Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.sz. I. 202-2/2002.
JEGYZİKÖNYV Készült: 2002. január 31-én Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének nyilvános ülésén. (Technikai megjegyzés: Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére a jegyzıkönyv rövidített formában készült. A hozzászóló neve után tett számok az egyes megnyilatkozások hangfelvételen lévı helyét jelölik meg. A jegyzıkönyv készítése során különbözı típusú magnetofonok kerültek alkalmazásra. A hangfelvétel esetleges visszahallgatása során a számeltérések a különbözı típusú magnetofonok eltérésébıl adódnak.) Jelen voltak a következı testületi képviselık: Pap János polgármester, Szilvásy Ferenc alpolgármester, Végh László alpolgármester, országgyőlési képviselı, Hanó Miklós alpolgármester, országgyőlési képviselı, Tóth Károly képviselı, országgyőlési képviselı, dr. Vécsei László, dr. Kerekes Attila, dr. Ferenczi Attila, Hideg András, Galisz Géza, Vágvölgyi Gábor, dr. Molnár Zsolt, Király János, Császár Lajos, Hrabovszki György, Tímár Imre, Kis Sándor, Klampeczki Béla, Köles István, Benkóné Dudás Piroska, Beraczka János, Takács Péter, Kiss László, Kerekes Györgyné, Kutyej Pál, Velkey Gábor képviselık. Igazoltan volt távol: dr. Pécsi Huszár Zoltán és dr. Futaki Zoltán képviselık. Tanácskozási joggal részt vett: dr. Simon Mihály jegyzı. Napirendje tárgyalásánál jelen volt: A vagyonkezelı iroda részérıl: Gojdárné dr. Balázs Katalin irodavezetı, Benkı Mátyásné fımunkatárs, Márton László fımunkatárs, az egészségügyi iroda részérıl: dr. Kovács Zoltán irodavezetı, Túriné Kovács Márta, az oktatási, közmővelıdési és sportiroda irodavezetı-helyettese, Menyhért István könyvvizsgáló, a Menyhért és Társai Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Kft ügyvezetıje, Virág Mihály, a Közútkezelı Kht. képviselıje. Pap János polgármester: Megállapította, hogy a megválasztott 28 fı képviselıbıl 17 fı jelen van, a közgyőlés határozatképes, így az ülést megnyitotta. Javaslatot tett a meghívóban szereplı napirendi pontokra. A Z/7/1. jelő, „a Békéscsabai Elıre FC Kft. támogatása” tárgyú elıterjesztés nyilvános ülésen történı tárgyalását kéri a tulajdonosi kör. Javasolta, hogy a közgyőlés Z/8. jelzéssel vegye fel napirendre a „Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet gazdálkodásához kapcsolódó tanácsadói megbízás” tárgyú elıterjesztést. 18.00 órakor kerül sor a „Békéscsaba Kiváló Pedagógusa” kitüntetés átadására. Bejelentések között tárgyalja a közgyőlés az otthonházzal kapcsolatos elıterjesztést, az „Ifjúsági Ház nagytermének igénybevétele választási célokra” tárgyú és a bíráló bizottságok megválasztásával kapcsolatos elıterjesztéseket, amelyek helyszínen kerültek kiosztásra. (Kazetta 1/1. 000-020)
2 dr. Simon Mihály jegyzı: Az szmsz szabályai szerint a közgyőlés akkor tárgyalhat zárt ülésen elıterjesztést, ha azt a közgyőlés az elıterjesztı javaslatára, minısített többséggel elfogadja. A „Békéscsabai Elıre FC Kft. támogatása” tárgyú elıterjesztés költségvetési rendeletet érint. A rendelet csak nyilvános ülésen tárgyalható, mint ahogy az ezzel kapcsolatos elıterjesztések. Ezért a tulajdonosok kérésétıl függetlenül is szerinte kötelezı a nyilvános ülésen történı tárgyalás. Hasonló a helyzet a „Frantschach Magyarország Flexibilis Csomagolóanyag Gyártó Kft. helyi adómentességi ügye” tárgyú elıterjesztés esetében. A helyi adó rendelet szabályozza az adómentesség kérdését. Ez az elıterjesztés, ennek egyfajta módosítása. Más kérdés, hogy jogilag hogyan alakul, de mint téma csak nyilvános ülésen tárgyalható. A „Háziorvosi rendelık és mőszerek értékesítése” tárgyú elıterjesztést szintén nyilvános ülésen javasolja tárgyalni. Az önkormányzati törvény értelmében az önkormányzat ülése alapvetıen nyilvános. A vagyonnal való rendelkezés esetén elrendelhetı zárt ülés, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Szerinte az orvosi rendelık értékesítése nem üzleti kérdés, ezért nem zavarhatja az önkormányzat üzleti érdekeit. (Kazetta 1/1. 020-040) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Az „Elıre FC Kft. támogatása” tárgyú elıterjesztéssel kapcsolatban felhívta a közgyőlés figyelmét arra, hogy a cégiratok szerint Kepenyes János nem tagja a tulajdonosi körnek. Amennyiben az elıterjesztést a közgyőlés nyilvános ülésen tárgyalja olyan adatokat közöl, amely vélhetıen a kft. tulajdonosait joggal sértheti. Errıl kéri, hogy az ügyvezetı nyilatkozzon a vonatkozásban, hogy tudomásul veszi azt, hogy a nyilvános ülésen a kft. gazdálkodásával kapcsolatban bizalmas információkat oszt meg a közvéleménnyel. Felelıs döntést csak akkor hozhat a testület, ha a kft. tényleges gazdasági helyzetét megismerik. (Kazetta 1/1. 040-053) Takács Péter képviselı: A 2002. évi költségvetés tervezetéhez nem kapták meg a könyvvizsgálói jelentést. Törvényes elıírás, hogy a könyvvizsgálónak véleményezni kell a tervezetet. Ez hogyan történik meg? Javasolta, hogy a „Javaslat az elkülönített lakásalap 2002. évre tervezett kiadásaira és bevételeire” tárgyú elıterjesztést a költségvetést érinti, ezért annak tárgyalása után 5/12. jelzéssel vegyék napirendre. (Kazetta 1/1. 053-062) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Javasolta, hogy a közgyőlés méltósága és jó hírének védelme érdekében zárt ülésen tárgyalják az „ARÉNASPORTCENTER Bt. panaszbeadványának megvizsgálása” tárgyú elıterjesztést. (Kazetta 1/1. 062-070) Kerekes Györgyné képviselı: Kepenyes János bejegyzett tajga a kft-nek. İ és Dénes Zoltán jegyzik a a Hungária Infó Kft-t, amely alapító tagja az Elıre FC Kft-nek. Bekérik a cégpapírokat ennek igazolására. A tulajdonosi kör jóváhagyta, hogy nyilvános ülésen tárgyalja a közgyőlés az elıterjesztést. Az ügyvezetés minden olyan adatot rendelkezésre bocsátott a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság ülésére, amelyet kértek. Nem az ı hibájuk, hogy ezeket az adatokat nem juttatták el a képviselıkhöz. Kérte, hogy az elıterjesztést a közgyőlés nyilvános ülésen tárgyalja. (Kazetta 1/1. 070-086)
3 Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A közgyőlés több tagja a tények értelmezése után nem hajlandó a tényeket másként értelmezni. Az ARÉNASPORTCENTER Bt. kapcsán olyan ellenérvek és érvek fognak egymásnak feszülni, amelyek mind tényeket ismertetnek. Tapasztalatai és vélemény nyilvánítások szerint a közgyőlés méltóságát és jó hírnevét sérti amikor egy tényszerő állításról és annak ellenkezıjérıl is azt állítják, hogy tényszerő állítás. Ezért kérte az ARÉNA-SPORTCENTER Bt-vel kapcsolatos elıterjesztés zárt ülésen történı tárgyalását és nem azért, mert az ott leírtak, mint megtörtént események titkolni valók. Megerısíti Szilvásy Ferenc alpolgármester hozzászólását abban, hogy az Elıre FC Kft. mérlegnek a kapcsán, olyan állítások, következtetések is levonhatók, miszerint a sport törvényben, futball kiírási szabályzatban rögzített feltételeknek jelzı nélkül nem felel meg a kft. Alapvetı üzleti érdeke egy cégnek, hogy ilyet ne állítsanak róla. Ennek tudomásul vételével járuljon hozzá a tulajdonosi kör a nyilvános ülésen történı tárgyaláshoz. (Kazetta 1/1. 086-105) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a javaslatot, miszerint a közgyőlés az „A Békéscsabai Elıre FC Kft. támogatása” tárgyú elıterjesztést zárt ülésen tárgyalja. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 6 igen, 4 nem szavazattal és 10 tartózkodással a javaslatot nem fogadta el.
Szavazásra bocsátotta a javaslatot, miszerint a közgyőlés a „Frantschach Magyarország Flexibilis Csomagolóanyag Gyártó Kft. helyi adómentességi ügye” tárgyú elıterjesztést zárt ülésen tárgyalja. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 3 igen, 12 nem szavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadta el. (Kazetta 1/1. 105-125) Császár Lajos képviselı: Kifogásolta, hogy ekkora mennyiségő elıterjesztést nem lehet megfelelıen áttanulmányozni. Miért nem lehet az összes elıterjesztést idıben kiküldeni a képviselıknek. (Kazetta 1/1. 125-133) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a „Háziorvosi rendelık és mőszerek értékesítése” tárgyú elıterjesztést a közgyőlés zárt ülésen tárgyalja. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 5 igen, 10 nem szavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadta el.
Szavazásra bocsátotta a javaslatot, miszerint a közgyőlés vegye fel napirendjére Z/8. jelzéssel a „Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet gazdálkodásához kapcsolódó tanácsadói megbízás” tárgyú elıterjesztést. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 18 igen, 1 nem szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadta. (Kazetta 1/1. 133-156)
4 Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Az MSZP frakcióvezetıjeként bejelentette, hogy Szőcs István, az egészségügyi bizottságba a párt által delegált tag kérte a bizottsági tagság alól való felmentését. A frakció a bejelentések tárgyalásakor élni kíván delegálási jogával, pótolni kívánja a bizottsági tagot. A szándékukról a bizottság elnökét megfelelı idıben tájékoztatni fogja. (Kazetta 1/1. 156-165) Velkey Gábor képviselı: A Szabad Demokraták Szövetségének frakciója nevében hasonló bejelentést szeretne tenni a bejelentések tárgyalásakor, másik bizottság más tagjával kapcsolatosan. (Kazetta 1/1. 165-169) Takács Péter képviselı: Ha a közgyőlés az Elıre FC Kft. támogatási ügyét 9/7. jelzéssel sorolja be, akkor ez azt jelenti, hogy a költségvetés megtárgyalása után kerül sor az elıterjesztés megvitatására és a költségvetést újra tárgyalják ennek kapcsán? (Kazetta 1/1. 165-174) Kerekes Györgyné képviselı: Javasolta, hogy a közgyőlés 5/13. jelzéssel vegye napirendre a „Békéscsabai Elıre FC Kft. támogatása” tárgyú elıterjesztést. (Kazetta 1/1. 174-176) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a közgyőlés 9/7. jelzéssel vegye napirendre a „Békéscsabai Elıre FC Kft. támogatása” tárgyú elıterjesztést. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 17 igen szavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadta.
Szavazásra bocsátotta a javaslatot, miszerint a közgyőlés B/8. jelzéssel vegye napirendjére a „Frantschach Magyarország Flexibilis Csomagolóanyag Gyártó Kft. helyi adómentességi ügye” tárgyú elıterjesztést. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 21 igen szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadta.
Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a közgyőlés 8/5. jelzéssel vegye napirendjére a „Háziorvosi rendelık és mőszerek értékesítése” tárgyú elıterjesztést. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 22 igen szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadta.
Szavazásra bocsátotta a javaslatot, miszerint a közgyőlés zárt ülésen tárgyalja az „ARÉNASPORTCENTER Bt. panaszbeadványának megvizsgálása” tárgyú elıterjesztést. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 14 igen, 5 nem szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadta el.
Szavazásra bocsátotta a javaslatot, miszerint a közgyőlés a „Javaslat az elkülönített lakásalap 2002. évre tervezett kiadásaira és bevételeire” tárgyú elıterjesztést B/3. jelzés helyett 5/12. jelzéssel vegye napirendre.
5 -
Megállapította, hogy a közgyőlés 22 igen egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta.
Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint B/5. jelzéssel az otthonházzal kapcsolatos, B/6. jelzéssel az „Ifjúsági Ház nagytermének igénybevétele választási célokra” tárgyú, B/7. jelzéssel bíráló bizottsági tag megválasztásával kapcsolatos elıterjesztés, B/9. jelzéssel az MSZP frakció delegálási javaslata és B/10. jelzéssel pedig az SZDSZ frakció delegálási javaslata kerüljön megtárgyalásra. - Megállapította, hogy a közgyőlés 21 igen egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta. Az elfogadott módosításokkal együtt szavazásra bocsátotta a napirendi pontokat. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 22 igen egyhangú szavazattal az alábbi napirendi pontokat fogadta el:
NAPIRENDI PONTOK Zárt ülés: 1.
Vagyoni ügyek Elıterjesztı: dr. Molnár Zsolt, a gazdasági bizottság elnöke, vagy a gazdasági ügyekkel foglalkozó alpolgármester
2.
„Békéscsabáért” kitüntetés odaítélése Elıterjesztı: Pap János polgármester
3.
„Békéscsaba Kultúrájáért” kitüntetés odaítélése Elıterjesztı: Köles István, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke
4.
„Békéscsaba Sportjáért” kitüntetés odaítélése Elıterjesztı: Köles István, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke
5.
Békéscsaba Megyei Jogú Város területén mőködı szavazatszámláló bizottságok tagjainak és póttagjainak megválasztása Elıterjesztı: dr. Simon Mihály jegyzı
6.
Fellebbezések elbírálása Elıterjesztı: Pap János polgármester Nyilvános ülés:
1.
Vagyoni ügyek 1. A 616/2001.(XII.13.) közgy. hat. 2./ pontjának határidı módosítása Elıterjesztı: Pap János polgármester 2. A vagyonrendelet mellékletének módosítása Elıterjesztı: dr. Simon Mihály jegyzı
6 2.
A gyermekek védelmérıl és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénybıl adódó egyes feladatok szabályozásáról szóló 29/2000. (VI.8.) rendelet módosítására 1. Élelmezési nyersanyagnorma megállapítása Elıterjesztı: dr. Simon Mihály jegyzı
3.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendı térítési díjakról szóló 21/2000. (V.11.) önkormányzati rendelet módosítására javaslat Elıterjesztı: dr. Simon Mihály jegyzı
4.
Javaslat a 2001. évi költségvetési rendelet módosítására Elıterjesztı: Pap János polgármester
5.
A 2002. évi költségvetési rendelet megalkotása Elıterjesztı: Pap János polgármester 1. Oktatási intézmények 2002. évi felújítási feladatainak elıkészítése Elıterjesztı: Pap János polgármester 2. Tájékoztató az Erzsébet park megvalósíthatóságáról Elıterjesztı: Végh László alpolgármester 3.
Többletforrás biztosítása az Erzsébet park I. ütem beruházásához (helyszínen kerül kiosztásra) Elıterjesztı: Hideg András, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke Intézményvezetıkkel történt költségvetési egyeztetések eredményének összefoglalása Elıterjesztı: dr. Simon Mihály jegyzı
4.
5. A sportágazat támogatása Elıterjesztı: Köles István, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke 6.
Önkormányzati fenntartású szociális intézményekre vonatkozó rekonstrukciós program 2003-2009. évi tervezésének és indításának igénybejelentése Elıterjesztı: Pap János polgármester 7.
Egyesített Szociális Intézmény dolgozóinak munkahelyi pótlékánra pénzügyi forrás igénylése
8. Egyesített Szociális Intézményének létszámszükséglete Elıterjesztı: Hrabovszki György, a szociális bizottság elnöke 9.
Közút és kerékpárút építési pályázat
10. Magyar utcai útépítés támogatása Elıterjesztı: dr. Ferenczi Attila, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke
7 11. Városi Érdekegyeztetı Fórum állásfoglalása Elıterjesztı: Kutyej Pál, a kisebbségi, érdekegyeztetı és külkapcsolati bizottság elnöke 12.
Javaslat az elkülönített lakásalap 2002. évre tervezett kiadásaira és bevételeire
18.00 órakor 6.
A „Békéscsaba Kiváló Pedagógusa” kitüntetés átadása Elıterjesztı: Pap János polgármester
7.
A fizetı parkolóhelyek mőködésérıl és igénybevételérıl szóló 33/2000. (VII.6.) önkormányzati rendelet módosítása Elıterjesztı: dr. Simon Mihály jegyzı
8.
Egészségügyet érintı ügyek: 1. Egészségügyi Alapellátási Intézmény átszervezése 2. Humán Szolgáltató Intézmény Alapító Okirata 3. „Egészségügyi Alapellátási Intézmény” igazgatói pályázata 4. Réthy Pál Kórház- Rendelıintézet fıigazgatói állására pályázati felhívás Elıterjesztı: Pap János polgármester 5. Háziorvosi rendelık és mőszerek értékesítése Elıterjesztı: dr. Molnár Zsolt, a gazdasági bizottság elnöke
9.
Oktatási, közmővelıdési és sportügyek: 1.
Szent László Utcai Általános Iskola és a Hajnal Utcai Óvoda integrációjának elıkészítése Elıterjesztı: Klampeczki Béla, az oktatási bizottság elnöke 2. Jankay Közalapítvány alapító okiratának módosítása Elıterjesztı: Pap János polgármester 3. Jaminai fiókkönyvtár ügye 4. Molnár Sándor emléktábla 5. Tájékoztató a sportra fordítható pénzeszközök 2001. évi felhasználásáról 6. A labdarúgás eredményességi támogatásának elszámolása Elıterjesztı: Köles István, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke 7. A Békéscsabai Elıre FC Kft támogatása Elıterjesztı: dr. Molnár Zsolt, a gazdasági bizottság elnöke 10.
Városüzemeltetési ügyek: 1. Galisz Géza képviselı képviselıi kérdésére válaszadás Elıterjesztı: dr. Simon Mihály jegyzı 2. Az elkerülı út és a 44-es sz. fıút négysávosítására vonatkozó megállapodás Elıterjesztı: Végh László alpolgármester
8 3. Díszvilágítási lehetıségek vizsgálata Elıterjesztı: dr. Ferenczi Attila, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke 4. Repülıtér fejlesztése Elıterjesztı: Végh László alpolgármester 11.
Tájékoztatás a Városüzemeltetési Kft. privatizációjáról szóló közgyőlési döntések miatti perrıl Elıterjesztı: dr. Simon Mihály jegyzı
12.
BEJELENTÉSEK 1. Aradi Csiky Gergely Iskolacsoport támogatása 2. Aréna Sportcenter Bt. panasz beadványának megvizsgálása 3. Békéscsaba Közterületeiért Alapítvány kezdeményezése 8. Frantschach Magyarország Flexibilis Csomagolóanyag Gyártó Kft. helyi adómentességi ügye
Pap János polgármester: A nyilvános ülés elején napirend elıtti felszólalással él. (Kazetta 1/1. 176-284) Napirend tárgya: Tárgy:
Vagyoni ügyek
616/2001. (XII.13. sz.) közgy. hat. 2.) pontjának határidı módosítása
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 268-285) A közgyőlés 16 igen, 3 nem szavazattal, 5 tartózkodással a következı határozatot hozta: 40/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 616/2001. (XII.13.) sz. határozat 2.) pontjának végrehajtására vonatkozó határidıt 2002. márciusi közgyőlésrıl 2002. május 2-3. közgyőlésre módosítja. Felelıs: Határidı:
Kazár János a „Csabai ÉLETFA” Kht. Felügyelı Bizottságának elnöke 2002. május 2-3-i közgyőlés
Tárgy:
Vagyonrendelet mellékletének módosítása
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendelet módosítást. Kazetta 2/2. 268-290) A közgyőlés 24 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét:
9 Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 1/2002.(I. 31.) önkormányzati rendelete az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló többszörösen módosított 3/1999.(II. 25.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 23/1999.(X.20.), a 26/1999.(X.20.), a 27/1999. (XI.18.), a 32/1999.(XII.16.) a 10/2000. (III 16.), a 42/2000. (X.19.) a 45/2000 (XII.14.) a 10/2001. (III.29.) és a 36/2001. (XII.13.) rendeletekkel módosított 3/1999.(II.25.) önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1.§ /1/
A békéscsabai 2013/1 hrsz-ú út mővelési ágú ingatlanból 29 m2-t áttesz az “Egyéb vagyon- forgalomképes” vagyoni körbe, továbbá a 2014/2 és 2016 hrsz-ú, út mővelési ágú ingatlanokból összesen 163 m2-t áttesz az “Egyéb vagyon- forgalomképes” vagyoni körbe.
/2/
A megosztásokat követıen a békéscsabai 2013/1 hrsz-ú ingatlant 611 m2 területtel, továbbá a 2016 hrsz-ú út mővelési ágú ingatlant 577 m2 területtel felveszi a rendelet I. sz. mellékletének “Törzsvagyon – forgalomképtelen” vagyoni körébe. 2.§
/1/
A békéscsabai 3796/1 hrsz-ú közpark mővelési ágú ingatlanból 3796/3 hrsz alatt 517 m2 területet, valamint 3796/4 hrsz alatt 767 m2 területet megtart az “ Egyéb vagyonforgalomképes” vagyoni körben.
/2/
A megosztást követıen a békéscsabai 3796/5 hrsz-ú ingatlant közterület mővelési ággal, 4316 m2 területtel felveszi a rendelet I. számú mellékletének “Törzsvagyonforgalomképtelen” vagyoni körébe. 3.§
/1/
A rendelet I. sz. mellékletének “Törzsvagyon-forgalomképtelen” vagyoni körében 212. sorszám alatt felvett 3231/13 hrsz-ú, 2 ha 8136 m2 területő, közterület mővelési ágú ingatlanból 3231/14 hrsz alatt 120 m2 területet áttesz az “ Egyéb vagyon – forgalomképes” vagyoni körbe.
/2/
A megosztást követıen a békéscsabai 3231/15 hrsz-ú ingatlant közterület mővelési ággal, 2 ha 8016 m2 területtel felveszi a rendelet I. számú mellékletének “Törzsvagyon-forgalomképtelen” vagyoni körébe. 4. §
/1/
A rendelet I. sz. mellékletének “Törzsvagyon-forgalomképtelen” vagyoni körében 544. sorszám alatt felvett 11336 hrsz-ú, 2230 m2 területő, közpark mővelési ingatlanból 11336/1 hrsz alatt 111 m2 területet áttesz az “Egyéb vagyon-forgalomképes” vagyoni körbe.
10 /2/
A megosztást követıen a békéscsabai 11336/2 hrsz-ú ingatlant közterület és egyéb épület mővelési ággal, 2119 m2 területtel felveszi a rendelet I. számú mellékletének “Törzsvagyon-forgalomképtelen” vagyoni körébe.
/3/
A békéscsabai 11303 hrsz-ú, általános iskola mővelési ágú ingatlanból 11303/1 hrsz alatt 70 m2-t áttesz az “Egyéb vagyon-forgalomképes” vagyoni körbe.
/4/
A megosztást követıen a békéscsabai 11303/2 hrsz-ú ingatlant általános iskola mővelési ággal, 3109 m2 területtel felveszi a rendelet I. számú mellékletének “Törzsvagyon- korlátozottan forgalomképes” vagyoni körébe. 5.§
/1/
A békéscsabai 1709/125 hrsz-ú, lakótelep mővelési ágú ingatlanból 109 m2-t áttesz az “Egyéb vagyon-korlátozottan forgalomképes” vagyoni körbe.
/2/
A megosztást követıen az 1709/96 hrsz-ú, orvosi rendelı területét 109 m2-el megnöveli, és 800 m2 területtel felveszi a rendelet I. számú mellékletének “Törzsvagyon – korlátozottan forgalomképes” vagyoni körébe.
/3/
A megosztást követıen a békéscsabai 1709/125 hrsz-ú ingatlant 109 m2-el csökkenti és lakótelep mővelési ággal, 22 ha 8667 m2 területtel felveszi a rendelet I. számú mellékletének “Törzsvagyon-forgalomképtelen” vagyoni körébe.
/4/
A békéscsabai 1772/75 hrsz-ú, lakótelep mővelési ágú ingatlanból 49 m2-t áttesz az “Egyéb vagyon-korlátozottan forgalomképes” vagyoni körbe.
/5/
A megosztást követıen a békéscsabai 1772/19 hrsz-ú orvosi rendelı területét 49 m2-el megnöveli és 451 m2 területtel, felveszi a rendelet I. számú mellékletének “Törzsvagyon-korlátozottan forgalomképes” vagyoni körébe.
/6/
A megosztást követıen a békéscsabai 1772/75 hrsz-ú ingatlant 49 m2-el csökkenti, és lakótelep mővelési ággal, 12 ha 5317 m2 területtel felveszi a rendelet I. számú mellékletének “Törzsvagyon-forgalomképtelen” vagyoni körébe. 6.§
/1/
A békéscsabai 3085/6 hrsz-ú lakótelep mővelési ágú ingatlanból 3085/7 hrsz alatt 19 m2-t, valamint 3085/8 hrsz alatt 19 m2 területet áttesz az “Egyéb vagyonforgalomképes” vagyoni körbe.
/2/
A megosztást követıen a békéscsabai 3085/9 hrsz-ú ingatlant lakótelep mővelési ággal, 9092 m2 területtel felveszi a rendelet I. számú mellékletének “Törzsvagyonforgalomképtelen” vagyoni körébe.
11 7.§ A rendelet I. számú mellékletének “Törzsvagyon- korlátozottan forgalomképes” vagyoni körében 25. sorszám alatt felvett 2 ha 8080 m2 területő kórház földrészletbıl 795/3 hrsz alatt 39 m2-t áttesz az “Egyéb vagyon- forgalomképes” vagyoni körbe. 8.§ Ez a rendelet 2002. március 2.-én lép hatályba. Békéscsaba, 2002. január 30. Pap János sk. polgármester Tárgy:
dr. Simon Mihály sk. jegyzı
A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénybıl adódó egyes feladatok szabályozásáról szóló 29/2000. (VI.8.) önkormányzati rendelet módosítása
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendelet módosítást. (Kazetta 2/2. 308-311) A közgyőlés 21 igen szavazattal, 2 tartózkodással alkotta meg rendeletét:
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 2/2002.(I.31.) önkormányzati rendelete a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénybıl adódó egyes feladatok szabályozásáról szóló, módosított 29/2000. (VI.8.) önkormányzati rendelet módosításáról A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénybıl adódó egyes feladatok szabályozásáról szóló, a 7/2001. (II.22.) önkormányzati rendelettel módosított 29/2000. (VI.8.) önkormányzati rendelet az alábbiak szerint módosul: 1. § A rendelet 2. számú melléklet 1. számú táblázata helyébe az alábbiak lépnek: „ 8. számú táblázat A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díjai: Intézmény
Intézményi térítési díj Ft/nap
Bölcsıde Bentlakásos óvoda Napközis rendszerő óvoda
200,303,200,-
Ebbıl ebéd Ft/nap
113,126,-
12 Bentlakásos általános iskola Napközis rendszerő általános iskola Középiskolai kollégium Tartós nevelésbe vett tanulók tízórai kiegészítése
416,268,431,-
160,160,180,-
76,-„ 2.§
Ez a rendelet 2002. február 1-én lép hatályba. Békéscsaba, 2002. január 31. Pap János polgármester Napirend tárgya:
dr. Simon Mihály jegyzı Élelmezési nyersanyag norma megállapítása
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 311-315) A közgyőlés 23 igen szavazattal,1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 41/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 2002. február 1-jétıl a közétkeztetésnél alkalmazandó nyersanyagköltségeket a következık szerint állapítja meg: Nyersanyagköltségek Megnevezés Bölcsıdei ellátás Bentlakó óvodai ellátott Napközi otthonos óvoda Általános iskolai diákotthon Általános iskolai napközi Középiskolai kollégium Állami gondozottak tízórai kiegészítése 60 éven felüli idısek klubja Egyesített Szociális Intézményben fızött egész napos étkezetés esetén Felelıs: Határidı:
Pap János polgármester 2002. február 1.
Ft/nap 200,271,178,372,239,385,68,161,-
Ebbıl ebéd Ft/nap
360,-
180,-
101,112,143,143,161,161,-
13
Napirend tárgya:
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendı térítési díjakról szóló 21/2000. (V.11.) önkormányzati rendelet módosítására javaslat
Hrabovszki György képviselı, a szociális bizottság elnöke: A törvény lehetıséget biztosít arra, hogy eltérı ellátási összegek, térítési díjak kerüljenek meghatározásra. Ez egyrészt az önköltség, másrészt az intézmény komfortfokozatából adódik. A bizottság ezért inflációhoz mérten jelentısebb áremeléssel kalkulált, illetve áremelésre tett javaslatot. Elsısorban annak köszönhetıen, hogy néhány szociális intézményben javultak az ellátási körülmények. Ebben az esetben magasabb térítési díjat lehet meghatározni. (Kazetta 2/2. 315-330) Takács Péter képviselı: Az inflációtól eltérı áremelés hány százaléknak felel meg? (Kazetta 2/2. 330-334) Végh László alpolgármester: 19% és 39% közötti növekmény tapasztalható. Amikor minden oldalról megpróbálják elérni, hogy a nyugdíjak reálértéke emelkedjen, akkor nehéz megindokolni 39%-os térítési díj emelést. A törvény lehetıséget biztosít differenciálásra most is, de korábban is meg volt ez a lehetıség. A 80%-os paraméter nem most keletkezett. Nem elfogadható állapot, hogy egyik évrıl a másikra 39%-os legyen a növekedés aránya. Jogosnak tartja, hogy ahol a felújítások miatt, vagy ott, ahol szolgáltatási színvonal növekedés van, a térítési díjak mértéke is növekedjen, de azt folyamatosan kell növelni, nem egyik évrıl a másikra. Korábban a Mester utcai Nyugdíjasház esetében javasolta a magasabb térítési díjat, mert ekkor lehet biztosítani a magasabb ellátási színvonalat. Most az önkormányzat egyik évrıl a másikra megpróbálja behozni, amit eddig elhagyott. Egy korábbi javaslat szerint 4.000,-Ft-os térítési díj emelést alkalmaztak volna minden lakóotthon esetében. Javasolta, hogy folyamatosan terheljék a bentlakókat az emeléssel, ne egyik évrıl a másikra. A bentlakók kötelezhetık a nyugdíjuk 80%-ának befizetésére. A 39%os emelésnél a gondozott nyugdíjasok 51%-ánál a 80% fedezi a díjat, 49%-uk esetében hiány van. Ez morálisan is nagyon rossz helyzetet eredményez. Nem javasolja a 19% és 39% közötti térítési díj emelést (Kazetta 2/2. 334-387) dr. Ferenczi Attila képviselı: A „D” Idısek Otthonában a térítési díj mértéke a jelenlegi 23.000,-Ft-ról 32.000,-Ft-ra emelkedett. Magasnak tartja a 39,9%-os emelést. A különbözı otthonokban eltérı a díjtétel, a javasolt egységes 4.000,-Ft különbözı, 19% körüli emelést jelent. A bizottsági elıterjesztésben szereplı emelési javaslatot a gondozottak kevesebb, mint fele tudja csak finanszírozni, ezért a tartásra kötelezettıl kell behajtani azt. A törvény értelmében a mindenkori minimál nyugdíj 20%-át az idıs gondozottnál kell hagyni. Akinél ez nem maradhat meg, az önkormányzatnak kell biztosítani. Megtörténtek-e ezek a vizsgálatok, miszerint ez az összeg behajtható-e a gondozottól? Javasolta, hogy a közgyőlés alapos mérlegelés után a 4.000,-Ft-os térítési díj emelést támogassa. (Kazetta 2/2. 387-415)
14 Hrabovszki György képviselı, a szociális bizottság elnöke: Az elıterjesztést nem a szociális bizottság, hanem a jegyzı készítette. A jegyzı eredeti javaslata ennél alacsonyabb mértékő emelést tartalmazott. A bizottság tett javaslatot a magasabb mértékő emelésre. A plusz források azokon a feszítı gondokon (felújítási hiány, bértömeg hiány, felszerelés hiánya stb.), amik egyébként is jelen vannak az Egyesített Szociális Intézményekben, elég jelentıs mértékben tudna segíteni. A bizottság szándéka tisztességes volt. Az elıterjesztéshez csatolt kimutatás tartalmazza, hogy a különbözı idısek otthonában az átlagnyugdíjak 80%-a milyen összegre jön ki. E szerint lényegesen magasabb az átlagnyugdíjak 80%-a, mint a bizottság által javasolt emelés mértéke. Az „A” Idısek Otthonában a legalacsonyabb térítési díj mértéke a „D” Idısek Otthonában pedig a legdrágább. A két intézményt összevetve a különbség 2.000,-Ft a havi térítési díjak mértékében. Az ellátás színvonalában azonban jelentıs különbségek vannak. A 4.000,-Ft-os térítési díj emelésre vonatkozó javaslattal azért nem ért egyet, mert ez az összegő átlagjavaslat folyamatosan el fogja tőntetni az egyébként is nagyon minimális különbséget a különbözı otthonok között. Ha a közgyőlés radikálisnak tartja az elıterjesztésben javasolt emelést, akkor csökkenthet az emelési rátán és esetlegesen több év alatt próbálja elérni ezt a szintet. Javasolta, hogy ne egységes összegő emelésre kerüljön sor az intézményekben, mert ekkor még kisebb lesz arányaiban a különbség az egyes otthonok között. A gondozási körülmények nem mérhetık össze. (Kazetta 2/2. 415-463) dr. Ferenczi Attila képviselı: Az elıterjesztéshez csatolt táblázat tartalmazza, hogy mekkora összeg az átlagnyugdíjak 80%-a. A szociális bizottság által javasolta 32.000,-Ft összegő térítési díj mellett a gondozottak átlagnyugdíja 80%-nak összege 34.453,-Ft a „D” Idısek Otthonában. Nem marad a gondozottnál a nyugdíjának 20%-a. (Kazetta 2/2. 463-473) Végh László alpolgármester: Egyetért azzal, hogy magasabb színvonalú szolgáltatáshoz magasabb térítési díj járul. A színvonal különbség tavaly és tavaly elıtt is meg volt. Azzal nem ért egyet, hogy egyik évrıl a másikra 39%-os növekedést irányozzanak elı. A gondozottak felvétele nem olyan alapon történt, hogy magasabb színvonalú ellátáshoz magasabb térítési díj volt meghatározva. Oda kerültek, ahol hely volt. A szociális rendeletet annak megfelelıen kell megalkotni, hogy a nyugdíjak reálértéke nı. Más szociális ellátásoknál is az okozza a feszültséget, hogy a nyugdíj összege nı, az önkormányzat szociális támogatási rendszere pedig nem alakul ehhez. Azoknak, akiknek bizonyos határ fölé emelkedik a nyugdíja, kiesnek a szociális rendszerbıl, mert az alacsonyan van meghatározva. Hiába emelkedik reálértéken a nyugdíjuk, azt a pluszt, amit eddig megkaptak az önkormányzattól, nem kapják meg. Az átlag 80% is meghaladja a nyugdíjas által fizetendı térítési díjat. Elvileg az beszedhetı. Egyik évrıl a másikra történı emeléssel nem ért egyet. Javasolta, hogy a nyugdíjas otthonokat kategorizálják. Ezáltal elıre tudni lehet majd, hogy ahol magasabb a szolgáltatás színvonala, ott magasabb a térítési díj összege is. (Kazetta 2/2. 473-525)
15 Szilvásy Ferenc alpolgármester: Javasolta, hogy minden idısek otthonában csökkentsék a havi térítési díjak összegét. Az „A” Idısek Otthonában 1.250,-Ft-tal, a „B” Idısek Otthonában 1.500,-Ft-tal, a „C” Idısek Otthonában 1.350,-Ft-tal és a „D” Idısek Otthonában 1.600,-Ft-tal. (Kazetta 2/2. 525-540) Takács Péter képviselı: Javasolta, hogy az „A” Idısek Otthonában a havi térítési díj összege maradjon az elıterjesztésben szereplı 25.000,-Ft, a „B” Idısek Otthona esetében a szociális bizottság által javasolt 30.000,-Ft helyett 28.000,-Ft, a „C” Idısek Otthonában a bizottság által javasolt 27.000,-Ft helyett 26.000,-Ft, a „D” Idısek Otthonában pedig a bizottság által javasolt 32.000,-Ft helyett 30.000,-Ft legyen a térítési díj mértéke. (Kazetta 2/2. 540-560) Pap János polgármester: Szilvásy Ferenc alpolgármester visszavonta javaslatát. Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint az „A” Idısek Otthonában a havi térítési díj összege 25.000,-Ft legyen. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 21 igen egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta.
Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint az „B” Idısek Otthonában a havi térítési díj összege 27.000,-Ft legyen. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 10 igen szavazattal és 13 tartózkodással a javaslatot nem fogadta el.
Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint az „B” Idısek Otthonában a havi térítési díj összege 28.000,-Ft legyen. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 16 igen szavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadta.
Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint az „C” Idısek Otthonában a havi térítési díj összege 25.500,-Ft legyen. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 11 igen szavazattal és 12 tartózkodással a javaslatot nem fogadta el.
Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint az „C” Idısek Otthonában a havi térítési díj összege 26.000,-Ft legyen. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 17 igen szavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadta.
Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint az „D” Idısek Otthonában a havi térítési díj összege 28.000,-Ft legyen. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 11 igen szavazattal és 12 tartózkodással a javaslatot nem fogadta el.
Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint az „D” Idısek Otthonában a havi térítési díj összege 30.000,-Ft legyen.
16 -
Megállapította, hogy a közgyőlés 17 igen, 3 nem szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadta.
Az elfogadott módosításokkal szavazásra bocsátotta a rendeletet a módosításokkal együtt. (Kazetta 2/2. 560 – 3/1. 043) A közgyőlés 18 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 3/2002. (I.31.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendı térítési díjakról szóló módosított 21/2000. (V.11.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az 5/2001. (II.22.) önkormányzati rendelettel módosított 21/2000. (V.11.) önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1.§ A rendelet 1. sz. melléklete helyébe e rendelet 1. sz. melléklete lép. 2.§ Ez a rendelet 2002. február 1-jén lép hatályba. Békéscsaba, 2002. január 31. Pap János sk. polgármester
dr. Simon Mihály sk. jegyzı 1. sz. melléklet
Térítési díj ellátási formák szerint 1./ 2./ 3./
Étkeztetés Házi segítségnyújtás Idısek Otthona
293,-Ft+áfa/adag 300,-Ft/óra Ft/nap
Ft/hó
„A” Idısek Otthona /Körgát sor 16-17./
833,-
25.000,-
„B” Idısek Otthona /Csaba u. 3./
933,-
28.000,-
„C” Idısek Otthona /Bankó A. u. 44./
866,-
26.000,-
17 „D” Idısek Otthona /Bartók B. u. 12./ 4./
1.000,-
30.000,-
Idısek Klubja Ft/nap Reggeli: Ebéd: Vacsora
5./
Idıskorúak Gondozóháza Napi ellátás
6./
106,-Ft+áfa 293,-Ft+áfa 162,-Ft+áfa
757,-Ft/nap 22.700,-Ft/hó
Hajléktalanok átmeneti szállása Térítési díj 100,-Ft/fı/nap.
