III. NEGYEDÉVES JELENTÉS (2009. szeptember 15.) Tervezet

III. NEGYEDÉVES JELENTÉS (2009. szeptember 15.) Tervezet a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” című projekthez

Készítette:

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32 Budapest 2009. szeptember 18.

2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” című projekthez III. NEGYEDÉVI JELENTÉS Megrendelő képviselője: Kedvezményezett képviselője:

Végső Kedvezményezett képviselője:

Mikulás Brigitta főosztályvezető, NFÜ NEP IH Huba Bence igazgató, KvVM FI Dr. Haraszthy László

Természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár, KvVM TKSZÁT Vállalkozó képviselője:

Irányító Bizottság tagok:

Dr. Benedek János vezérigazgató, VÁTI Kht. Haraszthy László IB elnök, szakállamtitkár, KvVM TKSZÁT Érdiné Dr. Szekeres Rozália IB alelnök főosztályvezető, KvVM TKSZÁT, Természetmegőrzési Főosztály Sódor Márton IB alelnök, főosztályvezető, KvVM TKSZÁT, Nemzeti parki és Tájvédelmi Főosztály Pallag Orsolya projektfelelős, vezető főtanácsos, KvVM TKSZÁT Nemzeti parki és Tájvédelmi Főosztály, Tájvédelmi és Ökoturisztikai Osztály Dr.Varga Ildikó osztályvezető, KvVM TKSZÁT, Természetmegőrzési Főosztály, Ökológiai osztály Vozár Ágnes tanácsos, KvVM TKSZÁT Természetmegőrzési Főosztály, Natura 2000 Osztály Tóth Péter osztályvezető, KvVM TKSZÁT Nemzeti parki és Tájvédelmi Főosztály, Agrárharmonizációs és Vagyonkezelési Osztály Kissné Dóczy Emília vezető-tanácsos, KvVM TKSZÁT Nemzeti parki és Tájvédelmi Főosztály, Agrárharmonizációs és Vagyonkezelési Osztály Kovács Eszter szakmai tanácsadó, KvVM TKSZÁT Udvardiné Kabay Krisztina tanácsadó projektmenedzser, KvVM FI Dr. Vajna Tamásné igazgató, KNPI Sipos Katalin osztályvezető, DINPI Petróczi Imre szakmai igazgató helyettes, BfNPI Schmotzer András kutatási referens, BNPI

2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” című projekthez II. NEGYEDÉVI JELENTÉS Az érintett nemzeti park igazgatóságok kapcsolattartói: Parrag Tibor osztályvezető, DDNPI Schmotzer András kutatási referens, BNPI Megyer Csaba osztályvezető, BfNPI Baranyai Zsolt ökológiai referens, DINPI Takács Gábor osztályvezető, FHNPI Sipos Ferenc természetvédelmi szakreferens, KNPI Vállalkozó képviselője:

Göncz Annamária projektvezető helyettes, VÁTI Nonprofit Kft..

Vállalkozó szakmai témafelelőse: Dr. Podmaniczky László projektvezető, egyetemi docens, SZIE KTI Alvállalkozók képviselői:

Dr. Podmaniczky László projektvezető, egyetemi docens SZIE KTI Dr. Pataki György kommunikációs felelős szakértő, SZIE KTI Dr. Horváth András botanikai szekértő, MTA ÖBKI Halmos Gergő zoológiai szakértő, MME Kenyeres Zoltán természetvédelmi szakértő, ACRIDA Bt. Vidéki Róbert botanikai szakértő, Doronicum Kft. Dr. Boros Emil ökológiai szakértő, NATURGLOB Kft. Király Gergely ökológiai szakértő, Mohos-Csitri Kkt.

2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” című projekthez

II. NEGYEDÉVI JELENTÉS További szakértők, tervezők: Dr. Magyari Julianna agrárkörnyezet-gazdálkodási szakértő, SZIE KTI Kelemen Eszter kommunikációs szakértő, SZIE KTI Bodorkós Barbara kommunikációs munkatárs, SZIE KTI Megyesi Boldizsár kommunikációs munkatárs, SZIE KTI Kalóczkay Ágnes kommunikációs munkatárs, SZIE KTI Marticsek József agrár szakértő, MME Králl Attila zoológiai szakértő, MME Biró Marianna botanikai szakértő, MTA ÖBKI Molnár Zsolt zoológiai szakértő, MTA ÖBKI Bátori Zoltán botanikai szakértő, MTA ÖBKI Schneller Krisztián területrendezési tervező, VÁTI Nonprofit Kft.. Tornyánszki Éva tervező, térinformatikus, VÁTI Nonprofit Kft... Illés István tervező, VÁTI Kht. Staub Ferenc térinformatikai munkatárs, VÁTI Nonprofit Kft.. Faragóné Huszár Szilvia területrendezési tervező,projektasszisztens VÁTI

Budapest, 2009 szeptember hó

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS I. A PROJEKT ELVÉGZETT FELADATAI

1 8

1. Az első tervváltozat megbízói és szakértői egyeztetése 1.1 Az első tervváltozat első egyeztetése a megbízóval (KvVM) és az észrevételek átvezetése 8 1.2 Az első tervváltozat megbízóval történő második egyeztetése és javítása 9 1.3 Az élőhelykezelési javaslatok fenntartási előírásokká történő átalakítása 10 1.4 A kezelési előírások KvVM-mel történő egyeztetése 12 1.5 A kezelési előírások szakértői egyeztetés, észrevételek megbeszélése 13 1.6 Kezelési előírások véglegesítése 13 1.7 Az első tervváltozat szakértői átdolgozása az egyeztetési anyag véglegesített metodikája alapján 14 1.8 Egyeztetési címlista és kísérőlevél összeállítása 14

8

2. Az egyeztetési anyag (második tervváltozat) (kétszer javított első tervváltozat)) elkészítése és kiküldése véleményezésre két részletben

14

3. Kommunikációs feladatok

15

3.1 3.2 3.3

15 19 19

Terepi egyeztetések Honlap Rövid összefoglaló az eddig megtartott egyeztető fórumokról

II. ZÁRÓJELENTÉSIG ELVÉGZENDŐ FELADATOK III. IRÁNYÍTÓ BIZOTTSÁGI DÖNTÉST IGÉNYLŐ KÉRDÉSEK

21 24

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Napló A „NATURA 2000 területek fenntartásai tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekthez 25 2. sz. melléklet: Útmutató a Natura 2000 fenntartási terv készítéséhez 30 3. sz. melléklet: EMLÉKEZTETŐ a „NATURA 2000 területek fenntartásai tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt tárgyában 2009. július 14-én a KvVM-ben tartott projektértekezletről 35 4. sz. melléklet: EMLÉKEZTETŐ a „NATURA 2000 területek fenntartásai tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt tárgyában 2009. július 22-én a VÁTI-ban tartott projektértekezletről 38 5. sz. melléklet: Natura 2000 területek egységes kezelési előírásai 41 6. sz. melléklet: A VÁTI által kiküldött egyeztetési anyag véleményezői – Egyeztetési címlista és kísérőlevél 54 7. sz. melléklet : Az ötletbörzék emlékeztetői 82 8. sz. melléklet: Az egyeztető fórum módszertani terve 103 9. sz. melléklet: A SZIE KTI által kiküldött meghívó és kísérő levél az egyeztető fórumra 104 10. sz. melléklet: A Natura 2000 terület egyeztető fórumainak jegyzőkönyvei 106 11. sz. melléklet: A NATURA 2000 területek fenntartási terv egyeztetési anyagára érkezett észrevételek 133

BEVEZETÉS Jelen III. negyedéves jelentés a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül készülő „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” című projekt megvalósításának nyomon követésére szolgál. A jelentést a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (továbbiakban VÁTI Kht.), mint nyertes ajánlattevő dolgozta ki a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága (KvVM FI), mint Kedvezményezett és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természet- és Környezetmegőrzési Szakállamtitkárság (továbbiakban KvVM TKSZÁT), mint Végső Kedvezményezett tájékoztatására. A jelentés tervezet formában a Támogatási Szerződésben foglaltak alapján, valamint a Műszaki leírás 7.2 pontjában foglaltaknak megfelelően 2009. szeptember 15-én kerül benyújtásra, és 2009. szeptember 25-én, az Irányító Testület ülésén válhat elfogadottá. A jelentés tartalmát azon határidős feladatok állapot jelentése képezi, amelyeket a munkaindító jelentés 4.1 pontjában elfogadott munkaterv tartalmaz 2009. szeptember 15-i határidővel. A feladatokat az aktualizált munkaterv tevékenység sora tartalmazza „teljesítve” megjegyzéssel ellátva.

1. sz. táblázat AKTUALIZÁLT MUNKATERV a munkaindító jelentés „4.1. A munkaterv tevékenységei, a hozzárendelt felelősök, a feladatok elvégzésének határideje és outputok” c. táblázatából javítások átvezetésé Sorszám

Tervezési feladatok

1.

A tervdokumentációt megalapozó háttér (alap)adatok összegyűjtése

1.1.

Honlap indítása

Felelős szakértő*

KV

Felelős intézmény

SZIE-KTI

Közreműködő intézmény

Belső határidő

A meglévő abiotikai és biotikai adatok összegyűjtése, Területirodalmazás, illetve a GAP-analízis elvégzése felelősök

1.3.

Az érintettek körének feltárása

1.4.

A meglévő kutatási eredmények (élőhelytérképek,Területjelenlét- és állományadatok, illetve kezelési tervek ésfelelősök erdőtervek stb.) összegyűjtése és rendszerezése

1.5.

A nemzetközi gyakorlat áttekintése (Natura 2000PV fenntartási tervek tartalma, adatok, készítés, kifizetési gyakorlat ) 1. mérföldkő: I. Negyedéves jelentés FTV

1.6.

KV

Teljesítés

VÁTI Kht.

2008. 11. 30.

Működőképes, a megfelelőteljesítve tartalommal rendelkező honlap

ÖBKI, MME VÁTI Kht. ACRIDA Bt. SZIE KTI Naturglob Kft. Doronicum Kft. Mohos-Csitri Kkt. SZIE-KTI VÁTI Kht.

2008. 11. 30.

Alapállapot jellemzéséhezteljesítve szükséges adatok

2008. 12. 30.

Érintettek körének listája

ÖBKI, MME VÁTI Kht. ACRIDA Bt. SZIE KTI Naturglob Kft. Doronicum Kft. Mohos-Csitri Kkt. SZIE-KTI VÁTI Kht.

2008. 12. 30.

Alapállapot jellemzéséhez teljesítve szükséges rendszerezett adatok megléte

2009.03.30.

VÁTI Kht.

2009. 01. 30.

Nemzetközi tervekből teljesítve levonható tapasztalatok írásos összefoglalója Negyedéves előrehaladási teljesítve aktualizált jelentés

Területfelelősök 1.2.

Output

SZIE KTI

teljesítve

2

SorTervezési feladatok Felelős Felelős intézmény Közreműködő Belső határidő szám szakértő* intézmény 1.7. A kezelési szempontból jelentős jelölő fajok ésTerületÖBKI, MME VÁTI Kht. 2009. 03.30.. élőhelyek kiválasztása felelősök ACRIDA Bt. Naturglob Kft. Doronicum Kft. Mohos-Csitri Kkt. 1.8. Első konzultációk és interjúk az érintettekkel KV SZIE KTI VÁTI Kht. 2009. 03. 30

1.9.

A tervezési területre vonatkozó országos, regionális ésTRV helyi tervek (rendezési, szerkezeti, fejlesztési stb.) előírásainak összegyűjtése

VÁTI Kht

2008. 03.30.

1.10.

A feltártságban tapasztalható egyenetlenségekTerületkiegészítő adatgyűjtéssel történő megszűntetése felelősök

ÖBKI, MME VÁTI Kht. ACRIDA Bt. Naturglob Kft. Doronicum Kft. Mohos-Csitri Kkt.

2009. 07. 15. 2009.10.15.

2. 2.1.

A tervezési területek alapállapot jellemzése Környezeti adottságok (éghajlat, vízrajz, talajtan) feltárása

ÖBKI, MME SZIE KTI VÁTI ACRIDA Bt. Kht. Naturglob Kft. Doronicum Kft. Mohos-Csitri Kkt.

2009. 02. 28.

SZIE KTI VÁTI Kht.

2009. 03. 30.

2.2.

2.3. 2.4.

Területfelelősök

Természeti (természetvédelmi) adottságok feltárása (Élőhelyekre, növényfajokra, állatfajokra vonatkozó adatlapok kitöltése) Területhasználat (mezőgazdaság, erdészet, PV, FTV vadgazdálkodás, vízgazdálkodás, turizmus, ipar, infrastruktúra, egyéb) jellemzése A tervezési terület alapállapotát bemutató térképek PV, FTV szerkesztése (A tervezési területet és az élőhelyeket bemutató áttekintő térkép, illetve a művelési ágakat és az élőhelyek elhelyezkedését bemutató térképek szerkesztése)

SZIE KTI

VÁTI Kht.

2009. 02. 28.

2009. 07. 15. 2009.10.15.

Output

Teljesítés

Kiválasztott, a kezelési teljesítve terv szempontjából jelentős jelölő fajok (lista) Megtartott területi teljesítve egyeztetések (jegyzőkönyv, beszámoló, fénykép) Az alapállapot teljesítve jellemzéséhez rendelkezésre álló regionális és települési tervek Teljes körűen feltártfolyamatban adatok

Feldolgozott alapadatok a teljesítve környezeti adottságok vonatkozásában Feldolgozott alapadatok a teljesítve természeti adottságok vonatkozásában (kitöltött adatlapok) Feldolgozott alapadatok a teljesítve területhasználat vonatkozásában Elkészült áttekintő folyamatban térképek és élőhelytérképek és tematikus térképek

3

SorTervezési feladatok szám 3. Veszélyeztető tényezők összefoglalása

Felelős Felelős intézmény Közreműködő Belső határidő szakértő* intézmény Területi ÖBKI, MME VÁTI Kht. 2009. 03. 30. felelősök ACRIDA Bt. SZIE KTI Naturglob Kft. Doronicum Kft. Mohos-Csitri Kkt.

4.

A kezelési feladatok meghatározása

4.1.

A természetvédelmi célkitűzések meghatározása

4.2.

A természetvédelmi célok eléréséhez beavatkozások meghatározása:

szükséges

Területfelelősök

− −

4.3.

5.

5.1

Élőhelyek kezelési javaslatainak kidolgozása Élőhely-rekonstrukció és élőhely fejlesztés javaslatainak kidolgozása − Fajvédelmi intézkedések meghatározása − Kutatás, monitorozás feladatainak meghatározása − A természetvédelmi kezelési javaslatok térképi és táblázatos bemutatása Gazdálkodói előíráscsomagok kialakítása az ökológiaiAKGSZ célkitűzések alapján, nyílt tervezési eljárásbanBV véglegesítve: ZV − Agrártámogatási javaslatok: TV − Jelenleg működő agrártámogatási rendszerekben − Javasolt agrártámogatási rendszer − Pályázatok − Egyéb megvalósítási lehetőségek

ÖBKI, MME ÖBKI, MME, SZIE2009.03. 30. ACRIDA Bt KTI, VÁTI Kht. Naturglob Kft Doronicum Kft. Mohos-Csitri Kkt.

Output

Teljesítés

Veszélyeztető tényezőkteljesítve listája és leírása

Felsorolt célkitűzések

teljesítve

Felsorolt beavatkozások

teljesítve

2009.03. 30.

SZIE KTI

VÁTI Kht. ÖBKI, MME ACRIDA Bt Naturglob Kft Doronicum Kft. Mohos-Csitri Kkt.

2009.04.15.

Kidolgozott teljesítve előíráscsomagok; Kidolgozott agrár támogatási javaslatok, amelyek illeszkednek a jelenlegi agrártámogatási rendszerekhez; Kidolgozott, az agrártámogatások körébe nem tartozó megvalósítási javaslatok

2. mérföldkő: Az első tervváltozat dokumentálása és PV FTV II. Negyedéves jelentés

SZIE KTI

Az első tervváltozat első egyeztetése a megbízóvalPV FTV

VÁTI Kht.

2009. 04. 30.

A fenntartási tervek első teljesítve változata

2009. 06. 16.

A fenntartási tervek elsőteljesítve

VÁTI Kht. SZIE KTI

4

Sorszám


Felelős Felelős intézmény szakértő*


Belső határidő

(KvVM) és az észrevételek átvezetése

javított változata

5.2

Az első tervváltozat megbízóval történő másodikPV FTV egyeztetése és javítása

VÁTI Kht.

5.3

Az élőhelykezelési javaslatok fenntartási (kezelési)AKGSZ előírásokká történő átalakítása

VÁTI Kht. SZIE KTI

5.4

A kezelési előírások KvVM-mel történő egyeztetése

VÁTI Kht. SZIE KTI

KvVM

5.5

A kezelési előírások szakértői egyeztetés, észrevételekTV megbeszélése

VÁTI Kht. SZIE KTI

ÖBKI, MME 2009.07.22 ACRIDA Bt Naturglob Kft Doronicum Kft. Mohos-Csitri Kkt.

5.6

Kezelési előírások véglegesítése

SZIE KTI

5.7

Az első tervváltozat szakértői átdolgozása azTerületi egyeztetési anyag véglegesített metodikája alapjánfelelősök (kezelési egység lehatárolása, előírások kezelési egységekhez rendelése, kezelések indoklása)

5.8

Egyeztetési címlista és kísérőlevél összeállítása

6.

Az egyeztetési anyag (második tervváltozat) PV FTV (kétszer javított első tervváltozat)) elkészítése és kiküldése véleményezésre két részletben

VÁTI Kht.

3. mérföldkő: a második tervváltozat (egyeztetési PV FTV anyag) dokumentálása és III. Negyedéves jelentés

SZIE KTI

7.

Teljesítés

Output

PV FTV

PV

FTV

SZIE KTI

2009. 07. 07.

A fenntartási tervekteljesítve második javított változata

2009.07.10.

1800 előírásból 330teljesítve harmonizált előírás művelési áganként

2009.07.16.

KvVM módosított előíráslista

javaslatokkalteljesítve harmonizált

Javított, harmonizáltteljesítve előíráslista és végleges leegyeztetett metodika

2009.07.29.

Javított előíráslista, kiküldése

harmonizáltteljesítve metodika

VÁTI Kht.

ÖBKI, MME 2009.08.10. ACRIDA Bt Naturglob Kft Doronicum Kft. Mohos-Csitri Kkt.

Átdolgozott anyagok

szakértőiteljesítve

VÁTI Kht.

2009.08.15.

Egyeztetési kísérőlevél

2009.08. 15.

Javított első tervváltozat folyamatban

SZIE KTI

címlista

és

2009. 09.15. VÁTI Kht.

2009. 09. 15.

A fenntartási tervek folyamatban második tervváltozata és

5

Sorszám

7.1. 7.2.


Felelős Felelős intézmény szakértő* VÁTI Kht.

Konzultáció az érintettekkel, fórumok szervezése és KV lebonyolítása


VÁTI Kht.

A tervkészítéshez kapcsolódó információk honlaponKV történő megjelenítése és tájékoztató anyagok készítése terjesztése

SZIE KTI

A terv egyeztetése során beérkező véleményekFTV feldolgozása, beépítése a végleges javaslatba

VÁTI Kht.

7.5.

A fenntartási véglegesítése

SZIE KTI

VÁTI Kht.

8.

A második tervváltozat szükség szerinti egyeztetéseKV (További konzultációk, a fenntartási tervek területi szinten történő egyeztetése, végső egyeztetés)

SZIE KTI

VÁTI Kht.

9.

Javítások átvezetése, végső terv anyag (fenntartásiFTV KV terv tervi és megalapozó rész) dokumentálása, a kommunikáció dokumentálása

VÁTI Kht., SZIE KTI

10.

Nyomtatott ismertető, tájékoztató kiadvány aKV gazdáknak

SZIE KTI

7.4.

terv

megalapozó

fejezeteinekPV, FTV

2009. 07.30.

Területi felelősök 2009.10.07.

Szakmai szervezetekkel való egyeztetés (KvVM,KV FVM, NPI, MVH, KöFe-k)

7.3.

Output

Teljesítés

jelentés VÁTI Kht.

SZIE KTI

Belső határidő

SZIE KTI

2009. 07. 30

Területi felelősök 2009. 10. 07. VÁTI Kht.

2009. 09. 10.

Megtartott egyeztetések és folyamatban konzultációk (jegyzőkönyv) Rendszeresen frissített honlap

folyamatban

Feldolgozott és beépített vélemények

folyamatban

2009. 10.15.

Javított megalapozó dokumnetáció

folyamatban

II. negyedéves jelentésben részletezendő 2009.10. 30.

Megtartott egyeztetések és tervezett konzultációk (jegyzőkönyv)

folyamatos SZIE KTI

Megtartott egyeztetések és folyamatban konzultációk (jegyzőkönyv)

2009. 09. 10. 2009. 10. 15.

II. negyedévesA fenntartási tervektervezett jelentésben végleges változata, részletezendő dokumentált kommunikáció 2009.11. 10. VÁTI Kht.

II. negyedévesIsmertető kiadványok atervezett jelentésben gazdálkodók részére x részletezendő példányban 2009.11. 10.

6

Teljesítés SorTervezési feladatok Felelős Felelős intézmény Közreműködő Belső határidő Output szám szakértő* intézmény 11. A fenntartási tervek formai és tartalmiPV FTV SZIE KTI VÁTI Kht. II. negyedévesA fenntartási tervek formaitervezett követelményeire vonatkozó javaslatok összeállítása jelentésben és tartalmi BV ZV TV útmutató formájában részletezendő követelményeinek útmutatója 2009.11. 10. 12.

Projekt szervezési feladatok

PV FTV

SZIE KTI

Folyamatos

Projekt dokumentumok,folyamatban szervezési feladatok eredményei , adminisztrációs végtermékek

SZIE KTI

2009. 11. 27.

Jelentés

VÁTI Kht.

2009.11. 10.

VÁTI Kht.

13.

4. mérföldkő: a Zárójelentés elkészítése(tervezet)

PV FTV

14.

Záró IB ülés

KvVM

15.

Projekt záró határideje, (javíott zárójelentés, projekt PV FTV dokumentumok végleges átadása, számlabenyújtás)

SZIE KTI

tervezett

2009.11.17.

tervezett

2009.11.25.

Javított zárójelentés és tervezett javított dokumentációk

VÁTI Kht.

*PV: projektvezető, FTV: fenntartási tervek készítésének vezetője, KV: kommunikációs vezető, AKGSZ: agrár-környezetgazdálkodási szakértő, TVSZ: természetvédelmi szakérő, TRSZ: területrendezési szakértő, BV: botanikai szakmai vezető, ZV: zoológiai szakmai vezető Dr. Podmaniczky László (SZIE KTI): Projektvezető (PV)([email protected]) Göncz Annamária (VÁTI Kht.): Projektvezető-helyettes,Fenntartási tervek elkészítésének szakmai vezetője (FTV) ([email protected]) Dr. Magyari Julianna (SZIE KTI): Agrár-környezetgazdálkodási szakértő (AKGSZ)([email protected]) Dr. Pataki György (SZIE KTI): Kommunikációs szakértő (KV) ([email protected]) Dr. Horváth András (MTA ÖBKI): Botanika szakértő (BV)([email protected]) Halmos Gergő (MME): Zoológiai szakértő (ZV) ([email protected]) Kenyeres Zoltán (ACRIDA Bt.): Természetvédelmi szakértő (TV) ([email protected]) Schneller Krisztián (VÁTI Kht.): Területrendezési szakértő (TRV) ([email protected])

7

I.

A PROJEKT ELVÉGZETT FELADATAI Előzmények

A projekt II. negyedéves jelentése a 2009. május 22-i IB ülés után került véglegesítésre és június 9-én beadásra a Kedvezményezett KvVM TKSZÁT számára. E jelentés rögzíti a projekt májusig elvégzett feladatait: – A fenntartási tervek tervezése tekintetében elkészült a 20 Natura 2000 terület fenntartási tervének tervezete egyedi élőhelykezelési előírásokkal. – A kommunikáció terén befejeződtek az első körben tervezett érintettekkel folytatott interjúk. – A jelentés a tervezés következő szakaszában a fenntartási tervek kezelési előírásainak harmonizálását és ennek az egyes területi tervekbe való átvezetését tűzte ki célul. – Ezt követően kerül sor a tervek első körös egyeztetésére az érintettekkel és elfogadásra kerülő észrevételek átvezetésére, amelynek határideje a munkaterv szerint 2009.09.15. Ennek eredményeként a második tervváltozat elkészül. A munkaterv 2009. 09.15-re kitűzött feladatai a II. negyedéves jelentést követő időben átalakultak és átütemeződtek. Ezáltal a kitűzött célok csak részlegesen teljesültek. Az akkor elkészült első tervváltozat jelentős átdolgozást igényelt az érintettekkel történő jobb egyeztetés érdekében. Megkezdődött az első tervváltozat KvVM-mel történő két körös egyeztetése az általa összeállított útmutató alapján. Alapvetően a tervi tematika véglegesítése és tartalmi kidolgozása, másrészről a területileg specifikus kezelési előírások egységes előíráslistává történő harmonizálása vált a tervezők feladatává. Ennek jelentős időigényét az eredeti munkaterv nem kellő körültekintéssel becsülte meg, a valóságban sokkal több ráfordítást igényelt, mint azt tervezték. Az időbeni csúszást a júliusi előrehaladási jelentésben a tervezők jelezték. Ennélfogva a tervek egyeztetési anyagának összeállítása, kiküldése, egyeztetése az eredeti ütemhez képest két hónappal későbbre tolódott. Az első tervváltozat megbízóval történő egyeztetése során megszaporodott feladatok a munkatervben feltüntetésre kerültek. A II. negyedévi jelentés munkatervétől való eltérés piros színnel szerepel. A jelentés az aktualizált munkaterv alapján számol be a teljesített feladatokról. 1.

Az első tervváltozat megbízói és szakértői egyeztetése

1.1 Az első tervváltozat első egyeztetése a megbízóval (KvVM) és az észrevételek átvezetése Az IB ülést követően a tervezők folyamatosan egyeztettek KvVM TKSZÁT projektben érdekelt munkatársaival a fenntartási tervek tartalmi és formai követelményeiről. KvVM írásban kérte az általa összeállított útmutató (2. sz. melléklet) alapján két kiválasztott mintaterület (Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente, Izsáki Kolon-tó) fenntartási tervének javítását. Határidőként 2009.06.15-t határozta meg. Az útmutató a fenntartási terv 3.2.5. fejezetéig tartalmazott előírásokat tartalmi és külalaki szempontból. Ennek alapján: – A terv az adott Natura 2000 terület alapadatait táblázatos formában tartalmazza (jelölő fajok, élőhelyek) a „Standard Data Form 2008” adatbázis alapján. – Az egyéb védettségi kategóriákat és a releváns jogszabályokat és tervezési előírásokat felsorolásszerűen tartalmazza.

8

– – –

– –

– –

A veszélyeztető tényezőket a TIR-ben meghatározott egységes megnevezéssel és kódolt jelöléssel táblázatba foglalva kell felsorolni. A Natura 2000 területek biotikai és abiotika alapadataiból kiindulva, valamint a veszélyeztető tényezők meghatározásával minden területen kidolgozásra kerültek a természetvédelmi célkitűzések. A természetvédelmi célkitűzéseket a területre specifikusan, tömören, az élőhelyek és fajok megőrzésére, fenntartására és helyreállítására fokuszáltan kell megfogalmazni az egyes területeken prioritást élvező (főként) Natura fajok megjelenítésével. A kezelési előírások a természetvédelmi célkitűzéseket kell, hogy alapul vegyék. A kezelési feladatoknál alapvetően gazdálkodási jellegű javaslatok kerüljenenek megfogalmazásra. A kezelési javaslatok ekkor még egyedi megfogalmazásban szerepeltek az egyes Natura 2000 területekre vonatkozóan. A mellékletben szerepelt a harmonizált előíráslista első tervezői javaslata. A nem gazdálkodási jellegű előírások a fajvédelmi intézkedések, élőhelyrekonstrukciós fejezetekbe kerüljenek. KvVM javaslat készült egy összefoglaló kezelési előírás táblázatra, amely kezelési foltokra bontva tartalmazza a javasolt kezelési előírásokat. A kezelési folt egyéb (hrsz, MEPAR blokk, művelési ág) beazonosíthatóságát is szükségesnek látta a megbízó. Ennek egyeztetési folyamata ebben az időszakban kezdődött el.

A megalapozó munkarészek két tekintetben tartalmaztak még hiányosságokat. Egyrészről a fajok és élőhelyek adatlapjánál kiegészítő terepi felmérésekre van még mindig szükség, hogy a pontosabb állományadatokat, fajelőfordulásokat a területi szakértők megállapíthassák. Másrészről a területhasználat mezőgazdasági, erdő– és vadgazdálkodási fejezeteinek kiegészítését a részlegesen beszerzett adatok alapján (üzemtervek, vadgazdálkodási tervek) ekkor lehetett elkezdeni. A vízgazdálkodás terén a párhuzamosan folyó vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményeit tudja a projekt alkalmazni irányelvek megfogalmazása szintjén. Mindezek alapján a tervezők szükségesnek tartják a munkaterv 1. 10 „A feltártságban tapasztalható egyenetlenségek kiegészítő adatgyűjtéssel történő megszűntetése” és 2.4 „A tervezési terület alapállapotát bemutató térképek szerkesztése” pontban foglalt feladatok határidejét október 15-ig meghosszabbítani. 1.2

Az első tervváltozat megbízóval történő második egyeztetése és javítása

A fenntartási tervek első javított példányait nyomtatott formában szállította le a VÁTI június 16-án. Az anyagokat KvVM részéről a Tájvédelmi és Ökoturisztikai Osztály, a Natura 2000 osztály, az Ökológiai Osztály, az Agrárharmmonizációs és Vagyonkezelési Osztály és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság véleményezte írásban. KvVM az észrevételek elfogadásával és átvezetésével a tervek végleges tartalmi és formai elkészítését kérte a tervezőktől 2009.07.06-ra. Az észrevételek az útmutatóban foglaltak tervi teljesülését célozták. Véleményezésre került a terv egységes bevezetője és a Natura fogalomtár. A legfontosabb és legidőigényesebb feladatot az egyedi – területre vonatkozó szakértői – kezelési előírások egységes előíráslistává való átdolgozása jelentette. Ennek egy első javaslatát már tartalmazta az anyag. Ezt követően a javított anyagban az egyes élőhelyekhez kötötten az előírásokat tételesen felsorolták a szakértők. A harmonizált előírások további egyeztetése vált szükségessé a tervezők között, a megbízóval és az érintettekkel. Ennek folyamatát és az előírások harmonizálásának szakmai hátterét vázolja a következő fejezet.

9

1.3

Az élőhelykezelési javaslatok fenntartási előírásokká történő átalakítása

A területekre vonatkozó gazdálkodási előírások tervezése során az alábbi szempontokat vették figyelembe a tervezők: − Olyan előírások kerüljenek megfogalmazásra, amelyek a fajok, valamint az élőhelyek igényeit veszik alapul; − Figyelembe veszik az adott terület sajátosságait, különösen a veszélyeztető tényezőket; − Integrálhatóak a vidékfejlesztési támogatások rendszerébe; − Területspecifikusak, vagyis az előírások meghatározott területi egységre vonatkoznak; − Ellenőrizhetők (a támogathatóság kialakítása érdekében); − Vegyék figyelembe a területen jelenleg folyó gazdálkodást, illetve az előírások a gazdálkodási gyakorlatba beilleszthetők legyenek. A kezelési előírások harmonizálásának folyamata A fenntartási tervek elkészítésének korábbi szakaszaiban az egyes Natura-területek botanikai, zoológia és élőhelyekre vonatkozó adatai alapján meghatározásra kerültek a természeti értékek fenntartása érdekében követendő gazdálkodási korlátozások és javaslatok. Ezeket “előírásoknak” nevezzük és meghatározásuk élőhely (ÁNER) szinten történt. Annak érdekében, hogy az így meghatározott előírások lehetőleg minél jobban illeszkedjenek a már működő támogatási rendszerekhez – konkrétan az UMVP agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és erdő-környezetgazdálkodási (EKV) intézkedéseihez – illetve, hogy ez a két támogatás megfelelően kidolgozott, a gazdálkodók által ismert, ellenőrizhető és számszerűsíthető előírásokat tartalmazzon, alapvetően a már meglévő AKG és EKV előírások kerültek alkalmazásra az egyes élőhelyek fenntartásánál. Ezt követően új előírás megfogalmazásához akkor folyamodtunk, ha az adott élőhely természetvédelmi (fenntartási) céljainak megvalósításához az AKG és EKV összes előírása sem volt elégséges. A közeljövőben meghirdetésre kerülő AKG és EKV előírásokat – az intézkedés (program) csomagoktól leválasztva – egy-egy táblázatba rendeztük és sorszámoztuk. Természetesen számítottunk arra, hogy az AKG és EKV előírások teljes köre sem feltétlenül elég ahhoz, hogy a Natura területeken szükséges összes beavatkozást megjelenítsék. A fenntartási tervek első változatai sajnos azt mutatták, hogy az AKG és EKV előírások – a 20 tervezési terület átlagában – csak mindössze 30 %-ban tudták biztosítani a területek természetvédelmi céljainak megvalósulásához szükséges gazdálkodói korlátozások és javaslatok (előírások) teljes mennyiségét. Ez utóbbi egyébként – tehát a 20 területre vonatkozó összes előírás – kb. 1800-at tett ki. Természetesen ezek között számos átfedés mutatkozott, hiszen az előírások megfogalmazása a hat területi felelős tervező munkatárs által, egymástól függetlenül, egyidőben történt. Jóllehet a területenként meghatározott előírások szakmailag megalapozottak voltak, szükségesnek láttuk azokat “harmonizálni”, elsősorban annak érdekében, hogy a támogatási rendszerek számára is “kezelhető” mennyiségű és tartalmú előírással lehessen a természetvédelmi célokat megvalósítani. A harmonizálási munka alapvetően két feladatot jelentett: egyrészt a tartalmilag azonos vagy hasonló, de megfogalmazásukban eltérő előírásokból kellett egy előírást kialakítani. Másrészt azokat az előírásokat, melyek nem voltak kellőképpen konkrétak – inkább kívánatos célállapotokat, mint tényleges tiltásokat, vagy elvégzendő feladatokat jelentettek – átfogalmaztuk vagy kivettük a listából. E munka eredményeként az alábbiak szerint alakult az előírások száma: 10

Szántó: 43 előírás Gyep: 118 előírás Vizes élőhely: 78 előírás Erdő: 49 előírás Összesen: 288 előírás A kezelési egységek lehatárolása A tervezés e szakaszában a kezelési előírások élőhelyekhez kapcsolódtak. Mivel egy területen esetenként nagyon sok élőhely fordulhat elő és több élőhely is igényelhet egyfajta kezelést, célszerűvé vált az előírások vonatkozási felületeként az élőhelyek helyett ún. kezelési egységeket lehatárolni. Így tehát minden kijelölt Natura 2000 területeken meghatározásra kerültek azok a területi egységek (ÁNÉR szerint élőhelyek vagy élőhelyfoltok, vagy egyéb kezelés alapján kijelölt egységek), amelyek egységesen kezelendők, vagy egy adott faj, vagy pedig az élőhely figyelembevétele szempontjából. Ezekhez a területi egységekhez lettek aztán a konkrét előírások hozzárendelve. A kezelési egységek kódolva KE1, KE2 stb. szerepelnek a szöveges tervi anyagrészben a hozzájuk tartozó előírásokkal, azok indoklásával. A kezelési egységeket térképen is megjelenítettük az mindegyik Natura 2000 területen. A kezelési előírások értelmezése és működtetése Minden Natura terület minden egyes élőhelyéhez meghatározzuk, hogy a “harmonizált”, közös előírás-lista egyes elemei miképpen vehetők figyelembe az adott kezelési egységnél. A figyelembe-vétel pedig két kategória szerint történt: “kötelező” és “ választható” előírások. Kötelezően betartandó/tiltott előírások Ezek azok az előírások, amelyek betartása feltétlenül szükséges a terület jelenlegi állapotának megőrzése érdekében. Ezeknél a fő területhasználati irányok meghatározása mellett olyan előírások meghatározása célszerű, melyek betartása alapvetően meghatározza a fajok, valamint az élőhelyek fennmaradását (pl.: gyep művelési ág fenntartására való kötelezés, a területről vízelvezetés tiltása stb.). Ajánlott – választható - előírások A választható előírások szintje már a területek fejlesztésére irányul, olyan gazdálkodási formák ösztönzésével, melyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élőhelyek állapotának javulását célozzák meg. Ebben a kategóriába az agrár-környezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján, de a területi sajátosságok figyelembe vételével lehet előírásokat meghatározni. Ebben a kategóriában kizárólag területkezelésre vonatkozó, gazdálkodási módot meghatározó előírások tartoznak. A gazdálkodó a kötelező előírás betartásáért kompenzációban, a választható előírás önkéntes vállalásáért pedig kifizetésben részesül. Természetesen lesznek minden élőhelynél olyan előírások is, melyek sem a “kötelező”, sem a “választható” kategóriába nem tartoznak, de ezeket nem jelöljük külön kategóriával.

