Infokommunikációs rendszerek
2.ea
Dr.Varga Péter János
Elérhetőségek 2
Dr.Varga Péter János e-mail:
[email protected] Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Telefon: +36 (1) 666-5140 Cím: 1084 Budapest, Tavaszmező u. 17. C ép. 508 WEB: www.vpj.hu
Ajánlott irodalom 3
HTE online könyve: Távközlő hálózatok és informatikai szolgáltatások Link: http://regi.hte.hu/online_konyv Könyv címe
Jegyzetszám
Szerzők
Híradástechnika I. (prezentáció)
2046
Lukács-Mágel-Wührl
OE KVK 2090
Lukács-Wührl
Híradástechnika I. (könyv)
Számonkérés 4
Követelmény típus:
Évközi jegy
Osztályzatok - 60% :
1
61-70%: 71-80%: 81-90%: 91-100%:
2 3 4 5
Számonkérés 5
Utolsó alkalommal ZH (2014.05.03.) A pótlás módja: A hiányzás miatt meg nem írt és az elégtelen zárthelyi szorgalmi időszakban 1 alkalommal, előre megbeszélt időpontban pótolható,javítható. (2014.05.10) Szorgalmi időszakon kívül a zárthelyik javítása, az évközi jegy pótlása, javítása a TVSZ előírásai szerint lehetséges.
Infokommunikációs rendszerek 6
Infokommunikációs rendszerek Távközlő hálózatok
Informatikai hálózatok
Műholdas hálózatok Mobiltelefon hálózatok
Műsorszétosztó hálózatok Műsorelosztó hálózatok Technológiai hálózatok
7
Műholdas kommunikáció
8
Helymeghatározás
Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik 9
Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik 10
A LEO [Low Earth Orbiter ] magába foglalja az IRIDIUM (780 km ), ARIES (1018 km) és a GLOBALSTAR (1389 km ) rendszereket. A MEO [ Medium Earth Orbiter ] magába foglalja a ICO PROJECT 21 (10 355 km), és az ODYSSEY (10 373 km) valamint a ELLIPSO (7800 km) rendszereket. A GEO [Geostationary Earth Orbiter ] a maga 36 000 km magasan lévő pályájával , magába foglalja a AMSC ( US és CANADA ) , AGRANI ( közép ÁZSIA és INDIA ) ACeS ( dél-kelet ÁZSIA ), és az APMT ( KÍNA ) műholdakat.
Global Positioning System 11
Globális helymeghatározó rendszer A Földön (és „környezetében”) Időjárástól, helyszíntől független „Csak” látni kell az égboltot Bárki által használható (egyutas) Korlátozható (SA/katonaság)
A Global Navigation Satellite System felépítése 12
Űrszegmens Földi követő és vezérlőállomások Felhasználói szegmens
NAVSTAR (USA) 13
24/(31)/31 (terv./ker./műk.)műhold ~20.200 km magasságban (átlagos, Föld tömegk.) 6 pályasík (4-6 műhold/pályasík) 55° inklináció (a földi egyenlítőhöz viszonyítva) A pályasíkok 30°-onként az egyenlítő mentén 4 követő és 2 követő/vezérlő állomás (Hawaii, Ascencion, Diego Garcia, Kwayalein, Colorado Springs) 12 sziderikus óra a keringési idő: 11ó58p2,04527s ~1600-1800kg, ~6 m nyitott napelem
