HÍRLEVÉL 2015. január
A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság legfontosabb eseményei az elmúlt hónapban A magyarországi földrengések hazája: Nógrád megye? Még szakemberek által is nehéz megmondani, hogy mi okozza az utóbbi időben Nógrád megyében tapasztalható egyre több földrengést, annyi azonban ismeretes, hogy a Kárpátmedence földkérgében tektonikai okok miatt feszültségek vannak. A feszültség ott szabadul fel, ahol a leggyengébb a földkéreg, ennek következtében pedig kisebbnagyobb törések keletkeznek, s ez maga a földrengés – mondják a szakemberek. Azt is hozzátették, hogy az afrikai tektonikus lemez közeledik kontinensünkhöz, s ez az, ami az európai – többek között magyarországi – földrengések zömét okozza. De hogy pontosan mi az, ami az egyre szaporodó Nógrád megyei földrengéseket okozza, s hogy mennyi, mekkora erősségű, hol és mikor várható a következő időszakban, arra nem létezik valós válasz. Egy dolog azonban biztos: 2013. június 5-én, helyi idő szerint 20:45-kor 4,2-es erősségű földrengés következett be Nógrád megyében, Érsekvadkert közelében, s azóta több földrengésen és utórengésen van túl a megye lakossága. Az akkori földrengés Nógrád megye lakosságának nagy százalékában okozott riadalmat, hiszen az utóbbi években nem volt jellemző erre a térségre az érezhető földmozgás. A földmozgást 2013 nyarán több utórengés követte, majd rá fél évre, 2014. január 19-én hajnalban, helyi idő szerint 02:34-kor egy újabb, ez úttal 4,2-es földrengés keletkezett a Nógrád megyei Cserhátsurány térségében a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium adatai alapján, s az utórengések természetesen akkor sem maradtak el. Mozgalmasan indult a 2015-ös év is, hiszen január 1-jén reggel 7:43-kor 3,9-es erősségű fölrengésre riadtak Nógrád megye lakói, az Iliny település közelében bekövetkező földmozgás miatt, amit 11:45kor egy újabb, 4,0-ás rengés követett. Történt még aznap két utórengés is: 15:22-kor 3,1-es, 20:44kor 2,8-as magnitúdójú utórengés rázta meg a megyét, majd ezeket január 7-én 14:48-kor egy 2,1-es utómozgás követett. A január elsejei első földmozgást követően a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányítási ügyeletére január 8-án délig összesen kilencvenkét jelzés érkezett harmincnégy településről. A bejelentések fele jellemzően a földrengés észleléséről szólt, a kisebb-nagyobb károkkal kapcsolatos bejelentések száma január 8-án délig pedig negyvenhat. Nagylócról, Ceredből, Nógrádsipekről, Varsányból, Márkházáról, Mátraszőlősről, Mátraszeléről, Galgagutáról, Etesről, Csitárról, Kishartyánból, Cserháthalápról, Mátraverebélyből és Hugyagról egy, Nógrádgárdonyból, Őrhalomból és Ludányhalásziból kettő, Balassagyarmatról négy, Bátonyterenyéről, Magyarnándorból és Szécsényből öt, míg Salgótarjánból hét kárbejelentés érkezett, amelyek jellemzően repedésekről, vakolathullásról szóltak. A bejelentett negyvenhat építménykár közül két esetben történt tűzoltói beavatkozást igénylő esemény: Szécsényben és Magyarnándorban veszélyesen megdőlt egy-egy
kémény, amelyet a kiérkező szécsényi és berceli tűzoltók visszabontottak. A magyarnándori káreset kapcsán a fűtés nélkül maradt ház három lakója ideiglenesen rokonoknál került elhelyezésre. Önkormányzati és egyházi intézményből négy esetben jeleztek károkat: Magyarnándorban a templom és a polgármesteri hivatal, Galgagután a Falumúzeum, Kishartyánban pedig a templom fala repedt meg. Az igazgatóság szakemberei január elsején a térségben található víztározóknál helyszíni szemléket tartottak, emellett a veszélyes üzemekkel, valamint a létfontosságú rendszerelemekkel (közműszolgáltatók, gáz-, víz, távhő-, áramszolgáltatók, közút, vasút) is felvették a kapcsolatot a szolgáltatás biztosítottságával kapcsolatban. A szemlék és egyeztetések során megállapítást nyert, hogy a víztározók és létfontosságú rendszerelemek működésében nem következett be zavar. Magyarország területén egyébként évente átlagosan száz-százhúsz 2,5-ös magnitúdójúnál kisebb földrengés történik, s ezek zöme a lakosság számára nem érzékelhető. A rengések megfigyelt gyakorisága alapján az ország területén évente négy-öt olyan földrengés keletkezik, amely az epicentrum környékén már jól érezhető, de jelentős károkat még nem okoz. Erősebb, komolyabb károkat okozó földrengések a statisztikák szerint tizenöt-húsz évente, míg nagyon erős, nagy károkat okozó földrengés nagyjából ötven évente pattannak ki Magyarországon.