Napirend tárgya:
2001. évi költségvetésrıl szóló rendelet módosítása
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendeletmódosítást. (Kazetta 3/1. 043-051) A közgyőlés 19 igen szavazattal, 2 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 4/2002. (I.31.) önkormányzati rendelete a 2001. évi költségvetésrıl szóló 4/2001.(II.22.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 13/2001.(IV.26.), a 20/2001.(VII.12.), a 23/2001.(X.18.) és a 29/2001.(XII.13.) rendeletekkel módosított 4/2001.(II.22.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban R.) az alábbiak szerint módosítja:
1. § /1/
Az R.1.§ (1) bekezdésében foglalt 2001. évi összes bevétel 192.954 Ezer Ft-tal nı, a költségvetés fı összege 13.159.803 Ezer Ft-ra módosul.
/2/
Az /1/ bekezdésben foglalt bevételi fıösszeg növekmény forrásonkénti részletezését e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 2.§
/1/
Az R. 2.§ (1) bekezdésében foglalt 2001. évi összes kiadás 192.954 Ezer Ft-tal nı, a költségvetés fı összege 13.159.803 Ezer Ft-ra módosul.
/2/
Az /1/ bekezdésben foglalt kiadási fıösszeg növekmény felhasználási feladatonkénti részletezését e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
18
3. § /1/
Az R. 3.§ (1) bekezdésében foglalt önkormányzati intézmények kiadása 140.665 Ezer Ft-tal nı, az intézmények kiadási fıösszege 8.744.479 Ezer Ft-ra módosul.
/2/
Az (1) bekezdésben meghatározott kiadási növekmény teljesítéséhez 31.796 Ezer Ft önkormányzati támogatás, 26.859 Ezer Ft mőködési és sajátos bevétel , 40 Ezer Ft vállalkozási bevétel, 61 Ezer Ft felhalmozási és tıkejellegő bevétel és 81.909 Ezer Ft átvett pénzeszköz szükséges e rendelet 2/a sz. melléklete szerint. Az R. 3.§ (2) bekezdésében meghatározottak a következıkkel egészülnek ki, illetve módosulnak: Az önkormányzati intézmények önkormányzati támogatása 4.469.405 Ezer Ft-ra, OEP támogatás 2.366.677 Ezer Ft-ra, a mőködési és sajátos bevétel 1.113.313 Ezer Ft-ra , a vállalkozási bevétel 245 Ezer Ft-ra, a felhalmozási és tıkejellegő bevétel 4.921 Ezer Ft-ra, az átvett pénzeszközök 367.183 Ezer Ft-ra az elızı évi pénzmaradvány, eredmény 422.735 Ezer Ft-ra módosul.
/3/
Az önkormányzati intézmények személyi juttatása 29.488 Ezer Ft-tal nı, a munkaadókat terhelı járulékok összege 9.536 Ezer Ft-tal nı, melynek részletezését e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. Az R. 3.§ (3) bekezdésében szereplı önkormányzati intézmények személyi juttatása 3.862.967 Ezer Ft-ra, a munkaadókat terhelı járulékok összege 1.465.416 Ezer Ft-ra módosul. 4.§
/1/
Az R. 4.§ (1) bekezdésében foglalt polgármesteri hivatalhoz tartozó feladatok ellátásának kiadási elıirányzata 28.334 Ezer Ft-tal nı , 2.729.114 Ezer Ft-ra módosul.
/2/
Az R. 4.§ (2) bekezdésében foglalt polgármesteri hivatal személyi juttatása 3.382 Ezer Ft-tal nı, 656.986 Ezer Ft-ra módosul , a munkaadókat terhelı járulékok összege 1.140 Ezer Ft-tal nı , 246.364 Ezer Ft-ra módosul.
/3/
Az /1/ - /2/ bekezdésben foglalt kiadási változások feladatonkénti részletezését e rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. 5. §
A közgyőlés az önkormányzat fejlesztési kiadásainak fıösszegét 14.429 Ezer Ft-tal növeli, melynek részletezését e rendelet 4.sz. melléklete tartalmazza. Az R. 5.§-ában szereplı önkormányzat fejlesztési kiadásainak fıösszege 1.307.070 Ezer Ft-ra módosul. 6. § Az R. 6.§ (1) bekezdésében foglalt az önkormányzat tulajdonában lévı tárgyi eszközök felújítási elıirányzata 4.347 Ezer Ft-tal nı, 373.960 Ezer Ft-ra módosul. A feladatonkénti változást e rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.
19 7. § A más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatásának összegét ezen rendelet nem módosítja. 8. § /1/
A közgyőlés az általános tartalék összegét nem módosítja, a céltartalékok összegét 5.179 Ezer Ft-tal növeli. Az R.9.§ (1) bekezdésében szereplı általános tartalék összege 195 Ezer Ft-ra, a céltartalékok összege 48.453 Ezer Ft-ra módosul.
/2/
A közgyőlés az intézményekhez kötıdı céltartalékok összegét 5.179 Ezer Ft-tal növeli. Az R.9.§ (2) bekezdésében foglalt intézményekhez kötıdı céltartalékok összege 5.180 Ezer Ft-ra módosul. 9.§
A közgyőlés felhatalmazza a polgármestert és a jegyzıt, a 2001. évet érintı központi költségvetésbıl kapott támogatások Területi Államháztartási Hivatallal való egyeztetése során jelentkezı esetleges eltérések költségvetési rendeleten való átvezetésére. 10. § Ezen rendelet 2002. január 31-én lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2001. december 31. napjától kell alkalmazni. Békéscsaba, 2002. január 31. Pap János polgármester
dr. Simon Mihály jegyzı
Pap János polgármester: 14.00 óráig szüntet rendelt el. SZÜNET Pap János polgármester: Megállapította, hogy a 28 képviselıbıl 17 jelen van, így a közgyőlés nyilvános ülését folytatásra javasolta. (Kazetta 3/1. 059-068) Tárgy:
Napirend elıtti hozzászólás
Pap János polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy az országban mőködı Tesco Áruházak közül a békéscsabai az egyik, amely legalacsonyabb bérért foglalkoztatja dolgozóit. A megfelelı információgyőjtés után felvenni ez ügyben a kapcsolatot a Tesco vezetıségével, mert ugyanazért a munkáért ugyanazt a nagyságrendő bért illik fizetni a dolgozóknak.
20 Napirend tárgya:
A 2002. évi költségvetési rendelet megalkotása
Pap János polgármester: A 2002. évi költségvetési rendelet módosításához a délelıtt folyamán a könyvvizsgálói jelentés is megérkezett, így azt minden képviselı elolvashatta. A rendelethez tartozik több bizottsági állásfoglalás is, amelyeket a pénzügyi, költségvetési bizottság ülésén átvezettek. Több módosító javaslatról viszont közgyőlési szinten szükséges döntést hozni. (Kazetta 3/1. 079-109) Hideg András képviselı a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A költségvetési dossziéban szerepelnek a független pénzforrások. Beemelésre került a kórház kiadási és bevételi oldala, belépett a volt alapellátási intézményhez a tb-tıl érkezı pénzeszköz is, így ezzel majdnem teljessé vált a költségvetés. A költségvetés fı összege 12 milliárd 598 millió forint, amely egy elég jelentıs összeg. Ami még nem lépett be az a 2001. évi elszámolásból származó pénzmaradvány, de nem lett visszavonva a közgyőlés korábbi kötelezettségvállalása sem. Ez a zárlati elszámolások után módosítja a költségvetés fı számait. Decemberben a költségvetés tárgyalása ott maradt abba, hogy egyensúlyi költségvetés készült, meghatározták a hitelpolitikát, megállapították, hogy a jelenleginél nagyobb hitel felvételét a szakmai felelısségérzet nem teszi lehetıvé. Ezt a véleményét továbbra is fenntartotta. Amennyiben hitelfelvétel irányába mozdul el a költségvetés, az azt jelenti, hogy azok a célhitelek, amelyek beruházások finanszírozásra jelöltek ki, lehívhatóságuk esetén, azaz állami pályázat nyertesség esetén ellehetetlenülnek jogi és pénzügyi korlátok miatt. Ez azt jelenti, hogy ma folyó kiadások vagy egyéb kiadások finanszírozása terhére a hitelár felé történik terjeszkedés, az azt jelenti, hogy megnyert pályázatok esetén sem lesz mód azok megfinanszírozására. Elfogadták, hogy az általános tartalék 30 millió forint legyen, és megalkották a költségvetés keretszámait. December-január hónapban lezajlott a törvény szerint kötelezı intézményi egyeztetés, az intézményvezetıkkel lefolytatott tárgyalásokon kb. 14 millió forintos módosítási igényt akceptált a pénzügyi, költségvetési bizottság, illetve az elıkészítı apparátus. Ezt a 14 millió forintot nem költségvetési hiány növelésként, hanem a korábban már elırelátóan megképzett intézmény céltartalék terhére kezelni lehet, így ez nem befolyásolta kedvezıtlenül a költségvetés fı összegét. Idıközben beérkeztek a 2001. évi bevételi számok, és beérkeztek a bizottságoktól a módosítási javaslatok. A pénzügyi, költségvetési bizottság kétszeres tárgyalása miatt lehetıség volt arra, hogy a bizottság alapvéleménye teljes egészében beépüljön az elıterjesztésre került dossziéba. A pénzügyi, költségvetési bizottság a második ülésén újratárgyalta a költségvetési dossziét, és ahhoz képes 3 millió forintos összeggel további módosítást javasolt, de ez egy valódi módosító indítvány, mert az eredeti elképzelés azonos az elıterjesztett változattal. A bizottság megállapította, hogy 2001-ben teljesült a helyi adó elıirányzatból, befolyt a tervezett összeg, amely tervezésre került, ezért a pénzügyi, költségvetési bizottság úgy ítélte meg, hogy szakmai konszenzussal becsült infláció mértékével, ami 6 %, megemeli a helyi adó bevételi elıirányzatot, ez összesen abszolút értékben 90 millió forintos bevételi növekményt jelent a januári változatban. Gépjármőadóból is befolyt a tervezett összeg, ezért ott is további báziselvő megközelítési elv alapján 5 millió forintos bevételi elıirányzat növekedést tartalmaz ez a dosszié. Ez 95 millió forint bevételi növekmény. A bizottság a bevételek további átvizsgálása után a bevételnövelés lehetıségét megszőntnek gondolja, lezárta, nincs reális és becsülhetı bevételi tartaléka az önkormányzatnak abban a költségvetési sorban, amely a kiadásokat finanszírozhat. Az intézmények saját bevételek növekményét remélni lehet, de az a pénzösszeg az intézményeknél maradó esetleges tartalékforrás. A 95 millió forinttal szemben
21 a decemberi változathoz képest 94 millió forint kiadás, megcímkézés szerepel a költségvetési dossziéban. Ezek a következık: A városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság által kezdeményezett infrastrukturális karbantartási költségek összege 124.700.000,-Ft volt, tételes felsorolással, ebbıl 50 millió forintot tartalmazott a decemberi dosszié, 120 millió forintot tartalmaz a jelenlegi elıterjesztés, azaz a 95 millió forintos forrásnövekménybıl az elıterjesztés és a bizottság egyöntetően 70 millió forintot infrastrukturális célokra, karbantartásra javasolt megcímkézni. Szerepel a dossziéban a közgyőlés elızı ülésén elfogadásra került bérintézkedések hatása, ez a polgármester, alpolgármesterek, jegyzı és a hozzájuk kötıdı képviselıi, bizottsági tiszteletdíjak, ez 13 millió forintos költségnövekményt jelent. Ez az összeg is a 95 millió forintos összeg terhére kerül finanszírozásra, formálisan ez általános tartalék visszapótlás. A pénzügyi, költségvetési bizottság és az elıterjesztık teljes egészében elfogadták a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság kezdeményezését a közmővelıdési, kulturális célú pénzeszközök feltöltésére. 15 és fél millió forint ilyen célú pénzeszközt tartalmazott a decemberi elıterjesztés, ehhez képest a bizottság 20 millió forintos külsı keretet és másfélmillió forintos eszközvásárlási keretet kért a közgyőléstıl a pénzügyi, költségvetési bizottság egyöntető támogatása után ez a két kérés beépült az elıterjesztésbe. Ezen kívül beépült még egy 5 millió forintos egészségügyi gép-mőszerbeszerzés, elsısorban az alapellátási körben, mert a rendelı-privatizáció nem teljes körő, jelentıs rendelıhálózat marad az önkormányzat tulajdonában, ha megkötésre kerülnek a késıbbi napirend tárgyát képezı szerzıdések. Ez összesen 94 millió forint megcímkézése, tehát az egyensúlyi helyzet továbbra is fennmaradt. Ismertette az írásban is kiosztott többletigényeket. A kisebbségi, érdekegyeztetı és külkapcsolati bizottság 1 millió 123 ezer forint többletigényt kér, amelyben számtani hiba van. Ebbıl 500 ezer forint a civil szervezeteknek juttatott támogatás növelése, a fennmaradó összeg pedig a testvérvárási kapcsolatok ápolása. A pénzügyi, költségvetési bizottság támogatja az elsı cél – azaz 500.000 Ft beléptetését a költségvetésbe, de ez az összeg még nem szerepel az elıterjesztésre került dossziéban. A pénzügyi, költségvetési bizottság nem támogatta – és nem szerepel a dossziéban sem - a ki nem emelt sportegyesületek támogatására fordított 10 millió 150 ezer forintos növekményigényt. A költségvetésben erre a célra kb. 40 millió forint szerepel, és kb. 50 millió forint a bizottság indítványa. Erre a célra nem sikerült forrást találni. A dossziéban nem szerepel az Elıre FC Kft. ismert és sokszor megtárgyalt 20 millió forintos támogatásigénye, továbbá a mezıgazdasági és környezetvédelmi bizottság 5 millió forintos külterület világítási költségvetési javaslata. A pénzügyi, költségvetési bizottság indoka a következı, 2001-ben 10 millió forintot tartalmazott a költségvetés erre a célra, amit 2001-ben nem sikerült elkölteni, így a 10 millió forint 2002-ben rendelkezésre áll. A 10 millió forint áthúzódó pénzeszköz mellett a további 5 millió forint még nem olyan nagy kiadás. Tehát költsék el elıbb a 10 millió forintot, majd a következı évben lehet továbblépni egyéb pénzforrás igénylésére. Két nagy költségvetési sarokszámra a pénzügyi, költségvetési bizottság nem talált forrást, bár a méltányossága és a szükségessége nem vitatható, ez az egyesített szociális intézmény bérpótlék-igénye: 16 millió 252 ezer forintot, létszámbıvítésként 27 millió 546 ezer forintot, azaz együttesen közel 44 millió forintos költségigényt kért. A költségvetésbe be kell léptetni a kórházi szakértı a bizottsági ülésen még nem ismert megbízási összegét, ez 3 millió 600 ezer forint, ez sem szerepel még a költségvetésben. Ez egy leltárszerő ismertetése az elıterjesztett anyagoknak, ahol a bizottsági véleményeket is ismertette.
22 A jelenlegi költségvetés a reális lehetıségek költségvetése, egy 12 és fél milliárdos költségvetésnél természetes, hogy 5-20 millió forint összeget más értékalapon, más megközelítésben, más célra fordítva kívánnak látni a képviselık, ezért minden javaslatot nyitottan kell kezelni, de a költségvetési egyensúly helyzetét, - amely nem egyensúly, hiszen 300 millió forint hitelfelvétel rögzült – tovább rontani nem lehet, bevételi tartalékai az önkormányzatnak minimálisak, vagyis valójában nincsenek. (Kazetta 3/1. 109-221) Pap János polgármester: Az 5-ös számú elıterjesztéshez kiosztásra került az 1-es számú melléklet, 3/a melléklet, valamint a 6-os számú melléklet anyaga. Kérte a képviselıket, hogy ezt a mellékletet cseréljék ki az eredetileg kapott anyagban szereplı megfelelı oldalakkal, ez a legutolsó pénzügyi, költségvetési bizottság ülése után összeállt elıterjesztés. (Kazetta 3/1. 221-233) dr. Kerekes Attila képviselı: Január hónapban még a költségvetés elsı olvasata került a közgyőlés elé, ez annak a következménye, hogy jelenleg két éves, központi költségvetés van, és így rövidebb idı alatt sikerül megtárgyalni a költségvetést, hiszen a fı összegek már korábban ismertek voltak. A költségvetés elsısorban a kereslet-kínálat alapján épül fel. A városban ellátandó feladatok alapján az igények általában nagyobbak, mint a lehetıségek. Ha a költségvetést ebbıl a szempontból vizsgálják, úgy nem lehet valós képet kapni arról, hogy megfelelı-e a jelenlegi költségvetés vagy sem. Pontosabban be lehet viszont határolni a 2002. évi költségvetés rendeletet, ha összehasonlítják az elızı évi költségvetéssel, vagy a korábbi elsı olvasattal, illetve a koncepcióval. A fı összeg megfelelı képet mutat, hiszen az 12 milliárd 590 millió forint, amely kb. 15%-kal haladja meg az elızı évit, amikor 10 milliárd 925 millió volt a fı összeg. Az infláció az elmúlt évben 9,3 % volt, így a bevétel megvizsgálásával az idei költségvetés jelentısen felülmúlja összegében a korábbi évit. A költségvetés elsı olvasatában szereplı 9 milliárd 376 millió forint technikai szám, 3,2 milliárddal növekedett. Bekerült a kórház és a tőzoltóság költségvetése, de részben bevételi emelkedéseket is takar ez a szám. A bevételi oldal két részbıl áll, egyrészt a központi támogatásból, másrészt pedig az önkormányzat saját bevételeibıl. A központi támogatás esetében a normatív támogatása 15 % a 9,3 % tükrében megfelelı, még akkor is, ha ebbıl valamekkora összeget vissza kell törleszteni. A helyi bevételek alakulásában a korábbi dinamizmus, amely az elsı 7-8 évben volt, csökkenı tendenciát mutat. Az elsı olvasat tárgyalásakor felmerült, hogy talán még az elızı évi helyi adóbevételt sem sikerül teljesíteni. Az elsı olvasathoz képest a közgyőlés megemelte 100 millió forinttal a helyi adóbevételeket és a gépjármőadót, így bizonyos pénzügyi igények kielégítésre kerülhettek a kiadási oldalon. A felhalmozást tekintve sem mutat aggasztó jeleket a költségvetés, hiszen az elızı évben 1 milliárd 22 millió forint volt, az idei évben pedig 1 milliárd 360 millió a jelenlegi összeg, tehát egy 30 %-os dinamikus fejlıdést mutat a szám. Számszakilag tehát nem igaz az a kijelentés, hogy felélték a város vagyonát, mert minden esetben több beruházásra kerül sor, mint kiadásra. Felhalmozási bevételnek a 2002-es évre 404 millió forint van betervezve, így a kiadási oldal elfogadható. Több nagyberuházás is indul a jövıben, a Széchenyi tervnek köszönhetıen is, pl. az Árpád fürdı rekonstrukciója, a Sportpálya rekonstrukció, Erzsébet lakópark, vagyis ezek a fejlesztések „kitörési pontok” is lehetnek, amelyek a város fejlıdését biztosíthatják.
23 A költségvetés negatívumai közül az infrastruktúrát említette, amely fejlesztésre kevés pénz fordítódhat. A felújításokra a városban évek óta kb. 300 millió forintot fordítanak, tehát ez egy stagnáló állapot, így ez nem felel meg a város épületállományának, ezen a jövıben célszerő lenne változtatni. Menyhért István könyvvizsgáló jelentésében is olvasható, hogy az intézményrendszeren szükséges lenne változtatni, amely 2/3-adát elviszi a költségvetésnek, amely 8 milliárd 332 millió forint. Az elızı évben 7 milliárd 400 millió forint volt ez az összeg, tehát 900 millió forint többlet van abszolút értékben. A kórház egészségügyi bevétele 2 milliárd 526 millió forint volt az elmúlt évben, ez kb. negyedrésze az egész város költségvetésének, ennek egy aspektusát kiemelve látható, hogy a kórház 1.000 fı dolgozót foglalkoztat, míg az önkormányzat kb. 4.000 fıt. Összegezve elmondható, hogy a jelenlegi költségvetés megfelel az elvárásoknak, nem mutat negatívabb képet, mint a korábbi évek költségvetése, sıt inkább bizonyos pozitív irányokat is mutat a jövıre nézve. Az egészségügyi intézménynél az 5 millió forintos kiadás mőszervásárlásra negatív rekord az elmúlt 12 évben. A 25 millió forintos felújítás is szintén nagyon kevés, az egészségügy nincs megfelelıen preferálva. (Kazetta 3/1. 233-333) Végh László alpolgármester: Az elmúlt közgyőlésen a polgármester, mint országgyőlési képviselıt kérte, hogy járjon el abban az ügyben, hogy a kórháznak az MRI beruházása, illetve az abból következı finanszírozási problémája megoldódjon. Ez a probléma megoldódik a jövıben, mert az OEP befogadta a finanszírozást, így az MRI-t – az önkormányzat felvállalta a 600 millió forintos beruházást – támogatni fogja, így van esély arra, hogy megfelelı üzemeltetés mellett ez a beruházás meg is térüljön. A költségvetéssel kapcsolatban konkrét javaslat fogalmazódhat meg a helyi adók, a vagyoni bevételek, és az intézményrendszer kérdésében. A helyi adók ügyében véleménye szerint nincsen megfelelıen felmérve az, hogy a helyi adóbevételek nem fognak teljesülni, és emiatt alacsonyabb szinten kell terveznie az önkormányzatnak. Az elıkészítık nem készítették elı megfelelıen az elıterjesztést, és pánikba esve kijelentették, hogy nem fognak teljesülni az adóbevételek. A helyi adók ügyében több kérdés is megválaszolatlan, úgy mint a békéscsabai Tescoban a dolgozók bére ügyében eljárni egy tipikus polgármesteri feladat, hasonlóképpen a helyi adó ügyében is ilyen jellegő tárgyalásokat lenne kívánatos folytatni a jövıben. 190 millió forinttal meg lehetne növelni a helyi adó bevételi elıirányzatot, tehát további 100 millió forint helyi adóban még beszedhetı lenne. A jövıben olyan nagy volumenő beruházások fognak megvalósulni, amelyek mindenképpen helyi adóalap növelık, illetve a helyi cégeknek akár beszállítóként, akár alvállalkozóként végzett munkájuk során bevétel-növekedést eredményeznek. Az elızı évben is azoknál a komoly, saját alkalmazottal bíró helyi mőködéső cégeknél láthatóak olyan eredmények, hogy a 2000. évihez képest 2001-re megduplázták az árbevételüket. A 2002. évben további növekedés várható, tehát a gazdasági növekedés nemcsak az inflációnak megfelelı emelkedést eredményez, hanem ennél jóval nagyobbat. Ez azt jelenti, hogy reál árnövekedés is van, nemcsak az inflációnak megfelelı mértékő. Látható volt a tavalyi évi adóbevételeknél, hogy volt 3 olyan nagy cég, amely kiesésével kb. 100 millió forint helyi adótól esett el a város. Gazdasági növekedési alapon a kis- és középvállalkozások pótolták ezt a hiányt. Az idei évben elıre tervezhetı az elkerülı úttal, a fürdıvel, a stadionnal, valamint lakásépítésre 700 millió forintot nyert az önkormányzat az államtól, ha ehhez hozzátesszük a saját erıt, úgy 1 milliárdos nagyságrendő beruházás várható és ezek mind helyi
24 adóalap növelı tényezık. A legjelentısebb 80 cég - amelyek helyi adót fizetnek- nagy részének nem a városban van a központja, így az árbevételük, a könyvelésük nehezen ellenırizhetı. A jelenlegi elıirányzatot 100 millió forinttal meg lehetne növelni, és be lehetne szedni. A 100 millió forintot további beruházásokra lehetne fordítani A város vagyoni bevételeinek kérdése a másik fontos kérdés. Az elmúlt 4 évben általában 500-600 millió forintos nagyságrendő vagyoni bevételeket produkált a város. Az elmúlt 2 évben viszont 200-350 millió forintos nagyságrendben vannak elıre tervezve a számok. Egy erıteljesebb, koncentráltabb, több lehetıséget felmutató aktív vagyongazdálkodással legalább 100 millió forinttal növelhetı. Az elızı közgyőlésen elfogadott koncepcióhoz képest ez 300 millió forintos plusz anyagi forrást jelentene. A pénzügyi, költségvetési bizottság elıterjesztésében is látható, hogy igen is lehetséges tovább növelni a vagyoni bevételeket, nagyobb odafigyeléssel, több és hatékonyabb munkával. Ha ezeket a lehetıségeket nem használja ki a város, úgy olyan beruházásoktól eshet el, amely a versenyelınyét tovább gyengítené. Ezek a célok reálisan kitőzhetıek, elérhetıek és a tervezésnél már figyelembe vehetıek, mert ha a betervezett hitelt nem, vagy csak részben veszi fel az önkormányzat, az egy jó eljárás, de igazából a betervezett hitel mértékével is mőködıképes maradhat a város. A város versenyelınyeit sok tekintetben meg kell ırizni, mert azok az alapberuházások, amelyek alapvetıen meghatározzák a város további életét - a környezı településeken is folyamatban vannak, így ha Békéscsaba lemarad a szolgáltatások területén, az hosszú távon éreztetni fogja hatását. Az intézményekrıl: 12 éve ugyanazzal a metódussal készül a költségvetés, ugyanazzal a tárgyalásos technikával fogadtatja el a közgyőlés az intézményekkel a költségvetést, és ezzel nem enged szabad mozgást semmilyen szinten az intézményvezetésnek. Ez azt eredményezi, hogy azokat a kezdeményezéseket, amelyek az iskolai szakemberképzés szintjén lennének, önálló fejlesztési programok elindításával, önálló pályázattal fejlıdési pályára állíthatnák azokat az intézményeket, amelyeknek még van szabad mozgástere abban a keresleti helyzetben, mint amelyben az oktatási intézményrendszer, fıképp a középfokú oktatás tekintetében van, ezeket mind meggátolja az önkormányzat. Az a költségvetési technika, amely még megfelelı volt 10 évvel ezelıtt, a jelen idıben már nem mőködıképes, nem tud megfelelı válaszokat adni azokra a kihívásokra, amelyek elıtt áll a város. A megoldást az jelenthetné az intézmények esetén, hogy az intézményvezetı azokat a lehetıségeket, amelyek számára kínálkoznak - plusz osztályindítás, plusz szak, illetve az államilag jól finanszírozott szakok felvétele - a struktúra átalakításával, hatékonyabbá tételével saját maga határozza meg. A jövıben sokkal hatékonyabb, a fejlesztések iránt érzékenyebb költségvetést kellene készíteni, mint az eddigiekben. Az intézményeknél 10 éve leépítések, megszüntetések, átszervezések történnek, ami nem helyes, mert az intézmény munkahely megtartó, munkahely adó is egyben az értelmiségnek, amely réteg megtartása szükséges a jövıben is. Két-három éven belül a mőködı tıke nagy hatékonysággal meg fog jelenni és valódi, jól fizetı munkahelyeket fog teremteni. A gyermeklétszám tekintetében a megyében csökkenés mutatkozik, hiszen abba a korosztályba a demográfiai hullám alsó része még nem ért el, így a megyei középfokú intézmények között versenyhelyzet van. Ahol egy intézményrendszer összevonásával, hatékonyságának növelésével versenypozíciót vagy elınyt szereztek, így azok a településeken, ahol ilyen jellegő intézmény van, mindenki arra fog koncentrálni, hogy a megfelelı gyereklétszám meglegyen, és a finanszírozás hatékonyan mőködhessen. Ezzel a kihívással az önkormányzatnak is szembe kell néznie, és ki kell használnia a lehetıségeket. A városban ki kellene használni az intézményekben lévı szakemberek, felszereltség adta adottságokat,
25 továbbá a megfelelı infrastruktúra és utazás adta lehetıségeket. Békéscsabának, mint megyeszékhelynek a kollégiumi elhelyezéssel egy olyan lehetısége van, amit nem lenne szabad kihasználatlanul hagyni. Az igaz, hogy korlátlan fejlesztési források ebben a szférában sincsenek, tehát a humán erıforrásokat kell szabadjára engedni ahhoz, hogy megfelelı hatékonyság növekedést el lehessen érni. A jelenlegi költségvetés ezen problémák miatt kifogásolható, de emiatt még mőködıképes marad a város, csak a kellı versenypozíciót nem tudja elérni, amely indokolt lenne. A cégek, vállalatok és az önkormányzat között a jövıben is fontos, hogy meg legyen a párbeszéd a helyi adófizetések vonatkozásában, mert a közeljövıben is több olyan beruházásra kerül sor, ahol valószínőleg nem helyi cégek lesznek a fı vállalkozók. A törvény szerint ugyanis, ahol a termék elıállításra kerül, vagy a javak létrehozása történik, annak mértékében az adott települést illeti meg a helyi adó. Ennek tükrében elmondható, hogy 300 millió forinton, illetve a 95 millió forintos elıirányzat növekedéssel további 200 millió forint reálisan betervezhetı, ez további fejlesztési programokat, pl. jaminiai bányatavak ügye. A Széchenyi programba az eltervezett horgászfalu bekerült, így pályázható, külsı forrás igénybe vehetı a megvalósításhoz. (Kazetta 3/1. 333-3/2. 031) Császár Lajos képviselı: Számszakilag megvizsgálva a költségvetést, látható, hogy a városnak kamatokkal együtt 2002. év végén a kamat és hitelállománya 1.483.622.000,-Ft lesz. Ehhez jön hozzá a kezességvállalás, amely a Vízmő Vállalat kivételével 59.254.000,-Ft, ha leszámításra kerül, hogy ebben az évben is törleszt kamatot az önkormányzat. A másik táblázat szerint, ha a 219.754.000,-Ft az alap, amely a Vízmő Vállalat miatt merült fel, abban az esetben az év végi hitelállomány és kezességvállalási állomány összességében 1.000.762.630,-Ft lesz. Ehhez hozzá jön még az a 250.000,-Ft amely tulajdonképpen a gázközmő vagyonnak az árbevételébıl adott az önkormányzat a Vízmő Vállalat számára. A Vízmő Vállalat korábban soha nem volt nyereséges, így kétségei voltak afelıl, hogy a megtérülésre lehet –e számítani és mikor fog az 1 milliárd forint kifizetıdni. Ez ugyanis nem mőködési kiadás, hanem beruházás. A városnak 1998-ban év végén nem volt egy Ft hitel és kamatállománya sem, nem volt adóssága. Jelen pillanatban közel 2 milliárd Ft-ot közelíti a város, mert a 250 millió Ft-ot megfelelıbb helyre is lehetett volna fordítani. A Dobozi-Gyulai összekötı útnak van egy ellentétele is, a Rózsa utca és a Tompa utca járhatatlan. Az Árpád fürdı rekonstrukciója 1 milliárd Ft-ba kerül, ugyanakkor viszont 20 millió Ft-ot nem szánt a város fejlesztésre, hogy a gyógyvizet bevizsgáltassa. Siófokon feltört a termálvíz és 30 km-rıl szállítják a fürdıhöz, de Békéscsabán 3 és fél km-rıl ezt nem tudják megoldani, hogy a bányatavakhoz szállítsák a vizet. A költségvetést nem fogadja el. A fejlesztési hitellel és a kamattartozások törlesztésével kapcsolatban is aggályai voltak. Erzsébet lakópark elsı ütemben 24 lakásberuházás, második ütemben 33 lakás beruházás saját forrásból. Ugyanakkor ezzel ellentmondásban áll az 5/2-es számú elıterjesztés a „Tájékoztató az Erzsébet park megvalósíthatóságáról”, amelyben Végh László alpolgármesternek feladatok kerültek kiosztásra, de nem tudni, hogy ezek mennyire vannak összefüggésben a
26 megbízatással. Az Erzsébet park építési helye Békéscsaba legmélyebb, legvizesebb helyen fekvı része, így a megvalósíthatósági költségek jelentısen magasabbak lehetnek a tervezetnél. A jelenlegi költségvetés e miatt a megállapítás miatt sem elfogadható. A Körös Volán Rt. támogatásával kapcsolatban elmondta, hogy a vállalat eredményesen fejlıdik, és ennek ellenére az önkormányzat 16 millió forintot kíván adni nem létezı forrásból. Amennyiben az önkormányzat beruházásokat kíván véghezvinni, úgy a jövıben célszerő lenne átgondolni a lehetıségeket, és a rendelkezésre álló pénzeszközöket felmérni. Amennyiben anyagilag korlátozottak a lehetıségek, úgy nem célszerő beruházásokat tervezni, mert csak az adósságállomány fog növekedni. Az Ipari parkba sem jönnek vállalatok, pedig az önkormányzat kb. 180 millió Ft-ot ráköltött a megvalósítására, de a terület nincs kihasználva. A költségvetésben számszaki adatokkal kellene alátámasztani a feltüntetett összegeket, amelyek a lakosságot fogják terhelni. (Kazetta 3/2. 031-093) Velkey Gábor képviselı: A költségvetési vitában Végh László alpolgármester felszólalása 18 percen keresztül tartott, abban összesen egy konkrét szám szerepelt a 200 millió Ft, amely véleménye szerint teljesen felelıtlen ígéret. Olyan ígéret, amelyet nem lehet megvalósítani. Gazdasági növekedés, növekedı bevételek, aki ismeri a KSH adatit, az tudja, hogy Békés megyében az elmúlt évben nem volt gazdasági növekedés, országosan ugyan volt, az az elıtti évben pedig stagnálás volt, de nem volt gazdasági növekedés. Azok a beruházások, amelyektıl a növekedést várja az alpolgármester, jó esetben elkezdıdnek ebben az évben, de a reális gazdasági folyamatok 2002-ben Békés megyében nemzetközi viszonyokat és tendenciákat is figyelembe véve nem kínálnak ilyen kedvezı jövıképet, így 200 millió Ft plusz helyi adóbevételt emlegetni meggondolatlan dolog. Különösen akkor, ha a mai nap folyamán a közgyőlés elé kerül egy olyan elıterjesztés, amelyben az alpolgármester javasolja, hogy több tíz millió Ft helyi adót engedjen el az önkormányzat. Menyhért István könyvvizsgáló jelentésében is szerepel, hogy a költségvetési egyensúly problémái a nagy intézményrendszerre vezethetık vissza, illetve arra, hogy az állami költségvetés a kötelezı önkormányzati feladatokból évek óta kivonul. Az idei évben, amikor a Parlament elıírta az önkormányzatnak a 2 %-os létszámleépítést, több mint 300 millió Ft-os kimutatható pozíció romlás következett be az oktatás finanszírozásában. A jelenlegi körülmények között az állami finanszírozás az önkormányzatok erıteljes kifosztása következtében nem tesz többet lehetıvé Békéscsaba számára, mint egy egyszerő „túlélést”. Ezeket az éveket „túl kell élni” amikor az a tendencia mőködik, hogy központi szinten pazarlás van, helyi szinten pedig a feladatok lefinanszírozása sem mőködik, és nemcsak közoktatásról van szó, hanem szociális ellátásról, közmővelıdési feladatról. Az önkormányzati törvényben rögzített egészséges életmódot biztosító sporthoz kapcsolódó feladatokról és több egyéb dologról. A költségvetés abban a formában, ahogy a pénzügyi, költségvetési bizottság elıterjesztette és megtárgyalta elfogadható. Nem a legmegfelelıbb költségvetés, de biztosítja a talpon maradást, és biztosítja, hogy a következı években kedvezıbb feltételek esetén a város fejlıdése
27 gyorsulhat. Ennél többet a 2002-es évtıl várni nem lehet. A pénzügyi, költségvetési bizottság több alkalommal tárgyalta az elıterjesztéseket, mindenféle adatokat megvizsgálva. (Kazetta 3/2. 093-138) Végh László alpolgármester: Amennyiben Velkey Gábor képviselı úgy gondolja, hogy a tervek végrehajthatatlanok, úgy ne is vállalkozzon rá, de év végén, amikor adott esetben az elmondott számok teljesülni fognak, akkor azt fogja mondani, hogy az év közben befolyt pénzösszeg elköltésre került. Az ilyen típusú költségvetés végrehajtásnál sohasem az adott célok, illetve az elıre megfogalmazott kitörési pontok teljesülnek, hanem ad hoc módon beteljesül valami. Nincs az a versenyeztetési helyzet a különbözı programok finanszírozása között, mint amely az egész költségvetés tekintetében adott, hanem egyéb ad hoc választási ügyben választási kampánynak megfelelı az adott párt vagy frakció kampányának megfelelı döntések fognak születni. Az általa elképzelt költségvetés véleménye szerint teljesíthetı. A Békés megyére vonatkozó kimutatásokkal egyetértett, amely a hivatalos statisztikában megjelent, tehát Békés megyében nincsen gazdasági növekedés, hanem stagnálás van, ez igaz, viszont Békéscsabán igen is van növekedés, és azok a beruházások, amelyek el fognak indulni, azok helyi adónövelı tételként fognak szerepelni. Akik Békéscsabán élnek, és végignézik azokat a cégeket, amelyek a legnagyobb helyi adófizetık, azok láthatják, hogy van gazdasági fejlıdés a városban. Amely cégeknél árbevétel növekedés van, ott gazdasági növekedés van. Meg kell nézni pl. a Jaminai Téglagyárat, vagy a többi nagyobb vállalatot. (Kazetta: 3/2 138-215) dr. Kerekes Attila képviselı: A költségvetés elıkészületeinél több esetben a szakszerőség dominált. Hideg András bizottsági elnök is ezt az eljárást követi, hogy nem próbálja kivetíteni politikai síkra a költségvetés készítésének megpróbáltatásait, ezért is lepıdött meg Velkey Gábor képviselı felszólalásán, aki átvitte személyeskedı stílusra a témát, amely nem fog eredményre vezetni. Végh László alpolgármestert inkább köszönet illetné, hogy 600 millió Ftot spórolt a városnak, mert az MRI készülék úgy lett megvéve, és beállítva decemberben – az OEP szerint -, hogy még nem volt finanszírozva. Ennek a készüléknek a beszerzését Végh László alpolgármester intézte el. Az alpolgármester munkáját dicséri az elkerülı út is, amely jelentıs a város számára. Véleménye szerint Végh László alpolgármester az, aki a legtöbbet tett a város fejlıdése érdekében, az, hogy egy más jellegő koncepciót próbál kialakítani a költségvetés tervezésénél, annak inkább örülni kellene, mert az nem vezet eredményre, ha a testület csak egy síkon gondolkodik, és nem válogat az elképzelések közül. (Kazetta 3/2. 215-240) Velkey Gábor képviselı: A gazdasági növekedésrıl, az adatokról és a reális folyamatokról elmondott, az igen is tárgyszerő és valós. Amennyiben valamely képviselı megpróbálta volna érdemben megváltoztatni munkával, az örömteli lett volna, az, hogy errıl csak beszéd hangzik el, az nem munka, csak beszéd, aminek nincs értelme, mert attól nem lesz jobb a város költségvetése, csak hosszabb lesz a költségvetési vita. Az elızıekben a költségvetéssel kapcsolatban elmondott 200 millió Ft plusz helyi adóbevétel volt és nem más. Véleménye szerint az elmúlt éves adatokból is látható, hogy a költségvétés terve és teljesülése a helyi adó vonatkozásában eltéréseket mutat. Meg kell vizsgálni, pl. az elızı évet, amelybıl kiderül, hogy az ez évi javasolt, feszített emelés után további 200 millió Ft, - ha az elmúlt évek tendenciái kerülnek vizsgálatra – bevezetése nem lenne reális. (Kazetta 3/2. 240-272)
