MTA V I L Á G G A Z D A S Á G I K U T A T Ó I N T É Z E T
Technológiai fejlődés és új tudományos eredmények
NKTH MECENATÚRA PÁLYÁZAT Ismeretterjesztő cikksorozat
SZANYI MIKLÓS
ICT ÉS SZOLGÁLTATÁS-INNOVÁCIÓK
2006. ÁPRILIS
1
Szanyi Miklós:
INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK (ICT) ÉS SZOLGÁLTATÁSINNOVÁCIÓK
Az 1980-as évektől kibontakozó műszaki-technológiai paradigmaváltás fő tartalma az elektronika térnyerése a gazdaságban. Mint a korábbi nagy műszaki-technológiai átrendeződések esetében is, úgy a jelenlegi átalakulásban is három fő folyamatot lehet kiemelni az új technológia terjedésével kapcsolatban. 1 Egyrészt az új technológia (jelen esetben az ICT) gyártása bővül a legdinamikusabban, ennek hatására a szektor gazdasági súlya jelentősen megnövekszik más ágazatok rovására. Másrészt, az ICT technológia felhasználásra kerül a hagyományos ágazatokban is, ezzel műszaki szempontból megújítja azokat. Ez a folyamat további növekedési impulzusokat is ad az ICT gyártásnak. Harmadrészt olyan új szolgáltatások jönnek létre különféle innovációk révén, amelyek korábban nem is léteztek. Az új szolgáltatások egy része arra szolgál, hogy a korábban más módon, alacsonyabb szinten kielégített szükségleteket most magasabb szinten lehessen kielégíteni. Másrészt, számos új szolgáltatás jött létre, új szükségletek kielégítése vált lehetségessé, vagyis az ICT-alapú szolgáltatásinnovációk új szükségleteket is generáltak. 2 Mint látható, a műszaki-technológiai paradigmaváltás gyökeresen átalakítja a gazdaságokat. Azok a cégek, országok és régiók, amelyek az új technika elterjedésében, felhasználásában szerepet játszanak, növelhetik gazdasági súlyukat. Ahol a fejlődés lassúbb, ott nem várható felzárkózás, hanem inkább leszakadás. A harmadik világ országainak nagy része például sorozatosan kimarad a műszaki paradigmaváltások fő sodrából, ami egyre reménytelenebbé teszi felzárkózásukat. Ugyanakkor India és Kína gyors növekedése, nemzetközi pozícióik gyors javulása legalább részben éppen az ICT technológia gyártásába és felhasználásába történő bekapcsolódásuknak köszönhető. Az ICT technológia II. világháborút követő fejlődésének története közismert. Két jelentős mozzanatot elég itt kiemelnünk. Az egyik a számítástechnika, a számítógép termelőeszközből fogyasztási cikké válása, ami az 1980-as évtizedben következett be. Amíg korábban bonyolult számításokra vagy nagytömegű adathalmazok tárolására, feldolgozására használták a számítógépeket, a személyi számítógép egyben volt már munkaeszköz és szórakoztató elektronikai termék. A másik kulcsmozzanat pedig az volt, amikor a számítástechnika és a kommunikációs technológia kombinálása elkezdődött. Vagyis, amikor az adatkezelés és feldolgozás, valamint a kommunikáció eszközeinek egyesítése elkezdődött. Ez a folyamat is a 80as években vett lendületet, majd az 1990-es években teljesedett ki. Napjaink új szolgáltatása az Internet-alapú hangközvetítés (telefonálás) ennek a folyamatnak egy újabb állomása. A fejlődés fő hordozója azért mégis az Internet, amely nem csupán arra alkalmas, hogy egyének és közösségek százmillióit kösse össze. Még Az innovációs irodalom ezeket a korszakos műszaki-technológiai váltásokat paradigmaváltásnak tekinti. Egyesek műszaki fejlődési pályaváltásnak nevezik a folyamatot. A témával foglalkozó legismertebb innovációkutatással foglalkozó szerzők Chris Freeman, Giovanni Dosi, David Teece 2 Az új szükségletek és szükséglet kielégítési lehetőségek zöme a pénzügyi, távközlési, oktatási, szabadidős, egészségügyi és az üzleti szolgáltatások körében keletkezett, de ne feledkezzünk meg a közigazgatási, biztonsági stb. vonatkozásokról sem. 1
3
