INCREASE FELTÁRÓ TANULMÁNY

2

INCREASE Feltáró Tanulmány | Összefoglaló Project száma 2015-1-AT02-KA205-001199 | Intellectual Output 1

INCREASE FELTÁRÓ TANULMÁNY Összefoglaló

Készítette az Ulmi Egyetem (Németország) a Jugend am Werk Steiermark GmbH, Ausztria és az INCREASE projekt partnereinek közreműködésével

2016. május

Projekt neve INCREASE – Interdiszciplináris kompetenciafejlesztés az elhelyezési és krízis intervenciós központokban tevékenykedő ifjúsági gondozók (nevelők) számára

Projekt száma 2015-1-AT02-KA205-001199

Felelősségi nyilatkozat Ez a projekt az Európai Bizottság finanszírozásával jött létre. A jelen tanulmány kizárólag a szerzők nézeteit tükrözik és a Bizottság nem vonható felelősségre az itt található információk semminemű felhasználásáért.


3

Tartalomjegyzék 1

Bevezető ...................................................................................................................... 4

2

A feltáró tanulmány eredményei (IO1) ............................................................................. 6 2.1

A partnerországok gyermek- és ifjúságvédelmi rendszereinek általános bemutatása ...... 7

2.2

Az elhelyezési központok dolgozói (nevelői) és külsős partnerek/szakemberek számára kidolgozott kérdőívek ............................................................................................. 8

2.3

Irányított szakértői interjúk az elhelyezési és krízis intervenciós központok képviselőivel illetve külsős szakemberekkel ..............................................................10

3

Következtetések és javaslatok a tananyag elkészítésének érdekében ..................................11

4

Szakirodalom ...............................................................................................................12


4

1

Bevezető

Az elhelyezési központok (RYCHs) fontos szerepet játszanak az ifjúsági jóléti rendszerekben egész Európa szerte. Az gyermekvédelmi ellátás azt jelenti, hogy a gyereket vagy a fiatalt a saját családján kívül helyezik, például nevelőcsaládokhoz vagy gyermekjóléti intézményekbe, elhelyezési központokba. Az elhelyezésre akkor van szükség, ha a szülők nem képesek vagy nem akarnak megfelelő támogatást és nevelést/oktatást biztosítani a gyereküknek, és nincs lehetőség más gondozásra (pl. rokonok). Az elhelyezési központokba kerülő kiskorúak családi hátterét szélsőséges konfliktus helyzetek jellemzik, mint például az elhanyagolás, fizikai, érzelmi és/vagy szexuális erőszak, szegénység, társadalmi elszigeteltség, társadalmi megbélyegzés vagy éppen a szülők megnyilvánuló szellemi fogyatékossága. Ezen kívül elhelyezési központokba kerülnek az utcagyerekek illetve a kísérő nélküli menekült kiskorúak is. A nemzetközi és országos tanulmányok azt mutatják, hogy egyre növekedik az elhelyezési központokba kerülő problémás háttérrel, (pl. erőszak, bűnözés, függőség) illetve korlátozott szellemi épséggel diagnosztizált kiskorúak száma (lásd Baker & Dale, 2002; Brady & Caraway, 2002; WHO, 2002; Nützel et al., 2005; Dale et al., 2007; Schmid, 2007; Schmid et al., 2008; Groen & JörnsPresentati, 2014). Ezzel arányosan megnőtt a munkahelyi feladatok (lásd Crimmens, 1998; Pazaratz, 2000; Roberts & Everly, 2006; Knorth et al., 2007) és az elhelyezési központok dolgozóinak száma. Magas szintű képzettségre, képességre, tudásra és kompetenciákra van szükség és több tudományterület ismeretére, mint például traumapedagógia, kötődési zavarok kezelése, az uralkodó problémák hatékony azonosítása, kapcsolatteremtő képességek fejlesztése és krízismenedzsment. Sürgősen szükség van jól képzett és magas szintű tudással rendelkező nevelőkre, akik az elhelyezési központok dolgozóiként (RYCWs) megfelelő munkát tudnak végezni ezen a szakterületen. Így tehát az INCREASE nevű Erasmus+ projekt fő célkitűzése az elhelyezési központokban dolgozó nevelők kompetenciáinak fejlesztése. A projekt keretén belül elkészül egy tananyag, amely arra összpontosít, hogy miként kell kezelni az összetett gondozás-nevelési folyamatot, illetve a krízishelyzeteket oly módon, hogy az az elhelyezési központokban levő 13-18 éves fiatalok (YP13/18) javát szolgálja. A képzés során nagy hangsúlyt fektetünk az interdiszciplináris és ágazatközi megközelítésre és a tanultak gyakorlati hasznosságára, kivitelezhetőségére. Az INCREASE projektben összesen hat különböző ország intézménye vesz részt: 