11

A gazdálkodási előírások fentebb bemutatott módszere segítségével azt reméljük, hogy nem csupán az általunk készített 20 területre fogunk egységes szerkezetű, tartalmú és megfogalmazású előírásokkal rendelkezni, hanem ez a munka jó alapokat tud majd biztosítani a többi, még tervezés előtt álló Natura-site fenntartási tervének az elkészítéséhez is. További kérdés, hogy miképpen lehet az előírásokat “működtetni”? Az AKG és EKV gyakorlata szerint az előírások ún. célprogramok (előírás-csomagok) formájában érhetők el az erre önként jelentkező gazdálkodók számára. Ez a módszer azonban – az eddigi tapasztalatok szerint – még a zonális (ÉTT) programok esetében is csak korlátozottan képes a területek különbözőségeit követni. Úgy gondoljuk, hogy a Natura területek esetében – amennyire csak lehet – támogatnunk kellene az egyes élőhelyek egyedi kezelési/fenntartási igényeit. Ezt – véleményünk szerint – az egyes gazdaságok szintjén összeállított előírás csomagokkal lehetne a leginkább megvalósítani. Ehhez természetesen felkészült szakértő, szaktanácsadó közreműködése szükséges. A fenntartási tervek voltaképpen az ő munkájukhoz adnák meg a szükséges szakmai alapot. 1.4

A kezelési előírások KvVM-mel történő egyeztetése

A fenntartási tervek egyeztetési anyagának összeállítása és az egyeztetések ütemezése, valamint a kezelési előírások véglegesítése céljából júliusban két egyeztetés történt a KvVM és a tervezők között. A tervezést érintően az alábbi pontokban született megállapodás: – Az egyeztetési anyagot a fenntartási tervek I. rész 1- 3.2.5. fejezete alkotja a jelenlegi szerkezeti felépítésben és formai megjelenésben. A tervezők javasolták, hogy az agrártámogatási és kommunikációs fejezetek is az egyeztetési anyag részét képezzék. – A harmonizált kezelési előírások logikája megfelelő, azaz művelési áganként (szántó, gyep, vizes, erdő) megfogalmazott egyértelmű tevékenységek tiltása ill. betartása kötelező vagy választható módozatban kerül kialakításra. További tartalmi egyeztetés 2009.07.15-re tervezett KvVM Agrárharmonizációs és Vagyonkezelési Osztályával. – Az erdőre vonatkozó előírások több egyeztetetést kívánnak az MGSZH Erdészeti Igazgatóságával és KvVM-mel. A fenntartási terv egyértelmű utalást kell, hogy tegyen a mezőgazdasági területek erdősítésének és agrár-erdészeti rendszerek telepítésének lehetőségére. Ennek formáját egyeztetni szükséges, hogy miként jelenjen meg a fenntartási tervben ill. hogyan épülhet be az üzemtervbe. – Az előírások átvezetése a fenntartási tervekbe (táblázat és szöveg) szakértői feladat. Ennek tervezői értekezlete 2009.07.22-re tervezett. – A megalapozó dokumentáció, II. rész fejezetei és az I. rész 3.2.5 fejezetein túl nem képezik az egyeztetési anyag részét. A tervek egyeztetése kapcsán a részt vevők az alábbiakban egyeztek meg: – A tervek formai véglegesítése, kísérőlevél megfogalmazása, szervezési feladatok, egyeztetés KvVM-mel, vélemények átvezetése, dokumentálás VÁTI Kft. feladata. – A fórumterv mielőbbi elkészítését és ismertetését kéri KvVM. A fórumtervben a fórumok helyszíne, ideje, tervezett menete és az előadók névsora szerepeljen. Ajánlatos a kisebb és nem erdősült területeken kezdeni az egyeztetést. Szakmai segítséget a BNPI-tól van lehetőség kérni. – Az egyes területeken az egyeztetés módját (fórum vagy személyes egyeztetés) az államigazgatási szerveken kívüli magán és civil érintetteket a kommunikációs csoport javaslata alapján és segítségével kell elérni. A felhasznált kommunikációs

12

eszközök az érintettek elérésére elsődlegesen a levél, valamint a honlap és az önkormányzati hirdető tábla. A kiadvánnyal kapcsolatban konkrét megállapodás nem jött létre, további részletes egyeztetés szükséges még: – A nyomtatott ismertető az ÉTT (MTÉT) kiadvány mintájára készülhet. A tervezetét kéri bemutatni KvVM. Terjedelme kb. 20 oldal általános leírás, kiegészítve az összes (mind a 20) Natura 2000 területre vonatkozó kezelési előírások listáival. Ez kiegészül a 20 terület speciális betétlapjával. A példányszám területenként változó lesz az érintettek számától függően. Az összpéldányszám egyeztetendő. A kiadvány alapvetően 1 betétlappal jelenik meg az adott területen, de az országos államigazgatási szerveknek a komplett kiadvány 20 betétlappal terjesztendő. Az egyeztetésről szóló emlékeztetőt a 3. sz melléklet tartalmazza. 1.5

A kezelési előírások szakértői egyeztetés, észrevételek megbeszélése

A harmonizált kezelési előíráslista a területi szakértőkkel együtt, többszöri egyeztetés során alakult ki. E munkarész lezárása a VÁTI-ban július 22-én megtartott projektértekezleten történt. Az értekezleten bemutatásra került az elkészült javasolt egyesített gazdálkodói előíráslista, ennek elkészítésének folyamata, a kiinduló, kb. 1800 előírást tartalmazó lista szűkítésének indokai. A szűkítés indokai között szerepelt a duplikációk megszüntetése, illetve a jelenlegi agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszerrel nem harmonizáló előírások törlése. A gazdálkodói előíráslista hasznosítási irányok (szántó, gyep, vizes élőhely, erdő), illetve azon belül speciális kategóriák szerint csoportosítva tartalmazza a földhasználóknak szóló előírásokat. Megállapodás az alábbiakban született: – Az értekezleten bemutatott, egyesített előíráslistát a területfelelős szakértők újra véleményezik (kiegészítik, a megfogalmazásokat pontosítják stb.). – Ezt követően az agrár-környezetgazdálkodás szakértő a vélemények alapján véglegesíti az előíráslistát. – A résztvevők egyetértésével az előíráslista kibővül az erdőtelepítésre és az agrárerdészeti rendszerekre vonatkozó előírással, valamint az élőhelyrekonstrukcióra vonatkozó javaslattal. Az erdőtelepítés és az agrár-erdészeti rendszerek esetében két választási lehetőség adódik: a szakértő megtiltja vagy javasolja, de kötelezővé nem teheti ezeket. – Az élőhely-rekonstrukció esetében szintén két lehetőség adódik: a szakértő vagy javasolja vagy nem tartja szükségesnek. – A területfelelős szakértők kezelési egységenként megindokolják a kezelési előírások kiválasztását, visszavezetését. Ennek megfogalmazása az egyeztetési anyag szöveges részét képezi. – A kezelési egységek és a MePAR fizikai blokkjai közötti kapcsolat létrehozására a munka későbbi szakaszában kerülhet csak sor. Az egyeztetésről szóló emlékeztetőt a 4. sz melléklet tartalmazza. 1.6

Kezelési előírások véglegesítése

A kezelési előírások véglegesítését a tervezőcsapat agrár-környezetgazdálkodási szakértő tagja végezte el, aki a területi szakértőktől bekért vélemények alapján javította a korábbi

13

előíráslistát. Ennek alapján július végére az alábbi megbontásban kerültek az előírások megfogalmazásra: Szántó: 65 előírás Gyep: 115 előírás Vizes élőhely: 65 előírás Erdő: 78 előírás Összesen: 323 előírás Ez az előíráslita szerepel az összes egyeztetési anyagban Az előírásokat az. 5. sz. melléklet tartalmazza. (Az előíráslista erdőterületekre vonatkozó előírásainak további egyeztetése várható 2009 09.18-án KvVM-ben, amelynek során változni fognak az előírások.) 1.7

Az első tervváltozat szakértői átdolgozása az egyeztetési anyag véglegesített metodikája alapján

A harmonizált előíráslista 20 Natura 2000 területre történő visszavezetése szakértői feladat volt. Elsőként a harmonizált előíráslistából kiválasztásra kerültek kezelési egységenként a kötelező vagy választható adott területre releváns előírások. Ezután a fenntartási terv szöveges részében kezelési egységenként összesítésre kerültek az alkalmazott előírások indoklással. Helyet kapott az erdőtelepítésre, az agrár erdészeti rendszerek létrehozására és az élőhely-rekonstrukcióra vonatkozó javaslat is. A szakértők a lokális javaslataikat külön pontban, de szintén kezelési egységenként fogalmazták meg. 1.8

Egyeztetési címlista és kísérőlevél összeállítása

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ (4) értelmében a fenntartási tervet elkészítése során egyeztetni kell a nemzeti park igazgatósággal (a továbbiakban: igazgatóság), az alapszabály (alapító okirat) szerint környezet- és természetvédelmi célra alakult társadalmi szervezetekkel, a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervekkel és települési önkormányzatokkal, a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosaival és vagyonkezelőivel, valamint ezek gazdasági érdek-képviseleti szerveivel. Az egyeztetési címlistát és kísérőlevelet a VÁTI és a SZIE állította össze a KvVM-mel konzultálva. (6.sz. melléklet) 2.

Az egyeztetési anyag (második tervváltozat) (kétszer javított első tervváltozat) elkészítése és kiküldése véleményezésre két részletben

A fentiek alapján az alábbi érintetteknek került kiküldésre CD-n az egyeztetési anyag a VÁTI szervezésében: – 94 települési önkormányzat számára – 163 területi államigazgatási szervnek az alábbi csoportok szerint: o Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 14

o o o o o o

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Földhivatal Bányakapitányság Regionális Közigazgatási Hivatal

– 6 érintett nemzeti park igazgatóság A SZIE kommunikációs szakértői csoportja 114 érintetthez juttatta el digitálisan vagy nyomtatott formában az egyeztetési anyagot. Ezen érintettek a fórumra is meghívást kaptak. A fórumon a meghívottaknál többen vettek részt, egyéb információs csatornán (honlap, önkormányzati hirdetőtábla) értesülve a társadalmasításról. Az érintett csoportok az alábbiak: – egyéni gazdálkodók – gazdálkodói szervezetek, vagyonkezelők (erdészetek, vízgazdálkodási társulások, viziközmű társaságok) – civil szervezetek Összességében mintegy 300 érintett szólíttatott meg és kapott véleményezésre egyeztetési anyagot illetve lehetőséget észrevételeinek megküldésére. 3.

Kommunikációs feladatok

3.1

Terepi egyeztetések

A projekt harmadik negyedéve során a SZIE kommunikációs csoportja folytatta a kijelölt Natura 2000 területeken az érintettek felkeresését, az interjúk készítését. Az interjúk célja ebben a szakaszban már nem elsősorban a további információk szerzése volt, hanem az adott területen érintettek elkötelezése a tervezési folyamat mellett, az egyeztetési fórumokon való részvételi arány növelése érdekében. A terepi látogatások során minden esetben igyekeztek pótolni az eddig esetleg elmaradt terepbejárásokat az illetékes természetvédelmi őrrel – amennyiben erre továbbra sem volt lehetőségük, helyi érintettekkel próbálták közösen bejárni a területet. A készített interjúkat jegyzeteléssel, illetve lehetőség szerint diktafonon is rögzítették, a terepbejárásról fényképes dokumentációt készítettek. Az eltelt időszak alatt a korábban készített 108 félig strukturált interjú és telefonos megkeresés mellett további 55 helyi érintettel vették fel a kapcsolatot (lásd 1. számú táblázat). A harmadik negyedév során a májusi IB ülésen elhangzott javaslat alapján ötletbörzéket szerveztek a tervezési folyamatban érintett Nemzeti Park Igazgatóságoknál. A Fertő-Hanság Nenzeti Park Igazgatóság kivételével öt érintett igazgatóságnál sor került az ötletbörzére. Egy-egy ötletbörze két-három órán át tartott, és az adott NPI kezelése alá tartozó Natura 2000 területek tervének megvitatásán túl elsősorban azt a célt szolgálta, hogy a pénzügyi kompenzáció mellett más jellegű ösztönzőket találjunk, amelyek a Natura 2000 területen gazdálkodók számára előnyt jelenthetnek, és ösztönözhetik őket az előírások betartására. Az ötletbörzék mindegyikéről emlékeztető készült, amit a jelentés 7. számú melléklete tartalmaz. A harmadik negyedév során a kommunikációs szakértők véglegesítették az egyeztetési fórumok módszertani tervét (lásd 8. számú melléklet), elkészítették a feltárt érintettek körének teljes címlistáját, és egyeztették a konzorcium többi tagjával a fórumok tervezett menetét és sorrendjét. Az egyeztetési tervváltozatok elkészültének sorrendjében megkezdték a fórumok 15

szervezését. A címlista alapján telefonon hívták fel az érintetteket, tájékoztatták őket a tervezési folyamat állásáról, egyeztették velük a fórum lehetséges időpontját, valamint azt, hogy a tervet és a meghívót milyen formában juttassák el hozzájuk (e-mailben, postai úton nyomtatva, postai úton CD-n). Ezután véglegesítették az időpontot és a helyszínt, majd postázták a meghívót egy kísérő levél és az egyeztetési tervváltozat kíséretében (a meghívó és a kísérő levél egy mintapéldánya a 9. számú mellékletben található). Az önkormányzatokat külön kérték, hogy a fórum meghívóját és az egyeztetési tervváltozat egy példányát tegyék elérhetővé a lakosság számára a helyben szokásos módokon (önkormányzati hirdetőtábla, ahol van, ott képújság, weblap – lásd pl. Hejőbába honlapját a http://www.hejobaba.hu/hirek.php címen). Jelen negyedéves jelentés leadási határidejéig (szeptember 15.) nyolc egyeztető fórumot szerveztek meg, amelyből hatot meg is tartottak. Két további területen elkezdték a fórumok szervezését, ám a helyi érintettek részvételi hajlandóságának hiányában fórumokat nem tudtak szervezni. Ezeken a területeken két érintett erdészettel (Dudlesz-erdő: TAEG Zrt., Velencei-hegység: HM Lovasberényi Erdészet) jelenleg a személyes egyeztetés lehetőségéről tárgyalnak. A fennmaradó tíz Natura 2000 területen a fórumok szervezése folyamatban van, de konkrét időpontokat csak az egyeztetési tervváltozatok kiküldése után lehet rögzíteni. A hátralévő fórumok tervezett sorrendje az alábbi: Miklósfai Mórichelyi-halastavak (szept. 16. v. 17.), Pirtói-Nagy-tó (szept. 21-i héten), Gátéri Fehér-tó (szept. 21-i héten), Veresegyházi-medence (szept. 21-i héten), Jánosházi-erdő és Égett-berek (szept. 28-i héten), Dél-őrjeg (2 fórum, szept. 28-i héten). A tervezők és a helyi érintettek rendelkezésre állásától, valamint a helyi eseményektől függően ugyanakkor a tervezett ütemezés még változhat, csak a telefonos egyeztetés után tekinthető véglegesnek! A fórumok időpontjáról, helyszínéről, továbbá a résztvevők köréről rövid áttekintést ad az 1. számú táblázat. 1. táblázat: Összefoglaló táblázat az egyeztetés előrehaladásáról (2009. januártól) Natura 2000 terület 1. Alsó-Zala-völgy

2. Berhidailöszvölgyek

3. Dél-balatoni berkek

Előzetesen felkeresett és a fórumra meghívott személyek, szervezetek NYUDU-KÖVIZIG Keszthelyi Szm. NYUDU-KÖVIZIG Z.egerszegi Szm. Zalaegerszegi MGSZH vízügyi osztálya Zalaegerszegi MGSZH vadászati és halászati osztálya Területvezető falugazdász Falugazdász Kehidakustány Önkormányzat Sármellék Önkormányzat Zalaegerszeg Önkormányzat (2 interjú) MGSZH erdészeti osztálya MME Pókaszepetki helyi csoport Kehidakustányi gazdálkodó Természetvédelmi őr Gazdálkodók (8 fő) Pethőhenye Önkormányzat Berhidai Önkormányzat Falugazdász Természetvédelmi őr Balatonfői Szövetkezeti Szolgáltató Zrt. (telefonos megkeresés) Balatonföldvári Önkormányzat Balatonszárszói Önkormányzat Falugazdász Hegybíró (telefonos megkeresés) Természetvédelmi őr Balatoni Halászati Zrt. SEFAG Zrt.

Fórum Szervezése folyamatban. Tervezett időpont október közepe.

Fórum időpont: aug. 31. 10.00 Helyszín: Berhida A fórumon 3 helyi érintett és két BfNPI-s kolléga volt jelen. Jegyzőkönyv készült. Fórum időpont: szept. 16. 10.00 Helyszín: Kőröshegy A fórumra a meghívókat kiküldték, az érintetteket telefonon is meghívták.

16

4. Dél-Őrjeg

5. Dudlesz-erdő

6. Fertőmellékidombsor

7. Gátéri Fehér-tó

8. Hejő mente

9. Izsáki Kolon-tó

10. Jánosházi-erdő és Égett-berek 11. Lajoskomáromilöszvölgyek

Hegybíró Dél-Balatoni Vízgazdálkodási Társulat Zamárdi és Kőröshegy Önkormányzata (telefonos kapcsolatfelvétel) Kecel Önkormányzat Homokmégy Önkormányzat Hajós Önkormányzat Öregcsertő Önkormányzat Falugazdászok (2 interjú) MGSZH erdészeti osztály Természetvédelmi őr Magángazdálkodók (2 interjú) Erdészeti vállalkozó Császártöltési tőzegbánya (telefonos megkeresés) Dunamenti és Kunsági VGT (telefonos megkeresés) ADU-KÖVIZIG Bajai Sz.m. Gazdálkodó Soproni Önkormányzat TAEG Zrt. Természetvédelmi őr Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Fertőrákos Önkormányzat Fertőboz és Hidegség Körjegyzőség Hegykő Önkormányzat Sopron Önkormányzat (Dudlesz-erdővel közös interjú) Falugazdászok (2 interjú) Természetvédelmi őr TAEG Zrt. (Dudlesz-erdővel közös interjú) Gátér Önkormányzat Pálmonostora Önkormányzat Tömörkény Önkormányzat ATI-KÖVIZIG Csongrádi Szm. Falugazdász Természetvédelmi őr Gazdálkodó (telefonos megkeresés) Hejőbába önkormányzat (2 interjú) Falugazdászok (2 interjú)

Izsák Önkormányzat Csengőd Önkormányzat Falugazdász körzetközpont (Kecskemét) ADU-KÖVIZIG Kunszentmiklósi Szakaszmérnökség Helyi erdészeti integrátor MGSZH erdészeti osztály (telefonon) Természetvédelmi őr Gazdálkodók (3 interjú) Falugazdász körzetközpont (Kiskőrös) Nagykorpád és Ötvöskónyi Önkormányzat (2 interjú) Halgazdálkodó Természetvédelmi őr Mezőkomáromi Önkormányzat Lajoskomáromi Önkormányzat

A fórum tervezett időpontja a szeptember 28-i hét. Két fórumot terveznek tartani, egyet Császártöltésen, egyet Homokmégyen. Az időpontok és a helyszínek egyeztetését a szeptember 7-i héten kezdjük.

Az érintettek kis száma miatt személyes egyeztetést szerveznek. Az időpont véglegesítéséhez a TAEG visszajelzésére várunk. Fórum időpont: szept. 14. 15.30 Helyszín: Hidegség A fórumra a meghívókat kiküldték, az érintetteket telefonon is meghívták.

A fórum tervezett időpontja a szeptember 21-i hét, a tervezett helyszín Gátér. Az időpont és a helyszín egyeztetését a szeptember 7-i héten kezdik. Fórum időpont: szept. 2. 16.00 Helyszín: Hejőbába A fórumon 15 helyi érintett (zömmel gazdák) és a BfNPI munkatársa volt jelen. Jegyzőkönyv készült. Szervezése folyamatban. Tervezett időpont október eleje.

A fórum tervezett időpontja a szeptember 28-i hét. Az időpont és a helyszín egyeztetését a szeptember 7-i héten kezdjük. Fórum időpont: szept. 16. 16.00 Helyszín: Lajoskomárom

17

12. Miklósfai Mórichelyi-halastavak

Igari Önkormányzat Ozora Önkormányzat Falugazdász Enyingi Agrár Zrt. Egyéni gazdálkodó Mezőkomáromi Győzelem Kft. Terepbejárás az EAG Zrt. telephelyén Nagykanizsai Önkormányzat Zalaerdő Nagykanizsai Erdészet Miklósfai Mezőgazdasági Zrt. Természetvédelmi őr Balatoni Halászati Zrt. (Dél-Balatoni berkekkel együtt)

13. Pirtói Nagy-tó

Pirtói Önkormányzat Falugazdász Természetvédelmi őr ADU-KÖVIZIG Kalocsai Szakaszmérnökség

14. Szigeti Homokok

KDV-KÖVIZIG Pócsmegyer Önkormányzata Szigetmonostor Önkormányzata Gazdálkodók Pilisi Parkerdő Zrt. Fővárosi Vízművek Zrt. Tahitótfalu Önkormányzata Terepbejárás a DINPI illetékes természetvédelmi őreivel Nagyvisnyó önkormányzat Falugazdász Természetvédelmi őr

15. Szilvásváradi Aszaló és Szilváspatak mente 16. Tengelicihomokvidék

Természetvédelmi őr Önkormányzat és gazdálkodók (3 interjú) 11 további telefonos kapcsolatfelvétel

17. Turjánvidék

Ócsai Önkormányzat Dabasi Önkormányzat Kakucsi Önkormányzat Inárcsi Önkormányzat Falugazdász KDV-KÖVIZIG (Szigeti-homokokkal együtt) Természetvédelmi őr Madárvárta Pákozd Önkormányzat Nadap Önkormányzat Sukoró Önkormányzat Pátkai Önkormányzat Lovasberény Önkormányzat HM Erdészeti Igazgatóság (korábban készült interjú) KDU-KÖVIZIG Természetvédelmi őr Magángazdálkodó, Veresegyházi önkormányzati képviselő Szada Önkormányzata Falugazdász Természetvédelmi őr

18. Velencei-hegység

19. Veresegyházimedence

A fórumra a meghívókat kiküldtük, az érintetteket telefonon is meghívtuk.

A kevés számú érintett miatt személyes, esetleg csoportos egyeztetést terveznek, amelynek tervezett időpontja szeptember 17/18, tervezett helyszíne Miklósfa. Az időpont és a helyszín egyeztetését a szeptember 7-i héten kezdik. A fórum tervezett időpontja a szeptember 21-i hét, a tervezett helyszín Pirtó. Az időpont és a helyszín egyeztetését a szeptember 7-i héten kezdik. Fórum időpont: aug. 26. 17.00 Helyszín: Szigetmonostor A fórumon 15 helyi érintett, főként gazdálkodók és egyéb területhasználók vettek részt. Jegyzőkönyv készült.

Fórum időpont: aug. 24. 10.00 Helyszín: Szilvásvárad A fórumon 9 helyi érintett, főként gazdálkodók vettek részt. Jegyzőkönyv készült. Fórum időpont: szept. 3. 10.00 Helyszín: Cece A fórumon 10 helyi érintett vett részt. Jegyzőkönyv készült. Szervezése folyamatban. Tervezett időpont október közepe.

A fórum szervezését megkezdték, de a helyiek részvételi hajlandóságának hiányában fórumot nem tudtunk tartani. A HM Lovasberényi Erdészetével személyes egyeztetést szervezünk.

A fórum tervezett időpontja a szeptember 21-i hét. Az időpont és a helyszín egyeztetését a szeptember 7-i héten kezdjük.

18

20. Zámolyi-medence

Összes felkeresett érintett

Vízgazdálkodási Társulat Gazdálkodók (8 interjú) Pátkai Önkormányzat Csákvári Önkormányzat Zámolyi Önkormányzat Pro Vértes Közalapítvány Természetvédelmi őr VADEX Zrt. (telefonos kapcsolatfelvétel) 163 fő (személyes és telefonos megkeresés)

Személyes egyeztetés javasolt, szervezése folyamatban. Tervezett időpont október közepe.

55 fő (fórumok résztvevői)

A megtartott egyeztető fórumokon készült jegyzetek és hangfelvételek alapján jegyzőkönyv készül/készült, amelyet a résztvevők visszakapnak/visszakaptak ellenőrzésre, hogy minden elhangzott információt megfelelően rögzítettek-e. A 10. számú mellékletben megtalálható a Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente Natura 2000 terület és a Tengelici-homokvidék egyeztető fórumának jegyzőkönyve, amely a későbbi fórumok dokumentálása során is iránymutató lesz. Az előírások módosítására irányuló, a fórumokon elhangzott javaslatokat táblázatos formában is rögzítjük. Az ilyen módon előálló területi táblázatokat az egyeztetési folyamat végén összegezzük: a kifejezetten az adott Natura 2000 területre vonatkozó módosító javaslatokat (pl. egy előírás kivételét vagy behelyezését) továbbra is területspecifikusan kezeljük, míg az előírások tartalmára, megfogalmazására vonatkozó általános javaslatokat az összes Natura 2000 területen érvényesítjük. 3.2

Honlap

A harmadik negyedév során a honlap tartalma folyamatosan frissült. Az elkészült egyeztetési tervváltozatok, valamint a hozzá kapcsolódó térképeket elhelyezést nyertek a „Tervezés” menüpont alatt az egyes területi oldalakon – az anyagok feltöltése elkészülésükkel párhuzamosan folyamatosan zajlik. Kiegészült a „Fogalomtár”, és újabb fotókat töltöttünk fel a területekhez. Az ötletbörzékről a „Hírek” menüpont alatt tájékoztattuk az érdeklődőket. Mivel a területekhez tartozó fórumok egyelőre nem indultak be, gondolatébresztőként a terepbejárásokról és interjúkról, továbbá a fórumokról is írtunk egy-egy bejegyzést a legtöbb terület esetében. Mindezek ellenére sajnos külső hozzászólások továbbra sem érkeztek a fórumra. Az egyeztető fórumok szervezéséhez kapcsolódóan a Hírek menüpont alatt naprakészen tájékoztattunk arról, hogy hol és mikor tartunk fórumot. A fórum meghívóját és az egyeztetési tervváltozatot a Hírek menüpont alá, továbbá a Tervezés menüpontban az egyes területekhez is feltöltöttük. A megtartott egyeztetési fórumok jegyzőkönyveit a résztvevők esetleges visszajelzései után, a módosítást igénylő visszajelzéseknek megfelelő formában tervezzük a honlapra feltölteni. 3.3

Rövid összefoglaló az eddig megtartott egyeztető fórumokról

Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente Augusztus 24-én, a szilvásváradi Polgármesteri Hivatalban tartottuk a Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente Natura 2000 egyeztető fórumát. Az érintett települések vezetőin kívül elsősorban helyi gazdálkodók jelentek meg. A helyiek részéről a legtöbb kérdés és javaslat a legeltetési előírásokhoz, az eróziónak kitett domboldalakon az erdősítés tiltásához, valamint az akác terjedésének megakadályozásához kötődött. Az elhangzottakat részletesen tartalmazza az elkészült jegyzőkönyv, amely a 10. számú mellékletben olvasható. 19

Szigeti homokok Augusztus 26-án, a szigetmonostori Polgármesteri Hivatalban került megrendezésre a Szigeti Homokok Natura 2000 egyeztető fórum. A 15 helyi résztvevő között az érintett települések vezetőin és a legfontosabb gazdálkodókon kívül a Fővárosi Vízművek, a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Szentendrei-sziget Vadásztársaság is képviseltette magát. A helyiek részéről a legtöbb kérdés és javaslat a Pannon homoki gyepek (KE1 és KE2 kezelési egység) kezelésével kapcsolatban, azon belül is a kaszálás és a legeltetés tiltása kapcsán fogalmazódott meg. Mivel a kezelési előírások élőhelyfoltokra vonatkoznak, a gazdálkodók viszont a MEPAR blokkok vagy a helyrajzi számok alapján tudnák teljes pontossággal beazonosítani a területet, az az áthidaló megoldás született, hogy a gazdálkodók a tervezővel előzetesen egyeztetett időpontban a kérdéses területeket együtt bejárják, s foltról-foltra beszélik meg az előírásokat. Ez azóta megtörtént és a 10. sz. melléklet tartalmazza az erről szóló feljegyzést. Az erdőterületek kezelésével kapcsolatban arról született döntés, hogy az erdészeti üzemtervek elkészítésének előrehaladtával, várhatóan ez év októberében, sor kerül egy részletes – kifejezetten erdészeti fókuszú – helyi egyeztetésre. A fórum során részleteiben megvitatott további előírások elsősorban az inváziós fajok irtásához és a cserjésedő részek kezeléséhez kapcsolódtak, néhány előírás esetében apróbb módosítások is történtek (pl. legelő állatok meghatározása terén). Nem merült fel kérdés és ellenvetés a szántókra (KE12) és a KE4 és KE6 kezelési egység részét képező gyepterületekre vonatkozó előírásokkal kapcsolatban. Berhidai-löszvölgyek Augusztus 31-én a berhidai Polgármesteri Hivatalban tartottuk a Berhidai-löszvölgyek Natura 2000 egyeztető fórumát. A három helyi résztvevő (két gazdálkodó és a falugazdász) mellett a rendezvényen jelen voltak a BfNPI munkatársai, valamint a rendezvény előtt rövid egyeztetésre került sor az önkormányzat részéről az építésügyi vezetővel. Mivel a jelenlévő gazdálkodók a keleti völgy (Koldustelek, vagy helyi nevén Bika-rét) kezelésében érintettek, az előírásokhoz is főként ehhez a területhez (KE1 és KE2 kezelési előírások) kapcsolódóan voltak megjegyzések. A tervező és a jelenlévő nemzeti parkos kollégák egyetértettek abban, hogy a jelenlegi kezelés (kaszálás) tökéletesen megfelelő kezelés a területen, amely az elmúlt évtizedek alatt nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a védett értékek fennmaradjanak a völgyben. Ezért a természetvédelmi szakemberek köszönetüket fejezték ki a terület használóinak. A kvadozás és a völgyoldalak magasabban történő kaszálása az, ami kevésbé kívánatos a területen. A kvadozás a terület kezelői szerint is ártalmas, ám nincsenek eszközeik arra, hogy ezt megakadályozzák – a NPI munkatársaival egyeztettek a lehetséges lépésekről. A megbeszélés egy további eredménye, hogy a völgyoldalak kaszálása, amennyiben az nem géppel, hanem a hagyományos kézi kaszával történik, szintén megengedhető, hiszen képes a kívánt mozaikosságot biztosítani. A keleti völgy kapcsán merült fel a völgyet szegélyező szántók kezelése, s különösen a védelmi sáv meghagyása tekintetében, hogy a völggyel szomszédos szántókat védelmi besorolásba kellene venni, hogy a völgyet nem veszélyeztető kezelés kialakulhasson (sajnos a szántó kezelője nem reagált megkeresésekre, így a fórumon nem vett részt). A nyugati völgy (Gelye-völgy, Séd-völgy) tekintetében a résztvevők megjegyezték, hogy legeltetésre már nem lehet alapozni, annyira visszaesett Berhida környékén az állattartás aránya. Szintén a nyugati terület esetében merült fel, hogy egyes élőhelyfoltok érintetlenül hagyásával a cserjésedés rohamosan megindulhat, ami szintén nem kívánatos.

20

Hejő mente Szeptember 2-án a hejőbábai polgármesteri hivatalban került megrendezésre a Hejő mente Natura 2000 egyeztető fóruma, amelyen tizenöt helyi érintett – elsősorban gazdálkodók –, illetve a BNPI munkatársa vett részt. A Hejő mente Natura 2000 terület fenntartási tervének egyeztető fóruma kiváló alkalmat biztosított arra, hogy a helyi gazdálkodók teljes képet kaphassanak a Natura 2000 program céljairól, elvárásairól és az ehhez kapcsolódó előírásokról. A fenntartási terv egyeztetési anyagában megfogalmazott előírások egy részének módosítására tettek javaslatot a helyi érintettek, mely változtatások elsősorban az előírások pontosítására, a világosabb megfogalmazásra irányultak. Tengelici-homokvidék Szeptember 3-án a cecei művelődési házban került sor a Tengelici-homokvidék Natura 2000 egyeztető fórumra. A fórumon nyolc érintett (polgármesterek, gazdálkodók, erdőgazdálkodók) volt jelen, s két további résztvevő részt vett a DDNPI részéről. A Tengelici-homokvidék Natura 2000 terület egyeztető fórumán valamennyi jelenlévő szembesülhetett az erdészetek nehéz helyzetével, mindenekelőtt ami a tájidegen erdőállományok őshonos fafajokkal való felújítását jelenti a változó természeti és gazdasági adottságok közepette. A terület természeti és környezeti adottságai, különösen az egyre súlyosabbá váló talajvíz-csökkenés és szárazodás komoly nehézségeket okoznak az erdőgazdálkodók számára. A fórum másik fő vitatémáját a terület vadállomány létszámának megítélése adta. A természetvédelmi szakértők komoly természetvédelmi károkról tettek említést, amely probléma megoldására a vadállomány drasztikus csökkentését javasolták. Az erdészetek vadgazdálkodási szakemberei pedig arra figyelmeztettek, hogy a vadállomány nagysága nem kezelhető egy-egy Natura 2000 terület problémájaként, országos szintű koordináció szükséges. Az erdészetek aggodalmuknak adtak hangot, miszerint a Natura 2000 program beindulását követően az előírások betartása ellenére állami szervezet lévén nem részesülhetnek kompenzációban a felmerülő többletköltségek fedezésére. A fórum résztvevői kölcsönös igényüket fejezték ki a fenntartási terv további egyeztetésének folytatását illetően.

21

II. ZÁRÓJELENTÉSIG ELVÉGZENDŐ FELADATOK 1. Konzultáció az érintettekkel, fórumok szervezése és lebonyolítása A fórumok további megszervezése a SZIE kommunikációs szakértői csoport feladata a fenti összefoglaló táblázat alapján. 2. Szakmai szervezetekkel való egyeztetés (KvVM, FVM, NPI, MVH, KöFe-k) Az egyeztetési anyagok két részletben történő kiküldése megtörtént ill. folyamatban van. 3. A tervkészítéshez kapcsolódó információk honlapon történő megjelenítése és tájékoztató anyagok terjesztése A tervezési folyamat előrehaladtával, s különösen az egyeztető fórumok szervezésével időszerűvé vált a tervezési folyamat megjelenítése mind az országos, mind az adott Natura 2000 területeken domináns helyi sajtóban. Az országos médiában való megjelenés első lépéseként sajtóanyagot állított össze a SZIE kommunikációs szakértői csoport a Natura 2000 fenntartási tervek tervezési folyamatáról, amely magában foglalja a projekt ismertetését, a célkitűzéseket, az egyeztetés menetét, valamint a tervezési folyamat eddigi tapasztalataiból a fontosabbakat. A sajtóanyag kapcsán felvették a kapcsolatot a Hírszerző egy munkatársával. A sajtóanyagot megjelenítik a projekt honlapján, továbbá tervezik eljuttatni az MTI-hez, a Greenfo-hoz, a Magyar Narancshoz. A helyi média számára szintén készítettek egy sajtóanyagot, amely a tervezési folyamatot bemutató általános részen kívül az adott területen lebonyolított egyeztetés menetéről is hírt ad. Ezt a sajtóanyagot az érintett települések helyi újságjában (ha van), esetleg weboldalán (ha van) tervezik közzétenni, ugyanakkor – mivel több helyi médium esetében is tetemes összeget kérnek egy fél-egy oldalas cikk megjelenéséért – a helyi sajtó esetében elsősorban a nagyobb, illetve a Natura 2000 program által jelentősebb területtel érintett települések lapjára fókuszálnak. Azokon a településeken, ahol erre igény mutatkozott, és együttműködést tapasztaltak az önkormányzat vagy a helyi lapkiadó szervezet részéről, egy második, kifejezetten területspecifikus sajtóanyag előállítását is tervezik a területi felelősök segítségével, amely az érdeklődő laikusok számára is érthető módon mutatja be az adott Natura 2000 terület természeti értékeit, a veszélyeztető tényezőket, a legfőbb természetvédelmi célkitűzéseket, illetve dióhéjban az előírások fő irányvonalait. 4. A terv egyeztetése során beérkező vélemények feldolgozása, beépítése a végleges javaslatba Jelenleg is érkeznek még be a vélemények. Az észrevételek táblázatos feldolgozását javasoljuk, amely tartalmazza a véleményező nevét, kivonatos észrevételét és a tervezői illetve megbízóval egyeztetett választ. Ennek alapján születik döntés a vélemény tervben történő átvezetéséről. (11.sz. melléklet) 5. A fenntartási terv megalapozó fejezeteinek véglegesítése A KvVM-mel történt júliusi egyzetetés alapján a fennálló hiányosságok (fajok, élőhelyek adatlapja, területhasználat) pótlása megtörténik. 6. A második tervváltozat szükség szerinti egyeztetése (További konzultációk, a fenntartási tervek területi szinten történő egyeztetése, végső egyeztetés) Elhagyását javasoljuk.

22

7. Javítások átvezetése, végső anyag (fenntartási terv tervi és megalapozó rész) dokumentálása, a kommunikáció dokumentálása A projekt záródokumentumainak (20 fenntartási terv)részletes tartalmi és formai követelményeiben vélemények elfogadása és átvezetése tekintetébne is megállapodást tartunk szükségesnek az IB ülésen. Ennek ismeretében elkészülnek a végleges tervek. 8. Nyomtatott ismertető, tájékoztató kiadvány a gazdáknak A szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően a projekt végére elkészítünk egy tájékoztató kiadványt, amely közérthető formában foglalja össze a főbb tudnivalókat a Natura 2000 program és a fenntartási tervek kapcsán, továbbá területi betétlapokat tartalmaz a projekt során elkészített fenntartási tervekről. A megközelítőleg 48 (plusz fedőlapok) oldalas kiadvány terveink szerint A4-es méretben, újrahasznosított papírra készülne, 10.000 példányban. A belív fekete/fehérben, a borító és a betétlapok pedig színesben (4+4 szín) készülnének. A kiadvány terjesztését alapvetően postai úton tervezzük. A tervezési folyamatban részt vett valamennyi helyi érintettnek (magángazdálkodóknak, mezőgazdasági szövetkezeteknek/ vállalatoknak, erdészeti kezelőknek, vízügyi szerveknek), akinek a címét ismerjük, megküldenénk a kiadványt, részben tájékoztatásul, részben köszönetként a tervezési folyamatban való aktív részvételükért. Szintén megküldenénk a kiadványt az érintett Nemzeti Park Igazgatóságoknak, az önkormányzatoknak, valamint a falugazdász központoknak/ helyi falugazdászoknak. Végezetül eljuttatnák a kiadványt a KvVM és az FVM tervezési folyamatban érintett osztályaira is. 9. A fenntartási tervek formai és tartalmi követelményeire vonatkozó javaslatok összeállítása útmutató formájában A tervezés során szerzett tapasztalatok mellett módszertani útmutatót állítunk össze a fenntartási tervek formai és tartalmi követelményeire vonatkozóan a többi, még tervezés előtt álló Natura terület fenntartási tervének az elkészítéséhez. 10. Projekt szervezési feladatok

23

III. IRÁNYÍTÓ BIZOTTSÁGI DÖNTÉST IGÉNYLŐ KÉRDÉSEK A fenntartási tervek részletes kidolgozása folyamán felmerült, valamint a munkatervet érintő IB döntést igénylő kérdések: − A projekt szakmai záró határidejének és pénzügyi záró határidejének megállapítását kérjük. A vállalkozási szerződés 3. Teljesítés pontja alábbiakat mondja ki „ 3.1 Teljesítési véghatáridő: A szerződéskötés dátumától számított 14 hónap. (Az Ajánlati Dokumentácuió részét képező műszaki leírásban előírt ütemezés szerint) A Vállalkozó azon a napon teljesít, amikor a műszaki ajánlatában leírt szolgáltatások átadás-átvétele megtörtént, az arról készült jegyzőkön aláírásra került, valamint az 5. pontokben megjlölt dokumnetumok hiánytalanul átadásra kerültek. Amennyiben ezek időpontja eltér, a teljesítés napja az a nap, amikor a felsoroltak közül valamennyi esemény megtörtént és valamennyi dokumentum a Kedvezményezett rendelkezésére áll.” A szerződéskötés

− − − −

− −

2008 szeptember 25. illetve október 1. volt. Ennek alapján a teljesítési határidő november 25. Az előzetes munkaterv is ez alapján került megállapításra. Kérjük ennek elfogadását. A jelentés alapján a munkaterv belső feladatainak és határidők elfogadását kérjük. A projekt záródokumentumainak részletes tartalmi és formai követelményeiben megállapodást tartunk szükségesnek (20 fenntartási terv, módszertani útmutató, kiadvány). A második körös egyeztetést (végleges területi) e projekt keretében nem tartjuk szükségesnek, amellett, hogy időben is lehetetlen. Kérjük ennek elhagyását. A további egyeztetésbe javasoljuk bevonni az országos államigazgatási szerveket és a területileg nem érintett területi államigazgatási szerveket (VIZIG, KöTeViFe), valamint a nemzeti park igazgatóságokat is. Ennek megvalósítása azonban már csak a projektzárás után reális. A fórumokon elhangzó tájékoztatók, válaszok megalapozottságát segíteni kellene a program folytatásával kapcsolatos információkkal, amelyeket a Megbízótól várunk. Az észrevételek megválaszolásához, átvezetéséhez tervezői illetve megbízói állásfoglalás szükséges. Ennek módjáról és dokumentálásáról dönteni kell.

24

1. sz. melléklet

NAPLÓ A „NATURA 2000 területek fenntartásai tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekthez Időpont 2008.07.24.

Esemény Pályázat megjelenése a Közbeszerzési Értesítőben

2008.08.13.

Pályázat kikérése az NFÜ-ből

Témája NATURA 2000 területek fenntartásai tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” (továbbiakban: projekt) projekt

2008.08.18. 2008.08.29.

Konzultáció KvVM-ben Partnerkereső konzultáció

Pályázat-előkészítés

2008.09.04.

Konzultáció VÁTI-ban

2008.09.08. 10óra 2008.09.08. 9.43 2008.09.09 2008.09.12.8.49 2008.09.16. 14óra

Pályázat beszerzésének határideje Ajánlattételi határidő, ajánlat leadása, pályázat bontása Hiánypótlási felszólítás Hiánypótlás leadása Eredményhirdetés

Pótlandó tételek Pótolt adatok Projekt

2008.09.25.

Szerződéskötés

projekt

2008.10.03. 12 óra

Megalapozó konzultáció KvVM-ben

Alapanyagokról tájékoztatás, infók a fenntartási tervekről , kommunikáció ról

Feladatmegosztás, műszaki ajánlat összeállítása

Résztvevők VÁTI Jogi Osztály

Igazolás

További teendők

VÁTI (Majorné Vén Mariann)

60000.bankszámlakivonattal igazolva

VÁTI Partnerkeresés

KvVM, VÁTI, GATE-SZIE VÁTI, GATE-SZIE, MTAÖBKI, ACRIDA, Botanikus Bt, Respect Kft, Ecomap Kft, Dornicum Kft. VÁTI, SZIE-KTI, MME. MTA-ÖBKI VÁTI (Majorné Vén M. Faragóné Huszár Sz.) NFÜ (Weiss Tamás) VÁTI (Majorné Vén M.) NFÜ (Török Attila),VÁTI (Göncz Annamária, Faragóné Huszár Sz.) NFÜ-VÁTI (dr. Benedek János) KvVM, VÁTI, GATE-SZIE

Jelenléti ív

Pályázat összeállítása Pályázat összeállítása

Pályázat határidőre leadása Pályázat összeállítása Átvételi igazolás Bontási jegyzőkönyv NFÜ levél Átvételi igazolás Összegzés az ajánlatok elbírálásáról

Hiánypótlás

Teljesítési bankgarancia 36000 Euro, szerződés Emlékeztető, jelenléti ív

Levélben kapjuk Munkaindító jelentés összeállítása

25

1. sz. melléklet Időpont 2008.10.07. 11 óra 2008.10.13. 14óra 2008.10.14. 11. óra

Esemény NPI-s konzultáció VÁTI-ban

Témája Alapanyagokról tájékoztatás

Konzultáció a partnerekkel Gödöllőn Munkaindító megbeszélés Adat CD átvétele

2008.10.29. 10 óra

Partner konzultáció VÁTI

2008.10.31.

