Dr. Garai István: a LEADER telitalálat volt

A K i s k u n o k Vi d é k é é r t E g y e s ü l e t h i v a t a l o s l a p j a

II. évfolyam 1. szám

Balotaszállás, Bugac, Bugacpusztaháza, Csólyospálos, Fülöpjakab, Gátér, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kelebia, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kunfehértó, Kunszállás, Kömpöc, Móricgát, Pálmonostora, Petőfiszállás, Pirtó, Szank, Tiszaalpár, Tompa, Zsana

Dr. Garai István: a LEADER telitalálat volt Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program szerepe és jelentősége a vidékfejlesztés területén kétség nélkül vitathatatlan – fejtette ki véleményét lapunknak Dr. Garai István, a Kiskunok Vidékéért Egyesület Felügyelő Bizottságának elnöke. Az ÚMVP III. tengely pályázatainak és a jelenleg elbírálás alatt lévő LEADER intézkedésnek óriási szerepe van az élhetőbb települések, fejlődő közösségek megteremtése érdekében. Ha nincs az ÚMVP és a LEADER program, akkor nem jöhettek volna létre olyan közösségépítő, munkahelyteremtő, vállalkozásösztönző, a turizmust és az örökségvédelmet – legyen az épített vagy kulturális – támogató beruházások, amelyek hosszú ideje jogos igénye a vidéken élő embereknek. Garai szerint az alkalmazott pályázati rendszer kiemelkedő jelentősége abban rejlik, hogy az itt élő emberek igényére támaszkodva, a helyben megfogalmazott fejlesztések megvalósítását tartja szem előtt. A

döntések ott születnek, ahol az ötletek megfogantak – fogalmazott. A Kiskunok Vidékéért Egyesült rendelkezésére bocsátott fejlesztési pénzek egytől egyig jó helyre kerültek, legyenek azok játszóterek, piacok, közparkok létesítése, vagy a mikrovállalkozások beruházásait támogató, a turisztikai fejlesztéseket ösztönző, vagy éppen templomok, kegyhelyek felújítását célzó fejlesztések. A jogszabályok szigorú betartása, a nyitottság és az átláthatóság tovább erősítik a program hitelességét és elfogadott ságát.Örömmel és büszkeséggel veszek részt ebben a munkában, hiszen az

Meghosszabbítanák a földvásárlási moratóriumot A kormány három évvel meg kívánja hosszabbítani a külföldiek - 2011-ben lejáró - földvásárlási moratóriumát, amennyiben azt az Európai Unió is támogatja. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a támogató döntés hátterét részletezve elmondta: már tavaly szóban jelezte az Európai Unió Bizottságának, hogy Magyarország valószínűleg élni fog a tilalom meghosszabbításának lehetőségével. Az agrártárca vezetőjének megítélése szerint továbbra is fennállnak azok a feltételek - az alacsony földár, valamint a törvényi szabályzás átalakításának szükségessége -, amely a hétéves moratórium további fenntartását indokolják. Gráf József beszélt arról, hogy Magyarországon a földárak - amelyek jelenleg átlagosan hektáronként 500-700 ezer forintosak - 4-5 évente megduplázódnak. Ezért a most kezdeményezett moratórium lejártakor már lényegesen közelebb állnának a fejlett ipari országok földáraihoz, mint jelenleg. Fontos volna, hogy az állattartó gazdaságok alanyi jogon földhöz jussanak, úgynevezett nagy állategységenként 0,8 hektárhoz. A miniszter által felvetett példa szerint 3.000 hektár bérelt földön gazdálkodó vállalkozásnak így 600-700 hektáros saját tulajdonú földje is lehetne. A miniszter szerint jó volna, ha a magángazdálkodók számára megvásárolható 300 hektáros földméret növelhető lenne az új földtörvény megalkotásakor, ugyanis ma már nem ritka a 600-700 hektáron gazdálkodó családi gazdaság sem. A külföldiek földvásárlási moratóriumának lejárta után olyan földtörvényre van szükség, amelybe beépíti a jogalkotó a sok európai

országban ma már gyakorlatnak számító földszerzési normákat is, amelyek például képzettséghez, helyben lakáshoz, esetleg szakmai szervezet vagy a helyi közigazgatás engedélyéhez kötné a földvásárlást - vélekedett a miniszter. Mindez a magyar gazdálkodók érdekét szolgálná - jelezte Gráf József, hozzátéve, hogy már most is a társas vállalkozások művelik a magyar földterület kisebb hányadát, 40 százalékát. Ez mindenféle külső beavatkozás nélkül alakult ki - húzta alá. Gráf József kifejtette: most már kevésbé szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a földvásárlási moratórium meghosszabbítható-e, mint volt néhány évvel ezelőtt. A múlt év végén ugyanis sikerült két fontos kamattámogatási kérdésben is egyetértést teremteni az uniós tagállamok között, amely a magyar gazdák számára kedvező helyzetet teremt a földvásárláshoz, illetve a birtokrendezéshez adandó kamattámogatásoknál. Az agrártárca vezetője úgy ítélte meg, hogy a földvásárlási moratórium meghosszabbításának lehetőségének esélyei is jók. A földvásárlási moratórium meghosszabbításáról országgyűlési határozat is készült, amelyet múlt hétfőn megszavazott a parlament.

eredmények kézzelfoghatóak, napról napra újabb fejlesztések valósulnak meg – mondta Dr. Garai István.

II. LEADER EXPO 2010. március 4-7. között ismét megrendezésre kerül a LEADER akciócsoportok nemzetközi seregszemléje, a II. Nemzetközi LEADER EXPO. A rangos nemzetközi kiállítás és vásár a Turisztika Kiállítás társrendezvényeként, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatásával valósul meg. Az EXPO lehetőséget nyújt arra, hogy a térségünkben működő helyi terméket előállító vállalkozások, vidéki falusi turizmussal foglalkozó szállásadók és vendéglátósok bemutathassák termékeiket, illetve szolgáltatásaikat a hazai és nemzetközi vásárlóközönség előtt. A Kiskunok Vidékéért Egyesület munkaszervezete - együttműködve a Bács-Kiskun megyében működő más akciócsoportokkal - egy közös kiállítótér kialakítását tervezi, ahová várjuk a térségünkből érkező, termékeiket, szolgáltatásaikat népszerűsíteni kívánó kiállítókat. A kiállításon való részvétel ingyenes, a felmerülő költségeket Egyesületünk, illetve az ÚMVP biztosítja. Kérjük, amennyiben kiállítóként részt kíván venni a rendezvényen, szíveskedjen azt munkaszervezetünk felé jelezni.

