Hulladékhasznosító Mű

Hulladékhasznosító Mű

Oldal1

Nagy nedvességtartalmú hulladékok (szennyvíziszap, kommunális hulladék darálék, RDF STABILÁT) technológiába integrált, termikus ártalmatlanítása és tömegcsökkentése, energia nyereséggel (zöldáram termeléssel), foszfát kinyeréssel

1. Bevezetés ........................................................................................... 5 1.1. Piacelemzés, a potenciális első piacok meghatározása............. 10 1.1.1. A piac meghatározásának stratégiai megközelítése .................... 11 1.1.1.1. Hazai, mint minimális piac ..................................................... 12 1.1.1.2. Külföldi potenciális piacok ismérvei: ...................................... 12 1.1.2. ki)

Termék leírása (tervezett kapacitások, milyen technológiát szolgál 13

1.1.2.1. A szennyvíziszap és egyéb szerves települési hulladék komposztálása és azok termikus ártalmatlanítása hatásának összehasonlítása. .................................................................................. 15 1.1.2.2. A kifejlesztett berendezés műszaki tartalma és újdonságai ... 17 1.1.3.

Potenciális vevők ........................................................................ 19

1.1.3.1. Milyen kapacitású üzemeket vagyunk képesek kiszolgálni? ... 20 Szennyvíziszap monoégetés.............................................................. 20 Szennyvíziszap és RDF hulladék együtt égetése ................................ 20 Rothasztás a fermentációs maradvány és RDF együtt égetéssel ....... 21 1.1.3.2. Hazai potenciális vevőkör ...................................................... 21 1.1.4. A piacok összefoglaló elemzése és 5 legígéretesebb piac kiválasztása .............................................................................................. 23 1.2. Összehasonlító életciklus elemzés összefoglalója ........................ 25 1.3. Hatósági szabályozás elemzés. A szennyvíziszap ártalmatlanítás jogi keretei ............................................................................... 29 1.3.1. Uniós jogszabályi környezet ........................................................ 29 1.3.2.

Magyar jogszabályi környezet ..................................................... 29

A szennyvíziszapra vonatkozó hatályos hazai jogszabályok............... 31 1.3.3.

Más országok jogszabályai .......................................................... 32

Hulladékhasznosítási törvény /Das Kreislaufwirtschaftsgesetz (KrWG) / ........................................................................................................ 32 Szennyvíziszap rendelet/ Klärschlammverordnung (AbfKlärV).......... 33

Oldal2

1.3.3.1. Németországi jogszabályi környezet ...................................... 32

Határértékek .................................................................................... 34 Trágyatörvény /Düngemittelrecht/ ................................................... 34 Düngemittelverordnung (DüMV) Trágyaösszetétel rendelet ............ 35 Szövetségi emissziós rendelet /Bundes-Immissionsschutzverordnung BImSchV/ .......................................................................................... 35 1.3.3.2. Bulgáriai jogszabályi környezet .............................................. 35 Az EU direktíváktól való eltérések és a pontosabban szabályozott kérdések Bulgáriában: ...................................................................... 36 Egyéb kapcsolódó jogszabályok: ....................................................... 37 Szennyvíziszap kezeléséhez kapcsolódó hulladékjogszabályok: ........ 37 1.4. A berendezés piacra lépéséhez szükséges engedélyek megszerzésének menete....................................................................................... 38 1.4.1. EU általános vonatkozó direktívái/egyéb követelmények 38 1.4.2.

Magyarországi engedélyezési folyamatok .......................... 39

1.5. Költség-haszon elemzés ......................................................................... 40 1.5.1. Üzleti folyamatok leírása és résztvevők azonosítása ................... 41 1.5.2.

A berendezés alkalmazásának (többlet) költségei ....................... 42

1.5.3. A berendezés alkalmazásának technológiában való integrálásának előnyei 42 1.5.4.

Kiegészítő információk a nemzetközi piacok elemzéséhez .......... 44

1.5.5.

Beruházási költségek .................................................................. 45

1.5.6.

Egyes megvalósítási verziók költség-haszon elemzése ................ 45

1.5.7.

Ábra - Értéklánc .......................................................................... 48

1.6. Üzleti terv .................................................................................................... 48 1.6.1. Erőforrások ................................................................................. 49 1.6.1.1. Emberek és szervezet ............................................................ 49 Projekt vezetés ................................................................................. 50 Műszaki fejlesztés ............................................................................. 50 Üzletfejlesztés .................................................................................. 51 1.6.1.3. Gyártási kapacitások .............................................................. 53 1.6.2.

Vállalati folyamatok .................................................................... 54

Oldal3

1.6.1.2. Pénzügyi erőforrások ............................................................. 52

1.6.2.1. Értékesítési folyamatok ......................................................... 54 1.6.2.2. Beszerzési folyamat ............................................................... 55 1.6.2.3. Termelési folyamat ................................................................ 56 1.6.2.4. Minőségbiztosítás .................................................................. 56 1.6.3.

Potenciális ügyfelek, vevők ......................................................... 58

1.6.3.1. Ügyfelek jellemzése ............................................................... 58 1.6.3.2. Hogyan lehet megfogni az ügyfelet? ...................................... 59 1.6.3.3. Az egyes hulladéktípusok (keverékek) ártalmatlanításának gazdaságossága (Produkálható eredmény) .......................................... 59 1.6.3.4. A berendezés és technológia használatával elérhető eredmény tényezői………………………………………………………………………………………………59 Foszfor a hamuban ........................................................................... 61 1.6.3.5. Az egyes hulladék keverékek használata esetén elérhető eredmények ......................................................................................... 62 Szennyvíziszap monoégetés.............................................................. 62 Víztelenített szennyvíziszap és RDF hulladék együttégetés ............... 64 Rothasztás a fermentációs maradvány RDF hulladékkal való együtt égetésével ........................................................................................ 65 1.6.3.6. Az egyes változatok megtérülési ideje ................................... 67 1.6.4.

Értékesítési csatornák ................................................................. 67

1.6.4.1. Magyarországi értékesítés ..................................................... 67 1.6.4.2. Külföldi értékesítés ................................................................ 68 1.6.4.3. Marketing stratégia ............................................................... 68 1.6.5.

Pénzügyi tervezés ....................................................................... 70

Oldal4

1.7. Szellemi tulajdon védelme és iparjogvédelmi stratégia kialakítása................................................................................................................. 71 1.8. Potenciális vevők és partnerek elérése ............................................ 72 1.8.1. Workshopok tapasztalatai .......................................................... 73

1. Bevezetés A szennyvíziszapot és egyéb maradékanyagagokat ártalmatlanítani kell. A jelenlegi gyakorlat a mezőgazdasági kiszórás vagy lerakókban történő tárolás. Ez a gyakorlat hátrányokkal jár, amely csak az utóbbi időben tudatosul. A szennyvíziszap kockázattal járó szerves hulladék. Emberre és állatra egyaránt veszélyes, patogén, élő szervezeteket (baktériumok, penész), mérgező, szervetlen anyagokat, gyógyszereket és egyéb szervmaradványokat tartalmaz. Tartalmaz továbbá nehézfémeket is: Hg, Pb, Cd, Co, stb. A szennyvíziszappal egy sor problémás anyag is a termőföldbe kerül és felhalmozódik. A szennyvíziszap mezőgazdasági kihelyezése által ezek a káros anyagok bent maradnak a természet körforgásban természetellenesen feldúsulva, károsítva az élővilágot. „Minden rosszban van valami jó is” – tartja a közmondás, úgyanis ha már az anyagok relatív koncentrált formában rendelkezésre állnak, hatékonyabb eltávolítási stratégiákat vehetünk figyelembe, mint a drasztikusan lecsökkentett csökkentett maradékanyag-lerakással kapcsolatos elégetést (megsemmisítést). Alapvetően a megsemmisítés, égetés szót nem kívánjuk használni, hiszen a mi esetünkben az égetés, termikus anyagátalakítás! A BIOMORV Kazánfejlesztő, Gyártó és Üzemeltető Zrt. (székhely: 8975 Szentgyörgyvölgy, Kossuth L. u. 34., levelezési cím: 1085 Budapest, Kisfaludy u. 28/a. 2/2.) korábbi tapasztalatai, illetve jogszerű használatában birtokolt szabadalmak, és szabadalmi bejelentések alapján lehetőséget látott olyan ártalmatlanító berendezés kifejlesztésére amely, alkalmas a szennyvíziszap monoégetésére (szárított és mechanikailag víztelenített iszapkeverék formájában):

Az egri szennyvíztisztító telepen évente 10 000 t mechanikailag víztelenített (20% sz. a tartalmú) szennyvíziszap keletkezik.

Oldal5

o nincs szálltás, az ártalmatlanítás a hulladéknál valósul meg o az égetéshez fosszilis energia hordozó felhasználásra ne legyen szükség; o az égetés során felhasználható többlet energia keletkezzen; o a berendezés üzemeltetetése során mindenben feleljen meg a hulladék égetés követelményeinek (emisszió, égetési hőmérsékletek) o közvetlenül kapcsolható (integrálható) legyen az alkalmazott szennyvíztisztítási technológiához.

Az eddiekben ezt jelentős mennyiségű földgáz és elektromos energia felhasználásával szárították (Sulzer típusú szárítóval) a lerakandó tömeg csökkentése érdekében- és a szárítmányt hulladék lerakóba vitték. Ez a gyakorlat egyrészt jelentős költség és fosszilis energiahordozó felhasználással járt, másrészt a keletkező szennyvíziszap semmilyen módon nem hasznosult. A szennyvíztisztító telep megoldást keresett egy olcsóbb ártalmatlanító eljárásra. A fentebb meghatározott célnak megfelelő berendezést - amelyet a BIOMORV Zrt. saját eszközökből fejlesztett ki - Heves Megyei Vízmű Zrt Egri szennyvíztísztító telepére telepítette. (Eger, Kőlyuk utca) A telepített berendezés szennyvíziszapon kívül 10%-ot meg nem haladó mennyiségben adalék tüzelőanyagként kizárólag biomasszát (faaprítékot és fapelletet) használ fel. A berendezés beszabályozására, a bevitt tüzelőanyagok (szennyvíziszap, faapríték, pellet) optimális arányának és az üzemviteli paraméterek meghatározására üzemi kísérleteket végeztünk. A szennyvíziszap kísérleti ártalmatlanítására – 19,9 tonna mennyiségű szárított szennyvíziszap kísérleti égetése – az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ÉMI-KTVF) 219-15/2013. számú határozatával adott engedélyt. Mivel az égetőműnek egy pontforrása is van, légszennyező pontforrás létesítéséhez 1936-2/2013. számú határozatával az ÉMI-KTVF az levegőtisztaság-védelmi engedélyt is kiadott. A mérési eredmények a jogszabályi előírások betartásáról tanúskodtak. A kísérleti égetés során bebizonyosodott, hogy: - A berendezés alkalmas a szennyvíziszap monoégetésen túl minden olyan kockázatot jelentő szerves hulladék (és azok keverékének) ártalmatlanítására amelynek:

- Az ártalmatlanítás során visszamaradó hamu vizsgálata bebizonyította, hogy számos, a növények számára értékes anyagot is tartalmaz. (P, K, Ca, és nyomelemek Zn, Cu, Fe, Mn)

Oldal6

o szárazanyag tartalma meghaladja az 51%-ot o összes tömegére vetített fűtőértéke meghaladja a 6MJ/kg-ot o a hamutartalom pedig 30% alatti.

-

A káros (toxikus) nehézfémek (Cd, Hg, Pb, Co, Mo) mennyisége pedig alatta van annak a határértéknek, amelyet a talajra kivihető komposzt szárazanyagára vetítve előírnak.

Ez egyrészt azt bizonyítja, hogy a kifejlesztett berendezés a legszélesebb körben alkalmas a kockázatot jelentő szerves hulladék energia nyereséggel való ártalmatlanítására, másrészt indokolt foglalkozni a keletkező hamu értékes anyagainak mezőgazdasági (vagy egyéb) célú hasznosításával.(Különösen figyelemre méltó a foszfor. A vizsgálatok szerint szennyvíziszap monoégetés esetén a hamu foszfor tartalma meghaladja a 15%-ot. A kivonására alkalmas módszer kidolgozása folyamatban van). Így a egri szennyvíziszap-égetőműben európai irányelvek és törvények szerint történik a káros szennyvíziszap mentesítése. Ezen felül megvan annak a lehetősége, hogy a termikus és villamos energiát az égetési folyamatból kicsatoljuk és ezzel hagyományos energiaforrásokat váltsunki. Összességében az égetés egy sor potenciális környezeti előnnyel jár.

- Higienizál meggátolja a káros anyagokkal terhelt szennyvíziszapnak a mezőre történő kiterítését és az ezzel együtt járó ivóvíz-szennyezést, valamint az élelmiszerek és takarmány által történő károsanyag felvételt. - A termelt energia különböző belső és külső folyamatokra bocsátható rendelkezésre, pl. a szennyvíziszap alacsony kibocsátású és energiahatékony teljes kiszárítására, azaz a hulladékmennyiség csökken. - A projekt Magyarország és Baden-Württemberg tudományos dolgozóit is összehozza, azzal a céllal, hogy közepes méretű vállalkozásokat támogassanak megfizethető, jövőbe mutató technológiáknak az Európában / Duna Régióban történő piaci bevezetésnél történő elterjesztésével; - A BIOFIVE-ENTECCO-eljárás szerinti regionális termikus hasznosítás alkalmazásával az értékteremtés az ebben résztvevő regionális városokban/községekben marad.

Oldal7

A szennyvíziszap-mentesítés, amely a Dunai Régió Stratégia nagyon aktuális problémája, ezzel az egri berendezéssel útmutató jelleggel javítható a környezet: termőföld, víz és levegő állapota. A potenciális lehetőség az alábbi ökológiai és gazdasági szempontokat érinti:

- A termikus hasznosítással a szennyvíztisztítók üzemeltetőinél nem szükségesek külön higiénizációs intézkedési beruházások. - Az egri berendezés modellként szolgál további hasonló szennyvíziszap-égető berendezések számára a Dunai Térségben. A szennyvíziszap-szárítás energiafelhasználása éppúgy megszűnik, mert megszűnik a szállítása, így a CO2-terhelés az iszapnak a hulladékégető berendezésekbe vagy a cementművekbe történő szállítása nincs, mivelhogy az iszapot helyben szárítják és égetik el. - A égető berendezés moduláris felépítésű és így méretében és a tervezett hulladék-összetételhez illeszthető, ahol a nedves, száraz vagy erjesztett szennyvíziszapon kívül aprítékot (nem szennyezett biomassza) vagy szilárd kommunális hulladékok darálékát, ún. póttüzelőanyagokat (kommunális hulladék darálék, SRF Stabilát) is lehet felhasználni. A berendezés számos újdonságot tartalmaz(L.1.1.2 fejezet) az eljárás pedig teljes egészében innovatív és közvetlen haszonnal (többlet bevétellel, valamint energia és költségmegtakarítással) jár,mert: - nem kell a hulladékot előkezelni; - nem a hulladékot szállítjuk az ártalmatlanítás helyére, hanem az ártalmatlanító berendezést telepítjük a hulladék keletkezési helyére, (az ott meglévő ott meglévő technológíához közvetlenül kapcsoljuk, ahhoz integráljuk) ez által kiküszöböljük annak többszörös mozgatását, és az azzal járó környezetterhelést, esetleg fertőzés veszélyt; - úgy keletkezik az ártalmatlanítás során energia, hogy semmiféle fosszilis energiahordozót nem kell felhasználni; - az ártalmatlanítás után visszamaradó égéstermékből még további hasznos anyagok állíthatók elő ez által a lerakásra kerülő - tovább semmiképpen nem hasznosítható – hulladék tömege az eredeti tömegnek az 5%-át sem fogja kitenni. (A jelenlegi hulladékégető művek hamujának teljes tömegét lerakják.)

2014. január 1.-én a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatok terén szervezeti változások voltak.

Oldal8

Jelenlegi állapot A berendezés prototípusa készen van, üzemszerű működésre is képes. Az eddigi mérések bizonyítják, hogy a hulladék égetésére előírt követelményeket teljesíti.

Az első fokú környezetvédelmi hatóság az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (ÉMI-KTV) lett. A BIOMORV Zrt. a települési szennyvizek tisztításából származó nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítására (EWC 190805) 38-15/2014 számon 2014. szeptember 30-án 1. ábra: Az egri égetőmű engedélyt kapott. A Felügyelőség a levegőtisztaság-védelmi (helyhez kötött légszennyező diffúz forrás – KTJ 102500986) engedélyeztetési eljárást a 14346-10/2014 (2014. november 28.) kérelmünkre 6 hónapra 2014. december 29-én felfüggesztette (folyamatos – a hatósággal on-line kapcsolatban lévő emisszió mérő berendezés telepítéséig). Eger Megyei Jogú Város 1645412/2014. számon 2014. november 14-én a telephely engedélyeztetési eljárást a levegő-tisztaságvédelmi engedély beszerzéséig felfüggesztette. Az engedélyek betartását az EMI KTF legutóbb 2014. március 4-én 61601/2015 iktatószámon ellenőrizte. A jelzett emisszió mérő berendezés beszerelése folyamatban van, úgyhogy a berendezés üzemszerű működtetése hamarosan indulhat.

„Az EWC 18 08 05 településeken keletkező szennyvíziszap esetében 10 cég rendelkezik D10 kezelési módra szóló (hulladékégetés szárazföldön) hulladékártalmatlanítási engedéllyel, 9 cég pedig fűtőanyag célú felhasználásra (R1Elsődleges tüzelő vagy üzemanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása) szóló hulladékhasznosítási engedéllyel.

Oldal9

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság számára elkészült és a napokban véglegesített „Vállalkozási szerződés keretében stratégiai felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és -elhelyezési projektfejlesztési koncepciókészítés” c. anyagában szennyvíziszap hazai égetéséről a következőket állapítja meg:

A cégek közül szennyvíziszap monoégetést az országban az egri szennyvíztisztító telepen létesített 2- 2,4 MW teljesítményű BIOMORV kazánnal végeznek (1t/h) ami 2013-ban 19 t próbaüzemmel működött és 2014 elején kapta meg a hulladékkezelési engedélyt. A sajóbábonyi veszélyes hulladékégetőben 2012-ben 1337 szennyvíziszap égetése történt meg. A többi hulladék égető települési szennyvíziszapot nem fogad.” (Megjegyzendő: a következő, tervezőasztalon lévő kazánméret: 2,4 MW kapacitású)

1.1. Piacelemzés, a meghatározása

potenciális

első

piacok

A berendezés alkalmas a szennyvíziszap és hulladékok folyamatba integrált, környezetkímélő, termikus ártalmatlanítására és hő hasznosítására. A hozzá kapcsolható kiegészítő berendezés (ORC) lehetővé teszi a zöldáram termelését. A keletkező hamuból számos hasznos anyag (pl. foszfor) kinyerhető. A berendezés más technológiákkal való összehasonlítása nehéz, hiszen ismereteink szerint – nincsen olyan berendezés forgalomban amely fosszilis energia hordozó felhasználás nélkül 1-5 MW teljesítménnyel, energia nyereséggel képes a hulladék égetésre vonatkozó feltételeket teljesíteni. Ez a számos bejelentett, illetve szabadalmaztatott innovatív eljárásnak köszönhető.

A „fűtőanyagként” felhasználni tervezett hulladékok összetételétől függően az ártalmatlanítási feladatra a jelenlegi berendezés alkalmazása (1,6 MW teljesítménnyel) nagyon különböző nagyságú településeken (50-250 ezer lakos) jelenthet megoldást. Egerben pilot projektként elkészült berendezéssel óránként maximálisan 1,6 MWh hőenergiát állítható elő. Ehhez az ártalmatlanítandó anyag összetételétől függően 0,6 – 1,1 t maximum 49% víztartalmú szubsztrátumot (hulladékot) használ.

