Afrikában

─

beszámolók a Földrajzi Társaságnak

─

sok nyelv (afrikai)

─

1887: fegyverüzlet egy afrikai királlyal

─

daganat a lábában


37


IRODALOM

Arthur Rimbaud

A magánhangzók szonettje ─

az impresszionista – szimbolista versek közé tartozik egy benyomást, egy pillanatot ragad meg

─ ─ ─ 1)

szóképeket használ, valamely szóval helyettesít egy szót, ezért a lelki tartalmat a külvilág képeinek segítségével sejtet meg

ebben a versben a költő „színes hallásának” lehetünk tanúi minden magánhangzóhoz egy színt kapcsol benyomások és látomások keverednek

1-4 VERSSZAK ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

a hangokat színekkel azonosítja metaforák sora sok felkiáltójelet használ az izgatottságot, a feldúltságot akarja kifejezni zaklatott képeket, látomásokat kapcsol a hangokhoz ezek a képek logikailag nem magyarázhatók az érzékek összezavarása itt is jelen van (szinesztézia) ellentétekre épül • szenny Q tisztaság • fekete Q fehér • ijesztő hang Q csönd • szépség Q csúnyaság szenny: setét légy, szörnyű bűz tisztaság: hó, tiszta sátor

─

emelkedő tendenciát mutat a rúttól, mocskostól, a szennytől való indulás és a megtisztult csöndbe, a tiszta szerelemig történő érkezés

─

Rimbaud ezzel az új költészettel a teljességet próbálja megragadni, versével az összes érzékszerbünkre hat • kék – látás • bolyhos – tapintás • zengnek, csönd – hallás • bűz, virág – szaglás

A magánhangzók szonettje Szurok Á! hó É! rőt I! zöld Ü! kék O! - csak egyszer lehessek titkotok mind elbeszélni bátor! Á!: - bolyhos öv, mely a setét legyek faráról csillog, ha szörnyü bűzt belepnek lomha testtel!

Ü!: - az isteni tenger nyugodt, gyürűző tánca, nyájjal hintett fenyér csöndje, tudósok ránca a békés homlokon, mit alkimia tép föl. – Ó!: - szörnyü harsonák, mik ítéletre zengnek, és Csönd, melyben világok és angyalok kerengnek, Oméga! - viola sugár az Ő szeméből.

Á! árnyak öble! É! hűs párák, tiszta sátor, halk hóvirág, királyi hermelin, jégtűs gleccser! I! bíborok, kihányt vér, kacagógörcs a keccsel vonagló női ajkon, ha düh rándítja s mámor!

(1871)


38


IRODALOM

1877-1919

Ady Endre 1)

ÉLETE ─ ─ ─ ─ ─ ─

Érdmindszenten született 1877-ben apja: Ady Lőrinc; anyja: Pásztor Mária paraszti életforma, de a nemesi származás tudata meg volt benne iskolái: Érdmindszent, Ziloch, Debrecen a debreceni jogi akadémia tanulója volt, de az előadásokat ritkán látogatta, a debreceni lapoknak írt nem tudott idegen nyelveket, a külföldi művekhez csak fordításokon keresztül jutott hozzá

─

1899: Versek című (első) kötete

─ ─ ─ ─ ─

1900: Nagyvárad, Szabadság című napilap munkatársa színházba, kávéházakba jár → kulturális élet 1901: Átmegy a Nagyváradi Naplóhoz → újságíró lesz szifilisz (ld.: Mihályi Rozália csókja) Diosy Ödönné Brüll Adél (Léda) • intelligens, párizsi (magyar), férjezett nő • Adyt a cikkein keresztül ismeri meg

─

1903: Mégegyszer

─

1904: Párizs • felszabadította költői tehetségét • fényűzés, a kultúra és a szépség városa 1905: hazatér, Budapesti Napló

─ ─

─

1906: Új versek című kötete • az első igazi Ady-kötet, melynek nagy volt a hatása → hatalmas ellenállás és támadások • nagyon különleges • merész, szerelmi líra • a gőgös összszemlélet • a maradiság ostorozása kíméletlen harc a költő ellen • érthetetlenség • erkölcstelenség • hazafiatlanság • árulás

─ ─

a támadások elől Párizsba menekül 1907: visszatér Magyarországra, de megélhetési gondjai vannak Vér és arany című kötet → még inkább fokozza az ellenszenvet

─

1908: megindul a Nyugat című folyóirat, mely magára vállalja Ady védelmét Holnap című antológia → több költő verse egy kötetben

─

1908: Illés szekerén című kötet

─

1909: egészsége megromlott (anyagi gondok, bohém éjszakai élet) → szanatórium

─ ─ ─ ─ ─

1909: Szeretném, ha szeretnének 1910: Minden Titkok versei című kötet 1912: A menekülő Élet 1913: A Magyarok szerelme 1914: Ki látott engem?

─

1904-1911 között hétszer járt Párizsban


39


IRODALOM

─

A Léda-szerelem lassan kihűl, 1912-ben szakítnak • Elbocsátó, szép üzenet → kegyetlen, gőgös

─ ─

ostromolják a nők a levélírók között feltűnik egy 16 éves lány, aki kezdetben naiv és gyerekes leveleket ír, de a levelek egyre mélyebbek lesznek 1915: esküvő → biztonság, megnyugvás • Csinszka-versek

─ ─ ─

2)

1877-1919

─

a költőt lelkileg összetörte, az egészsége egyre jobban romlott nagyon aggódott Erdélyért, meg volt győződve arról, hogy a háború a magyarság vesztéhez, történelmi tragédiájához fog vezetni majd alig akadt lap, mely vállalta volna írásai kiadását

─

1918: újabb kötet: A halottak élén

─

1918: nagyon súlyosra fordult egészsége, beszélni nem tudott, de kierőszakoltak belőle még egy verset: Üdvözlet a győzőnek

─

1919: tüdőgyulladás → halál

ADY ENDRE ARS-POETICÁJA ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

messiásnak (megváltónak) tartotta magát, mert úgy gondolta, ő fogja rádöbbenteni a magyarokat a helyzetükre célja a verseivel: ítéletmondás jellemző: gőgösség, önérzet, dacos ingerültség önmagát különbnek látta mindenkinél, mert szerinte a „magyar faj” és a „művész” legjellemzőbb, legnemesebb vonásai egyesültek benne (felsőbbrendűség) → büszkén hirdette: ő az igazi magyar tragikus küldetéstudat mártírok, megváltó szerep célja: felrázni a magyarságot a hétköznapi életből és kifejezni a magyarság minden bűneit, problémáit, korlátait.


40


IRODALOM

Ars-poetica – jellegű versek

Góg és Magóg fia vagyok én… ─ ─ ─ ─ ─

1905: Új versek című kötetben jelent meg (1906) lírai ars-poetica programadás a hazához való ragaszkodás cím: Góg és Magóg • a Bibliában Istentől elhagyott pogány népek fejedelmei • az ősmagyarokkal azonosítja magát • a pusztulásra ítélt, bezárt magyarsággal is egyenlő • az ősi múlt vallása jelent meg, ő is része ennek a népnek („én”)

1-2 VERSSZAK ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

az első 2 versszak azonos szerkezeti felépítésű mindkét versszakban kijelentéssel kezd és kérdéssel zár → bizonytalanság a néppel való sorsközösség jelenik meg: „vagyok én” és „jöttem én” a hazatalálás és a hazaérkezés motívuma hazatérés, de újat hozott, ki szeretné szabadítani a népét új élettel és új kultúrával ellentét: • hiába ↔ mégis → a küldetése hiábavaló, de nem akar beletörődni • én (aktív) ↔ ti (passzív) Verecke híres útja = honfoglalásra utal Dévény = a történelmi Magyarország nyugati kapuja

3. VERSSZAK ─ ─ ─ ─

kibontakozik az eddig csak sejtette én ↔ ti ellentét szimbólumok a régi magyar történelemből (Vazul) a „ti”-vel akarja hallgatatni, pusztítani a kultúrát a haladás, az új dolgok ellenkezése jelenik meg

4. VERSSZAK ─ ─ ─ ─ ─

a lírai én szembeszáll ezzel az ellenkezéssel („de”) szimbólum: Pusztaszer Ady szemében az elmaradottság jelképe Pusztaszer megjelenik a dac („mégis” szó háromszor tűnik fel) → nem engedi elpusztítani magát utolsó sor: a remény megszólalása

A vers kulcsszava: „új” (hatszor jelenik meg) Adynál az új nem jelenti a nemzeti múlt tagadását. Ő a jövőt és a fejlődést csak a múlttal együtt tudta elképzelni. ─

meg nem alkuvás, büszkeség, küzdés, keménység Góg és Magóg fia vagyok én… Góg és Magóg fia vagyok én, Hiába döngetek kaput, falat S mégis megkérdtem tőletek: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?

Fülembe forró ólmot öntsetek, Legyek az új, az énekes Vazul, Ne halljam az élet új dalait, Tiporjatok reám durván, gazul.

Verecke híres útján jöttem én, Fülembe még ősmagyar dal rivall, Szabad-e Dévénynél betörnöm Új időknek új dalaival?

De addig sírva, kínban, mit se várva Mégis csak száll új szárnyakon a dal S ha elátkozza százszor Pusztaszer, Mégis győztes, mégis új és magyar.


41


IRODALOM


A magyar Messiások ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

1907: Új versek című kötet cím: a Megváltóra, Jézusra Krisztusra utal hangulata: fájdalmas, a fájdalom szólal meg a magyar Megváltók kilátástalansága „ezerszer” → túlzás, fokozás → a tragédia nyomatékosítása a 2. versszak még tragikusabb, szomorúbb, reménytelenebb a magyar messiások sorsa: eredménynélküli áldozat oka: a magyar helyzet sivársága, a magyar élet kilátástalansága a konokság megjelenik a versben (akár ezerszer is meghalnak)

Ide tartozik még: • Vízíó a lápon • A Hortobágy poétája • Muszáj Herkules

A magyar Messiások Sósabbak itt a könnyek S a fájdalmak is mások. Ezerszer Messiások A magyar Messiások. Ezerszer is meghalnak S üdve nincs a keresztnek, Mert semmit se tehettek, Óh, semmit se tehettek.

(1907)


42


IRODALOM


A Hortobágy poétája ─ ─ ─ ─ ─ ─

Új versek, 1905 téma: a magyar művész tragédiája egy ellentétre épül a vers • a művész ↔ durva környezet szimbolikus jelentés: „Kúnfajta, nagy szemű legény” = művész a művész Ady szerint egy különc embertípus, aki külsőben és lélekben is elüt a többiektől a művészfaj: érzékenység, a természeti jelenségek lenyűgözik, az élet varázsa izgatja a lelküket • „virág nőtt a szívében” = az ihlet születése • számneves túlzások: sok-sok, százszor, ezerszer (fokozás)

1. VERSSZAK ─ ─

az irónia, a bukás megjelenése csorda = állat, állati viselkedés, nép

2. VERSSZAK ─ ─

a tragikust nevetségessé teszi (lelegelték) a Hortobágy a meg nem értő közeg szimbóluma → Magyarország • (Boudaleire: Az albatrosz)

3. VERSSZAK ─ ─

kifejti a költő, hogy a magyar művészek semmivel sem tehetségtelenebbek, mint a nyugati társaik, csak a körülmények mások Szent dalnok: elismert művész, az elszalasztott lehetőség

4. VERSSZAK ─ ─ ─

negatív jelzők: piszkos, gatyás az indulat erősödését is kifejti ezzel azonosul a csordával, mely nem engedte tehetségét kibontakozni

A Hortobágy poétája Kúnfajta, nagyszemû legény volt, Kínzottja sok-sok méla vágynak, Csordát õrzött és nekivágott A híres magyar Hortobágynak.

Ezerszer gondolt csodaszépet, Gondolt halálra, borra, nõre, Minden más táján a világnak Szent dalnok lett volna belõle.

Alkonyatok és délibábok Megfogták százszor is a lelkét, De ha virág nõtt a szívében, A csorda-népek lelegelték.

De ha a piszkos, gatyás, bamba Társakra s a csordára nézett, Eltemette rögtön a nótát: Káromkodott vagy fütyörészett.

(1905)


43


IRODALOM

A hiányérzet versei

Ady létharc-versei ─

ki merte mondani, hogy az élet mozgató rugója a szerelem mellett a pénz

─

saját magát felsőbbrendűnek látta, nehezen élte meg a szegénységet

─

Párizsban döbbent rá igazán szegénységére

─

verseiben a pénz, az arany hatalmát emelte ki

─

a költő ezekben a versekben egy nagy harc hőseként jelenik meg

─

a költő mindig veszít, de felmagasztosul a küzdelem által

•

Harc a Nagyúrral

•

Az ős Kaján


44


IRODALOM

Létharc-versek

Harc a Nagyúrral ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

a pénz-motívum jelenik meg a sok ige mozgalmasabbá teszi a verset formája párbeszédszerű monológ → szaggatottság, drámaiság, a tragikus vég sejtése a vers hasonlít Arany János balladáira (balladaszerű) sodró feszültség ismétlések: arany, megöl → rémületet kelt szimbólum • Disznófejű Nagyúr = az embert elpusztítani akaró hatalom a harc kilátástalan, de vállalja a költő („ha hagyom”) az ember és a szörny harca állandóan tartó („ezer este”), mégis egy esélyes helyszín: „a zúgó élet partja” = élet és halál határa ideje: alkonyat a lírai én először hízeleg neki, majd felajánlja neki a tehetségét

3. versszak ─ a Nagyúrnak könyörög („térdre hulltam”) ─ a gyarló ember rimánkodása a pénzért ─ megjelenik az élet élvezete ─ a Nagyúrral nem értik meg egymást 7. versszak vége ─ „hasítsd ki hát aranyrügyed” 9. versszak ─ a könyörgésből küzdelem lesz ─ mitikussá teszi, kilátástalan lesz (mindhiába) ─ a Nagyúr legyőzhetetlen, de a költő a kilátástalanság ellenére harcol Az ember nem adja fel a harcot az embertelenséggel!

Harc a Nagyúrral Megöl a disznófejű Nagyúr, Éreztem megöl, ha hagyom, Vigyorgott rám és ült meredten: Az aranyon ült, az aranyon, Éreztem, megöl, ha hagyom.

"A te szivedet serte védi, Az én belsőm fekély, galád. Az én szívem mégis az áldott: Az Élet marta fel, a Vágy. Arany kell. Mennem kell tovább."

És összecsaptunk. Rengett a part, Husába vájtam kezemet, Téptem, cibáltam. Mindhiába. Aranya csörgött. Nevetett. Nem mehetek, nem mehetek.

Sertés testét, az undokot, én Simogattam. Ő remegett. "Nézd meg, ki vagyok" (súgtam néki) S meglékeltem a fejemet, Agyamba nézett s nevetett.