Ausztria: Jugend am Werk Steiermark GmbH, Graz/E.N.T.E.R. GmbH, Graz



Görögország: ARSIS Association for the Social Support of Youth, Athén



Németország: Universität Ulm – Klinik für Kinder- und Jugendpsychiatrie/Psychotherapie



Olaszország: FormAzione Co&So Network, Firenze



Románia: Directia Generala de Asistenta Sociala si Protectia Copilului Harghita, Csíkszereda



Egyesült Királyság: Volunteering Matters, London


5

A projekt 2015. szeptember 30-án indult és 2017. szeptember 29-én zárul (2 év) és három projekt szakaszra van osztva: IO1: Feltáró tanulmány A feltáró tanulmány fő célkitűzése egyrészt, hogy betekintést nyerjen minden résztvevő ország gyermek- és ifjúság jóléti rendszerébe, másrészt pedig, hogy információt gyűjtsön az elhelyezési központokban dolgozó nevelők aktuális igényeire és követelményeire nézve, annak érdekében, hogy a továbbképzési program kidolgozásához megfelelő alapot szerezzen. Ez a jelentés e vizsgálat eredményeit mutatja be. IO2: A tananyag kidolgozása A feltáró tanulmány eredményei alapján kidolgozunk egy továbbképzési programot az elhelyezési központokban dolgozó nevelők számára összpontosítva a krízismenedzsmentre, az együttműködés fejlesztésére és egy interdiszciplináris, ágazatközi megközelítés alkalmazására napjaink elhelyezési központjaiban. A képzés elméleti oktatást és gyakorlati lehetőséget biztosít, valamint különböző oktatási segédanyagot használ. A képzést elhelyezési központokban dolgozó nevelők végzik el, akik visszajelzést adnak a képzés tartalmi részére, valamint annak módszertani és ajánlott szerkezeti felépítésére vonatkozóan. Utána, a tantervet és a tananyagot véglegesítjük és lefordítjuk a partnerországok nyelveire. IO3: A Zöld Könyv kidolgozása A projekt folyamatait kiegészítik a politikai döntéshozók számára kidolgozott javaslatok annak érdekében, hogy javítani lehessen a gyermek- és ifjúság jóléti rendszer illetve a gyermekvédelmi ellátás jelenlegi helyzetén, illetve, hogy a fiatalok számára helyi, regionális, nemzeti és európai szintű inkluzív ifjúságpolitika bevezetését kezdeményezzük.

A két éves projekt végén egy multiplikációs rendezvényt szervezünk: Konferencia Graz/Ausztria A konferencia főleg a három projektszakasz eredményeinek bemutatására összpontosít. Továbbá egy olyan beszélgetésre ösztönzi a közönséget, amely során megbeszélhetik napjaink gyermekvédelmi ellátásával kapcsolatos problémáit és kihívásait illetve a krízisintervenciós eljárásokat interdiszciplináris és ágazatközi megközelítést alkalmazva.