Oldal10

A berendezés alkalmas számos kockázatot jelentő hulladék fűtőanyagként való hasznosítására (pl. mechanikailag víztelenített és szolár vagy hagyományos szárítóval szárított iszap; szárított és dekantált fermentációs maradvány; mechanikailag víztelenített szennyvíziszap és RDF hulladék).

Képes 6 MJ/kg össztömegre vetített fűtőértékű keveréket elégetni. A folyamat végén keletkező hamu a bevitt szárazanyag 10-15 %-a (anyagfüggő). A szennyvíziszap égetésére szigorú előírások vonatkoznak (800-850°C induló hőmérséklet és legalább 2,5 másodperces 950 °C –os utóégetés, valamint szigorú emisszióra vonatkozó előírások). Ezeket a követelményeket az eddigiekben csak nagy erőművek kazánjai (kevert égetéssel) vagy a speciális hulladékégető művek tudták biztosítani. A Biofive-Garantfilter berendezésen kívül nem készült olyan berendezés, amely évi 15 – 20 000 t- ilyen típusú hulladékot ártalmatlanítani tudna az egyéb követelmények teljesítése mellett. A berendezés minden paraméterében eléri azt, ami a nagy „égetők” biztosítani tudnak. Mindemellett jelentős előnye versenytársaival szemben, hogy helyben biztonságossá teszi az ártalmatlanítást, ezzel számos környezeti kárt megszüntet (nagytömegű szállítás, kockázatot jelentő nagytömegű hulladék tárolása, szaghatás, porhatás stb.). A biztonságos ártalmatlanító eljárások közül –ismereteink szerint – a Biofive-Garantfilter Mű® az egyetlen, amely nem használ fosszilis energia hordozót, és enélkül is energiát termel, amelynek felhasználásával az adott szennyvíztisztító telepen jelentős energia megtakarítást érhető el. A berendezés további előnye, hogy üzemeltetése nem igényel jelentős szakértelmet, terület igénye kicsi. Az egész berendezés automatikusan vezérelt, a technológia zárt. Ezek a tulajdonságok teszik lehetővé, hogy a berendezés széles körben lesz használható.

1.1.1.

A piac meghatározásának stratégiai megközelítése

Oldal11

A jövőbeli piacismeretünket fókuszálni fogjuk a „kazánegységre”, ehhez a minden anyagi és szellemi erőforrásunkat lekötő hosszabb kisérleti üzem után tudunk nagyobb erőket fordítani. Sajnos még nem jutottunk olyan erőforrásokhoz, amelyek ezt lehetővé tették volna. Így elsősorban a saját ismereteinket tudjuk felhasználni.

1.1.1.1. Hazai, mint minimális piac Az első piac mindenképpen Magyarország mégpedig olyan nagyobb szennyvíztisztító telepek, ahol jelenleg is rothasztás (biogáz előállítás) folyik. Az ártalmatlanítandó hulladék ezeknél lehet: - Dekantált (30% szárazanyag tartalmu) és szárított fermentációs maradvány keveréke - Dekantált fermentációs maradvány és RDF hulladék Azokon a szennyvíztisztító telepeken ahol rothasztás (biogáz előállítás) nincsen jól alkalmazható a mechanikailag víztelenített szennyvíziszap és az RDF hulladék együttégetése. (Ezzel egy kb. egy 30 000 lakosú település teljes szerves hulladék ártalmatlanítási problémája megoldható.)

1.1.1.2. Külföldi potenciális piacok ismérvei Az Európai Unió országaiban is óriásiak a különbségek a szerves hulladékok kezelésére, ártalmatlanítására, illetve felhasználhatóságára vonatkozó szabályozásban, de méginkább a végrehajtás gyakorlatában. A szerves hulladékok kezelésének környezeti hatását is nagyon különbözőképpen ítélik meg. Az Eurostat adatszolgáltatásában is nagyon sok a bizonytalanság, gyakoriak az ellentmondások is. Az egyes országok különbözőképpen értelmezik, az Unió állásfoglalásaiban, ajánlásaiban megfogalmazott elveket, és mivel nincs kötelező érvényű előírás, az egyes országok jogszabályaiban ezek sokszor meg sem jelennek, vagy más értelmezést kapnak. Európában elsősorban azokat az országokat tekintjük potenciális piacnak ahol:

Az Európai Unió ajánlást adott ki a hulladék lerakási díj kiszámítási módjára. Ezt figyelembe véve ennek minimális értéke 30-35€/t.

Oldal12

- jelenleg magas a szerves települési hulladék lerakási aránya - viszonylag magasak (az Unió erre vonatkozó állásfoglalásainak megfelelők) a lerakás költségei (illeték és kezelési díj) - jelenleg alacsony a szerves hulladék égetés aránya - szigorúbbak a környezet terhelésére vonatkozó határértékek (nehézfém tartalom megengedett értéke, stb.)

Vannak országok ahol ennél lényegesen alacsonyabb díjakat állapítottak meg. Itt vagy arról van szó, hogy az állam átvállalja a lerakással járó költségek jelentős részét, (nem érvényesül a „fizessen aki szennyez” elv) vagy valójában a lerakókban nem teljesítik a minimális környezetvédelmi követelményeket sem, így lehet alacsony a ráfordítás. Csak megemlítjük a minden országban (különböző mértékben) jelen lévő „ökomaffia” ténykedését. Ennek az a lényege, hogy alacsonyan tartsa a lerakási díjakat és és normál lerakóba tudja vinni a veszélyes hulladékot is. Erre egy példa Olaszországból: „Az olasz „ökomaffia” üzletágai 30 százalékos növekedést könyvelhettek el az elmúlt évben, és elérték a 24 milliárd eurót. Az ökomaffia bevételei így már olyan cégekével versengenek, mint a Fiat autógyár. Mindezt a legismertebb olasz környezetvédelmi csoport, a Legambiente éves beszámolójában lehet olvasni. A csoport szerint semmi sem fejlődik úgy Itáliában, mint a környezetkárosítás, s az ökomaffia valódi „pénzügyi tigrissé” vált az utóbbi években.”

1.1.2. Termék leírása (tervezett kapacitások, milyen technológiát szolgál ki) A hulladékok ártalmatlanításáról szólva az égetésen (és a lerakáson) kívül általában négy eljárás típusról szoktak beszélni: 1. Különféle besugárzások (UV) illetve kezelések (pl. ózon) esetleg hőkezelés. (Pontosan ezek válnak feleslegessé az általunk javasolt technológia alkalmazása esetén.) 2. Komposztálás – ehhez nem illeszkedünk. 3. Rothasztás. Ez valójában nem ártalmatlanítás, hanem energia kinyerés. A mezofil erjesztés hőmérsékletén semmilyen káros, illetve patogén anyag nem semmisül meg. A nehézfémek is ott maradnak. A fermentációs maradvány, viszont a mi technológiánk alkalmazása esetén tüzelőanyag. 4. Külön kell szólni az RDF hulladékról. Ennek minősítése az egész EU területén ellentmondásos. (Ami közös az, hogy gyakorlatilag mindenki fél tőle). A Mi technológiánknak ez a hulladék is tüzelő anyaga.

- Az égetéssel való ártalmatlanítást és az égetést mint energetikai hasznosítást

Oldal13

Az égetésnél a legtöbb forrás megkülönbözteti, illetve külön kezeli:

A hulladék égetés alkalmazásának feltételei (akár ártalmatlanításról akár energetikai felhasználásról van szó) Európa valamennyi országában pontosan meghatározottak, egzaktak és meglehetősen szigorúak. Ugyanez nem mondható el a többi technológiáról. Ezeknél a feltételek megengedőbbek, és sok esetben nem is egzaktak. Az általunk kifejlesztett berendezés és javasolt technológia égetéssel való ártalmatlanítás energia kinyeréssel. Mivel a berendezésünk képes bármilyen szerves hulladékot, illetve hulladék keveréket „elégetni” amelynek nedvességtartalma nem haladja meg a 49%-ot, a teljes tömegre vetített fűtőértéke eléri 6MJ/kg-ot, és hamutartalma nem haladja meg az induló szárazanyag mennyiség 30%-át bátorkodtunk a berendezést:

„Magas nedvességtartalmú, kockázatot jelentő szerves hulladék ártalmatlanító berendezés” – nek nevezni. Az elnevezés azt is magában foglalja, hogy szemléletünkben a szerves eredetű környezeti kockázatot jelentő hulladék ártalmatlanítása egységes megoldandó feladatként jelenik meg. E helyen szükségesnek tartjuk, hogy az általunk kifejlesztett berendezés és technológia két nagyon lényeges sajátosságáról tegyünk említést: a. Minden bármilyen célra előállítot anyag és eszköz eredetileg a környezetünkből (levegő, föld, víz) származik és életciklusa legvégén oda is kerül vissza, hulladékként. A környezetterhelést (károsítást) az okozza, hogy a hulladékot nem oda, és nem akkora „töménységben” juttatjuk vissza, mint ahonnan és amilyen töménységben edetileg azt kivettük. A környezet legtöbbször szennyezett eleme a föld, a víz és a levegő.

c. A termikus ártalmatlanítás során felhasználható energia keletkezik. Ennek során a CO2 kibocsátás ugyan jelentős, de mivel szerves anyagról lévén szó, ezt a CO2 mennyiséget a növényzet a jelen időben a levegőből vonta ki, tehát ez az emisszió nem növeli a légkörben lévő nettó CO2 mennyiségét.

Oldal14

b. Az általunk javasolt technológiának a leglényegesebb eleme az, hogy a környezetbe visszavitt – azt terhelő hulladék – mennyisége az eredeti tömegnek csak minimális része. (A hamuban lévő hasznos anyagok kinyerése után a szárazanyag mennyiség 5%-át sem éri el, az is vízben oldhatatlan, megkötött formában)

A kifejlesztett berendezés és a javasolt technológia tehát a szerves eredetű hulladék ártalmatlanítására egyébként alkalmazott eljárásokhoz illeszkedik mert: - vagy feleslegessé teszi azt (besugárzás, hőkezelés, tárolás) - vagy az ártalmatlanítás befejező fázisa lehet (Rothasztásnál) - vagy lehetővé teszi annak energetikai felhasználását (RDF hulladék) Egy ma többé kevésbé még elfogadott ártalmatlanítási eljárás van amely „konkurensként” fogható fel: ez a komposztálás. Indokolt tehát hogy a két eljárás környezetre, illetve az eredményre gyakorolt hatását illetően összehasonlítást készítsünk.

1.1.2.1. A szennyvíziszap és egyéb szerves települési hulladék komposztálása és azok termikus ártalmatlanítása hatásának összehasonlítása. Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy minőségi különbség van a szerves eredetű mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékból készült komposzt, valamint a szennyvíziszapból illetve a települési szilárd szerves hulladékból készült komposzt között. Míg az előbbi gyakorlatilag nem tartalmaz sem mérgező, sem patogén anyagokat, sem káros nehézfémeket, így kockázatot nem vagy alig jelent, addig az utóbbi szükségképpen tartalmaz ilyeneket, és az összetétele is sokkal bizonytalanabb, így annak mezőgazdasági felhasználása kockázattal jár. A továbbiakban kizárólag az szennyvíziszapból készült komposztról írunk.

Ezt a keveréket prizmákba rakják, levegőztetik. Ennek hatására oxidációs folyamat indul be melynek során a hőmérséklet 2 – 3 napra 55-75 °C – ra emelkedik. Ezt követően a hőmérséklet fokozatosan csökken, majd végül a környező hömérsékletet veszi fel.

Oldal15

A komposztálás legelterjedtebb formája az, amikor magas nedvességtartalmú szerves hulladékot, (szennyvíziszapot, vagy egyéb szerves hulladékot pl. ételmaradék, vágóhídi hulladék stb.) valamilyen adalék anyaggal kevernek (szalma, faapríték, tőzeg) úgy, hogy az induló szubsztrátum nedvességtartalma 50-55% és a C:N arány 1:30-40 legyen.

(A leírásokban az olvasható, hogy ez a hőmérséklet elpusztítja a patogén élő szervezeteket. Ez minden bizonnyal igaz, de nem pusztítja el ezek spóráit, amelyek a talajba kerülve nagyon hosszú ideig fertőzőképesek maradnak. Nem semmisülnek meg a szubsztrátumban eredetileg bent lévő méreganyagok, gyógyszermaradványok, és változatlan mennyiségben maradnak a nehézfémek is) Az oxidációs szakasz befejezése után összesen kb fél éves kezelés és pihentetés következik. Végeredményként a komposzt szárazanyag tartalma 72-77%-ra növekszik, miközben szárazanyagából 30%-ot veszít.

Kétségtelen, hogy a komposzt tömegét tekintve jelentős mennyiségű növényi tápanyagot (N, P, K) tartalmaz, amellyel –elvileg – műtrágya váltható ki. Emiatt sokan igen jó és gazdaságos módszernek tartják (Elhangzott: „a szennyvíziszap a termőföld folyékony aranya” – ha ez így lenne, nem kellene a háztartásokhoz méregdrága infrastrukturát kiépíteni a begyűjtésükre!). Egyébként nem vitatva ennek jelentőségét, de megjegyezzük, hogy a szennyvíziszapban lévő növényi tápanyagok nem 1. táblázat: A komposztálás és a termikus ártalmatlanítás üzemvitelének összehasonlítása 1 t szennyvíziszap szárazanyagra vetítve Teljes Sz.anyag Sz.anya Megnevezés mennyisé összesen g% g kg kg Szennyvíziszap 20% 5 000 1 000 Adalék (szalma) 85% 5 294 4 500 Induló szubsztrátum összesen 53,43% 10 294 5 500 Szárazanyag veszteség 30% 1 650 Komposzt mennyiség 75% 5 133 3 850 A komposzt növényi tápanyag tartalma N P K %/szárazanyag kg 2,60% 3,50% 1,10% Hatóanyag összesen kg 100 135 42 A műtrágya hatóanyag tartalma % 20% 25% 40% Műtrágya egyenértékben kg 501 539 106 Figyelembe vett egységár €/kg 0,47 0,60 0,50 Műtrágya egyenértékben € 235 323 53 Összes (elméleti) műtrágya érték € 612 Adalékanyag ára (50€/t) 265 A komposztálás üzemviteli költségei € 160 A komposztálás eredménye 187 Termikus ártalmatlanítással elérhető Összes Összes Egységre en érték € Kinyerhető energia (MJ) 12 12 000 120 Foszfor kg 0,0225 22,5 68 Termikus ártalmatlanítás eredménye 188 €

Oldal16

Az aerob szakaszban oxidációs folyamat játszódik le, az anaerob szakaszban pedig egyfajta erjedés. Az előbbiben a vízveszteség mellett jelentős a CO2 és NH4 emisszió, az utóbbiban pedig CH4 képződik, amely a végén a légkörbe jut.

felvehető állapotban vannak, hiszen a szennyvíz kezelése során éppen az volt a cél, hogy ezeket az anyagokat vizben oldhatatlan „csapadékként” válasszák ki, hogy az élővízbe ne kerülhessenek be. Ami a kész komposztból mégis felvehető tápanyag a növények számára az főként az adalékanyagból származik. Az 1. táblázatban végigszámoltuk a szennyvíziszapra vonatkozóan a komposztálás teljes eredményét. Ezt hasonlítottuk össze, a termikus hasznosításból származó energia értékével, valamint a hamuból való foszfor kivonás műtrágya egyenértékével. Figyelmen kívül hagytuk, az emisszió számszerűsíthető értékét. A táblázatból látható, hogy pénzügyi (üzemviteli eredmény) szempontból a komposztálás még akkor sem kedvezőbb a termikus ártalmatlanításnál, ha feltételezzük, hogy a növényi tápanyagok 100%-ban hasznosulnak. Meg kell jegyezni, hogy a műtrágya megtakarításból származó eredmény nem a „hulladék tulajdonosánál” jelenik meg. Így a komposztálás egy szennyvíz telepen ahol az adalék anyagot vásárolni kell szükségképpen veszteséges tevékenység. ( A komposzt forgalmazók eredménye a hulladék beszállítók által fizetett térítési díjból származik) További tény, hogy a mezőgazdasági termelők – szerintünk joggal – idegenkednek az ilyen komposzt felhasználásától mivel: -

szinte minden országban ennek felhasználása folyamatos talajvizsgálathoz kötött a termesztett növények jelentős részénél (zöldség, takarmánynövények, stb) tiltott az ilyen komposzt felhasználása. biotermékek előállításához nem megengedett az ilyen komposzt felhasználása

A közölt adatok alapján látható, hogy még pénzügyi szempontból is versenyképes az általunk javasolt technológia a „technológiai konkurenciát” jelentő komposztálással.

A szennyvíziszap monoégetése az eddigiekben csak nagyméretű fluid ágyas kazánokban volt megoldható úgy, hogy a hulladék égetésre vonatkozó szabályokat (hőmérséklet, emisszió) be tudják tartani.

Oldal17

1.1.2.2. A kifejlesztett berendezés műszaki tartalma és újdonságai

Ezeknek az égetőműveknek mindegyike csak energiahordozó felhasználásával üzemeltethető.

jelentős

fosszilis

Az általunk kifejlesztett berendezés áll egy speciális keverő és adagoló egységből amely programozhatóan biztosítja, hogy az előégető térbe megfelelő mennyiségű és összetételű tüzelőanyag jusson be. Az előégető egy mozgólépcsős kazán primer és szekunder égéstérrel. A mozgólépcsős kazán működése ismert ugyan, de itt speciális követelményeknek is meg kellett felelni. A lépcsősor kialakítása, valamint a primer égéslevegő horizontális bejuttatása illetve a furatok speciális kialakítása a lépcsők homlokfelületén biztosítja, hogy a nagy nedvességtartalmú keverékből minden éghető anyag távozzon, valamint a keverék a mozgólépcsőkre ne ragadhasson rá. Újdonság a szekunder égéstér kialakítása és szekunder égéslevegő bejuttatása is. A szekunder égéstér kialakítása, valamint a pontosan adagolt előmelegített szekunder égéslevegő bejuttatásának egyedi módja, olyan turbulenciákat hoz létre, amelyek biztosítják a füstgáz és az égéslevegő tökéletes keveredését, ez által a Füstgázban még bentlévő CO elégést. Ezt még elősegíti egy égést katalizáló elem beépítése is. A szekunder tűztér az előírt állandó hőmérsékletét (800-850°C) tehát a CO elégése biztosítja. Mivel ez a megoldás technikailag több újdonságot tartalmaz, védettségének biztosítására szabadalmi bejelentést adtunk be. Az eljárás folyamatban van. Az utóégetőben az előírt hőmérsékletet - 950 °C – beépített pellet égőkkel további „ráfűtéssel” biztosítjuk. Az utóégető térfogata, illetve a benne lévő terelők biztosítják az előírt „tartózkodási” időt is. Az előégetőt elhagyó füstgáz a helyi igényeknek megfelelő hőcserélők közbejöttével biztosítja az energia hasznosítását. A hőcserélők és az energia hasznosítók után a már lehűlt füstgáz a GARANTFILTER cég által konstruált füstgáz „végtisztítóba” kerül amellyel 2. ábra: A berendezés elvi felépítése

Füstgáz tisztító

Oldal18

Égetőmű

garanciálisan biztosítja, hogy az emissziós értékek, mindig a megadott határértékeken belül maradjanak. Az elvi felépítést a 2. ábrán látható Mindenütt fontos az elektromos energia, ezért általánosan alkalmazunk egy olyan termóolajos hőcserélőt, amellyel biztosítani lehet az ORC berendezés energia ellátását. Az általunk kifejlesztett berendezés kapacitása – 1,6 MW – lehetővé teszi egy „TURBODEN-300as, vagy hasonló paraméterekkel rendelkező más, pl. B:POWER ORC WB-1 berendezés kapcsolását, amely biztonságosan lead 160…220 kWh elektromos áramot óránként. Ezen túl még lehetőség van az ORC berendezés maradék hőjének (pl. 90/70 oC-os rendszerben) további hasznosítására. (szárítás, fűtés stb.) A prototípus teljesítménye 1,6 MW. Ez a teljesítmény a szükséges a Turboden 300 (legkisebb termoolajjal működő) berendezéshez. A központi szívó ventilátor teljesítménye változtatható (növelhető) a berendezés egyes elemeinek méretezése lehetővé teszi, hogy a berendezés ennél nagyobb teljesítménnyel (2,3-2,4 MW) üzemeljen, így annyi energiát szolgáltasson, amely elegendő egy nagyobb - TURBODEN 400 as – ORC berendezés üzemeltetéséhez. Ez már képes óránként 300-350 kWh felhasználható elektromos energiát szolgáltatni. A jelenlegi gyártási terv ilyen berendezésről szól. Természetesen a későbbiekben – az egyes részelemek méretváltoztatásával – lehetőség lesz az igényeknek megfelően más teljesítményű (1-5MW) berendezések gyártására is.

