I. Az Unió rövid története
Francia-német rivalizálás Háborúk a nehézipari dominanciáért Marshall-segély és KGST: megosztott Európa 1950: Schumann-Monet terv a francia-német kiegyezésre 1951: ESzAK és intézményei 1957: Római Szerződés : Európai Gazdasági Közösség (EGK) saját intézmény-rendszerrel 1957: EURATOM
Cél: vámunió (1968-ra kész) Közösségi szektor-politikák Közös kereskedelem-pol. Közös agrárpolitika Közös pénzügy-politika kezdetei Regionális fejlesztési alapok A nemzeti jogok harmonizációja
A szabad verseny biztosítása
Az EGK, azaz Közös Piac 1958-ban (6 tagállam)
ESzAK + EURATOM + EGK = Európai Közöségek Európai Közösségek – Szigorú értelemben Európai Közösségeknek nevezzük összefoglaló néven az 1967-ben hatályba lépő Egyesítő Szerződés és az 1993-ban hatályba lépő Európai Unióról szóló (Maastrichti) Szerződés között azokat az intézményeket, amelyeket az európai integráció folyamatában részt vevő államok hoztak létre és működtettek.
Az EGK, azaz Közös Piac 1973-ban (9 tagállam)
Az EGK, azaz Közös Piac 1981-ben (10 tagállam)
Az EGK, azaz Közös Piac 1986-ban (12 tagállam)
•
1993 – November 1-jén életbe lép a maastrichti szerződés, ezzel megalakul az Európai Unió
•
1994 – Norvégiában népszavazáson elutasítják a csatlakozást
Az Európai Unió 1995-ben (15 tagállam)
Az Európai Unió 2004-ben (25 tagállam)
A Közösségek evolúciója 1.
1965: Egyesülési Szerződés egyesítik a közösségek azonos funkciójú intézményeit 1973: Első bővítési kör: csatlakozik UK, Írország és Dánia 1976: Európai Parlament:közvetlenül választott képviselők 1979: EMS (Európai Monetáris Rendszer):megszületik az € őse, az ECU 1987: SEA (Single European Act): cél az egységes piac megteremtése + intézményi reformok (egyhangúság helyett minősített többség, QMV, nő a Parlament szerepe) + konkrét jogharmonizációs menetrend + közös kül- és biztonság politika alapjai
A Közösségek evolúciója 2.
1992: E. Gazdadági Térség: válasz a globális kihívásokra: még nagyobb egység létrehozása 1993: Maastrichti Szerződés létrejön az Európai Unió
Európai Unió 3. pillér
2. pillér
1. pillér
Köz össé gek
Kül- és biztons. pol.
Belés iü. pol.
A Közösségek evolúciója 3.
1995: Schengeni Egyezmény
a belső határok teljes megnyitása 1999: Amszterdami Szerz. keleti irányú bővítés elhatározása 2001: Nizzai Szerződés intézményi reformok (QMV oldása és elmozdulás az egyszerű többs. felé) 2004: Keleti bővítési kör Magyarország + 9 új tagország 2007: Lisszaboni Szerződés intézményi reformok folyt. (a közös biztonság-pol. erősítése, elnöki és „külügyminiszteri” pozíció bevezetése, közösségi intézmények erősítése a nemzetiek rovására 2008: a Lisszaboni Sz. kudarca a portugál népszavazás elveti
Az Unió intézményei
Tanács és Európai Tanács Parlament Bizottság Európai Bíróság
Központi Bank Számvevőszék Ombudsman
Hivatalos nyelvek
•
Jelenleg 20 Minden hivatalos iratot lefordítanak az összes nyelvre, minden ötödik EUhivatalnok tolmács vagy fordító. Miniszteri szint alatt az angol, a francia és a német a munkanyelv. Az Európai Bíróság Luxemburgban kizárólag francia nyelven dolgozik.
