Idegen a d á s o k egy cserép virágból
Kedves Olvasónk! Kiadványunk a közművelődési könyvtárakban hozzáférhető olyan könyvekre és folyóiratcikkekre hívja fel figyelmét, amelyek révén Ön esetleg gyakorlati ismeretekhez és hasznos tanácsokhoz juthat mindennapi életében. Erre utal a sorozat Praktéka elnevezése is: praktikus dolgok tára, amelyből nemcsak egy-egy meghatározott téma legfontosabb irodalmáról értesülhet az olvasó, hanem néhány régebbi vagy nehezebben hozzáférhető cikk másolatának kézbevételével közvetlen információkat is szerezhet. A közhasznú csomag összeállítóinak és közreadóinak nem is titkolt óhajuk, hogy e cikkek olvasóinak még inkább kedvük kerekedjék az ajánló jegyzékben felsorolt művek megismeréséhez is. Ha e művek közül valamelyik esetleg nem volna benn a könyvtárban, a könyvtárosok szívesen előjegyzik azt az Ön részére, ha pedig hiányzik az állományból, akkor nagyobb könyvtáraktól kérik kölcsön, illetve - folyóiratcikkek esetében - másolatukat rendelik meg az Ön számára. Természetesen örömmel nyújtanak segítséget minden egyéb, az olvasót, könyvtárlátogatót érdeklő kérdés megválaszolásához, illetve azoknak a műveknek a megkereséséhez is, amelyekből kérdéseire választ lelhet. x x x x x x x Napjainkban nagyon sokan sokat áldoznak tájékozódásuk, szórakozásuk egyik legfontosabb segédeszközére, a televízióra. A sok tízezerforintos gépcsodák is képtelenek azonban az elvárásoknak
megfelelni, ha megfelelő
hullámcsapda - antenna - nem áll a rendelkezésünkre. Ilyenkor megint előkerül a pénztárca, és a kereskedelem nem is szegényes választékából ki-ki ízlése és szaktudása alapján megvásárolja a számára megfelelő antennát vagy csak egyszerűen barkácsol egyet. Ez utóbbihoz kíván segítséget nyújtani ez a füzetünk, amelyet a barkácsolók és az ennek során különféle megoldásokat keresők számára állítottunk össze .
T a r t a l o m
Irodalomjegyzék a rádió- és tv-antennákról
Cikkmásolatok: Z.: Bioantennák az URH-sávban. = Rádidótechnika 1980/4. sz. 176-177. 1. lonyhádi Károly: Parabola-antennák UHF-vételre. = Rádiótechnika 1980/5. sz. 223. 1., 1980/6. sz. 283-284. 1. * kan-: Nagy nyereségű mágneses TV-antenna az 1-12 OIRT csatornák vételére. = Rádiótechnika 1970/4. sz. 155. 1. Milyen antennákat közöltünk előző számainkban? (Lelőhelymutató). = Rádiótechnika 1972/1. sz. 34. 1., 1980/3. sz. 123. 1., 1980/5. sz. 221. 1.
Készült: a Tolna Megyei Könyvtárban Összeállította: Szeifert Dezső
Kiadja: a Tolna Megyei Könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani központja támogatásával. Megjelent: 2£TO példányban
IRODALOMJEGYZÉK A RÁDIÓ- ÉS TV- ANTENNÁKRÓL
MŰSORVÉTELI ISMERETEK 621
C 15 CESKY, M. Rádió és tv műsorvételi ismeretek. - Bp.: Műszaki, 1980. - 227 p. (Elektronika) 621
M 33 MARILOV, G.T. Antennák. - Bp.: Műszaki, 1963. - 351 p. TÁVOLSÁGI VÉTEL 621 H 12 HAJDÚ Mihály Televíziós távolsági vétel. - Bp.: Műszaki, 1980. - 222 p. (Elektronika) 689 K 98 KUN József Televíziós távolsági vétel. - Bp.: Zrínyi Ny., 1959. - 48 p. (MHSZ rádióamatőr füzetei 5.) TV
DX (távolsági) vételi lehetőségek. = Ezermester 1984/3. 8.p.
ADÓK ADATAI 621
K 47 KIRÁLY Andor Hullámvadászat. - Bp.: Műszaki, 1983. - 142 p. Rádióadók (Elektronika) Tv adóállomások adatai (külföldi). = Rádiótechnika 1976/6. - 277-278. 1. Tv adóállomások adatai (magyar). = Nozdroviczky László: Televízióantennák. -Bp. : Műszaki, 1979. - 189 p. ANTENNÁK LEÍRÁSA, KÉSZÍTÉSE, TERVRAJZAI Cikklisták (mutatók) A Rádiótechnika Tv-antennák adatai című rovatában megjelent leírások mutatója. = Rádiótechnika 1980/3. 122-123.p., 1980/5. 220-221.p.
A Rádiótechnika antennákkal, tv-vétellel foglalkozó cikkeinek listája. = Rádiótechnika 1972/1. 34.p. ANTENNAÉPÍTÉS GYAKORLATA 621
A 52 Amatőrantennák. - Bp. Rákóczi Kiadó, 1961. - 52 p. (Magyar Honvédelmi Sportszövetség rádióamatőr füzetei) Rothammel: Antennakönyvének az átdolgozása Antennák villámvédelme. = Ezermester 1976/8. 8. 12 p. 621
B 33 BÁRDOS Sándor Közösségi vevőantenna rendszerek. - Bp.: Műszaki, 1975. - 234 p. (Ipari szakkönyvtár) Bioantennák. = Rádiótechnika 1980/4. 176-177 p. 621
C 15 CESKY,M. Rádió és televízió vevőantennák. - Bp.: Műszaki, 1981. - 279 p. (Elektronika) Egy antennáról több készülék üzemeltetése. = Rádiótechnika 1970/6. 223-224.p. Ferritantenna tv-hez. = Rádiótechnika 1968/12. 445-447. p. 621
H 65 HETÉNYI László Televízió és URH antennák. - Bp.: Zrínyi Ny., 1959. - 47 p. (Magyar Honvédelmi Szövetség rádióamatőr füzetei. 7) 621
K 57 KISZMERE3KIN, V. P. Különleges tv-antennák. - Bp.: Műszaki, 1978. - 78 p. (Elektronika) 621
K 63 KÓKAI Tamás URH- és tv-antennarendszerek. - Bp.: Műszaki, 1982. - 77 p. (Elektronika) Központi antennák építőelemei. - (Sorozat.)= Rádiótechnika 1979-1980. Mágneses mini tv-antenna. = Rádiótechnika 1970/4. 155.p.
