Igen tisztelt Kollégák!

Igen tisztelt Kollégák! A hagyományoknak megfelelõen kétévente kerül megrendezésre az MST Sebészeti Endoszkópos Szekciójának kongresszusa. A szekció vezetõségének döntése alapján a 2009. október 8-9-10-én tartandó 13. kongresszus házigazdája a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikája lesz. Az elmúlt évtizedekben a minimálisan invaziv technika a sebészet szinte minden ágát átalakította. A rohamos fejlõdés Magyarországon is jelentõs változásokat hozott a sebészeti gyakorlatban. A finanszírozási problémák, illetve a magyar egészségügy átalakítása következtében a fejlõdés azonban visszafogottabbá vált. Örvendetes viszont, hogy a colorectalis sebészet, a sérv sebészet és a sürgõsségi sebészet területén a módszer egyre több sebészeti osztályon a mindennapi gyakorlat része lett. Hasonlóképpen örvendetes, hogy a minimálisan invaziv sebészi módszerek között megjelent a természetes testnyílásokon keresztül végzett mûtétek lehetõsége, mely egyelõre Magyarországon kísérleti stádiumban van, de nagy erõfeszítések történnek a klinikai gyakorlatban való alkalmazásának megteremtésére is. A kongresszus lehetõséget fog adni, hogy a magyar sebészek beszámoljanak legfrissebb eredményeikrõl a sebészet ezen legprogresszívebb ágából, és reméljük, hogy Szeged minden tekintetben kellemes környezetet fog tudni biztosítani a tudományos találkozóhoz. A fiatal sebészek aktív részvételét szeretnénk elõsegíteni azzal, hogy a kongreszszus 35 év alatti legjobb elõadóinak az MST és a szegedi Sebészeti Klinika díjat ajánl fel. A Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikája és a Magyar Sebész Társaság Sebészeti Endoszkópos Szekciójának nevében invitálok minden Kolléganõt és Kollégát az aktív részvételre.

Lázár György a kongresszus elnöke

1

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

FÕVÉDNÖK:

A

VÉDNÖKÖK: Dr. Kupcsulik Péter egyetemi tanár, a Magyar Sebész Társaság elnöke Dr. Horváth Örs Péter egyetemi tanár, a Sebész Szakmai Kollégium elnöke Dr. Gál István c.egyetemi tanár, a Magyar Sebész Társaság Sebészeti Endoszkópos Szekciójának elnöke

A

KONGRESSZUS ELNÖKE:

Dr. Lázár György egyetemi tanár

TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG: Dr. Bálint András Dr. Bátorfi József Dr. Bende Sándor Dr. Bezsilla János Dr. Boros Mihály Dr. Damjanovich László Dr. Farkas Gyula Dr. Furák József Dr. Gál István Dr. Harsányi László Dr. Horváth Örs Péter Dr. Jakab Ferenc Dr. Kecskés László Dr. Kiss János Dr. Kupcsulik Péter Dr. Lázár György Dr. Mikó Irén Dr. Nagy Attila Dr. Oláh Attila Dr. Oláh Tibor Dr. Ondrejka Pál Dr. Paszt Attila Dr. Petri András Dr. Regöly-Mérei János Dr. Sándor József Dr. Svébis Mihály Dr. Wéber György 2

KONGRESSZUS FÕ TÉMÁI

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Dr. Szabó Gábor egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem rektora

A

Colorectalis sebészet Oesophagus, oesophago-gastricus junctio, gyomor sebészet Sérv sebészet Thoracoscopos sebészet Sürgõsségi laparoscopia Varia

KONGRESSZUS HELYSZÍNE:

IH Rendezvényközpont, Szeged, Felsõ Tiszapart 2.

A

KONGRESSZUS IDÔPONTJA:

2009. október 9-10.

A

KONGRESSZUST MEGELÔZÔ GYAKORLATI KURZUS:

A hasfali sérvek minimálisan invaziv sebészete Elméleti és gyakorlati továbbképzés Oktatók: Bátorfi József Gál István Leindler László Helyszíne: SZTE ÁOK Sebészeti Mûtéttani Intézet, 6720 Szeged, Pécsi u. 6. 2009. október 8. csütörtök 13.00 – 18.30 óráig

HELYSZÍNI

REGISZTRÁCIÓS IRODA NYITVATARTÁSA:

Október 8-án, csütörtökön: Október 9-én, pénteken: Október 10-én, szombaton:

16.00-19.00 08.00-18.00 08.00-18.00

A regisztrációs iroda telefonszáma: 30/985-4191 (csak október 7-8-9-10-én hívható!)

RÉSZVÉTELI

DÍJAK:

Résztvevõ (MST tagja) Szakdolgozók Kísérõ személy

33.000 Ft 27.000 Ft 10.000 Ft

A részvételi díjakban szereplõ fogadás és kávészünet közvetített étkezésként, 15.000 Ft összegben kerül kiszámlázásra.

A résztvevõk (orvosok és szakdolgozók) részvételi díja tartalmazza a tudományos programon és az október 9-i fogadáson való részvételt, a kávéfogyasztást a szünetekben, valamint a kongresszusi kiadványokat. A kísérõi díj a fogadáson való részvételt tartalmazza. 3



ELÕADÁSOK

MÓDOSÍTÁSI,

A bejelentett elõadások idõtartama 7 perc + 3 perc diszkusszió. Kérjük az elõadókat, hogy a számítógépes anyagok elõkészítését idõben végezzék el és a szekciók kezdete elõtt legalább 1 órával adják le azokat a vetítõ technikusnak.

Módosítást, lemondást díjmentesen 2009. augusztus 15-ig fogadtunk el. Ezen idõpont után beérkezett lemondások esetén a részvételi díj és a megrendelt szolgáltatások díjának visszafizetése nem áll módunkban.

POSZTER

FELELÕSSÉG-

BEMUTATÁS

A poszterek a kongresszus teljes idõtartamára kihelyezhetõek. Poszter-méret: max. 100 x 120 cm (álló forma) Poszterszekció: P-1 – P-8-ig Október 9-én (pénteken) 12.30 órától az ebédszünetben P-9 – P-16-ig Október 10-én (szombaton) 12.30 órától az ebédszünetben Kérjük a poszterek szerzõit, hogy a szekció idõtartama alatt tartózkodjanak poszterük mellett.

FOGADÁS 2009. október 9-én (pénteken) 20.00 órától A kongresszus helyszínén, az IH Rendezvényközpontban

EBÉD: október 9-re és 10-re igényelhetõ, díja: 3.000 Ft/nap/fõ

SZÁLLODAI

ELHELYEZÉS:

Az elõre megrendelt szállodai szobákat a résztvevõ(k) nevére lefoglaltuk, azok a megküldött visszaigazolás szerint vehetõk igénybe, általában az érkezés napján 14 órától az elutazás napján 10 óráig. Korábbi érkezés vagy késõbbi elutazás esetén a csomagok elhelyezésében a szállodai porták nyújtanak segítséget. Hotelek: Tisza Hotel***

6720 Szeged, Széchenyi tér 1.

Hotel Korona**

6722 Szeged, Petõfi Sándor sgt. 4.

Novotel Hotel****

6721 Szeged, Maros u. 1.

Royal Hotel****

6720 Szeged, Kölcsey Ferenc u. 1-3.

PÉNZÜGYEK –

ÉS EGYÉB BIZTOSÍTÁS

A kongresszus közzétett részvételi és egyéb díjai nem tartalmaznak baleset-, betegség-, poggyász- és felelõsségbiztosítási díjat, így a felsorolt események bekövetkezése esetén a szervezõknek nem áll módjukban semmilyen felelõsséget vagy kártérítést vállalni.

A továbbképzés pontértéke elbírálás alatt van.

Tudományos információ: Prof. Dr. Lázár György SzTE ÁOK Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sebészeti Klinika 6720 Szeged, Pécsi u. 6. telefon/fax: (62) 545-701 e-mail: [email protected]

Kongresszusi információ: CONGRESS & HOBBY SERVICE Kongresszus- és Rendezvényszervezõ Iroda 6701 Szeged, Pf.: 1022. telefon: (62) 484-531, 484-532 fax: (62) 450-014 e-mail: [email protected] web: http://prof-congress.hu

SZÁMLÁZÁS

A megrendelt szolgáltatások költségeit a kiállításra kerülõ számlán az érvényes jogszabályok szerint tüntettük fel. Számlamódosítás, új számla kiállítása a kongresszus végéig, legkésõbb 2009. október 10-ig lehetséges, az eredeti számlapéldány visszajuttatásával. Ezen idõpont után nem áll módunkban a megrendelés szerint kiadott számlán változtatni.

4

LEMONDÁSI FELTÉTELEK:

Információk az interneten: http://prof-congress.hu/2009/endoseb

5

ÁTTEKINTÕ PROGRAM 2009. október 9. péntek

09.00-09.30

Megnyitó, üdvözlések

09.30-10.30

Sándor József: Habent sua fata inventiones... Kételyek és remények a minimál invazív sebészetben – Veress János emlékelõadás

10.30-11.00

Szünet

11.00-12.00

KEREKASZTAL KONFERENCIA Laparoscopos vastagbél sebészet – jelenlegi helyzet, a fejlõdés lehetõségei Bezsilla János – István Gábor – Kupcsulik Péter Moderátor: Lázár György

ÁTTEKINTÕ PROGRAM 2009. október 10. szombat

09.00-09.40

KEREKASZTAL KONFERENCIA A laparoscopia helyzete az egynapos sebészetben Sándor József – Gál István

09.40-10.00

Oláh Tibor: Sürgõsségi laparoscopia Magyarországon – State of the Art elõadás

10.00-10.30

Szünet

10.30-11.30

KEREKASZTAL KONFERENCIA A GERB interdiszciplináris kezelése belgyógyász – sebész aspektus pro/kontra Wittmann Tibor – Horváth Örs Péter Moderátor: Bálint András, Lázár György

11.30-11.50

Boros Mihály: A laparoscopia oktatása Magyarországon, a fejlõdés lehetõségei – State of the Art elõadás

12.00-12.30

Olympus újdonságok a minimalisan invazív laparoszkópos sebészetben

12.30-13.30

Ebédszünet – Poszter szekció (1-8)

13.30-13.50

Wéber György: NOTES – State of the Art elõadás

11.50-12.20

Kollár Lajos: Thoracalis és hasi aorta aneurysmák kezelése stent grafttal

13.50-14.10

Bátorfi József: A minimálisan invaziv hernia sebészet újdonságai – State of the Art elõadás

12.30-13.30

Ebédszünet – Poszter szekció (9-14)

14.10-14.25

Paszt Attila: Ligasure használata a laparoszkópos sebészetben

13.30-14.30

KEREKASZTAL KONFERENCIA A gátor minimálisan invaziv sebészete Kecskés László – Furák József – Csekeõ Attila

14.30-15.00

Szünet 14.30-15.00

Szünet

15.00-16.30

A szekció

B szekció

NYELÕCSÕ-GYOMOR SEBÉSZET

COLORECTALIS SEBÉSZET 15.00-

16.30-16.45

Szünet

16.45-18.00

SÜRGÕSSÉGI LAPAROSCOPIA

20.00

Fogadás az IH Rendezvényközpontban

15.30-15.45

A szekció

B szekció

THORACOSCOPOS SEBÉSZET

VARIA I.

Szünet

16.00-16.15 15.45-17.30

Szünet SÉRVSEBÉSZET

16.15-17.30 17.30 6

VARIA II. A kongresszus zárása 7

TÁMOGATÓK

A KONGRESSZUS KIEMELT TÁMOGATÓI

TUDOMÁNYOS PROGRAM 2009. október 9. péntek

09.00-09.30

Megnyitó, üdvözlések

09.30-10.30

Üléselnökök: Gál István, Kupcsulik Péter, Bátorfi József Sándor József Habent sua fata inventiones... Kételyek és remények a minimál invazív sebészetben Veress János emlékelõadás

10.30-11.00

Kávészünet

11.00-12.00

KEREKASZTAL KONFERENCIA Laparoscopos vastagbél sebészet – jelenlegi helyzet, a fejlõdés lehetõségei Bezsilla János – István Gábor – Kupcsulik Péter Moderátor: Lázár György

12.00-12.30

Olympus újdonságok a minimalisan invazív laparoszkópos sebészetben

12.30-13.30

Ebédszünet Poszterszekció (1-8) Üléselnökök: Petri András, Mikó Irén

13.30-14.30

Üléselnökök: Gál István, Lukovich Péter

Johnson & Johnson Kft. Covidien ECE s.r.o. Magyarországi Fióktelepe Anamed Kft (Olympus endoszkópok) *** TÁMOGATÓK, KIÁLLÍTÓK

Artmed Kft. B. Braun Medical Kft. Cal+Med Hungary Kft. Euromedic Pharma Kft. Euromedic Trading Kft. Fresenius Kabi Hungary Kft. Hollister Kft. Karl Storz GmbH MKB Pfizer Hungary RBMed Ker. Kft.

Wéber György NOTES – State of Art elõadás

Sanofi-Aventis Rt. Schering-Plough Hungary

Bátorfi József A minimálisan invaziv hernia sebészet újdonságai – State of the Art elõadás

Speeding Kft. SurgiCare Kft.

Paszt Attila Ligasure használata a laparoszkópos sebészetben

Variomedic Kft. A Kongresszus szervezõi köszönetüket fejezik ki a kiállító-hirdetõ cégek és a szponzorok által nyújtott támogatásért!

8

14.30-15.00

Kávészünet

9


BEJELENTETT ELÕADÁSOK – A szekció 15.00-16.30

NYELÕCSÕ-GYOMOR SEBÉSZET Üléselnökök: Bálint András, Paszt Attila


BEJELENTETT ELÕADÁSOK – B szekció 15.00-16.30 COLORECTALIS SEBÉSZET Üléselnökök: Bende Sándor, István Gábor

1. NAGY MÉRETÛ HIATUS HERNIÁK LAPAROSCOPOS REKONSTRUKCIÓJA MÛANYAG HÁLÓ IMPLANTÁTUMMAL Bálint András, Brenner Barnabás, Rózsa Balázs, Gódor Ferenc, Máté Miklós Fõvárosi Szent Imre Kórház Általános Sebészeti Profil, Budapest

10. ÉRELLÁTÁS LAPAROSZKÓPOS VASTAGBÉL MÛTÉTEK SORÁN – RECTOSIGMOIDEALIS RÉGIÓ Bezsilla János, Botos Ákos, Sikorszki László, Berencsi Attila, Temesi Rita, Bende Sándor B-A-Z Megyei Kórház, Általános Sebészet, Miskolc

2. LAPAROSCOPOS REFLUX GÁTLÓ MÛTÉT Berencsi Attila, Bezsilla János, Sikorszki László, Temesi Rita, Bende Sándor Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház. Általános Sebészeti Osztály, Miskolc.

11. A CROHN BETEGSÉG SZÖVÕDMÉNYEINEK LAPAROSCOPOS MEGOLDÁSI LEHETÕSÉGEIRÕL Masszi István, Pörneczi Balázs, Mészáros Péter, Szamosi T.1, Bursics Attila Budai Irgalmasrendi Kórház Sebészeti Osztály, Állami Egészségügyi Központ Gastroenterológiai Osztály1

3. EPIPHRENALIS NYELÕCSÕ DIVERTICULUMOK MINIMÁLIS INVAZÍV SEBÉSZI KEZELÉSE Kucsa Katalin, Paszt Attila, Simonka Zsolt, Nyilas Áron, Lázár György SZTE ÁOK, Sebészeti Klinika, Szeged 4. KÉZZEL ASSZISZTÁLT LAPAROSCOPOS NYELÕCSÕRESECTIOK Kupcsulik Péter, Balázs Ákos, Nehéz László SE I.sz. Sebészeti Klinika, Budapest 5. NYELÕCSÕ TUMOROK KORSZERÛ MINIMÁL INVASIV TERÁPIÁJA: AZ ENDOSCOPOS MUCOSECTOMIÁTÓL A LAPAROSCOPOS NYELÕCSÕ MÛTÉTIG Lukovich Péter, Papp András, Tari Krisztina, Kupcsulik Péter Semmelweis Egyetem, I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest 6. LAPAROSCOPOS, ROUX Y-nal VÉGZETT GASTRIC BYPASS (L-RYGB) MÛTÉTTEL SZERZETT TAPASZTALATAINK 77 BETEG KAPCSÁN. VIDEOPRESENTATIO. Mohos Elemér 1,2, Elizabeth Schmaldienst 1, Hans-Peter Heuberger 1, Gerald Koller 1 Manfred Prager 1 Landeskrankenhaus Oberwart, Allgemeinchirurgische Abteilung, Oberwart 1 Veszprém Megyei Kórház2 7. LAPAROSZKÓPOS UPSIDE-DOWN GYOMOR MÛTÉTEIT KÖVETÕ RITKA SZÖVÕDMÉNYEK KEZELÉSE Paszt Attila, Simonka Zsolt, Lázár György SZTE ÁOK, Sebészeti Klinika, Szeged 8. A GYOMOR GIST LAPAROSCOPOS MÛTÉTEIVEL SZERZETT TAPASZTALATAINK Máté Miklós, Pfahler Pál, Gódor Ferenc, Bálint András Szent Imre Kórház Általános Sebészeti Profil, Budapest 9. GYOMORRÁK ESETÉBEN VÉGZETT LAPAROSZKÓPOS RESZEKCIÓS MÛTÉTEK Sikorszki László, Bezsilla János, Botos Ákos, Temesi Rita, Berencsi Attila, Barra Zoltán, Bende Sándor B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc, Általános Sebészeti Osztály

10

12. COLORECTALIS DAGANATOK LAPAROSCOPOS SEBÉSZETE Simonka Zsolt, Paszt Attila, Ábrahám Szabolcs, Rokszin Richárd, Pieler József, Tajti János, Lázár György SZTE ÁOK, Sebészeti Klinika, Szeged 13. BAL OLDALI COLONFÉLEN ILLETVE RECTUMON VÉGZETT 348 LAPAROSZKÓPOS VASTAGBÉLMÛTÉT EREDMÉNYEI Szabó Kornél, Andreas Shamiyeh, Jörg Zehetner, Forian Dirnberger, Wolfgang U.Wayand Allgemeines Krankenhaus der Stadt Linz, Chirurgie 2. Ausztria 14. LAPAROSZKÓPOS RECTUM EXSTIRPÁCIÓ ÁTTEKINTÉSE OSZTÁLYUNKON Temesi Rita, Sikorszki László, Bezsilla János, Botos Ákos, Berencsi Attila, Barra Zoltán, Bende Sándor B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc, Általános Sebészeti Osztály 15. LAPAROSCOPOS COLORECTALIS MÛTÉTEK, A LEARNING CURVE ÉS A 3 PORTOS TECHNIKA Tóth Dezsõ1, Kathy Sándor1, Szabó Árpád1, Szegedi Zoltán1, Kincses Zsolt1, Cristiano Hüscher2 1Kenézy Kórház, Debrecen 2Ospedale di San Giovanni, Roma 16. LAPAROSZKÓPOS KOLOREKTÁLIS RESZEKCIÓS MÛTÉTEK: NÉGY ÉV TAPASZTALATA István Gábor, Bognár G., Bereczky B., Ondrejka Pál Semmelweis Egyetem ÁOK II.sz. Sebészeti Klinika, Budapest 17. A LAPAROSCOPOS VASTAG- ÉS VÉGBÉLKIIRTÁS NÉHÁNY ÉRZÉKENY LÉPÉSE Weltner János, Kupcsulik Péter, Lukovich Péter, Szlávik R. Semmelweis Egyetem I.sz. Sebészeti Klinika

11


16.30-16.45 Szünet

TUDOMÁNYOS PROGRAM 2009. október 10. szombat

09.00-09.40

Üléselnökök: Nagy Attila, Oláh Tibor KEREKASZTAL KONFERENCIA A laparoscopia helyzete az egynapos sebészetben Sándor József – Gál István

09.40-10.00

Üléselnökök: Nagy Attila, Oláh Tibor Oláh Tibor Sürgõsségi laparoscopia Magyarországon – State of the Art elõadás

10.00-10.30

Szünet

10.30-11.30

KEREKASZTAL KONFERENCIA A GERB interdiszciplináris kezelése belgyógyász – sebész aspektus pro/kontra Wittmann Tibor – Horváth Örs Péter Moderátor: Bálint András – Lázár György

21. LAPAROSCOPOS ÉS NYITOTT APPENDECTOMIA Németh Tibor, Géczi Tibor, Markóth Csilla, Mán Eszter, Lázár György SZTE ÁOK, Sebészeti Klinika, Szeged

11.30-11.50

22. A LAPAROSCOPOS APPENDECTOMIA KÜLÖNBÖZÕ TÍPUSAI ÉS INDIKÁCIÓJUK A BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÓRHÁZA ÁLTALÁNOS SEBÉSZETI OSZTÁLYÁN Szabadkai Gábor, Füstös László, Pap-Szekeres József, Svébis Mihály Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Általános Sebészeti Osztály, Kecskemét

Üléselnökök: Mikó Irén, Wéber György Boros Mihály A laparoscopia oktatása Magyarországon, a fejlõdés lehetõségei – State of the Art elõadás

11.50-12.20

Üléselnök: Sipka Róbert Kollár Lajos Thoracalis és hasi aorta aneurysmák kezelése stent grafttal

12.30-13.30

Ebédszünet Poszter szekció (9-14) Üléselnökök: Wéber György, Petri István

13.30-14.30

KEREKASZTAL KONFERENCIA A gátor minimálisan invaziv sebészete Kecskés László – Furák József – Csekeõ Attila

14.30-15.00

Szünet

16.45-18.00 SÜRGÕSSÉGI LAPAROSCOPIA Üléselnökök: Jakab Ferenc, Oláh Tibor 18. A LAPAROSCOPOS APPENDECTOMIA JAVALLATAI ÉS ELÕNYEI Bátorfi József, Simon Éva, Knausz József, Petõházi Antal Kanizsai Dorottya Kórház Általános Sebészeti Osztály, Nagykanizsa 19. VAN-E HATÁSA A LAPAROSZKÓPOS APPENDECTOMIA ELTERJEDÉSÉNEK A MÛTÉTI INDIKÁCIÓRA? Dede Kristóf, Mersich Tamás, Zaránd Attila, Besznyák István, Baranyai Zsolt, Faludi Sándor, Jakab Ferenc Fõv. Önk. Uzsoki utcai Kórház, Sebészeti Osztály 20. MASSZÍV GASTROINTESTINALIS VÉRZÉST OKOZÓ ARTERIO-BILIARIS SIPOLY ELLÁTÁSA LAPAROSCOPOS ARTÉRIÁS KLIPPELÉSSEL - ESETISMERTETÉS Karaffa Iván, Bezsilla János, Cseh Imre, Temesi Rita, Bende Sándor B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Általános Sebészeti Osztály, Miskolc