1.1.3.

Potenciális vevők

Oldal19

A berendezés mint említettük alkalmas gyakorlatilag minden szerves hulladék mono vagy kevert termikus ártalmatlanítására és a belőle energia kinyerésre, amely az 1.1.2 pontban részletezett feltételeknek megfelel. Ennek megfelelően a potenciális, vevőkörnek azokat az egységeket tekintjük, ahol a berendezés folyamatos üzemeltetéséhez szükséges szerves hulladék mennyiség rendelkezésre áll.

1.1.3.1. Milyen kapacitású kiszolgálni?

üzemeket

vagyunk

képesek

A berendezés gyakorlatilag nagyon sokféle összetételű hulladék keverék ártalmatlanítására alkalmas. Az egy berendezéssel kiszolgálható „üzemméret” (szennyvíztisztító, vagy hulladék feldolgozó telep) az ártalmatlanítandó hulladék összetételétől függ. Sokféle lehetőséggel számolhatnánk, de az látszik célszerűnek ha 3. ábra kiválasztunk három alaptípust és méretet ezekre vonatkozóan adjuk meg. Szennyvíziszap monoégetés Ez kifejezetten a szennyvíziszap kezelésére vonatkozik. Olyan szennyvíztisztító telepeken van relevanciája, ahol sem rothasztás, sem komposztálás nincs, a keletkező iszapot szárítják, lerakják, vagy másoknak tovább feldolgozásra (térítési díj fizetése mellett) adják át. A minimális évi 20% szárazanyag tartalmú iszap mennyiség 16 – 17 000 t. Ez 160 – 170 000 L.E. –t kiszolgáló szennyvíztisztító telep nagyságrendet jelent. (modell:3. ábra)

Csak lehetőségként villantottuk fel azt a variációt, ha a kinyerhető energiákat nem

Oldal20

Szennyvíziszap és RDF hulladék együtt égetése Ez komplett hulladék kezelési (hasznosítási) eljárás. Mivel a berendezés alkalmas rá, a 30-40 000 lakosú kisvárosokban a teljes szerves hulladék kezelés megnyugtatóan megoldható. Ebben az esetben nincs sem rothasztás, sem pedig szárítás. A keletkező energia 4.ábra gyakorlatilag tiszta nyereség, a lerakási díj megtakarítás, pedig a költségek csökkenésével növeli a nyereséget.

értékesítjük, hanem ezekkel egy jól eladható terméket pl. fapelletet állítunk elő. Ez a variáció ott lehet indokolt, ahol a hulladék égetésből származó energia ára viszonylag alacsony, ezzel szemben az előállítható termékkel magasabb nyereséget lehet produkálni. A magyarországi helyzetre kifejezetten ez jellemző. Amig a hulladékfeldolgozásból származó energia 1 kWh-t 0,1 € -ért adható el, addig, ha ennek felhasználásával fapelletet készítünk 0,16 € nyereség érhető el e tevékenységből 1 kWh energiára vetítve. Rothasztás a fermentációs maradvány és RDF együtt égetéssel Ez a változat energetikai 5.ábra szempontból a legkedvezőbb. Első lépésként kinyerjük a szennyvíziszap rorhasztásából a szennyvíziszap energiájának közel felét. Az itt kinyerhető energia több mint 65%-a felhasználható vagy értékesíthető. (A CHP egység hatásfoka 85% a termelt energia 20%-a az önfogyasztás. Így a hasznosítható energia 68%) Ez a változat 80 – 100 000 lakosú város teljes szerves hulladék problémáját megoldja. (modell: 5. ábra)

1.1.3.2. Hazai potenciális vevőkör

Oldal21

Csak a teljesség kedvéért említjük mint lehetőséget a szolár szárítást mivel néhány helyen épült ilyen objektum. Kétségtelen tény, hogy ezzel jelentős fosszilis vagy egyéb energia takarítható meg, vagy növelhető a felhasználható energia aránya. Látni kell azonban, hogy a szolár szárítás egy speciális komposztálási eljárás. (oxidációs folyamat) Mint ilyen jelentős emisszióval, tömeg és energia tartalom csökkenéssel jár.

A berendezés első „referenciáit” nyilván Magyarországon kell létrehozni. Tekintettel arra, hogy itthon az RDF technológia csak most kezd terjedni ezek a potenciális hazai vevőkör meghatározásához jelenleg a hazai szennyvíztelepeket kell számításba venni. Felmértük a hazai szennyvíztelepeket nagyság szerint (évente keletkező víztelenített – 20% szárazanyag tartalmúra számított -iszapmennyiség alapján) és megjelöltük azt is, hogy ebből mennyi kerül rothasztásra. (2. táblázat) Figyelembe véve a 2. táblázat: Szennyvíziszap és fermentációs berendezésünk kapacitását maradvány a jelenlegi szennyvíztisztító (tüzelőanyag igényét) telepeken (2012) csak azok a összes Felhasz- Fermentá- potenciálisa Napi iszap telep iszap nálható ciós matelepek jöhetnek szóba ahol a mennyiség t db (20%) iszap radvány víztelenített t/év t/év (35%) t/év napi szennyvíziszap mennyisége a >100 6 537 192 159 280 167 593 >50>= 100 7 178 808 62 178 64 930 20 t.-t eléri. Ilyen telep >20>=50 20 205 571 139 302 30 326 összesen 33 van. A 33 telepen képződik az összes hazai >10 <=20 27 141 948 141 948 szennyvíziszap mennyiség >5 <= 10 58 144 624 144 624 64%-a (922 000 t/év) E <=5 581 224 359 219 648 Összes 699 1 432 502 866 979 262 850 telepek közül jelenleg 14-ben folyik rothasztás. Az itt Biogázhoz használnak t/év 565 523 Forrás: Szennyvíztisztító telepek egyedi adatainak összesíté- felhasznált víztelenített iszap se mennyisége 566 000 t/év. Ez az összes 20 t/nap nál termelődő iszapnak szintén 64%-a. A rothasztás végterméke 263 000 t 35%-szárazanyag tartalmú fermentációs maradvány.

A későbbiekben – hosszabb távon 10 évre a hazai piacon – 25 db berendezés értékesítésével kalkulálunk. Ezt a feltételezést arra alapozzuk, hogy hazai törekvés (koncepcionálisan jogszabályban is deklarált cél) az, hogy a legalább 30 000 L.E-t kiszolgáló szennyvíztisztító telepek mindegyikében épüljön rothasztó (biogáz). A szelektív hulladék gyűjtés terjedésével egyre inkább általánossá válik az RDF technológia is.

Oldal22

Első ütemben – két év távlatában – az a célunk, hogy legalább 3 telepen telepíteni tudjuk a berendezésünket. (Elsőnek –nagy valószínűséggel – szárított és víztelenített fermentációs maradványra fogjuk a modellt alkalmazni. Figyelembe véve, hogy ez évente 37 000 t szennyvíziszap termelődést tételez fel, csak a 7 legnagyobb szennyvíztelepet vehetjük számításba, mint potenciális vásárló.

3. táblázat: Szerves hulladékok kezelés Európa egyes országaiban Ország Ausztria Belgium Svájc Németország Dánia Spanyolország Franciaország Görögország Olaszország Írország Luxemburg Norvégia Hollandia Portugália Svédország Finnország Egyesült Királyság Összesen

Menynyiség 1000 t/év

Égetés %

Lerakás %

Komposztálás %

Egyéb hasznosítás %

2 800 3 500 3 700 25 000 2 600 13 300 20 000 3 150 17 500 1 100 180 2 000 7 700 2 650 3 200 2 500 30 000

11,00% 54,00% 59,00% 36,00% 48,00% 6,00% 42,00% 0,00% 16,00% 0,00% 75,00% 21,00% 35,00% 0,00% 47,00% 2,00% 8,00%

65,00% 43,00% 12,00% 46,00% 29,00% 65,00% 45,00% 100,00% 74,00% 97,00% 22,00% 67,00% 45,00% 85,00% 34,00% 83,00% 90,00%

18,00% 0,00% 7,00% 2,00% 4,00% 17,00% 10,00% 0,00% 7,00% 0,00% 1,00% 5,00% 5,00% 15,00% 3,00% 0,00% 0,00%

6,00% 3,00% 22,00% 16,00% 19,00% 12,00% 3,00% 0,00% 3,00% 3,00% 2,00% 7,00% 15,00% 0,00% 16,00% 15,00% 2,00%

140 880

23,00%

63,00%

6,00%

8,00%

1.1.4. A piacok összefoglaló elemzése és 5 legígéretesebb piac kiválasztása

Az adatok – mivel azok egy része becslés – nem teljesen megbízhatók, de az eltérése nagyságát tükrözik. Az is látható, hogy az egyes országokba mi az az ártalmatlanítási módszer amit privilegizálnak. A szennyvíziszapra vonatkozó adatok nagyjából megbízhatóak, mivel azokra vonatkozóan adatbázis létezik.

Oldal23

A potenciális európai piacok meghatározásához áttekintettük - az Eurostatban fellelhető valamint a közreműködő partnereinknél fellelhető adatok alapján –hogy jelenleg mi történik a szerves eredetű hulladékkal (szennyvíziszap és települési szilárd hulladékból származó szerves anyag) az Unió egyes országaiban. (3. táblázat)

Az egyéb szerves hulladékokról viszont nincs ilyen nyilvántartás, így csak különböző tanulmányok elemzésével, illetve azok adatainak továbbszámolásával tudtunk a tendenciák jellemzésére alkalmas adatokat produkálni. Valószínűsíthető az is, hogy egyes hasznosítási módok között átfedések vannak. Pl. komposztálás és mezőgazdasági hasznosítás. Az 1.1.1 alatt meghatároztuk azokat az ismérveket, amelyek alapján egy adott országot potenciális piacnak tekintünk. Elsődleges szempontnak tekintettük a szerves eredetű kockázatot jelentő hulladékok lerakási aránya. Ebből kiindulva kiválasztottuk azokat az országokat, ahol adataink szerint a szerves eredetű hulladékok lerakási aránya meghaladja az 50%-ot. Itt megjelöltük azoknak a szennyvíztisztító telepeknek a számát is, amelyek 50 000 –nél több L.E. -t (lakó egyenértéket) látnak el. (4. táblázat) Táblázatból látható, hogy a felsorolt 9 országban ma több mint 60 millió t 50 000 szerves hulladékot Összes hulLerakás LE-nél Ország ladék t/év t/év nagyobb raknak le. telep db Potenciálisan tehát Ausztria 2 800 000 1 820 000 65 óriásiak a Spanyolország 13 300 000 8 645 000 327 Európa Görögország 3 150 000 3 150 000 36 lehetőségek Olaszország 17 500 000 12 950 000 353 országaiban. Ha csak Írország 1 100 000 1 067 000 18 a felsorolt Norvégia 2 000 000 1 340 000 20 országokban a Portugália 2 650 000 2 252 500 68 jelenleg lerakott Finnország 2 500 000 2 075 000 27 10%-át Egyesült Királyság 30 000 000 27 000 000 302 hulladék figyelembe Összesen 75 000 000 60 299 500 1 216 vesszük és egy berendezésre évi 20 000 t hulladék ártalmatlanításával számolunk, akkor is minimálisan több mint 300 berendezés értékesíthetőségével számolhatnánk. 4. táblázat: Lerakott hulladék t/év és 50 000 LE-nél nagyobb szennyvíztisztító telepek száma azokban az országokban ahol a lerakott hulladék aránya 50%-nál nagyobb

- Az adott országban mennyi megtakarítás származhat a lerakandó hulladék tömegcsökkentéséből. (lerakási költség mértéke) - Mekkora megtakarítás vagy árbevétel származhat a megtermelt energia felhasználásából, vagy értékesítéséből. (Energia árak alakulása)

Oldal24

Az értékesíthetőséget azonban még sok egyéb tényező befolyásolja. Így:

- Adott országban milyen jelentőséget tulajdonítanak a környezet megóvásának. Az általunk javasolt technológia mindenben megfelel az Európai Unió hulladék ártalmatlanításra és hasznosításra vonatkozó irányelveinek és ajánlásainak. A berendezésünk értékesíthetőségét hosszú távon az határozza meg, hogy a tagországok gyakorlatában mennyire jutnak ezek érvényre. A „zöld mozgalmak” tevékenysége világszerte erősödik ennek hatására -úgy véljük – ezek hatására már közép távon (3-5 év) minden európai országban egyre nagyobb szerepet kap a környezet védelme. A táblázatokban – adathiány miatt – nem szerepel Románia és Bulgária. (Ismereteink szerint e két országban nagy problémát jelent a szerves hulladék kezelésének mai formája.) Az Európai környezetvédelmi programban kiemelt jelentőséget kapott a Duna régió védelme. E szempontot figyelembe véve az említett két országra is potenciális piacként tekintünk. Az eddig irtakat figyelembe véve úgy látjuk, hogy 8-10 év alatt Európában az elméletileg számított 300 db berendezés értékesíthető lesz. A legígéretesebb Európai piacoknak az eddigi ismereteink alapján: - Ausztriát - Olaszországot - Az egyesült Királyságot - Romániát - Bulgáriát tartjuk. Persze jelentős lehetne még Görögország, Spanyolország és Franciaország is, mert nagyon jelentős a jelenleg lerakott szerves hulladék mennyisége, de a jelenlegi alacsony lerakási díjak nem ösztönöznek a lerakandó hulladékmennyiség csökkentésére.

Összehasonlító életciklus elemzés összefoglalója

A kifejlesztett berendezés és a javasolt technológia életciklus elemzését CML 2001 módszerrel - megbízásunk alapján – az ártalmatlanítani kívánt hulladékok különféle arányaira vonatkoztatva a BAY Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft készítette el.

Oldal25

1.2.

Az egyes tüzelőanyag keverék változatokra vonatkozóan életciklus elemzést alábbi hatáskategóriák figyelembevételével végezték el, a módszer által előírt tartalommal és formában. (alapanyagtól a hulladékig) a. Globális felmelegedés (GWP): Üvegház hatású gázok kibocsátásának összessége az élettartam alatt b. Savasodás (AP): Kéndioxid és Nitrogén oxidok összegezett kibocsátása az élettartam alatt c. Eutrofizáció (EP): Az adott változat élettartam alatti foszfor és nitrogén terhelése, amely végül a vízbázisban jelenik meg. d. Erőforrások csökkenése (ADP) : Élettartam alatt felhasznált energia mennyisége e. Fotokémiai Ózonképződés (POCP): Illékony szerves vegyületek élettartam alatt kibocsátott mennyisége f. Ózonréteg vékonyodás: (ODP): Halogénezett szénhidrogének kibocsátása élettartam alatt g. Toxicitás: Az ökoszisztémára – ezen belül kiemelten az emberekre - gyakorolt toxikkus hatást okozó anyagok kibocsátása (mérgező nehézfémek, mérgek, és egyéb káros maradványok. Minden tüzelőanyag keverék változatnál van egy negatív hatás (felhasználás illetve kibocsátás) Ugyanakkor - ahhoz viszonyítva, ha ezt nem alkalmaznánk tehát a felhasznált hulladék lerakásra kerülne – keletkezik egy megtakarítás (energia nyereség, kibocsátás csökkenés, hasznos anyag stb.) Számunkra a két érték „egyenlege” tart érdeklődésre számot.

Természetesen minden változatnál a nagyságrend más, hiszen az ártalmatlanított hulladék össztömegében is nagyok a különbségek, azonban azt mutatja a vizsgálat, hogy minden változatban és minden hatáskategóriában a technológia által elérhető megtakarítás lényegesen

Oldal26

Valamennyi hatáselemzést a következő hulladék-keverék változatokra végezték el: - Szennyvíziszap monoégetés (itt különbséget tettek a szárítóberendezéssel és a szolár szárítóval szárított iszap felhasználását illetően - Víztelenített szennyvíziszap és RDF hulladék együtt égetés - Fermentációs maradvány monoégetés - Fermentációs maradvány és RDF hulladék együtt égetés.

meghaladja a felhasználást. (Emisszió, erőforrás felhasználás, egyéb káros hatás) Az alábbiakban szemléltesül az egyes változatokra készített összefoglaló diagramokat közöljük, a legfontosabb hatáskategóriákra vonatkoztatva. Az ábrákon látható, hogy a nagyságrend a legnagyobb a fermentációs maradvány felhasználása esetén. Ez abból következik, hogy az induló hulladék mennyiség itt a legnagyobb hiszen a fermentációs maradvány szárazanyag tartalma közel 50%-al kevesebb mint a rothasztásra bevitt szennyvíziszapé. Ehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy kétszeres energia kinyerés van (CHP egység kb 85%-os tatásfokkal és az égetőmű által szolgáltatott energia)

Oldal27

6. ábra: ÜHG kibocsátás az egyes tüzelőanyag keverékek esetében

7. ábra: Eutrofizáció az egyes tüzelőanyag keverékek esetében

Oldal28

8. ábra: Fosszilis energia felhasználás és megtakarítás az egyes tüzelőanyag keverékek esetében

9.ábra: Felhasználások és megtakarítások egyenlegei az egyes hatáskategóriákban a vizsgált hulladék keverékek esetében

Az is szembetűnő, hogy bármelyik hatáskategóriát is tekintjük a RDF hulladék felhasználása a nettó eredményt tekintve kedvezőbb a monoégetésnél. (Lásd 6,7,8,9 ábrát)

1.3. Hatósági szabályozás elemzés. A szennyvíziszap ártalmatlanítás jogi keretei 1.3.1.

Uniós Jogszabályi környezet

 A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről (86/278/EGK)  A TANÁCS 1999/31/EK IRÁNYELVE(1999. április 26.) a hulladéklerakókról  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/76/EK irányelve a hulladékok égetéséről  AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/98/EK IRÁNYELVE a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről

1.3.2.