Normál és DX/távolsági/antenna-egybeépítve. = Ezermester 1983/5. 12.p. 621
N 87 NOZDROVICZKY László Televízióantennák. - Bp.: Műszaki, 1979. - 189 p. (Elektronika) 621
098 OXLEY,G.C.-NOWÁK,A. URH- és tv-antennák. - B p . : Műszaki, 1963. - 249 p. (Rádiótechnika könyvei 29.) Parabola antenna UHF/2-es műsor/vételére. = Rádiótechnika 1980/5. 233. p. 1980/6. 283-284. p 621
R 89 ROTHAMMEL, Karl Antennakönyv. - Bp.: Műszaki, 1977. - 532 p. Spirálantenna-tv vételhez. = Rádiótechnika 1982/7. 315-316 p., 1982/8. 361-363 p., 1982/9 407-408 p., 1982/10 461-463 p. 621
S 84 SPINDLER, E. Az antennaépítés gyakorlata. - Bp. Műszaki, 1985. - 198 p. (Elektronika) Több jel levezetése egy antennakábelen. = Rádiótechnika 1972/2. 68-70. p. UHF/2-es/DX/távolsági/ 20 elemes antenna-CCIR programra. = Ezermester 1981/11. 12-13.p. UHF szélessávú antenna. = Ezermester 1977/9. 20.p. URH rádió Fm antenna. = Ezermester 1984/4. 14.p. VHF/tv l-es adás/ 6 elemes antenna. = Ezermester 1982/1. 10. p. JOGSZABÁLYOK Antennák létesítése 15/1964/VI.30./Korm.sz.rendelet a postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény végrehajtásáról. 23 § = Hatályos jogszabályok gyűjteménye 1945-1982. 2.köt. 97.p. Antennák létesítése, építése, áthelyezése, átépítése, eltávolítása 7/1973/XII.27./KPM sz. rendelet a Rádió- és Televíziószabályzat kiadásáról. Melléklet. IV. fejezet. 25-27 §. = Hatályos jogszabályok gyűjteménye 1945-1983. 4.köt. 315-316.p.
Áprilisi ajánlatunk
Bioantennák az URH-sávban
Az utóbbi években látványos eredmények születtek a biológia és a technika határterületén. Az elektronika és a biológia kapcsolódásából kialakult szakágnak m á r külön neve is v a n : bioelektronika. Ha a biológia legújabb ágát, a molekuláris biológiát t e k i n t j ü k , a szoros kapcsol a t - n e m is tűnik meglepőnek. Megjegyezzük, hogy itt nem az elektronika biológián belüli alkalmazására gondolunk elsősorban (ezzel ugyanis az orvosi elektronika foglalkozik), hanem az elektronikai és biológiai folyamatok közötti analógiákra, a hatásmechanizmus hasonlóságaira. Gondoljunk a biológiai folyamatokon alapuló áramforrásokra, "a fermentelemekre, a sejtmembrán egyenirányító h a t á s a alapján értelmezett akciós feszültségekre, a szerves alapanyagú tranzisztorokra. Érdekes eredményeket ígér a „biológiai órár a " vonatkozó k u t a t á s is. Sikerült olyan vegyületeket előállítani, amelyek két állapot között „rezegnek". Valószínűleg ilyen „kémiai rezonát o r o k " vezérlik a ritmikus életfol y a m a t o k a t (pl. a szívműködést). E fejlődés ismeretében nem v á r a t lan, alkalmazástechnikai szempontból azonban mégis a szenzáció erejével h a t o t t a biológiai antennahatás felfedezése. Ez a tudományos eredmény H. Yagin&k a nevéhez fűző-
J. ábra
dik, aki egyénként a Yagi-féle antennákat kidolgozó Yagi professzor unokája. Az első alapvető ismertetés a Japan Transactions on Bio'-Wave Propagation c. lapban jelent meg japánul. Az antennák elvi működését a félhullámú dipóluson szokták bem u t a t n i (1. ábra). A vevőantennára ható erőtér hatására indukálódott feszültség feltölti a szórt kapacitásokat, m a j d a kondezátorok kisülnek a szórt induktivitásokon és a sztatikus energia átmegy mágneses energiába. A mágneses tér változása közben indukált feszültség ú j r a feltölti a kondenzátorokat, most ellenkező polaritással, m a j d ú j r a kezdődik a kisülési folyamat. Ez a lengési folyamat nem csillapodik, ha az erőtérből a veszteségi energia pótlódik. Az elemi induktivitásoton folyó áramok és feszültségek összegezésével megrajzolható az a n t e n n a mentén az áram- és feszültségeloszlás (2. ábra). H . Yagi vizsgálatai során felfigyelt arra, hogy az a n t e n n á k különféle paramétereit (a vevőantennáról levehető feszültség, bemeneti ellenállás, rezonancia-frekvencia, sávszélesség stb.) leíró képletekben sehol nem szerepelnek az a n t e n n a r ú d anyagának különféle jellemzői (vezetőképesség, dielektromos állandó, felületi kikészítés), sőt az antennarúd vastagsága is csak a Á/d karcsúsági tényezőn keresztül a rövidítési tényezőt befolyásolja. így merült fel a gondolat, hogy az ant e n n a r u d a t akár szigetelőből is lehetne készíteni. Meglehetősen bonyolult matematikai apparátussal arra az eredményre j u t o t t , hogy az antennanyereség függ az antennarúd fajlagos vezetőképességétől, mégpedig ennek az összefüggésnek kb. 1 ohmem fajlagos elleijállásértéknél optimuma v a n . Ugyancsak elméleti alapon j u t o t t arra az eredményre, hogy az antennanyereség különösen akkor ad nagy értéket, ha az a n t e n n a r ú d egyenirányító hatást mutat. Amikor H . Yagi idáia j u t o t t kutatásaival, érdekes véletlen folytán feleségétől, aki botanikus, megt u d t a , hogy a nfoinyi sejtek anyagtranszport-jelenségei egyenirányító ha-
