Hivatali Tájékoztató. Tartalom. I. évfolyam évi 7. szám

Hivatali Tájékoztató I. évfolyam – 2011. évi 7. szám

Tartalom Bevezető ....................................................................................................2 Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály tájékoztatói............3 Figyelemfelhívás az önkormányzatokat érintő soron következő határidős feladatokra............................................................................................................................3 Önkormányzatokat érintő változások a közbeszerzésben, a számvevőszéki törvényben és a védelmi igazgatásban.....................................................................6 Hatósági Főosztály tájékoztatói ..............................................................8 A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium végrehajtási eljárásokkal kapcsolatos figyelemfelhívása a települési jegyzők részére..............................8 Földhivatal Online..............................................................................................................9 Koordinációs és Szervezési Főosztály tájékoztatói ...............................13 A 2012. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről ................................... 13 Humánpolitikai Főosztály tájékoztatói .................................................14 A Humánpolitikai Főosztály működéséről, tevékenységéről......................... 14 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. www.csmkh.hu [email protected] Tel.: 62/562-662 Fax: 62/562-601

A kiadásért felelős: B. Nagy László kormánymegbízott

Szociális és Gyámhivatal tájékoztatói ...................................................16 Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei ............................... 16 Földművelésügyi Igazgatóság tájékoztatói ..........................................17 Tájékoztató a szakigazgatási szerv működéséről ............................................... 17 Földhivatal tájékoztatói .........................................................................21 Tájékoztató a szakigazgatási szerv működéséről ............................................... 21 Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv tájékoztatói..........27 Biztosítási jogviszony időtartama annál a biztosítási kötelezettség feltételeinek egyébként megfelelő mezőgazdasági őstermelőnél, aki értékesítési betétlapját március 20-án érvényesíti............................................. 27

Szerkeszti: Koordinációs és Szervezési Főosztály

Munkaügyi Központ tájékoztatói...........................................................29 Munkaerő-piaci helyzetkép (Csongrád megye – 2011. szeptember).......... 29 Pályaválasztási Napok ................................................................................................... 32

A szerkesztésben közreműködik: Dr. Lőrincsik Péter [email protected] 62/562-656

Közlekedési Felügyelőség tájékoztatói..................................................34 Beszámoló a „Szuperbringa program”-ról............................................................. 34 XV. Közúti Közlekedési Környezetvédelmi Akció ................................................ 36

Bevezető

Bevezető Tisztelt Jegyző Asszony! Tisztelt Jegyző Úr! Bízom benne, hogy Hivatalunk Tájékoztatójának korábbi számaiban megjelent szakmai anyagok hasznos segítséget nyújtottak munkája során. A Tájékoztató jelen számában továbbra is kiemelt témákat, jogszabályváltozásokat emeltünk ki, illetve fel kívánjuk hívni a figyelmet az aktuális feladatokra, határidőkre. Felhívjuk a figyelmet az önkormányzatokat érintő soron következő határidős feladatokra, és tájékoztatót teszünk közzé az önkormányzatokat érintő fontosabb szabályokról. Folytatjuk azon sorozatunkat melyben bemutatjuk a Kormányhivatal törzshivatalának egy belső szervezeti egységét, valamint két szakigazgatási szervét. Jelen számunkban a Humánpolitikai Főosztály, valamint a Földhivatal és a Földművelésügyi Igazgatóság mutatkozik be. Közzétesszük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium végrehajtási eljárásokkal kapcsolatos figyelemfelhívását. Bemutatjuk a Földhivatal Online rendszert. Ismertetjük a 2012. évi munkaszüneti napok körüli munkarendet. Felhívjuk a figyelmet a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek elbírálásával kapcsolatos határidőkre. Tájékoztatót készítettünk a mezőgazdasági őstermelő biztosítási jogviszonyára vonatkozó szabályokról. Bemutatjuk Csongrád megyére vonatkozóan a munkaerő-piac 2011. szeptember havi fontosabb adatait. Képes beszámolót készítettünk a Pályaválasztási Kiállítás és Vásárról. Beszámolunk a „Szuperbringa program”-ról, valamint a XV. Közúti Közlekedési Környezetvédelmi Akció keretében lefolytatott ellenőrzések tapasztalatairól.

Remélem, hogy a Tájékoztató témakörei felkeltik érdeklődését és segítik tevékenységét.

Szeged, 2011. október 28. B. Nagy László kormánymegbízott

Hivatali Tájékoztató

2

2011. évi 7. szám

Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály tájékoztatói

Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály tájékoztatói FIGYELEMFELHÍVÁS

AZ ÖNKORMÁNYZATOKAT ÉRINTŐ SORON KÖVETKEZŐ HATÁRIDŐS

FELADATOKRA Készítette: Dr. Emhő Zsuzsanna

Az alábbi összeállítással az önkormányzatok előtt álló 2011. évi határidős feladatokra hívjuk fel a figyelmet azzal a szándékkal, hogy a döntés előkészítés munkáját megkönnyítsük és ahhoz segítséget nyújtsunk. A tájékoztatóban az egyéb, jogszabályi előírásokban rögzített felülvizsgálati és rendszeres időközönként végrehajtandó feladatokat is felsoroltuk. Végezetül a kisebbségi önkormányzatok előtt álló fontosabb teendőket vettük számba. Határidős feladatok: November 15.: A helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év november 15-éig hagyja jóvá. (Ötv. 92. § (6) bekezdés) November 30.: A jegyző, főjegyző, körjegyző, megyei főjegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármesternek, főpolgármesternek, a megyei közgyűlés elnökének november 30-ig be kell nyújtania a képviselő-testületnek, megyei közgyűlésnek. (Áht. 70. § ) Költségvetési koncepcióval egyidejűleg: A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a képviselő-testületet. (Áht. 79. § (1) bekezdés) Egyéb feladatok: Helyi adó felhasználásáról tájékoztató: Az önkormányzat a beszedett adó összegéről évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni. (Htv. 8. § (2) bekezdés) Hulladékgazdálkodási tervről beszámoló: A hulladékgazdálkodási terveket – kidolgozói – hat évre készítik el és 3 évente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról. (Hgt. 37. § (1) bekezdés) Jegyző teljesítményértékelése: A jegyző, főjegyző esetében évente a polgármester állapítja meg a teljesítménykövetelményeket, értékeli teljesítményüket, és az értékelésről tájékoztatja a képviselő-testületet. (Ktv. 34. § (6) bekezdés) Körjegyzőségi beszámoló: A körjegyző évente beszámol minden a körjegyzőségben résztvevő képviselő-testületnek a körjegyzőség munkájáról. (Ötv. 40. § (4) bekezdés)


3

2011. évi 7. szám


Környezet állapotáról tájékoztatás: A települési önkormányzat elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. (Környezetvédelmi tv. 46. § (1) bekezdés e) pont, 51. § (3) bekezdés) Közmeghallgatás: A képviselő-testületnek évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatás kell tartania. (Ötv. 13. § ) Közoktatási intézkedési terv felülvizsgálata: A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. (Közoktv. 85. § (4) bekezdés) Rendőrségi beszámoló: A rendőrkapitány vagy kijelölt helyettese évente beszámol a rendőrkapitányság illetékességi területén működő települési önkormányzat képviselőtestületének a település közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról. A megyei (fővárosi) önkormányzat felkérésére évente a rendőrfőkapitány vagy kijelölt helyettese számol be. (Rendőrségi tv. 8. § (4) bekezdés) Szociális intézményben folyó szakmai munka értékelése: A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartója ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét (Sztv. 92/B. § (1) bekezdés d) pont) Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata: A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. (Sztv. 92. § (3) bekezdés) Teljesítménykövetelmények alapját képező célok megállapítása: A helyi önkormányzat esetében a teljesítménykövetelmények alapját képező célokról évente a képviselő-testület dönt. (Ktv. 34. § (3) bekezdés) Temetői díjak felülvizsgálata: A köztemetőkre vonatkozó díjak mértékét az önkormányzatnak évente felül kell vizsgálni. (Temetőtv. 40. § (3) bekezdés) Társulások, fejlesztési tanácsok munkájáról beszámoló: Többcélú kistérségi társulási beszámoló: A társulási tanács tagjai évente legalább két alkalommal beszámolnak képviselő-testületeiknek a társulási tanácsban végzett tevékenységükről. (Tkt. 6. § (3) bekezdés) Társulási beszámoló: A polgármester a megállapodásban meghatározottak szerint, de legalább évente egyszer beszámol a képviselő-testületének a társulás tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról. (Ttv. 6. § (4) bekezdés)


4

2011. évi 7. szám


Kistérségi fejlesztési tanács munkájáról beszámoló: A kistérségi fejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáról a települési önkormányzat polgármestere az önkormányzat képviselő testületének rendszeresen, de évente legalább egyszer köteles beszámolni. (Tft. 10/F. § (4) bekezdés) Regionális fejlesztési tanács munkájáról beszámoló: A regionális fejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáról a megyei jogú városok polgármesterei a megyei jogú város közgyűlésének, a főpolgármester a Fővárosi Közgyűlésnek rendszeresen, de évente legalább egyszer kötelesek beszámolni. (Ttf. 17. § (14) bek. b) pont) Kisebbségi önkormányzatok hatásköri feladatai: Költségvetési koncepció: A helyi kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának tervezetét és költségvetési rendeletének tervezetét – a helyi kisebbségi közügyeket érintő ügyekben – véleményezi, az erről szóló határozatát a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési koncepciójával és költségvetési határozatával egyidejűleg küldi meg a jegyzőnek. A kisebbségi önkormányzatnak a költségvetési koncepcióját november 30. napja előtt kell elfogadnia a helyi önkormányzattal kötött megállapodás szerint. (Ámr. 37. § (4) bekezdés f) pont) Költségvetési koncepcióval egyidejűleg: A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának időarányos teljesítéséről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan – november 30. napja előtt a helyi önkormányzattal kötött megállapodás szerint – tájékoztatja a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületét. (Áht. 79. § (3) bekezdés) Január 15.: Az érintett helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi önkormányzatok az Áht. 68. § (3) bekezdés alapján megkötött, és az Ámr. 37. § (4) bekezdés szerinti megállapodást január 15-éig kötik meg, és azt minden évben eddig az időpontig módosíthatják. (Ámr. 37. § (5) bekezdés) A tájékoztatóban használt rövidítések: Áht.: Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény Ámr.: Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet Hgt.: A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény Htv.: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény Környezetvédelmi tv.: A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény Közoktv.: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény Ktv.: A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény


5

2011. évi 7. szám


Ötv.: A helyi önkormányzatokról szó 1990. évi LXV. törvény Rendőrségi tv.: A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény Sztv.: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény Temetőtv.: A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény Tft.: A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény Tkt.: A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény Ttv.: A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény

ÖNKORMÁNYZATOKAT

ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK A KÖZBESZERZÉSBEN, A SZÁMVEVŐSZÉKI

TÖRVÉNYBEN ÉS A VÉDELMI IGAZGATÁSBAN Készítette: Dr. Semperger Zsolt

Az utóbbi hónapok jogszabály-változásaival kapcsolatban három, részben az önkormányzatokat is érintő változásra – a közbeszerzési törvény egy módosítására, valamint az Állami Számvevőszéket, a katasztrófavédelmet és honvédelmet szabályozó új törvényekre – szeretnénk felhívni a figyelmet. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 251. §-ának módosításait az idén október 8. után megkezdett egyszerű eljárások esetében kell alkalmazni (lényegében a jövőre életbe lépő új Kbt. egy elemének előrehozásával). A hirdetményt helyettesítő – legalább három ajánlattevőnek közvetlenül megküldendő – felhívás felső értékhatára ugyanis építési beruházás esetében 80-ról 150 millió forintra emelkedett. Fontos továbbá, hogy az ajánlattételi felhívást mostantól (árubeszerzés, szolgáltatás és építés esetében egyaránt) mikro-, kis- vagy középvállalkozásoknak kell megküldeni (a teljesítésre való alkalmasság követelményének betartásával). Az új közbeszerzési törvény – az eljárások egyszerűsítése és a kkv-k megrendeléshez juttatása céljából – januártól egyébként is bevezetné a fenti szabályozást. A régi törvénybe történő beépítést és a már októberi hatálybaléptetést az árvízvédelmi munkák, a jövő évi áradásokra való felkészülés felgyorsításának igénye tette szükségessé. Az Állami Számvevőszékről szóló – júliusban hatályba lépett – 2011. évi LXVI. törvény a korábbiakhoz hasonlóan szabályozza a szervezet ellenőrzési tevékenységét. Az egyértelműség érdekében azonban az eddigieknél több helyen nevesíti az ellenőrzés tárgyaként külön is az önkormányzatokat, azok vagyonát, gazdálkodását, valamint a (rész)tulajdonukban levő gazdálkodó szervezeteket. Lényeges változás továbbá, hogy


6

2011. évi 7. szám


az 5. § (8) bekezdése alapján az önkormányzatoknak már nem csak az adóztatási, hanem ezen kívüli egyéb bevételszerző tevékenysége is a számvevőszéki ellenőrzés körébe tartozik. Miután az új törvény teljes körűen szabályozza a helyi és a kisebbségi önkormányzatok, társulásaik és a területfejlesztési tanácsok ÁSZ-ellenőrzését, egyúttal hatályon kívül helyezte az önkormányzati, a többcélú társulási, a kisebbségi és a területfejlesztési törvények erre vonatkozó külön rendelkezéseit. Az ellenőrzés nyilvánosságát erősítő szabály, hogy az önkormányzat polgármesterének, illetve a megyei közgyűlés elnökének és a kisebbségi önkormányzat elnökének ismertetnie kell az önkormányzatra vonatkozó jelentést a képviselő-testülettel, illetve közgyűléssel. A katasztrófavédelem rendszere 2012. január 1-jével megváltozik. A védelmi igazgatás új, egységes alapjogszabálya, a 2011. évi CXXVIII. törvény az önkormányzatok és a polgármesterek számára is jó néhány kötelezettséget ír elő, mindezek ellátásának megszervezésére pedig az önkormányzatok a jövő évtől külön jogszabályban foglaltak szerint közbiztonsági referenst foglalkoztatnak. A megyei védelmi bizottság is átalakul, a honvédelmet szabályozó új, 2011. évi CXIII. törvény 25. § (3) bekezdése alapján (a közgyűlés elnöke helyett) azt a kormánymegbízott fogja vezetni. A pontos részletszabályokat az év végéig megszülető végrehajtási rendeletek állapítják meg.


7

2011. évi 7. szám

Hatósági Főosztály tájékoztatói

Hatósági Főosztály tájékoztatói A KÖZIGAZGATÁSI

ÉS

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁSOKKAL

KAPCSOLATOS FIGYELEMFELHÍVÁSA A TELEPÜLÉSI JEGYZŐK RÉSZÉRE

Dr. Tóth László, a Belügyminisztérium Gazdasági és Informatikai Helyettes Államtitkára arról tájékoztatta Dr. Szabó Erika Asszonyt, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkárát, hogy a rendőrség mintegy 5,5 milliárd forint követelésállományt tart nyilván a korábbi években kiszabott, közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegésekhez kapcsolódóan. Tekintettel a rendőrség gazdasági helyzetére, a korábbiaknál is fontosabbá vált a be nem fizetett bírságok behajtása. A rendőrség tájékoztatása szerint a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés a) pontja értelmében 2010. március 1-jétől az objektív felelősség hatálya alá tartozó szabályszegések elkövetése esetén az első fokú eljárás lefolytatására országos illetékességgel a Vas Megyei Rendőr-főkapitány jogosult. Ezen szabályszegések esetében az ügyfeleknek a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követően 30 nap áll rendelkezésre az önkéntes teljesítésre. A teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően természetes személy ügyfél esetén a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Közigazgatási Hatósági Szolgálat Végrehajtási Osztálya kezdeményezi az illetékes önkormányzati adóhatóságnál a követelés adók módjára történő behajtását. 2010. március és 2011. augusztus 25. közötti időintervallumban természetes személlyel szemben indult és végrehajtási szakaszban lévő eljárásokat vizsgálva megállapítható, hogy a természetes személyek által be nem fizetett bírság összege 3.611 millió Ft, míg ugyanebben az időszakban a velük szemben folytatott végrehajtási eljárások során behajtott bírság összege megközelítőleg 416,8 millió Ft. A fentiekre tekintettel Dr. Szabó Erika Államtitkár Asszony arra kéri a települési önkormányzatok jegyzőit, hogy a rendelkezésükre álló valamennyi eszközzel tegyék a végrehajtási eljárásokat hatékonyabbá, különös tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 40. § (4) bekezdése szerint a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján kiszabott közigazgatási bírságból származó bevétel 30 %-a az önkormányzatot illeti meg. Kéri továbbá, hogy az önkormányzatok a hozzájuk befolyt bírságbevétel fennmaradó 70 %-át – az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó rendelkezésének megfelelően – haladéktalanul utalják tovább az Országos Rendőr-főkapitányság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-01451715-30000003 számú célelszámolási számlájára.


8

2011. évi 7. szám


FÖLDHIVATAL ONLINE Készítette: Siposné Szabó Anikó

A földhivatali adatok hozzáférhetősége a számítógépes rendszer kiépülését megelőzően mind időben, mind térben meglehetősen korlátozott volt, hiszen csak személyes vagy meghatalmazotti megjelenéssel és csak a hivatali nyitvatartási időben tudtak az ügyfelek földhivatali dokumentumokhoz hozzáférni. Ennek megoldására dolgozták ki azt a rendszert, mely a TAKARNET 24 projekt eredményeként ma már elektronikusan és a nap 24 órájában hozzáférhetővé teszi az adatbázisokban található információkat. A leggyakrabban igényelt földügyi szolgáltatások széles körben történő elérhetőségét a Földhivatal Online rendszere biztosítja, mely internetkapcsolat és ügyfélkapus hozzáférés megléte esetén akár otthonról is lehetővé teszi a felhasználóknak tulajdoni lap és térképmásolat lekérését. A korábban csak regisztrált felhasználók (közjegyzők, bíróságok, nyomozó hatóságok, közigazgatási intézmények, önkormányzatok, bankok, ingatlanforgalmazó cégek) számára elérhető TakarNet rendszerrel szemben az új projektnek nem csak az az előnye, hogy éves regisztrációs díj befizetése nélkül is igénybe vehető, hanem hogy 0-24 órában üzemel és többféle ingatlankeresési lehetőség is rendelkezésre áll. Az Ügyfélkapun keresztül belépő felhasználók számára egy új, felhasználóbarát felület készült, ahol a belépők azonosítása után a rendszer többféle ingatlan keresési lehetőséget kínál, és a kérdéses ingatlant megtalálva az adatszolgáltatás típusa (különböző tulajdoni lap másolat, térképmásolat stb.) is egyszerűen szűkíthető. A szolgáltatott dokumentum letöltése előtt az ügyfél a fizetést az OTP fizetési rendszerén keresztül tudja lebonyolítani, amelyhez az ügyfélnek arra alkalmas bankkártyával kell rendelkeznie. A 2011-es év második felében a szolgáltatások várhatóan tovább bővülnek egy ingyenesen igénybe vehető térképi keresővel, és a rendszeren keresztül például szerződést is lehet majd kötni a rendszer változásfigyelő szolgáltatásának igénybevétele céljából. A földhivatali rendszer modernizálásának menete A földügyi infrastruktúra fejlődésében az elektronikus adatszolgáltatás bevezetése mérföldkőnek számított, az új rendszer, mely a Földhivatal Online nevet kapta, az ehhez való hozzáférést szélesebb körre terjesztette ki. A számítógépes adatbázisok felállítását és adatokkal történő feltöltését tulajdonképpen a rendszerváltás után magántulajdonba kerülő földek, lakások és egyéb ingatlanok megnövekedett száma tette szükségessé. A következő lépcsőfok a TAKAROS (Térképen Alapuló KAtaszteri Rendszer Országos Számítógépesítése) volt, mely révén az összes tulajdoni lap adat számítógépre került. 2000 júniusa óta a TAKAROS rendszer az ország összes körzeti földhivatalában üzemel, lehetővé téve azt, hogy az ügyiratkezelés és az adatok karbantartása számítógéppel történjen. Mindeközben 1997-ben kiépült a TakarNet hálózat, mely elektronikusan köti össze a földhivatalokat, és az ingatlan-adatok távoli elérését biztosítja az előfizető jogosultak számára. Az e-közigazgatás valóra váltása érdekében a földügyi igazgatás az elmúlt években kidolgozta a „Digitális Földhivatal” elnevezésű hosszú távú fejlesztési programot, amelynek kettős stratégiai célja van: egyrészt ügyfél-orientáltabb ügyintézés biztosítása, a szolgáltatások minőségének javítása; másrészt az EU Kataszteri Bizottság alapelveivel összhangban nemzeti téradat-infrastruktúra alapjainak kidolgozása és a benne szereplő adatok biztosítása egyéb célra történő felhasználáshoz. A Földhivatal Online rendszere az