2

Kötelező adatszolgáltatás

Épül a fülöpjakabi szabadidő park

Február 15-től egy hónapig tart az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) és a Halászati Operatív Program (HOP) támogatásában részesülő Ügyfelek számára a kötelező rendszeres monitoring adatszolgáltatás. A tavalyi évhez hasonlóan idén is minden, az ÚMVP és a HOP támogatásában részesülő ügyfelet rendszeres monitoring adatszolgáltatási kötelezettség terhel. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek kizárólag elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül lehet eleget tenni. Az Ügyfélkapu használatának feltétele a regisztráció, a www.magyarorszag.hu honlapon keresztül. Ügyfélkapus belépési jogosultsággal kizárólag magánszemély rendelkezhet. Az adatszolgáltatás ügyfélkapus azonosítás után a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal internetes honlapjára átlépve található elektronikus űrlap kitöltő szolgáltatás segítségével tehető meg. Ez a szolgáltatás a www.magyarorszag.hu és a www.mvh.gov.hu internetes portálokon keresztül érhető el. Az előző évekhez képest változást jelent, hogy a Hivatal azt az Ügyfelet, aki a teljes körű adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy hibásan, valótlan adattartalommal, hiányosan vagy nem az előírt módon teljesíti, ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtja. Az adatszolgáltatással kapcsolatos részletes információkat a 14/2010-es MVH közlemény tartalmazza.

Az 1100 fős Fülöpjakabon az ősz folyamán társadalmi munkában megkezdődött annak a település mellett található területnek a fásítása, ahol az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatásának köszönhetően a nyár folyamán szabadidő park létesülhet. A Fülöpke a Gyermekekért Alapítvány a falu melletti üres területen kialakítandó szabadidő park építéséhez nyújtott be pályázatot a Kiskunok Vidékéért Egyesülethez – mondta lapunk érdeklődésére Bodor Sándor, a civil szervezet elnöke. A sikeres pályázatnak köszönhetően 10,8 millió forintos támogatással játszótér, focipálya és egy vizesblokk kerül kialakításra. A fejlesztés helyszínének kiválasztása nem volt véletlen, hiszen az előző években már több rendezvénynek is helyett adott a terület. Jogosan merült fel az igény egy olyan szabadtéri, a pihenést, kikapcsolódást és a

testmozgást is szolgáló közösségi térnek, melyet több generáció is tud használni. Rendkívüli szükség van az élhetőbb települések, fejlődő közösségek érekében az ilyen beruházásoknak, ami összehozza az embereket egy közös cél érdekében – mondta az elnök. Ehhez nagy segítséget nyújt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, valamint a Kiskunok Vidékéért Egyesület sikeres működése, mert az eredmények azt bizonyítják, hogy rendkívül jól sikerült megszervezniük önmagukat Kiskunhalastól Kiskunmajsán át egészen Kiskunfélegyházáig.

A sikeres pályázatok kulcsa A sikeres projektek kulcsa, hogy a fejlesztés jól átgondolt, megvalósítható és fenntartható legyen. A döntés részeredmény, a feladat nagyobbik része azután következik – hívta fel a figyelmet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára. Dr. Forgács Barnabás kiemelte: ma már nem kell biztosítékot letenniük a nyerteseknek, 20 százalékos előlegre számíthatnak, s a támogatási határozat birtokában folyamodhatnak banki hitelért, a jóváhagyásnak ugyanis nem feltétele a meglévő források igazolása. - Az ÚMVP sikerének egyik kulcsa, hogy megfelelő színvonalú kérelmek készüljenek. Mennyire sajátították el a mezőgazdaság és a vidék szereplői azt, hogy hogyan kell pályázni az uniós rendszerben? - Miközben 2004-2006-ban két különböző fejlesztési programban együttesen hétezer pályázatot regisztráltunk, addig az ÚMVP keretében több mint 70 ezer támogatási kérelem érkezett be, s több mint 35 ezret jóváhagytunk. Ha ebből indulok ki, azt mondhatom: felnőttek a feladathoz a kedvezményezettek. Visszaigazolja az eredmény azt is, hogy olyan programokat indítottunk, amelyek összeegyeztethetők a jelentkezők elképzeléseivel. Igaz, a rendszer még nem úgy működik, ahogy a minisztérium szeretné. Arra törekszünk, hogy egyszerűbb legyen a végrehajtás, de a hazai és

közösségi joganyag meglehetősen részletesen előírja a feltételeket, a dokumentációt, s bizony van olyan eset, amikor ez bonyolítja a gazdálkodók életét. - Mi okozza a legtöbb gondot? - Leginkább az volt kihívás a gazdálkodók számára, hogy korábban pályázati felhívásról és azok mellékleteiről beszéltünk, ezzel szemben az új rendszerben különböző szintű jogszabályokról van szó, emiatt jóval összetettebb környezetben kell kiigazodniuk. Ennek számos előnye van. Ma már nem kell biztosítékot felajánlaniuk a kedvezményezetteknek, ahogy korábban az igényelt támogatás 120 százalékáig kellett tenniük. Határozatot kaphat a gazdálkodó anélkül, hogy a forrását igazolná, amire az ad módot, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal köztartozás módjára hajtja be a jogosulatlanul igénybe vett támogatást. A támogatások jogos felhasználása ilyen értelemben biztosított. - Mire kell a támogatást kérőknek legjobban odafigyelni? - Igyekszünk felhívni a figyelmet arra, hogy mik azok a dokumentumok, amelyek szükséges és melyeket lehetséges később, hiánypótlás keretében beküldeni. A legfontosabb, hogy a fejlesztés jól átgondolt, kivitelezhető és fenntartható legyen. Nem elég egy jó kérelem pénzügyi és üzleti tervvel, meg is kell tudni azt valósítani, el is kell tudni számolni. A

számokkal kell kezdeni: megalapozott költségvetést kell kidolgozni a fejlesztés megvalósítása érdekében. - Szinte valamennyi pályázói kört érzékenyen érintett az utófinanszírozás ténye. Nem minisztériumi hatáskör, mert az uniós pályázatok utófinanszírozottak, mégis milyen lehetőséget ajánlana a költségek átmeneti előteremtésére? - A válság idején ez különösen fontos, hiszen ezek a beruházások csak akkor tudnak megvalósulni, ha a pénzintézetek nem állnak ki a termelők mögül. Könnyíteni kell a megvalósítást és a külső forráshoz jutást. Az új rendszerben az ügyfél támogatási határozatig juthat el úgy, hogy még nincs igazolása arról, miként fogja finanszírozni a fejlesztést. Így nagyobb eséllyel juthat kölcsönhöz, ami szintén hozzá tud járulni a sikeres fejlesztésekhez. Volt lehetőség előlegkérelem benyújtására is: eddig öt intézkedés esetében több mint 34 milliárd forintot adtunk 1300 kedvezményezettnek. - Mivel lenne elégedett 2013 végére? - Azzal, ha a rendelkezésre álló források felhasználásán keresztül megvalósuló beruházások a magyar mezőgazdaság és vidék felemelkedését hatékonyan elősegítené, illetve ha a források nagyobb részét nemcsak lekötné, hanem ki is fizetné az Irányító Hatóság. (Forrás: A sikeres vidék útja)