"Az én yachtomra vár a tenger, Ezer sátor vár énreám, Idegen nap, idegen balzsam, Idegen mámor, új leány, Mind énreám vár, énreám."

Ezer este múlt ezer estre, A vérem hull, hull, egyre hull, Messziről hívnak, szólongatnak És mi csak csatázunk vadul: Én s a disznófejű Nagyúr.

(Vad vágyak vad kalandorának Tart talán?) S térdre hulltam ott. A zúgó Élet partján voltunk, Ketten voltunk, alkonyodott: "Add az aranyod, aranyod."

"Az egész élet bennem zihál, Minden, mi új, felém üget, Szent zűrzavar az én sok álmom, Neked minden álmod süket, Hasítsd ki hát aranyszügyed."

"Engem egy pillanat megölhet, Nekem már várni nem szabad, Engem szólítnak útra, kéjre Titokzatos hívó szavak, Nekem már várni nem szabad."

Már ránk szakadt a bús, vak este. Én nyöszörögtem. A habok Az üzenetet egyre hozták: Várunk. Van-e már aranyod? Zúgtak a habok, a habok.


45


IRODALOM

Létharc-versek

Az ős Kaján ─ ─ ─ ─ ─

─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

1907, Vér és arany című kötetben jelent meg egy hatalmas kivetített belső harc a költő két énje harcol egymással • jó (építő) ↔ rossz (romboló) a költő addigi életének összefoglalása Az ős Kaján: a költő által teremtett szimbólum, melyről több értelmezés született • lehet a költő második énje, aki küzdésre biztatta • lehet a romlás démona • lehet a bor Istene • lehet az alkotó erő • lehet maga az Élet a „kaján” szó a „kaján vigyor” szóból ered → kaján = rosszindulatú, csúfolódó • hangzásában a bibliai Káin-ra emlékeztet kocsma: itt folyik a küzdelem jelen időben játszódik ős Kaján képéhez a zene, a költészet, a gazdagság, a pompa tartozik úgy tartotta, hogy Kelet a művészet hazája (a magyarok őshazája) a költő egy kiválasztott Kaján erős, diadalmas, lovon érkezik a létezés magasabb dimenzióba emeli őket a költő kezdetben egyenrangú partner (együtt isznak)

3. versszak ─ elkezdődik a harc (birkóznak): „S ős Kaján birkozik velem” ─ mintha itt kezdődne meg a szembesülés a saját múltjával 4. versszak ─ megmutatkozik a különbség köztük • a költő szegény, erőtlen ↔ a Kaján erős ─ a költő látja ezt a különbséget, kénytelen szembenézni a sorsával 5. versszak ─ kezdődik a költő legmélyebb önjellemzése ─ ő mindent birtokolni akar ─ féktelenül élt, 1907-re elkopott, kiégett, elfáradt ─ kudarcának legfőbb oka, hogy magyar (10. versszak) ─ Ady ebben a versben a magyarságából vezeti le a pénztelenséget, a hitetlenséget ─ negatív jegyek felsorolása a 11. versszakban • szegény, kósza szolga, elhasznált 12. versszak ─ a pozitív dolgokat foglalja össze 13. versszak ─ bemutatja, hogy a költő mennyire negatívan látja a jelent 14. versszak ─ „ős Bizony” = halál 15. versszak ─ megadja magát, vége a harcnak, befejezte, erőtlen már • az elején még önmegsemmisítő jellemzés 16-17. versszak ─ eljut a végpontra, az ős Kaján megölte őt, aki az elején még kiválasztotta


46


IRODALOM

Ady Endre

Élet-halál versek ─

a 19. század végén jellegzetes téma a versekben a halál, az elmúlás

─

Adynál is korán megjelenik

─

a Léda- és a lét-harc versekben is feltűnik

─

az élet-halál központi téma a betegség, a halál és annak elfogadása

─

dekadencia = hanyatlás, bomlás, romlás

─

•

általában a társadalom, a kultúra vagy az egyén erőtlenségére értik („dekadens”)

•

a művészetekben általában a szimbolizmus és az avantgárd jellemzője

•

Baudelaire, Verlaine, Ady, Babits, Kosztolányi, Krúdy, Tóth Árpád

Ady tudta, hogy életvitele egyenlő a lassú öngyilkossággal •

─

lehangolt, rosszkedvű → tudta, hogy a halál közel van hozzá

az ő verseiben a halál = jó barát, az élet folytatása


47


IRODALOM

Élet-halál versek

A Halál rokona ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

tipikus dekadens vers: lassú, fáradt, lemondó, kiábrándult, illúziótlan a „szeretem” szó 9-szer fordul elő → mintha egy szerelmi vallomás lenne a vers a vers keretes szerkezetű a lírai én értékrendje fejeződik ki • furcsa értékrend, mert a szeretem szó után olyan szó következik, amelyet általában nem szeretnek az emberek: „beteg rózsák”, „aki rokkant” az első és utolsó versszak a költő önmeghatározása: „Én a Halál rokona vagyok,” rokon = összetartozás, tehát ő és a Halál egy családba tartozik a felsorolt dolgok mind vonzzák a halált, ezért kedvesek a költőnek

A halál rokona Én a halál rokona vagyok, Szeretem a tűnő szerelmet, Szeretem megcsókolni azt, Aki elmegy. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket. Szeretem a szomorú órák Kísértetes, intő hívását, A nagy Halál, a szent Halál Játszi mását. Szeretem az elutazókat, Sírókat és fölébredőket, S dér-esős, hideg hajnalon A mezőket. Szeretem a fáradt lemondást, Könnyetlen sírást és a békét, Bölcsek, poéták, betegek Menedékét. Szeretem azt, aki cslódott, Aki rokkant, aki megáldott, Aki nem hisz, aki borús: A világot. Én a halál rokona vagyok, Szeretem a tűnő szerelmet, Szeretem megcsókolni azt, Aki elmegy. (1907)


48


IRODALOM

Élet-halál versek

Párizsban járt az Ősz ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

Párizsban írta halálmotívumot tartalmaz múlt idővel kezdődik emléket idéz fel megjelenik a sejtelem: Ősz = halál az első versszakban nyár és kánikula van az ősz egy pillanatra jelenik meg az ősz titokban érkezik: suhant, nesztelen, halk, beszökött az első versszak csattanóval zárul: a halál a költőhöz jár a 2. versszak hangulata hasonlít az elsőre • lassú, merengő ─ „S égtek lelkemben kis rőzsedalok:” → még tudna írni, az ihlet perceivel ─ alliteráció, halmozás (id) ─ az első két versszak az első hangulati egység: nem tragikus ─ 3-4. versszak: tragikussá válik, mert elérkezett az ősz ─ megszemélyesítés: „az Ősz súgott valamit” • változás, izgalom, felfokozott hangulat ─ mozgalmassá válik a vers ─ igék sokasága, a belső izgalom kivetítődik a külvilágra ─ a legnegatívabb dolog, hogy a költő nem tudja megosztani mással, amit az Ősz súgott neki A Himnuszban a költő arra kéri Istent, hogy áldja meg, segítse a magyarokat. Ez bizonyítja, hogy a költő hisz Istenben. Ady viszont megkérdőjelezi Isten létezését, („Ha van Isten…”) ráadásul ha van, akkor arra kéri, hogy ne könyörüljön rajta, üsse, ostromolja.

Párisban járt az Ősz Párisba tegnap beszökött az Ősz Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok. Elért az Ősz és súgott valamit, Szent Mihály útja beleremegett, Züm, züm: röpködtek végig az uton Tréfás falevelek. Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé S Párisból az Ősz kacagva szaladt. Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán Nyögő lombok alatt. (1906)


49


IRODALOM

Ady Endre

Magyarság-versek 1)

ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK ─

keserű, átkozódó, ostorozó versek

─

oka: a nemzet féltése → a költő attól félt, hogy a nyelvileg és kulturálisan elszigetelt magyarság el fog bukni a németek közt

─

a magyar táj = sivár, kopár, ugar, elátkozott, lelkek temetője

─

a magyar nemzet sorsa a pusztulás, mert képtelenek következetes, kemény akaratkifejezésre, összefogásra

A föl- földobott kő, Nekünk Mohács kell


50


IRODALOM

Magyarság-versek

Nekünk Mohács kell ─ ─ ─ ─ ─

legkegyetlenebb verse fordított Himnusz, mert nem Isten áldásait, hanem sujtását kéri erős indulatok: düh, harag, keserűség gondolatritmus: minden versszak elején ritmikusan visszatérő ismétlés (anafora) fő témája: a verés követelése

1. VERSSZAK ─ ─

indoklás, hogy miért kéri a verést • ok: a nép szolgafajta, mindig el van nyomva • akaratgyenge széthulló, szervetlen nép a nép a verés tárgya: „rajta”

2. VERSSZAK ─ ─

már ő a verés tárgya: „engem” érezni lehet, hogy a költő azonosulni akar népével (vállalja a csapásokat)


most már a T/1 személyt használ: „minket” • a költő azonosult a magyarsággal • költő = magyar nemzet a váteszi magatartás jelenik meg • próféta, aki látja a jövendőt (pl.: Petőfi) a jövendőben feltűnik a nemzethalál megjelenik: • Zrínyi: Szigeti veszedelem • Berzsenyi: A magyarokhoz I-II. • Kölcsey: Himnusz • Zrínyi 2. éneke

Nekünk Mohács kell Ha van Isten, ne könyörüljön rajta: Veréshez szokott fajta, Cigány-népek langy sziv. sihederje, Verje csak, verje, verje. Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem: Én magyarnak születtem. Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon, Üssön csak, ostorozzon. Ha van Isten, földt.l a fényes égig Rángasson minket végig. Ne legyen egy félpercnyi békességünk, Mert akkor végünk, végünk. (1908)


51


IRODALOM

Magyarság-versek

A föl-földobott kő ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

─ ─ ─

a hazához való ragaszkodás vallomása 1909-ben írta fél éves párizsi tartózkodása után → honvágy a cím egy szimbólum • föl-földobott kő = Ady Endre • a honvágy mindig visszahúzza, mint a követ a gravitáció a versszakok felépítése szabályos → 3 sor, 2 hosszú és 1 rövid • rímképlete: aab ccd eef… az első két sor hosszabb → a kő felfelé haladását szimbolizálja az utolsó két sor rövidebb → a leesés szimbóluma ellentétek • fent ↔ lent • elmegy ↔ visszajön • fölhorgadnak ↔ elülnek kifejezi a menekülés vágyát, de nem tud a hazája nélkül élni a szeretet, a haza iránti hűság: „kicsi országom” a „százszor” szó ismétlése = megváltozhatatlan

Föl-földobott kő Föl-földobott kő, földedre hullva, Kicsi országom, újra meg újra Hazajön a fiad. Messze tornyokat látogat sorba, Szédül, elbusong s lehull a porba, Amelyből vétetett. Mindig elvágyik s nem menekülhet, Magyar vágyakkal, melyek elülnek S fölhorgadnak megint. Tied vagyok én nagy haragomban, Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban Szomoruan magyar. Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan, Kicsi országom, példás alakban Te orcádra ütök. És, jaj, hiába mindenha szándék, Százszor földobnál, én visszaszállnék, Százszor is, végül is. (1909)


52


IRODALOM

Ady Endre

Szerelemes versei Léda-versek ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

Csinszka-versek

Diósyné Brüll Adél igazi, lángoló, mindent elsöprő szerelem ő vezette be Adyt a párizsi életbe ez a szerelem egy lázadás volt nyíltan vállalta, hogy szerető mindketten túl sokat vártak a kapcsolattól, ezért csalódtak hiányérzet, diszharmónia, halálhangulat Ady számára ez a szerelem kín és gyötrelem, de öröm és mámor is volt egyben.

─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

Héja-nász az avaron Lédával a bálban Elbocsátó szép üzenet

Őrizem a szemed Nézz, Drágám, kincseimre

Diósyné Brüll Adél (Léda)


Boncza Berta felesége teljesen mások, mint a Léda versek nincs kínzó szenvedély csöndes, harmonikus, nyugodt kapcsolat az otthon békéje jelenik meg szépség és idill a költő már idős, beteg ez a szerelem egy menedék számára az I. világháború elől Csinszka személye háttérbe szorul nyelvezete: egyszerű, a köznapi beszédhez közeli (szándékos) állandó szomorúság • Csinszka jóval fiatalabb • betegsége • I. világháború

Boncza Berta (Csinszka)

53


IRODALOM

Szerelmes versek

Héja-nász az avaron ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

─ ─

nem boldog, nem harmonikus szerelemről van szó vergődés, fájdalom és gyötrelem hája-nász = Ady és Léda sok az ige → mozgalmasság negatív hanghatások: zárva, csattognak, vijjogva a 2. versszakban kitágítja a képet, többesszámot használ • a szerelmespárokról beszél általában a szerelem útja: • nyár → ősz • boldogság → boldogtalanság • ifjúság → öregség a mozgás egyre gyorsabb • útra kelünk → megyünk → szállunk → űzve szállunk → lehullunk • fokozás „lehullunk az őszi avaron” = halál

Héja-nász az avaron Útra kelünk. Megyünk az Őszbe, Vijjogva, sírva, kergetőzve, Két lankadt szárnyú héja-madár. Új rablói vannak a Nyárnak, Csattognak az új héja-szárnyak, Dúlnak a csókos ütközetek. Szállunk a Nyárból, űzve szállunk, Valahol az Őszben megállunk, Fölborzolt tollal, szerelmesen. Ez az utolsó nászunk nékünk: Egymás husába beletépünk S lehullunk az őszi avaron. (1905)


54


IRODALOM

Szerelmes versek

Lédával a bálban ─ ─ ─

─ ─ ─

hangulata: baljós, szomorú, komor, nyomasztó témája: a szerelem elmúlása, az ifjúság vége, a boldogtalanság ellentétre épül • fiatalság ↔ öregség • boldogság ↔ boldogtalanság • csend ↔ zene • forró ↔ hideg • vidámság ↔ szomorúság az első versszak ellentétben áll a második és harmadik versszakkal a vers üzenete: nincs megváltó szerelem fő szimbólum a versnek: „fekete pár” boldogtalanság, elmúlás, halál

Lédával a bálban Sikolt a zene, tornyosul, omlik Parfümös, boldog, forró, ifju pára S a rózsakoszorús ifjak, leányok Rettenve néznek egy fekete párra. „Kik ezek?” S mi bús csöndben belépünk. Halál-arcunk sötét fátyollal óvjuk S hervadt, régi rózsa-koszoruinkat A víg teremben némán szerte-szórjuk. Elhal a zene s a víg teremben Téli szél zúg s elalusznak a lángok. Mi táncba kezdünk és sírva, dideregve Rebbennek szét a boldog mátka-párok. (1907)


55


IRODALOM

Szerelmes versek

Elbocsátó szép üzenet ─ ─ ─ ─ ─ ─

a Léda-szerelemnek ez a vers vetett véget kegyetlen, könyörtelen, bántó vers a költő gőgös üzenete Lédának kimondja, hogy hazudott, amikor a Léda-verseket írta és szerelme nem volt igaz, a költeményeket csak sajnálatból írta megtagadja Lédát és a hozzá fűződő szerelmét a költő is csak magát szerette a szerelemben

Elbocsátó, szép üzenet Büszke mellemről, ki nagy, telhetetlen, Akartam látni szép hullásodat S nem elhagyott némber kis bosszuját, Ki áll dühödten bosszu-hímmel lesben, Nem kevés, szegény magad csúfolását, Hisz rajtad van krőzusságom nyoma S hozzám tartozni lehetett hited, Kinek mulását nem szabad, hogy lássák, Kinek én úgy adtam az ölelést, Hogy neki is öröme teljék benne, Ki előttem kis kérdőjel vala S csak a jöttömmel lett beteljesedve.