NAVSTAR (USA) 14
ГЛОНАСС (CCCP, ma Oroszország) 15
24 (19keringő)/11 működő műhold ~19.100 km magasságban keringenek 3 pályasík (8+1 műhold/pályasík) 64.8° az egyenlítő síkjával bezárt szög A pályasíkok 120°-onként 11 óra 15 perc keringési idő ~1300-1500 kg, 3-7 év élettartam
ГЛОНАСС (CCCP, ma Oroszország) 16
Galileo (Európai Unió – civil üzemeltetés) 17
27/30 műhold / 3 pályasík (9+1 műhold/pályasík) 2005.december végén = az 1. műhold már sugároz ~23 222 km, 56° p. inklináció, 14 óra 4 perc ker. ~675 kg, ígért teljes kiépítettség (FDS) ~2008 új frekvenciák L5 (E5A-B) 1164-1215MHz, (E6- 12601300 MHz), E2-L1-E1 1559-1591 MHz !!! Pozitívum: civil, független, pontosság, integritás adatok akár 6 másodpercen belül, ingyenes is Negatívum: civil (pénzforrás), várhatóan 4-8 év mire rendszerbe áll, új GNSS vevők kellenek L1!-L5-L2
Galileo (Európai Unió – civil üzemeltetés) 18
BEIDOU-2 (Pejtou-2) / Compass 19
35 (5 GEO+30 MEO pályán) műhold 2007. november végén = az LBS Beidou-1 működik (3 műhold GEO-n, + 1 műhold MEO-n is sugároz ~21 500 km ígért teljes kiépítettség (FDS) ~2010 10 méter, open service Pozitívum: újabb globális helymeghatározó rendsz., még több műhold (műholdszegény helyeken is) Negatívum: új GNSS vevők kellenek, Galileo konkurens, katonai rendszer
BEIDOU-2 (Pejtou-2) / Compass 20
Helymeghatározás elve 21
1 ismert távolság esetén a helyzetünk
R=20.200 km Gömbfelületen bárhol
Helymeghatározás elve 22
2 ismert távolság R1=20.200 km R2=20.199 km A két gömbfelület metszésében lévő körön
Helymeghatározás elve 23
3 ismert táv, háromszög
R1=20.200 km R2=20.199 km R3=20.201 km A három gömbfelület metszésében 2 pont!!!
Helymeghatározás elve 24
4 ismert táv = egyértelmű R1=20.200 R2=20.199 R3=20.201 R4=20.202
km km km km
1 pont!!!
GPS adatok 25
Ismert, hogy a GPS által kisugárzott jelek rendkívül kis teljesítményűek: -130 dBmW (0 dBmW = 1 mW, 50 dBmW = 100W)
Mint bármely más rádiójelet, a GPS jeleit is lehet zavarni Egy pikowatt (10-12 W) teljesítményű interferencia forrás is elegendő a GPS jel tönkretételéhez Jelenleg egyetlen civil GPS frekvencia létezik, a civil vevők döntő többsége egyfrekvenciás. A modulált kód jól ismert A GPS jamming technológia nem titkos, egyszerű, házilag összeszerelhető jammer modellek leírása megtalálható az Interneten, komolyabb berendezéseket meg is lehet vásárolni.
GPS adatok 26
A GPS műholdak két jelet sugároznak: L1 vivő 1575,42 MHz L2 vivő 1227,60 MHz Mindkét vivő frekvenciája nagypontosságú atomórához szinkronizált. Mindkét vivőt úgynevezett „P” kóddal modulálják, az L1-et továbbá úgynevezett „C/A” kóddal.