6

2

A feltáró tanulmány eredményei (IO1)

A feltáró tanulmány fő célja hogy többet megtudjon az elhelyezési központokban dolgozó nevelők igényeiről és követelményeiről, akik sokféle és egymást átfedő problémákkal rendelkező 13-18 éves fiatalokkal foglalkoznak. Ennek érdekében, mindenik partnerország elkészítette a saját országára vonatkozó gyermek és ifjúság jóléti rendszer sajátosságainak áttekintését. Ezután az elhelyezési központok dolgozóival illetve külsős szakemberekkel kérdőíves felmérést és interjúkat végeztek. A feltáró tanulmány részletes leírása letölthető a projekt honlapjáról: http://increase-project.eu. Az elhelyezési központokban dolgozók és külsős szakemberek által említett igények és követelmények tartalmi vonatkozású illetve módszertani vonatkozású elemekre lettek lebontva, ahogy alább is látható: 

Tartalmi vonatkozású igények: pl. szociális munka, pszichológia, inkluzív nevelés/pedagógia, pszichiátria, egészségtudomány, iskola pszichológia, kábítószer fogyasztás, kommunikáció, konfliktuskezelés, ifjúsági kultúra, együttműködés  annak érdekében, hogy információt gyűjtsünk a képzés tematikájára és felépítésére, szerkezetére vonatkozóan



Módszertani vonatkozású igények: pl. tanulási módszerek, a képzés időtartama  annak érdekében, hogy a továbbképzési programot a célcsoport igényeire szabjuk

A feltáró tanulmány alapjában véve három részből áll: 1.

Minden ország gyermek- és ifjúsági jóléti rendszerének áttekintése Szekunder elemzés, az egyes országok sajátos körülményeire és feltételeire vonatkozó adatok elemzése (törvények, a gyermekvédelmi ellátási rendszer és annak együttműködési hálózata, a 13-18 éves fiatalok különleges helyzete, összetett és egymást átfedő problémák, az elhelyezési központokban dolgozó szakemberek képzettsége és feladatai). A szekunder elemzés célja megtalálni a releváns különbségeket és hasonlóságokat az egyes országok gyermek- és ifjúsági jóléti rendszerében, annak érdekében, hogy a továbbképzési program kidolgozásához megfelelő alapot nyújtson.

2.

Az elhelyezési központok dolgozói illetve külsős szakemberek által kitöltött kérdőívek A partnerországok két kérdőívet dolgoztak ki, hogy közvetlen módon tudjanak információt gyűjteni az elhelyezési központokban dolgozó szakemberek igényeiről és követelményeiről, illetve az elhelyezési központokban dolgozó nevelőkkel együttműködő külsős szakemberek tapasztalatairól (pl. pszichiáterek, szociális munkások, tanárok). Egy rövid próba teszt majd a teszt véglegesítése után minden partnerország elhelyezési központjaiban dolgozó nevelői és külsős szakemberei kitöltötték a kérdőívet.

3.

Irányított szakértői interjúk a gyermekvédelmi ellátás és az ifjúsági segítés és krízisintervenció képviselőivel, valamint külsős szakemberekkel A partnerországok egy interjúvezetőt dolgoztak ki. A próba interjúk, majd az interjúkérdések véglegesítése után minden partnerország interjút készített a gyermekvédelmi ellátás és a krízisintervenció képviselőivel, valamint külsős szakemberekkel.

A feltáró tanulmány főbb eredményeit az alábbiakban tárgyaljuk.


7

2.1

A partnerországok gyermek- és ifjúságvédelmi rendszereinek általános bemutatása

A partnerországok gyermek- és ifjúság jóléti rendszerei nagyon sajátosak. A törvények, jogi keretek és társadalmi körülmények stb. országonként különböznek. Ezért az első projekt szakasz célja megtalálni a releváns különbségeket és hasonlóságokat az egyes országok gyermek- és ifjúsági jóléti rendszerében, annak érdekében, hogy a továbbképzési program kidolgozásához megfelelő alapot nyújtson.