Törjön százegyszer százszor-tört varázs: Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor, Ha hitted, hogy még mindig tartalak S hitted, hogy kell még elbocsáttatás. Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd Feledésemnek gazdag úr-palástját. Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is, Vedd magadra, mert sajnálom magunkat, Egyenlőtlen harc nagy szégyeniért, Alázásodért, nem tudom, miért, Szóval már téged, csak téged sajnállak. Milyen régen és titkosan így volt már: Sorsod szépítni hányszor adatott Ámító kegyből, szépek szépiért Forrott és küldött, ékes Léda-zsoltár. Sohase kaptam, el hát sohse vettem: Átadtam néked szépen ál-hitét Csókoknak, kik mással csattantanak S szerelmeket, kiket mással szerettem: És köszönök ma annyi ölelést, Ám köszönök mégis annyi volt-Lédát, Amennyit férfi megköszönni tud, Mikor egy unott, régi csókon lép át.

Lezörögsz-e, mint rég-hervadt virág Rég-pihenő imakönyvből kihullva, Vagy futkározva rongyig-cipeled Vett nimbuszod, e zsarnok, bús igát S, mely végre méltó nőjéért rebeg, Magamimádó önmagam imáját? Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg, Csillag-sorsomba ne véljen fonódni S mindegy, mi nyel el, ár avagy salak: Általam vagy, mert meg én láttalak S régen nem vagy, mert már régen nem látlak.

És milyen régen nem kutattalak Fövényes multban, zavaros jelenben S már jövőd kicsiny s asszonyos rab-útján Milyen régen elbúcsuztattalak. Milyen régen csupán azt keresem, Hogy szép énemből valamid maradjon, Én csodás, verses rádfogásaimból S biztasd magad árván, szerelmesen, Hogy te is voltál, nemcsak az, aki Nem bírt magának mindent vallani S ráaggatott díszeiből egy nőre.


(1912)

56


IRODALOM

Szerelmes versek – Csinszka-versek

Őrizem a szemed ─ ─ ─ ─

szerelmi vallomás egyszerű, harmonikus, idillikus a társra találás vigasza békés, nyugodt, csendes, de szomorú

1. VERSSZAK ─ ─ ─ ─ ─

gondolatritmus (anafora) rímképlete: abab gyöngédség és a nyugalom kifejeződése az egymást fogó kezek, az egymást néző szemek a biztonságot, a szerelmet, az összetartást fejezik ki. a felszín idillikus, de a mélyben ott a halál érzése

2. VERSSZAK ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

kitágul a kép kozmikusságot idéz a „Világok pusztulásán” „ősi vad” = saját maga (egytagú metafora) a rímek eltűnnek → a háború szörnyűsége, kaotikussága nyugtalanság, félelem → „ősi vad, kit rettenet / űz…” világméretű katasztrófa már az otthon sem ad menedéket


az első versszak szó szerinti ismétlése az érzelmek és a hangulat megváltoztak a 2. versszak miatt a boldogság múlandósága


szorongó kérdések, melyekre nincs válasz a kérdések arra utalnak, hogy az egyén és a világ sorsa is bizonytalan a kéz- és szem-motívum harmadszorra is visszatér próbálja erőltetni a harmóniát, az idillt, a nyugalmat, de azért még a diszharmónia a domináns.

Őrizem a szemed Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet.

Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet.

Világok pusztulásán Ősi vad, kit rettenet Űz, érkeztem meg hozzád S várok riadtan veled.

Nem tudom, miért, meddig Maradok meg még neked, De a kezedet fogom, S őrizem a szemedet. (1916)


57


IRODALOM

Ady Endre

Istenes versek ─ ─ ─ ─ ─ ─

a betegsége, a halál állandó közelsége és az otthontalanság érzése váltották ki Adyból az Istenhez való közeledést Ady a tételes vallásban – dogmákban – nem hitt Isten-kapcsolata egészen más, mint a többi hívő embernél: személyes, közvetlen számára a támaszkeresés a fontos Istenképe mindig már, nagyon sokféle sokszor vitatkozik Istennel • • • •

A Sion-hegy alatt Álmom: az Isten Hiszek hitetlenül Istenben Istenhez hanyatló árnyék


58


IRODALOM

Istenes versek

A Sion-hegy alatt ─ ─ ─

a versben a gyermekkori emlékek jelennek meg Sion-hegy: Jeruzsálem legmagasabb dombja. Itt találkozott és kötött szövetséget Isten Mózessel. Ezt a hegyet azonosítja a költő a hellyel. • vissza szeretne találni Istenhez, a hithez a gyermeki emlékekből kiindulva keres valakit, akibe kapaszkodhat

1-2. VERSSZAK ─

Isten megjelenítése furcsa (lidérces) képekkel


megjelenik a lírai én és a gyerekkori emlékek a keresés motívuma sötétség: elveszítés, eltévedés, keresés ↔ lámpás: megtalálás, a fény, a megvilágosodás


megtörténik a találkozás egy jelképes helyen, ahol már történt egy hasonló találkozás hegy alján: még csak az elején vannak egy feladatnak ez a vers csúcspontja: „S lángoltak, égtek a kövek.” mintha Isten és Mózes találkozása játszódna le újra

5-6. VERSSZAK ─ ─ ─ ─

hiába minden, a költő eltávolodik a vallástól már nem emlékszik az Istenre elfeledte a gyermekkori imát → nem tud közel kerülni Istenhez, nem tudja kiönteni a szívét az Úr is szomorú nem tud rajta segíteni

7. VERSSZAK ─ ─

elment az Isten, nem kapta meg azt a támaszt Ady, amivel közelebb kerülhetett volna az Úrhoz • magára maradt: „…S én ülök sírván…” Isten sokat várt, de elment örökre

Ady a vallásban nem talált megnyugvást és békét. Az ő vallása félelmekkel és kétségekkel teli. A Sion-hegy alatt Borzolt, fehér Isten-szakállal, Tépetten, fázva fújt, szaladt Az én Uram, a rég feledett, Nyirkos, vak, őszi hajnalon, Valahol Sion-hegy alatt.

Megvárt ott, a Sion-hegy alján S lángoltak, égtek a kövek. Harangozott és simogatott, Bekönnyezte az arcomat, Jó volt, kegyes volt az öreg.

Egy nagy harang volt a kabátja, Piros betükkel foltozott, Bús és kopott volt az öreg Úr, Paskolta, verte a ködöt, Rórátéra harangozott.

Ráncos, vén kezét megcsókoltam S jajgatva törtem az eszem: „Hogy hívnak téged, szép, öreg Úr, Kihez mondottam sok imát? Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem.”

Lámpás volt reszkető kezemben És rongyolt lelkemben a Hit S eszemben a régi ifjuság: Éreztem az Isten-szagot S kerestem akkor valakit.

„Halottan visszajöttem hozzád Én, az életben kárhozott. Csak tudnék egy gyermeki imát.” Ő nézett reám szomorún S harangozott, harangozott.


59

„Csak nagyszerű nevedet tudnám.” Ő várt, várt s aztán fölszaladt. Minden lépése zsoltár-ütem: Halotti zsoltár. S én ülök Sírván a Sion-hegy alatt.

(1908)


IRODALOM

Istenes versek

Álmom: az Isten ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

az egyik legkétségtelenebb verse rövid, három versszakból álló vers szabályos: 4 sor, az első hosszabb, az utolsó rövidebb a versben megjelenik a halál közelsége a halál közelségéből tekint az életre, ezért átértékelődnek az élet dolgai számára a lírai én egyetlen vágya az Istennek való találkozás, a megtisztulás, a megnyugvás, a hit megtalálása a vers komor hangulatát a következő szavak adják: nincsen, nihil, semmi, menni, halni készül a vers kulcsszava: Isten (ötször használja) az utolsó versszakban az első sor a harcra utal a semmi ↔ hit, Isten a vers végén búcsúzik

Álmom: az Isten Batyum: a legsúlyosabb Nincsen, Utam: a nagy Nihil, a Semmi, A sorsom: menni, menni, menni, S az álmom: az Isten. Vele szeretnék találkozni, Az álmommal, nagy bolond hitben S csak ennyit szólni: Isten, Isten S újból imádkozni. Nem bírom már harcom vitézül, Megtelek Isten-szerelemmel: Szeret kibékülni az ember, Mikor halni készül. (1907)


60


IRODALOM

Ady Endre

Ady világháborús költészete ─

1914: I. világháború • Ady verseinek középpontjába a magyarság és az emberség féltése kerül • apokaliptikus kép (Apokalipszis: a világ pusztulása a Bibliában) → értelmetlen öldöklés, elembertelenedés

─ ─ ─ ─

új küldetéstudat: a múlt értékeinek átmentése Ady rögtön szembefordult a vérontással legjobban az bántotta, hogy a magyarokat félrevezetik, idegen érdekekért küldik őket harcba ezekben a versekben a jelen elhibázott, kilátástalan, kaotikus

─

a háború metaforái: • „nagy Tivornya” • „elszabadult pokol” • „Téboly” • „véres és ostoba feneségek” • „véres, szörnyű lakodalom” • „világok pusztulása” • „véres ájulás”

Emlékezés egy nyár-éjszakára Az eltévedt lovas Ember az embertelenségben


61


IRODALOM

Ady világháborús költészete

Emlékezés egy nyár-éjszakára ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ 1)

A VERS ELSŐ RÉSZE

─ ─ ─ 2)

─ ─

szeretethiány, az ember esendősége jelenik meg az ember elembertelenedéséről, lealacsonyodásáról szól ez a rész • „Sohse volt még kisebb az ember,”

A VERS ÖTÖDIK RÉSZE ─ ─ ─ ─

6)

felborul az eredeti értékrend minden a visszájára fordul • „csörtettek bátran a senkik / És meglapult az igaz ember”

A VERS NEGYEDIK RÉSZE ─ ─

5)

értékpusztulás történik • „kigyúladt öreg ménesünk” • „Burkos, elveszett…” vége a falusi idillnek paradoxonok: „élő volt a holt”, „a néma énekelt”

A VERS HARMADIK RÉSZE ─ ─

4)

apokaliptikus kép • „dühödt angyal” • „szomorú föld” oximoron: kizáró ellentét jelző és jelzett szó között • „dühödt angyal” jelző ↔ jelzett szó háromszor jelenik meg a „legalább száz” kifejezés • túlzás, fokozás, nyomatékosítás

A VERS MÁSODIK RÉSZE ─

3)

a vers formája szabálytalan → a világ kaotikussága, apokaliptikussága A halottak élén című kötet általánossá vált a világháború (1917) egy emlék jelenik meg → a háború kitörésének éjszakája egy régi történetet mesél el → epikus jelleg lidérces, félelmetes látásmódok egymásutánja a vers a félelem egyre fokozódik, a hangulat egyre zaklatottabb egy refrénszerű gondolat ismétlődik a vers rapszodikus jellegű: szabálytalan, a sorok egyenetlen hosszúságúak, versszakok nincsenek kulcsszó: különös → rácsodálkozás, hitetlenség még most sem akarja elhinni, hogy az ember idáig süllyedhetett a versben a pánik és katasztrófa megszólalása történik

a vers csúcspontja: iszonyat, borzalom, félelem metafora (csonka): „Véres, szörnyű lakodalomba” = háború „minden” szó 2-szer ismétlődik → kivétel nélkül minden emberhez elér a háború (nyomatékosítás) megjelenik a vad ösztönvilág, a barbárság jut szerephez

A VERS HATODIK RÉSZE ─ ─

a lírai én kerül a középpontba (költő) képtelen megszabadulni a szörnyű emlékektől, várja a megváltást

lsd.: Radnóti Miklós: Töredék


62


IRODALOM

Ady világháborús költészete

Az eltévedt lovas ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

1914-ben íródott, néhány hónappal a háború kitörése után ekkor már tudták, hogy a háború el fog húzódni → rémület cím: szimbolikus • → eltévedt = rossz út a háború • → lovas = az emberiség a főhős: nem jelenik meg a versben, semmit nem tudunk meg róla → kísértetiességet okoz idő: ködös november → félelemmel, szorongással teli a táj → az emberi létezés szimbóluma a jövőtlenség megjelenése: az eltévedt lovas nem tudja hova megy, nincs célja, kilátástalanság rémmesék légköre uralkodik megelevenedik a régi babonás mesék rémei, a szörnyek az ember (lovas) keresi az élet értelmét, a háború nem lehet az élet értelme az ember visszakerül a civilizáció előtti világhoz

Az eltévedt lovas Vak ügetését hallani Eltévedt, hajdani lovasnak, Volt erdők és ó-nádasok Láncolt lelkei riadoznak.

Csupa vérzés, csupa titok, Csupa nyomások, csupa ősök, Csupa erdők és nádasok, Csupa hajdani eszelősök.

Hol foltokban imitt-amott Ős sűrűből bozót rekedt meg, Most hirtelen téli mesék Rémei kielevenednek.

Hajdani, eltévedt utas Vág neki új hináru útnak, De nincsen fény, nincs lámpa-láng És hírük sincsen a faluknak.

Itt van a sűrű, a bozót, Itt van a régi, tompa nóta, Mely a süket ködben lapult Vitéz, bús nagyapáink óta.

Alusznak némán a faluk, Multat álmodván dideregve S a köd-bozótból kirohan Ordas, bölény s nagymérgü medve.

Kisértetes nálunk az Ősz S fogyatkozott számú az ember: S a domb-keritéses síkon Köd-gubában jár a November.

Vak ügetését hallani Hajdani, eltévedt lovasnak, Volt erdők és ó-nádasok Láncolt lelkei riadoznak.

Erdővel, náddal pőre sík Benőtteti hirtelen, újra Novemberes, ködös magát Mult századok ködébe bújva.