28 Szilvásy Ferenc alpolgármester: Egyetlen olyan épesző kezdeményezést még a közgyőlés nem utasított el, amelyik az intézményhálózatból eredt volna. Az ötletek egy része nem tudott megvalósulni, de az, hogy a testület nem engedi a saját intézményeit fejlıdni, és nem engedi az ötleteiket megvalósítani, ez így nem igaz. A helyi adó bevételek nagyságának felemelését 100-200 millió forinttal oda lehet írni, mert ez egy szám, és a másik oldalra oda lehet írni, hogy ez milyen kiadásokra nyújt fedezetet, de ezzel a kérdéssel kapcsolatban óvatosnak kell lenni. Nem valószínő, ha a helyi vállalkozókkal a polgármester leül tárgyalni, akkor a helyi vállalkozók több helyi adót fognak fizetni. Az, hogy 200 millió forinttal több helyi adót be lehetne szedni Békéscsabán, véleménye szerint nem megvalósítható, de ez ügyben nem lehet felelısségteljesen nyilatkozni, mert senkinek sem állnak rendelkezésére kimutatásátok és adatok. A költségvetés szerkezetével kapcsolatban elhangzott az az észrevétel, hogy 200 millió Ft-tal növelni kell a bevételi oldalt és a kiadási oldalt. A költségvetés szerkezetét tekintve elmondható, hogy az egyetlen, amit az államháztartási törvény nem szabályoz, az az, hogy a címlapnak hogyan kell kinéznie. Az elıterjesztést úgy kell elkészíteni, ahogy le van írva, azzal nem lehet mit kezdeni, amikor az államháztartási törvény új szabályozást vezet be a költségvetés elkészítésében, úgy más formában lesz elkészítve. (Kazetta 3/2. 272-361) Pap János polgármester: Elmondta, hogy ı is szeretne köszönetet mondani Végh László alpolgármesternek az MRI készülék beszerzéséért. Ugyanis a közgyőlés, az OEP és az Egészségügyi Minisztérium jóváhagyásával adott engedélyt a kórháznak arra, hogy az MRI készüléket megvásárolja. Egy 600 millió forintos kötelezettségbe amúgy sem vett volna részt az önkormányzat, ha nem kerül elfogadásra a finanszírozás, ehhez minden engedély beszerzésre került, a közbeszerzési eljárás kiírása megtörtént, és a kórház megvásárolta a mőszert. Nyáron egy új rendelet alapján újra be kellett adni a kérelmet, amit már korábban elfogadott a minisztérium és aláírással, pecséttel jóváhagyta. Alpolgármesteri közbenjárással sikerült elérni a miniszternél azt, hogy az „asztalán 6 hete ott levı papírt aláírja, ami tulajdonképpen már egyszer aláírásra került”. Ezáltal 2002. január 1-tıl ténylegesen finanszírozták a már több mint két hónapja mőködı berendezést. Lehangoló, hogy ehhez az aláíráshoz alpolgármesteri utánajárás szükségeltetett. Dr. Kerekes Attila képviselı hozzászólásával kapcsolatban elmondta, hogy az általános éves inflációhoz - amely 9-10 % közötti - viszonyítva az önkormányzat normatíváinak 15 %-os emelkedése az átengedett szja-val együtt valóban kedvezı értéket mutat. Amennyiben megvizsgáljuk, hogy ez mekkora kötelezettséget von maga után, úgy érdemes a számoknál elidızni. 900 millió forinttal többet költ az önkormányzat az intézményeire, különbözı kormányhatározatok, parlamenti döntések alapján, hiszen többet kell fizetni különbözı közalkalmazotti fizetésekre, miközben 620-630 millió forintot finanszíroz a támogatás. Ezt azt jelenti, hogy az önkormányzat adó és vagyoni bevételeibıl kerülnek finanszírozásra ezek a költségek. A létszámemelésekre visszatérve elmondta, hogy az a képviselı, aki elfogadta a 2 %-os létszámcsökkentést az intézményrendszerben, az ne érveljen a mellett, hogy létszámot kellene bıvíteni. (Kazetta 3/2. 361-442)
29 Tóth Károly képviselı: Az önkormányzati törvény logikáját ismerve a város vezetıi közé tartozik a polgármester és az alpolgármesterek. A vezetése pedig a jegyzı közvetlen feladata. A város vezetıitıl elvárható a város életét döntı mértékben befolyásoló költségvetést legjobb tudásuk szerint elıkészítsék. A polgármestertıl és az alpolgármesterektıl nem várható el az, hogy a közgyőlést lepje meg azzal a kijelentéssel, hogy a költségvetés nincs megfelelıen elıkészítve. A másik elvárás a város vezetıivel szemben, az, ha az adott szintő költségvetés lett a közgyőlés elé terjesztve, úgy azt a költségvetést fogadják el és ne támadják. Békéscsaba város állapotában elfogadható, hogy erre a jelenlegi szintő költségvetés elkészítésére került sor, de nem jelen közgyőlésen kellene ötletelni arról, hogy mit lehetett volna még tenni elıterjesztıként, elıkészítıként. (Kazetta 3/2. 442-502) Hideg András képviselı a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Végh László alpolgármester három elemet emelt ki a költségvetés módosító lehetıségeként. Ebbıl kettı javaslat konkrétum, a harmadik pedig nem egy ülésen átvezethetı. Az elsı két javaslatot érdemesnek tartotta szavazásra bocsátani. Helyi adók ügyében elmondta, hogy semmiféle manipuláció és spekuláció nem vezetette az elıterjesztıket, amikor októberi információk után óvatos magatartásra intették a képviselıket. Köztudomású ugyanis, hogy a helyi adóknak három formája van. Az egyik a 2.000,-Ft-jával fizetett foglalkoztatási adó, - más néven kommunális adó – amely összege nem jelentıs. A másik az építményadó – klasszikus termelıépítmény csak az ipari parkban épült, az viszont adómentes – növekménnyel, amellyel nem lehet számolni, mert az adókulcs nem változik, így akkor is ha 40 % a gazdasági növekedés, de akkor is ha –10%, mert ez állandó értéket mutat. Békéscsabán nem épül olyan épület, amely adóalapot indukálna, a Nyomda sem épít, a Téglagyár sem épít és a Konzervgyár sem épít, mind csak élımunka hatékonyság növelésével növekedik. A harmadik adóforma a legnagyobb bevételt jelentı helyi adó. A helyi adót március 15-én, szeptember 15-én két részletben kell fizetni és december 20-án a helyi adóra is vonatkozik az adóalap feltöltési kötelezettség. A decemberi közgyőlésen elmondta, hogy a helyi adó szeptemberi befizetése után - ismerve az eddigi évek tendenciáit – aggályos jelek vannak, mert kb. 1 milliárd 200 millió forint adó folyt be, holott minden évben az elıirányzott adó 90 %-a az elsı két részletben befolyik. 10 % folyik be a decemberi feltöltésnél, ez 1.550 millió forintos számnál 155 millió forintos várható adóbevétel, tehát 1.350 millió forintnál állt a befolyt adóbevétel szeptember 15-én a tapasztalati tények ismeretében, amelyrıl október-november hónapban kapható fıkönyvi információ. Egyetértett Végh László alpolgármester felszólalásával, hogy értékelni kell a december 20-ai feltöltés tapasztalatait, és utána kell járni, hogy a szeptemberi adó után miért olyan a befolyt összeg, amilyen. A 2001. évben 1 milliárd 568 millió forint helyi adó folyt be, amely 18 millió forinttal, kb. 1 %-kal több mint az elıirányzat. Nincsenek már a városban 10-15 %-os tartalékok, csak 1 % pontos többlet beesés keletkezett. Kedvezı jel viszont, hogy a BCB Vállalat után nem volt újabb nagyvállalati csıd Békéscsabán. A 2002-es évre megnézve látható, hogy nemcsak inflációs hatást, hanem gazdasági növekedési hatást is figyelembe kell venni. A helyi adó befizetési tömeg három részre bontható. Vannak a klasszikus nagybefizetık, ez 20-30 nagy cég, - ezek nem helyi középvállalkozók, hanem országos nagyvállalatok vagy itt
30 székelı bankok, stb. Aggasztó híreket hallani Bábolnáról és még legalább két nagy helyi élelmiszeripari nagyvállalatról, a Konzervgyár szerencsére fejlıdik, de Baján. A bankoknál pedig a Bankárszövetség és a Pénzügyminisztérium értelmezte a bankoknak az árbevétel alapjául szolgáló adóbevételeit és korrekciós tényezıket fog életbe léptetni. Ez azt jelenti, hogy csökkenti a nagyobb bankok helyi adóalapját. Ez a felsı szegmens és ez kedvezıtlen irányba mutat. A középsı szegmens az ahol tetten érhetı több vállalkozás fejlıdése, de ezek a vállalkozások az adó szempontjából nagyon sérülékeny cégek, mert azon a szférán ingadoznak, ahol bármi megtörténhet. A közbeszerzési árbevétel megjelenik adóalapként, de az nem biztos, hogy meg is jelenik a cég árbevétel növekményeként, mert lehet, hogy a másik része már nem jelenik meg számviteli adóalapként. A vállalkozások egyfajta alkalmazkodási kényszerrel tudnak csak fennmaradni, így ezeknek az adóbevételeire nem lehet hosszú távon támaszkodni. Békéscsabán az élelmiszeriparban negatív hatások vannak, likvidálásra került a csirketámogatás, a konzervtámogatás, ezeket a lépéseket Európai Unióhoz közeledés kényszerébıl meg kellett tenni. Az inflációs növekményt a lemaradással be lehet hozni, ez a 6 % - 90 millió Ft – de további elırelépésre nincs mód. A következı információ május 31-e után van, mert május 31-én van adóbevallás és ez után látható, hogy milyen mértékő adók folynak be. Hangsúlyozta, hogy ezen okok miatt óvatosan kell eljárni a helyi adók növelése terén. A másik két helyi adó a gépjármőadó és az illeték. Az illeték ügyében mindig konzultálásra kerül sor a polgármesteri hivatal és az illetékhivatal között. Az illeték ügyében a közgyőlés nagyobb értéket becsült, mint amely hivatalos tájékoztatásul érkezett. A gépjármőadó mindig bázis elven kerül betervezésre, így 5 millió forintot nem tekint tartalékfeltárásnak. A 300 millió forintos vagyoni bevétellel kapcsolatban elmondta, hogy osztja a véleményt Végh László alpolgármesterrel, mert valóban lehet benne növelési tartalék. Amennyiben a mai zárt ülés két vagyoni döntésére pozitívan reagálnak, és eladják a „Lányi telket” és a hőtıipari részvényt, úgy a 300 millió forint elıirányzat fele már meg is van. De az eladásra még nem került sor. A kezelési módot azért tartotta halaszthatónak, mert ha több bevétel lesz, mint az elıirányzat, még utóbb is beírható bevételi többletként. Az írásban kiosztott, bizottság által megtámogatott kiadás-növekmények között nincs beruházási jellegő kiadás, csak mőködési kiadás van: külsı szféra folyó évi támogatása, civil szervek, közmővelıdés, sporttámogatás és bérek. Ez azt jelenti, hogy a közgyőlés tudomásul vette azt a helyzetet, hogy ebben az évben a nagy volumenő beruházást nem sok, kis, szükséges beruházásra fordítja, hanem néhány kiemelt nagyberuházásra és a szükséges 5-10-15 millió forintos beruházásokat nem hozzák. Amennyiben jelen közgyőlésen beírják a vagyoni bevételi többletet és az nem teljesül, de kiadási többletet mellételepítenek, folyó kiadásra, az kedvezıtlen rossz irányba mozduló szerkezetet jelentene. Az elsı nagy eladások után is lehetıség lesz megvitatni, hogy milyen nagyberuházási projektek indíthatók. A harmadik elem a Végh László alpolgármester által említett más intézményi mozgásszabadság, más intézményi hozzáállás. Ezzel kapcsolatban elmondta a rendelkezésre álló tényeket, hogy a tanterv-meghatározás, a pedagógus normatíva 90 %-ban leveszi az önkormányzat mozgásterét. Korábban, amikor az önkormányzat jogszabályon felüli, tanterven felüli lehetıséghez hozzájárult, az mind kiadási többlettel járt, pl. Madách Utcai Általános
31 Iskola labdarugó osztálya, 9-es Számú Általános Iskola tornászosztálya, a Széchenyi István Középiskolában az angol tanítása. Többek között a karitatív szolgáltatások is mind kiadást jelentenek az önkormányzat számára. A ruhaipari szakközépiskola iparmővész szakára felvett budapesti oktató négyszer annyi órabért kér a tanításért, amely csak a kiadást növeli. Ezért sem lenne célszerő meghirdetni az iskolák körében ezt a bıvítési lehetıséget, mert késıbb a munkaszerzıdéseket meg kell finanszírozni. A 12 fıs osztályban lehet, hogy nagyon jó képességő gyerekek nevelkedhetnek, és az iskolában kiváló eredménnyel végezhetnek, de ez az önkormányzatnak tetemes kiadást jelent. Ezért ezt az elképzelést egy nagyon reálisan látó tanári kar, iskolavezetıi kar támogathatja meg, de ez a következı ciklusra marad, mert ezt az elképzelést a 2002. évre rávetíteni már nem lehet. A városnak szükséges, hogy legyen költségvetése, a fı hangsúlyt nem érte operatív támadás, így nagy átrendezésre nincs szükség. (Kazetta 3/2. 502-4/1. 076) Végh László alpolgármester: Két ügyben kívánt választ adni a testületnek. Az egyik az MR készülék kérdése. Az a folyamat úgy indult el, hogy személyes kapcsolatai alapján dr. Nagy Balázs igazgató teremtett az OEP-nál mőszerkeret forrást, amely a Békéscsabai Réthy Pál Kórház és Rendelıintézetnek nem volt. Ez egy olyan tevékenység, amely versenyelınyt jelent más kórházakkal szemben. Erre a készülékre több gyógyító tevékenységet lehet építeni, amely adott esetben, ebben a pontrendszerben elınyt jelenthet. Vannak olyan pályázati és egyéb feltételek, amelyeket teljesíteni kell és a határidıket be kell tartani. Amennyiben a formai követelményeknek valamely feltétel nem felel meg, azt a pályázatot általában elutasítják. Az MR készülék megvásárlása egy fejlesztési program volt, annak érdekében, hogy a Békéscsabai Réthy Pál Kórház és Rendelıintézet versenyelınyhöz jusson. Az MR készülékkel kapcsolatos ügyintézésre nem önként vállalkozott, hanem Pap János polgármester kérte fel a feladatra. Tóth Károly képviselı felszólalására válasza: nem állította azt, hogy nincs elıkészítve a költségvetés, hanem a költségvetésben szereplı hibákat sorolta fel. Mindig az a képviselı van nehéz helyzetben, aki a megszokotthoz képest más érveket képvisel. A jelenlegi rendszerben lehetıségei vannak a városnak, amiket ki kellene használni. A bevételi tervhez képest jelenleg is plusz 20 millió forint többlet van, mert az 1 milliárd 569 millió forint bevétel teljesült az 1 milliárd 550 forinthoz képest. Ez a teljesülés az idei évben következett be, egy olyan helyzetben, amikor 100 millió forint egy nagyvállalat csıdje miatt elesett. A 700-800 millió forintos adóbevételt a kis cégek adják. A nyomda esetében szétesett ugyan a nagy cég, de kialakult helyette három, milliárdos nagyságrendő bevételt elıállító kisebb egység. Ezekben a kisebb egységekben a tartalék pénzösszeg is benne rejlik. A kamatbevételek hitelfelvételi kényszer mellett azért vannak, mert beruházási kiadások a jelenlegi döntések következtében nyár elıtt – július elıtt – nem keletkeznek. Addig az a forrás, amelyet erre a célra terveztek, kamatozik, és a kamatbevételeket növeli. Amely helyes, de az látható, hogy júliusig ezekre a nagyberuházásokra nem fog kimenni pénzeszköz, mert ilyen a közbeszerzési, a tervezési eljárás. A probléma az, hogyha most nem teremtik meg a forrást, úgy a jaminiai bányatavak programja nem kerül be a tervekbe. Amennyiben forráshiány miatt kikerül ez az elképzelés a költségvetésbıl, úgy a megvalósítás júliusig el sem indulhat, mivel a pénzügyi, költségvetési bizottság a 10 millió forintot elvette, amely a tulajdonrendezésre irányult volna. Így az önkormányzatnak nincs is esélye arra, hogy júliusig beadjon egy pályázatot a Széchenyi tervre, így minimum újabb egy évet csúszik ez a fejlesztési program. Ez azt jelenti, hogy sikerült azt elfogadtatni, hogy a Széchenyi tervben szerepeljen „horgász falu” építésre forrás, erre így viszont nem lehet beadni pályázatot. A környezı települések valószínőleg
32 kihasználják a pályázatokban rejlı lehetıségeket, és pályázni fognak. Költségvetést az önkormányzati törvény szerint csak pénzügyi egyensúlyban lehet elfogadni, így visszafelé is megvan az a lehetıség, hogy elindul az önkormányzat a feladattal és júliusig még mindig van döntési lehetıség. A pályázat elnyerése után, ha adott esetben nem teljesülnének az egyensúlyi értékek, a bevételek, abban az esetben is vissza lehet mondani az elképzelést. (Kazetta 4/1. 076-146) Király János képviselı: Úgy értelmezte, hogy Végh László alpolgármester módosító javaslattal élt a költségvetéssel szemben. Amennyiben a bevételi oldalon emelésre kerül sor, úgy a kiadási oldalt is meg kell támasztani, fel kell sorolni, hogy mi az amely ehhez az oldalhoz tartozik és szavazzanak. (Kazetta 4/1. 146-151) Takács Péter képviselı: İt is meglepte, hogy van az önkormányzatnak még plusz 95 millió forintja. Több képviselı hivatkozott arra, hogy az intézmények elviszik a város költségvetésének jelentıs részét. A könyvvizsgálói jelentésben szerepel, hogy 12,6 milliárd forint a város költségvetése, és ennek 66,1 %-a az intézmények támogatására fordítódik. Menyhért István könyvvizsgáló jelentésében többször van szó az intézmények esetleges terjeszkedésérıl. A 8,3 milliárd forintból 3 milliárd a kórház költségvetése, ha ez az összeg leszámításra kerül, úgy a költségvetés képe megváltozik. Az intézmények bevétele 1 milliárd forintot jelent. A 3-as számú melléklet 15,16,17-es oldalán felsorolásra kerültek a szociális kiadások. Átlagosan 10 % növekmény van minden kiadásnál. Ehhez képest a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásnál az elızı évben 12 millió forint, az idei évre 8 millió forint az elıirányzat. Tehát 4 millió forintos csökkenés van. A lakáshozjutás, lakástámogatás címszó alatt az elızı évben 40 millió forint volt, az idei évben 35 millió forint az elıirányzott összeg. Kérdése: ennek az eltérésnek mi az oka? A 3-as számú mellékletben a 4-es alcím alatt szerepel a Szlovák Tájház 996 ezer Ft-tal. Kérdése: ez a támogatás milyen módon kerül a város költségvetésébe? Kisebbségi támogatás? A kisebbségi, érdekegyeztetı és külkapcsolati bizottság elıtt semmilyen módon nem volt errıl szó, még kérelem formájában sem. A 3-as számú melléklet 12. oldalán található, hogy városmarketingre jelenleg kb. 9 millió 200 ezer Ft van beállítva, ebben szerepel 1 millió Ft pénzátadás. Kérdése: ez a támogatás milyen célú? A költségvetés elsı olvasatánál feltett egy kérdést, miszerint a polgármesteri hivatal kiadásai között 40 millió Ft erejéig szerepel bizonyos egyházi kárpótlás, ez milyen módon került be? Korábban azt a választ kapta, hogy ezt a témát az illetékesekkel egyeztették, de nem tudnak arról, hogy tárgyalta-e valamely bizottság az ügyet. Módosító javaslata: a támogatás maradjon a költségvetésben ugyanilyen címszó alatt, de céltartalékként. A márciusi közgyőlésre két szakmai bizottság vizsgálja meg, hogy milyen célra fordítódik pontosan ez a 40 millió forintos összeg. (Kazetta 4/1. 151-209)
33 Pap János polgármester: Ezt az elıterjesztést Végh László alpolgármester készítette, de ettıl függetlenül megvizsgálhatják a bizottságok az elıterjesztést. Ezek azok a bizonyos ad hoc ötletek. (Kazetta 4/1. 209-215) Végh László alpolgármester: Vezetıi értekezleten a témát eldöntötték, bizottság elé terjesztették, vezetıi értekezlet döntött arról, hogy így kerüljön a bizottság elé, semmiféle ad hoc ötletekrıl nincsen szó. (Kazetta 4/1. 215-219) Végh László alpolgármester: Visszatérve Tóth Károly képviselı felszólalására elmondta, hogy: az önkormányzat megléte óta az elsı ciklusban Domokos László FIDESZ-es alpolgármester, a második ciklustól MSZP-s alpolgármester készíti a költségvetést. Ez egy feladatmegosztás, és ha ezt nem fogadja el, neki mint alpolgármesternek nincs más módja, csak az, hogy másképp szavazzon. A végrehajtásnál a többség szava dönt. A kisebbség véleményének kimondására viszont joga van a testület ülésén. (Kazetta 4/1. 219-238) Tóth Károly képviselı: Végh László alpolgármester a „helyi kormány miniszterelnöke”, ha a miniszteri értekezleten nem tudja érvényesíteni az akaratát, akkor is van esélye. De amíg Végh László alpolgármester, addig felelısséggel tartozik a városért, nemcsak a beszéd, hanem a tettek szintjén is. (Kazetta 4/1. 238-242) Végh László alpolgármester: A hasonlat nem megfelelı, mert a kormányban általában egy oldalról vannak, tehát a többséget képviselik, ebben az esetben viszont nem így áll a rendszer, hiszen, sem a polgármesternek, sem az alpolgármestereknek a közgyőlésen belül nincs többsége, rossz a rendszer. Lehet többféle utat választani, ı azt az utat választja, hogy kedvezıbbé tegye az utat a javaslataival, ha nem fogadják el, úgy azt a lehetıséget kivárja, amelyet a választás hoz. Addig is dolgozva, hogy elırébb lehessen jutni, ez a stratégiája, nem pedig az, hogy elmeneküljön egy feladat elıl. (Kazetta 4/1. 242-251) Velkey Gábor képviselı: Kérte az ügyrendi bizottságot, hogy a következı testületi ülésre készítse elı az szmsz módosítását. Politikai szónoklatokat nem kíván hallgatni. Ezért kérte az ügyrendi bizottságot, hogy a következı ülésre az szmsz szabályainak módosítását készítse elı, miszerint egyetlen egy képviselı se tudja a többi képviselı türelmét kihasználva a vitát más irányba elvinni. (Kazetta 4/1. 251-265) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A 2001. év során többször átrendezésre került a szociális szféra belsı költségvetése a végszám változatlanul tartásával, a növekmény igaz, de a növekményt az átrendezett sorokhoz kell viszonyítani. A növekmény is általában igaz, hiszen millió forintra lett kerekítve, ahol nem konkrét bérekrıl volt szó. A 40 millió forintból úgy lett 35 millió forint, hogy volt egy költségvetési egyensúlyteremtı indítványa 5-6 elemmel, ebbıl az egyik elem az volt, hogy ebbıl a részbıl 5 millióval számoljon kevesebbet a testület. Tehát konkrét közgyőlési döntés van az elhatározás mögött.
34 A Szlovák Tájház ügye egy átfutó tétel, a megyei önkormányzattal kötött egyezség alapján került átvételre, az összeget átadta a megyei önkormányzat erre a célra. Ez az összeg megjelenik nemcsak a bevételek, hanem a kiadások között is. 40 millió forintos csomagot a bizottság megtárgyalta, megállapításra került, hogy nem lett ebbıl az összegbıl 35 millió forint, mert három célprogram kapcsolódik egymásba. Konkrét indítványa: elfogadásra került a szakértı díjazása, amely 3 millió 600 ezer Ft lett. Forrásaként javasolja: a 3-as számú melléklet közepén a kommunális adók között szerepel egy olyan összeg, hogy 3 millió forintért belvíz átemelı szivattyú telepítésére kerül sor. Mivel a vízdíjakból feleslege van a városnak, - és ez a vízmő vállalattal kötött egyezségbe belefér - ezt a 3 millió forintos összeget a költségvetés kiadásai között átcsoportosíthatják a szükséges szakértıi díjra. Egyszerőbb, mert be kell léptetni a szakértıi megbízás költségét, és az 1-es számú mellékletben szereplı, polgármesteri hivatalhoz kötıdı bevételeket a vízmő vállalat elszámolásánál 3 millió forinttal meg kell emelni. (Kazetta 4/1. 265-295) Császár Lajos képviselı: Ez a hosszas vita arra enged következtetni, - mert akkor szoktak emberek vitatkozni - hogy nincs pénz. Ezt igazolja a vita is, mert azon vitatkoznak a képviselık, ami nincsen. Tulajdonképpen meg kellene keresni a megoldást, hogy milyen formában lehetne pénzforráshoz jutni, nemcsak pénzt költeni. (Kazetta 4/1. 295-302) Pap János polgármester: A pénzügyi, költségvetési bizottság által leírtak kerüljenek elıször is szavazásra. A Ruhaipari és Iparmővészeti Szakközépiskola 2002. évi költségvetés többletigénye: az elıterjesztésben 500 e Ft többlettámogatást kér személyi elıirányzatként az intézményi céltartalék terhére. (Kazetta 4/1. 302-328) Menyhért István könyvvizsgáló: Elvégezte Békéscsaba Megyei Jogú Város 2002. évi költségvetési rendelet-tervezetének könyvvizsgálói véleményezését. Megállapította a vizsgálat eredményeként, hogy a megyei jogú város költségvetési rendelet-tervezete megfelel a vonatkozó jogszabályi elıírásoknak, mind az elıkészítı szakasz, mind a költségvetési rendelet-tervezet. Természetesen a könyvvizsgálói vélemény is érinti a város fejlıdését, nyilvánvalóan a város gazdasági fejlıdésére kihat a költségvetési pozíció is. A költségvetési pozíció helyzetét részletesen elemezte, a költségvetést egyensúlyi szempontból vizsgálta különbözı észrevételeket, megállapításokat, javaslatokat tett, amely a jelentés 4-5. oldalán megtalálható és három pontban összegezte. (Kazetta 4/1. 328-346) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a Ruhaipari és Iparmővészeti Szakközépiskola 2002. évi költségvetés többletigénye tárgyú javaslatot, amely egyben a pénzügyi, költségvetési bizottság állásfoglalása. A bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal támogatta a javaslatot. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 17 igen szavazattal, 5 tartózkodással elfogadta a javaslatot. (A döntés átvezetve az 5/2002. /I.31./ önk. rendeleten.) (Kazetta 4/1. 346-354)
35 Szavazásra bocsátotta a Kisebbségi, Érdekegyeztetı és Külkapcsolati Bizottság javaslatát, amely a civil szervezetek támogatására plusz 500 ezer Ft-ot javasol, forrás az általános tartalék elıirányzata. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 20 igen szavazattal, 5 tartózkodással elfogadta a javaslatot. (A döntés átvezetve az 5/2002. /I.31./ önk. rendeleten.) (Kazetta 4/1. 354-362) Szavazásra bocsátotta a nemzetközi kapcsolatokra tervezett elıirányzat megemelésének javaslatát, amely a kisebbségi, érdekegyeztetı és külkapcsolati bizottság állásfoglalása is. 5.677.000,-Ft helyett 5.900.000,-Ft-ra emelését kérik. A pénzügyi, költségvetési bizottság ezt a javaslatot nem támogatta. Megállapította, hogy a közgyőlés 9 igen, 2 nem szavazattal, 14 tartózkodással elvetette a javaslatot. (Kazetta 4/1. 362-377) -
A Mezıgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság állásfoglalásában javasolta a külterületek közvilágítására fordítható keretösszeg 5 millió forinttal történı megemelését a pénzügyi, költségvetési bizottság ezt nem támogatta. A pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke elmondta, hogy a 2001. évi keretbıl 10 millió forintot adott erre a célra, amennyiben ez kevésnek bizonyul, akkor kerüljön áttekintésre a helyzet. Szavazásra bocsátotta a javaslatot, hogy 5 millió Ft-tal emeljék meg a külterületek közvilágítása fordított keretet. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 13 igen, 3 nem szavazattal, 9 tartózkodással elvetette a javaslatot. (Kazetta 4/1. 377-394) A sportágazat támogatására a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság többletigénye 9 millió Ft, ebbıl 6 millió Ft már átvezetésre került a költségvetési rendelet-tervezeten. A pénzügyi, költségvetési bizottság a 3 millió Ft-ot átcsoportosítását az egészségügyi mőszerbeszerzés elıirányzatából javasolja. (Kazetta 4/1. 394-402) Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Nem értesült az elıterjesztésrıl. Kérdése: van erre a célra pénzügyi fedezet? (Kazetta 4/1. 402-406) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: 6 millió Ft közmővelıdési elıirányzat növekmény beépült a dossziéba. A 10 és fél millió sportpénz nem épült be. A pénzügyi, költségvetési bizottság indítványa az, hogy tekintse a testület a 6 millió Ft-ot oda nem adottnak, még 3 millió Ft-ot biztosítsanak erre a célra, ez összesen 9 millió Ftot jelent. Ezt követıen a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság szuverén módon döntse el, hogy a közmővelıdési célra kérelmezett 6 millió forint és a sportcélra kért 10 és fél millió forintból – 16 és fél millió forintból – ezt a 9 millió Ft-ot milyen módon nevesíti, közmővelıdési vagy sportcélra. Ennek megvalósításához még 3 millió Ft fedezet szükséges. 5 millió Ft egészségügyi gép-mőszer még szerepel a dossziéban, ebbıl 3 millió Ft-ot javasol kivonni a pénzügyi, költségvetési bizottság. (Kazetta 4/1. 406-424)
36 Pap János polgármester: A költségvetés ilyen irányú felosztására nincs mód, hogy majd a bizottság eldönti, milyen célra fekteti be a pénzt. Ágazaton belül természetesen eloszthatja a bizottság a pénzeszközt, de azt, hogy sportra vagy közmővelıdésre fordítja, nem döntheti el, csak javaslatot tehet. (Kazetta 4/1. 424-431) Tóth Károly képviselı: Kérte Pap János polgármestert, hogy amely elıterjesztésnél van pénzügyi, költségvetési bizottsági állásfoglalás, azt ismertesse. (Kazetta 4/1. 431-441) Pap János polgármester: A bizottság 8 egyhangú igen szavazattal támogatta a javaslatot. (Kazetta 4/1. 441-444) dr. Kerekes Attila képviselı: Az egészségügy alacsony támogatásából azt a kevés pénzt is elvenni nem lenne megfelelı. (Kazetta 4/1. 444-457) Pap János polgármester: 6 millió Ft-tal megemelkedett a közmővelıdésre fordítható pénz. A közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság azt kérte, hogy 10 és fél millióval a sporttámogatás is növekedjen meg. A pénzügyi, költségvetési bizottság állásfoglalása szerint szükséges lenne még 3 millió Ft-tal megemelni az összeget, és a bizottság döntse el, hogy a 3 és 6 millió Ft-os emelésbıl mekkora összeget gondol a sportra és mekkora összeget a közmővelıdésre. A 3 millió Ft-ot az egészségügyi mőszerbeszerzés elıirányzatából javasolja a pénzügyi, költségvetési bizottság 8 egyhangú igen szavazattal elvenni. A 6 millió Ft-hoz nem lenne célszerő hozzányúlni. A testület természetesen jelen közgyőlésen is kijelentheti, hogy a 6 millió Ft-ból elvesz valamennyi összeget, de olyan költségvetést nem lehet elfogadni, hogy a késıbbiekben a bizottság eldönti, hogy mely részre fordítja a támogatás összegét. (Kazetta 4/1. 457-488) dr. Ferenczi Attila képviselı: A pénzügyi, költségvetési bizottság figyelmét bizonyára elkerülte az, hogy a közgyőlés által elfogadott védınıi centrum felszerelésére, bútorzatára 2,7 millió Ft szükséges a 2002. évben. 5 millió Ft-ból 3 millió Ft-ot levonva már szóba sem jön a megvalósíthatóság. Ezért nem javasolta az egészségügyi gép-mőszer beszerzésre fordítható pénzösszeg csökkentését. (Kazetta 4/1. 488-504) Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Az eredeti kérése a bizottságnak az volt, hogy a közmővelıdés forrásait 20 millió Ft-ra emelje meg a költségvetést készítı bizottság. Ez most megtörtént, de mint kiderült, ez úgy valósítható meg, hogy az egészségügytıl kellene elvonni a pénzt, és az kerüljön át sportcélokra. Ez véleménye szerint nem logikus megoldás. A 20 millió Ft-ot a bizottság kérte közmővelıdési célokra, ezen kívül eszközbeszerzésre kapott még a bizottság másfélmillió Ft-ot. Javasolta a színház támogatást lecsökkenteni 5 millió Ft-ra, és a 2,15 milliót sportcélokra fordítani. Amennyiben a 2,15 millió Ft elfogadásra kerül, úgy megoldhatóvá válik a kultúra és a sportfejlesztés is bizonyos szinten. Az elfogadható megoldás azonban az lett volna, ha a 20
37 millió Ft megmarad és a 10 millió Ft a sportalap-támogatásra fordítódik. Az alaptámogatások összege három éve nem változik, csak helyben járás tapasztalható, így ennek a pénzösszegnek az elosztása nehézségekbe ütközik, az infláció és a gazdasági folyamatok ezen a területen is kedvezıtlenül befolyásoló tényezık. Javasolta, hogy a 2,15 millió Ft-ot szavazza meg a közgyőlés sportfejlesztésre, a 20 millió Ft pedig maradjon eredeti funkciójában. Sportalaptámogatásra pedig további 10 millió Ft-ot kért. (Kazetta 4/1. 504-4/2. 008) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a következı javaslatot: a színház támogatásból 2.150.000,-Ft-ot vegyenek el és az kerüljön átadásra sportcélokra. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 15 igen, 1 nem szavazattal, 7 tartózkodással elfogadta a javaslatot. (A döntés átvezetve az 5/2002. /I.31./ önk. rendeleten.)
Visszavonásra került az a javaslat, hogy 3 millió Ft-ot az egészségügytıl és 6 millió Ft-ot a közmővelıdéstıl elvonjanak. (Kazetta 4/2. 008-029) Tárgy:
Megyei önkormányzattal ütemezése
kötött
megállapodás
újratárgyalásának
Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A megyei önkormányzattal egyezséget kötöttek, 4 közmővelıdési blokk finanszírozására kb. 36 millió Ft lenne ez évben, infláció miatt kb. 38 millió következı évre. 38 millió Ft-ot átenged a városi önkormányzat a kedvezıbb anyagi helyzetben levı megyei önkormányzatnak? A pénzügyi, költségvetési bizottság úgy ítélte meg: annak függvényében, hogy pl. 20 millió Ft jut a városi finanszírozású közmővelıdési blokkra, újra kell értékelni a megegyezést. Miután aláírt szerzıdés van, a 2002. évben már valószínősíthetı hatása nem lehet, de tárgyaláskor be kell jelenteni, hogy az önkormányzatnak nincs erre a célra forrása. Korábban ı is indítványozta, hogy a Jókai Színházra fordítandó pénzösszeg kerüljön visszavonásra, ha a színház eggyel kevesebb darabot játszik egy szezonban, az vállalható áldozat. A pénzügyi, költségvetési bizottság javasolta, hogy a Jókai Színház, a Békés Megyei Könyvtár, a Megyei Múzeum és az Europont városi támogatásának ügye kerüljön újratárgyalásra. Ebbıl a Jókai Színház programfinanszírozásából vonuljon ki az önkormányzat, ha az intézmény-fenntartási keretbıl nem lehet megfelelıen gazdálkodni, de legalább ez a 8 millió Ft kerüljön vissza a városi önkormányzathoz. A pénzügyi, költségvetési bizottság javasolta a közgyőlésnek a megye – város közötti megállapodás újratárgyalását oly módon, hogy annak következményei 2003. január 1-tıl lépjenek életbe. (Kazetta 4/2. 029-049) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı javaslatot. (Kazetta 4/2. 049-053) A közgyőlés 21 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta:
38 42/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése kezdeményezi a megyei –városi önkormányzat közötti megállapodás újratárgyalását oly módon, hogy annak következményei 2003. január 1tıl lépjenek életbe. Felelıs: Határidı:
Pap János polgármester 2002. májusi közgyőlés
Tárgy:
Az Egyesített Szociális Intézmény dolgozóinak munkahelyi pótlékára pénzügyi forrás igénylése
Szilvásy Ferenc alpolgármester: Módosító indítványa a következı: „1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése nem tartja méltányosnak az Egyesített Szociális Intézmény dolgozóit érintı központi bérrendezés szabályozását, ezért élve az önkormányzati törvényben biztosított felterjesztés jogával, kezdeményezi a vonatkozó jogszabály méltányos és igazságos módosítását. 2. Amennyiben a jogalkotó Békéscsaba Megyei Jogú Város kezdeményezését elutasítja, a közgyőlés a 2001. évi költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet megalkotása után az Egyesített Szociális Intézmény érintett dolgozóinak munkahelyi pótlékának rendezésére visszatér.” (Kazetta 4/2. 053-073) Hrabovszki György képviselı, a szociális bizottság elnöke: Az elhangzott módosító javaslatban érezhetı a korrigáló szándék, de ebben a megfogalmazásban nem megnyugtató a szociális, illetve az érintett szférában dolgozók számára. Érthetı, hogy jelenleg nem található forrás a pótlék-kiegészítésre, hanem csak a pénzmaradvány után, de ez semmiképpen nem jelent garanciát arra, hogy a jövıben megvalósul a többlet-kiegészítés. A javaslat úgy elfogadható, ha kötelezettséget vállal az önkormányzat arra, hogy amennyiben a jogalkotó nem rendezi a helyzetet, úgy visszamenıleges hatállyal, január 1-tıl a döntés idıpontjáig terjedı idıszakra ezt a pénzmennyiséget az érintett dolgozók számára kifizeti. (Kazetta 4/2. 073-083) Takács Péter képviselı: A kérelem jogosságához nem fér kétség. A decemberi közgyőlésen elhangzott az, hogy szociális segélybıl jelentıs összegek maradtak meg. Kérdése: az elmúlt évi zárás megtörténte után kerül felmérésre a pontos összeg? Amennyiben igen, úgy olyan típusú határozatot nem hozhat a közgyőlés, hogy az elmúlt évi pénzmaradvány terhére rendezzék az igényt? (Kazetta 4/2. 083-101) Végh László alpolgármester: Szándék van arra, hogy az önkormányzat saját forrásából rendezze ezt a kérelmet. A cél az, hogy akár májusban, amikor a pénzmaradvány felmérésre kerül, rendezésre kerüljön a javaslat. A pótlék kifizetéséhez szükséges 16 millió Ft-ot a jelenlegi költségvetés tárgyalásánál kell biztosítani.