Munkaindító jelentés leadása

2008.11.03

Konzultáció FVM-ben Kiss Zoltánnal 1. tematikus projekt értekezlet

Feladatmegosztás, költségbecslés Munkaindító jelentés tartalma Ütemterv, munkaterv Tervezési terület véglegesítése Munkaindító jelentés tartalma Szerződéskötés tervezet Műszaki ajánlat 7.2. szerinti tartalom alapján FVM szerepe a projektben

2008.11.13. 2008.11.18.

Munkaindító jelentés elfogadása

2008.11.20.

2. tematikus projekt értekezlet

2008.11.24.

Térképi konzultáció KvVMben 3. tematikus projektértekezlet

2008.11.27. 2008.11.28.

Munkaindító jelentés leadása KvVM-ben

2008.12.02. 2008.12.03.

Munkaindító jelentés + számla leadása KvVM FI-ben 4. tematikus projektértékezlet

2008.12. 11.

5. tematikus projektértekezlet

KNPI site GAP analízise, site felelősök megállapítása, feladatkiosztás IB véleményének megismertetése, javítások elfogadása DDNPI site GAP analízise Térképi alapanyagok BNPI és FHNPI területek GAP analízise Munkaindító jelentés Munkaindító jelentés DINPI területek GAP analízise BFNPI területek GAP

Résztvevők VÁTI, GATE-SZIE, BFNPI, BNPI, DINPI, DDNPI, KNPI GATE-SZIE, VÁTI, MTAÖBKI, MME KvVM, NPI, NFÜ, VÁTI, SZIE-KTI, MME

Igazolás Jelenléti ív , emlékeztető

Jelenléti ív , emlékeztető Átvételi

További teendők Munkaindító jelentés összeállítása Munkaindító jelentés összeállítása Munkaindító jelentés összeállítása

GATE-SZIE, VÁTI, MTAÖBKI, MME

Jelenléti ív Emlékeztető

Munkaindító jelentés összeállítása

GATE-SZIE, VÁTI, MTAÖBKI, MME Podmaniczky László, Göncz Annamária GATE-SZIE, VÁTI, MME. ACRIDA Bt. DORONICUM Kft, Naturglob kft. KvVM-IB, VÁTI Kht, SZIEKTI

Átvételi

Jelenléti ív , emlékeztető

Jelenléti Emlékeztető

Adatlap kitöltése GAP analízis pontosítása


Javítások átvezetése, végleges munkaindító jelentés leadása Adatlap kitöltése GAP analízis pontosítása

DDNPI GATE-SZIE, VÁTI, MME.


Takács Gábor Attila KvVM, VÁTI, SZIE-KTI BNPI, FHNPI, GATE-SZIE, VÁTI, MME. ACRIDA Bt. VÁTI – KvVM (Varga Ildi, Vozár Ági)

Jelenléti Emlékeztető Jelenléti Emlékeztető Teljesítési igazolás (Haraszthy), Átvételi elismervény Átvételi elismervény

Átadás-átvétel az ígért anyagokról Adatlap kitöltése GAP analízis pontosítása KvVM FI-nek leadás

Jelenléti ív, emlékeztető

Adatlap kitöltése GAP analízis pontosítása Adatlap kitöltése

VÁTI –KvVM FI( Kabay Krisztina) DINPI, VÁTI, SZIE, MME, ACRIDA Bt, ÖBKI BFNPI, VÁTI, SZIE, MME,

Jelenléti ív, emlékeztető

Számlázás

26

1. sz. melléklet Időpont

Esemény

2008.12. 18.

projektértekezlet

2008.12.31.

projektértekezlet

2009.01.07.

Adatbázis átvétel KvVM-ben

2009.01.09.

Január havi jelentés leadása

2009.01.13. 14.30 2009. 01.27. 9.00 2009.02.02.

Belső projektértekezlet

2009.03.02. 10.00 2009.03.05. 14.00

Témája analízise Alvállalkozói szerződések + Takács Attila (KvVM) által adott DVD átvétele Alválallkozói szerződések

Projektértekezlet KVvM-ben

Takács Attila által összeállított georef.ortofotók és topotérkép szelvények,javított natura terület határok 2008 decemberében elvégzett munkák A VÁTI és SZIE feladatainak megbeszélése honlap megbeszélés

Negyedéves januári jelentés tervezet leadása IB ülés

2008 decemberétől elvégzett munkák Negyedéves januári jelentés

Projekt értekezlet

Résztvevők ACRIDA Bt VÁTI. SZIE VÁTI, MME

Igazolás Felelősök_költség.xls táblázat aktualizált változata

További teendők GAP analízis pontosítása A költségek folyamatos egyeztetése

KvVM VÁTI

Felelősök_költség.xls táblázat aktualizált változata Átvételi

VÁTI

átvételi

VÁTI SZIE

emlékeztető

KvVM, SZIE, VÁTI

emlékeztető

VÁTI

átvételi

KvVM, VÁTI, SZIE

emlékeztető

Jelentés javítása

VÁTI, SZIE-KTI és területi felelősök

emlékeztető

Leadott munkák értékelése

MGSZH Erdészeti Igazgatóság, VÁTI Kht, SZIE KTI VÁTI Kht, ÖKO Zrt. SZIE KTI

emlékeztető

VÁTI SZIE_KTI

emlékeztető

2009.03.11.

Egyeztetés MGSZH-val

2009.03.17. 10 óra

Egyeztetés ÖKO Zrt-vel

2009.03.17. 14.00 Gödöllő 2009. 03.23. FVM 2009.04.02. 14 óra

Projektértekezlet

Alvállalkozói háttérdokumentációk leadása I. Körzeti erdőtervek és erdészeti üzemtervek beszerzése Vízkészletgazdálkodási tervezés kapcsolata a Natura tervezéssel Interjúzás értékelése I.

Egyeztetés FVM-mel

Natura támogatás

FVM VÁTI Kht, SZIE KTI

emlékeztető

Projektértekezlet

Alvállalkozói háttérdokumentációk

VÁTI, SZIE-KTI és területi felelősök

emlékeztető

A munkaterv alapján feladatok elvégzése

emlékeztető Területhasználat fejezetbe való integrálása Leadott munkák értékelése

27


Esemény

2009.04.06.

projekt ellenőrzés

2009.04.01.

Projektértekezlet

Témája leadása II. A projekt eu-s kritériumrendszerének való megfeleltethetése Interjúértékelés II.

2009.04.24. 9 óra 2009.04.27. 9ó 2009. 04.30.

Projektértekezlet Projektértekezlet

2009.05.21.

Projektértekezlet

2009. 05.22. 2009.06.16. 2009.06.16.

IB ülés II. negyedévi javított Jelentés benyújtása KNPI ötletbörze

2009.07.01.

BNPI ötletbörze

2009.07.06.

DINPI ötletbörze

2009.07.09.

DDNPI ötletbörze

2009.07.14.

KvVM egyeztetés

2009.07.15.

KvVM egyeztetés

2009.07.22.

Projektértekezlet

2009.08.17.

Első 10 egyeztetési anyag kiküldése Szilvásváradi Fórum

2009. 08.24.10ó

Mérföldkő

Résztvevők

Igazolás

Europe Kft., VÁTI, SZIE

Jelentés NFÜ számára

VÁTI SZIE KTI

emlékeztető

Interjúértékelés III.

VÁTI SZIE KTI

emlékeztető

FT szerkezetének megbeszélése II. negyedévi jelentés tervezet leadása FT kezelési előírások egységesítése II. negyedéves jelentés II. negyedéves jelentés

VÁTI

emlékeztető

Fenntartási tervek kezelési előírásai Fenntartási tervek kezelési előírásai Fenntartási tervek kezelési előírásai Fenntartási tervek kezelési előírásai Fenntartási tervek tervezési határidők, feladatok Kezelési előírások egyeztetése Kezelési előírások szakértői egyeztetése Fenntartási terv tervi anyagrésze Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente FT

További teendők

Területhasználat fejezetbe való integrálása Területhasználat fejezetbe való integrálása

VÁTI, SZIE VÁTI

emlékeztető

KvVM, VÁTI, SZIE VÁTI

emlékeztető Átvételi elismervény

KNPI, VÁTI, SZIE

Emlékeztető

BNPI, VÁTI, SZIE

Emlékeztető

DINPI, VÁTI, SZIE

Emlékeztető

DDNPI, VÁTI, SZIE

Emlékeztető

KvVM, VÁTI, SZIE

Emlékeztető

KvVM, SZIE

Javított kezelési előírások

VÁTI, SZIE, Acrida, Doronicum, MME, MTA ÖBKI, Naturglob, MohosCsitri

Emlékeztető

Jelentés javítása számlakibocsátás

Kezelési előírások korrigálása Egyeztetési anyag összeállítása Vélemények feldolgozása

SZIE, VÁTI, KvVM, érintettek

Jegyzőkönyv

28


Esemény

2009.08.26.16ó

Szigetmonostori fórum

2009.08.31.16ó

Hejőbábai fórum

2009. 09. 02. 10ó

Cecei fórum

2009.09.14. 15.30 2009.09. 16. 10ó

Hidegségi fórum Kőröshegyi fórum

2009. 09.16.16ó

Lajoskomáromi fórum

2009. 09.18.

KvVM egyeztetés

2009.09.18.

III. negyedévi jelentés tervezet benyújtása IB ülés

2009. 09.25.

Témája társadalmasítása Szigeti homokok FT társadalmasítása Hejő mente FT társadalmasítása Tengelici-homokvidék FT társadalmasítása Fertőmelléki dombsor FT társadalmasítása Dél-balatoni berkek FT társadalmasítása Lajoskomáromi löszvölgyek FT társadalmasítása Erdőterületekre vonatkozó kezelési előírások egyeztetése III. negyedévi jelentés tervezet elfogadása

Résztvevők

Igazolás

SZIE, VÁTI, érintettek

Jegyzőkönyv

SZIE, VÁTI, érintettek

Jegyzőkönyv

SZIE, VÁTI, KvVM, érintettek SZIE, érintettek

jegyzőkönyv

További teendők

Jegyzőkönyv

SZIE, VÁTI, KvVM , érintetettek SZIE, érintettek

Jegyzőkönyv

SZIE, KvVM

Javított kezelési előírások

KvVM, VÁTI, SZIE

emlékeztető

Jegyzőkönyv Kezelési előírások korrigálása

29

2. sz. melléklet ÚTMUTATÓ a Natura 2000 fenntartási terv készítéséhez I. Natura 2000 fenntartási terv 1. Alapadatok 1.1. Név A NATURA 2000 terület megnevezése a 275/2004. (X. 8.) kormányrendeletben szereplő név szerint. 1.2. Azonosító kód A NATURA 2000 kódja a 275/2004. (X. 8.) kormányrendeletben szereplő kód szerint. 1.3. Kiterjedés A tervezési terület kiterjedésének hektárban megadva az aktuális Standard Data Form (SDF) adata alapján. 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek A kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelyek, amelyek az SDF adatbázisban a population oszlopban A, B vagy C értékkel szerepelnek, illetve a representativity oszlopban A, B vagy C értékkel szerepelnek. A kijelölés alapjául szolgáló fajokat és élőhelyeket a következő sorrendben kell felsorolni, az alábbi táblázatos mintát követve. A, Különleges/kiemelet jelentőségű természetmegőrzési területek 1. Közösségi jelentőségű élőhelyek a 275/2004. (X. 8.) kormányrendeletben szereplő névvel és kóddal. 2. Közösségi jelentőségű növényfajok a 275/2004. (X. 8.) kormányrendeletben szereplő tudományos névvel és magyar névvel. 3. Közösségi jelentőségű a 275/2004. (X. 8.) kormányrendeletben lévő taxonsorrendet követve, a rendeletben szereplő tudományos névvel és magyar névvel. B, Különleges madárvédelmi területek 1. Közösségi jelentőségű madárfajok a 275/2004. (X. 8.) kormányrendeletben szereplő tudományos névvel és magyar névvel. (1.A. melléklet, az SDF adatbázis Birds (I). lapja) 2. Közösségi jelentőségű vonuló madárfajok a 275/2004. (X. 8.) kormányrendeletben szereplő tudományos névvel és magyar névvel. (1.A. melléklet, az SDF adatbázis Birds (Migr) lapja) Abban az esetben, ha a két területtípus átfed, a madárfajokat az állatfajok után, elkülönülten kell felsorolni. Közösségi jelentőségű élőhelytípus * Szubkontinentális peripannon cserjések

Natura 2000 kód 40A0

Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik * Szubpannon sztyeppék 1

6210 6240

Síkságok és hegyvidéktől a magyahegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai Sík és dombvidéki kaszálórétek

6430 6510

1

Jelenleg a területen nem azonosítható

30

2. sz. melléklet * Enyves éger alkotta ligeterdők 91E0 91G0 91H0 91M0

* Pannon gyertyános tölgyesek * Pannon molyhos tölgyesek Pannon cseres tölgyesek Közösségi jelentőségű növényfaj: Leánykökörcsin Pulsatilla grandis Közösségi jelentőségű állatfaj: Petényi márna

Barbus meridionalis

1.5. Érintett települések Érintett települések neve(i) /felsorolás/, a tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját tartalmazó miniszteri rendelet szerint. A jelenleg hatályos rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII.8.) KvVM rendelet. 1.6. Jogi helyzet 1.6.1.

Egyéb védettségi kategóriák

Egyéb érintett Natura 2000 terület – kód, név és kiterjedés (ha) – (Ez arra vonatkozik, hogy egyes madárvédelmi és természet-megőrzési területek egymással érintkezhetnek, és részben átfedhetnek, vagy két természet-megőrzési terület szomszédos egymással. Ezt a Natura 2000 területek országos fedvényéből, vagy a Natura 2000 területek SDF adatbázisából lehet leellenőrizni.) Országos jelentőségű védett természeti területek – név és kiterjedés (ha), a védett Természeti Területek Törzskönyve alapján a törzskönyvi szám, és védetté nyilvánító jogszabály száma. A védelemre tervezett területeket is fel kell tüntetni. Helyi jelentőségű védett természeti területek – név és kiterjedés (ha), védetté nyilvánító jogszabály száma. Ex lege védett területek összkiterjedése (ha) Nemzeti Ökológiai Hálózatban való feltüntetése. Egyéb nemzetközi védelemben részesülő terület – mint Ramsari terület, MAB bioszféra rezervátum, Európa Diplomás Terület. 1.7. A tervezési területre vonatkozó tervezési és egyéb előírások A, A tervezési területre vonatkozó tervek: Pontos hivatkozással az alábbiakat szükséges felsorolni: Kihirdetett természetvédelmi kezelési terv az érintett védett természeti területre. A tervezési területre elkészült tervdokumentáció, amely nem kihirdetett. Településrendezési eszközök: megyei és települési rendezési tervek. Körzeti erdőtervek és üzemtervek. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek. Halgazdálkodási tervek. Vízgazdálkodási/vízgyűjtő gazdálkodási tervek. Egyéb tervek B, A tervezési területre vonatkozó előírásokat tartalmazó jogszabályok (csak a legfontosabbak).

31

2. sz. melléklet 2. Veszélyeztető tényezők A veszélyeztető tényezőket a természetvédelmi információs rendszerben (TIR) használt listából kell kiválasztani. A listát tartallmazó excel fájlban van egy EU-s oszlop, amelyben a Natura 2000 területek adatszolgáltatási űrlapjáról (SDF) szóló határozat E függeléke szerinti hatások és tevékenységek listáján lévő kódok vannak, amennyiben megfeleltethető volt a TIR-es kategóriának. Itt a terület egészére meghatározó tényezőket kell felsorolni az alábbiak szerint: - a legfontosabb tényezőt kell felsorolni a TIR-es kód és a hozzá tartozó megnevezés megadásával - maximum 5 tényező szerepeljen, és csak az aktuálisan ható tényezőket kell feltüntetni pl. M43

-

Alullegeltetés

Opcionális (ha pontosítás vagy bővebb kifejtés szükséges de csak nagyon indokolt esetben – 1 mondat)

Ahol lehet, ott kérjük a veszélyeztető tényezőt a lehető legpontosabban megnevezni, ha ez nem ismert akkor lehet átfogóbb kategóriát választani pl. invázív faj terjedése, de ha tudjuk melyik a legfontosabb, azt nevezzük meg azt pl. akác terjedése.

Amennyiben a TIR-es listában nem található megfelelő kategória a tervezett EU-s listából kell választani és a megnevezést magyarul beírni (DE-ref_impacts03_2009.xls). 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A terület jellegzetességeinek rövid összefoglalása, a Natura kijelölés alapjául szolgáló, illetve a védetté nyilvánítást megalapozó értékekre utalva, a védetté nyilvánító jogszabályban szereplő rövid leírásnak megfelelően, a legfontosabb élőhelytípusok és fajok általános vagy konkrét megnevezésével. A célkitűzés alap esetben a közösségi/védett értékek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése. Itt 1-2 mondatban megfogalmazható konkrét célkitűzés is pl. a gyepterületek arányának növelése, a vizes élőhelyek megőrzése és helyreállítása (Általános, stratégia jellegű megfogalmazás) 3.2. Kezelési javaslatok Amennyiben a tervezési terület átfed védett természeti területtel, ezt a fejezet elején jelezni kell, azzal a megfogalmazással, hogy az átfedésből adódóan a kezelési előírások megadásánál a közösségi jelentőségű értékeken kívül más védett értékek helyzetét is figyelembe vették, amelyek részletesen a 3.2.1. élőhelyek kezelése és 3.2.3. fajvédelmi intézkedések fejezetben kerülnek kifejtésre. Ugyanez érvényes abban az esetben is, ha a kezelési előírások megfogalmazásánál figyelembe vettek a közösségi jelentőségű fajon/élőhelyen kívül más, az adott területen valamilyen okból prioritást élvező fajt/élőhelyet. 3.2.1. Élőhelyek kezelése Rövid összefoglaló arról, hogy a fejezetben felsorolt kezelési előírásokat mire alapozva adják meg (pl. jelenlegi területhasználathoz vagy célállapothoz igazodva, meglévő tervek tartalma alapján, a földhasználókkal folytatott beszélgetésekből kirajzolódó potenciális lehetőségek). A konkrét kezelési előírások megfogalmazása főbb művelési ágak szerint csoportosítva (gyepek, szántók, vizes élőhelyek, halastavak, erdők, egyéb)

32

2. sz. melléklet Az előírásoknál, amennyiben a terület védett természeti területtel átfed, a természetvédelmi kezelési terv szerinti előírások szerepeljenek első helyen. Ezek megfogalmazásukban szigorúbbak, kötelezően betartandók, de nem feltétlen gazdálkodási jellegűek, ennél általánosabbak is lehetnek. A csak Natura 2000 területre vonatkozó kezelési ajánlások: - az AKG előírásoknak megfelelő megfogalmazásban, - első körben a jelenleg érvényben lévő, vagy korábban használt előírásokból választva, - másodsorban az AKG csomagokban nem szereplő, attól eltérő egyedi előírások megfogalmazása, - az ajánlott előírásokat megőrzési és fejlesztési szintek szerint elkülönítve kell megadni a hatályos jogszabályok figyelembe vételével. Javasolt minden olyan előírást, amely nem gazdálkodási jellegű, azt a 3.2.2. fejezetben megadni, illetve a fajokra vonatkozókat a 3.2.3. fejezet alatt elkülönítve megjeleníteni. Amennyiben a területen releváns a vadgazdálkodásra vonatkozóan is kell kezelési javaslatokat megfogalmazni, amelyeket a vadgazdálkodási tervbe szeretnénk beépíteni (pl. a természetvédelmi szempontból optimális vadállomány vadfajonkénti létszáma, a vadgazdálkodás-vadászat térbeni, időbeni, mód- és eszközbeli természetvédelmi korlátozásai, illetve tilalmai, a vadgazdálkodási berendezések elhelyezésére, a vadföldek kialakítására, a mesterséges vad kibocsátására és a zárt téri vadtartásra vonatkozó természetvédelmi előírások). 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Itt a nem gazdálkodáshoz köthető rekonstrukciós és fejlesztési igényeket kell megadni, amelyek elsősorban pályázati forrásból tudnának megvalósulni. Itt javasolt kitérni a vízgazdálkodási, vízrajzi viszonyok fenntartását, természetvédelmi célú fejlesztését elősegítő (pl. élőhely-fenntartási célú vízellátás) kezelési előírásokra. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések Abban az esetben, ha a 3.2.1. fejezetben leírt előírások nem elegendőek a faj megőrzéséhez, vagy előfordulhat ütközés az élőhely és a faj megőrzése érdekében szükséges kezelési előírásokban, arra itt kell kitérni, illetve itt kell azokat a plusz vagy speciális előírásokat megfogalmazni, amelyek egy konkrét prioritást élvező faj megőrzését szolgálják. Pl. - gyepek kaszálásánál egy lepkefaj vagy madárfaj miatt a kaszálás elhagyása vagy más időpontban való végzése javasolt, - vonalas létesítményekkel kapcsolatos intézkedések Javasolt a fejezet kidolgozásánál a már elfogadott fajmegőrzési tervek, illetve egyéb akciótervekben leírtakat figyelembe venni. (Ezek a www.termeszetvedelem.hu internetes oldalon elérhetők). 3.2.4. Kutatás, monitorozás Itt röviden azt kell megadni, hogy a múltbeli és jelenlegi kutatások és monitorozás mire terjedt ki, mik a hiányterületek, amelyekre a jövőben fókuszálni kell, területszinten vagy fajra/élőhelyre megadva felsorolás jelleggel és kizárólag a terület kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartásához/fejlesztéséhez feltétlen szükséges vizsgálatokra kitérve. (pl. a vizes élőhely-rekonstrukció megvalósulása esetén a hatások vizsgálatát 2 éves x,y komponensekre kiterjedő monitorozással követni szükséges).

33

2. sz. melléklet 3.2.5. Mellékletek: a tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések EGYEZTETENDŐ!!!!! Kezelési folt Érintett azonosítója hrsz-ek (Ha túl sok legyen külön táblában csak a folt és a hrsz)

(MEPAR blokkok)

Művelési ág Itt külön kell szerepeltetni, ha műv.ág váltás megengedett és azt is kiírni miből mi lehet Figyelemmel a támogatási jogcímekre: mezőgazdasági ter. első erdősítése…..

Kezelési javaslatok

A kezelést megalapozó faj/élőhely Ez a teljes foltra vonatkozóan, nem kell előíráshoz kötni

34

3. sz. melléklet EMLÉKEZTETŐ a „NATURA 2000 területek fenntartásai tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt tárgyában 2009. július 14-én a KvVM-ben tartott projektértekezletről Helyszín: KvVM A épület 6. emelet Időpont: 2009. július 14. Pallag Orsolya

projekt témafelelős, vezető főtanácsos KvVM, Természet- és Környezetmegőrzési Szakállamtitkárság, Nemzeti parki tájvédelmi Főosztály, Tájvédelmi és Ökoturisztikai Osztály Kissné Dóczy Emília vezető-tanácsos, KvvM Természet- és Környezetmegőrzési Szakállamtitkárság, Nemzeti parki és tájvédelmi Főosztály, Agrárharmonizációs és Vagyonkezelési Osztály Tóth Péter osztályvezető, KvvM Természet- és Környezetmegőrzési Szakállamtitkárság, Nemzeti parki és tájvédelmi Főosztály, Agrárharmonizációs és Vagyonkezelési Osztály Dr. Podmaniczky László projektvezető, SZIE KTI Sipos Balázs kommunikációs szakértő, SZIE KTI Marticsek József agrárszakértő Magyar madártani Egyesület Göncz Annamária projektvezető-helyettes, VÁTI Nonprofit Kft., Térségi Tervezési és Területrendezési Iroda Faragóné Huszár Szilvia tervező, VÁTI Nonprofit Kft., Térségi Tervezési és Területrendezési Iroda

és

A konzultáció eredménye az alábbiak szerint alakult: Göncz Annamária tájékoztatta a résztvevőket a fenntartási tervek készültségi állapotáról és ismertette az értekezlet összehívásának célját, amely a soron következő legfontosabb feladatok tartalmi és időbeli ütemezési megbeszélését jelenti. A II. negyedéves IB ülés óta a VÁTI leszállította KvVM számára a két kiválasztott minta terület (Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente, valamint az Izsáki Kolon-tó ) másodszor javított tervváltozatát, amelyet a minisztérium most második körben véleményez. Podmaniczky László beszámolt arról, hogy a kezelési előírások egységesítése elkészült. Kb. 300 előírás került megfogalmazásra szántó, gyep (füves), erdő és vizes élőhelyekre, amelyet folyamatosan egyeztetnek KvVM Agrárharmonizációs és Vagyonkezelési Osztályával és az MGSZH Erdészeti Igazgatóságával. 1. A projekt ütemezésében legfontosabb kérdés a projektzárás pontos időpontjának és tartalmának meghatározása, mivel a projekt záró határidejének ismeretében van mód a projekt hátralévő feladatainak időbeli tervezésére. A munkaterv előzetesen 2009.11.17. határidőt ír elő, amelyet KvVM jelenleg is megerősített abban a tekintetben , hogy ez a dátum a szakmai teljesítésigazolás birtokában a számlabenyújtás határideje. További egyeztetés KvVM FI-nál Kabay Krisztinával lehetséges. 2. KvVM számára az alábbi ütemezést javasolták a tervezők, amely elfogadásra került: – Július vége: fenntartási tervek véglegesítése. Ehhez szükséges elsősorban a tervek egyeztetési anyagának formai és tartalmi szempontú befejezése, a megalapozó dokumentáció kisebb hiányosságait is pótolni szükséges. – Augusztus első két hete: az egyeztetési tervanyagok kiküldése az érintetteknek. Ehhez szükséges kísérő levél megfogalmazása (VÁTI) KvVM fejléces papíron, tervanyagok cdre írása (VÁTI) és postázása (VÁTI-SZIE). A véleményezők listáját KvVM-mel egyeztetni szükséges a 275/2004.(X.8.) Korm. rendelet értelmében. – Szeptember közepe: véleményezési határidő. – Augusztus közepe-szeptember vége: egyeztetési fórumok és személyes találkozók lebonyolítása (SZIE). – Október közepe: A fórumok befejezése és a vélemények visszaérkezése után a fenntartási tervek javítása, véglegesítése. Nyomtatott ismertető előállítása. Metodikai dokumentáció készítése.

35

3. sz. melléklet – Október vége : IB ülés Egyeztetés 3. A fórumterv mielőbbi elkészítését és ismertetését kéri KvVM. A fórumtervben a fórumok helyszíne, ideje, tervezett menete és az előadók névsora szerepeljen. Ajánlatos a kisebb és nem erdősült területeken kezdeni az egyeztetést. Szakmai segítséget a BNPI-tól van lehetőség kérni. 4. Az egyes területeken az egyeztetés módját (fórum vagy személyes egyeztetés) az államigazgatási szerveken kívüli magán és civil érintetteket a kommunikációs csoport javaslata alapján és segítségével kell elérni. A felhasznált kommunikációs eszközök az érintettek elérésére elsődlegesen a levél valamint a honlap és az önkormányzati hirdető tábla. Kiadvány 5. A nyomtatott ismertető az ÉTT kiadvány mintájára készülhet. A tervezetét kéri bemutatni KvVM. Terjedelme kb. 20 oldal általános és az összes Natura 2000 területre vonatkozó kezelési előírásokkal. Ez kiegészül a 20 terület speciális betétlapjával. A példányszám területenként változó lesz az érintettek számától függően. Az összpéldányszám egyeztetendő. A kiadvány alapvetően 1 betétlappal jelenik meg az adott területen, de az országo államigazgatási szerveknek a komplett kiadvány 20 betétlappal terjesztendő. 6. KvVM kér 50 szórólapot leszállítani. Tervezés 7. Az egyeztetési anyagot a fenntartási tervek I. rész 1- 3.2.5. fejezete alkotja a jelenlegi szerkezeti felépítésben és formai megjelenésben. A tartalmi kidolgozottság megfelelővé akkor válik ha a két mintaterv jelenlegi korrektúrázása alapján tényszerű megállapításokon alapuló tervi javaslatok tartalmaz. 8. A harmonizált kezelési előírások logikája megfelelő, azaz művelési áganként (szántó, gyep, vizes, erdő) megfogalmazott egyértelmű tevékenységek tiltása ill. betartása kötelező vagy választható módozatban kerül kialakításra. További tartalmi egyeztetés 2009.07.15-re tervezett KvVM Agrárharmonizációs és Vagyonkezelési Osztályával. 9. Az erdőre vonatkozó előírások több egyeztetetést kívánnak az MGSZH Erdészeti Igazgatóságával és KvVM-mel. A fenntartási terv egyértelmű utalást kell tegyen a mezőgazdasági területek erdősítésének és agrár-erdészeti rendszerek telepítésének lehetőségére. Ennek formáját egyeztetni szükséges, hogy miként jelenjen meg a fenntartási tervben ill. hogyan épülhet be az üzemtervbe. 10. Az előírások átvezetése a fenntartási tervekbe (táblázat és szöveg) szakértői feladat. Ennek tervezői értekezlete 2009.07.22-re tervezett. 11. A megalapozó dokumentáció, II. rész fejezetei és az I. rész 3.2.5 fejezetein túl nem képezik az egyeztetési anyag részét. Ennek véglegesítése szeptember végéig szükséges. Ehhez a Területhasználat c. fejezet (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás, vízgazdálkodás) hiányosságainak pótlása, pontosítása, a hozzá tartozó térképek javítása szükséges illetve a terepi munkák lezárása a fajok, élőhelyek pontosítása terén. 12. A metodikai kötet elkészítése a projekt szakmai záróanyagának része. Ebben minta gazdaságokra készített fenntartási üzemterv is készül. 13. A tervek formai véglegesítése, kísérőlevél megfogalmazása, szervezési feladatok, egyeztetés KvVM-mel, vélemények átvezetése, dokumentálás VÁTI Kft. feladata. Budapest, 2009 július 16. Az emlékeztetőt összeállította: Faragóné Huszár Szilvia

36

3. sz. melléklet

37

4. sz. melléklet EMLÉKEZTETŐ a „NATURA 2000 területek fenntartásai tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt tárgyában 2009. július 22-én a VÁTI-ban tartott projektértekezletről Helyszín: VÁTI Nonprofit Kft. Földszinti nagytárgyaló Időpont: 2009. július 22. Dr. Podmaniczky László Dr. Boros Emil Dr. Horváth András Kenyeres Zoltán Králl Attila Vidéki Róbert Magyari Julianna Molnár Dániel Marticsek József Göncz Annamária Schneller Krisztián

projektvezető, SZIE KTI területfelelős, Naturglobe Kft. területfelelős, MTA-ÖBKI területfelelős, Acrida Bt. területfelelős, MME területfelelős Doronicum Kft. agrár-környezetgazdálkodási szakértő, SZIE-KTI SZIE-KTI agrárszakértő projektvezető-helyettes, VÁTI Nonprofit Kft. tervező, VÁTI Nonprofit Kft.

A konzultáció eredménye az alábbiak szerint alakult: A projektértekezlet témája a gazdálkodói előíráslista megvitatása, illetve az egyeztetési anyagok véglegesítéséhez szükséges feladatok ütemezése. 1) Az értekezleten bemutatásra került az elkészült egyesített gazdálkodói előíráslista, készítésének folyamata, a kiinduló, kb. 1800 előírást tartalmazó lista szűkítésének indokai. A szűkítés indokai között szerepelt a duplikációk megszüntetése, illetve a jelenlegi agrárkörnyezetgazdálkodási támogatási rendszerrel nem harmonizáló előírások törlése. A gazdálkodói előíráslista hasznosítási irányok (szántó, gyep, vizes élőhely, erdő), illetve azon belül speciális kategóriák szerint csoportosítva tartalmazza a földhasználóknak szóló előírásokat. 2) A területfelelős szakértők megfogalmazták a gazdálkodói előíráslistával kapcsolatos észrevételeiket. Ezek között szerepelt az, hogy az egyes előírások közötti logikai kapcsolat a jelen táblázat használatával nem teremthető meg, illetve hogy az egyes, nem a földhasználóhoz (pl: vízügy) kötődő, de a Natura 2000 terület fenntartásának alapját képező előírások nem jelennek meg a listában. 3) Az egyesített előíráslista készítői válaszukban kifejtették, hogy a logikai kapcsolatot úgy lehet ábrázolni, hogy egy kezelési egység alatt két vagy több oszlopot hozunk létre. Az egy kezelési egység alatt megjelenő oszlopok az egyes opciókat jelentik (pl. legeltetés vagy kaszálás) A nem termőföld használóra (a vízügy vagy a vadgazda) vonatkozó javaslatok (előírások) külön előírás sorként kell, hogy szerepeljenek. 4) Megállapodás született arról, hogy az értekezleten bemutatott, egyesített előíráslistát a területfelelős szakértők újra véleményezik (kiegészítik, a megfogalmazásokat pontosítják stb.). Ezt követően az agrár-környezetgazdálkodás szakértő a vélemények alapján véglegesíti az előíráslistát. 5) A résztvevők egyetértésével az előíráslista kibővül az erdőtelepítésre és az agrárerdészeti rendszerekre vonatkozó előírással, valamint az élőhely-rekonstrukcióra vonatkozó javaslattal. Az erdőtelepítés és az agrár-erdészetri rendszerek esetében két választási lehetőség adódik: a szakértő megtiltja azt vagy javasolja, de kötelezővé nem teheti. Az élőhely-rekonstrukció esetében szintén két lehetőség adódik a szakértő vagy javasolja vagy nem tartja szükségesnek.

38

4. sz. melléklet 6) Megállapodás született arról is, hogy területfelelős szakértők kezelési egységenként megindokolják a kezelési előírások kiválasztását, visszavezetését. Ennek megfogalmazása az egyeztetési anyag szöveges részét képezi. Az egyesített előíráslista 20 Natura 2000 területre történő visszavezetése szakértői feladat. Ennek lépései a következők:

•

Az egyesített előírást tartalmazó táblázatban szükséges az előírás sorokhoz az oszlopokat képező kezelési egységeket feltüntetni. Megnevezése KE1, KE2, stb…

•

Az egyes kezelési egységekhez a releváns előírásokat ki kell választani.

•

Az egyes cellákba (sorok és az oszlopok metszete) az 1-es vagy 2-es érték kerülhet, attól függően, hogy az előírás kötelező vagy választható-e. Ha az előírás kötelező akkor a szakértő az 1 értéket, ha választható akkor a 2 értéket illeszti be az adott cellába. Ha sem egyest sem kettest nem ír az azt jelenti, hogy az előírás az adott kezelési egységben nem releváns.

A gazdálkodó a kötelező előírás betartásáért kompenzációban, a választható előírás önkéntes vállalásáért pedig kifizetésben részesül. 7) A résztvevők a feladatok elvégzését a következőképp ütemezték: •

2009 július 22-én (még az értekezlet napján) a területfelelős szakértők kézhez kapják az egyesített előíráslistát és július 26-ági véleményezik, kiegészítik azt.

•

Az agrár-környezetgazdálkodási szakértő a vélemények alapján július 28-áig véglegesíti a listát, amely újra kiküldésre kerül a területfelelősöknek.

•

A területfelelősök augusztus 3-ig Natura2000 területenként és kezelési egységenként visszavezetik az előírásokat (beleértve az erdőtelepítést, az agrár erdészeti rendszerek létrehozását és az élőhely-rekonstrukcióhoz kapcsolódó előírást is )

•

A szakértők a lokális javaslataikat külön pontban, de szintén kezelési egységenként fogalmazzák meg.

•

A területfelelősök kezelési egységenként megindokolják az előírások visszaevezetését a lokális javaslatok megtételét.

8) A kezelési egységek és a MePAR fizikai blokkjai közötti kapcsolat létrehozására a munka későbbi szakaszában kerül sor. Budapest, 2009 július 30 Az emlékeztetőt összeállította: Göncz Annamária, Schneller Krisztián

39

4. sz. melléklet

40

5. sz. melléklet

Natura 2000 területek egységes kezelési előírásai

betakarítás

Sorsz. Kategória Szántókra vonatkozó előírások SZ01 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Évelő szálas pillangós takarmánynövények teljes területének kijelölt legalább 50%-án az első növedék június 30. után vágható le, a teljes terület másik SZ02 legfeljebb 50%-án az első növedék április 25-ig vágható le. SZ03 Kalászos gabonák betakarítása esetén minimum 25 cm-es tarlót kell hagyni. SZ04 A betakarítást követő tarlóhántás, illetve tarlóápolás kötelező. SZ05

Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező Évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, a tábla szélével érintkezően. fajvédelem

SZ06

SZ07

SZ09 SZ10

környezet védelem

SZ08

Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A gazdálkodó értesítésétől számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi előírás figyelembevételével folytatható. Repce esetén a teljes repceterületnek az illetékes állami természetvédelmi szerv által kijelölt legalább 5, de legfeljebb 10%-án a madarak téli táplálékának biztosítása céljából a hóeltakarítás kötelező. A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni. Szántóföldön trágyaszarvas kialakítása tilos. A parcella szélein legalább 3 méter széles növényvédőszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.

SZ11

SZ20 SZ21

A parcella szélein legalább 6 méter széles növényvédő szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. A parcella szélein legalább 20 méter széles növényvédő szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. Természetközeli állapotú erdőtervi jellel ellátott láperdő és keményfás ligeterdő illetve vizes élőhely szélétől számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók. A táblán egy gazdálkodási évben egyszer szabad gyomirtó szert használni. Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása. Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos. Rovarölő szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását. Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen.

SZ22 SZ23

Rovarölő szerek nem alkalmazhatók. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

SZ24

Vegyszer gyomirtás, kivéve az özönnövények mechanikus irtását kiegészítő vegyszeres kezelést, tilos.

SZ12

SZ14 SZ15 SZ16 SZ17 SZ18 SZ19

növényvédelem

SZ13

41

5. sz. melléklet

SZ25 SZ26 SZ27 SZ28 SZ29 SZ30 SZ31 SZ32 SZ33 SZ34

tápanyagutánpótlá talajvédelem tájgazdálkodás s

Sorsz. Kategória

SZ35

SZ37

vetésváltás

SZ36

SZ38

SZ46 SZ47 SZ48 SZ49 SZ50 SZ51 SZ52 SZ53 SZ54

élőhely rekonstrukció

SZ40 SZ41 SZ42 SZ43 SZ44 SZ45

agrotechnika

SZ39

Szántókra vonatkozó előírások Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 2 hektár. Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 5 hektár. Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 10 hektár. Szalma- vagy szénakazal maximális magassága 5 m lehet. 5 évente legfeljebb egyszer végezhető középmély lazítás, maximum 25 cm mélységben. Talajkímélő gazdálkodást kell folytatni, a talajművelés mélysége legfeljebb 10 cm lehet. Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha-t. Tápanyag utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. Tápanyag utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mértéket. Tápanyagutánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni. 5 év átlagában a következő vetésszerkezet betartása kötelező fővetésű növények tekintetében: legalább 30% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 10% zöldugar, legfeljebb 25% egyéb kultúra. Kijelölt területen évelő szálas pillangós takarmánynövényeket (évelő szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke) kell termeszteni legalább 5 évig. A lucerna felülvetése 5 év alatt egy alkalommal végezhető augusztus-szeptember hónapban. 5 év átlagában a következő vetésszerkezet betartása kötelező fővetésű növények tekintetében: legalább 20% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 20% zöldugar, legalább 10% őszi repce, legfeljebb 20% egyéb kultúra. Szemes kukorica, napraforgó, kertészeti kultúra, rizs, dohány, szudánifű termesztése nem megengedett. Fás szárú energetikai ültetvény, energiafű, kínai nád, olasz nád telepítése tilos. Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos. Öntözés tilos. Melioráció tilos. Meszezés tilos. Drénezés tilos. Az időszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajművelés nem végezhető. Szántó vizes élőhellyé alakítása, spontán gyepesedéssel. Szántó füves élőhellyé alakítása, gyeptelepítéssel. Szántó füves élőhellyé alakítása, spontán felhagyással. Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel. Mezőgazdasági földterület első erdősítése. Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása. Őshonos fafajokból és cserjefajokból álló erdő telepítése, korábbi erdőterületen lehetséges.