9

2011. évi 7. szám


első stratégiai cél megvalósítására jött létre, a rendszer erre tökéletesen alkalmas is elérhetősége és könnyen kezelhetősége révén. Az üzemeltetéshez szükséges adatfeldolgozás során pedig korszerűsítésre került az ingatlan- és térképnyilvántartás is, kijavították a korábbi hibás adatokat, és egységes kódrendszert dolgoztak ki, mely közvetetten a későbbi feldolgozást és az adatok egyéb célra való felhasználását is elősegíti, megfelelve a másik központi célnak is. A Digitális Földhivatal koncepció első lépéseként tehát megvalósult a földhivatali adatok non-stop szolgáltatása a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghirdetett Elektronikus Közigazgatás Operatív Programja (EKOP) keretében. A Földhivatal Online előzményei A földügyi szakigazgatás célja az ingatlanforgalom mindenki számára biztonságossá, egységessé, elérhetővé és egyszerűbbé tétele. A „Földhivatali Adatok Elektronikus Nonstop Szolgáltató Rendszere Ügyfélkapun Keresztül” elnevezésű projekt (rövid neve: TakarNet24) révén a körzeti földhivatali adatbázisok szerepét egy központilag kialakított adatbázis vette át, de az ügyintézés továbbra is a körzeti földhivatali adatbázisokon történik. A TakarNet 24 projekt keretében a földhivatali adatok szélesebb körű, elektronikus elérhetőségét tűzték ki célul, az elnevezésben szereplő „24” pedig arra utal, hogy az adatokat az állampolgárok interneten keresztül 0-24 órában közvetlenül is elérhetik. A projekt végeredménye egy új elektronikus adatszolgáltatási rendszer, mely a FÖLDHIVATAL ONLINE nevet viseli, és a földhivatalok központi honlapjáról (www.foldhivatal.hu) bármikor elérhető. A rendszer használatával az ügyfelek a Kormányzati Portál Központi Ügyfélkapuján, pontosabban ügyfélkapu regisztrációval bármikor, bárhonnan közhiteles információt kaphatnak az ingatlanok nyilvántartási adatairól, az adatokban bekövetkezett változásokról. A szolgáltatásról részletesen A Földhivatal Online már elérhető az interneten keresztül, akár otthonról is, ahogyan már említettük, a szolgáltatások igénybevételéhez mindössze Ügyfélkapu regisztráció és online fizetésre alkalmas bankkártya szükséges. Aki már rendelkezik Ügyfélkapu regisztrációval, a Földhivatali Portálról (www.foldhivatal.hu) belépve automatikusan igénybe veheti a Földhivatal Online szolgáltatásait. Ehhez nincs szükség újabb regisztrációra vagy díj megfizetésére, csupán belépés után a személyes és a számlázási adatok kitöltésére. Aki még nem rendelkezik Ügyfélkapu regisztrációval, annak először regisztrálnia kell, ezt díjmentesen, személyesen megteheti a munkanapokon 8-20 óráig nyitva tartó Kormányablakokban. A Kormányablakoknál már korábban is, 2011. január 17-e óta igénybe vehették a szolgáltatást, természetesen szintén ügyfélkapu regisztrációval. A számítógépes földhivatali-nyilvántartási rendszerből jelenleg a következő szolgáltatások vehetők igénybe: a. Tulajdoni lap I. rész ingyenes havonta 20 letöltési lehetőséggel b. Elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdoni lap 1000 Ft/ingatlan Az elektronikus formában szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat, valamint az erről készített papír alapú másolat bizonyító erővel nem rendelkezik.


10

2011. évi 7. szám


c. Elektronikus dokumentumként szolgáltatott e-hiteles tulajdoni lap 3600 Ft/ingatlan Az elektronikus formában szolgáltatott hiteles másolat a hosszú távú érvényesítés feltételeit biztosító minősített elektronikus aláírással van ellátva. Az ilyen módon hitelesített tulajdoni lap kizárólag elektronikus formában rendelkezik bizonyító erővel. d. Elektronikus dokumentumként szolgáltatott térképmásolat 2400 Ft/ingatlan Az elektronikus formában szolgáltatott térképmásolat valamint az erről készített papír alapú másolat bizonyító erővel nem rendelkezik. Az E-hiteles, vagyis elektronikusan hiteles tulajdoni lap másolat olyan elektronikus okirat, amelyen szerepel a szolgáltató hitelesítő záradéka, a szolgáltató fokozott biztonságú elektronikus aláírásával hitelesíti és elhelyezi rajta időbélyegzőjét. Ez tanúsítja, hogy az időbélyegzőben feltüntetett időpontban az e-hiteles okirat létezett, az ingatlannyilvántartási adatbázisból származik, és tartalma az időbélyegző által jelzett időpontban megegyezett az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban elektronikus formában rögzített hatályos adatokkal. Az e-hiteles okirat bizonyító erejű, az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény szerint megfelel az írásba foglalás követelményeinek, de nem minősül közokiratnak. Az e-hiteles okirat kizárólag az e-Szignó programmal ellenőrizve és elektronikusan – a számítógép képernyőjén – megtekintve bizonyító erejű. Kinyomtatva, papír formátumban nem minősül hiteles, bizonyító erejű dokumentumnak. Csak elektronikus formában ellenőrizhető a hitelessége, csak ekkor bír bizonyító erővel. Az ehiteles tulajdoni lap szolgáltatás igénybevételéhez a felhasználónak rendelkeznie kell az eSzignó program használatára való jogosultsággal. Az e-Szignó kereskedelmi termék, az elektronikus aláírások ellenőrzéséhez azonban ingyenesen használható, letölthető közvetlenül készítőjétől. A szolgáltatás igénybevételének menete: 1. Személyes adatok módosítása: először belépve a Földhivatal Online rendszerébe szükséges az alapvető azonosító adatok és a számlázási információk módosítása. A néhány percig tartó művelet eredményét a rendszer megőrzi, a továbbiakban nem kell újra megadnunk őket. 2. Szolgáltatás indítása: első lépésként a keresett ingatlan azonosítását kell elvégeznünk, melynek teljesítésére többféle lehetőség áll a felhasználók rendelkezésére: történhet helyrajzi szám alapján, ez a leggyorsabb azonosítási mód, de az ingatlan címe szerinti keresés is lehetséges. A cím alapján történő keresés esetleg több ingatlanra is eredményes lehet, különös tekintettel a társasházak vagy más, több lakást magukba foglaló címek esetén, ilyenkor ezek a képernyőn listázásra kerülnek, és az ügyfélnek kell kiválasztani pontosan a keresett ingatlant. 3. Az ingatlanhoz kérhető szolgáltatások a. Tulajdoni lap első része b. E-hiteles tulajdoni lap másolat c. Nem hiteles tulajdoni lap másolat d. Térképmásolat (nem hitelesített)


11

2011. évi 7. szám


4. Fizetés az OTP rendszerén: bankkártya adatainak (kártyaszám, lejárati dátum, érvényesítési/CVC kód, kibocsátó neve, pénzintézet neve, a kártyatulajdonos neve) megadása a fizetőfelületen 5. Hozzáférés a lekérdezett dokumentumhoz: lehetséges a megjelenő lap kinyomtatása, vagy ha később van rá szükség, bizonyos ideig hozzáférés lehetséges a Lekérdezett dokumentumok között (PDF megjelenítő és szükség esetén E-Szignó program telepített verziója szükséges) 6. A díjköteles lekérdezésekről készült "Elektronikus Bizonylat" a szolgáltatást követő naptól megtalálható a Lekérdezett dokumentumok között. Távlati célok, jövőbeli tervek A földügyi szakterület szempontjából az e-kormányzás koncepciója hozza a legnagyobb változást azzal kapcsolatban, hogy a központi és helyi szervezetek hogyan nyújtják szolgáltatásaikat és hogyan kommunikálnak egymással, illetve felhasználóikkal. A földügyi szolgáltatások jelenleg is összhangban vannak az e-kormányzati elképzelésekkel, a fejlesztési elképzelések hajtóereje ezért nem elsősorban a technológia, hanem a szolgáltatási kapcsolatok szélesebb körűvé és hatékonyabbá tétele. Ennek valóra váltása érdekében dolgozta ki a földügyi igazgatás az elmúlt években a „Digitális Földhivatal” elnevezésű hosszú távú fejlesztési programot, amelynek kettős stratégiai célja van:  egyrészt az elektronikus földhivatali nyilvántartás továbbfejlesztésével az ingatlannyilvántartás hatékonyságának növelése, vagyis ügyfél-orientáltabb ügyintézés biztosítása, a szolgáltatások minőségének javítása;  másrészt a nemzeti téradat-infrastruktúra felügyelt alapjainak kidolgozása és ezen téradat- infrastruktúra biztosítása egyéb célra történő felhasználáshoz. A Digitális Földhivatal hosszú távú fejlesztési terv átfutási idejét a rendelkezésre álló erőforrások és társadalmi elvárások függvényében 5–8 évre tervezték. A többlépcsős fejlesztés eredményeképpen megvalósul a földhivatali ügyvitel teljes folyamatának korszerűsítése, egészen a teljesen elektronikus ügyintézésig és szolgáltatásig. Bővülnek a földhivatalok elektronikus szolgáltatásai, javul a szolgáltatások színvonala, javul az adatok minősége, lehetőség nyílik más államigazgatási adatbázisokból adatellenőrzések végzésére, ami az ingatlan-nyilvántartás által nyújtott jogbiztonságot erősíti. Természetesen ez a megközelítés kizárólag technikai szempontú, ezzel párhuzamosan a jogi szabályozás kérdéseivel is folyamatosan foglalkozni kell. Felhasznált irodalom: Horváth Gábor (főosztályvezető, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A TakarNet24 szerepe a földügyi infrastruktúra fejlődésében www.foldhivatal.hu


12

2011. évi 7. szám

Koordinációs és Szervezési Főosztály tájékoztatói

Koordinációs és Szervezési Főosztály tájékoztatói A 2012. ÉVI MUNKASZÜNETI NAPOK KÖRÜLI MUNKARENDRŐL Készítette: Dr. Orbán Tamás

A Magyar Közlöny 2011. évi 119. számában került kihirdetésre a nemzetgazdasági miniszter 39/2011. (X. 14.) NGM rendelete a 2012. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről. A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatottakra, viszont nem terjed ki a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjére. A 2012. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő: kapcsolódó ünnep Március 15., csütörtök Május 1., kedd Október 23., kedd November 1., csütörtök December 25-26., keddszerda


munkanap március 24., szombat április 21., szombat október 27., szombat november 10., szombat

pihenőnap március 16., péntek április 30., hétfő október 22., hétfő november 2., péntek

december 15., szombat

december 24., hétfő

13

2011. évi 7. szám

Humánpolitikai Főosztály tájékoztatói

Humánpolitikai Főosztály tájékoztatói A HUMÁNPOLITIKAI FŐOSZTÁLY MŰKÖDÉSÉRŐL, TEVÉKENYSÉGÉRŐL Készítette: Dr. Kiss Zsuzsanna

A kormányhivatalok megalakulását követően a humánpolitika a Koordinációs és Szervezési Főosztály keretében működött. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 21/2011.(III. 4.) KIM utasítás óta beszélhetünk önálló szervezeti egységként működő Humánpolitikai Főosztályról a Kormányhivatalban. Tevékenységét elsősorban a többször módosított, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény alapján látja el.

