Hírmondó KÖZÖSSÉGI HÁZ AVATÁS JÁSZDÓZSÁN 2007. október 10-én A rendezvény a Közösségi Ház parkolójában kezdődött 17 órakor, ahol számos érdeklődő várta az avatást. A Himnuszt a Bozóky János Általános Iskola 3. osztályosainak „Itt van az ősz…” című műsora követte. Béres Gáborné tanítványai őszi gyermekverseket szavaltak. Az iskolások után a „Dósai” Honismereti Szak-kör Népdalköre „Ez a föld a hazám…” című dal-csokrával csalt könnyet a közönség szemébe. Hódosi Erika távollétében Kozma Istvánné vezetésével a falunkról, a szülőföldünkről szóló műsorral készültek erre az alkalomra. Dr. Szerencsés István polgármester köszöntötte a rendezvényen megjelent vendégeket, külön tisztelettel Dr. Szekeres Imre honvédelmi minisztert, országgyűlési képviselőt, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés képviselőit és a Jász-NagykunSzolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézet munkatársait. Ünnepi köszöntőjében beszélt annak jelentőségéről, hogy egy ilyen kis településen, mint Jászdózsa, épülhetett egy szép, új épület, ami helyt ad falunk rendezvényeinek, kulturális programjainak. Ugyanakkor megemlítette a Ház fenntartásának várható nehézségeit is.
2007. december színesítheti majdminden jászdózsai lakos örömére – a község kulturális életét ebben a szép, új Közösségi Házban. „Tiszta szívemből azt kívánom, hogy a Közösségi Ház hozza újra össze az embereket, legyen a település közösségteremtő, értékteremtő és megőrző tere! Kívánom, hogy a béke, a szeretet és a harmónia uralkodjon a kultúra otthonában!” Varga András plébános úr megszentelte az épületet, és mindenki helyet foglalhatott a színházteremben, ahol Györki Árpád festőművész átadta az igazgatóasszonynak az esemény alkalmából készült festményét, mely méltó helyre került az épület egyik foglalkoztatójában. A Ház első előadásaként Ferencz Éva énekesnő „Magyarok Énekei” című népi dalcsokrát hallgathatták meg a vendégek. A művésznő a műsort a plébános úr felkérésére ajánlotta fel az épület avatása alkalmából, melyben Szent Istvánról és Máriáról énekelt. Szerénységével és szuggesztív előadásmódjával mindenkit elvarázsolt. A jeles esemény alkalmából az Önkormányzat meghívott mindenkit egy pohár pezsgőre, majd az épület megtekintésére nyílt lehetőség.
A Közösségi Ház létrejöttének előzményei és az új épület jellemzői
A polgármester úr felkérte Dr. Szekeres Imre miniszter urat, hogy avassa fel az épületet, aki személyes, közvetlen hangvételű beszédében, melyben saját gyermekkori élményeit idézte fel, a közművelődés fontosságáról és jelentőségéről szólt, s a nemzeti színű szalag átvágásával ünnepélyesen felavatta a Közösségi Házat. Dr. Szerencsés István átadta az épület kulcsait Dalmadi Tibornénak, az Általános Művelődési Központ igazgatójának, aki köszönettel átvette és beszédében reményét fejezte ki, hogy sok szép program
Örömmel láttuk, hogy a falu központjában eltűntek a Faipari KTSZ épületei, a tejcsarnok, és helyén egy új épület, a Közösségi Ház épült fel. Július 27-én megtörtént a ház, és környezeté-nek műszaki átadása. Az évek óta bezárt művelődési ház hiányát nagyon éreztük. Településünk évekig pályázott a bezárt művelődési ház felújítására, de pályázatunkat nem támogatták. Az előző önkormányzat új művelődési ház építésére adott be pályázatot. A költségvetés 114 millió Ft lett. Ehhez az Észak –Alföldi Régió Terület- és Régió Fejlesztési Célelő-
1