23. LAPAROSZKÓPOS DIAGNOSZTIKA OSZTÁLYUNK GYAKORLATÁBAN Szabó Árpád, Szegedi Zoltán, Tóth Dezsõ, Kathy Sándor, Bokor László, Kincses Zsolt Kenézy Kórház Eü. Kht Általános Sebészeti Osztály, Debrecen 24. LAPAROSZKÓPOS PYLORUS SUTURA ULCUS PERFORÁCIÓK MIATT OSZTÁLYUNKON Temesi Rita, Sikorszki László, Bezsilla János, Berencsi Attila, Barra Zoltán, Bende Sándor B-A-Z Megyei Kórház és Egyetem Oktató Kórház Miskolc, Általános Sebészeti Osztály

12

13


BEJELENTETT ELÕADÁSOK – A SZEKCIÓ 15.00-15.30 THORACOSCOPOS SEBÉSZET


32. A LAPAROSZKÓPOS HERNIOPLASTICA (TAPP) EREDMÉNYESSÉGE. 725 MÛTÉT TAPASZTALATA Kathy Sándor, Szegedi Z., Tóth D., Szabó Á., Kincses Zs. Kenézy Kórház Kft. Általános Sebészeti Osztály, Debrecen

Üléselnökök: Kecskés László, Furák József 25. A VATS TECHNIKA LEHETÕSÉGEI A MELLKASI BETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKÁJÁBAN Füstös László, Kovács Károly, Oláh Csaba, Svébis Mihály Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Általános Sebészeti Osztály, Kecskemét

33. HASFALI SÉRVEK LAPAROSCOPOS MÛTÉTI MEGOLDÁSA. VIDEOPRESENTATIO Mohos Elemér1,2, Elizabeth Schmaldienst1, Hans-Peter Heuberger1, Gerald Koller1, Manfred Prager1 Landeskrankenhaus Oberwart, Allgemeinchirurgische Abteilung, Oberwart1 Veszprém Megyei Kórház2

26. PRIMER, SPONTÁN PTX MIATT VÉGZETT MELLKASSEBÉSZETI BEAVATKOZÁSOK ÉS EREDMÉNYEI OSZTÁLYUNK ANYAGÁBAN Géczi Tibor, Furák József, Wolfárd Antal, Lázár György SZTE ÁOK, Sebészeti Klinika, Mellkassebészeti Osztály, Szeged

34. A LAPAROSZKÓPOS HASFALI SÉRVMÛTÉTEK EREDMÉNYEIRÕL ÉS TAPASZTALATAIRÓL 10 ÉV TÜKRÉBEN Sikorszki László, Bezsilla János, Botos Ákos, Temesi Rita, Bende Sándor B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc, Általános Sebészeti Osztály

27. A SPONTÁN PNEUMOTHORAX VATS KEZELÉSÉNEK KORAI EREDMÉNYEI Szentkereszty Zsolt, Kollár Sándor, Veres Lukács, Csiszkó Adrienn, Pósán János, Sz. Kiss Sándor, Damjanovich László DEOEC Sebészeti Intézet, Debrecen

35. TAPP HERNIOPLASZTIKA SZEREPE OSZTÁLYUNK LÁGYÉKSÉRV MÛTÉTEINÉL Sikorszki László, Bezsilla János, Botos Ákos, Temesi Rita, Berencsi Attila, Barra Zoltán, Bende Sándor B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc, Általános Sebészeti Osztály

28. VATS SZEREPE A FIATALKORI SPONTÁN PNEUMOTHORAX KEZELÉSÉBEN

36. ÚJABB TAPASZTALATOK A LAPAROSCOPOS LÁGYÉKSÉRVMÛTÉTRÕL Simon Éva, Bátorfi József, Kolonics Gyula Kanizsai Dorottya Kórház Általános Sebészeti Osztály, Nagykanizsa

Agócs L, Heiler Z, Kocsis Á, Vadász P, Csekeõ A. Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Mellkassebészeti Osztály, SE Mellkassebészeti Tanszék, Budapest

15.30-15.45 15.45-17.25

Szünet SÉRVSEBÉSZET Üléselnökök: Bátorfi József, Svébis Mihály

37. TOTÁL EXTRAPERITONEÁLIS LÁGYÉKSÉRV MÛTÉT, MÓDOSÍTOTT TECHNIKA, EREDMÉNYEINK, “COST BENEFIT” SZEMPONTOK Szentpáli Károly, Moore T, Szücs Z, Wakefield C. Royal Hampshire County Hospital, Winchester, Anglia

17.30

A kongresszus zárása

29. HASFALI SÉRVEK LAPAROSCOPOS RECONSTRUCTIOJA – LVHR (TECHNIKA ÉS EREDMÉNYEK) Bátorfi József, Simon Éva, Füle Attila, Kolonics Gyula Kanizsai Dorottya Kórház Általános Sebészeti Osztály, Nagykanizsa 30. LAPAROSCOPOS HERNIOPLASTICA VÉGZÉSE SORÁN NYERT TAPASZTALATAINK LÁGYÉK- ÉS HASFALI SÉRVEK ESETÉBEN, OSZTÁLYUNK 2 ÉS FÉL ÉVES ANYAGÁBAN Füstös László, Pap- Szekeres József, Szabadkai Gábor, Svébis Mihály Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Általános Sebészeti Osztály, Kecskemét 31. HASFALI SÉRVEK NYITOTT ÉS LAPAROSZKÓPOS KEZELÉSE KOLLAGÉN HÁLÓVAL KLINIKÁNKON – ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLAT Horváth Szabolcs1, Baracs József2, Horváth Örs Péter2, Wéber György1 1PTE ÁOK, Sebészeti Oktató és Kutató Intézet 2PTE ÁOK, Klinikai Központ, Sebészeti Klinika

14

15


BEJELENTETT ELÕADÁSOK – B szekció 15.00-16.00 VARIA I. Üléselnökök: István Gábor, Bursics Attila 38. MINIMÁLISAN INVAZÍV LÉPSEBÉSZET Nyilas Áron, Paszt Attila, Simonka Zsolt, Lázár György SZTE ÁOK, Sebészeti Klinika, Szeged 39. KÉZZEL ASSZISZTÁLT DONOR NEPHRECTOMIÁVAL SZERZETT TAPASZTALATAINK Hódi Zoltán, Szenohradszky Pál, Szederkényi Edit, Marofka Ferenc, Holman Endre1, Lázár György SZTE ÁOK, Sebészeti Klinika, Szeged, 1Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Urológiai Osztály 40. KÉZZEL ASSZISZTÁLT LAPAROSCOPOS MÁJRESECTIO – KEZDETI TAPASZTALATAINK Káposztás Zsolt, Kalmár Nagy Károly, Horváth Örs Péter PTE ÁOK Sebészeti Klinika, Pécs 41. EXTRACORPORÁLIS MÁGNESSEL IRÁNYÍTOTT DIFFENBACH CSIPESSZEL ASSZISZTÁLT TRANSVAGINÁLIS HIBRID CHOLECYSTECTOMIA – KÍSÉRLETES EREDMÉNYEK Kecskédi Bence1, Lukovich Péter1, Váradi Gábor1, Vanca Tímea2, Gerõ Dániel2, Kupcsulik Szilvia1, Tari Krisztina1, Kupcsulik Péter1 SE 1I. sz. Sebészeti Klinika, 2Általános Orvostudományi Kar 42. AMERIKAI LAPAROSZKOPOS OKTATÁSI MÓDSZER ELSÕ EURÓPAI ALKALMAZÁSA Kóti Csaba1, Fecsõ András1, Nábrádi Zoltán1, Allen Okrainec2, Oscar Henao Florez2 Gróf Tisza István Kórház Berettyóújfalu1, Western Hospital Toronto 2 43. LAPAROSCOPOS TENCKHOFF-KATÉTER IMPLANTÁCIÓ FOLYAMATOS AMBULÁNS PERITONEÁLIS DIALÍZIS CÉLJÁBÓL Mersich Tamás1, Dede Kristóf1, Papp Hajnalka3, Pató Éva,2 Bódi Brigitta2 , Szalay László2, Jakab Ferenc1 Fõvárosi Önkormányzat Uzsoki utca Kórház, 1Sebészeti-érsebészeti Osztály, 2Nefrológiai Osztály, 3Anaeszteziológiai Osztály, Budapest


16.00-16.15 Szünet

16.15-17.25 VARIA II. Üléselnökök: Ondrejka Pál, Bursics Attila 44. A MELLÉKVESE MINIMAL INVAZÍV SEBÉSZETE: A LATERALIS ADRENALECTOMIÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A HÁTSÓ BEHATOLÁSBÓL VÉGZETT RETROPERITONEOSZKÓPOS MÛTÉTEKKEL Ábrahám Szabolcs, Paszt Attila, Simonka Zsolt, Rokszin Richárd, Lázár György SZTE ÁOK, Sebészeti Klinika, Szeged 45. KÉZZEL ASSZISZTÁLT LAPAROSCOPOS ÉLÕDONOR NEPHRECTOMIA ALKALMAZÁSA KLINIKÁNKON Kovács János Balázs, Piros László, Branstetter Gabriella, Deák Pál Ákos, Hídvégi Márta, Járay Jenõ Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest 46. GÓCOS MÁJBETEGSÉGEK LAPAROSCOPOS KEZELÉSE Pósán János, Szentkereszty Zsolt, Kotán Róbert, Sasi Szabó László, Takács István, Sápy Péter, Damjanovich László DEOEC Sebészeti Intézet, Debrecen 47. PERITONEÁLIS DIALIZÁLÓ KATÉTER (TENCKHOFF) LAPAROSCOPOS IMPLANTÁCIÓJA, REVÍZIÓJA, REPOZÍCIÓJA OSZTÁLYUNKON Regõczi Tamás, Pfahler Pál, Máté Miklós, Bálint András Fõvárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház, Operatív Szakmák Mátrix Szervezete, Budapest 48. 3-PORTBÓL VÉGZETT LAPAROSCOPOS CHOLECYSTECTOMIA KLINIKÁNK ANYAGÁBAN. RETROSPEKTIV VIZSGÁLAT Vanca Tímea1, Lukovich Péter2, Gerõ Dániel1, Kupcsulik Péter2 1. Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Budapest 2. Semmelweis Egyetem, I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest 49. A TRANSZPERITONEÁLIS LAPAROSCOPOS ADRENALEKTÓMIA (TLA) SZÖVÕDMÉNYEI ÉS A MEGELÕZÉS LEHETÕSÉGEI Juhász Ferenc, Kanyári Zsolt, Gyõry Ferenc, Damjanovich László Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Sebészeti Intézet, Debrecen 50. A LAPAROSCOPOS SPLENECTOMIA NEHÉZSÉGEI Kanyári Zsolt, Orosz László, Andrási Mónika, Damjanovich László Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Sebészeti Intézet, Debrecen

17.30

16

A kongresszus zárása

17

POSZTER SZEKCIÓ I.

POSZTER SZEKCIÓ II.

Október 9-én, pénteken 12.30 órától az ebédszünetben

Október 10-én, szombaton 12.30 órától az ebédszünetben

Üléselnökök: Petri András, Mikó Irén

Üléselnök: Wéber György, Petri István

P-1. KÉTOLDALI LÉGMELL EGYIDEJÛ MÛTÉTI KEZELÉSE VIDEOTORAKOSZKÓPOS (VATS*) MÛTÉTTEL Balogh Gábor1, ifj. Balogh Gábor1, Patak Krisztina2 , Zádori Péter3, Bogyó Levente1 Kaposi Mór Oktató Kórház, Kaposvár 1Általános Sebészeti, Ér-, és Mellkassebészeti Osztály, 2Közponi Anaesthesiológiai és Intenzív Betegellátó Osztály, 3Radiológiai Osztály P-2. MÁJ ECHINOCOCCUS CYSTA LAPAROSCOPOS KEZELÉSE Bara Tivadar¹, Bancu Serban¹, ifj. Bara Tivadar¹, Ionita Teodor¹, Azamfirei Leonard² MOGYE, II. Sebészeti Klinika¹, ATI Klinika² P-3. LAPAROSCOPOS SPLENECTOMIAK Barra Zoltán, Bezsilla János, Sikorszki László, Temesi Rita, Bende Sándor BAZ Megyei Kórház, Miskolc P-4. MESENTERIALIS CISZTA LAPAROSZKÓPOS EXSTIRPÁCIÓJA Dede Kristóf, Mersich Tamás, Faludi S., Jakab Ferenc Fõv. Önk. Uzsoki utcai Kórház, Sebészeti Osztály

P-9. LAPAROSCOPOS INTERSPHINCTERICUS RECTUM RESECTIO Lukovich Péter1, Weltner János1, Tóth Géza2, Szûcs Orsolya1, Kupcsulik Péter1 1Semmelweis Egyetem, I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest 2Semmelweis Egyetem, Radiológiai Klinika, Budapest P-10. LAPAROSCOPOS ÚTON ELTÁVOLÍTOTT RETROPERITONEALIS PHEOCROMOCYTOMA SIKERREL OPERÁLT ESETE Mészáros Péter1, Szûcs Nikolette2, Bély Miklós3, Megadja Bálint1, Bursics Attila1 1Budai Irgalmasrendi Kórház, Sebészeti Osztály, 2Semmelweis Egyetem II. Belklinika, 3Budai Irgalmasrendi Kórház, Pathológia Osztály P-11. EXTRACORPORALIS CSONKELLÁTÁS LAPAROSCOPOS APPENDECTOMIA SORÁN Németh Attila, Szekeres Pál, Csapó Zsolt Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Sebészeti Osztály P-12. PÉLDA A SEBÉSZETI INNOVÁCIÓ KÖRÜLTEKINTÕ VÉGZÉSÉRE: A MINIMÁLISAN INVAZÍV SEBÉSZETI ELLÁTÁS FEJLÕDÉSE A BÁCS- KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÓRHÁZÁBAN, A FOLYAMAT TANULSÁGAI ÉS JELENLEGI HELYZETE Pap-Szekeres József, Füstös László, Szabadkai Gábor, Svébis Mihály Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Általános Sebészeti Osztály, Kecskemét

P-5. LAPAROSCOPOS LÁGYÉKSÉRV MÛTÉTEK OSZTÁLYUNK 7 ÉVES ANYAGÁBAN Geller Csaba, Soós Péter, Constantinescu Sebastian, Martyin György, Pásztor Pál, Ottlakán Aurél Békés Megyei Képviselõtestület Pándy Kálmán Kórháza, Gyula Általános Sebészeti Osztály

P-13. LAPAROSCOPOS COLORECTALIS SEBÉSZET EREDMÉNYEI OSZTÁLYUNKON Pörneczi Balázs, Mészáros Péter, Masszi István, Perduk András, Bencz László, Bursics Attila Budai Irgalmasrendi Kórház, Sebészeti Osztály

P-6. SILS TECHNIKÁVAL VÉGZETT CHOLECYSTECTOMIA: KEZDETI TAPASZTALATOK István Gábor, Sipos Péter, Bereczky B., Barabás L., Ondrejka Pál Semmelweis Egyetem II.sz. Sebészeti Klinika, Budapest

P-14. AKUT CHOLECYSTITIST UTÁNZÓ CHOLECYSTA AGENESIA: ESETBEMUTATÁS Temesi Rita, Sikorszki László, Botos Ákos, Bezsilla János, Bende Sándor B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Miskolc, Általános Sebészeti Osztály

P-7. TAPASZTALATAINK A LAPAROSCOPOS SPLENECTOMIÁVAL- MÓDSZER ÉS INDIKÁCIÓ Jánó Zoltán1, Altai Elvira2 Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Zrt.1Általános Sebészeti Osztály, 2Belgyógyászati Centrum. P-8. GYOMOR GIST LAPAROSCOPOS RESECTIÓJA Kotán Róbert, Pósán János, Sasi Szabó László, Sápy Péter, Damjanovich László, Szentkereszty Zsolt DEOEC Sebészeti Intézet, Debrecen

18

19

ELÕADÁS ÖSSZEFOGLALÓK

1.

NAGY MÉRETÛ HIATUS HERNIÁK LAPAROSCOPOS REKONSTRUKCIÓJA MÛANYAG HÁLÓ IMPLANTÁTUMMAL Bálint András, Brenner Barnabás, Rózsa Balázs, Gódor Ferenc, Máté Miklós Fõvárosi Szent Imre Kórház Általános Sebészeti Profil, Budapest

Bevezetés: A hiatus herniák mûtéti megoldása utáni sérvkiújulás gyakorisága elfogadhatatlanul magas, egyes szerzõk szerint 42%-t is elér. Erre való tekintettel indokolt a hiatus rekonstrukció hatékonyabb megoldását keresnünk a közép és hoszszú távú eredmények javítása céljából. Módszerek: Munkacsoportunk a rutinszerûen végez refluxgátló és hiatus rekonstrukciós mûtéteket. Nagyméretû hiatus hernia (átmérõ >6 cm) fennállása esetén a rekonstrukciót háló alkalmazásával végezzük. A háló implantatio indikációjának felállításában a méret mellett fontos tényezõ a rekeszszárak egymáshoz közelíthetõsége, a pillérek rigiditása, A háló beültetése során az implantátumot csomós varratokkal és hernia kapcsokkal rögzítjük a pillérekhez illetve az átvágott lig. triangulare sin. hepatis rekeszi csonkjához úgy, hogy a háló szélesen ráfeküdjön a rekeszizom hasi felszínéhez. A mûtét minden esetben fundoplicatio képzésével zárul. A betegeinket követjük és idõszakosan kérdõíves módszerrel felülvizsgáljuk. Idáig 24 betegnél (15 nõ és 9 férfi) végeztünk laparoscopos háló beültetéssel rekonstrukciót, egyikük laparoscopos fundoplicatio utáni recidív hiatus hernia miatt került mûtétre (laparoscopos redo mûtét). Eredmények: Az eredményeink szerint a mûtét betegeink körében hatékony refluxgátlást eredményezett és mind refluxos panaszaik, mind a hiatus herniával összefüggésben meglévõ un. mechanikai panaszaik (fájdalom, dysphagia) jelentõsen javultak illetve megszûntek. A betegek életminõségük jelentõs javulásáról számoltak be. A hálóval történõ rekonstrukciók után ritkán, de a hálóbeültetésre jellegzetes szövõdmények alakulhatnak ki. Egy nõbetegünknél fél évvel a mûtét után lázas állapot, fokozódó dysphagia hátterében a nyelõcsõ lumene felé spontán kiürülõ háló körüli tályog igazolódott, melyet ismételt mûtéttel és a háló eltávolításával szanáltunk. Az irodalomból ismert, jellemzõnek tartott fokozott hegképzõdés, következményes strictura anyagunkban nem fordult elõ. Konklúzió: Mind az áttekinthetõ irodalmi adatok alapján, mind saját tapasztalataink szerint a mûanyag hálóval történõ laparoscopos hiatus rekonstrukciók funkcionális eredményei jók, a mûtéti megterhelés kisebb és a laparoscopos mûtétek jól ismert elõnyeit megtapasztalhatjuk. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet a még megválaszolatlan kérdésekre is: az indikáció pontosítása, az alkalmazott mûanyag háló összetétele, mérete és alakja, a rögzítés módja még további vizsgálatokat igényel. Mivel a recidívák típusos helye a nyelõcsõ mögötti terület, a hálóval történõ rekonstrukció obligát eleme kell legyen a retroesophagealis terület adequat lefedése.


2.

LAPAROSCOPOS REFLUX GÁTLÓ MÛTÉT. Berencsi Attila, Bezsilla János, Sikorszki László, Temesi Rita, Bende Sándor Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház. Általános Sebészeti Osztály, Miskolc

Bevezetés: a GERD sebészi kezelésében a laparoscopos reflux gátló mûtét a gold standard, akár társul hiatussal, akár nem. Irodalmi adatok szerint a háló rutinszerû alkalmazása csökkenti a recidíva arányát. A leggyakrabban a Nissen szerinti 360°-os fundoplicatiot alkalmazzák. Beteganyag: osztályunkon 2004.06.01- 2009.06.01 között 64 refluxgátló mûtétet végeztünk, mindet laparoscoppal. 16 esetben reflux, 25 esetben hiatus hernia, 23 betegnél a kettõ együtt képezte a mûtéti indikációt. Az elmúlt két év során, csak reflux esetén, gastro- enterológiai szemléletváltozás miatt, már nem végeztünk mûtétet. 8 betegnél LC, 2 betegnél hasfali reconstructio, valamint egy-egy esetben splenectomia, máj adenoma excisio, GIST excisio, történtek egy ülésben. Egy betegnél achlasia miatt cardio- myotomiát végeztünk Dor szerinti anterior fundoplicatioval. A mûtét során észleltük rekeszsérvét, melyet szintén rekonstruáltunk. Eredmények: conversio, mortalitás nem volt. 94%-ban Nissen szerinti fundoplicatiot végeztünk, 27 betegnél történt háló beültetés. 3 esetben észleltünk recidivát mely miatt REDO mûtét történt. A háromból egy esetben jelentõs méretû GIST miatt korábban laparoscopos B. II resectio, ill. hiatus reconstructio történtek. Akkor a kis gyomorcsonk miatt már a nagygörbületet nem sceletizáltuk, így fundoplicatio nem történt. Jelenleg sem végeztünk fundoplicatiot. Hálóbeültetés, ill. a GEA átalakítása történt. 3 betegnél volt intra operatív vérzés (hasfal, rekeszszár, lép), ezeket uraltuk. Egy esetben gyomorsérülés, melyet suturáztunk. Összefoglalás: a laparoscopos reflux gátló mûtét gyakorlott kezekben rövid hospitalizációval járó minimal invasiv eljárás. A laparoscopia recidív esetekben is biztonsággal alkalmazható. Háló alkalmazásának megítélése rutint, megfelelõ körültekintést igényel. Tapasztalatunk szerint refluxos betegeknél a mûtéttõl akkor várható igazán jó, tartós eredmény, ha a beteg gyógyszerrel is panaszmentessé tehetõ.

3.

EPIPHRENALIS NYELÕCSÕ DIVERTICULUMOK MINIMÁLIS INVAZÍV SEBÉSZI KEZELÉSE Kucsa Katalin, Paszt Attila, Simonka Zsolt, Nyilas Áron, Lázár György SZTE ÁOK, Sebészeti Klinika, Szeged

Bevezetés: A nyelõcsõ hagyományos sebészi feltárása (thoracotomia, laparotomia, nyaki feltárás) jelentõs morbiditással jár, ennek csökkentésére a minimálisan invazív sebészi technikát egyre szélesebb körben alkalmazzák a nyelõcsõ funkcionális és jóindulatú daganatos megbetegedéseinek sebészi kezelésében. Jelen munkánkban laparoscopos technikával sikeresen kezelt epiphrenalis diverticulumok eseteit mutatjuk be. 20

21


Betegek: Két nõ- és egy férfi beteget észleltünk fokozódó dysphagia, retrosternalis ill. a hátba sugárzó fájdalom, étel regurgitatio miatt. A betegek komplex gastroenterológiai kivizsgáláson estek át (nyelésvizsgálat, oesophagoscopia, nyelõcsõ PH- és manometria). A vizsgálatok kb. 6-8 cm átmérõjû epiphrenalis diverticulumot igazoltak, 2 esetben a manometriás vizsgálat során az alsó oesphagus sphincter fokozott nyomását mérték. Mûtéti technika: A bal oldalon, közvetlenül a rekesz felett elhelyezkedõ kb. 6-8 cm nagyságú epiphrenalis diverticulum sebészi kezelésére laparoscopos technikát alkalmaztunk. A nyelõcsõ alsó harmadának mobilizálását követõen a diverticulumot transhiatalisan tártuk fel, és endostapler segítségével rezekáltuk. Ezt követõen 2 esetben a diverticulumtól a fundusig oesophago-cardio-myotomiát végzetünk, melyet Dor szerinti anterior fundoplicatioval egészítettünk ki. A nyelõcsõ nyálkahártyájának épségét a mûtétek során intraoperatív endoscopiával ellenõriztük. Eredmények: Minimális vérvesztés (100-150 ml) mellett a mûtéti idõ átlagosan 150 (120-180) perc volt. Intraoperatív és postoperatív szövõdményt nem észleltünk. A betegek a kontroll nyelésvizsgálatot követõen az 5. postoperatív naptól szájon át fogyasztottak folyadékot, majd szilárd ételt, és panaszmentesen bocsátottuk õket haza. Következtetések: Az irodalmi és saját kedvezõ tapasztalataink alapján a minimálisan invazív laparoscopos, transhiatalis sebészi technikát javasoljuk a panaszokat okozó epiphrenalis nyelõcsõ diverticulumok sebészi kezelésére.