A Főosztály feladatai közé tartoznak – a teljesség igénye nélkül – a következők: A/ ellátja:  a Kormányhivatallal kormánytisztviselői jogviszonyban és munkaviszonyban álló kormánytisztviselők és munkavállalók tekintetében a személyzeti, munkaügyi, fegyelmi, humánpolitikai, szociális és kegyeleti döntésekkel, valamint a kitüntetési, elismerési javaslatok felterjesztésével összefüggő feladatokat; 

a kormánytisztviselői és közszolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzését, a közszolgálati nyilvántartás vezetésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat;



a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos munkáltatói intézkedések szakmai előkészítését, az ezzel kapcsolatos iratok és nyilvántartások kezelését



a címzetes főjegyzői cím véleményezésével és felterjesztésével kapcsolatos feladatokat;



a tartalékállományba helyezéssel kapcsolatos feladatokat;



a munkavédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos kormányhivatali teendőket, a munka- és tűzvédelmi oktatások megszervezését, a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos jelentések, beszámolók, statisztikák készítésére vonatkozó feladatokat;

B/ gondoskodik:  az alkalmazásban álló kormánytisztviselők és munkavállalók előzetes és időszakos munka-egészségügyi alkalmassági vizsgálatáról; 

a jogszabályban meghatározott személyek vonatkozásában a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő feladatok elvégzéséről;


14

2011. évi 7. szám

Humánpolitikai Főosztály tájékoztatói



az éves teljesítménykövetelmények kitűzésének szakmai előkészítéséről, a kormányhivatali egységek által készített egyéni teljesítményértékelési javaslatok felterjesztéséről;

C/ figyelemmel kíséri az esélyegyenlőségi terv megvalósulását, arról évente beszámolót készít; A Főosztály létszáma 12 fő, mely kormánytisztviselők a törzshivatal és 16 szakigazgatási szerv tekintetében látják el a fent felsorolt feladatokat.


15

2011. évi 7. szám

Szociális és Gyámhivatal tájékoztatói

Szociális és Gyámhivatal tájékoztatói SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEI Készítette: Treplán Anikó

Tájékoztatni szeretnénk azon ügyfeleinket, akik kérelmet nyújtottak be a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei kapcsán gépjárműszerzési illetve átalakítási támogatás iránt, hogy a Hivatal az általa létrehozott bizottság véleményének kikérésével és a keretszám figyelembevételével előre láthatóan 2011. november 15-én dönt a tárgyévi jogosultságokról. A bizottság tagjai: a) a MEOSZ elnöke által meghatalmazott képviselő b) a szakértői szerv által meghatalmazott képviselő c) a Hivatal által felkért személy A közlekedési kedvezményt megállapító, illetve elutasító határozatok postára adásának időpontja: 2011. november 30. Azon kérelmezők számára, akik keretszám hiányában elutasító döntést kapnak, tájékoztatásul közöljük, hogy 2012. január 1. és március 31. között ismételten beadhatják kérelmüket. Amennyiben a jogszabály a következő évi beadási határidőig nem módosul, annak, aki az ez évi kérelemhez minden szükséges dokumentumot becsatolt, kizárólag a kérelmét kell megújítania. Ha a jogszabály változna a jövő évre vonatkozóan, tájékoztatást teszünk közzé a Kormányhivatal honlapján, és minden változásra felhívjuk ügyfeleink figyelmét.


16

2011. évi 7. szám

Földművelésügyi Igazgatóság tájékoztatói

Földművelésügyi Igazgatóság tájékoztatói TÁJÉKOZTATÓ A SZAKIGAZGATÁSI SZERV MŰKÖDÉSÉRŐL A Földművelésügyi Igazgatóság jogelőd hivatala 1991-ben jött létre. Az évek során kialakult egy olyan szervezet, amely az utóbbi 8-10 évben rendszeresen évi 80.000 ügyfél-hivatal találkozással dolgozik. Természetesen ebbe beleértendő az ez évben, a társ igazgatóság állományába tartozó, de általunk irányított falugazdász hálózat is. Jelenlegi létszámunk: 14 fő, plusz 2 fő kihelyezett munkatárs és 30 fő falugazdász. A feladatokat ezzel a 46 fős létszámmal egységesen végezzük, a 2010. év végén végrehajtott szétválasztás ellenére egységes csapatként kell dolgoznunk, mert az elvégzendő feladatok nem választhatóak szét. A földműveléshez kapcsolódó ügyek körébe soroljuk a területi szintű agrárpolitikai stratégiák, koncepciók, programok és tervek kidolgozását, a szőlő-, gyümölcstelepítéssel, valamint növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos szakigazgatási feladatokat, valamint a mezőőri/hegyőri szolgálat működtetésével, a halászati és vadászati tevékenységgel kapcsolatos igazgatási munkákat. Ide tartozik a földkiadással és földárveréssel kapcsolatos feladatok ellátása is. Alapvető feladat az uniós támogatási kérelmek benyújtásának, kezelésének segítése. A teljesség igénye nélkül a fontosabb feladatok: Halászati hatósági ügyek: A Földművelési Igazgatóság elsőfokú halászati hatósági ügyeket intéz. Évi 10 millió Ft bevétel horgászjegy értékesítésből és kb. 4 millió Ft bírságból. Vadászati hatósági ügyek (első fok): A Földművelésügyi Igazgatóság elsőfokú vadászati hatósági ügyeket intéz. Trófea bírálat ebben az évben eddig 2707 db őzbak, 8 gímszarvas és 2 dám bika, valamint 70 db vaddisznó. Vízgazdálkodás: A Földművelésügyi Igazgatóság ellátja a mezőgazdasági célú vízgazdálkodáshoz kapcsolódó feladatokat, és véleményezi a fejlesztési koncepciókat. Az év eleji 70 ezer ha belvízborítás és a 25 ezer ha öntözésre berendezett terület a meghatározó. Részarány földkiadás: A Földművelésügyi Igazgatóság lefolytatja a földkiadási eljárásokat, kártalanítási határozatokat hoz, valamint átadja a maradványként mutatkozó védett természeti területeket a Magyar Állam tulajdonába és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vagyonkezelésébe. Év végén még megmarad 2 szövetkezet sorsolásra előkészíteni és kisorsolni.


17

2011. évi 7. szám


Hegyközségek törvényességi felügyelete: Ellenőrzésre kerül, hogy a hegyközségek alapszabálya és más szabályzata megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy a hegyközségi szervezetek határozatai nem ütköznek-e ezek valamelyikébe. Családi gazdaságok nyilvántartásba vétele és a nyilvántartások vezetése: A Földművelésügyi Igazgatóság kérelem alapján nyilvántartásba veszi a családi gazdaságokat, azok földterületét, valamint vezeti a gazdaságban történő változásokat, módosításokat. Jelenleg 1.250 családi gazdaság működik a megyében. Várhatóan az általuk igénybe vehető kedvezmények kiterjesztése a számuk növekedését eredményezi. Integrátorok nyilvántartása: A Földművelésügyi Igazgatóság nyilvántartja, illetve visszavonhatja az integrátori határozatokat. Külön elrendelés alapján beszámoltathatja az integrátorokat, a beszámolókat összesíti, véleményezi, majd felterjeszti a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalba (MGSZH). Vis maior eseményekkel kapcsolatos szakhatósági feladatok: A mezőgazdasággal kapcsolatos vis maior eseményeket (belvíz, fagykár, aszály, vihar, jégkár stb.) a Földművelésügyi Igazgatóság felé kell bejelenteni, ami ez után ellenőrzi, hogy a kár valóban bekövetkezett-e, majd erről igazolást ad ki a termelőknek (hatósági bizonyítvány). A 2010. évben 4.000 termelő vis maior jelentését kellett elkészíteni, ellenőrizni és továbbítani. A tagállami állampolgárok termőföld-tulajdonszerzési képességének ellenőrzése: A Földművelésügyi Igazgatóság a falugazdász közreműködésével környezettanulmányt készít, és igazolja a törvényi feltételek meglétét. A nemzeti forrásból finanszírozott támogatások felhasználásának ellenőrzése: A Földművelésügyi Igazgatóság fogadja a nemzeti forrásból biztosított támogatási kérelmeket, ezeket nyilvántartja, ellenőrzi, végül elbírálja őket. Külön jogszabályok alapján ellenőrzi a juttatás felhasználását. Statisztikai adatgyűjtés az agrárágazat területi szintű működéséről: A Földművelésügyi Igazgatóság elemzi a megye mezőgazdasági statisztikai adatait, és jelentést készít a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és az Agrárgazdasági Kutató Intézet Gazdaságelemzési Igazgatósága számára. Agrárkörnyezet-gazdálkodási Információs Rendszer (AIR) működtetése: Az Agrárkörnyezet-gazdálkodási Információs Rendszerben termelői megkeresésre segítséget nyújtunk a nitrát adatszolgáltatási, illetve AKG-s területek használóinak Gazdanapló adatainak feltöltésében. A nemzeti támogatási rendszer működtetése: A Földművelésügyi Igazgatóság ellenőrzi a 2004. év előtti nemzeti támogatásokhoz kapcsolódó működtetési kötelezettség teljesítését, vezeti a bekövetkezett változásokat, illetve engedélyezi vagy elutasítja a szerződésmódosításokat, és dönt a jogosulatlanul igénybevett támogatásokról. Szükség esetén engedélyezi az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kötelezettségek törlését.


