RÉTEGZŐDÉS
Koch Márió Péter / Holecz Máté
Konzulens: Balázs Mihály DLA
Tartalomjegyzék:
Bevezető. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 Római őrtornyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3
I. világháborús lövészárkok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Az alkotás kezdete. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Ars poetica. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7 Koncepció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .. . . . . . . . . . . . . . .8 Megvalósítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9 Műleírás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Személyes kapcsolat/Zárszó . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 Forrásmegjelölés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
1
Bevezető Határ. Elválaszt, kirekeszt, megvéd? Az ember mindig szükségét érezte, hogy elkerítse (elválassza, elkülönítse) amit a sajátjának gondol, a határok tehát végigkísérik történelmünket. Határ lehet egy kerítés mely a szomszéd telkétől választja el a kertet, de elsőre mindenkinek az országokat elválasztó határok jutnak eszébe. Meghatározzák és elkülönítik az államokat. Másfél évezreddel ezelőtt pedig határok kerítették a Római Birodalmat is, ami komoly erőfeszítéseket tett ezek, vagyis inkább a mögöttük elterülő hatalmas területek megóvásáért. Ezért épült ki a több mai államon, köztük Románián is áthaladó védműrendszer a limes, melyet földsáncok, fa- és kőfalak, őrtornyok és erődök láncolata alkot, természetes akadályokkal (folyók, hegyek) kiegészítve. Mivel a határok mindkét oldalán élnek, ezért elmozdítani őket csak egy másik ország rovására lehet. A legtöbb háborúnak is a terjeszkedés volt a célja (manapság ez kevésbé igaz), új területeket bekebelezni, saját határaikon belül tudni. Van, amikor a határok elmosódnak, képlékenyek, gyorsan változnak. Ilyen eseménysorozat az első világháború, mely drasztikusan átírta Európa térképét. A mai Románia területén, Maros megyében, a Görgényi-havasoktól nyugatra található Nyárádremete. A településtől pár kilométerre magasodik a Tompa-tető. A helyszín a természet szépségén kívül azért érdekes, mert pár száz méteren belül megtalálhatóak két védműrendszer nyomai is. A stratégiailag jelentős „csúcs” keleti lejtőjén első világháborús lövészárkok
vonalai
fedezhetők
fel,
melyeket szinte teljesen betemetett a föld, de az avatott szem könnyen észreveheti őket, míg a gerincen tovább haladva, körülbelül 500 méterrel délnyugatra két római kori őrtorony egy fa- és egy kőtorony
maradványaira
bukkantak,
melyek a Dacia tartomány határát őrző limes részét alkották. A világháborús és a római kori védművek vonalai itt egymás mellett futnak.
2
Római őrtornyok A mai Erdély területén fekvő Dacia tartományt Traianus császár hódította meg az időszámítás szerinti 101-106-ig terjedő időszakban, két hadjárat alatt. Az új területek Birodalomhoz csatolása egy új határ létrejöttét vonta magával ezért új védelmi vonalat kellett kiépíteni. Az erdélyi domborzat azonban nem volt alkalmas arra, hogy az eddig bevált lineáris határvédelmet (limest) önmagában alkalmazzák, továbbá a római hadsereg is kezdett kifulladni az egyre gyakoribb és egyre vehemensebb barbár betörések miatt. Az új védelmi rendszer az un. mélységi védelem, jól védhető, hátratolt erődrendszeren alapult (pl. Mikháza), melyeknek feladata a betörő ellenség feltartóztatása volt, míg a legközelebbi városból, vagy komolyabb katonai támaszpontról megérkezik az erősítés. A limes továbbra is létezett, de inkább előőrsként szolgált, valamint a határ mentén futó utak figyelése és őrzése volt a feladata az itt állomásozó katonáknak.
Egy
ilyen
őrhely lehetett a Tompa-tető közelében
megtalált
toronymaradványok helyén is. Két torony, de egy őrhely, ennek magyarázata az, hogy a korábban épült fatornyot elbontották miután Libánfalvi őrtorony
felépült mellé a kőtorony. A romok
rekonstrukciójához
nem áll elegendő információ rendelkezésre, de valószínűsíthető hogy sok más limes menti őrtoronyhoz - köztük a libánfalvihoz – hasonlóan nézhetett ki. Egy 12 méter oldalú négyzet alaprajzú, cölöpfallal körülvett udvaron állhatott a 4 méter oldalhosszúságú négyzet alaprajzú kb.10 méter magas torony, a fal körül árokkal.