3

109 milliós LEADER forrás Bugacnak Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) jogcímeire benyújtott pályázatai közül Bugac száz százalékon teljesített. A településről benyújtott fejlesztési elképzeléseket több mint 109 millió forint támogatásban részesítette a Kiskunok Vidékéért Egyesület elnöksége. Szabó László, Bugac község polgármestere örömmel számolt be lapunknak az ÚMVP pályázatokon elért sikerekről, hiszen Bugacról hat pályázat érkezett a Kiskunok Vidékéért Egyesülethez, mely pályázatok mindegyike nyert. Az önkormányzat által benyújtott pályázatok közül a legnagyobb összegű a piaccsarnok és a közpark felújítására szóló pályázat volt, amelyre 34,279 millió forintot nyert el a falu. Ebből 9,9 millió forint a park felújítását, 24,3 millió forint az új piaccsarnok létrehozását fogja szolgálni. A támogatás mértéke a bekerülési költség nettó értékének 100%-a volt, így az önkormányzatnak az ÁFA-val kell kiegészítenie az elnyert támogatást. Közparkunk régóta felújításra szorult, mert nem voltak benne járdák, nem volt biztonságos a játszótér, és nem volt megoldott a zöld-

felület öntözése sem – mondta Szabó László. A terület rendezése megtörtént, a közműfejlesztés megvalósult, az eszközöket megvásároltuk, így várhatóan tavasszal átadhatjuk az új parkot. A másik nagyon fontos beruházásunk a régi gyümölcsfelvevő piaccsarnokká történő átalakítása lesz. Ez az épület a falu központjában áll, nagyon leromlott állapotban van, a kulturált piacozás lehetőségét nem biztosítja. A polgármester tervei szerint a piaccsarnoknak turisztikai szerepet is szánnak, mivel heti két-három alkalommal kifejezetten helyi gazdapiacok megtartását tervezik, amikor csak a helyi termékeket, árukat, kézműves termékeket lehet majd árulni. Ezt azok a helyi gazdák, termelők, kézművesek tehetik majd meg, akiknek az önkormányzat egy megfelelő embléma kiadásával fogja igazolni, hogy az általuk előállított áru valóban helyi termék. Szeretnénk megmutatni, hogy fontosnak tartjuk az őstermelők, gazdák, kézművesek termékeit, akikre büszkék vagyunk – mondta a polgármester. Az 1900-as évek elején épült, helyi védettség alatt álló épület, az ún. Öreg iskola felújítását is az ÚMVP 9,1 millió forintos támogatásából valósítja meg az önkor-

mányzat. Jelenleg itt zajlik a művészeti oktatás, itt található egy technika terem és egy kis mosoda is. Idén szeptemberben a pásztorünnep alkalmából itt szeretnénk megnyitni a „Bugac az elmúlt 60 évben, képekben” című kiállításunkat. Eddig több mint 1700 kép lett digitalizálva és ezekből történik a tematikus válogatás, amit majd a nagyközönség és megtekinthet. Ez is rendkívül fontos a turisztikai szolgáltatások terén, hiszen a hagyományos lehetőségeken túl új látnivalókkal is tudunk szolgálni a turistáknak – vélekedett Szabó László, Bugac község polgármestere. A körülbelül 80 családot magába foglaló Nagycsaládosok Bugaci Egyesülete is sikeresen pályázott két játszótér kialakítására. A Bugacpusztaházán és Alsómonostoron megvalósuló fejlesztést a Kiskunok Vidékéért Egyesület 9,4 millió forinttal támogatta. Bugacon két vállalkozó, Borics Zoltán és Szabó Csilla is üzlethelyiség bővítésre nyert 3,2 millió, ill. 4,3 millió forintot.

Célegyenesben a pályázatok

ÚMVP falunapok 2010-ben is

Mint arról lapunk decemberi számában beszámoltunk, a Kiskunok Vidékéért Egyesülethez - illetékességi területéről - 2009. november 16-ig 102 pályázat érkezett be, a forrásigény megközelíti a 191 millió forintot. Az elmúlt hónapokban a munkaszervezet legfontosabb feladata a pályázatok feldolgozása és a támogatási rangsorok felállítása volt, mely a napokban is zajlik.

A Kiskunok Vidékéért Egyesület székhelyén, a kiskunfélegyházi Innovációs Központban került megrendezésre az a regionális tájékozató, amely az ÚMVP falunapok 2010. évi pályázatáról nyújtott információt az érdeklődőknek.

A pályázatok kezelését, feldolgozását rendkívül részletes eljárásrend alapján lehet csak végezni, ami nagy odafigyelést és szakértelmet igényel a munkaszervezet munkatársaitól. A beérkezett pályázatokat először az ügykezelő kollégák érkeztetik, iktatják, majd a pályázati dokumentáció minden lapját szkennelik. Ezzel párhuzamosan folyik a pályázat IIER-be történő felrögzítése, amely az anyagok további kezeléséhez nélkülözhetetlen, mivel a feldolgozás kizárólag elektronikusan történik. Ezt követően kezdődhet meg az ügyintézés, ami a pályázatok jogosultsági vizsgálatát, az esetleges hiánypótló határozatok kiküldését jelenti. A hiánypótlások beérkezését követően újabb ellenőrzés, majd a pályázatok érdemi bírálata veszi kezdetét. Az adott célterülethez tartozó összes pályázat értékelése után van lehetőség a támogatási rangsor felállítása, amelyről már az elnökség fog dönteni. A kérelmek feldolgozásával egy időben kerültek lebonyolításra a helyszíni szemlék is, aminek elsődleges célja a jelenlegi állapot jegyzőkönyvben történő rögzítése, ill. a feldolgozás során felmerült esetleges kérdések tisztázása volt.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, mint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága idén is meghirdette az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program hatálya alá tartozó települések számára helyi rendezvények szervezésére, helyi közösségformáló kezdeményezések, rendezvények támogatásáról szóló pályázatát. A pályázat célja a települések kulturális értékeinek, hagyományainak és örökségének bemutatását, a térségi együttműködéseket, a közösségi élmény és összetartozás erősítését, a település megtartóerejének növelését, a korábbiakban megvalósított, vagy új, helyi és kistérségi rendezvények megvalósulását, a helyi életminőség javítását, a turizmus fellendítését, az ÚMVP széleskörű, a helyi sajátosságokhoz is illeszkedő bemutatását, megismertetését, valamint a térségben élő, az ÚMVP pályázatain nyertesek tevékenységeinek, terveinek bemutatását célzó rendezvények támogatása. A pályázatok beadási határideje 2010. február 26. Jelen kiírás keretében pályázni csak olyan rendezvénnyel lehetett, amely 2010. május 15. és 2010. december 31. között valósul meg.

4

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap:

ÚMVP-vel fejlődik a Czifrik bolt A mezőgazdasági termékek árusításával foglalkozó vállalkozás 1991- ben kezdte meg működését Kiskunmajsán, azóta szakterületén a térség meghatározó szereplőjévé vált a Kft. Az utóbbi években önerőből megvalósított beruházásaikhoz kapcsolódó további fejlesztéseikhez jelentős segítséget nyújthat az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 25,6 millió forintos támogatása is, amely egy új raktárépület építését teszi lehetővé.

