II. forduló – Táj-ék
MEGOLDÁSOK
1. Víz-tükör
Felfoghatatlanul sokat köszönhetünk nekik. Ivóvizet, élelmet, gazdag növény- és állatvilágot, védelmet, kikapcsolódási lehetőséget, energiát – és múltunk megannyi létező és legendás emlékét. A Kárpát-medence 15 kisebb-nagyobb folyója mutatkozik be furfangosan, mint a mese okos leánya: azaz mondanak is magukról valamit, meg nem is. Reméljük, hogy előveszitek a térképet, s a vizekről, valamint az azok folyása mentén található településekről írt információink segítségével kibogarásszátok a sok kék cérnácska közül a megfelelőt. Ha ez sikerült, párosítsátok a leírásokat a folyónevekkel!
1. Feketén-fehéren kijelenthetjük, hogy a víztározónál egybelocsáló két ág is ezen színekről kapta a nevét. Az ezekből egyesült folyó igen rövid élővíz, ám ahogy a sebes hegyi patakok vizét is megissza, nagy esésűvé zordul, s utolsó kilométerein már csak a legbátrabb vadvízi evezősök dacolnak sodrásában. A folyó menti építmények közül szívünkhöz legközelebb talán a Balassák, Thurzók, Pálffyak sasfészke, a pengevékony szirtre varázsolt vár áll. De sokat fohászkodott annak idején méteres falai közé záratván a kalocsai egyházmegye első embere, kérve az Urat, hogy magára maradott árvaságában segítse meg! A meredek völgyoldal fenyvesektől zöldell, alant ezüst iránytű kanyarog délnyugatnak. Odébb mesebeli fatemplom hívogat – a 14. századból ránk maradt gótikus építményt (hét másikkal) együtt a Világörökség részévé nyilvánították. Barátunkká vált folyónktól Szent Katalin áldásával búcsúzzunk, aki egyebek mellett a tanulók és a tanárok védőszentje is, s akinek temploma a folyóvölgy központi városában kereshető fel.
G) Árva (Fekete és Fehér-Árva, Árva vára, Turdossin – fatemplom, Alsókubin – Szent Katalin templom)
2. A „folyótól folyóig folyó folyó” meghatározás bepillantást enged a sík terület cseppet sem állandó vízrajzába. A regényes, romantikus képzetekkel övezett élővíz jelentős része ma többször szabályozott, csatornázott meder, melyet alsó szakaszán összekapcsoltak egy ősi vízfolyással. Bonyolult csatornahálózat részeként a folyó fontos feladata egyfelől a száraz területek vízellátásának biztosítása, másfelől a természetszerető ember gyönyörködtetése. Sárga vízitök lebeg a felszínen, a part menti nádcsomókon teknőcök sütkéreznek, poszáták, cinegék hangversenye andalít, s olykor megakad szemünk egy alkotmányon, melyet tán „óriás szúnyognak képzelné valaki, mely az öreg földnek vérit most szíja ki”. A terület egykor jellegzetes, ma már fokozottan védett madara ritkán kerülhet szemünk elé, ám az egyik folyó menti településen 3 méter magas szobrán megfigyelhetjük meg a címerállat peckes tartását. Lejjebb csorogva a nevezetes kőhíd szomszédságában 300 éves csárda épülete hívogat, majd halastavak tükre csillog. Egészen alkonyatig, amikor is a lámpás szerepét a háborítatlan csillagos ég végtelene veszi át.
J) Hortobágy-Berettyó (csatornahálózat, balmazújvárosi túzok, hortobágyi kőhíd, csárda, csillagoségpark)
3. Szédítő magasból, 1200 m magason álló sziklák közül locsogva indul kíváncsi útjára a kristálytiszta forrás, s hosszú vágtája végén engedelmesen simul a Nagy Folyó vizébe. Bár Őt is szabályozgatták, mintegy felén még mai is ősállapotúnak, helyenként vadvíz jellegűnek mondható – a nagy számú vízitúrázó örömére. A hajdanvolt halbőség ideje lejárt, de ponty, harcsa, domolykó, küsz itt is nevelődik. Homokpadok, vízbe dőlt fák, magas partfalak közt szalad, olykor elidőz a partjára épített nevezetességeken: előbb határszéli kisváros fölött tornyosuló pompás barokk templom, majd az első magyar miniszterelnökünket adó főúri família robosztus kastélya, torkolathoz közeledvén téglafalazatú, Árpád-kori templom két tornya tör az ég felé. A fehér füzesek, aranyvesszők alatt susogó folyó erejét hajdanán vízimalmok tucatjai lapátolták a maguk hasznára, napjainkban magyarországi szakaszán már csak öt vízierőművet forgat – köztük a millennium idején építettet, mely a mai napig működik. 4. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy láp. A nagy feketeségből elindult útjára egy kis erecske. Patakká növekedvén végigcsalinkázott a dombvidék halmai között, s egyáltalán nem szer-telenül bekéretőzött a szemhatáron lévő, hét dombra épített, hét rétre nyíló településre. Kósza kanyargása során eljutott a rómaiak által alapított városba, melyen hajdanán értékes kincset, az Északi-tenger dermedt könnyét szállították a birodalom szíve felé. Folyt, folydogált. Hamarosan annak a városnak határába ért, amelynek múzeumában kiállítás hirdeti nevét – nem méltatlanul, hiszen a gyűjtemény a folyó völgyében kialakult jelentős települések történelméről tanít. Ezután szíve szerint még odakanyarodott volna a dombtetőn kerekedő apró templom alá is, de hát nem lehet örökké kirándulni, így csak messziről pislogott felfelé, s beérte azzal, hogy harangszó alatt halkabban locsogott. Már nem sokat kellett futnia, hogy a nevének kezdőbetűjét teljesen kirajzolva elérje célját, a Föld egyik legszebb táját. Meséjének itt vége – hogy a következő pillanatban újra kezdődjön, míg világ a világ. 