tást mutatnak. Egyszerűbben kifejezve pl. egy virág gyökeréti és szárán felfelé irányuló áramlás van, lefelé azonban gyakorlatilag nincs. Ezért v a n az, hogy a legtöbb virágos növényt nem lehet a lévelére permetezett vízzel életben tartani, mert a levelek által felvett folyadék a levelek szárába, a növény szárába és gyökerébe nem t u d vissza&ramlani (Ez k.!ól a szabály alól néhány, trópusi növény kivétel, ezek ugyanis olyan helyen is meg t u d n a k élni, aho) a levegő p á r a t a r t a l m á b ó l k a p h a t n a k csak nedvességet.) Ezért a leveleiről locsolt növények többsége a szár és a gyökér pusztulása miatt tönkre, megy. Kézenfekvő volt, hogy megmérjék a növényi szövetek fajlagos ellenállását a gyökértől a levelek felé és ellenkező irányban, A mérési eredmények azt m u t a t t á k , hogy átlagosan 10"« ohmcm-es érték merhetíT vezető irányban (a levelek felé), illetve 10 ohmem „záróirányb a n " . Tehát pl. egy félvezető diódával összehasonlítva lényegesen gyenébb minőségű egyenirányító haásról van szó, de érdekes véletlen folytán az antennák optimalizálásához közelítőleg éppen ilyen fajlagos ellenállás-viszony bizonyult ideálisn a k . A mérési eredmények igazolására sikerült olyan növénui antennát készíteni, amellyel kiváló U R H - v é telt t u d t a k megvalósítani. Már az első kísérletek azt m u t a t t á k , hogy az antennanyereség 20 d B körül volt félhullámú dipólusra vonatkoztatva. Ez felülmúlta a meg-
f
2. ábra
1. táblám
Növényfajta megnere»é*e botanikai Codiaeom variegatam pictam Philodendron sagitttlolium Sansevitreia trifaaclata Euphorbia polctterrima Syngoninm podophyllum lehetősen bonyolult, sokelemes antennarendszerekkel elérhető nyereséget. H . Yagi javaslatára j a p á n rádióamatőröket is bevontak a széles körű vizsgálatokba, akik Yagi intézetétől anyagi támogatást is k a p t a k kutatásaikhoz yenben. Bár az elméleti alapok sok tekintetben még kiegészítésre szorulnak, m á r számos növényt megvizsgáltak. Néhány h a z á n k b a n is ismert szobanövényre az 1. táblázatba^ szereplő nyereségek a d ó d n a k . A növényi antennák méretezésére kidolgozott tapasztalati képlet a következő: ,
130 - ~~5—
ahol 1 a növény Jegalsó levélszárán á t f e k t e t e t t vízszintes síkban a két alsó levéllel képzett metszésvonalnak a legnagyobb távolsága (m) (3. ábra), f a növényi antenna rezonancia-frekvenciáj a (MHz) és £áti&f a növényi szövetek átlagos dielektromos állandója. Vegyük észre, hogy a hagyományos képletben nem szerepelt a dielektromos állandó És mivel a dielektromos állandó átlaga 3 körül van (a sejten belüli állományé 2 körül, a sejtmembránoké 5 — 6), a nevezőben kb. egy 10 körüli osztó van, vagyis a növényi antennák méretei kb. tizedakkorák, mint a fémantennáké. Pl. a budapesti l-es TV-csatorna vételéhez kb. 20 cm átmérőjű növényre van szükség. Meglehetősen sok gondot okoz még a növényi a n t e n n á k kicsatolásának elkészítése. A legjobbnak a folyadéktöltésű üvegelektródok bizonyultak, de ez a csatlakozás elég törékeny és a csövet feltöltő folyadék (sóoldat) koncentrációjának a megváltozása l e r o n t h a t j a az anten-
magrar
fcrotor; r.rtlievelű filodendron tipi6lerél mikulárrtrá^ szamárfej vi
Antttm&nyerwég (dB) SS. . 90 23.. .38 17... 32 14...17 18,. .24
na hatásfokát. H . Yagi növényi csatoló elemekkel kísérletezik. Ügy találta, hogy kis csillapítást és reflexiót okoz a csonkakúp alakúra vágott burgonya darab, amelyet úgy kell a növény szárának megfelelő pontjaira erősíteni, ahogyan a növénvnemesítők szemeznek. (Érdekes, hogy a burgonyának nem ez az első híradástechnikai alkalmazása.-A rádiózás hőskorában burgonyából készítettek detektort.) Megfelelő adatok hiján, mi egyszerűen krokodilcsipesszel csatlakoztattuk a szalagkábelt a „ k r o t o n - a n t e n n á n k h o z " . Valószínűleg ez is oka, hogy csak 14 dB nyereséget sikerült elérnünk (4. ábra). A növényi antennák hangolása enyhén savas (pl. ecetes) vagy enyhén lúgos (Ultra Daisy) locsolóvízzel lehetséges. Savi irányú locsolással a rezonancia-frekvencia a nagyobb frekvenciák irányába tolódik el. A növényi antennák k u t a t á s a sok izgalmas eredményt ígér. Ezek körül csak egyet említsünk. H. Yagi megfigyelte, hogy egy számolási hiba következtében kb. 1 GHz-re hangolt növényi antennára rákapcsolt hangoló mérővevőben elektronikus zenére emlékeztető hangfoszlányokat lehetett hallani. A zene azonban meglehetősen zavaros volt, gyakran megszakadt, ú j r a kezdődött, de a k b . 20 percig t a r t ó hangjelenség a vége felé valamelyest rendeződött. Nem sikerült a hangjelenséget egyetlen műsorszóró állomás p r o g r a m j á v a l sem egyeztetni. A magyarázat még várat magára, de egy amerikai pszichotronikai szakembernek, akinek Yagi lejátszotta a rögzített hangjelenséget, az a véleménye, hogy Yagi egy a közelben zenét komponáló zeneszerző agy-