A hat különböző ország hasonlóságai 

A gyermekvédelmi ellátás család típusú elhelyező központjai minden országban fellelhetőek. A nevelőcsaládok vagy kisebb létszámú elhelyező központok fontos szerepet játszanak a gyermekek és fiatalok elhelyezésében. Annak ellenére, hogy ezek a fiatalok többé nem élnek és laknak családjukkal, a nevelőcsalád vagy a család típusú elhelyező központok családias szerkezete előnyükre, hasznukra válik, például együtt töltik a mindennapokat, szoros kapcsolatok alakulnak ki és hosszú távú támaszra lelnek.



Egy másik hasonlóság a nagy létszámú elhelyezési központok számának fokozatos csökkenése. Legtöbb ország ma már kisebb csoportokra összpontosít vagy átszervezik a meglévő központokat a 13-18 éves fiatalok speciális igényeinek megfelelően.



A kutatás rámutat egy harmadik hasonlóságra is – az utóbbi 25 évben számos sürgősségi gyermekvédelmi intézményt hoztak létre, amelyek vagy az őrizetbe vett kiskorúakat célozzák meg (a gyermekvédelem részeként) vagy azoknak a problémás fiataloknak szól, akiknek egy kis elvonulásra van szükségük a családjuktól vagy jelenlegi otthonukból.



Mindenik elhelyezési központban dolgozó szakember kapcsolatban áll és együttműködik valamilyen külsős szakemberrel, mint például szociális munkások, ifjúsági szolgáltatások, iskolák, szakiskolák, egészségügyi szakemberek és pszichológusok.

A gyermek- és ifjúság jóléti rendszerek különbségei 

A gyermek- és ifjúság jóléti rendszerek szolgáltatásnyújtási időtartama országonként változik (pl. Ausztriában rövidebb időszak, míg Olaszországban hosszabb időszak).



A kísérő nélküli menekült kiskorúakat (URM): egyes országokban speciális, menekült gyerekeknek létrehozott, csoportokba, közösségekbe helyezik (pl. Ausztria, Görögország), más országokban pedig hagyományos elhelyezési központokba helyezik őket (pl. Németország).



Az elhelyezési központokban dolgozó szakemberek iránti követelmények: a képzettségre vonatkozó követelmények is változóak, középiskolai végzettségtől (pl. Románia), a szakképzésen vagy szakmai kurzusokon át (pl. Anglia, Németország, Ausztria) az egyetemi, felsőfokú végzettségig (pl. Ausztria, Németország).


8

2.2

Az elhelyezési központok dolgozói (nevelői) és külsős partnerek/szakemberek számára kidolgozott kérdőívek

Két kérdőívet szerkesztettünk annak érdekében, hogy részletesebb és bővebb információt kapjunk az elhelyezési központokban dolgozó nevelők igényeiről, a követelményrendszerről, a kapcsolatépítésről, valamint a nevelők és külsős szakemberek közti együttműködésről. Minden partnerország legalább 40 válaszadót kellett keressen (min. 20 nevelő és 15 külsős szakember). Összesen 259 személy vett részt a felmérésben és válaszoltak az együttműködéssel, szakterületükkel illetve a képzéssel kapcsolatos kérdésekre (pl. tartalom, témák, felépítés, időtartam, kedvelt módszerek). A hat partnerországból összesen 164 nevelő vett részt a felmérésben (62.2% nő, 36.0% férfi, 1.8% nem válaszolt). A résztvevők átlag életkora 36.5 év és átlag 4.92 év tapasztalattal rendelkeznek. A nevelők számára felépített kérdőív három részből áll. A kapott válaszokat és eredményeket az 1. Táblázatban olvashatják.  



Az A) részben, a válaszadókat szakmai tapasztalatukról kérdeztük (pl. Van olyan helyzet, amikor úgy érzi, hogy nincs elég tapasztalata ahhoz, hogy megoldja a problémát? Milyen esetekben lenne szüksége több támogatásra, segítségre, tudásra?). A B) rész különböző témákat taglal, mint a kapcsolatépítés, a nevelők és külsős szakemberek közti együttműködés (pl. Kik a fontos/releváns együttműködő partnerek, akik segíteni tudnak egy krízis helyzet megoldásában, egy krízisintervenció során? Melyek azok az együttműködő szakemberek/intézmények, akik különösen fontosak a nevelők számára?). A C) rész a nevelők (RYCW) képzésének kidolgozására összpontosít (pl. Milyen témákat tartanak fontosnak a képzési tananyagban? Melyek a résztvevők által kedvelt módszerek? Hogyan építsük fel a képzést?).

