MAGYAR
HONVE.Dl?.LMI SPORT·
SZOV ET SE. G
FÜZETEI
l'tl A K .··1 l l S T f/·/i Jrtr·
Amatőr
.
magnetofon három sebességre
MA
Al IST ÁN
AMA Ö MAGNETO. ON ÁROM SEBESSÉGRE
AG AR BO:N\i'f:DELMI SPO
1959
SZ0TET5~G
MAG'YAIR KONVl!:DIELMI SP()RTS2jQ'VE'I"SH] RAD!OA.MATÖR
FOzt"ml
o.SZAM
Szerkeazll-: KVB J0ZSEP
IC#dlt.• a NdSYar li_onri!delml ~OliUóc:~•
Felet(i :
ZttllJíi .Nyo.mda.
St>ol'tsz~~
k'larlö
iiTI OD Zol41Bn P~
;eteJós: ~ 1mn11
BEV .IZE!' IS
AliD öt lve,. Jwm1 o maonewfon ná&m~ k teret fi-yeT! a~ e{lflbd s.rör&koztatóeszkiiz.ök sorában á a flidi6., gram.o-1~ televfzUjl m.ellett vagy a201c kfeg&Zit€.sekippen. mJnd 'obb é:.s löbb kkzalék Bzolg4l a:eftri is pt"ÓZ(!j igényeink k-íelbgft.é$be.;, A magnetofon ininei érdeld~dés 'fl.UQ1J, a 'f16Mrlók és amatör Wszttak sz-.áwuz egyr€ nJve~k. A ViÍ$ÓZ'fMt rurgyban etöse9itik u 1ijnbban megjelent ok$óbb ké.szüfi kek, oz mn.at~rrnun.k6t pediy ~ t.ta9!1 az is ser~ · nti. ho9y a-Utoltnas ~.s.riifllde:fnttok jelentudc meg~ m~~t~e• mtinl~Zog kisebb költségl)el ma -már 1obban t..móTa ~'tlltjdk a~ ~::Q!Ifm elkipzel€·s ekett miAt hJekbl eelat. Az ut6bbi abból ki!Jt:tetkeztk. ho.!)J} 11-Z amaoo?muftkcíbaft Ü tnm jejlÖIUSrtJ ;jobban tru!.!)közelfU a~ ideális. m.e9ofdást1 formát~ ~etet.. Takfiun-k relnndezé.si. m.ükö.Msijo Je!épitisi fogds,ol(at. m.el yek egyréut egys.ze-T-Q.riflst jelenten-ekfil 'ináBTktt fokozottabb ig~n'JJ€'k kieUgitéfiu olkcdm~sa~ miftt ~fdáuE a h4mm kehesség alkalmt~Z.Ósa.. A három sebesség emlit&..«;fl)e! ltila;d:onklpprn wimutattu-flk je~~ Imásunk leofböb érde~e i8 ~ -mefynek kih~ ~en tnlm:rékos...~(Wf, úszbeft pedig miftőségf javu~tist jelen(. ozrrz oi1J4ft bdajdonságokat, melvelclcel - emJ'Üttesen - es-ak a legü;abb kbziUékek ,- ndelkev~k. A kés.ziü~k omatfiT úton tmlrl eWállítúsa a részf.e-tes rojzok és ké-pek oldpján nem neh~ mindam:eUett t á'VCll áU tölilnJ~ hogu a houá szü~éges aZapvetö smk:i&meretet elhaltga&_~~ vagy r-á n.e mtllas8unk a~ hogy a tnegépítés h a t.'\~g!eges ilz~mbel~elye.zl!s
sok
u,
mttn-k~rát
kfvdn.
A -n1 m1akl$ZiUék több mint egy é~,e miik~dik ( d)t m.ár tljal)bak az eredett. ofapjá:rl)t így o. k!iTlis ikrTtafma~a IPZQkaf: G klpas%fd•
latokGt isJo t1udyeket
e-zen
idő
alt'dt
lesziithe1ii1~
3
L Nb.ANY TODNIVA.Lö
A kiiltilibezö
smlape~
Az újahb, jobb m4gn tulajd~ aalopftzjták, a jobb játszó/~;iek, valamini a Wicéletesebb ~hantzmus lebetóvé tett@~ hogy az eredeti, vagy k ti ~gsebe.ssége na.gymé_rtékben (!SÖkenth ttil A ez tben alkalmazott 76 ernJmp-es smlagsebesség ma már .,.. túdió~ viszonylatban is feJére (38 CPl/mp) ~sőkk t'hetó - minöségi romlás nélkül MaP-nhas211álatban pedig, vagy olyan helyeerl-, a l a biztonsági ( egyéb) követelmények nem túl nagyok, tovúbbi sebe~ökkentéG valósithat6 meg a hangt.ema és körülmények t.@nnés"Z.ete szerint. ttekint-6 k@pet ny tünk, ha emlitjük, hogy ma. már jobb minöségü szalaggal (például Agfa FR, 1ragy CH-val) és m l ó min&égű k omblniUtl jjel (körtllbelQl 5 m.ikronos r-éssel) az alább· frekvenciahatárok érhetök el:-
19 cm/rnp s ebességge körii1belü) 4-0-16 OOO rezgésimp 9.5 emfmp sebességgel örülbelül 60-lO OOO rergés/mp 4.75 ernJmp sebességgel k&-ülbelül ~ 5 OOO rezgés/tnp. Az o f «matm jók &. csaknem azt mondhatjuk, hogy a lD ~ seb :már felesleges js_, mert ilyen jó mmörigfi ha-ngjémtf,. hoz alig jut hozzá az átlagos ridióhallgató. vagy zooek~'\'e]Ó. E zen megfontolás aJapján arAnyla kevés há.m mseb kész;iiléket gyártanak " többet a két- és egysebességesböl. Ha a-z ~űséget és olcsóbb kivitel tekintjük, valóban n).'lombs érv a k t- és eRJ'Eeb~""' ~ hasmála~ mel't a 9J; cm-es seOOsség a tfzezTe.S (.felsó) frekven. aláritvar az átlagos ~ túlnymnó részét kieJégítl Ha pedig azt '\?aUju , hogy 4.75 Cm--es sebesség már 2ene eg k "f ásolhatót akkor me is maradhatunk az egyféle D.,5 cm- s sebesség mellett. T erm szetesen m~ást mutat, tö l Igér a ~ másik oldala., j611ehet a kivitel dr~bb. a , ~irHet komplik9ltabb, igényesebb. a nem ~emlitj k, hogy jó (helybeli) mikro fmmal már k iha n á ' a ró a 19 cm-es sebesség előnye, vagy ef!Y jó zedó el étját. w U.. ·(J m inllségú Je téma i lámasztha t ha l6 igény k t. döntő é rv leahet az ultrúod680k min~e. m -:.1 k már 11neg js követelhe-tik a r szám,á l átvih tó legm~as.abb hangok J'Ö~zítését.. Az igazán p hang meggzokása, értékelé.~ ··bbek s:zá á ra él v z tet ~ l nt igy b~zonyos ~"etek n nem f j é.k sajnálni a jobb minósegü szala~ot sem nagyobb be&ségr . A 9~5 cm~ sza1agse ég fi obb Imnlkégű szalalfnál)" mint @lllJitet . k, .élta é n kie égíti az átlagos követeJményeket. Ez gyaJcor.. )atHa afl yit jelent, hogy közepes nWnOOégtl mik""TQfonnal vagy hangszedővel nem is igen vihetilllit ét ~zél bb han frekv n asávot. A rövid-., közép,... és ho :zóhullámú rádióadások ltvitel@re, rögrltésére ugyancsak l'llegfelel ez a sebesség. sót mvndhatni, leg'"f
4
több esethem még túl jó is, merl R tvi"" vagy 4tvihet5 dv ezeken a hullarnokon rendszel-int keskeny bb (ebben például a .zuperkésziilék s.áv ztiröje is szel'\@pet játszhat}.., Ha. a I~dió eme te"Weteit (R. K~ H.) a. szüke bb sávú átvitél szempontjából virsgálj uk. már a 4~75 em-es .sehessege is aJkalmasnak talAljuk öt€zre$ frek 1 tárovaL ~a megállapítás valóban megfelelhet a gyakorlatban is. hiszen az ötezres frek.vend ahaürú zenei ha;qgtémák még elég szépen . Gondo ,unk sa iti a r~bbl banglemezekre és (föl~ miqJneses) hanpz.edökre, mely k nem sok aJ hftladtAk. meg az ötezres trekvenciahatárt. A kedvező adato re mé~sem ajánlható eun a terUlet@l1, hogy valamennyi felvételünket t. 75 ern-es sebességg~ készítsük. A~ elérhető frekvenciahatár m.ellett ugyani~ ~"Zerepe1 já~k még a szelagsebessé,g egyenletessége Js. am ly egy 82011 lendkerék. meg.. huz6 tengely eselén c~k nehezen biztostthat6t a k is fordulafsr.aim miatL A fordulatszámol a legnagyobb , ill tve a megbúz6... tengely átmérőj szabja m~ (mely túl k icsiny sem lehet). A fordulal:s2ám három sebesség eselén csak eRY negy drész:e lesz a leg-nagyobbnak. Készülékünkben a lendkerek fordulatszáma a követ-
kezök:
19 9,.5 4~75
cm cm m
~ln
OOO fon tipere eset@n -- 300 ford i perc ~n = lOO fordJperc..
AJ; érr.ékekbOI szükségszeriien kö\Tiet.kezilt~ hogy a megh~ tengf"ly 1Atmér5je 6.05 mm. A~ egyenle:teBS'ép (főleg 4.75 ern :én) olyan mér tékü 1~ a
gyakorlatban, amil n a mectm nikus munka pont.ossi!ga és a meg... hajtó gumiszij egyenletes.~g . Meg kell jegy -~ hogy ~ r;ak esetünkben élJ f~ hanem k más hasonló gyári ~trr ynél is.
eszécL
pró2a ~Bgzit!sénél a 4.,15
cm-es
~besség
gyakran szin-
Un túl jónak· mondba tó é s t.ovábbi ta arékosságra is gondOlha tunk. mégpedig arm, hogy k és e j ó min ű szalagot sználj u nk, példáu{ Agfa Cszalagot. am t nagyo 'bb sebessé,:n-e készitenek . Itt hang.'3úlyozhatjuk ki a három sebess.é. Rtna előny t is\ ~ ogy a k~vésbe jó mJn6s~ú szataR is boldogulh a t u k . tgy ldáu az emUt ."c;t' szalag l t ern-es seb égnél kt;rill beJ Cl umranaz a hangrnlnöseget uyuj tja,. int a jobb smlag 9.5 cm-e,s ~bességnéL DeSSU és
idatartam
A szaJassebesség cslSkkent~wl nö a z idötarta~ rné~ped~ fordttott arAnyban, azaz fele sebessé~~l két.szeralU\?~í i deig ·at.szi QgYarmz a szalagmennyis.ég, 1Pagy szalagorsó. A ki~bb tmla ~bes ség igy egyrém takarékosségot jelent a szala~ felhasznáJásában, •
másrészt JeMtóv~ t.eMI. hoKV hosszabb térruikat me~k:íüs, meaAllás nelkül játszhae nk. ~ alábbi tábliim t a k ülönböEó sebP.ssé ek és idótartamok &szef ggé tarja el {bi~ony gyakorJati kot'rdccióval~ $~mliva a lüzések ) ! Szalag.B@bes ~;é
Szalagm@:nny~g
tn
l it com
100
u
200
11
300
25.5
l
1JerC
"
..
ernJmp
Rlcm
l, 3-t
5
4 115 cm
perc
M pel"C
.. h
68
,..
1 0~.
IH
138 •• " A e 5 l f !vett szalag, mmt a tA Jti~t is mutatja, méftán ~ye2: m~ a mikTDleutezekkel. A E'm zn k két oldala, a smJ.a.Rnak két dvja játszható~ i~ ég ezen a téren i \~.ran a a400
34
"
68
16gia. A 200 crsó 4.,5 cm-es sebessé ór. g játszi "" Ha pedi R {a készü1ékilnkr~ m · szal nny e \l'f?SsY-ük alapul.. akkor w _._....... egyszeri rneg.s.zakiwsal. l L A KR!IztlLDt Mt1 Ö1J
A
inilekünk
k
r.