5. Forrása népdalkincsünkben is megörökíttetett, Bartók itt hallotta először és véste a fonográf viaszlemezére az ősi zsoltárdallamot, amibe most még csak bele sem foghatok, hiszen már első szavával kiénekelné nektek a megoldást. Csak tiszta forrásból merített a Mester, ez is az, mely hamar folyóvá csobog, s kaszálók, rétek között szalad a másik Mester által lelkünkbe írt település felé. A part magas dombjára épített kastély egyik épületében emlékkiállítás idézi fel Góg és Magóg fiának egyszeri és megismételhetetlen személyiségét. Az élővíz eztán már meredek sziklaszorosban tör előre, s cseppkőbarlangot is nyújt látnivalóként, melyből egy kiszabaduló patakocska három emeletnyi magasságból pompás vízesésként zúdul alá a hullámokba. A folyó egyre szélesedő völgyében eléri, s mesterséges mederben általszeli a nagyvárost, mely díszes hermában őrzi szent királyunk ereklyéjét, s útja végén ellustulva igyekszik végcélja felé. 6. Ez a folyam nemcsak a Kárpát-medence ütere, de egész Európáé. Csakhogy 2800 km tömény kultúrát nem lehet rejtjelezni. Akárhol fognánk bele, már az első információval megfejtjük a titkot. Elől, hátul fekete, és Dévénynél neki is szabad volt betörnie. Még kavicsa is édes nekünk, ám ha felőle „fúj a szél, szegény embert mindig ér”. Búvár Kundnak, Borus Demeternek, Tímár Mihálynak örök hírnevet hozott, s Wesselényi Miklóst is többen ismerik árvízi hajósként, mint az Akadémia tiszteletbeli tagjaként. Három királyi székhelyünk is települt partjára, s a törökkel vívott élethalálharcunk legdicsőbb és legpusztítóbb összecsapásának is szemtanúja volt. Lélegzetelállítóan szép kanyarjának nevet adott, nagylelkűen tűrte, hogy páráit, színeit megfessék, kék hullámain keringőzzenek. Forrásától deltájáig élőlények milliárdjaink ad életteret, miközben hátán már nem vízimalmok, hanem gigantikus erőművek lapátolnak. A teljességgel elképzelhetetlen dolgokra pedig már a 16. században is azt mondták: „Akkor lészen az, mikor a (…) visszafoly vagy elszárad.” Úgy adja az ég. 7. Majd 200 km távolságból szalad egymás felé a folyó havasokban felgyöngyöző kis és nagy ága, míg egyesül a sóbányájáról is nevezetes városnál. Mielőtt erős sodrása a síkvidékre érve lelassulna, egy szorosnál ismét erőre kap, mintha csak feszes díszlépésben tisztelegne a família legnagyobb alakja előtt, kinek széles vállai egy egész világ emelésének látszottak szánva, s aki a település kastélyában született és annak kriptájában temettetett el. A folyó árvízvédelmi okokból levágott kanyarjaiból kialakult holtágak (nevükkel ellentétben) eleven élővilága mellett két építmény is különösen kedves lelkünknek: az egyik kortalan szépsége, a másik pedig élő legendája miatt: 13. században rakott téglatemplom román kori szentélye, gótikus bejárata, a reformáció korából való festett mennyezete és hetyke huszártornya éppúgy nemzeti kincsünk, mint a 2015-ben a látogatóközpont részeként újraépített italmérés, ahol a Költő viaszfigurája mellett
B) Rába (vadvíz-vízitúra, szentgotthárdi templom, körmendi Batthyány-kastély, Árpás – templom)
A) Zala (Fekete-tó, Szalafő - hét dombra épített település, hétrétország, Zalalövő – római város, borostyánút mentén, Zalaegerszeg- Göcseji múzeum kiállítása, Kallósd-kerek templom, Z-alak)
K) Sebes-Körös (Körösfő, CsucsaAdy-kastély, Zichy-barlang, révi vízesés, Nagyvárad – Szent László ereklye
O) Duna
N) Szamos (Dés, Zsibó – Wesselényi Miklós kastélya, Csengersima református templom, Tunyogmatolcs – kurta kocsma, ártéri gyümölcsösök)
hörpinthetünk fel egy pohárral az aranyvirág kocsmárosné legjobbik borából. A torkolat környékén, ahol madárkapkodta-potyogtatta magokból sarjadt ártéri gyümölcsösökben szilva, körte, meggy, alma terem, búcsúzunk a szőke Tiszába elegyedő folyónkkal. 8. Szép nevű folyók találkozásából születik lassú, szelíd folyású vizünk. Önzetlenül kínálja magát nyugalmas evezésre, csöndes fürdőzésre, horgászásra – az utóbbi években olyannyira megtisztult, hogy szinte összes halfajunknak élőhelye, s igaz ez számos holtágára is. Ellocsog a hajdani földvár mellett, melyet honfoglaló eleink kőből, földből, homokból erődítettek 10-12 m magas védművé, s mely a vármegyének is nevet adott ezer éven át – majd egy gyengécske csecsemő szülőhelye alatt, akivel a fagyos márciusban hamar kellett a várkastélyból az átellenben álló templomba igyekezni, s megkeresztelni: nehogy pogányként haljon el az, akit aztán Emberré növekedése óta Nagyságos Fejedelemként tisztelnek hívei. Odább a folyóparti településen a földi nagyság mellett égi tünemény is született: itt kezdődik a szentté vált királylány nevét viselő zarándokút, s itt folytatja fél évezrede felvállalt küldetését a Kollégium, melynek szelleme másoké mellett Kossuth Lajos és Gárdonyi Géza személyiségét is formálta.