4.

KÉZZEL ASSZISZTÁLT LAPAROSCOPOS NYELÕCSÕRESECTIOK Kupcsulik Péter, Balázs Ákos, Nehéz László SE I.sz. Sebészeti Klinika, Budapest

A transhiatalis nyelõcsõresectiok eredményei a nyugati félteke adatai szerint nem rosszabbak a transthoracalis mûtétek eredményeinél. A transhiatalis resectiok halálozása számottevõen alacsonyabb, mint a thoracotómiából végzett beavatkozásoké. A transhiatalis resectio abdominalis fázisa: a gyomor mobilizálása, valamint a hasi és az alsó harmadi mediastinum preparalasa laparoscopos úton elvégezhetõ. A transhiatalis kézi preparalás laparoscop ellenõrzése mellett biztonságosabb, mint a „vak” módszer. A nyaki nyelõcsõ-gyomor anastomozis szokványos módon készíthetõ el. Eddig ilyen beavatkozásokról csak szórványos külföldi közlések ismertek. Az intézetben 6 esetben végeztük a fenti beavatkozást. Az után követési idõ 5-36 hónap. A betegeknél középsõ-alsó harmadi nyelõcsõtumor állt fenn. 5 betegnél preoperativ chemo-radiotherapia történt. A betegek közül egynél Child „B” májcirrhozis, egynél súlyos COPD, kettõnél chronicus szívbetegség állt fenn. Mind a 6 esetben eltávolításra került a tumoros nyelõcsõ, baloldalon nyaki oesophago-gastricus anastomosist végeztünk. A mûtét során kizárólag elektrocoagulatios dissectiot alkalmaztunk. Halálozás nem volt. A 6 beteg közül 5 szövõdménymentesen gyógyult, egy esetben alakult ki nyaki nyálsipoly, mely spontán szanálódott. A mûtétet követõen a betegek aktivitása, mobilizálhatósága, általános állapota 22


feltûnõen jobb volt, mint a nyitott mûtétek után. A közlés idõpontjában valamennyi beteg életben van, tumor recidíva nem volt igazolható. A kézzel asszisztált transhiatalis nyelõcsõresectio a nyelõcsõdaganatok eltávolításának ajánlható módszere.

5.

NYELÕCSÕ TUMOROK KORSZERÛ MINIMÁL INVASIV TERÁPIÁJA: AZ ENDOSCOPOS MUCOSECTOMIÁTÓL A LAPAROSCOPOS NYELÕCSÕ MÛTÉTIG. Lukovich Péter, Papp András, Tari Krisztina, Kupcsulik Péter Semmelweis Egyetem, I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest

Bevezetés: Az utóbbi évtizedek technikai fejlõdésének következtében a flexibilis endoscopia és a laparoscopos technika is helyet követelt magának a nyelõcsõdaganatok kurativ kezelésében. Beteganyag és módszer: 2002 és 2008 között a Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikáján 18 betegnél történt minimál invasiv beavatkozás nyelõcsõ daganat miatt. 8 - nagy kockázatú - betegnél EUS vizsgálattal igazolt T1N0M0 stádiumú tumor miatt endoscopos mucosectomiát, 8 betegnél hand-asszisztált laparoscopos transhiatalis nyelõcsõ exstirpatiot (retrosternalis gyomorpótlással) , 2 betegnél pedig total laparoscopos transhiatalis nyelõcsõ exstirpatiót (hátsó mediastinumban felhúzott, intracorporalisan csövesített gyomorral) végeztünk. Eredmények: Az endoscopos mucosectomiás csoportban 2 beteg a nyelõcsõ tumortól független, 2 beteg pedig tumoros alapbetegségében halt meg. Az átlagos túlélés 36 hónap. A hand asszisztált transhiatalis nyelõcsõ mûtététek mûtéti ideje 168 perc volt. Postoperativ maior szövõdmény nem alakult ki. A betegek postoperativ fájdalma kisebb volt, a mobilizálást hamarabb lehetett elkezdeni. A total laparoscopos mûtétek mûtéti ideje 4 óra 35 perc volt. Ebben a csoportban az egyik egy betegnél a felhúzott gyomor részleges necrosisa miatt 10 nappal a primer mûtét után Torek mûtétre kényszerültünk, s késõbb a beteget elvesztettük. Következtetés: T1 nyelõcsõ tumorok flexibilis endoscoppal történõ eltávolítása, illetve a minimál invasiv sebészeti módszerekkel operált betegek eredményei összevethetõek a hagyományos sebészeti módszerek eredményeivel. A technika fejlõdése (flexibilis endoscopia esetében az endoscopos submucosus dissectio alkalmazása), illetve a laparoscopos technika begyakorlása a hagyományos mûtétek háttérbe szorulását vonják maguk után.

23


6.

LAPAROSCOPOS, ROUX Y-NAL VÉGZETT GASTRIC BYPASS (L-RYGB) MÛTÉTTEL SZERZETT TAPASZTALATAINK 77 BETEG KAPCSÁN. VIDEOPRESENTATIO. Mohos Elemér 1,2, Elizabeth Schmaldienst 1, Hans-Peter Heuberger 1, Gerald Koller 1 Manfred Prager 1 Landeskrankenhaus Oberwart, Allgemeinchirurgische Abteilung, Oberwart 1 Veszprém Megyei Kórház 2

Bevezetés: Osztályunkon 2008.01.01. és 2009. 01.01. között 77 beteg került kóros elhízás miatt laparoscopos, Roux Y-nal végzett gastric bypass (L-RYGB) mûtétre. A szerzõk a mûtéttel szerzett korai tapasztalataikat, valamint a beavatkozás technikai részleteit mutatják be videopresentatio segítségével. Anyag és módszer: Mûtéti indikációt jelentett a 40 feletti, ill. a valamely következményes társbetegséggel szövõdött (diabetes, hypertonia, reflux, stb) 35 feletti BMI. A mûtét során 25 ml-s gyomorcsonk, erre felhozott 150 cm hosszú Roux kacs, ill. 100 cm hosszú bilio-pancreaticus kacs került kialakításra. A gastro-jejunalis anastomosist intraoperative gastroscoppal ellenõriztük ill. levegõpróbát végeztünk. Eredmények: Anastomosis elégtelenséget nem észleltünk, mortalitás nem volt. 5 betegünk (6,5 %) került 1-26 héttel a mûtét után reoperatióra adhaesiós vékonybél ileus miatt. Az adhaesiót minden esetben az akkor még a Roux Y anastomosis készítésekor tartó-öltésként használt nem felszívodó, sodrott fonal okozta. 1 betegnél (1,3 %) alakult ki az egyik port helyén súlyos, necrotisaló, hasfali gyulladás. 3 betegünknél (3,9 %) került sor stenosis miatt a gastro-jejunalis anstomosis tágítására Bougie szerint 4-16 héttel a mûtétet követõen. Egyéb szövõdményünk nem volt. A relative rövid átlagos postoperativ idõ miatt a testsúlycsökkenést illetõn még végleges következtetések nem vonhatók le, de az eddigi adatok alapján úgy tûnik, hogy az általunk operált betegek is követik a L-RYGB típusú mûtéttel kapcsolatosan már korábban leközölt fogyási tendenciát. Konkluzió: A szerzõk ajánlják a L-RYGB típusú beavatkozást a konzervatív therápia eredménytelensége esetén a kóros elhízás megszüntetésére ill. az annak következményeként kialakuló szövõdmények megelõzésére.

7.

LAPAROSZKÓPOS UPSIDE-DOWN GYOMOR MÛTÉTEIT KÖVETÕ RITKA SZÖVÕDMÉNYEK KEZELÉSE Paszt Attila, Simonka Zsolt, Lázár György SZTE ÁOK, Sebészeti Klinika, Szeged

Cél: az upside-down gyomor viszonylag ritkán elõforduló megbetegedés. A betegség kialakulása különféle patofiziológiai mechanizmusokra vezethetõ vissza. Ezen betegségcsoport diagnózisánál, a különbözõ klinikai tünetek széles skálájával találkozunk. Irodalmi adatok szerint sikeres laparoszkópos mûtétet követõen a betegség kiújulásának esélye 10 és 35% között található. Anyag és módszer: klinikai anyagunkban 2001 jan. és 2009 jún. között 12 (4 férfi, 7 nõ) esetben végeztünk sikeres laparoszkópos mûtétet komplett upside-down 24


gyomor miatt. Az átlag életkor 56 év volt (44-67). A betegek egy standardizált algoritmus szerinti kivizsgáláson mentek keresztül. A rekeszi defektus mértéke minden esetben meghaladta a 9 cm-es nagyságot. A sérvkapun keresztül a gyomor mellett vékony-, ill. vastagbél is a mellkasba herniálódott. A mûtét során, az összenövések oldását követõen, a sérvtömlõ tartalmát a hasüregbe visszahelyeztük, majd rezekáltuk a sérvtömlõt. A parciális hernioplasticát háló beültetésével komplettizáltuk, majd ezt követte a Nissen féle fundoplikáció gastropexiával kiegészítve. Az után követés folyamán endoszkópos és funkcionális vizsgálatokat végeztünk, melyet szubjektív életminõségi kérdõívekkel egészítettünk ki. Eredmények: Az átlagos mûtéti idõ 149 perc volt (119-217 perc). Intra- és korai postoperativ szövõdményt nem észleltünk. A betegek a mûtéteteket követõ negyedik vagy ötödik napon otthonukba távoztak. Utánkövetési periódusunk alatt két késõi komplikációt észleltünk. Az elsõ esetben - a kialakuló panaszok hátterében - az elvégzett gastroscopia a gyomorfal erózióját mutatta. Második esetünkben betegünknél intermittáló jelleggel dysphagia jelent meg. Az elsõ esetben a reoperáció során cardia rezekciót végeztünk nyitott metodikával, míg második esetünkben laparoszkópos háló korrekció és revízió történt. Következtetés: saját tapasztalataink alapján a szintetikus háló okozta sérülés ill. erózió egy lehetséges szövõdmény melyre mindig gondolni kell. Ennek ellenére, ezen betegségcsoport laparoszkópos módon történõ gyógyítása egy biztonságos, jól standardizálható gyógyítási eljárás.

8.

A GYOMOR GIST LAPAROSCOPOS MÛTÉTEIVEL SZERZETT TAPASZTALATAINK Máté Miklós, Pfahler Pál , Gódor Ferenc, Bálint András Szent Imre Kórház Általános Sebészeti Profil, Budapest

Bevezetés: A GIST ritka elõfordulású daganat, incidenciája 15-20/millió fõ/év, a szám azonban évrõl évre kissé emelkedik részben a pontosabb diagnosztika, részben a valóban növekvõ elõfordulás miatt. Az emésztõ traktus daganatainak kb. 0.5%-a GIST, a leggyakoribb lokalizáció a gyomor. A betegek jellemzõen nem specifikus tünetek miatt kerülnek orvoshoz, gyakori, hogy a daganat elõrehaladott stádiumban ismerik fel. A késõi diagnózis miatt betegek 60-70% a magas rizikójú csoportba tartozik. Anyag és eredmények: Osztályunkon 2007. januárjától 13 beteget operáltunk GIST miatt (gyomor 12 eset, vékonybél 1 eset). A preoperatív staging és rizikócsoportba sorolás 5 esetben alacsony- közepes rizikójú csoportot a többi 8 esetben magas rizikójú csoport mutatott. A fenti beteganyagon végzett mûtétek során 7 esetben minimal invasív technikával sikerült az elváltozást eltávolítani, 5 tervezett és 1 acut laparotomiát végeztünk. Egy exploratio, 7curatív R0 és 3 R1 és 2 R2 resectio történt, a betegek a postoperatív oncológiai kezelés során 10 esetben kaptak Glivec kezelést. A daganat a kiindulási szervet 9 betegnél csak rövid szakaszon érintette, így az ép széllel végzett segmentresectio elégségesnek bizonyult, két esetben debulking történt, míg 2 ízben gastrectomiát végeztünk. Betegeinket követjük, a 13-bõl 1 beteget veszítettünk el kardiális ok miatt, 25


11 tünet és panaszmentes, 2 betegnél a re-staging folyamatos regressziót mutat. Jelen elõadás elsõsorban az endoscoppal végzett beavatkozásokat helyezi elõtérbe, bemutatva a betegek preoperatív kivizsgálását, felkészítését a mûtétre, a laparoscopia általunk e betegségnél alkalmazott kritériumrendszerét, és azokat a nehézségeket, szövõdményeket, melyeket a mûtétek során tapasztaltunk. Összefoglalás: Az irodalmi adatok és tapasztalataink szerint a GIST komplex terápiával a relatíve jól kezelhetõ malignus elváltozások közé tartozik, de a betegség gyakran elõrehaladott állapotban kerül felismerésre. Az alacsony rizikójú csoportba tartozó elváltozások laparoscopos resectioja jól kivitelezhetõ, de tekintettel a daganat speciális biológiai viselkedésére, a tirozinkináz gátló kezelés hatásosságára még a magas rizikójú csoportban is megkísérelhetõ, a beavatkozás szövõdményaránya alacsony, a felépülés gyorsabb. 9.

GYOMORRÁK ESETÉBEN VÉGZETT LAPAROSZKÓPOS RESZEKCIÓS MÛTÉTEK Sikorszki László, Bezsilla János, Botos Ákos, Temesi Rita, Berencsi Attila, Barra Zoltán, Bende Sándor B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc, Általános Sebészeti Osztály

Bevezetés: A minimal invazív technika és sebészeti mûszerpark fejlõdésével a gyomor sebészeténél is elõre tört a laparoszkópos megoldás. Egyre több szakirodalmi adat áll rendelkezésre a gyomorrák laparoszkópos, onkológiailag korrekt mûtéti eljárás mellett. Célkitûzés: Az irodalmi adatok és osztályunk gyomorrák miatt végzett laparoszkópos reszekciók mûtétek áttekintése és a mûtéti technika bemutatása. Beteganyag, módszer: 2002.01.01 és 2008.12.31 közötti idõszakot dolgoztuk fel. 259 beteget kezeltünk gomorrák miatt. (157 férfi, 101 nõ) Átlagéletkor 74 év. pTNM szerinti stádium beosztás: I.stádium 11%, II.stádium 28%, III.stádium 40%, IV.stádium 21%. Total gastrectomiát 106, szubtotal reszekciót 103, egyéb beavatkozást (laparoszkópia, laparotomia, GEA, tápláló jejunostomia) 50 esetben végeztünk. Gyomorrák miatt 2 laparoszkópos subtotál resekciót végeztünk kétmezõs lymphadenectomiával. Emellett 2 laparoszkópos gastrectomia is történt neuroendokrin tumor és gyomor polyposis miatt, ill. 1 esetben gyomor GIST miatt laparoszkópos szubtotál gyomor reszekciót végeztünk. Eredmények: Laparoszkópos mûtéteinknél szövõdmény nem volt. Betegeinket másnap mobilizáltuk, posztoperatív fájdalmat minimálisnak értékelték. Átlagos ápolási idõ reszekció után 7 nap, gastrectomia után 9 nap. Reszekciós mûtéteink után 3. napon per os folyadék majd pépes étrend mellett a passage rendezõdött. Gastrectomiák után 7. napon negatív nyelési röntgenfelvétel birtokában kezdtük a betegek táplálását, majd ezt követõen 2 nap múlva emittáltuk õket. Következtetés: Saját kezdeti tapasztalataink és az irodalmi adatok alapján a mefelelõ eszközpark és haladó laparoszkópos tevékenység birtokában elmondhatjuk, hogy T1-T3-as stádiumú gyomorrákok esetében a reszekciós mûtét és a korrekt 26


lymphadenectomia jól kivitelezhetõ. A minimál invazív sebészet elõnyeinek köszönhetõen az eljárás a beteg gyorsabb posztoperatív gyógyulását eredményezi, jóval kisebb posztoperatív mûtéti fájdalom és gyorsabb mobilizálás mellett. 10. ÉRELLÁTÁS LAPAROSZKÓPOS VASTAGBÉL MÛTÉTEK SORÁN – RECTOSIGMOIDEALIS RÉGIÓ Bezsilla János, Botos Ákos, Sikorszki László, Berencsi Attila, Temesi Rita, Bende Sándor B-A-Z Megyei Kórház, Általános Sebészet, Miskolc A haladó laparoszkópia kialakulásának idején a colorectalis mûtéteket csak jóindulatú betegségek esetén, vagy daganatos betegek palliatív ellátására ajánlották. A rövid távú elõnyök igazolása után nyilvánvalóvá vált az onkológiai, radikális mûtétek hosszú távú hatásossága, melynek egyik alapja a megfelelõ onkológiai elvek szerint elvégzett beavatkozás. A szerzõk ismertetik az osztályukon átélt „tanulási idõszak” tapasztalatait, majd a késõbb elsajátított preparálási módszereket, az erek ellátásának lehetõségeit, a kiterjedt dissectio végzésének feltételeit. Videó felvételeken mutatják be a reszekció nélküli kismedencei rekonstrukciók, a jóindulatú megbetegedések miatt alkalmazott perifériás érköteg ligatúrák és a malignus daganatok esetén végzett radikális mûtétek technikáját. Ismertetik az elmúlt évben rendszeresen alkalmazott oldal-a-véghez colo-rectalis anastomosisok eredményeit. A megfelelõ módon elvégzett nyitott mûtétekhez hasonlóan a laparoszkópos mûtétek során a kiterjedt nyirokcsomó eltávolítás, az ellátó erek centrális ligatúrája mellett fontos a megfelelõ vérellátású bélvégek feszülésmentes varratának készítése.

11. A CROHN BETEGSÉG SZÖVÕDMÉNYEINEK LAPAROSCOPOS MEGOLDÁSI LEHETÕSÉGEIRÕL Masszi István, Pörneczi Balázs, Mészáros Péter, Szamosi T.1, Bursics Attila Budai Irgalmasrendi Kórház Sebészeti Osztály, Állami Egészségügyi Központ Gastroenterológiai Osztály1 Bevezetés: A Crohn betegség szövõdményei sebészi intervenciót igényelnek. Mivel a betegek jellemzõen fiatalok, életük folyamán elõreláthatóan több sebészi beavatkozáson esnek/eshetnek át, különösen fontos lehet a minimál invazív technika alkalmazása. Beteganyag: A Budai Irgalmasrendi Kórház Sebészeti Osztályán 2009 januárja és 2009 júliusa között 2 fiatal Crohn betegnél végeztünk laparoscopos beavatkozást. Az elsõ betegnél a colon transversum aktív Crohn betegsége vezetett a flexura hepatica mellett kialakuló sipolyhoz, illetve tályoghoz. Ez utóbbi sikeres konzervatív szanálása után végeztünk kiterjesztett jobb oldali hemicolectomiát laparoscoppal. Másik betegünknél a mûtéti indikációt izolált, stenotizáló terminális ileum Crohn betegség képezte. Mûtéte során novumként ileo-colicus sipolyt találtunk. Ileo-coecalis resectiot, illetve a sigma sipolyának laparoscopos zárását végeztük. 27


Eredények: Mindkét betegünk szövõdmény nélkül gyógyult. További gastroenterológiai gondozásban vannak, jelenleg mindketten teljes remisszióban. Konklúzió: Szelektált esetekben a Crohn betegség sikerrel eperálható laparoscopos módon. A minimálisan invazív technika elõnyei hatványozottan jelentkezhetnek, hiszen ez a beteganyag elõre láthatóan élete folyamán több sebészi beavatkozáson fog átesni. Ugyanakkor a hagyományos exploráció hiány miatt a betegek preoperatív kivizsgálására különösen nagy súlyt kell fektetni.

12. COLORECTALIS DAGANATOK LAPAROSCOPOS SEBÉSZETE Simonka Zsolt, Paszt Attila, Ábrahám Szabolcs, Rokszin Richárd, Pieler József, Tajti János, Lázár György SZTE ÁOK, Sebészeti Klinika, Szeged A minimálisan invazív technika - a módszer vitathatatlan elõnyei révén - teljesen elfogadottá vált a legtöbb jóindulatú és funkcionális megbetegedés sebészi kezelésében. Napjainkra az is bebizonyosodott, hogy a laparoscopos technika a colorectalis daganatok sebészi kezelésében is biztonsággal alkalmazható. A szerzõk saját és a nemzetközi tapasztalatok elemzésével mutatják be a colorectális daganatok laparoscopos sebészi kezelését. Betegek, módszer: A Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinikáján 2005. január 1. és 2009. június 30. között 99 betegen végeztek laparoscopos, ill. laparoscoposan asszisztált colorectalis bélresectiot. A mûtéti indikációt 59 esetben neoplasticus eredetû colorectalis lesio képezte. A betegek átlagos életkora 64 év volt (36-89 év). Eredmények: 38 esetben rectosigmoidealis resectio, 3 esetben rectum exstirpatio, 15 esetben jobb, 2 esetben bal oldali hemicolectomia, 1 esetben transversum resectio történt. Sem mûtéti, sem posztoperatív szövõdmény nem volt. 6 konverzió és 2 esetben adhesios ileus miatt reoperáció történt. A passage megindulása (átlagosan 2,4 nap) és a per os táplálhatóság jelentõsen lerövidült. A specimenek hisztológiai feldolgozása minden esetben tumormentes oralis, aboralis és circumferencialis resectiot igazolt. Következtetések: Saját és a nemzetközi eredmények áttekintése alapján megállapítható, hogy colorectalis daganatok miatt végzett laparoscopos mûtétek biztonságosak, sebészi és onkológiai szempontból is megfelelõek. Számos elõnyt jelentenek a betegek számára elsõsorban a korai posztoperatív idõszakban (gyorsabb felépülés, rövidebb kórházi tartózkodás) és a hosszú távú túlélési eredmények is megfelelõek.