@s
~fl egyed
U@hető)
480 ~ s Jél óráig játsma...
E
·· la j
A:z. 1. á rán fedél il1 látható a készülék, Elöt iiz prészen a hangszóró k t ('fnri)as-a\ fogl,al helyet, tőle ta1ra és j obbra (al ) csatlak~h velyE'k láthatók . Jól]ehet az utóbbiak eszte.Uka ilag taJán k ölJenek,. de annál inkább ose k a J{vakorbtban a k pesolásoka t illetölecr. és azért is.. tner ~l a kn'i teJlel ~z riL~k a huza.lozás több k k imött n m k ell sem a lnikl'ofon. sem a ha . csa lakozás ~ árny kolni a kivezetésl A han~-sZÓ'f"íÖ 1•5tt vő fogantyú l akasztható~ irtv t~t s k ii]Stt eg a szailitás sem ok02: nehb..se.get (az akasztós fem1:1 sz bjztositócsavarr al is ell..á t6). A baJoldolt dugosmelyek. A l . pár, esatlakoz&; ri ·ó. vagy bahRdoboz rés~€!~:; a 2.. pát: e..~ e tlakads ilrrofonh~ a S. r: csatlakozási le t öség rná5ik k ..!8 01 hez m ásolás coéljából (kt~t . az eJőerösUőcsö u tán. s ~z ka~sDiandó egy r tk készü1~k ~ramofon A
csatlakozésához).
A jDbbokfaU dugos2'1tel-yek. I tt y kisebb ~ egy Dafr.YObb lyuk. dudCJszhely taJAlható. A nagyobb ly uk m'ögött o)yan (telefo-
8
kN.l is bfla-máltl
d~-~ot6 (,,Jac1iw)
taMlhftlO. mely dupstii
- en kübotja a belső hangnútót és Jtely~~ e~ vet-etekre kapcsolt tiU.rij Jw,ngHÓI"Ól iktatja. be. A kés~lé.k •ktromos -kapcsolása (14. ábra) olyan.. hogy szalsgfelritelnél a h.aORuóró kikapcsoltidik és hfilyette ett}~ mü~ .Ws lep az áramkörbe'. Ha a k1sebb dupszhelyekft (nem é . . iránybaD) fej haJlgató\Fal .száll nk ~ @ll@DŐI't2:heiő vele B f lvéld Ha ped.J:I két póJ.ust dugasszal (b~Ual) rovtdrerAronk., lelvétel alatt ~~ ~&rrolal a hangszóró.. mégpedig (gyakorlatilag) háromféle hangern lehetöséggeJ aszerint. hogy milyen ellenállás k ·m l az áramkörbe (15. 100 ohm vagy közvetl&n kapcsolat revén)+ A Jmngs'Z6rón át ha oU - bb hangcrö pötolja a "fEJhallgat6t é mindameneu. hogy ellerux-izhet.Jdk vele a m·ü sorszámol, kórnyezetünkPt kevésbé zavarjuk (példaul éíjell órákban}~ A Jte.szi.i-lt?Jc fedülbpjda {me]y készen k;apható) három kapcsol6kar es 5 gomb talélbat~ A balddall 166 kar a:t elektromos müködés kapcsolAsára való. "Első 411asa tejdtszá$. a masodi k .fervélel rd.diórófl!l \'&gy Rrarnuf · rol, a harmadtk JeFvÉfel mikTo/onról. A kap-aol6 'b alai b "hdt;IW· jatéka a kombináltfej detmgne dh\sAt _nolpiJ&t amikor iA qor ~··ullkeziit nyont ei:. meJy d /e;Jen ál letm.t eQU leltöU.őCt k~tort. A jobholdali efsti foor a m.edlani?:rnust vH.Bii. öl illásba_n~ KaHpső 411ában a szülfk Játsztk.. t6te jobbra balra a t~z&L1Rhúzáa Plinetel. a gum~görgö nem nyom. P lendbrik. motor azOftbon ..Un• J4rd$ban~" fOt"og+ A kar boioldali uélsö helyz~kt (1 All.ls} a gyors visszaleken:selist, a jobboldali pedig a gyors előretek~lest bl~ lositja. A gyors eliire és bdtm való tekercselés kb+ olyan f dulalsúmmal Wrtétli • m1nt amilyennel a Iendltertk or-o,g (19 cm-es já zás esetén a for uJat&zám OOti). Mi nthogy a leodker~k háromr le ességgel m ilködtet · td~ a gyOFstekercsetés i~ bár-om ffile.e [f.Y mmliegy fincmbeálUtóul ls szol.dlhat a s:zal~ét6 ~ltsegev L A jobboltloU mtzwdik ktv a se váJtásra sz.olgál négy állás~ Az ebó állásban 19 cm-es sebességnek megfelelé fordtdatsmmmal j.ár ",Dalanderj üzemben. a molor kb~ Z9004Js for ulat.Szamával A masodik á1hisban nem kap át·amvi motor.. a szerker~t lill,. a harmadikban ism~t jár., csak a motor n égypólusu · e ·) m Uk~J'~dében mintegy 1450-es fordulatszámmal. A neM)Perlik tdlásb.an al el ktrontos katJemlds viilltcrzatlan mal'ad. viszont bedll a muh.anikus NUd&,. rnely a gumilsz.ij ltlsebb jtrnér&e 1raló Ate elésévelt atugnJ.áMV 1 lfténjk . Ami~n egySBlrÚ e sztj áh.lgratá.aa. olyan egyszerii a pihana tsze.ru vis~za llgratása is_ A kit u bbi ka r k.tlzl\tt . ~· hüve~y látb&tó, ll'l@lyen k '"dül a~avam~ va~ meg(Pie l.i kl.s ~tC . . bas ttersztim ~I:Régtv J 1!1 lfl\dkerifti~Jc smoolji'ozhalő. nwllv~l a m indenkon (úulc~~~~J lor-duLilám poulosan ~;dflftho-!ó. A nagyvonalakban vé;r;ol m üld)..
dési
fo~atnatokra k~s6bb
visszatél'ünk 7
A baloldali elEö karbo:! haaonlóan a jobboldali m.::U:odikkal ~s: végezhető
egy 't ovábbi kapcsolisi müvelet. azaz baJfele szoritva a kart. ugyancsak lemezérintkező nynmhat6 meg. Ez a másik lemM~ érintk zö egy kond n átort kapc ol b a DalandeT múk~ödésoo.nt m~Jyn k s git& g ével a ke zdeot bt! n ]assan fo~gó motor Da lander üzemre gyorsul f.e]. A kondenzato·r állandó bekapcsolá a eU5ny.tel,enul tneleg:i t~ ne a motort~ jóllehet nagyo bb erokif j tésJ . is sarkallja a z.l A játsushoz nem kell nagyobb e rök ilej tes~ d kihasználjuk ezt a gyors ekercselé:skoir, amikor a kapcsolókar (jobb elsó) meAfelel5 nyú tvcinyával nyomj a~ zEirj a a 2 e14J bb em1i tett l mezérin tkezöt. A smbtUyozógombok szerepe a köve t k xö: baloldali el.só. kis AOm b. Három állá ban jce ~1.1ét·eU hCt-nq kon-e lfceiót ad (1. B kapcsohisi :rajzo t iSt 14. ábra) a kap(')tt hangte rna (r".á dió, gramofon stb.) hangminös.égt! szef'í n t. Ha. a hangot füUel megítél ve a nonnalisnál magasa bbnak v agy mélye bbnek ta]álj uk, .a gombot megfeleló irányba csa varjuk. Ha csak e]Jenállástag s.zerepel a fej előtt, a'k kor mélye bb tónas.ú lesz a felv l l. A kar m(!ll tti má sJk kis gomb a mé[yh4no á lUtásár a S2!olgál J n kább csak felvjtel n~ l ha~2nala to. (ha a legmélyebb bögős-zerU hangok tul ~róoo-k, ~ m a. vr2z-ér]ést mu tat ó izzólámpa is je]zi). A középtájon levö két naror ~omlb a ihangeró és a magas hangs':':ín állitásál"a szolgá]. Míg a mély henRokat in kii bb a fel vételnél ~ addig a magasa.bb hangokat a Jejátszásnái szabályozzuk kivánság, S2ükségle sze ri n t. A két gomb körott levö •• ma~lutszem·•, a f vét U üzemet, a törlés t j e zi piro figyelm~et fe lk ltö s2inével.
A kivezérl,é st jre]öft jz-zó szerepe a jnbb minőségu~ e f'zE!kenyebb sz~~agok. és fejek h znt\ Jaté"i.~'al ko•coola ozódott, e~~rt feHZ'Zása csak a kevésbé érzék ny szalago kna kiván a tos. A1 t:ala ban ad d iQ· a ha·t.á:rig keU ]menni~ amig a lám pa fel nem izzik. 8
ép h&ts6 l"~m lát~t6~ en m~dn.y nyfti a felvett témák bejegyzé , majd m~alálását. A sza.lagm~ a csévélő orsó szárn hajtja meg. nesn metert mumt, csak mindenkori lzöszámot, mely egy me~batározott méretű orsóra nézv ~andóna t et6. A S7.alagmérö bármlkor nun helyzetbe lllitható~ j elenléte nem A •.ml-ag m.é-r3'j rnely a
zavarja a játszist akkor sem. ha a mutaté a J,Qbbolda
:meet
he]yz_etben
ill (Oyenkor teflRe1ykapcsolója lasr,an es:Wi2i~). A készülékel ony (6~ mm vastag) kontra1eme7hől ra~ tottt műbőrnd bevont doboz takarja. A rogantyúk mirai cmk egyík oldaron fORJák a dobozt, a mási on a fémvúhoz csavarr-ldt, igy a hümeró túlnyomó része a fémváua lr-áQ1Ul nem fenyegeti a ~
kony falemezL
A
mus vhlatos mtikiic:l&e
A mecltanizmus mOködését r elébráken mut atjuk be vftla. tosan, hogy ezek alapjén (majd az ed :épeken) könn n el le~n ~- A2 atka reszek dezése ezeken az é brákctn nem méretarinyos" mív l itt csak a múköd n van a hangsúly+ A 2. ábra a lendkerék meghajt:iadt. valamint a leer.esttó (r m) és felcsévélő (T2) L1.rcsák meghajtását szemlélte , a
gyors vissza-.
9
ill~~!>tv
előr
ke~
A2émpont)Sból. A rnotoJ.'Qll lev6 · "jt6r j~h t t rllnyban A lendkerék kezvetsta (I .a), H t e KiJüres (T3) segits@g kap-olatba hozható fel.cúvélö 2l · l er 2 tő, (T 1} Uircsikkal. Az. ~eBész (i~ Jet ve~tlése egy Jém skdlahúrro! történi~ m.ely a mér tárgyalt ka o1őkar ·of) b első) tengel ( dobra) csa a ro. di Ha a skálahu akkor a T !t z.ij tá csa gumiszfMt ~nyu I k a lendk k (kisebb átmérőjü) felületére és me -tldul a 51-alag gyors vissza.te kel l~ . A rnásik végletben (~r allá ) a k6Jabilr lazán áU a T4 ~.. vetit-Ő tárcsa gQmizott felület l befeksa'k a lendkerék és a felc - ló táre--Sa közé, mire megindul a gyors e~&-etekereselés. A kelifi h ~ zó.... nyomó «St ~k eszközlik. A . lagorsót tartó T 1,. T 2 tárcsaknál a r~jz nem téltef hogy a korOttgnak me1yík része is nyer val ban meghajtá.st. & azonban ne ok~on most ndot,. 'l'r'\-D-'1,.._ a kérobbi fo Jy án úgy vilá ossá v álik. A mow.r t6.rcsájo, kettós, a kivánt sebesség azerint hol az e y k, hol a másik tár~en fut ,a szíj. gumbzijjal hajtJa me
a lend r ket ,a D}'illa.l
A 3. ábr a szalag l1 ' zás~ t. v~t~t tnu tatja be játszás közben4 H a a gum i gö:~~~ó danyomó U~ A len keré • ten~lycso 1kj ál1ol, m ... mdul a szala g a nyi itt\nyában és telteketx:s lődlk a T 2 ...re h ly
10
'tá~.sa. esd szó
tengelykapcso.) ót tartal maz. mrely kü'lönoozii $Zalagmennyiség esetéft biztooitja a ~vartalan l 'elCSéVélést. H-a a gu misör-gö nf!!m nyomj a a szalagot. a tengely hez. akkor az körül belü l m i li n1éternyi re e hUl a tenge y tól. M i n th ogy a gu mi-görgő elmoo:d i Ulsá val kénysz~rmo:zgás ba n áll a ~ l,agnyom.ó ils, a szalag a fejektól is e ~távolodik és. így gyorstekercsel~kor csak a
ors6ra. A T 2
V€!Ze·tőru.daka t
é r inti..