42

5. sz. melléklet

gyepesítés részletes előírásai

Sorsz. Kategória

SZ55 SZ56 SZ57 SZ58 SZ59 SZ60 SZ61

egyéb

SZ62

SZ63 SZ64

SZ65

Szántókra vonatkozó előírások A talaj maximum 40 cm mély beszántása, illetve erős gyomosodás esetén a talaj felső 5 cm-ének eltávolítása csak az első magvetést megelőzően, a program első évében történhet; kivételt képez, ha a terület selyemkóróval fertőzött, mert akkor tilos szántani. Magvetéshez kizárólag a közeli természetes homoki gyepről származó magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetéshez kizárólag a közeli természetes rétekről aratott magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetés nyár végén vagy ősszel történjen. Telepítés előtt, valamint a program teljes ideje alatt műtrágya és bárminemű szerves trágya alkalmazása tilos. Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos. A telepítést követő évtől legalább évi egyszeri kaszálás illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges. A vetést követő egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására. A telepítést követő második évtől évi kétszeri kaszálás (május-júniusban illetve augusztus-szeptemberben), valamint a kaszálást követő sarjúlegeltetés szükséges az aranyvessző és a nád visszaszorítására, valamint a cserjésedés megakadályozására. Természetbarát gyepesítés, termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elősegítése; tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termőhelyre jellemző őshonos fajok vethetők. A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása illetve telepítése, amely őshonos cserjékből vagy fákból álló sövény illetve fasor kell legyen; a táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell.

GY22 GY23

agrotechnika használat

GY16 GY17 GY18 GY19 GY20 GY21

Tápanyag utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos.

ava

GY06 GY07 GY08 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15

javasolt

GY05

korlátozásra javasolt mezőgazdasági műveletek

Sorsz. Kategória Gyep és füves területekre vonatkozó előírások GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY03 Műtrágyázás nem megengedett. Tápanyag-utánpótlás tilos, kizárólag telepítéskor és felülvetéskor megengedett GY04 legfeljebb 90 kg/ha nitrogén-hatóanyag mennyiség kijuttatása.

A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Szerves trágyázás nem megengedett. Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata tilos. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellőztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. Tűzpászták létesítése nem megengedett. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. Cserjeirtás nem megengedett. Kizárólag legeltetéssel történő hasznosítás. Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás. Kizárólag kaszálással történő hasznosítás. Legeltetés és kaszálás tilos, a területet kezeletlenül kell fenntartani. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását.

43

5. sz. melléklet

megakadályozásarosodás

Sorsz. Kategória

GY24 GY25 GY26

GY28 GY29 GY30 GY31 GY32

mezőgazdasági műveletek

GY27

GY42 GY43 GY44

GY45 GY46 GY47 GY48 GY49 GY50 GY51 GY52

legeltetési sűrűség legeltetési mód legeltetési időszak


legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozott előírások

GY33

Gyep és füves területekre vonatkozó előírások

A gyepek égetése csak a területileg illetékes KÖTEVIFE egyedi írásos engedélye alapján történhet. A területen lévő cserjék irtása, és eltávolítása kötelező. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. Nem speciális növényvédőszer kijuttatás esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben szórtan jelentkező őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A cserjeirtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell. A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. Gyepterületen előforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. A terület túllegeltetése tilos. Minimum 0,1 ÁE/ha. Minimum 0,2 ÁE/ha. 0,1-0,2 ÁE/ha. 0,2-0,4 ÁE/ha. 0,2-1,0 ÁE/ha. 0,4-0,6 ÁE/ha. 0,6-1,0 ÁE/ha. A legeltetési sűrűséget a működési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükséges. A legeltetés április 24 és október 31 között lehetséges. Március 15 - május 31 között a legeltetés tilos.

Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPIgal. Villanypásztor használat nem megengedett. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem haladhatja meg a 5ha-t. Villlanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem haladhatja meg a 20 ha-t. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem haladhatja meg a 50ha-t. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 5-ha-nál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-

44

5. sz. melléklet Sorsz. Kategória GY53 GY54 GY55 GY56 GY57 GY58 GY59 GY60 GY61 GY62 GY63


GY84

kaszálás


kaszálási mód

kaszálási időpont állatoklegeltethető

GY64 GY65 GY66 GY67

Gyep és füves területekre vonatkozó előírások nál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 50-hanál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 100-hanál. Villanypásztor csak a területileg illetékes NPI írásos véleménye alapján alkalmazható. Inváziós növényekkel fertőzött nyílt évelő homokpuszta gyepben és lejtősztyeppréteken kizárólag a mentesítést követően lehet legeltetni. Legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 10%-át. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 20%-át. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 30%-át. Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. Sarjúlegeltetést ugyanazon a területen csak minden második évben lehet alkalmazni. Sarjúlegeltetést ugyanazon a területen csak minden harmadik évben lehet alkalmazni Szarvasmarhafélék. Juh. Kecske.

Lófélék (ló, szamár). Június 15 után . Június 30 után. Július 15 után. Augusztus 1 után. Augusztus 10 után. Szeptember 1 után. Október 1 után. Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő kaszálási terv készítése, egyeztetése a területért felelős, a természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő, a területet jól ismerő illetékessel, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. A gyepet évente legalább kétszer kell kaszálni. Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. Vadriasztó lánc használata kötelező. A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni. Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről. 3 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni.

45

5. sz. melléklet Sorsz. Kategória

GY85

GY86 GY87


kaszálatlan terület

GY88

GY97 GY98

GY105 GY106 GY107 GY108 GY109

tisztító kaszálás

GY99 GY100 GY101 GY102 GY103 GY104

GY110

körn

GY112 GY113 GY114 GY115

.rekonst yvéd

GY111

Gyep és füves területekre vonatkozó előírások 10 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni. 50 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni. Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggő kaszált terület nem haladhatja meg az 5 hektárt, vagy a terület 30 %-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telni. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztosítása. 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. A parcella max 50%-a hasznosítható kaszálással. A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. A kaszálatlan területet a földön fészkelő fokozottan védett madarak fészke körül kell kialakítani. Amennyiben inváziós gyomokkal fertőzött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási időpont után szabad kezelni a kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező legalább 2 évente tisztító kaszálás elvégzése kötelező Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell. A lekaszált inváziósnövényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: szeptember 1. A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: október 1. Tisztítókaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15.-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. A terület maximum 30%-a kezelhető tisztító kaszálással. Legelőterületen a tisztítókaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az őshonos legelőgyomokkal terhelt területrészek se kerüljenek 50 %-nál nagyobb arányban eltávolításra. Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. Éllőhely rekonstrukció. Mezőgazdasági földterület első erdősítése. Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása .

46

5. sz. melléklet

Kategória agrotechnika

Sorsz.

V01

vízgazdálkodás területhasználat fajvédelem

V02 V03 V04 V05

V06 V07 V08

V09

agrotechnika

V10 V11 V12 V13 V14 V15 V16 V17

V20 V21 V22 V23

halgazdálkodás

V19

halastó

V18

V26

fajvédele

V24 V25

Vizes területekre vonatkozó előírások A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. Nyilt vízfelületek hínárvágással történő mozaikos (max. 2 ha) kialakítása kötelező. Felhagyott tőzegbányaterületek kezelésmentesen kell tartani. Tilos a kaszálás. Vegyszer használata kizárólag fainjektálás során lehetséges.

Az illetékes nemzeti park által kijelölt területen tilos a nádaratás. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. Nyílt vízfelületek kialakítása legeltetéses állattartás segítségével.

Felszíni vizekből történő öntözés csak az alapján lehetséges.

illetékes KÖTEVIFE engedélye

Halastavak medrének meszezése tilos. A vízi növényzet irtása nem engedélyezhető. Tókaszálás tilos. Nyílt vízfelületek hínárvágással történő mozaikos (max. 2 ha) kialakítása kötelező. A vízi növényzet és a partmenti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos. Kotrásuk nem engedélyezhető. A halastavak medrének kotrásából származó iszap a parton nem deponálható, azt a területről el kell szállítani. Április 1. és július 15. között tókaszálás tilos. Hínárvágással kell foltonként minimum 2 hektár, maximum 5 hektár nyílt vízfelületet kialakítani. Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos. A halastavak népesítése az összes halfajra vonatkoztatva évi 100-400 kg/ha között kell legyen – kivéve a zsenge és előnevelt ivadék, valamint az anyaállomány kihelyezését. A víz leeresztésének megkezdése előtti 30. naptól trágyázni nem szabad. A természetes hozam javítására legfeljebb 10t/év/ha istállótrágya használható. A természetes hozam javítására legfeljebb 5 t/év/ha szervestrágya használható. A természetes hozam javítására a tavakban csak istállótrágya alkalmazható. Horgászvízként és halastóként hasznosítani tilos. A területen élő és táplálkozó madarak riasztása csak korlátozottan végezhető, (15%-os idő, és 20%-os területi korlát), ezt a kötelezően elkészítendő madárriasztási tervben konkrétan is meg kell jeleníteni. A területi korlátozás (20%) tóegységenként értendő.

47

5. sz. melléklet Sorsz.

Kategória

V27

V28 m

V29

Vizes területekre vonatkozó előírások Halastavak nyílt vízfelületein csérek, szerkők, sirályok megtelepedését segítő mesterséges fészkelőszigetek kialakítása és karbantartása – (részletek: 33/2008 FVM rendelet a nem termelő beruházásokról). Védett récefajok megtelepedését segítő mesterséges ládák kihelyezése halastavak partmenti növényzetébe és szegélyeibe, nádasokba, növényzettel borított szigetekre – (részletek: 33/2008 FVM rendelet a nem termelő beruházásokról). A halastóra a működési területével érintett Nemzeti Park Igazgatóság által jóváhagyott „madárriasztási tervet” kell készíteni és alkalmazni.

V32

A halastóterület 5%-át (tóegységenként, a 20%-os riasztási korlátozáson felül) kíméleti területnek kell nyilvánítani (tógazdaság üzemeltetője működési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetve), ahol mindennemű madárriasztás tilos. A halastavakat elválasztó gátak és csatornák növényzetét egy kaszanyom szélességben szabad kaszálni középen, hogy mindkét oldalon maradjon legalább 1-1 m kaszálatlan sáv. A halastavakat elválasztó gátak és csatornák hosszának 20%-a kíméleti terület, ahol gépjármű és szervezett közlekedés tilos.

V33 V34

a szaporodási időszakban a tó feltöltését követően a - tervezett lehalászási időszakoktól eltekintve - a tó vízszintje legfeljebb 20 cm-t ingadozhat. A tavasszal szárazon álló tavakat július 15-ig nem lehet feltölteni.

V30 V31

vízgazdálkodás

V35 V36 V37 V38 V39

V44 V45 V46 V47

V48 V49 V50 V51 V52 V53 V54

adminisztráció betakarítási idő

V43

hagyásfolt

V42

be

V41

nádas

V40

Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemű vízelvezetés tilos. A halastavakat – az őszi lehalászású és az ivadéknevelő tavak kivételével – legkésőbb április 30-ig fel kell tölteni. A halastavakat – az őszi lehalászású és az ivadéknevelő tavak kivételével – legkésőbb április 1-ig fel kell tölteni. Őszi lehalászású tavakon április 1. és július 15. között a vízszint ingadozása nem haladhatja meg a napi 5 cm-t Őszi lehalászású tavakon április 30. és június 15. között a vízszint ingadozása nem haladhatja meg a napi 5 cm-t. Csak a keskeny nádszegéllyel rendelkező, illetve nádszegéllyel nem rendelkező tavakat szabad tavasszal és nyáron leereszteni, illetve feltölteni a működési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetve. A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetve kell kialakítani. A nádaratás megkezdése előtt 48 órával működési terület szerint érintett NPI-t értesíteni kell. A nádaratás befejeztéről értesíteni kell a működési terület szerint érintett NPI-t. A hagyásfoltok kialakítását a területileg illetékes nemzeti parkkal egyeztetve kell kijelölni. November 1 és február 28 között lehet nádaratást folytatni. December 1. és február 28. között lehet nádaratást folytatni. December 15. és február 28. között lehet nádaratást folytatni. A nyílt vízfelszín kialakítás érdekében a működési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetve, annak írásos hozzájárulásával vegetációs időben is végezhető nádvágás elsősorban kézi módszerrel (pl.: kézi adapteres kaszával). A nádas minimum 10-20 %-át nem szabad learatni. A nádas minimum 20-30 %-át nem szabad learatni. A nádas minimum 30-40 %-át nem szabad learatni. A hagyás foltokat évente eltérő helyen kell kialakítani. A hagyásfoltot 5 évig fenn kell tartani, az 5 évben aratása kötelező, és a hagyásfoltot eltérő helyen kell kialakítani. A területen nádgazdálkodást kell végezni.

48

5. sz. melléklet Kategória takarítás

Sorsz. V55 V56 V57 V58

egyéb

V59 V60

V65 Sorsz.

E01 E02

Kategória adminiszt ráció

V62 V63 V64

élőhelyrekons tukció

V61

E03

E06

E07 E08 E09 E10 E11

faállom ány erdőszegély kártevők elleni védelem nevelés

E05

egyéb

E04

Vizes területekre vonatkozó előírások Nádgazdálkodás a területen nem folytatható. A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. A betakarítás során a nád rizómjának megsértését kerülni kell. Nádat deponálni, válogatni a területen tilos. A nádaratást végzőnek, a nád aratásához, a rendelkezésére álló nádvágó gépek közül mindig a talaj és hidrológiai adottságainak megfelelő gépet kell használni. A nádaratás során természetes, gyorsan lebomló anyagokból készített kötöző anyagot köteles használni. A nádszegély kontrollált égetését december 1. és február 15. között kell elvégezni, a működési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetve és annak felügyeletével. A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos. Élőhely rekonstrukció . Mezőgazdasági földterület első erdősítése.

Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása. Erdőterületekre vonatkozó előírások 7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapotfelvételi lap). A sikertelenül fásított állományok további fásítása tilos. Rakodó, depónia kialakítása előtt a működési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetvni kell. Szóró, sózó vagy etetőhely kizárólag nyiladékon, a működési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki. Az erdőgazdálkodásra alkalmatlan területeket ( legalább kétszer sikertelenül erdősített területek) termelést nem szolgáló területté kell módosítani vagy talajvédelmi funkciót kell adni nekik. A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni. Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények (pl. tiametoxam, pirimifosz-metil, pimetrozin, teflutrin, fenoxikarb, lambda-cihalotrin, lufenuron, fosztiazat, abamektin), amelyek az irtani szándékozott kártevővel azonos taxonómiai csoportba tartozó védett fajok egyedeit is elpusztítják. Totális gyomirtó szerek használata csak özönfajok ellen, ellenőrzött körülmények között engedélyezhető Az irtani szándékozott honos faj ellen mechanikai védekezést kell folytatni. Bármilyen állomány nevelés esetén különös figyelmet kell fordítani a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozására és fenntartására, amelyet végig érintetlenül kell hagyni. Az erdőállomány cserjés szegélyét meg kell őrizni, belőle csak a tájidegen növények irthatók ki, a meghagyandó őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel. Az ápolások és tisztítások során az elegyfafajok eltávolítása csak olyan mértékben indokolt, hogy azok a célállományok alapszámait ne veszélyeztessék.

49

5. sz. melléklet Sorsz. E12

E14

Erdőterületekre vonatkozó előírások Az erdőrészleten a fazáródás legalább 60% legyen. A gyérítések során a gazdasági célokon túl biztosítani kell az elegyfajok meglétét az alsó és felső lombszintben is. A program során 5 m3/ha álló vagy fekvő holtfa (csúcsátmérő 20 cm-nél nagyobb) jelenlétét kell biztosítani.

E15 E16 E17

A fahasználatok, különösen törzskiválasztó gyérítések és egészségügyi termelések során hektáronként legalább 4-5 db lábon száradó vagy kidőlt, tölgy vagy cser egyedet meg kell hagyni a holtfához kötődő fajok védelme érdekében. Lábon álló, korhadt holtfát kivágni tilos. Fakitermelés csak egészségügyi termelésként végezhető.

Kategória

E18

fajvédelem

E13

E19

E20

E22 E23 E24 E25 E26 E27 E28 E29 E30 E31

E32

E33 E34

E35 E36

felújítás

E21

Az erdőrészletekben megjelenő fenyőelőfordulások visszaszorítása gyérítéssel. Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési időszakban mindenfajta erdőgazdálkodási tevékenység tilos. Az erdőrészletben kijelölt minden egyes mikroélőhelyen a 2. évtől folyamatosan biztosítani kell 10 m3 mennyiségben álló, vagy/és fekvő elhalt faanyag, vagy 30 cm mellmagassági átmérő feletti odvas, böhönc, fészkelő- és búvóhelynek alkalmas élő fák jelenlétét. Az emberéletet, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető lábon száradó őshonos keménylombú fafajok példányait kitermelni tilos. Telepítéssel létrehozott természetközeli állapotú erdő kitermelése után felújítása teljes talaj-előkészítéssel tilos. Csemeteültetés vagy magvetés esetén géppel csak pásztás talajelőkészítés végezhető. Felújítás csak őshonos, a táji és termőhelyi viszonyoknak megfelelő fafajjal történhet. Tájidegen és nem őshonos fafajok ültetése tilos. Kocsányos tölgy telepítése természetszerű elrendezésben. Mesterséges felújítás esetén teljes talajelőkészítés nem végezhető. Őshonos fafajú erdőállomány csak a tájra és termőhelyre jellemző lehetőleg elegyes fa és cserjefajokkal újítható fel. Kocsányos és molyhos tölgy telepítése természetszerű elrendezésben. Az erdőtelepítést megelőzően az idegenhonos faállományt a területről maradéktalanul le kell termelni, a letermelést kizárólag augusztusban vagy márciusban lehet végezni. Szálaló üzemmódban a visszatérési idő legfeljebb 5 év. (EKV 60) Szálaló üzemmódban a program ideje alatt az erdőrészlet területének legfejlebb 10 %-án nyitható lék, ahol a lékek egymástól mért távolsága nem lehet kevesebb, mint ötven méter, és méretük nem haladhatja meg az 500 m2 -t. (EKV73) A program végére a felújítási szintben biztosítani kell, hogy az életképes, 2 évnél idősebb újulat az 2. számú melléklet szerinti, az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulásra jellemző fafaj-összetételben és a 8. számú melléklet szerinti egyedszámban, elhelyezkedésben és záródásban legyen jelen a területen. (EKV59) A sérült újulat tőrevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követő május 1-ig el kell végezni. (EKV23) Az erdőrészletben a pályázónak a rendelkezésre álló eszközökkel (egyedi csemetevédelem, vadriasztás, vadkárelhárító vadászat) úgy kell megoldania a vadriasztást, hogy a program ideje alatt a csúcshajtás lerágásával az újulati szintben okozott vadkárosítás nem haladhatja meg az állománytípus fafajain a 30 %-ot. (EKV25) Az újulat szabad fejlődését kézi ápolással a 7. számú melléklet szerint folyamatosan biztosítani kell. (EKV26)

50

5. sz. melléklet Sorsz.

E39

Erdőterületekre vonatkozó előírások A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó (erdőtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos (EKV41) Már a 60%-os záródást elérő tölgytelepítést is sikeresnek kell tekinteni A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni.

E40

Tájidegen fafajok (pl. nemes nyár, fekete fenyő, erdei fenyő, akác) a területen nem ültethető; tájidegen fafajokból monokultúrák a területen nem alakíthatók ki; a meglé-vő állományok átalakítását véghasználat után az adott termőhelynek megfelelő honos fafajokkal kell biztosítani; a véghasználat során az állományba betelepedett, a termő-helynek megfelelő honos fafajokat meg kell kímélni; akácos a tervezési területen sem sarjról, sem csemetével nem újítható fel

E41 E42

Termőhelytől függően elegyfajok telepítése: száraz talajra: fehér és szürke nyár, moly-hos tölgy; üde talajon gyertyános-tölgyes termőhelyre: gyertyán Talajelőkészítás és tuskózás nem megengedett

E43

Akácos a tervezési területen sem sarjról, sem csemetével nem újítható fel.

E44

Az előhasználatok során biztosítani kell a nem honos özönfajok eltávolítását Az újulati szintben 1 méternél magasabb agresszíven terjedő idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 20). Az újulati szintben 1 évnél idősebb agresszíven terjedő idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 19). A fahasználatok során a záródás ártéren kívüli területen nem csökkenhet 60% alá, ártéren fekvő területen pedig 80 % alá.

Kategória

E37 E38

E45 E46 E47

E48

inváziós visszaszorítás

E49

E51 E52

ne

E50

A tájidegen fafajok zárt állományait – a környező gyepterületek védelme érdekében – jelen állapotukban kell fenntartani. A szegélyeken az inváziós lágyés fásszárúakat vissza kell szorítani (kézi cserjeirtás, szárzúzás); A tájidegen fásszárú egyedeket a talajfelszín szintjében ki kell vágni, a vágásfelüleletet vegyszerrel (Medallon stb.) kell ecsetelni. A kivágott fa egyedeket a helyszínen el kell égetni. A hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a veget Az első kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat.

Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhető vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni az ellenőrizhetőség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). - Az alkalmazható szerek listája nem tekinthető véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer. - Az első kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Az újulat szabad fejlődését kézi ápolással folyamatosan biztosítani kell.

51

Sorsz.

Erdőterületekre vonatkozó előírások

E54

A nevelővágásokat minden esetben az őshonos fafajok javára kell végezni. A sérült újulat tőrevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követő május 1-ig el kell végezni.

E55

Az fásszárú egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer.

E56

Őshonos kórokozók és kártevők elleni vegyszeres védekezés nem végezhető.

E53

E57

növényvédelem

Kategória velés

5. sz. melléklet

A tűzpászták száma és kiterjedése nem növelhető, a meglévő tűzpásztákon az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok megtelepedésének megakadályozásáról az erdőgazdálkodónak gondoskodnia kell.

E58

Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). Az alkalmazható szerek listája nem tekinthető véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható.

E59

Őshonos fafajú, a tájra és termőhelyre jellemző erdőállományokban csak mikrotartvágásos (erdőrészletenként maximum 1 ha) letermelés végezhető; A fahasználattal érintett területen az összefüggő, max 0,5 ha vágásterületenként legalább 2 db életképes magszóró fát kell meghagyni az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulásra jellemző főfafajokból (EKV 49); A fák és cserjék eltávolítását csak november 1. – március 30. között lehet elvégezni (EKV 62);

E60

E62 E63 E64

E65 E66 E67 E68 E69 E70 E71 E72 E73 E74

véghasználat

E61

A véghasználatok során hektáronként legalább 10-17 db egészséges, jó koronájú, az állomány fő fafajának számító egyedet kell meghagyni (lehetőség szerint csoportosan). A kijelölt hagyásfák és facsoportok helyét a természetvédelmi hatósággal és a nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni kell. Tarvágás nem alkalmazható Az összefüggő véghasználati terület nagysága legfeljebb 0,5 ha lehet. A fakitermelés és -anyagmozgatás során a közelítő nyomok nem érinthetik a támogatható terület 10 %-ánál nagyobb részét, nem keletkezhet 10 cm-nél mélyebb közelítési ill. vonszolási nyom, a tő- és törzssérülés pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot a fahasználat Fakitermelés csak szeptember 1. és április 30. között végezhető. Fakitermelés csak október 1. és február 28. között végezhető (E70 módosítása) Fakitermelés csak november 1. és február 28. között végezhető (E70 módosítása) Fakitermelés csak augusztusban és márciusban végezhető. A fakitermelés és -anyagmozgatás során az erdőrészleten belül csak kötélpálya, facsúszda, lófogat, állati erővel vontatott közelítő kerékpár, vagy szán használható. A kitermelt faanyag a gyepterületeken keresztül csak a természetvédelmi szerv által kijelölt helyeken közelíthető. A véghasználati területeken elszórtan legalább 10%-nyi hagyásfa-csoport hagyandó (terület- vagy törzs-arányosan), a cserjeszint egyidejű megkímélésével Véghasználat nem engedélyezhető. Vágáskor nélküli besorolás. A folyamatos erdőborítás/árnyékolás biztosítása.elsődleges feladat. Élőhely rekonstrukció.

52

5. sz. melléklet Sorsz. E75 E76 E77 E78

Kategória

Erdőterületekre vonatkozó előírások Akác kiirtása mechanikai módszerekkel a talajfelszín roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása A nemzeti park igazgatósággal egyeztetve az akácegyedek vegyszeres kezelése erdeifenyő és feketefenyő kivágása, a talajfelszín és a fák között megmaradt homokpusztagyep roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása Az élőhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhető a - a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, - a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élőhelyet károsíthatja A szabályozott, kimélyített medrek helyreállítása támogatandó.

53

6. sz. melléklet

A VÁTI által kiküldött egyeztetési anyag véleményezői Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente Nagyvisnyó Község Önkormányzat Csőgér Bálint polgármester 3349 Nagyvisnyó, Felszabadulás út.12. Szilvásvárad Község Önkormányzat Szaniszló László polgármester 3348, Szilvásvárad Miskolci út 7. Észak-magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Pintér István igazgató 3530 Miskolc, Mindszent tér 4. 3501 Miskolc, Pf. 246. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Duska József igazgató 3304 Eger, Sánc u. 6. 3301 Eger, Pf. 116. Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Rácz Miklós igazgató Miskolc, Vörösmarty u. 77. Postacím: 3501 Miskolc, Pf. 3. Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Szabó József főigazgató 3300 Eger, Szövetkezet út 6. Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság Kondor István igazgató 3300 Eger Klapka u 1/B 3301 Eger, Pf.: 41. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Heves Megyei Kirendeltség Nagy Sándorné kirendeltség-vezető 3300 Eger, Eszterházy tér 8. 3301 Eger, Pf.: 169. Heves Megyei Földhivatal Fister György hivatalvezető 3300 Eger, Barkóczy F. u. 7. 3301 Pf. 14. Miskolci Bányakapitányság Dr. Izsó István bányakapitány 3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5.

54

6. sz. melléklet 3501 Miskolc, Pf.: 31. Észak-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Dr. Balás István hivatalvezető 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. Hejő mente Nemesbikk Község Önkormányzata Bódogh Bertalan polgármester 3592 Nemesbikk, Petőfi út 13. Hejőbába Község Önkormányzata Juhász Barnabás polgármester 3593 Hejőbába, Fő út 39. Hejőkürt Önkormányzata Varga Gyula polgármester 3588 Hejőkürt, Szent István út 62 Észak-magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Pintér István igazgató 3530 Miskolc, Mindszent tér 4. 3501 Miskolc, Pf. 246. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Duska József igazgató 3304 Eger, Sánc u. 6. 3301 Eger, Pf. 116. Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Rácz Miklós igazgató Miskolc, Vörösmarty u. 77. Postacím: 3501 Miskolc, Pf. 3. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Orosz István főigazgató 3525 Miskolc, Dóczy József út 6.. Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság Kondor István igazgató 3300 Eger Klapka u 1/B 3301 Eger, Pf.: 41. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kirendeltség Mészáros Péter kirendeltség-vezető 3500 Miskolc, Mindszent tér 1. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földhivatal Dr. Kisvárdai László hivatalvezető 55

6. sz. melléklet 3525 Miskolc, Vologda u. 4. 3525. Pf. 574. Miskolci Bányakapitányság Dr. Izsó István bányakapitány 3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. 3501 Miskolc, Pf.: 31. Észak-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Dr. Balás István hivatalvezető 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. Dudlesz-erdő Sopron Város Önkormányzata Dr. Fodor Tamás polgármester 9400 Sopron, Fő tér 1. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Gerencsér Tivadar igazgató 9021 Győr, Árpád u. 28-32. 9002 Győr, Pf.471. Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Dr. Kárpáti László igazgató 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Pf.: 4 Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Janák Emil igazgató 9021 Győr, Árpád út 28-32. 9002 Győr, Pf. : 101. Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság Nagy Imre igazgató 9700 Szombathely, Batthyány tér 2. 9701 Szombathely, Pf.: 24. Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Janák József főigazgató 9021 Győr, Jókai Mór u.12. 9002Győr Pf.234 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Kirendeltség Légrády Gábor kirendeltség-vezető 9021 Győr, Munkácsy u. 20. Győr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal Dr. Sipos Gertrúd hivatalvezető 9022 Győr, Czuczor G. u. 18-24. 56

6. sz. melléklet 9022. Pf. 22. Veszprémi Bányakapitányság Kazár Attila bányakapitány 8200 Veszprém, Budapest u. 2. Nyugat Dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal dr. Németh Éva hivatalvezető 9021 Győr, Árpád út 32. 9002 Győr, Pf.: 415. Fertőmelléki dombsor Sopron Város Önkormányzata Dr. Fodor Tamás polgármester 9400 Sopron, Fő tér 1. Fertőboz Község Önkormányzata Tóth József Gyula polgármester 9493 Fő u. 17. Fertőrákos Község Önkormányzata Palkovits János polgármester 9421 Fő u. 139. Hegykő Község Önkormányzata Szigethi István polgármester 9437 Iskola u. 1. Hidegség Község Önkormányzata Kovács István polgármester 9491 Petőfi Sándor u. 1. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Gerencsér Tivadar igazgató 9021 Győr, Árpád u. 28-32. 9002 Győr, Pf.471. Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Dr. Kárpáti László igazgató 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Pf.: 4 Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Janák Emil igazgató 9021 Győr, Árpád út 28-32. 9002 Győr, Pf. : 101. Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság Nagy Imre igazgató

57

6. sz. melléklet 9700 Szombathely, Batthyány tér 2. 9701 Szombathely, Pf.: 24. Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Janák József főigazgató 9021 Győr, Jókai Mór u.12. 9002Győr Pf.234 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Kirendeltség Légrády Gábor kirendeltség-vezető 9021 Győr, Munkácsy u. 20. Győr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal Dr. Sipos Gertrúd hivatalvezető 9022 Győr, Czuczor G. u. 18-24. 9022. Pf. 22. Veszprémi Bányakapitányság Kazár Attila bányakapitány 8200 Veszprém, Budapest u. 2. Nyugat Dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal dr. Németh Éva hivatalvezető 9021 Győr, Árpád út 32. 9002 Győr, Pf.: 415. Szigeti homokok Pócsmegyer Község Önkormányzata Németh Miklós polgármester 2017 Pócsmegyer, Hunyadi u. 6. Szigetmonostor Község Önkormányzata Molnár Zsolt polgármester 2015 Szigetmonostor, Fő u. 26. Tahitótfalu Község Önkormányzata Budai Mihály polgármester 2021 Tahitótfalu, Kossuth Lajos u. 4. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Gyapjas László igazgató 1077 Budapest, Nagydiófa u. 10-12. 1447 Budapest, Pf. 541. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Füri András igazgató 1525 Budapest, Pf. 86.

58

6. sz. melléklet Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Baross Károly igazgató 1088 Budapest, Rákóczi út 41 Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Dr. Hajós Ádám főigazgató 1135 Budapest, Lehel út 43-47. Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága Klemencsics András igazgató 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. 1369 Budapest 5., Pf.: 368. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Főváros és Pest Megyei Kirendeltség Dr. Csepregi Tibor kirendeltség-vezető 1054 Budapest, Alkotmány u. 29. 1391 Budapest, Pf.: 248. Pest Megyei Földhivatal Hidvéginé Dr. Erdélyi Erika hivatalvezető 1051. Budapest Sas utca 19. Budapesti Bányakapitányság Tamaga Ferenc bányakapitány 1145 Budapest, Columbus u. 17-23. 1591 Budapest, Pf: 310 Közép-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Dr. Dombovári Ottó 1364. Budapest, Pf. 234 Velencei-hegység Lovasberény Község Önkormányzata Schieder László polgármester 8093 Kossuth u. 62. Nadap Község Önkormányzata Wagner Péter Gábor polgármester 8097 Haladás u. 56. Pákozd Község Önkormányzata Takács János polgármester 8095 Hősök tere 9. Pátka Község Önkormányzata Fűri Béla polgármester 8092 Vak-Bottyán tér 4. Pázmánd Község Önkormányzata 59

6. sz. melléklet Kutai Tibor polgármester 2476 Fő u. 78. Sukoró Község Önkormányzata Molnár Gábor polgármester 8096 Óvoda u. 2/a. Székesfehérvár Megyei jogú város Önkormányzata Warvasovszky Tihamér polgármester 8000 Városház tér 1. Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kling István igazgató 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. 8001 Székesfehérvár Pf. 137. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Füri András igazgató 1525 Budapest, Pf. 86. Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Dr. Csonki István igazgató 8000 Székesfehérvár, Balatoni út 6. 8002 Székesfehérvár, Pf. 281. Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Czetnerné Kócsa Márta főigazgató 8000 Székesfehérvár, Deák F. u. 7-9. 8001 Székesfehérvár, Pf.: 43. Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága Klemencsics András igazgató 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. 1369 Budapest, Pf.: 368. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Fejér Megyei Kirendeltség István András kirendeltség-vezető 8000 Székesfehérvár, Deák F. u. 7-9. 8002 Székesfehérvár, Pf.: 297. Fejér Megyei Földhivatal Holczheim Gábor hivatalvezető 8000 Székesfehérvár, Várkörút 22-24. Veszprémi Bányakapitányság Kazár Attila bányakapitány 8200 Veszprém, Budapest u. 2. Közép-Dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Dr. Gelencsér József hivatalvezető

60

6. sz. melléklet 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Berhidai-löszvölgyek Berhida Város Önkormányzata Pergő Margit polgármester 8181 Veszprémi u. 1-3. Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kling István igazgató 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. 8001 Székesfehérvár Pf. 137. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Balogh László igazgató 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Dr. Csonki István igazgató 8000 Székesfehérvár, Balatoni út 6. 8002 Székesfehérvár, Pf. 281. Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Dr. Radovits Tibor főigazgató 8200 Veszprém, Megyeház tér 1 8200 Veszprém, Pf.315 Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság Vaspöri Ferenc igazgató 8200 Veszprém, Szent Margit park 2. 8201 Veszprém Pf.: 122 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Veszprém Megyei Kirendeltség Dr. Soós Kálmán kirendeltség-vezető 8200 Veszprém, Levendula u.1. 8202 Veszprém, Pf.: 791. Veszprém Megyei Földhivatal Dr. Koczka K. Attila 8200 Veszprém, Vörösmarty tér 9. Veszprémi Bányakapitányság Kazár Attila bányakapitány 8200 Veszprém, Budapest u. 2. Közép-Dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Dr. Gelencsér József hivatalvezető 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Dél-balatoni berkek

61

6. sz. melléklet

Balatonföldvár Város Önkormányzata Bezeréti Katalin Éva polgármester 8623 Petőfi u. 1. Kőröshegy Község Önkormányzata Marczali Tamás polgármester 8617 Petőfi u. 71. Balatonőszöd Község Önkormányzata Antal János polgármester 8637Szabadság u. 89. Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Dr. Méhész László polgármester 8624 Hősök tere 1. Szántód Község Önkormányzata Dolgos János polgármester 8622 Szántód, Iskola u. 9. Szólád Község Önkormányzata Vörös Gyula polgármester 8625 Szólád, Kossuth Lajos utca 32. Zamárdi Nagyközség Önkormányzata Csákovics Gyula polgármester 8621 Szabadság tér 4. Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Jeszták Lajos igazgató 7623 Pécs, Papnövelde u. 13. 7601 Pécs Pf. 412. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Balogh László igazgató 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság György Béla igazgató 7623 Pécs, Köztársaság tér 7. Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Varga Gábor főigazgató 7400 Kaposvár, Csokonai u.3. 7400 Kaposvár, Csokonai u.3. Pf.250. Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság

62

6. sz. melléklet Andrásevits Zoltán megbízott igazgató 7400 Kaposvár, Petőfi tér 1-3. 7401 Kaposvár Pf.: 149. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Somogy Megyei Kirendeltség Baranyai Sándor kirendeltség-vezető 7400 Kaposvár, Petőfi tér 1-3. 7400 Kaposvár, Petőfi tér 1-3. Somogy Megyei Földhivatal Dr. Laki-Lukács Lajos 7400, Kaposvár, Damjanich u. 11-15 Pécsi Bányakapitányság Riedl István bányakapitány 7623 Pécs, József A. u. 5. 7602 Pécs, Pf. 61 Dél-Dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Hoffmanné Dr. Németh Ildikó hivatalvezető 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. 7401 Kaposvár, Pf.: 281. Balatoni Fejlesztési Tanács Dr. Suchman Tamás elnök 8600 Siófok, Batthyány u. 1. Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Dr. Molnár Gábor ügyvezető igazgató 8600 Siófok, Batthyány u. 1. Lajoskomáromi löszvölgyek Igar Község Önkormányzata Bognár János 7015 Fő utca 1. Lajoskomárom Nagyközség Önkormányzata Macher Pál 8136 Komáromi u. 4. Mezőkomárom Község Önkormányzata Mohai János 8137 Petőfi Sándor u. 74. Mezőszilas Község Önkormányzata Magyar József 7017 Fő u. 11. Ozora Község Önkormányzata

63

6. sz. melléklet Schranz Istvánné 7086 Szabadság tér 1. Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kling István igazgató 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. 8001 Székesfehérvár Pf. 137. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Füri András igazgató 1525 Budapest, Pf. 86. Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Dr. Csonki István igazgató 8000 Székesfehérvár, Balatoni út 6. 8002 Székesfehérvár, Pf. 281. Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Czetnerné Kócsa Márta főigazgató 8000 Székesfehérvár, Deák F. u. 7-9. 8001 Székesfehérvár, Pf.: 43. Tolna Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Dr. Szászi Ferenc 7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 7. 7101 Szekszárd, Pf.: 210. Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága Klemencsics András igazgató 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. 1369 Budapest, Pf.: 368. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Fejér Megyei Kirendeltség István András kirendeltség-vezető 8000 Székesfehérvár, Deák F. u. 7-9. 8002 Székesfehérvár, Pf.: 297. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Tolna Megyei Kirendeltség Sirkó János kirendeltség-vezető 7101 Szekszárd, Pf.: 251. 7100 Szekszárd, Augusz I. u. 9-11. Fejér Megyei Földhivatal Holczheim Gábor hivatalvezető 8000 Székesfehérvár, Várkörút 22-24. Tolna Megyei Földhivatal Dr. Szabó Zsolt 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 54-58.

64

6. sz. melléklet 7101 Szekszárd, Pf. 40. Veszprémi Bányakapitányság Kazár Attila bányakapitány 8200 Veszprém, Budapest u. 2. Pécsi Bányakapitányság Riedl István bányakapitány 7623 Pécs, József A. u. 5. 7602 Pécs, Pf. 61 Közép-Dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Dr. Gelencsér József hivatalvezető 8000 Székesfehérvár Szent István tér 9. Dél-Dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Hoffmanné Dr. Németh Ildikó hivatalvezető 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. 7401 Kaposvár, Pf.: 281. Tengelici-homokvidék Alsószentiván Község Önkormányzata Nagy Lajos polgármester 7012 Béke u. 56/a. Cece Nagyközség Önkormányzata Varga Gábor polgármester 7013 Deák Ferenc u. 13. Bikács Község Önkormányzata Nyerges Ferenc polgármester 7043 Szabadság tér 1. Györköny Község Önkormányzata Braun Zoltán polgármester 7045 Fő u. 53-55 Németkér Község Önkormányzata Horváthné Gál Erika polgármester 7039 Rákóczi u. 2. Paks Város Önkormányzata Hajdú János polgármester 7030 Dózsa Gy. u. 55-61. Pf. 26. Vajta Község Önkormányzata Térmeg György polgármester 7041Szabadság tér 1.

65

6. sz. melléklet

Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kling István igazgató 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. 8001 Székesfehérvár Pf. 137. Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Závoczky Szabolcs igazgató 7625 Pécs, Tettye tér 9. 7602 Pécs, Pf. 312. Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Dr. Csonki István igazgató 8000 Székesfehérvár, Balatoni út 6. 8002 Székesfehérvár, Pf. 281. Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Czetnerné Kócsa Márta főigazgató 8000 Székesfehérvár, Deák F. u. 7-9. 8001 Székesfehérvár, Pf.: 43. Tolna Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Dr. Szászi Ferenc 7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 7. 7101 Szekszárd, Pf.: 210. Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága Klemencsics András igazgató 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. 1369 Budapest, Pf.: 368. Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága Dr. Varga Tamás igazgató 7633 Pécs, Lázár Vilmos u. 12. 7602 Pécs, Pf.: 274. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Fejér Megyei Kirendeltség István András kirendeltség vezetõ 8000 Székesfehérvár, Deák F. u. 7-9. 8002 Székesfehérvár, Pf.: 297. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Tolna Megyei Kirendeltség Sirkó János kirendeltség vezetõ 7101 Szekszárd, Pf.: 251. 7100 Szekszárd, Augusz I. u. 9-11. Fejér Megyei Földhivatal Holczheim Gábor hivatalvezető 8000 Székesfehérvár, Várkörút 22-24.