A nevelőkön kívül különböző szakterületek külsős szakemberei is kitöltötték a kérdőívet. Mindegyiküknek volt már tapasztalata valamilyen eset megoldásában, pl. támogatás. Összesen 95 külsős szakember vett részt a felmérésben. Körülbelül egy harmaduk (32.6%) a gyermek- és ifjúsági jóléti rendszerben dolgozik, kb. Egy ötödük (18.9%) pedig az egészségügyben dolgozik. A megkérdezett külsős szakemberek 14.7 %-a az oktatásban vagy szakképzésben dolgozik, míg 13.7%-uk iskolai szociális munkás. A résztvevők egy része a jogi rendszerben dolgozik (4.2 %), egy másik része különböző szociális, pszicho-szociális szolgálati (3.2 %); 12.6 % pedig egyéb intézmények munkatársai. Képzettségüket tekintve a résztvevők két ötöde (39.4 %) szociális munkás vagy pedagógus képzettséggel rendelkezik, egy ötödük (21.3 %) tanár, 8.5 % pszichológus, 3.2 % orvos; 4.3 % középiskolai végzettséggel rendelkezik. A többi válaszadó valamilyen más szakterületet említett. A kérdőív felépítése hasonló a nevelők által kitöltött kérdőívek szerkezetére, A kérdőív célja, hogy egy külső nézőpontból vizsgálja az elhelyezési központok és az ott dolgozó nevelők együttműködését és szakmai kapcsolataik kialakítását. Az eredményeket a 2. Táblázatban olvashatják.  

Az A) rész a válaszadók szakmai tapasztalatára összpontosít (pl. Melyek azok a területek, ahol az elhelyezési központok dolgozóinak több segítségre, támogatásra és tudásra van szükségük?). A B) rész az együttműködésre, kapcsolatok kialakítására fokuszál (pl. Melyek azok az együttműködési partnerek, vagy partnerintézmények, amelyek különösen fontosak lehetnek az elhelyezési központok és az ott dolgozó nevelők számára?).


9

1. Táblázat: Az elhelyezési központok dolgozói által kitöltött kérdőívek eredményei Téma

Ausztria

Olaszország

Görögország

Németország

Románia

Egyesült Királyság

Elégtelen szakmai tapasztalat érzése

78%

100%

79%

92%

75%

60%

Több Pszichiátria támogatásra van (szellemi egészég) szükség Pszichológia (érzelmi egészség) szülők

Pszichiátria (szellemi egészég) Pszichológia (érzelmi egészség) Egészségügy (testi egészség) Fiatal jogsértők Szerhasználat

Pszichiátria (szellemi egészég) Pszichológia (érzelmi egészség) Egészségügy (testi egészség) Fiatal jogsértők Oktatási rendszer Munkáltatói rendszer

Pszichiátria (szellemi egészég) Pszichológia (érzelmi egészség) Oktatási rendszer

Pszichiátria (szellemi egészég) Pszichológia (érzelmi egészség) Viselkedési zavarok Szerhasználat

Pszichiátria (szellemi egészég) Pszichológia (érzelmi egészség) Oktatási rendszer Tanulási zavarok Szerhasználat

Több tudásra van szükség

Traumapedagógia Pszichotraumatológi a Krízismenedzsment

Pszichológiai kérdések Pedagógiai kérdések Interdiszciplináris együttműködés Közvetítés/kultúrakö zi kérdések

Traumapedagógia Pszichotraumatológi a Krízismenedzsment Az egyéni és szakmai élet elkülönítésére vonatkozó kompetenciák Diagnosztikai eszközök