A gyorstekercselé ek utá n azonnal le kell fékezni a T r , T 2 tá.r-
csdka ~ h ogy a szalag le n e fus_~ on azokról. Erre :szolgál a gyor.sftk+ A . g._vorsféket ugyancsak fémh ur mozgat.ja, illetve egy l"'Ugó h úzz.a
a tárcsák fékfelületére. Általában azt a ·táresáe kell irt.kezn.í jobban, a·melyik-ről Ze húzzuk a szalago t. Ezt a. .f ékpofa megfrele16r kiképzésével érhe· j ük el A gyorslek meDett egy állandó fék is szerepel, mely csak gyengén~ de á] a n d6an nyom. Erre a :zért van szükEé-g., hogy j á tszáskor is".t meg gyorst€kercsclés.kor is f es.'Zib~ t l@ gye n a .szalag. A szalag-mérőt kiveve a mechanizmus valamennyi té esk\j a, ke~eke tU fó c1aps-zegen. fo~og egy-egy golyór.a tá ma zkodva. A ki képzés. e-m@' m6dja egyszetüsi ti az elöéJl ~ tás.i munká. t, a szel", lés t és n~m utolsó sorban a készülét-t sz,erv1~ét is. Igy valamennyi gurniszíj csap-ág_y bon tá.s
[email protected]ül cseré-l:hetb. A m.echanzimus előnyeként említ he tó· a z is, hogy a fed ó] a p }ti!eme]@sével (a motor .a ó részét kivéve) valar enn,y i forgórés z elérhető és Jól l á tha tá,
)!Qködés a
va~gb$n
A míiködési elv ismerete után a ·4. ábra (fénykép) áttekintése, az a1katrés~ek felismerése már n.~m l~.sz nehé:z.. ltt fedőla-p nélkü l látha tó a felső szerelölap teljt'!s szerelvénye. Legalul középen a h a ng-
zór6, két old alt a kapcso]ókarok és gombok. Felj ebb a lendkerék
a gumigörgővel, törlő, j atszóíej ~ szalagnyomó. T .1 tárcsá t részben ta karja a ki vezérlés t j elzó .tzzó_ Fel j ebb a leereszt5 és f lcsévélő t árcsák, majd a szalagmérő és t artozékai láth atók_ Itt foglal heJyet a mechanikus (szíj) sebességváltó- isl' a mit még részleteiben nem
ismerünk . ! utá n nagy vonalak ban tcáj ékozód t unk a felső .szerelőlap lrendezésében,. l ássuk a részleteket, vaJamint azoka t az alkatrészeke t,. amelye eddig tak arásban vol tak.
Ha a. beloldali résznél elt4volitjuk a fedölap nyílását takaró d oboz át , akkor az 5. ábran látható~ k ép tárul elénk. EJöször i U lá thH tó (so r rend oon) a K 4!.. K 1, K3 kapcsolók 0. a késöbbi k a pesolá si és ~gy é b r'a j zo a t) tengelye, va Jamint maga a K w l emezé.n ntk zós knpcso1ó. Fölötte fo:rraszt.ócsúcsos. szerelőlé.e, melyhez ,a fejek vezetékei is csa llakoz.nak. Ezt a rész t az előbbi abr-án kis fémlap árnyékolj a . .A .szer lől f ölöt a bú_qd.skfoltó (kom enzá 6} tekercs. ]athatóJ ame ly más a dat ú l ejátszófejnel m ás helyzQtbe is k erülhet. A tekercstól jobbra az egyi k vezetrirúd~ a ör]ö és játszófej és r é ·~ben a sza"!!. lagnyomó szem élhe ő. Ez.e fólöt t egy gör'bített J mez l á h a tó, amely nagy részt ei takarja a gumisz.íj a t . Ez a lemezidom gyo1 viszzatekel"cselknel has7.nos~ m ert me akadályozza. hogy a gu misz.ij ,,_oosat''t nagyobb ny úlást kapjon. K ü önben megcsúszhat a szíj a tán:sán. A következő. 6. ábra a :sze:rel ölap másik sau.·kat muta tja t szinté'n fedődoboz nélkü . Itt elsósorban a kapcsalókarok tengelyére
12
hívjuk fel a fLgyelm t, illetve
a~
e2ekhM tartm..:ó arretáló ri&2ekre . .Kiv h.etjük. hogyan történik a gumigöirgő~~ a gyo.rsfék és a özveütótárcsá.k mozga tása-r A legszélső .kapc.soló~ngely illetv{;: annak t
bütyke (f. tUlásban) a mechaniklia .e~ütót hona rnOködésbe ugya sak fémbúr segl géveL A két tengely vonalától feljebb a lendk~rf fékillít6 ~ nek gy ré<sre Jiitható.. mely a szerelillap alatt búua meg (fémhúr) a lendk~ék belsejében mtiködö szalaglék L Ugyancsa a S2letel6lap alatt ~n az öt állású aiTet.ál6. a (K6) lemez.Printkezós ka 6 a (K..,) torkapcs.oló. E2en a képen Jútható legjobban a 1endk ~ gumieorgó és a burkolatt a l ellátott hödfenyltnnpa ~. a ·ly a m.inkrontárcslt vütt. g íija m ~ Kö f@nylámpa h lyett (v ' onysúh1) izzóJimpa ~ s (6,5 V" O A) megf@IE!lhel. A j l.zés e7Zel elmosódof.tabb., de kis gyaBorl ~
tal
az~J't ezzel is
boJ dogulhatunk.
A szinkr-ooUttcsa boosztása a 7. ábrán látha~ A. leQ 156 v()..l na (10) a 19 em-es sta g ell~ a kö~ (20 ·v onal) a 9~5 cm és • lt1tk 6 (40 vonal) á 4,75 cm-es sebe ellenör· zésére szo~pl. A kerék forclulatszáma: 690, 300 és 150.
A gumisdJas
~
Az lóbbiekb51 tu juk. hógy a sebesdgváltókar negyafik Allásá.ban tört·é n mechanikus · égvált~ a7JlZ a gumiszij átbill nt~ egy· tá~@szról a mésikra. A R ábra ezt a müvele t szernlélteti 1 nézetben.. (Az ébn itt sem méretarányos. a mé.reteloot később d,j uk meg.) A:z. ·~ szerú szerk"-et fóbb r~ : a kdt& tdf"cB4. G fordJlóloor .. az emel ö. Az 6bra a ki~b tárcsQrél való átuQrata t szt'tnlélt.elit m ly a s l úpgörgö gitségé\Fel jön lét amii~CJr a gumi.Wj a nagyob b tArcsarész szélei~ nyúlik k jt majd rá is ugrik arra. A vi za.biU\@ntés _ ég egyfzerlibb , m t el1enkezó irt\nyba f~ ga tva a fordítókar az fllt~!ii (v ag-abb huzaldarab) ~fESZapat tantja a gumi t a k i~ bb á tmét"Öt A focdítókar't, m int m)if,et1űkt fé-m b ÚT h , ?..ut mt!g. A ford i tökart @gyik irányba rug6 feszít l A rugó het olyan kik~~~su is, h~y az ~z á11ó pon f orRó l rdit6kar öv re csavarva .i t k i az elforga tó eröt. A sebe. ~ él tó v all) 6 k ivitele tljbb á nkon látható (többek k özü 3 9,.. 11. 12. llhrnkon is}. A surk t azonban annyira egysrerú" hogy jóformá11 csak a fotdilókar látszik. Az ~tv81tá..~ fo]yamán .a gurnt t nn eszetesen gcsúszik a más se ·g~l futó t lu lete "' de _ egy pillanatig tart~ Az ebből k öv tkez.ő kopás, elha n~lód:As a gyakorlat 'S'Z@rint nem ielentós.. Külónb n i.s köpással, nyülással más asonlú szes·k.@Zetnél is smmolnl kell ~ cjdnrotos tareaZ~km;a t té rolni. A szlj esetleges esmje ;iMormin csak perceket tesz ki (a fedőlapot kell leemelnl).
ll
.
..
FB..UlNE.l'él
l fÁNCSA •
.JI
OIItH roK~tJ l;{fHISZiJ
8. d&-f'a.. SZE fill Ól AP
9.
dbm.
A
gu.mi!.rijas
:~ebes$.éfi2'GUó mtlködé.se·..
Se~essé~
G 'U~JdQOOn~
1
A
lalagmér6
A szalagm t"6 álája kb. 31 cm ho~ban mutatja m: arsóra teke~X"Seit szaiag m nny sé~t. A z áttételt úgy v6las2tottuk meg, ho 400 m-es m e n i érését-e ts alkalmas. Az élvilágitású, b sk ny ü\llegskála rádióskála ati4b61 (Philips) zilltt 1 etv@ a~ nak csak a B2átn.beosztását nyomtatták üvegre (megrendelésre kapható) .. A mubtó .mozgatása, agy mint l több ridi6ban, skliládobb l b zsinó ral rortén A műk. , é vázlatát és a ontosabb dnt al~ kat a 10. úbra mutatja három rénletben (a. b, c),, illetve három ~Ua~o
~sue ~~álasztva,.
a könnyebb megér tés c élj:iból . A:z. a) itb a mutatót, ör 6k t ·. skáladobot vázolja. A dob tengelye á tjön a fed51a , onnan gmn bba l ~ Uithath a 1 n uta tó induláskor null he] y .... zet~. A d ob Já kerul a b) ábrrarész. am ely k t fogaske -"'kböl és ét cs~akd-ékbllf álL A2 áU -te t a fng~skerekek fogszáma (60 Jl) ha lá~: E• a m ~' Igy .. éb m ére1 k t" e e né1 nincs is Ui.ikség. Csfgakerikül klJz~-ges rúdra. >6-yot,. ('.Sa 't1'tme1lct ts megjelel tátfúrva . tengelyre ú:zva)~ csak le.iUe.szlt - djék a f skerék f ogRzatába. A nagyobbik f~sk r kt-t és a do t rt..tgó szoriti;a ~ssze olyan ékbe~ hogy a mutatöt a ~rkezet e1 ·~Xla, e me~ is. c.súszik egymáson." ha a szélső helyzetben megakad a mute tó (ez Js egy C-SÚSZÓ t engelyka oló)A jobbJTdaJi csigakerék nge1yé egy tár csa hajtja m e&, amely v· ~ony gumlszijjal a felcsévélő o11 . l ö, alauniver agyobb kiresá\ral áll bpcsolatban. Ez-t az áttételt szetnléltetl a c} ábra. Az or~ ]6
són levö eme kis szíj tár~sa csavarral r6gzfUu~t6 .. ~ gyben állit6szerviil is swlgá! az o1. t Je\' ö Cs ll sz ó tE"ng ~· ka.pcso t"} res?.ér'e. A l J..