M) Bodrog (zempléni földvár, Borsi – Rákóczi szülőháza, Sárospatak – Erzsébet-út, Kollégium)
9. Pusztító és teremtő. Palóc Nílusnak is nevezik az (évente általában három alkalommal megjelenő) árvíz idején sok százszoros vízhozammal szétterülő folyót, melynek határában ősi állat-és növényvilág emlékeit őrzi a partvidék. Itt már határfolyóvá szigorodik; bal partján a bátrak közt első várossal, jobb partján a nevezetes faluval, amelynek templomtornyát a Szent Korona másolata ékesíti: annak emlékére, hogy az igazit 1304-ben egy éjen át a templom egyik falmélyedésében őrizték. A folyó ezen szakasza majd a torkolatig nemzeti parki védettséget élvez, fűz-és nyárkatonák őrködik partját, távolabb a tájat égerligetek, vizenyős rétek pettyegetik. Kedves pihenő- és találkahelye az erre vonuló madárcsapatoknak. Mielőtt nagy kanyarral délnek fordul, elbúcsúzik a Tinódi Lantos Sebestyén és Arany János által is megénekelt vár romjaitól, hogy belesimulva a nagy folyamba, eljuthasson a tengerhez Ő is.
E) Ipoly (szélsőséges vízhozam, Ipolytarnóc – őslénypark, Balassagyarmat, Ipolybalog, DINP, Drégely, Duna)
10. Hegyben ered. Hosszanti völgyben nyugatnak, majd délnek folyik. Miután áttörte a vulkáni hegyet, alföldre jut, s ott torkollik a nálánál nagyobb folyóba. Nevek és nevezetességek nélkül ennyi. Előbbiekkel nem szolgálhatunk, utóbbiakkal tán segíthetünk: partjára ma is mutatós királyválasztó bányaváros települt, mely néhány századon át igencsak kivágta a rezet! Lejjebb csodaszép reneszánsz belső udvart rejtő erődítmény magasodik, mely nagy csodának volt tanúja: egy fiúgyermek születésekor szivárvány szivárgott az égre, mely egyik szárával a már említett bányavárosra (hol a költő örökre elveszettnek hitt legszebb szerelmes verseit az utókor megtalálta), másikkal a távoli érseki székhelyre mutatott (hol legszebb férfikorában ágyúgolyó roncsolta teste keserves kínok közt kiszenvedett). Ahol folyónk a hegyek közül kiszabadulva termékeny, sík vidékre ér, a tájék legelső, Géza fejedelem nagylelkűségéből alapított, lenyűgöző szépségű bencés apátságának két tornya tör felfelé. A torkolattól szárnysuhantásnyira fekvő apró településen pedig még ódonabb, 12 különlegesen „hangolt” ülőfülkével kiképzett román kori körtemplom állja századok viharát.