Magyar jogszabályi környezet

A szennyvízkezeléssel kapcsolatos hatályos hazai jogszabályok gyűjteménye

Oldal29

- Magyarország Alaptörvénye - 2013.évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

-

-

-

-

-

-

-

Oldal30

-

o 2000.évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (A törvényt tartalmazza a folyékony hulladékokra(szennyvíz)vonatkozó előírásokat,kötelezettségeket. o 1995.évi LVII.törvény a vízgazdálkodásról 1995.évi LIII.törvény a környezet védelmének általános szabályairól 2003.évi LXXXIX.törvény a környezetterhelési díjról. 2007.évi CXXIX.törvény a termőföld védelméről (Szabályozza a szennyvíziszap és abból készült komposzt mezőgazdasági felhasználhatóságának szabályait a talajvizsgálati kötelezettséget, valamint az nevezett anyagok felhasználásának engedélyeztetési eljárását. 2007.évi CXXIII.törvény a kisajátításról (Meghatározza a szennyvíztísztító telepek létesítése érdekében történő kisajátítás feltételeit) 38/1995(IV.5.) Korm.rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről (Meghatározza a csatornahálózattal kapcsolatos technológiai követelményeket, valamint a hálózatba bocsátható szennyvíz komponenseit). 40/2006(X.6.)KvVM rendelet a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról 219/2004(VII.21.) Korm.rendelet a felszín alatti vizek védelméről (A rendelet kitér a szennyvízzel azon tevékenységekre,melyek kapcsolatban lehetnek a felszín alatti vizek minőségének romlásával. Meghatározza azon tevékenységek körét, amelyek hatósági engedélyezést igényelnek. Rögzíti az engedélyezéssel kapcsolatos dokumentumok tartalmi követelményeit.) 220/2004.(VII.21.) Korm.rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól (Ez a rendelet határozza meg a kibocsátó általános kötelezettségeit, a kibocsáthatóságára vonatkozó általános előírásokat, a szennyvízben lévő káros anyagok határértékeit, az előzetes tisztításra vonatkozó szabályokat, a kibocsátás engedélyezési eljárását, a szabályok megszegése esetén alkalmazható bírságokat és egyéb szankciokat) 74/2000. (V.31.) Korm.rendelet a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló,1994.június 29én,Szófiában létrehozott Egyezmény kihirdetéséről (A rendelet a Dunával kapcsolatban tartalmazza a kibocsátási határértékek,szennyvíztisztítási követelményeket, a diffúz és pont szennyezés mérséklésére vonatkozó szabályokat. 26/2002.(II.27a.) Korm.Rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és- tisztítási Megvalósítási programmal

-

-

-

-

-

-

-

összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról.(A rendelet meghatározza a szennyvízelvezetési agglomeráció kialakításának alapvető szempontjait, ezzel kapcsolatos környezetvédelmi előirásokat, a műszaki gazdasági követelményeket) 27/2002. (II.27.) Korm.rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elve zetési és-tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefüggő nyilvántási és jelentési kötelezettségről 20/2001.(II.14.) Korm.rendelet a környezeti hatásvizsgálatról (A rendelet tartalmazza a környezeti hatásvizsgálattal kapcsolatos előírásokat,valamint azon tevékenységek körét melyeknek alapfeltétele a környezeti hatásvizsgálat elvégzése. ) 90/2007.(IV.26.) Korm.rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről 314/2005.(XII.25.) Korm.rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról (Meghatározza a Környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységeket és az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységeket) 174/2003. (X.28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető éstisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó egyedi szennyvízkezelés nemzeti Megvalósítási Programjáról 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről. 25/2002 (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és- tisztítási Megvalósítási Programról 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról

- 50/2001 (IV.3) Korm. rendelet, 36/2006. (V.18.) FVM rendelet (E rendeletek célja, hogy szabályozza egyes szennyvizek, kezelt iszapok, ideértve a szennyvíziszap komposztokat , mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználását, hogy elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások)

Oldal31

A szennyvíziszapra vonatkozó hatályos hazai jogszabályok

- A 36/2006. (V.18.) FVM rendelet mind az eljárásban, mind a határértékeiben szigorúbb kezelést elvárva a szennyvíziszapot kiemeli a hulladékkörből és komposzt alapanyagként termékként kezeli, amennyiben a rendeletben megfogalmazott eljárások betartásával termékké nyilvánítható. - 2012.évi CLXXXV.törvény a hulladékhasznosításról (A törvény szerint Hulladékégető műben vagy hulladék-együttégető műben hulladékégetés vagy hulladék-együttégetés akkor engedélyezhető,ha az égetés vagy együttégetés elektromos-,illetve hőenergia termelésre irányul vagy cement-,tégla-,illetve építőipari cserép-és kerámiagyártásra. Hulladékégető műben vagy hulladék-együttégető műben égetni vagy együttégetni csak olyan hulladékot lehet,amely anyagában nem hasznosítható. Veszélyes hulladék kizárólag veszélyes-hulladékégető műben égethető.) - Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és-tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv Nemzeti Megvalósítási Programja,a Nemzeti Vidékstratégiai koncepció - 3/2002.(II.22.)KÖM rendelet a hulladék égetésének műszaki követelményeiről,működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről

1.3.3.

Más országok jogszabályai

Hulladékhasznosítási törvény /Das Kreislaufwirtschaftsgesetz (KrWG) / A hulladékok ártalmatlanításának és így a szennyvíziszapoknak is törvényi alapja a Hulladékhasznosítási törvényben „Das Kreislaufwirtschaftsgesetz (KrWG)” került lefektetésre, amely összhangban van az AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/98/EK irányelvével is. A törvény célja, hogy erősítse a környezetvédelmet és a klímavédelmet, valamint a takarékosasságot az erőforrásokkal a hulladékiparban azáltal, hogy ösztönzi hulladékmennyiség csökkentését, valamint ösztönzi az újra felhasznosítás arányának növelését. A „Das Kreislaufwirtschaftsgesetz (KrWG)” Hulladékhasznosítási törvény az EU hulladékirányelvének megfelelően 5 szintű hierarchiát állít fel. (Gyűjtés, előkészítés újrahasznosításra, újrahasznosítás, egyéb felhasználás (pld. energetikai) Amennyiben a szennyvíziszapot, mint trágyát kívánják a mezőgazdaságban felhasználni, akkor a § 11 paragrafust kell a Hulladékhasznosítási törvényből „Das Kreislaufwirtschaftsgesetz (KrWG)” alkalmazni a

Oldal32

1.3.3.1. Németországi jogszabályi környezet

biztonságos kihelyezés érdekében. Ezen paragrafuson alapul a szennyvíziszaprendelet „Klärschlammverordnung” (AbfKlärV) is. Amennyiben szennyvíziszapot termikusan kívánjuk hasznosítani, akkor a Hulladékhasznosítási törvény „Das Kreislaufwirtschaftsgesetz (KrWG)” 13§ paragrafusát kell figyelembe venni, és a berendezésnek szövetségi emisszióvédelmi törvényeknek „Bundes-Immissionsschutzverordnung BImSchV” kell megfelelnie. Mezőgazdasági felhasználás esetén figyelembe kell venni a Trágyarendeletet is. (Düngemittelrecht)

Szintén tilos a szennyvíziszapot kihelyezni:  Zöldség és/vagy gyümölcstermelő területre.

Oldal33

Szennyvíziszap rendelet/ Klärschlammverordnung (AbfKlärV) Ez a rendelet foglalkozik a szennyvíziszap mezőgazdasági vagy kertészeti kihelyezésével. A trágyarendelet előírásait ettől függetlenül alkalmazni kell. A rendeletben szereplő határértékektől a lehető legnagyobb távolságot kell tartani. Általánosságban a szennyvíziszap mezőgazdasági vagy kertészeti kihelyezése nem korlátozható, de a kihelyezés csak addig folytatható, amíg adott termőterületen ezt a helyi feltételek lehetővé teszik. (pld. növények tápanyagigénye) A szennyvíziszap termelőjének (szennyvíztelep) a törvény 3§ 5. bekezdése alapján legalább 6 havonta mintát kell vennie és ki kell értékelnie a következő összetevőkre: 1. Tápanyagtartalom (Nitrogén, foszfát, kálium, magnézium) 2. Összes szerves Halogénkötés, AOX 3. Nehézfémek: (ólom, kadmium, króm, réz, nikkel, higany, cink) 4. pH, szárazanyag, szerves anyag tartalom, hatóanyagok Az első mintavételnél, majd 2 évente a PCB, dioxinok, és furánok mennyiségét is vizsgálni kell. Azokat a talajokat is vizsgálni kell, amelyekre a szennyvíziszapot tervezik kihelyezni, ennek vizsgálatnak az elvégzését is az iszaptermelőnek kell elvégeztetnie. A kihelyezést megelőzően, majd a 10 évente az alábbi összetevőkre:  pH érték  tápanyagok: növények által hasznosítható foszfátok, kálium, magnézium  nehézfémek: (ólom, kadmium, króm, réz, nikkel, higany, cink) A szennyvíziszap termelőjének kell az iszapvizsgálatot, valamint a talajvizsgálatok költségeit vállalnia. Ipari vagy nyers szennyvíziszap kihelyezése szigorúan tilos.

    

Védett mezők és erdőgazdálkodás alá vont földekre. Takarmány előállítására használt földek. Védett területek (nemzeti parkok, stb.) Vízvédelmi területetek (I és II zóna) Ha 4§ lefektetett határértékeket az iszap vagy talaj nem teljesíti.

Adott területre három év alatt maximum 5 tonna/hektár iszap szárazanyag vihető ki. Szennyvíziszap komposztból 10t/hektár szárazanyag vihető ki, amennyiben szerves szennyezőanyagok és a nehézfémek szintje maximum a felét érik el a Klärschlammverordnung (AbfKlärV) / Szennyvíziszap rendeletben §6 foglaltaknak. Határértékek Iszaprendelet AbfKlärV 2010 maximum mg/kg TS (szárazanyagban) Talajban Iszapban Nehézfémek As 40 - 100 18 Pb 0,4 - 1,5 150 Cd 30 - 100 3 Cr 20 - 60 120 Cu 15 - 70 800 Ni 0,1 - 1 100 Hg 60 - 200 2 Th 1,5 Zn 1.800 Szerves szennyezők PCBPCDD/PCDF B(a)PPFC (PFOA und PFOS)

AOX Salmonella spp.

0,2 je Kongener 100 ng/kg TS

0,1 je Kongener 30 ng TEQ/kg TS 1;0,1

500 400 Csíramentesség/ 50 g Nedvesanyagban

A trágyatörvények a trágyatörvényben a tárgyarendeletben és a trágyaalapanyag rendeletben kerültek meghatározásra. Ezekben találhatók kapcsolódások a szennyvíziszaphoz és annak mezőgazdasági felhasználásához. Düngegesetz (DüngG) Trágyázási törvény

Oldal34

Trágyatörvény /Düngemittelrecht/

A törvény alapján egy káralapot kell létrehozni, amelyből az esetleges károk elhárítását fedezni lehet. Ezt az alapot a szennyvíziszap előállítója köteles létrehoznia. Emellett természetesen csak a törvény § 3 bekezdés2nem foglaltaknak megfelelően lehet a trágyázást végrehajtani. Düngeverordnung (DüV) Trágyázási rendelet Ez a rendelet határozza meg a konkrét szabályait és a helyes gyakorlatát a trágyázásnak. November 1. és Január 31. között tilos a nitrogéntartalmú trágyázás, így a szennyvíziszap kihelyezése is tilos ebben az időszakban. Düngemittelverordnung (DüMV) Trágyaösszetétel rendelet Ezen rendelet foglalkozik azokkal a trágyákkal, amelyek nem szabványosítottak az Eu-ban. A szennyvíziszap a szerves vagy szervesásványi trágyákhoz került besorolásra, és mint NP vagy NPK műtrágya használható fel. A szennyvíziszap csak direktben, keverés nélkül helyezhető ki. Szövetségi emissziós rendelet /Bundes-Immissionsschutzverordnung BImSchV/ A rendelet kiterjed a hulladékok mono és együttégetésére, így a szennyvíziszapégetésre is vonatkozik. Határértékek vonatkoznak a porra, a kéndioxidra, a nitrogénoxidokra, a higanyra, a szénmonoxidra, valamit a nehézfémekre is. A rendelet előírásokat tartalmaz az üzemeltetés körülményeire is: - Levegővédelmi intézkedések - Tűzvédelem - Hulladék kezelése - Hő felhasználás A 850°C hőmérséklet az utóégetés során 2 másodpercig is előírás, valamint a folyamatos emessziómérés, valamint az adatok on-line átvitele is kötelező a hatóság felé.

1.3.3.2. Bulgáriai jogszabályi környezet

Oldal35

A jelenleg érvényes bulgár nemzeti szabályozás, amely az 86/278/EK rendeletnek való megfelelést szolgálja a No. 339 (14.12.2004) miniszteri rendelet a szennyvíziszap felhasználásáról a mezőgazdaságban.

Koncentr. mg/kg

Nehéz-fémek Cd

EU-Direktíva 86/278/EK

Iszapban 20-40

Talajban pH6-7

Iszapban

Talajban pH6-7,4

1-3

30

2

500

200

50-140

1600

140

Cr Táblázat Cu

1000-1750

Bulgária rendelet No 339 (14.12.2004.)

Hg

16-25

1-1.5

16

1

Ni

300-400

30-75

350

75-80

Pb

750-1200

50-300

800

100

2500-4000 150-300 nincs előírás

3000 25

250 25

Zn As Szerves összetevők

Iszapban

PAH

6.5

PCB

1

Patogének Escherichia coli Salmonella ssp. Clostridium perfringens Helminth eggs

Iszapban <1g titer 0 előfordulás 20 g b) <1g titer 1 előfordulás 1kg szárazanyagban

 A a talajra kihelyezést tiltó esetek: o Ha veszélyes hulladéknak minősül, vagy olyan összetevőt tartalmaz o Ha a PH-ja kisebb 6-nál o Ha a terület borászati célú mezőgazdasági terület o Vízvédelmileg kiemelt terület  45 napra hosszabbítható kihelyezési tilalom legelőkre és takarmányt előállító területekre.  NATURA 2000 területeken további kihelyezési kritériumok. (háttér koncentrációk)  A talaj Ph értékétől függően különböző megengedett koncentráció értékek az iszapban.  Akkreditált laborban kell a vizsgálati mintákat kiértékelni.  A talajmintákat 5 évig meg kell őrizni, a teszt eredményeket szintén 5 évig.

Oldal36

Az EU direktíváktól való eltérések és a pontosabban szabályozott kérdések Bulgáriában:

 A különböző hatóságok felé bejelentési kötelezettségek a kihelyezett mennyiségekről.  További határértékek a talajra és az iszapra: o Cr és As az iszapban o PAH és PCB, mint szerves összetevő az iszapban o Patogének az iszapban: Escherichia coli, Salmonella ssp., Clostridium perfringens and helminths Egyéb kapcsolódó jogszabályok: E

Jogszabály: Földtörvény 98/2010)

Követelmények a rendeletben (SG, 89/2007, SG, Tiltja a No. 339 (14.12.2004) /miniszteri rendelet a szennyvíziszap felhasználásáról a mezőgazdaságban/ nem megfelelő iszap kihelyezését Mezőgazdasági területek védelméről A kihelyezést minisztériumi szóló törvény (SG, 35/1996, SG,engedélyhez köti, és itt határozták 39/2011) meg az engedélyeztetés menetét. Víz rendelet (SG, 67/1999, SG, Ipari szennyvizek és abból 28/2011) keletkező szennyvíziszapok. Rendelet No. 6 (SG, 97/2000) Tiltja a szennyvíziszapok kibocsátási határértékek veszélyes kiengedését élővizekbe. összetevőkre szennyvíztelepekről kiengedhető vizekre.

További jogszabályokban ritkán kerül a szennyvíziszap egyedileg megnevezésre. Az égetésről, vagy a lerakásról általában az általános hulladékkal kapcsolatos jogszabályokban rendelkeznek.

• • •

Rendelet No. 6 hulladékégetők létesítési és üzemeltetési szabályai (SG 78/07.09.2004) Rendelet No. 8 hulladéklerakók létesítési és üzemeltetési feltételei (SG 83/24.09.2004) Rendelet No. 26 talaj rekultivációról és újratelepítéséről (SG, 89/1996, SG. 30/2002).

Oldal37

Szennyvíziszap kezeléséhez kapcsolódó hulladékjogszabályok:

A Rendelet No. 8 hatásai jelentősek, mivel ebben tiltják meg fokozatosan a kezeletlen szennyvíziszapok lerakását hulladéklerakókban egészen 2020-ig. A 140/1992 rendelet (SG, 61/1992, SG, 93/2009). a felhagyott bányászati célú területek rekultivációjáról első olvasatban nem érinti a szennyvíziszapok kihelyezhetőségét. Azonban az energetikai minisztérium a környezetvédelmi minisztériummal együttműködve kialakított egy engedélyezési módszert arra vonatkozóan, hogy a szennyvíziszapokat rekultiváció céljából az ilyen területeken elhelyezze. Kihelyezhető mennyiségek: - humusz újratelepítés nélkül : 45-60 m³ /0.1 ha, vagy 37-50 t /dekar (kb.370-500 t/ha); - trágyaként: 15-18 m³ /0.1 ha, vagy 12-15 t / dekar (kb.150 t/ha).

1.4. A berendezés piacra lépéséhez szükséges engedélyek megszerzésének menete 1.4.1. EU általános követelmények

vonatkozó

direktívái/egyéb

Ez a rendszer értékesítésének átfutási idejézőt érdemben nem befolyásolja, mivel a hulladék-égetés engedélyezése önmagában is minden egyes projektre egyedi lesz. Amennyiben adott telepítéshez olyan egységek beépítése válik szükségessé, amelyikre a CE jelölés kötelező, akkor tervezéskor és beszerzéskor annak meglétét ellenőrizzük.

Oldal38

A berendezésünk alapelemei az előégető és utóégető berendezések nem tartoznak egyetlen EU direktíva hatálya alá sem. Ezt a tanúsító szervezetek konzultáció során is megerősítették. Emiatt CE jelölést az előégető és utóégető egységen elhelyezni nem kell, és nem is lehet. Ebből következik, hogy a berendezést minden egyes projektnél külön kell engedélyeztetni a nemzeti hatóságok kijelölt szervezeteinél.

1.4.2.

Magyarországi engedélyezési folyamatok

Szennyvíziszap égető engedélyeztetés adott telephelyre Az engedélyeztetés lépései

1. Előzetes Környezetvédelmi Hatástanulmány készítés Engedélyező hatóság: a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet) 2. Egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció készítés (IPPC) Engedélyező hatóság: a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (14/2005. (XII.25.) Korm. rendelet ) 3. Hulladékkezelés, ártalmatlanítás engedélyeztetése Engedélyező hatóság: a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (2000. évi XLIII. törvény) 4. Egyes sajátos építményfajtákkal kapcsolatos építésügyi beruházások engedélyezése Engedélyező hatóság: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet) 5. A berendezés egyedi engedélyeztetése, amennyiben nem rendelkezik CE minősítéssel Engedélyező hatóság: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 6. Nyomástartó berendezések telepítésének engedélyeztetése (PED) Engedélyező hatóság: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (9/2001.(IV.5) GM rendelet, 2009/1005/EK irányelv

8. Villamos csatlakozási terv (amennyiben villamos energiatermelő berendezés is telepítésre kerül) Engedélyező hatóság: A területileg illetékes áramszolgáltató

Oldal39

7. Villamos megvalósíthatósági tanulmány (amennyiben villamos energiatermelő berendezés is telepítésre kerül) Engedélyező hatóság: A területileg illetékes áramszolgáltató

9. Villamos energia átvételi szerződés Szerződő partner: A területileg illetékes áramszolgáltató 10.

Kiserőmű létesítési engedély Feltétel: Érvényes, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által kiadott építési engedély, Villamos energia átvételi szerződés Engedélyező hatóság: Magyar energetikai és Közműszabályozási Hivatal

11.