(1914)

63


IRODALOM

Ady Endre

Kuruc versek ─

a magyarság-versekhez állnak közel

─

a történelmi múlt kerül a versek középpontjába, a Rákóczi szabadságharc és a kuruc háború

─

lázadós, magányos, elárult ember szólal meg

─

a tragikus múlt és tragikus jelen összemosódása

─

alaphangjukra a csüggedtség, elszántság a jellemző

─

alapmotívuma: bujdosás

─

Ady beleéli magát a bujdosó szerepébe és saját sorsához alakítja

─

a református prédikátorok gondolatvilága jelenik meg: a magyarság bűnei miatt szenved, mert elhagyta Istent (Szigeti veszedelem)

─

versek: •

Sípja régi babonának,

•

Bujdosó kuruc rigmusa


64


IRODALOM

Kuruc versek

Sípja régi babonának ─

helyzetdal (szerepdal) =

olyan alkotás, melyben a költő egy bujdosó, hazáját elhagyó ember szerepével azonosul egy kuruc szegény legény mondja el a bánatát az indulás és a távozás pillanatát, hangulatát ragadja meg a költő

─ ─ 1. VERSSZAK ─

vásári forgatag, borivás → „borba folytja bánatát” • remény • alliterációk → zeneiség


hármas alliteráció: fokozódik a fájdalom, a reménytelenség megjelenik a címre való utalás babona = hiedelem, félelem, sötétség a lírai én kétségbeesése

3. VERSSZAK ─ ─

keserűségbe, átkozódásba csap át a magyar nép → magyarság versek így könnyebb elmennie

4. VERSSZAK ─ ─

a végleges búcsú jelenik meg („sohse”) mintha menekülne a veszett földtől

Sípja régi babonának Kernstok Károlynak, baráti szeretettel Csak magamban sírom sorsod, Vérem népe, magyar népem, Sátor-sarkon bort nyakalva Koldus-vásár közepében, Már menőben bús világgá, Fáradt lábbal útrakészen.

Szól a sípszó: átkozott nép, Ne hagyja az Úr veretlen, Uralkodást magán nem tűr S szabadságra érdemetlen, Ha bosszút áll, gyáva, lankadt S ha kegyet ád, rossz, kegyetlen.

Körös-körül kavarognak Béna árnyak, rongyos árnyak, Nótát sipol a fülembe Sípja régi babonának, Édes népem, szól a sípszó, Sohse lesz jól, sohse látlak.

Üzenhettek már utánam, Kézsmárk hegye, Majtény síkja, Határ-szélen botot vágok, Vérem többé sohse issza Veszett népem veszett földje: Sohse nézek többet vissza. (1913)


65


IRODALOM

Kuruc versek

Bujdosó kuruc rigmusa ─ ─ ─ ─

Szeretném, ha szeretnének (1909) című kötetében jelent meg szerepdal, helyzetdal egy bujdosásba kényszerült katona szólal meg ríme: bokorrím, a a a a • halálban – csatában – vágyban – ágyban

1-4 VERSSZAK ─ ─

a megcsalt, kisemmizett kuruc feltörését, szemrehányását írja le a költő Magyarországhoz beszél és szemére veti száműzetését, szegénységét és magányát

5-8 VERSSZAK ─ ─ ─

nosztalgikus sóvárságba megy át a vers oximoron: „áldott inség” → arra utal, hogy a bujdosás mellett még van értelme az életnek felidézi az egykori küzdelmeket → fájdalom

Az utolsó versszak: érzi, hogy van cél és a harcos élet dacos öntudatát érzékelteti

Bujdosó kuruc rigmusa Tíz jó évig a halálban, Egy rossz karddal száz csatában, Soha-soha hites vágyban, Soha-soha vetett ágyban.

Már életem nyugalommal Indul és kevéske gonddal, Vendégséggel, vigalommal, Lengyel borral és asszonnyal.

Kergettem a labanc-hordát, Sirattam a szivem sorsát, Mégsem fordult felém orcád, Rossz csillagú Magyarország.

Lengyel urak selymes ágya Mégis forró, mint a máglya. Hajh, még egyszer lennék árva, Be jó volna, hogyha fájna.

Sirattalak, nem sirattál, Pártoltalak, veszni hagytál, Mindent adtam, mit sem adtál, Ha eldőltem, nem biztattál.

Áldott inség: magyar élet, Világon sincs párod néked, Nincsen célod, nincsen véged, Kínhalál az üdvösséged.

Hullasztottam meleg vérem, Rágódtam dobott kenyéren. Se barátom, se testvérem, Se bánatom, se reményem.

Elbocsát az anyánk csókja, Minden rózsánk véres rózsa, Bénán esünk koporsóba, De így éltünk vitézmódra. (1909)


66


IRODALOM

1879-1942

Móricz Zsigmond 1)

ÉLETE ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

─

─

─ ─ ─ ─

─ ─ ─ 2)

1879. július 2., Tiszacsécse apja: Móricz Bálint, anyja: Pallagi Erzsébet 8 testvére volt, volt ezért anyagi gondokkal küzdöttek, de szülei mindent megtettek rendes nevelésükért, iskoláztatásukért szülőhelye pozitív motívumként műveiben sokszor előfordul → 6 éves koráig itt élt • anyagi összeomlás (szerencsétlenségek) Szerencs mellé költöztek, Zsigmondot, később öccsét is nagybátyjához adták 1890: debreceni református kollégium 1-3 osztály 4. osztály: Sárospatak → szülei elköltöztek hanyagolta a tanulást, három tárgyból megbukott a 6. osztályt Kisújszálláson fejezte be jelesen → író lesz bizonytalanság az Újság gyermekrovata elveszi Holics Eugénát (Janka) → nem volt harmonikus kapcsolat Móricz megismerte Simonyi Máriát, majd Magas Olgát → Janka öngyilkos lesz (1925. április) első két kisfia meghal → első novella: Hét krajcár (Nyugat, 1908) • Sárarany (1909) • Az Isten háta mögött (1911) • A galamb papné (1912) • Kerek Ferkó (1913) → Jó anyagi helyzet Leányfalun telket vásároltak • A fáklya (1917) • Légy jó mindhalálig (1920) • Tündérkert (1922) Az 1920-as években inkább az 19. század végét, a dzsentri tegnapját eleveníti fel. • Kivilágos kivirradtig (1924) • Úri muri (1927) • Forr a bor (1931, a Légy jó mindhalálig folytatása) élete, az 1920-as években átalakult: felesége meghalt → újra nősült (Simonyi Mária) bekalandoztál Párizst, Olaszországot → rosszabb volt, min az előző 1937: elváltak → Leányfalu Új pályaszakasz • Barbárok (1932) • Komor ló (1936) • A boldog ember (1935) 1939-től haláláig: Kelet Népét szerkesztette 1936: Littkey Erzsébet (Csibe) → 20 novella, Árvácska (1941) • Rózsa Sándor a lovát ugratja (1941) • Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét (nem készült el, trilógia lett volna) 1942. szeptember 4-én Budapesten 63 éves korában agyvérzésben halt meg

MŰVEI ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

1908: Hét krajcár → siker, hírnév 1909: Sárarany című regény 1911: Az Isten háta mögött című regény → írói sikerek, anyagi jólét 1916: Szegény emberek című novella 1917: A fáklya 1920: Légy jó mindhalálig című regény 1922: Tündérkert: a 17. századi Erdély és a 19-20. századi Magyarország párhuzama 1924: Kivilágos kivirradtig


67


IRODALOM

─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

1879-1942

1927: Úri muri című regény: négy nap mulatás 1931: Forr a bor → a Légy jó mindhalálig folytatása • főhőse: Nyilas Mihály → az érettségi előtt álló diákok felszínessége áll a középpontban 1930: Rokonok • ideje: a nagy gazdasági világválság • témája: hivatalnokok sikkasztásai, visszaéléseik 1932: Barbárok című novellakötete (9 novella) 1936: Komor ló című kötet (21) 1938: Életem regénye 1939–1942-ig szerkeszti a Kelet Népét


68


IRODALOM

Móricz Zsigmond

Tragédia ─ ─ ─ ─

─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

1909 téma: egy ember örökös éhezése és halála a komikum határát súrolja → groteszk (esztétikai minőség: a nevetséges keveredik a félelmetessel) főhős: Kis János → beszélő név • jelentéktelen, „láthatatlan” ember → soha nem figyeltek fel rá a többiek • belső tulajdonságai sem pozitívak • gyűlölködő, önző, eldurvult lelkű • egyetlen dolog érdekli: az evés → minden gondolata az evésen jár (ez az álma) • egyszer nevetett életében, amikor apja meghalt • Sarudy gazdának dolgozik, őt okolja szegénységéért a történet akkor kezdődik, amikor Sarudy meghívja az egész falut a lánya lakodalmára • Kis János vágya teljesül: igazán jóllakhat a főhős negatív jelleme felülkerekedik és eldönti, hogy bosszút áll a gazdán és kieszi őt a vagyonából. groteszk jelenet veszi kezdetét • hatalmas emberi erőfeszítést tesz a kisszerű cél elesése érdekében a főhős bosszúja nem sikerül, mert saját magát semmisíti meg a novella vége: belehal az evésbe a novella végére eltűnik minden komikus vonás és az igazi tragédia, hogy senki nem veszi észre halálát időtartama: másfél-két nap feltárul szinte a főhős egész múltja Móricz ezzel a művel szétrombolja az idillikus parasztábrázolást


69


IRODALOM

Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmond újszerű parasztábrázolása 1)

PARASZTÁBRÁZOLÁS MÓRICZ ZSIGMOND ELŐTT ─ ─ ─

─

Jókai Mór kedvesek, kedélyesek, epizódfigurák nem főhősök, csupán mellékesen jelennek meg Mikszáth Kálmán • főhősök, központi figura lesz, de nem reálisak • a falu a csend, a békesség és a harmónia világa • amit ábrázol az nem a valóság, hanem egy illúzió • az egyszerű falusi élet csábító, boldogságot ígérő • A jó palócok, Tót atyafiak népszínművek • erősítették a Mikszáth-féle műveket • falusi ünnepek, jókedvű emberek, tiszta, fehér inget viseltek…

ÁLPARASZTOK 2)

MÓRICZ ZSIGMOND PARASZTÁBRÁZOLÁSA ─ ─ ─ ─ ─

─ ─ ─ ─ ─

évekig tartott, míg el tudott szakadni a régi típusú, idillikus faluábrázolástól végül egy teljesen újszerű és meghökkentő parasztábrázolást hozott létre HITELESEN ábrázolja a falusi életet személyes élményeire épít, belűről látja a parasztok életét Móricz jól látja ennek a világnak a felépítését is • szegény paraszt • gazdag paraszt • vidéki értelmiség • dzsentri első műve, melyben ezt a parasztábrázolást használja az A hét krajcár című novella • ebben a műben még ott a korábbi idillikus kép, de már előtűnik a szörnyű, reális kép is ezután már csak reálisan, sőt naturalistán (sokkal nyersebben) ábrázolja a parasztokat • pl.: Szegény emberek című novella erős hangsúlyt fektet az indulatokra, a szenvedélyekre és az emberek ösztöneire sokszor megjelenik a szexualitás a parasztokat saját tájnyelvükkel ábrázolja


70


IRODALOM

Móricz Zsigmond

Barbárok ─ ─ ─ ─ ─

1932: Barbárok című kötetben jelent meg ezzel egy új pályaszakasz kezdődött az író művészetében • felhagyott a dzsentri témával • ismét a népi, paraszti világ felé fordult a műben a dialógusok uralkodnak az írói közlés csak a legszükségesebbekre vonatkozik az író a háttérbe szorul tömör, balladaszerű

─ ─ ─

─ ─ ─ ─

─

─

hiányzik a korfestés, pontosan nem lehet megállapítani, hogy mikor játszódik a novella, csak sejteni lehet, hogy a IX. század végén Móricz nem éli bele magát egyik szereplő világába sem se nem magyarázza, se nem értelmezi az eseményeket • nincsen mindentudó elbeszélő • inkább riportszerűen közli a tényeket a téma: egy kettős gyilkosság, de az író a pusztai életet akarja bemutatni egy különleges, egzotikus világ tárul fel, a barbár embereket mutatja be szereplők: ridegpásztorok, akik hónapokat töltenek a szabad ég alatt és szinte társadalmon kívüliek, magányosak. „Kannibál” erkölcsök szerint élnek → vagyonszerzésért akár embert is ölnek a műre jellemző a drámai szerkesztésmód • 3 részre tagolódik a novella, mintha a drámai események 3 felvonása lenne • mert változik az időtartam: az első és az utolsó rész csak pár órát, a középső rész egy egész éve ölel fel • az első rész tele van feszültséggel, amely egyre csak fokozódik • a hosszú hallgatások fokozzák a feszültséget • az est közelsége nyugtalanságot okoz • tömör és hiányos mondatokat használnak → a pusztai emberek szűkszavúsága • hirtelen és pillanatok alatt következik meg a gyilkosság • a 2. rész bizonyítja, hogy ebben a világban is vannak szépségek és értékek (hűséges asszony) • a 3. rész a vizsgáló bíró vallatásáról szól • ez a mű csupa párbeszéd → inkább drámai, mint epikus • a primitív, barbár ember ős babonássága jelenik meg • a gyilkos azt hiszi, hogy az áldozat feltámadt és eljött, hogy tanúskodjon • a bíró utolsó szava egyben az olvasó ítélete is: „Barbárok” a rézveretes szíjnak külön szerepe van • mind a három részben megjelenik 1. az aljas gyilkosság ürügye 2. a bűntény bizonyítéka 3. az igazság diadalát segítik a cím – Barbárok – nem csak a két gyilkosra vonatkozik, hanem a többi szereplőre is.


71


IRODALOM

Móricz Zsigmond

1. ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

egy juhász legelteti nyáját a pusztában érkezik két másik juhász, de nem tudni mit akarnak, csak kérdezgetik mikor volt ott utoljára a felesége közben megérkezik a gazdajuhász fia is hirtelen a két érkező a szíj felől kezd érdeklődni megkérdezik, mennyiért adná el → a juhász nem akarja eladni ekkor agyonverik a juhász és a fiát gödröt ásnak, belerakják a hullákat, majd tüzet rajnak, jóízűen megvacsoráznak és elhajtják az egész nyájat 2.

─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

tíz nap múlva a felesége megy ki a pusztába, hogy élelmet vigyen nekik, de nem találja őket elindul, megkeresésükre, de nem találja őket viszont találkozik a gyilkosokkal (veres juhász) megkérdi, nem látták-e az urát a veres juhász azt hazudja, hogy arra járt egy hete a fickó és a Dunántúlra kellett mennie, mert meggyűlt a baja a törvénnyel az asszony elindul a Dunántúlra télre hazatért és tavasszal újra elindul a pusztába a kutya kiássa a holttesteket megtalálja férje nyakán a rézveretes szíjat az asszony elmegy ismét a veres juhászhoz a többiek elmondják, hogy Szegedre vitték a pandúrok, mert sok rosszat tett az asszony elmegy Szegedre és elmond mindent a pandúroknak 3.