· l 2. á brákon más nézet ben lá tha tó a sza lagm · rő szerke.zetj . E z k k~ ·p~k egyben alkalmasa egyéb al ata"é.szek m egj'igy lésé~e istt i .W többek köxöt t a gyortot kercselést vé~:ző tárcsák is lá tha tók~ Szemlélhe·tő, hogy a vi sszat kereselést v "gzö gumj zíjas. lárc_sa. ho-
a
ill
dhr4" A
skál.amu.t4tó
lfiU :részleu· b
•
f.l.td~Ut6j
lll 7
gyan illMthdik a Tl!ndke~khez. tut~ hol :n..ver :r~&t M rls2ben az is Ját ik~ hogy a ru 6k nem ma~itt a tartör- qt. hanem annak e-gy tovébbJ lmn~sz.M húzzák (a másik közv titötarcsa ~ eYobb .rncqása ekéoon). A lendk:erik és lé ezé!e
A sz.alagse~ég. illetve fordulatszAm k 1s tn~kO éllithal~ sága (a ke~elés szempont ából) hátrány, felügye1et.et iQi nyel, viszont előn is. mert ette beálUth tjuk a rnmdenkori ~o lord!Uatszámot. Azok n&Rym logják ezt értéke-Jni. akik tudjAk,. mennyire n em jár pontosan k k ziUék (legyen az aldir k lföJdJ márka is). Ha
agot kulön.bö2ó készülékekre t sszük fe~ a hang&Zin. az ' te~n változAsa elárulja az egyenlötlemé$!kel MindemeDett a féke-zhet(;séget. m int ~önyt nem kívánj uk kUIönőskeppen idomlx,rltaoi. mert az fogyatéko~ként felfogható, aza~ amelyik motor,. vagy ndtibneg ~yen l kezhet~ az nem is képvl fhet napy erotorrá t. Bitrtn·nt is v ta t \1 azon ban a do t., _ .. lenleR' nmdelkeúMlnkre álló al tr~ kkeJ. z. a f~ke zé m p,otdás nyöj t ja a l~obb lehet"" végülis azt,. hogy jó i Jvt.\teleket késrlthelünk. A -s m.érvO fékezési lehetóséget a hérom különbÖ%,;) se ség is indokolja , merl nehú tlgy meg~rkeszteai. 4% elektromos és mechani~ tt?s,segvdltM" hogy az mindll!n helyzet'hen pontos for-d ts rnot adjon. Sok késztíWc elárulhatna ezt, ha l n rajta szlnkroc tárcsa.. K evesen tu ják. hoRy a k & kere~tm t~ú, föl~ mi~rij megváltozlatja az fíttételt ha m~nyülik., kopik.. elvékony<'tdik. Más tehát a AU J egy \1é n abb és més ~Y v asfatlJlbb ~jja t p él• Aull .ey 17._echnilliméteres At ~ t .. P~ már észrevf'hetö vaUozást ok · t f!ltY kis és y na~ szijt.:.rcsa esetében. Féke2.és,-e tehtt' ·ly n szernpcnt ból lS szübée lehet.. A? áttételt úgy ken me '~'4Wszl;D 1. h ogy fékezetten álbrpntban cs k k ia;i t siessen a szin kronvona'sor. roT csak kis 1ékíl fékeif''"' Z szil~ a n1i ll l~ k limösebb terhére z er()lorrásnak~ A 13.. ábrán a f ék ·vá latos kiv it le látható. feJü] o1ld a1n ze~ b nt alul felül n · z.e tben (alul ak lencik J;"(\k ~Jelö r észet j20ltuk fel). A H bélelt szal~Iék v-ékony Jem ból ké Ol a lllJ?lyn~ek egyik rögzitett. a másik eg}' kis Ií.J acska 't!t~ J fe-szíthet& Az elforduló l szit&teng~l:v ~s k ar (banánbüw.)y) ~apágyb ly zk dik el i!s a húzóerőt l ~ mhuzal íszi át a távolabb beágya-.. zot-t forgatöte ~ ~Y . A f Iülről csavarha tó t ~lyt ütköz.öwl k~U állítani és smri-tésá.ró1 i~ ~mldo5kodni k l], ogy a rugó és fék f "'J.itO ereje n e c::s.aarja zt vissza. ugyanazt
ta
Sajno'S egéuen pontos miiszaJci rojwt mm odM.tunk vala-
tn~fl.l/1 olk.atr&%l",ől, mert e lekicsi~ett
tíbrékon ez tzptóbb r.:.~z..
letek és jelölések Z{lvart oko:m.Gk s a füze t terj~delrne sem -engedi meg, hogy mindent mí'"ilielyraj pontOJSággal v.ázolj unk. Miut.án m hanik s muk.öd&t megismeJ"tük. térjUnk át at. elektromo risz t.argya!ésara. l lL AZ ER.OsJTO ~'~
Uő
kapest1lása
A~
általános ala pismecreteket f,eJt.ételezve~ inkább i!mJn részek s2. et·e&ebb ismertetéséT sroritk ozunk, amelyek a m gépit~ a ·ó mükUdéJJ &'2lempontjából f ontosabbak. A tuLajllo képpeni ETÖBitéste a kapcsoJási rajzon (l~ ábra) f l ' J6that6 háron1 CBlJ srol_gáL eJátszásnál és mikrofonfe]l.rételnél nú d a három. Ryébként csak }Q ttö (EF 42 1 EL 41) do zik.. A2 ábra alsó részé az ostt1lláto c..w álltzati ~egyenirányit~ 1~that6. k oszcillátűl'csó csak szalaa-fe v tel {2----3. állás) alkalmaval do~tk; különben nem {n-em kap t
anódfeszültsége t). Az lek rom rés2 kapcsolásitt ~sösorba11 a K m apcsol6 ~ k "" · l. áJ)t.sb~n le;átszik szala.g!l'ól a 2. idlá~ban · el~% r.é~ iln·óJt \fagy han · ő (gramofon) segítségéve], Vé~l a 3~ AllAWA n fe~~'est mikrofonrol A JaxLey rendszerü kap o16 l ét tárcsévat k ét sue golja a bpesolásL Úgy is ·e lfo tíuk., hogy az gyik ~:z hang... frekvenciása.n érzékeny, tehé ám y koláM or-ul, a masik pedig 19
mékéllen. maradhat 'IftYékol nélkOl A2 erzyik tJrcsa a fémvb fil. kiU.rol.eg ~ lef odv-e Qrnyékoló 1 nu~zzel a másik p ig a fémváz fölé szabadon. A tarcsák 3 alJásúak 4 áramkörrel. Az oszaljá ba
ciD8torcs6 fölOtt látható négy ánunkór (egyik tárcsa) B VÁZ fölé. a többi {má k tá.roia) a riz a]á '..erOl Az árnyékolt tár~n awt van oly n át-amk :.r ts.. amely ~rzékeU@n. ez a T (törlé t · ]ID} iuóIAmpáé. Erre lnkább azt lehet mondani. ogy a z itt uralkodó val4
W
zül~ zavarhamá az
el
r&itő (EF 40) riesáramkörét. Mivel
a fütótraruzfonnátor (te 're }l közepe földelt. az ftt uraJkodó f@szültség c5ak ~ le a telje flítöfesztU ~n~k és killönben sem több annál, mint amenn"vit .umgé.ba a csőbe beve-zetün . Az árnyékoló fedét mint a későbbi tibFákon (a2} tátható~ a ~ sod k csó fo Jala tá t., valamint a k i z tó hü vel ket is ámv ko! ja. Az utóbbj kül"' n Ryszerüst tl a kiv:iJtelt~ ttem keU e~ o. ~szed egyik vezeték,et m drnyékolm... ..kütonben i csak eQy-k t centiméteres rácsve2etékekról van szó~ A:z árnyékolist emlftve ~ls:z:et"il itt te .. mi t k ll rnés.ns ámvbkf)!ni. Itt eey [Z7jjk me):!. hogy az EF 40 cső rácskörénél sze lő kon-
·re
denz!to érték 50
uF~
Milyen
\rezetaet kell imy-ékolnl?
A?.. ámyé koló födél alú futó érzék y ve-ze ékeket árnyékoló ,}mrisnydba·• kell b uJ t atn' ~ It!e tartozik elsősorban játszófel k ét vezet "ke., ame1~ret a felsli szerelőlaJ)tg. a2 ott levő forrasztócsúcsokig árnyékolni kell fitt ny@r ~helyezést e demagnetidló K~ kapcriOló ls). Innen tovább a fej ig- tenn~ zet n szintén árnyékoini kell a eze-lék~et (ez a r ész renrlszerint rn~t' gyárilag ~lelő ki é pzésü). A játszófej egyik v ték az arnvékolt tárcsához Cel r&itó) . . a má~k az árnvékolatlanb~ (a vaz fölött) v~t.. Ezl ú~y k ell me ,_ oldani. hogy a be\' te U atrn rékol t h11zaU1ól 11~ egyiket, egy lyukon n omban felvez.etji(lk a árnvek-obdlan tárcsAhoz. A2 löerösltőn l R.Yi b tu12alo a t nem ke]] ár é kolnt A köv tk~iJ. ám_ . olá.sr-a zoruló v
két Cha nen1 is mirn(le.n eset~n) ajánhatos l\r ékolt V@Zet@ken feJhr~j (n--.ert @Sf!'lleg sughroz a p!)fendométerek és feJ felé). Több ~~kol1 h u z:::~ l r a Iti ('.S ~nk*+ cl e vat1 k ét oly n h t.vj ahol megfelelő 'e lrende-zést k ell alkalnlaZilL Az egyikn csak Je " ~
21
hnye"koló kfn~l ·v an SZ'Ór a méslknál pedig a vaelék ~ a1katrés2ek .eJ hely~röl. Az @rtÖs.itő {EF 42) véger6.sitó anódjai közölt nega·uv •imszarsatolá.sö szürélanc van klépltve. ~en láncnak az aJkatrészei a vaz szeléJ4 a csa ek me[ t1 yer ek elhelyezést (Jác·ható a 23.. ábrán is) .. Mi vel [gy a vég rösit-6~ a_nód · s az erősítő rács része (v~tékei) megközelítik eeymt.\st, kis léJ nl mezkenek a közbelktatása. (sz en me J]ihra) ajá.nlatoa A másik óvatosságot .igén_ylo ~'ész: a K.t kaparolónál~ illetve mnek ~rto~kalnál van.. Itt ugyanis a v~itöosö vezérlő feszüllségét vezetjük a felvevőfejbe kttlönbözö ellenállásokon és kondenzátorokon keresztül. Ha a vezeték. vagy tartm:ébl m k~-eUHk az
rősitóesó
r ácsát (vagy tartozékait)
szintén begerjedés [éphet .venciB.n).. A véd@kezés úgy
fel (e.seUeg ulttra-. hát nem hallható f történi , hogy elősZör a 0..1 Mohmos ellenállpst a végerőslföcs6 köze. ! "'ben helyezzlik el"' majd tn.nen ~tjük közvetlenü1 a K 4 kapcs<>ólg, ahol a további ellen0Uás és kondenzA.tor tagokat is elhelYezzük~o ma..id onnan teveÉetjük a K 1 kapesolótarcsa m;egfelelli érintkezőJ ig. Ha e nek ellenére is mut-atko~ ge j és, :akkor az EF 42 csi.ire ki árny · oló dob02.rész~, vagy Jemezt helyezzünk. E kl kitéril ·u tán vizsgálJ uk tovább a k:apcso[ast a ·m iiködés a ernpontj ából. lbngszinszabilywJis
A készülékben rnind a rnéf:yt mind am~ hangok szabllyozhatók. Ennek na~b jelentösége v~ fól@g a há.rom ~sség rn.U.tt. Irleális az enne? ha bármilYen hangtémáit 'hirmi1yen hsng. sebességn~l megközelítőJeg egyfonna hangszínezettel tudnank viszszaarlni Más szavak.k al a kí\lán.ság az. hogy a k üJönb()zö sebességekn l a készülék automatlkus.9D élli a be a szüks·é~ feh"i!teli és l já t..~i n arnenetel A klváns~ noha sokrétíi és elég b&o n. olul t, n@m i nrloko]atlan · reményt~en.. En~ ki vite1éhez ~ ban ftl'eg:h.atá-ro.mtt;p p01ltil'lSQ1l bemb-t azonm aJka trés7.ek szü:ksége+ sek. Mint ogy ezen a then amatőr vonalon hián~~aink és · .... ézs eink rannak+ az Ílt kevesbé járható. Többek kö-zött pontosan meghatármott tninö~gtl lej; kimeni)f.-rans.zjortnátor,. oo'n~6ró" do.boza.nyag kellene. ezml szemben csakne-m valamennyi amatör kb z más és más kombinéelőval erül kivitelre. Igy tehat okosabb lerna rlani a fokowtt automatizáJisról és gyéni megdélésllnk:re l--ell f tetni a súlyt, a~ni gyakTt!.tt ~ is hátrány a k úlönbözó ízlések miatt. KeszillékUnk hrmgsz;ínszahálycr.zásánál nemcsak a k~t. erre a célra :s-zolgá.ló (l Mobmos) potenciomét rt k @U emUt@ni, hanem a mAr részben ismertetett hfLftg:kon-ekeiós kapcsolót is (K4)i mely a feJ'Vét Ealkalmával kfllön is ha~~~;ios ·bá]yozóként s znlgál. és toviibbi
kombi"fládót ad" f6leg a mély ködvep
-angszlnszablllymlwal együttmü-
A maps han,g ainl a.z H<~ rlcslrntl MBbü.vozhaljuk leglnkéhb lejá tszés'k or" ha maga~ tónusú a felvétel Mondhatm. eu.el ellentetbent a méhr hangokat a lelvétel alkaltnával kivána:tos inkább szabá]yoznil. A ·m ély hangok
~abályo:zása
a ·lniolóR'lai
~tiv
visszooMtolásö Aramkör-ben történik;. igy hatAsa inkébb a kisebb bangeli6knéJ fokozottabb.
