P é t e r v á g t a o d a a kérdőhöz. H a n g j a kemény v o l t , ércesen c s e n gett. Ü g y verődött a f i i l e k d o b j a i r a és a szívekre, m i n t a kalapács iiése. M o s o l y o g v a jött k i a z irodából. K a l a p j á t v í g a n fejére c s a p t a , Szerszámos zsákját hátára v e t e t t e és csendes d a l t dúdolva m e n t tovább. A m i k o r a k a p u a l a t t sereglő zúgolódó munkások előtt e l h a l a d t , a zajongás m e g a k a d t s a tömeg s z o r o n g v a , néma t i s z t e l e t t e l n y i t o t t előtte u t a t . C s a k a k k o r m e r t e k megszólalni ismét, a m i k o r bátor, büszke a l a k j a tovatűnt . . . M e n t a z ueeán. A m i n t a z állványok á r n y é k a alól kiért, a délutáni n a p tüzes fénye k a c a g v a ölelte k a r j a i b a . K ö n n y e d lépteivel ú g y tünt, mintha a napfényben b o l d o g a n repülne . . . Sokáig néztem utána. A g y a m o n keresztülfutott e g y a k a r a t o s g o n d o l a t , h o g y én i s hozzá h a s o n l a t o s l e g y e k . PALOTÁS
IMRE
^iiiiHBiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiini
Egy nap a hegyekben K i n y i s s a m - e a s z e m e m , v a g y még a l u d j a k e g y e t — g o n d o l 1 a m m a g a m b a n . E l z s i b b a d t t a g j a i m a t félősen nyújtottam k i a kényelmetlen deszkaágyon. A z éjszaka kétszer csúszott k i alólam e g y d e s z k a , s én — mély álomból fölijedve a földön találtam m a i a m . J o b b l e t t v o l n a k i n t a l u d n i a n a g y fügefa a l a t t , jól töltött fcsalmazsákon, de M i l i c a , a z én k e d v e s vendéglátó g a z d a s s z o n y o m » e m engedett— S o k a skorpió — m o n d t a — s n e d v e s i s h a j n a l b a n , n e m l e s z jó. Soká n e m b i r t a m e l a l u d n i . A holdfény a z apró a b l a k o n át besütött a szobába. N e m s z o k t a m m e g a z i l y e n recsegő-ropogós á g y a t , s í g y e g y r e forgolódtam. M a j d a g y o n n e m ütött e g y nagy, d a r a b száraz sármalter, a m i levált a f e j e m fölött levő falról — a p r ó b b - n a g y o b b földdarabokkal, szalmával, p o r r a l beszórta t i s z tán áthúzott, g y a p j ú v a l tömött fejpárnámat. M o s t m á r óvatosabS v a g y o k s n e m mozgóm a n n y i t , c s e n d e s e n körülnézegetek a homá l y o s szobában. O l y a n , m i n t a legtöbb c r n a g o r a i ház. M e n n y i r e más ez a szoba, m i n t az, a m e l y i k b e n én születtem. P e d i g a z i s c s a k szegényes parasztház v o l t . A n y á m m i n d e n héten hígított sárgafölddel mázolta a padlót, s a f a l a k a t évente kétszer vizép fehérre m e s z e l t e . E z a ház i t t kőből épült, m i n d e n t a p a s z nélkül. E g y g y e n g e f a l két részre o s z t j a a házat. A z első helyiség e g y i k felében e g y tehén v a n a borjával, a másik fele, a m i t e g y p á r hordó és dézsa választ e l , a k o n y h a . A földön s z a b a d tűzhely. A mestergerendáiml lelógó vasláncra akasztják a k i s e b b - n a g y o b b bográcsot, a a l a t t a s z a b a d o n r o p o g a tűz. Száraz g a l y a tüzelő. A l a c s o n y , k i s a s z t a l s néhány h á r o m l á b ú kisszék a k o n y h a egész berendezése. H á t a füst? A z s z a b a d o n száll föl, s m i v e l m e n y e z e t n i n c s , a c s e r e p e k közt a háztetőn át i l l a n e l , miután vörösre csípte a házi asszony szemeit.