28


13. BAL OLDALI COLONFÉLEN ILLETVE RECTUMON VÉGZETT 348 LAPAROSZKÓPOS VASTAGBÉLMÛTÉT EREDMÉNYEI Szabó Kornél, Andreas Shamiyeh, Jörg Zehetner, Forian Dirnberger, Wolfgang U.Wayand Allgemeines Krankenhaus der Stadt Linz, Chirurgie 2. Ausztria Bevezetés: A laparoszkópos colorectális sebészet az utóbbi években egyre több intézményben kezd rutin eljárássá válni. A mai technika, a rendelkezésre álló mûszerpark lehetõséget ad már nem csak a jóindulatú, hanem akár a tumoros vastagbélszakaszok reszekciójának sikeres elvégzéséhez is. A laparoszkópiának számos elõnyét ismerjük a nyitott mûtétekkel szemben, ugyanakkor nagyon fontos tisztázni a beavatkozások esetleges hátrányait, veszélyeit, rizikófaktorait is. Anyag és módszer: Osztályunkon 2009.03.30-ig 383 betegen végeztünk laparoszkópos vastagbélmûtétet. Ebbõl 348 olyan mûtét volt melynek során a bal oldali colonfélen vagy a rectumon kellett anasztomózist készíteni. 293 Sigmareszekció, 50 anterior reszekció, 5 bal oldali hemicolectomia. A betegek dokumentációjának áttekintésével szerettünk volna választ kapni a következõ kérdésekre: Milyen arányban és milyen szövõdmények léptek fel a beavatkozásokat követõen? Ezekezet a komplikációkat milyen tényezõk befolyásolhatják? Milyen hosszú a tanulási folyamat? A rutin megszerzésével, hogyan változik a mûtéti idõ és a szövõdmények elõfordulása? Milyen lehetõségek vannak a komplikációk elkerülésére. Eredmények: A mûtétek letalitása 0,3% volt, anasztomóziselégtelenség 1,4%-ban fordult elõ. Egyéb szõvõdményeket 17%-ban észleltünk, a betegek 6,9 %-ánál kellett reoperációt végezni. Konverzió 1,4%-ban történt. A komplikációk elõfordulásánál nem volt jelentõs tényezõ az életkor, a BMI érték és az ASA stádium. A mûtéti idõ folyamatosan csökkent, a 150. mûtét után átlagosan 115 perc volt. Az anasztomózis elkészítése utáni intraoperatív kolonoszkópia rutinszerü bevezetésével csökkenteni tudtuk a vérzéses szövõdmények számát. A sigmadiverticulitis esetében, még akkor is ha fedett perforációról volt szó, jobbak voltak az eredmények, ha a mûtétet antibiotikumkezelést követõen, korai elektív módon, 6 hetet kivárva végeztük. Konklúzió: A laparoszkópia, megfelelõen válogatott beteganyagon biztonságos módszer a colorektalis betegségek sebészi kezelésében, elõnyei a korai posztoperatív szakban egyértelmûek, kedvezõ a kozmetikai eredmény, nem jelentenek hátrányt a nyitott mûtétekkel szemben. A vérzéses szövõdmények és az anasztomózis-elégtelenségek további csökkentése érdekében érdemes intraoperativ kolonoszkópiát végezni. Sigmadiverticulitis esetében pedig célszerû antibiotikumkezelést folytatni, majd a gyulladás visszahúzódása után kb. 6 hét múlva érdemes a mûtétet elvégezni.

29


14. LAPAROSZKÓPOS RECTUM EXSTIRPÁCIÓ ÁTTEKINTÉSE OSZTÁLYUNKON Temesi Rita, Sikorszki László, Bezsilla János, Botos Ákos, Berencsi Attila, Barra Zoltán, Bende Sándor B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc, Általános Sebészeti Osztály Bevezetés: A minimal invazív technika és sebészeti mûszerpark fejlõdésével a vastagbél sebészeténél is egyre nagyobb számban választjuk a laparoszkópos technikát. Egyre több irodalmi adat áll rendelkezésre a rectum tumorok laparoszkópos, onkológiailag korrekt mûtéti eljárás mellett. Célkitûzés: osztályunk anyagán keresztül az irodalmi adatokat áttekinteni és bemutatni a rectum tumorok laparoszkópos exstirpációs mûtéti tecchnikáját. Beteganyag, módszer: 2005.01.01. és 2008.12.01. között 15 laparoszkópos rectum exstirpatiot végeztünk. 10 férfi és 5 nõbeteget operáltunk ilyen módon. Betegeink átlag életkora 60 év volt (36- 79 év). Mûtéteink elõtt mindegyik beteg irradiatioban, vagy kemoirradiatioban részesült. Az átlagos mûtéti idõ 150 perc volt (120- 210 perc). Intraoperatív szövõdményünk nem volt. Betegeink mûtétet követõ napon mobilizálódtak, per os táplálkoztak. Hat esetben a gáti sebet seroma miatt részleges sebfeltárást vagy punctiot végeztünk, rendszeres kötést nem igényeltek. Átlagos ápolás 7 nap (4- 10). Postoperatív fájdalomcsillapító igényük minimális volt. Következtetés: Véleményünk szerint az eljárás könnyen kivitelezhetõ, alacsony szövõdmény rátával bír. A betegek postoperatív lábadozási ideje lényegesen rövidebb. Amennyiben a személyi és technikai feltételek adottak, nem elõrehaladott esetekben elsõ választandó módszernek ajánljuk.

15. LAPAROSCOPOS COLORECTALIS MÛTÉTEK, A LEARNING CURVE ÉS A 3 PORTOS TECHNIKA Tóth Dezsõ1, Kathy Sándor1, Szabó Árpád1, Szegedi Zoltán1, Kincses Zsolt1, Cristiano Hüscher2 1Kenézy Gyula Kórház, Általános Sebészeti Osztály, Debrecen 2Ospedale di San Giovanni, Roma Bevezetés: Hazánkban egyre több sebészeti osztályon végeznek laparoscopos colorectalis mûtéteket. A centrumokban a learning curve ideje lejárt. A tapasztalatok, tanulságok ismertetése számos Osztály számára hasznos lehet. Anyag és módszer: A Kenézy Gyula Kórház Általános Sebészeti Osztályán 2005 január 1. és 2009 április 30. között 64 laparoscopos colorectalis mûtét történt. 11 jobb oldali hemicolectomia-t, 21 sigma resectio-t, 6 Hartmann mûtétet, 13 rectum resectio-t, 7 rectum exstirpatio-t és 6 rectopexia-t végeztünk. Minden esetben az úgynevezett 3 portos mûtéti technika alkalmazására törekedtünk. Eredmény: Hét esetben kényszerültünk konverzióra, irresecabilitás eldöntése, 30


illetve aneszteziológiai indikáció miatt. A 64 mûtét során 3 intraoperatív és 2 posztoperatív komplikáció jelentkezett. Transzfúzióra két esetben kényszerültünk. Az elsõ széklet átlagos ideje 2,8 nap volt. Az átlagos ápolási napok száma 6,9 nap. Elemezzük a mûtéteket a daganatok stádiuma szerint, bemutatjuk az általunk alkalmazott 3 portos technikát és az irodalmi közlések alapján próbáljuk az egyes mûtéti beavatkozások learning curve-ét megállapítani, különös tekintettel a konvertált esetek eredményeire. Konklúzió: A laparoscopos colorectalis sebészet világszerte elfogadott mûtéti eljárás. Jellemzi a minimálisan invazív sebészet összes elõnye, illetve az onkológiai elveknek is maximálisan eleget tesz. Mint minden mûtéti eljárásnak, ennek is megvan a maga tanulási ideje, azonban reméljük, hogy a hazai jó eredményeknek köszönhetõen, a laparoscopos colorectalis sebészet széleskörû elterjedése a betegek javát szolgálja.

16. LAPAROSZKÓPOS KOLOREKTÁLIS RESZEKCIÓS MÛTÉTEK: NÉGY ÉV TAPASZTALATA István Gábor, Bognár G., Bereczky B., Ondrejka Pál Semmelweis Egyetem ÁOK II.sz. Sebészeti Klinika, Budapest Az elõadás célja a tanulási görbe hatásának vizsgálata a laparoszkópos kolorektális mûtétek térnyerésére, a korai szövõdmények és a konverzió elõfordulására. Betegek és módszer: 2005 május 1. és 2009 április 30. között, négy év alatt végzett 498 kolorektális reszekciós mûtét közül 156 történt laparoszkóposan asszisztált technikával. (31%). Férfi/nõ arány 73/83, átlagos életkor 66,9 (40-93) év. Az indikáló betegség 133 esetben kolorektális rák, 7 esetben benignus polypus, 16 esetben diverticulosis, ill. annak szövõdménye volt A számításokat négy egyenlõ periódusra vonatkozóan végeztük. Eredmények: A laparoszkópos technikával végzett mûtétek száma és aránya az elsõ évben 8 (6.8%),a másodikban 47 (37,7%), a harmadikban 23 (21,4%), a negyedikben 78 (51,6%) volt. A konverziós ráta 50%, 21%, 13% és 10 % volt az egyes periódusokban. Két „high volume” sebész 130 mûtétet végzett 14% konverzióval, 26 mûtétet négy másik sebész végzett, 23% konverzióval. Súlyos intraoperatív szövõdmény 4 esetben fordult elõ (2,5%): 2 bélsérülés, 1 húgyhólyag és 1 ureter sérülés. Mind a négy sérülést a nagyobb tapasztalattal rendelkezõ sebészek okozták és azok elõfordulása a négy év folyamán nem mutatott csökkenõ tendenciát. Következtetések: A laparoszkópos technika használatának aránya a tapasztalat bõvülésével gyorsan növekszik, a konverziós arány ezzel fordított arányban változik. Nagyobb tapasztalatú sebész esetén a konverzió esélye kisebb. Kolorektális sebészettel foglalkozó centrumokban a vastagbél reszekciók laparoscopos végzése ajánlható.

31


17. A LAPAROSCOPOS VASTAG- ÉS VÉGBÉLKIIRTÁS NÉHÁNY ÉRZÉKENY LÉPÉSE Weltner János, Kupcsulik Péter, Lukovich Péter, Szlávik R., Semmelweis Egyetem I.sz. Sebészeti Klinika Új eljárások bevezetésekor különös figyelmet kell szentelni a szövõdmények elkerülésére, melyek a kezdeti gyakorlatlanságból, majd – a következõ szakaszban – abból a tévedésbõl fakadnak, hogy már uraljuk a technikát. A mûtét lefolyásának sorrendjében elsõként említjük a trokár által okozott sérüléseket (1 eset), majd következnek a vastagbél fõbb ereinek ellátásával kapcsolatos hibalehetõségek. Közrettegésnek örvend – joggal – az ureter sérülése (2), és a hólyag-, hólyagkörüli sérülések (1) sem kevésbé kellemetlenek, bár ellátásuk egyszerûbb lehet. A kismedencei dissectio során el kellene kerülni a sacrum elõtti képletek sérülését és az oldalsó medencefal felõli vérzéseket (KB. 20%). Alapvetõ fontosságú a mesorectum épségére való törekvés, ami egyúttal a melléksérülések elkerülésében is biztosítékot jelent. A mûtét ezen szakaszában kell az esetleg megmaradó rectumcsonk vérellátásának épségére figyelni. A zárás elõtti revisio, az anastomosis zárt voltának ellenõrzése, a melléksérülések (1) felfedezése kellõ türelmet igényelnek a néha hosszúra nyúlt mûtét végén is. E felsoroláshoz kapcsolódó döntések közül kiemelendõ, hogy mikor konvertáljunk?

18. A LAPAROSCOPOS APPENDECTOMIA JAVALLATAI ÉS ELÕNYEI Bátorfi József, Simon Éva, Knausz József, Petõházi Antal Kanizsai Dorottya Kórház Általános Sebészeti Osztály, Nagykanizsa A laparoscopos appendectomia (LA) - annak ellenére, hogy viszonylag egyszerû beavatkozás és könnyen megtanulható - mind a mai napig nem vált általánosan alkalmazott mûtétté. Pedig határozott elõnyökkel jár, ezért nyomatékosan ajánlható az alábbi esetekben: 1.Fertilis korban lévõ nõk alhasi peritonitisének elkülönítõ diagnosztikájában (appendicitis, adnexitis, egyéb). 2.Kövér betegeken a lényegesen kisebb hasfali trauma miatt (kevesebb suppuratio, kevesebb postop. hasfali sérvesedés). 3.Diffúz peritonitisben, mikor annak eredete pontosan nem határozható meg, viszont egy videoendoscopos exploratio és diagnosis laparoscopos megoldáshoz (appendectomia, perforatio ellátása, cholecystectomia, stb.) vagy célirányos laparotomia végzéséhez kínál lehetõséget. 4.Ectopiás appendicitisben. 5.Vissza-visszatérõ jobb alhasi fájdalmak esetén (appendicitis chronica, ileitis terminalis, diverticulitis, stb.) a hasüreg videoendoscopos áttekinthetõsége miatt. Videofile-on mutatunk be néhány, acut indikácio alapján végzett videoendoscopos exploratiot és appendectomiát. 32


19. VAN-E HATÁSA A LAPAROSZKÓPOS APPENDECTOMIA ELTERJEDÉSÉNEK A MÛTÉTI INDIKÁCIÓRA? Dede Kristóf, Mersich Tamás, Zaránd Attila, Besznyák István, Baranyai Zsolt, Faludi Sándor, Jakab Ferenc Fõv. Önk. Uzsoki utcai Kórház, Sebészeti Osztály Bevezetés: Az appendicitis iránydiagnózissal mûtétre kerülõ betegek 15-30%-ban nem igazolódik egyértelmûen szövettanilag az appendicitis, a fiatal nõk esetében ez még gyakoribb. A laparoszkópos staging lehetõsége diagnózist és egyben therápiát is jelenthet kétséges esetekben. Viszgálatunk arra irányult, hogy a laparoszkópia, mint minimal invazív technika megváltoztatja-e az appendicitis miatt operált, de negatívnak bizonyult esetek számát. Módszer: szerzõk áttekintik és elemzik 5 év alatt laparoszkópos (LA) és nyílt technikával appendectomizált (OA) betegeik adatait Beteganyag: az Uzsoki utcai Kórház Sebészeti Osztályán 2004.01.012008.12.31. között 483 betegnél történt appendicitis acuta diagnózissal mûtét. 325 (67%) betegnél laparoszkóposan, 158 (33%) betegnél nyílt technikával végeztük a mûtétet. Három éve alapelvünk, hogy appendicitis esetén laparoszkópos appendectomia az elsõként választandó eljárás, a legutóbbi évben már az esetek 94 %-ban laparoszkóposan történt a mûtét. Eredmények: 2004-2005-ben 100 betegnél történt nyílt appendectomia, amikor még nem végeztünk laparoszkópos appendectomiát, 2005-2008 között laparoszkóposan 325 beteget operáltunk. A két csoport esetében nem találtunk különbséget a mûtét során vagy szövettannal negatívnak bizonyult esetek számát tekintve. A 30 évnél fiatalabb nõk közül, akiknél nem igazolódott appendicitis, 78%-ban egyértelmûen nõgyógyászati betegséget igazoltunk a laparoszkópia során. Megbeszélés: a vizsgálat igazolta, hogy a laparoszkópos technika bevezetése és rutinszerû alkalmazása nem befolyásolja a mûtéti indikációt, nem növeli a szövettanilag „negatív” eredményû appendectomiák számát. A laparoszkópos technika segíti a fiatal korú nõk differenciáldiagnosztikáját, és adott esetben, a sebész döntése szerint nem szükséges az appendectomia elvégzése.

20. MASSZÍV GASTROINTESTINALIS VÉRZÉST OKOZÓ ARTERIO-BILIARIS SIPOLY ELLÁTÁSA LAPAROSCOPOS ARTÉRIÁS KLIPPELÉSSEL - ESETISMERTETÉS Karaffa Iván, Bezsilla János, Cseh Imre, Temesi Rita, Bende Sándor B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Általános Sebészeti Osztály, Miskolc Bevezetés: A haemobilia kivizsgálása során végzett angiográfia gyakran terápiás megoldásra is lehetõséget ad, de ritkán szükségessé válhat a sebészi kezelés is. Esetismertetésünkben összefoglaljuk egy fiatal nõbeteg, invazív radiológiai módszerekkel uralhatatlan, gyors és jelentõs fokú anaemiát okozó epeúti vérzés miatt történt kivizsgálását és sikeres, laparoscopos sebészi ellátását. 33



Esetismertetés: 43 éves nõbeteg 2006. 03. hóban jobb oldali, rosszindulatú emlõdaganat miatt QUART-, majd adjuvans chemoterápián esett át. 2009. 03. hóban hasi CT vizsgálat többszörös májáttétek jelenlétét vetett fel, CT-vezérelt percutan biopszia ezt igazolta. 2009. 05. hóban hasi fájdalmak és véres székürítések miatt belgyógyászati osztály vette fel és kezdte meg kivizsgálását. Mellkas CT multiplex tüdõáttéteket és vertebralis csontáttéteket igazolt. Az elvégzett colonoscopia vérzésforrást nem talált, gastroscopia a Vater-papillából vér ürülését észlelte. Az angiográfiás vizsgálat vérzésforrásul az a. gastroduodenalis egyik ága pseudoaneurysmáját véleményezte, annak elzárását elvégezte. Átmeneti klinikai javulást követõen ismételten melaena lépett fel láz, hidegrázás kíséretében. A gastroscopia ismételt haemobiliát észlelt, az angiográfiás vizsgálat a máj VIII. szegmentumában, egy - valószínûleg a májbiopszia során keletkezett - arterio-biliaris fistulát valószínûsített, a hipervaszkularizált metastasisok keringésének csökkentésére az a. hepatica propria Lipiodolos embolizálását végezték, effektív hatás nélkül. Mûtéti kezelés mellett döntöttünk, mely során az inficiált vérrel kitöltött, gyulladt epehólyag eltávolítását és az a. hepatica dextra kettõs klipp közötti átvágását végeztük - laparoscopos úton. A posztoperatív idõszakban sebészi szövõdményt nem észleltünk, újabb vérszékelés nem jelentkezett. Konklúzió: A haemobilia ellátására ritkán sebészeti beavatkozás is szükségessé válhat, mely szelektált esetben laparoscopos úton is elvégezhetõ.

22. A LAPAROSCOPOS APPENDECTOMIA KÜLÖNBÖZÕ TÍPUSAI ÉS INDIKÁCIÓJUK A BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÓRHÁZA ÁLTALÁNOS SEBÉSZETI OSZTÁLYÁN Szabadkai Gábor, Füstös László, Pap-Szekeres József, Svébis Mihály Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Általános Sebészeti Osztály, Kecskemét

21. LAPAROSCOPOS ÉS NYITOTT APPENDECTOMIA Németh Tibor, Géczi Tibor, Markóth Csilla, Mán Eszter, Lázár György SZTE ÁOK, Sebészeti Klinika, Szeged

Szerzõk 1993-2008 közötti idõszakban elvégzett 135 diagnosztikus laparoszkópos beavatkozás feldolgozását mutatják be. A mûtétek nagyobb hányadát sebészeti indikációval, kisebb részét traumatológiai javallattal végezték. Kórházukban folyamatos baleseti ellátás mûködik, melyben konzultánsként vesznek részt. A vizsgált idõszakban 62 férfi és 73 nõ szerepel, a legfiatalabb 5 éves leány, a legidõsebb 86 éves asszony volt. 121 esetben végeztek sebészeti javallat miatt laparoszkópiát, 6 és 86 éves korhatár közt, 14 alkalommal traumatológiai indikáció után operáltak legfiatalabbként 5 éves leányt, legidõsebbként 51 éves férfisérültet léprepedés miatt. A sebészeti javallatok közt jellemzõen a daganatos hasûri elváltozások diagnosztikájában 31 májáttétet, 27 epehólyag-máj-pancreas tumort, 20 peritoneális karcinózist, 12 egyéb hasûri daganatot operáltak, 41 biopszia végzésével együtt. LC szövõdményének tisztázására 20 alkalommal került sor. Érdekességet jelentett egy hat éves leánygyermek mûtéte során a gyanított epehólyaggyulladás helyett talált gangrénás appendicitisz. A traumatológiai indikációkkal végzett mûtéteket a sérültek kivizsgálása során igényelt sebészeti konzílium elõzte meg. Az esetek egy részében a diagnosztikus bizonytalanság, másrészt a végleges ellátás igénye volt a javallat. Különleges hangsúlyt kaptak a szervmegtartó mûtétek, fõleg gyermekkorban. A szövetragasztó anyagok alkalmazása rutinszerûvé vált a máj-és léprepedések ellátásában. 10 lépés 4 májsérülést oldottak meg laparoszkóposan. Bemutatják egy 21 éves nõi sérült esetét, akinek tompa hasi traumát követõ diagnosztikus laparoszkópia jelentõs méretû, rupturált ovarialis elváltozást igazolt, melyet hasi feltárásból sikeresen megoldottak.

Bevezetés: Az utóbbi években a minimal invazív technikák elõtérbe kerülésével szemléletváltás következett be a sürgõsségi sebészeti beavatkozásokban, így az acut appendicitis kezelésében is. Célunk a laparoscopos és a hagyományos, nyitott módszer összehasonlítása volt, a betegek, illetve az operáló intézet számára nyújtott elõnyök, illetve hátrányok alapján. Anyag és módszer: öt éves periódusban (2003-2008) hagyományos technikával (n=249) és laparoscopos módszerrel (n=230) operált betegek adatait elemeztük Klinikánk beteganyagában. Vizsgáltuk továbbá hasi ultrahang vizsgálat diagnosztikus értékét is az acut appendicitisben. Eredmények: mûtéti szövõdmény 6,8% ill. 2,6%, antibiotikum alkalmazás idõtartama 3,95 ill. 2,6 nap, a passage beindulása 2,52 ill. 1,74 nap, lázas állapot fennállása 0,39 ill. 0,18 nap és kórházi kezelés idõtartama 5,64 ill. 3,25 nap volt az egyes csoportokban, minden esetben a laparoscopos módszer elõnyére. Konklúzió: megállapíthatjuk, hogy a laparoscopos technika az acut appendicitis kezelésében is biztonságosan kivitelezhetõ és számos elõnnyel jár, mind a beteg (kevesebb szövõdmény, gyorsabb gyógyulás), mind pedig az operáló intézet (kórházi napok száma, antibiotikum használat, költségek) számára.

34

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat kórházában 2004. óta végeznek laroscopos appendectomiat, egyre nagyobb esetszámmal (n=126). Mûtéttel kapcsolatos mortalitásuk nem volt, 3 esetben történt konverzió, 1 esetben reopus történt, 2 esetben konzervatív kezelésre gyógyuló passage zavar, illetve lázas állapot miatt észlelték laparoscopos appendectomian átesett betegeiket. A kezdetek óta eltelt 5 év alatt többféle módszert dolgoztak ki úgy a mesoappendix, mind az appendix csonk ellátására. Szerzõk elõadásukban bemutatják az általuk jelenleg alkalmazot 3 laparoscopos appendectomia típusát, s azok indikációját.