A mi tevékenységünk rendkívül raktárigényes, ezért az ÚMVP keretében egy 2000 négyzetméteres új raktár megépítésére pályáztunk – mondta lapunk érdeklődésére Czifrik Endre, a családi vállalkozás egyik alapítója. Mint kifejtette, az újonnan épített 200 négyzetméter alapterületű üzletháztól alig 300 méterre létesítendő raktárépület nagyobb raktárkészletet, szélesebb termékskálát, és nem mellesleg kedvezőbb árakat eredményezhetnek. A munkahelyteremtést tartalmazó pályázatban lehetőség volt gépvásárlásra is, ezért az árumozgatáshoz nélkülözhetetlen, korszerű targonca beszerzése is szerepelt a pályázatban. A Kft. nem csak értékesítéssel foglalkozik, hanem szakszerű növénytermesztési, növényvédelmi tanácsadással is segíti a gazdálkodókat. Bízom

benne, hogy a Czifrik Mezőgazdasági Bolt Kft. által megvalósított újabb beruházás segítségével is hozzájárulhatunk a térség mezőgazdaságának fejlesztéséhez – vélekedett Czifrik Endre.

Rendezvényházat épít a Majsa Trade Kft. Az 1997-ben alapított Majsa Trade Kft. az építőipari generál-kivitelezések lebonyolítása mellett alapításától kezdve kiemelt szerepet szánt vendéglátói tevékenységének is, amit a Kiskunmajsán jól ismert Fehérló Étterem is bizonyít. Az étterem melletti területen eddig rendezvénysátorban szerveztek kisebb-nagyobb rendezvényeket, de az ÚMVP támogatásával most egy új, modern, többfunkciós rendezvényház megépítése válik valóra. A pályázatunkat az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2008-ban meghirdetett mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímre nyújtottuk be, melyben a kiskunmajsai Rákóczi utcában lévő éttermünk mellett megépülő művelődési és kulturális rendezvények háza megvalósításához kértünk és kaptunk támogatást – mondta Kerti Sándor, a vállalkozás vezetője. Fejlesztési elképzelésünket a Kiskunok Vidéké-

ért Egyesület elnöksége döntésének értelmében 48,861 millió forinttal támogatja az ÚMVP. A beruházás során egy, a Rákóczi utca felőli főbejárattal rendelkező Rendezvények Háza jön létre, a földszinten vizesblokkokkal, részlegesen akadálymentesített WC-kkel, rendezvényteremmel, a tetőtérbe vezető lépcsővel. A Páva utca felőli bejárat felöl lesz megközelíthető a 200 adagos főzőkonyha, raktár, hőkamra,

mosogató. Itt kerül kialakításra a személyzeti részleg is (raktár, öltöző, WC). A tetőtérben nemenként elkülönített WC-k, erkély, öltözők, 3 db előadóterem, irodák, raktárak kerülnek kialakításra, az épület végén a másik rendezvényteremmel. A beruházás során új parkolók, napelemes közvilágítás és minőségirányítási rendszer (HACCP) kerül megvalósításra. Amint azt Kerti Sándor elmondta, az építési beruházás 60 %-nak pályázati támogatása nélkül nem lett volna képes belefogni ebbe a mindösszesen majd’ nyolcvan milliós beruházásba, aminek következtében a vállalkozása új lendületet kaphat. A fejlesztés nem csak egy új közösségi térrel gazdagítja majd a majsaiakat, de új munkahelyek létrehozását is eredményezi majd. A tervek alapján az új kiskunmajsai rendezvényházat 2010. novemberében veheti birtokba a nagyközönség.

Pályázatból bővül az FL Tüzép bemutatóterme Idén ünnepelte a kiskunmajsai FL Tüzép Kft. fennállásának tizenötödik évfordulóját. A térség legnagyobb tüzéptelepe a kezdetkor 200 négyzetméteres területen és egy 7 négyzetméteres fabódéban kezdte meg működését. Ma már több holdas területen, 700 négyzetméteres fedett csarnokkal és egy több száz négyzetméteres modern eladótérrel fogadja vásárlóit. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 18,7 millió forintos támogatásának köszönhetően újabb fejlesztés előtt áll a vállalkozás – mondta Fülöp Sándor, a Kft. ügy-

vezető igazgatója. A pályázat segítségével új, korszerű, múlti-funkciós rakodógépre tudják cserélni a régi erőgépet, de a telep központi épületének padlástér beépítése is a fejlesztés részét képezi. Ezzel több száz négyzetméterrel tudják növelni a bemutatóteret, ami a jelenleginél jóval több termék bemutatását teszi majd lehetővé. A munkahelyteremtő beruházás részleges akadálymentesítést és megújuló energia alkalmazását is tartalmazza. Az ügyvezető bízik benne, hogy a válság hatásainak csökkenésével, az építőipari beruházások növekedésével gyorsan megtérül a több tízmilliós beruházás.

a vidéki területekbe beruházó Európa

5

Megújul a gazdakör épülete Az 1930-ban épült valamikori „galambosi gazdakör” épületének teljes felújítására nyert az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból 20,6 millió forintot a kiskunfélegyháza melletti, ma NagyszőlőÚti Gazdakör néven ismert szervezet – mondta lapunk érdeklődésére Ván Jenő, az egyesület elnöke. Az épület 1930-ban épült állami és tagi hozzájárulással, miután 1927-ben megalakult a Galambosi Gazdakör. Az épület a gazdák érdekében egyfajta közösségi házként működött, ahol képzéseket és közös ünnepeket tartottak a térség gazdái. Az 1947-ben feloszlatott gazdakörtől a tulajdonában álló

épületet elvették, amiben később tanyasi iskola működött. A rendszerváltás után újraéledő gazdakörnek mintegy 70 rendes tagja van, de a kisugárzása ennél jóval jelentősebb, hiszen egy-egy képzésre 100-120 gazda is jelentkezik, de egy szüreti rendezvényen akár 500-an is részt vesznek – mondta Ván Jenő. Az épület jelenleg Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának tulajdonában van, azt a szervezet jelképes összegért bérli, de szeretnék újra tulajdonba kapni a gazdák. A pályázattal kapcsolatban a gazdakör elnöke elmondta, hogy az ÚMVP eredeti rendelete szerint a programban 10.000 főnél nagyobb lakosú települések nem vehettek volna részt. Ez kizárta volna Félegyháza indulását a mintegy 1,3 milliárdos programból. Németh Péter, a félegyházi többcélú kistérségi társulás mun-

kaszervezetének vezetője javaslatára Dr. Garai István Levente országgyűlési képviselő lobbizta ki a félegyházára nézve kedvező rendeletmódosítást. A Kiskunok Vidékéért Egyesület által kezelt programmal kapcsolatban a gazdaköri elnök elmondta, hogy az a Haleszi Gazdakör számára is megoldást jelentett csakúgy, mint számos más szervezetnek. Ez a program nagyon nagy segítséget jelent a vidéki embereknek – vélekedett Ván Jenő.

Versenyelőny a Kingrana-fogászatnál Fejlesztések a majsai Piac ABC-ben Az 2006-ban alakult Kingrana Fogászati és Fogtechnikai Kft. is sikeresen vett részt tavaly az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program pályázatán. Dr. Tápay Kinga, a vállalkozás vezetője szerint a pályázatnak köszönhetően nem csak a szolgáltatás versenyképessége nőhet, de a páciensek számára is érzékelhető, magasabb színvonalú szolgáltatások bevezetése is elérhetővé válik.

