Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Jó, ha tudjuk, hogy nem mindig a bevétel teljes összege képezi az adó és így az adóelőleg alapját. Ezért most megnézzük pontosan, hogy mi is képezi az adóelőleg alapját a különböző bevételeknél: •
önálló tevékenységből származó bevétel esetében a bevételből a magánszemély
nyilatkozata
szerinti
költség
levonásával
meghatározott rész, de legalább a bevétel 50 százaléka, míg e nyilatkozat hiányában a bevétel 90 százaléka, •
nem önálló tevékenységből származó bevétel esetében a bevétel, csökkentve
a
bevételből a
kifizető,
a munkáltató
által
a
munkavállalói érdek-képviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvény rendelkezései szerint levont, vagy ha a kifizető, a munkáltató a tagdíj levonásában nem működik közre, akkor a bevételből a magánszemély által megfizetett, a szakszervezet által kiállított bizonylattal igazolt szakszervezeti tagdíjjal, •
költségtérítés esetében - a fentiektől függetlenül - a bevételből a magánszemély
nyilatkozata
szerinti
költség
levonásával,
e
nyilatkozat hiányában az e törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség figyelembevételével meghatározott rész, míg ilyen jogszabályi rendelkezés hiányában a bevétel teljes összege. Önálló
tevékenységből
származó
költségtérítésnél a bevétel 90 százaléka,
bevételnek
minősülő
•
külszolgálat, külföldi kiküldetés címén kifizetett bevétel esetében a korábbi szemináriumi anyagban taglalt költséggel csökkentett bevétel,
•
a fenti pontokban nem említett bevétel esetében pedig a bevétel teljes összege.
2010-től az adóalap megállapításánál figyelembe kell vennünk egy úgynevezett adóalap-kiegészítést is. Ez nem más, mint az önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételnek számító jövedelem után a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint
e
szolgáltatások
fedezetéről
szóló
törvény
szerinti,
a
társadalombiztosítási járulék általános mértékével megállapított összeg, illetve biztosítási kötelezettség hiányában az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás mértékével megállapított összeg. Ez azt jelenti, hogy ezzel az összeggel a ténylegesen megszerzett jövedelmünket, mint adóalapunkat meg kell növelni és az így növelt összeg lesz az adóalap, melyet az adószámítás során alkalmaznunk kell. Nagyon fontos, hogy a magánszemély a költségnyilatkozatát az állami adóhatóság által közzétett formában és tartalommal, legkésőbb a kifizetés időpontjában teheti meg, és ez alapján kell a kifizetőnek a költségeket figyelembe vennie a magánszemély jövedelmének számítása során. Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely, önálló tevékenységből származó bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor tett nyilatkozatában költség levonását kérte, akkor egyetlen, az adóévben megszerzett ilyen bevétele alapján sem határozhatja meg a jövedelmet a 10 százalék költséghányad levonásával.
Az adótábla Az adóelőleg számítása során a Személyi jövedelemadó törvény által előírt adótáblát kell alkalmaznunk. Természetesen az adótábla éves jövedelem esetén írja le, hogy meghatározott jövedelem mellett mekkora az adó mértéke,
az
adóelőleg
számítása
során
az
adótáblát
a
jövedelem
arányosításával, illetve sokszor éves szintre vetítésével határozzuk meg. Ennek módszereit az alábbiakban részletezni fogjuk.
A 2010. évi adótábla szerint az adó mértéke, ha a jövedelem összege: 0-5 000 000 forint, akkor a jövedelem 17 százaléka, 5 000 001 forinttól pedig 850 000 forint és az 5 000 000 forinton felüli rész 32 százaléka.
Bár az adótábla meghatározza, hogy mekkora jövedelem esetén mekkora az adó összege, a magánszemély nyilatkozata alapján a kifizető, a munkáltató ennél magasabb összegben is megállapíthatja az adóelőleget. Ez érdekes lehet például akkor, ha a magánszemélynek az adott kifizetőnél szerzett jövedelme az alsó adósávba kerülne, viszont máshonnan szerzett jövedelmével együtt, már a felső adósávba. Így annak elkerülésére, hogy a magánszemélynek év végén legyen adókülönbözete és ezért év végén kelljen nagyobb összeget, mint adókülönbözet befizetnie, kérheti a magasabb adóelőleg összeg megállapítását év közben. Ilyenkor is azonban figyelni kell arra, hogy az adóelőleg megállapításánál alkalmazott adóelőleg-mérték és adóelőleg-alap azonban ekkor sem haladhatja meg az adótábla szerinti legmagasabb adókulcsot, illetve a bevételt.