23. LAPAROSCOPOS DIAGNOSZTIKA OSZTÁLYUNK GYAKORLATÁBAN Szabó Árpád, Szegedi Zoltán, Tóth Dezsõ, Kathy Sándor, Bokor László, Kincses Zsolt Kenézy Kórház Eü. Kht Általános Sebészeti Osztály, Debrecen

35


A laparoszkópos diagnosztika az operabilitás-inoperabilitás eldöntése mellett mintavételi lehetõséget is teremt minimális invazivitással. Módot ad a fellelt elváltozás célzott megoldására, mely akár laparoszkópos úton is történhet, vagy a laparotómiát optimalizálhatjuk. Segítséget nyújthat a szûkös források célzott felhasználásához, a beteg pedig élvezheti a minimális invazivitás minden elõnyét.

24. LAPAROSZKÓPOS PYLORUS SUTURA ULCUS PERFORÁCIÓK MIATT OSZTÁLYUNKON Temesi Rita, Sikorszki László, Bezsilla János, Berencsi Attila, Barra Zoltán, Bende Sándor B-A-Z Megyei Kórház és Egyetem Oktató Kórház Miskolc, Általános Sebészeti Osztály Bevezetés: A peptikus ulcus perforációk kb. 5%-át teszik ki az akut hasi katasztrófáknak. Egyes irodalmi adatok a perforációkor végzett egyszerû sutura és Helicobacter pylori eradikáció után a nyombélfekély recidíva 2,6%. Beteganyag, módszer: 2002.01.01 és 2008.12.31. között 251 beteget operáltunk peptikus ulcus perforáció miatt. 183 esetben nyílt mûtét során sutura, 43 esetben laparoszkópos mûtét során sutura, 1 esetben Billroth I. reszekció, 15 esetben Billroth II. reszekció, 9 betegnél konverzió és nyitott sutura történt. A laparoszkóposan suturázott betegeknél az átlagos perforációs idõ 6, 5 óra volt. Átlagéletkor 38 (20-82) év. A betegek anamnesisében 30%- ban ulcusos panaszok nem voltak, 30%- ban napok óta, 10%- ban hónapok óta, 30%- ban évek óta tartó égõ gyomorfájdalom is panaszt okozott. Fekély elleni gyógyszerek szedése 90%- ban nem volt. A betegek 90% -a dohányzott, 50%- ban NSAID-ot szedett, 100%- ban alkoholfogyasztás volt megfigyelhetõ. 24 esetben mûtét elõtt szerológiai teszttel H.pylori pozitivitást bizonyítottunk. Mûtéti elõkészítést a nyílt mûtétekével egyezõen végeztük. A perforációs nyílást intracorporális csomózást alkalmazva suturáztuk, lehetõség szerint cseplesszel fedtük. Hasûri lavage 2- 8 liter fiziológiás sóoldattal történt. Átlagos mûtéti idõ 51 perc (20-80) volt. Hasüreget 1-2 drainnel draináltuk. Eredmények: Intraoperatív szövõdményünk 1 alkalommal volt, ekkor az ehólyagot sérülés miatt el kellett távolítani. Posztoperatív szövõdmények: 1 esetben subphreniás tályog miatt reoperációt végeztünk. A tályog kialakulásának hátterében varratelégtelenség állt. 6 esetben néhány napig lázas állapotot észleltünk, mely antibiotikum mellett konzervatív therápiára szûnt. 2 esetben elhúzódóbb gyomorürülési zavar lépett fel, melyeknél a posztoperatív 7. napon végzett endoscopia nagyfokú oedámát irt le, késõbb ez szûnt. 1 esetben anaemia miatt 2e vvt koncentrátumot kapott a chronikus veseelégtelen betegünk haemodialysis alatt. Átlagos ápolási idõ 5 nap volt.

36


Következtetés: a módszer biztonságosan kivitelezhetõ, olcsó és egyszerû. Alacsony szövõdmény rátával bír, a minimál invazivitás összes elõnyével. Törekedni kell a laparoszkópos explorációra és talált lelettõl függõen a laparoszkópos mûtéti megoldásra!

25. A VATS TECHNIKA LEHETÕSÉGEI A MELLKASI BETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKÁJÁBAN Füstös László, Kovács Károly, Oláh Csaba, Svébis Mihály Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Általános Sebészeti Osztály, Kecskemét A VATS megjelenésével olyan, a nyitott mûtéteknél kedvezõbb, biztonságos mûtéti eljárás jelent meg a mellkasi kórképek diagnosztikájában és kezelésében, melyek korábban csak thoracotomiával voltak kivitelezhetõek. Osztályunkon 19962009 májusa között 755 VATS mûtétet végeztünk, ezen belül 232-t diagnosztikus céllal. VATS mûtétet azokban az esetekben végeztünk, amikor a hagyományos képalkotó, laboratóriumi és egyéb vizsgálatok nem tudtak biztos diagnózist adni. A vizsgált idõszakban tüdõbetegség miatt 112 biopsiát, pleurabetegség miatt 54 biopsiat, esetenként pleurodesist végeztünk. Nyirokcsomóbetegség miatt 35, intrapulmonalis eltérés operabilitásának eldöntésére 29, thymusbetegség kapcsán 3 mûtét történt. Mûtéteinket követõen beteget nem veszítettünk el, lényeges szövõdményünk nem volt. Tapasztalatunk szerint a VATS mûtét, elõnyei miatt, a nyitott mellkasi beavatkozások követendõ alternatívájává vált a bizonytalan dignitású kórképek tisztázásában. Emellett reményeink szerint kellõ tapasztalat birtokában a jóindulatú kórképek mellett a malignus folyamatok kezelésében is tért hódit.

26. PRIMER, SPONTÁN PTX MIATT VÉGZETT MELLKASSEBÉSZETI BEAVATKOZÁSOK ÉS EREDMÉNYEI OSZTÁLYUNK ANYAGÁBAN Géczi Tibor, Furák József, Wolfárd Antal, Lázár György SZTE ÁOK, Sebészeti Klinika, Mellkassebészeti Osztály, Szeged Bevezetés: Napjainkban, megfelelõ indikációk alapján, a primer spontán légmell mûtéti kezelése csaknem minden esetben minimál invazív módszerrel történik. Elõadásunkban a PTX miatt végzett mellkassebészeti beavatkozások eredményeit dolgoztuk fel. Részletesen kitérünk a PTX évszakos megjelenésére és a PTX dohányzással való összefüggésére is. Anyag és módszer: A Szegedi Sebészeti Klinika mellkassebészeti osztályán 1993 és 2005 között primer, spontán ptx miatt 180 beteget kezeltünk. A132 férfi és 48 nõ átlagéletkora nõknél 41 év (19 - 86), férfiaknál 36 év (16 - 97) volt. A 180 betegbõl 63-nak komplett, 117-nek pedig parciális PTX-e volt. A 118 elsõ PTX-es betegnél csövezést és szívókezelést végeztünk. 39 elsõ recidíva esetén 13 alkalommal csak csövezés, 20 alkalommal VATS és 6 esetben thoracotomiából történõ mûtét 37


történt. 23 betegnél a kettõnél több kiújulás miatt 13 esetben csak csövezést, 8 esetben VATS mûtétet és 2 alkalommal thoracotomiát végeztünk. A beteget 42,2%-a (76) dohányzott, és közülük 26-nál (34%) recidív PTX-et észleltünk. Eredmények: A PTX évszakos elõfordulása a következõ: tavasz 25%, nyár 31%, õsz 25% és télen 19%. A 118 elsõ PTX-es esetek közül 91 a csövezésre meggyógyult, míg a 27 korai recidív esetben (29,6%), 23 VATS és 4 thoracotomiából történõ bullectomiát és pleurodesist végeztünk. A 62 késõi recidív esetekben végzett 26 csövezés után 12 esetben (46,2%) észleltünk csövezés utáni további recidívát. VATS bullectomia után 7 betegnél (4%) újult ki a betegség, akiknél thoracotomiából történt a végleges ellátás, melyek után recidívát nem találtunk. Konklúzió: A PTX-es betegek majdnem fele dohányzott, és a betegség elsõsorban nyáron alakult ki. Az elsõ alkalommal kialakult légmell esetén elsõ kezelésként a mellkascsövezés jó eredményt biztosít, de recidív esetekben ez a kezelési módszer nem kielégítõ és nem javasolt, viszont a mûtéti megoldás jó eredményt biztosít.

27. A SPONTÁN PNEUMOTHORAX VATS KEZELÉSÉNEK KORAI EREDMÉNYEI Szentkereszty Zsolt, Kollár Sándor, Veres Lukács, Csiszkó Adrienn, Pósán János, Sz. Kiss Sándor, Damjanovich László DEOEC Sebészeti Intézet, Debrecen Bevezetés: A spontán pneumothorax kezelése lehet obszerváció, aspiráció, a mellkas csövezése, valamint video-asszisztált thoracoscopia (VATS), mini thoracotomia (Jakoscopia), illetve thoracotomia. A szerzõk elemzik a VATS kezelés indikációit és eredményeit. Anyag és módszer: A DEOEC Sebészeti Intézet Mellkassebészeti Központban 5 év alatt 243 (184 férfi, 59 nõ, átlagéletkor: 37,1 év, 14-93 év) beteget 302 esetben kezeltek spontán pneumothorax miatt. A hajlamosító tényezõ 98 (40,3%) betegnél emphysema pulmonum, 63-nál (25,9%) chronicus bronchitis volt. Obszervációt 24 (8%), aspirációt 6 (2%) betegnél alkalmaztak partialis pneumothorax esetén. A mellkas csövezését 241 (67,6%) esetben végezték. Mûtéti indikáció volt a recidív, a korábbi ellenoldali, valamint a drainage hatására nem gyógyuló pneumothorax. Videothoracoscopiát 71 (23,5%) esetben, Jakoscopiát 5 (1,7%), thoracotomiát 13 (4,3%) esetben indikáltak. A VATS mûtétet partialis pleurectomiával 25, talcumos, illetve mechanikus pleurodesissel 32, illetve 3 esetben egészítették ki. Eredmények: A posztoperatív szövõdmények aránya VATS után 6,3%, thoracotomia után 7,7%, Jakoscopia után 0% volt. Reoperáció 1-1 betegnél történt vérzés miatt VATS, illetve thoracotomia után. VATS utáni szövõdmény további 1-1 esetben empyema, illetve pneumonia, thoracotomia után 1 esetben vérzés volt. Az ápolási napok száma drainage után 8,5, VATS után 9,1, thoracotomia után 11,3 nap volt. A mûtéti halálozás 1,3% (4 beteg) volt, mely az alapbetegséggel volt összefüggésbe hozható. A 30 konzervatívan kezelt beteg közül 24 (80%) a 241 drainage 204 (84,7%) esetben vezetett gyógyuláshoz. A 71 VATS mûtét során 8 esetben (11,3%) konvertálták a mûtétet. A további 63 beteg meggyógyult. Thoracotomia és mini thoracotomia után is minden beteg meggyógyult. 38


Konklúzió: A spontán pneumothorax kezelésében a konzervatív módszer csak részleges légmell esetén eredményes. Teljes légmell esetén elsõként a mellkasi drainage; recidíva, a drainage eredménytelensége és ellenoldali korábbi pneumothorax esetén VATS javasolt. 28. VATS SZEREPE A FIATALKORI SPONTÁN PNEUMOTHORAX KEZELÉSÉBEN Agócs L, Heiler Z, Kocsis Á, Vadász P, Csekeõ A. Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Mellkassebészeti Osztály, SE Mellkassebészeti Tanszék, Budapest Bevezetés: A primer spontán pneumothorax elõfordulási gyakorisága a 16-25 év közötti korcsoportban kiugrást mutat. Mivel a fiatal betegeknél a légmell hátterében legtöbbször csúcsi bulla ruptura áll, kezelésében a videothoracoscopos mûtéti beavatkozás (VATS) szerepe elõtérbe került. A vizsgálat célja, a VATS beavatkozások biztonságának terápiás hatásának elemzése az adott korcsoportban. Anyag és módszer: Retrospektív módon elemeztük a 2000-2008 között spontán pneumothorax miatt, VATS módszerrel operált betegek adatait a 16-25 év korcsoportban. A mûtétek során minden látható bulla reszekcióra került, ha a tüdõcsúcsban emphysema szerû elváltozások voltak láthatók, „vak reszekció”-t végeztünk. Amenynyiben a videopleuroszkopia eredménye negatív volt, pleurodézis történt. Talkumot csak egy esetben alkalmaztunk. A betegeket általában a csõeltávolítás utáni napon bocsátottuk haza. Kontroll vizsgálat: 3-12 héten belül történt. Eredmények: 154 betegnél 164 VATS mûtét történt primer spontán pneumothorax miatt. A betegek között 111 férfi és 43 nõ volt, átlagéletkoruk 19,4 év. VATS mûtét indikációi: recidív ptx, ellenoldali ptx, bilateralis légmell, nem táguló tüdõ, tartós légáteresztés, látható bulla a PA/CT felvételen – elsõ epizód esetén is. A mûtétek megoszlása: 132 bulla reszekció, 21 vak reszekció pleurodézissel kiegészítve, 11 pleurodézis. 1 betegnél egy ülésben kétoldali mûtétet végeztünk bilateralis ptx miatt. A mellkasi csövek átlag 3 nap után kerültek eltávolításra. Átlagos posztoperatív ápolási idõ: 4 nap. Öt ptx recidíva ismételt sebészeti beavatkozást – nyílt mellkasi mûtétet - igényelt Konklúzió: Ebben a korcsoportban a VATS mûtét biztonságos és eredményes beavatkozás a primer spontán PTX kezelésében. Mûtéti indikáció mérlegelendõ elsõ epizód esetén is, amennyiben a PA/CT felvételen csúcsi bulla/ák láthatók. Az elsõ ptx epizód esetén végzett primer VATS ellátás a kis esetszám miatt további klinikai vizsgálatot igényel.

29. HASFALI SÉRVEK LAPAROSCOPOS RECONSTRUCTIOJA – LVHR (TECHNIKA ÉS EREDMÉNYEK) Bátorfi József, Simon Éva, Füle Attila, Kolonics Gyula Kanizsai Dorottya Kórház Általános Sebészeti Osztály, Nagykanizsa A hasfali sérvek feszülõ varratokkal való reconstructioja után elfogadhatatlanul magas (30-50 %) a recidivaarány, ezért ma már az igazán kicsiny (az átmérõ 3 cm 39


alatti) sérvektõl eltekintve, csak hálóimplantatios, az ún. feszülésmentes technikák tekinthetõk korszerû megoldásnak. A háló implantatioja történhet nyitott mûtéttel, azaz hasfali feltárásból és történhet laparoscoposan. A laparoscopos hasfali sérvmütét (LVHR) során a háló, a nyitott sérvmûtétek sublay helyzetû hálójához hasonlóan belülrõl, intraabdominalisan zárja le a sérvcsatorna bemeneti nyílását., így azt az intraabdominalis nyomás is stabilizálja. 1. Általános anaesthesiában pneumoperiotneumot képzünk. 2. A sérvvel szemközti oldalon a mellsõ axillaris vonalban bevezetjük a három torkárt. 3. Adhaesiolysis után kipreparáljuk a valós, és occult sérvkapukat. 4. A sérvkapukon lehetõség szerint 3-5 cm-rel túlérõ, protektív visceralis felszínû hálót fektetünk a hasfali defectusra. 5. A hálót kapcsokkal (tacker) vagy fel nem szívódó varrattokkal (endoclose segítségével) rögzítjük a hasfalhoz. Eredmények. Négy év alatt 56 betegen végeztünk a fenti technikával hasfali reconstructiot. 5 betegen primer umbilicalis sérvet (átmérõ nagyobb mint 4 cm), 51 betegen pedig postoperativ vagy recidiv sérvet operáltunk. A sérvek átmérõje 3-14 cm között váltakozott. Az átlagos hospitalizáció ideje 4,2 nap volt. Az egy intraoperativ szövõdmény bélperforatio volt, melyet laparoscoposan láttunk el, a beteg szövõdménymentesen gyógyult. Sero-haematoma a sérvtömlõben 12 betegen alakult ki, ismételt punctioval ill. nyomókötés alkalmazásával valamennyi gyógyult. Az egy korai recidiva oka kis háló volt, amit még ugyanazon hospitalizácó keretében egy nagyobb háló laparoscopos implantatiojával korrigáltunk. Videofile-on mutatjuk be a mütéti technikat.

30. LAPAROSCOPOS HERNIOPLASTICA VÉGZÉSE SORÁN NYERT TAPASZTALATAINK LÁGYÉK- ÉS HASFALI SÉRVEK ESETÉBEN, OSZTÁLYUNK 2 ÉS FÉL ÉVES ANYAGÁBAN Füstös László, Pap- Szekeres József, Szabadkai Gábor, Svébis Mihály Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Általános Sebészeti Osztály, Kecskemét A minimálisan invazív sebészeti technikák terjedése, a sérvek ellátásánál is számos új mûtéti típust hívott életre. Ezek a mûtéti megoldások a sérvek kialakulásának patofiziológiája szerinti és az általános sebészeti követelményeknek megfelelõ, közel ideális eljárást nyújtanak. Osztályunkon a vizsgált idõszakban 97 lágyék és 24 hasfali sérv miatt végeztünk laparoscopos hernioplasticát. Lágyéktáji sérveknél minden esetben TAPP technikát alkalmaztunk. Hasfali sérveknél két módszert alkalmaztunk: kisebb méretû sérveknél praeperitonealisan, nagyobb sérvek esetében pedig peritonealis borítás nélkül, bélre helyezhetõ hálót ültettünk be. Mûtéti mortalitás egyik betegcsoportban sem volt. Intraoperatív szövõdményünk nem volt, konverzióra egy esetben sem kényszerültünk. Egy betegnél észleltünk laparoscopos inguinalis hernioplastica után egy évvel recidív hernia kialakulását ( 0,97%). Laparoscopos hasfali hernioplastica után recidív sérvet nem észleltünk a rövid utánkövetési idõ 40


alatt. Eddigi tapasztalataink alapján a laparoscopos hernioplastica biztonságosan, a hagyományos mûtétekkel összevethetõ idõ alatt, akár egynapos sebészeti ellátás keretében is kivitelezhetõ úgy a lágyéksérvek, mint a hasfali sérvek esetében.

31. HASFALI SÉRVEK NYITOTT ÉS LAPAROSZKÓPOS KEZELÉSE KOLLAGÉN HÁLÓVAL KLINIKÁNKON – ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLAT Horváth Szabolcs1, Baracs József2, Horváth Örs Péter2, Wéber György1 1PTE ÁOK, Sebészeti Oktató és Kutató Intézet 2PTE ÁOK, Klinikai Központ, Sebészeti Klinika Bevezetés: A hasfali sérvek kezelésének leggyakoribb módja a nyitott hasfali rekonstrukció hálóbeültetéssel. Az elmúlt években a laparoszkópos rekonstrukció került elõtérbe, mely a betegek számára kisebb posztoperatív fájdalmat, rövidebb ápolási idõt jelent. A hasüregbe ültetett hagyományos hálók azonban különbözõ szövõdményeket okozhatnak: adhéziók, bél erózió, fisztula, hashártyagyulladás. Ezen szövõdmények kiküszöbölése céljából lehetõség van felszívódó/remodellálódó hálók használatára. Klinikánkon egy új remodellálódó háló (SurgiSIS) hosszú távú összehasonlító vizsgálatát végeztük polypropilén (PP)/polytetraflouretilén (PTFE) hálóval szemben nyitott (sublay hálóbeültetés) és laparoszkópos mûtétek során. Anyag és módszer: Eddig 27 beteget (15 férfi, 12 nõ) vontunk be a vizsgálatba a Pécsi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján. Nyitott mûtétet (NYM) 15 betegnél végeztünk (9 PP háló, 6 kollagén háló), laparoszkópos mûtét (LM) 12 esetben történt (5 PTFE háló, 7 kollagén háló). A 3 éves utánkövetési idõ (2-33 hónap) során a sérv recidívát, háló fertõzést, mûtéttel kapcsolatos egyéb szövõdményeket valamint a mûtéti idõt, posztoperatív fájdalmat, ápolási idõt vizsgáltuk. Eredmények: A korai posztoperatív szakban egy esetben történt reoperáció vérzés miatt (LM). Recidív sérv egy betegnél alakult ki (NYM PP csoport), egy esetben pedig egy évvel a mûtét után trokár sérv jelentkezett. Fonalgranulóma egy alkalommal alakult ki (NYM kollagén háló). Két esetben fertõzöttnek tekinthetõ viszonyok (vastagbélperforáció valamint fertõzött ascites) mellett kollagén háló beültetés történt szövõdménymentesen. Háló infekció, egyéb szövõdmény a csoportokban nem volt. Ápolási idõ az LM csoportban rövidebb volt (5,5 nap vs. 7,9 nap), egyéb tekintetben a két csoport között eltérés nem volt. Konklúzió: Tapasztalataink szerint a kollagén háló potenciálisan fertõzött területeken is használható valamint laparoszkópos rekonstrukció rövidebb ápolási idõvel jár.

41



32. A LAPAROSZKÓPOS HERNIOPLASTICA (TAPP) EREDMÉNYESSÉGE. 725 MÛTÉT TAPASZTALATA Kathy Sándor, Szegedi Z., Tóth D., Szabó Á., Kincses Zs. Kenézy Kórház Kft. Általános Sebészeti Osztály, Debrecen

Konklúzió: A szerzõk javasolják hasfali defectusok esetén a bemutatott mûtéti beavatkozást és annak megkísérlését többször operált has, többször recidivált ill. accret hasfali sérvek, valamint elõztes mesh implatatiót követõen is.

Bevezetés: A szerzõk nagy forgalmú sebészeti osztályán 1993-óta több, mint 10.000 minimálisan invazív beavatkozást végeztek, ebbõl 725 transabdominalis praeperitonealis (TAPP) technikával végzett sérvmûtéteik 13 év alatt szerzett tapasztalatait és eredményeit mutatják be intraoperativ felvételekkel demonstrálva. Anyag és módszer: Az 725 mûtétet 597 betegen végezték. 128 páciens esetében kétoldali sérvmûtét történt, melyek között a mûtét során felismert ellenoldali sérvek is szerepelnek. Egyik betegüknél a 6 praedilectios lehetõségbõl 5 helyen találtak sérvet. Nyitott mûtét után kialakult recidív sérvet 143 (19,7 %) esetben operáltak eredményesen. Beteganyagukban találhatók olyan páciensek is, akiknek 4 vagy több korábbi sérvmûtétjük volt. Eredmények: Konverzióra nem kényszerültek, intraoperativ sérüléses szövõdményük nem volt, egyéb szövõdményeiket részletesen elemzik. 11 betegüknél – 2 esetben balesetet követõen - alakult ki recidiva (1,52 %). Ezek elõfordulása a megfelelõ gyakorlat megszerzése óta egyre ritkább. Konklúzió: Szerzõk tapasztalatai alapján – melyek összecsengenek az irodalmi adatokkal - a kétkezes laparoszkópos technika a lágyéksérvek megoldására igen alkalmas, gyors felépülést eredményezõ, a beteg számára könnyen elviselhetõ mûtéti megoldás, mely a finanszírozást érintõ változások mellett gazdaságilag is rentábilis.