jelentősebbnek kell tekintenünk szerepét a tudásátadásban, információszolgáltatásban. Létrejött egy olyan komplex, ICT-re alapozott iparág, amely a gazdasági növekedés fő motorjává vált, elsősorban az USA-ban, amelyet „új gazdaságnak” neveztek el. Az új gazdaság expanziója, virtuális cégek (ICT-alapú szolgáltatók elsősorban) tömeges megjelenése és sikeres szereplése a tőzsdéken, mindenek előtt az amerikai NASDAQ-on, egy bő évtizeden keresztül hajtotta előre a világgazdasági konjunktúrát. A NASDAQ részvényeinek zuhanása 2000 tavaszán véget vetett az eufóriának, az ICT szektorról kiderült, hogy hasonló üzleti ciklusokat képes produkálni, mint sok más üzletág. Az „új gazdaság” visszailleszkedett a hagyományos gazdaságot is felölelő keretek közé. ICT gyártás – ICT használat Nem túlzás talán azt állítani, hogy az ICT használat mikéntje, vagyis a tudásigényes, ICT-alapú szolgáltatások fejlettsége talán még fontosabb versenyképességi szempont, mint az, hogy egy-egy gazdaság a hardvergyártásban mire képes. A szolgáltatások jelentős része sokkal tudásigényesebb, mint a hardvergyártás, amely jelentős mértékben automatizált, így néhány hét alatt betanítható munkaerőt igényel. Az ICT használat olyan hagyományosan nagy jövedelemtermelő képességgel rendelkező ágazatok termelékenységét és költséghatékonyságát is növeli, mint például a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók, üzleti tanácsadók. Ezen kívül az ICT használat elősegítése a feladata az ICT-szektor dinamikusan bővülő szoftver üzletágának, vagyis a szolgáltatások egy részét a szektoron belül látjuk kifejlődni, mint teljesen új, a korábbi műszaki-gazdasági paradigmában ismeretlen üzletágat. A gazdasági fejlődés meghatározó tényezője lesz a jövőben az ICT használat módja, vagyis az, hogy a technika alkalmazása más iparágakban vagy a szolgáltatások területén milyen mértékben képes dinamizálni ezeket a szektorokat. Ez pedig alapvetően nem az alkalmazott technika volumenétől, hanem a használat minőségétől függ. Ugyanazzal a számítógép rendszerrel azok a felhasználók képesek nagyobb árbevételre szert tenni vagy költségeiket jobban csökkenteni, akik a gépben rejlő lehetőségeket innovatív módon képesek kihasználni. Olyan szolgáltatásokat képesek például nyújtani, amelyekkel saját maguknak tudnak piacot teremteni. Az innovációk területén mindeddig az ICT hardver termelése állt a középpontban. A 90-es évektől viszont főleg az USA-ban egyre inkább a szolgáltatók a „dot.com” cégek kerültek előtérbe. Az említett NASDAQ-összeomlás ellenére ezek a cégek (a nagyobb, megalapozott gazdálkodásúak) maradtak a legdinamikusabban fejlődő vállalkozások. Nemzetközi összehasonlításban is látható, hogy az ICT használat mértéke és a versenyképesség között összefüggés van. Az Európai Unió maga is ezen a területen látja a legnagyobb elmaradást az USA mögött, és összefüggésbe hozza az ICT használat intenzitását a termelékenység változásával. Némethné (2005) idézi az egyik, az Európai Bizottság számára készített tanulmány idevágó megállapításait (Mahoney-Ark, 2003). Ez az elemzés is azt mutatta be, hogy az amerikai gazdaság termelékenysége szelektíven változott, elsősorban az ICT-re alapozott szolgáltatások területén fejlődött gyorsan. Ez a termelékenység növekedés olyan mértékű volt, hogy aggregált szinten az egész amerikai gazdaság termelékenységét az európai mértéket meghaladóan növelte. Az EU 15 tagországában az USA-hoz hasonlóan az ICT gyártás termelékenysége magas, és gyorsuló növekedést mutat, de az ICT használó szektorok, mind az ipar, mind a szolgáltatások termelékenysége sokkal
4
gyorsabban nőtt az USA-ban, mind az EU-ban az 1990-es évek folyamán (Némethné, 2005, 40-41.o.). A magyar ICT termelő és felhasználó szektor relatív súlyát nemzetközi összehasonlításban mutatja be a következő táblázat. 1. táblázat A hozzáadott érték megoszlása az OECD ICT osztályozása szerint (%)