2007. december irányzatából pályázaton kaptunk 70 millió Ft-ot, és 44 millió Ft hitelt vettünk fel. Az egyébként is feszített önkormányzati költség-vetésnek nagy terhet jelent majd a felvett hitel visszafizetése és az épület üzemeltetése, ezért az önkormányzat keresi az üzemeltetésre a legtakarékosabb, és leghatékonyabb megoldást. Az épület körül a parkoló elkészült, a parkosí-tást elkezdte az önkormányzat. A Közösségi Ház alapterülete kb. 530 m2, mely-ből 150 m2 a nézőtér, 50 m2 a színpad. Tartozik hozzá két öltöző, zuhanyozókkal és WC-kel, és egy 50 m2es raktár. A két kis foglalkoztató egyenként 23 m2, egy iroda 7 m2, ruhatár, büfé. A melegítőkonyha területe 22 m2, ehhez is tartozik személyzeti öltöző, zuhanyozó és WC. Kiszolgáló helységek: kazánház, kuka tároló, takarítóeszköz tároló. Az alapterület többi része folyosó, előtér és mellékhelységek. Reméljük, hogy a lakosság minél előbb birtokba veheti az épületet, és a terhekből nem érez majd semmit, csak használja majd azokat a művelődési lehetőségeket, melyek feltételeit az új Közösségi Ház biztosítja majd. Agócs Éva Jászdózsa
Hírmondó Azóta minden évben megrendezi a község fiatalsága, az idei rendezvény tehát már a tizenharmadik volt a sorban. A szervezést – mint korábban – most is a József Attila Művelődési Ház vette kézbe, de a szentgyörgyi felvonulásoknak sajátos vonása, hogy igen nagymértékben számítunk a résztvevő fiatalok aktív közreműködésére, ötleteire. A szereplők csoportjainak magját minden évben a 16 fő táncos és a 16-20 fő csősz alkotja. Ezek 16-24 éves fiatalok, akikre már sok mindent rá lehet bízni, saját ötleteik, elképzeléseik vannak, amelyeket megvalósítani is képesek. Talán azért is olyan élő ez a rendezvény, mert a fiataloknak alkalmuk van megmutatni magukat, kibontakoztatni képességeiket. Ne feledjük, hogy egy ilyen rendezvény megszervezése szerteágazó feladat, sokféle képesség helyet kaphat a megvalósítás során. Van, aki jó közönségszervező; van, aki remek táncos van, aki a verses strófákat fogalmazza a kisbíró számára, van, aki a meghívóra készít grafikát; megint mások a terem díszítésében jeleskednek, stb. Mindenki hozzátesz egy kicsit, így aztán mindenki a sajátjának is érzi a rendezvényt (joggal).
13. JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGYI SZÜRETI FELVONULÁS ÉS BÁL
2
2007. október 13-án rendeztük meg 13. alkalommal Jászfelsőszentgyörgyön a Szüreti Felvonulást és Bált. 50-60 éve még a község határának homokbuckás részén (Bánhegyen) komoly szőlőtermesztés folyt. Az első csapást a tsz-szervezés mérte erre az ágazatra, hiszen a sok élőmunkát igénylő kultúrát a nagyüzemi módszerekkel nemigen lehetett hatékonyan művelni. A végső döfést a mezőgazdaság évtizedek óta tartó hanyatlása adta meg. A szőlő hosszú távú befektetés, több év is eltelik, míg a gazda valamit visszakap a korábbi befektetéséből. A mezőgazdaságot övező általános bizonytalanság nem teszi lehetővé, hogy a gazdák hosszú távra tervezzenek. Így aztán Jászfelsőszentgyörgyön már csak néhány hobbikertben maradt szőlő, mutatóba. Mindez nem okoz különösebb gondot a szüreti rendezvény szervezésekor, hiszen azért annyi mindig akad, amenynyi a terem díszítéséhez kell. A bor viszont, amit a menetben kínálunk – bevallom őszintén – már a Mátra lankáin termett szőlőből készül. Az újabb időkben 1995. októberében került megrendezésre az első szüreti felvonulás és bál Jászfelsőszentgyörgyön.
A felvonulásban megtalálhatók a hagyományos szüreti felvonulások főbb szereplői, úgymint a csikósok, bíró, kisbíró, bíróné, táncosok, csőszök, csőszlányok, borkóstolás, csikósbemutató. A menet útvonalán öt állomás van, ahol a kisbíró köszönti az összegyűlteket, majd a fiatalok bemutatják azt a táncot, amit már hetek óta gyakoroltak erre az alkalomra. Ezután borkóstolás következik és táncmulatság, hiszen a táncosok ekkor már a közönség soraiból választanak párt maguknak. Idén, az első táncbemutató helyszínén a Jászfelsőszentgyörgyön talált mamut is „meg lett énekelve”. A bíró idén Utasi István volt, a bíróné pedig Nagy Dóra. Ezekre a szerepekre mindig a fiatalok választják ki a megfelelő személyeket. A kiválasztásnál fontos szempont az, hogy olyanok kerüljenek ezekre a posztokra, akik a korábbi évek rendezvényeiért sokat tettek mint sze-
Hírmondó
2007. december
replők, táncosok, csőszök. Így egyfajta elismerés is ez a fiatalok részéről és megtiszteltetés a kiválasztottak számára.