─ ─ ─ ─ ─

a vizsgálóbiztos vallatja a veres juhászt már sok rablást és gyilkosságot rábizonyítottak ám nem vallotta be, hogy ő ölte meg a Bodri juhászt már elengedték és amikor épp az ajtóhoz ért, meglátta a rézveretes szíjat az ajtókilincsen mindent bevallott


72


IRODALOM

Móricz Zsigmond

Szegény emberek ─ ─ ─ ─ ─

háborús novellák közé tartozik, a legmegdöbbentőbb sokoldalú lélekábrázolás • az író azt mutatja be, hogyan teszi tönkre az embert a háború hogyan öli meg az emberben a lelket főszereplő: névtelen katona, aki 26 hónap frontszolgálat után haza mehet 28 nap szabadságra feleségét és 3 gyermekét nyomorban találja, eladósodva megpróbálja a lehetetlent: 28 nap alatt biztosítani a téli megélhetést → ásni jár, napszámban ↓ látja, hogy ez lehetetlen ↓ terv: kirabolja Vargáékat

CSELEKMÉNY ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

lineáris térben és időben is jelen idő, néhány óra a jelen folyamatosan egybemosódik a katona háborús múltjával és emlékeivel • valóság + hallucinációk a valós helyet és időt nem ismerjük pontosan a főhős múltját szabad, függő beszéddel közli az író a háborús emlékeket német szavakkal teszi hitelessé a katona a szegénység parancsára cselekszik a tett végrehajtása előtt ideges, de a vér láttán megnyugszik a gyilkosság annyira természetes neki, hogy utána már nem is érez idegességet, sajnálkozást, lelkiismeret-furdalást

─

a háború… • …a borzalmak forrása • …a társadalmi igazságtalanságot megszüntető világ

─

később rájön a katona tettének igazságtalan és céltalan voltára • a pénzt bedobja a vízbe megpróbálja félrevezetni a csendőröket, de mikor éppen kisfia leplezik le primitív kifogását, megadja magát és elismeri a bűntett jogosságát az olvasó nem mentheti fel a katonát, hiszen brutális gyilkosságot követett el, de azt is érzi, hogy a háború tette ilyenné

─ ─


73


IRODALOM

Móricz Zsigmond

Rokonok A REGÉNY ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

A művet az 1930-as évek elején írta Móricz a dzsentritémát dolgozza fel Móricz előtt ezzel a témával még Mikszáth Kálmán foglalkozott (A Noszti fiú esete Tóth Marival) a móriczi novellák ettől eltérnek: különleges képességű emberek, kiknek vannak nagy terveik, csak rendre elbuknak a regény főhőse ilyen karakter: Kopjáss István a mű témája: Kopjáss István karrierjének története a helyszín egy képzeletbeli alföldi város, Zsarátnok, ahol egy véletlen folytán megválasztják főügyésznek Kopjásst

A KISVÁROS ─ ─ ─ ─ ─ ─

a város – igen nagy pazarlással – épített egy sertéstenyésztőt a város vezetőinek a nagy része tagja volt ennek a részvénytársaságnak az igazgató, Borongai Ferenc a sertéstenyésztő pénzéből luxusvillát építtetett magának a sertéstenyésztő a gazdasági válság következtében tönkre ment hogy ne bukjon az egész úri társaság, el kell tusolni az ügyet erre kell egy tiszta múltú ember: Kopjáss

─

a városban folyó korruptságot, összefonódásokat Móricz Kopjáss tapasztalatain keresztül tárja elénk

A SZEREPLŐK ─

─

Kopjáss István • az új fűügyész, eddig egyszerű köztisztviselő volt • tiszta erkölcsű, művelt, széles látókörű, jó szakember • harmonikus családi életet él, van felesége és két gyermeke • piciny házban laknak, szerény körülmények között • dzsentri családból származik • négy évig hadifogságban volt, s ez meghatározta a gondolkozását is (életének nagy terve a megtört és leigázott magyarságot ismét felemelni) Szentkálnay Lina • Kopjáss felesége • mindent megtesz a családjáért, jó háziasszony • takarékos → a szegény körülmények között is tud jó megélhetést biztosítani

A TÖRTÉNET ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

a főhős már pályájának első napján meginog: sokáig alszik és elkésik a munkából a város panamistái (szélhámosai) rögtön megpróbálják megnyerni maguknak (Kardics bácsi, a bank igazgatója, aki rögtön rokonságot vél felfedezni Kopjással) a polgármester is megkörnyékezi (Béla bácsi – aki már 38 éve polgármester – puhatolódzik, kíváncsi, hogy mennyire könnyen lehet irányítani Kopjásst) már az első találkozás alkalmával megnyeri az úri vezetői réteg tetszését, mert azt mondja, amit hallani szeretnének kettőség: dialógusok ↔ monológok a főhős monológjaiból kiderül, hogy a lelke mélyén azonban szégyent érez, mert úgy érzi, elárulja a polgárokat, akikért tenni szeretne (pl.: az amerikai kölcsönt csatornázásra kellene fordítani, de mégis ráveszik, hogy a sertéstenyésztő veszteségeire költsék) kinevezése után előtérnek a negatív jellemvonásai • költi a pénzt, fejébe szállt a dicsőség, gőgős lesz, nemesi vonásokat kezd felvenni, a megvesztegetésre is hajlamossá válik, támogatja a rokonokat


74


IRODALOM

─ ─ ─ ─ ─

Móricz Zsigmond

egy belső harc dúl a főhősben: pénz és jólét ↔ nemes célok közben azzal áltatja magát, hogy nem mond le korábbi céljáról, de előbb meg kell szedni magát a főhős lavírozni akar a tisztességes és a tisztességtelen élet között kedvelt mondása: „hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon” ez a képmutató magatartás kikezdi a főhős jellemét

A ROKONOK ─ ─

jelképes értékű, hogy az első nap a kinevezése óta feltűnik az első rokon, és segítséget kér • Adélka, a testvére pénzt kér tőle aztán érkeznek a többiek… (Berci bácsi, Kati néni, a testvérek, nagybácsik…) felesége szerint: „az egész poloska faj” → rokonok

─

a főügyészt elárasztják a szegény rokonok, két oldalról húzzák lefelé (Kopjáss két tűz között van) • alulról: rokonok • felülről: a város vezetői BUKÁS pl.: Kardics bácsi folyószámlát nyit részére a bankban

─

a magánélete is megváltozik • idegesíteni kezdi felesége viselkedése • eszébe jut Boronkay felesége, Magdaléna (feleségének az unokatestvére), aki a nagyvilági nő megtestesítője, az úri élet jelképe lesz a szemében • a felesége a régi szegénységet jelenti a számára • kezdi érezni, hogy felesége kolonc a nyakán, gátolja a felemelkedésben (ezt ki is mondja) • Lina (a felesége) próbálja maga mellett, a becsületes úton tartani a férjét Lina

↔ Magdaléna

a családot, otthon melegét képviseli, a belső értékeivel hívja fel a figyelmet ─ ─ ─ ─

hideg, üres életű, meddő, szinte nincs is lelke, teste gyönyörű

a jó képességű főügyész egyből átlátja a korrupciót, de nem ezen háborodik fel a legjobban, hanem azon, amikor úgy érzi, hogy ki akarják hagyni valamiből sikeresen megakadályoz egy pályázati csalást, de ettől kezdve célja már nem az igazság keresése, hanem a zsarolás célja: megmutatni a hatalmát → a polgármester meg akarja leckézetni a rokonokon keresztül (Berczi bácsi széncsalásával a sarokba szorítja) bár a főügyész nem csinált semmi rosszat, a rokonai miatt társadalmilag lehetetlen helyzetbe került → megszégyenítve érzi magát → öngyilkossági kísérlet → nem derült ki, sikerült-e

VÉGKÖVETKEZTETÉS Móricz azt akarta nekünk elmondani ezzel a regénnyel, hogy Magyarország menthetetlen, hiszen „Magyarország a panamák és a rokonok világa”. Szabó István valószínűleg egyetértett Móricz gondolkodásával.


75


IRODALOM

1883-1941

Babits Mihály 1)

ÉLETE ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

Szekszárdon született iskolái: Budapest és Pécs 1901: Budapesti Egyetem bölcsész kara (magyar-francia-latin szakos) sokat olvas és nyelveket tanul (latin, görög, francia, olasz, angol, német) • eredetiben olvassa a műveket Kosztolányi Dezső és Juhász Gyulát megismeri tanár lesz (Baja, Szeged) 1908: Holnap c. antológiája (versgyűjtemény, több írótól, Babits 5 verse) 1908: tanári állás Fogarason (Erdély) = „világ vége” • száműzetésnek tartotta, de: rengeteg szabad idő → termékeny, megtanul tökéletesen görögül Itália: lenyűgözi (Dante: Isteni színjátékának lefordítása) 1909: Levelek Iris koszorújából (első verseskötete) 1911: Herceg, hátha megjön a tél is! → hírnév a Nyugat állandó munkatársa lett • irodalomtörténeti tanulmányok (Petőfi és Arany, Az ifjú Vörösmarty) örök kétely gyötörte, retteget, hogy nem is igazán tehetséges 1911: újra Pesten a kulturális élet középpontjában 1913: a Dante-fordítás első rész: Pokol • (1920: Purgatórium, 1923: Por) 1913: fantasztikus regénye, A gólyakalifa az első világháború kitörése érzékenyen érintette, az első perctől ellenezte • hazafiatlansággal vádolták és hazafias szempontból a tanári pályára alkalmatlannak tartották • támadások középpontjává vált Húsvét előtt és Fortissimo című verseiért perbe fogták 1916: Recitativ (verseskönyv) 1921: felesége, Tanner Ilona (Török Sophie) • örökbe fogadtak egy kislányt, magánélete kiegyensúlyozottá válik 1920: Nyugalmatlanság völgye c. kötet műfordítások → Baudelaire: A romlás virágai 1922: Timár Virgil fia c. lélektani regény 1923: • Kártyavár (szatirikus, krimiszerű regény) • Halálfiai (család- és nemzetszegénység) • Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom (hátborzongató utópia) 1927: meghal Baumgarten Ferenc magyar származású Németországban élő esztéta, aki alapítványt hozott létre a megalkuvást nem ismerő írók / költők javára • döntnök Babits volt 1929-től a Nyugat szerkesztője → irodalmi tekintély 1925: Sziget és tenger 1929: Az istenek halnak, az ember él 1933: Versenyt az esztendőkkel! 1934: gégerák → Beszélő füzetek 1934: Az európai irodalom története • olvasmánynapló egy rendkívül kultúrált ember olvasói élményei 1938: Jónás könyve (később Jónás imája) 1939: Keresztül-kasul az életemen (emlékek, tanulmányok) 1941: Írók két háború közt 1941: Szophoklész: Oidipus Kolónosban (fordítás) 1941: meghal


76


IRODALOM

2)

Babits Mihály

KÖTETEIRŐL RÖVIDEN Levelek Irisz koszorújából ─ Irisz: ezerszínű szivárvány istennője a görög mitológiában ─ sokfélék a versek pl.: In Horatius című óda (Horatius ellen) ─ a vers az óda műfajához tartozik ─ óda = fenséges tárgyról szóló, emelkedett hangnemű költemény ─ Babits Horatiustól idézi az első két sort ─ az első sorokban szembeszáll a tömegízléssel ─ témája a folytonos mozgás, az örökváltozás ─ egy ókori görög filozófust, tanárt idézi (Hérakleitosz) • „nem lépsz be kétszer egy patakba” a világ az örökmozgás állapotában • Babits mindezt a költészetre vonatkoztatja • szemben Horatius megelégedésével, ő a „soha meg nem elégedést” hirdette


77


IRODALOM

Babits Mihály

A lírikus epilógja ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

epilóg = utószó, utóirat témája: az elégedetlenség műfaja: elégia → fájdalmas tárgyról szóló, kiengesztelődött, borongós költemény a legkorábbi versek egyike (1903) formája: szonett rímképlete: abab cde cde önmagát, a költészetét vizsgálja, eddigi eredményeit veszi számba egy filozófiai gondolat vetődik fel: Létezik-e az énen kívüli világ?


valóság ↔ vágy feszültség tehetetlenség érzése az egész világost szeretné versbe foglalni, de nem tudja

2. VERSSZAK ─ ─

központi metafora: dió-metafora a metafora erejét növeli a vak jelző

3. VERSSZAK ─ ─

központi metafora: bűvös kör állítja: nincsen világ az énen kívül („jól tudom”)

4. VERSSZAK ─

─ ─

újabb metaforák • börtön = én alany és tárgy ómega és alfa nagyon negatív hangvételű (8 magas, 24 mély magánhangzók) az „én” szó háromszor ismétlődik → kulcsszó

A vers a lélekben lejátszódó szenvedélyes vita. A végén a mindenség egyenlővé válik az énnel.

A költő végül önmagában találta meg a teljességet.


78


IRODALOM

Babits Mihály

Esti kérdés ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

hihetetlenül zeneies a vers: rímek, alliterációk • „lágy leples” • „féltett földet” rímképlete • aabb ccde deff … a 34. sorig (párosrímek) • a 34. sor után megváltozik, itt valamilyen logikai fordulás következik egy tavaszi-nyári est leírásával kezdődik első 12 sor: takaró = est metafora kibontása → allegória ettől a költői képtől a hangneme idillikus, nyugodt, bensőséges lesz 13. sor: „olyankor” (est leszálltakor) = egy új egység kezdete • tart a 33. sorig • gondolatritmus: „vagy…” → különböző élethelyzetek szövődnek egymásba itt teszi fel a költő az első kérdéseit, amit az est látványa indít el benne egymásra halmozott kérdések ősi kérdéseket tesz fel, amire a vers nem tudja megadni a választ • „véget nem érő idő titka” – a lét - nem lét problematikája

Babits filozofikus verseiben fontosabb a kérdés, mint a válasz.