GPS civil felhasználása 27
Közlekedés/Áruszállítás Emberi élet védelme Földmérés/Térinformatika Környezetvédelem Időszinkronizálás Katasztrófa elhárítás Precíz mezőgazdálkodás Távközlés Bankügyletek
GPS katonai felhasználása 28
GPS sebezhetősége 29
Nem szándékos zavarás Az ionoszféra okozta interferencia Rádióforrások okozta nem szándékos interferencia Szándékos zavarás Jamming Spoofing Meaconing Emberi tényező GPS vevők tervezési hibái Navigációs rendszerek üzemeltetési hibái Felhasználói ismeretek hiánya
Nem szándékos zavarás 30
Az ionoszféra okozta interferencia Rádióforrások okozta nem szándékos interferencia URH adók 23-as, 66-os és 67-es TV csatornák Digitális TV adások Ultra szélessávú radar és kommunikációs berendezések Hibásan működő adók Műholdas Mobil Telekommunikációs Szolgáltatások Horizont feletti radar
Szándékos zavarás 31
GPS Jamming Elegendően „nagy” energiájú és megfelelő karakterisztikájú zavaró jel kibocsátása a GPS frekvenciákon interferenciát okoz. Zavaró jel típusa lehet: keskenysávú folyamatos adás a GPS sávban, szélessávú folyamatos adás sáv átfedéssel, szórt spektrumú (spread spectrum) GPS jelhez hasonló GPS Spoofing A gyanútlan GPS felhasználó megtévesztésére valódinak tűnő hamis C/A jelek kisugárzása -> a számított pozíció távolodik a valódi helyzettől GPS Meaconing jelvétel és késleltetett újrasugárzás, amellyel összezavarják a vevőket
Szándékos zavarás 32
Helymeghatározási példa 33
GPS/GSM modem személy, tehergépjárművekbe telepítve
Helymeghatározási példa 34
35
VSAT
A VSAT hálózat előnyei 36
Rugalmas, gyors telepíthetőség Ország → régió teljes lefedése Azonnali kommunikáció lehetősége Földi infrastruktúrától független fejletlen területek kiszolgálása Magas rendelkezésre állás
VSAT felhasználási területek 37
Dedikált összeköttetések Földi ADSL jellegű szélessávú, kétirányú Internet elérés VPN hálózatok részleges vagy egységes kiszolgálása Nemzetközi hálózatok kialakítása Teljes értékű backup (földi hálózattól teljesen független összeköttetés biztosítása) Mobil szélessávú megoldások (Express, Mobil IP) Video és képi információk átvitele Trunking (pl. GSM, Tetra hálózatok) Támogatott protokol: TCP/IP Sávszélességek: 1M/256K - 18/4 Mbps (letöltés/feltöltés)
Mobil műholdas megoldások 38
1 gombnyomásra üzemképes Automatikus műholdra állás Gyors műholdra állás (kb. 5 perc) Könnyen szállítható Nem kell minden helyszínen összeszerelni szétszerelni
Nem igényel szakértelmet Nem igényel fizikai munkát Tömege kompletten: <100kg
39
Műholdas telefonok 40
Inmarsat globális lefedettség egyidejű hang és szélessávú (max. 492 kbps) adatátvitel garantált sávszélességű adatátvitel (streaming), értéknövelt szolgáltatások. Kézi készülék
Iridium globális lefedettség hang, korlátozott sávszélességű adatátvitel
Műholdas telefonok 41
Inmarsat
Iridium
Thuraya
Hangátvitel
van
van
van
Adatátvitel
max. 492 kbps
alapszintű
max. 444 kbps
Garantált adat (Streaming)
max. 256 kbps
nincs
max. 384 kbps
GSM lehetőség
nincs
nincs
van
teljes Föld (kivéve a sarkok)
teljes Föld
Afrika, Európa, Ázsia
WLAN
van
nincs
nincs
ISDN
van
nincs
nincs
Menet közbeni megoldás
van
van
van
Lefedettség
Eszközök és lefedettség 42
Lehetőségek 43
44
45
46
DVB
Digitális Televíziózás az EU-ban 47
1961, Stockholm: nemzetközi, analóg frekvenciakiosztás 1998, UK: az első digitális, földfelszíni sugárzás az EU-ban 2006, Genf: nemzetközi, digitális frekvenciakiosztás Az átállás lépésekben történik Előírás: digitális átállás 2014-ig
Magyarországon 48
