A Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.3. „Út a munka világába” elnevezésű program (továbbiakban: TÁMOP 1.1.3. program) keretében nyújtott
HELYKÖZI UTAZÁS TÁMOGATÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI1 (Munkaadó részére) I. A támogatás alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések különösen: – – – – – – – – – – – –
– – – –
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.), a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból a foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szóló 6/1996. (VII. 12.) MüM rendelet, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK rendelet (EK rendelet), az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV.19.) Korm. rendelet, az Állami Foglalkozatási Szolgálatról szóló 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény (Ket.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.), a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), az általános forgalmi adóról 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) a személyi jövedelemadóról1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.), a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (továbbiakban: Knyt.), a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.3. konstrukció: „Út a munka világába”keretében nyújtható támogatásokról szóló 358/2009. (XII.30.) Korm.rendelet, a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.2. konstrukció: „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért”, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív program 1. prioritás 1.1.1. konstrukció: „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” keretében nyújtható támogatásokról szóló 132/2009. (VI.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TÁMOP rendelet), a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V.12.) Korm. rendelet, 39/2010 (II. 26.) a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásról szóló a 39/1998. (III.4.) Korm. rendelet, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.), az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet
II. A munkaadó kötelezettségei A munkaadó vállalja, hogy a) a regionális munkaügyi központ (a továbbiakban: munkaügyi központ), továbbá az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Operatív 1
Érvényes 2009. október 1-jétől visszavonásig
b) c) d) e)
Programok Irányító Hatósága, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, a Magyar Államkincstár, a Társadalmi Megújulás Operatív Programot felügyelő minisztérium ellenőrzési szervezete, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, Pénzügyminisztérium Kifizető Hatóság, az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék képviselőjének ellenőrzésekor az ahhoz szükséges iratokat és adatokat haladéktalanul rendelkezésre bocsátja; bankszámla számának megváltozásáról a munkaügyi központot haladéktalanul tájékoztatja; a tulajdonos (munkaadó) változást a munkaügyi központnak késedelem nélkül bejelenti; haladéktalanul bejelenti, ha a támogatást megalapozó körülményeiben változás következik be. a támogatás lejárta után - a Munkaügyi Központ megkeresésére - a támogatási eszköz hatékonyságának a vizsgálatához információt szolgáltat;
A munkaadó kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása keletkezik, a határidő lejártától, amennyiben szervezetét felszámolási eljárás alá vonták, a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől, valamint a csődeljárás, végelszámolás, adósságrendezési eljárás megkezdésétől számított 10 munkanapon belül írásban tájékoztatja a munkaügyi központot. A munkaadó tudomásul veszi, hogy a) a helyközi utazás támogatása a 39/1998. (III.4.) Korm. rendelet 5/A. § (1) bekezdése alapján, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Az EK rendeletben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a támogatást kérő költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság, amennyiben az általa végzett támogatott tevékenység nem minősül gazdasági tevékenységnek. A támogatott köteles a „de minimis” támogatással kapcsolatos adatokat elkülönítetten nyilvántartani, és a támogatásra vonatkozó dokumentumait a támogatás megítélésének időpontjától számított 10 évig megőrizni, valamint ezen időtartam alatt a támogatásról az állami és uniós szervek számára adatot szolgáltatni, illetve a támogatással kapcsolatos dokumentumokat bemutatni. b) a támogatást csak a munkaerőigény bejelentésére kiközvetített, a TÁMOP 1.1.3. program által előírt feltételeknek megfelelő álláskeresőkre veheti igénybe; c) amennyiben a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig az esedékes havi támogatási igényét nem adja le, vagy hiányosan adja le, legkésőbb az eredetileg esedékes elszámolási határidő leteltét követő hónapban esedékes elszámolással egyidejűleg még megteheti. E határidő elmulasztása jogvesztő, az adott hónapra nem igényelt támogatás kifizetése megtagadásra kerül, erről a munkaügyi központ írásban értesíti a munkaadót; d) a támogatással foglalkoztatott álláskereső előrelátható tartós távolléte és a munkaviszony megszűnésének esetén a kieső személy nem pótolható. III. A Munkaügyi Központ megszünteti a támogatás folyósítását 1. A támogatással érintett munkavállaló munkaviszonyának megszűnése esetén. 2. A támogatással érintett személy előre látható tartós távolléte esetén. 3. A munkaadó csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás, illetve adósságrendezési eljárás alatt áll. 4. A köztartozás megfizetését a támogatási időszak lejártát követő utolsó elszámolási
