KIK 074064 HUNYADI MÁTYÁS SZAKKÉPZŐ ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAM
ÉRVÉNYES: 2013/2014 tanévtől
1
I. PREAMBULUM Iskolánknak nincs írott története. Évek óta munkálkodunk azon, hogy az MTH-s kifejezés végre iskolatörténeti fogalommá váljon., s kialakuljon egy valós, egészséges iskolakép a diákokban s a város polgáraiban. Amilyen múlt nélküli a mai iskola, olyan emlék és múlt nélküli a padban ülő generáció tudata. Pedig iskolánk, s a jól képzett szakemberek nélkül aligha lehetett volna Mosonmagyaróvár városa az 1970-es, 80-as években "az ország legiparosodottabb" városa, s aligha menne végbe az a talpra állási folyamat, amelynek ma vagyunk megélői. Gazdasági környezetünk lényegében a város és a régi járás területén fekvő 25 község (bár beiskolázási körzetünk ennél nagyobb). Ez a környezet immáron a város iparának létrejötte óta úgy formálta az iparos szakoktatást, hogy az szolgálja ki az ipar közvetlen igényeit. Ezért az oktatott szakmák száma mindig igen magas volt (pl. 50 feletti), s jelenleg is több mint 20 szakma oktatásának feltételeivel rendelkezünk, s mint a szakoktatási intézmények többsége, vegyes profilú iskola vagyunk. A város és városkörnyék igényeinek megfelelően, a rendszerváltással egy időben a klasszikus ipari szakmák mellett (lakatos, esztergályos, kőműves, asztalos stb.) a szolgáltató ágazatok is megjelentek (kereskedelem, vendéglátás) képzésünkben. A 2005-ös évtől újabb jelentős változások álltak be, az ipar szerkezeti átalakulása miatt ruhaipari képzésünk megszűnt, a vendéglátás a város másik iskolájába került át, ezért pótlásukra elindítottuk a fodrász és a kozmetikus képzést. 1991 óta szakközépiskolai oktatás is folyik és intézményünk gondoskodik az enyhén sérültek szakoktatásáról is. Sokrétű feladatunknak MTH, majd 402 sz. szakmunkásképzőként, jelenleg Hunyadi Mátyás Szakképző és Szakközépiskolaként igyekszünk eleget tenni. Iskolánk emblémája a város és az iskola nevét tartalmazza, benne a Hunyadi család hollós jelképe. Vállaljuk a történelmi nagyság nevét, hagyományainkat, társadalmi és gazdasági környezetünk által meghatározott feladatainkat, amelynek végső célja a polgári tudattal is rendelkező alkalmazotti, iparos és vállalkozó réteg újrateremtése e nagy múltú és jövővel is rendelkező településen.
2
II. Más jogi személyek iskolánkban: 1. Hunyadi Mátyás Diákmozgalomért Alapítvány Az alapítvány célja: a. A mosonmagyaróvári Hunyadi Mátyás Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola tanulói tanórán kívüli tevékenységének segítése. b A középiskola amatőr művészeti csoportjai tevékenységének támogatása. c. Kulturális és egyéb más versenyek, vetélkedők szervezéséhez támogatás, a nyertesek díjazása. d. Az iskola és más kulturális, szabadidős programok támogatása e. Diák sport versenyek, a rendszeres testmozgás ösztönzése, támogatása. f. Ösztönzi a nevelési célú fejlesztéseket, a személyiségformálás hatékonyságának segítésével, (a hagyományőrzésben, intellektuális vonatkozásban, kulturális megmozdulások területén, művészeti vonatkozásban, a sport vonatkozásában) a diákújság segítésében, az iskolarádió támogatásában, a diáknapi rendezvények segítésével, diák - kiadványok támogatásával. Engedélyezése: Létrehozás dátuma: 1996. október 15. Engedély száma: Pk.A.50.848/1996/10
2. Hunyadi Mátyás Honvédség és Társadalom Baráti Kör Közhasznú Egyesület Az alapítvány célja: A tanulók és a katonák közötti kapcsolat erősítése, a hazafiság eszméjére épülő nevelés hatékonnyá tétele, a magyar kultúra és történelem részét képező honvédelmi hagyományok megismertetése. A baráti kör pártpolitikától független, kizárólag civil tagokból áll. Kiemelten kíván foglalkozni a honvédelmi hagyományokkal, a hazaszeretetre neveléssel, a Magyar Honvédség történelmi és kulturális hagyományainak feltárásával. Különféle rendezvényekkel a honvédség és az iskolánk tanulóit közös programba kívánja bevonni. (rendhagyó történelmi órák, vetélkedők, nyári táborok), melyeknek elsődleges célja az ifjúság nevelése, speciális történelmi ismeretek oktatása, a fellelhető kulturális emlékek megőrzése. Céljai között szerepel a katonasírok felkutatása és gondozása, amatőr rádiós szakkör működtetése. A táborozásokon cél az önállóságra, a fegyelemre és kitartásra nevelés, egymás segítése, megbecsülése. Engedélyezése: 3
Létrehozásának dátuma: 2003. május 26. Engedély száma: PKT. 62.637/2002/6
III. NEVELÉSI PROGRAM 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai programunk megfogalmazásának, majd valóra váltásának alapelve, oktató-nevelő munkánk célja, hogy tanulóinkat az általános értékeket befogadó, a XXI. század technikai kihívásainak is megfelelni tudó, ugyanakkor magyarságát is vállaló, széles látókörű, az alkotó munkára képes, azt megbecsülő ifjakká neveljük. Célunk, hogy egészségesen élő és gondolkodó, harmonikus életvitelű felnőttekké váljanak. Intézményünkben minden tanulónak alapvető joga tanórákon, gyakorlaton, tanórán kívüli foglalkozásokon elsajátítani azt az ismeretanyagot, megszerezni azt a tudást, amely korszerű általános műveltséget és a választott szakma specifikus ismereteit jelenti.
Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei A Hunyadi Mátyás Szakképző és Szakközépiskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktatómunkájában a következő pedagógiai alapelveket kívánják megvalósítani:
fontosnak tartjuk az általános, örök érvényű emberi értékek közvetítését, mint a
demokratizmus, humanizmus, az egyén tisztelete, lelkiismereti szabadság, szolidaritás, tolerancia, az alapvető emberi közösségek együttműködésének kibontakoztatása, egyenlőség, esélyegyenlőség r alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét
nyitottak vagyunk az új pedagógiai értékek iránt
törekszünk a módszertani sokszínűségre, változatos munkaformák alkalmazására
koordináló, segítő, támogató tanári attitűd 4
a tudáshoz való egyenlő hozzáférés elvét valljuk
gyakorlatközpontú és alkalmazható tudás átadására törekszünk
alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen
át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének r a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú, felfedeztető tanítási-tanulási gyakorlatot honosítjuk meg r fontosnak tartjuk az életszerű, élet közeli ismeretek közvetítésére épülő fejlesztést r a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van r az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát r minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét r az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez r minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat r a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük r a kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) eszközeit r a képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási. továbbtanulási esélyének növeléséhez r alapvetőnek tartjuk a diák – szülő – pedagógus hatékony együttműködésén alapuló nevelést r a szakmai képzés kialakításakor fontos alapelveknek tartjuk a rendszer rugalmasságát, az egymásra épülő képzési technikák alkalmazását, a munkaerőpiac igényeinek szem előtt tartását 5
r olyan "kétpólusú", szimmetrikus iskola megvalósítására törekszünk, amelyben pedagógiánk segíti a művelődési esélyegyenlőséget, ugyanakkor vállalja az oktatás munkaerőt újrateremtő funkcióját is
olyan iskola megvalósításán munkálkodunk: amelyet eredményei miatt szívesen választ szülő és diák. · amely jól szolgálja társadalmi-gazdasági környezetét képzési realitásaival, vegyes képzési rendszerével. · amely kitekintést ad diákjainknak más népek munkakultúrájára. Határok menti városunkban ezzel foglalkoztatásuk lehetőségét segítjük elő. · amelyben a hangsúlyos anyanyelvi nevelés mellett általánossá tesszük az idegen nyelv tanulásának lehetőségét. · amely lehetőséget nyújt komplexitásával (technikum, szakközépiskola, szakmunkásképző, szakiskola ) rugalmas oktatásszervezésre, a tanuló képességek szerinti szinteken történő képzésére.
Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka céljai
világra nyitott, környezetéért felelősséget érző, önmagával és társaival szemben
igényes diákok nevelése
diákjaink képességeinek, tudásának, személyiségének olyan irányú fejlesztése,
amelyek segítségével fizikailag és szellemileg egészséges, a környezettel harmóniában élő felnőtté válnak
a gyorsan változó, modern világhoz való alkalmazkodóképesség kifejlesztése
tanítványaink eljuttatása a sikeres érettségi és szakmai vizsgáig
a hagyományos tartalomközpontú oktatásról a kompetenciák, azaz a képességek,
készségek és az alkalmazható tudás fejlesztésére való áttérés
a kompetencia alapú oktatás folyamatos és felmenő rendszerben történő megvalósítása
a digitális tudásbázis igénybe vételével, a moduláris területek integrálásával az aktuális tanmenetekbe, a megújuló módszertan alkalmazásával (ikt eszközök alkalmazásával történő óraszervezés, differenciált oktatás, kooperatív technikák, projektmódszer) 6
a kompetencia alapú oktatás bevezetésével célunk: · a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése · a kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése és megvalósítása · a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése · a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése · az esélyegyenlőség érvényesítése, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése · pozitív tanulási attitűd kialakítása, fenntartása · a tanulási motiváció kialakítása, fenntartása · az életkori sajátosságok figyelembevételével a tanulók kreativitásának fejlesztése · a tanulók felelősségvállalásának megalapozása, fejlesztése · újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése · szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása · digitális írástudás elterjesztése
Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai feladatai: az iskolánkban folyó képzés elméletének és gyakorlatának folyamatos fejlesztése a korszerű technikáknak és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően a kompetencia alapú oktatás kiterjesztése a tanulók bevonása saját tanulási folyamataikba érzékszervi tapasztalásra építő ismeretszerzés, készségfejlesztés élet közeli tanulási környezet kialakítása a tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása tanulási hátrányok csökkentése 7
a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs képességeinek kibontakoztatása
módszertani megújulás a korszerű tanítási-tanulási folyamatnak megfelelően, változatos oktatásszervezési- és munkaforma alkalmazása (pl. projekt, témahét, kutató munka)
a gyermeki személyiség ismeretére alapozott egyéni fejlesztés, a képességek egyéni kibontakoztatása az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése az intézmény pedagógiai gyakorlatában az IKT technikák alkalmazása, elsajátíttatása alapkompetenciák fejlesztése r kooperatív tanulási technikák alkalmazásával a tanulók önismeretének, együttműködésének, toleranciájának fejlesztése r fejlesztő értékelés alkalmazása a tanulási motiváció kialakítása, fenntartása érdekében r az ön- és csoportértékelés gyakorlati alkalmazása, szerepének növelése a tanulók értékelésében Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai A célok megvalósítását a tanórai és a tanórán kívüli nevelési tevékenységek, a hatékony tanulási módszerek bevezetése segíti. A kulcskompetencia-területek fejlesztése céljából újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programokat és taneszközök vezetünk be, amelyek során a következő elemeket valósítjuk meg: r legalább egy tanulócsoportban, a „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása r legalább egy tanulócsoportban, a „Matematika” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása r legalább egy tanulócsoportban, további egy választott kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása r tantárgytömbösített oktatás megvalósítása a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább 5-10-15%-a mértékéig. A minimális célértéket 3 év alatt felmenő 8
rendszerben kell elérni. r műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása legalább egy műveltségterületen r digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése a tanítási órákon (tanóráinak 25%-a IKT eszközzel valósuljon meg)
A kompetencia alapú oktatás implementációja Tevékenységek
Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag
Kompetencia terület/tantárgy
Évfolyam
Szövegértés-szövegalkotás
9-10. szakképző
matematika
9-12. szakközép
Természetismeret
9-10. szakképző
Német
9-10. szakképző
Választott kompetenciaterület
9-12. szakközép
Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban
Szövegértés-szövegalkotás 9-10. szakképző 9. szakképző Német
Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Moduláris oktatás
Matematika
9-10. szakképző
Természetismeret
9-10. szakképző
Természetismeret
9-10. szakképző
Pályaorientáció
9. szakképző
9
A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: r hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás r attitüdváltást segítő programok pedagógusoknak r tanórai differenciálás r kooperatív tanulásszervezés, kooperációs módszerek alkalmazása, egyéni – páros – csoportmunka szervezése r a tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása r az ön- és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében r tantárgytömbösítés r a drámapedagógia eszközei r tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés r projektoktatás / legalább egy, három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként r témahét / legalább egy témahét megszervezése tanévenként r valamely műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása r moduláris oktatási program / legalább egy moduláris oktatási program megszervezése tanévenként r prezentációs technikák r Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) eszközhasználat r a hátrányos helyzetű és SNI tanulók esetében specifikus fejlesztés, egyéni haladás r tanulói értékelési formák gazdagítása (önértékelés, társak értékelése) r módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére
A kompetencia alapú oktatás céljainak megvalósítását és a fenntarthatóságot támogató eszközök: 10
Célok, indikátormutatók
Implemen-táció
Fenntarthatóság
éve 2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
+
+
+
+
+
+
egy választott kulcskompetencia + területi programcsomag
+
+
+
+
+
tantárgytömbösített oktatás a 5 szakrendszerű oktatásban(5-1015 %)
10
15
15
15
15
műveltségterület tantárgyi bontás + nélküli oktatása
+
+
+
+
+
digitális tartalmak, taneszközök 25 használata(25 %)
25
25
25
25
25
A hátrányos helyzetű és SNI + tanulók esélyegyenlőségének javítása
+
+
+
+
+
új módszerek intézményi + alkalmazása,elterjesztése
+
+
+
+
+
teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag
A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: r tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés r munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat r individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.
Motiváló módszerek: r páros munka 11
r csoportmunka r játék r szerepjáték (drámapedagógia) r vita r kutató-felfedező módszer r kooperatív módszerek r projekt módszer
A tanulásszervezés alapelvei: r differenciálás · egyéni különbségek figyelembevétele · tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése r szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia · divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret r motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia Nevelési módszerek: pozitív minták megismertetése
meggyőzés
gyakorlás ellenőrzés korrekció értékelés elismerés elmarasztalás hagyományok ápolása 12
a diákközvélemény alakítása példamutatás
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Alapelvek: nevelő - oktató munkánk során az új oktatásszervezési eljárások alkalmazásával komplex személyiségfejlesztésre törekszünk
igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukhoz és társaikhoz fűződő viszonyát
alkalmazkodunk az életkori pszichikus sajátosságokhoz fejlesztjük a tanulás iránti motivációt, törekszünk az érdeklődés, a megismerési vágy fenntartására r a kompetenciaalapú oktatás bevezetésével érvényesítjük a nevelés - oktatás személyiségfejlesztő hatását r fontosnak tartjuk a tanulók ön- és társértékelési kompetenciájának kialakítását, fejlesztését r a tanulói együttműködés különböző formáinak alkalmazásával (páros és csoportmunka, projektmunka) fejlesztjük a szociális készségeket r egyéni fejlesztéssel esélyegyenlőséget teremtünk r megalapozzuk a társas kompetenciák kialakulását, tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát r a pedagógusok, a nevelőmunka sikere érdekében, rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival. 13
r fejlesztjük a választott szakma profiljának megfelelő speciális - szakmai kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását r a szabadidős programok szervezésével lehetőséget teremtünk a személyiség fejlődésének pozitív irányú alakítására az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, nevelő, szülő együttműködése Fejlesztjük a tanulók kommunikációs és hálózati együttműködését az információk felismerésével, előállításával, bemutatásával és cseréjével, visszakeresésével, tárolásával Fejlesztjük tanulóink kritikai gondolkodását az internetről elérhető információk megismerésével, értékelésével, az információs társadalom technológiái útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) megvalósításával.
Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése.
Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése.
Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.
Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.
Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 14
5. A tanulók akarati nevelése.
Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése.
Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.
9. A tanulók testi nevelése Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása
10. A tanulók egészségnevelése Feladat: A drogok veszélyei, drogtörvény, drogmegelőzés. Káros szenvedélyek, a dohányzás és az alkohol veszélyei. Konfliktusok kezelése. Önismeret, önértékelés. Szexuális felvilágosítás, felkészülés a családi életre
15
3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai egészségnevelés hozzájárul, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódásaik szilárdak legyenek, és konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg. Céljaink: A testi és lelki egyensúly, a lelki harmónia megteremtése. Önmagával és környezetével szemben igényes tanulók nevelése. Az iskolai és otthoni környezet egészét átható környezettudatos tanulói magatartás. Prevenció, káros szenvedélyek megelőzése, veszélytudat kialakítása, segítségnyújtás. Egészséges életmódra nevelés (mozgás, táplálkozás, higiéné, szabadidő területén). Felelős felnőtté válás, egymásra figyelő, egymást elfogadó, toleráns magatartás kialakítása. Környezetkímélő hulladékkezelés. A fenntartható fejlődés elméletének megfelelő szemléletmód kialakítása. A helyi tantervbe és a tantárgyakba az egészségnevelés és a környezeti nevelés konkrét feladatainak beépítése. Lelki egészségvédelem szemlélete minden tantárgyban jelenjen meg. Osztályfőnöki órákon, gyakorolják a személyes krízishelyzetek felismerését és a kezelési stratégiájukat (konfliktuskezelés). Igazgató, osztályfőnökök folyamatos kapcsolatban legyenek az iskolaorvossal, védőnővel. Gyakorlati oktatás során a tanulók megismerkednek a a munkahelyi és a személyes higiéné fontosságával, balesetvédelmi oktatás keretén belül elsősegély-nyújtási alapismeretekkel. Szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában. Évente egy alkalommal egészségvédelmi nap szervezése. Meghívott vendégek tartanak előadásokat (iskolaorvos, védőnő, ÁNTSZ, Vöröskereszt és rendőrség munkatársai). Termékbemutatók szervezése. 16
Szülői értekezleten meghívott szakemberek tartanak előadást, a tanulókat veszélyeztető tényezőkről, azok felismeréséről és a veszély elhárításáról. Drog-prevenciós program Céljaink A nevelőtestület szemléletmódjának formálása az egészséges életmóddal kapcsolatban az alábbiak szerint: Az egészsége megőrzése és védelme a mindennapi élet része, alapvető pozitív megközelítés, mely figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, fizikai és mentális kapacitását. A drog-koordinátor kérdőívek, tájékoztatók segítségével, nevelőtestületi értekezleteken segíti kialakítani a közös problémakezelést, az egységes cselekvési programot. A szülők körében hozzájárulunk a paradigmaváltáshoz. A "„Velünk ez nem történhet meg"”érzés megváltoztatása. Iskolaszintű témaorientált szülői értekezleteken, egészségnevelési fórumokon ismertetéseket adunk az iskola prevenciós munkájáról. Segítő partnerkapcsolatot építünk ki a szülőkkel a veszélyek felméréséhez, az elfogadó partnerkapcsolat kialakításához. Elvégezzük az iskolaszintű ismeretszint felmérést szöveges felmérőlapok, TOTO-k segítségével. Prevenciós foglalkozásokat építünk be az osztályfőnöki órák anyagába. A diákönkormányzat bevonásával és segítségével iskolai szintű vetélkedőket szervezünk
4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: 17
tanórák tanórán kívüli foglalkozások diákönkormányzati munka szabadidős tevékenységek A kooperatív együttműködésből adódóan az egyes területek feladata, hogy: alakítsák ki a tanulók közösségi magatartását fejlesszék a véleményalkotó és véleménynyilvánító képességet elfogadtassák a közösségi szokásokat, normákat felkészítsék a közösséget az SNI-s tanulók integrált nevelésére elfogadtassák a másságot fejlesszék a különböző szociális kompetenciákat, mint az empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó készség r alapozzák meg a felelősségvállalást az együttműködésre épülő kooperatív csoportmunkában fejlesszék a harmonikus embertársi kapcsolatokat
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.
Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 18
4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. • A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél 19
- a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: A. Hagyományőrző tevékenységek - Fontos feladat iskolánk névadójának Hunyadi Mátyás emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés február hónapban különféle iskolai rendezvényeken. - Minden évben iskolai ünnepséget tartunk 1956. október 26-án (városi gyásznap), 1848. március 15. évfordulóján, a végzős osztályok ballagásakor, megemlékezünk osztálykereteken belül az aradi vértanúkról (október 6.); a kommunista diktatúrák áldozatairól (február 25.); a holokauszt áldozatainak emlékéről (április 16 ); a Nemzeti Összetartozás Napjáról (június 4.), valamint karácsonykor. - Egyéb rendezvények: • gólyabál, diszkó, szalagavatóbál • Mátyás-napi bál (szülők, támogatók) • november hónapban „Hunyadi Napok", „Fehér Holló" diákújság kiadása • sportvetélkedők, versenyek • szakképzési napok eseményei • iskolagaléria kiállításai • Valentin-nap, Nő nap,
Törekszünk arra, hogy rendezvényeink tartalmilag és formailag is szolgálják a nevelési céljainkat. Ünnepségeinken és megemlékezéseinken diákjainknak is és a nevelőtestületnek is kőtelező a részvétel. Meghívottak köre: szülők, fenntartó, kamarák, képzőhelyek képviselői, támogatók. Iskolatörténetünk feldolgozását az új tanévekkel frissíteni kell, az Internet-es megjelenést biztosítjuk.
B. Tanórán kívüli tevékenység 20
A tanuló részvétele önkéntes és ajánlott. Jelentkezés után a tevékenység egy tanévre szól. Iskolai foglalkozásokhoz a diák jelentkezése, iskolán kívüli intézményekhez, egyesületekhez stb. szülői beleegyezés kell 18 éves korig Amennyiben az oktatási időt érinti (pl. verseny) osztályfőnöki javaslatra, igazgatói engedéllyel vehet részt diákunk. Az iskolai tanórán kívüli tevékenység szervezett és dokumentált. Felelőse a nevelési igh. Kezdeményezheti szervezését a tanuló, a tanulók közösségei, a pedagógus, a munkaközösség, a nevelőtestület, SZMK, iskolaszék, de iskolán kívüli szervek, szervezetek is (pl. Vöröskereszt, TIT, egyesületek, stb.). A tanórán kívüli foglalkozások indításáról, időbeosztásáról, díjazásáról, költségvetéséről - az igények és lehetőségek mérlegelése után - az intézmény vezetősége dönt. a. ) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. b.) Diákétkeztetés. A tanulók számára - igény esetén - ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni. d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék elzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. • Az 9-10 évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. • A 12. évfolyamon a továbbtanulás elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.
e) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 21
f) ) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola [ehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. g) Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. h) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, anevelő munka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányikirándulást szerveznek. Az iskola 1 napos kirándulás szervezését javasolja, a kísérő pedagógus díját 1 napra biztosítja. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. i) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. j) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. j.) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. k.) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl, sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. 22
1.) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
5. A pedagógusok helyi feladatai, osztályfőnök feladatai PEDAGÓGUSOK FELADATAI 1. Tanításra való felkészülés, a tanítás megtervezése 2. Oktatási folyamat, tanórák vezetése 3. Tanítás módszereinek kiválasztása, alkalmazása 4. Motiválás, az érdeklődés felkeltése és fenntartása 5. Tanulásszervezés, 6. Iskolai környezet alakítása 7. Pozitív osztálytermi légkör kialakítása 8. Fegyelmezés, konfliktushelyzetek megoldása 9. Tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése, osztályozása 10. A tanítás diákokhoz való adaptálása, az egyéni különbségek figyelembevétele 11. Házi feladatok kijelölése 12.Dolgozatok feladatainak összeállítása, javítása 13. Vizsgáztatás 14. Tanártovábbképzésen, konferenciákon való részvétel 15. Szülőkkel való kapcsolat ápolása 16. Iskolaszék munkájában való részvétel 17. Kollegiális kapcsolatok ápolása, szakmai munkaközösségben végzett munka, 18. Diákönkormányzat munkájának segítése 19. Osztályfőnöki feladatok ellátása 20. Iskolai ünnepségek szervezése, lebonyolítása 21. Évnyitó, évzáró, ballagás szervezése 23
22. Táboroztatás 23. A tanulók egymás közötti kapcsolatainak formálása 24. A diákok egyéni problémáinak megoldásában segítségnyújtás, egyéni ráhatás 25. Tanulmányi versenyekre való felkészítése, 26. Extracurriculáris tevékenységek szervezése: szakkör vezetése, osztály- és tanulmányi kirándulás, múzeum-, színházlátogatás 27. Tanulás tanítása, tanulás-módszertani segítség 28. Tankönyvek közti tájékozódás, tankönyvek kiválasztása 29. Órai segédanyagok, taneszközök készítése 30. Internetes oktatást-nevelést segítő weblapok használata 31. Pedagógiai program, helyi tanterv készítése 32. Projektnap szervezése, tervezése 33. Pedagógiai-pszichológiai és szakjának megfelelő szakirodalom folyamatos nyomon követése 34. Tanári munka értékelése, önreflexió 35. Iskolai adminisztratív feladatok ellátása 36. A tanügyi jogi dokumentumok, törvények, minisztériumi rendeletek változásainak figyelemmel kísérése 37. Továbbtanulás segítése, pályaválasztási tanácsadás 38. Gyermekvédelmi feladatok ellátása, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek felismerése, további segítség nyújtása, illetve a megfelelő segítő megtalálása 39. Tehetséggondozás, tehetségdiagnosztika 40. Egészségvédelem, egészségfejlesztés 41. Hazai, külföldi tanulmányutakon való részvétel 42. Nevelést segítő intézményekkel, köztük iskolapszichológiai szolgálattal való együttműködés 43. Diákok erkölcsi-állampolgári nevelkedésének, személyiségfejlődésének segítése
24
OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: · Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. · Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. · Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. · Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. · Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. · Szülői értekezletet tart. · Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. · Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. · Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. · Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. · Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. · Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. · Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: - szoros kapcsolat a helyi általános iskolai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és
gyermekjóléti szolgálattal; - a kis létszámú 9. osztály; - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - a felzárkóztató órák; - a tanulószoba; - a felzárkóztató foglalkozások;
25
- a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai: - a családlátogatások; - a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.
A kompetencia alapú oktatás bevezetése segíti a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók esélyegyenlőségének megvalósulását a sokszínű tevékenységformák biztosításával, mint: differenciált tanulásszervezés kooperatív technikák alkalmazása projekt-módszer alkalmazása tevékenység központú pedagógiák a személyre szabott tanítás-tanulás előtérbe helyezése fejlesztő értékelés alkalmazása a tapasztalatszerzés, ismeretszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközök használatával
A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, - a tehetséggondozó foglalkozások; - a iskolai sportkör; - a szakkörök; - versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); - a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni
vagy csoportos használata; - a továbbtanulás segítése.
A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával is hatékonyabbá tesszük a fejlesztő munkát: 26
differenciált tanulásszervezés kooperatív technikák alkalmazása projektmódszer elterjesztése tevékenység központú pedagógiák a tehetséges SNI-s tanulók célirányos fejlesztése valamely területen a személyre szabott tanítás, tanulás előtérbe helyezése fejlesztő értékelés alkalmazása a tapasztalatszerzés, ismeretszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközök használatával
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: - a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,
intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, - családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, - a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, - segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, - a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás
megállapítását kezdeményezi, - tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.
c. ) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermekfejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A 27
gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, - meg kell keresni a problémák okait, - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, - jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d.)A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: - nevelési tanácsadóval, - gyermekjóléti szolgálattal, - családsegítő szolgálattal, - polgármesteri hivatallal, - gyermekorvossal, - továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e. ) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: - a felzárkóztató foglalkozások, - a tehetséggondozó foglalkozások, - az indulási hátrányok csökkentése, - a differenciált oktatás és képességfejlesztés, - a pályaválasztás segítése, - a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, - a családi életre történő nevelés, - a napközis és a tanulószobai foglalkozások, - az iskolai étkezési lehetőségek, 28
- az egészségügyi szűrővizsgálatok, - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), - a szülőkkel való együttműködés, - tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: - a kis létszámú első osztály; - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - kooperatív tanulásszervezési eljárások bevezetése - az egymástól való tanulás biztosítása - a verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán - tevékenységközpontú pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása - az önértékelés és a csoportértékelés alkalmazása - hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása - differenciált képességfejlesztés, fejlesztő feladatok adása - a tanulószoba; - az egyéni foglalkozások, egyéni fejlesztési tervek alkalmazása - a felzárkóztató foglalkozások; - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyénivagy csoportos használata; - a továbbtanulás irányítása, segítése.
Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: - a kis létszámú első osztály; - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; 29
- motiválást segítő differenciált tanulásszervezés alkalmazása - kooperatív technikák alkalmazása - a felzárkóztató órák; - a tanulószoba; - a diákétkeztetés; - a felzárkóztató foglalkozások; - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; - a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; - a családlátogatások; - a továbbtanulás irányítása, segítése; - az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; - a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek; - az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek; - szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanuló az iskola döntési folyamatában részt vehet a diák önkormányzaton keresztül, vagy egyéni úton is: 30
DÖK-ön keresztül- osztálygyűlés ¢
DÖK megválasztása: szeptember- pedagógus megbízása – diákközgyűlés
tanév rendje szerint ¢
DÖK javaslatot tehet: tanórán kívüli foglalkozások szervezésére, 1 tanítás
nélküli munkanap programjára, ¢
DÖK vélemény nyilváníthat: egész közösséget érintő, értékelő, pályázatok,
sportkör, könyvtár Egyéni úton: pedagógiai programon belüli tantárgyválasztási és pedagógus választás lehetőséggel élve
8. Kapcsolattartás szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 8.1 A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén. • a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
8.2 A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 8.3 A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 8.4 A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról 31
az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
8.5 A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás (indokolt esetben) Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülök tájékoztatása * az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, * az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól. * a helyi tanterv követelményeiről, * az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, * saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, * a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, * az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülök kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy- egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás. szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Írásbeli tájékoztató. 32
Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel 8.6 Az intézményen kívüli kapcsolattartás: Közoktatási intézményünk az intézmény működése, a tanulók szociális-, ifjúságvédelmi és nevelési ellátása, gyakorlati képzése valamint a tanulók iskola és pályaválasztása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az intézményvezető, vagy megbízottak útján. Rendszeres munkakapcsolatot tart intézményünk: - a fenntartóval, - a képzőhelyekkel, - a Nevelési Tanácsadóval, - a Városi Rendőrkapitánysággal - Munkaügyi Központtal, - Kamarákkal, - ÁNTSz-szel, - Mosonmagyaróvár kulturális és sportintézményekkel, - Hanság Múzeummal - A mosonmagyaróvári általános és középiskolákkal - Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Karával - Győr-Moson-Sopron Megyei Szakképzés Szervezési Társulás tagiskoláival - Az intézményt támogató Hunyadi Mátyás Diákmozgalomért Alapítvány kuratóriumával, valamint a Hunyadi Mátyás Honvédség és Társadalom Baráti Kör Közhasznú Egyesület33
tel
9. Tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A VIZSGASZABÁLYZAT CÉLJA Vizsgaszabályzatunk célja a CXC Köznevelési törvény alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint - tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) - és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja: azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra - és pótló vizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik 34
- akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzat hatálybalépése a 2013/2014-es tanév végén megszervezendő vizsgáktól érvényes, és határozatlan időre szól. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján.
OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Az Intézmény osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha - felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a köznevelési törvény 56. § szerint sajátos helyzete miatt, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. - osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak abban az esetben is, ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az Intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie. Sikeres osztályozó és előrehozott érettségi vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló – azaz abból a tantárgyból, amelyből sikeres előrehozott érettségi vizsgát tett, felmentés kaphat az órák látogatása alól. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán a köznevelési törvény 56. § hatálya alá tartozó tanulónál a 35
vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A vizsgán történt bármely szabálytalanság esetén az érettségi vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően kell eljárni. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. KÜLÖNBÖZETI VIZSGA A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.
JAVÍTÓVIZSGA Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között – a társiskolákkal egyeztetett időpontban szervezhető. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.
PÓTLÓ VIZSGA Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem 36
teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.
FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA A köznevelési törvény a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK LEGFONTOSABB ALAPELVEI A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár Az elnök - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el Kérdező tanár(ok) - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár - lehetőség szerint szakos tanár - felel a vizsga szabályszerűségéért 37
ÍRÁSBELI VIZSGÁK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a feladatlap megoldásának ideje 45 perc, kivétel a nyelvi előkészítő évfolyamon a célnyelv ahol 60 perc áll a tanuló rendelkezésére - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak Az írásbeli vizsga javítása - a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot - ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót
A SZÓBELI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - egy napon három szóbeli vizsga tehető le - a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie - a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani. - a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre - a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő - a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja - a felelet maximum 10 percet tarthat - ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz - két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet - Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről - szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt. 38
GYAKORLATI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről - a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni
AZ EGYES VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDJE A vizsgatárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI Irodalom írásbeli + szóbeli vizsga Magyar nyelvtan írásbeli + szóbeli vizsga Történelem írásbeli + szóbeli vizsga Idegen nyelv írásbeli + szóbeli vizsga Matematika írásbeli + szóbeli vizsga Fizika írásbeli + szóbeli vizsga Földrajz írásbeli + szóbeli vizsga Biológia írásbeli + szóbeli vizsga Kémia írásbeli + szóbeli vizsga Informatika gyakorlati vizsga Testnevelés gyakorlati vizsga Társadalomismeret szóbeli vizsga Szakmai alapozó tárgyak írásbeli + szóbeli vizsga Szakmai elmélet (szakképző évfolyamon) írásbeli + szóbeli vizsga Szakmai gyakorlat gyakorlati + szóbeli vizsga
39
10.Az iskolaváltás, felvétel valamint a tanuló átvételének szabályai Tanulók felvétele 9. évfolyamra: Általános, felvételi eljárás keretében: a központilag kiadott jelentkezési lapon jelentkezhet a tanuló. Egy jelentkezési lapon az iskola több tagozata is megjelölhető. Felvételi: Az iskola igazgatója az általános iskolában elért eredmények alapján felvételi rangsort készít. A felvehető tanulók sorrendjének megállapításakor figyelembe vesszük: • A felvételi eljárás során kizárólag a tanulmányi eredményeket vesszük figyelembe: a 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi osztályzatait átlagoljuk, ha valamely tantárgyból a tanuló felmentéssel rendelkezik, az kimarad az átlag számításából. A felmentett tanulónak a jelentkezési lapjához csatolni kell az érvényes szakértői vélemény hiteles másolatát és az általános iskola igazgatója által kibocsátott, a felmentésre vonatkozó határozatát. A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél a 8. osztály félévi átlagát vesszük figyelembe, előnyben részesítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, illetve akinek sajátos helyzete azt indokolja. Nem számítjuk az átlagba az ének, technika, rajz, testnevelés osztályzatait. • A végleges felvételi rangsorból kizárja magát a tanuló, ha a nyolcadik év első félévének osztályzatai között bármelyik tantárgyi jegye elégtelen. A tanuló felvételre csak akkor kerülhet, ha elégtelen osztályzatát a nyolcadik tanév végére eredményesen kijavítja és ha az iskola rendelkezik még a tanuló által a felvételi eljárásban korábban megjelölt szakirányban üres férőhellyel. Az esetlegesen megüresedett férőhely betöltésére a felvételi eljárás szabályai
az
érvényesek.
• A szakközépiskolai felvétel feltétele, hogy a tanuló felvételi eljárás szerint számított tantárgyi átlaga nem lehet 2,5 alatt. Az igazgató a köznevelési törvény előírásai szerint meghatározza, a tagozatonként felvehető létszámot. 40
A fenti eljárás végén a Felvételi Központ az iskolának megküldi a felvehető tanulók névsorát. Az iskola határozatban értesíti a tanulókat és az általános iskolát a felvételről vagy az elutasításról. Rendkívüli felvételi eljárás a következő tanév első napjáig tart. A felvételi kérelem alapján a rendkívüli felvételi eljárásban az igazgató dönt a tanulók év végi bizonyítványa, és a férőhelyek alapján. 11., 13. szakképző évfolyamra: A felvételi eljárás keretében az iskola által készített jelentkezési lapon jelentkezhet a tanuló, a tárgyév február 15-étől augusztus 31-éig. A felvételről az igazgató a tanulmányi eredmények alapján dönt. Túljelentkezés esetén az azonos tanulmányi eredményű tanulók között elsőbbséget élvez az, aki az általános műveltséget megalapozó oktatást iskolánkban végezte. Az indítandó szakmákat, a nevelőtestület véleménye alapján, az igazgató dönti el. A tanulókat az iskola határozatban értesíti a felvételről vagy az elutasításról. Tanulók átvétele: Tanulók átvételéről az igazgató dönt Tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a Közoktatási törvényben előírt létszámok lehetőséget biztosítanak erre. Az átvételhez a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványát be kell mutatni. Kiskorú tanuló átvételét szülő és tanuló együtt kérheti írásban. Különböző iskolatípusokból történő átvétel különbözeti vizsga letételéhez kötött, abban az esetben ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában. A különbözeti vizsgát egy hónapon belül köteles a tanuló letenni. Indokolt esetben az igazgató hosszabb felkészülési időt is engedélyezhet. Az átvételt az igazgató helyhiány miatt megtagadhatja.
41
IV. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE
42
Választott kerettantervek Kifutó rendszerű képzések esetén: · Közismereti tantervek: Szakközépiskola: 20/2000(IX).21. OM rendelet Szakiskola: Szakiskolák számára készített közismereti (OFI)
program
· Szakképzési tantervek: 32/2011 (VIII.25.) NGM rendelet Felmenő rendszerű képzések esetén (először a 2013/2014 tanévtől) · Közismereti tantervek: Szakközépiskola: 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet Szakiskola: 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet · Szakképzési tantervek: Szakközépiskola: 14/2013 (IV.5) NGM rendelet Szakiskola: 14/2013 (IV.5) NGM rendelet
Szakközépiskola, 9.-12. évfolyam, közismereti képzés Célok, feladatok A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre.
A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. 43
Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával.
A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására.
Fejlesztési területek – nevelési célok
Az erkölcsi nevelés A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a szakmája fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, a szakmájában ismert kiemelkedő magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő 44
szokásokról. Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét, tisztában van a helytörténeti események főbb állomásaival. Ismer az UNESCO kulturális örökség kincséhez és a magyar örökséghez tartozó kiemelkedő jelentőségű hazai természeti és kulturális értékeket. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait.
Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit.
Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát.
A családi életre nevelés A tanuló tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök
célszerű,
gazdaságos
használatában,
kialakítja
egyéni,
eredményes
munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga 45
ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás
alapvető
technikáit.
Ismeri
a
családtervezési
módszerek
alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait.
A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospiceszolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni 46
másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival.
Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a fenntarthatósággal kapcsolatban.
Pályaorientáció Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Felkészült az álláskeresésre, tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud
Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló rendelkezik ismeretekkel az Euro-övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDPről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes eligazodni pénzügyi és közgazdasági fogalmak között. Képes információkat keresni és értelmezni 47
különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson és azt használja,
Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására.
A tanulás tanítása A tanuló megtanul jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott szövegből. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében.
Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés
Anyanyelvi kommunikáció A tanuló alkalmazza hétköznapi kommunikációs helyzetekben a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. Szabatosan használja a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus és 48
kreatív
módon
vesz
részt
az
infokommunikációs
társadalom
műfajainak
megfelelő
információszerzésben és információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek alkotására. Törekszik a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyv-használatra. Képes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására, értelmezésére.
Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló képes tudatos nyelvtanulóként tanulni a nyelvet. Képes nyelvtudását önállóan fenntartani és fejleszteni. Képes az idegen nyelvet saját céljaira is felhasználni utazásai, tanulmányai során. Megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, az érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.
Matematikai kompetencia A tanuló követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket. Kialakul az absztrakciós, analizáló és szintetizáló képessége. Megérti a matematikai bizonyítást, képes a matematikai szakkifejezéseket szabatosan használni, biztonsággal alkalmazza a megfelelő
segédeszközöket.
Képes
megérteni egyes
természeti és
társadalmi-gazdasági
folyamatokra alkalmazott matematikai modelleket, és ezt tudja alkalmazni a jelenségek megértésében, a problémák megoldásában a mindennapi élet különböző területein is. Felismeri a matematikai műveltség szerepét és fontosságát a valós tények feltárásában, más tudományokban és a mindennapi gyakorlatban is.
Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Képes 49
meghatározott szempontoknak megfelelően megtervezni és végrehajtani megfigyeléseket, kísérleteket, és azok eredményeiből reális és helyes következtetéseket levonni. A tanuló képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki műveltségét a tanulásban a választott szakma elsajátítása során és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása érdekében. Egyre jobban megérti a lokális folyamatok és döntések egyes regionális és globális következményeit.
Digitális kompetencia A szakközépiskolában a tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a kreativitást és innovációt igénylő feladatok, problémák megoldásában saját szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magtartatás, elfogadja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Ismeri a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket, figyelembe veszi ezeket a digitális tartalmak felhasználása során. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott a személyek és kultúrák közötti párbeszédre. Él a véleménynyilvánítás lehetőségével a közösségét, a társadalmat érintő kérdésekben. Képes érveit megfogalmazni és vitahelyzetben is kulturáltan kifejezni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét. Figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Képes helyes döntéseket hozni, illetve segítséget elfogadni konfliktushelyzetekben. Képes a stressz és a frusztráció megfelelő kezelésére. Tudatosan készül a munka világához kapcsolódó döntéshelyzetek megismerésére. Igyekszik a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan részt venni az őt érintő közügyekben. Nyitott és érdeklődő a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránt, képes a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzésére. Pozitív attitűdje alakul ki az emberi jogok teljes körű tisztelete, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása iránt, törekszik a személyes előítéletek leküzdésére, képes a kompromisszumra. Kialakul a reális 50
alapokon és ismereteken nyugvó nemzeti identitástudata, a hazához, illetve az Európához való kötődése.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megtervezésére és irányítására, társai vezetésére. Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi-gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. Érdeklődik a választott szakterületéhez kapcsolódó gazdasági kérdések iránt, és képes ezzel kapcsolatos elképzeléseket megfogalmazni. A pénz, a gazdaság, a vállalkozások világához kapcsolódó témákról szóló vitákban képes ismereteit felhasználva érvelni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét és választott szakterületét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására. Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti események életkorának megfelelő szintű értelmezésére. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal.
A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz eszközhasználat szintjén tud írni, olvasni, számolni, továbbá a tanulási folyamatban sokoldalúan tudja használni az IKT-eszközöket. Képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, képes saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való 51
hatékony gazdálkodást is. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív, ismeri és érti saját tanulási stratégiáit, felismeri szükségleteit és lehetőségeit, készségeinek erős és gyenge pontjait, valamint képes megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. Képes arra, hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.
Egységesség és differenciálás
A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembe vételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a Nat-ban meghatározott és a 52
kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak
kijelölésekor
lehetőség van egyes
területek
módosítására,
elhagyására
vagy
egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés) tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.
A Nat műveltségterületeinek megjelenése a szakközépiskola 912. évfolyam tantárgyi rendszerében 53
A Nat műveltségi területei
Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom
Élő idegen nyelv
Idegen nyelv
Matematika
Matematika
Ember és társadalom
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika
Ember a természetben
Fizika Biológia és egészségtan Kémia
Földünk – környezetünk
Földrajz
Művészetek
Magyar nyelv és irodalom (dráma) Vizuális kultúra Dráma és tánc Testnevelés és sport (tánc)
Informatika
Informatika
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Fizika Kémia Biológia és egészségtan Osztályfőnöki Testnevelés és sport
Testnevelés és sport
Testnevelés és sport
54
Óraterv a szakközépiskolák 9-12. Évfolyamára közép- és emeltszintű érettségi esetén 28/2000 (IX. 21) OM rendelet alapján Kifutórendszerrel a 2012/2013 tanévtől!! TANTÁRGY
9.
10.
11.
12.
55
4
4
4
4
2
2
3
3
2
2
1
1
2
2
2
3
-
-
-
1
3
3
4+
4+
Köt. Érett.
3
4+
4+
4+
Köt. Érett.
Informatika
2
2
3*
3*
Vál. Érett.
Fizika
-
2
3*
3*
Vál. Érett.
Biológia
1
1
3*
3*
Vál. Érett.
2
-
-
-
1
1
-
-
1
1
-
-
-
-
2
-
Magyar nyelv és irodalom Irodalom Nyelvtan
Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv
Matematika
Kémia Földünk és környezetünk
Ének-zene Rajz és vizuális kultúra
Köt. Érett.
Köt. Érett.
56
2
2
2
2
1
1
1
1
5
5
-
-
-
-
8
8
27
28
30
30
-
-
2
2
Történelem
-
-
2
2
Magyar nyelv
-
-
2
2
Matematika
-
-
2
2
Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó oktatás Kötelező összesen Emeltszintű érettségire készülés
Idegen nyelv
12. évfolyammal megszűnik a 2015/16 tanévvel!! * Egy tantárgyat kötelező választani, a műszaki szakterület fizika és informatika, a gazdaság és szolgáltatási szakterület a biológia és az informatika közül választhat. + Szabadon tervezhető óra terhére +1 órával megnövelve.
57
Tantárgyi struktúra és óraszámok felmenő rendszerben a 2013/2014 tanévtől Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak
9. évf. 10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom
4+1
4
4
4
Idegen nyelvek
3+1
3+1
3+1
3+1
Matematika
3+1
3
3+1
3+1
2
2+1
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika
1
Biológia – egészségtan
2
2 1
Fizika
2
2
Kémia
2
1
Földrajz
2
1
1
Művészetek Vizuális kultúra
1
Dráma és tánc Informatika
1+1
2
2
2
58
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
6
7
8
11
Szabadon tervezhető órakeret
4
4
4
4
Rendelkezésre álló órakeret
35
36
35
35
Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1 óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető**
Kerettanterv Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakiskola,
9-11. évfolyam
közismereti képzés felmenő rendszerben 2013/2014 tanévtől Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanításitanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. A szakiskola további célja, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozása, elsajátítása során a köznevelési törvényben előírtaknak megfelelően érvényesüljön a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított felfogása. Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát.
59
Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Képes bizonyos értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat ezek kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk jelentősége. Ismer a szakmája fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, szakmájában ismert kiemelkedő magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, hagyományaival. Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, belátja az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyét. Gyakorolja jogait és kötelességeit környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a helyi közösségekkel való jó együttműködésre. Ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között, és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagukról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság, takarékoskodás alapvető technikáit. Készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes 60
felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és faladatok megosztásának módjait, jelentőségét. A tanuló értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, tud példákat sorolni védőoltásokra. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást, és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érti a fenntartható fejlődés jelentőségét. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Ismer egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a fenntarthatósággal kapcsolatban. Pályaorientáció A tanuló tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Rendelkezik ismeretekkel, és tapasztalatot szerez a felkészült álláskereséshez. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud. 61
Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló megismer olyan alapvető tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (pl. egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. Megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti.
Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló hétköznapi kommunikációs helyzetekben alkalmazza a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő szövegeket. Szabatosan használja a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus módon vesz részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet legfontosabb területein a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyvhasználatra. Képes egyes nem verbális természetű információk verbális leírására, értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a 62
másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Matematikai kompetencia A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. Felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. Képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. Képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet egyszerűbb jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki műveltségét a tanulásban a választott szakma elsajátítása során és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása érdekében. Digitális kompetencia A tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben, nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a feladatok, problémák megoldásában saját szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magatartás, elfogadja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni a társaival az iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, továbbá a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során a munka megtervezésére. Képes együttműködni társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, 63
az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. Érdeklődik a választott szakterületéhez kapcsolódó gazdasági kérdések iránt, és képes ezzel kapcsolatos elképzeléseket megfogalmazni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét és választott szakterületét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti események irányítással történő feldolgozására. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni, olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.
Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembe vételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő közismereti vagy szakmai teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el szakmájuk gyakorlása közben és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a közismereti és szakmai tárgyakat tanító pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. Az egyénre szabott fejlesztési eljárások a tanuló szükségleteinek, képességeinek, teljesítményének megfelelően – mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás keretében – eredményezhetik más tanulási utak kijelölését is (pl. szakközépiskola, HÍD-programok). A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal lehetőség szerint együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet 64
sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra és a munkába állásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására, továbbá a fejlesztés a szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.
65
A közismereti képzés heti óraszámai (érvényes 2013/2014 tanévtől) A közismereti és szakmai órák aránya
Közismeret
Területek
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
Kötött órák
17 óra
11 óra
8 óra
Szabadon felhasználható órakeret
1 óra
-
1,5 óra
18 óra
11 óra
9,5 óra
14,5 óra
23 óra
23 óra
Szabadon felhasználható órakeret
2,5 óra
2 óra
2,5 óra
Összesen
17 óra
25 óra
25,5 óra
35 óra
36 óra
35 óra
Összesen Szakmai elmélet és gyakorlat
Kötött órák
Heti összes óraszám
A közismereti órák eloszlása
Tantárgyak
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
Magyar Kommunikáció
2 óra
1 óra
-
Idegen nyelv
2 óra
2 óra
2 óra
Matematika
2 óra
1 óra
1.5 óra
Társadalomismeret
2 óra
1 óra
-
3+1 óra
-
-
Testnevelés*
5 óra
5 óra
5 óra
Osztályközösség-építő Program
1 óra
1 óra
1 óra
18 óra
11 óra
9,5 óra
Természetismeret
Összesen:
66
2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
A tanév során használható tankönyvekről és segédeszközökről a munkaközösségek döntenek az alábbi szempontok alapján: l l l l l l l l l l l l l l
feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, legyen összhangban, legyen kompatibilis a kerettantervvel, kapcsolódjon – amennyiben kapható – munkafüzetekhez, példatárakhoz, a tananyag feldolgozását segítő módszerekkel oldja meg, legyen jól tagolt, a lényeg kiemeléssel, aláhúzással, vagy más betűtípussal jelenjen meg, a témák lezárásaként összefoglalások és ellenőrző kérdések szerepeljenek, legyen a megadott a tankönyvek között az elvárható összhang, legyen alkalmas a tankönyv az önálló ismeretszerzésre, képességfejlesztésre, tartalmazzon a szemléltetéshez szükséges ábrákat, rajzokat, grafikonokat, szemelvényeket, forrásanyagokat, legyen tartós és ehhez képest olcsó, rugalmasan kövesse a változásokat (különös tekintettel a szakmai könyvekre), a tananyag feldolgozása tegye lehetővé a differenciált tanulási folyamatot, a szakmai eszközök kiválasztásának fontos szempontjai: - az ár, - a tartós és jó minőségű használhatóság.
A kötelező segédeszközök: történelmi- és földrajz atlasz, körző, vonalzó készlet, szögmérő, négyjegyű függvénytáblázat szögfüggvényeket is tartalmazó számológép, csak testnevelési órákra használt sportfelszerelés, idegen nyelvekhez (közép szótár). Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat 67
felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
3. Mindennapos testnevelés A jogszabályi feltételek a köznevelési törvény 27 § (11) bekezdésében, valamint a NAT kormányrendelet kereteiben találhatók. Mindezek azt szolgálják, hogy a modern kor és technológiái mozgásszegény életmódja mellett is lehetőséget találjunk a mozgásra. A mozgás hiánya a fizikai képességek, majd később a szellemi teljesítmények romlásához vezet. Feladataink a mindennapos testmozgás biztosítása terén: - Minden gyereknek minden nap biztosítjuk a mozgás lehetőségét. - Minden testnevelés órán és minden testmozgási alkalomkor megtörténik a keringési és légzőrendszer megfelelő leterhelése. - Minden testnevelés órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna. - A testnevelés tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire. - Arra törekszünk, hogy minden testnevelés óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is. - A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás programban. - A testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is tanítson meg. - A testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz. Testnevelés és a mozgás lehetősége intézményünkben Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Arra törekszünk, hogy intézményünk tárgyi és környezeti feltétele javuljon, ahhoz, hogy a testnevelésre és a mozgásra megfelelő körülmények alakuljanak ki. Az intézmény minden pályázati lehetőséget megragad, és a fenntartókkal való egyeztetések során ösztönzi azokat e területen lévő feltételek bővítésére, javítására, megteremtésére. 68
Gyógytestnevelés Egyrészt a testnevelési óra keretébe beépítjük a tartásjavító tornát. Erre alkalmas az óra eleji bemelegítés első 10 perce, gimnasztikai gyakorlatok, bordásfal gyakorlatok. A szakorvosi
szűrést
követően,
a
törvényi
rendelkezéseket
betartva,
megszervezzük
a
gyógytestnevelés foglalkozásokat. Órán kívüli sportfoglalkozások A testnevelés órán kívül sportköri foglalkozásokat, tömegsportórát, szak-köröket tartunk hetente (a törvényi előírásokat a minimumnak tekintve). A természetet kedvelő gyerekek az osztályokkal, az intézményekben működő túra és egyéb szakkörrel évente több túrán vehetnek részt. Az egynapos gyalogtúrákon megismerhetik az ország természeti szépségeit is. Ez a testnevelési és a környezeti nevelés egyik fontos találkozási pontja. Ösztönözzük, hogy az intézményekben legyen szervezett táncoktatás (népi, modern, klasszikus). Sportrendezvények hagyományaikhoz híven részt veszünk a helyi, megyei és országos sportversenyeken, Intercisa kézilabda kupán Kirándulások, túrák pedagógusaink és osztályai használják ki az osztály és egyéb keretben megszervezett kirándulások, túrák lehetőségeit.
4. Választható tantárgyak, foglalkozások, és a pedagógusválasztás szabályai A szülők a kilencedik osztályba való beíratás előtt választhatnak az iskola által meghirdetett tagozatok ill. képzési formák közül. Sem szakközépiskolai, sem szakképzési évfolyamon több párhuzamos osztály nem működik, így osztályok között nincs átjárási lehetőség. Szakközépiskolában a kifutó rendszerű képzésben még lehetőség van osztály/szakterület váltásra igazgatói engedély esetén, szakmai alapozó tantárgyakból különbözeti vizsga letételével. Iskolánk személyi feltételei nem teszik lehetővé a pedagógusválasztást, a tanulók viszont szabadon dönthetnek arról, hogy szakközépiskolában mely tantárgyat választják a szabadon választott érettségi tantárgynak, melyik szakkörben szeretnének tevékenykedni. Az iskola a kifutó rendszerű szakközépiskolai képzésben a következő tantárgyakat javasolja szabadon választott érettségi tantárgynak: l Fizika l Biológia l Informatika 69
Ezekből a tantárgyakból 11. és 12. évfolyamon az biztosítjuk a felkészülést, ezek közül a tanuló szabadon választhat. A tanítók és tanárok a tanév elején szeptember 15-ig meghirdetik szakkörüket, melyre a tanulók az osztályfőnöknél írásban jelentkezhetnek.
A középszintű érettségi vizsga témakörei IDEGEN NYELV
1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika
BIOLÓGIA 1. Bevezetés a biológiába - A biológia tudománya - Az élet jellemzői - Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint - Szervetlen és szerves alkotóelemek - Az anyagcsere folyamatai - Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szerveződési szintje - Nem sejtes rendszerek - Önálló sejtek - Többsejtűség - Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 70
4. Az emberi szervezet - Homeosztázis - Kültakaró - A mozgás - A táplálkozás - A légzés - Az anyagszállítás - A kiválasztás - A szabályozás - Szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek - Populáció - Életközösségek (élőhely típusok) - Bioszféra - Ökoszisztéma 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció - Molekuláris genetika - Mendeli genetika - Populáció genetika és evolúciós folyamatok - A bioszféra evolúciója
ÉNEK 1. Reprodukálás - Éneklés - népzene, műzene (középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszika, romantika, századforduló, XX. századi és kortárs zene) - Műelemzés – népzene, műzene (középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszika) 2. Befogadás - Zenetörténet – népzene, műzene (középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszika, romantika, századforduló, XX. századi és kortárs zene) - Zenefelismerés – népzene, műzene (középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszika, romantika, századforduló, XX. századi és kortárs zene) - Zeneelmélet 71
- Dallamírás (barokk, bécsi klasszika, stíluskörön kívül) FIZIKA
1. Mechanika - Newton törvényei - Pontszerű és merev test egyensúlya - Mozgásfajták - Munka, energia 2. Termikus kölcsönhatások - Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly - Hőtágulás - Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) - Az ideális gáz kinetikus modellje - Energia megmaradás hőtani folyamatokban - Kalorimetria - Halmazállapotváltozások - A termodinamika II. fő tétele 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás - Elektromos mező - Egyenáram - Az időben állandó mágneses mező - Az időben változó mágneses mező - Elektormágneses hullámok - A fény, mint elektormágneses hullám 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás - Az anyag szerkezete - Az atom szerkezete - Az atommagban lejátszódó jelenségek - Sugárvédelem 5. Gravitáció, csillagászat - A gravitációs mező - Csillagászat 72
6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek - A fizikatörténet fontosabb személyiségei - Felfedezések, találmányok, elméletek
FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 1. Térképi ismeretek - A térképi ábrázolás - Térképi gyakorlatok - Az űrtérképezés 2. Kozmikus környezetünk - A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben - A Nap és kísérői - A Föld és mozgásai - Űrkutatás az emberiség szolgálatában 3. A geoszférák földrajza - A kőzetburok - A levegőburok - A vízburok földrajza - A talaj - A geoszférák kölcsönhatásai 4. A földrajzi övezetesség - A szoláris és a valódi éghajlati övezetek - A vízszintes földrajzi övezetesség - A forró övezet - A mérsékelt övezet - A hideg övezet - A függőleges földrajzi övezetesség 5. A népesség- és településföldrajz - A népesség fölrajzi jellemzői - A települések földrajzi jellemzői 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 73
- A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai - A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata - A világ élelmiszer-gazdaságának jellemzői és folyamatai - A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása - A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok - A világgazdasági pólusok - -A világgazdaság peremterületei - Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza - A Kárpát-medence természet és társadalomföldrajzi sajátosságai - Magyarország természeti adottságai - -Magyarország társadalmi – gazdasági jellemzői - Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe - Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe - Magyarország környezeti állapota 9. Európa regionális földrajza - Európa általános természetföldrajzi képe - Európa általános társadalomföldrajzi képe - Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai - Észak-Európa - Nyugat-Európa - Dél-Európa - Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomfölrajzi - képe - Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonásai 10. Európán kívüli földrészek földrajza - A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe - Ázsia - Ausztrália és Óceánia - Afrika általános földrajzi képe - Amerika 74
11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai - A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai - A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi - következményei - A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem
INFORMATIKA 1. Az informatikai eszközök használata - Hardver- és szoftverkörnyezet - Az operációs rendszer és környezete 2. Infokommunikáció - Kommunikáció az interneten - Tranzakciók az interneten - Publikáció az interneten - Informatika-alkalmazói ismeretek - Prezentációkészítés - Az információ és az adat 3. Informatika-alkalmazói ismeretek - Képszerkesztés és grafika - Multimédiás elemek szerkesztése - Szövegszerkesztés - Weblapok szerkesztése - Táblázatkezelés - Adatbázis-kezelés 4. Infotechnológia - Algoritmizálás, adatmodellezés - Algoritmizálás, adatmodellezés - Folyamatok és rendszerek modellezése - Problémamegoldás 5. Információs társadalom - Az informatika fejlődéstörténete - Az információs társadalomról 75
- Etika és jog - Adatvédelem. Az információ megbízhatósága. 6. Könyvtári informatika, Médiainformatika
KÉMIA 1. Általános kémia - Atomszerkezet - Kémiai kötések - Molekulák, összetett ionok - Anyagi halmazok - Kémiai átalakulások 2. Szervetlen kémia - Hidrogén - Nemesgázok - Halogén elemek és vegyületeik - Az oxigéncsoport elemei és vegyületei - A nitrogéncsoport elemei és vegyületei - A széncsoport elemei és vegyületei - Fémek 3. Szerves kémia - A szerves vegyületek általános jellemzése - Szénhidrogének - Halogén tartalmú szénhidrogének - Oxigén tartalmú szerves vegyületek - Nitrogén tartalmú szerves vegyületek - Szénhidrátok - Fehérjék - Nukleinsavak - Műanyagok - Energiagazdálkodás 4. Kémiai számítások 76
- Az anyagmennyiség - Gázok - Oldatok, elegyek, keverékek - Számítások a képletekkel és a kémiai egyenletekkel kapcsolatban - Termokémia - Kémiai egyensúly - Kémhatás - Elektrokémia KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (Üzleti gazdaságtan, Elméleti gazdaságtan) 1. Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések 2. A makrogazdasági egyensúly 3. Az állam gazdaságpolitikája 4. Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések 5. Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések 6. A fogyasztói magatartás és a kereslet 7. A vállalat termelői magatartása és a kínálat 8. A termelési tényezők piaca 9. Az externáliák és a közjavak 10. Marketing és marketing gondolkodás 11. A vállalkozás és az államháztartás kapcsolatai 12. Pénzügyi műveletek 13. A vásárolt készletek 14. Az emberi erőforrás 15. Befektetett eszközök
16. A tevékenység költségei és az értékesítés 17. Az erőforrások és befejezett tevékenységek adatainak statisztikai feldolgozása 18. Zárás – éves beszámoló MAGYAR IRODALOM Szerzők és művek 77
1. Életművek - Petőfi Sándor - Arany János - Ady Endre - Babits Mihály - Kosztolányi Dezső - József Attila 2. Portrék - Balassi Bálint - Csokonai Vitéz Mihály - Berzsenyi Dániel - Kölcsey Ferenc - Vörösmarty Mihály - Mikszáth Kálmán - Móricz Zsigmond - Szabó Lőrinc - Radnóti Miklós - Weöres Sándor - Ottlik Géza - Márai Sándor - Pilinszky János 3. Látásmódok - Zrínyi Miklós - Jókai Mór - Krúdy Gyula - Karinthy Frigyes - Kassák Lajos - Illyés Gyula - Németh László - Örkény István - Nagy László 78
- Nemes Nagy Ágnes - Szilágyi Domokos 4. A kortárs irodalomból - Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból 5. Világirodalom - Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl.: műfajok, témák, motívumok, hőstípusok). - A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása. 6. Színház- és drámatörténet - Színház és dráma különböző korszakokban. - Az alábbi műveknek, szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája 7. Az irodalom határterületei 8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Értelmezési szintek, megközelítések 1. Témák, motívumok 2. Műfajok, poétika 3. Korszakok, stílustörtének MAGYAR NYELV 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 3. A magyar nyelv története 4. Nyelv és társadalom 5. A nyelvi szintek (hangtan, alaktan, szótan, mondattan, szintagmák, szókincs és frazeológia) 6. A szöveg (szerkezete és jelentése, változatai, típusai, helye a médiában) 7. A retorika alapjai (a nyilvános beszéd, érvelés, vita, a szövegszerkesztés eljárásai)
79
8. Stílus és jelentés (állandósult nyelvi formák, nyelvi-stilisztikai változatok, stíluseszközök, stílusrétegek)
RAJZ- ÉS MŰALKOTÁSOK ELEMZÉSE Vizuális nyelv A vizuális nyelv alapelemei – Vonal – Sík és térforma – Tónus, szín – Tér A vizuális nyelvi elemek viszonyai – Kompozíció, (konstrukció) – Kontraszt, harmónia Színharmóniák, színkontrasztok (fény–árnyék, hideg–meleg, komplementer, magában való, szimultán, menynyiségi, minőségi) használata. Vizuális nyelv és kontextus Technikák – Rajzolás – Festés – Kollázs – Nyomtatás – Makettezés, modellezés – További technikák TESTNEVELÉS Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési és sportjátékok Természetben űzhető sportok Gyakorlati ismeretek Testi képességek Gimnasztika Atlétika: Futások Ugrások Dobások Torna: Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát Küzdősportok, önvédelem Úszás Ajánlott
80
Testnevelési és sportjátékok (Egy sportjáték választása kötelező): Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda
GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK
A műszaki ábrázolás alapjai Ábrázoló geometriai alapismeretek Géprajzi alapismeretek alkalmazása Mechanika Merev testek statikája Szilárdságtan Gépelemek Kötőgépelemek, kötések Csövek, csőszerelvények, tartályok Tengelyek, csapágyazások Tengelykapcsolók és fékek Nyomatékátszármaztató hajtások Súrlódó- és kényszerhajtások Hajtóművek Anyagismeret Fémtani alapismeretek Fémes szerkezeti anyagok Nemfémes szerkezeti anyagok Megmunkálások Forgácsnélküli megmunkálások Hőkezelések Hegesztés, forrasztás Műanyagok megmunkálása Villamosságtani ismeretek Elektrotechnikai, elektronikai alapfogalmak Egyenáramú villamos forgógépek 81
Váltakozó áramú villamos forgó-gépek Transzformátorok Az ember és környezete Környezetvédelmi és egészségvédelmi alapfogalmak Munkakörnyezet, ergonómia
5. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek • szoros kapcsolat a helyi általános iskolai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal; • a kis létszámú 9. osztály; • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a felzárkóztató órák; • a tanulószoba; • a felzárkóztató foglalkozások; • a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai: • a családlátogatások; • a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: • a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, • családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, • a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, 82
• segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, • a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, • tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.