A m á s i k h e l y i s é g lakószoba. M e n y e z e t i t t s i n c s . S z u r k o s , fe k e t e g e r e n d á k t a r t j á k a háztetőt. A szél p o r t és p i s z k o t h o r d a szobába, télen p e d i g h ó v a l szórja t e l i a z a l v ó k a t . A p a d l ó i s hé z a g o s , l e l e h e t l á t n i a s z o b a a l a t t l é v ő f é l i g p i n c e f é l i g istállóbaI t t k é t s z a m á r és p á r s o v á n y t y ú k húzódik m e g . A szoba s z i k l a k ö v e k b ő l összetákolt f a l a i n a r é g i tapasztás m a r a d é k a . Meszet k i t u d j a m i k o r l á t o t t u t o l j á r a . A berendezés e g y hosszú a s z t a l , p á r szék s h á r o m á g y . E g y deszkalóca — az ö r e g a p ó é . E g y k e s k e n y , v a l a m i á r v e r é s e n s z e r z e t t v a s á g y , t i s z t a , fehér t a k a r ó v a l — M i l i e a á g y a . N o s és a V i d ó é , az a fából tákolt á g y , a m i v e l o l y a n k e l l e m e t l e n t a p a s z t a l a t a i m v o l t a k az é j j e l . A házban m i n d e n k i k o r á n k e l , e n g e m i s k i h í v o t t a z á g y b ó l e g v r a g y o g ó n a p s u g á r , a m i a k i s a b l a k o n keresztül a z á g y a m r a hull. E g y - k e t t ő r e k i n n v a g y o k a k o n y h á b a n , körülnézek — m i h e z is k e z d j e k ! E g y k i s ággal megpiszkáltam a h a m u t , a m i v e l M i l i e a l e t a k a r t a a p a r a z s a t . G y u f á t i t t r i t k á n használtak, az d r á g a . E g y p á r száraz g a l l y a t d o b o k a p a r á z s r a , s e l k e z d e m fújni. F ú j n á m , de s e h o g y se t a l á l o m e l a p a r a z s a t . C s a k a h a m u száll föl és b e l e p i a r c o m , h a j a m , szemem. M á r lélegzetet sem t u d o k v e n n i — m i k o r füstös k ö n n y e i m e n át m e g l á t o m a V i d ó t , a h á z i g a z d á t . — J a j — m o n d o m n e k i — elegük lehet szegény asszonyaitok n a k , h a csak a tűzgyújtással í g y k e l l vesződniök! . . . V í d ó m o s o l y o g v a n y ú j t át e g y v é k o n y b a m b u s z n á d a t : — A z e g y i k v é g é t t e d d k ö z e l a parázshoz, a másik v é g é b e fúj j á l csak j ó l bele. í g y m á r m e g y . H a m a r l e m o s o m a h a m u t és a füstöt a ház előtt e g y k i s bögréből öntve a vizét a m a r k o m b a . A vízre v i g y á z n i k e l l mosdásra, mosásra n e m s z a b a d s o k a t p o c s é k o l n i ! N é z e g e t e m a tájat. L e n n a ház a l a t t a sziklás h e g y lépcsőzet e i n kezdődnek a k i s Jegelők, szőlők, szántóföldnek használt a p r ó f ö l d d a r a b o k . A l i g p á r m é t e r hosszú és széles földdarabok. E g y e g y s o r s z ő l ő v e l ö v e z v e . É v t i z e d e k e n át g o n d o s kézzel m ű v e l t é l d t i s z t o g a t t á k a k ö v e k t ő i . T e n y é r n y i f ö l d d a r a b o k , m i k e n n e k a bá t o r népnek, nehéz m u n k a á r á n m e g a d j á k a f e k e t e k e n y e r e t , a sár g a k u k o r i c a g a n c á t . M e g t e r e m a búza, árpa, k u k o r i c a . C s a k g y a k o r i a s z á r a z s á g , h o l a búza, h o l a k u k o r i c a szárad e l . E s z e m b e j u t e g y n e m régi szomorú élményem. A múltkor a f a l u k i s boltjának n y i t o t t a j t a j a előtt m e g á l l t e g y s z a m á r . C s o n t o s h á t á r ó l leszállt e g y k o m o r a r c ú e m b e r . C r n a g o r a i v i s e l e t e k o p o t t , p o r o s a több ó r a i úttól. L a s s ú m o z d u l a t t a l l e o l d a s z a m á r f a n y e r g é r ő l e g y a g y o n f o l t o z o t t zsákot. 