A többféle :stabályozás~ lehe~ 8 ke%eló I'!R&e tal6n nebézks é& hitrAnyos (rnef1t ronthat is ·vefte). de anniJ nagyobb előny • houfiért.{j szamé:ra~ sJd medeleld érz kel. az átlagná1 lényegesen jobb fe[·v ételeket tud késdteni.
es
A riSer&l"tG tarlo1:ékal A v~ta~l és él tahiban a c::slWekkel kapcsOOltban felmerül. 'm .ilyetl más Upusokkal lehet nokat felesecél ni-. pótol nl. Elvj leg nincs altadtlya egy hasonló adaiú1 más típu~ darab Jelhasznt\lósinak, de a gyakorlat azt mtdatja. hoRv ebből legWbbször nehizsegek Wnnaznak és értékvaltoztatáso'k ra ket-ül sor<5 A v.!ger-ösitö an6dáramát ~ m A k örül állitsuk be, ·t ehit toérjü be azt a kat6delle'néUá5 váltc2iatásé'Val. Az anódfeszflll~ég ka-
lód-anód köz:ott rnérve 250-210 volt Ui lehet. A bemkést kés6bb is ellmlőrizzük és ;ólfigyeljtlk megt n~ beper-jedúben (esetleg Qlinlr~Bben) az rerósitö, rnert ebben az esetben a bt!állftis bizon.vtallllL A beget'jedés nlha eJ.iru]ja magát, ha minde~. bang~ vezérlés nélkül csavargatjuk a potenciornélereke~ rnert bizanyos hel~tbea vdltozfk oz nn&fdram.. A killsó hangszóró ft, fej hallgató bekapesoJ.á.54röl már m>lot... tunkt lU csak ul jegyezzük meg. 1\ogy a K2 duQBSZSmpcs.oJó biztos. eröt ·es érlntkezéséröl RYőzödjünk meg. mert ennEk hJján JlY1 n~ de kellemetlen torzfiások kele-tkezhetne~ Ugyanez ül a K 1 kap-cr.oló at:on trészére b, amely a hangszól'ó áramkörét kapcsolja. A törtJ. · liimtgaese~ f.okozat ,A baloldali abó csó EL 41 (o) a törlő, illetve @]Ö~lÖ n~gyfrekveneiás á·m mot állítja ele\ ··r téké t fi O kHz 'k örül válasszuk ~g. A törlőfej tndu'k tivi tása ~rint a 15 ·n F-dal j lzett l.-oode.?Jrátor értéke vált
23
A hély
ktékú
elöm4gn~ iram előm4gnae%iés8el
a J6 felvételnek. Kevls
igen fontos
követelm~nye
ton a le,f vHel sokff41 f'edig gyengilnek s mogas himook. kevé&bé színes a visszaadás ki5ebb a d inmru1ta.. A2 elö~esezé.s értéke a feJ szalag ml "' ége uerint v~ &mk. így általában kikfsétfetezésre szarul ~ eltimágneselíést a tolókonclenzátor tékének vá1~tásával szabQlyozbatjuk be. m inthoay \fabnnennyl szalagfaj t ához nem kereshetjük mindi az ldeá] is lómiJBnesező aramot, átlagos értékkel kell megelégednünk. ~ülékUn ben n€rnet ,~.Bcgm"' f ej van. melyhez 80 pF-os csatolóérték t választottunk.. Mive kisebb szalagse-bessé-gnél (4,'15 em) még ki~b lörnágn~ volt kivánatos, az értéket 3CJ pF-n csökkentet tük.. A fljla~orlathan ezt úgy h frlaltuk él, hogy a mo o · se~ kapcsolöjá\'al (K.6) a 4r «Ulé ban egy huzalt tno7gatunk. mely egy f.ivolabbi ponton letnezitl'intkezös kapcsol6t miik.öd t (lekapcsol 90 pF-ot).
Az anódpólló
Az anódpótló szokásos kivitelű, a jobb sztlrés érde~rt \Tasmagos foj tótekerccsel. A készlllék motorja a hálózaU transzformátor 220 voltos primérjére van ka olva és igy IlO voltos t;ApWá& t i a transzfornu}torról ka ~a a fesznltséget_ Ez a tek l'ész a mo or terhelésének megfelelöcm lett m.éretezv . A liO - 220 V-os atkapcsolés igy egy~ csavar áthelyezésével tör énik..
A
övetkezo"lc:ben sorra vesszük azokat az alkatr€szeket, amelyek vagy rJetn kaphatók kés:l)en~ vagy @)ó!llitásu m i aoz ~ nU g fektetett m u nkát. Az a atrésrek egy amaWr ~ z&k is elóáUU.ha tó. mint például a te~k. ki~bb irlom.darabok s tb.. T: rm ~tesen ,~annak ~~rgá)youndó d arabok ~~ amelye knek k ivi 1~ ez má r eszlerJtapad sz es. A k észítes., megmunkálás v alamennyi folya matát,. fogá t nem Jsm r li ük a üzet terjedelme mlatt sem. Leírásunk végén &~n ba n felsoroljuk azokat a folv6ira t-, vagy könyv-részleteke~ ahol a meg vezett témákról bővebb táj koz.tatást találhat az olvasó.
resze
A készölék vála alkat~i k~@t fém ta-pon hel3•ezkedn
zül el (neveuük ez t 1efsö es a~só m egjelöléssel)' melyek tkköuuda k (5 cla"rab) tartanak ~- A felső szeretőlap fö]é kerül még (tér köZ mdakon áll) a bakelit fedoJ.ap, d e m U tt hosszában az egskális sza. l.agmérö.
A k
24
A s-zer:elöl.apok 2 mm-es alu mí.nilu mlemezhöl keszülhetnek, mbre t szerint meghajlitva_. A sze~e lö1apok sarkai legömbölyi tet tek_ A méretek a Hi. á'brán 1 a valóságos oldalnézet p,Qdig a 16. ábrán lát-· ba tó. Itt fjgyelhetó meg az is~ hogyan helyezkedik el a hangszóró ~régi típusú kockamágneses mprúdí6. vagy régebbi keletu Orlon TV hangszóró) a két szer elöla.p között. (A h.a ngS2órót le gu tolj ám szereljük be. amikor m inden egyebbel már készen ·v agyu nk.)1 A tovibbi ábrákon {17 ., ll 8.) a váz k &z:ötti atkatrészek m6::t j o b-ban megfigyel be tök. l gy a. 17. ábrán fel ü l a K 4 kapcsoJló~ maj d távo,l a bb a :tn@ ly han:.gszi nsza bá.lyoz6 potenciométer lá t a.tó. K ~ ka 'IJI~olóval. Le :nt középen a K • kapcsoló felső tá resAlj a. balrA a EF 42, job br:a (félig) az EF 40 csó lá tha tó. A l 8. 8 bran jobbról a rnob'r kapcMiilója {Kij)t m a j d balról a
as
mecha nizm'Ust indit6 szerkezet arret-Al6ja fogJa) hely t. Középrész~n az a lern zél' ~ ntke~s: kapcso ló, amely a .D a!ander Uz:e mnél a nagyobb er
l
1:
i....,.z
lJ
~
l
li
110 lU
lll..
il»
u :§ ~ 'll( ~
h
tO
iíéS
......
~llóz&
'rdekében a doboz
k~
oldalán (J:ierforált
klk6~t1) nynás
is van. A középr~szen k is VMl't' fog1a1nak h yet a fejek.. v t~ rudak~ k ooyJámP&. és ki rl~ fZljÓ (az utóbbit 32 áttekinthel~ ség érdekében tt em rizoltuk). A alkatré-szeket ta_rtó lap e-gyrész\ két t.ér özrúrlon áll~ másr~t a gumi ·· őt biUentő szerelvény áiló csapjához van erösitv vékony lapos\'assal. A lendkerék flUmij.ának cserején U a la vasat bontaní k , s a Rutni örgó szerelvényil kissé meg k ll emelni. hogy a eurnit kihmhassuk.
kü tke!Zö ábrán {28) az alsó szerelöla p bitható f Iül nhetben. Itt öfo~alatok:. tran z.fonnátorok, fojtótekeJiCB es ~rebe fOJZlalnak helyet.. A mow ly·ze. fta~tott 1elzk:.ssel tűnte tOk fet A mntor különben ~ feis6 ere[ő]apon f l!~ 1atkcl~umi lie.vazasba~ A motOI" a sZere161apok köiül (a c-sa-varok elt.ávo1UAsa ulánl bánnikor ki th tö szijtárcsájával es ven tilli torival ~~tt. A kim r kében huzaljait s hns.qza bbra kett ~nJ. ho.ay a váz mellé helyezve kéb,yelmesen felülvizsgálhassuk fmenet közben js).
A más helyeken is a.Itmlmazott több iriny-6 el vigyázatossás talán túlzottnak lá tszi • n@ felejt~ü el.. h ogy ama tör k ~Jek r ö van sz.ó.. m y nel mi en i saját tapasztala tAn is tanul~ fej U) i
11
néha rita~
....k .. t alkatrészt t.öbbs~6r (sőt sokszor) i tn(g be, nem áll a kívánt pontos miiköd s.
ell s re.relní? iga•
o
o o
'
A n&ve. kisebb e t oló A
u.a
~bra ismet. an: a lsó surelőlapot m t ja. c alulról Itt u~3ncsak öfowalatok~ ~Hh\t.o teke éf\ egy ~~ aikatresz nyer ~the zést . . I tt fo~la1nak h l t ~ motor f ázis-
21.
ondenzátorai - . Jévén itt elég á kin thet ö ~s tá~ hely . k isebb alkatT~k elhely~ben seglt @Jlünkre lehet a ~erelvény eredeti k - (22. ábra}, a melyen S2:erelöléook. az árny~
kol ó (edéL 6s több egyéb is lá,tha'tó~ V astagább testelő huzalt fköriil· belül milliméterest ) t{;bb i:Tányban is fek."tessihlk le azokho(Z lorra.. zuk a. testelendő vezetékek
ao
segédrács-1nak b16kko1Wr )., nek (üumi fesz ~ · l van nő) .
m~gpf'rliQ"
k i!i Jnhet !fo , ho&v ~férje kisebb a mert korillbel · t l 00 voltról
A kép bft1 felső sarkéban a CSJtUakoz6b veb k az a km elárnyékolt rész ütbat6, am y.- már az előzőeit n szölottunk.