39 Javaslata: a pénzügyi, költségvetési bizottság találjon forrást a kifizetésre és tegyen javaslatot, hogy honnan lehet a jelenlegi költségvetés tárgyalásánál biztosítani a 16 millió Ft-ot. (Kazetta 4/2. 101-117) Vágvölgyi Gábor képviselı: A segítı szándék minden képviselınél látható. A kormány elhibázott döntése, hogy különbséget tesz az ágazaton belül dolgozó emberek között, és nem tekintette át, hogy ezek a dolgozók nehezebb körülmények között végzik a munkájukat, mint akik az intézményen belül dolgoznak. Amennyiben a közgyőlés bérkorrekciót hajtana végre, úgy az nem mentesítené a kormányt a felelıssége alól, hogy módosítsa a törvényt, ezért javasolta, hogy a közgyőlés éljen jelzéssel a törvényalkotók felé. (Kazetta 4/2. 101-127) Velkey Gábor képviselı: Ahhoz képest, hogy milyen súlyosságú az ügy, nagyon rövid és nem részletes az elıterjesztés. A problémáról, amely a házi szociális ellátásban résztvevık esetében jogos igény, akár a jelen ülésen dönthetne a közgyőlés, ha lenne egy pontos kimutatás. Információ szerint az 50 fı ennél több fıt jelent, ezért egy részletes tájékoztatást kért, ezek után támogatásra érdemesnek tartja az ügyet. A közoktatás esetében is volt hasonló helyzet, de ott az elıterjesztésben részletes kimutatásokra került sor. Az elhangzott javaslatot, miszerint a törvényhozó szervekhez is közvetítésre kerüljön az ügy, indokoltnak tartotta. (Kazetta 4/2. 127-145) dr. Ferenczi Attila képviselı: A vita hasonló a minimálbér emeléséhez, egyes személyeknek kedvezı a korrigálás, másoknak pedig nem. A kormány megtette a korrekciót azok felé, akik a kormány által finanszírozott szektorban dolgoznak. A 3-as jelzéső napirend anyagában látható, hogy a bentlakásos intézményekben dolgozóknál 455 ezer Ft-ról 539 ezer Ft-ra emelték a normatívát, a gondozóházakban 455 ezer Ft-ról 539 ezer Ft-ra. A bentlakásos intézményekben az állami normatíva fedezi ezt az illetményemelést. A nappali gondozás kötelezı önkormányzati feladat, mint pl. az alapellátás biztosítása is az. A törvényhozók véleménye szerint tudják, hogy mely törvényeket miért hoznak, és nem kellene megkérdıjelezni a döntésüket. Ebben az esetben kötelezı önkormányzati feladatról van szó, ebben az esetben a közgyőlés dönthet arról, hogy biztosítja-e a bérpótlékot az 50 fı dolgozónak. Az 50 fı dolgozó közül a házi gondozóknak indokoltnak tartotta a pótlék korrigálását, és elfogadta, hogy az 50 dolgozóból 30-35 fı az, aki igazán, tevılegesen részt vesz a munkában. Javasolta megvizsgálni, hogy az 50 fı dolgozóból kik azok, akik mindenképpen jogosultak lennének a bérpótlékra. (Kazetta 4/2. 145-182) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Az 50 fı és a kb. 16 millió Ft nem kontrollált, nem ellenırzött, nem hitelesített adat. Amennyiben a javaslatot elfogadja a testület, úgy azt a pénzösszeget valamilyen céltartalékként kell a költségvetésbe helyezni, és utána nevesíteni a felhasználását. (Kazetta 4/2. 182-187) Végh László alpolgármester: Az Egyesített Szociális Intézmény dolgozói a város dolgozói, tehát az önkormányzatnak kell támogatni ıket. Elfogadta azt a javaslatot, hogy a pénzösszeg kerüljön céltartalékba és további felmérések után kerüljön megvizsgálásra, hogy pontosan hány fıre és milyen mértékben vonatkozzon a pótlék, de ehhez szükséges az, hogy a 16 millió
40 Ft kerüljön tartalékba, és a következı közgyőlésre konkrét kimutatás készüljön, hogy ebbıl az összegbıl mekkora pénzösszeg kerül felhasználásra. (Kazetta 4/2. 187-206) Hrabovszki György képviselı, a szociális bizottság elnöke: A szociális bizottság nem tételezte fel, hogy a kimutatás a munkaköri leírásoktól kezdve a különbözı létszámokig szükséges a pénzügyi, költségvetési bizottságnak. Ezen túlmenıen készült kimutatás, így nem véletlen, hogy filléres pontossággal tüntették fel az összegeket az elıterjesztésben. Azok a dolgozók, akik részesültek pótlékban és azok akik nem, ugyanazt a munkát végzik, csak az egyik részen sokkal nehezebb körülmények között. Ezeket a körülményeket mérlegelni kell a közgyőlésnek. (Kazetta 4/2. 206-216) Pap János polgármester: Azok a törvényhozók, akik a döntést hozták, valószínőleg nem ismerték a tényleges, valós helyzetet, vagy elfelejtették megvizsgálni a körülményeket. Esetleg a törvényt azért így alkották meg, hogy a pótlékra rászorulók a helyi önkormányzattól kérjenek támogatást. Természetesen az önkormányzatnak a bérpótlék elfogadásához meg kell határozni a forrást, azt, hogy a 16 millió Ft honnan kerüljön áthelyezésre. (Kazetta 4/2. 216-231) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Az Egyesített Szociális Intézmény igényét az generálta, hogy a miniszter hozott egy felelıtlen, meggondolatlan döntést, forrás nélkül az önkormányzat nem hajthat végre bérkorrekciót. Jelenleg a költségvetés bevételi oldalán nincs 16 millió Ft. Így fenntartotta azt a javaslatát, hogy a zárszámadás elfogadásáig dönthet még úgy a kormány, hogy módosítja a rendeletét. Ha nem történik módosítás, úgy a zárszámadást követıen a forrás megteremthetı, vagy a zárszámadásig megteremthetı. Tehát a zárszámadással egyidejőleg garanciát vállal az önkormányzat arra, hogy januártól visszamenıleg kifizetésre kerül a pótlék, de az nem lenne elfogadható, ha megnövelnék a vagyoni bevételt 16 millió Ft-tal. (Kazetta 4/2. 231-254) Végh László alpolgármester: A kormány kezdeményezte több önkormányzati dolgozó felé egy pótléknak a bevezetését, és azt megfinanszírozta. Vannak olyan önkormányzati dolgozók, akik ebbe a kedvezményezett körbe nem tartoznak, de az önkormányzat kezdeményezhette volna, hogy korrekcióra kerüljön sor. A pótlékok egy részének megfizetését megteszi a kormány, de a másik részét az önkormányzatnak kell finanszíroznia. Javasolta, hogy az önkormányzat növelje meg a helyi adó bevételt 16 millió Ft-tal, ezt az összeget zárolja a következı közgyőlésig, és pontosan vizsgálják meg, hogy hány fı dolgozónál szükséges bérkorrekciót végrehajtani és milyen mértékben. Forrás tehát a helyi adó bevétele legyen. (Kazetta 4/2. 254-277) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Az állam nem ad pénzt, hanem elvesz, és egy részét visszaadja, a kormánynak nincs pénze, a kormány a városnak semmit nem ad, hanem visszaad. Ez nagy különbség. (Kazetta 4/2. 277-287) Végh László alpolgármester: Fenntartotta az elızı javaslatát, ezt a bérpótlékot annak az 50 fı dolgozónak is javasolja, úgy, hogy a jelenlegi költségvetésben szerepeljen helyi adó bevétel
41 növekmény és a következı közgyőlésre kerüljön vissza egy tételes kimutatás arról, hogy mely dolgozónak, milyen mértékben kell kifizetni a pótlékot. (Kazetta 4/2. 287-293) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a Végh László alpolgármester által ismertetett módosító javaslatot. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 12 igen, 1 nem szavazattal, 9 tartózkodással elvetette a javaslatot.
Szavazásra bocsátotta a Szilvásy Ferenc alpolgármester által ismertetett módosító javaslatot. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 16 igen, 1 nem szavazattal, 5 tartózkodással elfogadta a javaslatot. (A testület újratárgyalta a témát, lásd 49/2002. /I.31./ határozat.) (Kazetta 4/2. 293-308) Tárgy:
Egyesített Szociális Intézmény létszámigénye
Pap János polgármester: További 18 fı közalkalmazotti státuszt kell biztosítani az Egyesített Szociális Intézményben 2003. január 1-ére a törvény szerint. Korábban is volt közhasznú foglalkoztatás, a dolgozók egy részét lehetséges pótolni, de a teljes létszámigényt nem. 27 millió Ft forrásigénye van a 18 fı foglalkoztatásának. (Kazetta 4/2. 308-329) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Ezeket a létszámokat 2003. január 1-én kell betölteni. Módosító javaslata: „Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az Egyesített Szociális Intézmény létszámbıvítésére a humán szolgáltató rendszerének és szervezetének áttekintése és szükség szerinti átszervezése kapcsán visszatér. Határidı: 2002. szeptemberi vagy novemberi közgyőlés. Felelıs: Hrabovszki György képviselı, a szociális bizottság elnöke, Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke.” Lehetséges, hogy az adott feladat nem a megfelelı intézményhez van kötve. A kötelezettség nem az idei évre szól, a közgyőlés elhalaszthatja döntését. (Kazetta 4/2. 329-348) Hrabovszki György képviselı, a szociális bizottság elnöke: A szociális bizottság 2000. évben tájékoztatta a közgyőlést arról, hogy komoly létszámhiányok vannak az Egyesített Szociális Intézményben. Ez a létszámigény pontosan nem 18 fıt, hanem 78 fıt jelent. A 18 fı az a létszám, amelyet a közgyőlés egy elfogadott ütemtervnek megfelelıen még 2001-ben épített volna be, azért, hogy a mőködési engedélyeket meg lehessen szerezni. Az elızı évben ilyen típusú létszámigényt a közgyőlés nem tudott akceptálni, így a 2002-es évben a 2001-es fejlesztési ütemet kellene pótolni, ahhoz, hogy 2003. január 1-ével legalább az intézmények nagy többsége minimum ideiglenes mőködési engedéllyel rendelkezzen. Amennyiben nem sikerül megfelelı körülményeket teremteni és nem kerülnek kiadásra még ideiglenes mőködési engedélyek sem, úgy az állami normatíva lehívása komoly nehézségekbe ütközik. Ha fény derül arra, hogy nincs mőködési engedélye egy adott intézménynek, az állami normatívát jogszerőtlenül hívják le, tehát a késıbbiekben ezt vissza kell téríteni. A törvényi rendelkezések jelenleg 78 fı státuszt igényelnének az Egyesített Szociális Intézményben, ebbıl a minimális elvárásokhoz a 18 fı szükségeltetik elsı ütemben. (Kazetta 4/2. 348-374)
42 Tóth Károly képviselı: Érdemes támogatni Szilvásy Ferenc alpolgármester javaslatát. Amennyiben az a helyzet lesz, hogy a kormány hozzáállásában nem történik változás, és még az ideiglenes mőködési engedélyeket sem adják meg, 2002. december 1-tıl beléptetésre kerülhetnek dolgozók, úgy az elsı fizetés 2003. január 3-a. A 2002-es költségvetést ez az összeg nem terheli, így elegendı 2002. novemberéig döntést hozni. Ez a klasszikus fenyegetési színjáték, mint a kórházbezárásoknál. Amikor a törvény megalkotói rájöttek, hogy ezt a folyamatot nem lehet folytatni, mert nem lenne az országban mőködı kórház, az utolsó elıtti percben kivételes eljárással, egy nap alatt a parlamentben adtak egy újabb végsı határidıt. Az Egyesített Szociális Intézményben a törvény szerint 78 fı hiány van, az azonnali igény viszont 18 fı, amely elfogadható, így a 18 fı egy újabb minıségi lépést jelent. Minden döntéshozó a jövıben rádöbben, hogy úgy kell megalkotni a szabályokat, hogy teljesíthetık legyenek. Az elmúlt években Békéscsaba városa több lépést tett az ügyben, hogy ezen intézmények ellátása, színvonala javuljon. (Kazetta 4/2. 374-418) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A látkép olyan, mintha az önkormányzat ezt a szférát különösen elhanyagolná. Imponálóak az erre a célra fordított források - 400 millió Ft szociális szférára – és fenntart a város egy olyan hálózatot, amelyet az állam nem finanszíroz, a hálózat 1/3-adát törvényi kötelemmel nem lenne köteles az önkormányzat fenntartani. Elınyösebb, ha egy vagy két gondozottra jut egy ápoló, de ezt finanszírozni kell. Az „A” Idısek Otthonában 20 fı munkavállaló - 60 fı ellátott az arány. Ez a probléma ismert a közgyőlés elıtt, és csak halogatja a megoldást, joggal van hivatkozás az adminisztratív kényszerre, ahol nincs tovább haladék, mert ennek a kényszernek meg kell felelni. Egyetért Szilvásy Ferenc alpolgármesterrel, hogyha már felvételre kerül ennyi ápoló, úgy kerüljön megvizsgálásra az is, hogy az önkormányzat már 100 millió Ft felett finanszírozza ezt az intézményrészt a városban, valóban fenntarthatóak-e a kis konyhák, vagy a betegszállítás jelenlegi rendje. Ezek költségként megjelennek, de állami normatívában nem és nem is lehet ezt elvárni, mert nem racionális. Színvonalat úgy kell fenntartani, hogy finanszírozni is lehessen. Október, november hónapban viszont fel kellene tölteni a szükséges létszámot ápolókkal, és ennek a költségvetési vonzatát 2003-ban meg kell teremteni. (Kazetta 4/2. 418-457) Hrabovszki György képviselı, a szociális bizottság elnöke: A szociális ellátórendszer megfelelı színvonalát dicséretesnek tartotta, amelyet azok tesznek naggyá, akiknek az elıbbiekben próbált egyfajta pótlékot biztosítani az önkormányzat. A szociális ellátórendszert is át kell világítani. Ha az oktatásban átvilágítások történtek és racionalizálták, úgy ezen a területen is ésszerősíteni szükséges. A racionalizálás nem feltétlenül jelenti azt, hogy költségeket kell csökkenteni, hanem a költségeket azokra a helyekre kell csoportosítani, ahol a leginkább szükség van rá. A szociális bizottság elıtt ismert az a tény, hogy a 78 fıs adminisztratív kényszer, amelyet a törvény elıír, az egy irracionálisan magas szám, ilyen mértékő létszámigényre nincs szükség. A szociális bizottság ezért készítette el 18 fıvel az elıterjesztését, mert úgy ítélte meg, hogy a közgyőlést nem hozhatja lehetetlen helyzetbe az adminisztratív kényszerre hivatkozva. De a 18 fı dolgozó nemcsak a törvényben elıírtak szerint szükséges, hanem azért, mert a házi gondozásban, az idıskorúak ellátásában részt vevı dolgozók ne legyenek túlságosan leterhelve. Ne kelljen egy embernek, egy adott mőszakban 20-22 fıvel foglalkozni, hiszen ez fizikai képtelenség. (Kazetta 4/2. 457-486)
43 dr. Ferenczi Attila képviselı: A szóban forgó 18 fı jelenleg is a szociális intézményben dolgozik, csak az a megnevezésük, hogy közcélú munkások. Amennyiben a közgyőlés magára vállalja ennek a feladatnak a megoldását, annak szakmai követelményei vannak. Az intézményekben a szakmai munkakörben alkalmazottak létszámát és szakképzettségét a hatályos jogszabályban foglalt követelményeknek megfelelıen kell biztosítani. Tehát nem választási lehetıség, hogy hány fı ápoltra, milyen képzettségő és hány fı kerül foglalkoztatásra. A másik megoldás lehet, hogy az önkormányzat visszalép a szociális szférából és leépít, mert nem tud a mőködéshez forrást biztosítani. De ha fenn kívánja tartani a jelenlegi intézményhálózatot, ennyi ápolttal, úgy ehhez személyi és tárgyi feltételeket kell biztosítani. A térítési díjak megemelésébıl befolyó többletet a minıség javítására, vagyis a személyi és tárgyi feltételek javítására kellene fordítani. Javaslata: amennyiben a közgyőlés nem tudja a 27 millió Ft-ot akceptálni, akkor legalább a 30 %-os önrészre adjon engedélyt az intézménynek, hogy ezt a 18 fıt továbbra is közhasznú munkásként foglalkoztathassa, mert dolgozók nélkül még az ideiglenes mőködési engedély is veszélybe kerülhet. Ezeknek az elıírásoknak 2003-ban alkalmazásban kell lenniük. (Kazetta 4/2. 486-550) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta Szilvásy Ferenc alpolgármester javaslatát, miszerint a szeptemberi közgyőlésig tekintse át a közgyőlés a szociális intézményekben fennálló helyzetet. (Kazetta 4/2. 550-5/1. 006) A közgyőlés 19 igen szavazattal, 5 tartózkodással a következı határozatot hozta: 43/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az Egyesített Szociális Intézmény létszámigényére az önkormányzat humánszolgáltató rendszerének és szervezetének áttekintése és szükség szerinti átszervezése kapcsán visszatér. Felelıs: Határidı:
Hrabovszki György, a szociális bizottság elnöke Hideg András, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke 2002. szeptemberi közgyőlés
Pap János polgármester: A pénzügyi, költségvetési bizottság állásfoglalása: a lakásalap tervezett bevételi és kiadási elıirányzatát 10-10 millió Ft-tal emelje meg a közgyőlés. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 23 egyhangú igen szavazattal elfogadta a javaslatot. (A döntés átvezetve az 5/2002. /I.31./ önk. rendeleten.) (Kazetta 5/1. 006-011)
Tárgy:
Oktatási intézmények 2002. évi felújítási feladatainak elıkészítése
Szilvásy Ferenc alpolgármester: A határozati javaslat második bekezdésébe javasolta a következı megfogalmazást: „az elıterjesztés mellékletében megjelölt felújítási feladatokat
44 kiegészíti a 2. Számú Általános Iskola Csaba utcai épületének részleges felújítása címmel és a további elıkészítést a közgyőlés jóváhagyja.” Az általános iskolák közé, mint versenytársat kívánta beléptetni a 2. Számú Általános Iskola részleges felújítását is. (Kazetta 5/1. 011-021) Klampeczki Béla képviselı, az oktatási bizottság elnöke: A felújításra nemcsak ekkora igény volt, mert az oktatási bizottság elıtt megjelent valamennyi intézményi igény, szők 1/3-a az, amelyet a pénzügyi, költségvetés bizottság is támogatásra javasolt. A közgyőlésnek joga van az intézmények közül megfelelı szavazattal kiemelni vagy hozzátenni újabb intézményt. Szilvásy Ferenc alpolgármester javaslatát támogatásra érdemesnek találta. (Kazetta 5/1. 021-026) Takács Péter képviselı: Módosító javaslata: a Fövenyes Utcai Óvodának a riasztó berendezés támogatása kerüljön be. (Kazetta 5/1. 026-033) Pap János polgármester: Módosító javaslata: a Madách Utcai Általános Iskola Orosházi úti homlokzatának újravakolása és festése történjen meg az iskola 150. éves fennállása és évfordulója alkalmából. (Kazetta 5/1. 033-038) Velkey Gábor képviselı: A riasztó ügyek majdnem minden felújítási, fejlesztési tervben elıkerülnek. Általában az az álláspontja az oktatási és a pénzügyi, költségvetési bizottságnak, ha ezt a folyamatot elindítja az önkormányzat, úgy csoportosan fognak érkezni további kérelmek. Erre a jelenlegi költségkalkulációk alapján nincs pénzügyi forrás, nem javasolt egyedi kivételeket támogatni. Ismeri a Csaba utcai épület helyzetét és az ott folyó tevékenységet, így ezt a kiegészítést elfogadásra érdemesnek tartotta, mivel olyan típusú felújítás és fejlesztés, amely összhangban van a többi, már javaslatban szereplı javaslattal. Takács Péter képviselı javaslatát az elıbb elmondottak miatt nem támogatta. Pap János polgármester javaslatát szintén figyelmen kívül ajánlotta hagyni. (Kazetta 5/1. 038-051) Takács Péter képviselı: Amennyiben a problémák generálisan kerülnek orvoslásra, úgy visszavonja javaslatát. (Kazetta 5/1. 038-054) Pap János polgármester: Visszavonta a Madách Utcai Általános Iskola felújítására tett javaslatát. Szilvásy Ferenc alpolgármester kiegészítı javaslatával szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 5/1. 038-059) A közgyőlés 20 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:
45 44/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése megtárgyalta a 2002. évi költségvetési rendeletben az oktatási intézmények felújításaira elfogadott elıirányzatból megvalósítandó feladatokra vonatkozó elıterjesztést. Az elıterjesztés mellékletében megjelölt felújítási feladatokat kiegészíti a 2. sz. Általános Iskola Csaba utcai épületének részleges felújítása címmel, és a további elıkészítést a közgyőlés jóváhagyja. A közgyőlés felhatalmazza Pap János polgármestert, hogy a kivitelezıi ajánlatok beérkezését követıen a ténylegesen elvégzendı feladatokról döntsön. A döntésrıl az azt követı ülésén a közgyőlést tájékoztatni kell. Kiemelten kezelendık a Kemény Gábor Szakközépiskola felújítási feladatai közül azok, amelyek a Gábor Áron utcai tantermek (volt óvoda épület) kiürítése miatt válnak szükségessé. Felelıs: Határidı:
Pap János polgármester értelem szerint
Tárgy:
Tájékoztató az Erzsébet park megvalósíthatóságáról
Tímár Imre képviselı: A tervezı véleménye alapján a két kivitelezési mód között nincs jelentıs árkülönbözet a könnyőszerkezet, illetve a hagyományos téglaépítéső szerkezet között. Ismerve a területet, véleménye szerint nem tanácsos a könnyőszerkezetes megoldással foglalkozni. (Kazetta 5/1. 059-081) Végh László alpolgármester: Az a rendszer van a tervben, hogy könnyőszerkezet, vagy téglaszerkezet. Ezt a kérdést az árajánlatok beadásakor is elegendı lesz eldönteni. A pályázat eddig is úgy került kiírásra, hogy könnyőszerkezet, vagy téglaépület. (Kazetta 5/1. 081-095) Császár Lajos képviselı: Az elızı tájékoztatás szerint kb. 16 millió Ft-ba került volna egy lakás kivitelezése. Egy mérnök szerint ebben a tekintetben kb. 200 millió Ft-os „csúsztatás” van, de nem az önkormányzat javára, ezért nem fogadta el az elıterjesztést. A plusz 50 millió Ft-ból nem lesz megvalósítható a terv, 24 lakást nem lehet kivitelezni ekkora pénzösszegbıl. (Kazetta 5/1. 095-107) Pap János polgármester: Véleménye szerint sem megépíthetı a lakópark ekkora pénzösszegbıl, de több költségért sem szabad megépíteni, mert a bérleti díja magas lenne. A bekerülési költség 1/50-ed részét bérleti díjként majd be kell szedni a lakóktól, ezt írja elı a Széchenyi terv pályázati feltétele. Tehát 9 millió Ft-os bekerülési költségnél havi 15 ezer Ft a havi bérleti díj. Ennél drágább lakást építeni már nem tanácsos, mert a bérleti díj irreálisan magas összeg lenne. Amennyiben a plusz 50 millió Ft-ból még sikerül megépíteni a lakóparkot, úgy az még megvalósítható.
46 Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 5/1. 107-119) A közgyőlés 17 igen, 1 nem szavazattal a következı határozatot hozta: 45/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése megvalósíthatóságáról készített tájékoztatót.
megtárgyalta
az
Erzsébet
park
A közgyőlés felkéri Végh László alpolgármestert, hogy az Erzsébet park I. ütem (24 lakás) támogatási szerzıdésében rögzített (139.813 ezer Ft) támogatási összeg növelése érdekében járjon el és a lehetıségekrıl a munkacsoportot tájékoztassa. A közgyőlés felhatalmazza Végh László alpolgármestert, hogy a 2/2002.(I.4.) közgyőlési határozattal felkért munkacsoport egyetértésével a támogatási összeg növelését célzó intézkedéseket megtegye (támogatási szerzıdések módosítása, új pályázat benyújtása a korábbi támogatásról való lemondással), utólagos közgyőlési jóváhagyással. Felelıs: Határidı:
Végh László alpolgármester 2002. március 8.
Tárgy:
Többletforrás biztosítása az Erzsébet park I. ütem beruházásához
Takács Péter képviselı, a lakásügyi bizottság elnöke: Módosító javaslata: az 50 millió Ft forrása ne a lakásalap legyen, hanem a 2003. évi költségvetés. A lakásalapot ugyanis 2003. évre már elköltötték. 100 millió Ft terheli az Erzsébet park infrastrukturális pályázatának saját erejeként. Az idei évben 40 millió Ft van a lakásalapra terhelve saját erıként, a következı évben pedig 100 millió Ft, kb. 100 millió Ft várható, hogy a jövı évben befolyik. (Kazetta 5/1. 119-129) Pap János polgármester: Véleménye szerint a 2003-as év kiadásai közé belefér az 50 millió Ft. (Kazetta 5/1. 129-130) Takács Péter képviselı, a lakásügyi bizottság elnöke: Amennyiben nem nyer a pályázaton az önkormányzat, úgy igen. (Kazetta 5/1. 130-131) Pap János polgármester: Ha nyer az önkormányzat, akkor is. Az ifjúsági garzon építése 33 millió Ft, a fıiskolások lakótömbjének átalakítását fizeti a fıiskola, a nyugdíjasházra pedig befizetik a költségeket a beköltözık. Így gyakorlatilag a 33 millió Ft, az amely az ifjúsági garzon kialakításához szükséges. Ehhez képest a lakásalap bevételeként van az elızı évi és az idei évi 160 millió Ft, ebbıl elköltésre kerül 20 millió Ft felújításokra, az 140 millió Ft. Legfeljebb 33-40 millió Ft kerül elköltésre. Így 100 millió Ft marad. Az infrastruktúra kialakítása 120 millió Ft, tehát az idei 100 millió Ft maradványösszeghez hozzáadódik, így a 2003-as összeghez csak 20-25 millió Ft szükséges, vagyis még 50 millió Ft a jövı évi lakásalapból rendelkezésre áll. (Kazetta 5/1. 132-141)
47 Takács Péter képviselı, a lakásügyi bizottság elnöke: A bizottsági ülésen áttekintésre került ez az összeg, és arra a megállapításra jutott a bizottság, hogy ez az összeg már elköltésre került. (Kazetta 5/1. 141-144) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot: az elızıekben engedélyezett 50 millió Ft forrásának megteremtése. (Kazetta 5/1. 144-155) A közgyőlés 16 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 46/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az Erzsébet park I. ütem (24 költségalapon meghatározott lakbérő) bérlakás építéséhez szükséges többlet saját forrás biztosítására az alábbiak szerint dönt: 1./
Az önkormányzat lakásberuházásra vonatkozó támogatási szerzıdésben vállalt 40.348 ezer Ft saját forráson felül további 50.000 ezer Ft saját forrást biztosít, amelynek fedezete a lakásalap 2003.évi bevétele.
2./
A közgyőlés felkéri Végh László alpolgármestert a támogatási szerzıdés módosításának, vagy új támogatási szerzıdés megkötésének kezdeményezésére és a munkacsoport egyetértésével a szükséges intézkedések megtételére.
3./
A közgyőlés felhatalmazza Pap János polgármestert a támogatási szerzıdés aláírására és az ezzel kapcsolatos nyilatkozatok megtételére.
4./
A támogatási szerzıdés elfogadása és a terület közmővesítésére benyújtott pályázat kedvezı elbírálása esetén, a munkacsoport által elfogadott átdolgozott tervek szerint a 24 lakás kivitelezésére új közbeszerzési eljárást indítandó.
A lakásberuházással kapcsolatos eseményekrıl a közgyőlést folyamatosan tájékoztatni kell. Felelıs: Határidı:
Pap János polgármester azonnal
Tárgy:
Intézményvezetıkkel történt költségvetési egyeztetések eredményének összefoglalása
Pap János polgármester: Az Idegenforgalmi Iroda szükségességének felülvizsgálatát javasolja a pénzügyi, költségvetési bizottság. (Kazetta 5/1. 155-168) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: 4,5 millió Ft-ot terveztek idegenforgalmi elıirányzatként az ifjúsági ház költségvetésében. Ebbıl az összegbıl kb. 2 millió Ft a bérek és annak terhei, és 2,5 millió Ft pedig dologi kiadás. A bizottság véleménye az, hogy a dologi kiadásból a szakmai kiadásra becsült 2 millió Ft-ot – mert a fél millió Ft
48 költség elmegy telefondíjra és egyéb kiadásra – a közgyőlés jóváhagyását követıen költhesse el az ifjúsági ház. Tehát, ha egy kiadvány elkészítésére kerül sor, azt a közgyőlés is szemrevételezhesse, ha már ilyen nagyvonalúan 4,5 millió Ft-ért idegenforgalom telepítésére került sor. Ez a kezdeményezés a költségvetés végeredményét nem érinti, 2 millió Ft-ot olyan értelemben zárol, hogy közgyőlési döntést követıen indíthatja el a szakmai programját. (Kazetta 5/1. 168-181) Pap János polgármester: A javaslat elfogadható. (Kazetta 5/1. 181-184) Császár Lajos képviselı: Idegenforgalmi Irodát olyan helyen kell létesíteni, ahol idegenforgalom is van, különben nincs értelme befektetni. (Kazetta 5/1. 184-190) Pap János polgármester: A pénzügyi, költségvetési bizottság javaslatát szavazásra bocsátotta. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 13 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodással elvetette a javaslatot.
Bejelentette, hogy a költségvetés megalkotásáról folyó vitát a közgyőlés felfüggeszti, pedagógus kitüntetések átadása következik. (Kazetta 5/1. 190-200) Napirend tárgya:
A „Békéscsaba Kiváló Pedagógusa” kitüntetés átadása
Túriné Kovács Márta irodavezetı-helyettes: 1989-tıl kerül megünneplésre január 22-én a Magyar Kultúra Napja. A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be a Himnusz megírását. 1993. óta a pedagógusok állami kitüntetése is ezen a napon történik. Békéscsaba városa 1995-ban döntött arról, hogy minden évben kiválasztja Békéscsaba kiváló pedagógusait, akik maguk is a Himnusz költıjének szellemében munkálkodnak. Békéscsaba kiváló pedagógusai mellett 2002-ben állami kitüntetéshez, az „Arany Katedra” díj átadásához is gratulálhatunk. A Magyar Kultúra Napja alkalmával a megjelenteket a Napsugár Bábegyüttes mősora köszönti. Elıadásuk címe: Bartók: Magyar táncok. A darabot rendezte, a koreográfiát készítette Lenkefy Konrád. A Napsugár Bábegyüttes több alkalommal részesült a legmagasabb szakmai elismerésben, az úgynevezett Unima diploma birtokosai. Az Örökös Kiváló Együttes címet is elnyert csoport vezetıje Nemesné Nagy Éva. Az ünnepség következı részében Túrmezei Erzsébet „Prológus itt és most” címő költeménye hangzik el Józsa Mihály elıadómővész közremőködésével. Felkérte Csepelényi Fekete Mária szakfıtanácsost, a kitüntetések gondozóját, hogy ismertesse a kitüntetetteket. Felkérte Pap János polgármestert a kitüntetések átadására. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 1994-ben alapította a „Békéscsaba Kiváló Pedagógusa” kitüntetést. Évente három fı kaphatja meg a címet, meghatározott feltételek szerint, a Magyar Kultúra Napja alkalmából, ünnepélyes keretek között történik az átadása. A kitüntetés arany pecsétgyőrő, rajta Békéscsaba város címere, és egy írás: Békéscsaba Kiváló
49 Pedagógusa. A kitüntetésrıl oklevelet készítenek és a rendelet értelmében az indoklást díszalbumban kell megörökíteni. Ez idáig 22 pedagógus kapta Békéscsabán ezt a kitüntetı címet. 2002-ben a közgyőlés döntése értelmében Békéscsaba Kiváló Pedagógusa kitüntetést kapott: Lenkefy Konrádné óvodapedagógus, a Kölcsey Utcai Óvoda munkatársa. Lenkefy Konrádné 1959-ben szerzett óvodapedagógusi diplomát. 1961-tıl dolgozik Békéscsabán, 1965-tıl folyamatosan a Kölcsey Utcai Óvoda nevelıtestületének tagja. Munkáját minden munkakörben nagy hivatás és gyermekszeretettel végzi, széles érdeklıdési körő óvodapedagógus. A tantestület meghatározó személyisége. A többszörösen kitüntetett országos, és nemzetközi hírő Napsugár Bábegyüttes meghatározó, aktív és tevékeny tagja, 3 évig a vezetıje volt. Az óvodás korú gyermekek nevelésében, a városi óvodai élet szervezésében végzett példaértékő tevékenységéért Békéscsaba Kiváló Pedagógusa kitüntetésben részesült. Békéscsaba Kiváló Pedagógusa kitüntetésben részesült: Sallay Lajosné, a Petıfi Utcai Általános Iskola pedagógusa. Sallay Lajosné 1968-ban végzett a Szegedi Tanárképzı Fıiskolán. Jelenlegi munkahelyén 30 éve tanít. A szakma meghatározó személyisége mind saját intézményében, mind városi szinten. Pályája kezdetén osztályfınök, majd az Osztályfınöki Munkaközösség vezetıje, szakmai munkája elismeréseként pedig évekig volt a Városi Földrajz Munkaközösség vezetıje. Bemutató tanításokat tartott, országos tankönyvbírálatokat írt. Tanítványai városi, megyei és országos szinten is kimagasló eredményeket értek el különbözı tanulmányi versenyeken. Sallay Lajosné kiváló oktató-nevelı munkája elismeréséül Békéscsaba Kiváló Pedagógusa kitüntetésben részesült. Békéscsaba Kiváló Pedagógusa kitüntetésben részesült: Dr. Szatmári Gáborné tanító, igazgatóhelyettes a József Attila Általános Iskolából. Dr. Szatmári Gáborné 1961-ben kapott tanítói oklevelet, majd nevelıtanári szakképesítést Szegeden. Pedagógusi pályáját Körösladányban kezdte, 1977-tıl tanít Békéscsabán. Szakmai munkája elismeréseként, városi munkaközösség vezetıi megbízást kapott, feladatát nagy felelısséggel és a tanítói szakma iránti nagy elkötelezettséggel végezte. 1986-tıl 1999-ig a József Attila Általános Iskola igazgatóhelyettesi munkakörében dolgozott. Feladatai körébe tartozott a tehetséggondozás, az alsó tagozatos osztályok irányítása. Ebben az idıszakban dolgozta ki a Tanítóképzı Fıiskola fıigazgatójának megbízása alapján a gyakorlati képzés helyi rendszerét, melynek színtere annak idején a József Attila Általános Iskola volt. A városi tanulmányi verseny szervezésében, mint versenybizottsági tag, majd mint elnök vett részt. Dr. Szatmári Gáborné eredményes tanítói, vezetıi tevékenysége alapján Békéscsaba Kiváló Pedagógusa kitüntetésben részesült. Az Arany Katedra Emlékplakett Díj átadása: A Magyar Kultúra Napja alkalmából az oktatási miniszter kitüntetéseket adományoz a gyermekek oktatása, nevelése érdekében kiemelkedı munkát végzı pedagógusoknak.