Esti kérdés Midőn az est, e lágyan takaró fekete, síma bársonytakaró, melyet terít egy óriási dajka, a féltett földet lassan eltakarja s oly óvatossan, hogy minden füszál lágy leple alatt egyenessen áll és nem kap a virágok szirma ráncot s a hímes lepke kényes, dupla szárnyán nem veszti a szivárványos zománcot és úgy pihennek e lepelnek árnyán, e könnyü, síma, bársonyos lepelnek, hogy nem is érzik e lepelt tehernek: olyankor bárhol járj a nagyvilágban, vagy otthon ülhetsz barna, bús szobádban, vagy kávéházban bámészan vigyázd, hogy gyujtják sorban a napfényü gázt; vagy fáradtan, domb oldalán, ebeddel nézzed a lombon át a lusta holdat; vagy országúton, melyet por lepett el, álmos kocsisod bóbiskolva hajthat; vagy a hajónak ingó padlatán szédülj, vagy a vonatnak pamlagán; vagy idegen várost bolygván keresztül állj meg a sarkokon csodálni restül a távol utcák hosszú fonalát, az utcalángok kettős vonalát; vagy épp a vízi városban, a Riván


hol lángot apróz matt opáltükör, merengj a messze multba visszaríván, melynek emléke édesen gyötör, elmúlt korodba, mely miként a bűvös lámpának képe van is már, de nincs is, melynek emléke sohse lehet hűvös, melynek emléke teher is, de kincs is: ott emlékektől terhes fejedet a márványföldnek elcsüggesztheted: csupa szépség közt és gyönyörben járván mégis csak arra fogsz gondolni gyáván: ez a sok szépség mind mire való? mégis arra fogsz gondolni árván: minek a selymes víz, a tarka márvány? minek az est, e szárnyas takaró? miért a dombok és miért a lombok s a tenger, melybe nem vet magvető? minek az árok, minek az apályok s a felhők, e bús Danaida-lányok s a nap, ez égő szizifuszi kő? miért az emlékek, miért a multak? miért a lámpák és miért a holdak? miért a végét nem lelő idő? vagy vedd példának a piciny füszálat: miért nő a fü, hogyha majd leszárad? miért szárad le, hogyha újra nő?

79


IRODALOM

Babits Mihály

Húsvét előtt ─ ─ ─ ─

a háborúval való szembenállás kifejeződése, a háború elítélése az emberi élet, a humanista értékek védelme 1916-ban nagyközönség előtt olvasta fel és ez egy merész tett volt műfaja: szabadversre emlékeztető rapszódia csapongó menetű, szenvedélyes érzelmi tartalmú költemény

─ ─

a szenvedély szétfeszíti a formát: hosszabb, rövidebb, rímtelen sorok, egymásba fonódó mondatok stílusa • a vers expresszionizmushoz közeli • cím: Húsvét = feltámadás • a vers kulcsszavai: vér háború

Malom háború, ami mindent felőröl

gép elembertelenedés

március újjászületés, tavasz

─ ─

a költő nem azt ünnepli, aki győz, hanem aki azt mondja: vége ő harcol a békéért, s ez megszólal a versben is • felkiáltó, felszólító mondatok halmozása • rövid, pattogós mondatok

─

a vers kaotikusnak tűnik, mégis van benne rend → feltételes mondatok (4) • „S ha szétszakad ajkam…” • „ha szétszakad ajkam…” • „s ha ajkam ronggyá szétszakad…” • „de ha szétszakad ajkam…”

─ ─

a vers vége felé már ő mondja ki az igazságot: legyen vége már utána a feszültség feloldódik


80


IRODALOM

Babits Mihály

Ősz és tavasz között ─ ─ ─

amikor ezt a verset írta, már tudta, hogy rákos → megszólal a halálfélelem témája az egyéni elmúlással való szembenézés szerkezetét az évszakváltások (sző-tél-tavasz) és a refrén határozzák meg (páros strófák)


egy szüreti képpel indul a vers kezdetben nem annyira komor, csak a záró hasonlat kelt félelmet ezután minden utalás a halál felé mutat

2. VERSSZAK ─ ─

egyre siető esték, az idő gyors múlásáról van szó (tél) hasonlat és megszemélyesítés

3. VERSSZAK ─ ─ ─ ─ ─

tél a hó fehérségéről a megvetett paplan jut eszébe eszébe jutnak a gyermeki emlékek a hasonlatról eszünkbe jut a halottas ágy is a gyermeki emlékek pozitív, a halálfélelem negatív → hangulati kettőség


szilveszter nem vidám szilveszteri hangulat, az idő kérlelhetetlen múlása hármas alliterácó („mennyi munka maradt”) ismétlések

6. VERSSZAK ─ ─

őrségváltás képe → az emberek születnek és meghalnak → folytonos mozgás a búcsúzás, szomorúság


a természet változik türelmetlen „olvadok”, „elfogy”, „elszáll” → a halál érzése erősödik


az én kerül a középpontba míg a természet újjászületik, ő nem számára nincs újjászületés


mindenkinek egyedül kell megküzdeni e a halállal, már nincsenek barátai elmagányosodás, félelem talán a művei sem élik túl

10. VERSSZAK ─ ─

egy kiszáradt szőlőtő metafora = költő minden hiábavaló, nincs remény, „meg kell halni”


81


IRODALOM

Babits Mihály

Jónás könyve 1)

TÉMA

─ 2)

ELŐZMÉNYE ─ ─

3)

kettőség ironikus, komikus

patetikus

a hétköznapi, nyersebb rétegből használ szavakat

a bibliai nyelv ódonságát használja (nyelvi archaizmus – régies nyelvészet)

pl.:

pl.: „méne”, „dobtál vala”, „fölkele”

„rühelli a prófétaságot” „görcs hajósok”

A MŰ FORMÁJA ─ ─ ─

6)

elbeszélő költemény • lírai önvallomás, mert Jónást magával és a költő /író / művész személyével azonosítja

HANGNEME ─

5)

1938 – Ausztria német megszállása → Babits egész Európa és hazája pusztulásától rettegett felvetődik benne a kérdés: Mit tehet a költő / művész a barbár erőkkel, a háborúval szemben? • felemeli a hangját, megírja a gondolatait, szembeszáll a háborúval

MŰFAJA ─

4)

Babits a Bibliából merítette a témáját, az Ószövetségben található meg Jónás próféta története

egyenetlen hosszúságú sorok páros rímek gyakoriak a sorátlépések

A VÉGSŐ TANÚLSÁG A próféta nem menekülhet a kötelessége elől, mint ahogy a költő sem hallgathat! „mert vétkesek közt cinkos aki néma”

7)

A TÖRTÉNET 1. rész

Az Úr elküldi Jónást Ninivébe, a bűnös városba, hogy prédikáljon és térítse az embereket a jó útra. Ám Jónás elmenekül az Úr parancs elől egy hajóval, de az Isten vihart bocsát a tengerre. Mikor a matrózok rájönnek, hogy Jónás miatt bünteti az Úr őket, beledobják a vízbe. 2. rész Jónás a cethal gyomrában vergődik. A cethal a büntetést jelképezi. Isten rá akarja ébreszteni Jónást a bűnére, ezért három napig szenvedteti. Először nem döbben rá bűnére, lázadozik. A negyedik nap kiszabadul. 3. rész Három napig prédikál Ninive különböző részei. Először kinevetik, nem hisznek neki. A második nap már érdekesnek találják. A harmadik nap a királyi palotához ér, ahol már hallottak róla. Itt csúfot űznek belőle, ezért átkot és pusztulást kiált Ninivére. Azt kéri az úrtól, hogy pusztítsa el a várost, ám Isten ezt nem teszi meg. 4. rész Itt derül kis, Isten miért nem pusztította el Ninivét. Az Úr azt mondja, hogy egy-két emberben még kicsírázott a gondolat és ez már eredmény. Jónás emiatt nagyon dühös lesz. Isten: a költő feladata a prédikálás, a feladat vállalása, az emberekre való hatás.


82


IRODALOM

Babits Mihály

A gazda bekeríti házát ─ ─

─ ─ ─

a vers a kerítés-allegóriával kezdődik • „léckatonáim” = kerítés egy metafora, mely végig vonul egy hosszabb részen visszavonuló, elzárkózó, védekező magatartás • léckerítés = a lírai én védekező fegyvere • ezzel védi a nyugalmát, kizárja az idegeneket „sün életem tüskéi” a hatalmon lévő világnézetből próbálja megvédeni magát ősz = hatalmon lévő világnézet, ami elől a kertjébe zárkózik barbár, gyilkos, hazug, kormos, szemtelen a kerítés nem tudja megvédeni az ősz modern szeleitől

gazda = költő = a régi őre ↔ az új, a modern (az emberi kultúra értékeit próbálja megmenteni) Babits mint Ady, védi a szebb tegnapot és nyíltan kimondja: „a Régi jobb volt!” ─ ─ ─ ─

az emberi életnek a szimbólumba = a régi könyv a vers a reménnyel zárul: szebb jövő → orgona, illat, méhek, tavasz formája: szabálytalan, szabad vershez hasonlít hangulata: a félelem, a nyugtalanság érződik


83


IRODALOM

Babits Mihály

Cigány a siralomházban ─ ─ ─

keserű, kiábrándult, pesszimista vers költészetének összegző jellemzése, számvetése az első három versszak 3 időhatározót tartalmaz • • •

hajdan később ma már

három különféle költői korszakra utal


„hajdan” → költői indulás a versírást a teremtéshez hasonlítja ekkor a forma volt a fontos


„később” → a háború alatti költészete a tiltakozást kifejező expresszionista versek trombitaharang, katonák → háború


„de ma már” → jelen ellentét az előző részekkel szemben könny-hasonlat → szomorúság, bánat, fájdalom, szenvedés

4. VERSSZAK ─

azokért emeli fel a szavát, akik szegénységben élnek

5-6. VERSSZAK ─ ─

a sivár, kilátástalan siralomházi világ tárul elénk (skatulya, tilos) egyetlen kiút: öngyilkosság

7. VERSSZAK ─ ─

„szomorú világ ez!” = konkurencia ezzel a felkiáltással összegzi az eddig elmondottakat, visszatér a címben szereplő képhez, s ezzel egy zárt szerkezetet hoz létre

7-8. VERSSZAK ─

megkérdőjelezi a költészet értelmét, a témához illő formát használ, csak félrímek vannak


84


IRODALOM

1885-1936

Kosztolányi Dezső 1)

ÉLETE ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

─ ─ ─ ─ ─

─ ─ ─ 2)

Szabadkán született 1885-ben apja: Kosztolányi Árpád anyja: Brenner Eulália Csáth Géza unokatestvére (= Brenner József) (kitűnő novellista) 1903: Budapest. Bölcsészkar → Négyesy László stílusgyakorlatai 1906: Budapesti Napló munkatársa rengeteget olvas, elsőként figyel fel Rilkére több nyelven folyamatosan beszél 1907: Négy fal között című verseskötete • Ady Endre kritikája • a két költő felfogása közötti különbség • Kosztolányi egész életében nem tudott szabadulni ennek a kritikának az ironikus, bántó hangnemétől az ún. Ady-revízióig készül a visszavágásra 1908: Boszorkányos esték című elbeszélések • Freud hatása 1910: A szegény kisgyermek panaszai című kötet → elismerés) 1913: Harmos Ilona felesége a felesége lesz →fiuk, Ádám 1919: háború, összeomlás Új Nemzedék című napilap munkatársa • csipkelődően politizáló hangnem • támadások, régi barátai elfordultak tőle • kiábrándult a politikából 1923: Pesti Hírlap → újra nagy lett a munkakedve 1922: első nagy regénye: Nero, a vére költő 1924: A bús férfi panaszai című könyv

REGÉNYEI Pacsira Aranysárkány Édes Anna ─ regényes korszakában észrevehető átalakulás kezdődött a lírájában ─ kortársait meglepte: a rímek nagymestere eldobta a rímeket és szabad verseket írt ─ több figyelmet fordít a védtelen, kiszolgáltatott emberekre

─ ─

Ady halálának 10 éves évfordulóján (1929) a Toll című folyóirat felkérte Kosztolányit, hogy mondjon véleményt Kosztolányi: „Adyt mint költőt és művészt példátlanul igazságtalanul, akaratlanul túlbecsülik”

─

élete vége felé ismerkedett egy nővel, Radákovics Máriával, akibe szerelmes lett • Szeptemberi áhitat

─

1936. november 3-én 51 éves korában meghal.


85


IRODALOM

Kosztolányi Dezső

A szegény kisgyermek panaszai ─ ─ ─ ─ ─

a verseknek nincsenek címeik, egymásba fonódnak a gyermeki lét kerül középpontba a költő beleéli magét egy gyermek szerepébe, az ő szemével láttatja a világot → szereplíra sok az önéletrajzi elem a megjelenő gyermek fél, szorong, retteg mindentől → a cím („szegény”)

MINT AKI A SÍNEK KÖZÉ ESETT… ─ ─

emlékezés áll a középpontban, a múlt képei villannak fel impresszionista stílusú (benyomás)

AZON AZ ÉJJEL ─ ─ ─ ─

téma: nagyapjának a halála (éjszaka + reggel) azt a légkört akarja megteremteni, ami őt akkor körbevette → szorongás, félelem 2 rész • azon az éjjel • azon a reggel állandó ismétlés → fokozza a feszültséget

A RÚT VARANGYOT VÉRESEN MEGÖLIK ─ ─ ─ ─

téma: a gyermeki kegyetlenség → a gyermekek halálra kínoznak egy békát erőteljesen hat a szemre, a látásra • vér → piros • smaragd, türkiz, zafír, pokli sárga, rubin a vers formája szabálytalan 2 rész • hosszabb: mozgalmasabb (igék), kegyetlenség, negatív jelzők • rövidebb: nyugodt, pozitív jelzők

─

csattanó: kimondja az ítéletet

─

költői eszközök • alliteráció • hasonlat: „dolgoztunk, mint a hentesek” • metafora: „mi hóhérok, mit törpe gyilkosok” mi = hóhér = törpe gyilkosok


86


IRODALOM

Kosztolányi Dezső

Boldog, szomorú, dal ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

─

─

─ ─ ─ ─

─ ─ ─ ─

a Kenyér és bor című kötetben jelent meg a férfikor közepén álló író önmagával való elégedetlenségét mutatja be a cím utal a tartalomra • boldog ↔ szomorú • ellentét a vers nagy része ellentéten alapul a költő felsorolja sikereit, elért eredményeit, megvalósult álmait → magabiztosság, harmónia ez a sok felsorolás kelt kételyeket, sejteti a felszín alatti elégedetlenséget furcsa rímek • „Borom is van – szomorítsam” • „rogyó fák – mogyoró mák” → boldogság, gúny, önirónia kulcsszó: „van” • anyagi jólét • családi boldogság • elismertség költői eszközök • ismétlés • gondolatritmus • hasonlat • felsorolás utolsó 12 sor: hangulati változás → „de” felszínre tör az elégedetlenség, a bánat, ami eddig csak sejthető volt ellentét: nappal ↔ éjszaka „Mert nincs meg a kincs,” • kulcsszó: „kincs” = nem • nincs ↔ van → az első részben sokszor előfordult • amit biztosnak tűnt, még sincsen (megsemmisíti az első rész értékeit) a záró részben keresi azt a „kincset”, amire oly nagyon vágyott • „ásom a kincset mélyen” • „zavartan / kezem kotorászva keresgél” kulcsszó: „kincs” szomorú vallomással záródik • „Itthon vagyok itt e világban, / s már nem vagyok otthon az égben” szembeállítja a „föld” és az „égi” létet • itthon (szegénység) – otthon (meg nem valósult gazdaság)