A mofor és U!rtozébl A a ill k meghaj tómotorját a köziunerl I K 1~19 rnotorból kell á ta llakitani. Három m-ororb6l kettlit khet mKóln.i, A nagyobb erókilej tés és kedv bb ] t romos viswnyok érd le · n 500/o-kal keU megnöveini az (álló) vasm~!i2"L Tennm tesen jó le nne a for~ór zt is hwionlóképpen megna " bbit~ de ~ má.- komolyabb. obb :rnunkát igényel lt.l.~yugtatL~l megjegye tjüiL ·RY a m intakés.zülék is Hedeti kis f órésszel jár, A rnotorra nömr ' j t ekereset €ll ~íteni a-z alábbi ada tokkal: 2 drb n agy tekercs ~ darabonkénl 1550 m~net 0,2 mm 0 hu.... zalból :~o 2 drb ki1 tekercs darabonként 700 menet 0,1 rnm C?J huzaJból, A naRY lekeraek mög8tt hérom rövidrezárt ~·~·t van 1,5 mm r21 huzalból. a k · tek resele mö~tt kettó. A ot r ~ls& csapá~~ t d ilsabb kené~úre keU é talakitaní ~ "~1amJnt arról is ~ndoskodni kell, ho~y nlaj kú~on lel a tengely é.s a sz.ij tArf;sa mentén (olajl szór ry ru tá l a.cska ).. A t.en.gelyre húzott szij tárcsa m :retei a 24. á b ran láthat6k.. A tárcsa y a szo ~an m n1 n rA a tengelyre_ Lehúzása · gy tot, i .. h~ a teircsa f l61 et.-a-vart ha ~ tunk be (4 mm me-netel k e U • . ~gnl e](5z61e:;O~ m y 1eeme a A nya a100 r~e f o J".r.&SZ-
==
s.zu.nk
tos
~,.la
tilát~
A ezljtáresát. ame·1 ~"et ~Lsze1"'0 sargaf1" zböl készitE:'ni. m aR4n a motoJ"OIIl,. annak ~ját rejév (a gel) e.szte rp.óljuk. egy ngess.Qk u tána a felE"rősi alkalmával ds.7 r · t kicsit ú zódík. Eúrt a m ret t 1
-
k zdet.ben va1mh~ na v~~taru.
'O
l'&
k ll
Ha '\':alaki utánaszArn rt la a m ott méreteket és a áttéwlt. taltm tévedég.t sejl, mert a:t Pm fog ertVt=zrrl z itlE"ni adatnkkat A gyako~r tban azonban mégis
e-zek az .a
l) /lrC#I'fJN ·~~ ~ .f'1 48 ..1.1 9.s~w.
4., ffi - - -......
l Q
J
A motor \PBiöságos elh lyezése a 25.. ábrán smmlélhetó a tran~z formátorolt é,s szala.gmétXS felől nézve. A mechanikus &e ségvAltó nem a motorra" hallern a felsó ~ relülap ra van t!rl5sítve... FJektromos kapcsolásat a 26. lbm mutatj&. A Ko kapcsOló hlrom áramk6n1, négy áDású Yu-le-y Upu K1 közönséges ~ érintkező (megfeleJö ~pogáaJakkal'') a D.a!and€7 múködésh.n. Mi.ru!két kond~tar csak az inditáskor és gyorstékercseléskor van bekapcsolva. Az l 1,5 pF-os k ondenzátor bbonyos kedvező esetJekben fel is cse:rilhetli~ aza~ n a kisebb &ték is e1e~tendó az állandó múködéshez (ezzel valamivEI ki$ébb a fordulat<& mm is) .. A lendk IQ adatai
A k!övetkez6khen egy--egy Jényeges alkatrész :n~jzü m utatjuk be • hozzáNaló ap 6bb tartozékokkal. A 27.. ábri.n a lendkerék, csapja,
..,"t
cs~varjai ~ n laj tároló .. )' Játhat6k... A felhasttláland6 anyagok mily@JlSéget (nagyobb) szálnakkal j !OIJUk. n ~ pedig ~gysegesen (a kö~ t e--.z.ö ábrákra is von oztatva)~ A jehések a köv ezök; (l) --= pagyanya (pélrlj bron~)" (2) ~ aluminiutn~ vagy fretlé.l" (3) üs~él, \18gy tense)J...anya& (4) ~ vas (kovácsvas) .. (5) ~ n ikkelhronz, "\1-ragy bron~ ;:;ll
<
A lendkerék felsli
~1
énya a smlaghózótenge]J...11 ennek eredet méret e fl,05 mm. l4t is mint a motorlárcsiJt vég sö fokon $tljúJ t e-ngel:r;in aj ánlatos tet'~ni (el · ~ t szerepel nagyobb. 6.2 mm-u méret). A lendke~ Jegnagyobb át~ UlO mm. A k if ín·l t.engelybe bör.zstnón ke11 húmi,. mel:v olaj at \t'isz az ola,JUrolóból (melyben azin tén olajjal .átitatott bar. vagy f c vaP).
A
lal'~
lúcsil
A követkézó éhrAn (28) a S78lagorsók tá~:ü tarlotékai 14t,., hat6k. Megmunk41ás után a fel9ó 1)1ukas l'esze!(et meg kell lejeloi
(oefo asztani kis !apoesLikat)? hogy a tengely lyója feitárna5:z~st ny·e rj ft gya rJezt ke11 . nAlni a tová bbiakban váW~lt m blk kéi tárcsával is. A felső tárcsU:ba kis rudakat (szegreke t) kell még forrasztani a szalagot"S.-é._" rn~ haj tása végett. A fl"ásodik t.árcsal~omplexumon n y er elhelyezést a 1Csúsz6 ft'mw. ~lykapcsoló. rnely 1(v·é gw ) k v tel~ a kővetkezö+ Először is ilZ c:-~ymá eJlorgó U k özé 1.---2. mm va ta f ilcanyagot ke ll bely~. Hogy a yo~.s? súrlódás éllan dó ért ü ]egyenl' lemezruf.!Öl iS aJánla tos alkalmazni (D,l m m vastag o.srlorbronz .,.,négylevelű iéhere"' aJa.kban) rögzitv e azt a t Jső vagy a~só r$zh~ Miv ~ a csúszó kapcsoló run té.sa js szü ség s ]ehet, áJBtógyürl1 is ke ll. atllP1y ~varr rögzíthető. ét2 ti1lit6gy(irü (a r a jzon nem szerepel) egyben a KUEogmérö meghajtótárc~;a b (a l O~ ábra méNte S?"~t" 82ü 24 mm szíj táresamérettel)~
·K~töHrcsák
A kő veUtntArt.~k (29. ábra) szlntén aJ1ó csapokon · s galyúkon
f'OKI8nalt.. A ~apük menete-s részét a jó menetvil~s érdekében ~..elöre lm.iszabbra hagy-tuk. Be lle5ztés után a kiall6 részt el kell távo-
litani.
A lelsó 16resá1 gumi bet.'ifntattal kell eUdtni:~ lehetOleg köszö.rtUw , heGY jáFása sima legyen. Az a lsó tá ~..sa g um is2ij t v~ e& végzi a vittsza tekercs~~~.
A gumigörgö agya és
tengelve
Az alábbi Abmn (30.) a WJmi görgó agya lát ható, amely egészé.-. bet1 csapágyanyagból készülhe t A gwni tötn.Wt f e ~esen kell ráhUznlt majd rögzíteni is kell .(befon-a.sztott gombostiikke).. Ez a csapágy n'lár n m goly , t.ellat f elül ny.l · tt. A ap ül lyukas és az ol~n is van ké t 'k is lyuk. A lyukakon át bőrzsinórt kell maj 'behíWú. amely tirol kis m~nnyi.ség"U o].QjaL A csap rig~ a
•
35
lyukba vágjunk me~t) hogy egy etavar
alátét
segi~ével
a
mozgás kcrlétoz:ott ~~~ A gumigöt'gő 4bnérv kh 31 mm lehet, feliiletét szab6l,yosra kell · zolnt A IUmi zijakrnl
és megf; lteU állapota ~en fontos a jó r.núködés sz-empontjából, kiUónösen o kndkereket meph11jtó szUi~ Ez nem leb em túl pUha, r u almns~ sem az ellenkezőj@. Ha az anyag lll.~ osan rugalmas, i1ktetés.ret víbráclóra hajlamos m ghajtás. Továbbá az is l~ hogy a motar fenditőtib:neoe minteg31 úttetJ&!:Sön a knditakerékore~ hozzáadódi on e kenyszerkapcsolat révea Ez a zért is lényeges? m ert igy a l itök@rék esetleges kJegyensúlyoza tlansága kevés . ervény stlt EzenkivUJ a L kisebb sebességnéJ ·( 4..75 cm -nél) a l n tök kl gyensúlyozó ereje a k is fordulat~nl (150) miatt mar y~ Ha a gumi kemén)rebb. a k nys2@1'kapcsolat k vezőbb~ kevésbé léphet fel odutáci (ny4vqfás) jelenség. A me dott áttétel mellett az itt alkatma2f) t g umis zíj ,"as sfiga 3.6 mm.. A gumiszij olyan f ze... legyen1o hogy a kisebbik szljl.ércaán se t:!SÜsszon meg. A gyors visszstekerc.~e.Mst végző gumi~ tras gabb. 4,5 mm 4trnérőjü~ Ennek ~ma Ra •nár lte""fésbé krit~ us. de itt ls jobb a k nyebb :~nyag. A túlsit OF.al'l puha :anyag egvl'lé t remegesre." vibricióra hajlamos (l já s közben. amikor szaba on fut) m isw reszt lel'belt állapotban, kedve26tlenül megny!i.Uk" unasar kap. A csúnó t~elvkapeso1~6t metthajt6 ~ ruQrumas.sú'a már nem rlt.lk~ ugyan(igy a szalagmérót hajló kls BZiJé sem. Itt még
A gumiszija
mlnó.ség
-
tUJtNlUT
ked\TéZ4Thb a pu a. anyag. merl kévesebb ei'Gt emészt 8\lmlsz.ij 3,6-3.0., az ut&bi 2-2"5 mm vaslag lehet.
el Az elöbbl
1
tik
Smlagv
A !;Zak\gvezetóket a 31. ábra sze nt. lehet lkés2fteni Gft:ti~ igyázzlJnk, hogy a v~ tési
~u, tehetöl~g kupásnU6bb e~nyagbúL szé g 6:t4 mm pont.os legye~
szalag. nag} obbnál pedjg le. föl talanul v6lt~hat5
r
k isebb mhetnél megszorul
zkálva a
~et
bizony-
A sz-abgnyomú A szatagnyomó ladat.a, ho _" játszásk~ { elvétel k or) a f jekre nyolllja a .szalagot. A törlöf Jn ·1 elegendö fe s ( ll v is., a játszónél azonban a r n futo .sza1a a kis nyo ~st is kí ilnatos.
gyakorolnt. A2 a.brán (32.) l átható bHlenth - aUwlmatosság leme?:b51 (réz) ráforraszto t ntdakbál ttH. E&Vl r úd a szalag ndan~ara s.zolSáL A u.uh;ák m net s ólapot (0.1 mm fosdOI'btoonz) tart. rögz.itve+ A rugólap m asik vt_gé,n kis filcpárna van" :am ly a rés tájékán nycn1ja m eg a szalaRot A s.zalagnyonlót a gumlgthllő karja em eL külonbeo ~~ .fe$2'.Í li a fejek felé,.
A
migU.gó tartója
A rumigö~ ta.rtóla (33.. abral la vasból és esóM! készillbet ~illesztés és ~bályozás után "' ze kell forrasztani a r~
~+
4bm. A uum.tpöral}
lari6Ja~
t. ébn~ a Fésze a felillnézeti méretet, a fl rész olda!nketben 4br,201ja a erelv nyt SunliQoqöv l 8 ap_;il a nyö Wnnya.J.. amely a BZalagnyom elemeJi Nél\lnl' l Ple7ldom lilléri!te A 34. ábrán a közvet:itögörgók alaplemezel é_a a fékhúzó len-t5~
-~~- ~~--~-- -~f ~
-w
_ff8_
-- -
-
,. --
_.._j
' -
38
34+ IJbf'G.. A ~ft~ eá.rt.tdJc Gfa~tnéU i fB •t~
dom látható" Az a gumifelületil k tvr"' tftótárcsa csúszó l eQ.'fapia. b a f k ll • lemezidom , c a i sz tekercselő :szíj tarcsa, fmi\ul6 lapo a. A "'löt1l:e levő kl ebb. vékonyabb km"tez a t: előbb re tesz erösitv
s amn bizonyos i á yban eUordu1h~tt.