megdolgoztak, azt esetleg más költené el. Ezáltal mindenki igyekszik a közönségszervezés, az adományok gyűjtése, a tombola árulása és minden más téren valóban a maximumot nyújtani. Idén 180 000 Ft-tal lett gazdagabb a klub.
Az idei felvonulás kissé hűvös időben zajlott, ennek ellenére a felvonulásra rekord számban érkeztek hintósok, fogathajtók, csikósok helyből és a környező településekről. Megtiszteltetés volt a rendezők számára, hogy a Megyei Művelődési Intézet munkatársai és Zelenai Tiborné polgár-mester asszony hintón kísérték a menetet.
A fiatalok a tavalyihoz hasonlóan idén is szeretnék bevételeiket gyarapítani azzal, hogy megrendezik a karácsonyi bált. Nagy öröm ez számomra, hiszen rövid időn belül két olyan jelentős rendezvény is megvalósul a településen, amely a fiatalok számára, a fiatalok aktív közreműködésével jön létre. A közönségszervezés itt is az ő feladatuk. Munkájuk eredményeként olyan embereket is sikerül ilyenkor vendégül látnunk, akik egyébként nem látogatnák meg rendezvényünket. A korábbi években mindig egy többnapos nyári kirándulásra fordítottuk a szüreti rendezvényen, illetve a karácsonyi bálon keletkezett plusz bevételt. Valószínűleg így lesz ez jövőre is. Ménkű János intézményvezető József Attila Művelődési Ház, Könyvtár és Teleház, Jászfelsőszentgyörgy
35-40 csikós és 35 kocsi, hintó vett részt a me-netben. Az esti bálon a terem gazdagon volt díszítve szalaggal és szőlővel. Aki szőlőt lopott, azt a csőszök – bármi áron – elfogták és a bíró elé vezették, aki ítélkezett felettük: vagy kalodába záratta, vagy deresre húzatta a bűnöst. A kalodát és a derest egy helyi asztalosmester készítette a rendezvény számára még az első szüreti felvonulás alkalmával.
TAVASZI ELŐZETES FELMENŐ RENDSZERŰ AMATŐR MŰVÉSZETI RENDEZVÉNYSOROZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN, A szervezés kulisszatitkaihoz tartozik, hogy azokat a fiatalokat, akikkel együtt valósítottuk meg ezt a rendezvényt, érdekeltté tettük a bál anyagi sikerében is. Hogyan értük ezt el? A fiatalok ezen csoportja egy ifjúsági klub. Így a közreműködők számára fel tudjuk ajánlani azt, hogy a rendezvény hasznát más közösségi célokra használhatják fel, így érdekeltek a rendezvény anyagi sikerében is és nincs az az érzésük, hogy amiért ők
a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézet szervezésében, illetve közreműködésével. Célunk, hogy a felmenő rendszerű programso-rozat lehetőséget nyújtson a - gyermekektől a szépkorúakig – a bemutatkozásra, találkozásra, tapasztalatszerzésre. Szeretnénk segítséget nyújtani a nem hivatásos művészeti ágakban szerepelni vágyóknak és felkészítőiknek munkájukban.
3
Hírmondó
2007. december A rendezvények végén minden esetben szakmai tanácsadást biztosítunk. A találkozók megyei és országos hatósugarúak. Minden érdeklődőt, bemutatkozni vágyót szeretettel várunk!