3
I. világháborús lövészárkok A történelem során régóta alkalmaznak árkokat a hadászatban. Kezdetben az ellenfél lelassítása, akadályozása volt a célja, de a tűzfegyverek megjelenésével új szerepet kapott, és az első világháború alatt terjedt el igazán az árkok védelmi célokból való alkalmazása. Ezek a lövészárkok. Fedezéket nyújtanak a bennük harcoló katonáknak, nehezítik a frontok áttörését. Főleg földbe ásott, pár méter széles, embermagasságú, két három lépcsős árokrendszereket építettek ki. Az első, frontvonalbeli árokban a harcoló alakulatok, míg a hátratoltakban a tartalékosok és az ellátmány kapott helyet. Így lehetőség volt az esetleg elfoglalt első védvonal visszafoglalására az utóvédből. Az árkokat kanyarok, U alakú szakaszok tagolták, hogy ne lehessen végiglőni rajta. A világháborúban több fronton, de főleg nyugaton olyan szintű árok, és szögesdrót rendszer épült ki, hogy szinte lehetetlenné tette az előrenyomulást. Állóháborúk
alakultak
ki.
A
szemben
álló
felek
védművei
között
kialakult
szögesdrótakadályokkal teletűzdelt területen, az un. senkiföldjén nappal lehetetlen volt átjutni. A katonák sokszor hetekig vagy akár hónapokig éltek itt, nem megfelelő higiéniai viszonyok között, nyirkos nedves környezetben. Az emberek nagy részét nem is az ellenség ölte meg, hanem
fertőzések.
A
Tompa-tető keleti lejtőjén húzódó árkok az 1916-os román
előrenyomulást
voltak
hivatottak
megállítani magyar románok
a
román-
fronton,
a
viszont
sikeresen áttörték ezt a vonalat.
Első világháború drótakadály
4
Az alkotás kezdete Mielőtt ceruzát vettünk volna a kezünkbe, információt gyűjtöttünk, tanulmányoztuk az adott korokat, és hadászatukat. Kapcsolatokat kerestünk a római és a világháborús hadviselés között. Összehasonlítottuk az maradványokat, az elhelyezkedésüktől kezdve a felhasznált építőanyagokon át a bennük szolgálók hangulatáig. Kerestük a lényeges eltéréseket is. Mikor úgy gondoltuk, megfelelő mennyiségű információt gyűjtöttünk, megvitattuk az olvasottakat. Meghatároztunk néhány alapgondolatot, amelyek mentén elkezdődhet a tervezés. Ezek után előképeket kerestünk, melyek inspirálnak, ihletet adhatnak. Ezek közül kiemelném:
Peter Zumthor - Steileset Memorial: Zumthor egy norvég szigetre tervezett az itt megégetett halászfeleségeknek emlékhelyet. Fontos szerepet kap a nézőpont. Érzékenyen nyúlt a tájba nem uralja, nem is olvad bele. Ezek az elvek a mi tervünknél is fontosak. Az épület ponyva szerű borítást kapott, amihez hasonlót végül mi is használtunk. A struktúra, az építészeti nyelvezet és a mögötte rejlő gondolat együttélése teszi a számunkra a legfontosabb előképpé.
5
Christo – Runing Fence : A landart egyik legismertebb képviselője a csomagolóművész Christo. A tájba érzékenyen, szerethetően nyúl bele, mégsem rendeli alá magát teljesen a természetnek.