34. A LAPAROSZKÓPOS HASFALI SÉRVMÛTÉTEK EREDMÉNYEIRÕL ÉS TAPASZTALATAIRÓL 10 ÉV TÜKRÉBEN Sikorszki László, Bezsilla János, Botos Ákos, Temesi Rita, Bende Sándor B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc, Általános Sebészeti Osztály

33. HASFALI SÉRVEK LAPAROSCOPOS MÛTÉTI MEGOLDÁSA. VIDEOPRESENTATIO Mohos Elemér1,2, Elizabeth Schmaldienst1, Hans-Peter Heuberger1, Gerald Koller1, Manfred Prager1 Landeskrankenhaus Oberwart, Allgemeinchirurgische Abteilung, Oberwart1 Veszprém Megyei Kórház2 Bevezetés: Osztályunkon az elmúlt két év alatt 29 betegnél történt hasfali sérv miatt mesh implantatio laparoscoposan. A szerzõk a módszerrel kapcsolatos eddigi tapasztalataikat ismertetik és bemutatásra kerül az alkalmazott mûtéti technika (video-presentatio). Anyag és módszer: Indikáció jelentettek a 2 cm feletti hasfali defectusok (köldök és hegsérvek). A mûtét során adhaesiolysist követõen a hasfalat a sérvkapu körül kipreparáltuk, majd két rétegû mesh-t fixáltunk a hasfal peritoneális felszínére, mely a defectus szélét körkörösen 4-5 cm-rel meghaladta. Eredmények: Ezidáig (postoperativ idõszak átl.14 hónap) recidiv sérvet nem észleltünk. Egy beteg esetén kényszerültünk vékonybélresectióra (nyitottan) az accret sérvtartalmat alkotó bélconglomeratum sérülése miatt. Egyéb szövõdmény ill. konverzió nem volt. 42

Bevezetés: A feszülésmentes technika terjedése és a szövetbarát sebészi hálók kifejlesztése utat nyitott a laparoszkópos sérv sebészetének. Célkitûzés: Osztályunkon 10 éve végzett laparoszkópos hasfali rekonstrukciók feldolgozása, mûtéti technika bemutatása, irodalmi hivatkozások áttekintése. Beteganyag: 1999. 01. 01. és 2008. 12. 31. között 1306 hasfali sérv rekonstrukciót végeztünk, melyek közül 266 laparoszkópos technikával történt. Indikáció: primer köldöksérv 41, primer epigasztrialis sérv 17, primer incisionalis sérv 119, recidív, háló beültetés nélküli sérv 62, recdiiv sérv, háló beültetés után 27. A hasfali sérvek átlagos mérete 62 cm2,(12-160 cm2). Az átlagos mûtéti idõ 70 perc, (25-185 perc). Ápolási idõ átlagosan 4 nap. Eredmények: Mûtét alatti komplikációk: seromuscularis bélsérülés, melyet laparoszkóposan szuturáztunk: 6, komplett bélsérülés 8, mely közül 3-at laparoszkóposan suturáztunk, 5 esetben konverzióra kényszerültünk. Reoperációt 1 esetben végeztünk egy mûtét alatt fal nem ismert sigma sérülés miatt. Három héttel a primer mûtét után Hartmann reszekciót végeztünk. Posztoperatív sebészi szövõdmények: elhúzódó seroma: 34, haematoma: 8, suffusio: 19, transzmuscularis öltések helyi gyulladása: 11, bél paralysis: 4. A 266 laparoszkópos hasfali rekonstrukción átesett betegünk közül 8 esetben észleltünk recidívát. Következtetés: A modern sebészetben a 4 cm2 feletti területû sérvek megoldásaként feszülésmentes mûtéti technikát (háló beültetést) ajánlják. A háló beültetését retromuscularis helyzetben javasolják. Megfelel a modern sérvsebészet elveinek (feszülésmentes varratok, minimal invasiv technika, kis feltárás, posztoperatív fájdalom, korai terhelhetõség, alacsony recidiva arány). A rendelkezésre álló irodalmi adatok birtokában, illetve saját tapasztalatainkat is figyelembe véve megállapítható, hogy a laparoszkópos hasfali rekonstrukció biztonságosan kivitelezhetõ, megbízható módszer a hasfali sérvek mûtéteinél. Haladó laparoszkópos jártasság, laparoszkópos eszközök, szövetszeparáló háló birtokában, véleményünk szerint 100 cm2-es (4-12 cm-es legnagyobb átmérõjû) defektusok megoldására ajánlható eljárás.

43


35. TAPP HERNIOPLASZTIKA SZEREPE OSZTÁLYUNK LÁGYÉKSÉRV MÛTÉTEINÉL Sikorszki László, Bezsilla János, Botos Ákos, Temesi Rita, Berencsi Attila, Barra Zoltán, Bende Sándor B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc, Általános Sebészeti Osztály Bevezetés: napjainkra egyértelmûvé vált a hálós rekonstrukciók elõnye a lágyéksérv sebészet küzdõterén. Egyértelmû elõny a recidív-, femorális sérvek, és kétoldali sérvek megoldásánál van. Primer sérveknél szignifikáns elõny a Lichtenstein mûtéttel szemben nem mutatkozik, csak akkor, ha minimál invazív centrumban, a technikában jártas szakemberek végzik a mûtétet. Mindazon által a felnövekvõ sebész generáció egy jobb képzési rendszerben sokkal jobb eredményeket produkálhat. Beteganyag, módszer: 2002. 01. 01 és 2008. 12. 31 között 1885 lágyéksérv mûtétet végeztünk, 385 alkalommal TAPP laparoszkópos hernioplasztika történt. Betegek átlag életkora 42 év (19-85). TAPP mûtétet 147 esetben kétoldali, 133 esetben recidív és 105 esetben egyoldali lágyéksérv miatt indikáltunk. Mûtétekhez 363 alkalommal Ultrapro, 21 alkalommal Prolen hálót, 1 alkalommal Parieten hálót használtunk. Átlagos mûtéti idõ 40 perc (15-110). Mûtét alatti komplikáció: seromuscularis bélsérülés, melyet laparoszkóposan láttunk el 4, ductus deferens sérülés 1. Öt esetben az a.epigastrica inferiort sérülés miatt klippeltük Konverzió nem történt. Szövõdmény: elhúzódó seroma 30, suffusio 15, recidiva 2, oka kis háló adaptálása, ezeket Lichtenstein mûtéttel oldottuk meg. Bél paralysis 2. Átlagos posztop. ápolás egy nap. 14 esetben laparoszkópos cholecystectomia is történt 18 esetben a mûtéti területet drainaltuk. 4 esetben a hasfali sérvet együlésben reconstruáltuk Proceed hálóval, valamint 2 esetben a köldöksérvet Spitzy szerint oldottuk meg. Scrotalis haematoma miatt 2 esetben reoperáció történt. Krónikus fájdalom miatt 2 esetben hosszabb ideig 2 %-os Lidocain infiltráció és NSAID adása, késõbb a fájdalom szûnt. 6 esetben elegendõ volt néhány hétig tartó NSAID alkalmazása. Összefoglalás: A módszer a beteg számára elõnyös, azonban drágább és nehezebben megtanulható, mint a nyitott hálós eljárások. Elõnye egyértelmû kétoldali-, recidív-, fel nem ismert kétoldali sérveknél és femorális sérveknél. Kombinált mûtétekre ad lehetõséget, hasûri exploráció végezhetõ. Alacsony szövõdmény rátával bír, a mûtét utáni fájdalom minimális. Haladó laparoszkópiával foglalkozó centrumokban, laparoszkópos hernioplasztika végzésében jártas sebész kezében születnek jó eredmények.

44


36. ÚJABB TAPASZTALATOK A LAPAROSCOPOS LÁGYÉKSÉRVMÛTÉTRÕL Simon Éva, Bátorfi József, Kolonics Gyula Kanizsai Dorottya Kórház Általános Sebészeti Osztály, Nagykanizsa Szerzõk az általuk legjobbnak tartott, legtöbb elõnyt kínáló TAPP mûtétben vizsgálták meg az alkalmazható hálók elõnyeit és hátrányait a minõség, forma és rögzíthetõség szempontjai szerint. 1. A jól kiszabott háló idomul a localis anatómiához: medialisan magasabb, és széli részei nem pöndörödhetnek vissza a praeperitonealis térben. Egy vagy két helyen középig bemetszhetõ, hogy gyûrõdés nélkül simuljon a homorú hasfalhoz. 2. A funiculust körülölelõ háló stabilabb helyzetû. A módszer hátránya, hogy a funiculust alapjáról a tunelképzéshez felpreparálni szükséges, ami sérülés kockázatával jár, és ellentmond a „lehetõ legkisebb preparálás” elvének. 3. A háromdimenziós háló pontosan illeszthetõ az inguinofemoralis régióba, a funiculust érintõ felülete protektív felszínnel védett. A háló rögzítése történhet: 1. kapcsokkal. 2. fibrin ragasztóval, 3. varrattal. 4. Újabban öntapadós felszínnel képzett hálók is használhatók. 5. A jól kiképzett és pozícionált hálót praeperitonealis helyzetében az intraabdominalis nyomás önmagában is stabilizálja. A laparoscopos lágyéksérvmûtét utáni recidíva leggyakoribb oka a kis háló, vagy a nem kellõképpen tisztázott anatomia. A relaparoscopos megoldás komoly kihívást jelent, mert a már szervült háló kiemelése és egy újabb praeperitonealis tér képzése csaknem lehetetlen. Az intraperitonealis ráfektetõs technika (IPOM) ilyenkor jó megoldás lehet. Szerzõk videofilmen mutatják be tapasztalataikat.

37. TOTÁL EXTRAPERITONEÁLIS LÁGYÉKSÉRV MÛTÉT, MÓDOSÍTOTT TECHNIKA, EREDMÉNYEINK, “COST BENEFIT” SZEMPONTOK Szentpáli Károly, Moore T, Szücs Z, Wakefield C. Royal Hampshire County Hospital, Winchester, Anglia Bevezetés: Az elmúlt évtizedekben a lágyéktáji laparoscopos sérvmûtétek kivitelezése kisebb-nagyobb mértékben módosult. Elõadásunk célja az intézetünkben alkalmazott totál extraperitoneális (TEP) sérvmûtéti technika (video) bemutatása és eredményeink összegzése. Anyag és módszer: A Hamphsire Megyei Kórhazban 2002 április – 2007 december között 593 betegen összesen 757 TEP lágyéktáji sérvmûtétet végeztünk minimál invazív technikával. Eredmények: A betegek átlagéletkora 58 év volt (17-90), betegeink 94%-a férfi. Az esetek 13 %-aban recidiv sérv miatt végeztük a mûtétet. Sérvmûtéteinket 97%-ban egynapos sebészet keretében végeztük. A leggyakoribb mûtéti fajta az egyoldali 45


primer lágyéksérv volt (az esetek 43%-ban), bilaterális primer sérvmûtétet 163, míg recidiv egyoldali sérvmûtétet 75 esetben végeztünk. 17 esetben primer egyoldali femoralis sérv, egy esetben bilaterális, két esetben recidív femoralis sérv miatt végeztünk mûtétet. 14 esetben (2,8%) kényszerültünk konverzióra. A recidiva arány az elsõ 200 mûtét az un .”learning curve” alatt 5% volt majd ezt követõen 0.5%-ra csökkent. Kisebb szövõdményeket (seb infekció, hólyag retenció, szeróma, haematoma) 25 esetben (5%) észleltünk. Az alkalmazott laparoscopos mûtéteink során ballon dilatátort illetve a háló rögzítéséhez clippet nem használunk, ami mintegy 500 £-tal csökkenti a mûtéteink összköltségét. Konklúzió: TEP biztonságos, alacsony morbiditassal, alacsony recidíva aránynyal, egynapos sebészet keretében végezhetõ mûtét. Az általunk preferált technikával költségtakarékosan kivitelezhetõ beavatkozás.

38. MINIMÁLISAN INVAZÍV LÉPSEBÉSZET Nyilas Áron, Paszt Attila, Simonka Zsolt, Lázár György SZTE ÁOK, Sebészeti Klinika, Szeged Célkitûzés: A minimál invazív sebészeti technika a lép sebészetében is gyorsan elterjedt. Vizsgálatunk célja, hogy tapasztalataink alapján bemutassuk, mennyire biztonságos és hatékony a laparoscopos technika a lép sebészetében. Betegek és módszer: 1999-2009 között 49 laparoscopos splenectomiát végeztünk idiopathias thrombocytopenias purpura (n=33), öröklõdõ sphaerocytosis (n=7), autoimmun haemolyticus anaemia (n=3), lépcysta (n=2), lymphoma (n=1), mastocytosis (n=1), metastaticus melanoma (n=1) és chronicus uraemia, hyperspleania (n=1) miatt. Nem parzitás eredetû lépcysta miatt 6 alkalommal laparoscopos cysta fenestratiót illetve részleges cyta eltávolítást végeztünk. A betegek átlag életkora 40 év (14-76) volt. Minden betegnél preoperatív radiológiai képalkotó vizsgálat történt. A lép átlagos cranio-caudalis hossza 16 cm volt (10-30). Mûtéti technika: a beteg hanyatt / jobb oldali fekvõ helyzetben 4/3 port behelyezésével történt. Splenectomia esetén a lép hiláris ereinek ellátására klippeket (5 esetben Endo-GIA varrógépet) használtunk. Eredményeink: Két alkalommal kényszerültünk conversiora (4,1%, 2/49). Az átlagos mûtéti idõ splenectomia esetén 110 perc (70-180), míg laparoscopos cysta fenestratió esetén 50 perc (40-90) volt. Az eltávolított lépek átlagos tömege 330 g (200-2100) volt. Nem volt súlyos intraoperatív, vagy posztoperatív komplikációnk. A hoszpitalizáció átlagos hossza 4,5 nap (2-9) volt. Következtetések: Eredményeink azt igazolják, hogy a laparoscopos módszer ajánlható a lép mind benignus, mind malignus megbetegedéseinek kezelése során. Laparoscopos splenectomia még extrém nagy lép esetén is biztonságosan kivitelezhetõ.

46


39. KÉZZEL ASSZISZTÁLT DONOR NEPHRECTOMIÁVAL SZERZETT TAPASZTALATAINK Hódi Zoltán, Szenohradszky Pál, Szederkényi Edit, Marofka Ferenc, Holman Endre1, Lázár György SZTE ÁOK, Sebészeti Klinika, Szeged, 1Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Urológiai Osztály Bevezetés: Intézetünkben 2006 január-2009 júliusa között 9 alkalommal végeztünk élõ donoros vese transzplantációt. A donor nephrectomia mûtéti megoldásaként minden esetben a kézzel asszisztált laparoscopos bal oldali nephrectomiát alkalmaztuk. Elõadásunkban e módszerrel szerzett tapasztalatainkat elemezzük. Beteganyag és módszerek: Teljes körû belgyógyászati-nephrológiai kivizsgálás alapján alkalmasnak ítélt, közjegyzõ elõtt nyilatkozatot tett donorok bal oldali veséjét távolítottuk el. A mûtét elõtt angiológiai képalkotó diagnosztika történt. A mûtétet kézzel asszisztált laparoscopos módszerrel végeztük. A beteget oldalt fekvõ helyzetben fektettük. Mintegy 7 cm-es metszésbõl felsõ medián laparotomiából helyeztük be a Lapdisc®-et. A vesét transperitonealisan tártuk fel a vesét a retroperitoneumban, a colon descendens mobilizálást követõen. A preparáláshoz Ultracision® és Ligasure® eszközöket használtunk. Az érképleteket és az uretert Haemo-lok® klipek segítségével láttuk el. Az eltávolított vesét azonnal perfundáltuk, és a párhuzamosan már megkezdett recipiens mûtét során transzplantáltuk. Eredmények: A vizsgált idõszakban 9 élõ donor nephrectomiát végeztünk. A betegek átlag életkora 40 év (23-57) volt, nemi arányok: 4 férfi és 5 nõ. A donorok közül 4 a recipiens szülõje, 2-2 esetben testvére és unokatestvére volt, egy esetben pedig nem volt rokoni kapcsolat. Az átlagos mûtéti idõ 186 perc (155-245) volt. A legmagasabb mûtéti idõt kettõs vesearteriával és a hilustól távol egyesülõ vénás képletekkel rendelkezõ donor esetén mértük. Jelentõsebb introperatív vérvesztés vagy egyéb súlyos szövõdmény nem volt. A posztoperatív szakban egy esetben észleltünk transzfúziót igénylõ anaemizálódást, egy subcutan haematomát és egy spontán felszívódó köpeny ptx-et észleltünk.. A posztoperatív átlagos ápolási idõ 7,6 nap volt. A vese hiányából eredõ belgyógyászati jellegû szövõdményt eddig nem észleltük. Videoprezentációval demonstráljuk a mûtét sarkalatos pontjait. Konklúzió: A kézzel asszisztált laparoscopos donor nephrectomiát biztonságosan kivitelezhetõ módszernek tartjuk. A donorok biztonsága szempontjából alapvetõ a pontos praeoperativ kivizsgálás, különös tekintettel a számfeletti vagy rendellenes lefutású érképletek praeoperativ felderítésére. Ebben a CT angiográfiát kiemelten fontosnak értékeltük. A mûtét jól tolerálható, a donorok hamar mobilizálhatóak, és visszatérnek munkájukhoz.

47


40. KÉZZEL ASSZISZTÁLT LAPAROSCOPOS MÁJRESECTIO – KEZDETI TAPASZTALATAINK Káposztás Zsolt, Kalmár Nagy Károly, Horváth Örs Péter PTE ÁOK Sebészeti Klinika, Pécs A laparoscopos májresectio az irodalmi adatok tanúsága szerint biztonságos alternatívája a nyitott beavatkozásnak. A fentiek ellenére jelenleg még nem terjedt el széles körben technikai nehézsége, a némileg nagyobb vérvesztés, a légembólia fokozottab kockázata illetve bizonyos onkológiai elvek, mint a mûtét közbeni tumor terjedés és az inadequate tumoreltávolítás feltételezett megsértése miatt. Ezen aggályok eredményeként kis kiterjedésû, felületes elváltozások eltávolítására ajánlják a beavatkozást. Egyik, még biztonságosabb, azonban a minimal invazivitás elõnyeit megtartó változata a hand-assisted laparoscopos resectio (HALS). Kifejezett elõnye a tiszta laparoscopiával szemben, hogy tapintással és ultrahang intraoperatív alkalmazásával megfelelõ biztonsági zónával távolítható el a metastatikus vagy primer daganat is. A kézzel asszisztált laparoscopos technikát alkalmazva négy májresectiót végeztünk válogatott betegeknél. Az elsõ beteg, egy fiatal nõbeteg primer emlõ rosszindulatú daganat IV. szegmentumban elhelyezkedõ kb 3 centiméteres metastázisával került mûtétre. A második betegnél rectum tumort és exstirpációt követõen észlelt két a VII. segmentumban elhelyezkedõ metastásist távolítottunk el VII. segmentectómiával. A harmadik betegnél a III. segmentumban lévõ 6 centiméteres haemangiómát resecáltunk. A negyedik beteg VI. májsegmentumát illetve a III. segmentum jelentõs részét távolítottuk el biopsziával igazolt 6 és 4 centiméteres adenómák miatt. Az operatõr és egy asszisztens végezte a mûtéteket. A resectókat LigaSure (Valleylab) segítségével, minimális vérvesztéssel végeztük. Egyik beteg sem részesült transzfúzióban. Nagyobb érképletek hem-o-lok klippel kerültek ellátásra. A hand-portot az elváltozás lokalizációjától függõen helyeztük el a jobb bordaív alatt. A tumor szóródás megelõzésére endo-baget használtunk az elváltozás kiemelésekor. Kezdeti tapasztalataink alapján elmodható, hogy gyakorlott kézben a handassisted laparoscopos májresectió biztonságos, megfelelõ tumor kontrollt és resectiós szélt biztosító eljárás, rövid posztoperatív periódust és gyorsabb felgyógyulást eredményezve. Vérvesztés tekintetében nem észleltünk különbséget a nyitott mûtétekhez hasonlítva. Tapasztalatunk gyarapodását követõen tervezzük nagyobb májreszekciók elvégzését is a módszer alkalamzásával.


41. EXTRACORPORÁLIS MÁGNESSEL IRÁNYÍTOTT DIFFENBACH CSIPESSZEL ASSZISZTÁLT TRANSVAGINÁLIS HIBRID CHOLECYSTECTOMIA – KÍSÉRLETES EREDMÉNYEK Kecskédi Bence1, Lukovich Péter1, Váradi Gábor1, Vanca Tímea2, Gerõ Dániel2, Kupcsulik Szilvia1, Tari Krisztina1, Kupcsulik Péter1 SE 1I. sz. Sebészeti Klinika, 2Általános Orvostudományi Kar Bevezetés: Napjainkban a minimál invazivitás elve egyre nagyobb teret hódít a különbözõ manuális szakmákban. A sebészetben a néhány éve leírt természetes testnyílásokon keresztül végzett endoscopos sebészet (NOTES) e hullám egyik markáns képviselõjének tekinthetõ. Az elsõ humán transvaginalis hibrid cholecystectomiát 2007-ben írták le (Zorron), azóta már több más munkacsoport is beszámolt humán beavatkozásokról. Jelenleg az eszközök hiányosságai miatt, a mûtétek túlnyomó többségét hibrid technikával, vagyis laparoscopos eszközzel asszisztáltan végzik. Anyag és módszer: 4 nõstény sertésen végeztünk transvaginalis cholecystectomiát, intratrachealis narkózisban. Minden esetben transumbilicalisan insuffláltuk a hasüreget, majd a transvaginalis eszközök bevezetését a köldök-porton bevezetett kamerával követtük. Ezután egy hagyományos flexibilis gastroscopot juttattunk be a hüvelyen keresztül. Mivel az endoscopos fogó elégtelen volt a retractióhoz, ezért a késõbbiekben az endoscop csupán a kamera szerepét töltötte be. Két esetben a hüvelyen keresztül vezetett speciális, extra hosszú, hajlított végû, 5 mm-es laparoscopos fogót, 2 esetben pedig laparoscopos bulldogot (Dieffenbach-csipesz) használtunk az epehólyag eltartásához. Utóbbit a hasfalon kívülrõl, ritkaföldfém mágnessel irányítottunk. Az 5 mm-es köldök-trokáron dissectort, majd kliprakót használva végeztük el a cholecystectomiát. A speciment a hüvelyen keresztül távolítottuk el. Eredmények: A mûtéti idõ átlagosan 55 perc volt. A posztoperatív szakban szövõdmény sem epeúti szövõdményt, sem hüvelyi insuffitientiára utaló jelet nem észleltünk. Konklúzió: A felhas hüvelyen keresztüli megközelítéséhez speciális, hosszú, de a laparoscopiában már bevált eszközök szükségesek. A mágnessel irányított eszközök használatával megfelelõ triangulatio érhetõ el, így alkalmazásukkal várhatóan a tiszta NOTES mûtét is kivitelezhetõvé válik.

42. AMERIKAI LAPAROSZKOPOS OKTATÁSI MÓDSZER ELSÕ EURÓPAI ALKALMAZÁSA Kóti Csaba1, Fecsõ András1, Nábrádi Zoltán1, Allen Okrainec2, Oscar Henao Florez2 Gróf Tisza István Kórház Berettyóújfalu1, Western Hospital Toronto2 Bevezetés: A sebészetben az elméleti felkészültség mellett nélkülözhetetlen a manualitás is, hogy a gyakorlatban is el tudjuk végezni a megtanult tevékenységet. A gyakorlati oktatás nehezen megoldható, a felkészültségi szint mérése problémás.