50 Arany Katedra Emlékplakett Díj kitüntetést és oklevelet kapott: Dr. Péter Józsefné, a Kölcsey Utcai Óvoda vezetıje. Dr. Péter Józsefné 25 éve az óvónıi hivatás elkötelezettje. 1980. óta a Békéscsabai Kölcsey Utcai Óvoda nevelıtestületének elismert tagja, vezetı-helyettese, 1990. óta vezetıje. Pedagógiai ismerete, vezetési ismeretei, szakirodalomban való jártassága kimagasló. Irányító, menedzselı munkájával, tapasztalatainak átadásával képes a kollektíva alkotó erıinek mozgatására, a minél tartalmasabb óvodai élet megteremtésére. A helyi óvodai program megalkotásának szellemi mozgatója volt. A változó, fejlıdı kor követelményeinek megfelelıen a jövıre 50 éves óvoda szellemi értékeinek továbbfejlesztıje. Eredményes óvodapedagógiai és vezetıi munkája elismeréseként, a nevelıtestület kezdeményezésére történt felterjesztés eredményeként nyerte el az Arany Katedra Emlékplakettet. Dr. Szatmári Gáborné: Megköszönte a kitüntetettek nevében Békéscsaba Megyei Jogú Város testületének, hogy támogatták a pedagógusok elismerését. A kitüntetések átadása után folytatódott a közgyőlés ülése. (Kazetta 5/1. 211-568) Pap János polgármester: Megállapította, hogy a 28 képviselıbıl 15 jelen van, így a közgyőlés határozatképes. (Kazetta 5/1. 568-5/2. 019) Tárgy:
A sportágazat támogatása
Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: A bizottság alaptámogatása három éve 4,6 millió Ft. Ez az összeg nem fedezi azokat az igényeket, amelyek a különbözı sportegyesületek biztonságos mőködéséhez szükségesek. A városban a sport területei azok, amelyek a legtöbb eredményt tudják felmutatni. Három világbajnokot köszönthettek a városban, egy sakkozót és két kick box karatés sportolót. Nagyon komoly eredményekre került sor más sportágban is. Az eredmények elérésének azonban tárgyi és anyagi feltételei is vannak. Minél nagyobb versenyeken vesznek részt a sportolók, annál nagyobb a forrásigény, és a városmarketing értéke is annál jelentısebb. A 4,6 millió Ft-hoz 2,15 millió Ft-ot átcsoportosítottak, de ehhez még kb. 8 millió Ft hiányzik. Kérte, hogy a bizottsági elıterjesztésrıl ne 10, hanem 8 millió Ft-tal szavazzanak. Forrásként a vagyoni bevétel növekedést kérte megjelölni, hiszen csupán a hőtıházi részvények eladásából kb. 40 millió Ft plusz bevétele képzıdik a városnak. (Kazetta 5/2. 019-041) Pap János polgármester: Az elıterjesztésben szereplı összeg és a 2 millió 150 ezer Ft feletti összeg már biztosított. Ezt kellene kiegészíteni 50 millió 750 ezer Ft-ra, ez kb. 8 millió Ft támogatást jelentene. Forrás: vagyoni bevétel növekedése. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. Megállapította, hogy a közgyőlés 16 igen, 4 nem szavazattal, 1 tartózkodással elfogadta a javaslatot. (Kazetta 5/2. 041-054) -
51 Pap János polgármester: A szavazás eredményét kijelzı tábla nem mőködött. A szavazás korrektsége miatt próbaszavazást rendelt el. Megállapította, hogy a közgyőlés folytatásának nincs technikai akadálya. (Kazetta 5/2. 054-107) Tárgy:
Ismételt szavazás elrendelése
Tóth Károly képviselı, az ügyrendi bizottság elnöke: Kérte Pap János polgármestert, hogy az 5/5. jelzéső elıterjesztést, amelynek tárgya a sportágazat támogatása, bocsássa újra szavazásra. (Kazetta 5/2. 107-112) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az ügyrendi javaslatot. (Kazetta 5/2. 112-115) A közgyőlés 17 igen, 2 nem szavazattal, 5 tartózkodással a következı határozatot hozta: 47/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése ismételt szavazást rendel el a „Sportágazat támogatása” tárgyú napirendrıl. Tárgy:
A sportágazat támogatása
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az eredeti határozati javaslatot. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 14 igen, 3 nem szavazattal, 7 tartózkodással elvetette a javaslatot. (Kazetta 5/2. 115-132) Tárgy:
Ismételt szavazás elrendelése
Végh László alpolgármester: Kérte, hogy a szociális intézmények dolgozóinak bérpótlékával kapcsolatos elıterjesztésrıl a közgyőlés ismételt szavazást rendeljen el. A városüzemeltetési sorban, a 3. sz. mellékletben 10 millió forint van elkülönítve közmunkára, azonban jelenleg nincs ilyen program. Az arányos részt májusig fel lehet használni a szociális intézmények dolgozóinak bérpótlékára, azt követıen pedig májusban vissza lehet pótolni az összeget. (Kazetta 5/2. 132-139) Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Kérdése: A 16 igen szavazásnál a számítógép regisztrálta-e, ki hogy szavazott? (Kazetta 5/2. 139-141) Pap János polgármester: A számítógép regisztrálja, ki hogy szavazott. (Kazetta 5/2. 141-143)
52 Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: A korábbi szavazással elfogadásra került a sportra fordítható támogatás összege, míg az új szavazáskor már nem fogadták el. Joga van a képviselınek megváltoztatni a véleményét, de ez az eljárás etikátlan. (Kazetta 5/2. 143-146) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta Végh László alpolgármester ügyrendi javaslatát, mely szerint a szociális intézmények dolgozóinak bérpótlékával kapcsolatos ügyrıl a közgyőlés szavazzon újra. A közgyőlés 17 igen szavazattal, 5 tartózkodással a következı határozatot hozta: 48/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése ismételt szavazást rendel el az „Egyesített Szociális Intézmény dolgozóinak munkahelyi pótléka” tárgyú napirendrıl. Tárgy:
Az Egyesített Szociális Intézmény dolgozóinak munkahelyi pótlékára pénzügyi forrás igénylése
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, mely szerint a 3. sz. melléklet 4. oldalán közmunkára elkülönített 10 millió forintból – ez a sor 1 forinttal továbbra is megmarad - a közgyőlés finanszírozza a bérpótlékot. Az arányos részt – májusig bezárólag használják fel a szociális intézmények dolgozóinak kiegészítı bérpótlékára, azt követıen pedig az összeget pótolják vissza. A közgyőlés 19 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta: 49/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 2002. évi költségvetés tervezetének 3. sz. melléklet 4. oldalán „Közmunkások foglalkoztatása” elıirányzaton a tervezett 10.000.000 Ft helyett 1.000,- Ft, azaz Egyezer forint összeget szerepeltet. A felszabaduló forrást az Egyesített Szociális Intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak kiegészítı bérpótlékára használja fel a közgyőlés oly módon, hogy a 2001. évi költségvetési beszámolót követıen az összeget a „Közmunkások foglalkoztatása” elıirányzatra visszapótolja. Felelıs: Határidı:
Pap János polgármester azonnal, illetve 2002. májusi közgyőlés
Tárgy:
Egyesített Szociális Intézmény bérpótlékának jogosultsága
közalkalmazottainak
kiegészítı
53 Pap János polgármester: Javasolta, hogy a kiegészítı bérpótlékok jogosultságát a szociális bizottság és a pénzügyi, költségvetési bizottság tárgyalja meg, és hagyja jóvá. A javaslatot szavazásra bocsátotta. (Kazetta 5/2. 146-179) A közgyőlés 21 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 50/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése felkéri a szociális és a pénzügyi, költségvetési bizottságot, hogy vizsgálják meg az Egyesített Szociális Intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak munkahelyi pótlékának (kiegészítı bérpótlékoknak) jogosultságát a kifizetés elıtt. Felelıs: Határidı: Tárgy:
Hrabovszki György, a szociális bizottság elnöke Hideg András, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke 2002. február 20. Önkormányzati fenntartású szociális intézményekre vonatkozó rekonstrukciós program 2003-2009. évi tervezésének és indításának igénybejelentése
Takács Péter képviselı: Az elıterjesztést támogatja. Az elıterjesztésben szerepel egy olyan intézmény (Csaba utcai.), amelyiket 1,5-2 évvel ezelıtt újítottak fel. Úgy gondolta, ha több tízmillió forintot fordítanak egy intézmény felújítására, akkor azt úgy rendbe hozzák, hogy a végleges mőködési engedélyt megkapja. A Kazinczy utcai intézmény felújítása folyamatban van, remélhetıleg a munkálatokat úgy végzik el, hogy a végleges mőködési engedélyt megkapja az intézmény. (Kazetta 5/2. 179-200) Pap János polgármester: Az ügyet ki kell vizsgálni. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 5/2. 200-203) A közgyőlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 51/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése egyetért a rekonstrukciós igénybejelentéssel és az alábbi bentlakásos szociális intézményekre vonatkozóan 2003 – 2009. között az alábbi ütemezés szerint a szükséges forrást biztosítja:
54 Intézmény neve Sorszám 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Rekonstruk - Rekonstrukció Vállalt saját forrás ció. összköltsége indításának (eFt) (eFt) éve 2003 33.400 10.020
Igényelt támogatás
53.300
15.990
37.310
70.900
21.270
49.630
38.700
11.610
27.090
22.900
6.870
16.030
41.400
12.420
28.980
202.600
60.780
141.820
395.000
118.500
276.500
Békéscsaba, Orosházi út 9496 sz. alatti II. számú Idıskorúak Gondozóháza átalakítás Békéscsaba, Gyár utca 16. sz. 2004 alatti „Hajléktalanok Átmeneti Szállása” rekonstrukció Békéscsaba, Bankó András 2004 utca 44. sz. alatti „C Idısek Otthona” átalakítás, bıvítés Békéscsaba, 4-es Honvéd utca 2005 2. sz. alatti I. számú Idıskorúak Gondozóháza rekonstrukció Békéscsaba, Csaba utca 3. sz. 2005 alatti „B Idısek Otthona” átalakítás 2005 Békéscsaba, Bartók Béla út 12. sz. alatti „D Idısek Otthona” felújítás, épület átalakítás Békéscsaba, Urszinyi A. utca 2006 (-2007) 2. sz. alatti VIII. számú Idıskorúak Gondozóháza átalakítás, bıvítés Békéscsaba, Körgát sor 16-17. 2008 (-2009) sz. alatti „A Idısek Otthona” átalakítás, bıvítés
2.
(eFt) 23.380
A program elıkészítéséhez szükséges tervezési feladatokra 2002. évben 952.000,- Ft saját forrást biztosít és 2.221.000,- Ft támogatást igényel.
Felelıs: Pap János polgármester Határidı: értelemszerően Tárgy:
Közút és kerékpárút építési pályázata
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 5/2. 203-209) A közgyőlés 20 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:
55 52/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Gyulai út – Dobozi út összekötı szakaszának, valamint az Orosházi úti kerékpárút II. ütem kiépítését szükségesnek tartja, de a költségvetés helyzetének ismeretében, pénzügyi forrás hiánya miatt pályázatot nem nyújt be. Felelıs: Határidı:
Pap János polgármester azonnal
Tárgy:
Magyar utcai útépítés támogatása
dr. Ferenczi Attila képviselı, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke: A Fényesen élık többször megkeresik ıket problémájukkal. Szeretnék, ha szakaszoltan megindulna a Magyar utca útszakaszának kiépítése. A Békéscsabát Fényessel összekötı útról van szó. Az összekötı utak pályáztatási lehetıségét nem kellene kihagyni, kb. 40 millió forintot lehetne bevonni. A 108 millió forint a vasúti keresztezıdésig oldaná meg a helyzetet, mivel ezt az utat teljesen át kell építeni. Forrást nem tud megjelölni. Második félévben is lehet benyújtani pályázatot erre a projektre. (Kazetta 5/2. 209-226) Császár Lajos képviselı: A Magyar utca rendbetétele fontos és szükséges, azonban Jaminában két olyan út van, amelyek rendezése évek óta várat magára. Az egyik az óvodához és temetıhöz, a másik pedig a 11. Sz. Általános Iskolához vezetı út. A közlekedés szinte lehetetlen. Ezen utak rendbetételét is tervezni kellene. (Kazetta 5/2. 226-245) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 5/2. 245-250) A közgyőlés 17 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta: 53/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elrendeli a Magyar utca útépítéssel kapcsolatos pályázat elıkészítését. Felelıs: Határidı:
Pap János polgármester azonnal
Tárgy:
Városi Érdekegyeztetı Fórum állásfoglalása
Pap János polgármester: A Pedagógus Szakszervezet javaslata, hogy a közgyőlés 1 havi illetménynek megfelelı összeget adjon a szolgálati emlékérmes dolgozóknak. Javasolta, hogy
56 az elıterjesztésben foglaltakat az illetékes bizottság, és a pénzügyi, költségvetési bizottság tárgyalja meg. (Kazetta 5/2. 250-264) Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Tudomásul vette, hogy a 8 millió forintos javaslatukat a közgyőlés nem támogatta, ezért módosító javaslata az 5/5. jelzéső elıterjesztéshez: a vagyoni bevételt 7 millió forinttal emeljék meg. (Kazetta 5/2. 264-270) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Továbbra is fontos cél, hogy 30 millió forintos általános tartalékkal zárják a költségvetési vitát. Javasolta, hogy 3,5 millió forinttal töltsék fel az általános tartalékot. Az általános tartalék a 30 millió forintos szintrıl azért csökkent le, mert a könyvvizsgáló tiszteletdíját – 3,6 millió forintot – ebbıl fedezik. Javasolta, hogy ezzel egyidejőleg a vízmő vállalattól származó bevételi oldal 3 millió forinttal emelkedjen. Ez nem effektív vállalati támogatás, hanem a vízdíj többletbıl származó szufficit megcímkézése a belvízemelı szivattyúra, ami a kiadási soron a 3. sz. mellékletben szerepel. Miután a szivattyút be kell telepíteni, a vállalat majd megoldja, és a 3 millió forintos bérleti díj fikcióval elszámolnak. Így a bevételi növekmény kompenzálja az általános tartalék 3 millió forinttal történı megemelését. (Kazetta 5/2. 270-302) Javaslat az elkülönített lakásalap 2002. évre tervezett kiadásaira és bevételeire
Tárgy:
Pap János polgármester: Az 5/12-ként beszavazott, eredetileg B/3. jelzéső elıterjesztést tárgyalják. A közgyőlés már elfogadta, hogy az elkülönített lakásalap mindkét oldalát megemelik 10 millió forinttal. Ez az elıterjesztés azt is tartalmazza, hogy a 10 millió forintot a bizottság mire javasolja felhasználni. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot A közgyőlés 20 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta: 54/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT 1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 2002. évben az elkülönített lakásalapra befolyó bevételre tervezett 80 millió forintot megemeli l0 millió forinttal, így a 2002. évi költségvetésben 90 millió forinttal tervezi. 2./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az elkülönített lakásalapból 10 millió forintot az alábbi kiadásokra különít el: - társasházi önkormányzati lakások egyedi főtésmódjának kialakítására, - elhalt bérlık lakásainak felújítására, - életveszély és kárelhárításra, - elıre nem látható lakás és épület felújítási munkák fedezésére.
Felelıs: Határidı:
Végh László alpolgármester értelem szerint
57 Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke által elmondott módosító javaslatot, mely szerint a vízmő vállalattól származó bevételi oldal 3 millió forinttal emelkedjen, ezzel egyidejőleg az általános tartalék összege is emelkedjen 3 millió forinttal. Megállapította, hogy a közgyőlés 24 igen, egyhangú szavazattal a módosító javaslatot elfogadta. (A döntés átvezetve az 5/2002. /I.31./ önk. rendeleten.) (Kazetta 5/2. 302-336) Tárgy:
Ismételt szavazás elrendelése
Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Ismételten kéri, hogy a közgyőlés szavazzon arról a módosító javaslatáról, mely szerint a vagyoni bevétel 7 millió forinttal növekedjen, ezzel párhuzamosan a sporttámogatásra fordítható összeg is emelkedjen 7 millió forinttal. (Kazetta 5/2. 336-340) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt az ügyrendi javaslatot, mely szerint a közgyőlés az 5/5. jelzéső elıterjesztésrıl, módosított változatban újra szavazzon. A közgyőlés 17 igen, 2 nem szavazattal, 6 tartózkodással a következı határozatot hozta: 55/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése újabb, ismételt szavazást rendel el a „Sportágazat támogatása” tárgyú napirendrıl. Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, mely szerint az elıterjesztésben lévı és a 2.150.000,- Ft mellé további 7 millió forint támogatást biztosítson a közgyőlés a sportalap-támogatásra a vagyoni bevétel 7 millió forinttal történı emelésével egyidejőleg. Megállapította, hogy a közgyőlés 15 igen, 4 nem szavazattal, 6 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta. (A döntés átvezetve az 5/2002. /I.31./ önk. rendeleten.) (Kazetta 5/2. 340-362) Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: 2002. a választás éve, ezért várhatóan a médiáknak meglehetısen jelentıs szerepe, illetve közszolgálati szerepe lesz. Javasolta, hogy a 4 millió forintos médiatámogatást legalább 2 millió forinttal növelje a közgyőlés, így a médiatámogatás 6 millió forinttal szerepeljen a költségvetésben. A felosztásról a késıbbiekben kellene dönteni. Ezzel párhuzamosan javasolta, hogy a Csabai Mérleg c. városi lap költségvetése 2 millió forinttal csökkenjen. Amikor vizsgálták az újság mőködését, kiderült, hogy azért magas a dologi kiadása, mert igen jó minıségő papírt használnak. A jelenlegi papír gyengébb minıségő, így a költségvetése talán 2 millió forinttal csökkenthetı lenne. (Kazetta 5/2. 362-390)
58 Tóth Károly képviselı: Biztos, hogy a médiák szerepe növekedni fog. Az egyik megyei újságtól egyeztetésre hívták, és a következı ajánlatot tették: ha bárki a választások alatt meg akar jelenni, tudatni akarja, hol tart rendezvényt, csak úgy teheti meg, ha hirdetést vesz meg. Minden jelölt különbözı forrásból - a választási törvényt figyelembe véve - meg kell, hogy vegye ezen túl, pl. ebben a lapban a hirdetést. Itt nem lehet közszolgálatiságra hivatkozni. Ezt tudomásul kell venni. Egy újság van – ez pedig a Csabai Mérleg c. városi lap -, amelyik nem tőzte ki, hogy a választással kapcsolatos megjelenésért fizetni kell. Ezért nem ért egyet Köles István képviselı javaslatával. (Kazetta 5/2. 390-419) Király János képviselı: A közgyőlés, mint testület nincs elkötelezve egyetlen párt irányába sem. Ha ez igaz, akkor miért kellene a médiában, újságban bármelyik párt megjelenését támogatni? Nem ért egyet Köles István képviselı javaslatával. (Kazetta 5/2. 419-428) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a Köles István képviselı, bizottsági elnök által elmondott módosító javaslatot, mely szerint a médiák támogatására fordítandó támogatás 2 millió forinttal emelkedjen, míg a Csabai Mérleg c. városi lap támogatás 2 millió forinttal csökkenjen, így forrást képezve a támogatás növeléséhez. Megállapította, hogy a közgyőlés 9 igen, 11 nem szavazattal, 4 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette. Szavazásra bocsátotta az elfogadott módosításokkal együtt Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2002. évi költségvetési rendeletét. (Kazetta 5/2. 428-450) A közgyőlés 16 igen szavazattal, 8 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 5/2002.(I.31.) önkormányzati rendelete a 2002. évi költségvetésrıl A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetésérıl szóló 2000. évi CXXXIII. törvény, valamint az Államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 71. §ában foglaltak szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 2002. évi költségvetésrıl a következı rendeletet alkotja: 1. § (1)
Az önkormányzat költségvetésének 2002. évi összes bevételét 12.617.805 Ezer Ft-ban állapítja meg.
(2)
Az (1) bekezdésben foglalt bevételi fıösszeg forrásonkénti részletezését az 1. sz. melléklet tartalmazza.
59 2. § (1)
Az önkormányzat költségvetésének 2002. évi összes kiadását 12.617.805 Ezer Ft-ban állapítja meg.
(2)
Az (1) bekezdésben foglalt kiadási fıösszeg felhasználási feladatonkénti részletezését az 1. sz. melléklet tartalmazza. 3. §
(1)
Az önkormányzati intézmények kiadási fıösszegét 7.894.946 Ezer Ft-ban állapítja meg.
(2)
Az (1) bekezdésben meghatározott kiadások teljesítéséhez 4.343.978 Ezer Ft önkormányzati támogatást, továbbá 2.526.684 Ezer Ft OEP támogatást biztosít, mőködési és sajátos bevételét pedig 1.024.284 Ezer Ft-ban állapítja meg a 2/a. sz. melléklet szerint.
(3)
Az önkormányzati intézmények személyi juttatását 3.836.346 Ezer Ft-ban, munkaadókat terhelı járulékok összegét 1.424.916 Ezer Ft-ban állapítja meg, melynek részletezését a 2. sz. melléklet tartalmazza.
(4)
A közgyőlés felhatalmazza az önálló gazdálkodási jogkörrel felruházott intézmények vezetıit, hogy többletbevételük terhére 500 Ezer Ft egyedi értékhatárig felhalmozási kiadást eszközöljenek. 500 Ezer Ft egyedi értékhatár felett a felhalmozás megvalósításához a pénzügyi, költségvetési bizottság elızetes hozzájárulása szükséges. A felhalmozási kiadásokról a közgyőlést 2002. évi beszámolóval egy idıben tájékoztatni kell.
(5)
A költségvetési szerv vezetıje felelıs a gazdálkodási lehetıségek és a kötelezettségek összhangjáért, oly módon, hogy a jóváhagyott elıirányzatokon belül köteles gazdálkodni.
(6)
A foglalkoztatottak létszámát a közgyőlés a 2/b. sz. melléklet szerint hagyja jóvá. 4. §
(1)
A polgármesteri hivatalhoz tartozó feladatok ellátásának kiadási elıirányzatát 2.629.461 Ezer Ft-ban állapítja meg.
(2)
A polgármesteri hivatal személyi juttatását 728.265 Ezer Ft-ban, munkaadókat terhelı járulékok összegét 248.616 Ezer Ft-ban állapítja meg.
(3)
Az (1) – (2) bekezdésben foglalt kiadások fıösszegének feladatonkénti részletezését a 3. sz. melléklet tartalmazza.
60 (4)
A Köztisztviselık illetményalapját a II. besorolási osztály elsı fizetési fokozata szerint 2002. január 1-jétıl 33.000,- Ft-ban állapítja meg.
(5)
A vagyoni kiadások tervezett elıirányzatának felhasználására a vagyoni bevételek teljesítésének mértékéig kerülhet sor.
(6)
A polgármesteri hivatal kiadásait részletezı 3. sz. melléklet 22. címében szereplı vezetıi keret mértékét a költségvetési év végéig a tényleges kamatbevétel 8 %-ában határozza meg a közgyőlés, ezen összeg a 10.000 Ezer Ft-ot nem haladhatja meg.
(7)
A közgyőlés felhatalmazza a polgármestert – a késıbbiekben realizálódó bevételek átmeneti megelılegezése miatt, a vállalt kötelezettségek határidıben történı kiegyenlítése érdekében – esetenként 200.000 Ezer Ft összegő, éven belül visszafizetendı likviditási hitel felvételére.
(8)
Az 1. sz. melléklet szerint 300.000 Ezer Ft középtávú célhitel felvételének idıpontjáról, annak futamidejérıl és az errıl rendelkezı hatáskörökrıl a közgyőlés a költségvetési rendelet megalkotását követıen egy késıbbi idıpontban dönt. Éven belüli pályázati célhitel 160.280 Ezer Ft felvételének idıpontjáról a közgyőlés – nyertes pályázat esetén – a késıbbiekben dönt. 5. §
A közgyőlés az önkormányzat fejlesztési kiadásainak fıösszegét 1.320.178 Ezer Ft-ban állapítja meg, melynek részletezését a 4. sz. melléklet tartalmazza. 6. § (1)
Az önkormányzat tulajdonában lévı tárgyi eszközök felújítási elıirányzatát 335.300 Ezer Ft-ban állapítja meg az 5. sz. melléklet részletezése alapján.
(2)
Az 5. sz. mellékletben meghatározott felújítási elıirányzatok intézményenkénti összegszerő megosztásáról a közgyőlés a késıbbiekben dönt. 7. §
A más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatásának összegét 214.954 Ezer Ft-ban állapítja meg, melyet a 3. sz. melléklet 23. cím 1. alcíme részletez. 8. § A közgyőlés az év során fennálló fejlesztési hitelek tıke és kamat törlesztésére 295.975 Ezer Ft-ot hagy jóvá. 9. § (1)
A közgyőlés az általános tartalék összegét 29.602 Ezer Ft-ban, a céltartalékok összegét 543.920 Ezer Ft-ban állapítja meg.
61 (2)
A közgyőlés az intézményekhez kötıdı céltartalékok összegét 437.920 Ezer Ft-ban állapítja meg.
(3)
Az intézményekhez kötıdı céltartalékok célonkénti meghatározását az 1.sz. melléklet tartalmazza.
(4)
Az intézményekhez nem kötıdı céltartalékok célonkénti meghatározását a 3.sz. melléklet 32. címe tartalmazza. 10. §
A több éves kihatással járó feladatok elıirányzatait éves bontásban a 6. sz. melléklet tartalmazza. 11. § A mőködési és felhalmozási célú bevételek és kiadási elıirányzatok mérlegszerő, valamint a költségvetési évet követı 2 év várható elıirányzatainak bemutatását a 7. sz. melléklet tartalmazza. 12. § A költségvetés elıirányzat felhasználási ütemtervét, az intézményekre és a polgármesteri hivatalra vonatkozóan, összevontan a 8.számú melléklet tartalmazza. 13. § Ezen rendelet 2002. január 31-én lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2002. január 1. napjától kell alkalmazni. Békéscsaba, 2002. január 31. Pap János sk. polgármester
dr. Simon Mihály sk. jegyzı
Napirend tárgya: A fizetı parkolóhelyek mőködésérıl és igénybevételérıl szóló módosított önkormányzati rendelet módosítása - rendeletalkotás Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben foglalt rendelet módosítását. (Kazetta 5/2. 450-467) A közgyőlés 22 igen szavazattal, 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 6/2002. ( I.31. ) önkormányzati rendelete a fizetı - parkolóhelyek mőködésének és igénybevételének rendjérıl szóló módosított 33/2000. ( VII. 6. ) önkormányzati rendelet módosításáról
62 Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a fizetı - parkolóhelyek mőködésérıl és igénybevételérıl szóló, a 14/2001.(IV.26.) önkormányzati rendelettel módosított 33/2000. (VII.6) önkormányzati rendeletet az alábbiak szerint módosítja: 1. § (1) A rendelet 2. sz. mellékletének 1 pontja helyébe a következı szöveg lép: „ Parkolószelvény díja : - Személygépkocsi, motor
100 Ft/óra
- Autóbusz, tehergépkocsi
300 Ft/óra
Napi jegy: A mindenkori óradíj 5 órára esı értéke. ” (2) A rendelet 2. sz. mellékletének 2. pontja helyébe a következı szöveg lép: „ Díjövezetben lakók lakossági bérlete: - Elsı és második személygépkocsi : ingyenes - Harmadik és további gépkocsi
1.500 Ft/év
(3) A rendelet 2. sz. mellékletének 3. pontja helyébe a következı szöveg lép: „ Bérletek díja ( személygépkocsi és motorkerékpár ) : - 33 % mérsékléső - lakossági : - közületi :
2.100 Ft/hó 3.800 Ft/hó
- teljes árú - lakossági: - közületi:
3.500 Ft/hó 6.000 Ft/hó 2. §
Ez a rendelet 2002. február 1. napján lép hatályba. Békéscsaba, 2002. január 21. Pap János sk. polgármester Napirend tárgya: Tárgy:
dr. Simon Mihály sk. jegyzı Egészségügyet érintı ügyek
Egészségügyi Alapellátási Intézmény átszervezése
63 Pap János polgármester: Ismertette az elıterjesztésben foglaltakat. Az egészségügyi bizottság javaslata, hogy a közgyőlés ne folytassa az átszervezés kidolgozását. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. Megállapította, hogy a közgyőlés 9 igen, 8 nem szavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elvetette. (Kazetta 5/2. 467-494) - A közgyőlés fenti tárgyban a határozati javaslatot nem fogadta el. Tárgy:
Humán Szolgáltató Intézmény Alapító Okirata
Hrabovszki György képviselı, a szociális bizottság elnöke: A 8/3.jelzéső – „Egészségügyi Alapellátási Intézmény” igazgatói pályázata – elıterjesztéshez van csatolva a szociális bizottság javaslata, mivel a 8/2. jelzéső elıterjesztést a bizottság nem tárgyalta. A 8/3.jelzéső elıterjesztéshez csatolt szociális bizottsági javaslat tárgyban szereplı napirendi ponthoz is kapcsolódik. A szociális bizottság azért nem támogatta a pályázat kiírását, mert a bizottság megítélése szerint a Humán Szolgáltató Intézmény, vagy Egészségügyi Alapellátási Intézmény integrációja elképzelhetı a jelenlegi szociális rendszerben. Egyrészt az Egyesített Szociális Intézményhez, másrészt a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálathoz kapcsolódóan. Az elmúlt közgyőlésen az elıterjesztés - amelyet szintén nem tárgyalt a szociális bizottság -, tartalmazott egy olyan kitételt, hogy az anyagot a szociális szakmai fórumok is megvitatták, nem értenek egyet azzal az integrációval, amely az Egészségügyi Alapellátási Intézményt szétbontja, és a meglévı szociális intézményi területen szétteríti. Ez azért nem valós, mert a szociális bizottság azt az anyagot nem is tárgyalhatta. A korábbi közgyőlésen az a felvetés fogalmazódott meg, hogy akkor kellene átgondolni, hogy az Egészségügyi Alapellátási Intézménnyel - a jelenlegi bölcsıdei, S.O.S. Lelkisegély Szolgálat és egyéb területekkel - mit kell kezdeni, amikor a gyermekjóléti feladatok véglegesen meghatározásra kerülnek. Jelenleg van egy kormányzati intézkedés-csomag, aminek megjelenése márciusban várható, és módosítja ezen terület hatáskörét. Feleslegesen nem lenne szerencsés egy új intézményt alapítani, hanem már meglévı intézményekhez kellene áttelepíteni a feladatokat. Ez volt a szociális bizottság elıterjesztése. Elvi elképzelése van csak a megvalósítást illetıen. A bizottság a konkrét intézményi átszervezéssel nem foglalkozhatott, mivel erre nem volt megbízása. (Kazetta 5/2. 494-545) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Az Egészségügyi Alapellátási Intézménnyel kapcsolatosan a közgyőlés minısített többséggel már döntést hozott. Ehhez képest az egészségügyi bizottság visszalépne a folyamattól, míg a másik bizottság továbblépne. Van ma egy status quo, amely azt jelenti, hogy van egy intézménymaradvány, amely az intézményi feladatok kétharmadát megtartotta, és ennek intézményi jelleget kell adni. Ehhez alapító okirat és vezetı kell. Ha ezt a mostani ülésen nem fogadják el, akkor a következı közgyőlésen ismét tárgyalni kell.
64 A bölcsıdék ügyében jelentkezett az egészségügyi bizottság, és a szociális bizottság is, hogy felügyelné az intézményeket, holott ennek a helye az Óvodai GESZ keretében van, ami viszont az oktatási bizottsághoz tartozik. A továbblépés miatt az elıterjesztésben foglaltakat el kell fogadni, mert ha egy intézményt alapítottak, akkor ahhoz alapító okiratra is szükség van. (Kazetta 5/2. 545- 6/1. 003) Tóth Károly képviselı: Felhívta a képviselık figyelmét arra, hogy a költségvetési vita részeként döntöttek arról, hogy a szociális szféra létszámproblémájával kapcsolatos elıterjesztést október-novemberben elı kell terjeszteni úgy, hogy a közgyőlés átnézi az intézményrendszer mőködésének egészét, mivel az ellátásban résztvevı személyekre szükség van. Négy bölcsıde van, amibıl az egyik vállalkozásban mőködik, mind a négy bölcsıdének van felelıs vezetıje. Most ezen vezetık felé akarnak egy új felelıs vezetıt kinevezni, miközben a közgyőlés október-november körül át akarja alakítani a rendszert, és azt szeretnék, ha nem az adminisztrációban dolgoznának az emberek, hanem közvetlenül a szociális ellátásban. (Kazetta 6/1. 003-022) Pap János polgármester: Módosító javaslata, hogy a szociális intézményeket Egyesített Humán Szolgáltató Intézmény néven alapítsák meg. Erre kérjenek alapító okiratot, írjanak ki igazgatói pályázatot. (Kazetta 6/1. 022-035) Takács Péter képviselı:. Milyen intézmények tartoznának a Humán Szolgáltató Intézménybe? (Kazetta 6/1. 035-038) Pap János polgármester: A Családsegítı Szolgálat nem tartozna ide. Az Egyesített Szociális Intézmény és a szóban forgó intézmény igen. Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, mely szerint a közgyőlés hozza létre az Egyesített Humán Szolgáltató Intézményt. Erre ki kell kidolgozni az alapító okiratot is. Megállapította, hogy a közgyőlés 12 igen, 2 nem szavazattal, 7 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı eredeti határozati javaslatot. Megállapította, hogy a közgyőlés 14 igen szavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elvetette. A közgyőlés nem alapít új intézményt, így a 8/3. jelzéső elıterjesztést leveszi napirendrıl, mert nincs mire igazgatói pályázatot kiírni. (Kazetta 6/1. 038-048) - A közgyőlés fenti tárgyban a határozati javaslatot nem fogadta el. Tárgy:
Réthy Pál Kórház- Rendelıintézet fıigazgató állására pályázati felhívás
Végh László alpolgármester: Az egészségügyi bizottság ülésén több módosító javaslat fogalmazódott meg, de nem a bizottság módosított javaslata került a közgyőlés elé. Támogatták volna, hogy a pályázat kiírásra kerüljön azzal a módosítással, hogy az „elınyt jelent” kategóriában megfogalmazott 5 éves szakmai gyakorlat 3 évre módosuljon, hogy
65 fiatalabbak is tudjanak jelentkezni. Továbbá módosító javaslatuk, hogy a kiírásban „egészségügyi intézményben eltöltött vezetıi gyakorlat” kerüljön megfogalmazásra. (Kazetta 6/1. 048-060) Pap János polgármester: Azt kell megfogalmazni, hogy az elbírálásnál elınyt jelent az egészségügy területén szerzett vezetıi gyakorlat. (Kazetta 6/1. 060-065) Tóth Károly képviselı: Módosító javaslata, hogy 5 év helyett 3 év szerepeljen, de újabb megkötéseket, feltételeket ne építsenek be a pályázati kiírásba. Az az érdek, hogy az igazgatói pályázat kiírásra kerüljön. (Kazetta 6/1. 065-075) Végh László alpolgármester: Nem nehezíti vagy akadályozza a pályázat sikerességét, ha a kiírásban megfogalmazzák, hogy 3 éves, egészségügyi intézményben eltöltött vezetıi gyakorlat elınyt jelent, mivel egészségügyi intézményrıl van szó. (Kazetta 6/1. 075-090) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, mely szerint a pályázati kiírásban 5 év helyett 3 év vezetıi gyakorlat szerepeljen. Megállapította, hogy a közgyőlés 21 igen szavazattal, 1 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta. Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, mely szerint a pályázati kiírásban kerüljön megfogalmazásra, hogy elınyt jelent az egészségügy területén szerzett vezetıi gyakorlat. Megállapította, hogy a közgyőlés 15 igen, 1 nem szavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadta. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot az elfogadott módosításokkal együtt. (Kazetta 6/1. 090-105) A közgyőlés 20 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 56/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot ír ki a melléklet szerinti tartalommal a Réthy Pál Kórház Rendelıintézet fıigazgató (egyszemélyi felelıs igazgató) függetlenített munkakörre. Utasítja a polgármestert, gondoskodjon a pályázati kiírásnak az Egészségügyi Közlönyben történı megjelentetésérıl. Felelıs: Határidı:
Pap János polgármester azonnal
66 Pályázati felhívás Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése – mint az alapvetı munkáltatói jogkört gyakorló szerv – pályázatot hirdet a Réthy Pál Kórház Rendelıintézet fıigazgató (egyszemélyi felelıs ő igazgató) függetlenített munkakörre. A fıigazgató ellátja a kórház rendelıintézet 639 ágyas fekvıbeteg gyógyintézmény és járóbeteg-ellátás egyszemélyi felelıs vezetıi teendıit, alárendelt igazgatói ( orvos igazgató, gazdasági igazgató, ápolási igazgató ) szakmai segítségével. A fıigazgató további feladata a kórház – önkormányzati közgyőlés által elfogadott - középtávú stratégiai programjának menedzselése, végrehajtása. Pályázati feltételek: • • •
tudományegyetemen szerzett orvosi, vagy közgazdász diploma büntetlen elıélet magyar állampolgárság • a határozatlan idıre szóló magasabb vezetıi megbízás kizárólag fıállásban látható el, további munkaviszony, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony nem létesíthetı. Elınyt jelent:
• • • •
legalább három év egészségügy területén szerzett vezetıi gyakorlat egészségügyi menedzseri képesítés, (ill. 3 éven belül a képesítés megszerzésének vállalása) vagy ezzel egyenértékő képesítés, másoddiploma, orvosi szakképesítés változásmenedzselésben szerzett tapasztalat
Csatolandó: • • • • • •
a szükséges végzettséget igazoló okmányok (d) másolata. orvos jelentkezı esetén OONY-ba vételrıl igazolás, MOK tagsági igazolás három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány részletes szakmai önéletrajz vezetıi koncepció, szakmai program nyilatkozat arról, hogy a pályázatba a pályázat elbírálói betekinthetnek
Juttatások, egyéb információk: • • •
alapilletmény + vezetıi pótlék ( Kjt. és megegyezés szerint ) magasabb vezetıi megbízás határozatlan idıre szól az állás betölthetı a közgyőlés döntését követı hó 1. napján
Pályázati határidı: • megjelenéstıl számított 30 napon belül Pap János polgármesterhez címzett zárt borítékban. Információt ad a hivatal egészségügyi irodája : (66) 523-835 telefonszámon. •
67 Tárgy:
Háziorvosi rendelık értékesítése
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 105-126) A közgyőlés 16 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 57/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a háziorvosi rendelık és a hozzátartozó eszköz, mőszer és géppark értékesítésére vonatkozó szerzıdés-tervezetek tartalmát jóváhagyja a határozat mellékleteiben foglaltak szerint. Felhatalmazza Pap János polgármestert, hogy az egészségügyi szolgáltatást ellátó orvosokkal a szerzıdéseket egyenkénti egyeztetés után megkösse. Felelıs: Határidı:
Pap János polgármester dr. Simon Mihály jegyzı ellenjegyzésre folyamatos (az alapító okiratok módosítása és elkészítése ütemében) 1.sz.melléklet Ikt. sz.: IV. …………/2002.
ADÁSVÉTELI SZERZİDÉS (TERVEZET) (csak az eszköz megvásárlása) mely köttetett egyrészrıl: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (Békéscsaba, Szent István tér 7., képviseli: Pap János polgármester) mint eladó (továbbiakban: eladó), másrészrıl: …………………………………………………………….egyéni vállalkozó orvos (vállalkozói engedély száma:……………………… (anyja neve) …………………………… (szül. hely:…………idı…….), 5600 Békéscsaba, ………………… szám alatti lakos, (szig. száma: ……………) /háziorvos, fogorvos, gyermekorvos/ ha cégként veszi meg ! /Cég neve:…………………….. Telephelye:………………………….. (cégbíróság-nyilvántartási száma:……………………….., statisztikai számjele:…………….. adószáma:………………………..Képviselıjének neve:………………………………………. mint vevı (továbbiakban: vevı) között a mai napon és helyen az alábbiak szerint:
68 1./ Vevı a Békéscsaba, …………………………….sz. alatti orvosi rendelı mővelési ágú ingatlant –tartozékaival, felszerelési és berendezési tárgyaival - az önkormányzattal kötött alapellátási vállalkozói szerzıdés alapján, mint praxisjoggal rendelkezı háziorvos ingyenesen használja. Az orvosi rendelıben és a közös használatú helyiségekben jelen adásvételi-szerzıdés nélkülözhetetlen mellékletét képezı, és külön jogszabályban meghatározott szakmai minimum feltételek közé tartozó tárgyi eszköz és gép- mőszer kizárólag az eladó tulajdonát képezi. Ezeket az eszközöket az önkormányzat közgyőlésének: 272/2001. (V. 24.), valamint az 558/2001./XI.15./ a 612/2001./XII.13./ közgyőlés határozataiban rögzített, és az 5/2002./I.4./ számú határozatban megfogalmazott feltételekkel értékesíti az ingatlanban praxisjoggal mőködı háziorvosnak 2./
Eladó jelen szerzıdéssel eladja, vevı pedig megveszi az eladó tulajdonát képezı és az orvosi rendelıhöz tartozó gép- mőszer, berendezéseket a szerzıdés mellékletében meghatározott eszköz-leltár szerint- értékük megjelölésével. . A háziorvos mint az eszköz, gép- mőszerpark jelenlegi birtokosa és ingyenes használója, - azok mőszaki állapotát tüzetesen ismeri és tudomásul veszi, hogy az adásvételi szerzıdéskötést követıen az eszközök beszerzésére, pótlására vonatkozó kötelezettséget és a mőködtetés feltételeit ı köteles folyamatosan biztosítani.