6
Ars poetica A két különböző kor, különböző védelmi építményei egymás közvetlen közelében találhatók. Árok és torony, mondhatni ellentétei egymásnak. Első alapvetésünk mégis az volt, hogy a kettőt valahogy össze kell kapcsolni, hasonló vagy ugyanolyan eszközzel bemutatni. Ennek oka, hogy egy ilyen steril természeti tájban az egymástól különböző tárgyak disszonanciát kelthetnek. Ezért már viszonylag korán egyetlen pontszerűen elhelyezett, fókusz-szerű építményben gondolkoztunk. A legfontosabb közös vonásai az emlékeknek, hogy mindkettő egyfajta határvonal volt, és mindkettőt erősen védték. Manapság a határok egyre inkább eltűnnek. Szinte csak térképeken jelennek meg. Európában, a schengeni övezetben szabadon lehet utazni az országok között, a modern technikának köszönhetően könnyebb eljutni bárhova, az elektronika és az információs technológia fejlődésének köszönhetően pedig otthonról is utánanézhetünk bárminek. A virtualitás egyre erősebben jelen van az életünkben, és a határvonalak is egyre inkább virtuálissá válnak. Olyan megoldást kerestünk, amely megmutatja korunknak ezt a sajátosságát, de nem szakít ki a valóságból, sőt ha lehet eszközként használja azt, hogy a figyelmet arra irányítsa aminek bemutatására létrejött. Egy olyan mai réteget akartunk létrehozni, amely az elmúlt korok rétegeit anélkül emeli ki, hogy rájuk telepedne. Egy olyan tárgyat, melynek célja a feltárás, emellett pedig esztétikus és kellően figyelemfelkeltő, de az emberek gondolatait
a
bemutatni kívánt emlékek
felé
tereli,
eközben
pedig
tud
reagálni a mai kor és az elmúlt korok különbségeire is.
Antonio Jiménez Torrecil:Muralla Nazarí
7
Koncepció Az ars poeticánk mellett több szempont is felmerült, amelyek befolyásolták a tervezést. Ezek közül az egyik legfontosabb, az árkok és tornyok talán legalapvetőbb különbsége, a más más nézőpont. Az árokból kitekintve a felszínt súrolva, alulról látjuk a világot, a torony magasából pedig áttekinthetővé válik a táj, de mi is jobban látszunk. Ezt a kettősséget egybegyúrni eleinte lehetetlennek tűnt. Azonban a világháborúról olvasva többször is találkoztunk azzal hogy tükröket használtak a lövészárokból való biztonságos kikémlelésre, sőt, a török fronton olyan periszkóp szerű eszközt alkottak a leleményes katonák, mellyel anélkül célozhattak az ellenfélre, hogy kidugták volna az orrukat a biztonságot nyújtó fedezékből. Ez adta az ötletet, hogy tükrök segítségével, a nézőpontokkal játszva teremthetünk olyan virtuális látványt, amellyel megidézzük a torony és az árok hatást, anélkül hogy le vagy föl menne az ember. Ez, amellett hogy érdekes és izgalmas lesz tőle a művünk, lehetővé teszi hogy az ember egy pontban három nézőpontból is láthassa a környéket. Egy magasból, ami a római őrtornyot szimbolizálja, egy fordított periszkóp segítségével egy alacsony földközeli helyzetből, és a saját szokványos nézőpontjából, mely mindenkinek saját magassága. Ez viszont még kevés, hiszen azon kívül, hogy érzékeltetjük a látványt, ami az adott építményből az ott lévők láthattak meg is kell mutatnunk azokat, a tükörrendszer viszont ezt is lehetővé teszi, a tükrök megfelelő szögbe állításával tetszőleges pontra mutathatunk, és egy tükörre tett jellel pontosan meghatározhatjuk mind a tornyok, mind az árkok helyét. A pusztán vizuális ingerek mellett hangulatot és érzelmeket is szerettünk volna átadni. A világháborúban a frontharcokban a lövészárkok jelentették a biztonságot, ám épp ezért a katonák bezárva érezhették magukat, hiszen odakint a halál leselkedett rájuk, nem hagyhatták ott az árkok nyújtotta védelmet. Ezt a kettős érzelmet is próbáltuk előhívni az építményünkkel.