3. ábra hullámait vette a szamárfeivirágból készült antennával. A vétel nem közvetlenül jött létre, hanem a komponista zongoráján álló szobanövény spontán fellépő antennahatása révén. Az „adó-növény" a jeleket egy a szárával érintkező leszakadt zongorahúr közvetítésével vette fel. Az érdekességképpen említett eset misztikus megfigyeléseivel szemben mi m a r a d j u n k a növényi antennákkal szerzett egzakt tudományos eredményeknél és a belőlük levonható gyakorlati alkalmazásoknál. Reméljük, hogy cikkünkkel sikerült felkelteni az érdeklődést az URH-antennatechnika egy érdekes, ú j ága iránt és hazai TV-amatőreink sem m a r a d n a k le a növényi antennák által n y ú j t o t t kiváló vétellehetőségek kiaknázásából. (H. Yagi cikkének rövidített angol fordítása alapján lapunk számára összeállította K. Z.)
Helyreigazítás A múlt havi számunkban megjelent „Sztereó dekóder a Sirius táskarádióhoz" c. cikkünkbe néhány sajnálatos hiba került. A helyes adatok az alábbiak: az IC 2. libára 2,2 nF-os, a 9 - 1 0 - e s lábakra 470 nF-oi kondenzátor csatlakozik. A BC 182 emltterében az RC-tag820ohm, 2,2 nF (a NYÁK-ról hiányzik). A deemfázis tagok ellenállásai 3,9 kohmosak. ' A hibákért kérjük.
Olvasóink
szíves elnézését
Parabola-antennák UHF-vételre ftonyhádl Károly oki. vili. mérnök
A múlt évi szeptemberi számunkban megjelent SBF-antennák című cikkel kapcsolatban sok kérdést kaptunk, és ez adta az alkalmat jelen cikkünk megírásához. Az SBF-antenna jellemzőit, tervezéséhez, illetve megépítéséhez szükséges adatokat megadtuk. Az LBF-antennákhoz nem találtunk részletes közleményeket. Egy kivitelezett, 2 X hosszúságú LBF-antennánól a léptékből meg lebet állapítani, hogy a direktorok távolsága a sugárzóhoz (dipólhoz) és egymáshoz kb. 0,2 A volt. A nyereség növelésének útja ma már nem az LBF-antenna, illetve antennacsoportok építése, hanem a parabola-antennáé. A parabola-antennával elérhető nyereségnek csak a kivitelezési lehetőségek szabnak határt. Elsősorban a nagyobb igényű és lehetőségekkel rendelkező amatőrök részére közlünk ismertetést a parabola-antennákról. E b b e n a s z á m u n k b a n először egy g y a k o r l a t b a n jól b e v á l t , megépített p a r a b o l a - a n t e n n a a d a t a i t ismertetj ü k , a T V U H F - s á v j á n a k vételéhez. K ö v e t k e z ő s z á m u n k b a n pedig a p a rabola-arttennák t u l a j d o n s á g a i t , néh á n y á l t a l á n o s a b b jellemzőit ismertetjük. Az antenna elkéezitése Az e m l í t e t t parabola-antennát t ö b b éve üzemeltetem, igen kellemes t a p a s z t a l a t o k k a l Gyöngyösön, lakótelepi lakásomon. Segítségével
cseh, j u g o s z l á v , osztrák a d ó k a t veS. T ó t h Ferenc szek, megfelelő minőségben, a 21 — 46. c s a t o r n á k o n . Az a n t e n n a f o r g a t - Színes TV-készülékek mérése h a t ó kivitelű. Az a n t e n n a m é r e t a d a t a i t AZ. 1. áb- és beállítása rán l á t h a t j u k . Mint l á t h a t ó , méreAlapfokú tei szerények — Jóval n a g y o b b a t Is lehet építeni, m i n t a későbblekben Műszaki K ö n y v k i a d ó , 278 oldal látni f o g j u k —, a z o n b a n vételi t u Ara: 38 F t lajdonságai mégis n a g y o n j ó k . A reflektorfal ( p a r a b o l a t ü k ö r ) megépítésénél a rendelkezésre álló a n y a g _2. K i a d á s volt a m e g h a t á r o z ó . J o b b lett volA könyv tartalma: Színes képátviteli na a 8 m m á t m é r ő j ű r u d a k a t sű- f o g a l m a k , A méréshez szükséges m ű rűbben elhelyezni (pl. 30 — 40 m m szerek, A színes TV-készülékek álta60 helyett), és a p a r a b o l i k u s henlános jellemzői, A mérési körülméger szélessége Is lenetett v o l n a nagyobb, a z o n b a n a r u d a k m é r e t e nyek biztosítása, A rendszerfüggeta d o t t volt. len á r a m k ö r ö k mérési és beállítási A p a r a b o l a f ó k u s z á b a n v a n el- műveletei, A rendszerfüggő á r a m k ö helyezve a szélessávú háromelemes rök mérési és beállítási műveletei. Y a g i - a n t e n n a . A d i r e k t o r (D) és E g y é b mérések. reflektor ( R ) a n y a g a 6, illetve 8 m m á t m é r ő j ű r u d , az S sugárzó 3 mm-es a l u m í n i u m lemezből kiszaK á d á i Géza b o t t lepke. (A r a j z o n - a lepke-dipólt a felülnézetben ábrázolt a n t e n n á n á l Rádió- és TV-kapcsolások b e f o r g a t t u k az á b r a s í k j á b a , a könynyebb ábrázolás céljából.) 