. Az rlöbbi háro
kezOlq ütk.ö--
Mgyobb lemez 2 mm vastag, ........,.""'""'ÖI.tlldak
A vázat, fedölspot stb. összetartó térköZFudak mérelei a 35. .
~br.d.n
ithat . Anyaguk köz5nsé érdekében készülhetnek fredálból
lámrvas, de a súly csUkkentése 4 •
A •61mfi ttansZflor--.ntí l0r adatal Va&ket~.sztmetnet
(26 X 46
(15 X 56 mm) ~ 8._4 ~m2. Primer 0--110 -ig
mm)
= 11,9
cmt. Ablakméret
-= 6.21 me. 0,55 mm '=' 110--2:ZO V-ig ~ 627 m . 0.31 mm0 &ekwlder 3 X 2?0 V ~ 2 X 1700 meT0,16 mm. 0 8.3 V
4
-.... 2 X20 me. l mm 0 =- 25 0~7 nun ~
KimenGtranszformátor tszet =- 4 cm2 Prim-e, = 3ó00 me. 0 ,15 mm 0 SzekurtdeT ;;;;;;;;;a 95 me.. o.rz mm 0 Vask~m
Háltnati fojtótékeres
Vaskcrefttm ets:zet ~ 5 cm2., ablakmérel Menetsmm 8601l ; 0,2 mm 0 L~ a vasnál kb+ O~ mm
= 3,.3 tm2
kör beltU B X 16 inm--ES porv~ L1 === 500 me.. 0.15 mm f2l zom. $ely ~ = 160 me. o~ mm 0 2om. y mx L2 ul, LJ felfil fnglal hely@~ menet-meD@t mellett. A lret tekercs kő2l)tt Jror" ül f él rollliméter pap[rréteg.. Hengeres
t.ekercskiképz_~ben
gtsbmpeuziló lekera Vasmag közönséges ro vas, 25 JnDl rajta le-v6 t eres 50 01Enet 0,25 mm 0 tek mintegy 7 mm hoss2han e-gymás mellé
Cl & 3 mm vastag. A lyemhuzalból Am nefölé dUL
V .. Mft&S., f'z'EMBEHELYRZI&
Az
d~
'ról
E .. 6r a mechanizmust szabályozzuk be. 6Uítsuk ., . ~ hogy minden mJlv sl an rnenjen (gymrs előre. gyo hát ra a Játszás). Az állandó ld e gyakoroljon na,g y nyomást egyr&Z"t meri i nre nincs szük~. más · d - en helyzetben (a felc.sé-vél6n sok, a leeresttőn kevés a sza]ag) m g og állni a szerkezet, mert nem bi a moto . Hasonló a he~t, ha u-oros a ~ 6 teng: yka()
a 828lag lperd 1 a gumigörgő meUól s fgy ( Altakozva) szabálytalanul hahtd.. En k oka a gt.Jmigi)Fgö,. a szalagv tö k,. orsó!artók hely2eté ben 'k er tóy A zalaQ egye Jeles menetét nagyban Gsegjti~ gy a guroigöl'gó után nin szalagv t
n
g t. Ha a h iba okát vé ~
epp nem tu juk ' ln • tragy orvoso tán k s te~elólernez.t (vagy v bb uzalt)~ aml a ag ot alul, vagy elíU (am- nt kh•á na tos) kf.ssé eleme U. Ezzel r endszeJ·int megszűnik a szalag kifordul ~sa.. A csekély súr]órlá& "J'
k$!Ytlnk a gunú:Gi rgö
aligha nevezhető · t r ányosna . Az áDandó ték nagyobb n"vo ása is segít a , jonJ de ebból meg a rnár emlitett d U ségek szár...
mazha
k.
Ha a sza!ag szépen fu , ot'" et"ulhet a fejek b efdUtúára't ellhez azon ban már az romos műkö~e is szükség )esz. Mnst. h a !imát folvt.as~uk., t telemik f ,. h gy ,a késztilék mé.r lektoom osan is m(Lk Először célsz@ rti olyan minösé-P.ű szalagnak a leiátszL~ amit egy m tb;tk.. m~bfzhaoo beátlitasú készOlék n v t ek fel. Megbízható beUt~ ara t t a fej rés meri5leges állás-6 t a helyes mafJ(I~dgá, vagy sZélesség(l h ""ot értjük a smlagnál A billenthető fejet (guml,
48
vagy rugó
~lát
ell ellátni} úgy iltítsuk be a szalag játszAsa közben-, hogy a l gm~bb hangok a Jegjobban halla ;zanak. 1lyen vonatkezesban a2: .a j~ ha a próbaszala mlnél ma ~ hangokal tartalmaz (Például 19 cm-es sebességnél . epJábbj 10 ~ [ölött)~ Ia.után arról is meg keD gyözödní, h~y a jálszófej l'ése · feleEó helyen tapogatja-e Je a szala ol Ha l j~b (felső játszás) áll ,_ ~ mud a szalag, wgy annak sávja" akkor még nem rossz UQ."ran a müköd~ csak eliirJyt.el ,, k isebb dinc.mikójil. Ha azonban lejjebb fut a rés. m nt a sz:alag sévja"' akkor már zavar támadha ,. mert egyik f l (oda-.vissza játs:záskOJ') belek- a méslkba. Enl"l k a fél sávval f lv tt szalagnak a próbája az, ha ugyana t a szalagot az ellenkező iránnyal játsszuk. Mivel ft szalag másik Bdt1;dn nincs fel111ter, hangot sem szabad hftUanuftk~ Ha van áthallás. mAr gyanús l h a fej beillltésa_. A 36, ábrán e rázottuk a hely le-n és helyes fej áUásokat a lejátszófej r kü1ö bözó bejelöl6e'Alllill'.lll
tekkel
~~·
Mive a fej r-ese a f j felül .én Utható. az a módszer is céb·avezet. hogy addig "-n sztjük a f jet" mi~t a res a szalag folött éppen. hOJ!)~ ki nem látszik. A törlőfejnél szint-én f lm rülnek bet\ll[bísi fOQya tek;osságok. melyek hiányos tödesben~ vaRY nek eUe.nkezöjében~ azaz a másik áv r bent tJÖr'Jésében nyilvánull-la t meg. Az előbbi eS4!tben kiáll. az utób ban ejjebb ali a l'és. Az is elöfort!ulho t. h(lqv a törlő l'~
annyival l Jj áll~ ho~;l a fe]ső sáv eqy risze totüle Uen mar~c és ráadásul még 8 rnasik sáv ~r rész~t is ] W ri t. r;cndszerln1 4"Sak altkor lordulhat ló. ha a lorlőfej külőnállö te) rő rt sű, teha t más ~sságba.n van, mint a felve~ö lej. A tarlóres meróle s ~ge a. szalagra már k~. bé l~n}'{2~s, me-rl olyan helyzetet aU ha tudun.k beállítani, amelynél a té; jelent.ö.sen keskenyebb sávot tapoga tna le. A törlés beéUításánál elöfórdu]l"uu o))ran helyZ@t i~. amikor a fo ya~ság nw állapitása bizonytalan. Vannak ugya n js olyan
e nézve ..makacs~' sza]a~ok. amel:y~k nebezen törolhewK.. Uyenkor. visszatek - ve többször klzérelj ·· meg a Wrlést. Ha
törl
a visszamaradó . h ans
~II.Y eltilnl~
va.QY leaah\bbis .QYens;:ll • a
tCZa-
canalllodhatunk" Ha azonban a visszamarad6 hangnal ninc• v4Jiozis. akkor a tödafej,n ker · tjük. a. hibát. A játszólejjel kap;;solatban emlilettiik márt hogy készü~ékünk ben a szalag felfekvését egyrisd nyomórúd., lilásreszt a rugóra er&. si~t flldapooska eszkiniL A f ej beállitAsát elóbb eélszerú a rQgÖI tUc né ül végeml. ~k aze.rt is"' mart e néJ. lll a fej ré5e Jobban m.eefjgyelhettt A _eAllitas általaban kedwezöbbt h a a fej filcRJ'OIQá& nélkül tud k égUóeJl )íllszan1 (ezt a fejne. a függöleges tengely ltöriili ki rnértékl1 etlorgatasa teheti leh. lóvé.. Ha a fej íMY is kieJégítően Jit-sr..ik (áll.aléban az lve fellilelll f~ek kedvezabbek ~ a téren), akkor k.isebb f"Jlcnyóc!Pá& sz.ü~ ·ke"V"~ kopik a fej is, meg a szalag A nEdmnir.mus jo intiködésével kapcsolatban m eg kell emJ.(... tenL a hál6zati teszültség esetlee IngadOzó eerepét is., A késú.l.l.ék teJ.Jes . rt:ek-d hd.ltízatí ·feszWtséR mellett mllkodik kif()gástalanul. .Mlntbogy 10 szézalékosJ wgy még no.QYObb tesz tsége.sés is elölordu t. az · - ejtésben hatványozoltan · · eU hatádt. Gondolj U 'n te-hit r re i , ha zavarotka ilzködünk és ha 52cükségesjl hasmálju.nk ko.rr kclos t.rannformltoi'L ·-IIEI!":!!!Ii
Az eleldromoe ria llem6l6l6riil .Eliís-zör erősítóesttvek Mlk~ csak az egyenlriny töcs6ve1 ellenőrizztik a leszUltsé L (300 YOlt fó!tlttl feswltséQet mér · · tünk
tem lés nélkül) igyeljuk meg mind n
és qtyéb forhol nem stabad jelentkezni fesziiltségesőfoglalatnál
rasztóc:sitcsnál. h"l lteU a nek. Erutin tegy(ik be li:Z ettösl~ket. ~ibuk meg a vé~ dtóesii anódkö~é* {a k iment:Uranszformátor 11tán) é-s mtluenel fil!tY!eljük a lalakulb an6dámmot. Elűxa eB kapcsoljunk játszisi .611 á sba., ·J"ogy az o Ua orcsö ne • mökődhessék. Allftsuk b e a katódalmnállássol Q anódár.amot~ de nE lekinbiik még ezt az állapotol riglegesnek, t>t?há k~~libb mlr1 ellen8rb:zií~ Ha a pOt.encl6métel1 ebben a h elyzetben lelesavarju~ bü!lá.s. ger edés, re is feU~ het, mert SZlámos h"balehétóség adódhat. Ha erő n duddf~ slpal a készü . akkor valw{nQJeg a negaU\P v]J zaesatolas forditotJ\ (meg ke l cs ·lni a kimenl~tm·nazformátor' k t p6)usáltl~ dt! egyel&~ le is kapcso1haijuk. a fizio1~\
i& ha a h oa ~e aráo,yában eletnrfsz6 a búd-9. Ha emnben call t,, kapcsoJjuk be a ~gásgátlút.. A törlőfokoutot egyfd&4!1 hadYl-'8., most már meg~Ok egy más és éken v tt sza~g játstcasát ~ a haUutt hal'lllm~I ilfi-. ség sz.erint fclyt.a u , S@tleges hibake - tr vagy a már emlitett aratagbet\llitást._ l U találkozhat a t m(iv l ~ azaz A mecbanlkUs H ld~ ~ kölesönös beéWtas~ m e yeknél o SOFrend nem il mlM)'tJn lrható
elfi..