Traumapedagógia Pszichotraumatológi a Krízismenedzsment Kötődési zavarok Az egyéni és szakmai élet elkülönítésére vonatkozó kompetenciák

Traumapedagógia Pszichotraumatológi a Az egyéni és szakmai élet elkülönítésére vonatkozó kompetenciák

Szerhasználat Pszichiátria (szellemi egészég) Egészségügy (testi egészség)

A legfontosabb együttműködési partnerek/intéz mények

Gyermek- és ifjúságjóléti szolgálat Család Pszicho szociális kérdések szakértői iskolák

Egészségügyi szakemberek Pszicho szociális kérdések szakértői Család Gyermek- és ifjúságjóléti szolgálat Kulturális mediáció szakértők

Pszicho szociális kérdések szakértői Család Gyermek- és ifjúságjóléti szolgálat Iskola Szakképzők Egészségügyi szakemberek Önkéntes rendszer Rendőrség

Gyermek- és ifjúságjóléti szolgálat Iskola Egészségügyi szakemberek Pszicho szociális kérdések szakértői Család

Gyermek- és ifjúságjóléti szolgálat Pszicho szociális kérdések szakértői Egészségügyi szakemberek Pszicho szociális rehabilitációs intézmények

Gyermek- és ifjúságjóléti szolgálat Szakképzők Egészségügyi szakemberek Pszicho szociális kérdések szakértői Rendőrség Család

Az együttműködési partnerek legfontosabb tulajdonságai

Szakmai tapasztalat/kompete nciák Jogi/intézményes keret Feladatkörök Lehetőségek és akadályok Kapcsolat/együttmű ködés más intézményekkel

Szakmai tapasztalat/kompete nciák Jogi/intézményes keret Feladatkörök

Szakmai tapasztalat/kompete nciák Jogi/intézményes keret Feladatkörök

Szakmai tapasztalat/kompete nciák Jogi/intézményes keret

Szakmai Jogi/intézményes tapasztalat/kompete keret nciák Jogi/intézményes keret Feladatkörök Lehetőségek és akadályok Kapcsolat/együttmű ködés más intézményekkel

A tanterv tartalma

Együttműködés Csapatmunka Interdiszciplináris diagnosztika Jogi keret

Interdiszciplináris diagnosztika Hálózat/kapcsolatépí tés Feladatkörök és kompetenciák Jogi keret

Hálózat/kapcsolatépí tés Feladatkörök és kompetenciák Jogi keret Interdiszciplináris diagnosztika Innovációk a szociális munka terén

Hálózat/kapcsolatépí tés Csapatmunka Traumapedagógia Önreflexió

Hálózat/kapcsolatépí tés Feladatkörök és kompetenciák Csapatmunka Szociális nevelés Fiatalokkal való munka Jogi keret Interdiszciplináris diagnosztika Innovációk

Hálózat/kapcsolatépí tés Feladatkörök és kompetenciák Jogi keret Interdiszciplináris diagnosztika Szociális nevelés Fiatalokkal való munka Innovációk

Kedvelt módszerek

Esettanulmány Önreflexió Új módszerek

Esettanulmány Csoportmunka Előadás

Esettanulmány Tesztek Önreflexió Csoportmunka

Kevésbé kedvelt módszerek: e-learning

Esettanulmány Önreflexió Tesztek Előadások e-learning egyéni tanulás

Csoportmunka Esettanulmány Videók/képek Tesztek

Kevésbé kedvelt módszerek: e-learning

Csoportmunka Szerepjáték Önreflexió Egyéni/csoportos gyakorlatok Kevésbé kedvelt módszerek: Esettanulmány Videók/képek Előadások Tesztek e-learning egyéni tanulás

Kevésbé kedvelt módszerek: e-learning egyéni tanulás előadás

Kevésbé kedvelt módszerek: e-learning egyéni tanulás videók/képek


10

2. Táblázat: Külsős szakemberek által kitöltött kérdőívek eredményei Téma Az elhelyezési központok dolgozóinak több tudásra lenne szükségük