66

6. sz. melléklet Tolna Megyei Földhivatal Dr. Szabó Zsolt 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 54-58. 7101 Szekszárd, Pf. 40. Veszprémi Bányakapitányság Kazár Attila bányakapitány 8200 Veszprém, Budapest u. 2. Pécsi Bányakapitányság Riedl István bányakapitány 7623 Pécs, József A. u. 5. 7602 Pécs, Pf. 61 Közép-Dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Dr. Gelencsér József hivatalvezető 8000 Székesfehérvár Szent István tér 9. Dél-Dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Hoffmanné Dr. Németh Ildikó hivatalvezető 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. 7401 Kaposvár, Pf.: 281. Alsó-Zala-völgy Alibánfa Község Önkormányzata Németh László polgármester 8921 Alibánfa, Petőfi S. u. 1. Batyk Község Önkormányzata Adorján Péter Géza polgármester 8797 Batyk, Fő u. 11. Bókaháza Község Önkormányzata Lóth Eszter polgármester 8741 Bókaháza, Zalaapáti, Szent István tér 9. Dötk Község Önkormányzata Boda Istvánné polgármester 8799 Dötk, Fő u. 25. Esztergályhorváti Község Önkormányzata Kocsis Lajos polgármester 8742 Esztergályhorváti, Deák u. 1. Kehidakustány Község Önkormányzata Lázár István polgármester 8784 Kehidakustány, Dózsa Gy. út 7.

67

6. sz. melléklet Kemendollár Község Önkormányzata Koronczi László polgármester 8931 Kemendollár, Béke liget 3. Nemesapáti Község Önkormányzata Gáspár Zoltánné polgármester 8923 Nemesapáti, Fő u. 3. Nemesbük Község Önkormányzata dr. Simotics Barnabás polgármester 8371 Nemesbük, Petőfi u. 1. Pakod Község Önkormányzata Martincsevics István polgármester 8799 Pakod, Csány L. u. 2. Petőhenye Község Önkormányzata Deák István polgármester 8922 Pethőhenye, Hunyadi u. 2. Pókaszepetk Község Önkormányzata Tóth András polgármester 8932 Pókaszepetk, Arany János u. 6. Sármellék Község Önkormányzata Szabó Vendel polgármester 8391 Sármellék, Dózsa Gy. u. 324. Szentgyörgyvár Község Önkormányzata Ifj. Ádovics István polgármester 8393 Szentgyörgyvár, Kossuth u. 48. Vöckönd Község Önkormányzata Kiss József polgármester 8931 Vöckönd, Vörösmarty u. 2. Zalaapáti Község Önkormányzata Vincze Tibor polgármester 8741 Zalaapáti, Szent István tér 9. Zalabér Község Önkormányzata Pler Zoltán Béla polgármester 8798 Zalabér, Rákóczi u. 2. Zalacsány Község Önkormányzata Nagy Lászlóné polgármester 8782 Zalacsány, Zrínyi u. 6/II. Zalaegerszeg Megyei jogú város Önkormányzata Dr. Gyimesi Endre polgármester

68

6. sz. melléklet 8901 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos utca 17-19. Zalaistvánd Község Önkormányzata Petőfi Lászlóné polgármester 8933 Zalaistvánd, Ady u. 1. Zalaszentgrót Város Önkormányzata Császár József polgármester 8790 Zalaszentgrót, Dózsa u. 1. Zalaszentiván Község Önkormányzata Dormán Miklós polgármester 8921 Zalaszentiván, Hunyadi J. u. 2/A. Zalaszentlászló Község Önkormányzata dr. Nagy Tibor polgármester 8788 Zalaszentlászló, Kossuth L. u. 18. Zalavár Község Önkormányzata Berkenyés István polgármester 8392 Zalavár, Dózsa Gy. u. 1. Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Lábdy Miklós igazgató 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Szombathely, Pf. 183. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Balogh László igazgató 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Nádor István igazgató 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Szombathely, Pf. 52 Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Németh Zoltán igazgató 8900 Zalaegerszeg, Bíró Márton u. 38. Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság Hajdu Tibor igazgató 8900 Zalaegerszeg, Zrínyi út 36. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Zala Megyei Kirendeltség Horváth Zoltán kirendeltség-vezető 8900 Zalaegerszeg, Kiss u. 1. 8901 Zalaegerszeg, Pf.: 142. Zala Megyei Földhivatal

69

6. sz. melléklet Mészáros Levente hivatalvezető 8900 Zalaegerszeg, Mártírok útja 35-39. 8901. Pf. 145. Pécsi Bányakapitányság Riedl István bányakapitány 7623 Pécs, József A. u. 5. Pécs, Pf. 61 Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Zalaegerszegi Kirendeltsége dr. Németh Éva hivatalvezető 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10. 8901 Zalaegerszeg, Pf. 227. Jánosházi-erdő és Égett-berek Beleg Község Önkormányzata Tamás Csaba polgármester 7543 Beleg, Kossuth L. u. 97. Nagykorpád Község Önkormányzata Szabó Zoltán polgármester 7545 Nagykorpád, Petőfi u. 92. Ötvöskónyi Község Önkormányzata Pusztai László polgármester 7500 Ötvöskónyi, Fő u. 51. Szabás Község Önkormányzata Nagy István Béla polgármester 7544 Szabás, Fő u. 152. Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Jeszták Lajos igazgató 7623 Pécs, Papnövelde u. 13. 7601 Pécs Pf. 412. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Závoczky Szabolcs igazgató 7625 Pécs, Tettye tér 9. 7602 Pécs, Pf. 312. Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság György Béla igazgató 7623 Pécs, Köztársaság tér 7. Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Varga Gábor főigazgató 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3.

70

6. sz. melléklet Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság Andrásevits Zoltán igazgató 7400 Kaposvár, Petőfi tér 1-3. 7401 Kaposvár Pf.: 149. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Somogy Megyei Kirendeltség Baranyai Sándor kirendeltség-vezető 7400 Kaposvár, Petőfi tér 1-3. Somogy Megyei Földhivatal Berényi András hivatalvezető 7400 Kaposvár, Damjanich u. 11-15. 7401. Pf. 42. Pécsi Bányakapitányság Riedl István bányakapitány 7623 Pécs, József A. u. 5. Pécs, Pf. 61 Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Hoffmanné Dr. Németh Ildikó hivatalvezető 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. 7401 Kaposvár, Pf.: 281. Miklósfai Mórichelyi-halastavak Nagykanizsa Megyei jogú város Önkormányzata Marton István polgármester 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Lábdy Miklós igazgató 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Szombathely, Pf. 183. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Balogh László igazgató 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Nádor István főigazgató 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Szombathely, Pf. 52 Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Németh Zoltán igazgató 8900 Zalaegerszeg, Bíró Márton u. 38. Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság Hajdu Tibor igazgató

71

6. sz. melléklet 8900 Zalaegerszeg, Zrínyi út 36. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Zala Megyei Kirendeltség Horváth Zoltán kirendeltség-vezető 8900 Zalaegerszeg, Kiss u. 1. 8901 Zalaegerszeg, Pf.: 142. Zala Megyei Földhivatal Mészáros Levente hivatalvezető 8900 Zalaegerszeg, Mártírok útja 35-39. 8901. Pf. 145. Pécsi Bányakapitányság Riedl István bányakapitány 7623 Pécs, József A. u. 5. Pécs, Pf. 61 Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Zalaegerszegi Kirendeltsége dr. Németh Éva hivatalvezető 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10. 8901 Zalaegerszeg, Pf. 227. Zámolyi-medence Csákvár Nagyközség Önkormányzata Giesz János polgármester 8083 Csákvár, Szabadság tér 9. Pátka Község Önkormányzata Fűri Béla polgármester 8092 Pátka, Vak Bottyán tér 4. Zámoly Község Önkormányzata Ujvári József polgármester 8081 Zámoly Kossuth u. 43. Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kling István igazgató 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. 8001 Székesfehérvár Pf. 137. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Füri András igazgató 1525 Budapest, Pf. 86. Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Dr. Csonki István igazgató 8000 Székesfehérvár, Balatoni út 6. 8002 Székesfehérvár, Pf. 281.

72

6. sz. melléklet Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Czetnerné Kócsa Márta főigazgató 8000 Székesfehérvár, Deák F. u. 7-9. 8001 Székesfehérvár, Pf.: 43. Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága Klemencsics András igazgató 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. 1369 Budapest, Pf.: 368. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Fejér Megyei Kirendeltség István András kirendeltség-vezető 8000 Székesfehérvár, Deák F. u. 7-9. 8002 Székesfehérvár, Pf.: 297. Fejér Megyei Földhivatal Holczheim Gábor hivatalvezető 8000 Székesfehérvár, Várkörút 22-24. Veszprémi Bányakapitányság Kazár Attila bányakapitány 8200 Veszprém, Budapest u. 2. Közép-Dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Dr. Gelencsér József hivatalvezető 8000 Székesfehérvár Szent István tér 9. Veresegyházi-medence Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Babicz László polgármester 2146 Mogyoród, Dózsa György u. 40. Szada Község Önkormányzata Vécsey László József polgármester 2111 Szada, Dózsa György út 88. Veresegyház Város Önkormányzata Pásztor Béla polgármester 2112 Veresegyház, Fő u. 106. Közép-Duna völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Gyapjas László igazgató 1077 Budapest, Nagydiófa u. 10-12. 1447 Budapest, Pf. 541. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Füri András igazgató 1525 Budapest, Pf. 86.

73

6. sz. melléklet

Közép-Duna völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Baross Károly igazgató 1088 Budapest, Rákóczi út 41 Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Dr. Hajós Ádám főigazgató 1135 Budapest, Lehel út 43-47. Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága Klemencsics András igazgató 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. 1369 Budapest 5., Pf.: 368. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Főváros és Pest Megyei Kirendeltség Dr. Csepregi Tibor kirendeltség-vezető 1054 Budapest, Alkotmány u. 29. 1391 Budapest, Pf.: 248. Pest Megyei Földhivatal Hidvéginé Dr. Erdélyi Erika hivatalvezető 1051. Budapest Sas utca 19. Budapesti Bányakapitányság Tamaga Ferenc bányakapitány 1145 Budapest, Columbus u. 17-23. 1591 Budapest, Pf: 310 Közép-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Dr. Dombovári Ottó 1364. Budapest, Pf. 234 Turjánvidék Dabas Város Önkormányzata Kőszegi Zoltán polgármester 2370 Dabas, Szent István tér 1/b Inárcs Község Önkormányzata Laczy Károly polgármester 2365 Inárcs, Rákóczi út 4. Kakucs Község Önkormányzata Szalay István polgármester 2366 Kakucs, Fő u. 20. Ócsa Város Önkormányzata Dönti Károly polgármester 2364 Ócsa, Bajcsy-Zs. u. 2. 74

6. sz. melléklet

Örkény Város Önkormányzata Kovács István polgármester 2377 Örkény, Kossuth L. u. 2. Táborfalva Község Önkormányzata Tóth Bertalan polgármester 2381 Táborfalva, Köztársaság tér 1. Közép-Duna völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Gyapjas László igazgató 1077 Budapest, Nagydiófa u. 10-12. 1447 Budapest, Pf. 541. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Dr. Vajna Tamásné igazgató 6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19. 6001 Kecskemét, Pf. 186. Közép-Duna völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Baross Károly igazgató 1088 Budapest, Rákóczi út 41 Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Dr. Hajós Ádám főigazgató 1135 Budapest, Lehel út 43-47. Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága Klemencsics András igazgató 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. 1369 Budapest 5., Pf.: 368. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Főváros és Pest Megyei Kirendeltség Dr. Csepregi Tibor kirendeltség-vezető 1054 Budapest, Alkotmány u. 29. 1391 Budapest, Pf.: 248. Pest Megyei Földhivatal Hidvéginé Dr. Erdélyi Erika hivatalvezető 1051. Budapest Sas utca 19. Budapesti Bányakapitányság Tamaga Ferenc bányakapitány 1145 Budapest, Columbus u. 17-23. 1591 Budapest, Pf: 310 Közép-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Dr. Dombovári Ottó 1364. Budapest, Pf. 234

75

6. sz. melléklet Izsáki Kolon-tó Csengőd Község Önkormányzata Baltás István polgármester 6222 Csengőd, Dózsa Gy. u. 35. Izsák Város Önkormányzata Mondok József polgármester 6070 Izsák, Szabadság tér 1. Páhi Község Önkormányzata Oroszi István polgármester 6075 Páhi, Vasút u. 2 Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kardos Sándor igazgató 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. 6701 Szeged, Pf.: 1048. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Dr. Vajna Tamásné igazgató 6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19. 6001 Kecskemét, Pf. 186. Alsó-Duna völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Telkes Róbert igazgató 6500 Baja, Széchenyi u. 2/c Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Farkas Zoltán igazgató 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zs. körút 2. Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság Spiegl János igazgató 6001 Kecskemét, József A. u. 2. 6001 Kecskemét, Pf.: 130. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltség Hajdú Sándor kirendeltség-vezető 6000 Kecskemét, Kisfaludy u. 5. 6001 Kecskemét, Pf: 470 Bács-Kiskun Megyei Földhivatal Dr. Kristóf István hivatalvezető 6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 32. 6001 Pf.: 100. Szolnoki Bányakapitányság Dr. Molnár József bányakapitány

76

6. sz. melléklet 5000 Szolnok, Templom u. 5. 5001 Szolnok Pf.: 164 Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Dr. Siket Judit hivatalvezető 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. Dél-Őrjeg Császártöltés Község Önkormányzata Frick József polgármester 6239 Császártöltés, Keceli utca 107. Hajós Nagyközség Önkormányzata Schőn Ferenc polgármester 6344 Hajós, Rákóczi u. 12. Homokmégy Község Önkormányzata Matos Attila polgármester 6341 Homokmégy, Kossuth Lajos utca 16 Kecel Város Önkormányzata Haszilló Ferenc polgármester 6237 Kecel, Fő tér 1. Miske Község Önkormányzata Illés Attila Ádám polgármester 6343 Fő utca 18 Öregcsertő Község Önkormányzata Kis-Vén László polgármester 6311 Öregcsertő, Kossuth L. u. 141. Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Bajai kirendeltség) Kardos Sándor igazgató 6720 Szeged, Felső-Tiszapart u. 17. 6712 Szeged, Pf. 1048 Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Dr. Vajna Tamásné igazgató 6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19. 6001 Kecskemét, Pf. 186. Alsó-Duna völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Telkes Róbert igazgató 6500 Baja, Széchenyi u. 2/c Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság

77

6. sz. melléklet Farkas Zoltán igazgató 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zs. körút 2. Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság Spiegl János igazgató 6001 Kecskemét, József A. u. 2. 6001 Kecskemét, Pf.: 130. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltség Hajdú Sándor kirendeltség-vezető 6000 Kecskemét, Kisfaludy u. 5. 6001 Kecskemét, Pf: 470 Bács-Kiskun Megyei Földhivatal Dr. Kristóf István hivatalvezető 6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 32. 6001 Pf.: 100. Szolnoki Bányakapitányság Dr. Molnár József bányakapitány 5000 Szolnok, Templom u. 5. 5001 Szolnok Pf.: 164 Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Dr. Siket Judit hivatalvezető 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. Pirtói Nagy-tó Pirtó Község Önkormányzata Nagy Ferenc polgármester 6414 Pirtó, Dózsa Gy. utca 19 Tázlár Község Önkormányzata Kószó Endre polgármester 6236 Tázlár, Templom köz 2. Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kardos Sándor igazgató 6720 Szeged, Felső-Tiszapart u. 17. 6712 Szeged, Pf. 1048 Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Dr. Vajna Tamásné igazgató 6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19. 6001 Kecskemét, Pf. 186. Alsó-Duna völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Telkes Róbert igazgató 6500 Baja, Széchenyi u. 2/c

78

6. sz. melléklet

Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Farkas Zoltán igazgató 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zs. körút 2. Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság Spiegl János igazgató 6001 Kecskemét, József A. u. 2. 6001 Kecskemét, Pf.: 130. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltség Hajdú Sándor kirendeltség-vezető 6000 Kecskemét, Kisfaludy u. 5. 6001 Kecskemét, Pf: 470 Bács-Kiskun Megyei Földhivatal Dr. Kristóf István hivatalvezető 6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 32. 6001 Pf.: 100. Szolnoki Bányakapitányság Dr. Molnár József bányakapitány 5000 Szolnok, Templom u. 5. 5001 Szolnok Pf.: 164 Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Dr. Siket Judit hivatalvezető 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. Gátéri Fehér-tó Gátér Község Önkormányzata Urbán Istvánné polgármester 6111 Gátér, Petőfi S. utca 16. Pálmonostora Község Önkormányzata Rádiné Gémes Ildikó polgármester 6112 Pálmonostora, Posta utca 10. Tömörkény Község Önkormányzata Fekete Gábor polgármester 6646 Tömörkény, Ifjúság u. 8. Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kardos Sándor igazgató 6720 Szeged, Felső-Tiszapart u. 17. 6712 Szeged, Pf. 1048 Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

79

6. sz. melléklet Dr. Vajna Tamásné igazgató 6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19. 6001 Kecskemét, Pf. 186. Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Dr. Dobi László igazgató 6720 Szeged, Stefánia 4. 6701 Szeged, Pf. 390. Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Tasnádi Gábor főigazgató 6721 Szeged, Deák F. u. 17. Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Farkas Zoltán igazgató 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zs. körút 2. Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság Spiegl János igazgató 6001 Kecskemét, József A. u. 2. 6001 Kecskemét, Pf.: 130. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltség Hajdú Sándor kirendeltség-vezető 6000 Kecskemét, Kisfaludy u. 5. 6001 Kecskemét, Pf: 470 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Csongrád Megyei Kirendeltség Géczi Lajosné kirendeltség-vezető 6721 Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4. Bács-Kiskun Megyei Földhivatal Dr. Kristóf István hivatalvezető 6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 32. 6001 Pf.: 100. Csongrád Megyei Földhivatal Dr. Juhász Ferencné hivatalvezető 6720 Szeged, Horváth Mihály u. 1/b. Szolnoki Bányakapitányság Dr. Molnár József bányakapitány 5000 Szolnok, Templom u. 5. 5001 Szolnok Pf.: 164 Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Dr. Siket Judit hivatalvezető 6741 Szeged, Rákóczi tér 1.

80

6. sz. melléklet Iktatószám: Ügyintéző: Faragóné Huszár Szilvia 224-3100/4410, [email protected] Tárgy: Natura 2000 területek fenntartási terveinek egyeztetése Tisztelt Címzett! A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 20 eltérő jellegű Natura 2000 terület fenntartási tervének kidolgozásával bízta meg a „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” című nyílt közbeszerzési eljárásban nyertes VÁTI Nonprofit Kft. által vezetett szakértői csapatot. A fenntartási tervek a 20 kiválasztott mintaterületekre készülnek és amellett, hogy megalapozzák a Natura 2000 területek agrártámogatási kifizetéséinek elindítását, mintául szolgálnak majd további Natura 2000 területek terveinek elkészítéséhez. A tervezési munka 2008 októberében indult. A szakértő tervezők év végére elkészítették a megalapozó tanulmányokat, amelyek a mintaterületek természeti értékeinek, területhasználatának és jelenlegi gazdálkodási gyakorlatának bemutatását tartalmazták. Majd közösségi tervezés keretében - az érintettek (gazdálkodók, nemzeti parkok) bevonásával - az egyes területek természetvédelmi (kezelési) céljainak megfogalmazása, a javasolt fenntartási előírások meghatározása és azok támogatási rendszerbe illesztése történt meg a 20 mintaterületre. E munka eredményeként készültek el a mellékelten megküldött egyeztetési anyagok, amelyek egyeztetését az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. kormányrendelet szerint kezdjük meg. Kérem, hogy a csatolt egyeztetési anyagra vonatkozó észrevételeit és javaslatait legkésőbb 2009. október 2-ig Göncz Annamária irodavezető asszony részére (VÁTI Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Iroda, Budapest 1016. Gellérthegy u. 30-32.) megküldeni szíveskedjék. Tájékoztatom arról, hogy az egyeztetési anyag elektronikus http://www.naturaterv.hu/?q=tervezes elérési útvonalon is hozzáférhető.

formában

Budapest, 2009. szeptember 21. Üdvözlettel:

……………………………………… Göncz Annamária irodavezető

………………………………………….. Horkay Nándor igazgató

Melléklet: Érintett terület(k) egyeztetési anyaga cd-n

81

7. sz. melléklet

Az ötletbörzék emlékeztetői EMLÉKEZTETŐ a „NATURA 2000 területek fenntartásai tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt keretében tartott Natura 2000 ötletbörzéről a KNPI-nál Kecskemét, 2009. június 16. 13:00-16:00 A találkozón részt vettek Sipos Ferenc Agócs Péter Vajda Zoltán Ludnai Tünde Máté András Papdi Attila Tajti László Mucsi Gábor Lóránt Miklós Nagy Tamás Szíjártóné Pallag Orsolya Varga Ildikó, Néráth Melinda Faragóné Huszár Szilvia Schneller Krisztián Boros Emil Podmaniczky László Kelemen Eszter

KNPI KNPI KNPI KNPI KNPI KNPI KNPI KNPI KNPI KNPI KvVM KvVM KvVM VÁTI Kht. VÁTI Kht. Naturglob Kft. SZIE KTI SZIE KTI

A találkozón elhangzottak összefoglalása Sipos Ferenc köszöntötte az egybegyűlteket, ismertette a rendezvény hátterét és célját. A találkozó legfőbb céljaként megfogalmazódott azoknak a lehetőségeknek az összegyűjtése és végiggondolása, amelyek a pénzbeli kompenzáción túl ösztönzően hathatnának a gazdálkodók és más tájhasználók számára a fenntartási tervben megfogalmazott tájhasználati előírások betartása terén. A Natura 2000 fenntartási tervek készítésével foglalkozó konzorcium részéről bemutatkozott Podmaniczky László, és röviden ismertette a projektet. A KvVM részéről bemutatkozott Varga Ildikó, és ismertette várakozásaikat a találkozóval kapcsolatban. Az ötletek összegyűjtésének strukturálása érdekében főbb élőhelyenként vettük számba a gazdákat leginkább érintő korlátozásokat és a lehetséges megoldási lehetőségeket, elsőként az erdők, majd a vizes területek, végül a gyepek vonatkozásában. Sipos Ferenc gondolatébresztő ötletei: - A fenntartási tervek által megfogalmazott kezelési előírások betartására a gazdálkodókat az anyagi (kompenzációs) támogatáson túl a különféle terhek mérséklésével, valamint nem anyagi jellegű kedvezményekkel lehetne ösztönözni. A javaslatok többségénél az érvényesülés jogszabályi módosítást is igényelne. - Az intenzív erdőfelújításokat elsősorban a gyors termőre fordulási igény indokolja. Ezért ösztönzően hathat a kevésbé intenzív erdőtelepítések irányába, ha a sikeres 82

7. sz. melléklet

-

erdőfelújítás időkorlátait kitolnák, vagy a sikeres erdőfelújításhoz szükséges erdősültségi arányt lecsökkentenék a Natura 2000 területeken. A vízgazdálkodási társulatoknak kötelezően fizetendő hozzájárulást mérsékelni lehetne azon Natura 2000 területen gazdálkodók számára, akik szántóföldi vagy gyepgazdálkodásukban a vízvisszatartásnak eleget tesznek. Adókedvezménnyel lehetne illetni a Natura 2000 területen megfelelően gazdálkodókat (a TVT is megfogalmazza ezt a lehetőséget). Nem anyagi támogatást lehetne biztosítani a Natura 2000 területen gazdálkodók számára, pl. meglévő nemzeti parki, minisztériumi, Natura 2000-es honlapokon ingyenes reklámfelület a Natura 2000 területen előállított termékek, szolgáltatások reklámozására.

Natura 2000 az erdőgazdálkodásban: Papdi Attila: - Az erdőfelújítási alap eltörlése kedvezőtlenül hatott az erdőgazdálkodókra. - A magángazdálkodóknak nem nyújtana segítséget, ha a sikeres erdőfelújulás határidejét 10 évre meghosszabbítanák, mivel nekik viszonylag gyors megtérülésre van igényük, s úgy is felújítják az erdőket 1-2 éven belül. - Borítottság: a kisebb borítottság engedélyezése Natura 2000 területen azonban előnyös volna mind a nagyobb erdőgazdálkodóknak, mind a magángazdálkodóknak, mivel kevesebb költséget emésztene fel az évenkénti újrapótlás, s az erdő végső hozama lényegesen így sem csökkenne. Vajda Zoltán: - Az erdőtörvény az erdős-sztyeppet, mint célállományt azonosítja. Natura 2000 területek vonatkozásában az erdőtörvény kitételként tartalmazhatná, hogy termőhely függvényében erdősztyepp vegetáció kialakításával is meg lehet felelni a felújítási kötelezettségnek. - Egyszerűbb, logikusabb nyilvántartás: további segítség volna a gazdálkodónak, ha a földhivatali tulajdoni lap/erdőtervezési lap tartalmazná, hogy mely területeken elegendő az erdősztyepp felújítása. Mucsi Gábor - Jelentős veszély a tarvágással kipusztított jelölő élőhelyek. Varga Ildikó: - Az új erdőtörvény ismeri a Natura 2000 koncepciót, és részben épít rá. Vajda Zoltán: - Az új erdőtörvény arra is kitér, hogy védett, rossz termőhelyi adottságú területen, vágásérett korban letermelt, tájidegen fajokból álló erdőt nem kell felújítani. Papdi Attila és Mucsi Gábor: - Közmunka: a közmunka program szélesebb használata az erdőgazdálkodásban szintén könnyítést jelenthetne a Natura 2000 területeken gazdálkodók számára. Engedmény volna, ha a Natura 2000 területen megfelelő módon gazdálkodók számára a közmunkásokat kisebb közteherhek mellett lehessen foglalkoztatni. - Szaktanácsadás: a szaktanácsadás fejlesztése, a szaktanácsadói segítség igénybe vétele költségeinek csökkentése is előnyös volna. Sipos Ferenc: - Tájékoztatás, szakmai továbbképzés: magán erdőgazdálkodókat részletesebben kellene tájékoztatni, példákat kellene nekik bemutatni a természetvédelmi szempontból megfelelő és gazdaságilag is életképes erdőgazdálkodásról. - Termékcímkét lehetne kialakítani a Natura 2000 erdőkből származó termékekre.

83

7. sz. melléklet Pallag Orsolya - A Natura 2000 területeken unikális termékekkel lehetne megjelenni (szarvasgomba) Általános megállapítás: - Az ösztönzők kialakítása során külön figyelmet kell arra fordítani, hogy a magán erdőgazdálkodók számára is valós ösztönzést jelentsen az adott eszköz, mivel az eddig elhangzott javaslatok a hivatásszerű erdőgazdálkodók számára jelentenek első sorban könnyebbséget. A gazdálkodási szemlélet váltásra is szükség lenne, a gazdálkodó elsődlegesen ne a tiltáson alapuló előírásoktól és a kompenzálás mértékétől vezérelten gazdálkodjon. Natura 2000 a gyepgazdálkodásban: Máté András: - Sziklagyepeket, homokpuszta gyepeket és lejtősztyeppeket, amelyek mind pannon jelölő élőhelyek, a hazai viszonyok mellett nem lehet művelni (sem legeltetni, sem kaszálni). Ezeken a területeken, pont a művelés kerülése miatt, nehéz olyan ösztönzőket kitalálni, amelyek a gazdálkodáshoz kapcsolódnak. Ezért itt elsősorban a megfelelő mértékű pénzbeli kompenzáció jelenthetne megoldást. Sipos Ferenc: - Elővásárlási jog átalakítása: ha valaki Natura 2000 területen megfelelő gazdálkodást folytat, akkor lehessen elővásárlási joga a szomszéd Natura 2000 területekre azokkal szemben, akik nem Natura 2000 területen gazdálkodnak, vagy nem megfelelő gazdálkodást folytatnak. - Kedvezmények átadhatósága: ha valaki Natura 2000 területen megfelelő gazdálkodást folytat, akkor kedvezményt ne csak a Natura 2000 területen érvényesíthessen (hiszen ha nem lehet művelni, erre nincs is lehetősége), hanem saját kezelésében lévő nem Natura 2000 területen is (pl. gyeptámogatás esetében). Agócs Péter: - Földhivatali illetékek: Natura 2000 területek esetében a tulajdoni lap kikérése, amennyiben kaszálási engedély vagy más Natura 2000-hez kapcsolódó adminisztráció miatt van arra szükség, legyen ingyenes. Natura 2000 a vizes területeken: -

-

Vis Maior: Natura 2000 területen akkor is járjon a földalapú támogatás, ha az egész parcellát sújtja a vis maior (ez különösen belvíznél lehet fontos). Vízkészlet hasznosítási járulék: ha Natura 2000 területen a gazdálkodó vállal kora tavaszi árasztást, mentesüljön a vízkészlet hasznosítási járulék megfizetése alól. Ez az intézkedés azonban csak akkor használható, ha a gazdálkodó tudja állattal legeltetni a területet, ezért csak szűkebb körben lehet hatásos. Vízigény kielégítési sorrend: a Vízgazdálkodási Törvényben meghatározott vízigény kielégítési sorrend kialakításában is számítson a Natura 2000. Azok a gazdálkodók, akik Natura 2000 területen megfelelő gazdálkodást folytatnak, szárazság idején kerüljenek a vízigény kielégítési sorrendben előbbre.

Általános megjegyzések, ötletek -

A Natura 2000 területeken gazdálkodók számára az intervenció járjon automatikusan. A támogatások folyósításánál a fizetési fegyelem betartása rendkívül fontos volna (nem csak Natura 2000 területen).

84

7. sz. melléklet -

-

Az FVM adatbázisokhoz való ingyenes és/vagy egyszerűbb hozzáférés biztosítása segítené a gazdálkodókat (nem csak Natura 2000 területen). Az ellenőrzésekről kapjon előre hírt a gazdálkodó és szaktanácsadója, s legyen lehetősége a nemzeti parkos kollégának is az ellenőrzésen való részvételre. Művelési ág váltás legyen lehetséges, a művelési ág váltás engedélyezésénél, s a támogatásra való pályázásnál is a valós állapot számítson. Lehessen adókedvezményt (pl. áfamentesség) igénybe vennie a Natura 2000 területen gazdálkodóknak. Legyen kedvezményes hitellehetőség a Natura 2000 területen gazdálkodók számára → erre tesz kísérletet a BTAU projekt (az MME szervezésében, URL: http://www.smeforbiodiversity.eu/details.php?p_id=70&id=79) A NPI-oknak lehessen beleszólási joga a támogatások odaítélése esetén (pl. ha valaki kiszántott a mezsgyéből egy darabot, amit a természetvédelmi őr tud, az ne vehessen fel támogatást). Legyen tanácsadói hálózat a Natura 2000-hez kapcsolódóan, szükség van államilag finanszírozott továbbképzésekre is. A tervezéssel foglalkozó konzorciumnak érdemes felkeresnie Lett Bélát (Soproni Egyetem), aki az erdőgazdálkodás és a Natura 2000 vonatkozásában fontos szakértő.

Az emlékeztetőt összeállította: Kelemen Eszter

85

7. sz. melléklet

EMLÉKEZTETŐ a „NATURA 2000 területek fenntartásai tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt keretében tartott Natura 2000 ötletbörzéről a BNPI-nál Időpont: 2009. július 1. Helyszín: BNPI Egri Központja Eger, Sánc u. 6. Résztvevők: Schmotzer András (BNPI) Seres Nándor (BNPI) Faragóné Huszár Szilvia (VÁTI) Schneller Krisztián (VÁTI) Tornyánszki Éva (VÁTI) Bodorkós Barbara (SZIE KTI) Podmaniczky László (SZIE KTI) A megbeszélés tárgya: A megbeszélés fő témája a BNPI területén érintett Natura 2000 területek, a Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente, valamint a Hejő-mente megfelelő tájhasználatának lehetséges ösztönzői, és a támogatáson kívüli alternatív kompenzációs formái voltak. Podmaniczky László ismertette a fenntartási tervek kidolgozásának aktuális helyzetét, valamint annak várható szerkezetét. Mintegy 1800 előírás gyűlt össze országszerte a Natura 2000 területekre, amelyet a tervezők végül 300-ra szűkítettek le. Az előírások élőhelyre vonatkoznak, amelyet a tervek szerint a későbbiekben a helyi tervezők/szaktanácsadó munkatársak bontanának majd le parcella szintre. Az előírások között lesznek kötelezők és választhatók egyaránt. A fenntartási tervek előírásai a 2013 utáni AKG támogatási rendszerbe illeszthető be reálisan. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az élőhely előírásokat a gazdák nyelvén kell megfogalmazni és azokhoz magyarázat is szükséges (pl. a vízfelületek menti területek előírásai milyen fajok ökológiai igényeit elégítik ki, hogyan stb.). A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal egyeztetni szükséges az ellenőrzéseik pontos tartalmáról a Natura 2000 területen. A megbeszélésnek a főbb alapelveket kell majd rögzítenie. Pl. ne fordulhasson elő, hogy a földalapú támogatásokra vonatkozó előírások miatt a Natura 2000-es területeken az élővilág kárt szenvedjen (pl. gyepterületen álló fűzt ne vágják ki azért, mert akkor a gazda nem tud eleget tenni a támogatás feltételeinek, vagy csak azért ne tárcsázzon a gazda, hogy magkapja a támogatást). Hejő-mente – –

A terület fő értékét a mozaikossága adja. A legfőbb gondot a gyepfeltörések, valamint az özönnövények (aranyvessző, selyemfű, gyalogakác stb.) jelentik. Az autópálya építések miatt a települések közötti közlekedés nehézkessé vált, ezért sok gazda a vizes területeken megy keresztül. A földutakat rendbe kell tenni a területen.

86

7. sz. melléklet – –

– – –

– –

A KVVM visszajelzése szerint a Hejő-menti élőhelytérképet pontosítani és részletezni szükséges. A Hejő-menti területek MePAR blokk nyilvántartása messze nem követi a tényleges művelési ágakat. A gazdák sokszor „tologatják” a szántó határait, felszántják a földutat, gyep fele el van szántva stb., nyilvántartott gyep vagy szántó helyén erdő van stb, vagyis a területeket nem úgy művelik, ahogy azok nyilván vannak tartva. Természetvédelmi szempontból ugyanakkor nem feltétlenül cél a kataszteri térkép viszonyainak visszaállítása, hiszen így rugalmasabb, dinamikusabb a rendszer, a legtöbb esetben a természetvédelem húz hasznot a nyilvántartási pontatlanságokból. A közeli Borsodi-Mezőségben már jól működik a kaszálás előzetes bejelentése a gazdák részéről, itt is arra kellene törekedni, hogy kialakuljon ez az informális kapcsolat a gazdákkal. Jelentős szalakóta és kékvércse állomány van a területen, így a fejlesztésük reális célkitűzés lenne. Gyepfeltöréseket lehetőség szerint nem szabadna engedni. Ugyanakkor adott esetben egy zárvány szántó is jobb, mint egy parlagon hagyott terület. Jó volna ha a kaszálás, legeltetés mozaikosan történne. Fontos, hogy a gazdák visszaszorítsák az özönnövények megjelenését, akár szántással is. Állatállományt volna kívánatos növelni. Az erdősítés a területen nem kívánatos. Hejő vízhozama jelentősen csökkent az utóbbi időben. Az égerlápos részeken fontos volna, hogy ne legyenek mederkotrások, elöntés veszélye egyáltalán nem fenyegeti az érintett településeket.

Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente – – –

– – – – –

A területen a legfőbb gondot a művelés (legeltetés, kaszálás) hiány okozza. A Természetvédelmi Területté nyilvánítás a terület presztízsét növelné, de egyelőre az érintett önkormányzatok elutasítják a javaslatot. A kopáros területeken biztosan nem szabad legeltetni majd, ha védetté válik. Egy kulcsgazdálkodó van a területen, aki jelképes áron bérel önkormányzati földeket, és legfeljebb vadgazdálkodásra használja. A gazdálkodó az állatállományát máshol, az út másik oldalán legelteti. Önkormányzattal érdemes volna egyeztetni, hogy a területen tényleges gazdálkodást folytató bérlő legyen. A Natura 2000 terület másik oldalán, Lénárddarócnál egy amerikai gazdálkodó legeltet. A Natura 2000 gyeptámogatásra ő is jogosult. Őt lehetne akár szorosabban bevonni az egyeztetésekbe. A Ménesgazdaság is csak igen kis területtel érintett. Gazdálkodói fórumnak nincs sok értelme, inkább személyes egyeztetéseknek az önkormányzattal, falugazdásszal, Mikó Károllyal, valamint akár az amerikai gazdálkodóval. KEOP projekt valósul meg hamarosan Szilvásváradon (látogatóközpont, ökoturisztikai fejlesztés), ez talán előrelendíti az önkormányzatokat is a védetté nyilvánítás ügyében. Natura 2000 nyilvántartási rendszer visszássága: A MEPAR blokk határa nem igazodik a NATURA 2000 terület határához. Így pl. van olyan Natura 2000 terület, ami már nem támogatható a Natura 2000 gyep programban, és van olyan nem Natura 2000 terület, ami viszont igen. Ez a helyi közvéleményben is értetlenséget vált ki a programmal kapcsolatban.

Alternatív kompenzációs lehetőségek

87

7. sz. melléklet

Kompenzációs csomagok nélkül az alábbi intézkedésekben lehetne gondolkodni a BNPI területén, vagy akár országos szinten is: – – – – – –

–

Vízgazdálkodási díj elengedése (víztársulatokkal kell egyeztetni) Földhivatali átírási díjak/földhasználat bejelentési díjak elengedése (földhivatallal kell egyeztetni) Földutak rendbetétele (önkormányzati pályázatok lehetősége) Intervenciós elhelyezés segítése Natura 2000-es gazdák számára (FVM-mel egyeztetni) Odúk (pl. szalakóta) kihelyezéséhez támogatás a gazdák számára kb. 100 000 Forint körüli összeg várható, a BNPI természetvédelmi őrei segítenek a pályázatok összeállításában Támogatás ellenőrzési kedvezmény: elérni, hogy az MVH a természetes határok szerint ellenőrizze a gazdákat, ne a földhivatali művelési ág nyilvántartás számítson, és a természetvédelmi szempontokat is szem előtt tartsa ellenőrzés során (ne vegye túl szigorúan az MVH a területalapú támogatási előírásokat, alapelvekről szükséges velük egyeztetni) A falugazdász ajánlása alapján kiválaszthatunk a Hejő-mentén egy helyi gazdálkodót, akinek a területére a tervezők segítségével egy minta Natura 2000 gazdálkodási terv készül.