Dr. Tápay Kinga elmondta, hogy a vállalkozás fejlesztésének legfőbb célja új tevékenységek bevezetésével a versenyképesség növelése volt. A fogászati rendelő fogtechnikai tevékenységgel bővül, illetve a későbbiekben tervezett fogszabályozási tevékenység alkalmazásával, saját fogorvosi rendelő kialakításával, és annak korszerű eszközökkel való felszerelésével a térség egyik vezető fogorvosi rendelőjévé nőheti ki magát a cég. A fejlesztés előnye, hogy az egy helyen végzett fogorvosi és fogtechnikai szakellátás minőségi, precíz, pontos és időtakarékos szolgáltatást eredményez a páciensek számára. Ezt támasztja alá az is, hogy a környéken nem található olyan fogorvosi rendelő, ahol a fogtechnikai tevékenység együtt működik a fogorvosi ellátással. A két tevékenység egy vállalkozáson, egy helyen történő végzése nagy előnyt és kényelmet fog nyújtani a pácienseknek – mondta a fiatal doktornő.

A kiskunmajsai Piac ABC-ben új hűtőpultok beszerzését, a fűtési rendszer korszerűsítését és számítástechnikai fejlesztések megvalósítását tette lehetővé az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. A 2008. februárjában alapított Majsai Piac Kft. 3,177 millió forintos támogatásának köszönhetően nem csak korszerű, energiatakarékos eszközök beszerzéséről van szó, hanem a vásárlási körülmények javulását is szolgálják, ami várhatóan növekvő forgalmat, új munkahelyek létrehozását is eredményezhetik majd – mondta Valentovics Lajos, a Kft. ügyvezetője.

A Kiskunok Vidékéért Egyesület Munkaszervezete 6100 Kiskunfélegyháza, Szent János tér 2. Tel./fax: 06-76/432-223 E-mail: [email protected] Honlap: www.kiskunokvidekeert.hu Horváth Tamás munkaszervezet-vezető Fogl András menedzser Tóth Emese menedzser Kalmár Erika menedzser Mandzsuné Péter Zsuzsanna menedzser Sandó Alexandra menedzser Városi Nikoletta adminisztrátor

06-70/4288-202 06-70/4288-204 06-70/4288-201 06-70/4288-206 06-70/4288-203 06-70/6261-864 06-70/4822-199

6

Utalják a szőlőkivágási támogatásokat Mintegy 3 300 szőlőkivágási engedélyt adott ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), s február elején a kivágási támogatások kifizetése is megkezdődött. A támogatás összege három és fél milliárd forint. A kivágásra engedélyezett területnagyság ebben a borpiaci évben 2 000 hektár, ami a megelőző borpiaci évre jóváhagyott 1 200 hektáros területnagysággal együtt nem éri el a 2008. augusztus 1. és 2011. július 31. között támogatással kivágható 6 821 hektáros maximális területnagyság felét. A támogatás kiutalásának feltétele, hogy a kérelmező a szőlőül-

tetvény kivágását a vonatkozó 100/2008. (VIII. 6.) FVM rendeletben meghatározott módon hajtsa végre. Ennek értelmében, a szőlőtőkék föld feletti részeit, illetve a föld alatti részekből legalább a gyöktörzset eltávolítva, a területet mezőgazdasági művelésre alkalmas állapotba kell hozni. A szőlőültetvények kivágására és annak az MVH részére történő bejelentésére 2010. április 15-ig van lehetőség. A hivatalhoz mintegy 500 darab kivágási bejelentés érkezett eddig, de az elmúlt időszakban lehullott jelentős menynyiségű csapadék lassítja az előírásoknak megfelelő ültetvény-kivágást, valamint azok ellenőrzését.

Hatszoros túligénylés... Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyén biztosított jogcímek közül a Kiskunok Vidékéért Egyesülethez, mint Helyi LEADER Akciócsoporthoz turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímen lehetett kérelmet benyújtani 2009. november 16. és december 20.-a közötti időszakban.

Az Egyesület részére 25 millió Ft Európai Uniós forrás áll rendelkezésre a tervezett fejlesztések megvalósításának támogatásaként, mely forrás vissza nem térítendő támogatásként használható majd fel a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által meghatározott és közzétett értékelési szempontok alapján. A helyi akciócsoporthoz turisztikai fejlesztéseket csak a működési terület hátrányos helyzetű településeiről lehetett benyújtani, így a 24 településből álló HACS tekinteSzéles körben nyertek támogatást a környezettudatos gazdálkodók az tében 13 településen tervezett beruÚMVP agrár-környezetgazdálkodási intézkedésében. Befejeződött a házás volt pályázható. A 2009. nagy érdeklődéssel kísért agrár-környezetgazdálkodási intézkedés támogatási határozatainak kipostázása.

15 ezer támogatott gazdálkodó

Az elkövetkező 5 év AKG célprogramjai közül minden gyepgazdálkodásra, ültetvényes gazdálkodásra és vizes élőhelyek kezelésére támogatási kérelmet benyújtó gazdálkodó támogatásban részesülhetett, amennyiben kérelme megfelelt a tartalmi és formai követelményeknek. Összesen csaknem 15.000 gazdálkodó részesülhet az elkövetkezendő 5 évben mintegy 1,2 millió hektár területen az AKG támogatásban. Ez, évi több mint 55 milliárd forint forrást juttat az érintettekhez. Ez a forrás egyes ágazatok, például az állattenyésztés, gyümölcstermesztés, ökológiai gazdálkodás valamint a természetvédelem kiemelt támogatását teszi lehetővé, megvalósítva ezzel több mint háromnegyed millió hektár szántóföldi növénytermesztéssel, 350.000 hektár legeltetéssel vagy kaszálással valamint több mint 75.000 hektár szőlőés gyümölcstermesztéssel érintett terület bevonását a környezetkímélő célprogramokba. Az összes támogatott kérelmező 87%a kis- és közepes méretű gazdaságban, 300 hektárnál kisebb területen gazdálkodik. Szoros az összefüggés a nyertes kérelmek száma és az állattartás (közel 50%); a TCs és TÉSz tagság (75%); a korábbi AKG programban való részvétel (majd 80%), illetve hátrányos helyzetű településeken élő gazdálkodók (80%)

többletpontjai között. A programba bevonni kívánt területek védettségi szintje, vagy környezeti érzékenysége is sokat nyomott a latban. A Natura 2000 hálózat területét is érintő kérelmek a célprogramba bevitt területek közel felét, a nitrátérzékeny területek a háromnegyedét fedik le. Bár egyedül az integrált szántóföldi célprogram esetében történt forráshiány miatti elutasítás, így is mintegy 570.000 ha támogatása valósulhatott meg. E célprogram esetén azonban elkerülhetetlen volt a részleges elutasítás, mivel az Európai Bizottság az AKG összességére fordítható források 35%ánál többet nem engedélyezett az integrált szántóföldi célprogramra fordítani. Ezt a plafont a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium maximálisan kihasználta. A támogatás arányos csökkentésére, azaz a területalapú támogatásoknál megszokott ún. visszaosztásra lehetőséget a jogszabályok nem biztosítanak, ugyanis az AKG támogatási összegeinek megállapításakor a kieső jövedelem és a többlet költségek kerülnek ellentételezésre. A magyar gazdálkodók többletvállalásait kompenzáló Új Magyarország Vidékfejlesztési Program agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedése jó alapokkal szolgál az elkövetkező 5 év környezettudatos gazdálkodási tevékenységéhez.

