2013. III. negyedév
HIVATALOSAN IS SZAKMAKÖZI SZERVEZETTÉ VÁLT A TEJ TERMÉKTANÁCS Az Országgyűlés 2012. július 9-i ülésnapján fogadta el maközi szervezetként történő elismerését a Vidékfejlesza szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás tési Minisztériumtól. Kérelmünk megfelelt a törvényben egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvényt, meghatározott tartalmi és formai követelményeknek. melynek kiemelt célja, hogy biztosítsa a hatékony piac2013. szeptember 19-én az OMÉK-on megrendezett szabályozást az egyes ágazatokban. Tejágazati Szakmai Napon a Tej Szakmaközi Szervezet Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény helyébe lépett és Terméktanács ünnepélyes keretek között átvehette a jogszabály a mezőgazdaságban működő termelői szerve- Vidékfejlesztési Minisztérium határozatát, melynek érzetek, termelői csoportok, valamint szakmaközi szerveze- telmében a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsot tek működését is szabályozza. A szakmaközi szervezetek szakmaközi szervezetként történő elismerésben részesíti. létrejöttével a kialakuló önszabályozó tevékenység megAz ellenőrzött ágazati képviseleti adatok alapján a Tej könnyítheti az ágazati érdekegyeztetéseket, és elősegítheti a kormány szakmai és jogalkotási munkáját is. A törvény Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a szakmaközi „az egységes közös piacszervezésről” szóló 1234/2007/ rendelet értelmében elérte a törvény által meghatározott EK tanácsi rendelet szakmaközi szervezetekre vonatkozó reprezentatív szintet. rendelkezéseinek végrehajtási szabályait tartalmazza. Az elismerésről szóló határozat megtekinthető a Tej TerA Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 2013. méktanács weboldalán (www.tejtermek.hu). augusztus 7-én kérte a szakmaközi törvény szerinti, szak-
A Tej Terméktanács Kiemelt Pártoló Tagjai:
A kiadvány a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával készült. 1
Szervezeti hírek Ágazatfejlesztési koncepció Az EU tejpiaci szabályozása 2015-től megszünteti a 30 éve működő kvótarendszert. Előre láthatólag a kvótarendszer kivezetése középtávon (5-10 éves távlatban) átrajzolja majd Európa „tejágazati térképét”, érvényesítve egy kiélezettebb piaci versenyt és egy ehhez kapcsolódó területi átrendeződést. A magyar tejágazat szempontjából kiemelt feladat a felkészülés, illetve az ágazati szereplők felkészítése a kvótaszabályozás megszűnése utáni időszakra. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács – szakterületükön elismert – 12 szerző bevonásával egy átfogó elemzést készített abból a célból, hogy
energiával, vízzel és takarmánnyal és ahol kevésbé szennyezik környezetüket. Ennek folyományaként 2020-ra elérhető, hogy • a nyerstej éves termelési szintje 2000-2200 ezer tonnára emelkedjen; • az egy főre jutó tej- és tejtermék-fogyasztás 200 kg/fő körüli szintre emelkedjen; • a hazai előállítású feldolgozott tejtermék-kivitel 200 ezer tonnával növekedjen; • az import tejtermékek kiskereskedelmi értékesítési részesedése 20% alá csökkenjen.