Villamos energia kötelező átvétel engedélyeztetés Feltétel: Érvényes, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által kiadott építési engedély, Villamos energia átvételi szerződés Engedélyező hatóság: Magyar energetikai és Közműszabályozási Hivatal

12.

Használatbavételi engedély a. Engedélyező hatóság: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal a szükséges szakhatóságok bevonásával

Megjegyzés: Minden engedélyeztetési eljárást megelőz az engedélyeztetési eljárást megalapozó és szükséges tervdokumentációk, beadandó engedélyeztetési tervek elkészítése.

1.5. Költség-haszon elemzés

A költség-haszon elemzés feladata annak kimunkálása és bemutatása, hogy a közösségi, illetve költségvetési forrásokból nyújtott támogatások olyan fejlesztések megvalósulásához járulnak hozzá, amelyek:

Oldal40

Esetünkben nem lehetséges a klasszikus értelembe vett költség haszon elemzés elkészítése, mivel annak mindhárom elem (Változat elemzés, Pénzügyi elemzés, Közgazdasági elemzés) egy adott cél (eredmény) elérésének lehetséges alternatíváinak összehasonlítására szolgál. Szerepét az alábbiak szerint határozzák meg:

- költség-hatékonyak; - társadalmi hasznuk jelenértéke meghaladja a társadalmi költségeik jelenértékét; - csak a megvalósuláshoz szükséges mértékő támogatást kapnak, túltámogatás nem történik; - működtetése során a létrehozott szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható. Esetünkben egy olyan berendezést kívánunk forgalmazni, amely az ott meglévő technológiához kapcsolható, integrálódik abban. A berendezés alkalmazásának hasznossága a szolgáltatott energia, és környezetterhelés csökkentésében mérhető. A hasznosság számszerűsítése általánosságban még egy országra vetítve sem lehetséges, mert egyik lényeges elem a – támogatás mértéke – minden országban függ a vállakozás típusától, esetleg a megvalósulás helyétől, és más tényezőktől is. Általában egy országra megállapíthatók, vagy legalább is közelítően meghatározhatók (számszerűsíthetők) a „hozam” illetve megtakarítás elemei (Energia árak alakulása, hulladék lerakási díjak) A hulladék lerakási díjban igen nagyok a különbségek az egyes országok között. Ez egyben az ártalmatlanítandó hulladék adott országban elfogadott negatív értékeként is felfogható. Egyáltalán nem lehet megállapítani a finanszírozás költségét (Hitel és kamatterheket) mivel az mindenütt projektfüggő. A fentiek alapján itt tehát csak egy nagyon korlátozott elemzést tudunk végezni. A beruházás bekerülését mindenütt azonosnak vesszük, hiszen itthon szándékozunk gyártatni és a bekerülést €-ban határoztuk meg. Nem változnak a karbantartási költségek sem, hiszen azok a bekerülési költséghez kötődnek. A felhasznált kiegészítő anyagok árában sem teszünk különbséget, hiszen azokat mindenütt a nemzetközi piacokon szerzik be. Lényegesek az eltérések azonban az egyes országok munkabér színvonalában. Ezt legalább is viszonyszámok alapján figyelembe kell és lehet venni.

Üzleti folyamatok leírása és résztvevők azonosítása

Az üzleti folyamatokat az 1. mellékletben szerelő Értéklánc szemlélteti. Látható, hogy a szennyvíz termelőjétől egészen a hulladéklerakóig tart a lánc minden esetben.

Oldal41

1.5.1.

A valódi kérdés, hogy a folyamat közben mi történik és, a folyamat legvégén mennyi végtermék marad, amelyet már nem lehet hasznosítani. A BIOFIVE technológia az üzleti folyamatokat a szennyvíztisztító telepen tudja közvetlenül befolyásolni pozitívan, amelynek hatásai továbbgyűrűznek, mind a lakosság felé, mind a telep tulajdonos felé, aki legtöbb esetben maga az önkormányzat.

1.5.2.

A berendezés alkalmazásának (többlet) költségei

A berendezés hulladékkezelési technológiába való integrálása során természetesen keletkeznek többletköltségek,így: - A berendezés működtetéséhez szükséges munkaerő bérköltsége - A berendezés karbantartásának költségei - A termikus ártalmatlanításhoz szükség van kiegészítő tüzelőanyagra (faapríték, fapellet) ennek beszerzési költségei. - Egyéb anyag (füstgáz tisztításhoz használt addítív anyag) beszerzésének költsége. A felsorolt többletköltségek közül az egyes országok között jelentős különbség a munkabérben van. (L. 5. táblázat)

1.5.3. A berendezés alkalmazásának technológiában való integrálásának előnyei A berendezés tulajdonképpen úgy fogható fel, mint a szennyvíziszap és település szilárd hulladék kezelés utolsó fázisa. Ez a hulladékkezelésből az eddigiekben hiányzott. Helyette- már ahol alkalmazták a komposztálás volt ez azonban a legritkább esetekben kapcsolódott magához a hulladék kezelési technológiához. Erről, illetve ennek problémáiról az 1.1.2 fejezetben írtunk.

- Megtakarítható a hulladék lerakási díja

Oldal42

A nem vagy csak nagyon nehezen számszerűsíthető környezetterhelési előnyökön túl (Nem kell mozgatni, tárolni a hulladékot, azonnal ártalmatlanítjuk azt) a berendezés használata a következő számszerűsíthető előnyökkel jár:

- Mivel minimális (vagy semmi) lesz a lerakóba szállítandó már nem hasznosítható hulladék tömege, jelentős a szállítási és anyagmozgatási költség csökkenése - Nem lesz szükség semmiféle „hulladék előkezelésre” (a lerakóba szállíthatóság előírt feltételei szerint) - Amennyiben korábban fosszilis energiahordozóval szárították a tömeg csökkentése érdekében, most ez az energiamennyiség (és ennek költsége kiváltható) - Az ártalmatlanítás során felhasználható energia keletkezik, amely vagy értékesíthető, vagy felhasználható amellyel jelentős költségcsökkentés érhető el. A felsoroltak közül az energiaárakban és a lerakási díjakban nagyok a különbségek (5. táblázat) A megtakarításokat , bevételeket, és végső soron az eredményt is jelentősen befolyásolja az, hogy milyen típusú hulladékot, illetve a hulladékok milyen összetételű keverékét kívánjuk ártalmatlanítani. A különböző országokban, különböző hulladék keverékek ártalmatlanításával elérhető eredményt a 7. Táblázat tartalmazza. Természetesen ezek az előnyök bizonyos üzleti szereplőknél hátrányként jelentkeznek. Ilyenek lehetnek a szennyvíziszap és egyéb hulladéklerakók üzemeltetői, valamint a nagyobb együttégetést végző erőművek. A kalkulációban a meglévő berendezés teljesítményével – 1,6 MW – és folyamatos üzemeltetésével számoltunk (8 400 óra/év). E két adat meghatározza azt is, hogy az egyes változatok esetében mekkora a tüzelőanyag szükséglet.

Azoknál az alternatíváknál, ahol nincs szárítási igény, így elegendő energia áll rendelkezésre – lehetőségként – figyelembe vettük azt is, hogy a megtermelt energia felhasználásával vásárolt aprítékból pelletet lehet előállítani.

Oldal43

Hazai viszonylatban a lerakás költsége (járulék+kezelési költség) átlagosan 40 €/t –ra tehető. Az energia ára 0,1 €/kWh. A munkabért és járulékát 3,3 €/h értékkel kalkuláltuk.

A többi közvetlen költség, (karbantartás, kenőanyag, additív, stb.) a berendezés sajátosságából következik, tehát lényeges eltérés más országokban sem lesz.

1.5.4. Kiegészítő elemzéséhez

információk

a

nemzetközi

piacok

A számításnál a hazai értékeket 100%- nak véve az egyes országoknál a 5. táblázat szerinti eltéréseket vettük figyelembe. A mutatókat, az Eurostatból vett adatok alapján számoltuk, illetve az egyes országoktól közvetlenül beszerzett adatok alapján számítottuk ki. (Hulladék lerakási díjak)

5. táblázat: Az egyes költség és jövedelem elemek áraránya a magyarországi értékhez viszonyítva országonként. (100%= A magyarországi érték) Megnevezés Bér és járulék költsége Elektromos áram ára A hőenergia ára Hulladék lerakási díj (illeték)

Szlovákia

Cseh ország

Írország Norvégia

108,86% 135,44% 346,84% 341,77% 172,73% 200,00% 254,55% 181,82% 134,58% 145,28% 180,93% 145,45% 50,00% 62,50% 75,00% 232,50%

Egyesült Olasz Ausztria királyság ország 277,22% 272,73% 158,65% 315,00%

386,08% 200,00% 207,66% 435,00%

344,30% 172,73% 211,23% 125,00%

Oldal44

Kétségtelen tény, hogy a hulladéklerakás hulladék tulajdonosra „ráterhelt” költség hányadot az adott ország által folytatott politika dönti el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy alacsony hulladéklerakási díj esetén az adott országban ténylegesen alacsonyabbak lennének a lerakóba keletkező költségek, illetve a lerakó környezet terhelése. A hulladék kezeléssel kapcsolatos költségek ugyanúgy felmerülnek, és a lerakással ugyanúgy megmarad a potenciális negatív érték a környezet károsító hatás is. Azokban az országokban tehát a lerakási díjak alacsonyak, az állam a ténylegesen felmerülő költségekből, kockázatokból nagyobb részt vállal át más országoknál. Gyakorlatban nem valósul meg a „fizessen, aki szennyez!”. (Érdemes a Duna vízgyűjtő területére gondolni: svájci csapadékvizek és folyóvizek által szállított szennyezést a legvégül a Földközi tenger országai szenvedik meg és így nem csak európai, hanem azon túlmutató problémákról is beszélhetünk.)

1.5.5.

Beruházási költségek

A berendezést – alap kiépítettségben – valamennyi szóba jöhető országban – azonos beszerzési árral vettük figyelembe. A beruházás egyes elemeit a 6. táblázat tartalmazza. A beruházás bekerülési költségében figyelembe vettük a szabadalmak és a know-how díjat, az installáció – telepítés – külön költségét, valamint a garancia díjat is.

6. táblázat: A beruházás várható költsége Beruházási elem Keverő adagoló Lépcsős kazán Utóégető Füstgáz mosó Hőcserélők Kémény Műszerek Vezérlés

Ft

€

35 000 000 190 000 000 60 000 000 100 000 000 50 000 000 10 000 000 50 000 000 30 000 000

114 754 622 951 196 721 327 869 163 934 32 787 163 934 98 361

525 000 000

1 721 311

52 500 000 57 750 000 42 000 000

172 131 189 344 137 705

Összesen

677 250 000

2 220 492

ORC technológia

360 000 000

1 180 328

1 037 250 000

3 400 820

130 000 000

426 230

Nettó érték összesen Installáció Garancia 10 évre Szabadalom és know-how

Mindösszesen Pellet technológia 2 t/h kapacitásra

Feltételeztük, hogy az elektromos áram előállítása mindenütt igény lesz, így kalkuláltunk az alapkiépítésben az ORC berendezés bekerülésével, illetve figyelembe vettük az ehhez szükséges – beépítendő – hőcserélő értékét. A pelettálás, illetve a pelettáló berendezés költsége tájékoztató jellegű. Tapasztalataink szerint ugyanis a termelt elektromos áram „értékesülése” körülbelül másfélszer jobb az, mintha azt zöldáramként értékesítenénk.

1.5.6. Egyes elemzése

megvalósítási

verziók

költség-haszon

Az 1.1.3 pont alatt részleteztük, hogy a gazdaságossági elemzést milyen alapesetekre (hulladék összetételre) számoljuk.

Oldal45

A berendezés és technológia alkalmazásának számtalan verziója lenne lehetséges, a meglévő technológia, az adott helyen éppen rendelkezésre álló hulladék összetétel, valamint a kinyerhető energia felhasználási módjától függően. A beruházási döntéshez nyilván a konkrét értékeket kell figyelembe venni.

Az 1.5.2 pontnál pedig az egyes európai országokra megadtuk hogy – ismereteink szerint – az egyes európai országokra vonatkozóan milyen index értékekkel lehet figyelembe venni a magyarországi viszonyokat. Az egyes változatok költség és jövedelem viszonyait (a várható eredményt és megtérülést) viszont az üzleti tervnek kell tartalmaznia. Ennek e helyen való megismétlését szükségtelennek tartjuk, ezért itt csak egy táblázatban közöljük, hogy az egyes európai országokban az adott hulladékösszetétel ártalmatlanításával milyen eredmény és megtérülési idő várható. (7,8 táblázat)

7. táblázat: Az egyes változatok várható eredményessége Európa néhány országában az adott ország, ár és költségviszonyainak figyelembevételével a berendezés kísérleti üzemeltetése során szerzett adatok alapján M.e=€/év Egyesült Cseh Megnevezés Szlovákia Írország Norvégia KirályAusztria Olaszország ország ság Szennyvíziszap monoégetés Anyagköltség Munkabér Anyagmozgatás Szállítás

85 892 107 933 1 056 6 158

85 892 134 288 1 056 6 158

85 892 343 879 1 056 6 158

85 892 338 859 1 056 6 158

85 892 274 852 1 056 6 158

85 892 382 785 1 056 6 158

85 892 341 369 1 056 6 158

Karbantartás

152 459

152 459

152 459

152 459

152 459

152 459

152 459

Többletköltség összesen

353 498

379 854

589 444

584 424

520 417

628 350

586 934

Elektromos áram Hő Lerakási díj megtakarítás Foszfor

194 908 11 982 162 420 27 843

225 683 12 934 203 025 27 843

287 233 16 108 243 631 27 843

205 166 12 950 755 255 27 843

307 750 14 124 1 023 248 27 843

225 683 18 489 1 413 057 27 843

194 908 18 806 406 051 27 843

Energiahordozó megtakarítás

588 367

635 125

790 984

635 904

693 572

907 878

923 464

Bevételek és megtakarítások

985 521

1 104 611

1 365 799

1 637 119

2 066 538

2 592 950

1 571 072

Fedezeti összeg

632 023

724 757

776 355

1 052 695

1 546 121

1 964 600

984 138

5,38

4,69

4,38

3,23

2,20

1,73

3,46

Megtérülési idő év

Oldal46

A 7. táblázatban magyarázatot igényel az energiahordozó megtakarítás sor. A szennyvíziszap monoégetés esetében feltételezhetően a szárítást fosszilis energiahordozó felhasználásával végezték. Ezt most – mivel az égetéssel rendelkezésre áll az energiamegtakarításként figyelembe lehet venni.

8. táblázat Az egyes változatok várható eredményessége Európa néhány országában az adott ország, ár és költségviszonyainak figyelembevételével a berendezés kísérleti üzemeltetése során szerzett adatok alapján M.e=€/év Megnevezés

Szlovákia

Cseh ország

Írország Norvégia

Egyesült Ausztria Királyság

Olasz ország

Mechanikailag víztelenített szennyvíziszap és RDF hulladék együtt égetése Anyagköltség Munkabér Anyagmozgatás Szállítás Karbantartás

88 039 107 933 1 866 7 121 152 459

88 039 134 288 1 866 7 121 152 459

88 039 343 879 1 866 7 121 152 459

88 039 338 859 1 866 7 121 152 459

88 039 274 852 1 866 7 121 152 459

88 039 382 785 1 866 7 121 152 459

88 039 341 369 1 866 7 121 152 459

Többletköltség összesen

357 418

383 774

593 364

588 344

524 338

632 270

590 854

Elektromos áram Hő Lerakási díj megtakarítás Foszfor

255 147 513 246 83 608 35 832

295 433 554 034 104 510 35 832

Bevételek és megtakarítások

887 832

989 808

376 006 689 993 125 412 35 832 1 227 242

268 575 554 714 388 776 35 832 1 247 897

530 414

606 034

633 878

659 553

295 433 791 962 727 388 35 832 1 850 615 1 218 345

255 147 805 558 209 020 35 832 1 305 556

Fedezeti összeg

402 863 605 018 526 729 35 832 1 570 443 1 046 105

714 702

6,41

5,61

5,37

5,16

3,25

2,79

4,76

Megtérülési idő év

Mechanikailag víztelenített szennyvíziszap és RDF hulladék együtt égetése Anyagköltség Munkabér Anyagmozgatás Szállítás Karbantartás

89 359 107 933 99 148 8 194 152 459

89 359 134 288 99 148 8 194 152 459

89 359 343 879 99 148 8 194 152 459

89 359 338 859 99 148 8 194 152 459

89 359 274 852 99 148 8 194 152 459

89 359 382 785 99 148 8 194 152 459

89 359 341 369 99 148 8 194 152 459

Többletköltség összesen

457 093

483 448

693 039

688 019

624 012

731 945

690 529

Elektromos áram Hő

573 730 513 246

664 320 554 034

845 498 689 993

603 927 554 714

Bevételek és megtakarítások

168 030 45 034 1 300 041

210 038 45 034 1 473 425

Fedezeti összeg

842 948

989 977

252 045 45 034 1 832 570 1 139 531

781 341 45 034 1 985 015 1 296 996

664 320 791 962 1 461 863 45 034 2 963 179 2 231 234

573 730 805 558

Lerakási díj megtakarítás Foszfor

905 890 605 018 1 058 590 45 034 2 614 533 1 990 521

4,03

3,44

2,98

2,62

1,71

1,52

2,95

Megtérülési idő év

420 076 45 034 1 844 398 1 153 870

- Bármelyik országban a megtérülés szempontjából a legkedvezőbb változat a fermentációs maradvány és az RDF hulladék együttégetése - Egy fajta hulladék összetétel esetén a fedezeti összeg nagyságára, így a megtérülési idő alakulására is a legnagyobb hatást a a lerakási díj mértéke gyakorolja (úgy is mondhatjuk, hogy milyen mértékben vette

Oldal47

A táblázatokból látható, két alapvető tendencia:

az adott ország figyelembe a „Fizessen,aki szennyez” Unió által megfogalmazott elvet. -

1.5.7.

Ábra - Értéklánc

A Biomorv Zrt kifejlesztette a korábban jellemzett berendezést. (Újdonságok, amelyek szabadalmi bejelentések formájában és know-howként jeleníthetőek meg.)

Oldal48

1.6. Üzleti terv

A berendezésnek az alapegysége az égetőmű és füstgáztisztító berendezés, amelyet – kooperációban - a Garantfilter cég gyárt. Az alapegység által szolgáltatott energia az igényeknek megfelelően használható fel, amelyhez kiegészítők szükségesek. (Hőcserélők, ORC berendezés, stb.) Ezeket minden esetben az igényeknek megfelően szükséges beépíteni. A berendezések tehát – kiépítettségükben - különbözőek lesznek. A BIOMORV Zrt. kidolgozta, azokat a technológiákat is,amelyek biztosítják a berendezés hatékony (jövedelmet is teremtő) alkalmazhatóságát. Nyilvánvaló, hogy a berendezés csak akkor lesz „forgalomképes”, ha a paraméterei mellett meg tudjuk adni azt is, hogy a berendezés üzemeltetője – a vásárló – számára az akalmazás milyen előnyökkel jár. Ebből következik, hogy az üzleti tervben azt is szükséges bemutatni, hogy a különböző hulladéktípusok ártalmítlanítása az általunk javasolt berendezéssel és technológiával a felhasználó számára milyen előnyökkel jár. (Ezek ismeretében becsültük meg az értékesíthető berendezések számát is.) A Biomorv Zrt nem rendelkezik olyan gyártókapacitással, amely szükséges lenne az értékesítésre tervezett mennyiség megfelelő mennyiségben való legyártására. Így magát a gyártást nem a Zrt fogja végezni, hanem vállalkozásba adja ki. Erre vonatkozóan előzetes megállapodást kötöttünk BEHÁN Acélszerkezetgyártó Kft-vel aki a gyártás mellett a berendezés installálását, illetve az esetleges garanciális és egyéb javításokat is elvégzi. A gyártást a BIOMORV Műszaki fejlesztési részlege felügyeli.