A b f ol"-amán figyeljOk ~· tl g · mar emlitett nem hBUható rj dés~t, smlagjátszás kúl Es. A potenc·tJ n k toppan4s, suhogás, Sficegés nélBOi .bill m Dld 5dniök. T. rtnes:ze1.esen gond(J].hatu.nk bibés pote iom urre is meB atta. hog~ ~l j~ teltsavart hangerő yozó Jne11ett a:r. ertisltön k (az f.!lsó ~sónek) is v an alapza.Ja. Ha a jótsUis f' ndben megy~ t jünk át a törlöfnkozat beállitá.sára_. A "'rlres6 abódján a t ~ee f mtZillhfg (2ti0-260 vo! t ) se éd_.... n\csán 100 vo t köröl" katódjánál - 7 olt érhető. Ha a csó ~lesben ~ anódjlin a köd fénYlAmpa k uUod. 1\ törlM '\02at Übmtéve't o. teljes llf)Ödfeszült.ség c ken .. tehat aE E!Uj b U "~ - ~töcsó is kmebb an ·dieszW ~ és anódárammal dolgo l. rt keJJ ft korábbi áU tban elvéRezni a ~róll be-
allitésáL h ~o a:Uldl
ke U brillnoni~ h tJgy k ba 00 kli k6Jill do1csak egy bh~onyog menetlrdnnyal zgésképes, hibo esetén gondo]junk e rre is. A Wr1&\rarn maximuma mjnt rntnettUk.. skélaizwlval i b~ élyo &tó.. Mi veJ a kti lon bÖZÖ törlt'lf jek ln-.pedan~lája is kíilön. <S2Ö. ért ~)'Ik l ki bb~ m tdknal nogyobb ót~etosseggei zimoU•.atunk. IID' a ha2ai ML jel.zésü f~jn-él á tlag fiO mA-t~ a Telefongyárinil pl'Miig 300 mA t i m ' rlretünk. A mérésh~ ha " em i feljes p ontossággftlt kal6mé \ de jobb mlnöségJ · n i t'inJ""itós váJ t.óát""amú müszerek is fel attihs tók. Ez ki Qnhet a bból is"~ h og,· például a leljes f~nn-y l i. lcQLR lámpa mekkora irantel'~ mutat a mösz;er et a tHrJ{)k (la.·bt!n és mekkorc\t ugyanoly n JZZt'i ~lep l t.Aplá]~ {Az utóbbit egyené mú k11pcsolásban k mérni.) A be fon to szakasza a7 erőmágnéSPré.s ooflllitása. a mely fűk fe 6' j ektronms. magneses tulé.jdon sá t6l 4 tve a résszél tól Wgg, meg a sm1agfajhltóL Az. erre vonatkozó tus _ é k meghaladj k a2 an1atö.r lehetős~k kH'e'teit~ jgy ezen a t rtU t n nem ls ~:nérest. hanem a. gyakorlati kísérlete. rn~itJilk ~8 ajan.juk. 1J•e2.E!S ük ki :t l&ndgne&E:zé~ k ét pőlu~át ~.s k ö-l\tetJenü l a k.~ szill~k mell tt furra~zunk · f~l B.'f: egyi~ kiJ] f*-,z:ö ~rt&kO kont1enzAtoro ' a t lltlq" aoo és 28 pl' kö~). IE2ut!n ~ iwank felvéte-U, gouon~
A
(l_gy
teker~
43
ktlzhen fokozatosan kapcsoljuk be a killonböz5 értékeket. Visszajátszva előbb állapitsuk meg az elöjelet, merr-e is kivánatos tartani, majd késöbb finont b tárolást ls végezhetünk. A feladat k issé nyo!ul é kömpromiss:wmra is készt~ mert nemcsak egy bizonyos lejátS?Mej ről van s:zó. hanem Mt+omsebesBég'... 1'6! éli klllönbiizö szalag#ajtálaól is. Vigaszlll szo)Jfo;tljon .. h~y az öszszetwők mérlegelése méréssel is fennáll. A beszabtiiJJ~ legmk.a""bb o magas hangokat ftmlel.ji!k., merl a tólzot1 Iómágn ela&orban ezek et érin ..+ J 6 szolgálatot tehetnek ilyenkor az egyn1ást szi~9é.ssel zavaró (knzéphullárml) ad6állomáso~ Inert a szi~ általában ma sabb ha11got ('1........$ kHz-től feljebb) tartalmaz. Természrlesen ti.s ztában ketl azzal is ·ni-. hogy például 4,79 cm-e-s sebeggéggel (berendezésükkel) i]ytm hangokat nem rogz[t ttlnk. A felvételi "" o--.át m d ig megfelelöképpen kell rnegválasztanL @.s.
A bogtémák megváwztá
és a
sebeaskek
Ha a kés2lUék rmir teljesen rendb n mQköruk, általában m
teR lés tárgya az is, m llye..,
témát. mizy
~
sebességQel bi m ilyen sza-
lagra vegyünk fel..
rban a baUott b~ma szolgá]. amely eláruljaJ mílyen frekvenciata•'tományt k épviseL Ennek me itéléséhez tennbr szef.esen jö fill és k 116 gyakorlat szü~ A ki jó hangszedóvel
'Kii.ndulásul
ját~ott lemat. 1'8gy min lón~t tucl enni ezek és
i aadást mectigy~ rövidesen kíJmo djuk egy szuperké.szülekcn hallott kOzéphullámü adás kózott. A 'lTU?f)/lgJje~Stlek tehát od4 kell wei-nyulni~ hOg1.J c truir e~ditett ;/rek"'Venciahat6:rok4t körülbel1U meg tu.djrdl. ítéln-i .. E~:ek e,setünkben B kH~ 10kHz lött. lgy 19 cn1-..es sebességgel jó m nőségü szab.g~l esak olyan térruH vegylink fel, am lyik meg is érdem1i (tehát lfJ kHz ölött). Középhullá.mü rádióadasokra jól m felC'lhet a 9,5 cmse. essé is jobb ru:rn5s~u sza al, vi!iZf.tnt J 9 c_m -es sebességet s bas.;:nÁ]hatunk., ha sza.lagtlnk minő ge k evésbé . ó.
Természetesen más szempontok
sebe~
'" rányíthatják a atol atást a
sza
S2ala~bt ~tá köz.ött~ Ha például Ciak a. g érthető ségér.ö l. va,gy a daUamn f~ éséro"1 van :s:zö. használhatunk ke résJ:lé -6 -;n hségú szalagot és 4,.75 ~-~ sebf"sséget ls. Va y ha csak tánc~mo felvétele a cél, k ülönoo bb 1gények n lkü , jól megfelelhet
és
a 4,75 cm-es sebe~ ·"obb minó gQ szalagon. A felvételek k · fe használá~t Ul töleg a kOV'etke2öké'ppen
is e ljitttmtunlL Jemden jónak i érkező hangtémát jó .sz®lgrt't 19 cm~ ~~el vesziink fe . söbb belátás unk szerint átmásol~uk a térntiltat ietszó1!eges sebe ~ekre es egyben esoporl~tjuk is az össz~tart~ókal Mive~ a másoláshoz két k észülék ~UJn~éges. :!l~ lsmeTós~ barAtok köles "nösen ki i& cserélhetik ~ha.ns1trófeáikctr..
A leíriMa1 kapcsola1os rildek,. kil:iyvek ~ Mint emlitett~ filzetúnk telj
. '2Amot. A motorok 6tQLüdtd$áról.: Rádiótechn!kaji 1958. február, 88. Dl.daL A mokrrtekercsek lc€szitise.: .. .··· ótechni~ 1958. júnrus. 100. oldal~
Jobb ohajazás a ~; Réd16technlk~ 1058. júbus. 216.
oldal. Gumizott d.iJrz.slel-fllet lrAszfíése; Rádi.ól:echnika,
1058~
augusz-
tusjl! 248.., old al Gumiszij ak M.'i vulbnizá:Us_a; Makai~ ,~IBünk rna_gndolon~"' 111. oldal. Gumfgörpö lcé&tifise; .Makai! ,.,Kész.itsGnk magnetofontH., ll!L
oldal. Oszclll&OT't.ekeres ruár~
tumn.a,gon; Rádiótechnika, 1958. feb-
37+ oldal tlirlőit'ek'Veft.Cia olda ~
A J2fi.
~l
bembbe; Makai: Kész[tsü.nk magnetolön~
Az efómúgnesezés beáUí.MsB; Makal: Késrlt&ünk. magnetofont 125.. o1dal Dobozlchzítés müb6rbl!V01UlUal: Rádiótee:hnik,a, :1952. november~ 248. olt1al DuJdtQZácS: hizflóg; Makai! Kls ridiókészül&rek. VI.. kf.ad. 139.
oldal~
Te,zgelyt 1ordu!Q1~u~, dtU~ l Brimftás: Mabi: Készítsünk magnetofont, 37-43.. olda ~ l . K~ nrotmok ú jabb liudak(ttfsi a®tfil; Makai: BAdJós, villamos taná.~, &letek (sajtó alatt),.
45
L Nébiiny hld.cival6. A k ünbBzö szalagsebességekról s=la~g és időtartam--- -
IL Ak " lék A ké$z
4 6
m~
A lliécharuz:ntus
külalakja vázla~ működése
~ a v.alOsitgban -
-
-
-
-- -
-...
....._.
-
A gwnlsziJa váltó .......... A szalagmérii A lendlwrek . .Mkezese .........
ID. Az A7.
---.. -
.
--
..........
n..ltlyen vezetéket k ll ámyélmlni Hang ~ · -sza bályo~ A l.~rósitó é.s tario-zékai A tút'lŐ" c lómágnesezö fo oz.al Az a.tJódpótló --.- .......-n~
9 ll
14 18
lB
erósf~ et"ősít6 kapcsol~
6
~
....._
19 2.1 .......-
-- -
22
23 23 24
A fonlOS_cabb alkatTészek rttéretei 7 ada1al~ A készülék váza A motor és t.a1'1~éka A lendkeTi. k adatai A sza.lago1rsók táresái
Közvetitö-.tarcsák -
24
31 .............
-
33 34 35
A fllun(görgt5 agya és tengelye- -
-
-
-
-
A ~j.akr61 ..._. -- Szaiagvezetőlt, sza}agnyomó, és gy~ alkatrészek A t.ra.nszr~ te adacai - - - -
-- 35 -
-
36 :rl 89
V'!M~Ozem~
Az~~-----Az. elektromos rész beméré5éról - -- A~ megválaBztása éi a &e~-
40
-
-
42
44 A~ llapc81)}at.o& éik1kek. könyvek ~esY:rek.e ~ ~ .- 45 -....
eg"'karod t nulbj 4l rádió. tcechDi'kj t ?
0l1J-asd a
R 'DIÓT t:D J· ~T! .A lk er.ddk réuére tép11iésii leír okat;
k
I"QZ
gyskor ls' "~ l:í •
u
lözöi
ji10
rt:~_i
e l:n1~let • ú ht IÍ oda:t mö·
Re n d. 1 t pen öz,ö l hm re· ket a Nvi.d. ~ uJ trait ö~ idhpiJáJOi m~tdrök élecehll
Tudod-e hogyan lehetsz rádióamatör 1 OltJa d el e nemrég megjelen t .lúin wve,f·sk ét !
B IMSll 1:
HOGVII LEHfTSl 110101 IIÖR? ~fe
''á áro ha tod az. ti H a:m~tJ.r- lbohj ~ i ban, ld uh · l hll1' ~& ~ o o yve bo h ok u. Ar~ -: 3,6-0 f t ""iad6hw u.tal : Bud:lpe n . gel · u:r 14. s~
fflllür{r$rJs: : Bud. pest V. En te l ~ u!r l -1..
Ara: 3,10 Ft
l lll GYAl It
.A .:
'ft
z~
IV!IlEllll Sp - R1Sl01fJSfG
IJDIC ~UF:CJEL N
S.Z ..lMAi i
l i 2jl-\1
IJtinswgi : H~yau l • l&z ridióamatö ! 2. ~l Á
iires · : EJ~
rádiókiezülé~
3- SZ .-'!t
. ~ ifanih · anuljunk monél .t . s z · IM
L4)Rg.!fel :
Hóka adáfzat rádióval
s_ ~z A J.J
l\ un : "[rtl~vízió tá o l(l/lgi
\'~1 d
61, sz\ 1'11
ma ör mago~roron három ehesqr . lakt1i :
H~l~nyi:
aák
• ELtiKt.SZf'L
TBE!\':
00 hiba a TV készü "khea R H Öl .. l DÍ10' 51Ítta