1999: földfelszíni digitális sugárzás tesztelésének kezdete 2004-től: földfelszíni digitális műsorszórás kísérleti jelleggel 2006, Genf: digitális televíziós sugárzáshoz hazánk 8 multiplexet kap 2008-ban kell beindulnia a DVB-T szolgáltatásnak 3 multiplexen 2013 novemberig leállítják az analóg műsorsugárzást
Digital Video Broadcasting 49
Páneurópai szervezet 1993-ban jött létre a digitális műsorszórás rendszerének kiépítésére Feladata: a szabványos digitális televíziós sugárzás összehangolt bevezetésének koordinálása a különböző országokban
Digitális műsorszórás fajtái 50
DVB-S (műholdon keresztül): nagy terület fedhető le vele egyirányú kommunikáció
Digitális műsorszórás fajtái 51
Digitális műsorszórás fajtái 52
DVB-C (kábelen keresztül): az interaktivitáshoz szükséges válaszcsatornát magában foglalja, nagy kapacitást biztosít, nem befolyásolja az időjárás kétirányú kommunikáció
Digitális műsorszórás fajtái 53
DVB-T (földfelszíni): olcsó általában ingyenes mobil lehetőségek biztosít egyirányú kommunikáció
Digitális műsorszórás fajtái 54
DVB-H(mobil-tévé) A telefon bármikor kéznél van Kicsi és hordozható Zenehallgatással, videó-rögzítéssel összekapcsolható
DVB-T 55
Előnyei: Kiváló képminőség Zajmentesebb: nincs szellemkép, nincs szemcsésedés, nincs villódzás, nincs színtorzulás CD minőségű hang: sztereo, Dolby Surround vagy többnyelvű kísérőhang Mobilitás: mozgás közben, akár autóban ülve is ugyanolyan tökéletes vétel Egy mai analóg csatorna helyén több (akár 6) kiváló minőségű műsor átvitele is lehetséges Lehetőség van HDTV adásokra Ráépíthető az analóg infrastruktúrára A kép- és hangjeleken kívül egyéb információk továbbítása (pl: a műsor adatai)
DVB-T 56
DVB-T 57
58
DVB-T 59
Hátrányai: A vétel minőségét szélsőséges időjárási viszonyok befolyásolhatják Alacsony vételi jelszintnél drop-out-os lehet a kép, a hang pedig kimaradozhat Nagyobb mértékű jelszint csökkenés a vétel hirtelen megszűnésével jár
DVB-T mérés 60
DVB szolgáltatások 61
Programkalauz (EPG) Video-on-demand Sport és „pay-per-view”
62
Platformok sávszélessége 63
Kábel (DVB-C) Analóg csatornák (leendő multiplexek) száma Teljes elérhető sávszélesség MPEG-4 SD csatornák száma MPEG-4 HD csatornák száma
Földi (DVB-T)
Műhold (DVB-S)
induláskor: 3 max. 96 4Gbps 2100 380
max.: 7 72Mbps induláskor: 30 max: 60 induláskor: 10 max: 18 (21)
110 5Gbps űrszegmensenként 2700 űrszegmensenként 500 űrszegmensenként
TV jelátviteli technológiák összehasonlítása 64
DVB-T Egyirányú, korlátos sávszélességű közeg
Sat Leghatékonyabb broadcast TV jel szétosztás Egyirányú közeg
KTV Aszimmetrikus, kétirányú nagy sávszélességű közeg
Optika Extrém nagy sávszélességű kétirányú közeg Leg időtállóbb
A TV szolgáltatás evolúciója 65
2010 előtti idők Infrastruktúra alapú szolgáltatás Döntően tradicionális lineáris TV-zés Fogyasztási kényszer Műsorcsomagok
2010-2015 között Nem infrastruktúra alapú szolgáltatás Igény szerinti TV-zés
2015 után Személyre szabott bitfolyam Érdeklődési kör alapú TV-zés Ajánló rendszerek, hálózati intelligencia
Előfizetői sávszélesség igény 66
TV Broadcast csökken HD műsorok száma növekszik Interaktivitás igénye nő
Internet Átlag sávszélesség nő
Telefon Hang- kis sávszélesség igény Videotelefon
Új előfizetői szokások 67
Lineáris TV-zés csökkenése hosszútávon Igény szerinti videózás Több képernyős fogyasztás Letöltés Streamelés
Előfizetői sávszélesség szükséglet 68
Ma elérhető sávszélesség 240Mbps Letöltéshez? 240Mbps- óránként 700GB naponta 16,5TB letöltés? Streameléshez? 24 HD film párhuzamosan?