1.6.1.

Erőforrások

1.6.1.1. Emberek és szervezet A BIOMORV Zrt. projektjében a feladatokat jól körülhatárolták, és 3 nagy csoportra osztották fel. Műszaki fejlesztés / Termékfejlesztés Üzletfejlesztés Gyártás Oldal49

-

A csoportokhoz megfelelő kompetenciával rendelkező embereket választottunk ki, akik vagy a vállalaton belül, vagy szerződéssel végzik a feladatokat. A projekt összefogásáért a projekt management team felel. A gyártást, illetve a keletkező energia felhasználhatóságához szükséges (vásárolt) berendezések – füstgázmosó, hőcserélők, ORC stb. – összeépítését, és a teljes berendezés installációját a megállapodás szerint a BEHÁN Kft fogja végezni. Projektvezetés 9. táblázat: Projektvezetés Szervezet BIOMORV Zrt.

Név Dr. Garamszegi Gábor

Feladat Projektvezető

BIOMORV Zrt.

Tóth József

Projektvezetés

BIOMORV Zrt.

Grób Iván

Projektvezetés

BIOMORV Zrt.

Lepedus Vincze Zsuzsa

BIOMORV Zrt.

Dr.Kaszainé Dr.Szendi Mónika Bertha Júlia

Projekt pénzügyi vezető Jogi Tanácsadó

Megjegyzések

Megbízással

Projekt asszisztens

Műszaki fejlesztés

Kazánfejlesztés

Rendszerintegráció

Tesztelés

Foszforkivonás

Szabadalmaztatás

Oldal50

Műszaki fejlesztés

10. Táblázat: Műszaki fejlesztésben közreműködők Szervezet

Név

Feladat

Miskolci Egyetem

Dr. István Szűcs

Kazán égőtérének fejlesztése

BIOMORV Zrt.

Petróczy István

Kazán égőterének fejlesztése

Thermolog Kft. Intertest Bt. Biomorv Interinno szabadalmiiroda

Grób János Barnabás Buza Lázár József

Rendszer integráció Tesztelés Üzemi tesztek

Várnai Anikó

Szabadalmaztatás

Baranyai Miklós Zsolt

Foszforkivonási technológia fejlesztése

Bay Zoltán Miskolc

Intézet

Megjegyzések

Megbízással

Üzletfejlesztés Üzletfejlesztés

Sales

Sales Magyarország

Finanszírozás

Marketing

Sales nemzetközi

Oldal51

Pályázatok

1.6.1.2. Pénzügyi erőforrások A BIOMORV Zrt. a Berendezés prototípusát és a technológiát teljes egészében saját forrásból – minden támogatás nélkül – készítette el, illetve dolgozta ki és saját forrásból biztosított minden ezzel kapcsolatos egyéb költséget. (Engedélyek, szakértői díjak, bemutatók, anyagok, szükséges kiegészítő berendezések, stb.) További fejlesztési források jelenleg nem állnak rendelkezésre. Előzetes megállapodásunk van Magyarországon 3 berendezés szállítására és telepítésére. Ezek a továbbiakban nemzetközi referencia üzemek lesznek.

12. táblázat: Pénzügyi erőforrások tervezett alakulása évenként Az értékesítésből a BIOMORV -nál marad

Értékesített db Év Magyarország Külföld 3 4 4

2 6

3 6 10

Ft

€

306 000 000 612 000 000 1 020 000 000

1 003 279 2 006 557 3 344 262

11. táblázat: Üzletfejlesztésben közreműködők Szervezet

Biomorv Zrt. Bpower Cz. Intertest Bt. Entecco Gmbh Pécsi Energia Pécsi Energia Bay Bay Bay Zoltán Intézet Bay Zoltán Intézet

Név

Feladat

Megjegyzés

Cseresznyés Gyula Zsámbok Csaba Barnabás Buza Michael Auer Garamszegi Kristóf Fogarasi Ágnes Ákos Dervalics Balázs Kerülő Bodnárné Sándor Renáta Síposné Molnár Tímea

Marketing Pénzügyek Nemzetközi értékesítés Nemzetközi értékesítés Nemzetközi értékesítés Nemzetközi értékesítés Mo. Értékesítés Mo. Értékesítés asszisztens Pályázatok menedzselése Pályázatok menedzselése Életciklus elemzés Életciklus elemzés

Megbízás Megbízás

Oldal52

0 1 2

Összesen

3 4 5 6 7 8 9 10

7

8 15 20 20 25 25 25 25

15 15 20 20 25 25 25 25

1 530 000 000 1 530 000 000 2 040 000 000 2 040 000 000 2 550 000 000 2 550 000 000 2 550 000 000 2 550 000 000

5 016 393 5 016 393 6 688 525 6 688 525 8 360 656 8 360 656 8 360 656 8 360 656

E három berendezést már a megállapodásunkn ak megfelelőe a BEHÁN Kft fogja gyártani. A Kft- vel előzetes Összesen 18 171 189 19 278 000 000 63 206 557 kötött ármegállapodásun k szerint a teljes berendezés (füstgáz mosóval) nettó ára 462 millió Ft lesz. Eszerint – a know-how árával (42 millió Ft/berendezés) együtt egy berendezés értékesítése a BIOMORV számára 102 millió Ft felhasználható tőkét jelent. A három berendezés tehát 306 millió induló tőkét fog jelenteni, amely már elegendő lesz ahhoz, hogy létrehozzuk és működtessük azt a kezdő marketing és értékesítő szervezetet amely tevékenységével biztosítani tudja a folyamatosan növekvő értékesítést. A szervezetet, az értékesítés felfutásával – a tényleges érdeklődésnek (eladhatóságnak) megfelelően – kell és tudjuk bővíteni. Az eddigi felméréseink, és a megtartott számos workshop tapasztalatai alapján terveztük meg az értékesíthető berendezések darabszámát évenként. Mivel ilyen berendezés – a hulladék keletkezési helyére telepített és az ottani technológiába integrált égetőmű – még nincs a piacon, nyilván az értékesíthető berendezések száma csak lassan fog növekedni. Magyarországon maximum 18 berendezés értékesíthetőségével számolunk. Külföldön – alapvetően Európában – bár az alkalmazhatóságának technikai és környezetvédelmi indokoltsága ennek többszöröse, óvatosan tervezünk. Tesszük ezt azért, mert a berendezés használatának gazdaságossága alapvetően a lerakási díj magasságától függ. Ez pedig ma egyrészt nagyon különböző, másrészt alapvető különbségek vannak az egyes országok szemléletében. Nem lehet előre jelezni, hogy ez „középtávon” hogyan fog változni. Így az következő 10 évre Európa más országaiban 153 db berendezés eladásával számoltunk. (12. táblázat)

A berendezés gyártását a megfelelő szakértelemmel és kapacitással rendelkező acélszerkezet gyártók segítségével kívánjuk megvalósítani.

Oldal53

1.6.1.3. Gyártási kapacitások

A piacon számos nagy múltú gyártó cég tevékenykedik, akiknek a gyártási tapasztalatait és kapacitásait fogjuk kihasználni. Egy előzetes megállapodás is készült a BEHÁN Acélszerkezet-gyártó Kft-vel a berendezés gyártására. A megállapodás alapján a gyártó az általunk átadott műszaki dokumentáció alapján, a BIOMORV felügyelete mellett fogja legyártani az adagoló és keverőberendezést az elő és utóégetőt. Mivel minden berendezésnek része a füstgázmosó; az megvásárolva beépítésre kerül. Hasonlóképpen egységesen része a rendszernek a vezérlőberendezés is. Az energia hasznosítási módjától függően szükség lesz egyéb – a piacon kapható berendezések (hőcserélők, ORC)- beépítésére is. Ezeket külön megvásároljuk és gyártó ezeket is beépítve szállítja a berendezést. Amennyiben a piaci igények növekednének a gyártást további partnerek bevonásával is bővíthetjük. A gyártást mindig meg kell, hogy előzze a adott telepítési helyszínre vonatkozó és a helyi adottságokat figyelembe vevő megvalósíthatósági tanulmány. Ennek elfogadása esetén a beruházás engedélyeztetése következhet. Az engedélyeztetés sikeres lezárását követően történhet meg a kiviteli tervek aktualizálása, a berendezések gyártásának indítása. A beruházások lebonyolítását az engedélyezetéstől a kivitelezésig a BIOMORV Zrt. és partnerei képesek lebonyolítani, de természetesen rugalmasan alkalmazkodunk bármilyen konzorciumi felálláshoz.

1.6.2.

Vállalati folyamatok

Az értékesíthetőség előfeltétele nyilvánvalóan a megfelelő, és jól irányzott marketing. A berendezés leírását, a műszaki és energetikai paramétereit, az energiahasznosítás lehetőségeit a „potenciális vásárlókhoz” el kell juttatni. A potenciális vásárlók, a szennyvíztisztító telepek, a települési szilárd hulladékfeldolgozók, de vásárlók lehetnek mindazok a vállalkozások, ahol égethető olyan szerves hulladék nagy mennyiségben keletkezik, amely már másként nem hasznosítható. A szennyvíztisztítók és hulladékfeldolgozók, itthon és külföldön is ismertek. Az első lépés tehát a velük való kapcsolatfelvétel. Ehhez nyilván olyan apparátussal kell rendelkeznünk,akik a potenciális vásárló felmerülő kérdéseire is válaszokat tud adni.

Oldal54

1.6.2.1. Értékesítési folyamatok

Mivel a vállalkozásunk sikeressége alapvetően azon múlik, hogy itthon és külföldön megismerik e az általunk kínált lehetőséget, erre a munkára nagyon jól felkészült „profi – nyelveket beszélő - csapatra” van szükség. Itt már induláskor 6 fővel számolunk. A marketing tevékenység része az is, hogy a „referenciaüzemek” létrejötte után bemutatókat szervezzünk. A következő lépés – az érdeklődés felkeltése után – hogy az érdeklődőnek a saját lehetőségei és igényei alapján konkretizáljuk a neki legjobban megfelelő berendezés szükséges kiépítettségét, annak bekerülését illetve a berendezéssel elérhető hasznot. Tehát a helyi adottságokat figyelembevevő konkrét „megvalósíthatósági tanulmányt” kell készíteni. (Ez adott esetben feltételezi, hogy a helyszínre is el kell menni.) Ezt a feladatot nyilván a BIOMORV oldja meg. Induláskor erre 3 állandó foglalkoztatott felvételével számolunk. Ez lesz az értékesítő team. Mivel bizonyos értelemben minden berendezés egyedi, nekik ismerni kell a berendezést, az egész technológiát, és az adott ország egész szabályozó rendszerét. (Itt tehát követelmény a mérnök-közgazdász képesítés és nyelvismeret.) A megvalósíthatósági tanulmány alapján fog dönteni a potenciális vásárló a megrendelésről. Megrendelés esetén a Műszaki fejlesztési team aktualizálja a tervet a konkrét igényeknek megfelelően, és gondoskodik azoknak a részegységeknek a beszerzéséről amelyek az adott berendezéshez szükségesek. (Megrendeli azokat.) Az aktualizált tervben pontosan meghatározásra kerülnek a szükséges kiegészítő berendezések beszerelésének módjai. Amennyiben a beruházó ezt igényli, a BIOMORV vállalja az engedélyeztetést, illetve a beruházás lebonyolításával kapcsolatos járulékos feladatok elvégzésének megszervezését is. Erre a feladatra induláskor 3 főt terveztünk alkalmazni. Követelmény a hazai és adott országra vonatkozó engedélyezési eljárások alapos ismerete, és értelemszerűen a nyelvismeret.

A beszerzésben a BIOMORV feladatai, csak arra terjednek ki, hogy a piacon kapható részegységeket a gyártó számára időre biztosítsa, hogy azok a komplett berendezésbe beszerelhetők legyenek. Ezt a feladatot a Műszaki fejlesztési team oldja meg.

Oldal55

1.6.2.2. Beszerzési folyamat

1.6.2.3. Termelési folyamat A termelési folyamatban a Biomorv számára nincsenek feladatok, mivel az a gyártónál jelentkezik.

1.6.2.4. Minőségbiztosítás

13. táblázat: Minőségbiztosítás Szervezet Név Funkció Thremolog Kft. János Grób Tervezés Thermolog Kft. János Grób Tervezés(külföld) Behán Kft. Kazán gyártása Helyi cégek Kivitelezés BIOMORV Zrt. + BEHÁN KFt. Szerelés/Beüzemelés BIOMORV Zrt. Oktatás

A feladatok megoldása a BIOMORV Zrt-nél nyílvánvalóan költségekkel jár.

Oldal56

A BIOMORV Zrt. a gyártópartnerei kiválasztásánál, valamint a főberendezések beszerzésénél a legmagasabb minőségi elvárásokat támasztja a szállítókkal szemben. A kazánok esetében a gyártótól megköveteli a minőségbiztosítási rendszerek működtetését, helyszíni szemlén is meggyőződik a gyártási körülményekről még szerződéskötés előtt. A kazánok gyártását a BIOMORV Zrt. megbízottja minden kritikus gyártási fázist követően a gyártó telephelyén ellenőrzi és jegyzőkönyvet készít. A következő gyártási fázist csak a BIOMORV Zrt. képviselőjének jóváhagyásával lehet elkezdeni.  Főbb lépések a gyártásban:  Előégető kazántest kialakítása  Előégető kazántest belső szigetelésének kialakítása  Lépcsők legyártása az előégetőhöz  Rostélymozgató rendszer legyártás  Utóégető kazántest kialakítása  Utóégető kazántest belső szigetelésének kialakítása A beszerzésre kerülő komplett főegységeket csak gyártói műbizonylattal és garanciával vesszük át. Az összeépített rendszer esetében az átadás előtt a BIOMORV Zrt. műszaki ellenőre tételesen ellenőrzi a szerelés minőségét és a szerelést végző fővállalkozóval az esetleges hibák elhárításáról még átadás előtt gondoskodik.

Ezek a költségek nem arányosak a bevételekkel, hiszen a feladatok arra irányulnak, hogy a „vevőket megszerezzük”. A költségeket tehát meg kell 14. táblázat: Induló költségek részletezése Megnevezés Vezető menedzser (fő) Értékesítő (fő) Asszisztens (fő) Gyártás ellenőrzés (fő) Értékesítés (fő) Beruházás bonyolítás (fő) Összesen

Mennyiség

Ft/hó

€/év

1 3 3 2 3 4

900 000 600 000 300 000 800 000 800 000 600 000

10 800 000 21 600 000 10 800 000 19 200 000 28 800 000 28 800 000

35 410 70 820 35 410 62 951 94 426 94 426

16

625 000

120 000 000

393 443

24 000 000

78 689

144 000 000

472 131

14 400 000 4 800 000 3 000 000 12 000 000

47 213 15 738 9 836 39 344

Bérjárulék Bér összesen Gépkocsi bérlet (db) Iroda bérlet (m2) Telefon posta internet, honlap Külföldi kiküldetés (nap)

Ft/év

6 200

200 000 2 000

200

60 000

Oldal57

előlegezni. A felmerülő költségek legnagyobb hányada természetesen munkabér, illetve személyi szolgáltatás lesz, hiszen a BIOMORV szorosan vett termelési – termék előállítási – folyamatban nem vesz részt. Az induló költségek részletezését a 14. táblázat tartalmazza.

Ismertető anyag Workshop rendezés (b) Személyi szolgáltatás együttműködésben Szakértői díjak Könyvelés, jogi tanácsadás Irodaszer (papír és egyéb fogyóanyag)

2 000 000 12 000 000 40 000 000 5 000 000 3 000 000 500 000

6 557 39 344 65 574 16 393 9 836 1 639

Összesen

240 700 000

789 180

Egyszeri eszköz beszerzés (Számítógép, printer, projektor stb.) Mindösszesen

8 000 000 248 700 000

26 230 815 410

20

600 000

Mint ezt korábban már írtuk, néhány tevékenységet, (más céggel való) együttműködés formájában végzünk. Ilyen pl. a műszaki fejlesztés is. Ebből következően az ő tevékenységük a BIOMORV költségeiben Személyi szolgáltatásként fog megjelenni. Mivel az értékesítésre tervezett berendezések többségét külföldön kívánjuk értékesíteni, folyamatosan – a rendelkezésre álló pénz függvényében – a célországokban is be kívánjuk jelenteni szabadalomként a berendezést és az eljárást is. Üzleti elképzelésünkben az sem kizárt, hogy esetleg egyik vagy másik országra vonatkozóan a know-how-ot és a szabadalmakat egyben értékesítjük. Ezt azonban itt csak mint esetleges lehetőséget említjük meg.

1.6.3.

Potenciális ügyfelek, vevők

1.6.3.1. Ügyfelek jellemzése

- Szennyvíztísztító telepeket illetve települési hulladékfeldolgozókat üzemeltető cégek vagy önkormányzatok ahol: o Mechanikai víztelenítő berendezés van és a települési szilárd hulladékot RDF (SRF) technológiával feldolgozzák. Szárítóberendezés nincs, rothasztást (biogáz előállítást) nem végeznek, és nem is terveznek ilyent létesíteni (Szennyvíziszap és RDF együtt égetés) 30 -50 000 lakosú település o Mechanikai víztelenítő berendezés és szárító berendezés (vagy szolár szárító) van, (vagy létesíteni kívánnak ilyent) a települési

Oldal58

A berendezés és technológia hazai és külföldi vevői lehetnek:

szilárd hulladék problémáját másképpen oldják meg. (Szennyvíziszap monoégetés) 140-160 000 lakosú település vagy térség o A szennyvíziszapot rothasztják, a fermentációs maradvány visszamarad, és elegendő a a berendezésünk folyamatos üzemeltetéséhez. (Fermentációs maradvány monoégetés) 210250 000 lakosú település o A szennyvíziszapot rothasztják (biogáz előállítás) ,a települési szilárd hulladékot RDF (SRF) technológiával feldogozzák. A dekantált fermentációs maradvány és az RDF mennyisége együttesen elegendő a berendezés folyamatos üzemeltetéséhez. (Fermentációs maradvány és RDF együtt égetés) 80 – 100 000 lakosú település o A települési szilárd hulladékot RDF (SRF) technológiával dolgozzák fel. A maradványt megbízhatóan ártalmatlanítani szükséges. (RDF- SRF égetés.) 40-60 000 lakosú település - Ezen túl mindazok a vállalkozások, ahol nagytömegű szerves hulladék keletkezik, és lehetősége van, hogy ezt 50%-ot meghaladó szárazanyag tartalmúra sűrítse szárítással, vagy adalékanyag hozzáadásával. (Egyéb hulladék égetés)

1.6.3.2. Hogyan lehet megfogni az ügyfelet? Lásd Marketing stratégia.

1.6.3.3. Az egyes hulladéktípusok (keverékek) ártalmatlanításának gazdaságossága. (Produkálható eredmény.)

Oldal59

A berendezés és technológia minden estben valamilyen már meglévő technológiához (létező üzemhez) kapcsolódik, tehát csak bővítést jelenthet. Ebből következik, hogy az eredmény csak a fedezeti összeg szintjéig vihető el. Ez pedig nem más mint a többletbevétel,plusz az alkalmazásával elérhető megtakarítás,csökkentve a berendezés üzemeltetésével járó többletköltséggel. A megtérülési idő így értelemszerűen a berendezés és a technológia bekerülési költségének, és a fedezeti összegnek a hányadosa. A bekerülési költséget az 1.5 pontban (6.táblázat) részleteztük.