Az EU pénzügyi forrásai •
Tradicionális saját források
•
Áfaalapú saját forrás
•
Bruttó nemzeti jövedelem alapú forrás
Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjai
Gazdaságfejlesztés OP
(GOP)
Közlekedés OP
Társadalmi megújulás OP
(TAMOP)
Társadalmi infrastruktúra OP
(TIOP)
Környezet és energia OP
(KEOP)
Államreform OP
Elektronikus közigazgatás OP
Regionális OP-ok
(KözOP)
(ÁROP) (EKOP) (ROP)
EU FINANSZÍROZÁS FORMÁI I. Közvetlen EU források II. Közvetett EU források (Strukturális alapok)
PROJEKTEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A projektre általában jellemző,hogy:
nem sorolható a hagyományos szervezeti egységek megszokott tevékenységei közé; A megvalósítás feltétele egy szervezeti keretek felett átnyúló irányítási modell Az adott (elfogadott) cél érdekében megtervezett és végrehajtott tevékenység; A végrehajtás meghatározott idő alatt kell történjen; a célok eléréséhez meghatározott (humán és anyagi) erőforrásokat rendel.
Az Európai Bíróság eljárásai
Tagállami mulasztás megáll.: a Bizottság előzetes eljárásával indul, ha nincs korrekció: per Intézményi mulaszt. megáll.: elmulasztott döntéshozatalkor Kasszációs kereset: a közösségi jogot sértő jogi aktus megsemmisítése iránt Kártérítési kereset: az uniós szervek által okozott károkért Előzetes döntéshozatali elj.: a tagállami bíróság által föltett, közösségi jog értelmezésére von. kérdések megválaszolására
ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés Gazdaságfejlesztés
Közlekedés
Társadalmi megújulás
Gazdaságfejlesztési OP
Környezeti és energetikai fejlesztés
Államreform
Környezeti és Energetikai OP
Közlekedésfejlesztési OP Technikai Segítségnyújtás OP
Területfejlesztés
Társadalmi Megújulás OP Társ.i Infrastruktúra OP
Konvergencia Regionális OP-k Közép Magyarországi ROP Államreform OP Elektronikus közig. OP
Az ÚMFT forrásainak megoszlása az OP-k között GOP
ÚMFT forrásainak megoszlása
KÖZOP VOP 25
TÁMOP TIOP
20
KEOP ROP-ok
15
ÁROP
%
KMOP
10 5 0
GOP
KÖZOP
VOP
TÁMOP
TIOP
OP
KEOP ROP-ok ÁROP
KMOP
Pályázatok pénzügyi forrásai
ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK
– minisztériumok, intézmények, regionális tanácsok,közalapítványok által kiírt programok.
TÁRSFINANSZÍROZOTT TÁMOGATÁSOK – Új Magyarország Fejlesztési Terv és Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A társfinanszírozás aránya: 15% hazai költségvetésből, 85% az Uniótól.
BRÜSSZELI KÖZVETLEN PROGRAMOK – Az Európa Parlament és különböző Brüsszeli szakbizottságok által kiírt pályázati lehetőségek a tagállamok és egyes kedvezményezett államok számára.
UNIÓN KÍVÜLI FINANSZÍROZÁSI ESZKÖZÖK – Az unión kívüli, de az Európai Gazdasági Térségbe (EGT) tartozó országok programjai, úgy mint a Norvég Alap, melyet Izland, Lichtenstein és Norvégia hozott létre és a Svájci Alap.
Pályázati politika kialakítása, forrásfeltárás Miből/honnan is lehet forrást szerezni? EU-s források Alapvetően 3 nagyobb forrásból érhetők el: • főként a Strukturális Alapokból – a Nemzeti Fejlesztési Terv(ek) operatív programjain keresztül • emellett a Kohéziós Alapból - nagyméretű, közlekedési és környezetvédelmi projektek – nem nyilvános, ún. meghívásos pályázati kiírások keretében • kisebb részben a Közösségi programokból – közvetlenül az EU-tól (magyar közreműködő szervezetek segítségével) Hazai források – jelentősen kisebb hányadban 23
Pályázati politika kialakítása, forrásfeltárás
EU-s pályázati rendszerek Strukturális alapok Miről szól az EU regionális politikája, és miért állították fel a Strukturális Alapokat? Regionális különbségeket kiegyenlítő fejlesztési program 1975 óta folyik, az ezt szolgáló pénzügyi alapokat nevezzük Strukturális Alapoknak. Cél: az elmaradott régiók infrastruktúrájának, a helyi gazdaság diverzifikálásának, a munkaerő képzettségének, valamint a különböző gazdasági ágazatok termelékenységének fejlesztése – a tagállamok feladata a 24 Strukturális Alapok támogatásával!