ICT termelő ipar ICT termelő szolgáltatások ICT használó ipar ICT használó szolgáltatások Nem ICT ipar Nem ICT szolgáltatások Nem ICT egyéb
Magyarország 2002 2,3 8,3
USA 1999 2,7 5,0
EU 1999 1,3 4,9
Írország 1999 6,6 5,9
Portugália 1999 0,9 4,1
6,2 28,7
5,1 29,5
6,9 23,3
7,7 22,0
4,7 25,0
23,2 16,9
10,6 36,5
13,6 38,3
19,8 25,4
13,2 37,2
14,4
10,6
11,7
12,6
14,8
Forrás: Némethné (2005) Magyar vonatkozásban a táblázat arról tanúskodik, hogy a referenciaként használt országokhoz képest Magyarországon kiemelkedően magas az ICT termelő szolgáltatások súlya (ebben a távközlésnek és a szoftvergyártásnak van szerepe). Látható továbbá az is, hogy szintén nagyon magas az ICT felhasználó szolgáltatások súlya, amely közel akkora, mint az USA megfelelő arányszáma. Ebbe a körbe nagyon sokféle tevékenység tartozik, a kereskedelemtől a pénzügyi szolgáltatásokon keresztül az üzleti tanácsadásig, kutatásfejlesztésig. Ezzel szemben alacsony a nem ICT szolgáltatások gazdasági súlya. A, részben az alacsony nevező (GDP) miatt kedvezőnek tűnő szerkezeti adottságok ellenére a magyar gazdaság termelékenységi szintje természetesen továbbra is jelentősen elmarad a fejlettebb országok szintjétől. Ez sok ok között arra is visszavezethető, hogy a magas magyar ICT termelő és felhasználó szolgáltatási arány eltérő tevékenységeket takar az egyes vizsgált országokban. Az adatok ugyanakkor feltűnően összhangban vannak a magyar termelékenységi mutatók 90-es években tapasztalt gyors javulásával. Ennek a javulásnak a hátterében biztosan szerepet játszott a szerkezeti eltolódás az ICTintenzív szolgáltatások irányába. ICT-intenzív szolgáltatások Ami az ICT-intenzív szolgáltatásokat illeti, ezek részben hagyományos szolgáltatások, amelyeket új minőségben tudnak a szolgáltatók kínálni az ICT alkalmazásával, részben pedig teljesen újszerű szolgáltatások, termékek, amelyeket a technológia által nyújtott lehetőségek hívtak életre. A korábbiaknál jobb minőségű szükségletkielégítés egyik jellemző módja az ICTalapú szolgáltatások beépülése a feldolgozóipar által gyártott termékekbe. A különféle feldolgozóipari termékek és szolgáltatások komplex csomagként jelennek
5
meg a fogyasztók előtt. 3 A szükségletkielégítés filozófiája is megváltozott: ma már nem terméket kínálnak a gyártók, hanem komplex szükségletet kielégítő megoldásokat. Ezek a csomagok egyaránt tartalmazzák a szükségletet közvetlenül kielégítő terméket, a működtetéshez szükséges ismereteket és programokat (szellemi termék tartalom), a folyamatos működtetéshez ajánlott karbantartást, tanácsadást, és kiegészítő termékeket. Az ilyen termék- és szolgáltatáscsomagok persze nagyon is kedvező lehetőségeket nyújtanak mind a vásárlónak (egyre javuló, teljesedő szükségletkielégítés), mind az eladóknak (növekvő márkahűség, pótlólagos eladások lehetősége). Problémát csak a statisztikai számbavétel számára jelent a termékcsomag, minthogy általában a végtermék jellege szerinti statisztikai besorolásban kap helyet a teljes teljesítmény. Ha a feldolgozóipari teljesítménybe épülő szolgáltatásokat figyelmen kívül hagyjuk, akkor is azt látjuk, hogy a szolgáltatások, ezen belül különösen is az ICT-alapú szolgáltatások dinamikusan bővültek világszerte az elmúlt 15 évben. Az ICT segítségével magasabb szinten kielégített szükségletek másik közismert példája a vállalatok–fogyasztók, vállalatok–vállalatok közötti kapcsolattartás. Az Internet információs, kommunikációs, disztribúciós és tranzakciós tér. Ebben a virtuális információs térben a vállalatok információkat adhatnak közre saját magukról, termékeikről, tevékenységükről. A távközlési hálózaton keresztül a megrendelések célba juttathatóak. Mivel a termékek jelentős része digitalizálható, és ezért hálózaton