A programok ideje, megvalósulás helyszínei (tervezet): „ANYÁM FEKETE RÓZSA” – 2008. NEMZET-KÖZI VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ TALÁLKOZÓ MEGYEI ELŐDÖNTŐJE 2008. február 2. (szombat) Szolnok, Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézet (intézetünk közreműködésével) Nevezési határidő: 2007. december 10. intézetünknél, illetve az Anyám Fekete Rózsa Közhasznú Alapítványnál (2113 Erdőkertes Pf. 23. Telefon/fax: 28476-708;
[email protected]; www.afr.hu )
JÁSZKUN VILÁG – 2008. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGI MŰVÉSZETI SZEMLE Elődöntők: 2008. március 29. Kisújszállás, Városi Művelődési Központ 2008. április 5. Cibakháza, Nagyközségi Önkormányzat Művelődési Ház 2008. április 12. Jászapáti, Városi Könyvtár és Művelődési Központ Döntő: 2008. április 26. Martfű, Városi Művelődési Központ és Könyvtár
XV. MEGYEI BÁBTALÁLKOZÓ
2008. április 18. Nagykörű, Művelődési Ház
ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI NÉPZENEI MINŐSÍTŐ HANGVERSENYEK 2008. május 17. Törökszentmiklós, Városi Művelődési Központ
4
2008. szeptember 12 – 13. Nyilvános zsűrizés időpontja: 2008. szeptember 16. Kiállítás megnyitó: 2008. október 3. A rendezvényekről bővebb felvilágosítás kérhető Bukor Iréntől. Közvetlen telefon: 56/510-123; email:
[email protected]. Cím: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézet, 5000 Szolnok, Kossuth tér 2. Postafiók 139. Központi telefonszám: 56/510-110; Fax: 56/510-114; http://www.vfmk. hu; http://muvelodes.vfmk.hu
PANKKK - VIDÉKI KLUBKONCERT-TÁMOGATÁSI PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI MEGYÉNKBEN Véglegessé váltak a PANKKK vidéki klubkoncerttámogatási pályázat eredményei, miután Hiller István oktatási és kulturális miniszter jóváhagyta a korábban meghozott szakmai döntéseket. A www.erikanet.hu vagy a www.okm.gov.hu honlapokon elérhető a nyertesek listája, amelyek között kulturális központok, vendéglátó egységek, kulturális egyesületek egyaránt megtalálhatók. A 85 nyertes között szétosztott támogatás elérte a 125 millió forintot, ami körülbelül másfélszerese a 2005/2006-os támogatási igények teljes értékének. A pályázatokat elbíráló kuratórium tagja volt többek között Kovács Ákos zenei szervező és menedzser; Vörös András, a PANKKK szakmai koordinátora; valamint Újfalusi Gábor, az OKM vezető főtanácsosa. A vidéki könnyűzenei koncertélet felélénkítését célzó programban összesen 88 klub adott be pályázatot. A PANKKK Program nyertes pályázói megyénkből: Városi Művelődési Központ és Könyvtár, Martfű 400 000 Ft
„AMATOR ARTIUM” AZAZ A „MŰVÉSZETEK SZERELMESEI” CÍMŰ
Művelődési és Ifjúsági Központ, Kisújszállás (Nagykun Klub) 860 000 Ft
XX. ORSZÁGOS KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI TÁRLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI BEMUTATÓJA
WESTERN 97. Vendéglátóipari Betéti Társaság (Western Saloon Söröző), Szolnok 600 000 Ft
Martfű, Városi Művelődési Központ és Könyvtár Művek leadásának időpontja:
Ifjúsági Ház, Karcag 900 000 Ft
Hírmondó Városi Művelődési és Zenei Központ Közhasznú Társaság (Aba-Novák Kulturális Központ), Szolnok 1 000 000 Ft (Forrás: www.erikanet.hu)
MÓDOSUL A MUZEÁLIS INTÉZMÉNYEK LÁTOGATÓIT MEGILLETŐ KEDVEZMÉNYEKRŐL SZÓLÓ KORMÁNYRENDELET Megjelent 281/2007. (X. 25.) Korm. Rendelet a muzeális intézmények látogatóit megillető ked-vezményekről szóló 194/2000. (IX. 24.) Korm. rendelet módosításáról, 281/2007. (X. 25.) Korm. rendelet a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezmények-ről szóló 194/2000. (IX. 24.) Korm. rendelet mó-dosításáról A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § A muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről szóló 194/2000. (IX. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § (1) Díjtalanul látogathatják a muzeális intézményeket az alábbi személyek: a) a kiskorúak 6. életévük betöltéséig; b) a fogyatékossággal élők, valamint kísérőik (jogosultanként legfeljebb egy fő); c) a miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkezők; d) a nemzetközi szerződések alapján erre feljogosítottak. (2) Díjtalan a belépés az Európai Gazdasági Tér-ség állampolgárai számára: a) amennyiben 70. életévüket betöltötték; b) amennyiben közoktatásban dolgozó pedagógusok, illetve felsőoktatásban foglalkoztatott oktatók; c) amennyiben az adott ország jogszabályainak megfelelően bejegyzett, működési engedéllyel rendelkező, illetve akkreditált közgyűjteményekben vagy közművelődési intézményekben szakmai munkakörökben foglalkoztatott dolgozók; d) az állami fenntartású muzeális intézmények állandó kiállításaira, amennyiben 26. életévüket még nem töltötték be, és előzetes bejelentés alapján, szervezett oktatás keretében, csoportosan érkeznek. (3) Díjtalan továbbá a belépés: a) minden hónap egyik hétvégéjének a muzeális intézmény által meghatározott napján a 26 év alatti