Lehet, hogy a társadalomba való beilleszkedés az álma feladására kényszeríttette. Formája: ─ ─ ─ ─ ─

szabálytalan nincsenek versszakok a sorok egyenlőtlen hosszúak rímképlete: abab, keresztrím asszonánc: csak magánhangzók rímelnek


87


IRODALOM

Kosztolányi Dezső

Hajnali részegség ─ ─ ─ ─

a Számadás című kötet darabja a magyar irodalom egyik legnagyobb gondolati-filozófiai költemény, különleges létértelmezés (hasonlít Babits Esti kérdéséhez) minden filozófiai tan végső kérdésire keresi a választ: Miért él az ember? Mi értelme az emberi életnek? impresszionista hatásai vers → pillanatnyi benyomást próbál megragadni

A vers egy megszólítással kezdődik, egy bizalmas barátjához szól, mert tegezi, és mert ez az ember ismeri a hálószobáját is. Ismerősének meséli el álmatlanságát és vízióját. 1)

SZERKEZETE 1. rész

2. rész

─ ─ ─

─ ─ ─ ─

─ ─

a „De” szócskáig tart a körülményeket írja el látvány → itt még a látványról van szó: sivár, kiüresedett életet mutat be az emberi lét vegetációra értékelődött le erre utalnak a feldöntve, vakon, csalfán, agyvérszegénység, ketrec, sántítva negatív szavak

a „Virradatig” tart az égbolt leírása: látomás „De” → ellentét az égbolt látványa felidézi a gyermekkorát (pozitívum) két hasonlat: „mint az anyám paplanja” „mint a vízfesték, mely irkámra szétfolyt” ─ ─

a hangulat varázslatos, csodálatos, gyermeki, ámulatos égbolt = egy báli estély csillagok = vendégek hold = a bál ura (metaforák és megszemélyesítésekkel teszi még érzékelhetőbbé)

3. rész ─ ─ ─ ─ ─

a végéig tart visszatérünk a való világba a költő bűntudatot és önvádat érez, hogy csak most vette észre ezeket a szépségeket rájött a lét értelmére: a legegyszerűbb dolgokat is értékeljük a vers végén megjelenik a hit: „Úr”


88


IRODALOM

Kosztolányi Dezső

Esti Kornél novellák ─ ─ ─

1925 és 1936 között íródtak mindegyikben a főszereplő Esti Kornél Esti Kornél = Kosztolányi alteregója, egy másik énje, aki kimondja és megteszi azt, amit a költő nem mert

1. FEJEZET ─ ─ ─ ─ ─

ebből derül ki, ki is valójában Esti Kornél: író, aki egy évben, egy napon és egy órában született Kosztolányival • nagyon hasonlítanak, de mégsem azonosak a gyerekkorukat együtt töltötték és jó barátok voltak a novella szerint már 10 éve nem találkoztak Esti Kornél 40 éves, megrohanják az emlékek → felkeresi Kosztolányit az író visszaemlékezve a gyermekkorukra, elénk tárja Esti Kornél alakjait • vásott, féktelen, léha, lázad a társadalmi erkölcsök ellen • jó és rossz egyszerre jelen van Esti Kornélban

2. FEJEZET ─ ─ ─ ─

Esti Kornél 6 éves, először megy iskolába → először találkozik a társadalommal érzései: félelem, szorongás, kétségbeesés a főszereplő átéli a társtalanság, magány, kitaszítottság, a sehova nem tartozás érzését befejezés: az ember tehetsége és szorgalma által megtalálhatja a helyét a társadalomban vagy kitűnhet belőle

18. FEJEZET (UTOLSÓ) ─ ─ ─ ─ ─

a villamosút = élet a tülekedés = az életben vívott harc a jobb helyért mire elérjük helyünket, addigra a villamos a végállomásra ér, azaz meghalunk élet = egy nagy harc valami jobbért ez Esti Kornél metaforikus halálát is leírja (allegorikus)


89


IRODALOM

Kosztolányi Dezső

Szeptemberi áhitat ─ ─ ─ ─

─ ─ ─

témája: a halálközelség kiváltotta az élet gyönyörűsége iránti érzetet, érezni a haláltól való félelmet hangneme: ünnepélyes, himnikus, nyugodt • fohászkodik a „szeptemberi naphoz” (megszólítja) az 5. versszakban jelenik meg a gyermekkor a vers születésének háttere: • a költő már túl volt néhány súlyos műtéten • a költő újra bizakodik, hogy esetleg nyer még éveket • halálközelség • egy utolsó szerelem hatása még megjelenik • a középkori himnuszok könyörgését idézi • lsd.: Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz a gyermekkor megjelenése: 4. versszak, hasonlat („olyan ez éppen, mint gyermekkoromba.”) • gyerekkori emlékek a világ apró részleteinek újrafelfedezése kulcsmondat: „Jaj, minden oly szép még a csúnya is, a fájdalom, a koldus gúnya is…”

─ ─ ─

minden csak jobb lehet, még a csúnya is létezés ↔ nem lét a világ = meseország, minden titkos szépséggel telik meg


90


IRODALOM

Kosztolányi Dezső

Édes Anna KOSZTOLÁNYI PRÓZÁJA ─

egészen más Kosztolányi Dezső prózája, mint a lírája lírája

prózája

nagyon művészi igénnyel megfogalmazott sok költői eszköz igen érzelemgazdag díszes

egyszerű, puritán rövid tőmondatok díszítés nélküli mondatok realisztikus pl.: (novellák, regények)

Regényei – forrása Freud, a pszichoanalízis megteremtője (a tudatalatti érzések bemutatása): Néro, a véres költő Aranysárkány Pacsirta

Édes Anna ─ ─ ─

témája: kettős gyilkosság, melyet egy fiatal cselédlány követ el gazdái ellen középpontban azonban nem a gyilkosság áll, hanem a lelki folyamatok, melyek Annát idáig vezették 20 fejezetből áll, de az első és az utolsó rész nem áll kapcsolatban a történettel

1. FEJEZET „Kun Béla elrepül” ─ nem kapcsolódik a műhöz, csupán időben helyezi el a művet ─ a Tanácsköztársaság bukásakor játszódik (1919) ─ a gúny eszközével elhatárolódik a proletárdiktatúrától 20. FEJEZET „Párbeszéd egy zöldkerítéses ház előtt” ─ megjelenik Kosztolányi alakja ─ Druma Szilárd megy haza két barátjával és meglátják a költő / írót a verandán ─ azon vitatkoznak, hogy Kosztolányi vörös vagy fehér-e, valójában azonban egyik sem ─ megegyeznek, hogy okos ember, mert minden politikát elutasít A regény által feltett kérdések (emberei sorskérdéseket vet fel): ─ kiszolgáltatottság kérdése ─ az egymás iránti közömbösség ─ az emberi részvét és szánalom hiánya SZEREPLŐK Vizy Kornél: 40 év körüli miniszteri tanácsos, a proletárdiktatúra alatt tönkrement Ficsor: házmester, nagy elvtárs (besúgó), spicli, házbizalmi Vizyné: a ház asszonya, aki a legszívesebben kidobná Ficsort → varázsmondat: „volna egy lány…”. Vizyné egyetlen vágya: a tökéletes cseléd megtalálása. Moviszter Miklós: orvos és Vizyékkel lakik, az egyetlen humánus ember, és ő az, aki megérti a gyilkosságot Druma Szilárd: fiatal ügyvéd, meggazdagodik a mű végére Báthori úr: kéményseprő, megkéri Anna kezét, de ő az visszautasítja Patikárius János: úrfi, Vizyék rokona, szeleburdi, léha életű


91


IRODALOM

Édes Anna

ÉDES ANNA ALAKJA ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

Balaton környéki parasztlány katolikus, 19 éves érzékeny lélek, minden durvaságtól visszariadó Kosztolányi a regényében keveset beszélteti a főhőst: • Anna iskolázatlan, gondolatait nehezen önti szavakba • érzékenység érzékeltetése reakció a világgal szemben ösztönösen zajlanak (szaglás) Anna 8 hónapot tölt Vizyéknél, ahol csak ridegséget, közönyt, otthontalanságot, idegenséget tapasztal a szenvedés időszaka Vizyné célja: mintacselédet faragni Annából → ez csak az emberség és a személyiség feladásával jár Vizyék a maguk módján szeretik Annát, de csak büszkélkednek vele, ráerőltetik a mintacseléd szerepet (robotoló gép) → Anna megváltozik, megszűnik embernek lenni, feladja egyéniségét tehát igazi cseléd lesz

─ ─ ─ ─

Vizyné még a magánéletébe is beleszól: elvágja a külvilághoz fűződő kapcsolatait lelkileg zsarolja, hogy ne menjen hozzá Báthori úrhoz Vizyné elveszi a lány önbizalmát, önbecsülését, önállóságát ezt tetőzi be Patikárius Jánossal való kapcsolata, aki élvezeti cikknek használja a lányt: kihasználja és eldobja

─ ─

Anna utolsó tiltakozása: megöli Vizyéket Itt kapcsolódik Freud elmélete: a tudat alatti ereje → Anna ezzel tiltakozik az embertelenség ellen.


92


IRODALOM

Juhász Gyula 1)

ÉLETÚTJA ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

a nyugatosok közül a legszerencsétlenebb sorsú, nagy reményekkel indult a költői pályán. A Négyesy - szemináriumban őt tekintették a legtehetségesebbnek pályája derékbatörésének egyik oka lehetett az örökös vidéki „száműzetés”; labilis, búskomor, magányos 1883: Szeged, kispolgári család 1902-1906: budapesti bölcsészkar (magyar-latin) 1906: Erdélybe kerül tanárnak → csalódás 1907: Budapest, a Lánchídról a Dunába akar ugrani, de egy ifjúkori szerelme arra jár, és közli vele, hogy Szegeden kiadták első kötetét: Juhász Gyula versei Holnap antológia szervezője, színdarabokat rendez • megismeri Sárvári Annát 1911: állás nélkül marad → kinevezés Szlovákiába (Isten háta mögötti zúg) • Anna versek idegbetegsége, depressziója súlyosra fordul 1914: egy szállodában mellbe lövi magát, de megmentik A kórházban újabb szerelem: Eörsi Júlia (újságírónő) 1915: Új versek (kötet) 1918: Késő üzenet (kötet) 1919: Az én vérem (kötet) 1920: Nefelejcs (kötet) Tanári állást újságírásra cserélte 1924: Testamentum (hagyaték) 1929: Az elsők között kapja meg a Baumgarten-díjat és a hozzá járó 4000 pengőt újabb és újabb öngyilkossági kísérletek 1935: Fiatalok, még itt vagyok (kötet) 1937: öngyilkos lesz.


93


IRODALOM

Juhász Gyula

Tiszai csend ─

─ ─ ─

a vers formája szabályos • egy versszak = 2 sor • páros rímek • rímképlete: a a b b c c hangulata: csöndes, nyugodt, szomorkás, romantikus, varázslatos a téma: egy este a Tisza-partján • a tiszai táj, de ezen keresztül magányát akarja megjeleníteni költői eszközök: • alliteráció: „Hallgatják halkan a harmóniát” • metafora: „Hálót fon az est, a nagy, barna pók” (est = pók) • megszemélyesítés: „ballag már a hold”, „hálót fon az est” • gondolatritmus

Tiszai csönd Hálót fon az est, a nagy, barna pók, Nem mozdulnak a tiszai hajók. Egyiken távol harmonika szól, Tücsök felel rá csöndben valahol. Az égi rónán ballag már a hold: Ezüstösek a tiszai hajók. Tüzeket raknak az égi tanyák, Hallgatják halkan a harmonikát. Magam a parton egymagam vagyok, Tiszai hajók, néma társatok! Ma nem üzennek hívó távolok, Ma kikötöttünk itthon, álmodók! (1910)


94


IRODALOM

Juhász Gyula

Tápai lagzi ─ ─ ─ ─ 1)

VERSSZAK

─ ─ 2)

a mindennapi élet nehézségei, a kiábrándult valóság jelenik meg • „izzadnak reggeltől estig” • „az élet itt nem móka”

VERSSZAK

─ ─ 4)

alliteráció: „Brummog a bőgő” (háromszor) hanghatások fontosak (kellemetlen hangok) • kutyavonyítás, repedt harang, varjúk hangja

VERSSZAK

─

3)

Tápé = Szeged melletti falu (Szeged és környéke gyakran megjelenik verseiben a vers formája: szabályos, mert minden versszak 4 soros és a sorokat párosrím köti össze Rímképlete: a a b b c c d d … A vers egy anaforára épül.

a tél leírása • mozdulatlanság, csönd, megállás (a tél kellékeivel) • „végtelen nagy esték” az „ember medve” – metafora

VERSSZAK

─ ─ ─

megszemélyesítés: „elhervad a hold” elhervad, fenékig issza, szürkül → a halál felé mutatnak a vége egy csattanóval zárul → alliteráció, megszemélyesítés

Tápai lagzi Brummog a bőgő, jaj, be furcsa hang, Beléjekondul a repedt harang, Kutyák vonítanak a holdra fel, A túlsó parton varjúraj felel. Brummog a bőgő, asszony lett a lány, Az élet itt nem móka s nem talány, A bort megisszák, asszonyt megverik És izzadnak reggeltől estelig. De télen, télen a világ megáll És végtelen nagy esték csöndje vár, Az ember medve, alszik és morog. Benn emberek és künn komondorok. Brummog a bőgő, elhervad a hold, Fenékig issza a vőfély a bort, Már szürkül lassan a ködös határ, És a határban a Halál kaszál... (1923)


95


IRODALOM

Juhász Gyula

Anna-versek Juhász Gyula költészetének jelentős részét az Anna-versek adják (kb. 70 költemény). A múzsa, Sárvári Anna, a nagyváradi színésznő.