Az emlékeztetőt összeállította: Bodorkós Barbara

88

7. sz. melléklet

EMLÉKEZTETŐ a „NATURA 2000 területek fenntartásai tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt keretében tartott Natura 2000 ötletbörzéről a DINPI-nál Budapest, Költő utca 21. 2009. július 6. 9:30-12:00 A találkozón részt vettek Janata Károly Csihar László Baranyai Zsolt Csáky Péter Lelleiné Kovács Eszter Schneller Krisztián Pataki György Kalóczkai Ágnes Megyesi Boldizsár

DINPI DINPI DINPI DINPI MTA-OBKI VÁTI Kht. SZIE KTI SZIE KTI SZIE KTI

A találkozón elhangzottak összefoglalása Megyesi Boldizsár köszöntötte az egybegyűlteket, ismertette a rendezvény hátterét és célját, amelyen három fejlesztési terv részleges egyeztetése zajlott le. Ennek megfelelően a három terület szerint haladtunk sorban. Veresegyházi medence Natura2000 terület: Csáky Péter: Egyik belterületi helyrajzi szám hiányzik: Szada 2500/47. Kérdései: 1. Miért kell talajvizsgálat évente? 2. Puffer területeken, szántókon is kötelező ez, vagy azokon nem? Lelleiné Kovács Eszter: az AKG alapján alakította ki ezt az előírást. Mivel a terület egy részén intenzív kertészeti kultúra található, ma precíz hatásvizsgálathoz szükséges a rendszeres talajvizsgálat, különösen a nitrogén és a foszfor tartalmat kell vizsgálni. Kérdések ennek kapcsán: • Ki fizeti ezt? • Milyen egységekben kell végezni a talajvizsgálatot (táblánként, blokkonként)? • Mely területeken, társulásokban kell ezt végezni (csak a láp területeken, gyepeken, honnan kell mintát venni?) Megállapodás: • azt kell leírni, hogy milyen gazdálkodás lenne a kívánatos, pld. az állattartás a gyepterületeken. • A kaszálás jót tenne a területnek. • Ha lesz Natura 2000 támogatás, akkor fokozódni fog a művelés. • A láp területeknek a vízszintemelés tenne jót, ezért érdemes lenne az árkok kotrását megszüntetni; ez ügyben a víztársulat is meg kell keresni. Csáky Péter: 89

7. sz. melléklet 1. A tápanyag tartalom vizsgálatot racionalizálni kell, mivel szinte mind kívülről mosódik be a lapretekre. 2. Szárzúzást nem engedne a lápréteken, csak a kaszálást, és két hetet adna a széna behordására. Baranyai Zsolt: erdős területen nem lehet legeltetni (ezt tehát ne tartalmazza a terv), de a tisztásokon igen, amint fás legelőkön is. • Homoki szántóra, és általában a területekre nem érdemes, tehát ne is kelljen éves terveket készíteni. Baranyai Zsolt: a program eleve szűkre szabja, hogy mit mikor lehet csinálni. Jelenleg a gazda nem tud igazodni a szigorú szabályok miatt az időjárás változásaihoz. Ez akkor valósulhatna meg, ha a gazdáknak módja lenne folyamatosan egyeztetni a természetvédelmi szakemberekkel (őrökkel), így értelmesebben lehetne tervezni a gazdálkodást. A falugazdász hálózat erre jelenleg nem valószínű, hogy alkalmas lenne, mivel főcélja a termelés támogatása. • Téli sás kártékony, élőhely pusztító hatása van. Lápréteket, nádasokat tesz tönkre. Ha ez itt jelölő faj, akkor speciális kezelést igényel: egy részt ki kell jelölni, ahol meg lehet tartani. • Homoki szántókon nem lehet és nem érdemes mezsgyét hagyni (nadrágszíj parcellák). Elegendő megszabni, hogy mekkora területenként kell mezsgyét kialakítani. • Legeltetni: csak birkával (vagy nyúllal), szürke magyar marhával nem javasolt. • Gyomirtás: invazív fajok (asclepias stb.) ellen lehet, hogy engedélyezni kellene a szerhasználatot, szigorúan csepegés-mentes technológiával, a vegyszerhasználat előírásait figyelembe véve. • Nedves gyepek: angol perje fűmagtermesztésből magától kialakul a jó gyep, ha folyamatosan kaszálják, a tervezői javaslat, hogy a terület más részeiről származó kaszálékkal való takarás nem reális cél. Olyan fűmagkeverék, amely hosszú életű fűből áll, nem jó, de a lucerna is jól bevált a visszagyepesítésben. • Kiemelten fontos cél lenne a homoki gyepek kaszálása. Erdők: • A jelenlegi különböző telepített erdőket termeljék le, azt követően pedig őshonos fajokkal történjen az újratelepítés (tápanyag utánpótlás legfeljebb a homoki szántókon lehetséges, ha ez indokolt). • Erdősítés, illetve újratelepítés esetén talaj-előkészítés nem engedélyezett, kivétel a gyökérszaggatás újratelepítés esetén. • Kérdés: Akácos esetén mit lehet tenni ebben az esetben? Ugyanígy nemes nyár, celtis, fenyő sem lesz telepíthető mélyszántás nélkül. • A fasorokban, facsoportokban az őshonos fafajok telepítését támogatni kell. Nem kötelező a telepített idegen fajok lecserélése, de azt támogatni kell, különösen, ha egy gazdálkodó hajlandó kocsányos tölgyet telepíteni. • Égetni még engedéllyel se lehessen (őszi kikerics miatt). • Gépi megközelítés tilalma – a terv szerint. Baranyai Zsolt: Kijelölt utakon engedélyezni kell a gépi megközelítést és az égetést is, november 1 és március 1. között. Ennek az ellenőrzése nehéz, de elvileg van rá protokoll (lásd Csévharaszti LIFE program). Kérdés, hogy van-e erre kapacitása a természetvédelemnek? • Holt fák jelenléte, leltára: nem feltétlen kell évente, elég ötévente, főleg tölgyesekben a program elején és végén. • Újulat kérdése: ez igazából csak tölgyesekben lenne érdekes, de az gyakorlatilag nincsen. Ugyanígy a gazdálkodási mód váltás sem reális elvárás jelenleg.

90

7. sz. melléklet • Termőhelynek megfelelő őshonos fafajjal történjen erdőtelepítés. • Ne legyenek nagy területű tarvágások, intenzív erdőgazdálkodás. Kérdések az érintettek kapcsán: Pataki György: volt-e egyeztetés a terület használókkal? Válasz: nem, de kapcsolatban vannak (jobbára konfliktusok miatt a Szada Park Kft.-vel, a szadai, mogyoródi, veresegyházi önkormányzattal, néha magánszemélyekkel, vízgazdálkodási társulattal (annyit ért el a DINPI, hogy a védett területen nem kotorták az árkokat.) Pataki György: érdemes-e a helyieket bevonni az egyeztetésbe? Válasz: ha lehet, akkor igen (ahol elérhetőek a tulajdonosok, ott érdemes). Baranyai Zsolt: az a kérdés ki akar gazdálkodni? Szada határában a szántok tulajdonosait érdemes lenne megkeresni. Mogyoród 051/2 melegkedvelő tölgyes és homoki gyep, nagyon értékes, de nincs benne a Natura2000 kijelölésben. Zámolyi medence Natura2000 terület Nem tárgyaltuk részletesen. Velencei hegység Natura2000 terület A korábbi ismeretekhez, illetve a kommunikációs tervben foglaltakhoz képest új információ nem hangzott el. Lajoskomáromi löszvölgyek Natura2000 terület A korábbi ismeretekhez, illetve a kommunikációs tervben foglaltakhoz képest új információ nem hangzott el. Az emlékeztetőt összeállította: Megyesi Boldizsár

91

7. sz. melléklet EMLÉKEZTETŐ

a „NATURA 2000 területek fenntartásai tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt keretében tartott Natura 2000 ötletbörzéről a BfNPI-nál Csopak, 2009. július 7. 14:30-16:30 A találkozón részt vettek Klein Ákos Rozner György Óvári Miklós Kenéz István Nagy Lajos Simon Pál Színai Péter Kovács Zoltán Faragóné Huszár Szilvia Schneller Krisztián Kenyeres Zoltán Podmaniczky László Kelemen Eszter

BfNPI BfNPI BfNPI BfNPI BfNPI BfNPI BfNPI (később tudott csatlakozni) BfNPI (később tudott csatlakozni) VÁTI Kht. VÁTI Kht. ACRIDA Bt. SZIE KTI SZIE KTI

A találkozón elhangzottak összefoglalása Kelemen Eszter köszöntötte az egybegyűlteket a Natura 2000 fenntartási tervek készítésével foglalkozó konzorcium részéről, ismertette a rendezvény hátterét és célját. A találkozó legfőbb céljaként megfogalmazódott azoknak a lehetőségeknek az összegyűjtése és végiggondolása, amelyek a pénzbeli kompenzáción túl ösztönzően hathatnának a gazdálkodók és más tájhasználók számára a fenntartási tervben megfogalmazott tájhasználati előírások betartása terén. A konzorcium részéről bemutatkozott továbbá Podmaniczky László, és arra kérte az egybegyűlteket, hogy az eddig elkészült tervekről kialakult véleményüket (a tervek megközelítése, megfogalmazása használható-e) is osszák meg a szakértőkkel. Gondolatébresztőként bemutattunk a KNPI-s ötletbörzén összegyűjtött ötletek közül néhányat. A beszélgetés strukturálása érdekében területenként vettük számba a kedvezőtlen gazdálkodói gyakorlatokat, a gazdákat leginkább érintő korlátozásokat és a lehetséges megoldási lehetőségeket, a javaslatok azonban legtöbb esetben nem területhez kapcsolódva, hanem általánosságban fogalmazódtak meg. Az összefoglaló ezért az elhangzott javaslatok sorrendjét követi (területtől függetlenül). Reakciók az eddig elkészült tervváltozatok és a Natura 2000 program kapcsán: Rozner György: - A fenntartási tervekben szereplő előírások nagyon alaposak, néhány esetben erősebbek, mint akár egy kezelési tervben szereplő előírások. Elképzelhető, hogy a jövőben az előírásokon lazítani kell a különböző érintettekkel való együttműködés (FVM, helyi érintettek) érdekében. Podmaniczky László:

92

7. sz. melléklet -

A tervek során fontos világosan meghatározni a szabályokat – mit kell tennie a területhasználónak és mit nem szabad tennie – ahhoz, hogy kompenzációt lehessen rendelni az előírásokhoz. Óvári Miklós: - A gazdálkodók, helyi érintettek jelentős része nincsen tisztában azzal, hogy területük a Natura 2000 hatálya alá tartozik, s hogy ott bármilyen szabályoknak meg kellene felelniük. A programról való alapos és széleskörű tájékoztatás ezért nagyon fontos volna. - A kezelési előírások meghatározása során figyelembe kell venni az éghajlatváltozás hatásait. A gyepek esetében pl. a kaszálási időszak előbbre tolódott, már május közepén kaszálni kell, a júliusi kaszálási időpontok irreálisak. Még akkor is, ha egy későbbi kaszálási időpont kedvezőbb lenne valamelyest, figyelembe kell venni, hogy későbbi kaszálással a széna szinte használhatatlan lesz, így várhatóan nem lesz, aki lekaszálja. Természetvédelmi szempontból még a korábbi kaszálás is jobb, mint a kaszálás teljes elmaradása. - A rétek esetében viszonylag rugalmas kaszálási intervallumokat érdemes meghatározni, amelyek jobban képesek igazodni az időjárási sajátosságokhoz. - A kaszálási idő bejelentése általában nehézségekbe ütközik: sokan nem jelentik be a kaszálást, vagy már akkor kaszálnak, mire a bejelentés megérkezik az Igazgatósághoz. Általában az egyéb kaszálási előírások betartása sem zökkenőmentes (pl. legtöbbször kívülről befelé kaszálnak). Az 5-10% felhagyásakor mindig a gazdasági szempontból kevésbé értékes solidago-s részeket hagyják fenn, aminek köszönhetően a gyom- és invazív fajok felszaporodnak. E problémákat megfelelően kezelni kellene a fenntartási tervekben. - A Natura 2000 területeken más tájhasználók is követnek nem kívánatos gyakorlatot. Például Natura 2000 láprétek mellett helyi vízgazdálkodási társulatok levezető árkokat alakítottak ki. Másutt a vasútépítés (Zalaegerszeg-Ukk) során tettek tönkre gyepeket. Amíg e természetkárosítások ellen csak a természetvédők emelik fel a hangjukat, alig tudnak elérni eredményt. Amikor azonban a vasútépítés kapcsán helyi tiltakozás indult, sokkal hatékonyabban foglalkoztak az üggyel (mára több per is indult). Ez két dologra figyelmeztet: egyrészt a helyi érintettekkel érdemes összefogni olyan ügyekben, amelyek mindegyik fél számára problémás helyzetet teremtenek; másrészt, ha a helyiek azt látják, hogy másutt folyó természetkárosítás ellen nem lép fel erőteljesen a NPI, akkor fokozottan igazságtalannak fogják érezni a számukra előírt szabályokat. Kovács Zoltán - A gazdálkodók számára könnyítést jelenthetne, ha a Natura 2000 támogatás miatt csak a naturás területre kellene gazdálkodási naplót készíteniük, s nem az egész területre. - Szintén fontos szempont, hogy a támogatási kifizetések időben érkezzenek meg: irreális úgy elvárni előírások betartását gazdálkodóktól, hogy a kompenzációt nem rendeljük (időben) hozzá. Podmaniczky László: - A gazdálkodási napló minden esetben üzemszintre vonatkozik, a táblatörzskönyv készíthető el egy-egy területegységre. Tendenciaszerűen inkább várható, hogy az üzemszintű tervezés még szélesebb körben elterjed, s nem csak a támogatásigénylésnek lesz a feltétele. Inkább várható további szigorítás, mint a gazdálkodási napló területegységre való átalakítása. Rozner György: - A helyi tájhasználók általában keveset tudnak arról, hogy a Natura 2000 területek után miként igényelhetnek támogatást, hol kell ezt kérni, milyen kötelezettségekkel jár a

93

7. sz. melléklet támogatás igénylés stb. Többen a NPI munkatársait keresik meg ehhez kapcsolódó kérdésekkel, mivel helyenként a falugazdászok sem tudnak megfelelő információt biztosítani. Ezt kiküszöbölendő fontos volna a falugazdászok részletes tájékoztatása, képzése. Kovács Zoltán: - A jelenlegi AKG támogatások esetében probléma, hogy a vizes élőhely programból az ország több területét kizárták, holott a Kis-Balaton és a Dél-balatoni berkek környezetében is számos vizes terület van, amelyen a gazdálkodás nehezített (ha a Balaton vízállása 100 cm felett van, a területek víz alatt állnak, kaszálni lehetetlen, így az MVH-s ellenőrzések során azt rögzítik, hogy az előírt kezelés nem történt meg). - Kérdésként merül fel, hogy a Natura 2000 területekre járó támogatásokból állami szervek miért nem részesülhetnek, hiszen pl. csak az Igazgatóság megközelítőleg 1400 hektárról gondoskodik. Rozner György: - Az erdősítések kapcsán jelenleg kedvezőtlen gyakorlat, hogy gyepek helyén erdősítenek, s művelési ág váltás csak akkor történik, amikor az erdő záródott, amikor a természetvédelmi beavatkozás már gyakorlatilag lehetetlen. Tetézi ezt, hogy Somogy megye erdősítési tervében gyakorlatilag szinte kizárólag gyepek és vizes területek (berkek, nádasok) szerepelnek, így ezeknek az élőhelyeknek a tájidegen erdősítéséért még támogatás is igényelhető. Kenyeres Zoltán: - Ezért nagyon fontos a tervekben mindenütt feltüntetni, hogy hol tilos az erdősítés. Rozner György: - Ugyanakkor az általános tiltás sem jó, hiszen a gyepek felhagyásával több helyütt spontán erdősülés indul meg. Óvári Miklós: - A terveknek a legfőbb célja az kellene, hogy legyen, hogy definiálják a kiinduló állapotot, amelyhez képest megítélhető egy természetvédelmi szempontból káros beavatkozás, s amely hivatkozási alapot biztosít a helyreállításhoz vagy bármilyen, az adott területre vonatkozó természetvédelmi intézkedéshez. - A tervekben egyelőre nem jelenik meg, de fontos kérdés a működő bányatelkek szabályozása (a bányatelek méretét már nem lehet változtatni, de a bányatelken belül nyithatnak új bányát, bővíthetik a meglévőt, amivel esetleg fontos élőhelyeket tüntetnek el, s erre a NPI-nak kevés befolyása van). - Az Alsó-Zala-völgy fenntartási tervében magára a Zala folyóra is ki lehetne térni: csak a lakott területek legyenek bevédve, azokon kívül az árvízi védekezés helyett a korábbi lassabb folyású, meanderező folyót kellene visszaállítani. Szintén fontos volna, hogy a szántóterületek ne mehessenek le a vízig. Javaslatok a helyi tájhasználók ösztönzésére: Rozner György, Klein Ákos: - A gazdálkodók (részleges) mentesítése a vízgazdálkodási társulatoknak (VGT) fizetendő díjak alól nem biztos, hogy minden területen kivitelezhető. A jelenlegi helyzetben a vízgazdálkodási társulatok állami támogatást a feladatellátásért nem kapnak, csak a tagdíjakból gazdálkodnak, így több esetben nem tudják ellátni a kezelésükben álló összes vízfelület kezelését. Ilyen helyzetben a társulatok biztosan nem mondanak le a tagdíjak egy részéről.

94

7. sz. melléklet -

A VGT-k a Natura 2000 a kapcsán több területen is összhangba kerülhetnek emiatt az előírásokkal (a gazdasági és technikai kényszerek miatt elmaradó szivattyúzás, kotrás természetesebb állapotokat eredményez a víztesteken). Klein Ákos: - Érdemes egyes területeken kompromisszumokat kötni a Natura 2000 előírások betartása kapcsán. Például a Mórichelyi-halastavak esetében az egyik helyi gazdálkodó a meglévő erdőtelepítés körül felszántotta a naturás gyepet tűzvédő sáv gyanánt az elmúlt évek sorozatos gyújtogatásait kivédendő. Az ügyben bírságolás helyett az a kompromisszum született, hogy a szomszéd solidagos rét szárzúzóval való kezelése és rendszeres kaszálása esetében, a rét fenntartásáért cserében megtarthatják a tűzpásztát az erdő körül. - A kárókatona ritkítás a Mórichelyi-halastavak esetében szintén problémaként jelenik meg. Hasonlóan az előző esethez a megfelelő kompromisszum elérése lehet megoldás: a kárókatonák ritkításáért cserébe a környező gyepterületeket állítsák helyre. Kenéz István: - A kompromisszumos megoldások hátránya, hogy nem lehet jogszabályi szinten lefektetni az esetenkénti kompromisszumok lehetőségét. Klein Ákos: - A kompromisszumos megoldásokban a jóindulatra és a jóakaratra egyaránt szükség van, ami sérülékennyé is teszi ezt a megoldást. Óvári Miklós: - A kompromisszumok mellett lehetőség a gazdálkodók ösztönzésére a figyelemfelhívás, a jogszabályok általi védettségre (pl. védett növények, állatfajok stb.) való figyelmeztetés. Klein Ákos: - A gazdálkodók számára ösztönzést jelenthetnek a nem termelő beruházások. Pl. 12 euró támogatás jár egy-egy odú kihelyezéséért, de odúkon kívül rovarteleltető bakhátakra és egyéb természetvédelmi célú, nem termelő típusú beruházásokra is a szükséges beruházási összegnél lényegesen nagyobb a támogatás összege. Ezekre a támogatási lehetőségekre a NPI munkatársai felhívhatnák a gazdálkodók figyelmét, segíthetnének a pályázatok megkeresésében, szükség esetén megírásában. Kenéz István: - Az ösztönzést megelőző lépés kellene, hogy legyen a részletes és széles körű tájékoztatás. A természetvédelmi szervek felelőssége is, hogy a kijelöléskor nem volt megfelelő közzététel. Klein Ákos: - Nagyon fontos volna a tájékoztatás. Ennek egyik megfelelő formája lehetne, hogy a Natura 2000 területekre bevezető fontosabb utak mentén tájékoztató táblákat helyezzenek el, a főbb tiltásokat és lehetőségeket is bemutatva (pl. kvadozni tilos, felszántani tilos stb.). Óvári Miklós: - A tájékoztatás egyik formája lehet az is, hogy helyben szervezett gazdafórumokra elmennek a természetvédelmi őrök, s ott elmondják a legfőbb tudnivalókat. Kenéz István, Simon Pál: - Az ösztönzők számba vételekor arra is figyelni kellene, hogy a Natura 2000 területek után járó támogatások és a naturás előírások ne ütközzenek más támogatásokhoz kapcsolódó előírásokkal. Pl. gyepek esetében az MVH elvárja a cserjék kiirtását, míg az élőhely fenntartása szempontjából ez nem mindig kívánatos, az ellenőrzések nyári időszaka miatt ráadásul a cserjeirtás általában arra az időszakra esik, amikor a legtöbb

95

7. sz. melléklet védett madár költ. Ezért szükség lenne a fenntartási tervekben szabályozni a cserjeirtás kezdő és végső időpontját (októbertől márciusig) Az emlékeztetőt összeállította: Kelemen Eszter

96

7. sz. melléklet

97

7. sz. melléklet

EMLÉKEZTETŐ a „NATURA 2000 területek fenntartásai tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt keretében tartott Natura 2000 ötletbörzéről a DDNPI-nál Pécs, 2009. július 9. 10:00-11:30 A találkozón részt vettek Parrag Tibor Pintér András Göncz Annamária Faragóné Huszár Szilvia Horváth András Lendvai Gábor Bátori Zoltán Podmaniczky László Pataki György Kalóczkai Ágnes Kelemen Eszter

DDNPI DDNPI VÁTI Kht. VÁTI Kht. ÖBKI ÖBKI ÖBKI SZIE KTI SZIE KTI SZIE KTI SZIE KTI

A találkozón elhangzottak összefoglalása Pataki György köszöntötte az egybegyűlteket a Natura 2000 fenntartási tervek készítésével foglalkozó konzorcium részéről, ismertette a rendezvény hátterét és célját. A találkozó legfőbb céljaként megfogalmazódott azoknak a lehetőségeknek az összegyűjtése és végiggondolása, amelyek a pénzbeli kompenzáción túl ösztönzően hathatnának a gazdálkodók és más tájhasználók számára a fenntartási tervben megfogalmazott tájhasználati előírások betartása terén. A konzorcium részéről Podmaniczky László arra kérte az egybegyűlteket, hogy az eddig elkészült tervekről kialakult véleményüket is osszák meg a szakértőkkel. Parrag Tibor elmondta, hogy a DDNPI hatálya alá tartozó két területen a tulajdoni viszonyok meglehetősen sajátosak, nagyon sok az állami tulajdon (erdőgazdaságok), és túlnyomó többségben vannak az üzemtervezett erdők (illetve Jánosháza térségében a halastavak), amelyekre kifizetés eddig nem volt, s a közeljövőben nem is várható. Éppen ezért véleménye szerint a helyi érintettek számára a Natura 2000-rel járó, az anyagi kompenzáción túli előnyök (motiváló tényezők) kevésbé relevánsak. Parrag Tibor továbbá megkérte a konzorcium tagjait, hogy a korábbi ötletbörzékről adjanak egy általános képet. Podmaniczky László és Kelemen Eszter erre röviden ismertettek a korábbi ötletbörzéken elhangzott javaslatokból néhányat. A beszélgetés strukturálása érdekében először az általános véleményeket gyűjtöttük össze, majd területenként (előbb a Jánosházi-erdő és Égett-berek majd a Tengelici-homokvidék vonatkozásában) vettük számba a kedvezőtlen gazdálkodói gyakorlatokat, a gazdákat leginkább érintő korlátozásokat és a lehetséges megoldási lehetőségeket. Általános reakciók az eddig elkészült tervváltozatok és a Natura 2000 program kapcsán: Parrag Tibor:

98

7. sz. melléklet -

A fenntartási tervek nagyon alaposak, ilyen részletességgel tervezni a fennmaradó Natura 2000 területeket igazi kihívás lesz a 2013-ig hátralévő időszakban, különösen, ha ebben a munkában az igazgatóságoknak aktív szerepet kell vállalniuk. Podmaniczky László: - Jelenlegi ismereteink szerint 5-600 m Ft áll rendelkezésre a teljes (országos szintű) tervezés megvalósítására, ami felett az FVM rendelkezik, így a tervek elkészítését is ők fogják várhatóan menedzselni. Parrag Tibor: - A Natura 2000 területekre vonatkozó gyeptámogatás jelenlegi működését az jellemzi, hogy nem veszi igénybe mindenki, aki tehetné. A támogatási rendszert inkább az önkormányzatok (jegyzők), falugazdászok oldaláról kellene megtámogatni, több információt átadni nekik a Natura 2000-ről és a támogatásban rejlő lehetőségekről s kötelezettségekről. A NPI-tól a jelenlegi leterheltség mellett nem várható el, hogy a helyi érintettek számára alaposabb tájékoztatást, tanácsadást nyújtsanak a Natura 2000-ről és a támogatási lehetőségekről, hiszen nagyon kevés a területi őr, különösen a települések számához képest. - Az anyagi kompenzációnál jobb ösztönzőt nem nagyon lehet találni, mert bármilyen más területen szeretnénk enyhítést adni a naturás területen gazdálkodóknak, ez jogszabály-módosításokkal jár, és a kialakult érdekviszonyokkal ütközhet. - A NPI csak a védett természeti területeken lévő erdőknél a KöTeViFe szakhatóságon keresztül tudja hivatalosan is érvényesíteni szakmai elvárásait, a Natura 2000 hatálya alá eső erdőkben nem, így az erdészeti üzemtervekbe legfeljebb akkor van beleszólása, ha az erdészet bevonja a tervezésbe és kikéri a véleményét, de ilyen esetekben sem tud kényszerítő hatással lenni. Legfeljebb utólag tudnak bírságot kiróni, ami a leromlott ökológiai állapoton már nem sokat segít. E probléma feloldása érdekében szükség volna a Natura 2000 jogszabály módosítására. A védett területeken más a helyzet, ott van beleszólási lehetősége a természetvédelmi hatóságnak az üzemtervekbe. - A művelési ágak vonatkozásában fontos térségi jelenség, hogy rengeteg szántót felhagynak, viszonylag jó gyepek alakulnak ki, de a művelési ág továbbra is szántó marad. Ilyen esetekben meg kellene akadályozni a parlag újbóli felszántását (gyomok ott találnak menedéket), amit ösztönöz a vadak okozta károk térítése. A gyepek megtartására is jobban kellene törekedni, jelenleg ugyanis jellemző a gyepeken telepített erdők és fás szárú energiaültetvények terjedése (szintén művelési ág változás nélkül). - Nehezen betartható előírás, hogy az újulatban nem lehet inváziós fás szárú, helyette az inváziós fajok csökkenő arányát, vagy maximum százalékát kellene meghatározni. Horváth András: - Szükséges volna az ellenőrzési rendszer átalakítása: az ellenőrzések során hosszabb időtávon történő változásokat kellene mérni és értékelni (pl. ellenőrzés és számonkérés ötévente, szakértői konzultáció évente). Az összefüggések ugyanis nem lineárisak ebben a komplex rendszerben (természet-tájhasználat rendszerében), ezért elválik egymástól a tájhasználat és a hatás. Arra érdemes szorítkozni, amit a gazda, a tájhasználó „csinál”. Parrag Tibor: - Szakértői hálózat kialakítására volna szükség a Natura 2000-rel kapcsolatos tanácsadás és ellenőrzések elvégzéséhez. - A rendszert egyszerűsíti, ha olyan előírások születnek, amelyek célja, hogy a jelenlegi állapot ne romoljon. A mostani szabályozás és támogatási rendszer ennek megfelel, azaz a romlás, megszűnés kivédésére alkalmas, a javításra azonban nem. Podmaniczky László:

99

7. sz. melléklet -

Lesznek kötelező előírások egy kisebb mértékű, általános kompenzáció fejében, illetve lesznek választható előírások további támogatásért cserébe. Parrag Tibor: - Az inváziós fajok borításának meghatározásán túl egy másik számszerű probléma a legelő állatlétszám meghatározása, ugyanis ez egyre inkább időjárás- (csapadék-) függő. Az előírások rugalmas kezelésével ugyanakkor probléma lehet, hogy a minisztérium egzakt előírásokat, szabályokat vár el a tervekben. Ehhez kapcsolódó kérdés, hogy a minisztérium milyen formában helyezi hatályba a terveket? Göncz Annamária: - A KvVM mérlegeli, hogy minisztériumi rendeletként kerüljenek hatályba a tervek. Megjegyzések a Jánosházi-erdő és Égett-berek tervéhez kapcsolódóan: Parrag Tibor & Pintér András: - Még szükség van további felvételezésre és az érintettekkel való egyeztetésre a terv véglegesítése előtt. Az erdőgazdaságok rendkívül fontos érintettek, valószínűleg sok hozzászólásuk lesz. A legtöbb erdőnek állami erdőgazdaság a kezelője, Ötvöskónyinál van erdőbirtokossági társulás. - A tervekben megjelenik a tarvágás tilalma, vannak ugyanakkor olyan erdőrészletek a területen, amit nem lehet másként tervezni. - Az „ártér” elnevezés a tervben több helyütt megtévesztő lehet. - Némely szabályozás túlzóan szigorúnak tűnik (pl. tarvágás teljes tilalma, mindennemű vízelvezetés tilalma). Ezeket az előírásokat finomítani kell, és a vízgazdálkodás esetében inkább a vízmegtartásra kell a hangsúlyt fektetni. Megjegyzések a Tengelici-homokvidék tervéhez kapcsolódóan: Parrag Tibor & Pintér András: - A tájidegen ültetvények átalakítása esetén legyen kívánalom a fokozatos átalakítás (legalább öt vagy még több üzemtervezési időszak alatt történjen meg az ültetvények átalakítása). - A Natura2000-es erdőket újra kell tervezni az új erdőtörvény szerint. - A vágás-érettségi kort jó lenne differenciálni (ÁESZ függvénye), mivel a 60-70 éves fenyvesek már beengedik az invazív fajokat, így ezeknél korábbi vágásérettséget lenne jó meghatározni. - Az eltartó képesség a vadállomány vonatkozásában jóval kisebb, mint a jelenlegi állomány. A megyei vadgazdálkodási tanácsok előírhatnak javasolt lövési arányokat, így ez ügyben a vadgazdálkodási tanácsokkal is érdemes volna egyeztetni. - Kérdésként merül fel, hogy jobb-e disznóskertet létesíteni, mint az erdő teljes területén tartani az állományt. A koncentrált tartásnál a kert területét teljesen tönkreteszik (használhatatlanná teszik) a vadak, míg ha kiengedik őket, a nyomás eloszlik a területen. A másik oldalról nézve ugyanakkor felmerül, hogy kevésbé értékes területek lerontásáért cserébe a vadaktól elzárt területen jóval kisebb problémát okoz a nagy állomány. A vadkérdés megválaszolásakor a vadsűrűség kell hogy mértékadó legyen, nem az állomány nagysága. - Legeltetés esetében a pásztoroló tartás mellett a szakaszoló villanypásztor is jó megoldás lehet (sokszor lényegesen kevésbé esetleges, mint a juhászok hajtási útvonala), mert így egyenletesebb a legeltetési nyomás. Javaslatok a helyi tájhasználók ösztönzésére:

100

7. sz. melléklet

Pintér András: - Támogatni kellene a gyomnövények visszaszorítását is (talán még inkább, mint a meglévő jó állapotú területek fenntartását), ugyanis jóval nagyobb költséget jelent egy elgyomosodott gyep (vagy egyéb terület) rehabilitációja, mint egy meglévő, viszonylag jó állapotú gyep (vagy egyéb terület) fenntartása. Horváth András: - Natura védjegyet, márkát lehetne bevezetni a Natura 2000 területen előállított termékekre, ami növeli az eladott termék hozzáadott értékét, így nagyobb forgalmat vagy magasabb árat garantál az eladónak. Az emlékeztetőt összeállította: Kelemen Eszter

101

7. sz. melléklet

102

8. sz. melléklet

Az egyeztető fórum módszertani terve AZ EGYEZTETŐ FÓRUMOK TERVEZETT MENETE (Összesen kb. 2-3 óra) -

-

-

-

A moderátor megnyitja a rendezvényt, köszönti az egybegyűlteket, és bemutatja a tervezői oldalról megjelenteket. Ismerteti a fórum célját és a legfontosabb szabályokat (mobiltelefon mellőzése, egymásra való nyitottság, odafigyelés stb.). Max. 5 perc A Váti szakértője általános, rövid bemutatót tart a Natura2000 fenntartási tervek készítéséről (mire szolgálnak a fenntartási tervek, hogyan zajlik a tervezési folyamat, mi lesz az eredménye, az itt elhangzó előírásokhoz támogatást fognak rendelni a későbbiekben stb.). Max. 10 perc A jelenlévő agrár-környezetgazdálkodási szakértő (Podmaniczky László / Marticsek József) bemutatja a fenntartási terv szerkezetét, logikáját, illetve ismerteti, hogy a terv miként illeszkedik a jelenlegi, s várhatóan miként fog illeszkedni a jövőbeli támogatási rendszerbe. 15-20 perc A területi felelős bemutatja a terület természeti értékeit és erre alapozva a természetvédelmi célkitűzéseket. Ezt követően kezelési egységenként ismerteti az előírásokat. 15-20 perc Moderált, mindenki számára nyitott vita. A kérdéseket, véleményeket, javaslatokat kézfeltartással kérjük jelezni. A moderátor ad szót, és törekszik arra, hogy minden jelenlévőnek lehetősége legyen a véleménynyilvánításra, illetve hogy ne alakuljon ki egykét érintett dominanciája a fórum során. Rugalmas struktúra: hirtelen kérdések mehetnek egymás után közös megválaszolással, ha kevésbé aktív a csoport, akkor kérdés-válasz menetrend. Segítő kérdések a vita folyamatának mederben tartására, irányítására: o Mit jelent a gazdálkodás szempontjából egy-egy előírás? o Miben korlátozza a gazdálkodókat? o Milyen tételek vonatkozásában okoz bevételkiesést, költségnövekedést? o Milyen tájhasználat-váltást terveznek a gazdálkodók a területen? o Milyen irányban fejlesztenék ők a területet? (pl. szántó-gyep konverzió, szántó-erdő konverzió stb.) A fórum lezárása: a moderátor megköszöni a jelenlétet, ígéretet tesz a konzorcium nevében a javaslatok megfontolására és átvezetésére, továbbá biztosítja a jelenlévőket az aktualizált fenntartási terv nyilvánossá tételéről (honlap).

Jegyzőkönyvvezető feladata: jelezze, ha valamely kérdésre elfelejtettek a tervezők válaszolni, ill. ha valamely kérdésre helyben nem tudunk válaszolni – ez esetben ígéretet teszünk, hogy a honlapon keresztül (vagy igény szerint más formában) válaszolunk. Cél: MINDEN előírásról szülessen döntés, hogy elfogadható-e, ha igen, feltételek nélkül, vagy milyen feltételekkel, ha nem, akkor hogyan lehetne módosítani.

103

9. sz. melléklet

Meghívó és kísérő levél az egyeztető fórumra (minta) SZENT

ISTVÁN

EGYETEM,

KÖRNYEZET-

ÉS

H-2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: (36) 28-522 000 / 1038, Fax: (36) 28-415 383

TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) húsz „Natura 2000” mintaterület fenntartási tervének kidolgozásával bízta meg a Szent István Egyetemet és együttműködő partnereit a „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” projekt keretében. A tervezési munka 2008 októberében indult a KvVM által előzetesen kiválasztott mintaterületeken. A projekt keretében a szakértő tervezők a KvVM és a Nemzeti Park Igazgatóságok témafelelőseinek részvételével a mintaterületek természeti értékeit és területhasználatát bemutató tanulmányokat készítettek, majd az érintettekkel előzetesen konzultálva megfogalmazták a természetvédelmi célokat és a fenntartási előírásokat. E munka eredményeként készült el a(z) «Natura» Natura 2000 terület fenntartási tervének első változata is, amelyet jelen levelünkhöz mellékeltünk, vagy korábban megküldtünk. Szeretnénk meghívni Önt a(z) «Natura» Natura 2000 terület fenntartási tervének egyeztetésére. Az egyeztető fórum célja, hogy a Natura 2000 program által érintett helyi és térségi szereplők a tervezőkkel való személyes találkozás során megvitathassák a tervet, és szabadon megfogalmazhassák észrevételeiket, véleményüket. Az egyeztetésen született ajánlásokat, változtatási javaslatokat a végleges fenntartási tervekbe átvezetjük. Ezáltal szeretnénk biztosítani, hogy a fenntartási terv a helyi érintettek körében ismertté és elfogadottá váljon. A(z) «Natura» Natura 2000 területen tartandó egyeztető fórum helyszíne és időpontja: «Helyszín1», «Időpont1» Az egyeztető fórum programját levelünkhöz mellékelten küldjük. Ha valamely elfoglaltsága miatt nem tudna részt venni a fórumon, akkor a tervezési folyamat hivatalos honlapján (www.naturaterv.hu), e-mailben («Email1»), vagy postai úton (SZIE KTI, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.) is szívesen fogadjuk észrevételeit. A tervezési folyamatról bővebb információt a projekt honlapján találhat, ahonnét a terv egyeztetési változata is letölthető. További információért kérjük, keresse kollégánkat: «Felelős1», tel.: «Telefon1», e-mail: «Email1». Kelt: Gödöllő, 2009. augusztus 30. Tisztelettel:

Dr. Podmaniczky László tanszékvezető egyetemi docens a projekt szakmai vezetője

Dr. Pataki György egyetemi docens a projekt kommunikációs vezetője

104

9. sz. melléklet

SZENT

ISTVÁN EGYETEM, KÖRNYEZETTÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET

ÉS

H-2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: (36) 28-522 000 / 1038, Fax: (36) 28-415 383

MEGHÍVÓ Tisztelettel meghívjuk a Dél-balatoni berkek Natura 2000 terület fenntartási tervének egyeztető fórumára, ahol lehetőség nyílik a fenntartási terv széleskörű megvitatására, vélemények, észrevételek megfogalmazására. Az elhangzott hozzászólásokat rögzítjük, és a megfogalmazott javaslatokat a fenntartási tervbe átvezetjük. A fórum helyszíne: Kőröshegy, Polgármesteri Hivatal Házasságkötő terme (Kőröshegy, Petőfi u. 71.) időpontja: 2009. szeptember 16. 10 óra Az egyeztető fórum tervezett programja: 10:00-10:45 A fórum megnyitása (Kelemen Eszter, Szent István Egyetem). A Natura 2000 fenntartási tervek készítésének folyamata, a projekt rövid bemutatása (Faragóné Huszár Szilvia, VÁTI Kht.). A fenntartási terv szerkezetének ismertetése (Podmaniczky László, Szent István Egyetem) A Dél-balatoni berkek Natura 2000 terület természeti értékeinek ismertetése és a fenntartási tervben megfogalmazott előírások ismertetése (Kenyeres Zoltán, természetvédelmi szakértő). 10:45-12:45 Nyílt vita: kérdések, hozzászólások, észrevételek megfogalmazása (moderál: Kelemen Eszter, Szent István Egyetem). 12:45-13:00 A Natura 2000 területkijelöléssel kapcsolatban felmerülő esetleges további kérdések megvitatása, a fórum lezárása. Az egyeztető fórum a „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt keretében kerül megszervezésre a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából. Frissítőről gondoskodunk. Megjelenésére feltétlenül számítunk! Kelt: Gödöllő, 2009. szeptember 2. Tisztelettel:

Dr. Podmaniczky László Dr. Pataki György tanszékvezető egyetemi docens egyetemi docens a projekt szakmai vezetője a projekt kommunikációs vezetője

105

10. sz. melléklet

A Natura 2000 terület egyeztető fórumainak jegyzőkönyvei Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése Egyeztető fórum jegyzőkönyve Szilvásvárad, Polgármesteri Hivatal 2009. augusztus 24. 10 óra készítette: Kalóczkai Ágnes (SZIE KTI), Bodorkós Barbara (SZIE KTI) Résztvevők Berecz Béla gazdálkodó Berecz László gazdálkodó Bodorkós Barbara SZIE KTI Csőgér Bálint polgármester, Nagyvisnyó Fónagy Albert gazdálkodó Kalóczkai Ágnes SZIE KTI Kenyeres Zoltán tervező Kissné Dóczy Emília KvVM Koch Károly gazdálkodó Mikó Károly gazdálkodó Molnár Gyula gazdálkodó Néráth Melinda KvVM Pallag Orsolya KvVM Podmaniczky László SZIE KTI Schneller Krisztián VÁTI Kht. Szaniszló László polgármester, Szilvásvárad Vaszlik Tamásné gazdálkodó Vozár Ágnes KvVM Bevezető, előadások, hozzászólások A fórum moderátora köszöntötte az egybegyűlteket, majd ismertette a találkozó célját és beszámolt a tervezési folyamat menetéről, az eddig elvégzett kommunikációs és tervezési munkáról, valamint az eredményekről. Ezt követően tájékoztatta a jelenlévőket a megbeszélés menetéről, bemutatta az előadókat, majd átadta a szót a VÁTI Kht. képviselőjének. A VÁTI Kht. képviselője bemutatta a tervezési munka finanszírozási hátterét, előzményeit, valamint a projekt résztvevőit. Röviden ismertette a munka kimenetét, jogszabályi hátterét, és célkitűzéseit. A fenntartási terv az adott Natura 2000 terület kezelési javaslatait és az ezek megvalósítására vonatkozó módszereket tartalmazza. A fenntartási tervek hangsúlyos pontja a kapcsolódó agrártámogatás javasolt rendszerének kidolgozása is. A fenntartási tervet a tervezők az adott területen érintettekkel közösen dolgozzák ki. 2009. április és május során készültek el az első tervváltozatok, melyek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium véleményezése után átdolgozásra kerültek. 2009. augusztus-szeptember a helyi egyeztetések időszaka. Az egyeztetéseken elhangzott vélemények, javaslatok, kritikák a tervben átdolgozásra kerülnek majd, így várhatóan novemberre egy, a már az érintettekkel közösen megvitatott és véleményezett terv áll a rendelkezésre, melyet aztán újabb egyeztetésre ismét megkaphatnak az érintettek.