keresztül szállítható, vagyis nem csupán a megrendelések, a teljesítés is az Interneten keresztül történik. Az Internet ebben az esetben tehát disztribúciós csatornaként működik. Az on-line forgalmazás lehetőségével azok a gyártók élnek, amelyek termékei jelentős mennyiségű információtartalommal rendelkeznek. A virtuális tranzakciós térben az ügyletek bonyolításával kapcsolatos folyamatok is végrehajthatóak (számlázás, fizetés). Az Internet új, hatékony csatornát jelent a vállalatok számára a kapcsolatépítésre, az értékesítés támogatására, információk gyűjtésére, és csökkenti a tranzakciókhoz kapcsolódó információszerzés és kommunikáció költségeit. A vállalatok Internetes megjelenítésében legfontosabb alapelv a 24/7/52 követelménye, vagyis a non-stop rendelkezésre állás. Ez az on-line kommunikáció alapja, amely lehetővé teszi, hogy a Föld bármely Internettel rendelkező pontjával azonos idejű kommunikációs forgalmat lehessen bonyolítani. A virtuális kommunikációs tér segíti a vevőszolgálat fejlesztését, a partnerekkel interaktív kapcsolattartás lehetőségét nyitja meg, fizikai jelenlét nélkül is. A számítógéphasználatra és elektronikus ügyfélkapcsolatokra épülő üzleti vállalkozásokat szokás virtuális vállalatoknak nevezni és az „új gazdaság” alapegységeinek tekinteni 4 . A vállalatok közötti elektronikus kapcsolattartás és üzletkötés nem új keletű dolog, már az Internet megjelenése előtt, a 80-as évek elejétől fogva ismert volt. Az elektronikus kereskedelem bonyolítása (tranzakciókhoz kapcsolódó okmányok cseréje, elektronikus fizetés) korábbi formájában (EDI, EFT) előzetesen létező kapcsolatokat, komplex vevői szoftvereket, kizárólagosan használt adatközlési Az egyszerű termék + szolgáltatás-csomagok közé tartozik például a számítógép, amelyet már szoftverrel ellátva lehet megvásárolni, a digitális fényképezőgép, az iPod, vagy az informatikai alapú játékok: Gameboy, Xbox stb. A komplex csomagok, más néven hardvert és szoftvert tartalmazó „megoldások” közé tartoznak a vállalati logisztikai, vagy kommunikációs rendszerek, minisztériumok biztonságtechnikája, épületautomatikai rendszerek, repülőtéri forgalomirányító rendszerek, a színházak színpadtechnikai rendszerei, postai integrált küldeményfeldolgozó rendszerek stb. 4 Az e-business alapfogalmairól, tendenciáiról informatív összefoglalást ad Papp, 2005. 3
6
csatornákat és illeszthető (kompatibilis) eszközöket igényelt. Az így kialakult kapcsolatok, hálózatok zártak voltak, és csak tőkeerős multinacionális cégek számára voltak igazán elérhetőek. A műszaki fejlődés, az új alkalmazások (WEB/EDI) megjelenése ezeknek a korlátoknak a lebontásához vezetett. Nem csupán a korábbi dokumentumcsere és az átutalások váltak azonban széles körben elérhetővé. Az Internetes kapcsolat az üzleti folyamat sokkal szélesebb területén használható. Vállalatszervezeti innovációk Az ICT radikális átalakítást hozott a szolgáltatások korábban alapvetőnek tartott jellemvonásaiban. Immár nem igaz, hogy a szolgáltatások kizárólag immateriális jellegűek lehetnek, így az sem, hogy a szolgáltatások létrehozása és fogyasztása időben szükségszerűen egybeesik. Mindez alapjaiban változtatta meg a világgazdaság jó néhány szerkezeti jellemzőjét: elsősorban a nemzetközi munkamegosztást és a nemzetközi kereskedelem összetételét és csatornáit. Az információtechnológiai forradalom lehetővé tette a gazdasági tevékenységek példátlan, minden korábbit meghaladó mértékű feldarabolódását, új kihelyezési hullámokat indítva el. Immár nem csupán a feldolgozóipari értéklánc egyes elemeinek kihelyezése vált könnyebbé a vállalatközi kapcsolattartás és információcsere felgyorsulása, költségeinek erőteljes csökkenése révén, hanem a szolgáltatások nemzetköziesedése 5 is felgyorsult. Mivel a modern