Egyesült Királyság A külsős szakemberek lehetőségei/korlátai/ feladatkörei Testi egészség Szellemi egészség Érzelmi egészség Szerhasználat Tanulási zavarok Fiatal jogsértők Oktatás/nevelés Önkéntes szervezetek Munkavállalás Család A legfontosabb Gyermek- és Gyermek- és Gyermek- és Gyermek- és Tanácsadói Egészségügyi együttműködési ifjúságjóléti szolgálat ifjúságjóléti szolgálat ifjúságjóléti szolgálat ifjúságjóléti szolgálat központok szakemberek partnerek/intézmé Pszicho szociális Elhelyezési Elhelyezési Család Szakképzési Pszicho szociális nyek kérdések szakértői Központok Központok intézmények/centru rehabilitációs Család Egészségügyi Egészségügyi mok intézmények Iskola szakemberek szakemberek Család Egészségügyi Pszicho szociális Pszicho szociális szakemberek kérdések szakértői kérdések szakértői Család

2.3

Ausztria A külsős szakemberek lehetőségei/korlátai/ feladatkörei

Olaszország Fiatal jogsértők Érzelmi egészség Pszichológiai kérdések Szellemi egészség Pszichiátriai kérdések

Görögország A külsős szakemberek lehetőségei/korlátai/ feladatkörei Fiatal jogsértők Érzelmi egészség Család Szerhasználat Munkavállalás Tanulási zavarok

Németország A külsős szakemberek lehetőségei/korlátai/ feladatkörei Érzelmi egészség Pszichológiai kérdések Szellemi egészség Pszichiátriai kérdések

Románia A külsős szakemberek lehetőségei/korlátai/ feladatkörei Érzelmi egészség Pszichológiai kérdések Szellemi egészség Pszichiátriai kérdések Tanulási zavarok Munkavállalás Önkéntes szervezetek

Irányított szakértői interjúk az elhelyezési és krízis intervenciós központok képviselőivel illetve külsős szakemberekkel

Az interjúk válaszai megerősítették a kérdőívekre kapott válaszokat, eredményeket. Minden szakember nagyon fontosnak tartotta, hogy a sikeres együttműködés és kapcsolatépítés érdekében az elhelyezési központokban dolgozó nevelők több tudással és ismeretekkel kellene rendelkezzenek a külsős szakemberek munkáját, szakterületét illetően (pl. korlátok, lehetőségek és feladatok). Ezért a szakemberek úgy vélik, hogy a képzés két legfontosabb témája a “Feladatkörök – Cselekvési területek” illetve az “Együttműködés – Kapcsolatépítés”. Minden szakember egyetértett abban, hogy szükség van az elhelyezési központokban dolgozó nevelők továbbképzésére, amely a krízisintervencióra, együttműködésre és az interdiszciplináris, ágazatközi megközelítésre összpontosít.


11

3

Következtetések és javaslatok a tananyag elkészítésének érdekében

Az INCREASE projekt fő célkitűzése egy továbbképzési program kidolgozása az elhelyezési központokban dolgozó nevelők számára. A képzés a krízisintervencióra, az együttműködésre, valamint az interdiszciplináris és ágazatközi megközelítésre összpontosít. A feltáró tanulmány eredményeként négy fő dolgot kell kiemelnünk, amelyek rendkívül fontosak a képzési program kidolgozásában: 

A gyermek- és ifjúsági jóléti rendszerek sokszínűsége: Minden ország gyermek- és ifjúsági jóléti rendszere más, különböző háttérrel, jogi kerettel rendelkeznek, más-más megközelítési szempontokat mutatnak. Ezek mind befolyásolják az elhelyezési központokban dolgozó nevelők oktatását és hatással lehetnek az elhelyezési központokban alkalmazott szakmai hozzáállásra is (pl. krízishelyzetek megoldása).