1975—1977 A t a r t ó g e r i n c 20 x 20 m m - e s négyKözépfokú szög k e r e s z t m e t s z e t ű alumínium rúd, az á r b o c 2"-os acélcső. A leveMűszaki K ö n y v k i a d ó , 184 oldal zetéshez szimmetrikus T V - k á b e l t , Á r a : JB3 F t vagy b a l u n t r a n s z f o r m á t o r u t á n koaxiális k á b e l t h a s z n á l h a t u n k . A szerző a l e g ú j a b b kapcsolásA parabolagörbe alakját (a-refg y ű j t e m é n y é b e n az 1 9 7 5 - 1 9 7 7 köl e k t o r r u d a k elhelyezését) a p a r a b o l a zött h a z a i kereskedelemben k a p h a t ó adataiból s z á m í t h a t j u k , illetve szerk e s z t h e t j ü k ki (1. a k ö v e t k e z ő szám ű s o r v e v ő rádió- és TV-készülékek munkban). kapcsolási r a j z á t és m ű s z a k i a d a t a i t (Folytatjuk) közli. A k ö t e t b e n az alábbi készülékek a d a t a i t a l á l h a t ó k : Ámor, Contessa, Dominik, J u n i o r , Slazak, G r u n d i g MK 2500, Safari, Select, A t l a n t i c , Philips 90 R L 047, Euridik a , G r u n d i g Clock, Schaub-Lorenz J u n i o r 26, Tesla Spiritual, Tesla 2107 B elektron, P r o m i n e n t , Stern Recorder 6001, Toshiba I C - 7 0 0 , Sanyo M 2420, T F C 496, Westminster 748, Taicon M S - 6 0 7 A, . Aciko A R 1207, P o p p y RC 227, Solar K 10, Sanyo R P 7331, Sanyo R P 1250, Chick T R 7, Vega 402, Rosslja 303, Sokol 308, R o m a de Luxe, Verona de L u x e , Sirius de Luxe, Star RM 4 6 2 0 - 7 6 , Teistar R M 4620.
1. ábra Rídlóteehniki 1980/5
Könyvesboltban
TV-készülékek: E s t a m a t 419, Mini Vidi T C 1620, A t h e n e , T A 5204, J u p i t e r de Luxe T A 5204, Orion 75, Merkur AT 5761, Sensorion AT 6461 és AT 6561, v a l a m i n t a S T E L L A 3 0 0 - 1 feszültségszabályozó.
Parabola-antennák UHF-vételre 2. Bonyhádi Károly oki. vili. mérnök
A parabola-antennák az irodalomban többnyire „reflektorantenn á k " néven ismertek. Ez az elnevezés feltehetően onnét ered, hogy (adóantennánál) a parabola felülete mint másodsugárzó működik, a primer sugárzó a parabola fókuszában v a n elhelyezve. A parabola-antennák léte az optikából v e t t ismereteknek köszönhető. T u d j u k , hogy ha egy parabolat ü k ö r fókuszában elhelyezünk egy fényforrást (pontszerű sugárzót), akkor a parabolatükör felületéről párhuzamos sugárnyaláb lép ki. Érre
ól. ábra.
Hengerparabola
profilja
fókuszú a n t e n n á k a t , a t t ó l függően, hogy a fókuszpont az a n t e n n a kimeneti nyílásának síkján belül, vagy ezen kívül van. A t o v á b b i a k megértéséhez vezessük be a K reflektorfelület kihasználási tényezőt, melynek értéke az R/f hányadostól függ. Kicsi R/f esetén a p r i m e r sugárzó energiájának jelentős része nem kerül a reflektorra („túlfolvik"), romlik az Irányhatás. Nagy R/f esetén a primer sugárzó energiája ugyan teljes egészében a reflektorra j u t , de a reflektorfelület széle gyenge „megvilágítást" kap így ismét romlik az iránybatás. K értékének v a n egy o p t i m u m a és ez R / f - 1 , 3 értéknél van, amikor K = = 0,83. A reflektorfelület kihasználási tényezőjének változását R/f függvényében a 4. ábrán m u t a t j u k
vábbiakban a gyakorló amatőr szemszögén keresztül nézve ismertetjük ezen antennákkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Egyik legfontosabb tulajdonsága az a n t e n n á k nak az ezekkel elérhető nyereség. A parabola-antennával elérhető nyereség : G 4B - 20 log — , 1. ábra. Parabola-antennák forgási paraboloiddal (a) is parabolikus hengerrel (b) m o n d j u k azt, hogy keskeny nyalábú, jól irányítható fénysugarat nyert ü n k . Mindez fordítva is igaz, a parabolatükör a beérkező fénysugarak a t egy pontba, a fókuszba gyűjti össze. Analóg módon^ez az elektromágneses hullámokra is igaz. A gyakorlatban kétféle parabolikus felületet alkalmaznak, éspedig forgási paraboloidot és hengerparabolát (vagy parabolikus hengert, 1. ábra). A hengerparaboláknál vonalsugárzókat alkalmaznak. A derékszögű koordináta-rendszerben a parabolák egyenlete: Forgási paraboloid: x»+ y* = 4 fz (2. ábra),
ahol D = 2R. Ebből az összefüggésből láthatjuk, hogy a nyereség arányos a felülettel és fordítottan arányos ahulláríiTiosszal. Az összefüggés birtokában meghatározhatjuk a szükséges antennafelületet a kívánt nyereség eléréséhez. Ezzel a számítással R értékét meghatároztuk. Következőkben a fókuszpont helyét határozzuk meg. Megkülönböztetünk rövid és hosszú
4. ábra. A reflektorfelület tényezője az R/f viszony
kihasználási függvényében
meg. Ezzel m á r egy optimális f értéket is m e g h a t á r o z h a t u n k az értékhez. A p a r a b o l a - a n t e n n á k h o z különböző primer sugárzók használhatók. Reflektorral ellátott félhullámú di-
Hengerparabola: x* = 4 fy (3. ábra). A múlt havi számunkban közölt a n t e n n a parabola-profilját is a 3. á b r a alapján szerkeszthetjük meg. A hosszas elméleti meggondolások a t és számításokat mellőzve a to-
2. ábra. Paraboloid-antenna
fő méretei
6. ábra. A Telefunken APR 500 parabola-antenna nyeresége VHF és UHF-antennával
fő méretei (a), (b és c).