Az üzleti tervet a korábban leírt hulladék összetételre kiszámolva, a magyarországi költség, hozam és jövedelem viszonyokra számolva készítettük el.

1.6.3.4. A berendezés és technológia használatával elérhető eredmény tényezői A Biomorv elsődleges célja az, hogy a fentebb ismertetett berendezést, illetve a berendezés alkalmazásával alkalmazható, eredményt produkáló technológiát (eljárást) a hazai és külföldi picokon értékesítse. Ahhoz azonban, hogy a berendezés és eljárás valóban értékesíthető legyen ismertnek kell lenni azoknak a hasznoknak, amelyeket a berendezés (és eljárás) vásárlója elérhet. A berendezés által generált haszon a következő elemekből tevődik össze. Eredmény növelő tételek - A hulladék tárolásával, előkészítésével, manipulálásával,szállításával kapcsolatos költségek csökkenése, illetve azok kiküszöbölése. - A hulladék lerakásidíj csökkenése,illetve annak kiváltása - A keletkező energia értékesítéséből származó bevétel, illetve saját felhasználás esetén az abból származó költségmegtakarítás. Eredmény csökkentő tételek - Kiegészítő anyagok vásárlása - Karbantartás költségei - Üzemeltetők munkabér költsége.

Hazai viszonylatban a lerakás költsége (járulék+kezelési költség) átlagosan 40 €/t –ra tehető. Az energia ára 0,1 €/kWh. A munkabért és járulékát 3,3 €/h értékkel kalkuláltuk. Azoknál az alternatíváknál, ahol nincs szárítási igény, így elegendő energia áll rendelkezésre – lehetőségként – figyelembe vettük azt is, hogy a

Oldal60

A kalkulációban a meglévő berendezés teljesítményével – 1,6 MW – és folyamatos üzemeltetésével számoltunk (8 400 óra/év). E két adat meghatározza azt is, hogy az egyes változatok esetében mekkora a tüzelőanyag szükséglet.

megtermelt energia felhasználásával vásárolt aprítékból pelletet lehet előállítani. Foszfor a hamuban A kísérleti égetések során több esetben elvégeztettük akkreditált szervezetekkel az induló szennyvíziszapok a keletkező hamu és távozó füstgáz laboratóriumi vizsgálatát. Ismeretes, hogy mindenki komoly problémának tartja a szennyvíziszapban lévő nehézfémek megjelenését. (Égetés során nem kell számolni sem az egyéb mérgező anyagokkal sem a patogén élő szervezetekkel, mivel azok biztonságosan megsemmisülnek.) Az égetés során minden fémes elemből valamilyen oxid képződik. Ezek legtöbbje a „talajoldatban” – 4,5 – 11 PH érték – nem oldódik így a növények számára nem felvehető. Szembetűnő volt viszont a foszfor igen nagy mennyisége (a teljes szárazanyag mennyiség 20%-a.) Igaz a hamuban megjelenő vegyületként (Alumínium és vas foszfát) nem oldható, azonban feltárására sokféle ismert eljárás van; mindenképpen indokolt tehát ezzel mint értékkel számolni. „A foszforkinyerés technológiájával kapcsolatban a hamu vizsgálatára és a lehetséges fejlesztési irányok meghatározására a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft-vel kutatás-fejlesztési szerződést kötöttünk. Az elvégzett vizsgálatok szerint a hamuban még számos,a növények számára eszenciálisnak minősülő mikroelem van. A 15. táblázatban összefoglaltuk az elvégzett vizsgálatok eredményeit.

15. táblázat.: A hamu vizsgálatának összefoglalása Égetés után maradni kellene

Füstgázban mért érték

Különbség

Határ- Biokör hamu vizsgálata Maradérték vány a 4,09 6,82 10,79 50/200 hamu%PH PH PH 1 ban (5 érték érték érték k.rendel meloszmelmelet lop/1 lett lett lett

Az elem talajra gyakorolt hatása

Oldal61

Az elem

Egri szennyvíz iszap vizsgálat 2012.09.2 6

000 000)

mg/szárazanyag kg 1

2

As Al B

4,59 5 093,00 33,89

Ca Cd Co

3

4

5

6

7

8

9

75,00

0,82

0,11

0,10

10,00

0,10

0,10

0,10

1,00 2,50

1,00 0,53

4,40 1,30

0,10

0,10

0,10

0,34

4,20

0,13

200,00

10,00

1,30

1,00

750,00

1,00

1,00

1,00

100,00

0,62

0,12

0,10

4 135,83 2 500,00

70,20

0,50

0,80

22 800,00 1,01 2,23

38,26 42 441,67 282,42 190 000,00 8,44 18,56

0,22 38,04 0,00 42 441,67 282,42 0,00 190 0,00 000,00 0,11 8,33 0,00 18,56

Cr Cu Fe Hg K Mg Mn Mo

12,73 327,50 2 910,00 7,50 7 613,00 5 731,00 423,90 4,51

106,08 2 729,17 24 250,00 62,50 63 441,67 47 758,33 3 532,50 37,56

1 0,19 105,89 000,00 2 728,65 1 000,00 0,51 0,00 24 250,00 0,00 62,50 10,00 0,00 63 441,67 0,00 47 758,33 3 532,25 0,25 37,56 0,00 20,00

Na Ni

863,00 12,02

0,00 0,01

P Pb S Se Sr

24 610,00 23,07 7 255,00 4,00 82,28

7 191,67 100,17 205 083,33 192,25 60 458,33 33,33 685,67

Zn

496,30

4 135,83

0,00

0,00 1,92 0,00 0,00 0,00

7 191,67 100,16 205 083,33 190,33 60 458,33 33,33 685,67

10 0,004% 4,244% 0,028% 19,000 % 0,001% 0,002%

11 Toxikus elem Közömbös Eszenciális nyomelem Növényi tápanyag Toxikus elem Toxikus elem

0,011% 0,273% 2,425% 0,006% 6,344% 4,776% 0,353% 0,004%

Toxikus elem Eszenciális nyomelem Eszenciális nyomelem Toxikus elem Növényi tápanyag Eszenciális nyomelem Eszenciális nyomelem Eszenciális nyomelem Talajszerkezet rom0,719% boló 0,010% Toxikus elem 20,508 % Növényi tápanyag 0,019% Toxikus elem 6,046% Közömbös 0,003% Toxikus elem 0,069% Toxikus elem 0,414% Eszenciális nyomelem

A szennyvíziszapban lévő anyagmennyiségekből kiindulva végeztük el a számítást. Az égetésre bevitt iszapban meglévő „fém-mennyiségnek” valahol meg kell lenni. Vagy a füstgázban vagy a hamuban, vagy a füstgázmosóból kijövő additív anyagban. Azt feltételeztük, hogy a teljes „fémmennyiség”,az vagy azon kívül, ami a füstgázzal távozik (5. Oszlop) Ezt a mennyiséget vetettük össze azzal, amit a jelenlegi jogszabály határértékként a szennyvíziszap komposzt szárazanyagára előír. Látható,hogy ez egyetlen esetben haladja meg a határértéket a Zn esetében. Ez a tény a hamu további felhasználási lehetőségét vetíti előre.

1.6.3.5. Az egyes hulladék keverékek használata esetén elérhető eredmények

Ez a variáció olyan szennyvíztelepen képzelhető el (alkalmazható), ahol szárító és víztelenítő berendezés van, de annak mindössze az a funkciója, hogy a hulladék tömeget csökkentsék, és a szárított iszapot hulladék lerakóba vagy hulladék égetőműbe szállíthassák. Rothasztás nincsen.

Oldal62

Szennyvíziszap monoégetés

A berendezés telepítésével a szárításra a termelt energiát használjuk fel. 16. táblázat: szennyvíziszap monoégetés fűtőanyag szükséglete összetétel %

Fűtőanyag

Dekantált iszap Szárított iszap

Összes mennyiség t/év

0,12 0,38

2,16 6,84

0,87 6,66

4 065 2 710

813 2 575

14 635 46 343

34 147 22 765

100,00% 50,00%

9,00

7,57

6 775

3 388

60 978

56 912

20 90

14 81

210 1 464

168 759

610

62 651

5 122

60,00% 40,00%

Ártalmatlanítandó összesen

1 óra üzemidőre 1 kg mixben van Fűtő Nettó Összes Száraz Fűtő Száraz érték Fűtőérték tömeg anyag érték anyag MJ/kg MJ kg kg MJ

Faapríték Fapellet Hamu mennyiség

20 %-os iszap szükséglet t/év

14 228

(a 3. ábra szerint.) Figyelembe véve az égethetőségi követelményeket a tüzelőanyag összetétel és szükséglet a 16. táblázat szerint alakul. 17. Táblázat: Költségösszesítő

Ennél a változatnál az éves víztelenített (20% szárazan 18. táblázat: Bevételek és megtakarítások yag €/év tartalmú Megnevezés 112 842 ) iszap Elektromos áram Hő 8 903 szükségl Lerakási díj megtakarítás 649 681 et Összesen 356 284 A hamuból visszanyert foszfor 27 843 14 224 t. Összesen 799 270 Ez egy 140-160 000 lakosú várost Fedezeti összeg 442 986 kiszolgáló szennyvíztisztító telep „termelése”. Ennél a változatnál a berendezés energia szolgáltatásának nagy részét felemészti a szennyvíziszap szárítása. Így itt kiegészítő pellet gyártásra nem lesz mód. A berendezés üzemeltetése nyilvánvalóan többletköltségekkel is jár. (Karbantartás, munkabér, kiegészítő tüzelőanyag – pellet és apríték, additív anyag vásárlás.) Ezeket az 14. táblázatban összegeztük. A berendezés által produkált többleteredmény legnagyobb hányada a lerakási díj megtakarításból származik. (15. táblázat). A költségnövelő és a bevételnövelő,valamint a korábbi állapothoz viszonyított megtakarítások összevetésével azt kapjuk, hogy évente 443 000 € többleteredmény (fedezeti összeg) keletkezik. Anyagköltség Munkabér Anyagmozgatás Szállítás Karbantartás Helyi adó

€

85 892 99 148 1 056 6 158 152 459 11 571

Oldal63

Költség elem

Víztelenített szennyvíziszap és RDF hulladék együttégetés Ezt a változatot azoknál a „kisvárosoknál” lehet ajánlani, ahol sem szennyvíziszap rothasztás, sem szárítás nincsen. Az eddigiek során a víztelenített iszapot valamilyen hulladék kezelőnek adták át térítés ellenében. A települési szilárd hulladéknál azonban alkalmazzák az RDF technológiát. A 16. táblázat tartalmazza a tüzelőanyag szükségletet. Az éves szükséges mennyiségekből látható, hogy ennyi hulladék egy kb. 30-40 000 lakosú kisvárosban képződik. Ezzel – illetve a két hulladékkezelési technológia összekapcsolásával az adott települése a teljes szerves hulladék ártalmatlanítása biztosítható.

19. táblázat: Víztelenített szennyvíziszap és RDF hulladék együttégetésének tüzelőanya összetétel %

Fűtőanyag

Dekantált iszap RDF

40,00% 60,00%

Ártalmatlanítandó összesen

1 óra üzemidőre 1 kg mixben van Fűtő Nettó Összes Száraz Száraz Fűtőérték érték Fűtőérték tömeg anyag anyag MJ MJ/kg MJ kg kg 0,08 0,42

1,44 5,88

0,58 5,27

405 607

81 425

1 457 5 950

100,00% 50,00%

7,32

5,86

1 012

506

7 407

20

14

210

51

45

819

91

8 436

Faapríték Fapellet Hamu mennyiség

Ö

20%-os iszap szükséglet 20. táblázat: Költségösszesítő Költség elem

€/év

Pelletgyártás nélkül €/év

Anyagköltség Munkabér Anyagmozgatás Szállítás Karbantartás Helyi adó

249 696 99 148 1 866 7 121 152 459 12 953

88 039 99 148 1 866 7 121 152 459 12 953

Összesen

523 243

361 586

Ennél a változatnál – mivel szárításra nincs szükség – jelentős felhasználható vagy értékesíthető energia mennyiség lesz. Az energia hasznosítására vonatkozóan az árviszonyoktól függően többféle lehetséges alternatíva van.

21. táblázat: Bevételek és megtakarítások

Pelletgyártás nélkül €/év

Oldal64

- Amennyiben az energia értékesíthető, és az annak értékesítési ára kedvező (Az így termelt energia zöldenergiának minősül, és annak átvételi ára magasabb, az energia vásárlási áránál) akkor nyilván az eladás a célszerűbb. - Fordított esetben a saját felhasználás a kedvezőbb.

Ha megvalósítható, hogy ezzel az energiával kiegészítő tevékenységként új és értékesíthető terméket (pl. tűzipelletet) állítok elő és így az energia jobban értékesül, akkor ezt a lehetőséget is érdemes számításba venni.

Megnevezés

€/év

Elektromos áram Hő Lerakási díj megtakarítás Foszfor Pellet értékesítés Összesen Fedezeti összeg

334 431 35 832 899 280 1 269 543 746 300

147 716 381 366 334 431 35 832 899 345 537 759

Magyarországon a legkedvezőbb lehetőség ennél az alternatívánál az, hogy az energiával tűzipelletet állítunk elő. Valószínűsíthetően az Európai országok többségénél is ez a helyzet, hiszen a legtöbb országban igen jó ára van a jó minőségű pelletnek. A jövedelmezőséget azonban természetesen jelentősen módosíthatják, az energia árviszonyai. A változat kalkulálható eredményalakulását a 20 és 21 táblázatok tartalmazzák. Természetesen a keletkező jövedelmek arányaiban nagyok a különbségek attól függően, hogy az energiát miképpen hasznosítjuk. A lerakási díj – bár arányában itt is jelentős – de közel nem annyira meghatározó a jövedelemben mint az előző változatnál. Itt ugyanis az összes tömeget tekintve kevesebb anyaggal kell számolni. Úgy gondoljuk ez a változat a korábban jelzett nagyságú településeken, a keletkező energia felhasználásának valamelyik alternatívájával, minden európai országban jelentős jövedelemnövekedést tud produkálni.

Rothasztás a fermentációs maradvány RDF hulladékkal való együtt égetésével 22. táblázat: Fermentációs maradvány és RDF együtt égetésének tüzelőanyag szükséglete

RDF hulladék Fermentációs maradvány

50,00% 50,00%

1 óra üzemidőre 1 kg mixben van Összes Fűtő Nettó Összes Száraz mennyiség Száraz Fűtőérték érték Fűtőérték tömeg anyag t/év anyag MJ MJ/kg MJ kg kg 0,35 0,18

4,90 2,33

4,39 0,50

606 606

424 212

5 935 2 816

Oldal65

Fűtőanyag

összetétel %

5 087 5 087

Ártalmatlanítandó összesen

100,00% 52,50%

7,23

4,89

Faapríték Fapellet

1 211

636

8 751

10 174

20

14

210

168

51

46

834

433

114

9 796

961

Hamu mennyiség

20%-os iszap szükséglet 23. táblázat: KöltségöszPelletgyártás szesítő nélkül €/év Költség elem €/év Anyagköltség Munkabér Anyagmozgatás Szállítás Karbantartás Helyi adó

538 434 99 148 3 533 8 194 152 459 13 941

89 359 99 148 3 533 8 194 152 459 13 941

Összesen

815 708

366 633

11 996

Ez a változat energetikai oldalról messze a legkedvezőbb. A rothasztás során a szennyvíziszapban lévő energia 24. táblázat: Bevételek és megtakarítások Megnevezés Elektromos áram Hő Lerakási díj megtakarítás Foszfor Pellet értékesítés Összesen

Pelletgyártás nélkül €/év €

672 121 45 034 2 022 149 2 739 304

332 160 381 366 672 121 45 034

valamivel több mint fele igen jó 1 430 680 hatásfokkal (A CHP egység 1 923 596 1 064 047 energetikai hatásfoka 85% és Fedezeti összeg ennek közel fele elektromos áram) kinyerhető. A fermentációs maradványt RDF hulladékkal keverjük, így az energia igényes szárításra sincs szükség. A 22. táblázatban lévő szükséges mennyiségekből látható, hogy e változat alkalmazásával egy 80 -100 000 lakosú város teljes szerves hulladék ártalmatlanítását meg lehet oldani. Mivel e változatnál az energia felhasználás szinte csak a biogáz üzem önfelhasználására korlátozódik, a felhasználható energiamennyiség jelentős. (közel 3 800 MWh felhasználható elektromos árammal és 40 000 GJ hő áll rendelkezésre) Az energiafelhasználást illetően mindazok az alternatívák lehetségesek amelyeket az előző változatnál leírtunk.

- A mezőgazdasági termelők többsége idegenkedik a fermentációs maradvány közvetlen felhasználásától. (Szerintünk joggal).

Oldal66

E változatnál meg kell jegyeznünk, hogy alkalmazása minden európai országban kívánatosnak minősített. Vannak eltérések a fermentációs maradvány hasznosítási módjában. Néhány országban ma is ennek komposztálását vagy közvetlen kijuttatását tartják kívánatosnak. A „hulladék tulajdonos” oldaláról azonban ez másképpen jelenik meg.

- Egyre nehezebben található olyan termelő, aki területén megengedné az injektálást, vagy az ezzel való öntözést. (Ennek az engedélyezése is egy meglehetősen szigorú procedúrához kötött.) - A komposztálás és ennek mezőgazdasági hasznosítása már könnyebb lehetne. A hulladéktulajdonos (szennyvíztisztító telep, vagy települési szilárd hulladékgyüjtő) által végzett komposztálás – mivel nekik az adalékanyagot vásárolni kell – veszteséges tevékenység. Ma sehol nem adható el a komposzt annyiért, amennyibe annak előállítása kerül. (A komposztálással foglalkozó cégek nyeresége abból származik, hogy az általuk átvett hulladékért jelentős összegű térítési díjat kapnak. E változat többletköltségét és a módszer alkalmazásából keletkező többletjövedelmet (megtakarítást) a 23. és 24. táblázat tartalmazza. A rendelkezésre álló energiával – amennyiben a felhasználó a pellet előállítása mellett dönt – óránként 1 400 kg pelletet lehet előállítani. Noha ennek alapanyag szükséglete jelentős, de az elérhető árbevétel is.

1.6.3.6. Az egyes változatok megtérülési ideje A 25. táblázatban összegeztük az egyes változatokra jellemző megtérülési időket. Látható, ha a megtermelt energiát nem értékesítjük, hanem azzal pelletet 25. táblázat:A fedezeti összeg és a megtérülési idő az egyes változatoknál állítunk Fedezeti összeg €/év Megtérülési idő év elő (ahol A vizsgált változat Pelettálás Pelettálás ez Pelettálással Pelettálással nélkül nélkül lehetsége Szennyvíziszap monoégetés 442 966 7,68 s) sokkal Szennyvíziszap és RDF együttége537 959 746 300 6,32 5,13 kedvezőb tés Fermentációs maradvány +RDF 1 064 044 1 923 596 3,20 1,99 b megtérülési időt érhetünk el mindkét változatban. Ennek az az alapvető oka, hogy a termelt „zöldenergia” kötelező átvételi ára Európában a legalacsonyabb.

Értékesítési csatornák

1.6.4.1. Magyarországi értékesítés

Oldal67

1.6.4.

Magyarországon közvetlen értékesítéssel számolunk. Pontosan meg tudjuk határozni melyek azok a cégek, amelyek szóba jöhetnek, és a kockázatot jelentő szerves hulladék nekik problémát okoz. (Mellesleg a korábban megjelölt számú magyar cégnél keletkezik az összes szennyvíziszap 62%-a.) Őket közvetlenül meg tudjuk keresni, tudunk javaslatot adni a probléma megoldására.