15 k i l ó k u k o r i c á t kér. A b o l t o s m é r i , p e r e g a s z e m : a r a n y s á r g a , t i s z t a , n a g y szemű, bácskai k u k o r i c a . A p a r a s z t vesz e g y p á r s z e m e t , nézi, f o r g a t j a . K e m é n y a r c c a l , f u r c s a szemekkel. V o l t r a j t a — megérez t e m , m é g m i e l ő t t szólt v o l n a — v a l a m i d a c , keserűség, v a l a m i n a g y o n e m b e r i , n a g y o n fájó . . . Szóba e l e g y e d t ü n k . L a s s a n , v o n t a t o t t a n beszélt. M i n t h a m i n den szavának súlya l e t t v o l n a . . . — E z a k u k o r i c a m á s , m i n t a m i é n k . . . E z az i g a z i ! V i s z e m
a m a l o m b a k e n y é r n e k őröltetni. A z e n y é m — k é r d i k ? E l s z á r a d t -az m i n d e g y szálig. M é g m a g n a k s e m t e r m e t t . . T a v a l y v e t e t t e m búzát, az i s elszáradt. A z a k i s k u k o r i c a húzott k i bennün k e t , a m i t c s a k ú g y mellékesen v e t e t t e m . H á t azért az idén m i n d e n reményünk a k u k o r i c a v o l t . Búzát n e m i s vetettünk, hiszen t a v a l y m é g m a g j a s e m m a r a d t . P é n z se v o l t , h o g y v e t t ü n k v o l n a . A z idén m e g a k u k o r i c a száradt e l , c s a k búza t e r m e t t . M o s t i t t á l l u n k , a r a t á s után, e g y szem k e n y é r nélkül. O t t h o n s o k a g y e r e k , az m e g n e m érti, s c s a k k e n y e r e t kér. — A d d i g m é g v a n m i t e l a d n i a házból, i d e j ö v ö k e g y k i s zsák k u k o r i c á é r t . E n n e k muszáj l e n n i . L a s s a n k é n t m i n d e n m o z d í t h a tót e l k e l l a d n u n k , h a é h e n h a l m n e m a k a r u n k . . . M e s é l t m é g , v o n t a t o t t a n , h a l k a n . J ö n a tél. A háztető r e p e d t c s e r e p e i közt f ü t y ü l v e süvít be a h i d e g szél, be a füstös, sötétes .szobába, a h o l a tűz k ö r ü l k u p o r o g n a k a g y e r e k e k . H a szembe v a u n a k a tűzzel — a hátuk fázik.. H a m e g f o r d u l n a k , a hátuk é g a m e l e g t ő l , de elől csíp a h i d e g . X o , de c s a k l e g y e n k e n y é r ! Sár g a , r a g a d ó s , r o s s z u l sütött, de k e n y é r ! Á l l o k a ház előtt és nézem a m a r o k n y i f ö l d e k e t a t e n g e r s z i k l a között, amiből az e m b e r v é r e s v e r e j t é k k e l , e r ő v e l , tépi k i a kenyeret. M.iíiea a s z i k l a f a l h o z löki, s á l l v a f e j i a t e h e n e t . V í d ó m o s t h a j t j a a ház elé a másik t e h e n e t a k i s l e g e l ő r ő l . E g y ü t t m e g y ü n k v i z e t h o z n i . L a s s a n k a p a s z k o d u n k a sziklás úton f e l f e l é . — V i g y á z z — i n t e t t V i d ó — l e n e csússz, m e r t b a j