D) Garam (Besztercebánya – rézbányászat, Zólyom – Balassi-vár, Garamszentbenedek - apátság, Bény körtemplom)
11. Az ország leghosszabb folyóvize két, színnel jelölt fő ág egybesimulásából született. Felső szakaszán a minden gyermek kedvenc szentje után elnevezett településre érve a neki szentelt gótikus templomban gyönyörködhetünk, majd egy brutális víztározón is áthaladva, vadregényes kőfalak között vág utat magunknak folyónk. A dühös sziklák csónakokat, tutajokat forgácsoltak szét hajdanán, igyekezzünk hát lejjebb, s a parton magasodó várromokat látva idézzük fel a nem is annyira félkegyelmű bolondnak meg a veszedelmes hírbe kevert úrnőnek emlékét. S ha idő múltán kénes szag facsarná orrotok, ne kutakodjatok elemózsiás táskátokban záptojások után: épp csak ahhoz a szigethez értünk, ahol egy mankóját eldobó gyógyult ember szoboralakja jelzi a messze földön híres gyógyfürdőt. 12. „Benne magunkra ismerünk, belőle mások is megismerhetnek minket” – összegezte Kodály Zoltán népdalaink hatását. Próbálkozzatok Ti is, melyik vizünk fakasztott ennyi dalt eleink szívéből! Lássuk csak: ennek a folyónak „magas a partja, nincs olyan legény, ki átugorja”. „Márványkőből van a feneke” és „zavaros a vize, nem tiszta, mert kiöntött a folyó a partjára: ha rávezetem kis pej lovam, nem issza”. „Mély a széle, de még mélyebb a közepe.” „Átalmenni rajta én nem merek, attól félek, hogy beleesek.” „Ha kiszárad, csak a sara marad”, valamint „szokása neki a befagyás, mint
C) Vág (Fekete és Fehér-Vág, Liptószentmiklós, sztrecsnói szoros, Pöstyén – gyógyfürdő, Beckó vára, csejtei vár)
I) Tisza
ahogy legénynek a szerető-elhagyás.” „Partján mandulafa virágzik, a virágja vízbe hull és elázik;” ugyanott „nem jó mélyen alunni, mert a folyó gyakran ki szokott csapni.” „Szélin van egy deszkacsárda, abba táncolt Kossuth katonája.” Azon túl „van egy juhász nyájastul: ott főzik a jó paprikást, meg is eszik kis vellával, fakalánnyal, bográcsbúl.” „Amikor lemegy a nap a maga járásán, sárgarigó szól a partján, sárgarigó meg a filemüle.” Nem csoda, hogy „ki a … vizét issza, vágyik annak szíve vissza.” 13. Magashegységből eredő, hazánkba érve természetvédelmi oltalom alatt álló síkvidéki folyóként kanyarog, alacsony vízállásnál még a rá jellemző kavicszátonyok is levegőhöz jutnak, az odafészkelő kis csér párok nagy örömére. Természeti értékeit élményszerű kiállítás tárja elénk a bemutatóközpontban, ahol légifelvételen azt is tanulmányozhatjuk, miképp vándorolt a meder az idők folyamán. A folyót kísérő nemzeti park területén szabadon bejárható árterek, csillagnárcisszal szőtt végeláthatatlan mező, üde rétek, kárókatonatelep hívogat: a túrákhoz csupán bakancs, hátizsák, abban térkép, elemózsia szükségeltetik – a vízre szállás (határfolyó lévén) már igényel némi hivatalos előkésztést is. Mielőtt elérnénk torkolatát, emlékezzünk meg a maga korában egyedülálló, 6 km hosszú fahídról, melyen át a pusztító török seregek Szigetvár alá vonultak, s melyet az ott hősi halált halt várvédő dédunokája hamvasztott pernyévé majd’ 100 esztendővel később. 14. Mint minden nagy folyó, a vasút elterjedéséig ez is fontos kereskedelmi út volt. A középkorban főként sót, a török uralom után emellett kővel és fával rakott tutajokat úsztattak hátán lefelé. A havasok lábánál hatalmas, bükköstől, fenyvesektől ölelt sziklaszék magasodik felette, melyet vulkán hagyott hátra egy nála nagyobb Isten számára. Lejjebb átfolyik, a szecessziós épületekkel ékes megyeszékhely területén, melyben a maga idejében egy lángelme a semmiből egy új, egy más világot teremtett. Majd a Tündérkert fejedelme akaratából alapított nagy hírű kollégium határába ér a folyó, melynek szellemisége indította útjára azt a diákját, aki „elszánt, kitartó hazafiságtól lelkesítve (…) bölcsőjét kereste a magyarnak.” A politikai határ felé közeledve a folyó történelmünk egyik legborzasztóbb eseményének helyet adó vár alá kerül, s innen útját már nemzeti parkok részeként folytatja. Vadregényes árterei, sekély medre, kényelmes és biztonságos fürdőhelyei, valamint ízületi megbetegedésekre javallott, egyedülálló összetételű gyógyiszapja léleknek-testnek felüdülést nyújtanak. 15. „Az Élet él és élni akar.” Folyónk nagyszüleitek gyermekkorában kivételes halgazdagsága miatt a Tisza halbölcsőjének számított. Az 1980-as évekre a mellé telepített vaskohók, papír-, gép- és üveggyárak brutális szennyezése miatt magyarországi szakaszán élettelen csatornává züllött. A drámai bevezető után bizakodásra okot adó tény, hogy az elmúlt évtizedben mind kémiai, mind ökológiai mutatói javultak, s ezt a visszatelepült félszáz halfaj is igazolja. Útjának első szakaszán magas hegyek közt szaladó sebes folyócska. Partján kisváros, mely úgy kucorog a völgyben, mint az „alamizsnakrajcár a koldus kalapjában” – így látjuk mi is a garabonciás költő szemével. No, azért krajcárnál többet mutat: reneszánsz őrtornyot, püspöki székesegyházat, bányászati múzeumot, s jótevőjének, a krasznahorkai vár angyalszívű úrnőjének gyönyörűséges márványszobrát. Délebbre a folyó csak egy hangos csobbanással kíván „adjistent” igazságos királyunk szoboralakjának, mely kezében kard helyett másféle vasat tart. Tovább szaladva trónfosztó országgyűlésnek helyet adó vár alá ér, s végül eggyé olvad a legmagyarabb folyóval.