távközlési rendszerek alkalmasak arra, hogy digitalizált információt (hangot, képet, jeleket – adatokat) egyformán megbízhatóan és gyorsan jutassanak célba nagy távolságokra is, minden olyan tevékenységet, amely digitalizálható adatokkal leírható outputot szolgáltat, a felhasználótól nagy földrajzi távolságokra is el lehet végezni. Az ICT használat széles körű elterjedése lehetőséget nyújt arra, hogy a tevékenységek egyre nagyobb körét, a munkafeladatok többségét a nagyvállalatok kihelyezzék, és távmunkában végeztessék el, vagyis vállalatszervezeti innovációk segítségével csökkentsék költségeiket. A szolgáltatások szabad áramlásával szemben továbbélő korlátozások (az Európai Unión belül is) ugyanakkor akadályozzák az ICT-alapú munka kihelyezését is. Az elvileg kihelyezésre alkalmas tevékenységek egy részét pedig a vállalatok saját alapvető képességüknek tekintik, és mint versenyelőnyük fő forrását, házon belül végzik. Ilyen például a K+F tevékenység, amelynek bizonyos részeit (pl. laboratóriumi tesztelés) alacsony költséggel hatékonyan el lehetne végeztetni különböző országokban. AZ ICT használatra épülő szolgáltatások legjellemzőbb példája az ekereskedelem, 6 ami nem csupán új disztribúciós csatornát jelent, hanem egyúttal vállalatszervezeti innovációk sokaságát. Az elektronikus kereskedelem az Interneten folytatott üzleti tevékenységek egyik fajtája. Ide sorolható a termékek és szolgáltatások on-line értékesítését, az elektronikus beszerzést, a beszállítói Nőtt a szolgáltatásba irányuló működőtőke-befektetések volumene (lásd függelék), nőttek a kihelyezett szolgáltatások és, bár a külkereskedelembe került szolgáltatások egy része statisztikailag nem mutatható ki, még a kimutatott adatok szerint is páratlan gyorsasággal nőtt a nemzetközi kereskedelembe kerülő szolgáltatások volumene. (lásd függelék) 6 Az ICT használatra épülő szolgáltatások további példái közé tartoznak mindazok a tevékenységek (tanácsadás, közvetítés, stb.), amelyek végzésében az Internetnek és a számítógépes információ- és adattárolásnak, feldolgozásnak és szolgáltatásnak van központi szerepe. 5
7
kapcsolatok fenntartását. Itt is megkülönböztethető fogyasztói, kiskereskedelem (B2C azaz business to customer kapcsolatok) és nagykereskedelem (B2B azaz business to business). Tágabb értelemben véve nem csak digitalizált termékek forgalmát vehetjük ide, de a fizikai valóságukban is megjelenő, kézzel fogható termékek Internetes értékesítését is – hálózaton kívül végződő kiszállítással. A tisztán csak virtuális termékekkel foglalkozó cégek mellett az on-line értékesítés módszerét nagyon sok, a hagyományos piacokon is résztvevő vállalat is alkalmazza, és forgalmuk bővülő hányadát teszi ki az elektronikus kereskedelem. Az ICT-alapú szolgáltatások közül az „egyéb üzleti szolgáltatások” (NACE 74) kihelyezési gyakorlatát vizsgálja Rubalcaba-Bermejo (2004). Ebbe a körbe tartoznak az ügyfélszolgálati tevékenységek, a vezetői tanácsadás és az adatfeldolgozás (back office műveletek). Mindenek előtt azt szögezi le a szerző, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak a dinamikus fejlődése a globalizáció terméke, velejárója. A vállalati méretek növekedése, a tőkekoncentráció, valamint a nemzetközi széttagoltság egyre nagyobb tömegű információ feldolgozását teszi szükségessé, illetve egyre bonyolultabb rendszerek összehangolt működtetését igényli, ami az információszolgáltatás és tanácsadás iránti igényeket növeli. Másrészt a tranzakciók és cégek globalizálódása ezen a téren is jelentősen standardizálta a tevékenységeket. Lehetséges, hogy adott képességekkel rendelkező informatikai rendszereket és a működtetést ellátó szakértőket különféle ügyfelek kiszolgálására is felhasználják. Nem csak arról van szó, hogy egy-egy specializált