c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre teljed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: • fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, • meg kell keresni a problémák okait, • segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, • jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: • nevelési tanácsadóval, • gyermekjóléti szolgálattal, • családsegítő szolgálattal, • polgármesteri hivatallal, • gyermekorvossal, • továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: • a felzárkóztató foglalkozások, • a tehetséggondozó foglalkozások, • az indulási hátrányok csökkentése, • a differenciált oktatás és képességfejlesztés, • a pályaválasztás segítése, • a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), 83
• egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, • a családi életre történő nevelés, • a napközis és a tanulószobai foglalkozások, • az iskolai étkezési lehetőségek, • az egészségügyi szűrővizsgálatok, • a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), • a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), • a szülőkkel való együttműködés, • tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: • a kis létszámú első osztály; • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a tanulószoba; • az egyéni foglalkozások; • a felzárkóztató foglalkozások; • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a továbbtanulás irányítása, segítése.
Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: • a kis létszámú első osztály; • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a felzárkóztató órák; • a tanulószoba; 84
• a diákétkeztetés; • a felzárkóztató foglalkozások; • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; • a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; • a családlátogatások; • a továbbtanulás irányítása, segítése; • az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; • a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek; • az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek; • szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 1. Ellenőrzés és értékelés terén az egyes nevelők módszertani szabadsággal rendelkeznek. Csupán az iskola egészére vonatkozó szabályokat fogalmazzuk meg. Közös elvként fogadja el tantestületünk, hogy az értékelés gyakorlatában:
figyelembe vesszük az alapműveltségi vizsga követelményeit és formáját,
az érettségi vizsga követelményeit és formáját,
helyi tantervekben megfogalmazottakat,
szakmai programokban megfogalmazottakat.
Közös döntésünk, hogy az állami vizsgákon kívül az alábbi értékelési formákkal élünk a tantárgyak területén:
diagnosztizáló értékelés (előzetes értékelés), melynek célja, hogy belépéskor meg tudjuk 85
állapítani a tanuló előzetes (hozott) tudását, képességeit, amelyre építhetünk. Osztályzatként nem számítható, legyen tanulásra ösztönző.
formatív értékelés (közbülső értékelés), mely az oktatási folyamat (pl.: egy témakör)
tanítása közben zajlik. Viszonyítási alap a tantervi és vizsgakövetelmények. A nevelő visszajelzést kap a tanuló teljesítményéről, a tanuló és a szülő jegyben kifejezett értesítést a teljesítményről.
szummatív értékelés (összegző értékelés), amelyre nagyobb egység befejezéseként kerül
sor. A szintvizsga értékelése naplóban és ellenőrzőben megkülönböztető színnel (pl. piros) jelöljük. így jelöljük a kötelező dolgozatokat is. 2. Az ellenőrző és értékelő tevékenység lehet szóbeli és írásbeli. A formák akkor megfelelők, ha többségében megfelelnek a vizsgaformáknak. (Pl.: szóbeli vizsgaformára szóbeli felelettel lehet felkészíteni, esszé jellegű vizsgadolgozat előtt esszéket kell íratni, a tesztekre is fel kell készíteni stb.) Az ellenőrző és értékelő tevékenység gyakorlati formában is megvalósulhat a tantárgy jellegének megfelelően (pl. informatika, rajz, szakmai szintvizsgák stb.) 3. Érdemjegyek és osztályzatok: jeles (5) Jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)
Pedagógusaink a diákok teljesítményét előmenetelét tanítási év közben érdemjeggyel értékelik, félévkor és tanév végén osztályzattal minősítik. Tantestületünk elutasítja az osztályzattal történő fegyelmezést, a pedagógushoz méltatlan, megalázó értékeléseket, minősítéseket. 4. Az ellenőrző és értékelő munkának rendszeresnek kell lenni:
heti 0,5 és 1 órás tárgy esetében félévenként minimum 3 osztályzatot,
heti 2 órás vagy annál nagyobb óraszámú tárgy esetén félévente minimum 4 érdemjegyet
kell adni lehetőleg időarányos elosztásban, a tartalmi szakaszhatárokat figyelembe véve. 86
Szintvizsga legfeljebb félévente szervezhető, de minden szakképzési évben egy kötelező. A félévi, év végi osztályzatba szummatív jegyként számítható. A szintvizsgának munkafolyamatot és munkadarabot kell mérni, tehát eredményességet. 5. A tanév végén, egy vagy két elégtelen osztályzat esetén javítóvizsgát tehet a tanuló. Három elégtelen esetén a tanulót az adott évfolyamon tanítók testülete dönt a javítás lehetőségéről, engedélyt adhat a javítóvizsgára. A vizsga anyagának és követelményeinek pontos kijelöléséért a szaktanár a felelős, az MK vezető ellenőrzi. Pótló-, javító-, osztályzó-, különbözeti vagy beszámoltató vizsgán a bizottság köteles kizárólag az adott vizsgateljesítményt figyelembe venni. Nem osztályozható az a tanuló, aki a törvényben meghatározotton túl hiányzik igazoltan vagy igazolatlanul elméletről, gyakorlatról. 6. A tantárgyi értékelésről a napló (csoportnapló), az ellenőrző és a bizonyítvány tanúskodik. A naplóba az ellenőrzést végző tanár, szakoktató gyakorlati oktatásvezető helyettes jegyezheti be, az ellenőrzőt a diák vezeti, és a szülő láttamozza. A félévi és év végi előremenetelről a bejegyzést az osztályfőnök írja, a szülő láttamozza. A dokumentumokba csak iskolai pedagógus jegyezhet be. ( A naplóba óraadó is.) A bizonyítványt az igazgatói aláírás és az iskola pecsétje érvényesíti. 7. Az osztályfőnök döntése alapján az érdemjegyekről a szülő levélben is tájékoztatható. Ez a téli és a tavaszi szünet előtt a bukásra álló tanulók esetében jól bevált iskolai gyakorlat. A szülő a tanuló értékeléséről és érdemjegyeiről tájékoztatást kérhet személyesen, levélben és telefonon. A tájékoztatást kizárólag az osztályfőnök (koll. nevelő) vagy az érintett szaktanár adhatja. Az ellenőrző rendszeres vezetését az osztályfőnök minimum negyedévente ellenőrzi, kézjegyével látja le. írásbeli számonkérési formák:
írásbeli felelet (egy anyagrészből),
beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése,
röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból),
dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből),
témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással
előkészített, teljes témakört felölelő).
Történhet: kézírással: leíró jelleggel- humán tárgyak tesztjelleggel- reál tárgyak rajzzal, technikai eszközzel: műszaki tárgyak 87
Elvek:
Bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem íratunk. A témazáró dolgozatok idejét a
tanmenetekben rögzíteni kell
Egy napon lehetőleg nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró dolgozatot.
A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján
született érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére, amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát kötelesek tenni (illetve tehetnek).
A bizonyítottan részképesség-hiányos (dyslexiás), illetve írásképtelenséget okozó
fogyatékkal élő diákot az írásbeli számonkérés minden formája alól fölmentjük.
Az írásbeli munkák ellenőrzése és a tapasztalatok visszajelzése során különös figyelmet
fordítunk arra, hogy a diákokat megtanítsuk jegyzetelni.
Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztésébe beleértendő az is, hogy megtanítjuk a diákokat
az információhordozók használatára. (Pl. szövegszerkesztés, az Internet használata levelezésre, forrásgyűjtésre, prezentáció készítése demonstrációs eszközökkel, stb.)
A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját rövid időn belül
értékelni, javítani kell: ellenkező esetben annak - fontosabb - visszajelzés jellege háttérbe szorul „jegyszerző" funkciója mögött.
Az értékelésre beadott tanulói munkák (házi dolgozatok, tanulói kutatómunkák anyaga) a
tanulók „szellemi termékei", azokat vissza kell adni a készítőiknek, illetve csak a tanuló engedélyével őrizheti meg azokat a pedagógus.
A tanulókat tájékoztatni kell arról, hogy melyik tantárgyi füzetüket, jegyzetüket kérheti
el, szedheti be pedagógus. (Előzetes bejelentés nélkül a tanuló magánfeljegyzéseit, jegyzeteit nem szabad elvenni.)
Az értékelés szempontjait minden esetben a megírás előtt ismertetjük a tanulóval
Valamennyi iskolában készített írásbeli felelet érdemjegyét a naplóban rögzíteni kell
Az írásbeli számonkérést munkaközösségen belül egyeztetni kell. Ennek ki kell terjedni
a számonkérés formájára, tartalmára és az értékelés egységességére.
88
7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A „házi feladat" céljai:
újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat;
készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat;
önálló kutatómunkát végezni valamely témában;
alkotómunkát végezni valamely témában.
Elvek:
Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja).
A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy
a tanulónak naponta 5-7 órája van, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot, (biztosítani kell a két tanítási nap között pihenésre, szórakozásra az időt)
Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló
képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.)
A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra
vonatkozóan) ellenőrizni kell.
Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell
tenni a mulasztás okai szerint:
nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául
szolgáló anyag nem értéséből fakad;
meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül
(igazolt betegség) mulasztotta azt el; 89
a hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető" elégtelennel.
(Érdemjegyet csak tudásra adunk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető. A házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése, stb.)
Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok
elvégzését - a befektetett munka arányában - jutalmazni kell.
Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik
óráról a másikra szokásos.
A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy
internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani.
A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó
feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.
8. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban
csoportbontásban
tanítjuk
az
idegen
nyelvet,
az
informatikát,
valamint
szakközépiskolai osztályokban 11. és 12 osztályokban a matematikát. Csoportbontásra csak akkor kerülhet sor, ha az osztály létszáma meghaladja a 25 főt. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha 90
kötelező tanórai foglalkozás lenne.
9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését a Hungarofit módszerrel mérjük (Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez) /Oktatási Minisztérium 2000/ Aerob, vagy alap-állóképesség mérése 2000 m-es síkfutással. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése helyből távolugrás páros lábbal. Kar, törzs és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése kétkezes labdadobás hátra fej fölött tömött labdával (3kg). Ugyanez egykezes labdalökés helyből az ügyesebb kézzel tömött labdával. A vállövi és karizmok erő-állóképességének mérése: mellső fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan kifáradásig (maximális idő: nők: 1,5 perc fiúk: 3 perc) A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés, folyamatosan kifáradásig. (max. időtartam: 4 perc) Csípőhajlító és hasizom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan, kifáradásig (max. időrtartam: 4 perc
Évente két alkalommal mérjük és értékelő lapon vezetjük a tanulók teljesítményét. Ez biztosítja a fizikai állapottal való szembesülést tanuló és tanár számára egyaránt. Felfedi az esetleges hiányosságokat és ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását.
91
10. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelés elvei Egészségnevelési program
1. Célok A. Rövidtávú célok Rendelkezésre álló módszerekkel elősegíteni a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Ennek érdekében együttműködést kell kialakítani a pedagógiai, gyermekvédelmi és egészségügyi szakemberek, szülők és diákok között. B. Középtávú célok A prevenciós tevékenység segítségével tanulóinkról kialakítani az egészségkárosító magatartásformák elkerülését, az egészséges táplálkozás, a mindennapos testmozgás, az aktív szabadidő eltöltése révén erősíteni egészségi állapotukat. C. Hosszú távú célkitűzések Veszélyeztetett, szociális szempontból problémás tanulók részére betegségmegelőző programok kidolgozása (cukorbetegek, súlyproblémával küzdők, magas vérnyomásúak, alkoholbeteg szülők gyermekei stb.) 22. Iskolánkban kiemelt területként kell kezelni
test és lélek harmonikus fejlesztése
egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítése
az ezt elősegítő szokások és tudatosság kialakítása
egészségfejlesztés-, védelem legfontosabb elméleti és gyakorlati megfontolásai
legégetőbb társadalmi méreteket öltő népegészségügyi problémák tanulóinknál
jelentkező módjai
egészség-magatartás befolyásolásának lehetőségei
egészséges életmód jellemzői
mindennapos testedzés programja
gyógytestnevelés 92
3. Az egészségfejlesztő munka kiszélesítésére a következő külső partnereket kell bevonni:
szülők
iskolaszék
iskolaorvos, védőnő
nevelési tanácsadó
családsegítő szolgálat
ANTSZ városi szervezet
Karolina kórház
Rendvédelmi szervek (gyermek és ifjúságvédelmi előadó)
Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF)
Polgármesteri Hivatal szakszolgálati szervei
Egyéb szakmai szervezetek (Chef Hungary, Szt.Cirill és Metod-Rév Szenvedélybeteg
segítő Szolgálat) 4. Az egészségnevelés iskolai területei:
önmagunk és egészségi állapoltunk ismerete
az egészséges testtartás, a mozgás fontossága
az értékek ismerete
az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe
a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat
a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben
a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete
a tanulás és a tanulás technikái
az idővel való gazdálkodás szerepe
a rizikóvállalás és határai
a szenvedélybetegségek elkerülése
a tanulási környezet alakítása 93
a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége
az egészséges táplálkozás témái
a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás
a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció
a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat)
a testi higiénia
a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)
a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás)
a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás
5. Eszközök Az egészségnevelési célok megvalósulása érdekében a következő fontosabb eszközök felhasználása szükséges:
órarend megfelelő tervezése (mozgásigény kielégítése)
tantermek berendezéseinek megfelelősége (szék, asztal magasság, megfelelő világítás, fűtés,
szellőzés
rendszeres munka- tűzvédelmi szemlék
ülésrend a termekben (rövidlátás, hallászavar stb.)
egészséges táplálkozás (Büfé választéka, menza étlapjának választékossága, ételek
minősége)
délutáni szabadidős foglalkozások
sportnapok
Diáknap - egészségnevelési programok
kirándulások, túrák a szülők bevonásával
szülői értekezletek, szülők részére szervezett tájékoztatók
drogprevenciós pályázatokon részvétel
tanárok továbbképzéseken való részvétele (Egészségnevelés, drogprevenció)
osztályfőnöki órákon OM kerettantervi segédlet alkalmazásával feldolgozott témák,
interaktív gyakorlatok, esetelemzések felhasználása 94
kortárssegítő képzés
külső előadók tájékoztatói (orvos, védőnő, ÁNTSZ, Kábítószer Egyeztető Fórum stb.)
6. Mindennapos iskolai testedzés programja
A.) Cél: a tanulók egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A testnevelés és port segítségével fejleszthető az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal való kreatív együttműködés. Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulása érdekében a következő sajátos pedagógiai és egészségügyi szempontoknak kell teljesülniük:
minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban,
minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és
légző-rendszer megfelelő terhelése,
minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás
kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna,
a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartása, külön
figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire,
minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az
eltérő adottságú tanulóknak is,
a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-
programban,
a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan
sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében),
a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.
B.) Sport feltételei iskolánkban Kisméretű felújításra szoruló tornateremmel rendelkezünk, így a teremsportok versenyszerű művelésére a szertorna kivételével nem alkalmas. Egyidőben két tornaóra megtartása csak jó időben lehetséges (terem-szabadtér), rossz idő esetén az egyik órát az épület folyosóin lehet megtartani. Megoldást az elkövetkező években várható rekonstrukció hozhat. 95
C.) Mindennapi testedzéshez szükséges időkeret Az időkeretet a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozásokkal lehet biztosítani. A kötelező órakeret az órák témakörei, a helyi tantervben szerepelnek, a tanterveket az iskola az OM programjából adaptálta. A nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezéséhez az iskolai sportkör foglalkozásai állnak rendelkezésre. A sportkör a következő sportágakban tart foglalkozásokat:
fiú labdarúgás
lány labdarúgás
atlétika
fiú kézilabda
lány kézilabda
A foglalkozások valamennyi sportágban minimálisan heti 2 x 45 perc.
D) Gyógytestnevelés A tanulók speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatásban részesülnek, ha iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat alapján gyógy - vagy könnyített testnevelésre utalják őket. A foglalkoztatásuk a kötelező tanórai foglalkozások keretében történik.
7. Az iskolában eltöltött időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni tanulóink személyiségfejlődésére, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásokat, életideálokat. Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására, gyakorlására.
környezeti nevelési program Helyzetkép 1. Belső környezet: az iskola A Hunyadi Mátyás Szakképző és Szakközépiskola (Mosonmagyaróvár, dr. Gyárfás u.3. 96
valamint három telephelyen (Gulyás L. u.7.; Szent István kir. u.12. Terv u. 92.) működik. Dolgozók: 54 pedagógus, 24 nem pedagógus besorolású Tanuló létszám: átlagosan 900 fő
Iskolánkban külön figyelmet fordítunk a környezetre, az iskola és környékének virágosítására. Minden évben benevezünk a „Virágos Mosonmagyaróvárért" mozgalomba. Az iskola „A" épületének rekonstrukciója halaszthatatlan, következtében esztétikusabb környezetbe kerülnek tanulóink: A szelektív hulladékgyűjtés még nem működik, szeretnénk a városi szelektív hulladékgyűjtéshez kapcsolódni. A majdan megvalósuló rekonstrukció a jelenleginél gazdaságosabb energia felhasználást eredményez majd. 2. Az iskola közvetlen környezete Az iskola a városközpontban, de zöld övezetben működik. A „B" épület a Lajta partján; a Pálffyvilla pedig hatalmas platánokkal övezett villa épületben-kiválóan alkalmasak a környezeti nevelésre. 3. Külső környezet: a település és a régió Mosonmagyaróvár város egészséges környezetet tud biztosítani az itt élő és tanuló embereknek. A település rendelkezik szennyvíz- és ivóvíztisztító művel, a települési hulladékot a város egy részén szelektíven gyűjtik. A város környékén a Szigetköz és a Hanság természetvédelmi területei lehetőséget adnak terepgyakorlatra, környezetvédelmi vizsgálatokra.
1.3. Erőforrások
1. Személyi erőforrások Belső Az iskolában dolgozó 54 pedagógus példamutatása adja elsősorban a környezeti nevelés hitelességét.
A technikai dolgozók (24 fő) napi munkájukat igyekezzenek környezetbarát
technikákkal megvalósítani. Munkájukban legyenek igényesek, nyitottak az ésszerű 97
változásokra, érdeklődők az iskolai élettel szemben.
A környezeti nevelés hagyományai között megtaláljuk az önkéntességet, amire a mi
iskolánkban is tudunk számítani.
A belső erőforrás fontos tényezője az átlagosan 900 fő tanuló.
Külső A helyi intézményekkel, vállalatokkal kapcsolattartás megfelelő: Önkormányzat, Általános és középiskolák, MOTIM.RT., MOFÉM RT., Kühne RT.
A szakképzés gyakorlati helyeivel mindennapos az együttműködés
A civil szervezetekkel csak részben történt meg a kapcsolatfelvétel,ezen a területen
pótolni valónk van.
A szülőkkel való kapcsolattartás sajnos már nem jellemző ennél a korosztálynál, de a
tanulók életvitelének megváltozásán, a szemléletformáláson keresztül talán jobban be tudjuk vonni őket is a közös munkánkba B) Külső erőforrások Intézmény, szervezet
A kapcsolat formája, tartalma
Iskolai képviselő,
A szervezet képviselője, Címe, ügyintéző neve elérhetősége
kapcsolat-tartó nemzetközi kapcsolatok csatlakozás, mérés, konferencia részvétel (BISEL-program) Más közoktatási általános iskolákkal: nyílt napok, kiállításainkon intézményekkel látogatás kapcsolat önkormányzat
alkalmankénti
környezetvédelmi referense nemzetközi környezetvédő
98
szervezetek WWF
szakmai anyagok, akciók
közművelődési intézmények könyvtárak, könyvtári olvasó, művelődési központ
segédanyagok, pályázatok, versenyek kiírása
ANTSZ
laborlátogatás, előadások, versenyek
média
tájékoztatás
rendőrség
engedélyek pl. demonstrációhoz
helyi szolgáltatók víz szennyvíz hulladéklerakó hulladékégető távhőszolgáltató közlekedési vállalat
valamennyivel alkalmanként kapcsolat, versenyek, látogatások, bemutatók
hulladékos cég
ingyen elszállítja a PETpalackos konténert
veszélyeshulladékgyűjtő cég
évente egyszer ingyen átveszi a veszélyes hulladékot
papírhulladék-gyűjtő cég
fizet az elszállított papírhulladékért
anyagi forrást biztosító kapcsolatok iskolafenntartó
99
országos pályázatok alapítványi befizetések helyi és regionális pályázati lehetőségek vállalkozó szülők alkalmi szponzorok
2. Anyagi erőforrások
A fenntartó támogatása az iskola környezeti nevelés programjának megvalósításához.
A helyi források bevonásában szorosabban együtt kell működni más oktatási
intézményekkel és civil szervezetekkel.
A helyi szolgáltató cégek támogatását - mind anyagi, mind természetbeli - célszerű
elnyerni. 2. ALAPELVEK, CÉLOK 2.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok
A környezeti nevelés az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása, természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása, a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása, a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet. 100
Alapelv az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt.
Célok a 14-20 éves korosztály esetében
fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód
segítségével
rendszerszemléletre való nevelés,
holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves
kultúra fontossága
tolerancia és segítő életmód, az állampolgári - egyéb közösségi - felelősség
felébresztése
a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása
az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése
az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata
helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás,
döntésképesség fejlesztése
globális összefüggések megértése
fogyasztás helyébe életminőség helyezése
létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák
kialakítása Helyi célok, értékek
Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése
Helyi értékek és problémák feltérképezése
Helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem,
örökbefogadott patak, hulladék, iskolai büfé "zöldítése", energiatakarékosság, helyi védettség stb.)
Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai)
Hagyományok védelme: család - iskola - település - nemzet szinteken
Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken 101
Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása
A nevelés fontossága - ami nem helyettesíthető a képzéssel
Iskolánk környezeti nevelés hitvallása:
A szemléletformáló, alapozó környezeti ismereteket a szakképzés minden területe
tekintse feladatának.
Az intézmény helyi adottságait ( a Szigetköz és a Hanság közelségét) kihasználva,
ezeknek a gyönyörű természeti értéknek a minél jobb megismerése szervesen épüljön be a helyi tantervbe.
Az iskolánkban meglévő környezetvédelmi képzés segítse a többi szak környezet
tudatos szemléletének kialakítását.
Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő
feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül! A környezeti nevelés integráló hatása az iskola tevékenységében Az iskola az egyik legfontosabb színtere a környezeti nevelésnek. Az iskola, mint helyszín, mint "zöld miliő" jelenjen meg és járuljon hozzá a gyerekek személyiségének formálásához. Az intézmény hulladék-, energia- és vízgazdálkodása komoly nevelési erővel hat a diákokra és rajtuk keresztül a családok otthoni takarékosságára, életvitelére. A pedagógusok, dolgozók példamutatása nagymértékben segíti a fenntarthatóságra nevelés elveit, az állampolgári és egyéb közösségi felelősség tudat kialakulását. A felülvizsgált NAT-ban szereplő kiemelt fejlesztési feladatok - köztük a környezeti nevelés - az oktatás valamennyi elemében megjelenik, és lehetővé teszi, elősegíti a tantárgyközi kapcsolatok erősítését. A programunkban lefektetett elveknek megfelelően a tanmenetekben domináljon a zöld tartalom, a helyi célok, elemek konkrétan jelenjenek meg. Próbáljunk minél több tanórán kívüli tevékenységet is beépíteni a munkánkba, mivel ez nemcsak a közösségformálásra, illetve szabadidős programok szervezésére korlátozódhat, hanem a környezeti nevelés színteréül is szolgálhat. A nem környezetvédelmi jellegű szakmák esetében a szakma művelőjének ismernie kell az alkalmazott technológia környezeti hatásait. Ehhez segítségül alkalmazhatók összefoglaló, áttekintő jellegű környezeti modulok, amelyek a hagyományos tanóráktól is eltérhetnek (pl. projekt módszer). Az intézményben dolgozó pedagógusoknak legyen lehetőségük továbbképzéseken részt venni, ahol a környezeti neveléshez is kapcsolható különféle tanórán belüli és tanórán kívüli módszereket is elsajátíthatnak. 102
2.2. Konkrét célok és feladatok Célok
A szakközépiskola és a szakképzés területén a tantárgyi struktúrába (hagyományos ill.
nem hagyományos keretek között) minél szélesebb körben legyenek beépítve a környezeti nevelés alapelvei. (Ld. alább, a Tanulásszervezési és tartalmi keretek c. fejezetben!)
Új - a környezeti neveléshez is kapcsolódó - tanulási és tanítási stratégiák
kidolgozása, melyek révén a nehezen kezelhető, magatartászavaros diákok számára segítséget tudunk nyújtani.
A tanórán kívüli tevékenységek előtérbe helyezése, melyek fontosak a
közösségformálás, az értékrend, a hagyományok tisztelete, az azonosságtudat kialakítása szempontjából a család, az iskola, a település és a nemzet színterén.
A környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakítása
Konkrét feladatok
A szakoktatásban kiemelni a hagyományok megismerését, tiszteletét
A szakoktatásban a környezetbarát technológiák fontosságát hangsúlyozni
A város, illetve annak környezetének megismerése
A település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek bemutatása
A szelektív hulladékgyűjtés beindítása
Az iskolakert ápolása
A Szigetköz és a Hanság alapos megismerése
Az egészséges életmódra való nevelést szem előtt tartva minél több diákot bevonni a
tömegsport mozgalomba, illetve mozgáskultúrájuk fejlesztésébe
Az iskola komplex egészségfejlesztési programján belül az iskolai drogstratégia
kidolgozása, s abba a mentálhigiénés nevelés integrálása (pozitív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelői képességek fejlesztése)
A házirend illemtár részében a viselkedéskultúrát kiemelni, tudatosítani; tartalmazzon
"zöld" fejezeteket is
Környezetvédelmi vetélkedők tartása
Zöld szervezetekkel való intenzív kapcsolattartás 103
MEGVALÓSÍTÁSI TERV Programban résztvevők
Programterv- célok
Határidő
Minőség biztosítás Eredményesség vizsgálati forma
Osztályfőnöki
Értékelés
1.
munkaközösség vezető 2. 3. 4.
Gépipari mk. Vezető
1.
2. 3. 4. Közismereti mk. Vezető
1.
2. 3. 4. Vezető testület
1. 2. 3.
Tantestület1. technikai dolgozók
104
2. 3. 4. DOK
3. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK 3.1. Tanórai keretek A) A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI Magyar nyelv és irodalom A tanulók
ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi
nyelv egymásra hatását
ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató
irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket)
ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket,
az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását
legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre,
vitára, véleményalkotásra, érvelésre
erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük
tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi
környezetszennyezés" elkerülésére
sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit
A tanulókban
alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés,
vitakészség, véleményalkotási képesség
növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a
környezetés természetvédelmei témájú könyvek feldolgozásával
fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével 105
Történelem A tanulók
értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult
át a természet
tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az
életmódra, a közösségi normák alakulására
ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok
tisztelete
legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek
példáján keresztül
értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan
az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében
Idegen nyelv A tanulók
váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott
szövegek feldolgozásának segítségével
legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv
segítségével más országok hasonló problémáit
tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen
országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit
legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan,
csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni
állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön
A tanulókban
alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben
fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek
lehetőségeit 106
Matematika A tanulók
váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket
matematikai módszerekkel demonstrálják
legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére
statisztikai módszerek alkalmazásával
tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni
logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön
tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait
váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és
feldolgozására
ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket
elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni
Legyenek képesek reális becslésekre
Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni
A tanulókban
alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás
alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket
Fizika A tanulók
váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára
ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés)
egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit
ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti
analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat
tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában
legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra
mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad 107
csak felhasználni
ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó
állampolgárrá
ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat
Kémia A tanulók
rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel
törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására
legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az
eredmények értelmezésére
ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek
ezek használatának csökkentésére
ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait,
tartózkodjanak ezek kipróbálásától
értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre,
valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait
Földrajz A tanulók
szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen
környezetükről
érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és
társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit
értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai
meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket
értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld
erőforrásainak kimerüléséhez vezet
ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési
lehetőségeit
ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit 108
A tanulókban
a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti
igény
alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére
fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak
megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók
ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve
mérséklési lehetőségeit
ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet
ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok
között az ok-okozati összefüggéseket
legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai
környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően
ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat
legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére
sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat
A tanulókban
alakuljon ki ökológiai szemléletmód
alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség
Rajz és vizuális kultúra A tanulók
ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát
ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát
ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit 109
ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére
Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira
ismerjék a természetes alapanyagok használatát
legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak
legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően
elemezni
legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek
megfelelően
ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését
tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre
kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket
Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók
legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni,
konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni
legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak
képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására
ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi
lehetőségeket
használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre
futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembe vevő szimulációkat és
statisztikai teszteket
rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen
szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket
ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait
váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket
informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, 110
könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások)
legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a
különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével
a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és
energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés A tanulók
fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben
befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket
győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek
működését tekintve
legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű
tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében
értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a
környezetszennyezés az egészségre veszélyes
igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból
készüljenek az eszközök, és a tornaszerek
sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat
A tanulókban
tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását
alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására
segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását
Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek A tanulók
legyenek képesek a tényeket szakma-specifikusan kiegészíteni, s ezen keresztül is
erősödjön meg az ökológiai szemléletük
sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi 111
ismereteknek
tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés
lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.)
ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek
használatát
sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat
látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a
helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban
tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel
A tanulókban
alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem
alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás
során
NEM HAGYOMÁNYOS TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK
Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan új tanítási-tanulási módszer, amelynek a tantárgyak tananyagának elsajátíttatása a célja, de színtere nem a szokásos (45 perces) tanóra, s a helyszíne akár az iskolán kívül is lehet. (De tanítási naplóba beírt óra!)
A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvető jellemzője, kritériuma a komplexitás. Ennek lényege:
a tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú
megközelítése, valamiféle "egymásra hajtogatottság"
a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által
a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése
kapcsolat központúság
értelem és érzelem egysége
módszerek sokfélesége 112
Komplex tanulási lehetőségek szakiskolákban: 1. Modul rendszerű oktatás Témanap
(nyári) Terepgyakorlat
(nyári) Szakmai gyakorlat Tanulmányi kirándulás
Szakmai napok diákszervezéssel Múzeumlátogatás (mesterségek, ősi kultúra)
2. Terepi foglalkozások Erdei iskola Terepgyakorlat
Tanulmányi kirándulás
3. Játékok
Érzékelést fejlesztő
Szituációs
Stimulációs Drámajáték
4. Kézműves foglalkozások
5. "Akciók" vetélkedők pályázatok újságkészítés 113
kiállítás rendezése filmkészítés interjú kérdőív iskolarádió működtetése faültetés kutatómunka "nemzetközi akciók"
6. Modellezés
7. "Látogatás"
múzeum
állatkert
botanikus kert
szeméttelep
hulladékégető
szennyvíztisztító
nemzeti park
tanya
papírgyár
8. Versenyek
9. Iskolazöldítés 114
11. DÖK-nap
3.2. Tanórán kívüli foglalkozások Minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálható, de nem kerül be a tanítási naplóba.
A fentieken kívül pl.: b) Szakkör c) Várostakarítási akció nap d) Tábor stb.
4. MÓDSZEREK JÁTÉKOK • Szituációs • Memóriafejlesztő • Kombinációs • Érzékelést fejlesztő • Ráhangolást segítő • Bizalomerősítő • Kapcsolatteremtést segítő • Drámapedagógia
MODELLEZÉS • Hatásvizsgálatok • Rendszermodellezés • Előrejelző 115
• Működő modellek készítése, elemzése
RIPORT MÓDSZER • Kérdőíves felmérés • Direkt riportok • Fotóriport PROJEKT MÓDSZER • Analízis - akció projektek
TEREPGYAKORLATI MÓDSZEREK • Terepgyakorlatok • Táborok • Térképkészítés • Egyszerű megfigyelések • Célzott megfigyelések, mérések
AKTÍV, KREATÍV MUNKA • Természetvédelmi és fenntartási munkák • Rekonstrukciós munkák • Madárvédelmi feladatok • Szelektív hulladékgyűjtés • Rend- és tisztasági verseny KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS • Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében
MŰVÉSZI KIFEJEZÉS * Vizuális művészet a környezeti nevelésben * Irodalmi alkotások 116
* Zeneművészet * Fotóművészet * Táncművészet * Népművészet * Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése * A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén
5. AZ ISKOLAI KÖRNYEZET Az épület * A helyi adottságokat kihasználva minél egészségesebb, esztétikusabb környezetet nyújtsunk az itt tanuló diákoknak és az itt dolgozó kollegáknak. * Az épület energiagazdálkodása, korszerűsítése az elkövetkezendő 5 éven belül kerüljön megvalósításra. * Szükség lesz a szelektív hulladékgyűjtés beindításához minden folyosó részre 3db szemét tárolóra . Az udvaron pedig egy papír-, és egy műanyag-tároló konténerre. * A tantermek esztétikusabbá, hangulatosabbá tétele kiemelt feladat. Ne csak a szaktantermeknek legyen" gazdája ". "Egy terem - egy hangulat" (pl.: plakátokkal, graffitikkel, virágokkal stb.) * A tornaterem délutáni kihasználtságát elősegíteni lehetne egy-egy játékos sportvetélkedő, népi játékok megismerése, vagy az iskola mindennapi életéhez hozzátartozó edzések által.
Az iskolai életvitel • Az iskola környezetének ápolása, illetve virágosítása során a tanulókat próbáljuk bevonni a mindennapi kertészkedésbe. • Épüljenek be az iskola mindennapi életébe az ún. jeles napok pl: környezetvédelmi nap • Az iskolai büfé esetén is szükség van szemléletváltásra, próbáljuk a büfé üzemeltetőjével közösen a colás, chipses arculatot egy kicsit "biová" varázsolni. • A szakmák hagyományai, ünnepei méltó megtartásra kerüljenek, legyen lehetőség múzeumlátogatásra, vagy idős mesterek meglátogatására. 117
• A diákönkormányzat "zöld szemmel" tevékenykedjen vagy alakítson ki egy zöld tagozatot, mely szem előtt tartja a diákok és az iskola érdekeit, pl. iskolai étkezés minősége, iskolakörnyéki közlekedés, higiénés viszonyok, könyvtári állomány összetétele stb. • A megvalósítási tervben a munkaközösség vezetőkkel közreműködve kidolgozni a konkrét feladatokat. 6. KOMMUNIKÁCIÓ
1 Iskolán
belüli
A diákokat zöld faliújságon, iskolarádión, illetve személyes kapcsolattartáson keresztül tájékoztatjuk az aktualitásokról. Hozzunk létre egy környezeti nevelési bizottságot, amely a programok beindításáért illetve megvalósulásáéért felelős és segíti a tantestület munkáját. A minőségbiztosítási, értékelési terven keresztül, pl. kérdőíves, vagy személyes beszélgetésen keresztül az iskolán belüli kommunikáció jobban megvalósulhat.
2 Iskolán
kívüli
Az iskolában történő eseményekről, az elért eredményekről a települést és más intézményeket a diáknap, Hunyadi nap keretében tájékoztatjuk. A zöld mozgalmak akcióiról, kampányairól, pályázati lehetőségekről különféle zöld kiadványok, mint pl Kukabúvár, Ökotáj, Zöldpók, TermészetBÚVÁR és az elektronikus kommunikáció révén szerzünk tudomást.
7. TOVÁBBKÉPZÉSEK A tantestület tagjainak felkészítése történjen meg a környezeti nevelési program kidolgozása után. Értsék meg a környezetfilozófia lényegét, az új tanítási és tanulási tevékenységek mibenlétét, a célok, és a program legfontosabb elemeit. A tanárok munkáját segíthetik a környezeti nevelés tartalmával és módszertanával foglalkozó szakkönyvek, továbbképzések, 118
iskolán belül és akkreditált iskolán kívüli. (Továbbképzési terv) A környezetvédelem területén dolgozó kollegák szakmaiságukkal segítsék az iskolában dolgozók munkáját.
8. MELLÉKLETEK Irodalomjegyzék Adorján Rita: Magonc. 1998, Mecseki Erdészei Rt. Agárdy Sándor: Erdeiiskola. Tornyospálcán, 1994, Aqua. Agárdy Sándor: Praktikum az óvodai és az általános iskolai környezeti neveléshez mindenkinek. 1995, Aqua. Béres Mária: Az erdőből jöttünk. 1994, Független Ökológiai Központ. Budayné Kálóczi Ildikó, Sára Endréné: Rácsodálkozás a természetre. A helyi értékek jelentősége a környezeti nevelésben. 1994 TKTE Cornell, J.: Kézenfogva gyerekekkel a természetben. 1998, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. Csonka A. - Fésű J. Gy. (szerk.): Zöld hálózat. 1997, Ökológiai Kultúra Fejlesztéséért Alapítvány. Gulyás Pálné - Láng Edit - Vízy Istvánné: A természetvédelem, környezetvédelem bevezetése a nevelésbe. 1994, 1998, TKTE. Gulyás Pálné (szerk.): A környezeti nevelési program, a környezetpedagógiai szakértői tevékenység megalapozása. Készítsük el az óvoda, iskola környezeti nevelési programját. 2003 TKTE Gulyás Pálné (szerk.): Környezetvédelmi oktatás szakértői tevékenység elméleti és gyakorlati megalapozása. 1998, TKTE. Havas Péter (szerk.): A környezeti nevelés gyökerei Magyarországon. 1996, Körlánc - Infogroup. Havas Péter: Környezeti nevelés Európában. 1999, Körlánc. Hegedűs Gábor (szerk.): Projekt módszer I—II. 1998, Hírős Akadémia. 119
Hortobágyi Katalin: Ahol a fáktól jobban látni az erdőt. Altern füzetek 6. Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv. Altern füzetek 1. Horváth Attila: Kooperatív technikák - Altern füzetek 7. IFA. Lehoczky János: Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata 1998, Raabe Jónás Ilona (alk.szerk.): A környezeti nevelés és a földrajztanítás. 1998, Földrajztanárok Egylete. Juhász-Nagy Pál - Zsolnai László: Humánökológia. 1992, ELTE. Juhász-Nagy Pál: Vázlatok az ökológiai kultúra tematikájához. 1993, TKTE. Kárász Imre (szerk.): Környezetünk vizsgálata. 1993, NSZI. Kárász Imre: Ökológiai és környezetvédelmi alapismeretek. 1990, Typotex Kft. Kerettantervi útmutató a környezeti nevelés helyi szintű tervezéshez (szerk.) Czippán Katalin (Internet: www.konkomp.hu) Kopp Mária - Skrabski Árpád: Az egészségi állapot társadalmi, magatartási, életmódbeli meghatározói Ezredforduló 2001/4 Kökény Mihály - Dura Gyula: Környezet-egészségügy Ezredforduló 2002/4 szám Könczey Réka - Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz. 1997, Föld Napja Alapítvány. Környezeti Nevelési Szer Tár: Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, 1998 A környezeti nevelés fogalma. Disinger, Monroe Környezeti nevelés a városban. Frank, Zamm Környezeti nevelés a tantervekben. Monroe, Cappaert Környezeti témák a tanórán. Pennock, Bardwell Környezeti nevelési segédletek értékelése. Tourtillot, Britt Közoktatási törvény 2003. OM Legány András (szerk.): Környezeti nevelés a táborban. Réce-füzetek 2. 1993, Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért. Lehoczky János: Hasznoskönyv. 1997, Környezetgazdálkodási Intézet. Lehoczky János: Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata. 1998, Raabe. 120
Moser - Pálmai: A környezetvédelem alapjai. 1992, Tankönyvkiadó. Nagyné Horváth Emília: Egészségtan Helyi kerettanterv. Apáczai Kiadó 2001 Nagyné Horváth Emília: Tanári kézikönyv a 6. osztályos Egészségtan tanításához Apáczai Kiadó 2002 Palmer, Joy - Neal, Philip: A környezeti nevelés kézikönyve. 1998, Routledge - Körlánc - Infogroup. Pennock - Bardwell: Környezeti témák a tanórán. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Réce füzetek: Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért Kisiskolások környezeti nevelése (szerk.) Havas Péter 1993 Környezeti nevelés a táborban (szerk.) Legány András 1993 Környezeti nevelés a szakkörön (szerk.) Szerényi Gábor 1994 Környezeti nevelés az erdei iskolában (szerk.) Hortobágyi Katalin Rohwedder - Alm: Számítógép a környezeti nevelésben: multimédia és hálózati tanulás. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Scheibert F. (szerk.): A környezeti nevelés és a helyi tanterv. 1997, Infogroup. Sípos Imréné: Iskolavezetés és környezeti nevelés. 1998, Körlánc. Tanulmányok a környezetegészség nevelés köréből KvM 1999. Tourtillot - Britt: Környezeti nevelési segédletek értékelése. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Vásárhelyi Tamás - Victor András (szerk.): Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. 2003, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. Vásárhelyi Tamás: A városban. Városi környezet és környezeti nevelés. 1998, Körlánc. Vásárhelyi Tamás: Szitakötészet. 1994, Független Ökológiai Központ. Vida Gábor - Gulyás Pálné - Tóth Albert (szerk.): Kultúra - Nevelés, Oktatás - Környezet. 1999, TKTE.
121
11. A tanuló jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Alapelve: hogy segítse a tanuló önismeretét, önnevelését, az iskola és a szülői ház nevelési és oktatási céljait. 1. Magatartás értékelése Az értékelés szempontjai Megfelelés az iskolai, munkahelyi követelményeknek Követelmények: Az iskolai követelmények ismerete, azok betartása és betartatása. Szükség esetén kiállás a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen, az iskolai viselkedés szabályainak megtartásáért. (Házirend) Felelősség a közösség iránt. Követelmények: Aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megoldásában. Beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének elősegítése.
Felelősség a közösség tagjai iránt. Követelmények: Segítőkész a társaival, tiszteli mások jogait, elfogadja a másságot. Megfelelés az általános viselkedései normáknak Követelmények: Figyelmes viselkedés mindenkivel szemben, udvarias, megfelelő hangnem minden körülmények között, durva kifejezéseket nem használ, nem agresszív. Iskolánkat méltó módon képviseli. Az értékelés módja:
A gyakorlóhelyi társak, szakoktatók, gyakorlati oktatásvezető helyettesek, az osztálytársak, az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok feladata, hogy mérlegeljék, hogy az adott tanuló milyen mértékben tesz eleget az előbbi követelményeknek az iskolában és az iskolán kívül. Ügyelniük kell az egyéni elbírálásra. Az osztályfőnök a meghallgatásuk után dönt. PÉLDÁS magatartású az a tanuló, aki valóban példaként állítható társai elé: életkorának megfelelően példamutatóan felelősségtudó, magával és társaival szemben 122
is. Az elbírálás minden szempontjának megfelel, és aktívan közreműködik abban, hogy környezetének minél több tagja szintén példásan viselkedjék. Durva kifejezéseket nem használ, nem agresszív. Nincs írásbeli figyelmeztetése. JÓ magatartású az a tanuló, aki csak jó, azaz megfelel az elvárásoknak, magatartásával különösebb probléma nincs. Legfeljebb kisebb kifogások merülnek fel vele szemben. Durva kifejezéseket nem használ, nem agresszív. Nem részesült osztályfőnöki figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi intézkedésben. VÁLTOZÓ magatartású az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni. Éretlenségéből, befolyásolhatóságából vagy fegyelmezetlenségéből adódóan hajlamos a fegyelem megsértésére, nem egyenletesen, nem megbízhatóan felelősségtudó munkahelyén vagy az iskolában. Igazgató figyelmeztetésben részesült, intésben részesült, igazolatlanul mulasztott. ROSSZ magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan és szándékosan nem felel meg. Magatartásával zavarja társait, bomlasztja a közösséget, rontja az iskoláról alkotott képet. Munkáját hanyagul végezve veszélyezteti önmaga és társai testi épségét. Igazgatói intést kapott, fegyelmi vétséget követett el, a házirendet súlyosan megszegte, igazolatlanul mulasztott. Önhibája miatt gyakorlati helyet kellett változtatnia.
2. Szorgalom értékelése A szorgalom értékelésének szempontjai Az egyes tanulók szorgalmának értékelésekor a gyakorlóhely, az osztályközösség, az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok - a tanuló képességeinek és körülményeinek figyelembe vételével - a következő kérdéseket vizsgálják:
mennyire él a tanulóban a tudás megszerzésének igénye?
mennyire hajlandó ennek érdekében céltudatos, ésszerű munkaszervezésre, a pontos,
megbízható munkavégzésre?
mennyire kötelességtudó?
elvégzi-e a kitűzött feladatokat minden tárgyból? 123
vannak-e olyan tantárgyak, amelyekből a kötelezőnél lényegese több ismerettel rendelkezik,
mert öntevékenyen is képzi magát?
mennyire önálló, azaz mennyire igényli a külső ösztönzést, ellenőrzést?
felismeri-e magától is, hogy mikor kell segítséget kérnie?
A szorgalom értékelésének módja a magatartáséval azonos. A fenti kérdésekre adható válaszokat összevetve a tanuló képességeivel és körülményeivel, a szorgalma: PÉLDÁS, ha példaként állítható társai elé, nemcsak képességeinek megfelelő eredményeivel, de munkájának, tanulásának rendszerességével, ésszerűségével, önállóságával is. JÓ, ha a kérdésekre adható válaszok általában pozitívak, de nem minden területen teljesít képességei szerint. VÁLTOZÓ, ha általában ugyan törekszik arra, hogy megfeleljen az elvárásoknak, de gyakran szorul külső ellenőrzésre, munkavégzése nem egyenletes, nem megbízható, ezért eredményei rendszeresen alatta maradnak a tőle elvárhatónak. HANYAG, ha nem is próbál megfelelni az elvárásoknak, eredményei mélyen a tőle elvárható szint alatt maradnak, munkáját igyekezet nélkül végzi, veszélyezteti önmaga vagy társai testi épségét. Hanyag, ha kettő vagy több tárgyból bukott. Egy tárgyas bukás esetén mérlegelhető a változó vagy hanyag minősítés, az osztályfőnök dönt.
124
SZAKMAI PROGRAM Tartalmazza: Egyes évfolyamokon oktatható tantárgyakat, szakmákat, kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és ezek óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit.
Kifutó rendszerű szakmai alapozó, illetve szakmacsoportos alapozó képzés programja (szakiskola 9-10 – megszűnik a 2012/13 tanévben.; szakközépiskola 9-12. évfolyam – megszűnik a 2015/16 tanévben) Az iskola szakmai munkaközösségei a pedagógiai program szakmai részének kidolgozásakor figyelembe vették az intézmény lehetőségeit a munkaerő piaci igényeket és a szakképzés területén végbemenő törvényi változásokat egyaránt. Az új OKJ és a kompetencia alapú moduláris szakképzés bevezetésének következtében a jelenlegi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei folyamatosan hatályukat vesztik (csak kimenőrendszerben oktathatók) és újak váltják fel azokat (ezek alapján lehet beiskolázni) Ezek ismeretében a következő szakmacsoportok széles körű alapozását és az ezekhez kapcsolódó, munkaerőpiacon keresett szakmák magas színvonalú oktatását célozza meg: Szakiskola: fő szabályaként 9-10, illetve az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges az OKJban meghatározott számú szakképzési évfolyama van. A szakiskola 9. évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, 10. évfolyamán a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb 40%-ban szakmai alapozó oktatás folyik. A következő szakmacsoportokban folyik oktatás: • Gazdasági és szolgáltató szakterület: kereskedelem; egyéb szolgáltatás (fodrász) szakmacsoportokban azonos tantárgyakkal • Műszaki szakterület: gépipari-; faipari-; építőipari szakmacsoportok Szakközépiskola: Fő szabályként a szakközépiskolának érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van. A 9. évfolyamtól a NAT-ban meghatározott szakmai orientáció, a 11. évfolyamtól kezdődően szakmacsoportos alapozó oktatás is folyik. A képzés a 12. évfolyamon fejeződik be. A következő szakmacsoportokban folyik oktatás: • Kereskedelem 125
• Faipar • Gépészet • Egyéb szolgáltatás (kozmetikus) Iskolatípusoktól függetlenül az orientációs és szakmai alapozás célja: Az egyéni életpálya elképzelések alapján a pályaválasztási döntés segítése, tudatosítása, a megalapozott szakmaválasztás elősegítése. A szakképzésbe való bekapcsoláshoz szükséges ismeretek, készségek, képességek, alap és kulcskompetenciák fejlesztése. A tanulók a szakképzésbe a 16. életévük betöltése a választott szakképesítés által megkövetelt bemeneti kompetenciák megszerzése és a szükséges orvosi pályaalkalmassági vizsgálat elvégzése után léphetnek be. Bemeneti kompetenciák lehetnek: • 8 általános elvégése • 10. osztály elvégzése • Sikeres érettségi vizsga (vagy befejezett 12 évfolyam - OKJ-ban meghatározottak szerint) Értékelés: A szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás egy-egy érdemjeggyel értékelendők. A részismereteket külön is érdemjeggyel kell értékelni, azok matematikai átlagolása adja a végső osztályzatot. Célok, feladatok : A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, a szakképzésre, illetve az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. ÓRATERVEK Tartalmazza: 1., Szakiskola 9-10 osztály: • Gazdasági-szolgáltató terület (kereskedelem) • Egyéb szolgáltatás (fodrász) • Műszaki szakterület (gépészet, faipar, építőipar, szakmacsoportjai) 2., Szakközépiskola 9-12 osztály: 126
• Kereskedelem • Faipar • Gépészet • Egyéb szolgáltatás (kozmetikus)
127
Szakiskolai osztályok óraszámai 2007-től modulos kerettanterv szerint MEGSZŰNIK A 2012/2013 TANÉVVEL!! 9. évf.
10. évf.
műszak szolgáltatá kereskedele faipa Egyéb gépésze építésze i s m r szolgáltatá t t s
Magyar nyelv és irodalom
2
2
2
2
2
2
2
Matematika
3*
3*
3*
3*
3*
3*
3*
Történelem és társadalmi ismeretek
2
2
2
2
2
2
2
Természetismeret és környezeti tanulmányok (bontva)
3*
3*
3*
3*
3*
3*
3*
Elő idegen nyelv (bontva)
2
3*
2
2
2
2
2
Informatika (bontva)
2
2
2
2
2
2
2
Testnevelés és sport
2
2
3
3
3
3
3
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
1
Pályaorientáció
2
2
Gyakorlati oktatás
8*
7*
1
-
Mérések
128
Anyagok
1
-
Műszaki ábrázolások
2
-
Viselkedés és kommunikáció
1
-
Műhelygyakorlat
3 2
Gazdasági környezetünk Kommunikáció és viselkedéskultúra
-
1
Gépírás (bontva)
-
2
Pénztárgép (bontva)
-
1
Táplálkozási alapismeretek
-
1
-
-
Szakmai alapozó oktatás
10*
10* 10*
10*
10*
Pálvaorientáció
2
2
2
2
Kommunikáció és viselkedéskultúra
1
Család, háztartás
2
Tágabb környezetünk
1
Gépírásszövegszerkesztés (bontva) -gyak.
2
Szakmai idegen nyelv gyak.
2
Faipari rajzi ábrázolási gyakorlatok
2 1
2
129
Szakiskolai osztályok óraszámai 2007-től modulos kerettanterv szerint 9. évf. Tantárgy
10. évf.
műszaki szolgáltatás kereskedelem faipar Egyéb gépészet építészet szolgált
Faipari szakmai alapozó gyakorlatokalkotómunka -gyak
4
Díszítő faragás készítése-művészetek
1
Kommunikáció és önismeret
1
Műszaki ábrázolás
2
Előrajzolás -gyak.
1
Lemezalakitási módok -gyak.
1
Kézi forgácsolási műveletek -gyak.
1
Erőhatással történő fémipari kötési módok
1
Felületkezelés -gyak.
1
Gépi forgácsolás alapjai
0,5
Hegesztés, forrasztás
0,5
Bevezetés az építészeti vizuális kommunikációba (műszaki rajz)
1
Környezetvédelem és ökológia az építési tevékenységben
1
130
Manuális készségfejlesztés (építőanyagok megmunkálása) gyak.
3
Határozd meg a helyét (kitűzési alapgyakorlatok) gyak.
1
Építőipari szaknyelv használata
1
Az építőipari szakmák
1
Elsősegélynyújtás
1
Rajz-festés -gyak.
1
Tcijékozódás a gazdasági környezetben
2
Anyagok megismerése
1
Alkotómunka -gyak.
2
Kézműves mesterségek -gyak.
1
Heti óraszám:
27
27
28
28
28
28
28
131
kk
A szakközépiskola szakképzési kerettantervei ágazatonként különböző tartalommal kifutó rendszerben.
FAIPAR (MŰSZAKI SZAKTERÜLET) Szakmai orientáció és Szakmacsoportos alapozó oktatás
9.
TANTÁRGY
Műszaki orientációs ismeretek
Műszaki orientációs gyakorlat Műszaki ábrázolás alapjai Műszaki ábrázolási gyakorlat Információs adatgyűjtés Faipari anyagismeret Faipari szakrajz alapjai Alapozó gyakorlat Gépészeti alapismeretek Faipari gépek és technológiák összesen
Utoljára indítható:
10.
11.
12.
2
-
-
-
3
-
-
-
-
2
-
-
-
1
-
-
-
2
-
-
-
-
-
2
-
-
2
-
-
-
4
4
-
-
2
-
-
-
-
2
5
5
8
8
2012/13
2013/14
megjegyzés Választható érettségi tantárgy: faipari alapismeretek
2014/15 2015/16
132
GÉPÉSZET (MŰSZAKI SZAKTERÜLET) Szakmai orientáció és Szakmacsoportos alapozó oktatás
TANTÁRGY
Műszaki orientációs ismeretek
Műszaki orientációs gyakorlat Műszaki ábrázolás alapjai Műszaki ábrázolási gyakorlat Információs adatgyűjtés Mechanika Anyagismeret Géprajz Gépelemek Gépészeti mérések Számítástechnika Elektrotechnika Ember és környezete Minőségbiztosítás Gépi forgácsolási gyakorlat
9.
2
10.
-
11.
-
12.
-
megjegyzés Választható érettségi tantárgy: Gépészeti alapismeretek
3
-
-
-
-
2
-
-
-
1
-
-
-
2
-
-
-
-
2
-
-
-
1
-
-
-
2
-
-
-
1
-
-
-
2
-
-
-
-
2
-
-
-
1
-
-
-
1
-
-
-
1
-
-
-
2
133
-
-
-
1
5
5
8
8
2012/13
2013/14
Irányítástechnika és villamos alapgyakorlatok összesen
Utoljára indítható:
2014/15 2015/16
KERESKEDELEM (GAZDASÁGI ÉS SZOLGÁLTATÁSI SZAKTERÜLET) Szakmai orientáció és Szakmacsoportos alapozó oktatás
TANTÁRGY
Gazdasági környezetünk Információkezelés Viselkedéskultúra Kommunikáció Közgazdaságtan Marketing Idegen nyelv Alapozó gyakorlat összesen
Utoljára indítható:
9.
10.
11.
12.
2
2
-
-
2
2
-
-
1
-
-
-
-
1
-
-
-
-
3
3
-
-
2
2
-
-
1
1
-
-
2
2
5
5
8
8
2012/13
2013/14
megjegyzés Választható érettségi tantárgy
2014/15 2015/16
134
KOZMETIKUS (EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK szakterület) Szakmai orientáció és Szakmacsoportos alapozó oktatás TANTÁRGY
9
10
11
12
2
2
-
-
2
2
-
-
1
-
-
-
-
1
-
-
Pszichológiai alapismeretek
-
-
2
-
Néprajz, társadalomismeret
-
-
2
-
Szakmai informatika (gyak.)