december 20.-ai postai beadási határidőre az egyesület Munkaszervezetéhez 6 kérelem érkezett be a Kiskunhalasi kistérségből 1, a kiskunmajsai kistérségből 1, a kiskunfélegyházi kistérségből 4 db kérelem. A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcím keretében a fejlesztések 3 fő turisztikai cél megvalósítására irányulhat, melyek közül az első a falusi szálláshelyek kialakítása, illetve meglévő szálláshelyek korszerűsítése. A második az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó szálláshelyek kialakítása, valamint a szálláshelyhez nem kötött turisztikai szolgáltatások fejlesztése. A beérkezett kérelmek közül 2 db irányul magánszálláshely, 2 db irányul ifjúsági szálláshely fejlesztésére, 2 db szálláshelyhez nem kötött turisztikai tevékenységekre irányul. A 6 beérkezett kérelem előzetesen összesített támogatási igénye 157 millió Ft, mely a rendelkezésre álló forrás több mint hatszorosa.

Ülésezett a közgyűlés

2010. január 14-én tartotta a Kiskunok Vidékéért Egyesület közgyűlése első idei ülését. A közgyűlés összehívásának célja az egyesület 2010. évi költségvetésének megvitatása, jóváhagyása, illetve a 2015ig szóló hosszú távú pénzügyi terv módosításának elfogadása volt. Az évi költségvetés összeállítása az ÚMVP Irányító Hatóságával kötött együttműködési megállapodásban és a LEADER akciócsoportok finanszírozását szabályozó 141/2008-as és 123/2009 FVM rendeletben leírtak szerint történt – nyilatkozta lapunknak Horváth Tamás, a munkaszervezet vezetője. Költségvetés kiemelt előirányzatai a 2010-es évben: a munkaszervezet személyi jellegű kiadásai (7 főállású és 1 megbízásos jogviszonyban alkalmazott munkatárs bér és járulékai, a szervezet tisztségviselői nem részesülnek juttatásban), a munkaszervezet dologi jellegű kiadásai: a munkaszervezet akkreditációs - tehát a beérkező kérelmek kezeléséhez, értékeléséhez kapcsolódó - feladatok

ellátásához szükséges tárgyi és technikai eszközök beszerzése, a munkaszervezet akkreditáción átesett munkatársainak képzésére irányuló képzések finanszírozása, az ÚMVP program népszerűsítése érdekében elkészített kiadványok finanszírozása, valamint az iroda fenntartási költségek. A közgyűlés 68 tagjából 37 jelent meg vagy meghatalmazás útján képviseltette magát. Az előterjesztett napirendi pontokat ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a testület. Az egyesület legfőbb döntéshozó szervét a szavazást követően Horváth Tamás tájékoztatta a munkaszervezet elmúlt évi tevékenységéről és a LEADER pályázatok feldolgozásával kapcsolatos feladatairól.

LEADER percek A Sirius Rádió (61,1 MHz) és a Halas Hangja Rádió (92,9 MHz) hullámhoszszán hallható LEADER percek című műsor heti rendszerességgel, minden pénteken 10 és 11 óra között nyújt tájékoztatást a Kiskunok Vidékéért Egyesület működéséről, aktuális pályázatokról, az egyesület területén megvalósuló beruházásokról, fejlesztésekről. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatásával megvalósuló műsorban azok a vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek, egyházi szervezetek is bemutatásra kerülnek, akiknek fejlesztéseihez egyéb uniós és hazai források járultak hozzá.

7

LEADER- Külföldi példák

Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

Az Európai Unió területén már régóta ismert és elismert, a területfejlesztési politikában egyre fontosabb szerepet tölt be a LEADER program. Az alábbiakban olyan külföldi mintaprojekteket mutatunk be, melyek megismerése talán közelebb viszi olvasóinkat a LEADER gondolkodásmódjának és gyakorlatának jobb megismeréséhez.

A SZERVEZET CÉLJA Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba szervezése, így az érintett kormányzati, önkormányzati és civil közreműködő, gazdálkodó és társadalmi szervezetek, szakmai testületek, információs és együttműködési hálózatba szervezése, tevékenységének összehangolása. A cél: a vidék társadalmi-gazdasági fejlődése, a felzárkóztatás, valamint a támogatási források hatékony felhasználása. Nem kevésbé fontos cél továbbá a gyakorlat-orientált térségközi és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, a magyar nemzeti érdekek és értékek európai képviselete. Az MNVH tevékenysége nyomán az Európai Vidékfejlesztési Hálózatban együttműködő 27 tagország megismerheti a magyar fejlesztési eredményeket és a hazai vidékfejlesztő közösségek is tanulhatnak külföldi mintákból. A SZERVEZET FELÉPÍTÉSE A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat szervezeti felépítését a csatolt ábra mutatja be.

GAELTACHT CORK (Írország) Egy fiatal vállalkozó County Cork kelta nyelvű részében kifejlesztett egy újfajta komposzt-keveréket, a közeli gombatermesztő üzem mel-

léktermékeként keletkezett hulladékkomposzt felhasználásával. A kelta LEADER csoport pénzügyi támogatásával, saját tőkéjének befektetésével és némi hitel segítségével 1993-ban beindult a vállalkozás. A vállalkozó felismerte, hogy a kerti termékek forgalmazása igen fejlett üzlet, és a minőségen kívül a csomagolás is nagymértékben meghatározza a termék sikerét. Ezért termékének egyéni arcot adott: az ír nyelvet használta, és a szokásos reklám-design helyett egy helyi festőművészt kért fel a grafikai munkákra. Az üzlet felvirágzott, részben azért, mert megnőtt az érdeklődés a biotermékek iránt a mezőgazdaságban, és mert a vállalkozó igyekezett üzletét fejlesztésekkel bővíteni. A fiatalember tisztában volt azzal, hogy ha csak egy termékkel látja el vásárlóit (különösen, ha „kisfogyasztókról” van szó), korlátozottak a lehetőségei. Ezért bővítésként egy másik, kerti termékeket forgalmazó vállalkozó terjesztőjeként is dolgozni kezdett. Ennek köszönhetően saját fogyasztóinak szélesebb körű igényeit tudta kielégíteni, és ami legalább ilyen fontos, a kölcsönös együttműködés eredményeként termékei távoli területekre is eljutottak. BREGENZERWALD (Ausztria) Az élelmiszer-termelésben uralkodó erős verseny csak súlyosbodott Ausztria EU-csatlakozásával. A vendéglő tulajdonosok felismerték, hogy egyre nagyobb az igény az olyan élelmiszerek és ételek iránt, melyek közvetlenül a gazdaságokból kerülnek az asztalra.