A továbbképzés szükségessége: Az elhelyezési központokban dolgozó nevelők és a külsős szakemberek által kitöltött kérdőívek eredményei azt mutatják, hogy nagy szükség van a továbbképzésre annak érdekében, hogy javítani lehessen az egyes együttműködési folyamatokat és, hogy fejlesszük a nevelők szakmai tudását a szociális munka és pszichológia különböző szakterületein (pl. pszichotraumatológia, traumapedagógia).



Témák, a tananyag tartalma: Innovációk a szociális pedagógia / ifjúsági munka és a szociális munka területén, felelősség és cselekvési területek, hálózatépítés, együttműködés és csapatmunka, interdiszciplináris diagnózis, jogi keretek, szociális munka és a hozzá kapcsolódó tudományágak.



Egy gyakorlatias, eset-orientált tananyag kidolgozása: Az elhelyezési központokban dolgozó nevelők főleg a gyakorlatias, eset-orientált képzést részesítették előnyben. Viszont elég sok résztvevő gyanakvóan tekintett a táv-oktatási módszerre (e-learning, egyéni tanulásra kifejlesztett szövegek).

Egy körülbelül 80 órás, hosszútávon is működőképes, tanterv esetében fontos az elméleti és gyakorlati részek ötvözése. A három-négykredites Európai Szakképzési Kreditrendszer (ECVET) lehetővé teszi, hogy a kurzus egy széleskörű tartalmat öleljen fel. A képzés során többféle tanulási és tanítási módszert alkalmazunk, mint az előadások, egyéni tanulás, készségfejlesztés és távoktatás. Figyelembe véve az egyes országok sajátos helyzetét, a tanterv testreszabható lesz.


12

4

Szakirodalom

Baker, A.J.L. & Dale, N. (2002). Psychiatry crisis in child welfare residential treatment. Children’s Services: Social Policy, Research, and Practice, 5, 213–229. Brady, K.L. & Caraway, J.S. (2002). Home away from home. Factors associated with current functioning in children living in a residential treatment center. Child Abuse & Neglect, 26, 1149– 1163. Crimmens, D. (1998). Training for residential child care workers in Europe: comparing approaches in The Netherlands, Ireland and the United Kingdom. Social Work Education: The International Journal, 17 (3), 309–320. Dale, N., Bayer, A.L., Anastasio, E.A., & Purcell, J. (2007). Characteristics of children in Residential Treatment in New York State. Child Welfare, 86 (1), 5–28. Groen, G. & Jörns-Presentati, A. (2014). An der Schnittstelle von stationärer Kinder- und Jugendhilfe und psychiatrisch-psychotherapeutischer Gesundheitsversorgung. Kindheit und Entwicklung, 23 (3), 151–160. Knorth, E.J., Harder, A.T., Zandberg, T., & Kendrick, A.J. (2007). Under one roof: A review and selective meta-analysis on the outcomes of residential child and youth care. Children and Youth Service Review, 30 (2), 123–140. Roberts, A.R. & Everly, G.S. (2006). A meta-analysis of 36 crisis intervention studies. Oxford: Oxford University Press. Schmid, M. (2007). Psychische Gesundheit von Heimkindern: eine Studie zur Prävalenz psychischer Störungen in der stationären Jugendhilfe. Weinheim: Juventa. Schmid, M., Goldbeck, L., Nützel, J., & Fegert, J.M. (2008). Prevalence of mental disorders among adolescents in German youth welfare institutions. Child and Adolescent Psychiatry and Mental Health, 2, 2. Nützel, J., Schmid, M., Goldbeck, L. & Fegert, J.M. (2005). Kinder- und jugendpsychiatrische Versorgung von psychisch belasteten Heimkindern. Praxis der Kinderpsychologie und Kinderpsychiatrie, 54, 8, 627–644. Pazaratz, D. (2000). Training Youth Workers in Residential Treatment. Residential Treatment for Children & Youth, 18 (1), 35–56. World Health Organization (2002): The world report on violence and health.

INCREASE FELTÁRÓ TANULMÁNY

Recommend Documents