-
-
1
1
Kézműves gyakorlatok (gyak.)
-
-
3
3
Pedagógia
-
-
-
2
Szociálpszichológia, mentálhigiéné
-
-
-
2
5
5
8
8
2012/13
2013/14
Gazdasági környezetünk
Információkezelés Viselkedéskultúra Kommunikáció
Utoljára indítható:
2014/15
megjegyzés
2015/16
135
ÓRATERVEK KIFUTÓ RENDSZERBEN A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA OKJ jegyzék szerint az NSZFI által kiadott tananyaggal és követelményekkel megegyezően Óraterv a 2 éves szakképzéshez Szakma neve: Bútorasztalos 2év. 17723-6/2011 közleményben kiadott központi program OKJ szám: 33 543 01 1000 00 00 Tantárgy
Óra/ciklus
Megnevezés
1/11 2/12
1 Osztályfőnöki óra
2
2
2 Testnevelés
4
4
3 A balesetmentes munkavégzés feltételei munka-, tűz- és környezetvédelem
1
faipari gépek, szerszámok, eszközök
1
faipari kéziszerszámok, kézi kisgépek
1
4 A gyártáselőkészítés és minőségbiztosítás elmélete műszaki dokumentáció készítése
1
faipari anyag- és gyártásismeret
2
minőségbiztosítás
1
5 Üzletszerzés, üzleti tevékenység fejlesztése
2
6 Tömörfa megmunkálás elmélete
5
Munkatervezés, szerveszési feladatok /szakmai 7 számitástechnika/
2
8 Alapvető szerelési munkák
5
136
9 Lapszerkezetű termékek gyártási lehetőségei
4
CNC 10 Bútorasztalos termékek jellemző típusai
2 1
Bútorstílusok
2
11 Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása I.
elmélet:
2
21
12 A balesetmentes munkavégzés gyakorlata 60'
7
13 A gyártáselőkészítés és minőségbiztosítás gyakorlata 60'
6
14 Mintadarab készítése 60' 15 Tömörfa megmunkálás gyakorlata 60' 17 Munkatervezés, szerveszési feladatok gyakorlata 60'
5
28
9 20 6
18 Alapvető szerelési munkák gyakorlata 60'
7
19 Lapszerkezetű termékek gyártása 60'
6
CNC 20 Bútorasztalos termékgyártás gyakorlata 60'
5 10
21 Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása II. 60'
10 5
gyakorlat:
49
42
iskolai nap
3
4
gyak
7
6 137
Óraterv az előrehozott (3 éves) szakképzéshez Szakma neve: Bútorasztalos 2év. 17723-6/2011 közleményben kiadott központi program OKJ szám: 33 543 01 1000 00 00 Tantárgy Megnevezés
Óra/ciklus 1/9
2/10
3/11
1 Osztályfőnöki óra
2
2
2
2 Testnevelés
4
4
4
Közismereti kerettanterv kompetenciaterületek Idegen nyelv……….
6
Tanulás
2
2
1
Történelmi, szociális állampolgári
4
4
1
Természettudományos
4
2
2
Digitális
4
2
Matematikai
4
2
Művészeti
2
4
1
Anyanyelvi
4
4
1
összesen:
30
20
6
3 A balesetmentes munkavégzés feltételei munka-, tűz- és környezetvédelem
1
faipari gépek, szerszámok, eszközök
1
138
faipari kéziszerszámok, kézi kisgépek
1
A gyártáselőkészítés és minőségbiztosítás 4 elmélete műszaki dokumentáció készítése
2
faipari anyag- és gyártásismeret
2
minőségbiztosítás
1
5 Üzletszerzés, üzleti tevékenység fejlesztése 6 Tömörfa megmunkálás elmélete
3 5
Munkatervezés, szerveszési feladatok /technológiai tervezés,szakmai 7 számitástechnika,látványterv/
5
8 Alapvető szerelési munkák
5
9 Lapszerkezetű termékek gyártási lehetőségei
4
CNC
2
10 Bútorasztalos termékek jellemző típusai
4
Bútorstílusok
2
11 Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása I.
elmélet:
2
13
12 A balesetmentes munkavégzés gyakorlata 60'
10
A gyártáselőkészítés és minőségbiztosítás 13 gyakorlata 60'
11
9
14 Mintadarab készítése 60' 15 Tömörfa megmunkálás gyakorlata 60'
5
23
6 19
139
Munkatervezés, szerveszési feladatok gyakorlata 17 60'
6
18 Alapvető szerelési munkák gyakorlata 60'
5
19 Lapszerkezetű termékek gyártása 60'
6
CNC
4
20 Bútorasztalos termékgyártás gyakorlata 60'
10
Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása II. 21 60'
9
5
gyakorlat:
21
35
35
iskolai nap
7
5
5
gyak
3
5
5
összefüggő nyári gyakorlat: össz. óra:
80óra
120óra
Óraterv a 2 éves szakképzéshez Szakma neve: Fodrász 2 év 17723-17/2011 közleményben kiadott központi program 140
OKJ szám: 33 815 01 1000 00 00
Tantárgy ssz
Megnevezés
Óra/ciklus 1/11
2/12
1
Osztályfőnöki óra
2
2
2
Testnevelés
4
4
3
Vállalkozási és gazdasági ismeretek
4
Munka- és környezetvédemi ismeretek
4
5
Etika és kommunikáció
3
6
Számítástechnika
1
2
7
Anatómia
3
2
8
Szakmai ismeretek I.
2
9
Szakmai ismeretek II.
2
10 Szakmai ismeretek III.
1
11
6
Szakmai ismeretek IV.
4
12 Szakmai ismeretek V.
3
13 Anyagismeret
4
3
14 Idegen nyelv
2
2
elmélet:
28
28
Iskolai gyakorlat: 15 Szakmai gyakorlat I. 60'
1 141
16 Szakmai gyakorlat II. 60'
1
17 Szakmai gyakorlat III. 60'
2
18 Szakmai gyakorlat IV. 60'
3
19 Szakmai gyakorlat V. 60'
7
Munkahelyi gyakorlat: 20 Szakmai gyakorlat I. 60'
12
21 Szakmai gyakorlat II. 60'
7
22 Szakmai gyakorlat III. 60'
8
23 Szakmai gyakorlat IV. 60'
8
24 Szakmai gyakorlat V. 60'
16 19
gyakorlat:
42
42
iskolai nap
4
4
iskolai gyakorlat
1
1
gyakorlat
5
5
Óraterv az előrehozott (3 éves) szakképzéshez
142
Szakma neve: Fodrász előrehozott 3 év 17723-17/2011 közleményben kiadott központi program
OKJ szám: 33 815 01 1000 00 00
Tantárgy
ssz
Megnevezés
Óra/ciklus
1/9
Tanár
2/10 2/11
1 Osztályfőnöki óra
2
2
2
2 Testnevelés
4
4
4
Közismereti kerettanterv kompetenciaterületek Idegen nyelv……….
6
Tanulás
2
2
1
Történelmi, szociális állampolgári
4
4
1
Természettudományos
4
2
2
Digitális
4
2
Matematikai
4
2
Művészeti
2
4
1
Anyanyelvi
4
4
1
összesen:
30
20
6
3 Vállalkozási és gazdasági ismeretek 4 Munka- és környezetvédemi ismeretek 5 Etika és kommunikáció
6 4 3 143
6 Számítástechnika
2
1
7 Anatómia
2
2
8 Szakmai ismeretek I.
3
9 Szakmai ismeretek II.
3
10 Szakmai ismeretek III.
3
11 Szakmai ismeretek IV.
3
12 Szakmai ismeretek V.
3
13 Anyagismeret
4
2
14 Idegen nyelv
2
2
elmélet:
13
16 16
Iskolai gyakorlat: 15 Szakmai gyakorlat I. 60' 16 Szakmai gyakorlat II. 60' 17 Szakmai gyakorlat III. 60'
3
18 Szakmai gyakorlat IV. 60'
4
19 Szakmai gyakorlat V. 60'
7
Munkahelyi gyakorlat:
0
20 Szakmai gyakorlat I. 60'
13
21 Szakmai gyakorlat II. 60'
8
7
7
22 Szakmai gyakorlat III. 60'
11
23 Szakmai gyakorlat IV. 60'
10 13 144
24 Szakmai gyakorlat V. 60'
22
gyakorlat:
21
iskolai nap
7
6
4
gyakorlat iskolában
3
1
1
gyakorlat
0
3
5
összefüggő nyári gyakorlat:
21 35
80óra 120óra
Óraterv a 2 éves szakképzéshez 145
Szakma neve: Festő, mázoló és tapétázó 17723-16/2011 közleményben kiadott központi program
2 év OKJ szám : 33 582 04 1000 00 00 Tantárgy ssz
Megnevezés
Óra/ciklus 1/11
2/12
1
Osztályfőnöki óra
2
2
2
Testnevelés
4
4
3
Az építési tevékenység alapfeladatai
2
4
Balesetmentes munkavégzés feltételei
3
5
Anyagismeret (építési és festési)
2
6
Szakrajz
3
7
Falfelületek előkészítése
1
8
Falfelületek festése
3
9
Különleges festési eljárások, diszítő munkák
1
10 Anyagismeret (fa, fém, mázolás)
3
11
Mázolási munkák
2
12 Felújítási munkák
2
13 Tapéták ragasztók
4
14 Tapétázási munkák előkészítése
4
15 Tapétázási munkák
4
16 Plakátragasztás
4
17 Általános vállalkozási feladatok
6
146
elmélet:
28
18 Az építési tevékenység alapfeladatai 60'
28
5
19 Anyagszükséglet meghatározása 60'
8
20 Falfelületek előkészítése 60'
6
21 Falfelületek festése 60'
10
22 Homlokzat festése 60'
6
23 Mázolási munkák 60'
5
24 Flújítási munkák 60'
5 10
25 Különleges festési eljárások, diszítő munkák 60'
10
26 Tapétázási munkák 60'
16
27 Plakátragasztás60'
3
gyakorlat:
42
42
iskolai nap
4
4
gyak
6
6
Óraterv az előrehozott (3 éves) szakképzéshez Szakma neve: Festő, mázoló és tapétázó előrehozott 3 év 17723-16/2011 közleményben kiadott központi program OKJ szám : 33 582 04 1000 00 00 Tantárgy Óra/ciklus ssz
Megnevezés
1/9
2/10
3/11 147
1 Osztályfőnöki óra
2
2
2
2 Testnevelés
4
4
4
Közismereti kerettanterv kompetenciaterületek Idegen nyelv……….
6
Tanulás
2
2
1
Történelmi, szociális állampolgári
4
4
1
Természettudományos
4
2
2
Digitális
4
2
Matematikai
4
2
Művészeti
2
4
1
Anyanyelvi
4
4
1
összesen:
30
20
6
3 Az építési tevékenység alapfeladatai
3
4 Balesetmentes munkavégzés feltételei
3
5 Anyagismeret I. (építési és festési)
3
6 Szakrajz
4
7 Falfelületek előkészítése
1
8 Falfelületek festése
3
9 Különleges festési eljárások, diszítő munkák
3
10 Anyagismeret II.(fa, fém, mázolás)
3
11 Mázolási munkák
3 148
12 Felújítási munkák
3
13 Tapéták ragasztók
5
14 Tapétázási munkák előkészítése
4
15 Tapétázási munkák
4
16 Plakátragasztás
4
17 Általános vállalkozási feladatok
6
elmélet:
18 Az építési tevékenység alapfeladatai 60'
13
16
23
5
19 Anyagszükséglet meghatározása 60'
6
20 Falfelületek előkészítése 60'
8
21 Falfelületek festése 60'
10
22 Homlokzat festése 60'
5
23 Mázolási munkák 60'
4
5
24 Flújítási munkák 60'
10
25 Különleges festési eljárások, diszítő munkák 60'
10
26 Tapétázási munkák 60'
11
27 Plakátragasztás60'
3
gyakorlat:
14
28
35
iskolai nap
7
6
5 149
gyak
3
nyári összefüggő gyakorlat
4
5
80óra 120óra
Óraterv a 2 éves szakképzéshez Élelmiszer- és vegyi áru eladó 2 év 17723-23/2011 közleményben kiadott központi program OKJ szám: 31 341 01 0010 31 02 Tantárgy ssz
Megnevezés
Óra/ciklus 1/9
2/10
1.
OSZTÁLYFŐNÖKI
2
2
2.
TESTNEVELÉS
2
2
3.
Általános áruismeret
2
4.
Áruforgalmi ismeretek I. Pénztárgép*
7
5.
6.
2 Áruforgalmi ismeretek II.* pénztárgép*
4
7.
1
8.
Kommunikáció idegen nyelven*
9.
Üzleti levelezés*
6 2 150
10. Jogszabályok alkalmazása I. 11.
4
Jogszabályok alkalmazása II.
2
12. Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek*
4
Élelmiszerek,vegyiáruk vásárláshelyi 13. ösztönzésének gyakorlata I.*
3
Élelmiszerek,vegyiáruk vásárláshelyi 14. ösztönzésének gyakorlata II.*
4
Élelmiszerek, vegyiáruk értékesítése idegen 15. nyelven* 16. Élelmiszerek,vegyiáruk áruismerete I.
9 6
17. Élelmiszerek,vegyiáruk áruismerete II.
elmélet
18. Áruforgalmi gyakorlat I. 60'
6
35
8
19. Áruforgalmi gyakorlat II. 60' 20. Jogszabályok alkalmazása I. 60'
35
9 3
21. Jogszabályok alkalmazása II. 60'
2
22. Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek 60'
5
Élelmiszerek,vegyiáruk vásárláshelyi 23. ösztönzésének gyakorlata I. 60'
5
Élelmiszerek,vegyiáruk vásárláshelyi 24. ösztönzésének gyakorlata II. 60'
8
25. Élelmiszerek, vegyiáruk eladási gyakorlata I. 60'
16
26. Élelmiszerek, vegyiáruk eladási gyakorlata II. 60'
14
151
gyakorlat:
35
35
iskolai nap
5
5
gyakorlat
5
5
* bontva!
Óraterv az előrehozott (3 éves) szakképzéshez Élelmiszer- és vegyiáru- eladó előrehozott 3 év 17723-23/2011 közleményben kiadott központi program OKJ szám: 31 341 01 0010 31 02 Óra/ciklus
Tantárgy ssz
Megnevezés
1/9
2/10
3/11
1. OSZTÁLYFŐNÖKI
2
2
2
2. TESTNEVELÉS
4
4
4
Közismereti kerettanterv kompetenciaterületek Idegen nyelv……….
6
Tanulás
2
2
1
Történelmi, szociális állampolgári
4
4
1
Természettudományos
4
2
2
Digitális
4
2
Matematikai
4
2
Művészeti
2
4
1 152
Anyanyelvi
4
4
1
összesen:
30
20
6
3. Általános áruismeret
3
Áruforgalmi ismeretek I.* 4. Pénztárgép*
7
5.
2
Áruforgalmi ismeretek II.* 6. pénztárgép*
4
7.
1
8. Kommunikáció idegen nyelven*
8
9. Üzleti levelezés* 10. Jogszabályok alkalmazása I.
2 5
11. Jogszabályok alkalmazása II.
2
12. Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek*
4
15. Élelmiszerek, vegyiáruk értékesítése idegen nyelven*
8
16. Élelmiszerek,vegyiáruk áruismerete I.
11
17. Élelmiszerek,vegyiáruk áruismerete II.
elmélet
18.Áruforgalmi gyakorlat I. 60' /iskolában/* 19.Áruforgalmi gyakorlat II. 60' /iskolában/*
9
27
9
30
7 7 153
20.Jogszabályok alkalmazása I. 60' /iskolában/*
7
21.Jogszabályok alkalmazása II. 60'
5
22.Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek 60'
3
Élelmiszerek,vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének 23.gyakorlata I. 60'
3
Élelmiszerek,vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének 24.gyakorlata II. 60'
10
25.Élelmiszerek, vegyiáruk eladási gyakorlata I. 60'
18
26.Élelmiszerek, vegyiáruk eladási gyakorlata II. 60'
10
gyakorlat:
7
nyári összefüggő gyakorlat
35
28
80óra 120óra
iskolai nap
9
5
6
iskolában gyakorlat
1
1
1
gyakorlat
0
4
3
* bontva!
Óraterv a 2 éves szakképzéshez Szakképesítés megnevezése: Gépi forgácsoló 2 év 154
17723-18/2011 közleményben kiadott központi program OKJ szám: 31 521 09 1000 00 00 Tantárgy ssz
Megnevezés
Óra/ciklus 1/9
2/10
1
OSZTÁLYFŐNÖKI
2
2
2
TESTNEVELÉS
4
4
3
Általános gépészati feladatok II, (forgácsoló) elmélet
4
4
Munkabiztonság, minőségvédelem
1
4
Általános gépészeti munka-. baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok
2
2
5
Anyagok
3
3
Anyagvizsgálati gyakorlatok
2
2
6
Geometriai mérések
3
3
7
Esztergálási alapfeladatok I.
2
8
Esztergálási alapfeladatok II.
2
9
Esztergálási feladatok I.
2
10 Esztergálási feladatok II.
2
11 CNC forgácsolás I.
4
12 CNC forgácsolás II.
3
13 Fúrás I.
1
14 FúrásII.
1
15 Darabolás I.
1
16 Darabolás II.
1
17 Marás I.
2 155
18 Marás II.
2
19 Köszörülés I.
2
20 Köszörülés II.
2
21 Gyalulás, vésés
1
22 Szerszámélezés
1
elmélet:
35
Általános gépészeti feladatok II, (forgácsoló) 24 gyakorlat 60'
11
25 Esztergálási alapfeladatok I. 60'
6
26 Esztergálási alapfeladatok II. 60'
6
27 Esztergálási feladatok I. 60'
6
28 Esztergálási feladatok II. 60'
6
35
29 CNC forgácsolás I.60'
6
30 CNC forgácsolás II. 60'
6
31 Marás I. 60'
6
32 Marás II. 60'
4
33 Köszörülés I. 60'
4
34 Köszörülés II. 60'
4 156
35 Gyalulás, vésés 60'
4
36 Szerszámélezés 60'
1
gyakorlat:
35
35
iskolai nap
5
5
gyak
5
5
nyári összefüggő gyakorlat
140óra
Óraterv az előrehozott (3 éves) szakképzéshez Szakképesítés megnevezése: Gépi forgácsoló 3 év 17723-18/2011 közleményben kiadott központi program OKJ szám: 31 521 09 1000 00 00 Tantárgy ssz
Megnevezés
Óra/ciklus 1/9
2/10
3/11 157
1
OSZTÁLYFŐNÖKI
2
2
2
2
TESTNEVELÉS
4
4
4
Közismereti kerettanterv kompetenciaterületek Idegen nyelv……….
6
Tanulás
2
2
1
Történelmi, szociális állampolgári
4
4
1
Természettudományos
4
2
2
Digitális
4
2
Matematikai
4
2
Művészeti
2
4
1
Anyanyelvi
4
4
1
összesen:
30
20
6
Általános gépészati feladatok II, (forgácsoló) elmélet
4
Munkabiztonság minőségvédelem
1
4
Általános gépészeti munka-. baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok
2
2
5
Anyagok
3
3
Anyagvizsgálati gyakorlatok
2
2
6
Geometriai mérések
4
3
7
Esztergálási alapfeladatok I.
4
8
Esztergálási alapfeladatok II.
3
9
Esztergálási feladatok I.
3
3
4
158
10 Esztergálási feladatok II. 11
4
CNC forgácsolás I.
3
12 CNC forgácsolás II.
3
13 Fúrás I.
2
14 FúrásII.
1
15 Darabolás I.
2
16 Darabolás II.
1
17 Marás I.
2
18 Marás II.
2
19 Köszörülés I.
2
20 Köszörülés II.
2
21 Gyalulás, vésés
1
22 Szerszámélezés
1
elmélet:
20
16
24 Általános gépészati feladatok II, (forgácsoló) gyakorlat 60'
8
8
25 Esztergálási alapfeladatok I. 60'
6
26 Esztergálási alapfeladatok II. 60'
7
27 Esztergálási feladatok I. 60'
7
28 Esztergálási feladatok II. 60'
6
29 CNC forgácsolás I.60'
30
5 159
30 CNC forgácsolás II. 60'
4
31 Marás I. 60'
4
32 Marás II. 60'
4
33 Köszörülés I. 60'
4
34 Köszörülés II. 60'
4
35 Gyalulás, vésés 60'
2
36 Szerszámélezés 60'
1
gyakorlat:
14
28
28
iskolai nap
8
6
6
gyakorlat
2
4
4
nyári összefüggő gyakorlat
80óra 120óra
Óraterv a 2 éves szakképzéshez Szakképesítés megnevezése: Géplakatos 2 év 17723-19/2011 közleményben kiadott központi program OKJ szám: 31 521 10 1000 00 00 Tantárgy Óra/ciklus ssz
Megnevezés
1/9
2/10
160
1
OSZTÁLYFŐNÖKI
2
2
2
TESTNEVELÉS
4
4
3
Műszaki dokumentáció
4
4
Geometriai mérés
3
5
Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása
4
Munkabiztonság,minőségvédelem
1
6
Általános gépészeti munka-. baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok
4
7
Műszaki mérések
2
8
Gépelemek beállítása
3
9
Gépbeállítás
3
10 Gépészeti kötések elméleti alapjai
5
11 Korrózió elleni védekezés
1
12 Gépelemek szerelési ismeretei
5
13 Anyagok
4
Anygvizsgálati gyakorlatok
2
14 Geometriai mérések
5
15 Melegüzemi gyakorlatok
2
16 Megmunkálások
5
17 Szerelés
4
18 Üzembehelyezés
1
elmélet:
35
18 Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása 60'
11
20 Gépelemek beállítása 60'
8
35
161
21 Gépbeállítás 60'
5
22 Gépészeti kötések készítése I. 60'
11
24 Korrózió elleni védekezés 60'
1
25 Szerelési gyakorlatok 60'
10
26 Melegüzemi gyakorlatok 60'
3
27 Megmunkálások 60'
10
29 Szerelés 60'
7
30 Üzembe helyezés 60'
4
gyakorlat:
35
35
iskolai nap
5
5
gyak
5
5
Óraterv az előrehozott (3 éves) szakképzéshez Szakképesítés megnevezése: Géplakatos előrehozott 3 év 17723-19/2011 közleményben kiadott központi program OKJ szám: 31 521 10 1000 00 00 Tantárgy Óra/ciklus ssz
Megnevezés
1/9
2/10
3/11 162
1
OSZTÁLYFŐNÖKI
2
2
2
2
TESTNEVELÉS
4
4
4
Közismereti kerettanterv kompetenciaterületek Idegen nyelv……….
6
Tanulás
2
2
1
Történelmi, szociális állampolgári
4
4
1
Természettudományos
4
2
2
Digitális
4
2
Matematikai
4
2
Művészeti
2
4
1
Anyanyelvi
4
4
1
összesen:
30
20
6
3
Műszaki dokumentáció
6
4
Geometriai mérés
2
5
Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása
4
Munkabiztonság, minőségvédelem
1
6
Általános gépészeti munka-. baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok
2
7
Műszaki mérések
3
8
Gépelemek beállítása
5
9
Gépbeállítás
5
10
Gépészeti kötések elméleti alapjai
11
Korrózió elleni védekezés
3
5 1 163
12
Gépelemek szerelési ismeretei
4
13
Anyagok
4
Anyagvizsgálati gyakorlatok
2
14
Geometriai mérések
5
15
Melegüzemi gyakorlatok
1
16
Megmunkálások
3
17
Szerelés
2
18
Üzembe helyezés
1
szakmai elmélet:
20
16
23
19
Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása 60'
14
20
Gépelemek beállítása 60'
8
21
Gépbeállítás 60'
6
22
Gépészeti kötések készítése I. 60'
14
23
Korrózió elleni védekezés 60'
1
24
Szerelési gyakorlatok 60'
10
25
Meleg-üzemi gyakorlatok 60'
3
26
Megmunkálások 60'
10
27
Szerelés 60'
7
28
Üzembe helyezés 60'
4
gyakorlat:
14
28
35
iskolai nap
8
6
5
gyak
2
4
5
164
összefüggő nyári gyakorlat:
80óra 120óra
Óraterv a 2 éves szakképzéshez Szakma neve: Kőműves 2 éves 17723-27/2011 közleményben kiadott központi program OKJ szám: 31 582 15 1000 00 00 Óra/ciklus Tantárgy ssz
Megnevezés
1/9
2/10
1
Osztályfőnöki óra
2
2
2
Testnevelés
4
4
3
Balesetmentes munkavégzés feltételei
3
4
Anyagszükséglet meghatározása(Számgép)
3
5
Zsaluszerkezetek készítésének technológiai folyamatai
4
6
Hagyományos állványzatok
2
7
Épületszigetelés
1
8
Hő-, hangszigetelés
2
9
Betontechnológia
3
165
10 Anyag és technológiai ismeret
3
3
11 Szoftverek (számgép, szakmai-anyagnyilv.)
1
12 Gépek
1
13 Speciális kőműves munka
2
14 Utómunkálatok
1
15 Általános vállalkozási feladatok
elmélet:
4
4
28
21
16 Az építési tevékenység alapfeladatai 60'
4
17 Zsaluszerkezetek elkészítése 60'
4
18 Zsaluszerkezetek bontása 60'
1
19 Hagyományos állványzatok építése 60'
5
Hagyományos állványzatok bontása és karbantartása 20 60'
2
21 Tárolási előírások 60'
1
22 Betontechnológia 60'
5
23 Épületszigetelés 60'
1
24 Vízszigetelés 60'
4
25 Hő-, hangszigetelés 60'
2
26 Hagyományos betonozás 60'
5
27 Betonvédelem 60'
1
28 Falazás előkészítés 60'
1
29 Szerkezetkészítés 60'
10
30 Építési segédszerkezet készítése 60'
1 166
31 Vakolási munka 60'
10
32 Rabicolás, felületburkolás 60'
4
33 Minőség-ellenőrzés 60'
1
34 Minőség-ellenőrzés / munkavédelem/ 60'
1
35 Gépek organizációja 60'
1
36 Anyagszállítás, - nyilvántartás 60'
3
37 Betontechnológia 60'
2
38 Építési segédszerkezet 60'
3
39 Szerkezetkészítés 60'
4
40 Számítógépkezelés (Anyagnyilv,fuvarrendel)) 60'
3
41 Kitűzési feladatok 60'
1
42 Speciális kőműves munka 60'
10
43 Utómunkálatok 60'
1
gyakorlat:
42
49
iskolai nap
4
3
gyakorlat
6
7
Óraterv az előrehozott (3 éves) szakképzéshez Szakma neve: Kőműves előrehozott 3 éves 17723-27/2011 közleményben kiadott központi program OKJ szám: 31 582 15 1000 00 00 167
Óra/ciklus
Tantárgy ssz
Megnevezés
1/9
2/10
3/11
1 Osztályfőnöki óra
2
2
2
2 Testnevelés
4
4
4
Közismereti kerettanterv kompetenciaterületek Idegen nyelv……….
6
Tanulás
2
2
1
Történelmi, szociális állampolgári
4
4
1
Természettudományos
4
2
2
Digitális
4
2
Matematikai
4
2
Művészeti
2
4
1
Anyanyelvi
4
4
1
összesen:
30
20
6
3 Balesetmentes munkavégzés feltételei
3
4 Anyagszükséglet meghatározása(Számgép)
3
Zsaluszerkezetek készítésének technológiai 5 folyamatai
4
6 Hagyományos állványzatok
2
7 Épületszigetelés
1
8 Hő-, hangszigetelés
2
9 Betontechnológia
3 168
10 Anyag és technológiai ismeret
5
3
11 Szoftverek (számgép, szakmai-anyagnyilv.)
1
12 Gépek
1
13 Speciális kőműves munka
3
14 Utómunkálatok
1
15 Általános vállalkozási feladatok
elmélet:
16 Az építési tevékenység alapfeladatai 60'
15
16
1 6 2
21 Tárolási előírások 60' 22 Betontechnológia 60'
9
5
19 Hagyományos állványzatok építése 60' Hagyományos állványzatok bontása és 20 karbantartása 60'
4
6
17 Zsaluszerkezetek elkészítése 60' 18 Zsaluszerkezetek bontása 60'
4
2 5
23 Épületszigetelés 60'
1
24 Vízszigetelés 60'
2
25 Hő-, hangszigetelés 60'
2
26 Hagyományos betonozás 60'
6
27 Betonvédelem 60'
2
28 Falazás előkészítés 60'
2
29 Szerkezetkészítés 60'
10
30 Építési segédszerkezet készítése 60'
1 169
31 Vakolási munka 60'
8
32 Rabicolás, felületburkolás 60'
4
33 Minőség-ellenőrzés 60'
1
34 Minőség-ellenőrzés / munkavédelem/ 60'
1
35 Gépek organizációja 60'
1
36 Anyagszállítás, - nyilvántartás 60'
2
37 Betontechnológia II .60'
2
38 Építési segédszerkezet 60'
3
39 Szerkezetkészítés 60'
4
40 Számítógépkezelés (Anyagnyilv,fuvarrendel)) 60'
2
41 Kitűzési feladatok 60'
1
42 Speciális kőműves munka 60'
8
43 Utómunkálatok 60'
1
gyakorlat:
14
35
42
iskolai nap
8
5
4
gyakorlat
2
5
6
nyári összefüggő gyakorlat
80óra 120óra
Óraterv a 2 éves szakképzéshez Szakképesítés megnevezése: Központifűtés- és csőhálózat-szerelő 2 év 8198-10/2010 közleményben kiadott központi program 170
OKJ szám: 31 582 09 0010 31 03 Tantárgy Megnevezés
Óra/ciklus 1/9
2/10
1 OSZTÁLYFŐNÖKI
2
2
2 TESTNEVELÉS
4
4
3 Műszaki dokumentáció
4
4 Geometriai mérések
3
5 Fémek kézi és kisgépes alakítása
2
Munkavédelem, minőségbiztosítás
1
Anyagok és jelölésük
2
Általános gépészeti munka-, baleset-,tűz- és 6 környezetvédelmi feladatok
6
7 Dokumentációk /számítógépterem/
3
8 Mérések
1
9 Épületgépészeti szerkezetek
1
10 Hegesztés
2
11 Munka-és környezet-védelem
1
12 Munkaszervezés
1
13 A szerelés előkészítése
1
14 Csővezeték-szerelés
1
15 Tartószerkezetek szerelése
3
16 Tömítettségi és tömörségi ellenőrzés
1
17 Épületgépészeti berendezések és készülékek
3
171
18 Acélcsövek szerelése
1
19 Vörösrézvezetékek szerelése
1
20 Műanyagcsövek szerelése
1
21 Légtechnikai szerelés
2
22 Épületgépészeti rendszerszerelés
2
23 Fűtési csőhálózat
1
24 Fűtőtestek
1
25 Kazánok
1
26 Fűtési rendszerek beüzemelése
2
27 Fűtési rendszerek karbantartása
3
elmélet:
35
28
28 Fémek kézi és kisgépes alakítása gyakorlat 60'
12
29 Épületgépészeti szerkezetek gyakorlat 60'
6
30 Hegesztés gyakorlat 60'
8
31 A szerelés előkészítése gyakorlat 60'
2
2
32 Csővezeték-szerelés gyakorlat 60'
7
5
34 Tömítettségi és tömörségi ellenőrzés gyakorlat 60'
2
35 Épületgépészeti berendezések és készülékek gyakorlat 60'
6
36 Acélcsövek szerelése gyakorlat 60'
3
37 Vörösrézvezetékek szerelése gyakorlat 60'
3
38 Műanyagcsövek szerelése gyakorlat 60'
3 172
39 Légtechnikai szerelés gyakorlat 60'
3
40 Épületgépészeti rendszerszerelés gyakorlat 60'
2
41 Fűtési csőhálózat gyakorlat 60'
6
42 Fűtőtestek gyakorlat 60'
3
43 Kazánok gyakorlat 60'
2
44 Fűtési rendszerek beüzemelése gyakorlat 60'
2
gyakorlat:
35
42
iskolai nap
5
4
gyakorlat
5
6
nyári összefüggő gyakorlat
140óra
Óraterv az előrehozott (3 éves) szakképzéshez Szakképesítés megnevezése: Központifűtés- és csőhálózat-szerelő 8198-10/2010 közleményben kiadott központi program előrehozott 3 év 173
OKJ szám: 31 582 09 0010 31 03 Tantárgy Megnevezés
Óra/ciklus 1/9
2/10
3/11
1 OSZTÁLYFŐNÖKI
2
2
2
2 TESTNEVELÉS
4
4
4
Közismereti kerettanterv kompetenciaterületek Idegen nyelv……….