A Terméktanács – a VM-mel tavaly megkötött Stratégiai Megállapodás alapján – a tejágazat fejlesztési koncepcióját megfogalmazó tanulmányt átadta az agrárkormányzat részére, és szíves figyelmébe ajánlotta annak megállapításait, javaslatait azzal a szándékkal, hogy azok a közeljövő kormányzati döntése• feltárjuk a magyar tejágazat valós helyzetét az iben érvényesülhessenek. EU és azon belül a Közép-Kelet Európai régió viszonylatában, A Terméktanács a tanulmányt ugyanakkor a szak• meghatározzuk a lehetőségeket, melyek hátteret mai közvélemény számára vitaanyagnak is szánja, jelenthetnek az ágazat fejlődéséhez, valamint honlapján nyilvánosságra hozta, a novemberi III. • konkrét intézkedéseket kezdeményezzünk annak Tejágazati Konferencia napirendjére tűzi. érdekében, hogy Magyarország a tejpiaci reform kedvezményezettjeként élje meg a változásokat. A Tanulmány teljes terjedelmében megtekinthető a Tej Terméktanács weboldalán (www.tejtermek.hu). „A magyar tejágazat helyzete és fejlődésének lehetséges iránya a 2014-2020 közötti költségvetési tervezési időszak aktualitásainak tükrében” című taA 2013/2014. évre prognosztizált alapár nulmány nem egy átfogó ágazatfejlesztési stratégia. korrekciója
2013. március 20-án a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Elnökségének tagjai a kiszámítható piaci viszonyok kialakulása érdekében – a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény előírásait betartva – Önszabályzó (Szakmaközi) Megállapodást kötöttek arról, hogy a 2013. április 1. napjától A jelen elvárásainak megfelelően a tejágazat fejlődé- 2014. március 31. napjáig tartó kvótaévre az alapár se és fejlesztése oda kell, hogy vezessen, ahol tiszta éves átlagára vonatkozó prognózisukat közzéteszik tejet, egészséges tejtermékeket állítanak elő kevesebb és azt a piaci szereplők figyelmébe ajánlják. Célunk elsősorban a KAP jelenleg aktuális tervezési döntéseinek előkészítéséhez való érdemi hozzájárulás, illetve elősegítése egy olyan ágazati fejlesztéspolitika kialakításának, amelynek főbb elemei a 20142020 közötti támogatási programok fontos részeivé válhatnak.
2
Az Elnökség 2013. szeptember 12-i ülésén úgy döntött, hogy a 2013. április 1. napjától 2014. március 31. napjáig tartó kvótaévre az alapár éves átlagára – a 2013. június 13-i Közleményében nyilvánosságra hozott – 94 Ft/kg-os prognózisát 99 Ft/kg-ra módosítja.
történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos támogatási pályázat szakmai tartalmát, költségvetésének tervezett elemeit, ill. azok felosztását. A pályázat, mely a „Sajtra fel! – a tejtermékek szerepének erősítése az európai gasztronómiában, a sajtkultúra és tejtermék-fogyasztási kultúra fejlesztése” címet kapta, a 2013. szeptember 30-i határidő előtt Az előrejelzés irányt mutat a termelőknek és fel- beadásra került. dolgozóknak szerződéseik megkötéséhez, illetve módosításához.
R egionális Taggyűlések
A 2013. március 20-i Közlemény további ajánlásai Tájékoztatjuk, hogy a Tej Szakmaközi Szervezet változatlanok maradtak, melyhez továbbra is várjuk a tagság csatlakozási szándékát. A csatlakozás fel- és Terméktanács ismét Regionális Taggyűléseket tételei a Terméktanács honlapján megtalálhatóak szervez, melyek keretében bemutatjuk azt az általunk készített tanulmányt, amely az új hétéves uniós (www.tejtermek.hu). költségvetési ciklus támogatásaira és intézkedéseire, továbbá a kvótaszabályozás megszűnése utáni időszakra tartalmaz javaslatokat az agrárkormányzat, EU promóciós pályázat Az Elnökség 2013. szeptember 12-i ülésén elfo- illetve fogalmaz meg feladatokat az ágazat szereplői gadta a mezőgazdasági termékek EU belső piacon számára.
A R egionális Taggyűlések időpontjai és helyszínei az alábbiak: Dátum Október 9. Október 14. Október 17. Október 29. November 5.
Időpont
Város
Helyszín
11 óra 11 óra 11 óra 11 óra 11 óra
Mihályi Karcag Kaposvár Miskolc-Tapolca Kecskemét
Rába tér (Kultúrház) Bajcsy-Zsilinszky u. 4. (Nimród Bioszálloda) Izzó u. 9. (Fino-Food tejfeldolgozó üzeme) Ungvári u. (Tölgyfa Panzió) Batthyány u. 1-7. (Hotel Három Gúnár)
Mindenkit tisztelettel várunk a számára megfelelő időpontban, illetve helyszínen.
Vidékfejlesztési Minisztérium pályázat A Vidékfejlesztési Minisztérium által az agrárágazati és vidékfejlesztési szervezetek részére 2013. július 3-án közzétett pályázati felhívásra a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács benyújtotta pályázatát. A pályázatok elbírálása értelmében szervezetünk 1.000.000,- Ft támogatást nyert, melyet jelen Tagi Tájékoztatónk szerkesztésére, nyomdai munkálataira, illetve postázására fordítottunk.
