Integrált szántóföldi növénytermesztés II. (SMKNT4013AN)
Rostnövények integrált termesztésének elemei Rostkender, Rostlen Agrármérnök MSc II. évf. 2016. április 20.
Rostnövények
A trópusi, szubtrópusi országokban jellemzőbb a termesztésük
gyapot, kenaf, rami, jukka, juta, selyemmályva, Musa
Hazánkban két rostnövényt termeszthetünk sikerrel
csapadékigénye miatt a rostlen termesztése nehézkesebb, kendert az alföldön is
Rostnövények
EuroStat
Rost len Rost kender Összes rostnövény
terület, ezer ha termésátlag, t/ha 2000 2005 2010 2015 2000 2005 2010 2015 0 0 0 0 : : : : 0,1 0,5 0 0,5 : : : : 0,1
0,5
0
0,5
:
:
:
:
Kender Cannabis sativa
Kender Cannabis sativa
Cannabinaceae – kenderfélék kis méretű elágazó karógyökér dudvás szárában levő rost a gazdasági termés levél ujjasan összetett, 7-11 levélkéből
Kender Cannabis sativa
emt: 20g kétlaki növény porzós virágzat bogernyő termős virágzat bogernyős füzér termése makkocska, száraz, zárt termés egyetlen maggal
Cannabis sativa Ázsiából, Amerikából és Afrikából származtatható
magas, nyúlánk termetű szártagjai hosszúak és terjedelmesek gyökérrendszerük terebélyes levelei keskenyek
Magas THC és CBD tartalom
Cannabis ruderalis alacsony, gyomos, bozótos növény virágzási szakasz nem függ fényciklus változásától Alacsony THC tartalom
Cannabis indica
Pakisztán és India környékéről származik bokros növekedés sűrű gyökérrendszer szilárd szárak, széles levelek tömör és kövér virágok lombozata sötétzöld (néhány fajta levelei gubók mentén pirossá, lilává változnak) Magas THC és CBD tartalom
Csak a termesztett kendernek van rostipari gazdasági értéke négy alakköre: Északi kender: rövid tenyészidejű, hosszúnappalos, 150 cm magas, elágazásra hajlamos, gyenge minőségű típus Déli kender: hosszú tenyészidejű, magas szárú, értékes rostú típus
Középorosz kender: közepes tenyészidejű, magas szárú (3-5 méter), kevésbé elágazódó típus Ázsiai kender: közepes szármagasságú, elágazódó, hosszú tenyészidejű típus
Termesztési cél
Háncsrost-tartalom Ponyvák, zsákszövetek, kötelek Mellékterméke a pozdorja (bútorlap) Gyógyszeripari és kábítószer-termelés (hasis) – a THC/CDB tartalom függvénye
Kender
Hímkender gyökérzete sekélyebb Tenyészidő végére elfásodó lágy szár 100-300 cm is lehet, vastagsága 3-9 mm ideális a hosszú, vékony szár Rostsejtek a háncs és bőrszövet között Hímkender rostanyaga értékesebb Kórótermés: 7,5-9 t/ha, rosttartalom: 23-24%
Ökológiai igények HŐIGÉNY: csírázáshoz elég alacsony hőmérséklet, de melegigényes (rostkender hőösszeg igénye alacsonyabb, mint a magkenderé) VÍZIGÉNY: vízigényes, jó vízhasznosítási képesség augusztusi esős idő minőségrontó
TALAJIGÉNY: igényes jó termőterületre rostkendernek: tápanyagban dús, mélyrétegű jó magkendernek: láp- és öntéstalaj
ELŐVETEMÉNY IGÉNY: önmaga után hosszabb ideig termeszthető pillangósok jó elővetemények kiváló gyomelnyomó képesség vetésváltásban két gabona közé kerülhet TÁPANYAG IGÉNY: tápanyagigényes, N óvatosan (ronthatja rostok minőségét) istállótrágyázást meghálálja
Vetési idő: március eleje, április vége Rostkender gabonasortáv (2-4 cm mély) 4-4,5 millió csíra (80-85 kg mag/hektár) Magkender 70 cm sortáv 60-70000 tő (10 kg mag/ hektár)
Ápolás
Gyom Kártevő Kórokozó
Betakarítás
Kévékbe szedik (hím kender túlérése előtt)
Kúpokban szárítják
Bálába gyűjtik
Len Linum usitatissimum
Olajlen Linum usitatissimum
Linaceae – lenfélék egyszerű főgyökér szára talaj felszíntől elágazó, 40-50 cm magas szórt állású, ülő, lándzsa alakú levelek
Rostlen Linum usitatissimum
Linaceae – lenfélék egyszerű főgyökér 40-110 cm közötti szár technikai szár: első elágazásig szórt állású, ülő, lándzsa alakú levelek
Olajlen Linum usitatissimum
emt:6-9g macrocarpa virágzata sátorozó többes bog virágja kék színű zárt tok termés mag lapos tojásdad, köldöknél elkeskenyedő, kissé csúcsosodó
Rostlen Linum usitatissimum
emt:3,5-6,0g microcarpa virágzata sátorozó többes bog virágja kék színű zárt tok termés mag lapos tojásdad, köldöknél elkeskenyedő, kissé csúcsosodó
sárga vagy barna színű - olajban gazdag /35-40 %/, lapos tojásdad alakú mag A rostlenmag ezermagtömege 7-8 g az olajlené 9-15 g
A rostlen (Linum usitatissimum)
Szőnyegek, kárpitok, törölközők, terítők (finomabb anyagot ad) Műszaki szövetek, cipőipar is alkalmazza Magyarországon főleg a Dunántúlon termesztették
HŐIGÉNY: OLAJLEN
ROSTLEN
közepesen hőigényes, viszont melegigényesebb, mint a rostlen.