18

2011. évi 7. szám


Elemi károkkal és azok biztosításával kapcsolatos állami támogatások működtetésével összefüggő feladatok: A mezőgazdasági biztosítások állami támogatása esetén feladatunk a kárnemek területi igazolása, kár mértékének megállapítása, és a támogatás jogosultságának igazolása. Ebben az évben 246 termelő jelentkezett be kártérítésre azok közül akik befizették a területegységre megállapított díjtételt. Ezeket a beadványokat tételesen át kell számolni és az idei eredményt össze kell vetni az elmúlt évekből három nem károsodott év átlagával. A településrendezési tervek és a helyi építési szabályok véleményezése: A Földművelésügyi Igazgatóság vizsgálja a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzatok módosításainak mezőgazdasági területekre vonatkozó érintettségét, és véleményezi ezeket. Falugazdászok szakmai koordinációja: A Földművelésügyi Igazgatóság elkészíti a falugazdász hálózat ügyfélfogadási rendjét, és betartatja azt. Közli a Vidékfejlesztési Minisztériumból, az MGSZH-ból, valamint a Kormányhivataltól érkező utasításokat a hálózattal. Az Igazgatóság alakítja ki, koordinálja és ellenőrzi a napi munkavégzést, valamint végrehajtja az ügyrenddel kapcsolatos feladatvégzést. Őstermelői igazolványok érvényesítése, nyilvántartások vezetése: A Földművelésügyi Igazgatóság őstermelői igazolványokat ad ki, újít meg és szüntet meg, ezen kívül egyéb igazolásokat is kibocsát a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnak és a NAV-nak. További feladatai közé tartozik az őstermelői tevékenység ellenőrzése, valamint a nyilvántartott őstermelőkről havi jelentést készít az MGSZH központnak. Ebben az évben 24.000 őstermelő érvényesítette igazolványát. A nyilvántartott igazolványok száma meghaladja a 60 ezret. A jelenlegi szabályozást jellemzi, hogy külön megállapodást kellett kötnünk az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósággal, hogy Szegeden a központi állományba tartozó falugazdászok is jogszerűen kezelhessék az őstermelői igazolványokat. Gázolaj jövedéki adó visszaigénylés jogosultságának igazolása: A Földművelésügyi Igazgatóság adja ki a visszaigényléshez szükséges nyomtatványokat, ezeket ellenőrzi (összehasonlítja a földhasználati lapokkal), majd záradékolja, a záradékolt igényléseket pedig visszaküldi a termelők részére. További feladatai közé tartozik a statisztika elkészítése és a nyilvántartás vezetése, illetve napi kapcsolatot tart a megyei NAVval. A 2011. évben meghaladjuk a 6.000 db-ot a záradékolással. A birtok-összevonási célú földvásárlási támogatás intézése (első fok): A Földművelésügyi Igazgatóság fogadja a beérkező pályázatokat, véleményezi őket, és meghozza a döntést a támogatás odaítéléséről. Kezeli a korábbi jelzálog bejegyzéseket. Mezőőri/hegyőri szolgálat működtetésével kapcsolatos hatósági és igazgatási feladatok: Ezek a feladatok a következők: őrszolgálatok nyilvántartásba vétele; döntés az állami hozzájárulásról; intézkedés a hozzájárulás kifizetéséről; ellenőrzés, intézkedés hozzájárulás visszafizetéséről; illetve mezőőri tanfolyam és vizsga, továbbképzés szervezése, mezőőrök és hegyőrök nyilvántartásba vétele, mezőőrök tevékenységének ellenőrzése.


19

2011. évi 7. szám


Egységes (területalapú) támogatási kérelmek beadása: A falugazdász, illetve egyéb erre a munkára beosztott ügyintéző számítógépen feldolgozza a termelő adatait. Berajzolja a különböző növényekkel hasznosított területeket és a saját ügyfélkapuján keresztül benyújtja a termelő támogatási igényét. Az idén 21 támogatási jogcímre 8.000 termelő igényét továbbították a falugazdászok és más igazgatósági dolgozók ügyfélkapuján keresztül Csongrád megyében.


20

2011. évi 7. szám

Földhivatal tájékoztatói

Földhivatal tájékoztatói TÁJÉKOZTATÓ A SZAKIGAZGATÁSI SZERV MŰKÖDÉSÉRŐL A föld, mint termelőeszköz minden társadalom életében fontos szerepet töltött és tölt be. A föld birtoklása társadalmi rangot jelentett, az abból származó gazdasági előnyök pedig módot nyújtottak a jövedelemszerzésre, vagyonfelhalmozásra és a tőkebefektetésre. A földekkel és ingatlanokkal, ezeken belül is a termőföldekkel, azok tulajdonával, használatával, ha nem is teljes körűen, de a jelenlegi időkben is a legtöbb magyar állampolgár kapcsolatba kerül. A földügyi szakigazgatási feladatokat – ha jogszabály kivételt nem tesz – elsőfokon a körzeti földhivatal, másodfokon a megyei földhivatal látja el. A földügyi szakigazgatás központi szakmai irányítását a Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi Főosztálya végzi. 1./ Földügyi Osztály A Földügyi Osztály feladat- és hatásköre 2 fő részre tagolódik: a földvédelemre és a földhasználatra. Segíti, irányítja és ellenőrzi a körzeti földhivatalok szakmai munkáját, egységes jogalkalmazói gyakorlatot alakít ki. A feladatok közvetlen ellátása zömében a körzeti földhivataloknál dolgozó munkatársakra hárul. A talajtan, talajvédelem még ma is élő kiválósága, Dr. Stefanovits Pál professzor hétköznapi nyelven megfogalmazott fontos gondolata „Ne foglalj el a természettől több és jobb földet, mint amennyi okvetlenül szükséges” lehetne az Osztály mottója, illetve a jog nyelvezetére lefordítva, feladatkörének egyik alappillére. Több más hatóság is engedélyezheti termőföldekre különböző létesítmények megvalósítását, tevékenységeket, azonban a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény kimondja az elsődlegességet, miszerint „Ingatlanügyi hatósági (Földügyi Osztály) engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén a hatóságnak az eljárást fel kell függesztenie”. Az osztály másik legjelentősebb feladatkört kijelölő jogszabálya a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvénynek a földhasználati nyilvántartással kapcsolatos rendelkezései. A mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozók számára több uniós és a hazai támogatási jogszabály előírja támogatási feltételként a körzeti földhivatalok által vezetett és nyilvántartásba vett termőföldhasználat meglétét. A fentebb felsorolt kiemelten fontos földvédelmi (főként mennyiségi), földhasználati nyilvántartás vezetése mellett a szakvonal ellátja továbbá:  a termőföldek és a külterületi kivett (pl.: a csatorna, dűlő utak) megnevezésű ingatlanok rendeltetésszerű hasznosításának folyamatos ellenőrzését,  a települések külterületein a parlagfű mentesítéssel kapcsolatos hatósági felderítési feladatokat,


21

2011. évi 7. szám


 



a földminősítés feladatkör végzése során az ingatlan-nyilvántartásban megjelenő művelési ág vizsgálatát, a helyszíni osztályba sorozások során a termőföldterületek minőségi osztályának megállapítását, a nyilvántartáshoz kapcsolódó községi és járási mintaterek karbantartását, valamint a termőföldterületeket érintő más hatósági eljárásokban szakhatóságként való közreműködést.

A szakvonalnak a mindennapos munkavégzés mellett 2011. évben két kiemelt feladata volt:  A szakmai főhatóság döntése alapján a különböző szakterületekre országosan egységes eljárásrend kidolgozását írta elő, és ennek keretében megbízást kaptunk a „földvédelmi eljárásrend” kidolgozására, mely munka várhatóan 2011. novemberében befejeződik. 

A Vidékfejlesztési Minisztérium parlagfű elleni védekezés stratégiája megnevezésű és elfogadott munkaanyagában a parlagfű elleni védekezés hatékonyságának növelése érdekében elrendelte a légi (helikopteres) felderítés tesztelését. Ennek keretében a megye parlagfűvel leginkább fertőzött, a Tisza folyótól nyugatra eső része került ellenőrzésre, mintegy 136.000 ha. Az eredmények kiértékelése, összegzése ezt követően történik.

A feladatinkat tekintve az ingatlanügyi hatóságon belül ez a szakvonal az, mely közvetlenül tudja befolyásolni az ingatlanok tulajdonosait, használóit – több esetben szankcionálással – annak érdekében, hogy minél jobb állapotban megőrizhessük, lehetőség szerint javíthassuk országunk egyik legfontosabb feltételesen megújuló természeti erőforrását, a termőföldet. 2./ Földmérési Osztály A földhivatalok hatósági földmérési feladatait a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény és a végrehajtására kiadott 16/1997. (III. 5.) FM rendelet szabályozza. A földhivatalok hatósági földmérési feladatait három jól elkülöníthető részfeladatra lehet bontani. 1. Ingatlan-nyilvántartás földmérési feladatai: változásvezetés Az ingatlan-nyilvántartás tartalmában bekövetkezett változások egyes típusai, a nyilvántartási térkép változtatását is eredményezik. Ilyen jellegű változások például az épületek építése és lebontása, az ingatlanok megosztása és egyesítése, vagy határvonaluk módosítása. Ezen esetekben a jogszabály a változás átvezetéséhez az okiraton túl – az okirat kötelező mellékleteként – változási vázrajz elkészítését is előírja. A Földhivatal ilyen jellegű változási vázrajzokat hatósági feladatai keretében nem készít az állampolgárok részére, viszont a hozzá benyújtott változási vázrajzokat megvizsgálja, ellenőrzi és záradékkal tanúsítja, hogy megfelel a szakmai előírásoknak és átvezetésre alkalmas. 2. Adatszolgáltatás A körzeti földhivatalok adat és térképtárában találhatók az állami alapadatok és az ezek előállításával kapcsolatos térképek és munkarészek, valamint az ingatlan-nyilvántartási