106

10. sz. melléklet Az előadást követően kérdésként merült fel, hogy mi alapján történt a mintaterületek kiválasztása? A VÁTI Kht. képviselője erre válaszul elmondta, hogy a mintaterületeket a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium választotta ki, több szempont alapján, így például fontos volt az is, hogy a mintaterületek egymástól különböző területek legyenek, az ország sokszínű adottságainak megfelelően. Egy újabb hozzászólás keretében a Natura 2000 program célját kérdőjelezték meg a résztvevők, illetve sérelmeiknek adtak hangot, mely szerint a területek kijelölése a tulajdonosok megkérdezése és értesítése nélkül történt. A résztvevő gazdálkodók észrevételezték, hogy a Natura 2000 programra jelenleg nincs végrehajtási utasítás és a pénzügyi háttér sem áll a Magyar Állam rendelkezésére. A SZIE KTI tervezője mindezekre válaszként elmondta, hogy a területkijelölések az európai uniós útmutatások alapján történtek meg. Hozzátette, hogy természetesen nem cél, hogy kisajátítási eljárásokon keresztül valósuljanak meg a kijelölések; az alaphozzáállás az, hogy az érintettek bevonásával menjen végbe mind a kijelölés, mind a végrehajtás. Ez a megközelítés nem új keletű, az agrár-környezetgazdálkodási programok is erre épültek fel. A Natura 2000 program kommunikációja nem felelt meg az elvárásoknak, nem volt meg kellő időben a tájékoztatás, az érintett tulajdonosok csupán a kijelöléseket követően szereztek tudomást a rájuk háruló kötelezettségekről. Jelenleg nincsenek meg a pénzügyi alapok a program beindításához. A terv jelenlegi egyeztetése így még csak egy tervezési fázist jelent. A végleges tervnek 2013-ra kell olyan formában lennie, amelyre már egy pénzügyi háttérrel is rendelkező program építhető fel. Ellentétben az eddigi agrár-környezetgazdálkodási programokkal, a Natura 2000 projekt tervezési és végrehajtási folyamatai kettéváltak. Újabb hozzászólásban komoly problémaként vetődött fel, hogy nincs meg a jogharmonizáció a különböző agrártámogatási programok között. Emellett az előírások egy része nem életszerű, nem alkalmazkodnak a helyi adottságokhoz és a változó időjárási feltételekhez. Mindeközben az illetékes nemzeti parkok, valamint az MVH büntetnek. A gazdák mindennek szenvedő alanyai. A rövid kitérőt követően folytatódott a fórum programja, a terület tervezője megtartotta előadását. Bemutatta a terület általános adottságait, a valamikori, illetve a jelenlegi hasznosítási formákat, az előforduló élőhelyeket. Mindezeket képekkel, térképekkel, növényés állatfajok felsorolásával támasztotta alá. Előadásában kiemelte azt a két élőhelytípust, mely a legnagyobb területfoglalással rendelkezik a Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mentén: a másodlagosan kialakult félszáraz és száraz gyepet, valamint a kaszálórétet. A tervező elmondta, hogy súlyos problémát jelent természetvédelmi szempontból az égetés, mely által homogénné válnak az élőhelyek, megváltoznak a klimatikus viszonyok, így a fajok számára kedvezőtlen körülmények alakulnak ki. Hozzátette, hogy a száraz, félszáraz gyepeknél az égetés kerülésével kell megfékezni a szukcessziót, elsősorban cserjeirtással. A kaszálóréteken a mozaikos kaszálást kell támogatni, valamint szükség esetén tisztító kaszálást kell végezni. A legelőkön a túllegeltetés elkerülésével kell megválasztani a leginkább megfelelő legeltetési módot (parlagoló, pásztoroló). A legértékesebb erdőterületeknél kerülni kell a vágásos erdőgazdálkodást, a tájidegen fafajokkal terhelt állományokban a hosszú távon megvalósuló fafajcserét kell előtérbe helyezni. Az előadást követően a résztvevők jelezték, hogy a Szilvásváradi Aszaló és a Szilvás-patak mente kezelését szét kellene választani, hiszen e két terület adottságai igen eltérők. A Szilváspatak mente hajdan tocsogós kaszáló volt, a régiek kenderáztató mocsolyának nevezték. A

107

10. sz. melléklet talajvíz állása általában 0-60 cm között ingadozik, időjárástól függően. Ezek a vizes, félvizes élőhelyek korábban gyönyörű kaszálók voltak, néhol pedig zöldségtermesztéssel foglalkoztak a helyiek. A terület kitűnően megfelelt a kertészkedésnek, mert bár Szilvásvárad többnyire savanyú talajokkal rendelkezik, különös módon ez a rész kalciumban gazdag, meszes közeg. Az elődök jól tudták, hogy miként kell gazdálkodni a területen: a kézi erővel végzett munkának köszönhetően a rendszer önfenntartó volt, a mozaikos területkezelés megvalósult. Ez a rész ex lege védett terület is. Egyes gazdálkodók véleménye szerint nagy hiba, hogy a kárpótlások idején ezeket a földeket is betették a kárpótlási földalapba, ahelyett, hogy azok állami kézben maradtak volna. A tervező hozzátette, hogy a régi gazdálkodási módok tökéletesen eleget tettek például a mozaikos kaszálás elvárásainak, a kézi munkavégzés biztosította a terület élőhelyi heterogenitásának megőrzését. A résztvevő gazdálkodók jelezték, hogy olyan, az akácosokra vonatkozó előírások (kitermelésre vonatkozó) szerepelnek a fenntartási terv egyeztetési anyagában, amelyek nem reálisak; azok az erdészetek által is teljesíthetetlennek tartott feladatok. Az egyeztetési anyag az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvényre hivatkozik, holott 2009-ben érvénybe lépett az új, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény. A hivatkozást javítani szükséges. A tervező a felvetésre reagálva elismerte, hogy az akác fafajcseréje a homogén állományokban valóban lehetetlen feladat, kihangsúlyozta, hogy elsősorban az erdőszéleken kellene útját állni az akác terjedésének. A SZIE KTI tervezője ezután megtartotta előadását, melyben ismertette a kezelési előírásgyűjteményt, illetve bemutatta a Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente Natura 2000 terület kezelési egységekre való osztását. Bemutatta a fenntartási javaslatok három fő csoportját: 1. kötelező előírások: a jelenlegi állapotok megőrzésére irányulnak, ebből kifolyólag mennyiségben is ezek az előírások a legmeghatározóbbak. Az ide tartozó előírások megvalósítása nem egyszerű feladat, így az EMVA rendelet alapján kompenzációs kifizetések járulnak hozzájuk. Jelenleg ez a kompenzáció csak a gyepterületek esetében él, de a pénzügyi segítség köre, a különböző művelési ágakhoz tartozó tevékenységhez rendelve, bővülni fognak. 2. ajánlott előírások: az élőhely fenntartásán túl a megőrzendő populációk erősödését célozzák meg. Amennyiben az érintett gazda vállalja ezen előírások betartását, szerződéses formában teszik ezt érvényessé. Abban az esetben, ha a tulajdonos nem lép be a programba, nem születik szerződés, ezek a kötelezettségek rá nem fognak vonatkozni. 3. élőhelyrekonstrukciós javaslatok: az élőhelyek természetességi állapotát nagymértékben javító előírások A már működő ÉTT (Érzékeny Természeti Területek) program jó példa a természetvédelmet támogató agrárprogramokra, a Natura 2000 program ehhez nagyban hasonló mind módszerében, mind céljaiban. Az előíráscsomagok szántó, gyepes és vizes területekre, valamint erdőkre vonatkoznak mind a 20 mintaterületen. A tervezők feladata a legalkalmasabb előírások megfogalmazása volt. Az erre a 20 mintaterületre vonatkozó előírások harmonizációja már megtörtént, azonban további finomításra van szükség, hiszen előfordulhatnak olyan előírások, melyek az agrár-

108

10. sz. melléklet környezetgazdálkodási (AKG) vagy a Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) program előírásaival ütköznek. Ezen programok harmonizációja a kellő időben meg fog történni. A KvVM részéről jelenlévő képviselők az elhangzottakhoz hozzátették, hogy a KvVM és az MVH között jelenleg is szoros az együttműködés az ellenőrzéseket illetően. Az MVH-nak kötelessége figyelni, hogy melyik jogcímet milyen módon ellenőrzi, viszont a gazdának is el kell döntenie, hogy melyik támogatási programban kíván részt venni. A cél természetesen az, hogy megfelelő mértékű forrás kerüljön a program mögé, hogy megérje a gazdálkodóknak belépni. Az agrártámogatások gyakran éveket késnek. A kifizetések nem a KvVM, hanem az FVM irányítása alatt állnak. A kijelölések során más országok sem egyeztettek az érintettekkel, ennek ellenére a KvVM több vidéki tájékoztató fórumot tartott a Natura 2000 program kapcsán. A kijelölések igen gyors folyamatban történtek meg, szinte nem is volt idő az egyeztetésre. Magyarország, nagyon jó természeti adottságainak köszönhetően, valóban nagy százalékban vitt be területeket az Unióba, azonban ez közel sem kiemelkedő az újonnan csatlakozó országokhoz képest, akik gyakran országuk területének 30 %-át jelölték ki Natura 2000 területnek. Az egyeztetési fórum és a fenntartási terv célja, hogy kompromisszumokon alapuló előírások fogalmazódjanak meg, melyek betarthatók, reálisak. A résztvevő önkormányzatok részéről elhangzott, hogy a gazdáknak felkínált 38 euró/hektár nem életszerű összeg, az elvárások megfelelő betartásához ennél jóval nagyobb támogatásra lenne szükség. Az egyik érintett önkormányzat képviselője felhívta a figyelmet azokra az előírásokra, melyek jóval nagyobb többletmunkát igényelnek a gazda részéről, ráadásul egyes szabályozások kivitelezhetetlenek (elektronikus adminisztrációk, bonyolult a gazdálkodási napló vezetése stb.). A KE-1 GY18-as előírása szerint a terület csak legeltetéssel hasznosítható. Ez az elvárás nem reális, hiszen a település struktúrája megváltozott, az emberek nem tartanak állatot és nincsenek meg a lehetőségeik az állattartás beindításához. Továbbá az erdőtelepítés tiltásáról elhangzott, hogy Nagyvisnyó árvízvédelmi szempontból a kiemelten veszélyeztetett települések közé tartozik, így egyes részeken (vízgyűjtőterületeken) nagy szükség lenne az erdőtelepítésre. A SZIE KTI tervezője válaszul elmondta, hogy a kompenzációnak megvan a jogi háttere. Meg kell azonban találni az együttműködés formáját, amely lehetővé teszi a ténylegesen betartható előírások megalkotását. Az egyes előírások véleményezése KE-1: GY18: az előírás szinte megvalósíthatatlan, hiszen a településen felhagytak az állattartással, a kizárólag legeltetéssel való hasznosítás nem megoldható. A tervező elmondta, hogy természetvédelmi szempontból mindenképpen a legeltetés lenne a legalkalmasabb kezelési mód. Ha kiveszik az előírások közül a legeltetésre vonatkozót, akkor valójában nehezen betartható előírás nem is marad. Az előírás módosítása szükséges: két különálló előírást kell belőle alkotni, kétszintűvé kell tenni: legeltetés vagy kaszálás. Ebben az esetben viszont felmerül kérdésként, hogy miképpen fogják előnyben részesíteni azt a gazdát, aki a természeti értékek megőrzése szempontjából kedvezőbb, ill. megvalósíthatóbb legeltetéssel történő kezelési módot választja? A terület kaszálása csak kismotoros fűkaszával lehetséges, hiszen a lejtésviszonyok miatt nagy munkagéppel ez nem megoldható. Végül az egybegyűltek megegyeztek, hogy az

109

10. sz. melléklet előírásokban maradjon benne a legeltetés, de egészüljön ki a szintén választható tisztító kaszálással. A tervező a nagyvisnyói önkormányzat felszólalására reagálva elmondta, hogy a területek alsó részén nem tartották javasolhatónak az erdősítést, de amennyiben ennek szükségét látják, az előírás módosítható. GY28-GY32: a két előírás üti egymást, mivel itt csak őshonos cserjék vannak. A tervező véleménye szerint az észrevétel félreértésen alapul. Az előbbi előírás arra utal, hogy a cserjék ne teljes körűen legyenek eltávolítva, viszont meghagyva csak őshonos fajok cserjéi legyenek. A GY32-es előírás lágyszárú védett fajok cserjefoltok által történő védelmére utal. KE-2: Ez a kezelési egység nem okozhat problémát, hiszen az akác irtásán kívül nem kell más különösebb előírást betartani. A cél az akác visszatartása. GY33: konkretizálni és pontosítani kell a vegyszerek hatóanyagát. KE-3: A kezelési egység mélyebb fekvésű területre vonatkozik, a szegélyeken jelenhetnek meg inváziós fajok, csak ezeket kell visszaszorítani és a terjedésüket megakadályozni. KE-4: Ezen a területen a legeltetés nem engedélyezett, mozaikos kaszálás javasolt. GY9: Az előírás tiltja a fogasolást. A gazdálkodók részéről kérdés hangzott el, hogy mi a teendő, ha túlságosan „feljön a moha”? Megegyezés született, hogy az előírás módosítása szükséges: a fogasolás 2-3 évente megengedett. GY88: problémaként merült fel, hogy szárzúzáskor és kaszáláskor a gyakorlatban 10 cm-nél kevesebb fűtarlót szoktak hagyni, de az előírás ennek ellent mond: 10 cm-es fűtarló biztosítása szükségeltetik. A tervező elmondta, hogy a 10 cm-es hossz meghagyása mindenképp elvárt, és véleménye szerint megvalósítható, számottevő gazdasági kár nélkül. GY92: évenkénti kaszálásra vagy eseti kaszálásonként kell meghagyni a 20-30 % kaszálatlan területet? Az előírás pontosítására van szükség. A tervező felhívta a figyelmet a GY98-as előírásra, mely szerint „a kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak”. GY108: július 15-e helyett jún. 30 legyen a dátum. KE-5: A kezelési egység előírásai közül a legfontosabb, hogy az erdőtulajdonosok megtartsák az állományt és a cserjés szegélyt. KE-6: Nincs problémás előírás. KE-7:

110

10. sz. melléklet A kezelési egységre vonatkozó előírások közül a legfontosabb az akác visszaszorítására vonatkozó, ezen kívül különösebb kezelési tevékenység nem szükséges. E43: a nem akáccal történő felújítás rendkívül költséges. Az előírás fogalmának (felújítás fogalma) tisztázását kérte a minisztérium képviselője. A gazdák részéről elhangzott, hogy ha az erdő sarjról nem újítható fel, akkor nem is termelhető ki. A tervező felhívta a figyelmet arra, hogy a tárgyalt terület olyan erdő, melyben akácelegy előfordul (és nem homogén akácos), így az előírás módosítását, pontosítását kezdeményezte. E4: Szóró kihelyezése nem engedélyezett a zavarás és az invazív növények terjedésének megakadályozása érdekében. A gazdák részéről felvetődött, hogy sózó miért nem létesíthető a szórótól és etetőtől függetlenül. Az előírást a tervezők jogszabályból vették át, az előírás újragondolása szükséges. KE-8: E24: az előírásban megfogalmazott kitételekkel kapcsolatban a résztvevő gazdák jelezték, hogy az erdészek által is szinte kivitelezhetetlen feladat a felújítás csak őshonos fafajokkal. Nem csak a szükséges pénzügyi forrás, de a kivitelezés is problémás. A kérdéses terület egy 5 hektáros vízmosásos rész, ennek megfelelően néhol 8-15 méter mély. Ha ebből letermelik az akácot, akkor a vasúti töltés ki lesz téve a vízmosás veszélyének. A talajvédelmet tehát mindenképpen biztosítani kell, ennek megfelelően az előírás módosítása nélkülözhetetlen (felújítás őshonos fafajokkal a talajvédelmi funkciók megőrzése mellett). Ugyanakkor kérdés, hogy a felújítás sikeres lesz-e. Annyi bizonyos, hogy horribilis összeget igényelne az őshonos fafajokkal történő felújítás. Megválaszolatlan kérdés maradt, hogy érdemes-e az előírást megkövetelni, illetve az, hogy nem lenne-e érdemes kétszintessé tenni azt? Határozottan szükséges azonban az akác terjedésének megakadályozása. Emellett valamennyi előírásnál pontosítani kell az alkalmazható fafajokat, konkrét megnevezésük ajánlatos. E39: az előírás praktikusan nem megoldható, szinte kivitelezhetetlen. Csak olyan helyre kellene előírni az élőhely átalakítását, ahol a környező élőhelyek nem sínylik ezt meg, vagyis ott, ahol lehet gépekkel dolgozni. E45-E46: Az „idegenhonos” fogalmát pontosítani kell. E61: Ennél a kezelési egységnél a hatékony munkavégzés érdekében ki kell venni ezt az előírást. KE-9: E10: ”tájidegen”-„őshonos” fogalomhasználatot egységesíteni szükséges. KE10: SZ14: a kijelölt területen nem alkalmaznak kemikáliát, mégis, mivel ez a terület egy lejtő része, és a felette lévő részen az Állami Ménesgazdaság használ vegyszereket, megjelenhet vegyszermaradvány a talajban.

111

10. sz. melléklet Az előírások véleményezését követően felmerült néhány kérdés az előírások betartatását illetően: Hogy fognak az előírásoknak érvényt szerezni? Hogyan fogják betartatni? Hogyan fogják szankcionálni a be nem tartott előírásokat? Külön problémát jelentenek a területeken a motorosok, lovasok, akik engedély nélkül, illegálisan lépnek be a természetvédelmi területekre. A közel három órás megbeszélés eredménye átvezetésre kerül majd az egyeztetési anyag következő változatában, melyet újratárgyalásra az érintettek rendelkezésére fognak bocsátani. Ezt követően a szervezők lezárták a találkozót.

112

10. sz. melléklet

113

10. sz. melléklet Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése Egyeztető fórum jegyzőkönyve Cece, Művelődési Ház 2009. szeptember 3. 10 óra Készítette: Kalóczkai Ágnes (SZIE-KTI) Résztvevők Angeli Kornél, Vadex Zrt. Antli István, Gyulaj Zrt. Balsay Zsolt, Vadex Zrt. Emmerling Gábor, Vadex Zrt. Faragóné Huszár Szilvia, VÁTI Kht. Garbacz Tamás falugazdász, Sáregres Gubacsi Mihály, DDNPI Göncz Annamária, VÁTI Kht. Horváth András, MTA ÖBKI Jávorházy András, Baranya megyei MgSzH Erdészeti Igazgatóság Kalóczkai Ágnes, SZIE-KTI Kováts László, DDNPI Lendvai Gábor, MTA ÖBKI Pallag Orsolya, KvVM Podmaniczky László, SZIE-KTI Sipos Péter, Gyulaj Zrt. Szi Benedek Sándor, Gyulaj Zrt. Bevezető, előadások, hozzászólások A moderátor köszöntötte a fórum résztvevőit, majd röviden ismertette a találkozó célját, menetét. Nagy vonalakban tájékoztatta a jelenlévőket a „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt célkitűzéseiről, az eddig elvégzett kommunikációs és tervezési munka fázisairól, végezetül bemutatta a fórumon résztvevő szervezetek képviselőit. A VÁTI Kht. képviselője előadásában ismertette a projekt tervezési részének menetét, aminek keretében általános tájékoztatást adott a Natura 2000 területek kijelöléséről, ennek jogi hátteréről, a kijelölés mértékéről és a Natura 2000 területek szabályozásáról, illetve röviden beszámolt a fenntartási tervek készítéséről is. A VÁTI Kht. szakembere elmondta, hogy a Natura 2000 program egy Európai Unió által előírt átmeneti támogatású projekt, melynek kedvezményezettje a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, megbízottjai pedig a VÁTI Nonprofit Kht., a Szent István Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutató Intézete, illetve több kisebb szervezet képviseletében a területi szakértők, akik elkészítik az adott területre vonatkozó megalapozó anyagokat és a tervi részben szereplő előírásokat. A 2008 szeptemberében kezdődő munka idén novemberben ér véget, fő céljai 3 részre oszthatók:

114

10. sz. melléklet 1. metodikai javaslat megtétele, a területi tapasztalatok megfogalmazása. A fenntartási tervben a súlypont a kezelési előírásokra és a hozzá tartozó kezelési egységek térképének elkészítésére helyeződik. 2. A terv hatályba lépése esetén a program egy agrártámogatási rendszerrel fog párosulni. 3. Nyílt közösségi tervezés létrehozása, az érintettek felkeresése külön munkacsoport segítségével (interjúk készítése, fórumok szervezése, szórólapok és kiadványok szerkesztése) A projekt végtermékeként 20 különböző területre vonatkozó fenntartási tervet kell elkészíteni, mely területek kiterjedése megközelítőleg 45 000 hektár. Ez csupán 2%-a a Magyarországon kijelölésre került összes Natura 2000 területnek. A 2 % mintaterületként szolgál. A fenntartási terv módszertani útmutatóval és tájékoztatóval egészül majd ki, melyek segítségül lesznek az előírások értelmezéséhez, betartásához. A 20 mintaterület kiválasztása a diverzitás elvén történt, a cél tehát az volt, hogy a mintaterületek földrajzilag, társadalmi érintettségben, területhasználatban minél sokszínűbb alapot adjanak a későbbi tervezéshez. 2008-ban a területekre vonatkozó adatbeszerzés tette ki a munka nagy részét, mely során a fellelhető jelölő fajok feltérképezése és a tulajdonosi viszonyok tisztázása volt a feladat. Ezt követően a megalapozó anyagok kidolgozása ment végbe, majd 2009-ben megszülettek az előírások és a térképek is. A munka eredményeként létrejött egy részletes területhasználati kimutatás. Április környékére megszülettek az első tervváltozatok, mely tartalmazza a területre vonatkozó előírásokat és a térképeket. Ekkor kezdődtek meg az érintettek felkeresése, melynek egyik eredményeként jött létre a Tengelici-homokvidék Natura 2000 területek egyeztető fóruma is. A fenntartási tervek egyeztető anyagának véleményezését követően a javaslatok átvezetésére, a tervbe történő beépítésére kerül sor. A fórum ezt követő részében a SZIE-KTI képviseletében a projekt vezetője tartotta meg előadását, melyben bemutatta azt az elvi hátteret, amely alapját képezi a készülő terveknek. A szemlélet, mely meghatározza a Natura 2000 program bevezetését nem új keletű, hiszen a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet számos kutatást végez, amely a mezőgazdálkodás és a természetvédelem összeegyeztetésére irányul. Az Intézet régóta keresi a választ, amelyre aztán működő programokat is építeni lehetne. A projektvezető a földhasználati piramis ábrájának segítségével szemléltette a természetvédelem és a mezőgazdálkodás kapcsolatát. Ennek alapján bemutatta, hogy a mezőgazdálkodás intenzitásának növekedésével fokozatosan csökken a természetvédelem prioritása. A piramis legalján helyezkedik el az a legnagyobb kiterjedésű intenzív agrárterület, melyek természetvédelmi szempontból a legkisebb értékeket hordozzák magukban. Ezzel szemben a piramis csúcsán találhatók azok a kis kiterjedésű területek, melyek a természetvédelem számára igen fontosak, hiszen az extenzív mezőgazdálkodás, a korlátozott földhasználat, vagy éppen a terület hasznosítatlansága ezen természeti értékek magas szintű fennmaradását tették lehetővé. A projektvezető ismertette a földhasználati zónarendszer kategóriáit, mely során említést tett a természetvédelmi magzónákról, a természetvédelmi pufferzónákról, az átmeneti- és agrárzónákról, valamint a művelés alól kivett területekről. Elmondta, hogy a bemutatott első és második földhasználati kategóriák együttesen alkotják a Natura 2000 területeket, bár a második kategória a meghatározóbb. A földhasználati zónarendszer kategóriáit ábrán is szemléltette. Erre a koncepcióra épült fel az agrár-környezetgazdálkodási rendszer és azóta erre az elvre támaszkodnak, hiszen úgy tűnik, hogy ez a szemlélet elfogadható a természetvédelem és a gazdálkodás kapcsolatát illetően. Eme rendszerek működtetéséhez különféle előírások

115

10. sz. melléklet megfogalmazására van szükség. Ezek az előírások biztosítják a különböző természeti értékek megőrzését, fejlesztését és bizonyos esetekben a bővítését. Ezt követően bemutatta a tervezett kezelési előírások szintjeit, amelyek a kötelező és választható (vagy önkéntes) előírások, ez utóbbiakat pedig tovább bontotta az ajánlott, valamint a komplex élőhely rehabilitációs/élőhely fejlesztési előírásokra. A projektvezető elmondta, hogy a kötelező előírások a jelenlegi, még fennmaradt természeti értékek alapvető megőrzésére irányulnak. Eme előírások betartásáért, amennyiben az előírás negatívan befolyásolja (pénzügyileg) a gazdálkodási tevékenységet, a gazdálkodót az 1698/2005 EC rendelet 38 §-a alapján kompenzáció illeti meg. Az ajánlott előírások a fajok populációinak növekedését és az élőhelyek állapotának javulását célozzák meg. A területi sajátosságokat figyelembe véve, önkéntesen lehet vállalni ezeket az előírásokat. Természetesen addig vállalhatók önkéntesen, amíg a gazdálkodó be nem lép a programba, hiszen onnantól kezdve a választható előírások is kötelezővé válnak számára. A komplex élőhely rehabilitációs/élőhely fejlesztési előírások mindezeken túlmenően a területek természeti értékeinek nagymértékű növekedését segítik elő. Mindezen természeti értékfejlődés eléréséhez egyszeri vagy rövid ideig tartó beruházási, fejlesztési feladatok elvégzésére van szükség. Tulajdonképpen két dolgot kell szem előtt tartani: mit nem szabad csinálni és mit ajánlott megtenni. Az ajánlott, elvárt előírások az agár-környezetgazdálkodási vagy erdő-környezetgazdálkodási programokból már ismerősek lehetnek, a Natura 2000 program során ehhez igazodva jöttek létre az előírások. Az előírások megalkotása a természetvédelmi szakértők, tervezők által a természetvédelmi igényeknek leginkább megfelelő módon történt. Az előírások megfogalmazása során a tervezők a már létező agár-környezetgazdálkodási (AKG) programok előírásainak figyelembe vétele mellett fogalmazták meg a Natura 2000 előírásait. A cél az volt, hogy a Natura 2000 program szabályozásai a lehető legnagyobb mértékben fedjék le a meglévő agrár-környezetgazdálkodási és erdő-környezetgazdálkodási programok által megfogalmazott előírásokat, azonban szembesülni kellett a ténnyel, hogy a meglévő AKG előírások fele sem teljesíti a Natura 2000 program elvárásait, újakat kellett megfogalmazni. Az előírások és támogatások kapcsolatát táblázatban összegezte. A projektvezető elmondta, hogy a tervezési munka során összesen 313 előírás született a 20 Natura 2000 mintaterületre, mely előírás gyűjtemény már egy nagymértékben lecsökkentett változata az első körben megfogalmazott előírásoknak. A 313 előírás közül 65 a szántókra, 115 a gyep és füves területekre, 54 a vizes területekre, valamint 78 az erdőterületekre vonatkozik. Az előírások eredetileg élőhelyekre vonatkoztak, mégis jobb módszernek látszott, ha kezelési egységekbe csoportosulnak az egyes területek szabályozásai. Az előírásokhoz módszertani kézikönyv is készül. A 20 mintaterület jó alapot fog biztosítani a többi Natura 2000 terület tervezéséhez. A projektvezető kifejtette, hogy a programhoz kapcsolódó kifizetések tisztázása egy későbbi fázis feladata lesz. A terv program fázisba kerülésének ideje még bizonytalan, és nem tudni, hogy mikor nyílnak meg a finanszírozási csatornák. Végezetül arra kérte fel a jelenlévőket, hogy fejtsék ki véleményüket a 26 kezelési egységre vonatkozó előírásokról, majd átadta a szót a fenntartási terv tervezőjének. A Tengelici-homokvidék Natura 2000 terület természetvédelmi szakértője és a fenntartási terv készítője elmondta, hogy munkájuk során igyekeztek olyan előírásokat megfogalmazni, melyek elsősorban a természet érdekeit képviselik. A tervezés során egy kívánatos állapotot képzeltek el, amely egy természetközeli élőhelyrendszert képvisel, mely fenntarthatóságában és szolgáltatásaiban is a legtovább szolgálná az itt élőket, de elsősorban az élőhelyek megőrzésére koncentrálnak. A kezelési egységek nagy száma a terület mozaikosságának köszönhető. A Tengelici-homokvidék a Mezőföld déli részén helyezkedik el, Cece, Németkér,

116

10. sz. melléklet Bikács, Vajta és Paks határában. Az egykor Sárvíz által idehordott homokból a szél által kivájt homokbuckákból jött létre. Európai léptékben is igen változatos élőhelyrendszer jött itt létre. Természetesen védett fajok tömege található meg. A tervezés során igen nehéz lett volna egy-egy faj igényeinek megfelelő előírásokat alkotni, ezért inkább az élőhelyek megőrzésére koncentrálnak a szabályozások, hiszen ezáltal a fajok is megőrizhetők. A tervező kifejtette, hogy ha visszatekintünk az időben, körülbelül az 1800-as évekre, akkor a korabeli térképekről is jól látható, amint a területet erdők borítják, bár jóval kevesebb arányban, mint ma. A tájat inkább legelők tarkították. Ezek a körülmények még így is egy közbülső állapot eredményei lehetnek, hiszen tudományos elképzelések szerint jóval több természetes tölgyes erdő borította a tájat. A szántó már akkor is és most is kis területeket foglalnak el. A tavalyi év során társtervezője elkészítette a tárgyalt terület élőhelytérképét, mely jól rekonstruálja a vegetációt és annak mozaikosságát. A vegetáció rekonstruált képének elkészítését követően megállapításra kerültek azok a veszélyeztető tényezők, amelyek a jelenlegi állapotok fennmaradásának esélyét csökkenthetik. Ilyen veszélyeztető tényező például az invazív növények egyre nagyobb térhódítása (az ország egész területén nagy problémát jelent), a túl nagy vadállomány, a tájidegen fafajok ültetése, a kedvezőtlen talajelőkészítő munkálatok végzése, a tarvágás (ami szerencsére már kevésbé jellemző), a kiszáradás, a gazdálkodás (elsősorban a legeltetés) elmaradása, a homokbányászat. Eme veszélyeztető tényezőkön felül azonban még számos negatív tevékenység és hatás említhető. Ennek alapján kerültek megfogalmazásra az általános fenntartási javaslatok, a legrészletesebbek az erdőgazdálkodásra és a vadállományra vonatkoznak. A fenntartási terv egyeztetési anyaga főleg az általános megőrzésre vonatkozó javaslatokat tartalmazza, de már fejlesztési előírások is megtalálhatók benne. Ezek főleg azokra a területekre vonatkoznak, amelyek már lepusztult állapotban vannak, de még mindig nagyos sok természeti értékkel rendelkeznek. A cél ezeket az élőhelyeket valamilyen módon rekonstruálni, illetve útját állni a gyorsan terjedő gyomoknak. A terület általános bemutatását követően a természetvédelmi szakértő részletesebben kitért az egyes kezelési egységekre. KE-1: (szántóval szomszédos vizes élőhelyek védelme) Meg kell akadályozni a szántókról a vizes élőhelyekre érkező vegyszerek, növényvédő szerek terjedését, valamint csökkenteni kell arányukat annak érdekében, hogy az eutrofizáció ne legyen olyan nagy mértékű, amilyen most. Ugyanilyen fontos, hogy a szántók felől érkező inváziós fajok megállítása biztosított legyen. A szegélyeket és magát a szántót is gyommentesen kell tehát tartani. KE2, KE3: (vadföld megszüntetése, üde rét (láprét) rekonstrukciója) (vadföld megszüntetése, a terület gyepesítése) A 2-es kezelési egység területéről sejthető, hogy valamikor láprét volt, míg a 3-as kezelési egységre szárazabb gyep vegetáció jellemző. A két terület kezelésében csupán annyi különbség mutatkozik, hogy előbbinél inkább láprétre jellemző, utóbbinál inkább szárazgyepek magkeverékének használata javallott. Ez problémát annyiban okozhat, hogy míg az egyik magkeverék kereskedelmi forgalom megtalálható, addig a másik nem. Egy másik fontos javaslat a meglévő vadföldek megszüntetésére vonatkozik. Ezen vadföldek jelentősége véleményük szerint nem olyan nagy, mint amilyen jelentőséggel bírhatna akkor, ha természetközeli élőhellyé alakítanák át, mert így a gyomnövények megállítása jobban megoldhatóbbá válna, illetve a területen egykor jelenlévő vizes élőhelyek rekonstrukciójára is sor kerülhetne. Itt még ezt könnyebb megvalósítani, mint egy meglévő erdő esetében. Ebben

117

10. sz. melléklet az esetben a magkeverékek alkalmazása, mint egy nem termelő beruházás jöhetne szóba, ezen felül pedig a terület legeltetése, kaszálása lenne igen hasznos. KE-5: (zsombékláp és magassásrét védelme) Nagyon szép zsombéklápok, magassásrétek vannak a területen, melyek védett, fokozottan védett fajokat őriznek (zergeboglár, vidrafű). Ezek megőrzése nagyon fontos. E fajok megőrzésének feltétele elsősorban a víz megtartásával függ össze, ezért a már meglévő csatornák és tavak nagyobb odafigyelést igényelnének a vízvisszatartás érdekében. Azonban nem minden áron, hiszen sok esetben pont a víztöbblet okozhat gondot. Jelentősebb problémát még a szomszédos területekről érkező gyomnövények okozhatnak. Itt már megemlíthető a vad túltartás visszaszorításának szükségessége, hiszen a túl nagy vadállomány ezen élőhelyek lepusztulásához vezet. KE-6: (zsombékláp rekonstrukciója) Pusztulófélben lévő zsombéklápok, fűzlápok jellemzik a területet, ezek mielőbbi rekonstrukciójára lenne szükség. Különösen, mivel itt még élnek olyan fajok, melyek a Natura 2000 direktívákban is megfogalmazásra kerültek. A rekonstrukció elsősorban azoknak a cserjéknek, fáknak az irtását jelentené, amelyek az utóbbi időben terjedtek el a területen (késői meggy, bálványfa). Ezen felül a vízvisszatartás és a vadállomány visszaszorítása is fontos kívánalom ezen a részen. KE-8: (láprétek fenntartása) A láprétek a kevésbé vizes élőhelyek közé tartoznak. Ezek pangóvizes területek, melyek tavasszal vízben állnak, majd később kiszáradnak. Valaha ezeket rendszeresen kaszálták, ma már a kaszálás elmaradt, holott igen hasznos tevékenység lenne, ha egyfajta természetközeli, kíméletes kaszálással megóvnák ezeket a területeteket. A becserjésedés és az inváziós fajok elterjedése fenyegeti ezeket a lápréteket. Tehát egy kíméletes, az év meghatározott részében végzett kaszálás tökéletes kezelése lenne a területnek. KE-11, KE-12: (nyílt homokpuszta védelme) (nyílt homokpuszta védelme (gépi taposás megengedett)) Nyílt homokpuszta gyepek találhatók itt, melyek tőlünk nyugatra már nem fordulnak elő Európában. Eme területek védelme nagyon kevés odafigyelést igényelne, hiszen az invazív növények visszaszorításán kívül más teendő nincs velük, egyszerűen békén kellene őket hagyni: a legeltetést minimálisra kellene csökkenteni, egyes területeken teljesen megszüntetni. KE-13: (homokpuszta rekonstrukciója akácosból vagy fenyvesből) Egykori homokpuszta gyepekről van szó. Sok olyan terület van, ahol sikertelen akác ültetés folyt vagy fenyves van. A területek rekonstrukciója nagyobb befektetések nélkül is megoldható lenne. A fás állományok kíméletes letermelése, a környező állományok épen maradása szorgalmazható (gépek használatára, megközelítés módjára fokozott figyelmet kell fordítani). A területet a letermelést követően legeltetéssel, kaszálással kell kezelni. Az inváziós fajok valamint a vadállomány itt is jelentős problémákat okoznak. KE-14: (rétsztyeppek fenntartása) Főleg Cece és Alsószentiván térségében találhatók ezek az élőhelyek. A terület mérsékelt legeltetése, esetleg kaszálása szorgalmazható. KE-15, KE-16: (homoki sztyepprétek fenntartása) (homoki sztyepprétek fenntartása (gépi taposás megengedett)

118

10. sz. melléklet Szárazabb homokbuckás területek, így például a Látó- hegyi rész. Nyílt és zártabb homoki gyepek valamint ezek átmenete található itt. A terület nem intenzív, mérsékelt legeltetése (például a pásztoroltató legeltetés) javasolt. KE-17: (homoki sztyepprét rekonstrukciója akácosból vagy fenyvesből) Számos erdőállomány vegetációjában megfigyelhetők még a homoki sztyepprét egy-egy képviselője. Ezen első generációs erdők letermelésével és az ezt követő megfelelő kezeléssel (legeltetés, inváziós fajok irtásával) nagyszerűen visszaállíthatók ezek az élőhelyek. KE-19: (fűzlápok, lápcserjések, üde cserjések védelme) Ezek már fás állományok, ugyanakkor vizesek is. Erdészeti szempontból kevésbé, természetvédelmi oldalról viszont annál inkább értékes élőhelyek. A vadállomány nagysága itt is problémát okoz (vaddisznó túrás és az ebből fakadó inváziós fajok erőteljes terjeszkedése). KE-21: (égerlápok és égerligetek fenntartása) A vízszint megőrzése és az eredeti fafajok megtartása lenne a legfontosabb előírás. KE-22: (természetes lombos erdők védelme) Viszonylag kevés területet érintenek ezek az élőhelyek. Az elsődleges cél a gyertyánostölgyesek megőrzése lenne, mely viszonylag erőteljesebb erdőgazdálkodást kívánna meg. Az inváziós fajok megállítása mellett a kíméletes erdőgazdálkodást kell előtérbe helyezni. KE-24: (fásítások, tájidegen faültetvények kezelése) Fekete fenyő, erdei fenyő, akácerdők találhatók ezeken a területeken. Ezek közül több is természetes élőhelyekkel határos. Ezen élőhelyek hosszú távon történő átalakítása, e mellet pedig az inváziós fajok megállítása a feladat. KE- 25: (tölgyesek rekonstrukciója) Ahol lehetőség nyílna rá, az egykori természetes tölgyesek rekonstrukciójára lenne szükség az erdészeti és természetvédelmi érdekek összeegyeztetésével, kísérletekkel, hosszú távú vizsgálatokkal. Ehhez az erdőgazdálkodás megfelelő módszereit, az inváziós fajok terjedésének megállítását, a vadállomány visszaszorítását kellene szorgalmazni, mindezeket pedig a megfelelő fajok ültetésével kell alátámasztani. Hozzászólások, az előírások véleményezése A Gyulaj Zrt. képviselője kifogásainak adott hangot egyrészről a fenntartási terv egyeztetési anyaga, illetve a fórummeghívó nem megfelelő kézbesítését illetően, másrészről pedig a tárgyalt szakmai anyag előírásainak nem kielégítő egyeztetését illetően. Kihangsúlyozta, hogy velük, akik erdőgazdálkodás szempontjából a legérintettebbek a területen, nem történt meg az érintett bevonás és az előzetes véleményeztetés. Amennyiben az előzetes konzultáció megtörtént volna, nem született volna meg a Tengelici-homokvidék Natura 2000 terület fenntartási terve ilyen formában, mely számára elfogadhatatlan; szakmailag megalapozatlan és helytelen megállapításokat valamint előírásokat tartalmaz. Az anyag olyan tételeket is megfogalmaz, melyeket lényegesen magasabb szintű jogszabály, maga a természetvédelmi törvény sem ír elő a gazdálkodó számára. Kezelési javaslatok terén gyökeres változtatásokat kér a terv írója a területhasználóktól. Tavaly készült el az a 10 éves erdőterv, mely a Gyulaj Zrt., illetve valamennyi erdőgazdálkodó gazdálkodásának alapját képezi. Ez az erdőterv a természetvédelmi

119

10. sz. melléklet szakhatósággal, a DDNPI kollégáival folyamatában egyeztetve készült el, a zöldhatóság aláírta az említett üzemtervet. A Gyulaj Zrt. képviselője szerint a tarvágás tilalma, melyet a fenntartási terv egyeztető anyaga tételesen tartalmaz, nem helytálló előírás. A hozzászóló szerint az akácosok, fenyvesek homoki gyeppé való visszaállítása egyrészről rendkívül küzdelmes, másrészről horribilis összegeket felemésztő feladat. A fő problémát az jelenti, hogy az erdészet még ezen egy előírás teljesítéséhez szükséges anyagi háttérrel sem rendelkezik, pedig a Natura 2000 program fenntartási terve ennél jóval többet kívánna meg tőlük. Hozzátette: még a nemzeti parki területeken lévő akácosok visszaalakítása sem cél. Az erdők gyepekké való visszaalakítása mindezen problémákon felül az erdőállományok és az erdővagyon csökkenését is felveti, melyhez a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. véleménye szerint nem fog hozzájárulni. Az ismert termőhelyi feltételek mellett illuzionista gondolat homoki tölgyeseket tervezni. A hozzászóló kifejtette a vadállomány etetésének és itatásának tilalmáról szóló előírással kapcsolatos nem tetszését. Sérelmét fejezte ki a disznóskert megszüntetését előíró javaslattal szemben is, hiszen a kert oktatási célokat szolgál jelenleg is, emellett pedig a vadászati hatóság érvényes működési engedélye alatt működik, ennek alapján a Gyulaj Zrt. a disznóskert megszüntetését nem tervezi. A kert létesítéséhez annak idején a működési feltételek ismeretében az erdészeti és természetvédelmi hatóság is engedélyét adta. Végül elmondta, hogy az akácosok és fenyvesek tölgyesekkel való felújítása rövid távon, kis munkabefektetéssel nem megoldható. A Gyulaj Zrt. képviselője összegezve elmondta, hogy véleménye szerint a terv készítői figyelmen kívül hagyták a realitást, az egyeztető anyag mind erdészeti szempontból, mind pedig jogi háttérrel nem alátámasztott. Majd kijelentette, hogy a Gyulaj Zrt. a hatályban lévő és érvényes erdészeti üzemterv alapján fogja végezni tevékenységeit, a fenntartási terv előírásait nem fogják figyelembe venni. Az előtte szólót kiegészítve a Gyulaj Zrt. másik képviselője kifejtette, hogy a vadlétszám csökkentését az erdészeti hatóság rendelheti el. Abban az esetben, ha az erdészeti hatóság mégis elrendelné az állomány gyérítést, a közel 7000 hektáros Natura 2000 területet, ami a Gyulaj Zrt. vagyonkezelésében van, nem érintené, hiszen a vadállomány számottevően nem ezen a területen mozog. Továbbá jelezte, hogy az erdészetnek nincs tudomása arról, hogy többszörös (ötszörös) vadállomány lenne az érintett területen. Kérdést intézett tehát a tervezőkhöz, hogy mire alapozva határozták meg a többszörös vadlétszámot? A vízháztartás változása, ezen belül csapadék mennyiségének csökkenése, eloszlása, az átlaghőmérséklet emelkedése és globálisan véve a klímaváltozás jelen van, az erdőgazdálkodókat alapjaiban érinti. Az erdészet képviselője ezért megjegyezte, hogy nem helyes az inváziós növények és a túráskár kérdéskörét ilyen szűken értelmezni, hiszen a klímaváltozáshoz hasonlóan ez is egy komplex probléma. Továbbá elmondta, hogy a vízháztartás nagy változásokon ment keresztül, melynek alátámasztása a Natura 2000 fenntartási tervekbe is szükséges lehet, a problémakört komplexitásában kell vizsgálni. A fenntartási terv egyeztető anyagából idézve, mely szerint a „a vadföldek elfogadhatatlan állapota…” hozzájárul a terület vízvesztéséhez és a gyomok elszaporodásához, kérdést intézett a jelenlévő szakemberek felé, hogy milyen lenne a megfelelő állapotú vadföld? A vadetetők és vaditatók kihelyezésének tilalmáról elmondta, hogy ezen korlátozás betartása esetén jelentősen megnövekedne a vadkár. Végezetül elmondta, hogy a Gyulaj Zrt. a vadászati szakhatóság utasításainak megfelelően, hosszú távon és éves tervekre alapozva gazdálkodik, mely utasítások kellő mértékben kontrolálják tevékenységeiket.