határidő leteltéig nem igazolja, illetve az adóhatóság határozatát az engedélyezett fizetési halasztásról vagy részletfizetésről nem csatolja. IV. A hatósági szerződés megszegésének következményei: 1. A Munkaadó tudomásul veszi, hogy a hatósági szerződés aláírásával saját szerződésszegése esetére aláveti magát a szerződésszegés jogkövetkezményeinek. [ Ket. 76. § (3) bekezdés ] 2. A hatósági szerződésben foglaltak megszegése esetén a Munkaügyi Központ megszünteti a támogatás folyósítását és a már kifizetett jogalap nélküli támogatást, a kötelezettségszegés időpontjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig a Ket. 138. § (3) bekezdése szerint kiszámított késedelmi pótlékkal növelt összegben visszaköveteli különösen, ha a) a Munkaadó a jogszabályi követelményeknek meg nem felelő munkavállaló után igényelte a támogatást, b) a Munkaadó a felvett támogatás teljes összegét nem a munkavállaló munkába járásának munkaadót terhelő részének fedezetére használta fel, d) egyéb okból jogalap nélküli kifizetés történt, és a támogatás felvétele teljes egészében jogalap nélküli, e) megállapítást nyer, hogy a Munkaadónak a támogatott munkavállaló alkalmazását megelőzően benyújtott támogatási kérelemben, illetve mellékleteiben valótlan adatot szolgáltatott, és a valós adatszolgáltatás esetén a támogatás nem nyújtható. f) a támogatás – jogszabályban meghatározott feltételek hiányában – nem lett volna megállapítható; g) a munkaadó a hatósági szerződésben foglaltak ellenőrzését lehetetlenné teszi, vagy nagymértékben akadályozza. 3. A Munkaügyi Központ a felvett támogatást az alábbiakban meghatározottak szerint arányosan vagy az adott időszakra vonatkozóan követeli vissza, a kötelezettségszegés időpontjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig a Ket. 138.§ (3) bekezdése szerint kiszámított késedelmi pótlékkal növelt összegben különösen, ha a) a támogatással foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyának megszűnését nem, vagy csak késedelmesen közli a Munkaügyi Központ felé, b) a támogatást megalapozó körülmények változását nem, vagy csak késedelmesen jelzi (lakóhely, székhely/telephely változás), c) a Munkaadó olyan időtartamra igényelt és kapott támogatást, amelyre utazási költségfizetési kötelezettség nem terheli, vagy a támogatást nem fizeti meg a munkavállalónak, illetve az engedélyezett mértéket meghaladóan történt a támogatás kifizetése, d) egyéb okból jogalap nélküli kifizetés történt, a támogatást az adott időszakra vonatkozóan kell visszafizetni 4. A munkaadó tudomásul veszi, hogy amennyiben a támogatást a munkaügyi központ érdekkörében felmerült okból jogalap nélkül vette fel, akkor azt a felróhatóság, illetve kötelezettségszegés vizsgálata nélkül, az erre irányuló felszólítást követően – az abban megjelölt határidőben - köteles a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprész számlájára visszafizetni.
5. Amennyiben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény alapján a kérelem mellékletében tett nyilatkozata valótlan, a törvény szerinti érintettség, illetve összeférhetetlenség fennáll, a támogatás iránti kérelem érvénytelenségét és az ezen alapuló döntés, nevezetesen a támogatásról szóló hatósági szerződés semmisségét a Támogató határozatban megállapítja, a folyósított támogatást a Támogatott egy összegben, a folyósítás és a visszafizetés időpontja közötti időszakra eső, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott késedelmi pótlékkal növelt összegben köteles visszatéríteni, feltéve, hogy a szerződés megkötése óta a pályázatban/kérelemben foglaltak még nem valósultak meg illetve a döntéshozatal óta még nem telt el 6 hónap. 6. A Munkaügyi Központ – a köztartozás megfizetéséig – felfüggeszti a támogatás folyósítását, ha a Munkaadónak lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása keletkezik. Amennyiben a munkaadó az utolsó elszámolási határnapig nem igazolja a köztartozás megfizetését, vagy az adóhatóság határozatát az engedélyezett fizetési halasztásról vagy részletfizetésről nem csatolja, vagy a köztartozásmentes adózók nyilvántartásában nem szerepel, a támogatás igénybe nem vett része utólag nem igényelhető és nem folyósítható. 7. A felek tudomásul veszik, hogy ha a hatósági szerződésben foglaltakat a Munkaügyi Központ nem teljesíti, az ügyfél a teljesítésre irányuló felhívás eredménytelensége esetén a szerződésszegés tudomására jutásától számított harminc napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat. [ Ket. 77. § (3) bekezdés ] V. Egyéb feltételek, kötelezettségek, kikötések: 1. A felek tudomásul veszik, hogy a hatósági szerződést az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Operatív Programok Irányító Hatósága, a Regionális Munkaügyi Központ, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, a Magyar Államkincstár, a Társadalmi Megújulás Operatív Programot felügyelő minisztérium ellenőrzési szervezete, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, Pénzügyminisztérium Kifizető Hatóság, az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék is jogosult ellenőrizni. A támogatott (munkaadó) – az esetleges vizsgálat esetén – vállalja, hogy részükre a kért felvilágosítást megadja, ill. a hatósági szerződésben foglaltak teljesítésével kapcsolatos iratokat bemutatja, szükség esetén másolatban átadja. A támogatott köteles továbbá a támogatás felhasználásáról az előzőekben említett szervek részére - kérésükre - számadást készíteni. 2. A támogatott (munkaadó) tudomásul veszi, hogy a hatósági szerződés megkötése után a munkaügyi központ ellenőrzéseket végezhet a vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében. Az ellenőrzés kiterjed a támogatás jogszerűségére, a támogatott kérelemben tett nyilatkozatainak valóságtartalmára, a támogatás felhasználásának jogszerűségére. A munkaadó az ellenőrzést köteles eltűrni. Az ellenőrzés a támogatás folyósítás kezdőnapjától a folyósítás befejezését követő öt éven belül történhet. A munkaadónak az alapbizonylatokat a támogatás befejezését követően legalább tíz évig meg kell őriznie.