Adóelőleg számítás nem rendszeres bevétel esetén Mielőtt megnéznénk az adóelőleg számítást nem rendszeres bevétel esetén, nézzük meg, hogy mik tartoznak a nem rendszeres bevételek közé. Munkaviszonyból származó nem rendszeres bevétel minden olyan nem önálló
tevékenységből
származó
bevétel,
amely
a
magánszemélyt
munkaviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben illeti meg, de nem minősül munkaviszonyból származó rendszeres bevételnek (e körbe tartozik különösen a tizenharmadik havi illetmény, valamint a nem havonta elszámolt jutalom, prémium, a szabadságmegváltás és az üdülési hozzájárulás). A munkáltatónak, a bér kifizetőjének az általa kifizetett munkaviszonyból származó nem rendszeres bevételt terhelő adóelőleg megállapítása érdekében a) a megelőző egész havi munkaviszonyból származó rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap tizenkétszereséhez hozzá kell adnia a nem rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alapot, majd b) az a) pont szerinti összegre ki kell számítania az adótábla szerint várható számított adót, és c) a b) pont szerinti várható számított adóból le kell vonnia a megelőző egész havi munkaviszonyból származó rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap tizenkétszeresére az adótábla szerint várható számított adót.
Adóelőleg számítás nem rendszeres bevétel és adóterhet nem viselő járandóság esetén Ha a magánszemély a munkaviszonyból származó nem rendszeres bevétel mellett adóterhet nem viselő járandóságokat is szerez a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől vagy adóterhet nem viselő járandóságai havi összegéről nyilatkozik a munkáltató, a bér kifizetője részére, akkor a munkáltató, a bér kifizetője - a fentiektől eltérően - a nem rendszeres bevételt terhelő adóelőleg megállapítása érdekében a) a megelőző egész havi munkaviszonyból származó rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és a megelőző havi adóterhet nem viselő járandóságok összegének tizenkétszereséhez hozzáadja a nem rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alapot, majd b) az a) pont szerinti megemelt összegre kiszámítja az adótábla szerint várható számított adót, és c) a b) pont szerinti várható számított adóból levonja a megelőző egész havi
munkaviszonyból
származó
rendszeres
bevétel
alapján
meghatározott adóelőleg-alap és a megelőző havi adóterhet nem viselő járandóságok összegének tizenkétszeresére az adótábla szerint várható számított adót.
Példa az adóelőleg számításra nem rendszeres jövedelem esetén A magánszemély munkaviszonyban áll és tárgyhavi rendszeres bruttó jövedelme 500.000 forint. Előző havi rendszeres bruttó jövedelme 280.000 forint. Tárgyhónapban kap 50.000 forint jutalmat. Mekkora a havi adóelőleg mértéke? Válasz: 97.500 forint + 8.500 forint = 106.000 forint Számítás: Rendszeres jövedelem adóelőlege: 500.000 forint x 12 hó = 6.000.000 forint (6.000.000 forint - 5.000.000 forint) * 32% + 850.000 forint = 1.170.000 forint (éves adó) 1.170.000 forint / 12 hó = 97.500 forint / hó Nem rendszeres jövedelem adóelőlege: (280.000 forint x 12 hó) + 50.000 forint = 3.410.000 forint 3.410.000 forint * 17% = 579.700 forint (éves adó) 280.000 forint x 12 hó = 3.360.000 forint 3.360.000 forint * 17% = 571.200 forint 579.700 forint - 571.200 forint = 8.500 forint
Adó Sziget Klubtagságunk keretében a következőket tudjuk nyújtani Önnek: Folyamatos szakmai tájékoztatás •
Havonta
megjelenő
szakmai
elektronikus
kiadvány
bérszámfejtés és könyvelés témakörökben •
Online kiemelt szakmai írások az Adó Szigeten* hétrőlhétre
Jogszabályváltozás figyelést •
Havi elektronikus jogszabályváltozás összesítő
•
Online jogszabályfigyelő hétről-hétre az Adó Szigeten*
Online iratgyűjteményt •
Online munkaügyi és számviteli alap iratgyűjtemény az Adó Szigeten*
10%
kedvezményt
további
termékeinkből,
szolgáltatásainkból •
Minden
Adó
kedvezményben
Sziget
Klubtag
részesül
tagsága
valamennyi
alatt
10%
képzésünk,
szakkönyvünk, illetve egyéb termékünk árából. További részletek termékeinkről: www.commentor.hu *Adó Sziget – www.adosziget.hu Adó Sziget Klubtagság díja egy teljes évre csupán nettó 34.200 forint. Megrendeléshez kattintson ide: www.adosziget.hu