F) Dráva (kavicszátony, bemutatóközpont, nemzeti park, határfolyó, eszéki híd)
H) Maros (sóúsztatás, Istenszéke, Marosvásárhely – Bolyai János, Nagyenyed – Kőrösi Csoma Sándor, Arad, Körös-Maros Nemzeti Park, makói gyógyiszap)
L) Sajó (Tisza halbölcsője, nehézipar, Rozsnyó – Andrássy Franciska, Sajógömör – kapás Mátyás, Ónod, Tisza)
2. Csúcstámadás „Mit nekem, te zordon Kárpátoknak / Fenyvesekkel vadregényes tája! / Tán csodállak, ámde nem szeretlek, / S képzetem hegyvölgyedet nem járja” – írta a meghitten szépséges alföldjét hevesen és feltétel nélkül imádó Petőfi, aki viszont ezzel a hozzáállással nem érne el sok pontot ebben a feladatban. A Csúcstámadásban 15 nevezetes hegység, hegy, domb fényképében gyönyörködhettek, ezeket kell összepárosítani a hozzájuk kapcsolódó szöveggel, valamint annak a vármegyének a címerével, amelynek területéhez az 1900-as évek elején a magaslat tartozott.
h) 1. Gerencséri utca, Végig piros rózsa. Szállj le kocsis az ülésről, Szakajts egyet róla.
N)
Le is szakajtottam, El is hervasztottam, Gerencséri lányok közül Egyet választottam.
Zobor Nyitra a) E)
2. A hegység gyönyörű testét roppant tájseb csúfítja el – egy évszázad alatt 7 millió köbméter követ bányásztak ki belőle –, ha vissza is térnének a szerzetesek a tövében emelt templomba, még az ő imáik sem tudnák azt a sebet begyógyítani.
Bél-kő Borsod
n)
J)
Fejér i)
Velencei-hegység
3. Valószerűtlennek tűnhet, mégis valóság, hogy a hegységnek ezen a részén a térképkészítés és az építészet közös igénye összetalálkozott a trieszti mólóval és a gránit rendíthetetlenségével.
H) 4. A hegy déli oldala kopár mészkő, mégis a Kárpátmedencében egyedüli élőhelye a tavasz már télen megjelenő hírnökének, mely növényke egy – a forgalomból már kivont – pénzérménken is megcsodálható. Szársomlyó Baranya I) f) 5. A térség legfontosabb vízfolyása fölött tornyosuló szikla látta a fegyelmezetten menetelő római légiókat, majd később a Szentföldre áhítozó zarándokok népes seregét is, s fényképek bizonyítják, hogy csúcsán legalább egy Árpádkori harcos bizonyosan állt. Pozsony o)
Dévény K)
Csík
Hargita Oltár kő
6. Ezen a tájon született, s Wass Albert reményét, a szélbe kiáltó emléktáblát is itt, a hegytetőn kapott a Hópárduc.
j)
M)
7. „Az orvostudomány legnagyobb csodája” – gondolta magában hitetlenkedve a neves orr-fülgégész professzor, amikor egy sikerrel kezelt betege segítségével megváltoztak a trianoni határok Magyarország javára: két színmagyar települést visszacsatoltak az anyaországhoz. Nógrád
Somoskő
m) C)
8. A Kárpátkanyar kőkapuja meghökkentő óriásokat növelt: fehér galambot, pletykáló vénasszonyokat, ördög ujjait.
Brassó k)
Csukás-hegység D)
9. A tudós a hegyen – melynek elhordták kalapját, meghagyták alapját – a róla elnevezett ingával végezte el 6 mérésből álló tereppróbáját, mely műszert azután a Föld leggazdagabb olajmezőinek felkutatására használták világszerte nagy sikerrel.
d)
Ság O)
Hunyad
Retyezát
Vas
10. Gleccserek által kialakított tájon járunk, megannyi tengerszem kéklik az égbe nyúló szirtek között: a hegység magyar elnevezése a meredélyein akrobatikusan és utolérhetetlenül gyorsan közlekedő négylábúak képét villantja fel előttünk.
g)
B)
11. Miután egy szerzetes egy áldott pillanatban angyalok lágy muzsikáját sejdítette a szél berzegelődésében, a remeteséget választva kiköltözött a hegy barlangjába, s derék csacsija segítségével onnan látta el útmutatásokkal, intelmekkel az őt felkeresőket. Hont l)
Szent Mihály hegy F)
12. A trianoni döntésben elorozott terület visszafoglalásával Magyarország legmagasabb hegycsúcsává vált az északkeleti határon őrködő kőtömb – előkelő helyét másfél évig, Észak-Erdély visszacsatolásáig őrizte.