6
Tanulás
2
2
1
Történelmi, szociális állampolgári
4
4
1
Természettudományos
4
2
2
Digitális
4
2
Matematikai
4
2
Művészeti
2
4
1
Anyanyelvi
4
4
1
összesen:
30
20
6
3 Műszaki dokumentáció
6
4 Geometriai mérések
4
5 Fémek kézi és kisgépes alakítása
3
Munkabiztonság,minőségvédelem
1
Anyagok és jelölésük
2 174
Általános gépészeti munka-, baleset-,tűz- és környezetvédelmi 6 feladatok
6
7 Dokumentációk /számítógépterem/
4
8 Mérések
1
9 Épületgépészeti szerkezetek
1
10 Hegesztés
2
11 Munka-és környezet-védelem
1
12 Munkaszervezés
1
13 A szerelés előkészítése
2
14 Csővezeték-szerelés
2
15 Tartószerkezetek szerelése
3
16 Tömítettségi és tömörségi ellenőrzés
1
17 Épületgépészeti berendezések és készülékek
3
18 Acélcsövek szerelése
1
19 Vörösrézvezetékek szerelése
1
20 Műanyagcsövek szerelése
1
21 Légtechnikai szerelés
2
22 Épületgépészeti rendszerszerelés
2
23 Fűtési csőhálózat
2
24 Fűtőtestek
1
25 Kazánok
1
26 Fűtési rendszerek beüzemelése
2
27 Fűtési rendszerek karbantartása
3
175
elmélet:
20
16
28 Fémek kézi és kisgépes alakítása gyakorlat 60'
12
29 Épületgépészeti szerkezetek gyakorlat 60'
6
30 Hegesztés gyakorlat 60'
10
23
31 A szerelés előkészítése gyakorlat 60'
6
3
32 Csővezeték-szerelés gyakorlat 60'
8
10
34 Tömítettségi és tömörségi ellenőrzés gyakorlat 60'
2
35 Épületgépészeti berendezések és készülékek gyakorlat 60'
6
36 Acélcsövek szerelése gyakorlat 60'
3
37 Vörösrézvezetékek szerelése gyakorlat 60'
3
38 Műanyagcsövek szerelése gyakorlat 60'
3
39 Légtechnikai szerelés gyakorlat 60'
3
40 Épületgépészeti rendszerszerelés gyakorlat 60'
2
41 Fűtési csőhálózat gyakorlat 60'
6
42 Fűtőtestek gyakorlat 60'
3
43 Kazánok gyakorlat 60'
2
44 Fűtési rendszerek beüzemelése gyakorlat 60'
2
gyakorlat:
összefüggő nyári gyakorlat
14
28
48
80óra 120óra 176
iskolai nap
8
6
5
gyakorlat
2
4
5
ssz 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27
Szakma neve: Autószerelő GKM/10842/2008 kerettanterv OKJ szám: 51 525 01 1000 00 00 Tantárgy Óra/ciklus Tanár Megnevezés 1/13 2/14 Osztályfőnöki óra 2 2 Járműazonosítási ismeretek 2 Környezetvédelmi mérések 3 5 Munka-, balest- és tűzvédelmi és környezetvédelmi ismeretek 2 Műszaki dokumentációs ismeretek 2 Munkafelvételi és ügykezelési ismeretek 1 Karbantartási műveletek 1 1 Ellenőrzési-, diagnosztikai- és szerviz műveletek 1 2 Motorjavítási ismeretek 2 3 Erőátvitel javítási ismeretek 2 2 Futómű javítási ismeretek 2 2 Fékberendezések javítási ismeretei 2 3 Kormányberendezések javítási ismeretei 2 2 Villamos és elektrónikus berendezések javítási ismeretei 3 2 Gépjárműfelépítmények javítási ismeretei 2 2 Autó- karbantartás 3 Járműátvétel bontásra 0,5 Járműbontás 2,5 177
2 Autómosó berendezések felépítése és 28 működése 29 30 31 32 33 34 35
Általános vállalkozási feladatok
3 4 5 6 7 8
5 2 2 6 6 2 7
Munkafelvétel Járműjavítás gyakorlata Járműtisztítás Járműjavítás elmélete elmélet:
1 2
3 2
56
Környezetvédelmi mérések 60' Műszaki dokumentációs ismeretek 60' Munkafelvételi és ügykezelési ismeretek 60' Autóápolás 60' Járműátvétel bontásra 60' Járműbontás 60' Autómosó berendezések felépítése és működése 60' Általános vállalkozási feladatok 60' Járműtisztítás 60' gyakorlat:
iskolai nap iskolai gyakorlat gyakorlat Nyári gyakorlat
42 6
2 3 5 2 5 4 8 7 14
28
5 3 2
3 3 4
90 óra
17/2010(Xi.25)NFM rendelet SZVK 10842/2008 GKM közleményben kiadott Központi Program
Szakképesítés megnevezése: Kereskedő modern 17723-24/2011 közleményben kiadott központi program OKJ szám: 52 341 05 1000 00 00 Tantárgy
Óra/ciklus
Tanár 178
ssz 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
1 2 3 4 5 6 7 8 9
Megnevezés
1/13
2/14
OSZTÁLYFŐNÖKI
1
1
Vállalkozási ismeretek Vállalkozás erőforrási és vagyona Vállalkozás személyi és tárgyi feltételei Vállalkozások gazdálkodása Az üzleti terv Marketing tevékenység Áruforgalom tervezése Üzleti tevékenység eredményessége, elemzése Vezetési ismeretek Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenységek gyakorlata Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása /Pénztárgép/ Bizonylatkitöltés Élelmiszer- és vegyiáruk ismerete és forgalmazása Ruházati áruk ismerete és forgalmazása Bútor- és lakástextíl áruk ismerete és forgalmazása Műszaki áruk ismerete és forgalmazása Értékesítés idegen nyelven
2 4 1 2 2 5 4 5 2 2 5 1 3 1 2 6 6 6
8
7 8
elmélet
42
42
Vállalkozási ismeretek Vállalkozás erőforrási és vagyona Vállalkozás személyi és tárgyi feltételei Vállalkozások gazdálkodása Az üzleti terv Marketing tevékenység Marketing tevékenység iskoli gyak. Áruforgalom tervezése Üzleti tevékenység eredményessége, elemzése Vezetési ismeretek
1 2 1 2 1 2 3
Pénztárgép gyak
8 179
10 11 12 13 14 15
16
17 18
19
20
21
Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenységek gyakorlata Üzleti levelezés iskolai gyak. Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Pénzforgalmi előírások betartása isk. Gyak./Pénztárgép/ Bizonylatkitöltés Bizonylatkitöltés iskolai gyak. Élelmiszer- és vegyi áruk ismerete és forgalmazása Ruházati áruk ismerete és forgalmazása Ruházati áruk ismerete és forgalmazása iskolai gyak Bútor- és lakástextíl áruk ismerete és forgalmazása Bútor- és lakástextíl áruk ismerete és forgalmazása isk.gyak. Műszaki áruk ismerete és forgalmazása Műszaki áruk ismerete és forgalmazása isk.gyak Értékesítés idegen nyelven gyakorlat: iskolai nap iskolai gyak. gyakorlat nyári gyak
6 1 1 1
i.gy
3 3 1
i.gy i.gy
5 3 2
i.gy 3 2
isk.gyak
3 2 28
28
42 óra 7óra 21óra
42óra 7 21
isk.gyak
160óra
180
Szakma neve: Kozmetikus modern 2 év 17723-26/2011 közleményben kiadott központi program OKJ szám: 52 815 01 0000 0000
Tantárgy ssz 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
Megnevezés Osztályfőnöki óra Vállalkozási és gazdasági ismeretek Munka- és környezetvédemi ismeretek Etika és kommunikáció Számítástechnika /gazdasági/ Sejt és szövettan Kozmetikus szakismeret I. Kozmetikus általánosn és szervetlen kémia Kozmetikus anyagismeret I. Laboratóriumi gyakorlat gyak.I. Szervrendszerek és biokémia Kozmetikus szakismeret II. Kozmetikus szerves kémia Kozmetikus anyagismeret II. Laboratóriumi gyakorlat gyak.II. Kozmetikus szakismeret III. Kozmetikus anyagismeret III. Laboratóriumi gyakorlat gyak.III.
Óra/ciklus 1/13
2/14 1 1 1 1
1 1 1 1
2 4 2 4 1 2 2 2 2 1
3 2 3 2
18 Elektrokozmetika elmélet:
2 27
19 Alapműveletek gyakorlata 19 Alapműveletek gyakorlata iskola gyak. Alap bőrtípusok és rendellenességek 20 kezelése gyak. Alap bőrtípusok és rendellenességek 20 kezelése iskola gyak. 21 Kiegészítő kezelések gyakorlata gyak. 22 Laboratóriumi gyakorlat 18 Elektrókozmetika gyak.
17 5
gyakorlat:
Tanár
3 16
14
29
2 17+1 2 4 1+3
isk.gyak.
42 49+4 181
iskolai nap iskolai gyakorlat gyakorlat Nyári gyakorlat
4 16+1óra 1 4óra 5 49óra 160 óra
OKJ szám: 31 341 01 0010 31 03 Műszakicikk eladó 2.év 17723-4/2011 közleményben kiadott központi program Tantárgy
Óra/ciklus
ssz
Megnevezés
1/9
1. 2.
OSZTÁLYFŐNÖKI TESTNEVELÉS
2 4
2 4
Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenységek gyakorlata Üzleti levelezés Csoportbontás Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása/Pénztárgép/ Bizonylatkitöltés Áruelőkészítési feledatok Értékesítés idegen nyelven Műszaki cikkek áruismeretének alkalmazása. Műszaki cikkek értékesítése.
1 3
2 6
1 1 3./3. 2
6
2 4
4 5
20
32
6
5
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
1./1
elmélet 1 2 3 3 4 5 6 7 8 8 9 10
Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenységek gyakorlata isk. Áruforgalmi tevékenységek gyakorlata Üzleti levelezés isk. Jogszabályok alkalmazása isk. Pénzforgalmi előírások betartása isk. Bizonylatkitöltés isk. Áruelőkészítési feledatok isk. Áruelőkészítési feledatok Értékesítés idegen nyelven Műszaki cikkek áruismeretének alkalmazása.
2/10
.2./2. 1./1. 1./1. 1./1. 2./2. 2./2.
1./1. 10
5./5.
10 2./2. 182
11
Műszaki cikkek értékesítése. gyakorlat:
19 35
nyári összefüggő gyakorlat
160óra
iskolai nap iskolában gyakorlat gyakorlat * bontva!
21óra 14óra
20 35
32óra 3óra 5
5
183
2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben érvényes óratervek 54525 02 AUTÓSZERELŐ szakképesítés óraterve A szakközépiskolai képzésben a kétévfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A kétévfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam
9. évfolyam
heti óraszám éves óraszám szabadsáv szabadsáv nélkül nélkül 5 óra/hét
Ögy. 10. évfolyam
Ögy.
szabadsávval 6 óra/hét
70 óra 6 óra/hét
Ögy. 11. évfolyam
180 óra/év
heti óraszám
216 óra/év
252 óra/év 140 óra
216 óra/év 70 óra
7 óra/hét
105 óra 7 óra/hét
éves óraszám szabadsávval
252 óra/év 105 óra
8 óra/hét
288 óra/év 140 óra
184
12. évfolyam
10 óra/hét
320 óra/év
11 óra/hét
352 óra/év
5/13. évfolyam
31 óra/hét
992 óra/év
35 óra/hét
1120 óra/év
Összesen:
évfolyam
1/13. évfolyam
2275 óra
heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét
Ögy
éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év
2543 óra
heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét
160 óra
2/14. évfolyam Összesen:
31 óra/hét
992 óra/év
éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra
35 óra/hét
2268 óra
1120 óra/év 2540 óra
54 543 01 FAIPARI TECHNIKUS szakképesítés óraterve A szakközépiskolai képzésben a két-évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A kétévfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. 185
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam
9. évfolyam
heti óraszám éves óraszám szabadsáv szabadsáv nélkül nélkül 5 óra/hét
Ögy.
180 óra/év
heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét
70 óra
10. évfolyam
6 óra/hét
Ögy.
216 óra/év
7 óra/hét
Ögy.
252 óra/év
216 óra/év 70 óra
7 óra/hét
105 óra
11. évfolyam
éves óraszám szabadsávval
252 óra/év 105 óra
8 óra/hét
140 óra
288 óra/év 140 óra
12. évfolyam
10 óra/hét
320 óra/év
11 óra/hét
352 óra/év
5/13. évfolyam
31 óra/hét
992 óra/év
35 óra/hét
1120 óra/év
Összesen:
évfolyam
1/13. évfolyam
2275 óra
heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét
Ögy 2/14. évfolyam
éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év
2543 óra
heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét
160 óra 31 óra/hét
992 óra/év
éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra
35 óra/hét
1120 óra/év
186
Összesen:
2268 óra
2540 óra
52 815 01 GYAKORLÓ FODRÁSZ szakképesítés óraterve A szakközépiskolai képzésben a két-évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 (5/13) évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A kétévfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam
9. évfolyam
heti óraszám éves óraszám szabadsáv szabadsáv nélkül nélkül 5 óra/hét
Ögy. 10. évfolyam Ögy.
180 óra/év
heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét
70 óra 6 óra/hét
216 óra/év 105 óra
éves óraszám szabadsávval
216 óra/év 70 óra
7 óra/hét
252 óra/év 105 óra
187
11. évfolyam
7 óra/hét
Ögy.
252 óra/év
8 óra/hét
140 óra
288 óra/év 140 óra
12. évfolyam
10 óra/hét
320 óra/év
11 óra/hét
352 óra/év
5/13. évfolyam
31 óra/hét
992 óra/év
35 óra/hét
1120 óra/év
Összesen:
évfolyam
1/13. évfolyam
2275 óra
heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét
Ögy 2/14. évfolyam Összesen:
éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év
2543 óra
heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét
160 óra 31 óra/hét
992 óra/év 2268 óra
éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra
35 óra/hét
1120 óra/év 2540 óra
188
55815 01 FODRÁSZ SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Szakmai előképzettség: 52815 01 Gyakorló fodrász
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Elméleti
Szakmai követelményGyakorlati Tantárgyak heti óraszám modulok heti óraszám 11242-12 Alaphajvágás
11243-12 Frizurakészítés
Alaphajvágások gyakorlat Fodrász szakmai ismeretek 1.
1
Művészetek 1.
1
Frizurakészítés gyakorlat Fodrász szakmai ismeretek 2.
Összes óra Összes óra
11
14
2
Fodrász anyagismeret
1,5
Művészetek 2.
1 6,5
25 31,5
189
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma
Szakmai követelménymodul
11242-12 Alaphajvágás
11243-12 Frizurakészítés
Tantárgyak/témakörök
Elméleti Gyakorlati órák száma órák száma
Alaphajvágások gyakorlat
352
Diagnosztizálás, előmunkálatok
20
Férfi arcborotválás és klasszikus hajvágások
158
Női alaphajvágások és gyermekhajvágás
194
Fodrász szakmai ismeretek 1.
32
Diagnosztizálás, férfi arcborotválás és klasszikus hajvágások
16
Női alaphajvágások és gyermekhajvágás
16
Művészetek 1.
32
Hajviselettörténet
16
Szabadkézi rajz
16
Frizurakészítés gyakorlat
448
Férfi divathajvágás, szárítás
110
Női divathajvágás, szárítás
236
190
Konty, alkalmai frizura készítése; hajmunka
102
Fodrász szakmai ismeretek 2.
64
Frizuratervezés, férfi-és női divathajvágás, szárítás
32
Női alkalmai frizura, hajhosszabbítási eljárások
32
Fodrász anyagismeret
48
Hajpakolók és anyagai
32
Vegyszeres műveletek
16
Művészetek 2.
32
Művészettörténet
16
Hajviselettörténet
16
Összesen:
208
Összes órák száma: Elméleti/gyakorlati óraszámok %-os aránya:
800 1008
20,63%
79,36%
191
52 815 02 GYAKORLÓ KOZMETIKUS szakképesítés óraterve
A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 (5/13) évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam
9. évfolyam
heti éves óraszám óraszám szabadsáv szabadsáv nélkül nélkül 5 óra/hét
Ögy. 10. évfolyam
szabadsávval 6 óra/hét
70 óra 6 óra/hét
Ögy. 11. évfolyam
180 óra/év
heti óraszám
216 óra/év
Ögy.
252 óra/év
216 óra/év 70 óra
7 óra/hét
105 óra 7 óra/hét
éves óraszám szabadsávval
252 óra/év 105 óra
8 óra/hét
140 óra
288 óra/év 140 óra
12. évfolyam
10 óra/hét
320 óra/év
11 óra/hét
352 óra/év
5/13. évfolyam
31 óra/hét
992 óra/év
35 óra/hét
1120 óra/év
192
Összesen:
évfolyam
1/13. évfolyam
2275 óra
heti óraszám szabadsáv nélkül
2543 óra
éves óraszám szabadsáv nélkül
31 óra/hét
1116 óra/év
Ögy
heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét
160 óra
2/14. évfolyam
31 óra/hét
1260 óra/év 160 óra
992 óra/év
Összesen:
éves óraszám szabadsávval
35 óra/hét
2268 óra
1120 óra/év 2540 óra
55815 02 KOZMETIKUS Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Szakmai előképzettség: 52815 02 Gyakorló kozmetikus A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma
Szakmai követelményTantárgyak modulok 11246-12 Bőrtípusok és rendellenességek
Elméleti heti óraszám
Kozmetikus szakmai gyakorlat 1. Kozmetikus szakmai ismeretek és
Gyakorlati heti óraszám
14
2,5
193
biológia Kozmetikus anyagismeret
2
11247-12 Elektrokozmetikai Elektrokozmetika készülékekkel végzett gyakorlat kezelések Elektrokozmetika elmélet 11248-12 Speciális kozmetikai eljárások
Összes óra
1
Kozmetikus szakmai gyakorlat 2. Speciális kozmetikus ismeretek
Összes óra
7
4
1 6,5
25 31,5
194
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma Tantárgyak/témakörö Elméleti Gyakorlati Szakmai követelménymodul órák száma órák száma k 11246-12 Kozmetikus szakmai Bőrtípusok és gyakorlat 1. rendellenességek
448
Diagnosztikai gyakorlat
98
Bőrtípusok és kezelésük
168
Kozmetikai rendellenességek kezelése
180
Kozmetikus szakmai ismeretek és biológia
80
Szervrendszerek és biokémia
20
Bőrtípusok jellemzése és kezelésük
25
Rendellenességek
35
Kozmetikus anyagismeret
64
Kozmetikumok anyagai
32
Kozmetikumok összetevői
32
11247-12 Elektrokozmetikai Elektrokozmetika készülékekkel gyakorlat végzett kezelések Munka-, és
224 14
195
balesetvédelem, bevezetés Indirekt elektrokozmetikai készülékek
140
Direkt elektrokozmetikai készülékek
70
Elektrokozmetika elmélet
32
Elektrokozmetikai alapismeretek
4
Indirekt elektrokozmetikai eljárások
18
Direkt elektrokozmetikai eljárások
10
11248-12 Speciális Kozmetikus szakmai kozmetikai gyakorlat 2. eljárások
128
Arc-, és testkezelések
72
Speciális elektrokozmetikai kezelések
56
Speciális kozmetikai ismeretek
32
Szakmai ismeretek
12
Anyagismeret
15
Speciális elektrokozmetikai ismeretek
5
196
208
Összesen:
Összes órák száma:
800 1008
Elméleti/gyakorlati óraszámok %-os aránya:
20,63%
79,36%
54 341 01
KERESKEDŐ szakképesítés óraterve A szakközépiskolai képzésben a kétévfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A kétévfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam
9. évfolyam
heti óraszám éves óraszám szabadsáv szabadsáv nélkül nélkül 5 óra/hét
Ögy. 10. évfolyam
180 óra/év
heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét
70 óra 6 óra/hét
216 óra/év
éves óraszám szabadsávval
216 óra/év 70 óra
7 óra/hét
252 óra/év
197
Ögy.
105 óra
11. évfolyam
7 óra/hét
Ögy.
105 óra
252 óra/év
8 óra/hét
140 óra
288 óra/év 140 óra
12. évfolyam
10 óra/hét
320 óra/év
11 óra/hét
352 óra/év
5/13. évfolyam
31 óra/hét
992 óra/év
35 óra/hét
1120 óra/év
Összesen:
évfolyam
1/13. évfolyam
2275 óra
heti óraszám szabad sáv nélkül 31 óra/hét
Ögy 2/14. évfolyam Összesen:
éves óraszám szabad sáv nélkül 1116 óra/év
2543 óra
heti óraszám szabad sávval 35 óra/hét
160 óra 31 óra/hét
992 óra/év 2268 óra
éves óraszám szabad sávval 1260 óra/év 160 óra
35 óra/hét
1120 óra/év 2540 óra
198
Osztály: Asztalos
Tanév: 2013 / 2014 Szakképesítés megnevezése: Asztalos 3 év
OKJ szám: 34 543 02 Tantárgy ssz
Óra/ciklus
Megnevezés
1/9
2/10
3/11
Komplex műveltségterület 1
Magyar - Kommunikáció
4
2
2
Idegen nyelv
4
4
4
3
Matematika
4
2
3
4
Társadalomismeret
4
2
5
Természetismeret
6+2
6
Testnevelés és sport
10
10
10
7
Osztályközösség-építő program
2
2
2
Összesen:
36
22
19
Szakmai elmélet 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 1
Munkahelyi egészség és biztonság
1
Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek 11499-12 Foglalkoztatás II. 2
3
Foglalkoztatás II.
1
Munkajogi alapismeretek
0,25
Munkaviszony létesítése
0,25
Álláskeresés
0,25
Munkanélküliség 11498-12 Foglalkoztatás I.
0,25
Foglalkoztatás I.
4
Nyelvtani rendszerezés 1
0,5
Nyelvtani rendszerezés 2
0,5
Nyelvi készségfejlesztés
1,5
Munkavállalói szókincs
1,5
11371-12 Biztonságos munkavégzés 4
Biztonságos munkavégzés alapjai Munka- és tűzvédelem
2 1
Környezetvédelmi- és technológiai szabályok
0,5
Faipari alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságtechnikája
0,5
10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás
199
5
6
Faipari szakmai és gépismeret
4+2
Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel
2
Fűrészelés és keresztmetszet-megmunkálás gépei és szerszámai
2
Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése
1
Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái 10225-12 Asztalosipari szerelés
1
Asztalosipari szerelési ismeretek
2
Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése
7
0,5
Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése
1
Helyszíni szerelési feladatok 10226-12 Asztalosipari termékek gyártása
0,5
Szerkezettan-szakrajz és technológia
7
8+2 5
Bútorasztalos termékek típusai, szerkezete
1 3
Épületasztalos termékek típusai, szerkezete Asztalosipari termékek készítésének technológiája
2
1
Lapszerkezetű termékek gyártása
1
1
Ragasztás, felületkezelés technológiája
2
1
10228-12 Gépkezelés 8
2+1
Gépkezelési ismeretek
2 3
Faipari megmunkálás gépei, szerszámai
1
Lapanyagok megmunkálása
0,5
Felületkezelés gépei,berendezései
0,5
10229-12 Gyártáselőkészítési feladatok 9
10
Faipari szakrajz
2+2
Alapfogalmak, síkmértani szerkesztések
1
Ábrázolási módok, rajzok fajtái
1
Fakötések ábrázolása
2 4+1
Gyártáselőkészítési ismeretek
2
Anyagismeret
2
1
Műszaki dokumentáció
1
1
Vállalkozásműködtetés
1
Számítástechnika a faiparban
1
Szakmai elmélet
13
20
16
Elmélet összesen
49
42
35
Gyakorlat 11371-12 Biztonságos munkavégzés 11 Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szerszámok, eszközök biztonságtechnikája
2+1 1
Faipari alapgépek biztonságtechnikája
1
Munkabiztonság
1
200
10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás 12 Faipari szakmai gyakorlat
14
Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel
3
Fűrészelés és keresztmetszet-megmunkálás gépei és szerszámai
3
Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése
1
Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái 10225-12 Asztalosipari szerelés
7
13 Asztalosipari szerelési gyakorlat Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése
4
4
4
4
Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése
4 4
Helyszíni szerelési feladatok 10226-12 Asztalosipari termékek gyártása 14 Asztalosipari szakmai gyakorlat
17+5
18-2
13
Asztalosipari termékek típusai, készítése
7
Lapszerkezetű termékek gyártása
5
5
4
4
Ragasztás, felületkezelés technológiája 10228-12 Gépkezelés 15 Gépkezelési gyakorlat
8+1
8
Faipari megmunkálás gépei, szerszámai
8
3
Lapanyagok megmunkálása
4
Felületkezelés gépei,berendezései Üzembehelyezés Gyakorlat
2 21
28
Összefüggő nyári gyakorlat
140
140
Iskolai nap
7
6
5
Gyakorlati nap
3
4
5
35
201
Tanév: 2013 / 2014
Osztály: Autószerelő Szakképesítés megnevezése: Autószerő 5 év OKJ szám: 5452502 Tantárgy
heti óraszám 9.
10.
11.
12.
1 Magyar nyelv és irodalom
4+1
4
4
4
2 Idegen nyelvek
3+1
3+1
3+1
3+1
3 Matematika
3+1
3
3+1
3+1
2
2+1
3
3
ssz
Megnevezés
Történelem, társadalmi és állampolgári 4 ismeretek 5 Etika
1
6 Biológia – egészségtan
2
2 1
7 Fizika
2
2
8 Kémia
2
1
2
1
9 Földrajz 10 Művészetek*
12 Testnevelés és sport Osztályfőnöki
1
1
Vizuális kultúra, Dráma és tánc 11 Informatika
13.
1+1
2
2
2
5
5
5
5
1
1
1
1
1
Szakmai óra 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 1 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek 10416-2 Közlekedéstechnikai alapok 2 Közlekedési ismeretek Közlekedéstörténet, közlekedési fogalmak
1
A közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés technikája A járművek menetellenállásai 3 Műszaki rajz Síkmértani szerkesztések és vetületiábrázolás
1,5+1
1
Metszeti ábrázolás
202
Méretmegadás, felületminőség, tűrések és illesztések Jelképes ábrázolás 4
Mechanika
2
Merev testek általános statikája Síkbeli egyensúlyi szerkezetek Szilárdságtan Kinematika-kinetika 5 Gépelemek-géptan Bevezetés, kötőgépelemek, kötések, biztosítások
2+1
1+1
1
2
2
2
2
2
Rugók és lengéscsillapítók Csövek és csőszerelvények Tengelyek Csapágyazások Tengelykapcsolók Fékek Hajtások, hajtóművek, mechanizmusok 6 Technológiai alapismeretek
1+1
Alapfogalmak Fémes szerkezeti anyagok Nemfémes szerkezeti anyagok Öntészet, melegalakítások, hőkezelések Kötések Forgács nélküli hidegalakítások Forgácsolás Felújítási technológiák Anyag és hibakereső vizsgálatok Szereléstechnika 7 Elektrotechnika-elektronika Villamos alapfogalmak Egyenfeszültségű áramkörök Váltakozó áramú áramkörök Villamosgépek Szűrő áramkörök és póluselmélet Félvezetők és alkalmazásuk Száloptika, elektronikus kijelzők Digitális áramkörök 10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok 8 Karbantartási gyakorlatok
2
2
Mérés és előrajzolás Megmunkálás I. Kötések Megmunkálás II. Anyagvizsgálatok
203
Szerelés 9 Mérési gyakorlatok
3
Villamos méréstechnikai alapismeretek Egyenáramú villamos alapmérések Váltakozóáramú villamos alapmérések I. Váltakozóáramú villamos alapmérések II. 11499-12 Foglalkoztatás I. 11 Foglalkoztatás
0,5
témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 11498-12 Foglalkoztatás II. 12 Foglalkoztatás II.