Közegek összehasonlítása 69
1Gbps jel átviteli csillapítása 1km távon Koax kábel (QR540)
71,2dB
Szabadtéri csillapítás
92,4dB
Optika csillapítása
0,22dB
Átviteli közegek versenye 70
Koax Árelőny- meglévő infrastruktúra esetén
Optika Zöldmezős beruházásnál lehet olcsóbb Sávszélesség előny
Hosszútávon az optika kiépítése nem megkerülhető
A GPON rendszer 71
GPON (Gigabit-capable Passive Optical Networks), Gigabit sebesség átvitelére képes passzív optikai hálózatok Alkalmazás: FTTH, fényvezető a lakásig Splitter= optikai teljesítményosztó, típusok: 1:2, 1:4, 1:8, 1:16, 1:32, 1:64 Épület
Telefon
OLT
Fényvezető szál
Internet HGW
ONT
Fényvezető szál ONT
Splitter
ONT ONT
Splitter ONT
TV
Fényvezető szál
ONT
lakás
1 GE
ONT Splitter ONT
PON Optikai port rendező
10 GE
IP hálózat
72
GPON
Szélessávú vezetékes elérési hálózati trendek 73
Optikai elérési hálózati megoldások 74
PON szabványosítás 75
PON szabványok összehasonlítása 76
GPON hálózat teljesítő képessége 77
PON technológia továbbfejlesztése 78
OLT helyszínek 79
Optikai vonalvégződtető (Optical Line Terminal OLT)
OLT helyszínek 80
81
Triple Play
Mi a Triple Play? 82
A Triple Play a telefon, adat/internet és videó szolgáltatások olyan együttese, amely egyetlen átviteli közegen érkezik a felhasználóhoz. Ez az átviteli közeg lehet a KTV szolgáltató, koaxiális illetve optikai kábelekből álló hálózata, vagy egy telefonszolgáltató rézérpárakból álló hálózata.
Triple Play – gazdasági szempontok 83
A hálózat konvergenciája 84
Egyetlen szolgáltató – mindenhol Egységes szolgáltatások Egységes profil Közös számlázás
Előnyös Szolgáltatónak Felhasználónak (?)
Változó szokások, trendek 85
Fix vonal használata drasztikusan csökken a “klasszikus” szolgáltatások körében Mobil felhasználók száma tovább növekszik annak ellenére hogy a penetráció már elég magas Szélessávú Internet telepítések gyors növekvési tendenciát mutatnak
Vezetékes telefonvonalak elterjedése és kihasználtsága 86
Mobil telefonok elterjedtsége és kihasználtsága 87
Vezetékes hálózatból kiinduló hívások száma 88
Mobilhálózatból kiinduló hívások száma 89
Dr. Maros Dóra
A kommunikáció evolúciója 91
A mobilok generációi 94
…ahhoz képest, amivel kezdődött… 95
Az a fránya akksi……
Mobil távközlés 96
1941 Galvin Manufacturing Corporation
- Félduplex mód - Gyenge teljesítmény
Vízvári Gergely előadásából
Bell Labs 97
- MTS (Mobil Telephone System) - 10-15A ! - Max. 3 hívás 1 időben
1946
Motorola DynaTAC 8000X 98
1983
Szabályozási szervezetek 99
Világszervezetek:
International Electrotechnical Commission
International Telecommunication Union
International Organization for Standardization
Európai szervezetek:
Comité Européen de Normalisation Électrotechnique;
European Telecommunications Standards Institute
A mobilhálózatok generációi 100
0. generáció (0G) A Bell Systems már 1946-tól üzemeltetett rádiós mobiltelefonrendszert. Ekkor már több hasonló rendszer is létezett, amelyeket a 0G-be sorolhatunk. A felhasználóknak saját telefonszáma volt. Bázisállomásokra épülő cellákra volt osztva a lefedett terület, ezek között még manuálisan kellett váltani
A mobilhálózatok generációi 101
Mobil rendszerek generációi (2G - 3G+) 102
9,6 kbps
50-60 kbps
150 kbps
100Mbps
Mobil hálózatok fejlődése a 3G után 103
Elektromágneses hullámok spektruma 104
900 MHz-2,6 GHz
Többszörös hozzáférési technikák 105
FDMA (Frequency Division Multiple Access)
TDMA (Time CDMA (Code Division Multiple Division Multiple Access) Access)
OFDMA (Orthogonal Frequency Division Multiple Access)
Idő
Idő
Idő Idő