120

10. sz. melléklet A Vadex Zrt. képviselője megkapva a szót kifejtette, hogy azonosulni tud az előtte szólók erdőgazdálkodással kapcsolatos véleményével. A Vadex Zrt. helyzete annyival szerencsésebb, hogy az erdészeti üzemtervüket a KVM szakállamtitkára írta alá, mely által azt is elismerte, hogy az üzemterv által előírt szabályozások lefedik a Natura 2000 területekre vonatkozó előírásokat. A Vadex Zrt. szakemberének véleménye szerint a vadlétszám kérdését országosan kell kezelni. A probléma szinte kezelhetetlen, csak bekerítéssel lehet megóvni a területeket. A fenyvesek és akácosok tölgyesekké való átalakításáról kifejtette, hogy a tölgyesek telepítésének meghatározott termő igényei, az ilyen típusú munkálatoknak pedig komoly költségei vannak, melynek fejében nem bizonyos, mint például jelen esetben is, hogy a humuszos homok talaj alkalmas-e a felújításra. Az erre vonatkozó előírások véleménye szerint szakmailag megalapozatlanok. A fokozott talajelőkészítés témakörében elmondta, hogy az üzemterv szerint előírt gazdálkodási formákat kell követniük. Mindez nem jelenti azt, hogy a természetvédelem érdekeit figyelmen kívül hagynák, hiszen ahol lehet, ott hazai nyaras erdőtársulások jöjjenek létre. Ennek megfelelően az elmúlt években rengeteg pénzt fordítottak arra, hogy nyarasokat telepítsenek, mely egyben azt is jelenti, hogy megindult egyfajta szemléletváltás. Azonban megjegyezte, hogy talajelőkészítés nélkül erdészeti sikereket elérni ezen a területen nem lehet. A megfelelő előkészítő munkálatok hiányában kárba vész a munka. Abban az esetben, ha az akácosokat és fenyveseket fel akarjuk számolni, csereerdősítést kell biztosítani. Kérdés azonban, hogy ezt, illetve a letermelést követő kezelések milyen forrásokból valósulnak majd meg? Kételyeit fogalmazta meg tehát a Natura 2000 program anyagi forrásaival kapcsolatban, illetve kifogásolta, hogy állami cég lévén a meghatározott előírások betartásáért cserébe nem kaphatnak pénzügyi támogatást. A Gyulaj Zrt. képviselője természetközeli hozzáállásuknak hangot adva elmondta, hogy invazív fafajok irtására a nemzeti parkkal együttműködve élőhelyfejlesztési pályázatot adtak be. Ez is azt bizonyítja, hogy az erdészet nyitott minden racionálisan megvalósítható természetvédelmi érdekeket is szolgáló tevékenységek megvalósítására. A Vadex Zrt. szakembere a jogszabályi háttérre visszautalva megemlítette, hogy a fenntartási terv egyeztetési anyagát az időközben hatályba lépett erdőtörvény előírásainak megfelelően átdolgozni szükséges, illetve szó szerint idézte, miszerint állami cégek természetvédelmi kezelések által kiesett bevételeik miatt kártalanítási igényüket nem érvényesíthetik. A DDNPI képviselője az előtte szólókra reflektálva kifejtette, hogy a természetvédelmi szakértők által megfogalmazott céloknak hosszú távon kell eleget tenni. A területek valamennyi érintettjének együttműködésével kell elérni és megvalósítani a terveket, célokat, legyenek azok akár napi szintű célkitűzések. Mivel a pénzügyi háttér a legtöbb esetben nem tesz lehetővé nagy léptékű előrelépéseket, ezért egy-egy terület fejlődése nem látványos. A fenyvesek, akácosok átalakítása kapcsán elmondta, hogy ezeket a célokat is csupán hosszú távon lehet elérni. A nemzeti park is több akácos területtel rendelkezik, melyek felváltásához nem rendelkezik megfelelő háttérrel. Amennyiben például a probléma jogi háttere ezt lehetővé teszi majd, valószínűleg a nemzeti park lesz az első, aki eleget tesz ezeknek az előírásoknak. Amennyire lehet, a nemzeti park a helyi gazdálkodókkal együttműködve igyekszik őshonos fafajok telepítését előtérbe helyezni. A vadaskert helyzetéről további tárgyalások szükségesek. A nemzeti park a disznóskert megszüntetését támogatja, de mindenképpen a vadállomány csökkentésére lenne szükség, országos szinten. A legnagyobb természetvédelmi probléma az, hogy a vaddisznók

121

10. sz. melléklet vízkedvelő állatok lévén a legérzékenyebb vizes élőhelyekre koncentrálódnak és itt jelentős károkat okoznak. A vadlétszám csökkentésére kellene ösztönözni a gazdálkodókat. Mivel a Tengelici-homokvidék védett terület, ezért vadetető létrehozására a nemzeti park csak kivételes esetekben ad engedélyt. Ilyen például az, ha konkrét cél a vadak egy helyre való koncentrációja, a kilövés megkönnyítése érdekében. A Szent István Egyetem képviseletében a projekt szakmai vezetője az eddig elhangzottakra reagálva legelőször elnézést kért a Gyulaj Zrt. képviselőjétől a számára nem kielégítő egyeztetési munka miatt, majd emlékeztette a jelenlévőket, hogy a találkozás célja a tervezett előírásokat megvitatása, tehát az egyeztetés. A tanulmány, melyet az érintettek a kezükben tartanak, csupán egy tervváltozat, melyből nem fog jogszabály születni. Az előírások megfogalmazása szándékosan markáns természetvédelmi prioritások mentén történtek, kifejezetten azért, hogy a tervezők egy általuk helyesnek vélt természeti környezet képét alkothassák meg. A projektben résztvevő tervezők szerint ezek azok az előírások, melyek által olyan természeti állapot jöhet létre, mely csatlakoztatható aNatura 2000 hálózatba. Azonban ez nem jelenti azt, hogy változtatásokat nem igényelnek az előírások. A tervezői munkacsoport felkészült az érkező kritikákra, melyek továbbításra kerülnek majd. Természetes dolog, hogy az érdekek összeütköznek, a fórum célja éppen az, hogy ezeket az ellentétek feloldásra kerüljenek. Döntés kérdése, hogy minek lesz nagyobb prioritása, illetve a kitűzött célok megérik-e az áldozatokat. A Natura 2000 területek hálózata az országé, amely sorsában konszenzusra kell jutni. A KvVM képviselője hozzáfűzte, hogy a fenntartási tervek készítésének egyik és legfontosabb célja a kezelési javaslatok kidolgozása, támogatások potenciális elnyeréséhez. A legfontosabb az, hogy a fenntartási tervek alapul szolgáljanak egy lehetséges pénzügyi háttér megszerzéséhez, hiszen a Natura 2000 támogatást azokra a területekre lehet majd felvenni, ahol ezek a fenntartási tervek már létrejöttek. Bár jelenleg az állami cégek anyagi támogatásban nem részesülhetnek az előírások betartásáért, de ez még változhat. A gyepek, szántók támogatását követően elképzelhető, hogy állami erdőgazdálkodók is részesülhetnek majd kompenzációban. A gyakorlat minden területen más, és különböznek a gazdálkodási szándékok is. Az eddigi fórumok eredményeként 7-8 kezelési előírás már módosításra került és a változtatás lehetősége a további találkozókon is fenn áll. A Natura 2000 területekre vonatkozó kormányrendelet kimondja, hogy e területeket meg kell őrizni jelenlegi állapotukban. Ha változásokat ösztönzünk, akkor a jelenlegi állapotoknál csak jobb eredmény elérése lehet a cél. A KvVM képviselője kihangsúlyozta, hogy a Natura 2000 fenntartási tervek senkire nem lesznek kötelezők, a Natura támogatás alá lehet bejelentkezni. Az eddigi hiányosságokat pótolni szeretnék, az egyeztetésre a jövőben is lehetőség lesz. A Baranya megyei MgSzH Erdészeti Igazgatóság képviselője szerint téves megállapítást írtak le az egyeztető anyagban, miszerint termőhelyi változások nem történtek a Tengelicihomokvidéken. Véleménye szerint a talajvíz szintje jelentős mértékben lecsökkent, ami komoly termőhelyi változásokat idézett elő. A fenntartási terv egyeztetési anyagának szakmaiságára vonatkozó kritikáival egyetértett. Megjegyezte, hogy az egyeztetési anyagban leírtak téves megállapítást tettek a magántulajdonosok számát illetően, hiszen a térségben számos magánerdő gazdálkodó tevékenykedik. A kocsányos tölgy telepítésével kapcsolatban a feladatot teljesíthetetlennek ítéli meg, hiszen a Gyulaj Zrt. próbálkozásai ellenére is kudarcot vallott e témában.

122

10. sz. melléklet Továbbá megjegyezte, hogy az erdő átalakítások más növénytársulások felé, illetve a művelésiág váltás tetemes összegeket igényel. A támogatás mértékébe ezeket a költségeket is be kell építeni. Ez a probléma főleg a magángazdálkodók esetében igen jelentős lehet. A Vadex Zrt. szakembere megjegyezte, hogy a Natura 2000 program finanszírozási oldala nem biztosított. Ellentétben az erdészetek 10 éves üzemtervével, amelyben részleteiben látják a felmerülő költségeiket és bevételeiket is. A Natura 2000 területek fenntartási tervében ilyen rész nem szerepel, ez súlyos hiányosság. A KvVm képviselője kihangsúlyozta, hogy amennyiben a terv végleges változata elkészül, az érintetteknek, ha úgy ítélik meg, nem kell elfogadniuk. Az erdőtervek 10 évente változtathatók és komoly indok kell ahhoz, hogy időközben módosítás menjen végbe rajtuk. A Natura 2000 egy lehetőség-gyűjtemény. A Vadex Zrt. képviselője erre reagálva elmondta, hogy mivel a tulajdoni lapon bejegyzésre kerül az egyes területek Natura 2000 kijelölése, ezért értelmetlen erről tovább vitát folytatni. A területtulajdonosok és vagyonkezelők mindenképpen rosszul járnak, hiszen a kijelölésnek értékcsökkentő hatása van. A KvVm megbízottja folytatásként elmondta, hogy Magyarország 2004. évi csatlakozásával a Natura 2000 program beindítása országunk számára is kötelezővé vált, nem a Magyar Állam önkéntes döntéseként jöttek létre a Natura 2000 területek. A kijelölés sajnos nem a magyar szempontokat vette figyelembe, hanem a Közösség számára fontos fajok alapján dőlt el a kérdés, tehát ebben nem látja a KvVM felelősségét. Magyarország nem az egyetlen, aki egyeztetési problémákkal küzd, a tervek párhuzamba állítása külföldön is nagy gondot és feladatot jelent. Ezen felül sajnos az időkorlátok is siettették a munkát, a program jelentős késésekkel küzd. A SZIE projektvezetője ösztönzően hozzátette, hogy a szakmailag megalapozatlan előírások konkretizálására, tisztázására is lehetőség van a fórumon, a tervezők bármely szabályozás korrigálására nyitottak. Ezen felül pedig a program megfelelő finanszírozási formájának kialakítására is szívesen várják a felvetéseket. Az MTA ÖBKI tervező munkatársa felszólalásában elmondta, hogy sokféle szakma keveredett a fenntartási tervben, mindezen szakmáknak együttesen kellene megfeleltetni az előírásokat. Megjegyezte, hogy bár erdőgazdálkodói szemszögből az egyeztető anyag előírásai elfogadhatatlanok, de ökológiai aspektusból megállják a helyüket. A tervezői munka során arra törekedtek, hogy a kezelői érdekek a legkevésbé sérüljenek, viszont a rájuk is nehezedő kényszerek (a Natura 2000 koncepciója, vagyis a jelenlegi állapotok megőrzése) eredményezték az egyeztető anyagban olvasható előírások szigorúságát. Jelen probléma megoldásaként a hosszú távú, egy-egy terület kezelőivel együttműködő kísérleti, kutatói munkát szükséges szorgalmazni. A kezelőknek tehát kiemelten kellene részt vennie a tervezési munkában. A fenntartási terv társtervezője hangsúlyozta, hogy a Tengelici-homokvidék európai szinten értékes fajokkal rendelkezik, éppen ezért került kijelölésre. Ezzel az örökséggel úgy kell gazdálkodni, hogy az értékek ne csökkenjenek, mindezt pedig közös érdekként kell kezelni. A fenntartási tervek pont ezt célozzák meg. Mindettől nehéz elvonatkoztatni, ha a területhez gazdálkodás kötődik. Azonban a program támogatási hátteréről még nem lehet beszélni. Ezért

123

10. sz. melléklet a tervező arra kérte a meghívottakat, hogy az anyagi vonzatokat háttérbe szorítva alkossák meg együtt az egyeztető anyag minden szakmai oldalról helytálló változatát. A jelenlegi helyzet megállítására van szükség. A terület ugyanis folyamatosan romlik, mely negatív változásokat dokumentációk támasztják alá. A „jelenlegi állapot megőrzés” megfogalmazás nem pontos, hiszen a terület jelenleg fokozatosan romlik. A cél nem ennek a fokozatos romlásnak a folytatása, hanem a megállítása, illetve az élőhelyek javítása. Ehhez nélkülözhetetlenek ezek az előírások. A felvetett problémakörökre reagálva a tervező elmondta, hogy az akácosok átalakítására vonatkozó előírás csak bizonyos akácosokra, és nem valamennyire vonatkozik. Csak azokra a területekre értendő ez az előírás, ahol bizonyítottan tölgyesek voltak az akácerdő előtt. Emellett vannak olyan területek is, ahol tömegesen fordulnak elő tölgycsemeték. Számos területen lehetőség van az eredeti állapotok visszaállítására. A vadállomány országos szabályozásának kívánalmáról elmondta, hogy a jelenlegi lehetőségek között csak bizonyos területekre tudnak előírásokat hozni (mint jelen esetben a Tengelici-homokvidékre), az országos szabályozás nem az ő feladatuk. Az erdészetekkel együttműködve azonban el lehetne érni, hogy országos szinten változások következzenek be. A kaposvári egyetem kutatói tanulmányokban írták le a vadállomány változását az elmúlt 30 évben. Ezek a dokumentációk, valamint a terepi bejárások során tett megállapításokból következtettek a tervezők arra, hogy a vadállomány mértéke többszöröse a terület számára elviselhető létszámnak. A Tengelici-homokvidék erdősztyepp terület, éppen ezért, az új erdőtörvény jelentősen változtatott az erdők kategorizálásán, vagyis jelen esetben lehetőséget adott arra, hogy az erdősztyepp területeken az erdők záródása 30 %-ra csökkenjen, hiszen erdősztyepp területeken nem is várható el magasabb szintű erdősültség, erdőzáródás. Továbbá megjegyezte, hogy a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy bizonyos erdőtagokat tisztássá nyilvánítsanak. A jelenlévő erdész szakemberek a tervező ez utóbbi kijelentését megcáfolták, a törvény ilyen tevékenységre nem ad lehetőséget. Elmondták, hogy a fás legelő korlátozottabban tartozik a törvény hatálya alá. A tisztás az erdőművelést szolgáló egyéb terület. Ilyen kategóriát csak az üzemtervezéskor lehet megállapítani, de ha azt egy fakitermelés előzte meg, akkor ott már működik a felújítási kötelezettség. A kérdés további tisztázása szükséges. A nemzeti park képviselője erre a problémára példának hozta fel esetüket, amikor a cecei erdő művelési ágú területeiket Tolna megyei szántó területeikre szerették volna áthelyezni. A hatóságok erre nem adtak engedélyt. A Gyulaj Zrt. szakembere visszatérve a fenntartási terv általános véleményezésére elmondta, hogy az előírások minden típusú szakmaiságot nélkülöznek. Kifejtette, hogy a vadállomány csökkentésére már megtettek bizonyos lépéseket (vadak befogása). A vadászati területen vadállományra vonatkozó adatok vannak, melyek mindenki számára rendelkezésre állnak, vadnyomok alapján történő következtetésekre nincs szükség. Majd ismételten megjegyezte, hogy nem szabad minden negatív változás okára a vadak túlzott létszámát elkönyvelni. A vadak etetése és itatása kapcsán közölte, hogy a vadgazdálkodókra társadalmi nyomási is nehezedik e kérdésben. Sérelmét fejezte ki az egyeztetési anyagban tett előírások megfogalmazását illetően is.

124

10. sz. melléklet Végül kihangsúlyozta, hogy a Gyulaj Zrt. közös területi és irodai tervezéseket folytat a DDNPI munkatársaival, a két szervezet keresi a kompromisszumot. A Natura 2000 előírások és megfogalmazások azonban számára elfogadhatatlanok, szerinte kivitelezhetetlenek és megalapozatlanok. A KvVM munkatársa megjegyezte, hogy a vadállomány az 1996. évi erdőtörvény óta a nagyvadak tekintetében megduplázódott, ez tény. E probléma kezelésére kétség kívül törvényi változtatásokra lenne szükség. Az etetés, itatás kérdésében elmondta, hogy az etetőhelyek helyes megválasztásával a túlzott vadlétszám kivonható a különösen érzékeny és értékes területekről. Tehát az etetés helyét kell jól megválasztani, erre pénzügyi támogatás is igényelhető. Illetve megjegyezte, hogy a mostani tervváltozatot több szakma rostálta, sajnálatos módon az erdőgazdálkodásra és vadgazdálkodásra vonatkozó előírás csomag még alaposabb átdolgozásra vár, ezért a szakmai pontatlanságért elnézést kért. A Gyulaj Zrt. képviseletében megjelent harmadik erdészeti szakértő a termőhelyi változásokra hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint erre is legalább akkora hangsúlyt kellene fektetni, mint a vadgazdálkodási problémákra. Elmondta, hogy a talajvízszint drasztikus csökkenésének következménye az, hogy az egykori tölgyesek helyén ma akácosok vannak, hiszen ez az egyetlen fafaj, amely még elviseli ezt a vízhiányos közeget. A megjelent természetvédő szakember kihangsúlyozta, hogy a helyzet speciális, hiszen a területek nagy része ültetett állományokkal borított, valamint nagyon száraz, ráadásul nagyon kevés a csapadék. A vizes élőhely tehát igen elenyésző, pont ezeken a területeken koncentrálódnak a vadak. Ebből kifolyólag a természetvédelmi károk sokkal erőteljesebben jelennek meg. Természetvédelmi szempontból egy sokkal kisebb vaddisznó állomány is súlyos károkat okozna. A vadállomány mértékének meghatározása helyett egy lehetséges megoldásra kellene összpontosítani. Felhívta ezen felül a jelenlévők figyelmét arra, hogy a Gyulaj Zrt. a nemzeti parkkal együttműködve beadott egy KEOP pályázatot, amely az adventív fajok visszaszorításán kívül a Barát-erdő hosszú távú, egy tömbbe való bekerítését célozza meg. A pályázat sikeressége esetén az együttműködés fontosságára és sikerességére utaló, követendő példaként fog szerepelni e kezdeményezés a szakma számára. Végül kihangsúlyozta, hogy a találkozás célja a felmerülő problémák megoldása, koncentráljanak erre. A fenntartási terv tervezője elmondta, hogy a vadállomány károkozásának megítélése viszonylagos dolog. A jelenlegi természeti körülmények között a sokkal kisebb vadlétszám is súlyos gondot okozna, hiszen túrásuk által felerősítik az inváziós fajok terjedését, ezáltal megsokszorozódik károkozásuk. A jelenlévők megjegyezték, hogy az élőhely függvénye a vadlétszám megítélése. Hiába történik meg a vadállomány gyérítése, a következő évi szaporulat akkora lesz, amekkorát a terület el tud tartani. Ez szaporodási sajátosság, a terület bekerítésén kívül nem lehet mást tenni. A tervező erre megjegyezte, hogy bár az élőhely el tudja tartani ezt a mennyiségű vadat, de a Natura 2000 elvárásainak nem fogunk így eleget tenni. Az Gyulaj Zrt. erdésze hozzátette, hogy tavasztól őszig gazdasági okokból kifolyólag egyáltalán nem is etetnek.

125

10. sz. melléklet A tervező szakember folytatva gondolatmenetét elmondta, hogy az inváziós fajok terjedését mindenképpen meg kell akadályozni. Az etetők kialakítása csak az érzékeny területeken tiltott (mint például a Hardi-patak mentén lévő láprét szélén), ezt fontos elkülöníteni. A vízszintcsökkenés komplex probléma, hiányoznak az irányított megfigyelések. Ugyanígy szükség lenne a hosszú távú megfigyelésekre a csapadékviszonyok megítélését illetően is. A Gyulaj Zrt. képviselője elmondta, hogy a tölgyesekre vonatkozó kezelési egységekben nincs megfogalmazva a vízhiány. Konkrét vízvisszatartási eljárási javaslatokra lenne szükség. A tervező szakember kérdést intézett a jelenlévők felé, mely szerint egyetértenek-e azzal, hogy a vadlétszám magas ezen a területen és hogy ezen változtatni kell? Ha ezzel egyetértenek, akkor az már egy előrelépés lenne. Illetve megkérdezte: Mi az oka annak, hogy nincs erdészeti tudományos vizsgálat arra, hogy a tölgyesek felújítása lehetetlen? A Gyulaj Zrt. szakembere kérdéssel válaszolt a kérdésre: Van-e tudományos dokumentáció arra, hogy a tölgyeseket milyen módon lehet felújítani? Valamint megjegyezte, hogy a beadott KEOP pályázat pont a tölgyesek telepítésére is irányul. A tervező szakember a témára reagálva felajánlotta, hogy szívesen mutatna az erdészeknek olyan részeket, ahol nagy területen felújuló tölgyeseket látni. A vitázó felek megegyeztek abban, hogy egy közös terepbejárás keretében felkeresik ezeket a területeket. A természetvédelmi őr kiemelte: nagy problémát jelent, hogy a jogi szabályozás nincs összhangban az időjárási folyamatokkal. Azon is el kellene gondolkodni, hogy hosszú távon hogyan lehetne ezekre a kérdésekre választ kapni. A tervező kérdést intézett az erdőgazdálkodók felé, hogy milyen erdőtípust, illetve milyen fafajokból álló erdőket tudnának elképzelni a Tengelici- homokvidéken, amelyek az adott természeti körülmények között sikeresen felújíthatók és fenntarthatók lennének? Válaszként az erdészeti szakemberek a hazai nyár, szürke nyár, magyar kőris, molyhos tölgy fajokat és juhar fajtákból álló elegyeket említettek. A Vadex Zrt. képviselője azt javasolta, hogy kérjék ki az adatokat az MgSzH-tól arra vonatkozóan, hogy milyen társulások vannak illetve voltak jelen, és hogy mik az erdővédelmi előírások. Ezek alapján kellene gondolkodni, a vonatkozó tendenciákat figyelembe venni. A KvVM munkatársa arra kérte az erdészetek képviselőit, hogy alaposan tanulmányozzák át a kapott egyeztetési anyagot és véleményezzék az előírásokat minél részletesebben. Tegyék meg javaslataikat az egyes kezelési egységekre vonatkozóan. Az érdekük az, hogy támogatható és az érintettek által vállalható előírások szülessenek meg. Van fogadókészség az észrevételekre, és arra bíztatta a jelenlévőket, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. A projektvezető hozzátette, hogy a projekt finanszírozási oldala a földművelésügyi tárca kezében van, tehát az ügy bonyolultságával számolni kell, illetve azzal is, hogy az FVM-mel is terveznek fenntartási terveket készíteni. Ezek az FVM-nél induló tervezések azt célozzák majd meg, hogy megalapozottak legyenek a kifizetések. Pillanatnyilag nincs félretéve keret a

126

10. sz. melléklet Natura 2000 program finanszírozására, változtatni kell a tengelyek felosztásán ahhoz, hogy 2013-ig működő program legyen. A Baranya megyei Erdészeti Igazgatóság szakembere hozzátette: a lényeg, hogy az előírások használhatók és betarthatók legyenek. A Gyulaj Zrt. szakembere kifejtette, hogy rövid távon (30-40 éves időtávban) az akácosok problémáját félre kellene tenni, hiszen bármekkora támogatást is kapnak az erdészetek, a fenyvesek és akácosok átalakítását a meglévő feltételek mellett nem tudják teljesíteni. Viszont tudomásul kell venni, hogy az akácosok állékonyak lesznek. A fenyvesek 30-40 év múlva összedőlnek és ha nem fordítanak rá kellő figyelmet, akkor meg fog jelenni a helyükön például a bálványfa. A szakember azt javasolta, hogy azoknál az akácosoknál, amelyek a legértékesebb területeken (néhány százaléknyi területet tudnak bevállalni) vannak, az első letermelést követően kezdődjön meg a természetvédelmi kezelés, de az összes többi akácost félre kellene tenni arra az időre, amíg a fenyvesek problémáját meg nem oldják. A tervező hozzátette, hogy a fenyvesek aljnövényzete sokkal jobban megmaradt, mint az akácosoké. Ezért tehát támogatja az előtte felszólaló erdész szakember javaslatát: ha választani kell, akkor előbb fókuszáljanak a fenyvesekre, viszont az invazív fajok megállítására minden esetben nagy gondot kell fordítani. A fórum résztvevői tehát megegyeztek, hogy elsősorban a fenyvesek átalakítására kell koncentrálni. A Gyulaj Zrt. képviselője az egyeztetési anyagban alkalmazott szóhasználat változtatását kezdeményezte (tilos, kell, kötelező). Célszerű lenne a fenntartási tervet összevetni az érvényes erdészeti üzemtervvel. Mivel ajánlásról van szó, ezért először az anyagi forrást kellene megteremteni, majd ezt követően jöjjön a tervezés. A tervező javasolta: hagyják nyitva a választást a gazdának a fenyvesek és akácosok felújítását illetően. Felvetődött ezzel kapcsolatban a probléma, mely szerint fenyvesek és akácosok felújítására vonatkozó szabályozás (E25, E40, E39) egy ugyanazon előíráson belül történt megfogalmazásra. Ezen előírás kettéválasztására tettek javaslatot a jelenlévők. A Vadex Zrt. felhívta a figyelmet arra, hogy abban az esetben, ha az első év után nem lesz meg a kellő anyagi háttér és a következő években nem sikerül folytatni a kezelést, akkor hatóságok folyamatosan büntetni fogják a gazdálkodót. A projektvezető hozzátette, hogy a KvVM nem rendelkezik forrással a Natura 2000 programot illetően. További sorozatos egyeztetésekre lesz szükség nem csak az érintettekkel, de az illetékes minisztériumokkal is. Amint megnyílnak majd a finanszírozási csatornák, a program fázisai várhatóan markánsan megindulnak előre, és akkor újabb prioritási sorrendet kell majd megfogalmazni (lehetőség szerint közösen) hogy a lehetőségre álló pénzből mit lehetne elsődlegesen csinálni. A KvVM képviselője elmondta, hogy 2004-ben 7 milliárd forintot különítettek el a projekt megvalósítására, azonban különböző okok miatt az FVM úgy döntött, hogy ezt a pénzt másra kell fordítani. Jelenleg 600 millió forint van a Natura 2000 programra, mely összeg csak a

127

10. sz. melléklet tervezési feladatokra fordítódhat. A kijelölt 20 mintaterület egy-egy kezdő terv létrejöttét jelenti, melyek alapján elkészül majd a további körülbelül 500 Natura 2000 terület fenntartási terve. A finanszírozási alap megérkezéséig egy szakmailag helytálló területi palettával kell rendelkezni. A programcsomagok választhatók, mint azt már többször hangoztatták. Azonban az egyes programcsomagok bevállalását követően az érintett gazdálkodó csak akkor kapja meg a támogatást, ha az elvállalt előírásokat betartja. A terv tartama elvileg az EU költségvetését követné, vagy annak a dupláját (6 vagy 12 év). A Vadex Zrt. szakembere kérdést intézett a projekt képviselői felé, hogy mennyire lesz módosítható időközben a terv? Felülvizsgálható lesz-e? Ki módosíthatja az egyes előírásokat? A projektvezető válaszul elmondta, hogy a jelenlegi munka további folytatásának kimenetele még kétséges. Az is elképzelhető, hogy a tervezői munka befejeztével nem történik semmi. Normális esetben a tervek elkészültét követően folytatni kellene a munkát. Az igazi kérdés az, hogy ha megalakul a program, akkor az milyen egyeztetési feladatokat kíván majd. Az előírások módosítását a körülmények határozzák majd meg. Ökológiailag sem kivitelezhető, hogy egy adott körülmények között meghozott előírást megváltozott környezeti feltételek mellett betartsák. A program beindulásával egyidőben folyamatos monitorozást kell végezni. A Natura 2000 esetében hosszabb távon kell gondolkodni. Az 5 évet az AKG-nál is a finanszírozási periódus határozta meg és nem pedig a szakmai előírások. Külföldön már végzik a monitorozást és az a tapasztalat, hogy az 5 éves periódusok túl rövidek érdemleges eredmények meghozatalára. De alapvetően a folyamatos vizsgálatok határozzák meg, hogy mikor szükséges egy-egy előírás módosítása. A Gyulaj Zrt. szakembere megkérdezte: Honnan tudhatják, hogy az akár most vagy a későbbiekben megalkotott előírások nem fognak jogszabályi szintre emelkedni? Mi garantálja azt, hogy a jelenleg még csak ajánlásként megfogalmazott előírások néhány év múlva nem válnak kötelezővé a területhasználók számára? A projektvezető kifejtette: a jelenleg készülő anyagok csupán tervek, nincs abban a helyzetben, hogy ezek jogszabályi szintre emelkedjenek. A dokumentumok azért készülnek most el, hogy ha a jövőben jogszabály alkotására kerül sor, akkor legyen egy szakmai alap, amelyre építeni lehet. Megvalósítható tanulmányokra van tehát szükség. Ilyen tanulmányok nélkül nem valósulhatott volna meg az ÉTT (Érzékeny Természeti Területek) program sem. Az ÉTT tervezése során nem fenntartási tervek, hanem megvalósíthatósági tanulmányok készültek, amelyekre alapozva megszülettek az ÉTT-re vonatkozó jogszabályok. De fontos kiemelni, hogy nem a tanulmányban megfogalmazott előírások emelkedtek jogszabályi szintre, csupán arra épültek fel. Annak idején ezt mind a KvVM rendelte el, az FVM a fenntarthatósági tanulmányok elkészítésében nem vett részt. Az ÉTT-hez hasonló program kialakítása lenne a cél most is azzal a különbséggel, hogy a Natura 2000 program nemzetközi beágyazottsággal is rendelkezik, valamint a természetvédelmi prioritása is magasabb szinten áll. Az ÉTT ezen kívül kifejezetten olyan agrárterületeket vett célba, amelyek természeti szempontból is fontosak. A Natura 2000 esetében fel sem merült, hogy agrárterületek kerüljenek kijelölésre, a természeti értékek oldaláról indult ki a program. Ezeket a természetvédelmi prioritásokat véghez kell vinni, ennek pedig természetes velejárója a konfliktus a területhasználókkal.

128

10. sz. melléklet A moderátor a fórum végéhez érkezve feltette a kérdést a meghívottaknak, hogy az elhangzott javaslatok, észrevételek tervbe való beépítésén felül milyen további lépéseket gondolnának helyénvalónak? A Vadex Zrt. szerint az MgSzH igazgatóságot kellene felkeresni, ahonnan beszerezhetők az érvényben lévő erdészeti üzemtervek is. A fenntartási terveket szükséges lenne összevetni ezekkel az üzemtervekkel. A Gyulaj Zrt. emberei jelezték, hogy írásban is el fogják juttatni javaslataikat tételesen megnevezve, valamint jelezték, hogy a fórumon szerintük elhangzott legfontosabb megállapítások írásos lenyomatát is megküldik. A KvVM munkatársa végezetül a kommunikáció menetéről elmondta, hogy a fórumokra elsősorban a területeken gazdálkodókat hívják meg, de ezzel párhuzamosan a központi államigazgatási egységek területi szerveinek levélben küldik el az egyeztetési anyagot. A Tengelici-homokvidék területileg illetékes MgSzH-tól már megkapták az írásos véleményezést. Azonban a területi tapasztalatokat továbbra is a helyi gazdálkodók birtokolják, ezért a jelenlévők további együttműködését kérte. A javaslatok az FVM felé is továbbításra kerülnek. A moderátor végül megköszönte a meghívottaknak a részvételt és jelezte, hogy a megbeszélés eredménye átvezetésre kerül majd az egyeztetési anyag következő változatában, melyet újratárgyalásra az érintettek rendelkezésére fognak bocsátani, majd lezárta a találkozót.

129

10. sz. melléklet

130

10. sz. melléklet

131

10. sz. melléklet

132

11. sz. melléklet A NATURA 2000 területek fenntartási terv egyeztetési anyagára érkezett észrevételek a 275/2004. (X.8.) Korm.rend. szerinti véleményezői körből Kezel Vélemé ési nyegysé Véleményező szervezet azonosít g ó

Sorszám

Előírás/Téma

Natura 2000 terület

1.

Erdőtelepítés

Dél-balatoni berkek

KE2

Balatonföldvár Önkormányzata

/1

A terv nem veszi figyelembe a a hatályos 165/2008.(VIII.4), valamint a 79/2008.(IX.11.) Kt. határozattal módosított, 105/2005.(VI.23) határozattal jóváhagyott Településszerkezeti terv előírásait és a Halastó mellett két erdő ill. erdősítésre kijelölt területen nem támogatja az erdősítést.

2.

Egyéb, nem gazdálkodási előírás

Berhidai-löszvölgyek

-

MVH Veszprém Megyei Kirendeltség

/1

A terepmotorozás, quadozás felszámolására a fenntartási terv nem tesz javaslatota, amley jelentős terhelést jelent a területen. A mezi őrszolgálat bevonása és a lakosság tájékoztatása táblákkal megoldás lehet.

3.

Általános


-

MVH Veszprém Megyei Kirendeltség

/2

Az elaprózott kezelési egységekre való felosztás a gyakorlati megvalósíthatóságot megkérdőjelezi

4.

GY17, GY21, GY25


KE2, MVH Veszprém KE4 Megyei Kirendeltség

/3

A KE2 és KE4 kezelési egységek kötelező előírásai egymásnak ellentmondóak, hiszen míg a 4-es előírja a cserjék irtását, a 2-es éppen tiltja és az érintetlenség biztosítását követeli meg. A 4-es számú kezelési egységen belül a 2-es számú egységek „apró foltok”, és a kezelési egységek a gyakorlatban nehezen vagy egyáltalán nem lehatárolhatók.

5.

Általános

Dél-balatoni berkek

Dél-dunántúli /1 Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Kivonatos vélemény

Az érintett Natura 2000 területen nincs kezelésükben lévő vízfolyás.

Tervezői válasz

Megbízóval egyeztetett álláspont (ha szükséges)

Balatonföldvárat érintő Dél-balatoni berkek Natura 2000 terület nevezett része a fenntartási terv KE2 kezelési egységébe tartozik. Élőhelyet tekintve ez „állóvíz” és „nem zsombékoló magassásrét”. A hatályos településszerkezeti terv-ben foglalt erdősítésen túl további erdősítés nem támogatható. A fenntartási terv elsődlegesen kifizetéssel járó gazdálkodói előírásokat fogalmaz meg. A veszélyeztető tényező a tervezők körében is ismert, amelynek mérséklése jogszabályalkotási feladat. Az érintett nemzeti park tájékoztatása szerint tájékoztató táblák kihelyezése várható országosan a Natura 2000 területeken. A fenntartási terv alapvetően szakmai alátámasztóanyagként szolgál a majdani Natura 2000 kifizetési(kompenzációs) rendszer bevezetéséhez. A kezelési egységek jelenleg az élőhelyekhez illeszkednek, ez a későbbi egyeztetések folyamán átalakulhat olyan egységekké ami éppen a bevezetendő támogatási rendszert teszi alkalmassá a gyakorlati alkalmazásra. A KE-2 és KE-4 kezelési egységek között a galagonya-kökény cserjés élőhely tekintetében van átfedés. A KE-2 egységbe kerültek besorolásra azok a foltok, melyek megőrzése az élőhelyszerkezet heterogenitásának megőrzését biztosíthatja. A KE-4 egységben található cserjések nagyobb kiterjedésűek, a legeltetés felhagyásával jöttek létre, ezek területén a cserjeírtást, mint vállalható előírást tüntettük fel. A későbbiekben a jelenleg élőhelyfoltokhoz kötött előírások integrálva lesznek olyan területegységekbe (mepar blokk, hrsz), melyekhez a kifizetések köthetők. Ez az integrálás és az ennek során végrehajtott előírások közötti priorizálás meg fogja oldani az előírások jelenleg még néhol elaprózott módon történő területhez kötését." Választ nem igényel.

Kérdés: A fenntartási terv a hatályos településrendezési tervvel szemben az erdősítést ellenezheti-e?

?

L

-

L

-

L

-

L

L

133

III. NEGYEDÉVES JELENTÉS (2009. szeptember 15.) Tervezet

Recommend Documents