48

49


Erre dolgoztak ki egy távoktatási metódust Észa-Amaerikában, melynek elsõ európai kurzusa Berettyóújfaluban történt. Anyag és módszer: Amerikai oktató elhozta a gyakorló boxot és bemutatta a gyakorlatokat, majd ezt követõen egy elõtesztelést végeztetett a résztvevõkkel. A következõ hetekben megadott idõpontban internet segítségével közös gyakorlások voltak, melyeken 2-3 gyakorlat típust kellett elvégezni idõre.Ezt Kanadából figyelemmel kísérték és tanácsokat adtak. Három hónap múlva újból ideutazott a kanadai kolléga és levizsgáztatta a résztvevõket. a vizsga 75 tesztkérdésbõl és az öt alapgyakorlat szintidõn belüli elvégzésbõl állt. Eredmények. A tanfolyamon résztvevõ sebész, urologus, nõgyógyász az alap laparoszkópos technikákat elsajátította, melyet a napi munkája során hasznosít. A sikeres vizsgázók bízonyítványt kapnak a SAGES-tõl. (Sociaty American Gastroenterolgy and Endoscopy Surgery) Konkluzió: A módszer hazai bevezetésével a kezdõ sebészeket tudjuk segíteni, hogy gyakorlati képzésük nemzetközileg elismert és szabadalmaztatott módszer felhasználásával is bõvüljön.

43. LAPAROSCOPOS TENCKHOFF-KATÉTER IMPLANTÁCIÓ FOLYAMATOS AMBULÁNS PERITONEÁLIS DIALÍZIS CÉLJÁBÓL Mersich Tamás1, Dede Kristóf1, Papp Hajnalka3, Pató Éva,2 Bódi Brigitta2 , Szalay László2, Jakab Ferenc1 Fõvárosi Önkormányzat Uzsoki utca Kórház, 1Sebészeti-érsebészeti Osztály, 2Nefrológiai Osztály, 3Anaeszteziológiai Osztály, Budapest Bevezetés: A krónikus, végstádiumú vesebetegség modern kezelési formája a folyamatos ambuláns peritoneális dialízis kezelés (CAPD). A peritonealis dialyzis katéter behelyezése -hasonlóan a Cimino-shunt készítéséhez- olyan sebészeti “kis” beavatkozás, melynek sikere a beteg életminõségét hosszú idõre meghatározza. Anyag és módszer: Kórházunkban mûködõ dialyzis állomás sebészeti háttereként az elmúlt két évben megnõtt a CAPD-re váró betegek száma. A katéter beültetése céljából a minimalisan invazív laparoscopos technikát alkalmazzuk 2008 januárja óta. Eredmények: 2007. augusztusa és 2009 június között 13 alkalommal történt laparoscopos technikával katéter beültetés, mely beavatkozások részletes sebészeti technikai és anaesthesiológiai feltételeit ismertetjük elõadásunkban, videóval. A beavatkozások során 2 alkalommal kellet a korai posztoperatív szakban a katéter revizióját elvégeznünk, egy alkalommal tunnel-vérzés, egy alkalommal katéter dugulás miatt. A betegek a beavatkozás után 2-3 héttel eredményesen használták a katétert. A beavatkozások döntõ többsége ambulanter történt. Összefoglalás: A betegek a beavatkozást jól tolerálták, anaeszteziológiai szövõdményünk nem volt. A katéter behelyezése során a direkt laparoscopos vizualizáció segít a peritoneális ûrben a katéter helyes pozicionálásában, ezáltal a hosszú távú mûködés egyik alapfeltétele. A beavatkozás hátrányának tartott általános anesztézia szükségessége a betegek számára komfortot jelent, szövõdményét nem észleltük. 50


Gondozásuk, utánkövetésük nefrológiai ambulancián történik, a betegek és a dialízist végzõ szakdolgozók visszajelzése a beavatkozásról magas megelégedettségre utal. A beépítési technika nem kíván speciális mûszerezettséget, így alapvetõ laparoscopos mûszerekkel rendelkezõ Osztályon megvalósítható.

44. A MELLÉKVESE MINIMAL INVAZÍV SEBÉSZETE: A LATERALIS ADRENALECTOMIÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A HÁTSÓ BEHATOLÁSBÓL VÉGZETT RETROPERITONEOSZKÓPOS MÛTÉTEKKEL Ábrahám Szabolcs, Paszt Attila, Simonka Zsolt, Rokszin Richárd, Lázár György SZTE ÁOK, Sebészeti Klinika, Szeged Cél: napjainkban a benignus mellékvese elváltozások eltávolítására az ajánlott gold standard sebészeti beavatkozás a laparoscopos andrenalectomia. Klinikai anyagunkban összehasonlítottuk a jelenleg használatos két methodus a transperitonealis /TP/ és a retroperitonealis /RP/ andrenalectomiák elõnyeit és hátrányait. Anyag és módszer: klinikánkon 1998 január és 2008 decembere között 49 esetben történt minimal invazív módon adrenalectomia. A szerzõk retrospective elemzik a prepoeratív kivizsgálás menetét az elvégzett mûtétek típusát, összehasonlítják kétféle módszer eredményeit. Eredmények: ezen idõszakban 49 betegnél (12 ffi, 37 nõ) történt sikeres egyoldali adrenalectomia. Az átlag életkor 50,4 év (28-67 év) volt. Az elsõ 28 betegnél a retroperitonealis, majd az ezt követõ 21 betegnél a transperitonealis methodust alkalmaztuk. Megelõzõ hasi sebészeti beavatkozás a retroperitonealis csoportban négy esetben /14 %/, míg a transperitonealis csoportban hét /33%/ esetben fordult elõ. Az átlagos tumorméret szignifikánsan nagyobb volt a TP csoportban (45,6; 25-110 mm) az RP csoporthoz (34,8; 28-43 mm) viszonyítva (p< 0.05). Az átlagos mûtéti idõ szignifikánsan rövidebb volt a TP csoportban az RP csoporthoz képest. (96,8 perc vs. 130,5 perc, p< 0,05). Converiso csak az RP csoportban történt öt alkalommal. Az átlagos vérvesztés mindkét csoportban azonos volt. Postoperatív komplikáció egyik csoportban sem lépett fel. A betegek per os táplálását mindkét csoportban a mûtétet követõ nyolc órával kezdtük meg. Az átlagos kórházi ápolási idõ 4,6 és 4,7 nap volt (RP és TP csoport). A végleges szövettan az RP és TP csoportban a következõképpen oszlott meg: adenoma (18 vs. 16), pheochromocytoma (2 vs.1), cysta (5 vs. 2), hyperplasia (3 vs. 1), myelolipoma (0 vs. 1). Összefoglalás: a laparoscopos technika a választandó mûtéti eljárás a jóindulatú mellékvese elváltozások eltávolítására. Vizsgálatainkban mindkét eljárás hatásosnak és biztonságosnak bizonyult. Saját tapasztalataink alapján a szignifikánsan rövidebb mûtéti idejû, conversio nélküli transperitonealis methodust javasoljuk a jóindulatú mellékvese elváltozások eltávolítására.

51


45. KÉZZEL ASSZISZTÁLT LAPAROSCOPOS ÉLÕDONOR NEPHRECTOMIA ALKALMAZÁSA KLINIKÁNKON Kovács János Balázs , Piros László, Branstetter Gabriella, Deák Pál Ákos, Hídvégi Márta, Járay Jenõ Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest Bevezetés: A donorhiány okozta nehézségek egyik lehetséges megoldása az élõdonoros átültetések számának növelése. Klinikánkon a laparoszkópos donor nefrektómia mûtétek bevezetésével is igyekszünk növelni a donációs aktivitást. Beteganyag és módszer: A Klinikán 2008 márciusában kezdtük a donor nefrektómiák minimál invazív technikával végzett mûtéteit. 2009. július 10-ig 27 esetben végeztünk kézzel asszisztált laparoszkópos donor nefrektómiát vegyesen extraperitoneális és transzperitoneális technikával. Elõadásunkban ezen nefrekomiák technikáját illetve a mûtétek kapcsán nyert tapasztalatainkat, eredményeinket szeretnénk bemutatni, összehasonlítani a korábbi nyitott nefrektómiával és elemezni a mûtéti technika, a mûtéti idõ, a szövõdmények, a posztoperatív szak, rehabilitáció szempontjából. Eredmények: A mûtéti idõ átlagosan 194 ± 31,76 (142-235) perc volt. A hoszszabb mûtéti idõ az extraperitoneális technikához köthetõ. Az extra- és transzperitoneális eljárás között az eredmények tekintetében lényegi eltérés nincs. 22 bal és 5 jobb oldali vesét távolítottunk el. A passage megindulása 3,07 ± 1,15 (1-5) nap volt. A GFR felvételkor 90,8 ± 22,27 (41-134), távozáskor: 59,8 ± 15,18 (38-93), 6 hét múlva: 60,6 ± 12,65 (42-84), 6 hónap múlva: 58,3 ± 8,80 (43-68) ml/perc/1,73 m2. A posztoperatív fájdalomcsillapító igény minimális volt. Intraoperatív sebészeti szövõdmény miatt egy esetben végeztünk konverziót. Korai (<1 hó) sebészeti szövõdményt 2 esetben észleltük (subcutan seroma) a handport hegében, majd ugyanezen két donornak (összesen 3 donornak) a késõbbiekben hegsérve alakult ki. Betegeink 6,5 ± 2,17 (4-10) nap elteltével a kórházat elhagyhatják és átlagosan 2–3 héttel a mûtét után megszokott, korábbi életüket élik, szemben a korábbi 6-8 héttel. Konklúzió: Eddigi tapasztalataink szerint a laparoszkópos donor nefrektómia biztonságos módszer. Kedvezõ kozmetikai eredménnyel, gyors felépüléssel járó beavatkozásként egyik eszköze lehet az élõdonoros veseátültetési aktivitás terén, az EU élenjáró országaihoz képest jelenleg még jelentõs lemaradásunk megszûntetésének.

46. GÓCOS MÁJBETEGSÉGEK LAPAROSCOPOS KEZELÉSE Pósán János, Szentkereszty Zsolt, Kotán Róbert, Sasi Szabó László, Takács István, Sápy Péter, Damjanovich László DEOEC Sebészeti Intézet, Debrecen Bevezetés: A máj gócos elváltozásai közül elsõsorban a jóindulatú daganatok esetén, ritkábban malignus elváltozások kezelésére alkalmazzák a laparoscopos eltávolítást.

52


Anyag és módszer: Intézetünkben 2001 és 2008 között 42 esetben végeztünk laparoscopos májreszekciót. A betegek közül 31 nõ és 11 férfi volt. Az indikáció 39 esetben jóindulatú tumor volt – 11 FNH, 8 haemangioma, 4 simplex cysta, 3 echinococcus cysta, 1 adenoma, 2 biliaris dysplasia, 10 egyéb jóindulatú elváltozás-, míg 3 esetben colorectalis májmetasztázist távolítottunk el. 31 esetben atypusos, 8 esetben anatómiai reszekció történt, 3 esetben pericystectomiát végeztünk; az elváltozások átlagos mérete 3,4 cm volt. 22 alkalommal szinkron cholecystectomia is történt. Az átlagos mûtéti idõ 55 perc volt. Eredmények: Mütét során conversiót 3 esetben végeztünk, reoperációra 1 esetben volt szükség epecsorgás miatt. Szövõdményként láz, átmeneti májenzim emelkedés, epecsorgás 4 esetben volt, transzfúziót 3 betegnek adtunk. Az átlagos ápolási idõ 5 nap volt. A korai posztoperatív idõszakban beteget nem veszítettünk el. Konklúzió: A laparoscopos májreszekció ajánlott a máj nem nagy, elsõsorban a széli részen elhelyezkedõ fõleg jóindulatú daganatai esetén. Megfelelõ mûtéti technika alkalmazásával a vérzés és egyéb szövõdmények elõfordulása csökkenthetõ és a laparoscopos technika minden elõnye érzékelhetõ.

47. PERITONEÁLIS DIALIZÁLÓ KATÉTER (TENCKHOFF) LAPAROSCOPOS IMPLANTÁCIÓJA, REVÍZIÓJA, REPOZÍCIÓJA OSZTÁLYUNKON Regõczi Tamás, Pfahler Pál, Máté Miklós, Bálint András Fõvárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház, Operatív Szakmák Mátrix Szervezete, Budapest Bevezetés: A krónikus veseelégtelenség súlyosbodásával nélkülözhetetlenné válik valamiféle vesepótló kezelés, a dialízis (hemo- vagy peritoneális dialízis) vagy a vesetranszplantáció. A peritoneális dialízis során a hashártya mûködik féligáteresztõ membránként. A peritoneum felületéhez a szükséges dializáló folyadékot egy a hasüregbe beültetett hasi katéteren (Tenckhoff) keresztül juttatjuk el. Anyag és módszer: Intézményünkben 2001 óta végezzük a dializáló katéter beültetését, mostanra több, mint 120 beteg alkalmazza vesepótlás részeként. Elõadásunkban bemutatjuk az általunk alkalmazott laparoscopos mûtéttechnika lépéseit, ill. esetbemutatások kapcsán ismertetjük a számtalan variációs lehetõségét a laparoscopos eszközpark használatának. Eredményeink: 19 laparoscoppal asszisztált esetünk volt. Ezek közül 7 primer laparoscopos implantació történt; korábban beültetett, de elakadt katéter laparoscopos revízióját, repozícióját 6 alkalommal végeztük; 2 in 1 mûtét (társbetegséggel, társmûtéttel) 3 esetben volt; hagyományos beültetést követõen, katétercsere laparoscoppal 1 esetben történt; nyitott hasfali sérv mûtét során laparoscopos elvek szerinti implantatioját 1 esetben végeztük, acut PD indikáció miatti sûrgõsségi laparoscopos implantació 1 esetben fordult elõ. Konklúzió: Eseteink kapcsán elemeztük mûtéti eredményeinket, feldolgoztuk az elõny/hátrány tényezõket a hagyományos technikával szemben. Beigazolódni látszik a laparoscopia használatának végtelen lehetõsége. A laparoscopos technika hasz53


nálatával kapcsolatban további kérdések merülnek fel. A hagyományos nyitott technika indikációs köre átértékelõdik. Általánossá válik, hogy minden betegnél egyéni döntést és mûtéti megoldást tudunk találni.

48. 3-PORTBÓL VÉGZETT LAPAROSCOPOS CHOLECYSTECTOMIA KLINIKÁNK ANYAGÁBAN. RETROSPEKTIV VIZSGÁLAT Vanca Tímea1, Lukovich Péter2, Gerõ Dániel1, Kupcsulik Péter2 1. Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Budapest 2. Semmelweis Egyetem, I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest Bevezetés: A laparoscopos cholecystectomia klasszikus kivitelezésekor az epehólyag megfogására és a Calot háromszög négyszögesítésére lateralisan két port alkalmazása szükséges. A laparoscopos módszer elsajátításával a mûtét kivitelezése biztonságosabb lett, a májhílus képleteinek sérülése radikálisan csökkent, a mûtéti idõ rövidebbé vált. Az invasivitás csökkentésének igénye hozta létre a 3-portból végzett laparoscopos cholecystectomiát. Beteganyag és módszer: 2007. január 1. – 2009. július 1. között a Semmelweis Egyetem I sz. Sebészeti Klinikáján 751 betegnél végeztünk laparoscopos cholecystectomiát, ebbõl 45 esetben (5,99%) csupán 3 port segítségével végeztük el az epehólyag eltávolítást. Vizsgáltuk a két csoportnál a betegek demográfiai adatait, a mûtéti indikációt és a mûtéti idõt. Eredmények: A demográfiai adatokban (életkor, nem, BMI) nem találtunk szignifikáns különbséget. A 3-portból végzett cholecystectomiák esetében szignifikánsabb kevesebb volt az acut cholecystitis mellett végzett epehólyag eltávolítás, s a mûtéti idõ a hagyományos laparoscopos cholecystectomiákhoz képest nem volt szignifikánsan hosszabb (51,3 perc vs. 52,8 perc). A 3-portból végzett mûtéteknél sem korai, sem késõi szövõdmény nem észleltünk. Következtetés: A 3-portból végzett laparoscopos cholecystectomia elsõsorban nem gyulladt epehólyag eltávolítása esetében javasolt. Ugyanakkor bármilyen technikai nehézség esetében a negyedik port bevezethetõ. Vizsgálatok szerint a 3 portból végzett epehólyag eltávolítás után a postoperativ sebfájdalom kisebb, a kozmetikai eredmény szebb. Véleményünk szerint alkalmazása a haladó laparoscopos sebészeti beavatkozások (pl. laparoscopos vastagbélmûtétek) technikai kivitelezésének begyakorlását is elõsegíti.

49. A TRANSZPERITONEÁLIS LAPAROSZKÓPOS ADRENALEKTÓMIA (TLA) SZÖVÕDMÉNYEI ÉS A MEGELÕZÉS LEHETÕSÉGEI Juhász Ferenc, Kanyári Zsolt, Gyõry Ferenc, Damjanovich László Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudomány Centrum Sebészeti Intézet Debrecen Elõzmények, célok: A laparoszkópos adrenalektómia elõször választandó sebészeti beavatkozás majd minden mellékvesedaganat kezelésében. A konzervatív 54


kezelés eredménytelensége mellett ma már gyakran a rosszindulatú mellékvesedaganatok is szerepelnek a mûtéti indikációk között. Célunk volt saját tapasztalatok alapján áttekinteni a transzperitoneális laparoszkópos adrenalektómia hatékonyságát, eredményességét, a mûtét biztonságosságát valamint szövõdményeit. Betegek és módszerek: 1999 és 2008 között 111 unilateralis és 10 bilaterális laparoszkópos adrenalektómiát végeztünk a Sebészeti Intézetben. A szimultán bilateralis transzperitonealis LA-ra került betegek között hat nõ és négy férfi beteg volt, akiknek átlagéletkora 37 év (24-55 év). Mûtéti indikációk szerint: pheochromocytoma [N = 4], Cushing kór [N = 2], malignus neuroendocrin tumor [N = 1] és incidentalóma [N =1]. Az unilateralis mûtétek között 42% incidentalóma fordult elõ. Eredmények: 93 unilaterális mûtét során 4 esetben konvertáltunk. Szimultán bilaterális transzperitoneális laparoszkópos adrenalektómiát (SBTLA) végeztünk 8 alkalommal, míg egy konverzióra kényszerültünk a tumor vena renalis és a vena cava inferior mögötti elhelyezkedése miatt. Egy multiplex (tripla) tumor esetében un. többlépcsõs mûtét történt mivel a szimultán mûtétet illetõen nem volt egyetértés a mellkas sebészek és köztünk. Az átlagos tumornagyság jobboldalon 4, 15 cm (1, 57, 0 cm), baloldalon 5,6 cm (3,6-7,0 cm). Az átlagos mûtéti idõ 189 perc (165-240 perc) az átlagos vérveszteség 76 ml (55-90) volt bilateralis mûtétek alkalmával, míg egyoldali esetekben szignifikánsan rövidebb mûtéti idõket értünk el, amit a bilaterális idõhöz számolt betegfordítás, újraizolálás magyarázhat.. Noha bilatererális mûtétek során intra- és posztoperatív szövõdményt nem észleltünk, az unilaterális mûtétek során két súlyosabb szövõdményt egy PTX-et és egy mellkasi folyadékgyülemmel is járó acut pancreatitist regisztráltunk . A posztoperatív gondozás során 3 hónap elteltével kontroll CT -t és teljes mellékvese-hormon vizsgálatot végeztünk. 33 hónapos (2-45 hónap) átlagos megfigyelési idõ után minden beteg él és panaszmentes. Következtetések: A transzperitoneális laparoszkópos adrenalektómia technikailag biztonságosan kivitelezhetõ mûtét. A bekövetkezett intra és perioperatív szövõdmények uralhatók, eredményesen kezelhetõk, sajnos megelõzésükre csekély esély látszik. Megfelelõ hormonpótlás (amennyiben szükséges) mellett a betegek visszatértek eredeti foglalkozásukhoz és nem kényszerültek életvitel-váltásra. Bizonyos esetekben az aprólékos, preparatív, szervkímélõ, funkciómegõrzõ mûtéti technika a mellékvese részleges reszekciójával elkerülhetõvé teszi a szükségtelen hormonpótlást.

50. A LAPAROSCOPOS SPLENECTOMIA NEHÉZSÉGEI Kanyári Zsolt, Orosz László, Andrási Mónika, Damjanovich László Debreceni Egyetem Orvos-, és Egészségtudományi Centrum Sebészeti Intézet, Debrecen A laparoscopos splenectomia elterjedt és biztonságos módszere a lépeltávolításnak. Magyarországon a mûtéthez szükséges költséges eszközök miatt elterjedése lassabb, mint a jobban finanszírozott egészségüggyel rendelkezõ országokban. A gyakorlat megszerzésével már bonyolultabb eseteket is felvállalunk, így gyakrabban találkozhatunk nem várt helyzetekkel. Következésképpen az egyes mutatók (mûtéti idõ, transzfúziós igény, konverziós ráta) elemzése nem mindig tükrözi az egyértelmû fejlõdést. 55


Szerzõk néhány általuk operált eset elemzésével szeretnék felhívni a figyelmet a laparoscopos splenectomia nehézségeire.