Pályázati politika kialakítása, forrásfeltárás
Hány évenként módosítják a régiók programjait? A Strukturális Alapok költségvetését 7 éves ciklusokra határozzák meg, ezért a régiók programjai is 7 éves periódusokra szólnak. A legutóbbi periódus 2000 és 2006 közé esett, amelynek a félidejében csatlakozott Magyarország az Unióhoz. Már megindult a 2007-2013 közé eső időszak! A dokumentumok (az Új Magyarország megtekinthetők: www.nfu.hu 25
Programja)
Pályázati politika kialakítása, forrásfeltárás Strukturális Alapok - részletesebben A Strukturális Alapok összefoglaló megnevezés, alatta 4 különböző alapot értünk: Európai Szociális Alap (ESZA) – foglalkoztatáspolitikai, humán erőforrás fejlesztés, oktatási rendszer hatékonyságának növelése, információs gazdaság és társadalom Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – munkahelyteremtő beruházások, infrastruktúra fejlesztése Európai Mezőgazdasági Orientációs és Gazdasági Alap (EMOGA) Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE)
26
Pályázati politika kialakítása, forrásfeltárás Strukturális Alapok működésének alapelvei Addicionalitás A regionális politikával kapcsolatban az Unió kezdettől hangsúlyozza, hogy az általa nyújtott támogatásokkal nem felváltani, hanem kiegészíteni kívánja a tagállami támogatásokat. A kiegészítő jelleg megtartása érdekében minden támogatott program esetén szükség van egy meghatározott önrészre. A Közösség nem támogat olyan programokat és célokat, melyeket a tagország nem finanszíroz. Koncentráció A koncentrációnak két dimenziója van. Egyrészt a regionális politika rendelkezésére álló eszközök koncentrációját értjük alatta, másrészt pedig a támogatásoknak a leginkább rászorult régiókba történő összpontosítását.
27
Pályázati politika kialakítása, forrásfeltárás Strukturális Alapok működésének alapelvei 1.
Partnerség Az elv a regionális programok előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében szereplők együttműködésére utal. Emellett jelzi, hogy a Közösség által nyújtott támogatások kiegészítik, és nem helyettesítik a nemzeti támogatásokat, valamint, hogy a különböző szintek mindegyike részt vesz a programozás szakaszaiban. A partnerségnek egyaránt van horizontális és vertikális vetülete. Ez utóbbi célja, hogy a kistelepülések ne versenytársakat, hanem lehetséges partnereket lássanak egymásban a támogatásért folyó harcban. Több kistelepülés együtt nagyobb projektek végrehajtására is képes lehet, hiszen az összefogás során a rendelkezésükre álló önrész is nagyobb, és így az elnyerhető támogatás összege is nő.
28
Pályázati politika kialakítása, forrásfeltárás Strukturális Alapok működésének alapelvei 1.
Programozás Ez az alapelv az uniós finanszírozás egyik legnagyobb problémáját oldotta meg azáltal, hogy az egyes projektek finanszírozása helyett a hosszabb távú, komplex, a fejlődést jobban segítő célkitűzéseket és prioritásokat állította a középpontba – fejlesztési programok révén.
• • •
A programkészítésnek három lépcsője van: a Nemzeti vagy Regionális Fejlesztési Terv (development plan), a Közösségi Támogatási Keretterv (Community Support Framework) és a Működési vagy Operatív Programok (Operational Programme).
29
Pályázati politika kialakítása, forrásfeltárás Kohéziós Alap A Kohéziós Alap a Közösség legszegényebb tagállamai közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket hivatott csökkenteni. A Kohéziós Alapot felhasználva nagy méretű, közlekedési és környezetvédelmi projekteket (vasútvonalak, főutak fejlesztése, szennyvízkezelési, hulladékgazdálkodási projektek) lehet megvalósítani minimális méret 10 millió euró. A projektek kiválasztása nem nyilvános pályázati kiírások keretében történik.
30
Pályázati politika kialakítása, forrásfeltárás
Közösségi programok •Leonardo program - az Európai Unió szakképzési együttműködési programja •SOCRATES - az Európai Bizottság oktatást támogató programja •Ifjúság 2000/2007 •Kultúra 2000/2007 •EU6 keretprogram – kutatásfejlesztési program •Interreg – regionális együttműködési program •Leader+ - vidékfejlesztési program •Equal – esélyegyenlőségi program
31