3./
A tárgyi eszköz és gép- mőszer könyvszerinti nyilvántartott értéke: …………………Ft amely bruttó érték, és a vételárral egyenlı. Vevı az orvosi rendelıhöz tartozó tárgyi eszköz és gépmőszer vételárát részletfizetési engedménnyel vásárolja meg
4./
A vételár kifizetését vevı oly módon teljesíti, hogy a havi törlesztı részlete megegyezik: az éves amortizáció összegének 1/12-vel, de nem lehet kevesebb mint havi: 25.000Ft A vételárat vevı az eladó által kiállított számla alapján köteles eladónak az OTP RT és Kereskedelmi Bank RT Békéscsabai fiókjánál vezetett: 11733003-153455008 sz. számlájára megfizetni. Vételár megfizetésének módja: - elsı törlesztı részlet összege:………….Ft /hó, melyet a szerzıdéskötést követı hó 15. napjáig –számla ellenében köteles a vevı megfizetni, - a további törlesztı részleteket minden hónap 15 napjáig kell kiegyenlíteni, számla alapján. A vételár kifizetésének utolsó idıpontja:………….. / rendszeres törlesztés esetén / .
5./
Késedelmes vételár kiegyenlítés esetén eladó jogosult a jegybanki alapkamat kétszeresét késedelmi kamatként érvényesíteni.
6./
Az eszközök jelenlegi használója a háziorvos, mőszaki állapotukat, és esetleges hiányosságaikat jól ismeri, és tudomásul veszi, hogy ez eszközök beszerzésére,
69 pótlására vonatkozó kötelezettséget és a mőködtetés feltételeit az alapellátásban- az adás-vételi szerzıdés aláírását követıen- ı köteles folyamatosan biztosítani. A háziorvos, mint szolgáltató vállalja, hogy saját felelıségi körében folyamatosan gondoskodik az eszközök mőködıképes rendelkezésre állásáról, azok pótlásáról és a a továbbiakban nem tarthat igényt az eszközállomány önkormányzat történı biztosítására. 7./
A praxisjoggal rendelkezı háziorvos önkormányzattal kötött alapellátási szerzıdése az ingatlan ingyenes használati jogára vonatkozóan nem változik. A tárgyi eszköz gépmőszer és felszereltség kérdésében minden további kötelezettség a háziorvost terheli.
8./
Vevı az eszközöket birtokában tartja, ezért annak végleges átadás átvétel a tárgyi eszköz leltár átadásával, és érték meghatározásával a szerzıdés aláírásával egyidejőleg megtörténik. A birtokbavételt jelen szerzıdés aláírásával a vevı elismeri és nyugtázza.
A szerzıdésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. adásvételre vonatkozó rendelkezései az irányadók. Felek e szerzıdést tartalmában megismerték, elolvasták és megértették, kölcsönös értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezıt helybenhagyólag aláírták. Békéscsaba, 2002.…………………… ………………………. eladó Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Pap János polgármester
……………………… vevı
Ellenjegyzem:………………………….. dr. Simon Mihály jegyzı 2.sz.melléklet Ikt. sz.: IV. …………/2002.
ADÁSVÉTELI SZERZİDÉS / rendelı-ingatlanra / (TERVEZET) amely köttetett egyrészrıl: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.) képviseli: Pap János polgármester) mint eladó (továbbiakban: eladó), másrészrıl: …………………………………………………………………………….egyéni vállalkozó orvos anyja neve: …………………………… (szül. (hely………… idı…….,) (vállalkozói engedélyszáma:…………………………),lakóhelye:………………………………………....
70 …………...szám alatti lakos, vállalkozó orvos, szig. száma: ………………………… személyi száma:……………….. /vagy / cégneve:……………………………… cégbíróságnyilvántartási száma:……………………….., statisztikai számjele:……………… adószáma:………………………..……… mint vevı / telephelye székhelye:……………………………………………/ha cégként veszi meg / (továbbiakban: vevı) között a mai napon és helyen az alábbiak szerint: 1./
Eladó kizárólagos tulajdonát képezi a békéscsabai ………hrsz. alatt felvett társasházi tulajdoni rész, amely ténylegesen 5600 Békéscsaba, ……… ..sz. alatt, orvosi rendelı mővelési ágú ingatlan, és a társasházi alapító okirat szerint hozzátartozó közös használatú helyiségek megosztott használattal, valamint a társasházi közös tulajdonból az ingatlanhoz tartozó telek /vagy / annak eszmei hányada:………………./ Vevı a fenti ingatlan helyiségeit és az ingatlan tartozékát képezı felszerelési és berendezési tárgyakat birtokában tartja, mint a praxisjoggal rendelkezı háziorvos, (házi gyermekorvos, fogorvos) ingyenes használati joggal, kötelezı alapellátási feladat ellátására kötött vállalkozói szerzıdés alapján.
2./
Eladó jelen szerzıdéssel eladja, vevı pedig megveszi az eladó tulajdonát képezı és a szerzıdés 1./ pontjában körülírt "orvosi rendelı” ingatlant a megtekintett mőszaki állapotában, a vevı által lakottan, az ingatlan tartozékaival, felszerelési tárgyaival, az önkormányzat közgyőlésének: a 272/2001. /V.24 558/2001. /XI.15./ és 612/2001. (XII. 13.) közgyőlési határozataiban rögzített feltételekkel.
3./
Vevı Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 467/1992. (XII. 18.) határozata alapján megkötött háziorvosi vállalkozói szerzıdése alapján biztosított ingatlan ingyenes használati jogát kölcsönös megegyezéssel megszüntetik vevı tulajdon szerzése miatt. A háziorvosi alapellátási vállalkozói szerzıdés jelen szerzıdéssel nem érintett pontjai változatlanul hatályban maradnak.
4./
Vevı az ingatlant a közgyőlés 272/2001. (V. 24.) határozatának 1./ pontja 2./ bekezdése alapján a lakott forgalmi érték 35 % - ért vásárolhatja meg, amely bruttó vételárnak minısül., / és a végleges adásvételi szerzıdésben akként kerül a vételár megosztásra, hogy az építmény ár +ÁFA, valamint a társasházi tulajdonból ráesı telekhányad- tárgyi adómentesen./ A vevı az ingatlant azzal a kötelezettséggel veszi meg, hogy a háziorvosi körzet alapellátását fenti ingatlanban köteles folytatni, ÁNTSZ engedély alapján.
5./
Eladó eladja, vevı pedig megveszi az eladó tulajdonát képezı 1./ pontban részletesen meghatározott orvosi rendelıt a hozzátartozó társasházi tulajdoni hányadból építményben és telekben ráesı résszel, és az ingatlan tartozékaival, a lakott forgalmi érték alapján megállapított és a szerzıdı felek által kölcsönösen elfogadott: /………… Ft azaz…………… Ft + ÁFA épületár / és….. .…..Ft azaz: ………… Ft összesen:…………………………Ft azaz: ………………..--Ft vételárért .
A vételárat vevı közgyőlés 612/2001/XII. 13. / közgyőlési határozata értelmében részletfizetési kedvezménnyel vásárolja meg. A vételár törlesztı részlete az ingatlan éves amortizációjának 1/12-ed része , de nem lehet kevesebb mint 25 000,Ft /hó.
71 A törlesztı részletet vevı a szerzıdés aláírását követı hónap l. napjától, és minden hónap 15-napjáig,- az eladó által kiállított számla alapján köteles eladónak megfizetni az OTP RT és Kereskedelmi Bank RT Békéscsabai fiókjánál vezetett:1173003153455008.számú számlájára .Vevı a teljes vételárat legkésıbb:200.………….napig köteles megfizetni. 6./
Késedelmes vételár kiegyenlítés esetén eladó jogosult a jegybanki alapkamat kétszeresét késedelmi kamatként érvényesíteni.
7./
Eladó a vételár kiegyenlítés biztosítékául az ingatlan nyilvántartásban javára szóló elidegenítési és terhelési tilalom, valamint a tartozás erejéig - jelzálogteher bejegyzését kéri, amelyhez vevı a szerzıdés aláírásával hozzájárul. Az orvosi rendelı esetleges más ingatlanba történı áthelyezése csak az eladóval kötött alapellátási vállalkozási megállapodás közös megegyezéssel történı módosításával lehetséges. Vevı tudomásul veszi, hogy az eladó a továbbiakban az ingatlannal kapcsolatban semmilyen kötelezettséget nem vállal, és vevı mint használó az ingatlan állagának és állapotának adásvételkori ismerıje további igénnyel nem léphet fel.
8./
Vevı, mint a praxisjog tulajdonosa kötelezettséget vállal arra, hogy a praxisjog esetleges elidegenítése esetén az ingatlant (orvosi rendelıt) csak akkor idegenítheti el , ha a teljes vételárat eladónak megfizette, és ha abban a közfeladatot ellátó orvossal az önkormányzat az alapellátására szerzıdést kötött, vagy az alapellátási körzetben más ingatlanban az ellátást tovább biztosítja a praxisjog jogosultja.
9./
Eladó és vevı megállapodnak abban, hogy vevı jelen szerzıdés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy az eladó javára visszavásárlási jog kerüljön bejegyzésre az értékesített ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba, ha az ingatlan a háziorvosi funkció alól kivonásra kerül. Nem élhet eladó a visszavásárlási opcióval ha a kivonásra jogszabály változás miatt kényszerült az ingatlan tulajdonosa. /612/2001./XII.l3./ hat.
10./
Eladó a jelen szerzıdésben rögzített és vevı által elfogadott szerzıdéses feltételeken túl szavatolja, hogy az adásvétel tárgyát képezı ingatlan minden tehertıl, pertıl és igénytıl mentes, és a társasház alapító okiratban meghatározott mértékekkel azonos. Eladó nem szavatol az állagáért, nem vállal további kötelezettséget a közmővezetékek kiváltására, vagy leválasztására, vagy hasonló jellegő – az építésügyi elıírások alapján lehetséges beépítést vagy használatot akadályozó körülmény megszüntetésére, mivel a vevık mint használók jelenleg is az ingatlan birtokában vannak, annak állapotát tüzetesen ismerik, azt továbbra is orvosi rendelıként kívánják hasznosítani. Tudomással bírnak arról, hogy a háziorvosi mőködtetési jog elidegenítésekor, folytatásakor, az önkormányzat csak akkor lép szerzıdéses jogviszonyba az új háziorvossal, ha az a praxisjog mőködtetéséhez szükséges tárgyi feltételekkel és az ÁNTSZ engedélyes orvosi rendelıvel rendelkezik.
11./
Eladó az adásvételi szerzıdés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy az ingatlanra jelen szerzıdés 7. és 9./ pontjában biztosított elidegenítési - és terhelési tilalom, visszavásárlási jog és jelzálogjog egyidejő bejegyzése mellett az ingatlan
72 tulajdonjoga 1/1 arányban, adásvétel jogcímén a vevı javára az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. 12./
Vevı a szerzıdés aláírásával egyidejőleg az ingatlant birtokba veszi. Az átadás-átvételi eljárás keretében felek a közüzemi mérıórák adatait rögzítik, és azokat a tulajdonos változással együtt a vevı köteles 15 napon belül a közmő szolgáltató társaságoknak bejelenteni. Vevı a birtokbalépés napjától jogosult az ingatlan hasznait szedni, köteles annak terheit viselni és az orvosi rendelıt a funkciónak szakhatóságilag is megfelelı állapotban tartani.
13./
Vevı kijelenti, hogy ingatlanszerzési képessége semmiben nem korlátozott magyar állampolgár, illetve devizabelföldinek minısülı jogi személy, valamint az alapellátáshoz elengedhetetlen háziorvosi praxisjoggal rendelkezik, illetve azt biztosítja.
14./
Jelen szerzıdés megkötésével, a tulajdonjog bejegyzésével kapcsolatos költségek és illeték a vevıt terheli. Eladó költsége: - az adásvételi szerzıdés megkötési feltételeként - a szükséges társasházi tulajdont alapító okirat elkészíttetése és bejegyeztetése.
15./
Az adásvételi szerzıdést eladó köteles, - az aláírást követı 30 napon belül az illetékes békéscsabai városi földhivatalhoz - a tulajdonjog ingatlan- nyilvántartásba történı bejegyzésére megküldeni.
A szerzıdésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. adásvételre vonatkozó rendelkezései az irányadók. Felek e szerzıdést tartalmában megismerték, elolvasták és megértették, kölcsönös értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezıt helybenhagyólag aláírták. Békéscsaba,2002 ………………………………… …………………………………………. eladó Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Pap János polgármester
…………………………………………… vevı
Ellenjegyzem :………………………….. dr. Simon Mihály jegyzı Napirend tárgya: Tárgy:
Oktatási, közmővelıdési és sportügyek
Szent László Utcai Általános Iskola és a Hajnal Utcai Óvoda integrációjának elıkészítése
73 Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 126-137) A közgyőlés 19 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 58/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT I.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a hátrányos helyzető és cigány kisebbséghez tartozó gyermekek iskolai életmódra történı óvodai felkészítése, sikeres általános iskolai kezdést biztosító programjának megvalósítása érdekében óvodaiskola létrehozásáról dönt az alábbiak szerint: 1./
2002. augusztus 1-jével a Hajnal Utcai Óvodát és a Szent László Utcai Általános Iskolát többcélú intézménnyé összevonja.
2./
Az intézmény neve: székhelye: telephelye:
3./
Galló Katalin Szent László Utcai Általános Iskolára vonatkozó, 2003. augusztus 31-ig tartó határozott idejő vezetıi megbízását az integrált intézmény vezetésével bıvíti, amelyet munkaköri leírásban szükséges rögzíteni.
4./
Kovácsné Mikoly Anna magasabb vezetıi megbízását intézményátszervezés miatt 2002. július 31-ével visszavonja. Az összevont intézményben biztosítja közalkalmazotti jogviszonyának folyamatosságát. Javasolja az új intézmény igazgatójának, hogy részére tagintézmény-vezetıi megbízást adjon.
5./
Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda Békéscsaba, Szent László u. 17. Békéscsaba, Hajnal u. 12.
Az integráció nem érinti az intézményben a közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyát, az változatlanul fennáll a jogutód munkáltató és munkavállaló között. A gyermeklétszám lekövetésébıl adódó intézkedéseket automatizmusként szükséges kezelni. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése garanciát vállal arra, hogy az óvoda-iskola átmenet sikerességét biztosító 1 fı óvodapedagógus és 1 fı tanító álláshelyet a modellnek megfelelıen biztosítja, melynek személyi feltételei az összevont intézményben rendelkezésre állnak.
6./
Az integrált intézmény az alapító okiratokban rögzített valamennyi feladatát ellátja. Az új intézmény egységes pedagógiai programját és belsı szabályzatait 2003. május 31-ig dolgozza ki. Megfelelı szabályzatában rögzíti, hogy az intézménybe történı óvodai felvétel nem kötelezi a szülıt a késıbbiekben a tanulói jogviszony létesítésére.
7./
Az intézmény irattárának egységesítését a 11/1994. (VI.8.) nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló MKM rendelet alapján végzik el.
74 II.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az. I. pontban foglaltakat a törvény szerinti egyeztetésre bocsátja, majd az intézmény alapító okiratát 2002. márciusi közgyőlésen jóváhagyja.
Felelıs: Határidı:
Szilvásy Ferenc alpolgármester 2002. márciusi közgyőlés
Tárgy:
Jankay Közalapítvány alapító okirata módosítása
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 137-142) A közgyőlés 18 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 59/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése, mint a Jankay Tibor Mővészeti Közalapítvány alapítója a közalapítvány alapító okiratát a következık szerint módosítja /kiegészíti/: Az alapító okirat 7.4. pontja az alábbiakkal egészül ki: „A közalapítvány Csaba Center területén bérelt helyiségcsoportban folytatott vállalkozási tevékenysége: 52.45. Elektromos háztartási cikk kereskedelem ( 52.45.22. Hanglemez-, kazetta, CD-kiskereskedelem ). 52.47. Könyv-, újság-, papírárú-kiskereskedelem ( 52.47.11. Könyv-kiskereskedelem, 52.47.12. Újság-, folyóirat-kiskereskedelem ). 52.48. Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem ( 52.48.34. Ajándéktárgy-kiskereskedelem, 52.48.37. Mőalkotás-kiskereskedelem ). A tevékenység csak a szükséges hatósági engedélyek megszerzését követıen folytatható.” Felelıs: Határidı:
2.
Pap János polgármester azonnal
Az alapító okiratot a módosításnak /kiegészítésnek/ megfelelıen egységes szerkezetbe kell foglalni és a nyilvántartást végzı bíróságnak megküldeni. Felelıs: Határidı:
dr.Simon Mihály jegyzı azonnal
75 3.
A tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyeket be kell szerezni. Felelıs: Határidı:
Tárgy:
A közalapítvány kuratóriumának elnöke értelem szerint
Jaminai fiókkönyvtár ügye
Galisz Géza képviselı: A megyei-városi önkormányzat megállapodásában a megyei könyvtárral kapcsolatos mőködési költségek milyen mértékben vannak megosztva? (Kazetta 6/1. 142-166) Pap János polgármester: Az önkormányzati fiókkönyvtárakat az önkormányzat tartja fenn. (Kazetta 6/1. 166-169) dr. Simon Mihály jegyzı: A könyvtár fenntartása Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának a feladata. Az önkormányzat úgy állapodott meg a megyei önkormányzattal, hogy ezt a feladatot a városi önkormányzat önállóan, és nem a megyei könyvtár útján látja el. A megyei önkormányzat a jaminai volt könyvtár tulajdonjogát a városi önkormányzatra ruházta át. Az történik, hogy az önkormányzat saját ingatlanából egy másik saját ingatlanába áthelyezi az önkormányzati könyvtárat, hogy jobb körülmények között dolgozhassanak. A feladatot a megyei könyvtár látja el megbízási szerzıdés alapján. (Kazetta 6/1. 169-179) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 179-193) A közgyőlés 20 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 60/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elrendeli, hogy: 1.
Békéscsabán az Orosházi út 101.sz. alatti épületbıl a fiókkönyvtár átköltözzön a Batsányi u.7. szám alatt található üzlet helyére.
2.
Az Orosházi út 101.sz. alatti épületben a könyvtár kiköltözésével felszabaduló helyet a Jaminai Nyugdíjas Klub kapja meg, azzal a kikötéssel, hogy az épületben a Csabai Kolbászklub mőködéséhez helyet kell biztosítania.
3.
A kialakított új fiókkönyvtár használatáért a Vagyonkezelı Rt. bérleti díjat nem kérhet.
4.
Szakmai mőködtetıje a Megyei Könyvtár marad.
5.
Az üzlet bérleti szerzıdését a Vagyonkezelı Rt. a közgyőlési határozat hatálybalépése után szüntesse meg.
76 6.
Az üzlet könyvtári célra történı átalakítását a Vagyonkezelı Rt. végezze el könyvtári szakember bevonásával, melynek forrása a költségvetési rendeletben jóváhagyott 3.000.000 Ft elıirányzat.
Felelıs: Határidı:
Szilvásy Ferenc alpolgármester folyamatos
Tárgy:
Molnár Sándor emléktábla
Pap János polgármester: Az önkormányzat megteheti, hogy a bíróság épületének falára helyezi el az emléktáblát? (Kazetta 6/1. 193-196) Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Molnár Sándor egy ártatlanul kivégzett köröstarcsai parasztember volt. Az emléktábla elhelyezésének aktualitását az adja, hogy február 25-ét a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapjává nyilvánították. A bíróság épületének falára nem helyezhetik el az emléktáblát, mivel az épület az Igazságügyi Minisztérium tulajdonában van. Tudomása szerint a börtön nem a bíróság épületében volt, hanem a következı épületben. A bizottság másik javaslata, hogy Molnár Sándor emlékére a Városházán található oszlopon helyezzék el az emléktáblát. (Kazetta 6/1. 214-218) Tárgy:
Emlékmő állítás a kommunista diktatúrák áldozatainak emlékére
Szilvásy Ferenc alpolgármester: A kommunista diktatúrák áldozatairól való megemlékezést Békéscsaba nem intézheti el egy köröstarcsai embernek állított emléktábla elhelyezésével. Ez méltatlan a városhoz, és a többi emberhez, akik hasonlóan a kommunista diktatúrák áldozatai lettek. A kommunista diktatúrák áldozatainak emlékére – megfelelı elıkészítés után – akár a Szabadság téren, vagy más megfelelı közterületen márvány, vagy gránit obeliszket állítsanak fel. Ez méltó emlékmő lehetne. Támogatja a javaslatot, de úgy gondolja, hogy a kommunista diktatúráknak nem egy áldozata volt, hanem sok, ezért egy emléktábla elhelyezésével nem lehet elintézni ezt az ügyet. Az obeliszket az I. és II. világháborús emlékmő között középen el lehetne helyezni., a Szabadság téren. Javasolta, hogy a közgyőlés ne emléktáblát készíttessen, hanem bízza meg a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottságot, hogy készítsen elıterjesztést egy méltó emlékmő felállítására a kommunista diktatúrák áldozatairól történı megemlékezésre. Ha ezt az emlékmővet az idén nem tudják felavatni, akkor majd egy évvel késıbb megteszik. Az idén megemlékeznek másképpen ezekrıl a mártírokról. (Kazetta 6/1. 218-256) Császár Lajos képviselı: Molnár Sándor kivégzése rendkívüli eset volt, mivel az nem 195657-ben történt, hanem békeidıben. Molnár Sándor megérdemli, hogy külön megemlékezzenek róla. (Kazetta 6/1. 256-273) Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Javasolta, hogy válasszák ketté az ügyet. A Szilvásy Ferenc alpolgármester által elmondottakat elfogadja. A
77 Szabadság tér közepén méltó emlékmővet lehet elhelyezni a kommunista diktatúrák áldozatainak emlékére. Ettıl függetlenül a Molnár Sándor emlékére készített emléktáblát – fehér márványból – a Városháza árkádsorán –, mivel az ügy kötıdik ehhez az épülethez – javasolja elhelyezni úgy, hogy a táblán ne szerepeljen „a kommunista diktatúrák áldozatainak emlékére” felirat. A kommunista diktatúrák áldozatainak emlékmővérıl készített javaslatot a bizottság megfelelı tárgyalás után közgyőlés elé terjeszti. (Kazetta 6/1. 273-286) Kiss László képviselı: Köles István képviselı, bizottság elnöke által elmondottakat támogatja. Molnár Sándort személyesen ismerte. A rendırség elızetes fogdájában volt elhelyezve, és beszélgettek vele, amibıl kiderült, nem is tudott arról, hogy pár napon belül ki fogják végezni. A kivégzése Békéscsabához kötıdik. Ettıl függetlenül a Szabadság téren el lehet helyezni egy obeliszket a kommunista diktatúrák áldozatainak emlékére. (Kazetta 6/1. 286-309) Kutyej Pál képviselı: Bár nem egyeztetett ez egyházzal, mégis az emlékmő elkészítéséhez szükséges obeliszket szürke vagy fekete színben felajánlja. (Kazetta 6/1. 309-316) Pap János polgármester: Az eredeti határozati javaslatot módosították az elhangzottakkal: Molnár Sándor emlékére a Városháza árkádsorán emléktábla kerüljön elhelyezésre úgy, hogy „a kommunista diktatúrák áldozatainak” felirat elmarad. Anyaga: fehér márvány. Az új határozati javaslat: A közgyőlés felkéri a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottságot dolgozzon ki javaslatot, a kommunista diktatúrák áldozatainak emlékére felállítandó emlékmő elkészítésére vonatkozóan. Az elıterjesztést véleményezze a kisebbségi, érdekegyeztetı és külkapcsolati bizottság, a pénzügyi, költségvetési bizottság, valamint a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság. A javaslatot szavazásra bocsátotta. A közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 61/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése városi emlékmővet állít a kommunista diktatúrák áldozatainak emlékére. A közgyőlés felkéri a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottságot, a kisebbségi, érdekegyeztetı és külkapcsolati bizottságot, a pénzügyi, költségvetési bizottságot, valamint a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottságot, hogy az emlékmő elhelyezésére, kivitelezésére tegyenek javaslatot, és azt terjesszék közgyőlés elé. Felelıs: Határidı:
Szilvásy Ferenc alpolgármester 2002. szeptemberi közgyőlés
Tárgy:
Molnár Sándor emléktábla
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot a módosítással együtt. (Kazetta 6/1. 316-350)
78 A közgyőlés 19 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta: 62/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése egyetért azzal, hogy 2002. február 25-én a "Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján" Békéscsabán a Városháza árkádsorán emléktábla elhelyezésére kerüljön sor. Az emléktábla szövege: " A koholt vádak alapján 1950. július 15-én kivégzett köröstarcsai parasztember MOLNÁR SÁNDOR emlékére állította: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. február 25. Anyaga: fehér márvány, aranyozott betőkkel. Mérete: 50 cm x 60 cm Az emléktáblát a Városháza földszinti, baloldali oszlopsorán a harmadik oszlopon kell elhelyezni, álló helyzetben. Az emléktábla elhelyezésének költségét, kb. 50 ezer Ft-ot a közgyőlés a célfeladatból biztosítja.
népmővelési
Felelıs: Határidı:
Szilvásy Ferenc alpolgármester 2002. február 25.
Tárgy:
Tájékoztató a sportra fordítható pénzeszközök 2001. évi felhasználásáról
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 350-357) A közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 63/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a sportra fordítható pénzeszközök 2001. évi felhasználásáról szóló beszámolót elfogadja. Felelıs: Határidı:
Köles István, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke értelem szerint
Tárgy:
A labdarúgás eredményességi támogatásának elszámolása
79 Császár Lajos képviselı: Az elıterjesztés elsı oldalán az szerepel, hogy „a 2001-2002-es bajnoki év elszámolása során a Békéscsabai Elıre FC Kft. 6.150.000,- Ft-ról, míg a Jamina SE 500.000,- Ft-ról tett hitelt érdemlı elszámolást.” Ezzel szemben 9.750.000,- Ft-ot, illetve 1.150.000,- Ft-ot kaptak. Mi történt a különbözettel? (Kazetta 6/1. 357-379) Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Az Elıre FC félévkor elszámolt, és ez az elszámolás az elıterjesztésben már nem szerepel. (Kazetta 6/1. 379-385) Pap János polgármester: Abból adódik a különbség, hogy a költségvetési év január elejétıl december végéig tart, a labdarúgó szezon pedig szeptembertıl júliusig? (Kazetta 6/1. 385-391) Kerekes Györgyné képviselı, a Békéscsabai Elıre FC Kft. ügyvezetıje: Igen, abból adódik. Az elszámolás 2001. januárjától érvényes, és az elsı félévrıl egyszer már elszámolt az Elıre FC. A 2001-2002-es bajnoki év elszámolása során már elszámoltak a fennmaradó összeggel. Az elıterjesztést nem tudja értelmezni, azonban az elszámolás biztosan megtörtént. A fennmaradó összegrıl kértek elszámolást, ami meg is történt. (Kazetta 6/1. 391-411) Szilvásy Ferenc alpolgármester: E tárgyban a közgyőlés már hozott határozatot. A 462/2001. (IX.20.) közgyőlési határozat az alábbiakat tartalmazza: „Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a labdarúgók eredményességi támogatásáról történı beszámolót elfogadta.” A 2001. évrıl szóló elıterjesztést a közgyőlés 19 igen szavazattal, 1 tartózkodással elfogadta. Olyan elıterjesztést kell készíteni, ami tartalmazza az elızményeket is. Javasolta, hogy a bizottság a következı ülésre terjessze elı a 2001. évre vonatkozó tételes elszámolást. (Kazetta 6/1. 411-445) Pap János polgármester: A közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság készítsen – pénzügyi szakemberek által is megtárgyalt – elıterjesztést a 2001. évi költségvetési évre felbontva, mennyi támogatást kapott az Elıre FC és azt mire fordították. (Kazetta 6/1. 445-449) Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Az Elıre FC folyamatosan elszámolt, mindig az adott idıre vonatkozóan. (Kazetta 6/1. 449-457) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a fentebb elmondott javaslatot. (Kazetta 6/1. 457-461) A közgyőlés 22 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta:
80 64/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése felkéri a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottságot, hogy a 2001. évben a labdarúgás eredményességi támogatására fordított pénzeszközök felhasználásáról tételes elszámolást terjesszen a közgyőlés elé. Felelıs: Határidı:
Köles István, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke 2002. márciusi közgyőlés
Tárgy:
Békéscsabai Elıre FC Kft. támogatása
Pap János polgármester: Ismertette a pénzügyi, költségvetési bizottság állásfoglalását, mely szerint a bizottság nem támogatja, hogy 20 millió forintot vegyen el az infrastrukturális kiadásokból, és adják oda az Elıre FC Kft-nek. (Kazetta 6/1. 461-476) Tímár Imre képviselı: Az elıterjesztés elsı oldalán szerepel, hogy „További eredményes szerepelés esetén a magasabb osztályban a mőködési finanszírozási feltételek biztosítása.” Mit foglal ez magában? Egy NB I-es csapat mőködéséhez százmilliós nagyságrendő összegekre van szükség. (Kazetta 6/1. 476-489) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Az Elıre FC Kft.-t 1998. évben 7,2 millió forintos törzstıkével két gazdasági társaság - a Hungária Info Nyomdaipari Kft.és az AGROKER Rt.-, a Békéscsaba Labdarúgásáért Alapítvány és három magánszemély – Borbély István, Borbély Ferenc és Óré András alapította. Ezt a társaságot a cégbíróság 1999. február 17-én jegyezte be. 2001. december 7-én kelt tanúsítvány szerint a cégbíróságra cégbejegyzési kérelem van beadva. Ezt a bíróság december 7-én adta ki, ami nem tanúsítja, hogy a cégbejegyzési kérelmet mikor nyújtották be. Eszerint egy cég bejegyzését kérték az Elıre FC Sportszolgáltatói és Kereskedelmi Részvénytársaság számára. Ez a részvénytársaság már rendelkezik cégjegyzék számmal, elnevezéssel és székhellyel (Békéscsaba, Kórház u. 6.), statisztikai számmal és adószámmal. A cégbíróság egyéb adatot errıl a részvénytársaságról még nem hozott nyilvánosságra. A kft., ami 1998. évben alakult, a megalakulásától számítva folyamatosan veszteséges. Költségei meghaladják bevételeit, vagyonát már a megalakulás évében elveszítette. A jelenleg kimutatott 85 millió forintos vagyon a játékosok elméleti értékét tartalmazza, aminek forrása – miután 7,2 millió forint volt a tıkéje – az úgynevezett értékelési tartalék. Ez 2001-ben 85 millió forint, amit minden évben az adott évi veszteségnek megfelelı mértékben módosítanak A társaság a megalakulás évében, 1998-ban 10 millió forint, 1999. évben 28 millió forint, 2000. évben 24 millió forint bevételt realizált, és a 2001. évi várható összes bevétele 44 millió forint. A 44 millió forintból a békéscsabai önkormányzat által nyújtott támogatás közel 18,5 millió forint, vagyis az összes bevétel több mint 40 %-a az önkormányzattól származik. A társaság fennmaradásához szükséges forrásokat eddig a megyei és a városi önkormányzat által korábbi években folyósított kölcsön, és a tagok egy része által nyújtott tagi kölcsön biztosította. A társaság tartozás-állománya a 2001. december 31-i fıkönyvi kivonat szerint
81 meghaladja a 93 millió forintot. A társaság megalakulásától 2000. december 31-ig 63,5 millió forintos veszteséget halmozott fel. A 2001. évi vesztesége elıreláthatóan meghaladja a 17 millió forintot. A több mint 17 millió forintos veszteség szépséghibája, hogy a 2001. évi bevétel között elszámolásra került 44 millió forint árbevétel, amibıl 25 millió forint az árbevétel, a többi támogatás. Ebbıl a 25 millió forintos árbevételbıl több mint 5 millió forintot a vevık december 31-ig nem fizettek ki a kft-nek. A játékosok részére már kifizetett közel 14 millió forint a december 31-i fıkönyvi kimutatásban a játékosokkal szemben fennálló követelésként, gyakorlatilag elılegként van nyilvántartva, holott ezt az összeget helyesen költségként kellett volna könyvelni. Ha költségként könyvelik, akkor ennyivel több a veszteség. A 2001. évi adatok elemzésébıl következik, hogy az NB I B-ben történı eredményes szerepléshez 2001. évben legalább 80 millió forint biztos, és ténylegesen beérkezett bevételre lett volna szükség. Ez nem tartalmaz játékos vásárlást, és nem tartalmazza az elızı évek veszteségének rendezését, illetve a korábban felvett kölcsönök törlesztését sem. A társaság által benyújtott pénzügyi terv szerint a bajnoki idény tavaszi fordulójának sikeres lezárásához több, mint 64 millió forintra van szükség, amibıl az önkormányzati támogatási igény közel 26 millió forint, a további tagi kölcsön pedig több mint 10 millió forint. Ez az összeg az összes tervezett bevétel több mint 56 %-át jelenti. A társaság a 2001. elsı félévében sem tud megállni a saját lábán, az adósságállománya tovább fog növekedni. A társaság semmilyen értékelhetı adatot nem adott át az önkormányzat számára arra vonatkozóan, hogy milyen költségek (bevétel, kiadás) merülhetnek fel a csapat sikeres szereplése esetén, amennyiben jogot szerezhet az I. osztályban történı indulásra. (Kazetta 6/1. 489- 6/2. 019) Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Szilvásy Ferenc alpolgármester a fent elmondottakat bizottsági ülésen ismertette. Nem tekinti tartozásnak, pl. a tagi kölcsönt, mert az nem adósság. Ez olyan jellegő pénz, amit a tag azért fizet be, hogy majd egyszer hasznot szerezzen belıle, amíg ez nem lehetséges, addig a pénzt benntartja. A könyvelési trükkökrıl nem kíván beszélni, nem ért hozzá. Olyan híresztelések vannak, hogy az Elıre FC Kft. az önkormányzattól kapott támogatást a veszteségek csökkentésére fordítja, és nem indul a bajnokságon, hanem annak jogát eladja. Úgy gondolta, hogy ezeket figyelembe véve, felkéri a tulajdonosokat, nyújtsanak olyan garanciát, ami ne a kft. játékosállományban megtestesült értéke legyen, hanem valós értéket jelentsen. Pl. a tulajdonosok más cégekben levı konkretizálható és végrehajtható vagyontárgyaikkal, vagy onnan származó bevételeikkel vállaljanak felelısséget azért, hogy a csapatot elindítják akár az NB I-ben, akár az NB I B-ben. Ezt követıen már sportpolitikai döntésrıl lehet szó. (Kazetta 6/2. 019-041) Tárgy:
Napirendhez meghívottak meghallgatása
Végh László alpolgármester: Ügyrendi javaslata, hogy a közgyőlés hallgassa meg a tulajdonosokat, hogy az ügyet tisztázni lehessen. Ez csak akkor mőködik, ha van valamiféle ismeretanyag, vagy bizalmi tıke, amire alapozni lehet. Amióta megalakult a magán kft. azóta
82 mőködik a csapat, finanszírozzák, az önkormányzat is ad támogatást, amit a kft. arra fordított, amire kapta. Kérte, hogy a tulajdonosok kapjanak lehetıséget arra, hogy a Szilvásy Ferenc alpolgármester által elmondottakra reagálni, válaszolni tudjanak. (Kazetta 6/2. 041-048) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a Végh László alpolgármester által elmondott ügyrendi javaslatot. (Kazetta 6/2. 048-051) A közgyőlés 21 igen, 1 nem szavazattal a következı határozatot hozta: 65/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az Elıre FC Kft. támogatása tárgyú napirend kapcsán szót ad a Kft. tulajdonosai képviselıjének. Tárgy:
A Békéscsabai Elıre FC Kft. támogatása – I.
Dénes Zoltán tulajdonos: Az Elıre FC Kft. alapító okiratát 4 évvel ezelıtt Sisák Péter akkori alpolgármester irodájában írták alá, amit az önkormányzat alkalmazásában álló jogász írt meg. Az alapítók között nem szerepelt alapítvány. Alapítóként az Elıre FC Egyesület szerepelt, ami akkor 460 millió forintos adósságot halmozott fel. Az új sport törvény értelmében akkor csak gazdasági társaság mőködtethetett csapatot, egyébként nem indulhatott a bajnokságban a Békéscsabai Elıre futballcsapata. Az így létrehozott társaságban több mint 3 millió forintos apport a mai napig megtekinthetı: 286-os számítógép, lerobbant bútorok, egy íróasztal, ami az apport értékét képezte. İk tulajdonosként emellé tettek be támogatást. Az alapítás körülménye és a hely is azt sugalmazta, hogy az önkormányzat társ lesz a csapat mőködtetésében. Megköszönte az eddigi támogatásokat. Tagi kölcsönt nyújtottak az általuk is alapított kft-nek, ami nem veszteség. (Kazetta 6/2. 051-074) Pap János polgármester: Ismertette a cégbejegyzési kivonatot. (Kazetta 6/2. 074-079) Dénes Zoltán tulajdonos: A polgármester által ismertetett adatok egy cégkivonaton szerepelnek. Meg kellene nézni a változásokat is. Az iratok azt is tartalmazzák, hogy mikor változott a cégkivonat, mivel az Elıre Egyesület megszőnt, azonban a megszőnés elıtt a tulajdonrészeit átadta a Békéscsabai Utánpótlás Alapítványnak, így került be az alapítás után 1,5-2 évvel az Utánpótlás Alapítvány a tulajdonosok közé. Az alapítás pillanatában Utánpótlás Alapítvány nem volt az alapítók között.