13. Hetykén terpeszkedik a közelében napvilágra kapaszkodott vulkáni tanúhegyek között ez a sík vidékből alig hetven méter magasra nőtt mészkő dombocska, melyre kevésbé „magassága”, sokkal inkább 65 fokos dőlésszöge miatt raktak eleink kitartóan védett, mégis többször elfoglalt, felgyújtott, enyészni hagyott, napjainkra pompásan újjáépített várat.
Máramaros b)
Hóvár
G)
Sümeg Zala e)
L)
Abaúj-Torna
Szádelő-völgy
14. A hegy legendái közül az egyik – valóságalapot is tartalmazó – leírás elbeszéli, hogy a rettenetes ellenség elől menekülő királyunkat szeretett népe itt rejtegette, amiért 1242 után a négy község hálaajándékként királyi kiváltságban részesült.
c)
A)
Szepes
Lomnici csúcs
15. Saját erőből csak hegymászóként juthatunk fel a hegy csúcsára, ám, ha mi esetleg nem azok lennénk, az 1940 óta működő, lélegzetelállító látvánnyal „riogató” és gyönyörködtető függő drótkötélpálya kabinja mindnyájunkat fellibegtet a magasba.
3. Történelmi tájakon „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj” – írta Radnóti Miklós, az ő emlékéért is töltsük meg tartalommal a Kárpát-medence tájait. Népünk életének 15 jelentős eseményéről ejtünk szót a leírásokban. Olvassátok el azokat, s meglátjátok, az információmozaikok hipp-hopp összeállnak, s akkor már csak meg kell jelölnötök, melyik (néprajzi, földrajzi vagy közigazgatási) tájegységen található a település. Máramaros megyéből került a tudós ember az ország legtávolabbi szegletébe, ma szülőhelyének testvérvárosa az a település, ahol nevezetes munkáját készítette. A középkori Magyarország szétforgácsolásának tragikus évében tette közkinccsé alázattal alkotott, iniciálékkal és százegynéhány fametszettel ékesített könyvfordítását, melyben dúsgazdag anyanyelvünk által világosodik meg az Út, az Igazság és az Élet valódi mibenléte. Hol található a település, ahol a könyv elkészült? a) b) c) d)
Zempléni-hegység Rába-völgy (Sárvár, Sylvester János Újtestamentuma) Küküllő-mente Hajdúság
4. A hagyomány szerint a legelső királyné valódi öltésekkel hímezte az aranyszálakkal átszőtt ruhadarabot, s ennek nyomán a későbbieknek is, még a legutoljára megkoronázott Zita királynénak is kellett azon (a ceremónia részeként) legalább jelképesen néhány hímző mozdulatot tenni. A magyar állam jelképévé vált, eredetileg egyházi szertartások méltó megjelenítéséhez szükséges ünnepi viseletet István és Gizella adományozták egy templomnak – fogadalmi ajándékképp a németek felett aratott győzelemért. Hol található a település, melynek temploma ezzel a tárggyal gazdagodott? a) Dunakanyar b) Balaton-felvidék
c) Pozsonyi-medence d) Fejér megye (Fehérvár, Bazilika, Koronázási palást) 5. Majd’ fél évszázadon át élt a kisnemesi udvarház falai között. Ez idő alatt birtokain gazdálkodott, s az 1200 holdas gazdaság megfelelő anyagi hátteret biztosított ahhoz, hogy a megyeházán csak felelősséggel, de fizetéssel nem járó tisztségeket töltsön be. Bár sosem vitt asszonyt a házhoz, mégsem élt teljesen magányosan, hisz otthonában gyakran tanácskozott elv-társaival, kik közül később – vele együtt – többen az első magyar felelős minisztérium tagjai lettek. Élete utolsó harmadában már másutt élt, de az emlékmúzeumként működő kúria máig őrzi azt kényelmes, füles fotelt, melyben történelmünk egyik legnagyobb államférfiúja örökre elszenderedett. Hol található a település, amelyben az említett udvarház áll? a) b) c) d)
Fertőtáj Zalai-dombság (Kehidakustány, Deák Ferenc) Tokaj-Hegyalja Szilágyság
6. A szerencse a hagyomány szerint két gyíkocska képében kopogtatott, s tette a várost valószínűtlenül gazdaggá a középkorban. A balszerencse pedig a Rákócziszabadságharc végjátékának idején. Aki nem tudott „gyorsan, messze, soká” menekülni és távol maradni az országban dühöngő csomától, azokat szó szerint megtizedelte a járvány. A megmaradottak hálájuk és megkönnyebbülésük jeléül szobrot faragtattak a Szentháromság tiszteletére, amit később egy szentek alakjaival körülbástyázott, még díszesebbre cseréltek. Hol található ez a település? a) b) c) d)
Erdélyi-érchegység Máramaros Körmöci-hegység Selmeci-hegység (Selmecbánya)
7. Születésének helyszíne és pontos ideje nem ismert: mintha tényleg a mitológiai Herkules testesült volna meg a sokfelől fenyegetett Magyarországon, hogy rendíthetetlenül szolgálja hazáját és királyát. Leghíresebb csatájában jobbjával és baljával is kardot ragadva, oroszlánként harcolt. A vajdával egyesült serege legyőzte és majd egy szálig levágta a környéket felperzselő, legyilkoló, kifosztó, nők és gyermekek sokaságát rabláncra fűző, már hazafelé készülődő ellenséget. Uradalma, melyet hőstetteiért kapott a királytól, gazdagon részesült a zsákmányból: a várat, s a település két templomépületét is megújítatta – idő múltán földi maradványait is ezek egyikében helyezték örök nyugalomra.