2
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 témakör 5 10418-12 Járműkarbantartás 13 Járműkarbantartás Dokumentációs ismeretek
1
Ápolási és szervizműveletek Gépkocsivizsgálati műveletek 15 Gazdasági ismeretek
0,5+1
Adózási ismeretek Munkajogi ismeretek Gazdasági társaságok 16 Járműkarbantartás gyakorlata
4
Dokumentációs ismeretek Ápolási és szervizműveletek Gépkocsivizsgálati műveletek 10421-12 Autószerelő feledatai 17 Gépjármű-szerkezettan
6+1
Otto-motorok szerkezete, működése Dízelmotorok szerkezete, működése Motorok hűtése, kenése Motorok tüzelőanyag-ellátó rendszerei Erőátviteli berendezések Futóművek, kormányberendezések Fékrendszerek Gépjármű-villamosságtan A gépjármű villamos hálózata
4+1
204
Villamos energia ellátás Fogyasztók Motorok elektronikus irányítása 5
Szerelési gyakorlat Motorok Erőátviteli berendezések Futóművek és kormányberendezések Fékrendszerek Elektromos berendezések szerelése 19 10422-12 Járműdiagnosztika
3
17 Járműdiagnosztika Motordiagnosztika Futómű- és fékdiagnosztika Villamosberendezések diagnosztikája
5
18 Járműdiagnosztika gyakorlata Motordiagnosztika Futómű- és fékdiagnosztika Villamosberendezések diagnosztikája Heti óraszám
35
36
35
35 11
Szakmai óra
6
7
8
Összefüggő nyári gyakorlat
70
105
140
4óra
5óra
6óra
Heti szakmai elmélet
Heti gyakorlat
2 óra
2 óra
2 óra
35
6óra
5 óra
14 óra
205
Osztály: Autószerelő 2013/2014
Szakképesítés megnevezése: Autószerő 2 év OKJ szám: 5452502 Tantárgy ssz
Megnevezés Osztályfőnöki 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 1 Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek témakör 1 témakör 2
ciklus óraszám 13. 14. 1
1
1
témakör 3 10416-2 Közlekedéstechnikai alapok 2 Közlekedési ismeretek Közlekedéstörténet, közlekedési fogalmak A közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés technikája A járművek menetellenállásai 3 Műszaki rajz
2 0,5 1 0,5 5+1 1
Síkmértani szerkesztések és vetületiábrázolás Metszeti ábrázolás
4
Méretmegadás, felületminőség, tűrések és illesztések Jelképes ábrázolás Mechanika Merev testek általános statikája Síkbeli egyensúlyi szerkezetek Szilárdságtan Kinematika-kinetika 5 Gépelemek-géptan Bevezetés, kötőgépelemek, kötések, biztosítások Rugók és lengéscsillapítók Csövek és csőszerelvények Tengelyek Csapágyazások Tengelykapcsolók Fékek Hajtások, hajtóművek, mechanizmusok 6 Technológiai alapismeretek Alapfogalmak
2 1 2 4 1 1 1,5 0,5 6 1 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 2 8 1
206
Fémes szerkezeti anyagok Nemfémes szerkezeti anyagok Öntészet, melegalakítások, hőkezelések Kötések Forgács nélküli hidegalakítások Forgácsolás Felújítási technológiák Anyag és hibakereső vizsgálatok Szereléstechnika 7 Elektrotechnika-elektronika Villamos alapfogalmak Egyenfeszültségű áramkörök Váltakozó áramú áramkörök Villamosgépek Szűrő áramkörök és póluselmélet Félvezetők és alkalmazásuk Száloptika, elektronikus kijelzők Digitális áramkörök 11499-12 Foglalkoztatás II. 8 FoglalkoztatásII. témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 11498-12 Foglalkoztatás I. 9 Foglalkoztatás I. Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 témakör 5 10418-12 Járműkarbantartás 10 Járműkarbantartás Dokumentációs ismeretek Ápolási és szervizműveletek Gépkocsivizsgálati műveletek 11 Gazdasági ismeretek Adózási ismeretek Munkajogi ismeretek Gazdasági társaságok 10421-12 Autószerelő feledatai 12 Gépjármű-szerkezettan Otto-motorok szerkezete, működése Dízelmotorok szerkezete, működése Motorok hűtése, kenése
1 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 1 1 (8)7 1 1 0,5 1 0,5 1 1 1 1
4
2 1 0,5 0,5 1+2 1 1 1 12+3 2 2 2
207
2 3
Motorok tüzelőanyag-ellátó rendszerei Erőátviteli berendezések
2 2
Futóművek, kormányberendezések Fékrendszerek 13 Gépjármű-villamosságtan A gépjármű villamos hálózata
8 2
Villamos energia ellátás Fogyasztók
2 2
Motorok elektronikus irányítása
2
10422-12 Járműdiagnosztika 14 Járműdiagnosztika Motordiagnosztika Futómű- és fékdiagnosztika Villamosberendezések diagnosztikája
15
16
17
18
6+2 3 2 3
Szakmai elmélet
34
41
Elmélet összesen
35
42
Gyakorlat 10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok Karbantartási gyakorlatok Mérés és előrajzolás Megmunkálás I. Kötések Megmunkálás II. Anyagvizsgálatok Szerelés Mérési gyakorlatok Villamos méréstechnikai alapismeretek Egyenáramú villamos alapmérések Váltakozóáramú villamos alapmérések I. Váltakozóáramú villamos alapmérések II. 10418-12 Járműkarbantartás Járműkarbantartás gyakorlata Dokumentációs ismeretek Ápolási és szervizműveletek Gépkocsivizsgálati műveletek 10421-12 Autószerelő feledatai Szerelési gyakorlat Motorok Erőátviteli berendezések Futóművek és kormányberendezések Fékrendszerek Elektromos berendezések szerelése 10422-12 Járműdiagnosztika
19 Járműdiagnosztika gyakorlata Motordiagnosztika Futómű- és fékdiagnosztika
20+7 2 3 5 3 2 12 8 2 2 3 1 8 1 3 4 10 5 1 1 1 2 10 4 2
208
4
Villamosberendezések diagnosztikája Gyakorlat összesen
35
Összefüggő gyakorlat
160
28
Iskolai nap
5
6
Gyakorlati nap
5
4
209
Osztály: Eladó
Tanév: 2013/2014 Szakképesítés megnevezése: Eladó 3 év
OKJ szám: 34 521 04
ssz
Tantárgy Megnevezés Komplex műveltségterület Kommunikáció- magyar nyelv és 1 irodalom 2 Idegen nyelv 3 Matematika 4 Társadalom ismeret 5 Természet ismeret 6 Testnevelés és sport 7 Osztályközösség –építés Összesen: Szakmai elmélet:
Óra/ciklus 9.
10.
11.
4
2
0
4 4 4 6+2 10 2 36
4 2 2 0 10 2 22
4 3 2 0 10 2 19
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 1 Munkahelyi egészség és biztonság
1
Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek
11499-12 Foglalkoztatás II 2 Foglalkoztatás II
1
Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség
11497-12 Foglalkoztatás I 3 Foglalkoztatás I
4
Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs
210
10025-12 A kereskedelmi egység működtetése 4 A működtetés szabályai Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása
3 1 1
Bizonylatkitöltés 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása
1
5 Áruforgalom Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek 10027-12 Ruházati cikkek és a vegyes ipari cikkek fogalmazása
4
6 Áruforgalmazás I Ruházati és lakástextil ismeretek
2
2+1 2 2
2 1
2
1 1
4
4
Élelmiszeripari és gyógynövény ismeret Vegyi áru ismeretek 8 Értékesítés idegen nyelven I. Szakmai nyelvi alapok I Szakmai nyelv I. 10029-12 Műszaki cikkek forgalmazása 9 Áruforgalmazás III. 35 Műszaki berendezések 36 Szerelvények, szerszámok, vas áruk 10 Értékesítés idegen nyelven II. Szakmai nyelvi alapok II. Szakmai nyelv II.
Szakmai elmélet: Elmélet összesen: Gyakorlat
.
10025-12 A kereskedelmi egység működtetése 11 A működtetés szabályai gyakorlat Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylatkitöltés 11507-12 Áruforgalom lebonyolítása 12 Áruforgalom gyakorlata
1 1
2
Vegyes iparcikk ismeretek 10028-12 Élelmiszerek,vegyiáruk és gyógynövények forgalmazása 7 Áruforgalmazás II
2
2
2 1 1
1 1 2
2 1 1
4
2
2
2 1 1
2 2
2 1 1
0 1
15
13
16
51
35
35
5+3 2 3 3 4+4
211
Az áruforg. Tev. Gyakorlata I Az áeruforg. tev. Gyakorlata II. 10027-12 Ruházati cikkek és a vegyes ipari cikkek fogalmazása 13 Áruforgalmazás gyakorlata I Ruházati és lakástextil ismeretek Vegyes iparcikk ismeretek 10028-12 Az élelmiszerek, vegyiáruk és gyógynövények forgalmazása 14 Áruforgalmazás gyakorlata II. Élelmiszeri. és gyógynövény ism. Vegyi áru ismeretek 10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása 15 Áruforgalmazás gyakorlata III: Műszaki berendezések Szerelvények, szerszámok,vas áruk Gyarkolat összesen
Összefüggő nyári gyakorlat Iskolai nap Gyakorlati nap
4 4
4+1
8
10+1
4 1
5+1
4 4
12
8+1
4 2
5+3
8 3
8 4
6+1
6 3
6+1
4 4 19
4 3 35
4 3
140
160
7+2óra
5
5
2+5óra
5
5
35
212
Osztály: Faipari technikus
Tanév: 2013 / 2014
Szakképesítés megnevezése: Faipari technikus 5 év OKJ szám: 54 543 01 Tantárgy ssz
Megnevezés
heti óraszám 9.
10.
11.
12.
1 Magyar nyelv és irodalom
4+1
4
4
4
2 Idegen nyelvek
3+1
3+1
3+1
3+1
3 Matematika
3+1
3
3+1
3+1
2
2+1
3
3
2
1 2
1
4 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5 Etika 6 Biológia – egészségtan 7 Fizika 8 Kémia
2 2
2 1
9 Földrajz
2
1
10 Művészetek* Vizuális kultúra, Dráma és tánc 11 Informatika 12 Testnevelés és sport Osztályfőnöki
13.
1
1 1+1 5
2 5
2 5
2 5
1
1
1
1
1
Szakmai képzés 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 1 Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek
0,5
Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek 11499-12 Foglalkoztatás II. 2
Foglalkoztatás II.
0,5
Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség 11498-12 Foglalkoztatás I. 3 Foglalkoztatás I.
2
Nyelvtani rendszerzés 1
0,5
Nyelvtani rendszerezés 2
0,5
Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs 11371-12 Biztonságos munkavégzés
0,5 0,5
4 Biztonságos munkavégzés alapjai
1
213
Munka- és tűzvédelem
0,5
Környezetvédelmi- és technológiai szabályok
0,25
Faipari alapgépek, szerszámok,eszközök biztonságtechnikája
0,25
5 Biztonságos munkavégzés gyakorlata
1
Faipari szerszámok, eszközök biztonságtechnikája
0,3
Faipari alapgépek biztonságtechnikája
0,5
Munkabiztonság 10232-12 Faipari alapanyagok
0,2
6 Faipari alapanyag ismeret
Faanyagismeret I.
0,5+0,5
1
2
1
Faanyagismeret II. Szárítás-gőzölés
1 1
Laptermékek Fűrészipari ismeretek Anyaggazdálkodási feladatok 7 Faipari alapanyag gyakorlat Fűrészipari gyakorlat 10230-12 Bútoripari termékek 8 Bútoripari szakrajz Ábrázoló geometria-szakrajz Fakötések, alapszerkezetek
1 1,5 1 1+0,5 1+0,5 1+0,5
1+1
2
2+1
2 2 2+1
Bútor szerkezettan-szakrajz III. 9 Bútorgyártástan
2
1
Faipari gépek és szerszámok Bútorgyártás ismeret I.
1 1
1
Bútorgyártás ismeret II.
3
2 3 2
2
1 1
2
Bútorgyártás gyakorlat II. Bútorgyártás gyakorlat III. 10231-12 Épületasztalos-ipari termékek 11 Épületasztalos-ipari szakrajz Nyílászárók szerkezete I. Nyílászárók szerkezete II. Falépcső, burkolatok és egyéb épületasztalos termékek szerkezete 12 Épületasztalos-ipari ismeret Épületasztalosipari- termékgyártás Műszaki dokumentáció II.
2+1 7
3
Bútorgyártás ismeret III. Műszaki dokumentáció I.
Faipari gép- és szerszám gyakorlat Bútorgyártás gyakorlat I.
2+1
1,5
Bútor szerkezettan-szakrajz I. Bútor szerkezettan-szakrajz II.
Számítástechnika a faiparban 10 Bútoripari gyakorlat
2,5
1
2
1
2
2 4
4 2+1
2+1
1+1 2+1 1 5 1 3
214
Épületasztalosipari szoftverek 13 Épületasztalos-ipari gyakorlat
1 5
1
Falburkolatgyártás, szerelés gyakorlat
1
Épületasztalos-ipari gyakorlat
4
Helyszíni- beépítés,szerelés gyakorlat
1
Szakmai elmélet heti óraszám
2+1
4+1
5+1
8+1
Szakmai gyakorlati óraszám Összefüggő nyári gyakorlat
3 70
2 105
2 140
2
Heti gyakorlat
3 óra
2 óra
2 óra
2 óra
21+3,5
10,5 óra
215
Tanév: 2013 / 2014
Osztály: Faipari technikus Szakképesítés: Faipari technikus 2 éves OKJ szám: 54 543 01 Tantárgy ssz
Megnevezés osztályfőnöki
Óra/ciklus 1/13 14.jan 1
2/14 1
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
1 Munkahelyi egészség és biztonság
1
Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek 11499-12 Foglalkoztatás II.
1 0,25 0,25 0,25 0,25
2 Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség 11498-12 Foglalkoztatás I.
4
Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2
0,5 0,5
Nyelvi készségfejlesztés
1,5
Munkavállalói szókincs
1,5
11371-12 Biztonságos munkavégzés
3 Biztonságos munkavégzés alapjai Munka- és tűzvédelem Környezetvédelmi- és technológiai szabályok Faipari alapgépek, szerszámok,eszközök biztonságtechnikája
2 0,5 0,5 1
10232-12 Faipari alapanyagok
4 Faipari alapanyag ismeret Faanyagismeret I. Faanyagismeret II. Szárítás-gőzölés
7+4
5 2 3 3 216
3
Laptermékek
3 2
Fűrészipari ismeretek Anyaggazdálkodási feladatok 10230-12 Bútoripari termékek
5 Bútoripari szakrajz
12+2
Ábrázoló geometria-szakrajz Fakötések, alapszerkezetek Bútor szerkezettan-szakrajz I. Bútor szerkezettan-szakrajz II. Bútor szerkezettan-szakrajz III. 6 Bútorgyártástan Faipari gépek és szerszámok Bútorgyártás ismeret I.
4 2 3 4 5 4
12
13 2 4 6
Bútorgyártás ismeret II.
3 7 3
Bútorgyártás ismeret III. Műszaki dokumentáció I. Számítástechnika a faiparban 10231-12 Épületasztalos-ipari termékek
7 Épületasztalos-ipari szakrajz
4+4
4 5
Nyílászárók szerkezete I.
4
Nyílászárók szerkezete II. Falépcső, burkolatok és egyéb épületasztalos termékek szerkezete
3 10
8 Épületasztalos-ipari ismeret
3 5 2
Épületasztalosipari- termékgyártás Műszaki dokumentáció II. Épületasztalosipari szoftverek szakmai elmélet: elmélet összesen:
48 49
41 42
11371-12 Biztonságos munkavégzés
9 Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szerszámok, eszközök biztonságtechnikája Faipari alapgépek biztonságtechnikája Munkabiztonság
2 0,5 1 0,5
10232-12 Faipari alapanyagok
10 Faipari alapanyag gyakorlat
2 2
Fűrészipari gyakorlat 10230-12 Bútoripari termékek
11 Bútoripari gyakorlat Faipari gép- és szerszám gyakorlat Bútorgyártás gyakorlat I. Bútorgyártás gyakorlat II. Bútorgyártás gyakorlat III.
17 1 10 6
8+4
12 217
10231-12 Épületasztalos-ipari termékek
12 Épületasztalos-ipari gyakorlat Falburkolatgyártás, szerelés gyakorlat
2 2
10+4
Épületasztalos-ipari gyakorlat
11
Helyszíni- beépítés,szerelés gyakorlat
3 28
gyakorlat: nyári gyak: iskolai nap: gyakorlati nap:
21 160 7 3
6 4
218
Osztály: Festő, mázoló, tapétázó
Tanév: 2013 / 2014
Szakképesítés megnevezése: Festő, mázoló, tapétázó 3 év OKJ szám: 34 582 04 Tantárgy ssz
Óra/ciklus
Megnevezés
1/9
2/10
3/11
4 4 4 4 6+2 10 2 36
2 4 2 2
4 3
10 2 22
10 2 19
Komplex műveltségterület 1 2 3 4 5 6 7
Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés és sport Osztályközösség-építő program Összesen: Szakmai elmélet
1
2
3
4
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs 10101-12 Építőipari közös tevékenység Építőipari alapismeretek Szakmai munka- és balesetvédelem Építési alapismeretek Munkajogi és vállalkozási ismeretek 10104-12 Szobafestő, díszítő munkák
1
1 0,25 0,25 0,25 0,25 4 0,5 0,5 2 1 2+1
4
1 2
2+1
2 1
219
5
6
Falfelület festése, díszítése Festési technológiák, anyagok szakmai ismerete Festési munkálatok anyag- és gyártásismerete Díszítőmunkák, színelmélet, szakrajz Szakszámítás 10103-12 Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken Mázolás Alapfelületek vizsgálata
2+1 0,5+0,5 0,5 0,5 0,5+0,5
2+1
Mázolás technológiája, szakszámítása
7
Mázolóanyagok, segédanyagok Mázolás anyagának, segédanyagának anyagismerete 10105-12 Tapétázási munkák Tapétázási munkák Tapétázási munkák
6
4 2 2
1,5 1 0,5 1
1 1
4
2
0,5
1
0,5
1
1
0,5
0,5
1
0,5
1
1
0,5
2+1
4
4
Tapétázás műveleti sorrendje, eszközei, szerszámai, gépei Díszítési technológiák Szakszámítás Anyagismeret Tapéták csoportosítása, gyártásismerete
1
1,5
1
1 0,5 0,5
0,5 0,5 1 0,5
0,5 1 1 0,5
Szakmai elmélet
13
18
16
Elmélet összesen
49
42
35
Gyakorlat 8
9
10101-12 Építőipari közös tevékenység Építőipari alapismeretek gyakorlat Építési alapismeretek Műszaki rajz Épületfizika 10104-12 Szobafestő, díszítő munkák Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek elemzése Festés készítése különböző felületeken, különböző anyagokkal
11
2+1 1 1 1 10
16 2
2
4
10
4 Különleges festési technikák, díszítések 10103-12 Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken 6 10 Mázolási munkák gyakorlata 2 Alapfelület vizsgálat, bevonatrendszer elemzése 4 Mázolás készítése különböző felületeken Mázolási munkák díszítési műveletei 10105-12 Tapétázási munkák 2 Tapétázási munkák gyakorlata Felület előkészítés, előkezelés Ragasztóanyagok alkalmazása Tapétázás, díszítés
12
0,5 0,5 1
1 6
4 6
5
2 2 2
8+3 2+1 4+1 2+1
1
10+2 2+1
2 3
2 6+1
6
Üzembehelyezés
220
Gyakorlat
21
28
Összefüggő nyári gyakorlat Iskolai nap
140
140
7
6
5
3
4
5
Gyakorlati nap
35
221
osztály:Fodrász Szakképesítés:Fodrász 1 éves OKJ:55 815 01 ssz.
Tantárgy
óra/cikl. óra/cikl.
Megnevezés
16.évf elmélet
osztályfőnöki óra 11242-12 Alaphajvágás 1 Alaphajvágások gyakorlat Diagnosztizálás,előmunkálatok Férfi arcborotválás és klasszikus hajvágások Női alaphajvágások és gyermekhajvágás 2 Fodrász szakmai ismeretek 1. Diagnosztizálás,férfi arcborotválás és klasszikus hajvágások Női alaphajvágások és gyermekhajvágás 3 Művészetek 1. Hajviselettörténet Szabadkézi rajz 11243-12 Frizurakészítés 4 Frizurakészítés gyakorlat férfi divathajvágások,szárítás Női divatalaphajvágások, szárítás Konty,alkalmi frizura készítése,hajmunka 5 Fodrász szakmai ismeretek 2. frizuratervezés,férfi-és női divathajvágás,szárítás női alkalmi frizura,hajhosszabbítási eljárások 6 Fodrász anyagismeret hajpakolók és anyagai vegyszeres műveletek 7 Művészetek 2. művészettörténet Hajviselettörténet
gyakorlat 1
22+6
6 2
2
28
4
3
2
222
Tanév: 2013 / 2014
Osztály:Forgácsoló
Szakképesítés megnevezése: Gépi forgácsoló 3 év OKJ szám: 34 521 03 Tantárgy ssz
Megnevezés
Óra/ciklus 1/9
2/10
3/11
1
Komplex műveltségterület Magyar - Kommunikáció
4
2
2 3
Idegen nyelv Matematika
4 4
4 2
4 5 6 7
Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés és sport Osztályközösség-építő program
4 6+2 10 2
2 10 2
10 2
Összesen:
36
22
19
4 3
Szakmai elmélet
1
2
3
4
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Munkavédelem Munkabiztonság
1
1
4 0,5 0,5 1 1
2 1
223
5
6
7
8
9
15
Tűzvédelem Környezetvédelem 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása 10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Szakmai anyagismeret Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok Mérőeszközök, mérőberendezések 10174-12 Esztergályos feladatok Esztergálás
0,5 0,5 4+2 3 1 1 1
2+2
4 2
2
1
1
1
1 4+2
Az esztergálás eszközei Az esztergálás technológiája CNC programozás 10176-12 Marós feladatok Marás A marás eszközei A marás technológiája CNC programozás
6 2 2 2
2 2 2
6 2 2 2
10175-12 Köszörűs feladatok Köszörülés
4
5
Köszörülés eszközei Köszörülési technológiák CNC programozás Szakmai elmélet
13
20
16
Elmélet összesen
49
42
35
Gyakorlat 10163-12Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata
2
Elsősegélynyújtás alapjai
1
Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban Sérülések ellátása
1 1 2
1 2 2
0,5 0,5
16 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Gépészeti alapismeretek 17 10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai
8+1 3 2 2 2
224
mérések Anyagvizsgálat gyakorlata Roncsolásos anyagvizsgálatok Roncsolásmentes anyagvizsgálatok Mérőeszközök használata 18 10174-12 Esztergályos feladatok Esztergálás gyakorlata
10 3 3 4
Az eszközök használata Az esztergálás gyakorlata CNC esztergálás 19 10176-12 Marós feladatok Marás gyakorlata Az eszközök használata A marás gyakorlata CNC marás technológiája 10175-12 Köszörűs feladatok 20 Köszörülés gyakorlata
14 3 7 5
8+5 3 5 5
10 1 5 4
10 2 4 4 12 3 3 3 35
Gyakorlat
21
4 1 1 2 28
Összefüggő nyári gyakorlat
140
140
Iskolai nap
7
6
5
Gyakorlati nap
3
4
5
Eszközök használata Köszörülési technológiák alkalmazása CNC köszörülés
225
osztály:gyakorló fodrász
Tanév: 2013 / 2014
megnevezés: gyakorló fodrász 5év OKJ:52 815 01 Tantárgy ssz
Megnevezés
9.
heti óraszám 12. 10. 11.
1 Magyar nyelv és irodalom
4+1
4
4
4
2 Idegen nyelvek
3+1
3+1
3+1
3+1
3 Matematika
3+1
3
3+1
3+1
2
2+1
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári 4 ismeretek 5 Etika
1
6 Biológia – egészségtan
2
2 1
7 Fizika
2
2
8 Kémia
2
1
2
1
9 Földrajz 10 Művészetek* Vizuális kultúra, Dráma és tánc 11 Informatika 12 Testnevelés és sport 13 Osztályfőnöki Szakmai tantárgyak: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 1 Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek munkahelyek kialakítása munkavégzés személyi feltételei
13.
1
1 1+1 5
2 5
2 5
2 5
1
1
1
1
1
0,5
munkaeszközök biztonsága munkakörnyezeti hatások munkavédelmi jogi ismeretek 11499-12 Foglalkoztatás II.
0,5
2 Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek munkaviszony létesítése
3
álláskeresés munkanélküliség 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. nyelvtani rendszerezés 1. nyelvtani rendszerezés 2.
2
nyelvi készségfejlesztés munkavállalói szókincs
226
11486-12 Szépségszalon üzemeltetése 4 Szakmai etika és kommunikáció Szolgáltatás etika Kommunikációs alapismeretek Kommunikációs a szépségiparban 5 Munka és környezetvédelem Munka- és tűzvédelem a szépségiparban környezetvédelem a szépségiparban elsősegélynyújtás 6 Vállalkozás és marketing vállalkozási alapismeretek szépségiparban marketing ismeretek a szépségiparban marketing ismeretek alkalmazása 7 Szakmai informatika informatikai alapismeretek internet használat dokumentum szerkesztés 11487-12 szolgáltatást megalapozó anatómiai,szakmai-és anyagismeretek
1
1
0,5
0,5
0,5
0,5
2
8 Szépészeti szakmai ismeretek anatómiai alapismeretek 1. anatómiai alapismeretek 2. a bőr elemi elváltozásai,bőr-,haj-,köröm-,kéz elváltozásai masszázs alapjai 9 Divattörténeti ismeretek általános művészettörténet hajviselettörténet a kozmetika története szabadkézi rajz színelmélet 10 Szépészeti általános anyagismeret szépészeti anyagismeret 1. szépészeti anyagismeret 2. szépészeti anyagismeret 3. szépészeti anyagismeret 4.
0,5
11 Szakmai alapozó gyakorlat alapsmink 1. alapsmink 2. alap masszázstechnikák 1. alap masszázstechnikák 2. egyszerű kozmetikai anyagok készítése hajfonások
3,5
0,5
0,5
0,5
0,5+1
0,5
1
3
3,5
5
hajsodrások hajszövések 10250-12 Kézápolás
227
0,5
12 Kézápoló szakmai ismeretek vendégfogadás,diagnosztizálás,kézápolás manikür 1. manikür 2. 13 Kézápoló szakmai gyakorlat előkészítés és kézápolás
1
0,5
0,5
1,5
1,5
manikür 1. manikür 2. 11484-12 Fodrász manuális műveletek 14 gyakorló fodrász szakmai ismeretek 1.
2
A haj felépítése és élettana Hajdiagnosztika Elő-, és utókezelés A haj hullámosítása Férfi arcápolás, borotválás
0,5
0,5
15 Szakrajz
Hullámvezetés Régi korok frizuráinak rajzolása Modern frizurák rajzolása 16
16 gyakorló fodrász szakmai gyakorlat
Bevezetés a szakmai gyakorlatba Elő-, és utóműveletek Vizes haj formázása Vízhullám frizura berakás, fésülés Száraz haj formázása Férfi arcápolás, borotválás 11485-12 fodrász vegyszeres műveletek 17 Gyakorló fodrász szakmai ismeretek 2.
2
A haj tartós formaváltoztatása Festés, színezés melírozás Színelvonás 18 Gyakorló fodrász anyagismeret Hajápolás anyagai Tartós formaváltoztatás alapanyagai Hajszínváltoztatás alapanyagai
2
Gyakorló fodrász vegyszeres műveletek 19 gyakorlat
8,5
A haj tartós formaváltoztatása Festés- tartós hajszínváltoztatás Hajszínezés Hajszíntelenítés Szakmai óra:
6
7
8
11
34
228
osztály: gyakorló fodrász Szakképesítés: Gyakorló fodrász OKJ:52 815 01 Tantárgy ssz.
Megnevezés Osztályfőnöki óra
1
2
3
4
5
6
7
12500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés szemályi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerezés rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs 11486-12 Szépségszalonok üzemeltetése Szakmai etika és kommunikáció Szolgáltatás etika Kommunikációs alapismeretek Kommunikáció a szépségiparban Munka és környezetvédelem Munka -és tűzvédelem a szépségiparban Környezetvédelem a szépségiparban Elsősegélynyújtás Vállalkozás és marketing vállakozási alapismeretek szépségiparban Marketing alapismeretek a szépségiparban Marketing ismeretek alkalmazása Szakmai informatika Informatikai alapismeretek Internet használat Dokumentun szerkesztés
Óra /cikl. 13. 1
Óra/cikl. 14. 1
1
1
4
4
2
2
4
229
8
9
10
11
12
13
14
15
11487-12 szolgáltatást megalapozó anatómiai,szakmai-és anyagismeretek Szépészeti szakmai ismeretek: Anatómiai alapismeretek 1. Anatómiai alapismeretek 2. A bőr elemi elváltozásai,bőr,haj,köröm,kéz elváltozásai Masszázs alapjai Divattörténeti ismeretek: Általános művészettörténet Hajviselet történet A kozmetika története A kézápolás története Szabadkézi rajz Színelmélet Szépészeti általános anyagismeret: Szépészeti anyagismeret 1. Szépészeti anyagismeret 2. Szépészeti anyagismeret 3. Szépészeti anyagismeret 4. Szakmai alapozó gyakorlat: Alapsmink 1. Alapsmink 2. Alap masszázstechnikák 1. Alap masszázstechnikák 2. Hajfonások Hajsodrások Hajszövések Egyszrű kozmetikai anyagok készítése 10250-12 Kézápolás Kézápoló szakmai ismeretek: Vendégfogadás, diagnosztizálás,kézápolás Manikür 1. Manikür 2. Kézápoló szakmai szakmai gyakorlat gyakorlat: Előkészítés és kézápolás Manikür 1. Manikür 2. 1484-12 Fodrász manuális műveletek Gyakorló fodrász szakmai ismeret 1. A haj felépítése és élettana hajdiagnosztika Elő, és utókezelés A haj hullámosítása Férfi arcápolás, borotválás Gyakorló fodrász szakmai gyakorlat:
4+1
2+0,5
0,5 2+1,5 0,5 0,5 0,5 30+4
0,5 0,5 1 1 1
3
8
4+1 0,5
0,5 30
230
16
17
18
19
Bevezetés a szakmai gyakorlatba Elő,és utóműveletek vizes haj formázása Vízhullám frizura berakás,fésülés Száraz haj formázása Férfi arcápolás borotválás Szakrajz: hullámvezetés Régi korok frizuráinak rajzolása Modern frizurák rajzolása 11485-12 Fodrász vegyszeres műveletek gyakorló fodrász szakmai ismeret 2:. A haj atrtós formaváltoztatása Festés,színezés Színelvonás Melírozás Gyakorló fodrászanyagismeret: Hajápolás anyagai tartós formaváltoztatás anyagai hajszínváltoztatás anyagai Gyakorló fodrász vegyszeres műveletek szakmai gyakorlat A haj tartós formaváltoztatása festés,tartós hajszínváltoztatás Hajszínezés hajszíntelenítés melírozás Szakmai elmélet: Gyakorlat: Elmélet Gyakorlati nap: Nyári gyak:
1
4
4+1 0,5 0,5 14+5 5
27 42 4 6 160 óra
20 49 3 7
231
osztály:gyakorló kozmetikus
Tanév: 2013 / 2014
megnevezés: Gyakorló Kozmetikus 5év OKJ:52 815 02 Tantárgy Megnevezés
9.
heti óraszám 12. 10. 11.