l e s z ! V i g y á z v a h a j o l o k előre, s lenézek a h á r o m - n é g y m é t e r m é l y g ö d ö r b e . E g y természetes s z i k l a ü r e g v o l t a v í z t a r t á l y , a l i g e g y m é t e r n y i v í z z e l a fenekén. I n n e n a d n a k a j ó s z á g n a k i n n i , s i n n e n v i s z n e k mosásra. A z i v ó v i z e s g ö d r ö t i s l á t n i a k a r t a m . E z i s épp o l y s z i k l a ü r e g , m i n t amaz, csak még mélyebb, s a v i z még kevesebb. P á r l e h u l l o t t , r o t h a d t l e v é l a felszínén. B i z t o s a n v a n b e n n e g i l i s z t a i s . g o n d o l t a m m a g a m b a n . Dacára a melegnek, s a s z o m j a m n a k , e l m e n t a k e d v e m az i v a s t ó l . . M i r e leérünk, a k o n y h a a s z t a l o n m á r p á r o l o g a m e l e g , h a b o s t e j . K i s b ö g r é b ő l i s s z u k az Ízletes f e k e t e b ú z a k e n y é r h e z . E g y k i s s z a l o n n a i s k e r ü l az a s z t a l r a . — N o — m o n d o m — t i n e m i s v a g y t o k o l y a n s z e g é n y e k . B ú z a k e n y é r , (az idén j ó l t e r m e t t a búza, c s a k a k u k o r i c a száradt el) t ej, szalonna, nagyszerű r e g g e l i ! r
(
R e g g e l i után k i k i m e g y d o l g á r a . I t t u g y a n n i n c s o l y a n s o k m u n k a , m i n t nálunk, h i s z e n a k e v é s a föld, k e v é s a j ó s z á g . N a p számba sem i g e n m e n n e k errefelé. A férfiak a sziklás f ö l d e t g y o i n l á l g a t j á k , v a g y a j ó s z á g g a l vesződnek, m i m e g leülünk a küszöbre s p u c o l j u k az ebédre v a l ó zöldbabot. D é l u t á n m a j d e l m e g y ü n k a z olvasóba, h a t á r o z z u k el M i l i e á v a l . A h o g y e g y p e r c r e f e l t e k i n t ü n k m u n k á n k r ó l , k á p r á z i k szemünk a s z i k l á k r ó l v i s s z a verődő napsugáron. D é l u t á n a házi f o g l a l a t o s s á g o k után f e l c i h e l ő d ü n k s e l i n d u l u n k a k a n y a r g ó sziklás úton az o l v a s ó felé. V é g r e e l i n d u l t u n k . M i l i c a felöltözött, m i n t h a a városba m e n -
ne. Útközben néhány legénnyel találkoztunk. V á l l u k o n hosszún y e l ű k i s sarló. A z erdőbe m e n t e k g a l y a t vágni, télire a k e c s kéknek. Sajnáljuk, h o g y n e m l e s z n e k a z olvasóban. D e ők biztatnak,, l e s z o t t v a l a k i . M i n d i g a k a d , a i d könyvet hoz, v a g y v i s z . A z úton, sziklák közt, m e g - m e g állítanak bennünket M i l i c a ismerősei. A férfiakkal kezelünk, a z a s s z o n y o k jobbrtil. balról, megcsókolják a r c u n k a t . K e d v e s szokás. R i t k a az idegen itt a h e g y e k közt, k e d v e s k e d n e k n e k i k . H í v n a k l>ennünket ebédre, v a csorára. É n v o n a k o d o m , n e m a k a r o m t e r h e l n i a m ú g y i s szegénye* a s z t a l u k a t . D e M i l i c a bökdös, h o g y n e m l e h e t visszautasítanom. — I t t a z olvasó — m o n d j a M i l i c a , e g y egyszerű paraszt-házra m u t a t v a . B e l ü l két szoba, e g y v a k a b l a k d e s z k a p o l e o k k a L A deszkákbn a p r ó b b - n a g y o b b könyvek. A k i s könyvek m o c s k o