adatszolgáltató vagy ügyfélszolgálati cég különféle ügyfelek megrendeléseit képes ellátni. Gyakran találkozni azzal a megoldással is, hogy a multinacionális cégek a saját igényeikre létrehozott szolgáltató központ fölös kapacitásaival más ügyfelek igényeit elégítik ki. Összegzés Az ICT mint új általános technológia megjelenése és beépülése mindhárom gazdasági ágba jelentős szerkezeti változásokat indított el és gyorsított fel az egyes gazdaságokban és a világgazdaságban. Felgyorsított korábbi folyamatokat, mint például a szolgáltatási szektor térnyerését és a világgazdaság globalizálódását. Növelte a szolgáltatások heterogenitását, tudásigényességét és így az átlagos fajlagos hozzáadott értékét. Elmosta, képlékennyé tette a szolgáltatási szektor, mint önálló gazdasági ág határait, vagyis hozzájárult a szolgáltatások és a feldolgozóipar összefonódásához. A technológiavezérelt és keresletvezérelt változások nem csupán a korábbiaknál nagyságrendekkel több innovációt generáltak a szolgáltatási szektorban, de elindítottak egy ma még beláthatatlan felzárkózási hatásokkal járó új folyamatot is: a szolgáltatások nemzetköziesedését. Felhasznált irodalom O’Mahony, M. – van Ark, B. [2003]: EU Productivity and competitiveness: An industry perspective. Can Europe resume the catching-up process? European Commission, Enterprise Directorate General, http://www.ggdc.net/pub/EU_productivity_and_competitiveness.pdf Némethné, Pál K. [2005]: A modern információtechnológiák alkalmazásának hatása a gazdaság versenyképességére. Vezetéstudomány, XXXVI. évf. 9. szám 37-46.o. Papp, F. [2005]: Gondolatok az e-business jelentőségéről. Vezetéstudomány, 36. évfolyam 11. szám, 40-55.o.
8
Rubalcaba-Bermejo, L. [2004]: The globalization of business services and the competitiveness of European ICT services. http://www.reser.net/download/23_S6_RU.PDF További ajánlott irodalom Hamar, J. [2005]: Üzleti szolgáltatások Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 52. évf., 11. szám Mosoniné, Fried J. – Tolnai, M. – Orisek, A. [2004]: Kutatás-fejlesztés és innováció a szolgáltatási szektorban. NKTH, Budapest Szalavetz, A. [2006]: A piaci szolgáltatások és a gazdasági fejlődés. Külgazdaság 50. évf. 1. szám Függelék 2. táblázat A szolgáltatásexport alakulása (milliárd USD) Ausztria Belgium Cseh Köztársaság Dánia Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Írország Olaszország Hollandia Lengyelország Portugália Szlovák Köztársaság Spanyolország Svédország Törökország Egyesült Királyság Egyesült Államok Japán Korea Mexikó India
1990 n.a. n.a. n.a. 11,8 4,5 75,2 65,2 10,5 2,9 3,4 46,4 29,2 n.a. 5,2 n.a. 27,7 n.a. 8,0 56,1 147,8 41,3 9,6 8,0 4,6
1995 29,2 29,6 6,7 13,9 7,4 84,0 84,0 12,7 4,3 5,0 57,5 45,9 10,7 8,2 2,5 40,1 16,4 14,6 78,8 219,2 65,5 22,8 9,7 6,8
1998 29,5 30,8 7,6 15,2 6,7 85,9 87,0 11,5 5,9 13,3 64,0 49,7 10,8 8,8 2,4 49,2 19,7 23,3 109,8 263,1 62,4 25,6 11,5 11,7
* = 2003 Forrás: OECD Factbook 2006, Paris OECD
9
2000 31,4 34,3 6,9 23,8 6,2 80,6 85,5 19,6 6,1 18,6 56,7 49,3 10,4 8,5 2,2 53,8 22,7 20,4 119,7 299,0 69,2 30,5 13,7 16,7
2002 35,3 37,7 7,1 26,6 6,5 85,9 105,8 19,2 7,8 28,5 60,1 55,8 10,0 9,7 2,8 62,3 23,3 14,8 130,8 294,1 65,7 28,4 12,7 19,5
2004 49,0 52,5 9,7 36,6 9,9 110,4 141,4 33,2 9,9 52,4 83,9 73,7 13,5 14,8 3,7 85,0 38,8 24,0 183,5 343,9 94,7 41,4 13,9 23,4*
3. táblázat A szolgáltatások aránya a teljes működőtőke-állományon belül (2001) Ország Ausztria Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Kanada Németország Svédország USA
% 73,9 89,2 61,0 56,6 80,2 33,2 66,4 30,3 60,7
Ország Hong Kong Tajvan Chile Dél-Korea Kína Csehország Magyarország Lengyelország Szlovénia
Forrás: UNCTAD World Investment Report, 2004, pp.307-308
10
% 92,4 43,5 51,9 34,7 32,5 60,5 53,3 54,8 52,1