3
Sajtlovagok felvonulása a 27. mesterségek ünnepén 2013. augusztus 17-20. között került megrendezésre a 27. Mesterségek Ünnepe a Budai Várban, ahol – a tavalyi lelkes fogadtatásnak köszönhetően – idén másodszor is jelen voltak a kézműves sajtkészítők. A program a Sajtkészítők Egyesületének, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének, valamint a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szervezésében és támogatásával valósult meg. A Magyar Sajtlovagrend tagjai azért voltak jelen az eseményen, hogy a sajtkultúra színvonalának emeléséhez, valamint a szakma hírnevének növeléséhez hozzájáruljanak, ezen felül a programmal párhuzamosan megtartott sajtverseny bírái is ők voltak.
OMÉK ’Sajt stand’ A Tej Terméktanács a 2013. évi OMÉK ’A’ pavilonjában felépített, a sajt tematikához kapcsolódó közösségi standján egyrészt a Terméktanács nagyobb feldolgozói (Fino-Food Kft., Sole-Mizo Zrt.,Tolnatej Zrt.), másrészt a KKASE – Sajtkészítők Egyesületének képviselői részére (Bicskei Mg. Zrt.-Etyek Tej, Hiksz Kft., Cservenák Rita magántermelő) biztosított megjelenési lehetőséget.
III. Tejágazati Konferencia – 2013. november 21. A Tej Terméktanács III. Tejágazati Konferenciája 2013. november 21-én kerül megrendezésre Lajosmizsén. Az eseményre szóló meghívók postázása november elején történik meg.
4
Tejpiaci információk Általános helyzet Az unió országaiban a tehéntej felvásárlás 2103 első félévében 2%-kal elmaradt 2012 hasonló időszakától és – megfelelően az év eleji szakértői előrejelzéseknek – csak júliusban haladta meg a tavaly júliusi szintet. Ez idén az árak stabilizálódásával, majd növekedésével járt együtt (CLAL).
Forrás: CLAL
Termelési alapok Az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. által ellenőrzésben tartott állománynál a változások egyenlege folyamatosan a pozitív tartományba esik, bár a tavalyinál mérsékeltebb mértékben.
Forrás: ÁT Kft.
5
Termelés, felvásárlás Magyarországon 2013 első nyolc hónapjában a felvásárlás – az unió egészében mérhető változásnál nagyobb mértékben – 4,8%-kal csökkent az előző évihez képest, magasabb zsír- és fehérjetartalom mellett. Árnyalja a képet, hogy a nyerstejkivitel – melynek döntő részét nem a feldolgozók, hanem a termelők és kereskedők bonyolítják – az első félévben csak 1%-kal nőtt annak ellenére, hogy a vételár meghaladja a hazai felvásárlási ár szintjét.
Forrás: AKI
Forrás: AKI
6
Külkereskedelem A tej és tejtermékek külkereskedelmében az első félév adatait figyelembe véve folytatódik az elmúlt két év kedvező változása, kivitelünk nő, behozatalunk csökken, így tovább kopik negatív egyenlegünk.
Forrás: KSH
A termelési szerkezet változásának trendje immár hónapok óta azonos, 10%-kal több folyadéktejet termelnek és értékesítenek belföldön a Terméktanács tagvállalatai, betöltve, visszaszerezve ezáltal azt a helyet, melyet a behozatal csökkenése teremtett.
Forrás: AKI, KSH
7
Áralakulás A spot árak elmúlt másfél évi alakulása hű tükre a piaci viszonyok változásainak. 2012. év végére az árak az év elejeit meghaladóan stabilizálódtak, majd ez év második negyedévétől jelentős növekedésnek indultak.
Forrás: CLAL
A hazai felvásárlási árak alakulása döntően a nemzetközi tendenciáktól függ. A tavalyi első félév csökkenése után az ár ugyanilyen ütemben visszakúszott az egy évvel ezelőtti szintre, s ott – az első negyedév keresleti piaci viszonyaihoz igazodva – stabilizálódott is.
Forrás: circa, CLAL, LTO, MNB Az adatok nem azonos beltartalomra vonatkoznak, de a tendenciák összehasonlíthatók.
8
A tej felvásárlási ára az év első öt hónapjában gyakorlatilag változatlan volt, a növekedés – a spot árak tendenciáját követve, az uniós átlaghoz hasonló módon – a nyár közepétől indult meg.