Frekvencia
Frekvencia
Frekvencia Frekvencia
NMT 450
GSM
UMTS
LTE
Több felhasználó megosztva használja a rendelkezésre álló frekvenciasávot
Jelenlegi hálózati architektúra 106
2G GERAN GSM
EIR
CS MGW
3G UTRAN UMTS
PSTN MGW
AUC HSS PS SGSN
GGSN
MRF
IMS MGW
4G eUTRAN
GMSC server
MSC server
LTE
IP hálózat
MGCF IMS
CSCF MGW: Media Gateway (Média átjáró) HSS: Home Subscriber Server (Honos előfizetői szerver) MRF: Media Resource Function (Média erőforrás funkció) CSCF: Call Session Control Function (Hívás felépítés vezérlés funkció) MGCF: Media Gateway Control Function (Média átjáró vezérlés funkció) IMS: IP Multimedia Subsystem (IP multimédia alrendszer)
Cellák 107
A cella nagysága függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a felhasználók számától, ill. az általuk használt QoS-től!
A frekvencia újrafelhasználás elve a GSM-ben 108
Azonos vivőfrekvenciát használó cellák, reuse factor:7
Két egymás melletti cellában nem lehet azonos frekvencia !
Körsugárzó antennákat alkalmazunk
A frekvenciák kiosztása az LTE-ben 109
A cella közepén azonos frekvenciák, a cella szélén más frekvenciák!
Szektor antennák 110
Dönthető antennák
GSM szektorsugárzók
Omni antennák 111
Toronyra szerelt omni antenna
„Kézi” omni antenna
Mikrohullámú antennák 112
Mikrohullámú antennák: kapcsolat a hálózat felé (pár tíz GHz)
3G/4G antennák 113
Több antenna egy irányban (diversity, egyvivős megoldás) MIMO antennák (többvivős megoldás)
Beltéri antennák 115
116
Technológiai hálózatok
Technológiai hálózatok 117
Közlekedési technológiai hálózatok Csővezetéki szállítás A villamosenergia rendszer technológiai hálózata Vízügyi hálózat
Közlekedési technológiai hálózatok 118
Vasúti technológiai hálózatot áruszállítást személyszállítás
"Szállításirányítási Rendszer" (SZIR)
Közlekedési technológiai hálózatok 119
Vasúti optikai technológiai hálózat
Közlekedési technológiai hálózatok 120
Vízi-közlekedési technológiai hálózat GPS (Global Positioning System) INMARSAT (International Maritime Satellite Organisation) 1979 óta
Közlekedési technológiai hálózatok 121
Közúti-közlekedési technológiai hálózat UTINFORM – elsősorban rádiós Vezetékes és vezeték nélküli megoldások
Közlekedési technológiai hálózatok 122
Légi-közlekedési technológiai hálózat Földi és a fedélzeti rádiólokáció Vezetékes és vezeték nélküli megoldások
Csővezetéki szállítás 123
Kőolaj, gáz, kőolajtermék csővezetéki szállítás hálózata Különcélú távközlő hálózat Távközlő kábelek nyomvonala megegyezik a csővezeték nyomvonalával
Csővezetéki szállítás 124
Vízvezetéki szállítás hálózata Optikai hálózat
Csővezetéki szállítás 125
Szennyvíz csatorna hálózata Optikai hálózat
A villamosenergia rendszer technológiai hálózata 126
Független kétutas elérhetőség Mikrohullámú gerinchálózat Optikai gerinchálózat
A villamosenergia rendszer technológiai hálózata 127
A Magyar Villamos Művek hálózata
128
Tervezői munka kihívásai
Történelem 129
1989 előtt a távközlés tervezés szinte kizárólag a Magyar Postán belül zajlott Saját technológia és engedélyezési, jogosultsági mechanizmus 1989 szolgáltatási és hatósági feladat szétválik, új szervezetek 1993 Hírközlési Felügyelet Tervezői jogosultságok kiadása, nyilvántartása hatósági feladat
Tervezői munka változása I. 130
Légvezetékek (keresztezési terv) Távkábelek (pupinozás, vivős kiegyenlítés) Alépítményi hálózatok Optikai hálózatok Klasszikus tervezés A fenti tervezési feladatokra a Matávnak kidolgozott technológiái voltak. A más szolgáltató, fejlesztő társaságok többnyire ezt adaptálták és e szerint dolgoztak.