2007. december személyek, továbbá a 18 év alatti szemé-lyeket kísérő, legfeljebb két közeli hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pont] számára; b) valamennyi látogató számára a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepein (március 15., augusztus 20., október 23.). (4) 50%-os kedvezményes belépődíjat fizetnek az Európai Gazdasági Térség állampolgárai az (1)-(3) bekezdésben foglalt esetek kivételével: a) 6. életévük betöltésétől 26. életévük betöltéséig; b) amennyiben 62 és 70 év közötti életkorúak. (5) A miniszter - a muzeális intézmény kérésére - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33/B. §-a szerinti kiállítási garanciával megvalósuló, legfeljebb egy évig tartó időszaki kiállítások esetében a kedvezmények, illetve kedvezményezettek körét az (1)-(4) bekezdésben foglaltaknál szűkebb körben állapíthatja meg. (6) A muzeális intézmény fenntartója egyes kiállítások látogatóinak, illetve a látogatók meghatározott körének az (1)-(4) bekezdésben foglaltakon túl további kedvezményeket is adhat. Így különösen a helyi nevelési-oktatási intézményekbe járó tanulóknak és gyermekeknek, valamint pedagógusaiknak a muzeális intézmény és a nevelésioktatási intézmény között - a kulturális örökség megismertetésének a nevelési, illetve pedagógiai programba történő beépítése céljából - létrejött megállapodás alapján.” 2. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Rendelet melléklete hatályát veszti. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Rendelet 1. §-ában a „nemzeti kulturális örökség minisztere” szövegrész helyébe a „kultúráért felelős miniszter” szövegrész lép. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyeket megillető kulturális kedvezményekről szóló 18/2003. (XII. 10.) NKÖM rendelet 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § (1) Az állami fenntartású muzeális intézmények esetében a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről szóló 194/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §ában foglalt látogatói kedvezmények megilletik a Szátv. hatálya alá tartozó személyeket is.” (5) E rendelet az (1) bekezdés szerinti hatálybalépését követő napon hatályát veszti. A minisztérium tájékoztatása szerint a muzeális intézmények díjtalan látogatására jogosító kártyák cseréjére 2008. első negyedévében kerül sor. (Forrás: www.erikanet.hu)
5
2007. december BESZÁMOLÓ A MAGYAR NÉPMŰVELŐK EGYESÜLETE XXIV. VÁNDORGYŰLÉSÉRŐL December 1-jén befejeződött a Magyar Népművelők Egyesülete XXIV. Vándorgyűlése. A szakma legrangosabb eseményének idén Miskolc városa adott otthont, a rendezvény helyszínéül pedig a Béke Moziból tavaly átalakított, újjávarázsolt Művészetek Háza szolgált. A fontos szakmai programok mellett átadták az Önkormányzatok a Közművelődésért Díjakat és a Magyar Népművelők Egyesülete Emlékplakettjeit is. A Vándorgyűlés első napja a hagyományokhoz híven plenáris üléssel telt. Borbáth Erika, a Magyar Népművelők Egyesületének elnöke megnyitójában megköszönte a helyi szervezők gondos előkészítő munkáját és Káli Sándornak, Miskolc megyei jogú város polgármesterének azt, hogy helyet adott a rendezvénynek. A város vezetői közül a polgármester úr köszöntötte a megjelenteket. Mint elmondta, a felújított Művészetek Házát a meghitt, családias légkör jellemzi, csakúgy, mint Miskolcot. Az Európa Kulturális Fővárosa pályázat keretében „ A kultúra várost épít” szlogennel indultak, s a pályázat, illetve az abban felvázolt projekt jelentős fordulatot hozott a város életében. Nagyon fontossá vált, hogy az itt élők elhiggyék: a vendégek szívesen jönnek hozzájuk a város szépségeiért és az egyre bővülő kulturális, turisztikai kínálat miatt is. Káli Sándor a népművelők helyzetével kapcso-latban azt a gondolatot fejtette ki, hogy ma a kultúra munkásainak számos show műsorral, és számtalan televíziós csatorna nézettségével kell felvenniük a versenyt, és értékes, hagyományőrző, -teremtő rendezvényeket, tevékenységeket kínálni. Reményét fejezte ki, hogy a befektetett munkának egyszer - talán hamarosan - beérik a gyümölcse.