Forrás: AKI
A feldolgozók átadási árainak alakulásában a kereslet-kínálati viszonyok változása tükröződik, a tejföl kivételével növekedésük meghaladta a fogyasztói árak emelkedési ütemét. Ez a „rés” a folyadéktejeknél a legnagyobb, amit az átrendeződés magyaráz. A diszkriminatív árképzés jogszabályi tilalma által kiváltott importcsökkenés és importár emelkedés a belföldi termékek már említett forgalomnövekedésével, illetve mérsékeltebb fogyasztói áremelésével, esetenként csökkentésével járt együtt.
Forrás: AKI
9
Ágazati hírek Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Tej Terméktanács 2013. szeptember 19-én az OMÉK-on megrendezett Tejágazati Szakmai Napon a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ünnepélyes keretek között Együttműködési Megállapodást kötött. A Megállapodás alapvetően az alább tevékenységi területekre terjed ki: • A tisztességes piaci környezet megteremtése érdekében a Terméktanács közvetlenül is bejelentéssel élhet a NAK Etikai és Fegyelmi Eljárási Bizottságánál a tejágazat működését hátrányosan érintő piaci magatartás esetén. Az Etikai Bizottság ezeket a bejelentéseket soron kívüliséggel kivizsgálja és dönt a saját hatáskörben történő vizsgálat megindításáról. A Kamara és a Terméktanács közösen kidolgozza és megküldi a Vidékfejlesztési Minisztériumnak azt a törvénymódosítási javaslatot, melynek értelmében a NAK és a Terméktanács a tisztességtelen piaci magatartást folytató ágazati szereplőkkel szemben kezdeményezheti azok tevékenységétől való eltiltását. • A NAK és a Terméktanács kiemelt fontosságúnak tartja a tejpiac átláthatóságát és egyszerűen értelmezhető tejpiaci információk könnyű elérhetőségét. Ennek érdekében a Terméktanács havi rendszerességgel tejpiaci helyzetelemzést készít és küld meg a NAK számára, aki a tagsági körének szóló tájékoztatási rendszerébe azt beépíti. • A NAK és a Terméktanács minden év január 31-ig meghatározza azokat a témákat, problémákat, kezdeményezéseket és együttműködési lehetőségeket, melyeket a rövid távú aktualitások tekintetében adott naptári évre vonatkozóan szükségesnek tartanak együttesen képviselni. • A NAK és a Terméktanács munkacsoportot állít fel egy, a teljes tejtermékpályát átfogó Tejágazati Etikai Kódex megfogalmazására.
kezésére álló beszállítási kvótamennyiséget, így mindös�szesen kb. 46 millió Euró büntetés megfizetésére kötelezett. Emellett Hollandiának a közvetlen értékesítési kvóta 1,4%-os (1 100 tonna) túlteljesítése miatt további 301 000 Euró büntetéssel kell szembenéznie. A túlteljesített men�nyiség (beszállítási kvóta) összesen 163 700 tonna, amely a 2008. évi KAP felülvizsgálat során a tejkvóta rendszer 2015. április elsejei eltörléséig tartó átmeneti időszak megkönnyítésére elrendelt évi 1%-os kvótanövelés ellenére keletkezett. A beszállítási kvóta teljesítése ennek ellenére Uniós szinten továbbra is csökkenő tendenciát mutat, míg a 2011/2012. kvótaévben 4,7%-kal, addig a 2012/2013. kvótaévben 6%kal maradt alatta az összes kvótamennyiségnek. Köszönhető ez annak, hogy míg a túlteljesítés az összes kvótamen�nyiségnek csak 0,1 %-át tette ki, addig a nemzeti kvótájukat alulteljesítő többi tagállam közül 13 esetében – köztük Magyarország is a maga 23,7%-ával – az alulteljesítés mértéke több mint 10% volt.