Tervezői munka változása II. 131
Új szervezetek jönnek létre Magántervezők, kis tervező irodák Kis szolgáltatók, főleg a KTV területén
A passzív hálózattervezés kibővül az aktív hálózat tervezésével A tervező átveszi a műszaki mérnök feladatát Ismereteit nagy iramban kell bővíteni Nem egy listából kell tervezni, hanem neki kell szétnézni a piacon A tervező menedzsere lesz a megrendelőnek
Tervezői munka változása III. 132
Technológiai változások Sokcsöves alépítmény helyett LPE csövek, minicsövek Mikrokábelek GPON hálózat
GPON hálózatok Számtalan gyártó tud technológiát szállítani A gyártmány kiválasztásában a tervező részt vesz A tervezőnek több technológiát át kell látni, a feladathoz a legjobbat ki kell választani
Új kihívások I. 133
A nyomvonal tervezés bonyolultsága Közművek bővülése Hírközlési szolgáltatók tömege Helyi építési előírások Egyéb hatósági előírások Lakossági ellenállás
Terv formai és tartalmi követelmények Alap a Kamarai előírások Hatósági előírások A megrendelő igények
Új kihívások II. 134
A tervek néhány új eleme Az alkalmazott technológia rövid leírása Adatlapok Fényképekkel illusztrált nyomvonalak Művészi montázsok készítése, illusztráló technikák Új szoftverek használata Szép lett a terv (nyomtatás, színek, ábrák)
Mérnöki kihívás Mély technológia ismeret Egy feladat más-más technológiával történő megoldása Ma vált igazán mérnöki munkává a tervezés
Tervezés folyamata I. 135
Megbízás. A feladat felvázolása, definiálása. Peremfeltételek tisztázása. Engedélyköteles vagy sem. Milyen engedélyeket kell beszerezni: Közműegyeztetések Közmű-üzemeltetői engedélytervek Tulajdonosi engedélyek MÁV, Magyar Közút Szakhatósági engedélytervek
Tervezés folyamata II. 136
Térképbeszerzés (Földhivatal, geodéziai cégek) Tulajdonlapok beszerzése Helyszíni felmérés, objektumok bemérése (esetleg geodéziai közreműködés) Közműegyeztetések, közművek felvezetése a térképre Tervezői műhelymunka, elvi terv elkészítése Tervegyeztetések Rajzolás, szerkesztés
Tervezés folyamata III. 137
Dokumentum szerkesztése (ennek vannak kötelezően előírt kellékei, pl. tervezői nyilatkozat, hozzájáruló nyilatkozatok, költségvetés, műszaki elírás stb.) Tervjóváhagyó (megrendelő, műszaki ellenőr, esetleg a kivitelező) Terv benyújtása engedélyezésre Hiánypótlás Határidők Építési engedély, hatályba lépés Kivitelezés: Munkabeindítás, tervezői művezetés, műszaki átadás-átvétel
Tervezés folyamata IV. 138
A tervező végig részt vesz a megvalósulási folyamatban Gyakorlati tapasztalat, melyet a következő tervnél hasznosítani lehet Új technológiák megismerése Előadások Internet
Forrás 139
HTE: TÁVKÖZLŐ HÁLÓZATOK ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK Takács György: A távközlési hálózattervezés sajátosságai BME VIK: Infokommunikációs rendszerek és alkalmazásuk jegyzetek Engedi Antal: Tervező és szakértő mérnök Magyar Mérnöki Kamara