P-1. KÉTOLDALI LÉGMELL EGYIDEJÛ MÛTÉTI KEZELÉSE VIDEOTORAKOSZKÓPOS (VATS*) MÛTÉTTEL Balogh Gábor 1, ifj. Balogh Gábor1, Patak Krisztina 2, Zádori Péter 3, Bogyó Levente 1 Kaposi Mór Oktató Kórház, Kaposvár 1Általános Sebészeti, Ér-, és Mellkassebészeti Osztály, 2Közponi Anaesthesiológiai és Intenzív Betegellátó Osztály, 3Radiológiai Osztály Összefoglalás: A pneumotorax kezelésének célja a pleuraûri levegõgyülem megszüntetése és kiújulásának megakadályozása. A kezelés függ a pneumotorax mértékétõl, a tünetek súlyosságától, folyamatos légáteresztés mértékétõl és attól, hogy a pneumotorax primer vagy szekunder jellegû. A toracotomiából végzett különbözõ megoldások a légmell megszüntésére és a kiújulás elkerülésére törekednek. Baronofsky és mtsai 1957-ben mutatták be elsõként a kétoldali légmell kezelésére kidolgozott mûtéti eljárást, amikor kétoldali bullózus emfizémát oldottak meg. 2000-ben közölték elõször az együlésben végzett kétoldali pneumothorax VATS kezelését . A bilateralisan szimultán és nem szimultán ellenoldali pneumotorax incidenciája gyüjtõ statisztika szerint 7,8 és 20 % közötti. Mivel az érintettek száma viszonylag magas, fontos a helyes és követendõ módszer kidolgozása. A szerzõk fiatal férfi beteg kétoldali légmellének videotorakoszkópos mûtéttel történõ egyidejû kezelésérõl számolnak be. A mûtét eredményességében jelentõs szerepet kapott az endoszkópos varrógép. A szerzõk megállapítják, hogy a kétoldali légmell videotorakoszkópos kezelése (VATS*) a beteg számára minimális megterhelést jelent és a korábbi módszereknél eredményesebb. Különösen kétoldali pneumotorax esetében a kockázatot és a mûtéti szövõdmények kialakulását jelentõsen csökkentõ mûtéti módszer. P-2 MÁJ ECHINOCOCCUS CYSTA LAPAROSCOPOS KEZELÉSE Bara Tivadar¹, Bancu Serban¹, ifj. Bara Tivadar¹, Ionita Teodor¹, Azamfirei Leonard² MOGYE, II. Sebészeti Klinika¹, ATI klinika² Bevezetés: Echinococcus granulosis okozta cystás elváltozás leggyakrabban a májban fordul elõ. Korábban a laparoscopos kezelést nem alkalmaztuk az esetleg fellépõ anaphilaxiás reakció, valamint a fertõzés szóródása miatt. Anyag és módszer: Klinikánkon 2009-ben két esetben máj echinococcus cysta kezelésére laparoscopos mûtéti technikát alkalmaztunk. Betegeink a beavatkozás elõtt mebendazol kezelésben részesültek. Az elsõ esetben 15 x 10cm –es, a máso56


dik esetben három 5x4, 5x3 és 4x3 cm cysták tartalmát leszivtuk, majd hyperton sóoldattal semlegesitettük. Partialis cystopericystectomiát végeztünk és subphrenikusan dréneztük a hasûreget. Eredmények: A dréncsövet 3, illetve 4 nap eltávolitottuk és betegeinket 4 és 5 mûtétutáni napon panaszmentesen hazabocsájtottuk. Következtetések: laparoscopos beavatkozás a máj echinococcus cysta therápiájában egy alternativa. A betegeknél a minimalisan invaziv sebészet elõnyei érvényesülnek. P-3 LAPAROSCOPOS SPLENECTOMIAK Barra Zoltán, Bezsilla János, Sikorszki László, Temesi Rita, Bende Sándor BAZ Megyei Kórház, Miskolc Bevezetés: az endoszkópos technikák elterjedésével a lépeltávolítás „gold standard”-je a laparoszkópos splenectomia lett. Anyag és módszer: osztályunkon 2005.01.01. és 2009.06.30 közt 18 splenectomiat végeztünk, ebbõl 11 laparoszkópos és 7 nyitott mûtét történt. Az indikációk közt szerepel hematológiai javaslat, lépcysta, tályog, haemangioma és lép áttétes daganata. Traumás indikációk jelen anyagban nem szerepelnek. A 11 laparoszkopós beavatkozásból 6 cysta, 3 haematologiai kórkép splenomegaliával, 1 metastasis, 1 haemangioma miatt történt. Intraoperatív szövõdményt nem észleltünk, konverzió nem volt. Az ápolási napok átlaga 7,3 (4-17) nap volt – sebészi ellátást igénylõ szövõdmény nem fordult elõ. Következtetés: megfelelõ indikáció mellett a splenectomia biztonsággal végezhetõ laparoszkópos úton. P-4 MESENTERIALIS CISZTA LAPAROSZKÓPOS EXSTIRPÁCIÓJA Dede Kristóf, Mersich Tamás, Faludi S., Jakab Ferenc Fõv. Önk. Uzsoki utcai Kórház, Sebészeti Osztály A mesenterialis ciszták ritka hasüregi elváltozások, amelyek általában jellegtelen panaszokat okoznak. Sokszor még a modern preoperatív képalkotó eljárások segítségével sem diagnosztizálhatóak egyértelmûen. A definitív ellátás a sebészi reszekció, amely nyílt, laparoszkópos, sõt retroperitoneoszkópos technikával is elvégezhetõ. Szerzõk egy 32 éves nõbeteg esetét mutatják be, akinél laparoszkópos technikával rezekálták a vékonybél mesenterialis cisztáját. Posztoperatív szövõdmény nem volt, korai emissio után a beteg panaszmentesen gyógyult. A szövettan benignus elváltozást igazolt. Szerzõk szerint bizonytalan cisztózus elváltozások sebészi megoldása esetén is javasolt a minimál invazív eljárások alkalmazása. A magyarországi szakirodalomban mesenterialis ciszta laparoszkópos rezekciójának esete szerzõk ismeret alapján még nem került közlésre.

57


P-5 LAPAROSCOPOS LÁGYÉKSÉRV MÛTÉTEK OSZTÁLYUNK 7 ÉVES ANYAGÁBAN Geller Csaba, Soós Péter, Constantinescu Sebastian, Martyin György, Pásztor Pál, Ottlakán Aurél Békés Megyei Képviselõtestület Pándy Kálmán Kórháza, Általános Sebészeti Osztály,Gyula Bevezetés: A laparoscopos inguinofemoralis hernioplastica ma már rutin eljárás amely sikeresen egyesíti, a minimál invazív sebészet és a feszülésmentes technika elõnyeit. Jelenleg a lágyéksérvek mûtéti megoldására, kellõ tapasztalat birtokában és elfogadható finanszírozás mellett az inguinofemoralis sérvek mûtéti ellátásának gold standardja. Beteganyag és módszer: Kórházunk sebészeti osztályán 2002 és 2008 között végzett 206 laparoscopos lágyéksérv mûtét eredményeit, tapasztalatainkat valamint az észlelt szövõdményeket vizsgáltuk. További elemzés tárgya: a társuló betegségek, a posztoperatív fájdalom és a kórházi ápolási idõtartama. Eredmények: Eredményeink megfelelnek az irodalomban közölt hasonló adatoknak. A lágyéksérvek laparoscopos megoldása nagymértékben csökkenti a recidíva arányát, valamint a korai és késõi szövõdmények elõfordulását. A posztoperatív idõszakban a fájdalom minimális vagy hiányzik ezért a beteg korán munkaképessé válik. Konklúzió: A laparoscopos hernioplastica nem könnyû mûtét; végzése csak a más laparoscopos mûtétekben megszerzett kellõ gyakorlat után ajánlható. Az egyéb sérvmûtétekkel szemben fennálló elõnyei azonban indokolttá teszik kiterjedtebb alkalmazását.

P-6. SILS TECHNIKÁVAL VÉGZETT CHOLECYSTECTOMIA: KEZDETI TAPASZTALATOK István Gábor, Sipos Péter, Bereczky B., Barabás L., Ondrejka Pál Semmelweis Egyetem II.sz. Sebészeti Klinika, Budapest A minimalisan invazív sebészet egyik új formája az „egy nyíláson át végzett laparoszkópos technika” (SILS). Szerzõk három hónap alatt öt esetben végeztek cholecystectomiát SILS technikával. Két esetben a mûtét teljesen elvégezhetõ volt a SILs módszerrel, három esetben egy plusz port behelyezése vált szükségessé (egy elégtelen feltárás, két mûszertechnikai probléma). A prezentáció célja az új mûtéti technika, a szükséges eszköztár, a módszer elõnyeinek és hátrányainak figyelemfelkeltõ szándékú bemutatása. Következtetés: Szelektált esetekben a cholecystectomia SILS technikával biztonságosan elvégezhetõ. A speciális eszközök költségigénye a jelenlegi finanszírozási feltételek mellett a módszer szélesebb körû elterjedését hátráltathatja.

58


P-7 TAPASZTALATAINK A LAPAROSCOPOS SPLENECTOMIÁVAL – MÓDSZER ÉS INDIKÁCIÓ Jánó Zoltán1, Altai Elvira2 Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Zrt.- 1Általános Sebészeti Osztály, 2Belgyógyászati Centrum. Habár az elsõ laparoscopos splenectomiát (LS) már 1991-ben elvégezték, csak 1995 óta terjedt el a módszer olyannyira - elsõsorban a hematológiai betegségek körében-, hogy mára a benignus betegségek esetében végzett lépeltávolítás „gold standard”- jává vált. Osztályunk anyagát bemutatva, foglakozunk a LS indikációs körével, módszereivel és technikájának bemutatásával, valamint az eljárással kapcsolatba hozható komplikációk tárgyalásával. Néhány érdekesebb esetünk mozgóképes bemutatása mellett kitérünk az elõkészítés és a perioperativ idõszak kérdéseire, és górcsõ alá vesszük az eljárás eredményességének kérdését is. A hematológia társszakma idevágó aktuális ajánlásainak bemutatásával foglalkozunk az eljárás jövõképének felvázolásával is.

P-8 GYOMOR GIST LAPAROSCOPOS RESECTIÓJA Kotán Róbert, Pósán János, Sasi Szabó László, Sápy Péter, Damjanovich László, Szentkereszty Zsolt DEOEC Sebészeti Intézet, Debrecen Bevezetés: A gyomor GIST kezelése mûtéti. A laparoscopos resectio abban az esetben javasolt, ha a tumor mérete, elhelyezkedése és a beteg állapota ezt lehetõvé teszi. A szerzõk a gyomor fornix területén elhelyezkedõ GIST sikeres laparoscopos resectióját ismertetik. Anyag és módszer: 57 éves nõbeteg anamnézisében jelen mûtétet 2 évvel megelõzõen laparoscopos cholecystectomia szerepel. Felhasi fájdalmak miatt történt gastroscopia a nyálkahártyát nem érintõ, de azt a fornix területén bedomborító, széles nyélen ülõ tumort igazolt. CT vizsgálat ugyanitt 5 cm átmérõjû a gyomorfalban elhelyezkedõ elváltozást igazolt. Laparoscopos exploratio során az elülsõ falon a fornixnak megfelelõen elõdomborodó a serosa felszint respektáló elváltozást találtunk. Ultrascission eszköz segyítségével gastrotomiát végeztünk, majd a 2 cm-es nyélen ûlõ, a lumen felé domborodó elváltozást resecaltuk. Az elváltozás nyelét Etichon Endo-GIA-val vágtuk át. Ezt követõen a gastrotomiát kétsoros tovafutó varrattal zártuk. Eredmények: A postoperatív idõszakban szövõdményt nem észleltünk. A beteg a postoperatív 5. napon otthonába távozott. Szövettani vizsgálat C-KIT pozitivitást mutató GIST-t igazolt. Onkológia team döntése alapján kemotherápiás kezelésben részesült. Két éves kontroll vizsgálaton a beteg panaszmentes volt, recidiva nem volt kimutatható. Konklúzió: A gyomor GIST laparoscopos resectiója biztonságosan és elegendõ radikalitással végezhetõ. 59


P-9 LAPAROSCOPOS INTERSPHINCTERICUS RECTUM RESECTIO Lukovich Péter1, Weltner János1, Tóth Géza2, Szûcs Orsolya1, Kupcsulik Péter1 1Semmelweis Egyetem, I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest 2Semmelweis Egyetem, Radiológiai Klinika, Budapest Bevezetés: A neoadjuváns kezelés illetve a laparoscopia térhódítása megteremtette a mély rectum tumorok minimál invasiv radikális ellátásának lehetõségét a végbél záróizomfunkció megõrzése mellett. Beteg és módszer: 50 éves férfi beteg haematoechasiájának hátterében kivizsgálás a spinchter felett 4 cm-el elhelyezkedõ adenocarcinomát igazolt. Neoadjuváns chemo-radioterápia után laparoscopos interspinctericus resectiót végeztünk. Ennek során az rectosigmoidealis átmenetre felhelyezett endo-GIA-val proximalisan átvágtuk a vastagbelet, majd az anuson keresztül bevezetett magfogóval a rectumot a mesorectummal együtt a végbélen keresztül kifordítottuk és szem ellenõrzése mellett extracorporalisan resecáltuk a tumoros bélszakaszt. A sigmabelet a rectumcsonkon áthúzva a két bélvég között egyrétegû csomós öltéssorral anastomosist készítettünk. A mûtétet protectiv kétlövetû sigmoideostoma készítésével fejeztük be. Eredmények: A mûtét ideje x perc volt, a beteg az 5. postoperatív napon rendezett passage-al távozott. Szövettani vizsgálat T2N0M0 tumort igazolt, a mély és distalis resectiós szél tumormentesnek bizonyult. A mûtétet követõen egy hónappal a biluminalis stoma distalis szájadékán keresztül kontrasztanyagos irrigoscopiát végeztünk, mely jó spinchter funkciót teljes kontinenciát igazolt, ezért a protectiv stomát zártuk. Következtetés: A spinchterhez közel elhelyezkedõ rectum tumorok intracorporalis resectiója esetében a tumor épben történõ eltávolítása, a distalis resectiós felszín tumormentessége nehezen kontrollálható. A bélszakasz kifordításával és extracorporalis resectioval szem ellenõrzése mellett az épben kivitelezhetõ a resectió. Ezzel a módszerrel a mûtéti költség is kisebb (nincs szükség körkörös varrógépre). Protectiv stoma felhelyezése az interspinchtericusan készített kézi varrat, illetve a neoadjuváns kezelés miatt mindenképpen javasolt.

P-10 LAPAROSCOPOS ÚTON ELTÁVOLÍTOTT RETROPERITONEALIS PHEOCROMOCYTOMA SIKERREL OPERÁLT ESETE Mészáros Péter1, Szûcs Nikolette2, Bély Miklós3, Megadja Bálint1, Bursics Attila1 1Budai Irgalmasrendi Kórház, Sebészeti osztály, 2Semmelweis Egyetem II. Belklinika, 3Budai Irgalmasrendi Kórház, Pathológia osztály Bevezetés: az extraadrenalis lokalizációjú pheocromocytoma egy ritkán elõforduló kórkép. Anyag és módszer: az elõadás célja egy véletlenszerûen felfedezett, laparoscoposan eltávolított paraganglioma sikerrel operált esetének bemutatása.

60


A 23 éves nõbeteget sürgõsséggel vettük fel acut gastritis tüneteivel. A rutinszerûen elvégzett hasi ultrahang vizsgálat a pancreas felsõ széle mentén, a pancreas fej-test határán egy 3 cm nagyságú terimét írt le. A hasi CT vizsgálat a fenti nagyságú tumort a truncus coeliacus ágrendszere közötti területre lokalizálta. Ultrahang vezérelt FNAB sikertelen volt. Tumormarker vizsgálatok negatívak voltak. Tekintettel a beteg fiatal életkorára és a klinikai tünetek hiányára az elváltozás mûtéti eltávolításától eltekintettünk és observatio mellett döntöttünk. Egyéves tünetmentes periódus után kontroll hasi CT vizsgálatot végeztünk. Az elváltozás növekedést nem mutatott de ismeretlen természetére való tekintettel laparoscopos exploratio mellett döntöttünk. Ennek során 3 cm nagyságú tumort tavolítottunk el a truncus coeliacus ágrendszere közül. Eredmények: sem intraoperativ, sem postoperativ szövõdményt nem észleltünk. Szövettani feldolgozás során a tumor neuroectodermalis eredetû, a simpathycus határláncból kiinduló pheocromocytomának bizonyult. Dignitás tekintetében a histologiai vizsgálat egyértelmûen nem tudott állást foglalni. A mûtét óta eltelt idõszakban elvégzett plazma norepinephrin és 24-órás vizelet cathecolamin meghatározás ismételten negatív volt. A kontroll hasi MRI és CT vizsgálatok során sem residualis tumor sem recidiva nem igazolódott. Konklúzió: véleményünk szerint ezen jóindulatú elváltozásnak általunk is alkalmazott laparoscopos eltávolítása választható therápiás eljárás. A laparoscopos beavatkozások elõnyeit(rövid kórházi tartózkodás, kisebb postoperativ fájdalom, gyors mobilizatio, jó kozmetikai eredmény) ezen eset kapcsán is megfigyelhettük.

P-11 EXTRACORPORALIS CSONKELLÁTÁS LAPAROSCOPOS APPENDECTOMIA SORÁN Németh Attila, Szekeres Pál, Csapó Zsolt Pest megyei Flór Ferenc Kórház Sebészeti Osztály Osztályunkon 2007. január 1. és 2009. március 31. között 432 appendectomia történt. Ezek közül 53 esetben (12%) végeztük a mûtétet laparoscoppal. (48 nõ, 5 férfi; átlagéletkor: 30,2 év (17-54); átlagos kórházi tartózkodási idõ 3,2 nap (2-13)) 34 esetben (64%) az appendix csonkot extracorporalisan láttuk el egyszeres, vagy kétszeres ligaturával. Célunk bemutatni, hogy amennyiben az irodalomban szereplõ intracorporalis csonkellátás (endoloop, endo-GIA) extracorporalissá tehetõ, az appendixcsonk hasüregen kívüli ligaturája egyszerû és biztonságos módszer, mellyel a beteg biztonságának veszélyeztetése nélkül csökkenthetõ a mûtéti idõ, valamint az anyagköltség. Alkalmazásának 2 feltétele: a féregnyúlvány tövének épsége, (mely megegyezik a nyílt mûtétnél megfogalmazottal), valamint az appendix elõemelhetõsége. Ez utóbbit három tényezõ határozza meg leginkább: a hasfal vastagsága, a coecum mobilizálhatósága, valamint az appendix gyulladásának mértéke. Mûtéteink után csonkellátással kapcsolatos szövõdményt (hasûri tályog, postoperativ ileus, sebfertõzés) nem észleltünk.

61


P-12 PÉLDA A SEBÉSZETI INNOVÁCIÓ KÖRÜLTEKINTÕ VÉGZÉSÉRE: A MINIMÁLISAN INVAZÍV SEBÉSZETI ELLÁTÁS FEJLÕDÉSE A BÁCS- KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÓRHÁZÁBAN, A FOLYAMAT TANULSÁGAI ÉS JELENLEGI HELYZETE Pap-Szekeres József, Füstös László, Szabadkai Gábor, Svébis Mihály Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Általános Sebészeti Osztály, Kecskemét A Szerzõk elõadásuk elsõ részében bemutatják a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza Általános Sebészeti Osztályán kialakított eljárási rendjüket, melyet új típusú minimálisan invazív mûtétek bevezetésére alakítottak ki. Majd az elõadás második felében ismertetik a módszer eredményekén létrejött minimálisan invazív paletta kialakulásának folyamatát, jelenlegi státuszát.

P-13 LAPAROSCOPOS COLORECTALIS SEBÉSZET EREDMÉNYEI OSZTÁLYUNKON Pörneczi Balázs, Mészáros Péter, Masszi István, Perduk András, Bencz László, Bursics Attila Budai Irgalmasrendi Kórház, Sebészeti Osztály Bevezetés: A laparoscopos mûtéti technika az epebetegségek kezelésére mára egyeduralkodóvá vált. Magyarországon a vártnál lassabban terjed a laparoscopia alkalmazása más betegségek esetén, pedig a nemzetközi adatok alapján az eredmények biztatóak. Anyag és módszer: osztályunk laparoscopos colorectalis sebészetben elért eredményeirõl számolunk be elõadásunkban. A 2008. október és 2009. június között eltelt idõszakban 15 laparoscopos colorectalis mûtétet végeztünk malignus tumor miatt. Ezek közül egy abdominoperinealis rectum exstirpatio és két anterior rectum resectio volt. Két esetben Crohn betegség miatt végeztünk mûtétet. Ezek közül egy ileo-coecalis resectio egy pedig kiterjesztett job oldali hemicolectomia volt. Eredmény: az átlagos mûtéti idõ 220 perc volt. Intraoperativ szövõdményt nem észleltünk, konverziora nem kényszerültünk. Egy betegnél végeztünk reoperatiot anastomosis elégtelenség miatt akit késõbb aspiratios pneumonia következtében kialakult légzési elégtelenség következtében elveszitettünk. Egy esetben transfusiora volt szükség a postoperativ szakban. Az átlagos kórházi tartózkodás ideje hat nap volt. A postoperativ szakban a bélmûködés gyors beindulását, minimális fájdalomcsillapitó igényt tapasztaltunk, korai mobilizatiot végeztünk.. Konklúzió: a laparoscopos colorectalis sebészet terjedése Magyarországon is várható. Osztályunkon a laparoscopos colorectalis mûtéteket elfogadható mûtéti idõ alatt, elfogadható szövõdmény rátával végeztük. A laparoscopia elõnyeit (rövidebb ápolási idõ, a bélmûködés gyorsabb beindulása, kisebb postoperatív fájdalom, jobb kozmetikai eredmény) gyakorlatunkban is tapasztaljuk.

62


P-14 AKUT CHOLECYSTITIST UTÁNZÓ CHOLECYSTA AGENESIA: ESETBEMUTATÁS Temesi Rita, Sikorszki László, Botos Ákos, Bezsilla János, Bende Sándor B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Miskolc, Általános Sebészeti Osztály Bevezetés: Az epeúti megbetegedéseknek számos oka lehet (fejlõdési rendellenesség, gyulladás, kövesség, hegesedés, traumás sérülés és tumoros elváltozás). Jellegzetes klinikai képe és kórlefolyása van az epeúti elzáródásoknak, melyek fontos differenciáldiagnosztikai problémát jelentenek. Az irodalmi adatokból ismeretes, hogy a cholecysta agenesia ritkán elõforduló betegség. Célkitûzés: A kórképen keresztül a téma és az irodalmi adatok feldolgozása. Beteganyag, módszer: A szerzõk 52 éves beteget mutatnak be, kinek anamnesiseben discus hernia, szám feletti csigolya szerepelnek. Fél éve tartó jobb bordaív alatti görcsös fájdalom, laborban emelkedett osbstrukciós értékek, széklet habitusváltozás miatt kivizsgálást kezdtünk. Hasi uh-on a cholecysta helyének megfelelõen 30 mm széles, hangárnyékot adó echodens képletek ábrázolódtak. Görcsös hasi fájdalmak, defensbe hajló tapintatú has, akut cholecystitis klinikai képe miatt sürgõsséggel laparoszkópiát végeztünk. Kipreparáltuk a lig. hepatoduodenale képleteit, de sem tipusos, sem atipusos helyen cholecystát nem láttunk. Obstrukciós enzim értékek és tág choledochus miatt choledochotomiát végeztünk. Intra- és extrahepatikus epeutakban choledochoscoppal követ, intraluminális térszûkítést nem láttunk. A choledochust Kehr csõ felett zártuk, majd cholangiographiát végeztünk. Normál lefutású, tágasságú, kõmentes epeutak ábrázolódtak. Posztoperatív szak szövõdménymentesen telt, posztoperatív 11. napon otthonába bocsátottuk. Protokoll szerint ismételt negatív cholangiographia után a Kehr csövet zártuk, majd a posztoperatív 19. napon eltávolítottuk. Ezt követõen elvégzett colonoscopia diverticulosis et polyposis sigmaet mutatott. Hasi kismedencei Ct-n complex abdominalis congenitalis anomália, aberrans a. iliaca comm.et ext.l.d., agenesia a. iliaca int. l.d. ábrázolódott. Következtetés: Intraoperatív felismert cholecysta agenesia nem képezi konverzio indikációját. Az esetet érdekessége és irodalmi ritkasága miatt tartottuk közlésre érdemesnek.

63

JEGYZETEK

64

Igen tisztelt Kollégák!

Recommend Documents