valamint
pól esetén (ha a (lipól és a reflektor közötti távolság 0,25 X) a reflektor a fókuszpontban nyer elhelyezést. A reflektor, illetve a tárcsareflektor célszerű átmérője 0,8 X. Primer sugárzónak Yagi-antennát is alkalmazhatunk (természetesen a Yaci-antenna a parabolatükör felé néz). Olyan Yagi-antennát kell választani, melynek nyílásszöge biztosítja, hogy a reflektorfelület telje- . sen „megvilágított" legyen. Kis nyílásszög (sok elemes Yagi) esetén az antenna nem „ l á t j a " a tel6. ábra. Háztetőre épített hengerparajes parabolatükör-felületet. bola-antenna Példaképpen b e m u t a t j u k a Telefunhez cég A P R 500-as típusú parabola-antennáját, amely alkalmas a televíziós V H F - és U H F - s á v o k vé- egészítésül még annyit kell elmondani erről az antennáról, hogy a telére. A nagy nyereséget 6 m átmérőjű parabolatükör b i z t o s í t j a . Yagit t a r t ó rúd végénél egy speciáMéreteit az 5. ábrán l á t h a t j u k . Kilis kiképzést alkalmaztak. Ezzel
Mit hol közöltünk? URH-antennák éplt黫 TV-antcnnák méretezése Tápvonal készítése URH- él TV-antennákhoz Yagl-antennák Sarokanterma Koaxiális kábel Illesztése tv-antennához TV- és URH-antennák adatai Forgatható antenna TV távolsági vételhez TV- és URH-antennák Mérések TV- és URH-antennakábeleken TV-antenna Diagram tápvezetékek hullámellenállásának megállapítására QUAD-antenna TV- és URH-sávra TV- és URH-antennaforgató berendezés Egyszerű TV-antennák készítése Sopron környéki TV-antennák Rövid U R H dlpólantenn* URH-antennák méretezése TV-keretantenna A résantennáról TV-antennák Mekkora teljesítményt nverhetünk az U R H - és TV-antennákból, rálátás esetén? TV-vétel szélessávú félstabll antennákkal Knie« antennáról táplált TV-vevőkészülékek TV-antenna alumlnlumfóllás falécekből Kabhesyl antenna Forgatható antenna TV-vétellehetőségek, antennák Tapasztalatok a TV távolsági vétel terén
1955/9. 1955/10., l í . , 12. 1956/2., 3., 5., 7., 8. 1955/12. 1957/6., 8. 1957/7. 1957/7. 1957/9., 10. 1958/2., 3. 1958/5.,06. 1958/7. 1959/1. 1959/7. 1959/8. 1960/4., 5. 1960/7. 1960/11. 1960/11. 1960/12. 1960/12. 1961/5. 1961/12. 1961/12. 1962/6. 1962/7. 1962/8. 1962/9. 1962/11. 1963/3. 1963/6. 1963/9., 10., 12. 1964/1.
biztosították, hogy a különböző hullámhosszokon működő Yagi-ant e n n á k a t könnyűszerrel lehet felszerelni, és szükség szerint cserélni, éspedig vízszintes, vagy függőleges helyzetben, a venni kívánt jel polarizációjának megfelelően. Végül érdekessségképpen bemut a t u n k egy másik megoldást. A F U N K S C H A U 1976/7. számában olvastuk egy holland TV-amatőrről. a k i lapos tetős házának tetejére olyan hengerparabolá-tükröt állít o t t fel (dróthálóból), melynek magassága 3 m és nyílása 18 m volt (6. ábra). A fókuszpontban elhelyezett a n t e n n a t a r t ó r ú d r a egy szélessávú U H F - a n t e n n á t (reflektorrács elé 4 db szélessávú dipólt) rögzített. Közlése szerint az antennával a 35. és 46. csatornákon állandó vételt biztosít 140 km-es távolságból.
15 elemes antenna a III. sávra Automatikus antennaforgató 15 elemes Yagi J ó hatásfokú TV-antenna Elektronikus TV-antenna átkapcsoló Rombuszantenna TV távolsági vételhez 5 elemes Yagi az I. sávra Ahogy ma látjuk a TV-antennákat Rombuszantenna Melyik a legmegfelelőbb HTV TV-antenna?