nem hőigényes , szereti a hűvösebb klímát
jól tűri a meleget és a szárazabb periódusokat is
nem tűri jól a meleget és a szárazabb periódusokat
kedvező számára a folyamatos meleg időjárás.
kedvező számára a folyamatos hűvös, nedves időjárás.
VÍZIGÉNY: OLAJLEN
ROSTLEN
nedvességigénye alacsonyabb a rostlenénél, kedveli a folyamatos jó vízellátást
nedvességigénye magasabb mint az olajlené
szárazságtűrő képessége jó, DE virágzáskor fellépő aszály terméshozamot, éréskor kényszerérett lehet a mag
szárazságtűrő képessége rossz, főleg a virágzásig tartó időszakban igényel sok nedvességet.
csap. időjárásnál éréskor a magvak kicsírázhatnak a tokban -> rontja a minőséget.
a magas talajvizet nem bírja.
TALAJIGÉNY: OLAJLEN mivel a gyökérzete sekélyen van, így a jó víz-, levegő- és hőgazdálkodású, semleges kémhatású, enyhén meszes, tápanyaggal közepesen ellátott (mezőségi, réti) talajokat kedveli
ROSTLEN gyökérzete sekélyen van, így a jó víz-, levegő- és hőgazdálkodású, semleges kémhatású, enyhén savanyú, tápanyaggal közepesen ellátott talajok (barna erdőtalaj)
Túl jó talajokon --> megdőlés A sekély termőrétegű, illetve szélsőséges talajok nem alkalmasak a rost- és olajlen termesztésére
ELŐVETEMÉNY IGÉNY: OLAJLEN
ROSTLEN
önmaga után pár évig ne
önmaga után 6-7 évig ne
jó: őszi-és tavaszi árpa közepes: búza, kapások rossz: hüvelyesek, repce, napraforgó
jó: kalászosok közepes: kukorica rossz: hüvelyesek, repce, napraforgó
előveteménye lehet búza
OLAJLEN
ROSTLEN VETÉS:
13-16 millió csíra/ ha
25-29 millió csíra/ha
gabonasortáv, de kétszeresére is vethető (24cm)
gabonasortáv (12 cm) de lehet ennél kisebbre
sekélyen (2-3cm) kell vetni
sávos csoroszlyákat szerelünk gabonavetőgépekre
száraz talajon célszerű vetés utáni hengerezés
Ápolás
Gyom Kártevő Kórokozó
Öntözés
Betakarítás
Nyűvés (sárga érés)
Gobózás
Renden szárítás Bálázás
A lenkóró elsődleges földolgozása
Nyüvés (betakarítás): a kórót gyökerestől kihúzzák a földből Gubózás: a magok eltávolítása, többnyire a nyüvéssel egyidejűleg a betakarításkor elvégzik Áztatás: a fás részek fellazítása Tilolás: a fellazult fás részek rostról való eltávolítása
A kender elsődleges földolgozása
(A kender elsődleges megmunkálása lényegében a lenével azonos): Feltárás (a rostok elválasztása a lenkóró egyéb szöveteitől áztatással, amit szárítás követ) A kórók törése, Majd a rostok és a fás részek szétválasztása tilolással
Melléktermékek
A nem fonható kócot tömítőanyagként használják például vízvezeték-csatlakozások tömítésére, vagy a kárpitosiparban tömőanyagnak A magból kisajtolt olaj étolajként, kence, szappan és kozmetikai cikkek A sajtolásnál visszamaradt olajpogácsa állati takarmányozásra , étolajként használt kendermagolaj tele omega3-és 6 zsírsavakkal A pozdorjából cellulózt, papírt és hőszigetelő lapokat gyártanak
Köszönöm a figyelmet!