Az együttműködési projekt lényege, hogy a termelőket, étterem-tulajdonosokat, utazási irodákat és a helyi hatóságokat egy asztalhoz ülteti annak érdekében, hogy közösen tegyenek a helyben termelt élelmiszerek helyben történő eladásáért, mely egyrészt csökkenti a szállítási költséget, másrészt csalogatja a turistákat. Két év leforgása alatt tíz találkozót szerveztek meg a helyi civilek, cégek és mindazok között, akik a helyi élelmiszeripar különböző ágazatai közötti együttműködésben érdekeltek voltak. Ezeken a találkozókon szövetségek jöttek létre a gazdák, hentesek, étterem-tulajdonosok, turizmussal foglalkozók, valamint a helyi hatóságok között. A projekt megvalósítása során 20, „Ínyencek hete” elnevezésű rendezvényre került sor olyan éttermek közreműködésével, akik csak helyi és szezonális alapanyagok felhasználásával készítették el a finom fogásokat. Az étlapon feltüntették a termelő nevét is, ezzel bizonyítva a minőséget és az eredetet. Ezek a különleges termékek különböző mezőgazdasági és szakács-rendezvényeken, fesztiválokon is szerepeltek, jó hírét keltve a térségnek. A helyi civil szervezetek rendeztek „Reggeli a tanyán” elnevezésű versenyt, ahol minden évben a legkreatívabb, leginnovatívabb mezőgazdasági termék előállítója kapta a díjat. Az ilyen rendezvények elősegítették a helyi mezőgazdasági termékek fogyasztását. A projekt sikeres bevezetésével az alábbi fontos célkitűzések érvényesültek: előnyben részesítették a helyi termékeket annak érdekében, hogy minél frissebb élelmiszereket fogyasszanak; rendezvényeket szerveztek (pl. kiállítások, péknapok); közös szétosztó rendszert alakítottak ki a gyors és olcsó élelmiszerellátás biztosítása érdekében.

A Magyar Nemzeti Vidék Hálózat szervezeti listája Az Elnökség (31fő) részt vesz az MNVH cselekvési tervének kialakításában, szakmai kérdésekben véleményt alkot, állásfoglalást ad. Véleményt nyilvánít a kormány, illetve a miniszterek megkeresésére, a vidékfejlesztést érintő stratégiai kérdésekről. Az Elnök jeleníti meg az MNVH szakmai és civil szervezeteinek egységét. A megválasztott elnök dr. Glatz Ferenc akadémikus, aki miniszterelnöki megbízottként látja el feladatát. Az Elnök ellátja az MNVH képviseletét, vezeti és képviseli az Elnökséget és a Tanácsot. Párbeszédet folytat a vidékfejlesztésben érintett szervezetekkel. Javaslatot tehet a Kormánynak és az érintett minisztereknek a vidékfejlesztéssel kapcsolatos intézkedések megtételére. TANÁCS Az MNVH legfőbb érdekegyeztető, javaslattevő testülete 2008. december 2-án tartotta alakuló ülését. Véleményt alkothat a nemzeti-, az európai és nemzetközi vidékpolitikáról, összetételéből adódóan nemzeti szinten közvetítheti a vidékpolitikában érintettek érdekeit. Felelőssége, hogy a vidéket érintő javító szándékú javaslatok megfogalmazódjanak, a vidék fejlődése érdekében hasznos párbeszéd és közös cselekvések, nemzetközi kapcsolatok formálódjanak meg. Szavazati jogú szervezeti és egyéni tagja jelenleg 170 fő. Egyéni tagjai: az MNVH elnöke, az MNVH főtitkára, a miniszter által felkért személyiségek (10 fő), az FVM és öt minisztérium képviselője, az ÚMVP Monitoring Bizottságának a miniszter által felkért tagjai (32 fő), a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanács (FÖVÉT) tagjai (23 fő), a LEADER Helyi Akciócsoportok egy-egy képviselője (96 fő), valamint az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI), a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) képviseletében 1-1 fő.Állandó meghívottak az ülésekre a HVI-k, de a tanács ülései nyilvánosak, és azon érdeklődők is részt vehetnek. ÁLLANDÓ TITKÁRSÁG A Főtitkár Pásztohy András, a miniszter által kinevezett miniszteri biztos, aki irányítja az MNVH cselekvési tervének végrehajtását, az MNVH működését és az Állandó Titkárságot. Közvetít a vidékfejlesztésben érintett személyek, szervezetek, valamint kormányzati szereplők között. Javaslatot tesz a regisztráltak és a résztvevők részére nyújtandó szolgáltatások körére. Az Állandó Titkárság az MNVH operatív szerve, feladatkörében eljárva: biztosítja a kormányzati szervek, a vidéki gazdasági és társadalmi szervezetek közötti erős direkt kapcsolatrendszer kialakítását, a területi és társadalmi kohézió erősítése érdekében biztosítja az esélyegyenlőséget, az információkhoz való akadálymentes, minél szélesebb körű hozzáférést, információt közvetít a Tanács, az Elnökség, az Elnöki Titkárság és az MNVH regisztráltjai között, kapcsolatot tart az Európai Vidékfejlesztési Hálózat szereplőivel, nemzetközi társszervezetekkel és intézményekkel.

8

PIACRA JUTÁS A LEADER SEGÍTSÉGÉVEL A gazdálkodók nehézségei és a változó fogyasztói igények már a közeljövőben megkövetelhetik az uniós agrártermelési és értékesítési folyamatok felülvizsgálatát. Ez a hazai termelőktől is újabb, versenyképes mezőgazdasági termékek kifejlesztését és forgalomba hozatalát, továbbá az előállítás és értékesítés együttes kezelését igényli. Az egyre összetettebbé való kapcsolati rendszereket megszervezni és működtetni nem kis feladat, de a LEADER program erre is megoldást nyújthat. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) és a Magyar LEADER Szövetség vezetői 2008 tavasza óta keresik annak az útját, hogy a vidék gazdasági megerősítését célzó LEADER program gazdasági és civil szereplői miként válhatnak minél aktívabb részeseivé a megújulásnak. Az elkészült javaslat egy komplex fejlesztési csomagot tartalmaz, amely szerint a termelők önmaguk, családjuk és közel álló üzleti partnereik igyekezetére alapozva vehetnek részt a piacra jutás megszervezetésében. A Magyar LEADER Szövetség és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Irányító Hatósága által koordinált LEADER típusú konzorcium és agrár-vidék dinamikus klaszter elnevezésű kedvezményezés a kistermelőknek, a családi, mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak kíván lehetőséget nyújtani a fogyasztók a hatékonyabb elérése, a kiterjedtebb piaci szerepvállalás feltételeinek megkönnyítése érdekében. A lassan két évtizedre visszatekintő európai „LEADER mozgalom” ugyanis a közösségi vidékfejlesztés sikertörténete. A LEADER megközelítés helyes és hasznos alkalmazásához Magyarországon egy kísérleti szakasz, majd az ezt követő LEADER+ program nagyon hasznos tapasztalatokkal szolgált. Időközben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a vidékfejlesztésben projektjeikkel részt vevő, minőségi termékeket előállító helyi gazdák és vállalkozók elemi érdeke a megtermelt javak piaci értékesítésének megszervezése már létező csatornák útján vagy új, innovatív megoldások kidolgozásával. Amennyiben az elképzelés megvalósul, annak végső kedvezményezettjei – a jövedelemhez jutó helyi termelők mellett – a fogyasztók lesznek. Az országos szintű, sőt egy következő szakaszban akár a határokon átnyúló együttműködés ugyanis közös érdekeltségen alapul. Az értékesítési hálózatban kizárólag a magyar vidéki gazdaságok, kisüzemek, műhelyek által termelt vagy készített saját termékekkel – élelmiszertől a