1963/11. 1964/2. 1964/2. 1964/2. 1964/6. 1064/11. 1965/1/ 1965/3. 1965/3. 1965/4., 5., 6., 7. 9., 10., 11., 12. 1966/1., 2., 3. Loe-perlodlc antenna TV távolsági vételre 1965/6. TV-antennák földelése 1965/9. 1965/10. 5 elemes tetőantenna az 1—12. csatornára H a a TV-adóállomások zavarják e g y m á s t . . . 1965/10. Parabola antenna TV távolsági vételre 1965/11. Antennák összekapcsolása 1966/2. TV-készülékek működtetése két csatornán 1966/3. aszimmetrikus antennakapcsolással Egyszerű TV-padlásantcnna 1966/7, Háromelemes antennaméretek 1966/8. Kllencelemes TV-antennák 1966/9., 11. Rombuszantennák Iránykarakterisztikát 1967/1., 2. Egyszerű TV-szobaantennák 1967/2. Szabadka és Poprád vétele 1967/5. Hellx antenna méretezése 1967/11. Hosszú Yagi antennák építése 1967/12. 1968/1. 1968 É K . U R H - és TV-antennák 1968/12. Ferritantenne TV-vevőkhöz 1969 É K . TV-atenna názl készítése és szerelése 1969 ÉK. TV-antennák a DMH sávra 1969/1. TV-antenna építése egyedül 1969/10. A szerkesztő válaszol 1970/6. Több TV-készülék egy antennáról 1971/10. A TV II. műsorának vétele
-kan-
TV DX-eaek figyelem I
Nagy nyereségű mágneses IV-antenna iz 1-12 OIRT csatornák vitelére Az alábbiakban egy nemrég felfedezett ú j erősítő elemről számolunk be kedves Olvasóinknak, amely tulajdonságainál fogva különösen a t v - s á v o k b a n alkalmas nagyfokú erősítésre. Az ú] erősítő elem egyszerűségénél és megbízhatóságánál fogva szeles körú elterjedésre s z á p ú t h a t , mint tv-antennaerősítő. Az már régóta ismert t é n y , hogy az anyagok molekulái meghatározott frekvenciájú rádióhullámokat erősen abszorbeálnak. Az elnyelés a molekulákat alkotó atomok rezgésével, forgásával, valamint az .elektronpályák felhasadásával függ össze. A gázok rádióhullám-abszorbeálása általában az 1 cm-es hullámhossz körüli mikrohullámú sávba esik. A ferromágneses anyagok elnyelési hullámhossza ennél lényegesen n a gyobb. Ez a t é n y azzal magyarázható, hogy a ferromágneses anyagokat sok molekulából álló elemi m á g -
neses részek, az ún. domenek alkotj á t , ezeknek tömege lóval nagyobb a molekulák tömegénél, de mágneses m o m e n t u m szempontjából a külvilág felé egységesen viselkednek. E z e k e t az elnyeléseket tanulmányozták az Applied Radio Institution Laboratories Co. 1. számú k u t a t ó laboratóriumában és meglepve vették észre, hogy bizonyos körülmények között nem történik abszorpció, h a n e m ellenkezőleg, a gerjesztő nagyfrekvenciás tér felerősödik. A kísérlet során nikkelötvözetből készült A/10 hosszúságú rudat 110 MHz frekvenciájú rezgéssel gerjesztettek. Az erősítő h a t á s nemcsak ezen a frekvencián, h a n e m széles sávban jelentkezett. A jelenség elméleti m a g y a r á z a t a egyelőre csak részben tisztázott, itt nem is célunk, hogy a bonyolult kvantummechanikai levezetéseket végigkövessük. A működésről gya-
1. tábiazat Mágntskeresztmítszet cm"-ben
b mm
1 2 3 4
1,5-2.0 2,0-2,7 3,0-4,0
50
3 6
5,0-5,5 5,8-«,2
7 8
8,4-6,6 6,5-6,7 6,8-7,0 7,2-7,4 7,6—8,0
Csatorna
9 10 11 12
Ridiótachnlki 1970/4
4,3-4,5
8,0-9,0
50 50 55 55 55 60 60 60 65 »5 65
n m«(wt»zám
Huzal 0 mm
100 170 138 140
0,5 0,7 1 1,0
127 118
1,2
100 85 78 70 58 50
1,2 1,5 1,5 1,5 1,8 1,8 2,0
korlatilag elég annyit tildnl, bogy « z elektromágneses hullám a rúdon Végighaladva a domenek energiáját megnöveli úgy, hogy elektronjait metastabil, nagyobb energiájú pályákra kényszeríti, más elektronok mágneses perdületének (spinjének) I r á n y á t megfordítja. A m e t a stabil állapotban levő elektronok a következő hullám végighaladásakor eredeti p á l y á j u k r a térnek vissza és energiájukat visszadják a gerjesztő t é r n e k , méghozzá azonos fázisban, t e h á t a betáplált jelet felerősítve szolgáltatják vissza. Lényegében t e h á t haladóhullámú mágneses erősítőről van szó. A legérdekesebb az, hogy a ferromágneses rúd az erősítéshez szükséges energiát saját mágneses teréből nyeri. (Célszerű ezért p e r m a n e n s mágnest alkalmazni.) A laboratórium munkatársai megszerkesztették az ezen az elven m ű ködő mágneses antennaerősitőt. melynek első kísérleti példánya m á r 14 d B nyereséget szolgáltatott az egyszerű dipólhoz viszonyítva. Várh a t ó , hogy a közeljövőben minden m á s antennaerősitőt ki fog szorítani ez az ú j rendszerű, nagyon egyszerű elem, és forradalmi változásokat fog hozni a nagytávolságú tv-vétel terén. Örömmel közölhetjük, hogy Szendrei István miskolci kedves Olvasónk elkészítette az országban — t u d o m á s u n k szerint — első jól működő ánteririaérősítőt, melynek r a j z á t az a l á b b i a k b a n közöljük. Az a n t e n n a méreteket a különböző O I R T csat o r n á k r a az 1. táblázat tartalmazza. Az a n t e n n a megépítéséhez szerkesztőségünk sok sikert k í v á n ! Az antenna építésével kapcsolatb a n minden eredményes TV-DX-ről szóló beszámolót, értesítést örömmel és köszönettel vesz a szerkesztőség. Lehet, hogy ez az antenna is kiállításra kerül az idei BNV-n 1