6
Káli Sándort Dr. Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára követte előadásával. A közművelődés fejlesztési lehetőségeinek ismertetése előtt rövid visszatekintést hallhattak a résztvevők az elmúlt években lezajlott változásokról. Ebben felidézte az 1980. és 2005. közötti átrendeződéseket a könyvkiadás, a könyvtárak, a múzeumok, a színházak és a közművelődési intézmények vonatkozásában. A fejlesztések közül a TIPOP, a TÁMOP, az AGÓRA és az AGÓRAPlusz, illetve az EMVA Új Magyarország Vidékfejlesztési Program kistelepülések művelődési intézményeinek fejlesztésére szolgáló lehetőségeket ismertette részletesen.
Hírmondó Dr. Schneider Márta zárszavában azt mondta, hogy nagy felelősség van az oktatási és kulturális tárcán a források felhasználását tekintve, de még nagyobb a közművelődési szakembereken, hogy a felkínált lehetőségekkel valóban éljenek. A plenáris ülés első részét Borbáth Erika, a Ma-gyar Népművelők Egyesületének elnöke és a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főigazgatója zárta Diagnózis című előadásával. Mint mondta, fontos, hogy a közművelődés jelenlegi helyzetét látleletként értelmezzük, mely egyrészt helyzetfeltárásból, másrészt a konkrét teendők megfogalmazásából áll. A problémák közül kiemelte a megyei intézményrendszer megroppanását (2/3 részében volt változás), a települési intézmények átszervezését, megszüntetését (130 intézményben volt változás), a normatíva és a foglalkoztatottság kérdéseit. Borbáth Erika kiemelte, hogy a közművelődés pozicionálásában nem szabad elfeledkeznünk a közép-, és a leszakadó rétegekről, a falvak lakosságáról, a városok differenciált szolgáltatásigényeiről és a nagyvárosok lakótelepeiről sem. Előadásában felhívta a figyelmet a kulturális városfejlesztés és kulturális vidékfejlesztés kiemelt fontosságára, a kapcsolatépítés és kommunikáció (ágazati, szakmaközi, fenntartói) előtérbe helyezésére és a fogalomtárunk újragondolására. A közművelődés helyzetéről készített SWOT-analízis segítségével ismertette a szakma erősségeit és gyenge pontjait, a lehetséges veszélyeket és az előttünk álló lehetőségeket, melyek többek között az új szolgáltatások bevezetésében és a megnyíló források ésszerű felhasználásában rejlenek. A délután folyamán elhangzott további előadások: A város és kultúrája – avagy egy kutatás eredményei (Kiss József, a Jelenkutató Intézet igazgatója), A vidék és kultúrája, avagy a vidékfejlesztés kulturális feladatai (G. Fekete Éva, MTA RKK Közép- és Észak-magyarországi Intézete Észak-magyarországi Osztály (ÉMO) vezetője), Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatási lehetőségei (Bene Tiborné, vezető főtanácsos, FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály) A Vándorgyűlés plenáris ülése a hagyományos díjátadó ünnepséggel zárult.