1 Magyar nyelv és irodalom
4+1
4
4
4
2 Idegen nyelvek
3+1
3+1
3+1
3+1
3 Matematika
3+1
3
3+1
3+1
2
2+1
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári 4 ismeretek 5 Etika
1
6 Biológia – egészségtan
2
2 1
7 Fizika
2
2
8 Kémia
2
1
2
1
9 Földrajz 10 Művészetek*
1
1
Vizuális kultúra, Dráma és tánc 11 Informatika
13.
1+1
2
2
2
12 Testnevelés és sport
5
5
5
5
13 Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
Szakmai tantárgyak 1 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek munkahelyek kialakítása munkavégzés személyi feltételei munkaeszközök biztonsága munkakörnyezeti hatások munkavédelmi jogi ismeretek 11499-12 Foglalkoztatás II.
0,5
2 Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek munkaviszony létesítése álláskeresés munkanélküliség 11498-12 Foglalkoztatás I. 3
2
Foglalkoztatás I. nyelvtani rendszerezés 1. nyelvtani rendszerezés 2. nyelvi készségfejlesztés munkavállalói szókincs
232
11486-12 Szépségszalon üzemeltetése 4 Szakmai etika és kommunikáció
1
1
Szolgáltatás etika Kommunikációs alapismeretek Kommunikációs a szépségiparban 5 Munka és környezetvédelem Munka- és tűzvédelem a szépségiparban
0,5
0,5
környezetvédelem a szépségiparban elsősegélynyújtás 6 Vállalkozás és marketing
0,5
0,5
vállalkozási alapismeretek szépségiparban marketing ismeretek a szépségiparban marketing ismeretek alkalmazása 7 Szakmai informatika
2
informatikai alapismeretek internet használat dokumentum szerkesztés 11487-12 szolgáltatást megalapozó anatómiai,szakmai-és anyagismeretek 8 Szépészeti szakmai ismeretek
0,5
0,5
0,5
anatómiai alapismeretek 1.
0,5+1 0,5
anatómiai alapismeretek 2. a bőr elemi elváltozásai,bőr-,haj-,köröm-,kéz elváltozásai
0,5
masszázs alapjai 9 Divattörténeti ismeretek
0,5
0,5
általános művészettörténet hajviselettörténet a kozmetika története szabadkézi rajz színelmélet 10 Szépészeti általános anyagismeret szépészeti anyagismeret 1.
1
szépészeti anyagismeret 2. szépészeti anyagismeret 3. szépészeti anyagismeret 4. 11 Szakmai alapozó gyakorlat
2,5+1
2+1
2,5+1
5
alapsmink 1. alapsmink 2. alap masszázstechnikák 1. alap masszázstechnikák 2. egyszerű kozmetikai anyagok készítése hajfonások hajsodrások hajszövések 10250-12 Kézápolás
233
0,5
12 Kézápoló szakmai ismeretek vendégfogadás,diagnosztizálás,kézápolás
0,5
0,5
1,5
1,5
manikür 1. manikür 2. 13 Kézápoló szakmai gyakorlat
1
előkészítés és kézápolás manikür 1. manikür 2. 11488-12 Kozmetikai alapműveletek 14 Gyakorló kozmetikus szakmai ismeretek
4
masszázs szempilla,szemöldök festés,szemöldök formázása depilációs eljárások smink alapjai 15 Gyakorló kozmetikus anyagismeret kozmetikus anyagok csoportosítása
2,5+0,5 0,5
anyagi rendszerek szinező anyagok,oxidációs festékek kozmetikai emulziók pakolást kitöltő anyagok,púderek gyanták,korszerű depiláló anyagok 16 Gyakorló kozmetikus szakmai gyakorlat
22+2,5
masszázs
0,5
szempilla,szemöldök festés
0,5
szemöldök formázása
0,5
depilációs eljárások
0,5
smink alapjai
0,5
Szakmai óra:
6
7
8
11
34
Szakmai elmélet:
2,5
3
3
4,5
9,5
Szakmai gyakorlat
3,5
4
5
6,5
24,5
Nyári gyakorlat
70
105
140
össz. Óra:
35
36
35
35
35
70
105
140
nyári gyakorlat
234
osztály: gyakorló fodrász Szakképesítés: Gyakorló fodrász OKJ:52 815 02 Tantárgy Megnevezés Osztályfőnöki óra
1
2
3
4
5
6
7
12500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés szemályi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerezés rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs 11486-12 Szépségszalonok üzemeltetése Szakmai etika és kommunikáció Szolgáltatás etika Kommunikációs alapismeretek Kommunikáció a szépségiparban Munka és környezetvédelem Munka -és tűzvédelem a szépségiparban Környezetvédelem a szépségiparban Elsősegélynyújtás Vállalkozás és marketing s és marketing: vállakozási alapismeretek szépségiparban Marketing alapismeretek a szépségiparban Marketing ismeretek alkalmazása Szakmai informatika formatika: Informatikai alapismeretek Internet használat
Óra /cikl.
Óra/cikl.
13.
14.
1
1
1
1
4
4
2
2
4
235
8
9
10
11
12
13
14
15
Dokumentun szerkesztés 11487-12 szolgáltatást megalapozó anatómiai,szakmai-és anyagismeretek Szépészeti szakmai ismeretek: Anatómiai alapismeretek 1. Anatómiai alapismeretek 2. A bőr elemi elváltozásai,bőr,haj,köröm,kéz elváltozásai Masszázs alapjai Divattörténeti ismeretek: Általános művészettörténet Hajviselet történet A kozmetika története A kézápolás története Szabadkézi rajz Színelmélet Szépészeti általános anyagismeret: Szépészeti anyagismeret 1. Szépészeti anyagismeret 2. Szépészeti anyagismeret 3. Szépészeti anyagismeret 4. Szakmai alapozó gyakorlat: Alapsmink 1. Alapsmink 2. Alap masszázstechnikák 1. Alap masszázstechnikák 2. Hajfonások Hajsodrások Hajszövések Egyszrű kozmetikai anyagok készítése 10250-12 Kézápolás Kézápoló szakmai ismeretek: Vendégfogadás, diagnosztizálás,kézápolás Manikür 1. Manikür 2. Kézápoló szakmai gyakorlat szakmai gyakorlat: Előkészítés és kézápolás Manikür 1. Manikür 2. 11488-12 Kozmetikai alapműveletek Gyakorló kozmetikus szakmai ismeret: Masszázs Szempilla, szemöldök, festés,szemöldök formázása Depilációs eljárások Smink alapjai Gyakorló kozmetikus szakmai gyakorlat: Masszázs
4+1
1
2+0,5
0,5 2+1,5 0,5 0,5 0,5 30+4
0,5 0,5 1 1 1
3
8
8
22+27 20
236
Szempilla,szemöldök festés Szemöldök formázás Depilációs eljárások Smink alapjai 16 Gyakorló kozmetikus anyagismeret: Kozmetikus anyagok csoportosítása Anyagi rendrszerek Színező anyagok,oxidációs festékek Kozmetikai emulziók Pakolást kitöltő anyagok,púderek Gyanták, korszerű depiláló anyagok Szakmai elmélet: Gyakorlat: Elméleti nap: Gyakorlati nap: Nyári gyak:
7
5+2 0,5 0,5 0,5 0,5
27 42 4 6
20 49 3 7
160óra
237
Osztály: Ipari gépész
Tanév: 2013 / 2014
Szakképesítés megnevezése: Ipari gépész 3 év OKJ szám: 34 521 04 Tantárgy ssz
Óra/ciklus
Megnevezés
1/9
2/10
3/11
Komplex műveltségterület Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés és sport Osztályközösség-építő program Összesen:
4 4 4 4 6+2 10 2 36
2 4 2 2
4 3
10 2 22
10 2 19
Szakmai elmélet 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság
1
Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése
1
Álláskeresés Munkanélküliség 11499-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I.
4
Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2
0,5 0,5
Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs
1 1
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása 10163-12
4+2 2 2 1 1
Gépészeti munkabiztonság és
238
környezetvédelem Munkavédelem Munkabiztonság Tűzvédelem Környezetvédelem 10166-12 Gépészeti kötési feladatok Gépészeti kötések alapjai Hegesztés, forrasztás, ragasztás Szegecselés, csavarozás Felületvédelem 10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Szakmai anyagismeret Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok Mérőeszközök, mérőberendezések 10177-12 Gépelemek szerelési feladatai Gépelemek beállítása Hajtások Hidraulikus rendszerek Pneumatikus rendszerek
2 1 0,5 0,5 6 3 2 1
6 4 2 0+4 4
6+2 4 2 2
6 2 2 2
13
20
5 2 2 1 16
49
42
35
10178-12 Ipari gépészműveletek Fémmegmunkálások Fémek melegalakítása, tulajdonság javítása Kézi és gépi forgácsolás Üzembehelyezés elmélete Szakmai elmélet Elmélet összesen Gyakorlat 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Gépészeti alapismeretek 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Elsősegélynyújtás alapjai Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban Sérülések ellátása 10166-12 Gépészeti kötési feladatok Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Hegesztési, forrasztási, ragasztási gyakorlat Szegecs-, csavarkötések készítése
8+1 2 2 2 3
2 1 0,5 0,5 4 2 1
239
1
Felületvédelmi bevonatok készítése 10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Roncsolásos anyagvizsgálat Roncsolásmentes anyagvizsgálat Mérőeszközök használata 10177-12 Gépelemek szerelési feladatai
6 2 2 2
Mérések és beállítások gyakorlata
10
14+2
4
18 6
Hajtások szerelése Hidraulikus rendszerek szerelése Pneumatikus rendszerek szerelése 10178-12 Ipari gépészműveletek
3 3
6 6
5 5
6
16+3 1 9 9
Üzembehelyezés gyakorlata Melegüzemi gyakorlat Kézi és gépi forgácsolási feladatok Üzembe helyezés Üzembehelyezés Gyakorlat
21
28
35
Összefüggő nyári gyakorlat
140
140
Iskolai nap
7
6
5
Gyakorlati nap
3
4
5
240
Tanév: 2013 / 2014
Kereskedő Szakképesítés : kereskedő 5 éves Okj:5434101 Tantárgy
heti óraszám 9.
10.
11.
12.
1 Magyar nyelv és irodalom
4+1
4
4
4
2 Idegen nyelvek
3+1
3+1
3+1
3+1
3 Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári 4 ismeretek
3+1
3
3+1
3+1
2
2+1
3
3
ssz
Megnevezés
5 Etika
1
6 Biológia – egészségtan
2
2 1
7 Fizika
2
2
8 Kémia
2
1
2
1
9 Földrajz 10 Művészetek*
12 Testnevelés és sport Osztályfőnöki
1
1
Vizuális kultúra, Dráma és tánc 11 Informatika
13.
1+1
2
2
2
5
5
5
5
1
1
1
1
1
2+1
1
Szakmai Képzés 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 1 Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek 10032-12 A marketing 2 A marketing alapjai Marketing alapismeretek I
1
Marketingkommunikáció I
0,5+0,5 1,5+0,5
3 Marketing a gyakorlatban
1
Marketing alapismeretk II
0,5
Marketing kommunikáció II.
0,5
11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 4 Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Az áruforgalom tervezése
2+1 1,5 +0,5
3+1
3
3
1,5+0,5
241
Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése Üzleti levelezés
1,5+0,5
3
3
0,5 +0,5 1
5 Vezetési ismeretek Vezetési ismeretek I.
0,5
Vezetési ismeretekII.
0,5
6 Üzleti tevékenység a gyakorlatban Az üzleti tevékenység eredményessége,elemzése a gyakorlatbanI.
1
1 1
1+1
1
1
Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban II.
1+1
1
11033-12 Az áruforgalom lebonyolÍtása 7 Áruforgalom Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek 8 Áruforgalom gyakorlata Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata I. Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata II.
1,5
2 1,5
1
1
0,5 1,5
1
1 1
1 1 1
10033-12 A vállalkozás működtetése 9 Vállalkozási ismeretek
4,5+1,5
Vállalkozási alapismeretek
0,5+0,5
A vállalkozás erőforrása és vagyona
1
A vállalkozás személyi és tárgyi feltételei
1
A vállalkozás gazdálkodása
1+1 1
Az üzleti terv 10 Vállalkozási ismeret gyakorlat
2+0,5
Vállalkozási alapismeretek
0,5
A vállalkozás erőforrása és vagyona
0,5
A vállalkozás személyi és tárgyi feltételei
0,5
Vállalkozások gazdálkodása
0,5
Az üzleti terv
0,5
10025-12A kereskedelmi egység működtetése 4+1
11 A működés szabályai Jogszabályok alkalmazása
1
Pénzforgalmi szabályok betartása
1,5+0,5
Bizonylatkitöltés 12 A működés szabályai a gyakorlatban
1,5+0,5 2
Jogszabályok alkalmazása
1
Pénzforgalmi előírások betartása
0,5
Bizonylatkitöltés
0,5
10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása
242
13 Áruismeret és forgalmazás Élelmiszerek és vegyiáruk ismerete és forgalmazása
7 2
Ruházati áruk ismerete és forgalmazása
2
Bútor- és lakástexstil áruk ismerete és forgalmazása
1,5
Műszaki áruk ismerete és forgalmazása
1,5
14 Értékesítési gyakorlat
7
Élelmiszerek és vegyiáruk ismerete és forgalmazása
2
Ruházati áruk ismerete és forgalmazása
2
Bútor- és lakástexstil áruk ismerete és forgalmazása
1,5
Műszaki áruk ismerete és forgalmazása 15 Értékesítés idegen nyelven
1,5 2
Értékesítés idegen nyelven I
1
Értékesítés idegen nyelven II.
1
11499-12 Foglalkoztatás II. 16 Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek
0,5
Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség 17 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I.
2
Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Heti óraszám
35
36
35
35
35
Szakmai óra ebből Heti szakmai elmélet Heti gyakorlat
6
7
8
11
34
Nyári gyakorlat
5
6
6
8
1
1
2
3
70
105
140
0
243
10,5
Kereskedő Szakképesítés : kereskedő 2 éves OKJ szám 5434101 Tantárgy ssz
Megnevezés Osztályfőnöki 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 1 Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör4 témakör5 témakör6 10032-12 A marketing 2 A marketing alapjai Marketing alapismeretek I Marketingkommunikáció I 3 Marketing a gyakorlatban Marketing alapismeretk II Marketing kommunikáció II. 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 4 Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Az áruforgalom tervezése Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése Üzleti levelezés Vezetési ismeretek Vezetési ismeretek I. Vezetési ismeretekII. 5 Üzleti tevékenység a gyakorlatban Az üzleti tevékenység eredményessége,elemzése a gyakorlatbanI. Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban II. 11033-12 Az áruforgalom lebonyolÍtása 6 Áruforgalom Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalom gyakorlata Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata I.
13
14
1
1
0,5 0,5
2,5 1,5 1 1+2 0,5+1 0,5+1
11 3 7,5 0,5 1 0,5 0,5 5 2 3 5 2 3 4+2 1,5+1
244
Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata II. 10033-12 A vállalkozás működtetése 7 Vállalkozási ismeretek Vállalkozási alapismeretek
2,5+1 4+1,5 0,5+0,5
A vállalkozás erőforrása és vagyona A vállalkozás személyi és tárgyi feltételei A vállalkozás gazdálkodása Az üzleti terv 8 Vállalkozási ismeret gyakorlat Vállalkozási alapismeretek
1 1 1+1 1 2+0,5 0,5
A vállalkozás erőforrása és vagyona A vállalkozás személyi és tárgyi feltételei
0,5 0,5
Vállalkozások gazdálkodása Az üzleti terv
0,5 0,5
10025-12A kereskedelmi egység működtetése 9 A működés szabályai Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi szabályok betartása Bizonylatkitöltés 10 A működés szabályai a gyakorlatban Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylatkitöltés 10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása 11 Áruismeret és forgalmazás Élelmiszerek és vegyiáruk ismerete és forgalmazása Ruházati áruk ismerete és forgalmazása Bútor- és lakástexstil áruk ismerete és forgalmazása Műszaki áruk ismerete és forgalmazása 12 Értékesítési gyakorlat Élelmiszerek és vegyiáruk ismerete és forgalmazása Ruházati áruk ismerete és forgalmazása Bútor- és lakástexstil áruk ismerete és forgalmazása Műszaki áruk ismerete és forgalmazása 13 Értékesítés idegen nyelven Értékesítés idegen nyelven I Értékesítés idegen nyelven II. 11499-12 Foglalkoztatás II. 14 Foglalkoztatás II.
4+1 1 1,5+0,5 1,5+0,5 2 1 0,5 0,5
7,5+0,5 2 2 1,5+0,5 2 6 2 1 1 2 2 1 1 0,5
245
Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség 11498-12 Foglalkoztatás I. 15 Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2
2 0,5 0,5
Nyelvi készségfejlesztés
0,5
Munkavállalói szókincs Heti óraszám: Elméleti óra: Gyakorlat: Nyári gyakorlat
0,5 35 21 14
35 24,5 10,5
160 óra
246
osztály:Kozmetikus Szakképesítés:Kozmetikus 1 éves OKJ:55 815 02 ssz.
Tantárgy
óra/cikl. óra/cikl.
Megnevezés
16.évf elmélet
osztályfőnöki óra 11246-12 Bőrtípusok és rendellenességek 1 Kozmetikus szakmai gyakorlat 1. diagnosztikai gyakorlat bőrtípusok és kezelésésük kozmetikai rendellenességek kezelése 2 Kozmetikus szakmai ismeretek és biológia szervrendszerek és biokémia bőrtípusok jellemzése és kezelésük rendellenességek 3 Kozmetikus anyagismeret kozmetikumok anyagai kozmetikumok összetevői 11247-12 Elektrokozmetikai készülékekkel végzett kezelések 4 Elektrokozmetikai gyakorlat munka-és balesetvédelem,bevezetés indirekt elektrokozmetikai készülékek direkt elektrokozmetikai készülékek 5 Elektrokozmetikai elmélet elektrokozmetikai alapismeretek indirekt elektrokozmetikai eljárások direkt elektrokozmetikai eljárások 11248-12 Speciális kozmetikai eljárások 6 Kozmetikus szakmai gyakorlat 2. arc-,és testkezelések speciális elektrokozmetikai kezelések Speciális kozmetikus ismeretek szakmai ismeretek anyagismeret speciális elektrokozmetikai ismeretek
gyakorlat 1
28+6 6
5
4
14
2
8
2
247
Osztály: Központifűtés és gázhálózat rendszerszerelő
Tanév: 2013 / 2014
Szakképesítés megnevezése: Központifűtés és gázhálózat rendszerszerelő 3 év OKJ szám: 34 582 09 Tantárgy Óra/ciklus ssz
Megnevezés
1/9
2/10
3/11
1 2 3 4 5 6 7
Komplex műveltségterület Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés és sport Osztályközösség-építő program Összesen:
4 4 4 4 6+2 10 2 36
2 4 2 2
4 3
10 2 22
10 2 19
Szakmai elmélet
1
2
3
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.
1
1
Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség 11499-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs
4
10209-12 Épületgépészeti csővezeték-szerelés 4
Épületgépészeti csővezetékek Csőszerelés előkészítése Vezetékhálózat kialakítása
5
4+2 1,5 3
Csőhálózat üzembe helyezése 10211-12 Épületgépészeti rendszerismeret
1,5
Épületgépészeti rendszerek
4+1
Épületgépészeti alapfogalmak
2,5
2
248
Épületgépészeti dokumentációk
2,5
Épületgépészeti rendszerelemek
2
10214-12 Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelemi feladatok 6
Munkavédelem Munkaterület munkavédelme
2 1
Tűz elleni védekezés
0,5
Környezetvédelem
0,5
10215-12 Fűtésrendszer-szerelő feladatok 7
8
Fűtési rendszerek Fűtési rendszer szerelése Hőleadók, hőtermelők
8 3 2
5+1
Fűtési rendszerek karbantartása Napenergia-hasznosítás 10216-12 Gázvezeték és rendszerszrelő feladatok
2 1
2 2
Gázvezeték rendszerek Bekötővezetékek
2
6
4+1
2
1
Csatlakozó, elosztó és fogyasztóivezetékek, gázmérők,nyomásszabályozók
2
1
Gázfogyasztó berendezések
2
3
Szakmai elmélet
13
20
16
Elmélet összesen
49
42
35
Gyakorlat 10209-12 Épületgépészeti csővezeték-szerelés 9
Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Csőszerelés előkészítése
8+2 3
Vezetékhálózat kialakítása
4
Csőhálózat üzembe helyezése
3
10211-12 Épületgépészeti rendszerismeret
10 Épületgépészeti rendszerek gyakorlata Épületgépészeti alapfogalmak Épületgépészeti dokumentációk
8+1 5 4
4
Épületgépészeti rendszerelemek
4
10214-12 Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelemi feladatok
11 Elsősegélynyújtás gyakorlata Az elsősegélynyújtás általános szabályai Sérülések ellátása
2 1 1
10215-12 Fűtésrendszer-szerelő feladatok
12 Fűtési rendszerek gyakorlata Fűtési rendszer szerelése Hőleadók, hőtermelők
10 4 3
16+2 5 5
249
Fűtési rendszerek karbantartása Napenergia-hasznosítás 10216-12 Gázvezeték és rendszerszrelő feladatok
13 Gázvezeték rendszerek gyakorlata Bekötővezetékek Csatlakozó, elosztó és fogyasztóivezetékek, gázmérők,nyomásszabályozók Gázfogyasztó berendezések
4
4
1
4
14 6
16 4
4
6
2
6 35
Gyakorlat
21
28
Összefüggő nyári gyakorlat
140
140
Iskolai nap
7
6
5
Gyakorlati nap
3
4
5
250
Osztály: Műanyagfeldolgozó
Tanév: 2013 / 2014
Szakképesítés megnevezése: Műanyagfeldolgozó 3 év OKJ szám: 34 521 09 Tantárgy
Óra/ciklus
ssz
Megnevezés
1/9
2/10
3/11
1 2 3 4 5 6 7
Komplex műveltségterület Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés és sport Osztályközösség-építő program Összesen:
4 4 4 4 6+2 10 2 36
2 4 2 2
4 3
10 2 22
10 2 19
Szakmai elmélet
1
2
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek
1
2
Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség 11499-12 Foglalkoztatás I. 3
Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs
4 0,5 0,5 1 1
10086-12 Hőre keményedő műanyagok gyártása 4
Hőre keményedő műanyagok Gyártástechnológia elmélete Hőre keményedő műanyag-feldolgozás gépei és szerszámai I. Hőre keményedő műanyag-feldolgozás gépei és szerszámai II.
8 2 3 3
251
10087-12 Műanyag-feldolgozás alapjai 5
Műanyag-feldolgozás alapjai
4+2
Műanyag-feldolgozás fizikai, kémiai alapjai Anyagismeret
1
Műanyag-feldolgozási eljárások
1
Hőformázási technológiák Forgácsolás, ragasztás
2
1
1
10088-12 Műanyag fröccsöntés 6
Fröccsöntési technológiák
4+1
1+1
Gyártástechnológia elmélete
1
1
Műanyag-fröccsöntés gépei és szerszámai I.
2
0,5
Műanyag-fröccsöntés gépei és szerszámai II.
2
0,5
10089-12 Műanyag hegesztés 7
Hegesztési technológiák
6
A hegesztési eljárások
2
Hegesztő berendezések típusai I. Hegesztő berendezések típusai II.
2 2
10090-12 Műanyagipari ismeretek 8
9
10
Mérés- és irányítástechnika
4
Méréstechnikai ismeretek I. Méréstechnikai ismeretek II.
1
Irányítástechnikai ismeretek
2
1
Minőségbiztosítás
8
Minőségbiztosítási alapismeretek Dokumentációkezelés
3
Minőségfejlesztés
2
Munkabiztonság
3 2
Tűzvédelem
0,5
Környezetvédelem Balesetvédelem
0,5
Balesetvédelem
1
10091-12 Műanyagok extrudálása 11
Extrudálási technológiák
0+2
Gyártástechnológia elmélete
(4)2
8
2
3
Extruder gépek, gépsorok felépítése
1
3
Extruder gépek, gépsorok működése
1
2
Szakmai elmélet
16
20
23
Elmélet összesen
52
42
42
Gyakorlat 10086-12 Hőre keményedő műanyagok gyártása 12
Hőre keményedő műanyagok gyakorlat Gyártástechnológia gyakorlata I.
8
2 3
0,5
252
Gyártástechnológia gyakorlata II.
3
0,5
Gépek és szerszámok kezelése
2
1
10087-12 Műanyag-feldolgozás alapjai 13 Gyártástechnológiai alapismeretek gyakorlat
9
Anyagvizsgálat
3
Hőformázás, forgácsolás, ragasztás
3
Műanyag-feldolgozó berendezések, eszközök, szerszámok
3
10088-12 Műanyag fröccsöntés 14 Fröccsöntési technológiák gyakorlat
6
4
Gyártástechnológia gyakorlata I.
2
1
Gyártástechnológia gyakorlata II. Gépek és szerszámok kezelése
2
1
2
2
10089-12 Műanyag hegesztés 15 Hegesztési technológiák gyakorlat
8+2
A hegesztés folyamata
2
Hegesztő berendezések üzemeltetése I.
4
Hegesztő berendezések üzemeltetése II.
4
10090-12 Műanyagipari ismeretek 16 Gépek üzemeltetése gyakorlat
3
10+2
Gépek üzemeltetése, karbantartása
1
4
Gyártmánykészítés és dokumentálás I. Gyártmánykészítés és dokumentálás II.
1
4
1
4
10091-12 Műanyagok extrudálása 17 Extrudálási technológiák gyakorlat
8+2
8+2
Gyártástechnológia gyakorlata I.
3
3
Gyártástechnológia gyakorlata II.
3
3
Gépek és szerszámok kezelése
4
4
Gyakorlat
18
28
Összefüggő nyári gyakorlat
140
140
7nap+3óra 2nap+4 óra
6
6
4
4
Iskolai nap Gyakorlati nap
28
253
Tartalom I. PREAMBULUM ......................................................................................................................... 2 II. Más jogi személyek iskolánkban:................................................................................................ 3 1. Hunyadi Mátyás Diákmozgalomért Alapítvány........................................................................ 3 2. Hunyadi Mátyás Honvédség és Társadalom Baráti Kör Közhasznú Egyesület ......................... 3 III. NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................................... 4 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .................... 4 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................. 13 3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................... 16 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...................................................... 17 5. A pedagógusok helyi feladatai, osztályfőnök feladatai ........................................................... 23 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ......................... 25 7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ........................................... 30 8. Kapcsolattartás szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................................. 31 9. Tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ......................................................................... 34 10.Az iskolaváltás, felvétel valamint a tanuló átvételének szabályai .......................................... 40 Az iskola helyi tanterve ................................................................................................................. 42 Szakközépiskola, 9.-12. évfolyam, közismereti képzés .............................................................. 43 A Nat műveltségterületeinek megjelenése a szakközépiskola 9-12. évfolyam tantárgyi rendszerében ............................................................................................................................. 53 Óraterv a szakközépiskolák 9-12. Évfolyamára ......................................................................... 55 1. Tantárgyi struktúra és óraszámok felmenő rendszerben a 2013/2014 tanévtől ........................ 58 A közismereti képzés heti óraszámai (érvényes 2013/2014 tanévtől) ......................................... 66 2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ... 67 3. Mindennapos testnevelés ....................................................................................................... 68 4. Választható tantárgyak, foglalkozások, és a pedagógusválasztás szabályai ............................. 69 A középszintű érettségi vizsga témakörei................................................................................... 70 5. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................................... 82 6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .............. 85 7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása .......................... 89 8. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................................... 90 9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .............................................. 91 10. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelés elvei ........................................................ 92 11. A tanuló jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ........................ 122 SZAKMAI PROGRAM .............................................................................................................. 125 Kifutó rendszerű szakmai alapozó, illetve szakmacsoportos alapozó képzés programja ........... 125 megjegyzés ............................................................................................................................. 132 ÓRATERVEK KIFUTÓ RENDSZERBEN A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK........................ 136 Óraterv az előrehozott (3 éves) szakképzéshez ........................................................................ 138 Óraterv a 2 éves szakképzéshez ............................................................................................... 140 Óraterv az előrehozott (3 éves) szakképzéshez ........................................................................ 142 Óraterv a 2 éves szakképzéshez ............................................................................................... 145 Óraterv az előrehozott (3 éves) szakképzéshez ........................................................................ 147 Óraterv a 2 éves szakképzéshez ............................................................................................... 150 Óraterv az előrehozott (3 éves) szakképzéshez ........................................................................ 152 Óraterv a 2 éves szakképzéshez ............................................................................................... 154 Óraterv az előrehozott (3 éves) szakképzéshez ........................................................................ 157 254
Óraterv a 2 éves szakképzéshez ............................................................................................... 160 Óraterv az előrehozott (3 éves) szakképzéshez ........................................................................ 162 Óraterv a 2 éves szakképzéshez ............................................................................................... 165 Óraterv az előrehozott (3 éves) szakképzéshez ........................................................................ 167 Óraterv a 2 éves szakképzéshez ............................................................................................... 170 Óraterv az előrehozott (3 éves) szakképzéshez ........................................................................ 173 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben érvényes óratervek ...................................................... 184
255