s a k , s z a márfülesek. A n a g y o b b v a s k o s a b b könyvek tisztábbak, simák, lát s z i k , h o g y n e m s o k kézben v o l t a k még. A p a r a s z t még n e m szo k o t t olvasásra, s a k i s e b b könyveknek bátrabban áll n e k i . A z o l vasó berendezése e g y jó n a g y a s z t a l , s e g y p á r durván g y a l u l t pad. E g y p á r legény ü l a szobában és Z l a t a , a f a l u legszebb és l e g o k o s a b b lánya. H a m a r o s a n n a g y lett a barátság s szabadon beszélgettünk,, egyről másról. N e m s o k á r a megjöttek a f i u k i s a hegyről. — R i t k a vendégek v a g y t o k — mondják, — a g a l l y még ráér. Beszélgetés közben szó e s i k mindenről. H o g y m i l y e n könyvet s z e r e t n e a p a r a s z t , a z egyszerű dolgozó ember. H o g y a n kellene n e k i írni, h o g y megértse, h o g y közel l e g y e n hozzá. H o g y fölfogja saját egyszerű eszével és megértse, h o g y a z életet lehet jobbá, s szebbé t e n n i . — Nehéz megértetni a z z a l , a k i még n e m szokott hozzá, h o g y a saját eszével g o n d o l k o d j o n — m o n d j a a z e g y i k —, m i n d a n n y i u n k n a k j o g u n k v a n a tudásra, tanulásra, haladásra. M i azon v a g y u n k , h o g y ezt legalább a fiatalsággal megértessük. — D e h i s z e n — m o n d j a a másik — még a z öregek i s velünk t a r t a n a k . I d e e n g e d n e k bennünket s n e m h a r a g s z a n a k ' , h a e g y k i c s i t megrövidítjük a m u n k a n a p o t , h o g y előbb i d e jöhessünk. Ha^ v a l a m i t rendezünk, a bíró m a g a m e g y engedélyt kérni a megyére* — Tényleg n e m panaszkodhatunk e m i a t t — mondja Z l a t & — Tudjátok m i v o l t a t a v a s s z a l . Éppen kultúrházunkat kezdtülc építeni, s a l e g n a g y o b b munkában talált bennünket a majális. Előző este összejöttünk i t t a z olvasóban m i n d a n n y i a n . Jöttek még: a z o k a lányok i s , a k i k különben n e m s z o k t a k jönni. M o s t eljöttek a bátyjukkal, m e r t k i m o n d t u k , h o g y m i n d e n fiúnak i d e k e l l s z o k t a t n i a leánytestvéreit. H a d d t a n u l j a n a k azok i s velünk. E g y s z ó v a l , s o k a n v o l t u n k , m a j d n e m m i n d e n f i a t a l a faluból. T e k i n t v e , h o g y közös házunkkal mielőbb készen a k a r u n k l e n n i — t e r j e s z tette elő a titkárunk — a h e l y e t t , h o g y a völgybe mennénk tán c o l n i — inkább d o l g o z u n k m i n d a n n y i a n a házunkon. — N a g y l á r m a támadt. V o l t a k , a k i k inkább táncolni a k a r t a k a m u n k a ünne pén. D e a végén a b b a n m a r a d t u n k , h o g y dolgozni fogunk. A n a g y vitatkozásban észre s e m vettük, h o g y apáink i s összejöttek a z o l — Sfi
_