83 Az elhangzott számokat is lehetne vitatni. Minden munkáltatónak jogában áll munkáltatói támogatást, kölcsönt biztosítani az alkalmazottjának lakásvásárlás céljára. Amióta megalakult a kft. – 4 éve – kérik az önkormányzatot, hogy delegáljon valakit, aki felügyeli a kft-t. Az elmúlt 5-8 évben Békéscsabán nem volt olyan kulturális rendezvény, amit a cégük nem támogatott volna (mővészeti olimpiák, Garabonciás Napok, stb.). Azért teszik ezt, mert szeretik Békéscsabát. A labdarúgás a legnagyobb tömegeket megmozgató sportág. A Békéscsabai Elıre 6 ponttal vezeti a bajnokságot, nagy az esélye arra, hogy az NB I B-s bajnokságot megnyerje, és bekerüljön az NB I-be. Zalaegerszegen pl. 9600 fıs nézıátlaggal, 1000,- Ft-os jegyár bevétellel, közel 10 millió forintos árbevétel van meccsenként. Számítások szerint 60-80 millió forint között lesz évente a tv-közvetítés bevétele, ha a csapat NB I-es lesz, és Békéscsabáról közvetítik a meccseket. Bevételt eredményez még a pálya környékén elhelyezett reklám. A tulajdonosok sokszor végeztek számításokat, és úgy látják, hogy nagy dolgokat érdemes tenni, mert akkor lesz rentábilis, ha a csapat NB I-es lesz. Az NB I B nem vonz akkora tömegeket, és nem képvisel akkora publicitást sem, mint az NB I. Az önkormányzattól kapott támogatással nem kívánnak hazardírozni, vagy a tagi kölcsönt visszavenni, mert még akkor is 64 millió forintjuk van ebben a tevékenységben. Azt szeretnék, ha Békéscsabán sikertörténet lehetne a futballból. (Kazetta 6/2. 079-131) Szilvásy Ferenc alpolgármester: A késıbbiekben nem kíván a vitában részt venni. Olyan adatokkal nem tud dolgozni, amelyeket nem kap meg. Nem tudja, mennyibe fog kerülni az NB I-es szereplés, mivel erre vonatkozó adatot nem kapott a társaságtól. Amennyiben a társaság, amelyik beküldte a cégkivonatot, közölte volna vele, hogy ez a cégkivonat nem azonos az alapítókkal, akkor azt írta volna le. A társaság azzal küldte be a cégkivonatot, hogy az abban felsoroltak a tagok. Senki nem jegyezte meg, hogy nem ez az alapítói kör. Nincs tudomása arról, hogy a közgyőlés Sisák Péter volt alpolgármestert kft. alapításra hatalmazta volna fel. A korábban elmondott információkat a kft-tıl kapta meg. (Kazetta 6/2. 131-152) Végh László alpolgármester: Amióta a jelenlegi kft. mőködik, azóta magántıkébıl, önkormányzati támogatással korrekt módon mőködik a futball klub. További önkormányzati támogatást megfelelı garancia esetén lehet biztosítani. A támogatás odaítélése után a kft-nek el kell számolnia. Miért szükséges az önkormányzati támogatás? Megváltoztak a külsı körülmények. Van olyan Békéscsabán mőködı cégekbıl álló tulajdonosi kör, amelyik a feladatot hajlandó továbbvinni úgy, hogy eddig is 80 millió forint nagyságrendő pénzt fordított 3-4 év során ebbe a tevékenységbe (alapszinten mőködtette a csapatot, az önkormányzati támogatással együtt). A csapatnak lehetısége van az NB I-be jutásra, ami szélesebb körő piaci pozíciót, reklámokat, hirdetéseket, jegyár bevételt tekintve magasabb bevételi forráshoz juthatnak. Eddig az önkormányzat is jelentıs összeget fektetett ezen sportág fenntartásába. Ha most lehetıség van elıbbre jutáshoz, és második osztályba léphetnek, akkor nem szabad megvonni a támogatást. Tapasztalta, hogy a Békés megyei nagyvállalati kör - fıleg az élelmiszeriparban, de van más tulajdonosi körben mőködı cég is – érdeklıdik, és igényként jelezte, hogy az NB I-es mérkızéseken történı reklámért fizetne. Tehát van igény arra - ha megfelelı garanciákat tudnak biztosítani -, hogy nagyvállalatok komoly összegekkel beszállnának a finanszírozásba a reklám lehetıségek miatt. Ez csak akkor lehetséges, ha a csapat NB I-es lenne, mert a tv-közvetítés ebben az esetben valósulna meg.
84 A sportminisztérium a Labdarúgó Szövetséggel együtt tervezi, hogy azokat az NB I-es csapatokat, ahol a megfelelı körülmények adottak, állami segítséggel tıkésíti úgy, hogy a mőködésük hosszú távon biztosított legyen. Ennek továbbfejlesztésére is van szándék. Ha az önkormányzat a 20 millió forint támogatást nem biztosítja, akkor a felsorolt lehetıségektıl elesik Békéscsaba. Az önkormányzat szándéka az volt a futballt illetıen, hogy azt az idıszakot, amíg a külsı körülmények nem változnak, átvészelik, és addig finanszírozzák a társaságot, amíg az alapszintő mőködéshez szükséges. Azért, hogy akkor, amikor több lehetıség lesz, akkor ne a nulláról kelljen indulni. Köles István képviselı, bizottsági elnök által elmondott garanciákat a támogatás feltételeként meg kell határozni. (Kazetta 6/2. 152-220) Velkey Gábor képviselı: Nem az a kérdés, hogy az Elıre FC Kft-t támogatja-e a közgyőlés, hanem az, hogy a futballt, mint tevékenységet támogatják-e, vagy sem. Ha Békéscsabán valamilyen tevékenységre közpénzt adnak, akkor azt csak ellenırzött formában és garantáltan arra a célra juttathatják, amire meghatározták. Az ehhez szükséges jogi garanciákat pedig nem a közgyőlésen kell kitalálni, hanem az elıterjesztésben szerepeltetni kell. A feladat nem az, hogy latolgassák: jó befektetés-e Magyarországon a labdarúgás, vagy nem, hanem értékítélet alapján össze kell mérni a különféle támogatásokat, a közpénz felhasználásának esetleges módjait. Az önkormányzat kb. 30 millió forinttal támogatja a nıi kézilabdát, 50 millió forinttal a különbözı sporttevékenységeket, létesítmények fenntartását, amibıl a labdarúgók is kapnak. Az önkormányzat támogatja a labdarúgás utánpótlás nevelését. A Városházi Estéket is támogatják, különbözı konstrukciókból 10 millió forint feletti összeg jön össze. Értékítéletet alkotnak minden költségvetési forrás megszavazásánál. A felsoroltakat figyelembe véve a labdarúgás, mint látványsport és szórakozás támogatása városi költségvetést tekintve megéri a 20 millió forintot, mert sok ezer ember tudja, és akarja ezt a tevékenységet nézni, és így szórakozni. A kérdés, hogy ebben a költségvetési évben korrekt módon elı tudják-e teremteni a szükséges forrást vagy sem. (Kazetta 6/2. 220-267) Takács Péter képviselı: A pénzügyi, költségvetési bizottság javaslata az volt, hogy a 20 millió forint támogatást a kommunális kiadások terhére biztosítsa a közgyőlés. Szavazni kellene arról, hogy a közgyőlésben van-e hajlandóság arra, hogy a 20 millió forintot célirányosan a kft. rendelkezésére bocsássa. (Kazetta 6/2. 267-294) Tóth Károly képviselı: A közgyőlés meghatározott egy utat maga számára, amely azt tőzte ki célul, hogy támogatást eredményességi, teljesítményi elv alapján nyújt. Az elıterjesztés megkerüli ezt az utat, és nem teljesítményhez, vagy eredményhez köti a támogatást, hanem általában támogatást nyújt. Ezzel nemcsak ez a gond, hanem az, hogy érdektelenné, mellékessé teszi az érdekeltségi alapon nyújtott támogatást, hiszen nagyságrendben nagyobb, mint bármiféle érdekeltség alapján nyújtott összeg. A tulajdonosok többször elmondták: úgy mőködtetik a kft-t, hogy minden egyes játékos közvetlenül érdekelt legyen. A mostani elképzelés ezzel ellentétes. Az a probléma, hogy a
85 támogatás nem kötıdik a teljesítményhez, a támogatottak azt vállalják, hogy vagy NB I Bben, vagy NB I-ben lesz a futballcsapat. Ez nem eredményérdekeltség, mert a klub rendelkezik annyi ponttal, hogy ne essen ki a bajnokságból. Minden olyan változatot támogatott, ami az érdekeltségi elven nyugszik. Ez az elıterjesztés, kérés ezt az elvet felrúgja, és általában a kft-t támogatja. Abban is többen egyetértésre jutottak, hogy a kézilabdát illetıen is fokozatosan át kell térni az érdekeltségi támogatásra, csökkenteni kell az automatikus támogatást, és növelni kell a megszerzett pontok után járó támogatás mértékét. Az elıterjesztés eltér a közgyőlés eredeti szándékától, ezért nem támogatja. Az érdekeltségi elven alapuló, célirányos támogatással egyetért. Elıbb a célt el kell érni, és utána jöhet a támogatás. (Kazetta 6/2. 294-342) Velkey Gábor képviselı: A kézilabdát sem eredményességi alapon támogatják, és mégis mőködik. Részt vett a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság egyik ülésén, és próbálta meggyızni a bizottságot arról, hogy térjenek vissza az egyforma megítéléshez, mely szerint eredményességi elven nyújtanak támogatást. Ettıl a közgyőlés már eltért, mert az egyik tevékenységet eredményességi elven, a másikat pedig automatikusan támogatja. Ez nem korrekt, nem lehet eltérı mércével mérni a két tevékenységet (kézilabda, labdarúgás). Mindenhol figyelembe kell venni az eredményeket, és kell egy eredményességi, és egy alaptámogatást kidolgozni. Nem kft-ket vagy klubokat kell felvállalni, hanem figyelembe kell venni az igényeket. Az eredményességi támogatási szemlélet mellett megszavazható a javaslat. Az illetékes bizottságnak ki kell dolgozni az elveket úgy, hogy a támogatási összeg ne csökkenjen. Át kell alakítani a rendszert eredményességi, motivációs támogatássá, és nem alaptámogatássá. (Kazetta 6/2. 342-376) Kerekes Györgyné képviselı, a Békéscsabai Elıre FC Kft. ügyvezetıje: A novemberdecemberben beérkezett kérelem azért került a közgyőlés elé, mert az Elıre FC az NB I-be juthat, ehhez azonban segítségre van szükség. Ezt követıen lehet beszélni arról, hogy az önkormányzat nyújt-e támogatást a kft-nek a csapat NB I-ben történı mőködtetéséhez. A támogatásra azért van szükség, hogy a csapat megerısödjön, és bejuthasson az NB I-be. Ez nem tér el az eredményességi támogatási elvtıl. Kérte a közgyőlést, hogy támogassa a kft. kérelmét. (Kazetta 6/2. 376-397) Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Egyetért a Tóth Károly és dr. Ferenczi Attila képviselık által korábban felvetett eredményességi elvvel. Ezzel szemben a közgyőlés elfogadta a kézilabda alaptámogatáson történı finanszírozását. Ha a bizottságot a közgyőlés felkéri arra, hogy dolgozza ki a kézilabda eredményességi elven történı támogatását, megteszik. (Kazetta 6/2. 397-412) Kerekes Györgyné képviselı, a Békéscsabai Elıre FC Kft. ügyvezetıje: A költségvetési rendelet tárgyalásakor felmerült, hogy a vagyoni bevételek, vagy adóbevételek várhatóan
86 magasabb összegen realizálódhatnak, mint tervezték. Ezért a nem várt, vagy a tervezetten felüli vagyoni, vagy helyi adó bevétel összege is lehetne a 20 millió forint forrása. (Kazetta 6/2. 412-436) Pap János polgármester: Módosító javaslata, hogy a 20 millió forint támogatás forrása az alábbiak szerint alakuljon: 7 millió forint a sport alaptámogatásból, 13 millió forint pedig a kommunális tevékenység felújítási kiadásaiból. Amennyiben a vagyoni bevétel, vagy adóbevétel a tervezettnél magasabb összegben folyik be, úgy az összeget vissza kell pótolni a sport alaptámogatásba, illetve a kommunális szférába. (Kazetta 6/2. 436-443) dr. Ferenczi Attila képviselı, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke: A pénzügyi, költségvetési bizottság egyetlen szavazattal sem támogatta a polgármester által elmondott javaslatot. A kommunális keret 120 millió forinttal szerepel ezen költségvetési évben a több mint 10 milliárd forintos összköltségvetésben. Egyetlen területen sincs felesleges pénz, mindenhonnan csak elvonni lehet. A bizottság olyan 120 millió forintos felújítási igényt nyújtott be, amely halaszthatatlan. Így nem támogatja a futballt, még akkor sem, ha egyébként igennel szavazna a 20 millió forint odaítélését illetıen. (Kazetta 6/2. 443-473) Pap János polgármester: Módosító javaslatát visszavonta. Másik módosító javaslata, hogy az Elıre FC Kft. által kért 20 millió forintot a stadion felújítás költségébıl fedezzék. Erre a célra 120 millió forint van elkülönítve, ezt az összeget csökkentsék 20 millió forinttal, majd visszapótolják. A visszapótlás a többlet helyi adó bevételébıl, illetve vagyoni bevételbıl megtörténhet. Az Ifjúsági és Sportminisztérium a tömegsportra 1.100.000,- Ft támogatást nyújtott Békéscsabának 2002. évre. (Kazetta 6/2. 473-491) Végh László alpolgármester: A polgármester által tett módosító javaslatot elfogadja. Kérdése: a visszapótlás mikor fog megtörténni? (Kazetta 6/2. 491-497) Pap János polgármester: A 20 millió forint visszapótlása akkor történik meg, ha elérik a tervezett adóbevételt, illetve vagyoni bevételt. A tervezett bevétel fölötti elsı 20 millió forintot azonnal a stadion felújítására visszapótolják. (Kazetta 6/2. 497-503) Velkey Gábor képviselı: A polgármester által elmondott javaslattal egyetért. Tudatosan kerülte, hogy a Békéscsabai Elıre FC kft-rıl beszéljenek, mert nem tudják megítélni a tulajdonosok által beterjesztett iratok valós garanciatartalmát. Kérte, hogy a határozatban az is szerepeljen, hogy az önkormányzat jogi szakértıi vizsgálják meg, meg vannak-e a garanciák arra, hogy a pénzfelhasználás a közgyőlés szándéka szerinti lesz. (Kazetta 6/2. 503-519) Pap János polgármester: Meg lehet fogalmazni, hogy a kifizetés feltétele az önkormányzat könyvvizsgálójának ellenjegyzése. (Kazetta 6/2. 519-521)
87 Végh László alpolgármester: Kérte, hogy a polgármester pontosan fogalmazza meg a módosító javaslatot. Ha a stadion felújításának fedezete nem biztosított, akkor nem tudnak szerzıdést kötni. Elfogadható számára, hogy a 20 millió forintot majd visszapótolják még úgy is, ha azt a jövı évi költségvetés tárgyalásakor teszik meg, és a szerzıdést ennek megfelelıen kell megkötni. (Kazetta 6/2. 521-538) Pap János polgármester: A Kórház utcai stadion rekonstrukció saját forrása 120 millió forinttal szerepel a költségvetési rendelet 4. sz. mellékletének elsı oldalán az önkormányzati beruházások között, de nem célhitelként. Ez az összeg 120 millió forintról 100 millió forintra módosul, ezzel párhuzamosan a támogatások között külön soron 20 millió forinttal megjelenítésre kerül a Békéscsabai Elıre FC Kft. támogatása. A határozati javaslatban pedig támogatás forrásaként megjelenik az elkülönített költségvetési 20 millió forint. A határozati javaslatban szerepeltetni kell, hogy a kifizetést az önkormányzat könyvvizsgálója ellenırzi. A Kórház utcai stadion rekonstrukció saját forrását a költségvetésben tervezett adó-, illetve vagyoni bevételen felül befolyó összegbıl, 20 millió forint erejéig visszapótolja. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a 2003. éves költségvetés tervezésénél ezen összeget a stadion felújítására biztosítani kell. (Kazetta 6/2. 538- 7/1. 007) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Ha most 20 millió forint támogatást adnak a kft-nek, akkor nem kérnek többet? Mi lesz a továbbiakban szükséges 60 millió forinttal? Mibıl fedezik? Nem tudják, mennyi pénzre van szükség. Javasolta, hogy kérdezzék meg a tulajdonosokat, elıreláthatóan ebben az évben kérnek-e még támogatást. Ha felelısen kijelentik, hogy a 20 millió forintos összeg elegendı, és nem kérnek ebben az évben további támogatást, akkor megszavazza a javaslatot. (Kazetta 7/1. 007-018) Takács Péter képviselı: Ez a kérdés felvetıdött az illetékes bizottság ülésén is. Úgy közelítették meg a kérdést, hogy most 20 millió forintról van szó azért, hogy a már elért szintet a csapat fenn tudja tartani. Ha most azzal foglalkoznak, hogy egy NB I-es csapat mőködtetéséhez 200--500 millió forint kell, nem jutnak elıbbre. Nem errıl van szó. (Kazetta 7/1. 018-030) Velkey Gábor képviselı: Az önkormányzaton múlik, hogy mikor és mennyi támogatást biztosít. Nem klubot vállalnak fel, mint ahogy a kézilabda eseténél tették, hanem tevékenységet. Ha az önkormányzat üzleti vállalkozásban tervezné a labdarúgást támogatni, akkor a támogatás végeláthatatlan folyamatot indíthatna el. Ezt azonban nem javasolja felvállalni. (Kazetta 7/1. 030-038) Dénes Zoltán tulajdonos: Ezzel a támogatási kéréssel nem kívánnak többet a közgyőlés elé fordulni. A kft. nem kíván még egyszer így kérni támogatást. A Tóth Károly képviselı által elmondott teljesítmény elvet támogatja, az mindenki számára megnyugtató megoldás lehetne. Jelenleg szükség van a 20 millió forintra. A teljesítmény elvet rövid idın belül el lehet kezdeni kidolgozni. Ebben az évben egyszeri kérésrıl van szó ezen a területen. (Kazetta 7/1. 038-049)
88 Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a korábban elmondott módosító javaslatot. Forrásátrendezés: A Kórház utcai stadion felújítására tervezett 120 millió forint 100 millió forintra csökken. Ezzel párhuzamosan a költségvetési rendeletben a támogatások között a Békéscsabai Elıre FC Kft. támogatása 20 millió forinttal megjelenik. A Kórház utcai stadion rekonstrukció saját forrását a költségvetésben tervezett adó-, illetve vagyoni bevételen felül befolyó összegbıl, 20 millió forint erejéig vissza kell pótolni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a 2003. éves költségvetés tervezésénél ezen összeget a stadion felújítására biztosítani kell. A Békéscsabai Elıre FC Kft. támogatása – I.
Tárgy:
A közgyőlés 19 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 66/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 2002. évi költségvetésben - a Támogatások között – új költségvetési soron szerepelteti a Békéscsaba Elıre FC Kft. támogatásának 20.000.000 Ft-os összegét. A 20.000.000 Ft forrása a stadion rekonstrukcióra tervezett 120.000.000 Ft-os összeg, melyet a közgyőlés visszapótol a helyi adó, illetve a vagyoni bevételek 2002. évi többletébıl, annak hiányában a 2003-as költségvetés tervezésénél figyelembe veszi. A 2002. évi költségvetésrıl szóló rendeletet a fentieknek megfelelıen módosítani kell. Felelıs: Határidı:
Pap János polgármester azonnal
Tárgy:
A Békéscsabai Elıre FC Kft. támogatása – II.
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot azzal, hogy a támogatás forrása a Kórház utcai stadion felújítására fordított összegbıl elvont 20 millió forint. A kifizetések feltétele: az önkormányzat könyvvizsgálójának ellenjegyzése. (Kazetta 7/1. 049-064) A közgyőlés 19 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 67/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT 1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Békéscsabai Elıre FC Kft. részére egyszeri 20 millió forintos támogatást nyújt. A támogatás felhasználható: - utánpótlás-nevelés költségeire - sportszerzıdések meghosszabbítására - játékosok igazolására
89 2./
A támogatás összegérıl a sportszervezet 2002. július 31-ig köteles tételesen, hitelesített számlamásolatokkal, illetve kifizetési jegyzékekkel elszámolni.
3./
Amennyiben a labdarúgást üzemeltetı sportszervezet nem nevezi be és versenyezteti folyamatosan csapatát a 2002/2003. évi labdarúgó bajnokságba (NB/I/B., vagy NB/I.) úgy a 20 millió forintot az önkormányzat egyszámlájára 2002. július 31-ig köteles visszafizetni. A visszafizetésre garanciát vállal a Hungária Infó Kft.(képviseli: Dénes Zoltán), valamint a Borbély és Társa BT (képviseli: Borbély Ferenc).
4./
A megítélt támogatásról négy oldalú megállapodást kell kötni az önkormányzat, az Elıre FC Kft., a Hungária Infó, valamint a Borbély és Társa Betéti Társaság között. A támogatás forrása: a költségvetésben a támogatások között külön soron elkülönített összeg.
Az összeg kifizetésének feltétele az önkormányzat könyvvizsgálójának ellenjegyzése. Felelıs: Határidı:
Szilvásy Ferenc alpolgármester 2002. február 10.
Király János képviselı: A rádióban elhangzott, hogy a pályázatokhoz szükséges saját erıt zárolt számlára kell tenni. Ha a stadion felújítás beindul, akkor a 120 millió forintot nem kell teljes egészében zárolt számlára helyezni? (Kazetta 7/1. 064-072) Pap János polgármester: Nem hiszi, hogy valóban zárolt számlára kellene helyezni az összeget. Az is elhangzott, hogy át kell adni az összeget. (Kazetta 7/1. 072-078) Takács Péter képviselı: Mikorra várható a szerzıdéskötés a stadion felújítására vonatkozóan? (Kazetta 7/1. 078-080) Pap János polgármester: Majd ha meg lesz a terület, elkészültek a tervek, stb. (Kazetta 7/1. 080-084) Napirend tárgya: Tárgy:
Városüzemeltetési ügyek
Az elkerülı út és a 44. sz. fıút négysávosítására vonatkozó megállapodás
Szilvásy Ferenc alpolgármester: A szerzıdés 1. és 5. pontjához szövegszerő módosító javaslata: „Az önkormányzat kötelezettsége az I. ütem Gyulai út – Békési út közötti útterületeinek biztosításához szükséges ingatlan tulajdonjogának adásvétel, illetve kisajátítás útján történı megszerzése - kivéve a csomópont áthelyezés módosítása miatt szükséges ingatlanok megvásárlását -, valamint az önkormányzat írásbeli nyilatkozata arra, hogy az útépítéshez szükséges terület a kht. részérıl 2002. február 8-ig birtokba vehetı.” Ennek magyarázata az, hogy az elmúlt közgyőlésen elhangzott, hogy a csomópont áthelyezésével kapcsolatban az önkormányzatot semmilyen további ingatlanvásárlási kötelezettség nem terheli. Az 1. pontban pedig ez nem szerepel.
90 Az 5. pontot illetıen módosító javaslata: „Az elkerülı út I. ütemében megépített út és a szerviz utak forgalomba helyezését és vagyonkezelésbe vételének rendezését követıen Békéscsaba város belterületén lévı egyes állami tulajdonban lévı útterületek az önkormányzat tulajdonába és kezelésébe kerülnek. Ezen utak átvételérıl az adott utak forgalomszámlálási adatainak figyelembe vételével a kht. és az önkormányzat külön megállapodást köt.” (Kazetta 7/1. 084-117) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az 1./ ponthoz érkezett módosító javaslatot. Megállapította, hogy a közgyőlés 21 igen, egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta. (Kazetta 7/1. 117-123) Virág Mihály a Közútkezelı Kht. képviseletében: A módosításban levı kitétel, mely szerint a „körforgalom helyi biztosításának kivételével” a II. pont 1. pontjában szerepel a kht. hatáskörébe utalja ezeket a kisajátításokat. „Ezen területvásárlás, illetve kisajátítás részét képezik az elkerülı úthoz kapcsolódó körforgalomhoz szükséges területek is.” A megállapodás megtörtént. (Kazetta 7/1. 123-134) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Megismételte az 5./ ponthoz korábban elmondott módosító javaslatát. Meggyızıdése, hogy az elkerülı út I. ütemének megépítését követıen az átmenı kamionforgalmat nem lehet a Békési útra terelni, legfeljebb csak egy töredékét. Amint technikai eszközökkel megpróbálják elterelni a forgalmat a keskeny, idınként kaotikus forgalmi állapotban lévı Békési útra súlyos problémák lesznek. A kamionok változatlanul a városon fognak átmenni, és nem a Békési úton keresztül közelítik meg az elkerülı utat, így a várost elkerülı út I. üteme nem tölti be funkcióját. Javasolta, hogy a közgyőlés egyelıre még ne kötelezze el magát. (Kazetta 7/1. 134-175) Virág Mihály a Közútkezelı Kht. képviseletében: Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat nem zárkózik el a megállapodástól? Az biztos, hogy a kiváltott utak önkormányzati kezelésbe kerülnek. (Kazetta 7/1. 175-186) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a Szilvásy Ferenc alpolgármester által a megállapodás 5. pontjához elmondott módosító javaslatot. Megállapította, hogy a közgyőlés 20 igen szavazattal, 2 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot, és a megállapodást az elfogadott módosító javaslatokkal együtt. (Kazetta 7/1. 186-194) A közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:
91 68/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Békés Megyei Állami Közútkezelı Közhasznú Társaság és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata között a 44. sz. fıút elkerülı szakaszával és a 44. sz. fıút négysávosításával kapcsolatos mellékelt megállapodást megköti. Ezzel egyidejőleg az 554/2001. (XI.15.) közgyőlési határozat 1. pontja és a 4. pontjának a megállapodás aláírására vonatkozó része hatályát veszti. Felelıs: Határidı:
2.
Végh László alpolgármester 2002.február 8.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése alpolgármestert a megállapodás aláírására. Felelıs: Határidı:
felhatalmazza
Végh
László
Végh László alpolgármester értelem szerint MEGÁLLAPODÁS
mely létrejött egyrészrıl a Békés Megyei Állami Közútkezelı Közhasznú Társaság 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 7-9. képviseli : Vantara Gyula ügyvezetı igazgató (továbbiakban: Kht.), másrészrıl Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600. Békéscsaba, Szent István tér 7. képviseli: Végh László alpolgármester (továbbiakban: Önkormányzat) között alulírott napon az alábbiak szerint: I. A szerzıdı felek a Kht. kezelésében lévı 44. sz. fıközlekedési út Békéscsaba várost elkerülı szakasza megépítésével kapcsolatban az alábbiakban állapodnak meg: 1./ Az Önkormányzat kötelezettsége az I. ütem (Gyulai út - Békési út között) útterületének biztosításához szükséges ingatlan tulajdonjogának adásvétel, illetve kisajátítás útján történı megszerzése – kivéve a csomópont áthelyezés módosítása miatt szükséges ingatlanok megvásárlását -, valamint az Önkormányzat írásbeli nyilatkozata arról, hogy az útépítéshez szükséges terület a Kht. részérıl 2002. február 8-ig birtokba vehetı. 2. / A szerzıdı felek megállapodnak abban, hogy az Önkormányzat az elkerülı út területét és a rajta megépült utat a Magyar Állam tulajdonába és a Kht. vagyonkezelésébe adja a közúti közlekedésérıl szóló 1988. évi I. tv. 32. §. (1) bek. alapján, figyelemmel a Kht. és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság között létrejött vagyonkezelési szerzıdés 2.3. pontjára. Az útterületek ezen térítésmentes átadásáról a felek írásban kötnek ingatlan-nyilvántartásban történı átvezetésre alkalmas megállapodást az út végleges forgalomba helyezését követı 3 hónapon belül. 3./ A területbiztosítással kapcsolatban felmerült mővelési ág változás miatt fizetendı díjat a Kht. viseli.
92 4./ Az elkerülı úthoz megépített szerviz utak a Magyar Állam tulajdonába és a Kht. vagyonkezelésébe kerülnek a 2. pont szerint. 5./ Az elkerülı út I. ütemében megépített út és a szerviz utak forgalomba helyezését és vagyonkezelésbe vételének rendezését követıen Békéscsaba város belterületén lévı, egyes állami tulajdonban lévı útterületek az Önkormányzat tulajdonába és kezelésébe kerülnek. Ezen utak átvételérıl az adott utak forgalomszámlálási adatainak figyelembe vételével a Kht. és az Önkormányzat külön megállapodást köt. 6./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 44. sz. út Békéscsaba városát elkerülı nyomvonalát és szabályozási szélességét a 22/1995.(VI.1.) önkormányzati rendeletében szabályozta, amely Békéscsaba város külterületének általános rendezési tervérıl szól. A közgyőlés az elkerülı út végleges nyomvonalát az 549/1998. (XI.19.) határozatában fogadta el. II. A szerzıdı felek a Kht kezelésében lévı 44. sz. fıút Békéscsaba-Veszei csárda közötti szakaszának négy nyomsávosra történı szélesítésével kapcsolatosan az alábbiakról állapodnak meg: 1./ A Kht. kötelezettsége az útszélesítéséhez szükséges ingatlanok tulajdonjogának megszerzése céljából az adásvétel valamint a kisajátítás elvégzése, a Magyar Állam javára, az út megépítése és a területbiztosítással kapcsolatban felmerült, mővelési ág változás miatt fizetendı díj viselése. Ezen területvásárlás, illetve kisajátítás részét képezik az elkerülı úthoz kapcsolódó körforgalomhoz szükséges területek is. 2./ A Kht. további kötelezettsége az útszélesítés következtében szükségessé váló szerviz utak kiépítése. Ezen szerviz utak az alábbiak: Lencsési u-i bekötı út ( Körte sor ) , PETROM benzinkúthoz vezetı szervizút, Keleti kertekhez vezetı szerviz út, a négynyomúsítástól D-re esı területek megközelítését szolgáló szerviz utak, Élıvíz csatornán lévı kerékpárhíd és kapcsolatai, Fényesi körforgalom a bekötı útjával Békéscsaba közigazgatási határáig (Kígyósi Fıcsatorna). 3./ A szerzıdı felek megállapodnak abban, hogy a II./ 2. pont szerint a Kht. által megépített szerviz utak az Önkormányzat kezelésébe kerülnek, tulajdonjoguk és kezelıi joguk átadásra kerülnek az Önkormányzat részére. Az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges megállapodást a szerzıdı felek a szerviz utak végleges forgalomba helyezését követı három hónapon belül kötik meg. 4./ A szerzıdı felek rögzítik, hogy a fenti feladatok teljesítésében szorosan együttmőködnek és mindent megtesznek annak érdekében, hogy azok maradéktalanul teljesüljenek. 5./ A szerzıdı felek a jelen szerzıdésben nem szabályozott kérdésekben a közlekedésrıl szóló 1988. I. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó rendelkezései az irányadók.
93 A szerzıdı felek a jelen megállapodást elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezıt, helybenhagyólag aláírják. Békéscsaba, 2002.január
Békéscsaba, 2002. január
......................................................... Közútkezelı Közhasznú Társaság képviseli Vantara Gyula ügyvezetı igazgató
.................................................... Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat képviseli Végh László alpolgármester
Ellenjegyzem : dr. Simon Mihály jegyzı Tárgy:
Díszvilágítási lehetıségek vizsgálata
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 7/1. 194-200) A közgyőlés 22 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 69/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a katolikus templom és a Kossuth szobor díszvilágítása ügyében készített tájékoztatót elfogadja. A katolikus templom díszvilágításának pályázati lehetıségeit döntés végett a 2002. márciusi közgyőlés elé kell beterjeszteni. Felelıs: Határidı:
Végh László alpolgármester 2002. március 7.
Tárgy:
Repülıtér fejlesztése
Tóth Károly képviselı: A határozati javaslat 3./ pontjában foglaltak mit jelentenek, mekkora összeget takar ez? (Kazetta 7/1. 200-212) Végh László alpolgármester: A megállapodást azért kötötték meg a megyei önkormányzattal, hogy a városi önkormányzat jobb pozícióba kerülhessen. Ha a városi önkormányzat tulajdonába került volna a repülıtér, és az önkormányzatnak kellett volna szervezni a projektet, akkor a legnagyobb teher rájuk hárult volna. Azért adták át ezt a feladatot a megyei önkormányzatnak, hogy a többi önkormányzattal tárgyaljon. Addig nem lehet konkrét összegrıl beszélni, amíg nem mondják meg, hogy az önkormányzat tervei (az önkormányzat által elkészített terv, alaptanulmány) mekkora értéket képviselnek, ugyanúgy, mint amit eszközbe fektettek bele, több millió forinttal. Nem tudják, mekkora program indul. Szándéknyilatkozatban elhangzott, hogy elsı ütemben 500 millió forintos nagyságrendő program indulna. Nem lehet tudni, hogy milyen nagyságrendő támogatásokra lehet számítani.
94 Azt sem lehet tudni, ha x összeggel beszáll a városi önkormányzat, és a támogatást megnyerik a tulajdonosok, beruházók, akkor a megnyert részbıl milyen vagyonnövekménye lesz Békéscsabának. Ezzel együtt az sem látható elıre, hogy a vagyonnövekménnyel milyen üzemeltetési felelısség hárul a városi önkormányzatra. Amíg ezek a kérdések nem tisztázottak, nem lehet konkrétumokról beszélni. A felvetett kérdéseket úgy lehetne tisztázni, ha a megyei önkormányzat konkrét javaslatot tesz arra, milyen befektetéshez, milyen jogosítványok és kötelezettségek járnak. A közgyőlés nyilatkozhat úgy, hogy támogatja a programot, részt vesz abban, mint ahogy már meg is tette, azonban a városi önkormányzat befektetése sehol nem jelenik meg. Ennek megfelelıen az eddigi befektetéseket szeretnék a beruházásba, üzemeltetı cégbe bevinni. Az is lehet, ha a városi önkormányzat érdeke megkívánja – a megállapodás szerint a városi önkormányzatnak kötelezettsége a területvásárlás -, akkor a területvásárlással vesz részt az üzletben. Sok minden a késıbbi döntéstıl függ. A közgyőlésnek kell mérlegelni, hogy az üzemeltetésbıl mennyi jogot, felelısséget akar magának az önkormányzat, vagy egyáltalán nem akar magának tulajdonjogot, de ezt csak a feltételek megismerése után tudják eldönteni. A projektet a városi önkormányzat kezdeményezte 1995-96-ban, ezért azt javasolta, hogy a közgyőlés nyilatkozzon úgy, hogy a projektben, az üzemeltetésben részt kíván venni, és támogatja az üzletet. Meg kell ismerni azok álláspontját is, akik részesülnek a haszonból (pl. Gyula, Sarkad), tudni kellene, mekkora összeggel vesznek részt a beruházásban és ennek figyelembe vételével kell a városi önkormányzatnak is részt vállalnia. A gazdasági bizottság ülésén elhangzott, hogy lakosságarányosan kellene beszállni, de ezt nem támogatja, mert automatizmust generálna, és nem biztos, hogy ez a városi önkormányzatnak megéri. Abban a kedvezı helyzetben vannak, hogy nem a városi önkormányzatnak kell kezdeményeznie, de a repülıtér Békéscsaba területén van. (Kazetta 7/1. 212-262) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A közgyőlés legyen nyitott, érdeklıdı, de annak tudomásul vételével, hogy a városi önkormányzat nyerhet a projekttel. (Kazetta 7/1. 262-268) Pap János polgármester: A városi önkormányzat 5 millió forintot biztosított a tervezés költségeihez. Ezt el kell számolni. Nem lehet tudni, hogy kinek mennyi pénze van ebben az üzletben. (Kazetta 7/1. 268-273) Király János képviselı: Módosító javaslata, hogy a határozati javaslat 3. pontja maradjon ki a határozatból. (Kazetta 7/1. 273-280) Császár Lajos képviselı: Ha az önkormányzat részt vesz a beruházásban, mekkora összeget kell fizetnie? (Kazetta 7/1. 280-195)
95 Pap János polgármester: Nem lehet tudni, hogy mekkora értékő lesz a konzorcium. (Kazetta 7/1. 195-300) Galisz Géza képviselı: Javasolta, hogy az önkormányzat legyen alapítója egy fejlesztı khtnak. A bevezetésben az szerepel, hogy az önkormányzat fejlesztı társaságban kíván részt venni. (Kazetta 7/1. 300-307) Pap János polgármester: Az elıterjesztés 2. pontjában szerepel, hogy az önkormányzat alapító tagként, tulajdonosként kíván részt venni a projektben. (Kazetta 7/1. 307-309) Galisz Géza képviselı: Igen, alapítóként, tulajdonosként kíván részt venni az önkormányzat, de nem konzorciumban, hanem a fejlesztı társaság munkájában. Egyetért azzal, hogy a városi önkormányzat részt vegyen a társaság munkájában, és azt is támogatná, ha egy jelképes összeget (100.000,- Ft-tól 1.000.000,- Ft-ig) felajánlanának azért, hogy a társaság létrejöjjön. A társaság célkitőzéseinek ismeretében kellene a közgyőlésnek szavaznia arról, hogyan vegyenek részt a munkában. (Kazetta 7/1. 309-321) Pap János polgármester: Érdeklıdött a megyei önkormányzat egyik vezetıjénél, Kovács Mihálynál, de nem tudják, mekkora összeggel kell belépni. A városi önkormányzat nem akar döntı többségő tulajdonnal rendelkezni, még 25-28 %-sal sem. Kb. 500 millió forintos programot készítenek, ennek várhatóan a 10 %-át kellene megfizetni. (Kazetta 7/1. 321-345) Végh László alpolgármester: Bármekkora összeget mondana, nem jó, mert az az összeg lehet irritáló, ronthatják a megyei önkormányzat tárgyalási pozícióját a többi település felé. Ez a városi önkormányzatnak nem érdeke, fıleg úgy, hogy még nem ismerik, hogy mekkora összeghez kell ajánlatot tenni. (Kazetta 7/1. 345-359) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 7/1. 359-366) A közgyőlés 19 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 70/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a repülıtér fejlesztéssel kapcsolatos elıterjesztést megtárgyalta és az alábbi döntéseket hozza: 1./
Támogatja a békéscsabai regionális repülıtér létrehozását, és ezzel összefüggésben a megyei önkormányzat fejlesztési elgondolásait.
96 2./
A békéscsabai regionális repülıteret mőködtetı és fejlesztı társaság munkájában alapító tagként /tulajdonosként/ kíván részt venni.
3./
A repülıtér mőködtetési költségeihez a mőködtetı társaságban képviselt tulajdoni részaránynak megfelelı nagyságrendben járul hozzá, míg a benyújtott pályázat saját forrásának biztosításához külön megállapodást kell kötni.
Felelıs: Határidı:
Végh László alpolgármester azonnal
Tárgy:
Galisz Géza képviselıi kérdéseire válaszadás
Galisz Géza képviselı: A jegyzı válaszát elfogadta, azt megköszönte. Ha az ügyhöz értı szakemberek és az illetékes iroda is jól végzi a munkáját, és ezen túl odafigyelnek az általa felvetett kérdésekre, akkor a kivitelezık is másként állnak a munka elvégzéséhez. Miként fordulhat elı, hogy egy városi szolgáltató, miközben szolgáltatást végez az önkormányzat számára, amiért pénzt kap, tönkre teszi a város útjait? Miként lehet, hogy miközben egy szolgáltató valamilyen építési tevékenységet végez, kárt okoz az önkormányzatnak, miközben az építési tevékenység értékteremtı? A jegyzı válaszában a kft. megnevezése nem helyes, mert nem a Gyulai úton lévı Magyar Vízmővek Kft-rıl van szó, hanem a Magyar Vízmő Építı Kft-rıl, amelyik szegedi székhellyel rendelkezik. Javasolta, hogy az illetékes iroda dolgozói megfelelı módon ellenırizzék az elvégzett munkálatokat, és a mőszaki átvétel során vegyék figyelembe, hogy ha nem megfelelı munkát vesznek át, az mekkora kiadásokat jelent az önkormányzat számára a késıbbiek során. (Kazetta 7/1. 366-410) -
A képviselı a kérdéseire adott jegyzıi választ elfogadta.