1.6.4.2. Külföldi értékesítés Külföldön elsősorban – mint ahogy azt korábban jeleztük – elsősorban azokat az országokat tartjuk potenciális célpiacnak, ahol jelenleg viszonylag nagy a szerves hulladék lerakási aránya, és viszonylag reális (az EU irányelveinek megfelel) a lerakási díj és illeték. Az EUROSTAT és egyéb csatornákon beszerzett adatokból van némi tájékozottságunk a lehetséges mennyiségről, és a szóba jöhető cégekről is. Őket általános ismertés szintjén tájékoztatni is fogjuk a lehetőségekről. Több külföldi – elsősorban Német és Osztrák – céggel, (pl. a GARANTFILTER,aki a füstgázmosót szállítja) és oktatási intézménnyel van konzorciális kapcsolatunk is. Nyivánvaló, hogy az ő ismereteiket, kapcsolataikat, a kölcsönös érdekeltség alapján fel kívánjuk használni. Erre vonatkozóan már konkrét megállapodásaink is vannak. Tervezzük a hulladékfeldolgozó cégek szövetségeinek (érdekképviseleti szervezeteinek) megkeresését. A lehető legpontosabb ismertetést adunk a berendezésről és az alkalmazásának előnyeiről, mivel nagyon lényeges számunkra az ő támogatásuk. Velük is kölcsönös érdekeltségen alapuló kapcsolatot kívánunk kialakítani. (Itt bizonyos esetekben még közös értékesítés is elképzelhető.) Megkeressük a környezetvédő szervezeteket, is és őket is tájékoztatjuk a berendezés és technológia kedvező környezeti hatásairól.

1.6.4.3. Marketing stratégia

A berendezésünk és a javasolt technológiánk: - A kockázatot jelentő szerves hulladékok ártalmatlanítási módja. (Ezt nem is vitatja senki)

legbiztonságosabb

Oldal68

A marketing stratégiánk alapelemei a következők:

- A szerves hulladékot akár 50%-os víztartalom mellett is minden előkészítés nélkül tudja termikusan ártalmatlanítani - Nem a hulladékot visszük az ártalmatlanító műhöz, hanem a berendezést telepítjük a hulladék keletkezési helyére. - Ezzel : o költséget takarítunk, meg o fertőzési illetve károsodási kockázatot csökkentünk (nem kell mozgatni a hulladékot) - A rendszer minden hulladék feldolgozási technológiához közvetlenül hozzá kapcsolható, abban integrálható. - A rendszer úgy szolgáltat energiát, hogy egyáltalán nem használ fel fosszilis energia hordozót. - A rendszer moduláris kiépíthetősége lehetővé tesz a keletkező energia több célú felhasználását illetve hasznosítását. - A lehetséges foszfor kinyerésével a talajerő visszapótlás eszköze lehet. - Az eljárással a létező legnagyobb arányú hulladék tömegcsökkentés érhető el. A berendezésre és technológiára vonatkozóan a felsoroltak mindegyike igaz. Jelentősége azonban országonként más. Ahol a hulladék lerakási díj viszonylag magas, ott nyilván a tömegcsökkenés bír a legnagyobb jelentőséggel. Másutt (magas zöldenergia árak mellett) az energia termelés tarthat a legnagyobb érdeklődésre számot.

A berendezés árát illetően összehasonlítási alap nincsen, mert –tudomásunk szerint – nincs a piacon olyan hulladékártalmatlanító berendezés,amely a fentebb irtakat teljesíteni tudná. Összehasonlításként az alap berendezés tervezett bekerülést vetítettük az évente ártalmatlanítható hulladékmennyiség 1 tonnájára. Ez 106 €. Ha Magyarországon üzemelő hulladékégetők bekerülési költséget az inflációval helyesbítjük és ezt vetítjük az évi kapacitás 1 tonnájára akkor 103-170 €/t értékeket kapunk. Tehát ár tekintetében még így is versenyképesek vagyunk.

Oldal69

Ahol a környezetterhelés csökkentését tartják fontosnak ott nyilván a nehézfém probléma kiküszöbölést fogjuk hangsúlyozni. Azt gondoljuk a foszforkinyerés mint lehetőség minden európai országban érdeklődésre fog számot tartani.

(Erre vonatkozó Nyugat-európai adataink nincsenek, de az általános tendenciákat ismerve úgy véljük, az árakat illetően ezzel az értékkel versenyképesek vagyunk.)

1.6.5.

Pénzügyi tervezés

A berendezés gyártása és értékesítése – tehát maga a projekt – akkor indulhat el, ha az induló tőke rendelkezésre áll. A további berendezésk gyártásához, illetve az értékesítés szervezéséhez, már apparátusra van szükség, és azt működtetni kell. Ez viszont csak akkor lesz lehetséges, ha legalább 3 berendezést értékesíteni tudunk. Az erre vonatkozó előzetes megállapodásunk megvan, és az együttműködő partnerek (beleértve a gyártót is) segítségével megvan a lehetőség a berendezések legyártására is. (A felmerülő költségeket utólagosan térítjük.) A tervezett bevételeket évente a 12., az induló költségeket pedig a 14. táblázatban részleteztük. 26. táblázat: A fedezeti összeg tervezett alakulása az első 10 évben Me= €/év Év

db

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

3 6 10 15 15 20 20 25 25 25 25

Bevétel összesen 1 003 279 2 006 557 3 344 262 5 016 393 5 016 393 6 688 525 6 688 525 8 360 656 8 360 656 8 360 656 8 360 656

Személyhez kötött szabadalmi díj 177 049 354 098 590 164 885 246 885 246 1 180 328 1 180 328 1 475 410 1 475 410 1 475 410 1 475 410

Költségek összesen 815 410 789 180 789 180 865 600 865 600 865 600 865 600 902 400 902 400 902 400 902 400

Fedezeti összeg 10 820 863 279 1 964 918 3 265 548 3 265 548 4 642 597 4 642 597 5 982 846 5 982 846 5 982 846 5 982 846

A rendelés Összesen 189 63 206 557 11 154 098 9 465 770 42 586 689 állomány nagysága a dolgozók munkájának hatékonyságát tükrözi. Vannak azonban olyan tevékenységek amelyeknél egy dolgozó bármilyen hatékonyan is dolgozik, csak bizonyos darabszámmal járó munkamennyiség elvégzésére képes. ( tanulmány készítése, a berendezés moduljainak meghatározása, tervek aktualizálása, beruházás bonyolítása, minőségbiztosítás) Itt tehát, ha a gyártandó mennyiség meghalad egy bizonyos határt, akkor emelni kell a létszámot. A létszám emeléséhez egyéb költségelemek is hozzájárulnak.

Oldal70

A tervezett költségek majdnem mindegyike állandó költségnek minősül. Ez érthető, hiszen a BIOMORV tevékenysége sem közvetlen anyag, sem közvetlen energia felhasználással nem jár.

Az egy egységre vonatkoztatott munkamennyiség elemzésével meghatároztuk azokat az értékeket, ahol létszámot kell emelni. A 26. Táblázatban, amely az évenként képződő fedezeti összeget vezeti le ezek a „költségugrások” már szerepelnek. A pénzügyi tervben számolni kellett azzal, hogy a szabadalmi díjak személyekhez kötődnek, tehát az ilyen címen kapott összeg „vállalati költségként nem használható fel, mivel az a szabadalom tulajdonosát illeti meg.

1.7. Szellemi tulajdon védelme és iparjogvédelmi stratégia kialakítása A védjegyoltalommal ellátott folyamatban lévő magyarországi szabadalom és használati mintaoltalom bejelentés az alábbi célok elérését szolgálja:

2. 3. 4. 5.

A BIOMORV Zrt., ill. tulajdonosai rendelkeznek – egyenlőre magyarországi szellemi tulajdoni és szabadalmi bejelentésekkel. Folyamatban lévő megkezdett eljárások és iparjogvédelmi használati mintaoltalmak és amelyek védik a gyártási technológiákat, úgy mint:

Oldal71

1.

: A hulladékkeletkezés helyszínén történő ártalmatlanítás (vagy rövid szállítási útvonal a regionális értékesítő helyig), tehát a környezet és egészségügyi kockázat minimalizálásával, szállítás lecsökkentésével, minimális CO2 terheléssel ártalmatlanítja a hulladékot. A termikus hasznosítással a szennyvíz üzemekben nincs szükség higiéniai beruházások végrehajtására Energia hatékony iszapszárítás alacsony emisszióval , illetve víztelenítés, hulladék tömeg csökkentés a keletkezési helynél Energia előállítás hulladékból Hőenergia hasznosítás különböző folyamatokban (külső és belső) CO2 semleges hő és elektromos energia előállítása (fosszilis energiahordozók felhasználása nélkül.) A hamu feldolgozása talajerő visszapótlási célra.

 „Kazán és eljárás szilárd tüzelőanyag, elsősorban megújuló tüzelőanyag elgázosítására” című találmány (a magyar nemzeti szabadalmi eljárás ügyszáma: P1300382), amely elsősorban egy speciális „mozgólépcsős kazán”, amely alapot ad a végső technológia elérésére

 „BIOFIVE® Berendezés és eljárás a magas nedvességtartalmú (maximum 49%) szerves hulladékok termikus ártalmatlanítására, fosszilis energiahordozó felhasználása nélkül, energia nyereséggel” folyamatba tett szabadalmi és használati mintaoltalom bejelentés, amely alkalmas a fenti öt feltétel egyidejű teljesítésére. Megjegyzés: az egri égetőmű Morvai Ferenccel történő közös kifejlesztése és tulajdonlása, úgyis, mint bármilyen szellemi, fejlesztési közösség léte 2015. március 27-én véget ért. A továbbiakban sem a BIOMORV Zrt., sem az egri égetőműben, sem a szellemi hátterében Morvai Ferencnek és a hozzá még kötődő vállalkozásoknak a kapcsolata végelegesen lezárult. Morvai Ferenccel és a Morvai Kazán Magyarország Kft-vel véglegesen elszámoltunk, a tevékenységünkhöz a továbbiakban nincs köze.

1.8. Potenciális vevők és partnerek elérése 2013-2015 között számtalan különböző potenciális lehetőséget ragadtunk meg a piacrajutás érdekében. A potenciális vevők elérése érdekében intezív marketing tevékenységet folytattunk. A termékünk megismertetését a potenciális vevőkkel több szálon, folyamatosan végezzük. Magyarország A potenciális vevőket személyesen is megkeressük. Jelen vagyunk a magyar szakmai szervezetekben. Szakmai eseményeken jelen vagyunk. Próbálunk hatni a döntéselőkészítési folyamatokra is. Jó kapcsolatokat építettünk ki a környezetvédelmi döntéshozókkal is.

A Duna Régió Stratégia program keretében promotáljuk termékünket. Nemzetközi partnerek segítségével konkrét neveket is meg tudunk célozni. Szakmai eseményeken is megjelenünk.

Oldal72

Európa

KIC Innoenergy pályázat keretében is ismertettük a terméket.

1.8.1.

Workshopok tapasztalatai

A berendezés 2013 augusztusában készült el. Ezt követeően számos esetben tartottunk bemutatót, illetve a más szervezésben tartott konferenciákon ismertettük a berendezést és az alkalmazásának lehetőségét.

10 11 12

2014.09 2628 2015.01.28 2015.03.23

RUSSE Konferencia Stuttgart konferencia Workshop

Oldal73

1. táblázat: A témában rendezett bemutatók, és megjelenés és konferenciákon Sorszám Dátum Jelleg/cím Résztvevők 1 2013.08.28 Működés közbeni Minisztérium, Fővárosi bemutató Önkormányzat 2 2013.09.09 Tapasztalatcsere HUBER cég Straubig Város Égetőmű képviselői 3 2013.11.19 Fővárossal való együttműködés előkészítése 4 2013.12.13 Befektetői találkozó Hazai és külföldi szakemberek, Polgármesterek 5 2014.01.17 Befektetői találkozó 6 2014.02.06 Gödöllő város Megbeszélés a város hulladékkezelése szakembereivel 7 2014.02.17 Bemutató Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Egyetemek 8 2014.05.29 Megbeszélés az együttműködő partnerekkel 9 2014.09.24 Magyar Innovációs Hivatal látogatása

13

2015.03.26

Projektfinan szírozási konferencia

2. Egyetértés alakult ki abban, hogy támogatni tudjuk egymás tevékenységét, hiszen a HUBER TECHNOLOGY – sok más mellett - mechanikus iszapkezelési és szárítás technológiában vezető szerepet tölt be a világpiacon, amellyel támogatni tudja az égetőművünket. Elhatároztuk, hogy ezekben a kérdésekben együttműködési szándéknyilatkozatot bocsátunk ki és pl. a budapesti szennyvíziszap ártalmatlanítási probléma megoldásában támogatjuk egymást. Bár a HUBER TECHNOLOGY nem gyárt és forgalmaz elektromos áramot előállító berendezéseket, beszállítói kapcsolatait felhasználva a piacon megjelenő legjobb termékek eléréséhez hozzásegít. 3. A Belügyminisztérium, és a Főváros szakembereivel - miután megtekintették az Eger szennyvíztísztító telepén a berendezésünket a Fővárossal kötendő kutatás-fejlesztési együttműködés tartalmát előzetesen meghatároztuk: a. A különféle szennyvíziszapok és kommunális hulladék maradványok teljes termikus ártalmatlanítását energetikai célú hasznosítással kívánjuk megvalósítani; b. A szennyvíziszapot nem szállítjuk, közvetlenül történik a becsatlakoztatás.

Oldal74

1. A bemutatón többek között megjelent dr. Illés Zoltán Környezetvédelemért Felelős Államtitkár, dr. Boros Imre Miniszter, Wertán Zsolt az ENVIRODUNA Beruházás Előkészítő Kft. (Főváros képviselete) és Gaál László NATURAQUA Kft. (KOWI – fővárosi tanácsadó), valamint a Heves megyei Vízmű Zrt. vezetősége és a környezetvédelmi hatóság illetékes képviselői. A látottakat Dr. Illés Zoltán akkori államtitkár úgy összegezte hogy:” Ez a korszerű módja a szennyvíziszap ártalmatlanításának és hasznosításának. Ez egy új mérföldkő!”

Oldal75

c. A termikus ártalmatlanító és energetikai hasznosító mű odamegy a hulladék keletkezési vagy tárolási helyszínéhez. d. Az égéstermékből a hasznos anyagokat kivonjuk. Pl. a mezőgazdaság számára nagyon fontos foszfor újrahasznosítható. 4. Külföldi és a hazai piacok pénzügyi és közvetítő befektetői részére (Krimszkij Alexander, afrikai és közel-keleti befektetők képviseője; Bárkovics József, koreai és .kenyai befektetők képviselője; Clement József a svájci magán befektetetők képviseletében; Erminio Ramos, Kolumbia térség befektetőinek képviseletében) működés közbeni bemutatót tartottunk az egri szennyvíztísztító telepen lévő égetőműben. A jelenlévők mindegyike, úgy ítélta meg, hogy az általa képviselt térségbe a berendezés mindenképpen érdeklődésre tarthat számot. 5. A befektetői (potenciális felhasználói) találkozón a résztvevőknek átadtuk, a befektetői tájékoztatót, amely tartalmazta a berendezés minden fontosabb paraméterét, és a gazdaságossági számításokat is. Csatoltuk a hivatalos dokumentált mérési eredményeket, majd megtekintettük a berendezést működés közben a kapott anyagok és a látottak alapján a résztvevők úgy találták hogy: hogy a berendezés működésében nem látnak ismeretlen kockázatot, az ismertetett és megtapasztalt és mérésekkel, laboratóriumi elemzésekkel alátámasztott levegőtisztasági, hulladékgazdálkodási adatok meggyőző és elégséges információt számukra.

6. A résztvevők (BIOMORV és Gödöllő város szakemberei) A város hulladékfeldolgozását tekintették át. Gödöllő város Szennyvíztelepén napi cca. 8 m3 20% szárazanyag tartalmú kirothasztott szennyvíziszap keletkezik. A szennyvíztelep felújítása, korszerűsítése jelenleg folyamatban van. A szennyvízteleptől kb. 1 km távolságra van a ZÖLDHÍD által üzemeltetette térségi Hulladékkezelő Központ ahol a legkorszerűbb hulladék kezelési módszerek alapján kidolgozott technológiai műveletek eredményeképpen napi 37 t RDF darálék keletkezik, amely alkalmas arra, hogy a BIOFIVE-ENTECCO Hulladékhasznosító Mű® berendezésével technológiába illesztve termikus hasznosításra kerüljön. A hasznosítás során keletkező hő és elektromos energia értékesíthető. A gazdaságossági elemzésekben csak a zöldenergia termeléssel és az elsődleges hő értékesítéssel valamint az ártalmatlanítási, lerakói és szállítási díj megtakarításokkal számolunk.

Oldal76

7. A hulladék termikus ártalmatlanító és hasznosító berendezést üzembe helyeztük az NFÜ kérésére, mert üzemi körülmények között kívánták megismerni. A bemutatón részt vett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, a Penta Kft. képviselői és néhány befektető. A berendezés megtekintése után az NFÜ a számszerű értékelésre a Miskolci és a Budapesti egyetem szakembereit kérték fel. (Az értékelés azóta elkészült, és mindkét intézmény a berendezést a feladat megoldására alkalmasnak találta.

8. Megbeszélésen résztvevő együttműködő partnerek megállapodtak azokban a projekt célokban, amelyekre az együttműködés irányul. 9. E. Ezek: a. Termikus ártalmatlanítás, a hulladékáram jelentős csökkentésével; b. energetikai hasznosítás energiatárolással és zöldáram termeléssel; c. a maradékanyag (hamu) hasznos anyagainak feltárása és kinyerése (pl. foszfor); d. a Duna vízgyűjtő területének megtisztítása a hulladék, maradék lerakatoktól; e. gyártás és oktatás megszervezése. 10. A Magyar Innovációs hivatal képviselői megtekintették a berendezést. 11.

Russe konferencián előadóként ismertettük a berendezést.

12. A technológiát bemutattuk a Duna Stratégia energiahatékonysági és környezetvédelmi munkacsoportjának 3. ülésén is Stuttgartban 2015.01.28-án, amin 8 ország képviseltette magát. A prezentációt nagy érdeklődés övezte, több kérdés is felmerült, valamint számos érdeklődés is érkezett. A

megrendezésre

került

végfelhasználói konferencián Nyilvánvaló vált, hogy az egyik legnagyobb probléma a szennyvíziszap és hulladékgazdálkodás során a „komposztálás” erőteljes jelenléte a szennyvíziszap gazdálkodásban, amelynek terv adatai rendszeresen felültervezettek, így a beruházások megtérülése ott mutatkozik (terv szinten) a

Oldal77

13.

legjobbnak. Jelenlegi magyarországi gyakorlatban általában a komposztálás során figyelmen kívül hagyják az anyagveszteséget és az ebből adódó környezetet terhelő emissziót. A tanácskozáson bemutatásra került Bay Zoltán Alkalamazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. által a foszforkinyerés szükségessége és lehetséges elméleti módja. 14. Magyar Külügy és Külgazdasági Minisztérium rendezvénye: Duna Régió Stratégia projekt finanszírozási konferencia (Duna Palota) Az értekezleten Zsámbok Csaba Bpower cseh partnercégünk (ORC áramelőállító berendezés potenciális szállító) és a német Entecco cégcsoporttal, valamint a ENTRD szervezettel kapcsolatot tartó Buza Barnabás partnerünkkel közösen vettünk részt.

Budapest, 2015. március 31.

Oldal78

Dr. Garamszegi Gábor vezérigazgató