v a s é b a n . L á t o m én, h o g y s u t t o g v a t á r g y a l n a k v a l a m i t . A z u t á n a z a p á m i d e j ö t t az a s z t a l h o z és i n t e t t , , h o g y hallgassunk már, i n e r t v a n v a l a m i mondanivalója. N a g y n e h e z e n csend l e t t . A töb b i ö r e g i s b e j ö t t ,s leültek a f a l m e l l e t t i p a d o k r a . — H a l l j á t o k c s a k — szólt a p á m — e d d i g m i n d e n é v b e n l e m e n t e t e k majáliskor a völgybe harmonikaszóval, mint minden f a l u fiatalsága. N i n c s rendjén, h o g y ezt elhagyjátok. M i mái* megbeszéltük — s i t t a p a d o n ülő pipázókra m u t a t o t t —, h o g y h e l y e t t e t e k m i d o l g o z u n k a házon . . . — M i k o r h a j n a l b a n hangos nótaszóval e l i n d u l t u n k , már o t t találtunk pár dolgozót a háznál. N e v e t v e integettünk n e k i k . V á j t a a s z i k l á t a z n a p , m é g a h e t v e n é v e s , ö r e g K r s z t o bácsi i s . . . Z l a t a e l h a l l g a t o t t . A többiek i s v á r t á k , m i t f o g o k szólni. N e k e m a l i g j u t o t t szó a n y e l v e m r e . A z u t á n c s a k a n n y i t m o n d tam : — I l y e n szülőknek c s a k i l y e n g y e r e k e i l e h e t n e k , mint t i . B á t r a k , o k o s a k , haladók. — E s t é r e f e l j ö v ü n k hozzátok és t o v á b b m e s é l g e t ü n k . Lesz k i s nótaszó i s . H a z a f e l é m e n e t m é g be k e l l e t t térnünk e g y u d v a r b a , a h o l v á r t a k r á n k . F e k e t e k á v é v a l és g y ü m ö l c c s e l k í n á l t a k m e g bennünket, a m i n t a ház e l ő t t i p a d k á r a l e t e l e p e d t ü n k . E s t e l e t t , m i r e h a z a é r t ü n k . A z ö r e g épp ú g y ült a ház e l ő t t i k ő p a d o n , m i n t m i k o r d é l u t á n elmentünk. C s a k V í d ó v o l t t ü r e l metlen: — H o l i s t u d t o k o l y a n soká m a r a d n i ? ! T i asszonynépség, h a belekezdtek, n i n c s v é g e a mesének! . . . A t e h e n e k i s v á r t á k M i l i c á t . A k i s b o r j ú k b ő g t e k az istálóban. M i l i c a k i e n g e d t e ő k e t s a t e h e n e t m e g f e j t e . B e n t a tűz m á r n a g y b a n r o p o g o t t . V í d ó elkészítette az a s z t a l r a a k e n y e r e t és a száraz sonkát. M é g i s j ó ez a m i V í d ó n k , c s a k t e t t e t i a h a r a g o t . S z é p a z este i t t f e n n a h e g y e k k ö z ö t t . A l a t t u n k a messzeség b e n a S k a d a r i tó szürkélik. L a s s a n , s z i n t e e g y e n k é n t bújnak k i a c s i l l a g o k , m i n t m e g a n n y i mécses, h o g y e n n e k a s z e g é n y népnek i n g y e n v i l á g i t s a n a k . A ház m ö g ö t t kecskék j ö n n e k l e c s e n g e t y ű v e l a n y a k u k o n , f á r a d t a n v i s z i k nehéz e m l ő i k e t . M ö g ö t t ü k k i s l á n y , r o n g y o s k i s ruhában, kötéssel a hóna a l a t t , — h a j t j a h a z a a j ó s z á g o t . — N i n c s i t t u c c a se út. A h á z e l ő t t i k i s tér, u d v a r i s út i s . V á r o m a f i a t a l o k a t . H a sötét lesz i s , j ö n n e k . I s m e r n e k m i n d e n k ö v e t , m i n d e n fát, m i n d e n k i u g r ó s z i k l a s z i r t e t . A t á v o l b ó l m i n t h a m á r h a l l a n á m erőteljes, v í g d a l a i k a t . KASZÁS
KATALIN
Nem hiszek a fajok és nemzetek ellenségeskedésének szüJésé§ében. Nem hiszem, hogy a gondolkodásmódbeli különbség a fehén ember természetes gyűlöletét váltaná ki a fekete, vagy més fajoJé ellen; a szlávókét az angolok, vagy az oroszokét a zsidók ellen. (Gorkij)'