22

2011. évi 7. szám


térképek, földmérési alappontok, korábbi változási vázrajzok irattári példányai. Ezekből az adatokból lakossági célra az egyes államigazgatási eljárásokhoz kötelező érvénnyel felhasználandó másolatokat, valamint újabb változások létrehozásához földmérési munkák adatait szolgáltatják a földhivatalok adatszolgáltatási díjak ellenében. 3. Felszólalások kivizsgálása A nyilvántartási térkép készítése, valamint az abban bekövetkezett változások vezetése során előfordulhatnak felmérési, térképezési vagy területszámítási hibák. Ezek a hibák általában rejtve maradnak sokszor évtizedekig, míg az ingatlanok adataira, vagy a vele szomszédos ingatlanokkal kapcsolatosan olyan változás nem történik melynek mérése során arra fény nem derül. Ezeknek a hibáknak a hivatalból, illetve kérelemre történő kivizsgálása a hatósági földmérés feladata. A földrészletek határvonalának kitűzése, valamint a természetbeni eltérő birtoklásból adódó határviták rendezése nem tartozik a hatósági feladatai közé a földhivatalnak. Körzeti földhivataloknál intézhető földmérési ügyek:     

   

A földmérési és térképészeti állami alapadatok kezelése és szolgáltatása. Az állami alapadatok nyilvántartása, és az azokban bekövetkezett változások folyamatos vezetése. A földmérési tárgyú beadványokkal kapcsolatos ügyek intézése. A sajátos célú földmérési munkák vizsgálata és záradékolása. A felmérési, térképezési és területszámítási hibák kijavítása. A felmérési és térképezési hiba kijavításánál a jogi szabályozás értelmében a meglévő birtoklási viszonyokat a földhivatal nem változtathatja meg. Vitás esetben a jogerős bírósági végzésben rögzített határvonal kerül a földhivatali nyilvántartásba. Az állami alapadatokban bekövetkezett hivatalból észlelt változásokkal kapcsolatos feladatok végzése. A földrészlet határok megjelölésével és megállapításával kapcsolatosan ráháruló feladatok ellátása. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmát nem érintő térképi változásokkal összefüggő bejelentési kötelezettség betartásának ellenőrzése. Telekalakítási engedélyezési eljárás, egyesített telekalakítási eljárás.

Megyei földhivataloknál intézhető földmérési ügyek:      

Állami alapadatok kezelése és szolgáltatása. Másodfokú eljárás lefolytatása az első fokon a körzeti földhivatal hatáskörébe tartozó földmérési és térképészeti ügyekben. Földmérési és térképészeti szakfelügyelet ellátása. A vízszintes és magassági alappont-hálózatok pontjainak megjelölésére szolgáló földmérési jelek helyszínelése, karbantartása és védelme. A földmérési jelek által elfoglalt területre vonatkozó használati joggal kapcsolatos ügyekben való eljárás. Az állami alapmunkákkal kapcsolatban a Megyei Földhivatalra háruló hatósági feladatok ellátása.


23

2011. évi 7. szám


   

A közigazgatási határok központi nyilvántartásával kapcsolatos, rá háruló feladatok. Szakmai szabályzatokban meghatározott nyilvántartások vezetése. Az illetékességi területéhez tartozó körzeti földhivatalok földmérési és térképészeti tevékenységének irányítása, ellenőrzése és felügyelete. Másodfokú eljárás lefolytatása az első fokon a körzeti földhivatal hatáskörébe tartozó telekalakítási ügyekben.

TakarNet és TakarNet24 – Földhivatali szolgáltatások hálózaton A minisztérium kezdetben az EU PHARE programja segítségével, kisebb mértékben pedig a svájci és a német kormány, valamint a magyar költségvetés, később pedig EU pályázatok támogatásával jelentős beruházásokat hajtott végre az ingatlan-nyilvántartás területén. E beruházások eredményeképpen az összes tulajdoni lap adat számítógépre került, valamint 2000 júniusa óta a TAKAROS (Térképen Alapuló Kataszteri Rendszer Országos Számítógépesítése) rendszer üzemel az ország körzeti földhivatalaiban. Ez lehetővé teszi, hogy az adatok karbantartását és az ügyiratkezelést számítógéppel végezzék. Elkészült a földhivatalokat összekötő TakarNet hálózat is, amely az ingatlan adatok távoli, elektronikus elérését biztosítja. 2007 óta rendelkezésre állnak az ország teljes területének digitális ingatlan-nyilvántartási térképei, amelyek szintén elérhetők távolról elektronikusan. 2009ben országosan üzembe állt a digitális térképek földhivatali karbantartását végző DATR rendszer, amely a térképi adatokat a digitális alaptérképi szabványnak megfelelően kezeli. A fejlesztések fontos állomása volt a TakarNet rendszer kialakítása, amely egyrészt biztosítja a földügyi szakág hivatalainak számítógépes összekapcsolását, másrészt lehetővé teszi a földhivatali adatbázisok távoli adathozzáférését előzetesen szerződött külső felhasználók (regisztrált fizető felhasználók) pl. bankok, közigazgatási intézmények, önkormányzatok, közjegyzők, ügyvédi irodák stb. számára. 2002. június 10-én az ország összes körzeti földhivatalában megkezdődött a TakarNet hálózaton keresztüli tulajdoni lap másolat szolgáltatás, vagyis azóta mindegyik körzeti földhivatal szolgáltat tulajdoni lap másolatot nemcsak saját illetékességi területéről, hanem az ország bármely részéről. A külső felhasználók 2003. áprilisa óta csatlakozhatnak a hálózathoz, ma már több mint 9000 felhasználó használja a rendszer szolgáltatásait üzemszerűen. A TakarNet regisztrált felhasználók a www.takarnet.hu-n belépve igénybe vehetik a számukra elérhető on-line földhivatali szolgáltatásokat: A Földhivatal Online szolgáltatásokról jelen lapszámban külön tájékoztató került közzétételre. 3./ Ingatlan-nyilvántartási Osztály Az ingatlanoknak a társadalom életében kiemelkedő szerepük van. Nemzeti vagyonunk jelentős hányada ugyanis ingatlanokban (termőföldek, épületek, stb.) testesül meg. Jogrendszerünk elismeri és védi a tulajdon valamennyi formáját. Az ingatlanok jelentős


24

2011. évi 7. szám


értéküknél, valamint a társadalmi gazdasági életben betöltött szerepüknél fogva a többi tulajdoni tárgyhoz képest kiemelkedő jogi védelmet igényelnek. Ez a jogi védelem az ingatlanok állami leltárba vételével és hatósági szavatolásával biztosítható. Az ingatlannyilvántartás a körzeti földhivatal (fővárosi, kerületi földhivatal, földhivatali kirendeltség) által az ingatlanokról vezetett – esetenként jogkeletkeztető hatályú – olyan közhiteles nyilvántartás, amelynek tartalmáért az állam vállal szavatosságot. Az ingatlan-nyilvántartás – régi magyar nevén ingatlan-kataszter, vagy röviden kataszter – elsődleges célja az adókötelezettségek nyilvántartása és egységes kezelése. Ezért az első ingatlan-nyilvántartások kizárólag termőföldekre vonatkoztak, és ennek maradványa a mai aranykorona-nyilvántartás, bár ma már más célja van. A XIX. század folyamán a topográfiai térképezés lehetőséget adott jó minőségű kataszteri térképek készítésére, amelyek már a belterületekre is kiterjedtek. Ekkor minden magántulajdonú ingatlan részévé vált az ingatlan-nyilvántartásnak. Az ingatlan-nyilvántartás vezetése, az ingatlanokkal kapcsolatos ügyek intézése az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal hatáskörébe tartozik. Az ingatlan-nyilvántartást a földhivatalok településenként, azon belül fekvésenként (belterület, külterület, korábban zártkert is) vezetik. A körzeti földhivatalokban ügyfélszolgálat működik, melynek feladata a beadványok átvétele, az ügyfelek részére történő adatszolgáltatás. Az ingatlan-nyilvántartás olyan közhiteles nyilvántartás, amely településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának a törvényben meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és más, jogi szempontból lényeges (releváns) tényeket. Tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges, a törvényben meghatározott személyazonosító- és lakcímadatait is. A körzeti földhivatalok látják el első fokon az ingatlanok nyilvántartását és az ingatlanokkal kapcsolatos ügyek intézését. A körzeti földhivatal felettes szerve az adott megyei kormányhivatal földhivatala, amely egyben a körzeti földhivatalok szakmai irányítását, felügyeletét, ellenőrzését is ellátja. Megyei földhivatalnál intézhető ingatlan-nyilvántartási ügyek:       

Irányítja és ellenőrzi az ingatlan-nyilvántartás szakterületét, biztosítja az egységes jogalkalmazási gyakorlatot. Szervezi az ingatlanok adataiban, az ingatlanokhoz fűződő jogokban és tényekben történt változások ingatlan-nyilvántartási érvényesítését. Szervezi, ellenőrzi és irányítja az ingatlan-nyilvántartás tartalma és a tényleges állapot összhangja érdekében elvégzendő feladatokat. Megyei szinten koordinálja az ingatlan-nyilvántartási igazgatási szolgáltatási díjak beszedését. Elbírálja az ingatlan-nyilvántartási ügyekben hozott első fokú döntések ellen benyújtott fellebbezéseket. Engedélyezi a rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos eljárás lefolytatását. Dönt az ingatlan-nyilvántartási adatszolgáltatással kapcsolatos egyedi ügyekben benyújtott fellebbezésekben.


25

2011. évi 7. szám


 

A körzeti földhivatalokkal együtt ellenőrzi a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vevők adatlekérdezéseinek jogszerűségét és a biztonsági előírások betartását. Szükség esetén elrendeli a tulajdoni lapok pótlását.

Körzeti földhivataloknál intézhető ingatlan-nyilvántartási ügyek:      

Lefolytatja a rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos első fokú eljárást. Kezeli az ingatlan-nyilvántartást, az adatokban, jogokban és tényekben bekövetkezett változásokat folyamatosan érvényesíti, illetve döntést hoz azokról. Gondoskodik az igazgatási szolgáltatási díjak beszedéséről. A hatályos jogszabályokban meghatározott módon másolatokat ad ki az ingatlannyilvántartás részeiről. Ellátja az adatlekérdezéssel, adatszolgáltatással, az adatbázishoz csatlakozással kapcsolatos körzeti hivatali feladatokat. Lefolytatja a tulajdoni lap pótlásával kapcsolatos eljárást.