Uniós tejszektor: fejlődés 2015. után Az Európai Bizottság szervezésében 2013. szeptember 24én megtartott brüsszeli konferencia fókuszában egy független szakértők által elkészített tanulmány állt a tejszektor jövőbeli fejlődésének elemzéséről. A tejkvóta-szabályozás megszüntetéséért felelős uniós szakember, Rene Souchon, korábbi francia agrárminiszter és jelenleg a Régiók Bizottságának (CoR) elnöke a szakértők megállapításaival ugyan egyetértett, de javaslataikat elutasította, részben azok túl késői hozzáférhetősége miatt. A tanulmány megerősítette a CoR megállapításait a tejkvóta-szabályozás fokozatos megszüntetésével kapcsolatban: a termelés a legintenzívebben művelt területeken még koncentráltabb lesz, ez pedig gátolja a környezetvédelmi és mezőgazdasági kohéziós célokat. A szakértők a KAP második pillérének (vidékfejlesztés) nagyarányú használatát javasolják a hátrányos régiókban a kvótakivezetés következményeinek kezelésére, Souchon úr azonban úgy gondolja, csak áltatják magukat, ha azt hiszik, a második pillér kielégítheti ezeket az igényeket akkor, amikor annak költségvetését lecsökkentették, de kifizetéseit növelték. A szakember ezért arra kéri az Európai Bizottságot, A Megállapodás szövege teljes terjedelmében megtekinthe- hogy kiemelten foglalkozzon a termelés szabályozás megtő a Tej Terméktanács weboldalán (www.tejtermek.hu). oldási lehetőségeivel a hátrányos-, a hegyvidéki- és azon régiók esetében, ahol a tejtermelésnek nincs alternatívája (pl. Balti államok). A cél, megbirkózni a tejárak ingadozásával, Uniós tejkvóta teljesítés a 2012/2013. kvótaévben Öt tagállam – Ausztria, Németország, Dánia, Lengyelország állandó jövedelmet biztosítani valamennyi termelő számáés Ciprus – teljesítette túl a 2012/2013. kvótaévben rendel- ra, valamint megőrizni a vidéki közösségeket Unió-szerte.
10
Jogszabályok 2013. szeptember 1-jén hatályba lépett a 171/2013. – mezőgazdasági és erdészeti infrastruktúra fejlesztése, (V. 29.) Korm. rendelet, a vizek mezőgazdasági ere- – n em mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás, detű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló – mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése. 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet módosításáról A 2013. szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken üzemelő vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepek trágyatároló, feldolgozó műtárgyai kialakításának határideje: a) az állattartó telepek hígtrágyatárolóira legkésőbb 2014. december 31., b) az állattartó telepek istállótrágya-tárolóira legkésőbb 2015. december 22. A 2013. szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken a cselekvési programot, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott kötelező előírásait – a fentiekben meghatározottak kivételével – 2014. szeptember 1-jétől kell végrehajtani.
Az egyes agrártámogatási tárgyú és az óvoda-, és iskolatej programot szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 65/2013. (VII. 29.) VM rendelet A 2013. évi óvoda-, és iskolatej program szabályozásáról szóló 141/2012. (XII. 27.) VM rendelet módosítása A módosítás értelmében a kérelmező köteles a fenntartó és a szállító között létrejött szállítási szerződés másolati példányát a szerződésben szereplő első szállítási napot követő tizenöt napon belül, a szerződésmódosítás másolati példányát a megkötésétől számított tizenöt napon belül a székhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségéhez benyújtani.
A szakmaközi szervezetek elismerésének és ellenőrzéA Kormány 311/2013. (VIII. 21.) Korm. rendelete a vi- sének részletes szabályairól szóló 63/2013. (VII. 25.) zek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szem- VM rendelet beni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet Az Európai Unió agrárpiaci rendtartásának intézménymódosításáról rendszerében, az ágazatok piacszabályozásában a jövőben A nem nitrátérzékeny területeken fekvő állattartó telepek fontos szerepet töltenek majd be az egyes termékpályátrágyatároló, feldolgozó műtárgyait a leghatékonyabb kon szerveződő szakmaközi szervezetek. Ezek az elismert megoldást kielégítő műszaki védelemmel kell ellátni, szervezetek egy-egy termékpálya adott országban vagy melynek határideje hígtrágyatároló vonatkozásában leg- régióban működő különböző vertikális szinten lévő szekésőbb 2014. december 31. replőit (termelőket, kereskedőket, illetve feldolgozókat) fogja össze. A hazai szakmaközi szervezetek elismeréséAz Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból fi- re, ellenőrzésére, a tájékoztatási kötelezettségekre, és az nanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri elismerés visszavonására vonatkozó eljárási szabályokat rendeletek módosításáról szóló 68/2013. (VII. 29.) VM tartalmazza a rendelet. rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az ál- Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból lattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások finanszírozott egyes állatlétszám alapú támogatási, részletes feltételeiről szóló 27/2007. (IV. 17.) FVM rende- és egyéb agrártárgyú rendeletek módosításáról szóló 61/2013. (VII. 19.) VM rendelet let módosítása A módosítás a 2009. november 15 – 2009. december Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a tej15. közötti támogatási kérelem benyújtási időszakban be- ágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás nyújtott, jóváhagyott támogatási kérelmekre vonatkozik. részletes feltételeiről szóló 18/2011. (III. 9.) VM rendelet Többek között az alábbi támogatási célú ügyekben az ügy- módosítása fél az első kifizetési kérelem benyújtását követően, immár Új rendelkezés, hogy a mezőgazdasági termelők gazhárom havonta nyújthat be kifizetési kérelmet: daságátadásához a 2012. évtől igényelhető támogatási in – szakképzési és tájékoztatási tevékenységek, tézkedésben való részvétel esetén a kötelezettségátadásra vonatkozó kérelmet az adott gazdálkodási évre, illetve an – mezőgazdasági üzemek korszerűsítése,
11
nak hátralévő részére vonatkozóan is be lehet nyújtani, az adott gazdálkodási évben bármikor. Az elbírálás során ezentúl kizárólag azokat a legelőterületeket lehet figyelembe venni, amelyek a kifizetési kérelem benyújtásának évét megelőző évben benyújtott egységes területalapú támogatási kérelmen „állandó legelő (legeltetett)”, „egyéb gyep (legeltetett)” vagy „fásított rét-legelő” hasznosítással bejelentett területek. Az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról szóló 74/2013. (VIII. 30.) VM rendelet
– ÁTK II. jogcím: a 2007. augusztus 13. és 2007. szeptember 17. közötti támogatási kérelem benyújtási időszak, – ÁTK III. jogcím: a 2009. november 16. és 2009. december 15. közötti támogatási kérelem benyújtási időszak, – ÁTK IV. jogcím: a 2012. augusztus 1. és 2012. augusztus 31. közötti támogatási kérelem benyújtási időszak. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 133/2013. (VIII. 1.) számú Közleménye az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről szóló 117/2013. (VII. 22.) számú MVH Közlemény módosításáról
A rendelet a járványügyi intézkedések elrendelését, A Közlemény a kifizetési kérelem benyújtási időszakát végrehajtását, és az azokkal összefüggő állami kártalaní- és a benyújtható kifizetési kérelmek számát módosítja: tási eljárásokat szabályozza, beleértve az eljárási jelentést, • ÁTK I. és ÁTK II. jogcím esetében ugyanazon jóváa kártalanítási eljárást, valamint a kártalanítás összegét is. hagyó támogatási döntés alapján egy naptári évben A káreseménykori forgalmi érték megállapításának alapja legfeljebb két alkalommal nyújtható be kifizetési kéa tej esetében a területen engedéllyel működő felvásárló relem, szervezet által számlával igazolt, káresemény időszaká- • Á TK III. jogcím esetében ugyanazon támogatási haban alkalmazott felvásárlási ár, ennek hiányában szakértő tározathoz kapcsolódóan az ügyfél, az első kifizetési által megadott, a káresemény időszakában kialakult piaci kérelem benyújtását követően, három havonta nyújtárak átlaga. hat be kifizetési kérelmet, • ÁTK IV. jogcím esetében az első kifizetési kérelem A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 117/2013. benyújtását követően három havonta nyújthat be kifi(VII. 22.) számú Közleménye az állattartó telepek zetési kérelmet. korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről A Bizottság 946/2013/EU végrehajtási rendelete a köA Közlemény az ÁTK keretében nyújtott támogatás kifizetése igénylésének részletes rendjét határozza meg, és a támogatás kifizetésének igényléséhez kapcsolódó elektronikus felületen benyújtandó formanyomtatványokat rendszeresíti. Az alábbi támogatások kifizetésének igénylése érintett: – ÁTK I. jogcím: a 2007. április 23. és 2007. május 23. közötti támogatási kérelem benyújtási időszak,
zös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen kifizetések tekintetében fizethető előlegekről
A tagállamok 2013. október 16-tól a 73/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt közvetlen kifizetések ös�szegének legfeljebb 50%-áig terjedő mértékű előleget fizethetnek a mezőgazdasági termelők részére a 2013-ban benyújtott kérelmek tekintetében.
A kiadvány a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával készült. 12