Napirend tárgya:
Tájékoztatás a Városüzemeltetési Kft. privatizációjáról szóló közgyőlési döntések miatti perrıl
dr. Simon Mihály jegyzı: Ez a napirendi pont tájékoztató jellegő. A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal két közgyőlési határozatot megtámadott a bíróság elıtt. Az önkormányzat a pert elvesztette, a bíróság hatályon kívül helyezte azt a két közgyőlési határozatot, melyek alapján a TAPPE Kft-vel a szerzıdés megkötésre került. Az önkormányzat az ítélet ellen fellebbezéssel él a Legfelsıbb Bíróságnál. Az ítélet hatálya – ezt tisztázta a Békés Megyei Közigazgatási Hivatallal – nem terjed ki a TAPPE Kft-vel kötött szerzıdésre, az változatlanul, akár van határozati alapja, akár nincs, megkötött polgári jogi szerzıdés. Az önkormányzatnak van egy olyan szerzıdése, aminek jelenleg nincs határozati alapja, de a szerzıdés él és funkcionál. (Kazetta 7/1. 410-468) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Tudomásul kell venni a bírósági ítéletet. Felismerhetı és megfogalmazható városi érdek, hogy a TAPPE Kft-vel kötött szerzıdés ne kerüljön bíróság elé megsemmisítési kérelemmel. (Kazetta 7/1. 468-493)
97 Velkey Gábor képviselı: Meg kell nézni, ki, mit és hol hibázott, ha a bíróság kimondhatta a közgyőlési határozatra, hogy törvénysértı. A döntés elıtt többször elhangzott, hogy milyen következmények várhatók, ezek most megtörténtek. Be kell látni, hogy az eljárásban és a gyakorlatban súlyos hibákat követett el a közgyőlés. (Kazetta 7/1. 493-508) Pap János polgármester: Azért nehéz a helyzet, mert elırelátható törvénytelenséget gyakorlatilag erkölcsi kötelesség elnézni, ellenkezı esetben rosszat tesznek a városnak, miközben ezt a helyzetet ki lehetett volna kerülni. A döntés elıtt voltak, akik elmondták, hogy ez törvénytelen. Most úgy tőnik, annak van igaza, aki csak azért is igennel szavazott. (Kazetta 7/1. 508-550) Hrabovszki György képviselı: Visszautasítja azt a megjegyzést, hogy azok, akik megszavazták a privatizációt, tudták, hogy törvénytelen úton mennek, és törvénysértı az, amit tesznek. Ez nem így van. Voltak olyan vélemények, hogy törvénysértı az eljárás, illetve nem szerencsés az eljárásnak ez a módja, ugyanakkor a többség úgy ítélte meg, és a jegyzı is igazolta, hogy az ı jogérzéke szerint nem törvénysértı az eljárás. Most is ezt mondja egyébként, mivel pontosan ezért fordul a Legfelsıbb Bírósághoz jogorvoslati kérelemmel. Ezután azt állítani, hogy aki megszavazta, tudta, hogy törvényt sért, nem helyes. Lehet, hogy hibáztak, de nem tudatosan sértették meg a törvényt. (Kazetta 7/1. 550- 7/2. 005) Takács Péter képviselı: Minden alkalommal megkérdezték a jegyzıt, hogy szerinte törvényese az eljárás, és mindig az volt a válasz, hogy igen, törvényes. Név szerinti szavazással döntöttek, és akik igennel szavaztak, vállalták a döntés felelısségét, következményét. Nem tudatosan döntött törvénysértıen. (Kazetta 7/2. 005-012) Pap János polgármester: Milyen következményt vállalt az, aki igennel szavazott? Semmiféle következménye nincs, ha a közgyőlés döntı többséggel törvénytelenséget szavaz meg. Nincs konzekvencia, annak a tudatában szavaztak, hogy úgy sem lesz semmilyen következménye, akár tévednek, akár nem. (Kazetta 7/2. 012-016) Császár Lajos képviselı: Az önkormányzat így járt jobban anyagilag, mert a legjobb forintális ajánlatot a TAPPE Kft. tette. (Kazetta 7/2. 016-022) Tóth Károly képviselı: Példaként emlékeztet: Több szerzıdést hagyott jóvá, és kötött meg a közgyőlés a könyvvizsgáló cégén keresztül a kórházzal kapcsolatosan. A mai napra lett világos, hogy igazán törvényesen akkor jártak volna el, ha mindvégig azt mondják, hogy arra kötnek megállapodást, hogy a könyvvizsgáló kórház által készített anyagokat véleményezze, és véleményét terjessze közgyőlés elé. Ehhez képest sok minden másban is döntöttek. Ha véletlenül bíróság ítélné meg ezeket a lépéseket, ott is mérlegelnék, hogy kinek okoztak kárt? Volt a magyar jogtörténetben egy pillanat az önkormányzatok életében - ez a pillanat akkor néhány hétig volt -, mert született egy olyan törvény, amely adott egy kis mozgásteret, amit sem elıtte, sem utána nem adott meg. A közgyőlés mérlegelte, hogy ezt a mozgásteret ki kell
98 használni, mert most lehet jó megállapodást kötni. A közgyőlés igyekezett a város számára jó megállapodást kötni. A befolyt összeg már felhasználásra került. Ismeretei szerint mióta a TAPPE Kft. cég szolgáltat szerzıdés alapján, nem érkezett panasz, nem volt képviselıi interpelláció. A szállítási díj nem változott, mert jó szerzıdést kötöttek. A szemetet elviszik, kezelik, a lakosság nem panaszkodik, a közgyőlésnek nem kellett azóta az üggyel foglalkozni. A többség által elfogadott áron értékesítették a Városüzemeltetési Kft-t, és így kötötték meg a másik szerzıdést. (Kazetta 7/2. 022-083) Pap János polgármester: Egyértelmő volt, hogy a Városüzemeltetési Kft-t privatizálni kell. Az volt a kérdés, hogy több résztvevı között, nyílt versenyben kell-e kialakítani a privatizálás árát, vagy egy résztvevıvel tárgyalásos alapon. (Kazetta 7/2. 083-091) Velkey Gábor képviselı: Többen felhívták a figyelmet az esetleges jogi problémákra. Zárják le az ügyet, és mindenki vonja le a tanulságokat. (Kazetta 7/2. 092-101) dr. Kerekes Attila képviselı: A TAPPE Kft. szolgáltatás színvonalával meg van elégedve. (Kazetta 7/2. 101-109) Végh László alpolgármester: Konszenzus volt abban, hogy a Városüzemeltetési Kft-t privatizálni kell. Ennek egyik indoka, hogy azt a tartalékot, amit a Városüzemeltetési Kft-nél megképeztek - a szemétszállítási díjban megképzett kvázi „szeméttelepi amortizációs díjat” tartalékként elhelyezték a kft-nél, majd késıbb elvonta a közgyőlés. Ez volt az alapindok. A pályáztatási eljárásról többször megkérdezték a jegyzıt, hogy törvényes-e, alakítsák ki annak módját, hogy ne kelljen szemétszállítási díjat emelni, és a vételárat úgy határozzák meg, hogy díjat ne emeljenek. Megpályáztatták a privatizációt, és a többiek úgy tettek ajánlatot, hogy díjat is emeltek volna. Az a veszély állt fenn, hogy ha azokat is meghívják az értékesítésre, akkor díjemeléssel nagyobb árat lehetett volna elérni. A TAPPE Kft. adott legjobb ajánlatot. A szolgáltatás minısége megnyugtató, a rendszer jól mőködik. Az önkormányzatnak nincs oka arra, hogy megváltoztassa a döntést. (Kazetta 7/2. 109-130) Király János képviselı: Kérdése a jegyzıhöz: milyen következménye lehet annak, ha nem történik változás? (Kazetta 7/2. 130-133) Pap János polgármester: Semmilyen következménye nincs a döntésnek. (Kazetta 7/2. 133-134) Napirend tárgya: Tárgy:
Bejelentések
Aradi Csíky Gergely Iskolacsoport támogatása
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 7/2. 134-141)
99 A közgyőlés 15 igen, 1 nem szavazattal, 5 tartózkodással a következı határozatot hozta: 71/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 400.000,- Ft támogatást biztosít az Aradi Csíky Gergely Iskolában folyó nevelı-oktató munka feltételeinek javításához. Forrás: tartalékalap Felelıs: Határidı:
Pap János polgármester 2002. január 31.
Tárgy:
Aréna Sportcenter Bt. panasz beadványának megvizsgálása
Pap János polgármester: Javasolta, hogy a közgyőlés tekintse semmisnek a szerzıdést, a Vagyonkezelı Rt. Igazgatóságától vegyék vissza a szerzıdéskötés jogát, és a törvényeknek megfelelıen pályáztassák meg a sportcsarnok mőködtetését, még akkor is, ha ráfizetéssel jár. (Kazetta 7/2. 141-151) Takács Péter képviselı: Mindenki tisztában van azzal, hogy az eljárás törvénytelen volt. Adjanak lehetıséget a jegyzınek arra, hogy kifejtse, véleménye szerint az eljárás törvényes volt-e, vagy sem. Az elıterjesztés jegyzıi állásfoglalást nem tartalmaz. A közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság ülésén elmondta, hogy nem ez a bizottság kompetens az ügyben, hanem az ügyrendi bizottság, mivel a felvetés jogi természető. Ehhez képest az elıterjesztést az ügyrendi bizottság nem tárgyalta. Kérdése a jegyzıhöz: a Vagyonkezelı Rt. Igazgatósága által lefolytatott eljárás törvényes volt vagy sem? (Kazetta 7/2. 151-167) dr. Simon Mihály jegyzı: Az önkormányzati törvény azt teszi a jegyzı kötelességévé, hogy a képviselı-testület, a bizottságok és a polgármester intézkedéseivel kapcsolatos törvényességet vizsgálja, és vizsgálhatja. Ezen kötelezettségén és hatáskörén nem kíván túlterjeszkedni, ezért nem alkot véleményt a Vagyonkezelı Rt. Igazgatóságának eljárásával kapcsolatban, mivel a vállalkozásban sem felügyelı bizottsági tisztet, sem jogászi tisztet nem tölt be. Ezért nem készített állásfoglalást, nem alakított ki véleményt az elıterjesztéshez kapcsolva. Ha ezzel szemben azt kérdezi meg valaki, hogy mi a véleménye arról: az önkormányzat fenntartsa-e ezt a megbízást, vagy sem, elmondja. Ebben az esetben egy közgyőlési határozatról beszél, ami megbízást adott, de azt vissza is vonhatja, illetve utasítást adhat, mint tulajdonos a részvénytársaságnak. Ez minıségileg más dolog. Ebben a körben nem a Vagyonkezelı Rt. Igazgatóságának eljárásáról alkot véleményt, hanem a közgyőlés elıtt nyilatkozik. Van jogi véleménye. Nem mond véleményt a Vagyonkezelı Rt. Igazgatóságának eljárásáról, mert nem tiszte. Mindenfajta információk elıkerülnek, naponta megkeresik a Vagyonkezelı Rt. által kötött szerzıdéssel kapcsolatban. A Vagyonkezelı Rt.-nek joga volt megkötni a szerzıdést, mert
100 teljes felhatalmazást kapott a közgyőléstıl, azonban kérdés, hogy ez a szerzıdés mennyire tartja szem elıtt az önkormányzat érdekeit. A szerzıdés a Csabai Vásárnak biztosít elsıbbséget a sport mellett, és semmi másnak. Kiköti, hogy a vendéglátás a Csabai Vásárnál illeti meg a bérlıt. Nem beszél a Kolbászfesztiválról. Ennek az az elsı következménye – bejelentés érkezett hozzá -, hogy az, aki bérbe vette a sportcsarnokot, maga akarja a Kolbászfesztivál egyetlen bevételt teremtı tevékenységét folytatni, a vendéglátást. Vagy átadja ezt a jogot 4 millió forintért, amit a Kolbászfesztivált szervezı vállalkozások majd az önkormányzattól kérnek vissza. Olyan bejelentések érkeznek, hogy az alig néhány hete megkötött szerzıdés óta bérleti díjat kell fizetni az orvosi rendelıért. Telefonon keresték meg, és elmondták, hogy május hónapra a sportcsarnokban expót rendeznek, megelızve a kizárólagos jogot kapott Csabai Vásárt. Ezt ez a szerzıdés nem zárja ki. Az önkormányzat utasítására ennek a szerzıdésnek tartalmaznia kell az azonnali felmondás részletes okait. Igaz ugyan, hogy rendkívüli felmondást említ a szerzıdés, de a joggyakorlat szerint az azonnali és rendkívüli felmondás, akár egyfajta is lehetne. A szerzıdésben az szerepel, hogy „A bérlı részérıl súlyos szerzıdésszegésnek minısül - ami esetben rendkívüli felmondásnak van helye -, ha olyan kötelezettséget vállal, amely a bérbeadó, illetve az ingatlan tulajdonosa számára hátrányos jogkövetkezményekkel járhat.” Ezen az alapon elvileg azonnali hatállyal fel lehet mondani a szerzıdést, ennek eldöntése a közgyőlésre tartozik. Jogilag az a helyes, ha a közgyőlés utasítja a Vagyonkezelı Rt-t, hogy azonnali hatállyal mondja fel a szerzıdést. (Kazetta 7/2. 167-236) Végh László alpolgármester: A korábbi közgyőléseken többször elmondta, hogy határozzák meg azokat a feltételeket, amelyek keretén belül átruházzák ezt a hatáskört a Vagyonkezelı Rt-nek. Fontos, hogy sok rendezvény legyen a sportcsarnokban. De hogy azokat az alaprendezvényeket, amelyeket az önkormányzat hozott létre és finanszíroz, azt hátrányosan kezelje, és önkormányzat által finanszíroztassa meg a csarnokot, az elképzelhetetlen. Az is, hogy a vendéglátás jogát 4 millió forintért visszaadja. A Kolbászfesztivál tekintetében nem képzelhetı el, hogy más végezze a vendéglátást, mert nem mindegy, hogy az milyen ezen a rendezvényen. A közgyőlés azt mondja ki, hogy a szerzıdéskötés nem szolgálja megfelelıen az önkormányzat céljait és érdekeit, ezért kötelezi a Vagyonkezelı Rt-t, hogy a szerzıdést bontsa fel. Szilvásy Ferenc alpolgármesterrel közösen – közgyőlési felhatalmazás esetén – elıkészítenének a márciusi közgyőlésre egy olyan feltételrendszert, amely az önkormányzat hosszú távú érdekeit is figyelembe veszi. Nem feltétlenül 5 éves periódusra adnának megbízást, hanem olyan pályáztatást kellene körvonalazni, amely az esetleges felújítás, vagy bıvítés lehetıségét, illetve a beruházásba való vállalkozói tıkebevonást is lehetıvé teszi. A sportcsarnoknál három olyan rendezvény van, amely ilyen típusú fejlesztéseket, beruházásokat finanszírozni tud – és érdeke is a bıvítés: a Kolbászfesztivál, az üzemeltetési szerzıdés és a Csabai Vásár. Ez elsısorban városfejlesztési, intézmény-mőködtetési ügy, költségvetési ügy majd csak késıbb lehet belıle. (Kazetta 7/2. 236-280)
101 Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Általa fontosnak tartott részletkérdést szeretne szerepeltetni a határozatban. Az egyik: jobb lenne, ha az átadás átvétel nem duplikálódna. Arra kellene kötelezni a Vagyonkezelı Rt-t, hogy 2002. június 30-ával kérje a szerzıdés megszüntetését. Ez két okból lenne elınyös: ha tisztességes vállalkozásban is a jelenlegi vállalkozás nyeri az üzemeltetést, akkor megspórolnak egy átadás-átvételt, ha nem, akkor azt a majdani üzemeltetıvel kell rendezni. Ha a közgyőlés írja ki a pályázatot, és az elbírálást is végzi, az operatív felügyeletrıl is rendelkezni kell. Ki kell mondani, hogy ki az, aki az operatív felügyeletet ellátja a jelenlegi szerzıdési keretek között. Ki felel azért, hogy a vagyon biztonságban legyen. Véleménye szerint a Vagyonkezelı Rt. feleljen ezért, ha már ilyen döntést hozott. Az ügynek valóban nincs költségvetési vonzata, azonban nem szabad elfelejteni, hogy 15 millió forint veszteséggel hagyták jóvá, amit beléptettek a Vagyonkezelı Rt. üzleti tervének követelmény elszámolásába. Fogalmazzák meg pontosan, hogy az üzemeltetınek milyen idıponttal kell kivonulnia, és ki felügyelje addig a vagyont, és a csarnok kezelését ki lássa el. (Kazetta 7/2. 280-305) Tímár Imre képviselı, az ellenırzési bizottság elnöke: Az ellenırzési bizottság feladatul kapta ezen ügy kivizsgálását. Az elıterjesztéshez csatolták a bizottság állásfoglalását. Az eltelt idıszakban információk szerint a hivatalnak többször kellett intézkednie a jelenlegi üzemeltetıvel szemben, mert a sportcsarnok üzemeltetésének ügyei nem megfelelı módon mennek. Hibát követett el az, aki a szerzıdés megkötötte. (Kazetta 7/2. 305-327) Tóth Károly képviselı: Ha jogilag vizsgálják az ügyet, akkor óvatosan fogalmazzanak. Jogilag ne vizsgálják addig az ügyet, amíg nem biztosított, hogy az igazgatóság elnöke jelen legyen a közgyőlésen. A tulajdonosok elvárhatják a pontos információt, a válaszok megadása végett. Nem tudja megítélni, hogy tisztességes versenyt folytattak-e, vagy nem, ezért javasolta, hogy ne is jelentsék ki kategorikusan, hogy a verseny nem volt tisztességes. A Vagyonkezelı Rt. Igazgatósága folyamatosan sok döntést hoz, és nem volt még probléma. Az igazgatóságban a közgyőlés által delegált személyek vannak. Ha a közgyőlés más szempontok alapján, más szerzıdéssel kívánja fenntartani, mőködtetni a sportcsarnokot, akkor döntsenek úgy, hogy fel kell mondani a szerzıdést, és írjanak ki új pályázatot új szempontsor alapján, amit a polgármester és az alpolgármesterek kidolgoznak. (Kazetta 7/2. 327-386) Hanó Miklós alpolgármester: Más érdekek motiválnak most. Az igazgatóság jogásza úgy nyilatkozott, hogy minden rendben volt az eljárás körül. Az önkormányzat által delegált személyek vannak az igazgatóságban. Ha kimondják, hogy az eljárás jogsértı volt, akkor lejáratják az igazgatóságot, és annak tagjait. A közgyőlés az Expo Team Kft. általi mőködtetéssel úgy tőnt, hogy meg volt elégedve, azonban, amikor lejárt a szerzıdés, és az elszámolásra került a sor, kiderült, hogy több milliós jogvita van. A kiírási feltételt úgy határozták meg, hogy még egyszer ilyen ne forduljon elı. Erre az a biztosíték, ha a Vagyonkezelı Rt. felügyeli a mőködést.
102 Az, hogy a szerzıdést felbontják-e, vagy sem, annak más oka is van. Van egy másik befektetı csoport, amely nem csak a mőködtetést akarja elvégezni, hanem fejlesztı beruházást is végezne. Más motiváció van, akkor azt kell kimondani, hogy fejleszteni akarják a sportcsarnokot, és olyan üzemeltetıt keresnek, aki ebben részt vesz. Amikor az expot pályáztatták, voltak, akik 5 millió forinttal jobb ajánlatot tettek, jó referenciákkal rendelkeztek, mégis az nyert, aki ún. „több párt által delegált személyekbıl” állt össze. Ha most is ez a helyzet, akkor ki kell mondani. (Kazetta 7/2. 386-463) Kerekes Györgyné képviselı, a Vagyonkezelı Rt. Igazgatóságának tagja: Részt vett az igazgatóság ülésén. Nincs bírósági végzés arról, hogy az eljárás törvénytelen lenne. Az adott helyzetben tisztességesen és becsületesen döntöttek. Megvizsgálták, hogy nem az Aréna Sportcentrum Bt. lett felkérve, hanem Pangert László, aki a bt. kültagja, és csak a beltagnak volt cégjegyzési megbízása. A második pályázat – a jelenlévı jogász szerint és a Vagyonkezelı Rt. szerint is - nem volt jogszerőtlen, el kellett fogadni. Akkor bonthatják fel a szerzıdést, ha bírósági végzés van arról, hogy a döntés jogszerőtlen volt. Kérte a jegyzıt nyilatkozzon - ha látta a beadványokat -, hogy az eljárás jogszerőtlen volt vagy sem. (Kazetta 7/2. 463-526) Pap János polgármester: Az, hogy jogszerő vagy nem, nem vitatják. Az önkormányzat számára nem megfelelı a szerzıdés. (Kazetta 7/2. 526-531) Szilvásy Ferenc alpolgármester: Alapvetı probléma, hogy a Vagyonkezelı Rt. által a sportcsarnok üzemeltetésére megkötött szerzıdés nem felel meg az önkormányzat által megfogalmazott határozatnak, mert a szerzıdés nem tartalmazza azokat a kitételeket, amelyeket kötelezıen elıírtak a Vagyonkezelı Rt-nek. Nem felel meg az önkormányzat érdekeinek általában. Ez a két indok elegendı ahhoz, hogy a szerzıdés felbontásra kerüljön. Az, hogy a Vagyonkezelı Rt. Igazgatósága jogilag helyesen járt-e el, vagy nem, nem minısíti. Nem arról van szó, hogy bárki kétségbe vonja a Vagyonkezelı Rt. Igazgatóságának tisztességes eljárását, azonban az igazgatóság nem az önkormányzat által megszabott keretek között, a közgyőlési határozatoknak megfelelıen kötötte meg az üzemeltetésre vonatkozó szerzıdést. A megkötött szerzıdés több szempontból nem felel meg az önkormányzat érdekeinek. A közgyőlés ezt kívánja orvosolni azzal, hogy utasítja a Vagyonkezelı Rt. Igazgatóságát, bontsa fel a szerzıdést, a szerzıdéskötés jogát magához vonja, és a közgyőlés ír ki pályázatot a sportcsarnok üzemeltetésére, a közgyőlés bírálja el a pályázatokat és a közgyőlés kíván szerzıdést kötni a sportcsarnok üzemeltetésére. A közgyőlés tulajdonosi döntést hoz. (Kazetta 7/2. 531- 8/1. 004) Tárgy:
Alapítói döntéshozatalhoz hitelesítık és jegyzıkönyvvezetı megválasztása
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta, hogy a tulajdonosi döntéshozatalhoz a közgyőlés jegyzıkönyvvezetınek Gyarmati Irént, jegyzıkönyv hitelesítınek Hrabovszki György, Kis Sándor és dr. Kerekes Attila képviselıket válassza meg.
103 A közgyőlés 19 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 72/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Vagyonkezelı Részvénytársaságot érintı napirendhez a jegyzıkönyv hitelesítıinek megválasztja Hrabovszki György, dr. Kerekes Attila, Kis Sándor képviselıket, jegyzıkönyvvezetınek Gyarmati Irén köztisztviselıt. Tárgy:
ARÉNA-SPORTCENTER Bt. panaszbeadványának megvizsgálása Városi Sportcsarnok üzemeltetési szerzıdése
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatban foglaltakat azzal, hogy a szerzıdéskötés feltételrendszerét Végh László, Szilvásy Ferenc és Hanó Miklós alpolgármester állítsa össze. A közgyőlés utasítja a Vagyonkezelı Rt-t, hogy azonnali hatállyal mondja fel a sportcsarnok üzemeltetésére megkötött szerzıdést, az intézmény felügyeletét lássa el. A közgyőlés magához vonja a sportcsarnok üzemeltetésével kapcsolatos pályáztatást, szerzıdéskötést. Az elıterjesztést a márciusi közgyőlésre terjessze elı, a gazdasági bizottság, a közmővelıdés, ifjúsági és sportbizottság, valamint a pénzügyi, költségvetési bizottság véleményezésével együtt. (Kazetta 8/1. 004-040) A közgyőlés 20 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 73/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése, mint a Vagyonkezelı Részvénytársaság egyszemélyi tulajdonosa utasítja a részvénytársaság igazgatóságát, hogy a városi sportcsarnok bérletére és üzemeltetésére kötött szerzıdést azonnali hatállyal mondja fel, mert a bérbeadó által vállalt kötelezettségek az önkormányzat, mint az ingatlan tulajdonosa számára hátrányos jogkövetkezményekkel járhatnak. Utasítja a részvénytársaságot, hogy további intézkedésig az intézmény felügyeletét és ideiglenes mőködtetését lássa el. A közgyőlés a sportcsarnok üzemeltetésére vonatkozó 494/2001. (X.18.) határozatát hatályon kívül helyezi. A közgyőlés a sportcsarnok üzemeltetésére vonatkozó pályázat feltételeirıl, kiírásáról a pályázat értékelésérıl és a szerzıdéskötésrıl saját hatáskörben hoz döntést. A pályázat feltételeit Szilvásy Ferenc, Végh László és Hanó Miklós alpolgármesterek állítják össze, a gazdasági bizottság, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság, valamint a pénzügyi, költségvetési bizottság véleményezi és azt a közgyőlés márciusi ülésén fogadja el. Felelıs: Határidı:
Pap János polgármester a határozat közléséért azonnal
104 Pap János polgármester: A tulajdonosi döntéshozatalt bezárta. Tárgy:
Békéscsaba Közterületeiért Alapítvány kezdeményezése
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 8/1. 040-046) A közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 74/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT 1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése támogatja, hogy a Békéscsaba Közterületeiért Alapítvány a Kossuth tér rendezése keretében a Halászlány szökıkutat elhelyezze a téren. A városi kisvasút volt Kossuth téri állomás közelében meg kell vizsgálni a kisvasút emlékhely kialakításának lehetıségét. Felelıs: Határidı:
2./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése hozzájárul ahhoz, hogy a Békéscsaba Közterületeiért Alapítvány a bemutatott tervek alapján a Széchenyi liget rendezése keretében a Ligeti sörözı és a kertmozi rekonstrukcióját elvégezze. Ennek feltétele, hogy az alapítvány 1 éven belül minimum 100 millió Ft pályázati forráshoz jusson a szükséges fedezet biztosításaként. A pénzügyi forrás megléte esetén a felek megállapodást kötnek az ingatlanok 15 éves ingyenes használati jogának részletes feltételeirıl. Felelıs: Határidı:
Tárgy:
Végh László alpolgármester értelem szerint
Végh László alpolgármester 2002. december 31. a pályázati forrás megszerzésére 2003. december 31. a szerzıdés kidolgozására
Tábor utcai ingatlan hrsz. 3206 hasznosítása
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 8/1. 046-060) A közgyőlés 23 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 75/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése támogatja az Oltalom Karitatív Egyesület és a Békéscsabai Befogadó Állomás törekvését, mely szerint az önkormányzat tulajdonában lévı Tábor utcai ingatlant (hrsz. 3206) az Oltalom Karitatív Egyesület megvásárolja, és abban
105 „pártfogói kuratórium” felügyelete mellett felnıtt kísérı nélküli menedéket kérı kiskorúak Otthonházát alakítsa ki. A közgyőlés megbízza a polgármestert, hogy a további tárgyalásokat a kérelmezıkkel lefolytassa és a kialakított szerzıdés-tervezeteket a gazdasági bizottság véleményezése után a testület elé terjessze. Felelıs: Határidı:
Pap János polgármester folyamatos
Tárgy:
Ifjúsági Ház nagytermének igénybevétele választási célokra
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 8/1. 060-066) A közgyőlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 76/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT 1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése utasítja az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör igazgatóját, hogy a 2002. évi országgyőlési képviselıválasztás kampánya során az intézmény nagytermét – igény esetén – választási fordulónként egy-egy alkalommal ingyenesen bocsássa rendelkezésre a jelöltet állító pártok, valamint független jelöltek részére, amennyiben a teremhasználati igényüket 2002. február 15-ig az intézménynek bejelentik.
2./
A közgyőlés az intézménynek a rendezvény idıtartamára esı rezsiköltségét megtéríti. A rezsiköltségrıl szóló elszámolást az intézmény igazgatója az érvényes és eredményes választást követı 15 napon belül nyújtsa be a polgármesteri hivatalhoz.
Felelıs: Határidı:
dr. Simon Mihály jegyzı az intézmény igazgatójának értesítésére azonnal a rezsiköltség megtérítésére: az elszámolás benyújtását követı 15 nap
Pap János polgármester: A casinó termét is igénybe lehet venni, csak az idıpontokat egyeztetni kell. (Kazetta 8/1. 066-068) Tárgy:
Bíráló bizottság képviselı tagjainak megválasztása
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 8/1. 068-070) A közgyőlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:
106 77/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT 1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése külterületi földút fenntartására kiírt közbeszerzési pályázat elbírálására alakuló bíráló bizottság tagjainak az alábbi képviselıket választja meg: Király János Takács Péter Tímár Imre Klampeczki Béla
2./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése felkéri a polgármestert, hogy a közbeszerzési eljárás egyes kérdéseit szabályozó 18/2001. (IV.24.) önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelıen a bizottság többi tagját jelölje ki.
3./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése felhatalmazza a bíráló bizottságot az ajánlatok elbírálásával kapcsolatos döntésre.
Felelıs: Határidı:
Pap János polgármester azonnal
Tárgy:
A Frantschach Magyarország Flexibilis Csomagolóanyag Gyártó Kft. helyi adómentességi ügye
dr. Simon Mihály jegyzı: Adómentességet rendelettel lehet biztosítani, ezért javasolta, hogy a határozati javaslatban ne ez szerepeljen, hanem azt mondják ki, hogy „a közgyőlés határozattal mentesíti a helyi adó fizetése alól.” (Kazetta 8/1. 070-078) Takács Péter képviselı: Várható, hogy más cégek is jelentkeznek adómentességet kérve? (Kazetta 8/1. 078-080) Pap János polgármester: A Hőtıház Rt. is várható, mert 400 millió forintot akarnak befektetni. A Hungária Infó is úgy nyilatkozott, hogy máshová helyezi a székhelyét, ha nem kap adómentességet. Az elıterjesztı a határozati javaslat b./ változatát javasolja elfogadásra, mely szerint a közgyőlés 50 %-ban mentesítse az rt-t az adó megfizetése alól. (Kazetta 8/1. 080-086) Hrabovszki György képviselı: Az elıterjesztésbıl kiderül, hogy 60 fırıl 95 fıre emelkedik a foglalkoztatottak száma. Mielıtt Kecskemétre átvitték a gépeket, hány fıt foglalkoztattak? Emlékezete szerint 250 fıt alkalmaztak összesen. (Kazetta 8/1. 086-090) Pap János polgármester: A Kner Nyomdán belül mőködik a címke gyártás. A doboz gyártás, amit leszereltek 105-110 embernek mondott fel, a gépeket elvitték, amit ott leszereltek, azt a kft. Békéscsabára hozta, és további 35 fıt kíván alkalmazni. (Kazetta 8/1. 060-097)
107 Hrabovszki György képviselı: Ezek szerint szó sincs arról, hogy többletfoglalkoztatottság keletkezne, maximum visszaállítja az eredeti foglalkoztatottsági szintet. (Kazetta 8/1. 097-100) Pap János polgármester: Nem így van, mert 35 fıt kívánnak felvenni, miközben 110 fıt bocsátottak el. (Kazetta 8/1. 100-102) Tóth Károly képviselı: Ha ezt a folyamatot elindítják, akkor 2002-ben ne számoljanak többlet adóbevétellel, így arra se várjanak, hogy a stadion építésre vissza tudják pótolni az elvont 20 millió forintot, stb. Amennyiben elengedik ezen kft. helyi adó fizetését, akkor a többi vállalat is jelentkezni fog. A Hőtıház Rt. is fejlesztésbe kezdett, ezért jogosan kezdeményezheti majd, hogy a közgyőlés a helyi adó fizetése alól mentesítse. Precedenst teremtenek a mostani döntéssel. Ha a közgyőlésnek az a koncepciója, hogy úgy segíti az ipar megtelepedését a városban, hogy az iparőzési adó megfizetése alól mentességet ad, akkor vállalja fel, hogy minden vállalatra alkalmazza. (Kazetta 8/1. 102-124) Végh László alpolgármester: A Kner Nyomda tradicionális cége volt a városnak, és arról volt szó, hogy megszőnik. Figyelembe kell venni, hogy a városnak országos szinten elismert középiskolai rendszere van erre ráépítve. Több indok szól amellett, hogy a kft. adómentességet kapjon. Javasolta, hogy a közgyőlés a határozati javaslat b./ változatát támogassa, mivel további fejlesztések, létszámbıvítések várhatók. (Kazetta 8/1. 124-141) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A pénzügyi, költségvetési bizottság véleménye, ha a közgyőlés támogatja a határozati javaslat b./ változatát, akkor a bevételbıl vonja le az összeget. A bizottság 8, vagy 9 igen, egyhangú szavazattal nem támogatta a kérelmet. Tapasztalat, hogy több közcélt szeretne elvégezni egy-egy nagy- vagy középvállalat cserébe, pl. 20 % helyi adómentességért. A Hőtıház Rt. látványos fejlesztéseket végez. Azt is mondhatná valamelyik intézmény, vállalat, hogy 12 %-os bérfejlesztést ad a dolgozóknak, ha x százalékban a közgyőlés helyi adómentességet biztosítana számukra. Nem szabad ezt a csatornát elindítani, csak így tudták 15 millió forintról 1,5 milliárd forintra növelni a helyi adó bevételt, és elkezdeni a város infrastrukturális felzárkóztatását. Nincs választási lehetıségük, akkor sem, ha jó lenne kedvezményt adni. Nem szabad a helyi adó mentesség lehetıségét megnyitni. Egy évet kell kibírni így, mert azt követıen az EU csatlakozás miatt jogi tiltás alatt lesznek, így megoldódik ez a probléma. (Kazetta 8/1. 141-164) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslat b./ változatát. Megállapította, hogy a közgyőlés 8 igen, 8 nem szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elvetette. (Kazetta 8/1. 164-172) -
A közgyőlés fenti tárgyban a határozati javaslatot nem fogadta el.
108 Tárgy:
A 485/2001. (IX.20.) közgyőlési határozat kiegészítése (Címzetes fıjegyzıi cím adományozásának kezdeményezése)
Pap János polgármester: Ezzel kell kiegészíteni a közgyőlés korábbi döntését a Belügyminisztérium rendelete szerint. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 8/1. 172-181) A közgyőlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 78/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése dr. Simon Mihály jegyzı számára címzetes fıjegyzıi cím adományozását kezdeményezı 485/2001. (IX.20.) határozatát a 44/2001. (XII.27.) BM. rendelet 1. § /1/ bekezdésének megfelelıen az alábbiak szerint egészíti ki: Dr. Simon Mihály 1990. december 13-ától folyamatosan jegyzıi tisztséget tölt be. A polgármester 2001. október 10-én készített értékelése szerint minısítése „kiválóan alkalmas”. Felelıs: Határidı:
a határozat továbbításáért Pap János polgármester azonnal
SZÓBELI BEJELENTÉSEK Pap János polgármester: Megkapta a Békéscsaba Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzatának döntését. A kisebbségi önkormányzat rendkívüli ülést tartott, és a Szent László Utcai Általános Iskola és a Hajnal Utcai Óvoda integrációját megtárgyalták. A két intézmény egyesítését támogatják, véleményük szerint az integráció az oktató-nevelı munkában csak minıségi javulást okozhat. (Kazetta 8/1. 181-190) Tárgy:
Egészségügyi bizottság külsı tagja
Hideg András képviselı: dr. Szőcs István nyugállományba vonult, és úgy döntött, hogy a közéletbıl is kivonul, ezért egészségügyi bizottsági tagságáról lemondott. dr. Szőcs Istvánt, az MSZP delegálta. Az MSZP nevében megköszönte dr. Szőcs István munkáját. Az MSZP úgy ítéli meg, hogy szükséges, hasznos és a város egészének érdekében áll, ha a kórház megbízott igazgatóját, dr. Szabó Teréziát delegálják az egészségügyi bizottságba. Az MSZP nem mond le delegálási jogáról, hanem önként, magukat korlátozva dr. Szabó Teréziát kéri fel, hogy az egészségügyi bizottság tagja legyen. Elvárják, hogy ezt senki ne értelmezze úgy majd 2002. novemberében, hogy alanyi jogon tagja az egészségügyi bizottságnak a kórház megbízott igazgatója, és az MSZP-nek nincs alanyi jogon delegálási lehetısége. Javasolta, hogy a közgyőlés dr. Szabó Teréziát az egészségügyi bizottság tagjává válassza meg. (Kazetta 8/1. 190-212)
109 Velkey Gábor képviselı: Az, hogy az egészségügyi bizottság minden alkalommal meghallgatja, és kikéri a megbízott intézményvezetı véleményét, helyesnek tartja és támogatja, mint ahogy azt is, hogy dr. Szabó Terézia tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésén. Az információáramlás megtörténik így is. Nem biztos hogy a jelenlegi feszült helyzetben szerencsés lenne, ha a közgyőlés a kórház jelenlegi megbízott vezetıjét az egészségügyi bizottságba delegálná. Véleménye szerint elıfordulhat, hogy egy ilyen döntés inkább ártalmas, mintsem szerencsés lesz. (Kazetta 8/1. 212-226) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, hogy dr. Szabó Terézia, a kórház megbízott igazgatója az egészségügyi bizottság külsı tagja legyen. (Kazetta 8/1. 226-235) A közgyőlés 18 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 79/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése tudomásul veszi dr. Szőcs István lemondását az egészségügyi bizottsági tagságáról. A közgyőlés dr. Szabó Teréziát, a Réthy Pál Kórház- Rendelıintézet megbízott fıigazgatóját az egészségügyi bizottság külsı tagjának megválasztja. Felelıs: Határidı:
Pap János polgármester azonnal
Tárgy:
Városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság külsı tagja
Velkey Gábor képviselı: Javasolta, hogy a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottságba az SZDSZ által delegált Andó Tamás bizottsági tag helyett a továbbiakban Balla Béla legyen a bizottság tagja. Kérte a közgyőlést, támogassa javaslatát. (Kazetta 8/1. 235-240) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottságba delegált Andó Tamás helyett a késıbbiekben a bizottság tagja Balla Béla legyen. (Kazetta 8/1. 240-246) A közgyőlés 17 igen, 1 nem szavazattal, 4 tartózkodással a következı határozatot hozta: 80/2002. (I.31.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottsági tagsága alól Andó Tamást felmenti.
110 A közgyőlés a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság külsı tagjának Balla Bélát (Békéscsaba, Bojtorján u.5.) megválasztja. Felelıs: Határidı:
Pap János polgármester azonnal
Velkey Gábor képviselı: Bejelentette, hogy a javaslatot támogatja, igennel kívánt szavazni, azonban véletlenül a „tartózkodás” gombot nyomta meg. (Kazetta 8/1. 246-252) Pap János polgármester: Megköszönte a részvételt, a közgyőlést 23 óra 10 perckor befejezettnek nyilvánította. (Kazetta 8/1. 252-256)
K.m.f.
Pap János polgármester
dr. Simon Mihály jegyzı