Csongrád megyében a másodfokú ingatlanügyi hatóság Ingatlan-nyilvántartási Osztálya jelenleg három fővel dolgozik. Az elmúlt években jelentősen megnőtt a bírósági ügyeink száma. Elmondható azonban, hogy Osztályunk – a bírósági ítéleteket tekintve – eredményesen képviseli a Földhivatalt a másodfokú (ingatlan-nyilvántartási, földügyi, illetve földmérési) döntések ellen benyújtott bírósági jogorvoslati kérelmek esetén a közigazgatási perekben.


26

2011. évi 7. szám

Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv tájékoztatói

Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv tájékoztatói BIZTOSÍTÁSI

JOGVISZONY

FELTÉTELEINEK

EGYÉBKÉNT

IDŐTARTAMA

ANNÁL

MEGFELELŐ

A

BIZTOSÍTÁSI

MEZŐGAZDASÁGI

KÖTELEZETTSÉG

ŐSTERMELŐNÉL,

AKI

ÉRTÉKESÍTÉSI BETÉTLAPJÁT MÁRCIUS 20-ÁN ÉRVÉNYESÍTI

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § w) pontja értelmében mezőgazdasági őstermelő a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. §-ának 18. alpontjában meghatározott személy. Az Szja tv. 3. § 18. pontja szerint mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt, valamint a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében. A Tbj. 5. § (1) bekezdésének i) pontja szerint biztosított a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve 1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, 2. az egyéb jogcímen – ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat, 3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A Tbj. 30/A. §-a értelmében a minimálbérnek megfelelő összeg utáni pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettsége annak az őstermelőnek áll fenn, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele meghaladja az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt. Az Szja tv. 3. § 18 pont b) alpontja alapján őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány. A mezőgazdasági őstermelői tevékenység kezdetének az őstermelői igazolványban feltüntetett időpontot kell tekinteni. A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése szerint az igazolvány az adóévre kiadott érvényes értékesítési betétlappal együtt érvényes.


27

2011. évi 7. szám

Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv tájékoztatói

Ugyanezen szakasz (2) bekezdése értelmében a kiállító az értékesítési betétlapot a) az év első napjától érvényesíti, ha azt az adott év március 20. napja előtt adja ki; b) a kiállítás napjától kezdődően érvényesíti, ha azt az a) pontban említett időpont után adja ki. A fentiek alapján, ha a mezőgazdasági őstermelő az értékesítési betétlapot legkésőbb március 19-én érvényesíti, akkor az év első napjától rendelkezik érvényes betétlappal. Abban az esetben azonban, ha az értékesítési betétlap kiadására március 20-án kerül sor, úgy az csak március 20-tól kerül érvényesítésre. Ez utóbbi esetben a mezőgazdasági őstermelő a január 1. és március 19. közötti időszakban nem minősül mezőgazdasági őstermelőnek (kivéve, ha regisztrációs számmal rendelkezik), így a biztosítási kötelezettséget sem lehet e címen erre az időtartamra megállapítani. Biztosítási jogviszony hiányában pedig egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe, valamint annál az őstermelőnél, aki pénzbeli egészségbiztosításai járulék fizetésére is kötelezett, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultság sem állapítható meg minden esetben. Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő pl. január 4. és március 19. között az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai közül saját vagy gyermeke ápolása címén táppénzben, illetve február 12-én vagy azt követően bekövetkezett szülése kapcsán terhességigyermekágyi segélyben részesült és őstermelői igazolványát legkésőbb március 19-ig nem érvényesíti, úgy utólag – biztosítási jogviszony hiányának megállapítása miatt – az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv a jogalap nélkül folyósított ellátás megtérítésére kötelezi.


28

2011. évi 7. szám

Munkaügyi Központ tájékoztatói

Munkaügyi Központ tájékoztatói MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP (CSONGRÁD MEGYE – 2011. SZEPTEMBER) Készítette: Fejes Ágnes

Főbb megyei adatok

Fontosabb adatok térségenként —2011. szeptember


29

2011. évi 7. szám


Szeptemberben, a megyében több mint ezer fővel csökkent az álláskeresők száma Csongrád megyében 2011. szeptember végén a nyilvántartott álláskeresők száma 19 420 fő lett, amely 1 077 fővel, 5,3 %-kal volt kevesebb, mint az előző hónap végén. Az álláskeresők 41 %-a (7 988 fő) a szegedi, 15,7 %-a (3 051 fő) a makói, 13 %-a (2 547 fő) a hódmezővásárhelyi kirendeltségi állományban szerepelt. Egy hónap alatt – Csongrád kivételével – minden térségben csökkent a létszám, különösen Hódmezővásárhelyen, ahol 496 fővel, 16 %-kal esett vissza a nyilvántartásban lévők száma. Az előző év azonos időszakával összevetve a tényadatokat, megyei szinten is több mint ezerszáz fős (1 119) létszám csökkenés látszik. A kirendeltségek közül egy év távlatában Hódmezővásárhelyen 903 fővel (-26,2 %), Szentesen 183 fővel, Mórahalmon 176 fővel (12 %) kevesebb most az álláskeresők száma. Szegeden 80 fővel, Kisteleken 93 fővel haladja meg a nyilvántartásban lévők száma az egy évvel korábbit. Álláskeresők relatív szintje A megyében nyilvántartott álláskeresők relatív szintje (gazdaságilag aktív népesség százalékában mért aránya) 2011. szeptember végén 10,3 % volt, az egy évvel korábbi szinttől 0,6 %ponttal marad el. A mutató értéke a tárgyhónap végén a megye térségei közül továbbra is Szegeden volt a legalacsonyabb (8,5 %), illetve Hódmezővásárhelyen 9,6 %, amely 4,1 %-pontot esett egy év alatt. Makón és Kisteleken a legmagasabb a ráta szintje, 15,0 - 15,1 %-kal. Az előző évhez képest még Mórahalmon látszik nagyobb mértékű csökkenés, ahol 2,2 %-ponttal lett alacsonyabb a mutató szintje.


30

2011. évi 7. szám


Nemenkénti megoszlás, korcsoportok, iskolai végzettség, ellátás A megyében, ebben a hónapban a nők száma 10 387 fő volt, arányuk 53,5 %-ra nőtt az álláskeresők között. Egy hónap alatt a nők száma 350 fővel, a férfiaké 727 fővel lett kevesebb. Egy év távlatában a férfiak száma 967 fővel, a nőké 152 fővel esett vissza. A térségek közül egyedül Mórahalmon nem érte el a nők aránya az 50 %-ot, Hódmezővásárhelyen pedig meghaladta a 60 %-ot. A nyilvántartásban szereplő 2 267 fő pályakezdő a regisztráltak 11,7 %-át képviseli. A fiatalok száma 80 fővel kevesebb az előző havinál, illetve 218 fővel marad el az egy évvel korábbi pályakezdő létszámtól is. Az álláskeresők iskolai végzettségenkénti összetétele augusztushoz képest kisebb mértékben változott. 2011 szeptember végén a megyében nyilvántartott álláskeresők 31,5 %-a, 6 115 fő legfeljebb 8 osztályt végzett, 29 %-uk szakmunkás, illetve szakiskolai végzettségű. Az álláskeresők 18 %-a szakközépiskolát, 3,6 %-a technikumot végzett. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya 9,7 % (1 899 fő). Diplomával az álláskeresők 8,3 %-a rendelkezett, számuk 1604 fő, mely 150 fővel kevesebb az előző havi adatnál. Csongrád megyében a hónap végén nyilvántartott álláskeresők 20 %-a, 3 815 fő munkaügyi szervezetünktől járadékban, 7,5 %-a (1,5 ezer fő) pedig segélytípusú ellátásban részesült. A RÁT+BPJ-ben részesülők száma szeptember végén 3 423 fő volt, mely 384 fővel, több mint 20 %-kal csökkent egy hónap alatt. A nyilvántartott álláskeresők 55 %-a nem részesült semmilyen ellátásban a hónap végén. Álláshelyek Szeptember hónapban a megye kirendeltségein bejelentett új álláshelyek száma 2 829 darab volt, mely közel másfélszerese az előző havinak, az egy évvel korábbinak pedig 2,2szerese. A hónap elején meglévő 1 810 álláshellyel együtt 4 639 álláshelyet tudtunk a hónap során felkínálni munkát kereső ügyfeleinknek, mintegy felét (2 374) Szegeden, 20 %-át Hódmezővásárhelyen (900). Az új állásbejelentések 56 %-ához támogatási igény is kapcsolódott.


31

2011. évi 7. szám


PÁLYAVÁLASZTÁSI NAPOK

„Merre tovább, melyik úton…” címmel rendezte meg idén a Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja az általános és középfokú oktatási intézmények végzős tanulói, a pályakezdő fiatalok és a pályakorrekciót tervező felnőtt álláskeresők részére a Pályaválasztási Napokat. Az immár öt éves múltra visszatekintő rendezvénysorozat most minden korábbinál szélesebb kínálatot nyújtott, és több mint ötezer érdeklődőt ért el. A program – amely október 12-én indult és november 4-ig tart –, elsősorban a hiányszakmák bemutatására, a pályaválasztás előtt álló fiatalok, szakképzetlen, vagy szakmájukban elhelyezkedni nem tudó álláskereső fiatalok, és a pályamódosítás előtt álló felnőttek informálására helyezte a hangsúlyt. A legnagyobb látogatottságra idén is a már hagyományos Pályaválasztási Kiállítás és Vásár számíthatott, amelyet október 18-19-én rendeztek Szegeden, az IH Rendezvényházban. Itt 62 kiállító mutatkozott be: egyetemek, középiskolák, munkáltatók és felnőttképzési intézmények vegyesen. Mindkét napon 10-től 17 óráig volt látogatható a kiállítás, amelynek keretében akár Szakmasziget-lakókká is válhattak a fiatalok: a vendéglátástól a kárpitosságig, a kiadványszerkesztőtől a húsipari termékgyártóig húsz szakma fortélyaiba nyerhettek bepillantást az élő szakmabemutatókon. A külföldi képzések, ösztöndíjak iránt érdeklődők a Nemzeti Pályainformációs Központ munkatársait kereshették, a külföldi munkavállalási lehetőségekkel kapcsolatosan pedig az EURES standjánál kaphattak információkat. Ezen kívül a színpadon folyamatos programok, pl. oktatási intézmények produkciói, de divatbemutató is várta a látogatókat. A pályaorientációt segítette az érdeklődés-vizsgálat, a grafológus, a nyelvi szintfelmérés, de tovább színesítette a programot a helyszíni ingyenes KRESZ-TESZT. A Pályaválasztási Napok programja idén számos új elemmel gazdagodott. Ezek egyike az Árnyékprogram. A Nagy-Britanniában Job Shadow néven vált ismertté a gyakorlat, amelynek lényege, hogy egy diák "árnyékként kíséri", végigköveti egy szakember munkanapját. Csongrád megyében most először próbálják ki ezt a módszert, amelyben 10 diák vesz részt október 10. és 31. között. Szintén újdonság a szervezett üzem- és tanműhely látogatás: a megyében 18 munkáltatónál mintegy 600 diák nyerhet bepillantást a mindennapi munkavégzésbe, további 700-an pedig tanműhely látogatáson vesznek részt. A Csongrád Megyei Kormányhivatal honlapján létrehoztak egy információs oldalt, amely a kiállítás és vásár programjával, a kiállítókkal és a pályaválasztással kapcsolatban tett közzé hasznos információkat (http://csmkh.hu/talaldkimagad/). Ezzel párhuzamosan a facebook közösségi portálon is létrehoztak egy profilt, ahol folyamatosan aktuális információkat tettek közzé a Pályaválasztási Napok programjával és a kiállítókkal kapcsolatban: www.facebook.com/talaldkimagad