AJÁNLOTT HONLAPOK www.mvh.gov.hu (közlemények, formanyomtatványok)

www.umvp.eu (pályázati felhívások, nyomtatványok, háttér információk)

www.fvm.hu (FVM rendeletek és mellékleteik) www.kiskunokvidekeert.hu (napi információk, hírek, pályázati felhívások)

kézművesportékáig – lehet részt venni, melyeken kívül helyet kapnának a sokrétű falusi turisztikai szolgáltatások is. A piaci megjelenés biztosítása fejében a tagoknak szigorúan ellenőrzött minőségi feltételeknek kell majd eleget tenniük, így előnyt élveznek az eleve védjeggyel vagy hasonló minősítéssel ellátott termékek – ez azonban elengedhetetlen a fogyasztók védelme és nagyobb megelégedése érdekében. Az értékesítés a tervek szerint franchise-rendszerben és egy ezt kiegészítő internetes honlapon történne. Számos hazai és nemzetközi kutatás igazolja, hogy a „Vegyél helyit!” – típusú kedvezményezésekre van igény, hisz a földünk iránti bizalmon további érvek a frissesség, a kisebb távolság miatti szállítási, raktározási költségcsökkentés okozta árelőny, valamint a viszonylag kedvező ár/érték arány. Az érem másik oldala, hogy a családi gazdaságok többsége képtelen egymaga helyt állni a megváltozott termelési-piaci körülmények között: nehéz egyszerre biztosítani a minőséghez szükséges pénzt, szaktudást és munkát, illetve küzdeni a lokális és távolabbi piacokért az erőfölényűeknek tudatában lévő áruházláncokkal. A nyereséges működéshez ma már nélkülözhetetlen módszerek, technikák, szolgáltatások igénybe vétele egy-egy kisvállalkozás számára jelentős kiadással járna, de egy hálózati együttműködésben tevékenykedő „partner” ezeket a költségeket megoszthatja a hálózat többi tagjával. Mindez ahhoz jelenthet segítséget, hogy a termelők képesek legyenek hatékonyan és takarékosan irányítani saját tevékenységüket, megfeleljenek az agrárbeszállítás feltételrendszerének, és nem utolsó sorban felfedezzék a partnert a másikban. A tervezet egyik sarkalatos pontja a termelők és kereskedők kapcsolatának egyértelmű, átlátható és mindkét fél számára előnyös pozíciót biztosító rendezése. A logisztikai háttér fejlesztése, a sok szálon futó tevékenységek összefogása és felügyelete szintén kiemelt jelentőséggel bír, amelyhez hasonló funkciót a mezőgazdasági ágazatban a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) és a termelői csoportok már mai ellátnak. A TÉSZ-ek működési logikáját venné alapul és egészítené ki az ötletgazdák által javasolt LEADER piac- és bolthálózat, ahol a tagok termékeikhez juthatnának hozzá a vásárlók. Utóbbi elképzelhető egy önálló üzlethelyiségben, mozgóboltban, de akár egy erre nyitott üzlethálózat ilyen célra fenntartott polcain is, míg piac alatt természetesen az igazi, szabadtéri piacot érthetjük. A rendszerben a konkrét elárusítóhelyek kialakításán túl kiemelkedő szerepe an a termelők menedzselésének és képzésének is. A cél egy olyan

KISKUNOK

VIDÉKÉÉRT

Felelős kiadó: Horváth Tamás Felelős szerkesztő: Fogl András Kiadó: Kiskunok Vidékéért Egyesület Szerkesztőség: 6100 Kiskunfélegyháza, Szt. János tér 2. Telefon/fax: 06-76/432-223 e-mail cím: [email protected] honlap: www.kiskunokvidekeert.hu

fenntartható modell kialakítása, ahol a termelő, a kereskedő és a fogyasztó egyaránt nyer, ezáltal pedig az érintettek nemcsak egy terméklánc résztvevői lesznek, de egy értékes közösség tagjainak is érezhetik magukat. A program elindítását szeptember elején, a budapesti Agrárexpón jelentette be a klaszter fő támogatója, az FVM, illetve a stratégiai partnerek, a Magyar LEADER Szövetség, a Co-op Hungary Zrt., valamint a Kelet-Közép-Európai Kis – és Középvállalkozók Szövetségének képviselői. A további partnerek között megtalálható a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, a Magyar Agrárkamara, az ÖKO-LAND Szövetség Egyesület és a különböző terméktanácsok, de számítanak a LEADER Helyi Akciócsoportok (HACS), a Helyi Vidékfejlesztési Irodák, az ÚMVP képző szervezetek és más érintettek közreműködésére is. Az előkészítést és menedzselést felvállaló klaszter Európában egyedülálló módon a hazai LEADER HACS-ok alkotta országos hálózati szervezetre támaszkodna. A LEADER – szemlélet a gyakorlatban ilyen módon lehet képes valódi mozgalommá szervezni a vidék fejlesztését, és egy tető alá hozni az abban részt venni szándékozókat.

Helyi Vidékfejlesztési Irodák A 173 vidéki kistérségben működő Helyi Vidékfejlesztési Irodák (HVI) az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program kistérségi „képviseletei", tanácsadási és információs pontjai. A Kiskunok Vidékéért Egyesület illetékességi területén az alábbi irodák állnak az ügyfelek rendelkezésére: KISKUNFÉLEGYHÁZI KISTÉRSÉG Irodavezető: Dinnyés Nikoletta Cím: 6100 Kiskunfélegyháza, Szt. János tér 2. E-mail: [email protected] Telefon: 76/561-415; 06-20/975-1295 Fax: 76/561-414 KISKUNMAJSAI KISTÉRSÉG Irodavezető: Valkainé Újfalusi Nikolett Cím: 6120 Kiskunmajsa, Bajcsy Zs. u. 10. E-mail: [email protected] Telefon/fax: 77/581-000 Mobil: 06-20/218-8677 KISKUNHALASI KISTÉRSÉG Irodavezető: Gál Tamás Cím: 6400 Kiskunhalas, Szilády Áron utca 5-7. I. em. 2-es iroda E-mail: [email protected] Telefon/fax: 77/523-444, 112-es mellék Mobil: 06-70/3843-875