-kan-
Milyen antennákat közöltünk elffzS számainkban? Hajlított dipól (0): 1976/10. Hajlított dipól reflektorral is direktorral (0): 1976/10. Hajlított dipól reflektorral (0): 1976/ 10. Tizelemes antennák a hazai UHFcsato mákra: 1976/10. Hitelemes antennák hajlított dipóllal (0): 1976/11. Ötelemes antennák hajlított dipóllal (0): 1976/11. Kit-, három- is nigyelemes, T-illesztisü antennák (O is C): 1976/12. Szélessávú UHF-antenna a TV IV. sáora: 1977/1. Kilencelemes antennák (OC, VHF I I I . sáv): 1977/2. Kilencelemes antennák (0): 1977/3. ötelemes, T-illesztisü antennák (0): 1977/4. Szalagdipól-antennák (0): 1977/6. Hatelemes csatornacsoport-antennák (OC): 1977/6. 11 elemes kitcsatornás antennák (0 I I I . sáv) : 1977/7. 12 elemes egészhullámú antennák (OC III. sáv): 1977/8. Nyolcelemes antennák (OC I I I . sáv): 1977/9. Kilencelemes long-yagl (OC III. sáv): 1977/10. 13 elemes csatornacsoport-antennák (OC III. sáv): 1977/11. Nigyelemes yagi (OC 1-12): 1977j 12. UHF lepkeantennák: 1978/1. Húszelemes antennák (OC I I I . sáv): 1978/2. UHF hurokdipól: 1978/3. ötelemes UHF-antennák (IV. sáv): 1978-/3. 19 elemes UHF-antennák: 1978/4. 15 elemes antennák (OC I I I . sáv): 1978/5. Hatelemes UH F-antenna: 1978/6. Gyári antennák: 1978/7. Milyen antennákat kOzßltünk elfizS számainkban? Hajlított dipól (O): 1976/10. Hajlított dipól reflektorral is direktorral (0): 1976/10. Hajlított dipól reflektorral (O): 1976/ 10. Tízelemes anlennák a hazai UHFcscdornákba: 1976/10. Hitelemes antennák hajlított dipóllal (0): 1976/11. ötelemes antennák hajlított dipóllal (O): 1976/11. • Kit-, három- is nigyelemes, T-illesztisü antennák (O isC): 1976/12. Szilessávú UH F-antenna a TV IV. sávra: 1977/1. Kilencelemes antennák (OC, VHF I I I . sáv): 1977/2. Kílencelemes antennák (0): 1977/3. ötelemes, T-illeszttsü. antennák (0): 1977/4. Szalagdipól-antennák (0): 1977/5. Hatelemes csaíornacsoport-aniennák (OC): 1977/6. 11 elemes kétcsatornás anennák (0 I I I . sáv): 1977/7. 12 elemes egiszhullámú antennák (OC III. sáv): 1977/8. Nyolcelemes antennák (OC 111. sáv): 1977/9. Kilencelemes long-yagi (OC 111. sáv): 1977/10.
13 elemes esatomacsoport-antennák (OC III. táv): 1977/ll. Nigyelemes yagi (OC 1-12): 1977/12. UHF lepkeantennák: 1978/1. Húszeleme» antennák (OC III. sáv): 1978/2. UHF hurokdipól: 1978/3. ötelemes UHF-antennák (IV. sáv): 1978/3. 19 elemes UHF-Cntennák: 1978/4. 15 elemes antennák (OC Hl. sáv): 1978/5. Hatelemes UH F-antenna : 1978/6. Guári antennák: 1978/7. HTV dominóantennák (OC Hl. sáv): 1978/8. Tízelemes kitcsatornás antennák (OC I I I . sáv): 1978/9. Tizelemes háromcsatornás antennák (OC I I I . sáv): 1978/10. Szilessávú antennák (4, 9, 15 elemes, OC 111. sáv): 1978/11. HTV UHF-antennák: 1979/1. 27 elemes UH F-antenna: 1979/2. Szilessávú UH F-lepkeantenna : 1979/3. 35 elemes UH F-antenna: 1979/4. Szilessávú UHF-antennák (8-24 elemes): 1979/5. 16'elemes szilessávú UH F-antenna: 1979/6. Kvad-antennák: 1979/7. Antennák helyi vitelre (1, 2, 3 elemes): 1979/8. 12 elemes UHF-antennák: 1S79/9. 13 elemes antenna (O 111. sáv): 1979/10. 13 elemes antenna (C Hl. sáv): 1979/11. 5 elemes antenna (OC I I I . sáv): 979/12. 9 elemes antenna (OC I I I . sáv): 1980/1. Háromelemes antenna (I.sáo) :1980/2.
Í
HTV dominóantennák (OC III. sáv): 1978/8. Tizelemes kitcsatornás antennák (OC I I I . sáv): 1978/9. Tízelemes háromcsatornás antennák (OC I I I . sáv): 1978/10. Szilessávú antennák (4, 9, 15 elemes, OC I I I . sáv) :1978/11. HTV UHF-antennák: 1979/1. 27 elemes UH F-antenna: 1979/2. Szilessávú UH F-lepkeantenna: 1979/3. 35 elemes UH F-antenna: 1979/4. Szilessávú UHF-antennák (8-24 elemes): 1979/5. 15 elemes szilessávú UH F-antenna: 1979/6. Kvad-antennák: 1979/7. Antennák helyi vitelre (1, 2, 3 elemes): 1978/8. 12 elemes UHF-antennák: 1979/9. 12 elemes antenna (0 III. sáv): 1979/10. 13 elemes antenna (C III. sáv): 1979/11. 16 elemes antenna (OC III. sáv): 1979/12. 9 elemes antenna (OC III. sáv): 1980/1. Háromelemes antenna (I. sáv): 1980/2. 6 is 7 elemes antennák (I. sáv): 1980/3. 22 elemes- antenna (OC II 1980/4.