32

2011. évi 7. szám



33

2011. évi 7. szám

Közlekedési Felügyelőség tájékoztatói

Közlekedési Felügyelőség tájékoztatói BESZÁMOLÓ A „SZUPERBRINGA PROGRAM”-RÓL Készítette: Szeri István

Az augusztusi számban már ismertetésre került a Csongrád megyei Közlekedési Felügyelet és társszervei által kezdeményezett program célja és tervezett megvalósításának menete. Most több mint egy hónap elteltével bemutatjuk a program eddigi tapasztalatait és egy felhívást teszünk az akcióban részt venni szándékozó települési és intézményi vezetők részére. A szuperbringa program őszi nyitó rendezvényét – és eddigi legszínvonalasabb programját – Csongrádon az általános iskolások részére tartottuk meg az Ének-Zene Általános Iskolában, ahol a helyezéseket B. Nagy László Kormánymegbízott Úr adta át a legügyesebbeknek. Lehetőségeinket nagymértékben növelte az a tény, hogy a város rendelkezik egy kerékpáros közlekedési pályával, így nemcsak a jármű feletti uralmukról adhattak tanúbizonyságot a gyerekek, hanem a szabályosság betartásáról is. Az elméleti előadás után egy KRESZ totón mutatták meg, hogy mennyire sikeresen jegyezték meg a hallottakat, majd utána a gyakorlatban is pontoztuk, hogy ténylegesen betartják-e a szabályokat. A pálya főként nem ügyességi, hanem elsősorban „szabályossági” elemeket tartalmazott. Természetesen magáról a közlekedési járművükről, a kerékpárokról sem feledkeztünk meg: közlekedésbiztonsági szempontból egyesével átvizsgáltuk a gyerekek járműveit és a kötelező tartozékokkal felszerelt kerékpárok "érvényesítő matricát" kaptak, míg a hiányosak egy szülői tájékoztatót. A többi helyszínen a szabályossági pálya hiánya miatt csak ügyességi pályát állíthattunk össze, amelyben csak a jármű feletti uralmukat és a járműkezelését tudtuk pontozni, ami lényegesen könnyebb feladat volt a részükre. Az alábbi ábrán az egyes helyszíneken átvizsgált kerékpárok darabszámát és mellette a megfelelőségeket tüntettük fel. Összegzésképen 531 vizsgált kerékpárból, csak kereken 100 felelt meg teljes mértékben, ami 19 %-os megfelelést jelent! Még inkább megdöbbentő az a tény, hogy a vizsgált kerékpárok közel ilyen mértéke semmiféle biztonsági elemmel sem volt felszerelve, nemcsak világítás vagy csengő, de sok esetben még működőképes fék berendezés is hiányzott. Többször feltett kérdés volt, hogy a újonnan vásárolt márkás kerékpárok is úgy kerülnek ki a forgalmazótól, hogy nem alapfelszerelés a „KRESZ-ben” megkövetelt kötelező tartozék.


34

2011. évi 7. szám


A továbbiakban szervezés alatt van a Kiskundorozsmai Általános Iskola diákjai, valamint szentesi vagy a hódmezővásárhelyi általános iskolások részére tervezett program e hónap végén. Az eddigi események ismertetésén felül itt is megismételjük Kormánymegbízott Úr vezetői levelét az iskolák felé:

Tisztelt Igazgató/ Intézményvezető Asszony/Úr! A Csongrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségének részvételével folyó közlekedés biztonsági akcióprogram iskolákat érintő tevékenységére szeretném felhívni a figyelmét pár mondatban. A közlekedésbiztonság növelése, a közlekedési balesetek megelőzése mindannyiunk közös ügye. A 2011-2013-ra meghirdetett Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramban kiemelt szerepet kapott a gyermekek nevelése, oktatása során a közlekedési szabályok oktatása és az elvárt közlekedési kultúra megismertetése. A közlekedésben résztvevő gyermekek életkoruk és veszélyfelismerő képességük miatt fokozott veszélynek vannak kitéve és a közlekedés legvédtelenebb résztvevői közé tartoznak. Ezen helyzeten tovább ront, hogy az általuk használható közlekedési eszköz kizárólag a kerékpár, amely baleset esetén nem tud megfelelő védelmet nyújtani, így sérüléseik is súlyosabbak lehetnek. Ezt támasztja alá, hogy 2009-ben a Kerékpáros gyermekbalesetek túlnyomó részében (97 %-ban) a gyermek a baleset okozója volt! Gyorsan hozzáteszem, hogy figyelembe véve a gyermekek lehetőségeit és képességeit, felmerül, hogy a felnőttek ezen esetekben is többet tehetek volna a gyermek biztonságáért, tekintet nélkül a jogi felelősségre. A „Szuperbringa program” egy országos közlekedésbiztonsági program az általános iskolások részére. A program a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft., az ORFK-OBB és a Nemzeti Közlekedési Hatóság együttműködése keretében valósul meg. Helyi szinten a Csongrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége és a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság részese az együttműködésnek. A program keretében a közlekedési felügyelőség és a rendőrség munkatársai közösen járják majd az iskolákat, segítik a közlekedési oktatást, emellett megvizsgálják az intézménybe járó gyermekek kerékpárjait, s amennyiben a jármű a műszaki üzemeltetési feltételeknek megfelel, úgy arra egy „szuperbringás” igazoló matricát ragasztanak. Hiányosságok esetén egy tájékoztató értesítő levelet küldenek a kerékpáros gyermek szüleinek. Az őszi időszakban még lehetőségünk van kerékpáros ügyességi pálya felállítására is, ahol a járműkezelést gyakorolhatnak a résztvevők. A program másik fontos része, hogy a Közlekedési Felügyelőség munkatársai felmérik az iskolák környékének közlekedési helyzetét, a baleseti kockázatokat. Amennyiben szükséges, javaslatokat tesznek a balesetek elkerülése érdekében szükséges intézkedésekre, konkrét példákon szemléltetve a veszélyforrásokat és elhárításukat. Ennek a munkának a sikere érdekében kérem segítő közreműködését, a „Szuperbringa program” beillesztését a tanév programjai közé. Mivel a megye valamennyi intézményébe el kívánjuk juttatni a programot, kérem, jelezze felénk, hogy mikor tudná fogadni kollégáinkat. A programok igény szerint 1,5 – 4 óráig tartanak, elsősorban pénteki napokon. Visszajelzése alapján a részletes program egyeztetésére munkatársam megkeresi Önöket.


35

2011. évi 7. szám


XV. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI AKCIÓ Készítette: Lantos Péter

A közúti ellenőrzéseink során nemcsak a szankcionálás a cél, figyelemfelhívást és tudományos célú adatgyűjtést is végez hatóságunk. Ennek egyik példája a nemrég lezárult közúti környezetvédelmi méréssorozat. 2011. szeptember 19-23. között zajlott le a XV. Közúti Közlekedési Környezetvédelmi Akció, amelyben a Csongrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségének munkatársai is aktívan vettek részt. A több mint 10 éve hagyományosan ősszel megrendezett akció keretében elvégzett mérésekkel a hazai gépjárműállomány környezetvédelmi állapotának változását igyekeznek nyomon követni a szakemberek. Az idén is négy városban – Budapesten, Debrecenben, Győrött és Szegeden – végezték el mintegy 1600 gépjármű emissziós méréseit. Az eredmények feldolgozását a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. végezte. Véletlenszerűen történt a mérés alá vont járműnek kiválasztása. A megállítás után az érvényes előírásoknak megfelelően megtörtént a jármű környezetvédelmi állapotának felvétele. A kipufogógáz ellenőrzés – technikai részleteit illetően – azonos az évek óta alkalmazott közúti mérésekkel. Az akció azonban nemcsak figyelemfelkeltő jellegű volt, az előírások ellen vétőkkel, adott esetben még a jóhiszeműen vétőkkel szemben is a hatósági eljárás keretei szerint kellett eljárniuk az ellenőröknek. Erre szerencsére nagyon kevés esetben került sor.

A mérések lebonyolításában a Csongrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségének szakemberei mellett a Fővárosi Levegő-tisztaságvédelmi Kft. munkatársai is közreműködtek, akik speciális távemisszió-mérő RSD berendezéssel menet közben, a mérendő jármű megállítása nélkül is tudták ellenőrizni a kibocsátást. A korábbi évek adatsorait figyelembe véve és az új eredményeket áttekintve megállapítást nyert, hogy a mért gépkocsik átlagos környezetvédelmi osztály (rövidítve: KVO) besorolása az állomány lassú korszerűsödésével együtt, évről évre javul, emelkedik. Megfelelőségi szintjük a környezetvédelmi vizsga önállóságának megszűntetése ellenére sem romlott. (A környezetvédelmi felülvizsgálati rendszert 2010. január 1-jén egyesítették az időszakos műszaki vizsgákkal.)


36

2011. évi 7. szám


Az akciónak az adatgyűjtés mellett célja volt a figyelem felhívása a környezetbarát, energiatakarékos autózás fontosságára, és mint korábban, most is az Európai Mobilitás Héthez kapcsolódott, annak sikerét kívánta növelni.


37

2011. évi 7. szám

Hivatali Tájékoztató. Tartalom. I. évfolyam évi 7. szám

Recommend Documents