Hírmondó A Magyar Népművelők Egyesülete XXIV. Vándorgyűlésen átadott elismerések: Önkormányzatok a Közművelődésért Díj Tiszaörs Önkormányzata A díjat átvette: Hatta József polgármester Egerszalók Önkormányzata A díjat átvette: Tőgyi Gábor polgármester Erdőkertes Önkormányzata A díjat átvette: Dr. Pásztor László polgármester Budapest XVIII. kerület Önkormányzata A díjat átvette: Ferencz István alpolgármester Pest Megye Önkormányzata A díjat átvette: Makra Borbála, a Pest Megyei Közművelődési Intézet igazgatója
A Magyar Népművelők Egyesülete Emlékplakettjét kapta: Várhalmi András, a budapesti Csili Művelődési Központ igazgatója Veszpréminé Turtsányi Valéria, a pápai Jókai Mór Művelődési Központ igazgatója Végh József, a rétsági Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója Mező Ervin (posztumusz) a bélapátfalvi Művelődési Ház igazgatója A Vándorgyűlés szekcióbeszámolóit és az elhangzott előadásokat a www.erikanet.hu honlap Szakmai hírek rovatában olvashatják. (Forrás: www.erikanet.hu)
MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK ÉS INTÉZMÉNYEGYSÉGEK CÍMLISTÁJA Az idei esztendő számos változást hozott a megyei közművelődési feladatellátást végző intézményrendszer életében. A megyei közművelődési intézmények új címeit, elérhetőségeit tartalmazó táblázat a www.erikanet.hu oldalról tölthető le, vagy a következő linken érhető el: http://www.erikanet.hu//system/adatbazis_fajl.php?fajl_ id=42529. (Forrás: www.erikanet.hu)
A KÖZMŰVELŐDÉS
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE – HARKÁNYI ELŐADÁSOK Október 11-12-13-án tartották meg a közművelődési szakértők országos konferenciáját Harkányban. A kon-
2007. december ferencia második napján a szakrtők megismerkedhettek a közművelődés tervezett minőségfejlesztési rendszerével, a kapcsolódó képzés tematikájával és a hasonló külföldi intézményeknél bevezetett EFQM alapú minőségirányítási rendszer tapasztalataival. A konferencián elhangzott előadások: 1. Lehet, hogy a lét a tét? Stratégiai gondolkodás és minőségfejlesztés a közművelődésben Előadó: Margittai Katalin, a BMK igazgatója 2. A közművelődés minőségfejlesztési rendszere. Hasonlóságok és különbségek a magyar közművelődési szervezetek és a bajor népfőiskolák között Előadó: Brenner Zsuzsanna, a BMK képzési munkatársa, nemzetközi referense 3. Az EFQM alapú minőségirányítási rendszer bevezetésének tapasztalatai hasonló külföldi intézménynél Előadó: Jürgen Will, a Vaterstetten-i Népfőiskola igazgatója (Németország) 4. A Minőségfejlesztés a közművelődésben című 2 modulos képzés bemutatása Előadó: Budainé Fehér Katalin, a TEXIMEI Mi-nőségügyi Rendszerfejlesztő Kft. ügyvezető igaz-gatója Az előadások teljes anyaga letölthető a www.erikanet.hu honlapról.
ÖSSZEFOGLALÓ A XII. BALATONSZEMESI SZAKMAI TANÁCSKOZÁSRÓL Pest megye közművelődési szakembereinek és önkormányzati tisztségviselőinek hagyományos, 2007 októberében megtartott XII. balatonszemesi szakmai tanácskozásán a szakma egészét érintő aktuális kérdésekről esett szó. A szervezők, a Pest Megyei Népművelők Egyesülete és a Pest Megyei Közművelődési Intézet idén is törekedtek a konferencia sokrétűségére. Az elhangzott előadásokból az alábbiakban néhány kiragadott gondolatot idézünk. „Központi Vármegyéből Vezérvármegye” – Pest megye múltja, jelene és jövője a közigazgatásban A konferencia nyitó napján „Központi Vármegyéből Vezérvármegye” – Pest megye múltja, jelene és jövője a közigazgatásban címmel Pest megye kulturális életéről a fenntartó önkormányzat szemszögéből Imre Zsolt, Pest Megye Önkormányzata Hivatalának kabinetfőnöke beszélt. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a megyei kultúra nem külön álló egység, hanem az a települések kulturális sokszínűségében valósul meg. A megyei intézményrendszer az, ami biztosítja a megyei önkormányzat és a települések közötti kapcsolatot. Mint elmondta, a vármegye elnevezés a megyék múltbeli szerepét idézi, amelyben a kulturális szerepvállalás is benne foglaltatik. Pest megye elkötelezett a megye kulturális fejlődésének erősítésében. A kötelező feladatai az intézmények fenntartása. Az önként vállalt feladatai a díjak, kitüntetések adományozása, alapítványok, közhasznú társaság működtetése.