Milyen volt… ─ ─ 1)

a természeti képekhez hasonlítja a nő alakját (a természet és a nő párhuzama) a vers gondolatritmusra alapszik: „milyen volt…”

VERSSZAK

─ a búzamezőhöz hasonlítja a lány hajának színét ─ a nyár megjelenése költői eszközök ─ megszemélyesítés • „jő a nyár” • „szőkék a mezők” ─ ellentét ─ ismétlés 2)

VERSSZAK

─ ─ ─ 3)

az alliterációk zeneiessé teszik a verset • „szeme színére” • „bágyadt búcsúzónál” az ősz megjelenése ég és a lány szeme közti párhuzam

VERSSZAK

─ ─

Anna hangjának megjelenését a rét hangjához hasonlítja megszemélyesítés • „sóhajt a rét” ─ szinesztézia • „meleg szavak” ─ hasonlat • „mely messze, mint az ég” (alliteráció is) ─ alliteráció • „selyme, sem” zeneisége puhává, selymessé válik, s a kép eltávolodik az emlékezőtől • „tavaszból, mely messze,” az „sz”-ek is a távolodást fejezik ki Formája: szabályos, keresztrím (a b a b) Milyen volt… Milyen volt szőkesége, nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők, Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár, S e szőkeségben újra érzem őt. Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel az egek, A szeptemberi bágyadt búcsuzónál Szeme színére visszarévedek. Milyen volt hangja selyme, sem tudom már, De tavaszodván, ha sóhajt a rét, Úgy érzem, Anna meleg szava szól át Egy tavaszból, mely messze, mint az ég.

(1912)


96


IRODALOM

Juhász Gyula

Anna örök ─ ─ ─

1)

RÉSZ (MÚLT)

─ ─ ─ 2)

egy megszemélyesítéssel kezdődik • „az évek jöttek, mentek” és metaforával zárul • élet = erdő a lány alakja jelenik meg, de csak nagyvonalakban

RÉSZ (JELEN)

─ ─ ─ ─ ─ 3)

a vers Anna felejthetetlen emlékéről szól az egész vers egy egység, nincs versszakokra tagolva tartalmilag három részre bontható • Múlt (1-6 sorig) • Jelen (7-12 sorig) • Jövő (13-18 sorig)

ellentétre épül ez a rész erre a „de” szócska utal a 2. rész elején kifejti, hogy mindent elvesztett, ám ezt a végén megcáfolja metafora • „ifjúság = bolondság érzelmi kitörések

RÉSZ (JÖVŐ)

─ ─ ─ ─

kifejti a valóságot → nem tudja már soha többé elfelejteni Annát sok negatív jellegű szó • elvétett, összetépett, elhibázott ami már nem a lánnyal kapcsolatos az rossz a költő a vers végén „imába” foglalja a lány nevét, s ettől a vers vége magasztos lesz • az „Amen” szóval zárja a verset, mely annyit jelent, hogy beletörődött abba, hogy a lányra örökké emlékezni fog. Anna örök Az évek jöttek, mentek, elmaradtál emlékeimből lassan, elfakult arcképed a szívemben, elmosódott a vállaidnak íve, elsuhant a hangod és én nem mentem utánad az élet egyre mélyebb erdejében. Ma már nyugodtan ejtem a neved ki, ma már nem reszketek tekintetedre, ma már tudom, hogy egy voltál a sokból, hogy ifjúság bolondság, ó de mégis ne hidd szivem, hogy ez hiába volt és hogy egészen elmúlt, ó ne hidd! Mert benne élsz te minden félrecsúszott nyakkendőmben és elvétett szavamban és minden eltévesztett köszönésben és minden összetépett levelemben és egész elhibázott életemben élsz és uralkodol örökkön. Amen. (1926)


97


IRODALOM

Tóth Árpád 1)

ÉLETEPÁLYÁLYA ─

2)

(Irodalom 11., 260. oldal)

KÖTETEI ─ 1913: Hajnali szerenád ─ 1917: Lomha gályán ─ 1921: Az öröm illan Műfordításait halála után adták ki ─ Örök virágok ─ Lélektől lélekig (posztumuszok)

3)

KÖLTÉSZETÉNEK JELLEMZŐI ─ ─ ─ ─ ─

az alaphangja minden versére jellemző • bágyadt, tehetetlen, lemondó, állandó szomorúság, mélabú, panaszos hangulatú a betegsége és a szegénysége rányomta bélyegét a verseire az impresszionizmus jellemző verseire művei képekben, hasonlatokban, különös jelzőkben gazdagok • bús, setét, fáradt, furcsa, kopott, beteg a mindennapok elől egy menedékbe menekül, a költészetbe

Például a Meddő órán című verse egy kitűnő példája Tóth Árpád költészetének ─ már a cím kifejezi az érzéseket, előrevetíti a vers tartalmát ─ meddő = üres, terméketlen, értelmetlen ─ a magány, a szomorúság erőteljesen megjelenik ebben a versben ─ az alliterációk és a rímek hihetetlenül zeneiessé teszik a verset.

Meddő órán Magam vagyok. Nagyon. Kicsordul a könnyem. Hagyom. Viaszos vászon az asztalomon, Faricskálok lomhán egy dalon, Vézna, szánalmas figura, én. Én, én. S magam vagyok a föld kerekén. (1913)


98


IRODALOM

Tóth Árpád

Rímes, furcsa játék ─ ─ ─ ─ ─ ─

─ ─ ─

formai szempontból az egyik legbravúrosabb verse könnyedén játszik a rímekkel, amitől igen zeneies lesz a mű (tisztarímek és asszonáncok váltogatják egymást) a forma és a tartalom között ellentét található • forma: csilingelő rímek • tartalom: halálvágy, lemondás, szomorúság ellentét feszülhet a költő vágyai és a valóság között • vágy: a gazdag élet • valóság: szegénység, szomorúság a vers egy szerelmi vallomás • egy nőnek írja, mert nem tud drága ajándékot venni neki • zene = vers („Nem adhatok tenéked, / Csak ily borús zenéket.”) a versben a költő képzelete, fantáziája az egekig szárnyal: a 4. versszaktól bejárja a gazdagok világát és beleképzeli magát ebbe az életbe. • kastély, vadászat, antik görög-római városok, Svájc hegyei, egzotikus tájak • ezek helyett csak a szegénység jut a költőnek. • két dolog boldogítja: a szeretett nő és a költészet a vers végén a halálképe jelenik meg („Meghalni volna jó ma...”) hasonlat • „Vérszinezi e verset, / Mint halvány őszi rózsa / Szirmát az őszi rozsda.” • „Zsongítson furcsa hangja, / Mint füstös képü banda:” megszemélyesítés • „mereng sok régi márvány” • „vinne halk fedélzet”

Rímes, furcsa játék Szeszélyes, bús ajándék E rímes, furcsa játék, Ó, zokog, bár negédes, Fogadd szivedbe, édes!

Vagy tán az volna szebb lét: Nézni istennők keblét, Hol antik ívek árnyán Mereng sok régi márvány...

Mert csupa szívbe vert seb Vérszinezi e verset, Mint halvány őszi rózsa Szirmát az őszi rozsda.

Vagy Svájcban lenni vendég: Csodálni naplementét, Vagy vinne halk fedélzet, Hol a banános dél szebb...

De lásd, egyebem nincsen, Se birtokom, se kincsem, Nem adhatok tenéked, Csak ily borús zenéket.

Ó, mind e rím mi kába, Ó, mind e vágy hiába, Nekünk, két árva rabnak, Csak sóhajok maradnak...

Szebb volna büszke kastély Termén egy fényes estély, Vagy lágy keréken zajló Kocsidba drága pejló...

De hallgasd most e verset, E torz kedvvel kevertet, Zsongítson furcsa hangja, Mint füstös képü banda:

Vagy elrobajló fülke Ringó pamlagján dülve Elnézni, merre foszlott A sok táviró-oszlop...

Itt flóta, okarína S hegedűk soka rí ma, Száz hangszer, minden rím más, S vén bánatom e prímás.

Vagy űzni falka fürtjét, Hallani hallali kürtjét, Míg elfakul porosra A frakk vidám pirossa...

Izzék a dal duhajjá, Csattanjon vad csuhajjá, Majd haljon el sohajtón, Fejem öledbe hajtom.

Csönd. Ajkaim lezárvák. Ringass: árva az árvát, Így, sírj csak, rámhajolva, Meghalni volna jó ma...

(1916)


99


IRODALOM

Tóth Árpád

Körúti hajnal ─ ─ ─

formája: szabályos, 5 versszak, 5 sor rímképlete: a b a a b, c d c c d téma: hajnal hasadás • egyetlen pillanat, amikor az első napsugár megjelenik (impresszionista) Költői eszközök ─ alliteráció • vak volt, szennyes szürke ─ megszemélyesítés • „vak volt a hajnal” • „aludtak a boltok” • a Nap csókot dob egy munkáslány kezére ─ hasonlat • „az álmos vicék, / Mint lassú dsinnek” ─ metafora • vad kővidék = utca (csonka metafora) • napsugár = parázs (zsarát) • zöld konty = lombkorona ─ szinesztézia • „a színek víg pacsirtái zengtek:” • „lila dalra kelt” A vers tartalmilag keretes szerkezetű, mert az első és az utolsó versszak tartalmilag keretbe foglalja a verset. Körúti hajnal Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még Üveges szemmel aludtak a boltok, S lomhán söpörtek a vad kővidék Felvert porában az álmos vicék, Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok. Egyszerre két tűzfal között kigyúlt A keleti ég váratlan zsarátja: Minden üvegre száz napocska hullt, S az aszfalt szennyén szerteszét gurult A Végtelen Fény milliom karátja. Bűvölten állt az utca. Egy sovány Akác részegen szítta be a drága Napfényt, és zöld kontyában tétován Rezdült meg csüggeteg és halovány Tavaszi kincse: egy-két fürt virága. A Fénynek földi hang még nem felelt, Csak a szinek víg pacsirtái zengtek: Egy kirakatban lila dalra kelt Egy nyakkendő; de aztán tompa, telt Hangon a harangok is felmerengtek. Bús gyársziréna búgott, majd kopott Sínjén villamos jajdult ki a térre: Nappal lett, indult a józan robot, S már nem látták, a Nap még mint dobott Arany csókot egy munkáslány kezére...


100

(1923)


IRODALOM

Tóth Árpád

Elégia egy rekettyebokorhoz ─ ─ ─ ─

A vers egy alapmetaforára épül • virág = hajó → lírai én = hajó → összes ember = hajó A vers egy látványtól indul el és a látomásig jut. • látvány: fűben fekszik • látomás: a világ képe a közelitől halad a távoli felé 1917-ben írta → az I. világháború borzalmai

Formája: ─ 1)

VERSSZAK

─ ─ ─ ─ 2)

egy természeti képpel indul: a költő lefekszik a fűbe egy rekettyebokor alá a konkrét kép lassan átvált vízióvá és a virágokat hajónak képzeli a költő hasonlat: „én árva óriáskénk” metafora: sóhaj = vihar, vész; szelíd arany hajóraj = virágok (csonka metafora)

VERSSZAK

─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ 3)

szabályos, 6 darab 8 soros versszakból áll, rímképlete: a b a b c d c d

a virágok boldog életéről ír, s irigységet érez csonka metafora: lomha óriás = költő anafora: „tűrjétek kedvesen” alliteráció: „bányáiból a bú”; „mily mondhatatlan” ismét visszatér a szomorúság ellentétre épül ez a versszak: szomorú költő ↔ boldog virágok metafora: árva szörny = ember

VERSSZAK

─ ─

folytatja a megkezdett gondolatot: a virágok gondtalan és boldogtalan életet élnek „Az öntudat nem űz, a konok kapitány.” megszemélyesítés

alliteráció

metafora 4)

VERSSZAK

─ ─ ─ 5)

VERSSZAK

─ ─

6)

metaforával kezdődik ellentétben áll a 2. és a 3. versszakkal → csupa negatív dolgot ír magáról • kín, őrült, vad, bú, roncs, hörgők oxymoron: „létentúli lét”

kitágul a kép → megjelenik az emberiség, a „testvér-emberek”, akik kapzsiak a vér és a könny özönvize kép jelenik meg • megjelenik a bibliai kép, de a költő fél attól, hogy nem lesz egy igaz ember sem (Noé), akinek Isten megkegyelmez

VERSSZAK

─ ─

egy szörnyű vízió, a végkifejlet jelenik meg → az emberiség kihal hangulati váltás: csönd, béke, szivárvány, boldogság


101


IRODALOM

Tóth Árpád

Elégia egy rekettyebokorhoz Elégia egy rekettyebokorhoz

Elnyúlok a hegyen, hanyatt a fűbe fekve, S tömött arany diszét fejem fölé lehajtja A csónakos virágú, karcsú, szelíd rekettye, Sok, sok ringó virág, száz apró légi sajka. S én árva óriásként nézek rájuk, s nehéz Szívemből míg felér bús ajkamra a sóhaj, Vihar már nékik az, váratlan sodru vész, S megreszket az egész szelíd arany hajóraj.

Én is hajó vagyok, de melynek minden ízét A kínok vasszöge szorítja össze testté, S melyet a vad hajós őrült utakra visz szét, Nem hagyva lágy öbölben ringatni búját restté, Bár fájó szögeit már a létentúli lét Titkos mágneshegyének szelíd deleje vonzza: A néma szirteken békén omolni szét S nem lenni zord utak hörgő és horzsolt roncsa.

Boldog, boldog hajók, vidám lengők a gazdag Nyárvégi délután nyugalmas kék legén, Tűrjétek kedvesen, ha sóhajjal riasztgat A lomha óriás, hisz oly borús szegény. Tűrjétek kedvesen, ha lelkének komor Bányáiból a bú vihedere kereng fel, Ti nem tudjátok azt, mily mondhatlan nyomor Aknáit rejti egy ily árva szörny, egy - ember!

És hát a többiek?... a testvér-emberek, E hányódó, törött vagy undok, kapzsi bárkák, Kiket komisz vitorlák vagy bús vértengerek Rettentő sodra visz: kalózok s könnyes árvák, Ó, a vér s könny modern özönvizébe vetve Mily szörnyü sors a sok szegény emberhajóé: Tán mind elpusztulunk, s nincs, nincs közöttünk egy se, Kit boldog Ararát várhatna, tiszta Nóé.

Ti ringtok csendesen, s hűs, ezüst záporok S a sűrű napsugár forró arany verése Gond nélkül gazdagúló mélyetekig csorog, Méz- s illatrakománnyal teljülvén gyenge rése; Ti súlyos, drága gyöngyként a hajnal harmatát Gyüjtitek, s nem bolyongtok testetlen kincs után, Sok lehetetlen vágynak keresni gyarmatát Az öntudat nem űz, a konok kapitány.

Tán mind elpusztulunk, s az elcsitult világon Csak miriád virág szelíd sajkája leng: Szivárvány lenn a fűben, szivárvány fenn az ágon, Egy néma ünnepély, ember-utáni csend, Egy boldog remegés, és felpiheg sohajtva A fájó ősanyag: immár a kínnak vége! S reszketve megnyilik egy lótusz szűzi ajka, S kileng a boldog légbe a hószín szárnyu Béke.

(1917)


102


Irodalom. 11. osztály

Recommend Documents