8
Megvalósítás Az ars poeticában és a koncepcióban megfogalmazottakat szem előtt tartva kezdtünk neki a tervezésnek. A tornyokra néző „kilátó”-nál magas tömegre volt szükségünk, egyrészről hogy átlássunk a fák fölött, másrészről, hogy érzékeltessük a toronyszerűséget. Az árkokra rámutató elemhez alacsonyabb tömeg is elég volt, hiszen a tükrök lefelé, a talaj felé tolták a nézőpontot. A tükrök megfelelő beállítás kiszámolható, a szintkülönbség és a légvonalbeli távolság alapján. A maradványok pontos helyét a tükrökre illesztett jelekkel mutattuk meg, de a fényvisszaverődés tulajdonságai miatt ez csak egy bizonyos szemmagasságban mutatja a pontos helyet, amit 170 cm-ben,(átlagos emberi testmagasság) határoztunk meg, ezt a magasságot szükséges jelölni, a legegyszerűbb a tartószerkezet oszlopain egy vonallal. A biztonság-bezártság érzését egy, a tompatetőre vezető ösvénytől nézve szűkülő folyosóval értük el, mely belépéskor még széles és kényelmes, hívogató, biztonságot sugall, a végén viszont szűk és nyomasztó. Áthaladva a folyosón jobbra és balra azonos magasságban láthatjuk azt amit a beállított tükrök visszavernek. Kiérve a két elem közül elindulhat a keresgélés, a romok felkutatása, melyről ugyan kaptunk útmutatást, azonban visszatérve a saját nézőpontunkba már máshogy látunk mindent. A tornyok esetében lesz különösen érdekes hogy a megfigyelt tájon hogyan igazodunk ki egy egészen más szemmagasságból. A keresés-megtalálás élménye hozza még közelebb a helyszínt az emberhez. A tömegek megformálásakor ügyeltünk a magassági arányokra, a római őrtornyon (a libánfalvi alapján) körülbelül 8 m magasban volt a szemmagassága az itt őrködőknek, ez megjelenik a mi építményünkben is. Egy komolyabb lövészárok mélysége pedig 3 méter körül volt, ez tette lehetővé a kényelmes mozgást, ez alapján a kisebbik tömeg 3 méter magas.
9
Műleírás Az egész objektum 10 méter hosszú és körülbelül 5,5 méter széles (a szélesebbik, ösvény felőli végén.) A nagyobbik tömeg tartószerkezete egymás mellé sorolt acél rácsostartó keretekből és ezeket összekötő/merevítő gerendákból és acél huzalokból épül fel. A szél teher ellen méretezni kell, megoldás lehet az egész tömeg két irányba történő kipányvázása. A kisebbik teher acél keretekből és ezeket összekötő acél gerendákból áll, a szélteher itt kisebb probléma, mint a nagyobbik tömegnél. Mindkét elem pontalapozással készül. Mivel olyan építményt akartunk létrehozni, amely nem olvad a tájba, de nem is uralja azt, ezért a burkolat sötét színű (fekete) ponyva, mely kosárfonás szerűen kerül a homlokzatokra. Lehetővé teszi hogy a tömeg a légmozgásoknak köszönhetően egy lebegő felületet kapjon, amely élővé, délibábszerűvé teszi a látványát. Továbbá megidézi az lövészárkokban gyakran használt beomlás elleni ágakból font támfalakat.
Személyes kapcsolat/Zárszó Azért ezt a feladatot választottuk, mert a kiírt feladatok közül ez tűnt a legérdekesebbnek, és a legtöbb megoldási lehetőséget kínálónak. Azonban mikor nekifogtunk hogy kitaláljunk rá egy mindkettőnk számára megfelelő koncepciót, sehogy sem jutottunk egyről a kettőre. Azonban vitákat és a tanácstalanságot, melyet kezdetben éreztünk a feladattal kapcsolatban, sikerült leküzdeni, és ahogy egyre jobban belemerültünk munkába egyre közelebbinek éreztük a mindeddig megfoghatatlannak tűnő feladatot. Ebben nagy segítségünkre volt a konzulensünk is. Kezdtünk kihívásként és nem megoldhatatlan feladatként gondolni az egészre, és több elvetett ötlet után megtaláltuk azt, amit kerestünk. A közös munkának köszönhetően létrejött egy olyan terv melyről mindketten azt gondoljuk, valós megoldás lehet a felvetett problémára. Létrehoztunk egy jelet a tájban.
10
Forrásmegjelölés: https://hu.wikipedia.org/wiki/Rom%C3%A1n_front_(els%C5%91_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA) http://www.romaikor.hu/limes_es_a_romai_hatarvedelem/a_romai_hatarvedelem/a_romai_birodalom_vedelmi_r endszerei/cikk/a_romai_birodalom_vedelmi_rendszerei_ https://hu.wikipedia.org/wiki/Dacia_r%C3%B3mai_limesei https://hu.wikipedia.org/wiki/Keleti_front_(els%C5%91_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA) http://itthon.transindex.ro/?cikk=16670 http://www.limesdacicus.ro/hu
11