7
2007. december A megyeiség meghatározását Kerekes László közművelődési szakértő hozzászólásában tovább árnyalta, miszerint a megyei kultúra olyan minőség, ami a tájegységekhez, a gazdasághoz, a történelemhez kötődik, azaz nem a települések számtani összege. Kulturális partnerség a településeken, a kistér-ségben és a régióban Kákai László, a Pécsi Tudományegyetem egye-temi adjunktusa előadásában elsőként a non-profit szervezetek, ezen belül a kulturális szervezetek általános helyzetét elemezte a főbb statisztikai mutatók tükrében. Elmondta, hogy Magyarországon szórványos a civil aktivitás, ugyanis a kulturális szervezetek 2/3-a a fővárosban vagy az 5000 főnél magasabb lélekszámú városokban található. Az 5000 fő alatti települések ¾-ében egyetlen formalizált kulturális szervezet sem működik. E megoszlás magyarázataként Kákai László kiemelte az indukáló közeg hiányát, hiszen sok településen nincs számottevő helyi elit sem. A kisebb községekben az infrastruktúra, a személy és forráshiány miatt képtelenek a civilek a kulturális alapszolgáltatásban részt venni. A nonprofit szervezetek bevételeinek megoszlását taglalva megállapította, hogy jelenleg a JDP 2-3%-át teszi ki a szektor bevétele (854 milliárd Ft). Ezen belül a szervezetek mintegy felének 5 millió Ft alatt van az éves bevétele, s nő az 50 ezer Ft alatti és az 50-500 ezer Ft közötti bevételt regisztráló szervezetek aránya. A több csatornás finanszírozásban jelentős az állami ill. az önkormányzati támogatás. A kulturális szervezetek között erős az alapítványok és az egyesületek aktivitása, de a források nagyobb része a közalapítványoknál jelentkezik, amelyeket jobbára a kormány és az önkormányzatok hoznak létre. Általános tendencia, hangsúlyozta az előadó, hogy az állam kivonul a szektorból, de a szervezetek nem készültek föl erre. Az együttműködés fontos, hiszen akkor erős egy ország civil társadalma, ha a szereplői kooperálnak, ma azonban atomizált a civil szféra, elsősorban személyi alapon működnek a kapcsolatok. Kistérségi identitás, kistérségi közművelődési együttműködések egy pályázat kapcsán A Dabasi kistérség projektjén keresztül Kerekes László nyugalmazott minisztériumi főosztályvezető helyettes, közművelődési szakértő vázolt fel egy sikeres pályázatot, egy példa értékű kezdeményezést, amely kistérségi együttműködésre épül. A pályázat főbb részei olvashatók a PMKI honlapján (www. pmkult.hu > Szakmai anyagok > Cikkek, tanulmányok).
8
Hogy pályázunk. Hogy pályázzunk? Örökzöld téma a pályázatírás. A Nemzeti Kulturális Alap pályáztatási tapasztalatait Tóth Zsuzsanna, az NKA Közművelődési Kollégiumának elnöke; Ke-
Hírmondó nyeres Sándorné és Tapodi Katalin, az NKA Közművelődési Kollégiumának kurátorai osztották meg a jelen lévőkkel. A feltételek szigorodásáról, a pályázatírás pontosságáról szólva az előadók egységesen kihangsúlyozták, hogy az NKA pályázatain keresztül meg lehet tanulni a pályázatírást és fel lehet készülni a nagyobb, bonyolultabb pályázatokra. (Részletes tájékoztató Tóth Zsuzsanna cikkében.) „Mondd ki, magad is jobban értheted!” Benke Éva nyugalmazott főiskolai docens előadásában az emberi kommunikáció alapkérdéseiről, az anyanyelv művelésének fontosságáról szólva hangsúlyozta a kommunikációs jártasság szükségességét. A tanárnő, aki magát a magyar nyelv misszionáriusának tartja, magával ragadó előadásmódjával nemcsak oktatta, hanem el is bűvölte közönségét. (Frrás: www.pmkult.hu)
A KÖZMŰVELŐDÉSI HÁZAI BUDAPESTEN 4. - Megjelent a Módszertári füzetek sorozat legújabb kötete A Budapesti Művelődési Központ fővárosi közművelődés házait bemutató sorozata 4. füzetéhez érkezett, melynek új szereplőivel együtt tizenkét - legalább félévszázada működő - kulturális intézmény történetét ismerheti meg az eddig megjelent kötetekből az érdeklődő. A kiadvány ingyenesen megrendelhető a www. bmknet.hu honlapon található megrendelő lap kitöltésével. (Forrás: www.bmknet.hu)
Hírmondó
2007. december
9
2007. december
10
Hírmondó
Hírmondó
2007. december
11
2007. december
12
Hírmondó