Hol található a nevezetes ütközet helyszíne? a) b) c) d)
Királyföld (Kenyérmező, Kinizsi Pál) Királyerdő Sajó-völgy Balaton-felvidék
8. A helyszín és a résztvevők ugyanazok, a célok másfélék voltak a két kongresszus alkalmával. Mégiscsak eltelt az események között hetedfélszáz és még hat esztendő. Az elsőn a felek pompás lakomán vettek részt, majd a házigazda kibékítette egymással két vendégét, s kölcsönös gazdasági segítség reményében megállapodtak, hogy egy mindnyájuk számára költségkímélő szállítmányozási vonalat alakítanak ki és részesítenek előnyben. A későbbi eseményen a közös gazdasági előrehaladás vágya mellett már hangsúlyosan szerepelt a népuralom védelme és a nyugati államszövetségbe való bekerülés előmozdítása is; majd a felek pompás lakomán vettek részt. Hol található a település, ahol lezajlott a két esemény? a) b) c) d)
Pesti-síkság Hetés Dunakanyar (Visegrád, Királytalálkozó és Visegrádi Négyek) Vasi-Hegyhát
9. Amerre járt, imája nyomán víz fakadt a földből, sziklafal nyílott meg, sírja mellett vakok, sánták, bélpoklosok gyógyultak meg. Két nappal neve napja előtt végső nyughelye fölött fénylő csillag mutatkozott, s az égi jelenés megerősítette a helyszínen tartózkodó, a szentté avatási eljárást folytató pápai küldötteket arról, hogy a székesegyházban nem mindennapi halott teste nyugszik. Hol található a település, amelyben a csillagmegjelenés történt? a) b) c) d)
Gömör megye Szerémség Bácska Partium (Bihar megye, Nagyvárad, Szent László)
10. Nem meghalni mentek oda, hanem áldozatot hozni. A szabadságharc végnapjaiban ötvenszeres túlerővel szemben vetette meg lábát a természet alakította átjáróban a székely hadsereg maradéka, utolsó csepp vérig védve szülőföldjüket. Sorsukat mégsem a hadi fölény, hanem aljas árulás teljesítette be. Emléküket élteti a hegytetőn emelt, faragott kőtömb, s az azzal átellenben, a hősök poraiból sarjadt, egyre növekvő kopjafa erdő. Az odaúthoz nem kell GPS: ott kell keresni, ahol az erdők zöldebbek talán, mint
máshol, s hol a fenyők olyan mélyen kapaszkodnak a vén földbe, kitépni vihar sem tudja másképpen, csak kettétörve. Hol található az emlékhely? a) b) c) d)
Hargita megye (Csíki-havasok, Nyerges-tető) Réz-hegység Sáros megye Retyezát
11. Te mit tennél, ha gimnáziumi osztálytársad padláson talált régi könyvekkel dobálózna a tanteremben? Amíg a lehetőségeken merengsz, elárulom, hogy valahol, valaki ezen könyvek közül kezébe kapott egyet, elvonult a hátsó padba, s beleolvasott: zernyw: lejjebb futtatta a szemét: payzual, megint próbálkozott: yob labat – ilyen és ehhez hasonló szavakat talált, melyek hangzása ismerősnek tűnt, de a szöveg értelme nem világosodott meg előtte. Jó érzékkel cserét ajánlott a „tulajdonosnak” – hogy ő mit adott (mint később kiderült, egyik legbecsesebb magyar nyelvemlékünkért), nem tudjuk, talán egy ólomkatonát, vagy akár kettőt. Később a magyar állam vásárolta meg a kincset, s nevezte el tiszteletből nagy írónkról, születésének 100. évfordulóján. Hol található a település, ahol a csere megtörtént? a) b) c) d)
Zselic Kisalföld Zobor-vidék (Nyitra, Jókai-kódex) Matyóföld
12. Soha, sehol, senkinek nem beszélhettek arról, hogy hol, milyen körülmények közt tartották őket fogva és miért. Ez utóbbiról nekik maguknak sem volt tudomásuk, bírósági ítélet nélkül hurcoltattak el. A láger szögesdrót kerítését, az őrtornyokat, az istállónak is gyalázatos barakkokat, a kínzásaiknak helyet adó büntetőépületet a rabok emelték a valamikori birkalegelő területén. Napi 10-12 órában követ fejtettek a közeli bányában: megfelelő eszközök, ruházat nélkül, folyamatosan éhezve, testi és lelki terror közepette. Gyári munkás, katonatiszt, földműves, meteorológus, korábbi gyártulajdonos – jelentős részük hadifogságból való szabadulás után közvetlenül került a lágerbe. Három év alatt egyetlenegy ember tudott sikeresen megszökni, ő tájékoztatta Európát a közepén folyó gyalázatról. Hol található az egykori lágert bemutató emlékpark? a) b) c) d)
Mátra (Recsk, Nemzeti Emlékpark) Fogarasi-havasok Eszéki-sík Tatai-medence
13. Alig hihető, halálát mekkora gyász követte szerte Európában. Mintha mindenki saját árvaságát fájlalta volna. A távoli országok halotti énekekkel, szentmisékkel és körmenetekkel búcsúztatták el a kiváló férfiút. A serdülőkora óta portyákon, hadjáratokon, vadászatokon edzett főúr életét nem fegyver, hanem egy eszét vesztett vad oltotta ki. Vagy mégsem? A haláleset majd’ négyszáz esztendeje történt, azóta él a hivatalos álláspont mellett a fertelmes gyanú, hogy a királyi méltóságra is alkalmas, a nagy két császár birodalmi közt vergődő nemzet függetlenségéért harcoló géniusz merénylet áldozatává vált. Holttestét a közelben fekvő birtokának kolostora melletti családi kriptában temették el. Hol található a gyászos emlékű erdő, s a település? a) b) c) d)
Rába-völgy Muraköz (Szentilona, Zrínyi Miklós) Bihar Csepel-sziget
14. Mindennapos eset, hogy a fiútestvérek rivalizálnak egymással. Egyik okosabb, másik erősebb – de mi történik, ha az egyik mindenben a legelső, az ország feje lesz, s bár hatalmát nagyrészt testvérének köszönheti, mégis (vagy inkább: éppen azért) befészkel szívébe az irigység és a félelem? Nos, találkozóra hívja öccsét, s megmutatván neki az uralkodás két jelképét, választásra biztatja őt. Ugye, ismeritek a történet végét? A hű szolgája által kitanított testvér a kardért nyúlt – bizonyítandó, hogy nem tör bátyja hatalmára. S az a kard idő múltán megvillant, s elűzte a trónról hálátlan testvért. Hol található a település, ahol a találkozás megtörtént? a) b) c) d)
Közép-Tiszavidék (Tiszavárkony, korona és kard legendája) Csallóköz Szerémség Budai-hegység
15. Meghalt a király, éljen a király! A bátyja hirtelen halála után trónra került uralkodó és Magyarország kapcsolatát nem terhelték az elmúlt évek személyes indulatai, melyeket győztes és vesztes csaták, pártütés és királyhűség gerjesztettek-lohasztottak. Mihamarabb le akarta zárni a háborúskodást, hiszen birodalma másik felében is hadat viselt. Ajánlatát nagyvonalúnak is nevezhetjük, ha figyelembe vesszük, hogy mind a parasztok, mind a nemesek belefáradtak az évtizedes hadiállapotba, a katonai táborok létszáma a kiábrándultság és az országban taroló pestis miatt folyamatosan csökkent, s a korábban meghódított területek többsége ellenség kezére került. Hűségeskü fejében a felkelőknek büntetlenséget, elkobzott birtokaik visszajuttatását, Luther és Kálvin követőinek szabad vallásgyakorlatot ígért. Hol írták alá az erről az ajánlatról szóló szerződést?
a) b) c) d)
Hajdúság Kiskunság Szatmári-síkság (Rákóczi-szabadságharc, szatmári béke) Nyitra-vidék
16. Káprázatos lehetett a töröktől szerzett hadizsákmány, ha az Istennek tett fogadalom teljesítéseképp a győztes nagyúr abból két templomot is emeltetett. Minthogy e főúri családnak a sárkányokkal a messzi múltban meggyűlt a baja, nem véletlen, hogy az építmények közül az egyiket, a família temetkező helyeként is szolgáló gótikus remekművet a Sárkányölő tiszteletére szentelték fel. A sokszögű szentéllyel lezárt, egyetlen hatalmas teremből álló karcsú templomhajó látványát könnyed hálóboltozat teszi felejthetetlenül széppé – és fájóvá, ha arra gondolunk, mennyi hasonló érték veszhetett oda Mohács után. Hol található a település, ahol a templomok állnak? a) b) c) d)
Alpokalja Nyírség (Nyírbátor, Szent György-templom) Nagykunság Szepesség
17. Vajon mi járhatott az egyházmegye első püspökének fejében, amikor újonnan emelt palotája földszinti termében meg-megállva tekintetét a korhely Dionüszoszra s a szépséges Vénuszra emelte? Istentársaikkal együtt őket is felfesttette a nyári hűsölőként használt Sala Terrena mennyezetére, s mivel a székesegyház építése során a három főalak, Junó, Jupiter és Minerva szobortorzója, oltárkő és mozaiktöredékek is előkerültek a föld alól, a nagy műveltségű egyházfő e méltó környezetben rögvest meg is alapította Magyarország első régészeti múzeumát. A ragyogó barokk épület vendége volt mások mellett IV. Károly magyar király és II. János Pál pápa is. Hol található a város, melyben a palota áll? a) b) c) d)
Alpokalja (Szombathely, Püspöki palota) Solti-síkság Belső-Somogy Bánát