A Tó-strand jegéről mentettek Jégről mentési szituációs gyakorlatot tartott a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság január harmadik hetében a Salgótarjáni Beszterce-lakótelepi tó jegén. A sajtónyilvános gyakorlat célja a jégen tartózkodás alapvető szabályaira, illetve a befagyott vízfelszínek veszélyeire való figyelemfelhívás volt. A gyakorlat feltételezése szerint egy férfi felelőtlenül a Tó-strand jegén sétált, a parttól tizenöt-húsz méterre azonban beszakadt alatta a tó jege és a fagyos vízből önerőből nem tudott kimászni. Segítségére érkeztek rövid idő alatt a tűzoltók és a jégből mentés szabályainak megfelelően, körültekintően és biztonságosan mentették meg a megfelelő szakfelszerelésekkel. A gyakorlaton a „bajba” került férfit egy búvár védőöltözetet viselő tűzoltó jelenítette meg, a kiérkező rajok pedig tűzoltó létrák és mentőkötelek segítségével mentették ki a vízbe került embert. A gyakorlat aktualitását konkrét káresemény szerencsére nem adta - Nógrád megyében az elmúlt években nem érkezett a megyei műveletirányító ügyeletre befutó segélyhívó telefonvonalakra ilyen jellegű bejelentés - azonban sok tó található Nógrád megyében, ezért a jégen tartózkodás szabályainak felelevenítése a téli időszakban folyamatosan aktuális. Az első és legfontosabb szabály, amit mindenkinek kötelező betartani, hogy csak olyan helyen szabad jégen tartózkodni, amit előzőleg sportolásra, tartózkodásra hivatalosan kijelöltek. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy nyílt vízfelületek jégfelületén csak akkor szabad tartózkodni, ha a jég megfelelő vastagságú (minimum 10 cm), nem olvad, és
megfelelőek a látási viszonyok. Amennyiben befagyott vízterületekre megyünk, minden esetben győződjünk meg arról, hogy a jég biztonságos az általunk végzett tevékenységre. A jég vastagsága adott vízterületeken változó lehet, ezért a parttól lehetőség szerint ne távolodjunk el, még akkor sem, ha az kellő vastagságú. Egyedül ne tartózkodjunk a jég felületén, vagy legalább valaki tartson minket szemmel, hogy baj esetén tudjon segíteni. Ha beszakad alattunk a jég, próbáljuk megőrizni a nyugalmunkat – ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a lékből ki tudjunk szabadulni. A beszakadás pillanatában karjainkat emeljük oldalsó középtartásba, és felső testünkkel dőljünk egy kicsit előre, hogy minél nagyobb felületen érintkezzünk a jég felszínével. Törekedjünk rá, hogy fejünk és kezeink ne kerüljenek a jég alá. Próbáljunk felfeküdni a víz felületére és felhasalva felkúszni a jégre, akár úgy, hogy a mögöttünk lévő jégtábláról eltoljuk magunkat. Ha a jég folyamatosan betörik alattunk, a part felé haladva törjük magunk előtt a jeget. Ha észrevesszük, hogy valaki más alatt beszakadt a jég, a mentés megkezdése előtt minden esetben értesítsük a katasztrófavédelmet a 105-ös vagy 112-es telefonszámon, hogy a további segítség minél előbb a helyszínre érkezhessen. Mentés esetén a legfontosabb szabályok: • Ne egyenes tartásban, hanem hason csúszva közelítsük meg a jég közé került embert (ellenkező esetben mi is veszélybe kerülhetünk, alattunk is beszakadhat a jég). • Ne közelítsük meg egészen a jég beszakadásának helyét (a jég törékeny). Az utolsó szakaszt hidaljuk át segédeszközökkel (hosszú ággal, bottal, kötéllel, nadrágszíjjal, esetleg többet összekötve, vagy ruhadarabokkal). • Vigyázat: ne húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a ruhája ujjánál fogva, mert ruhája a varrásoknál könnyen elszakadhat. • Ha több ember van a helyszínen, akkor alkossunk láncot úgy, hogy mindenki hason fekve az előtte levő lábát fogja. Ezáltal az elől lévőt a mentés során a többiek hatékonyan támogatják. • Az odanyújtott segédeszközökkel húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a jégre, majd a beszakadás helyétől a partra. • Ha a szerencsétlenül járt már a jég alá került, már csak felkészült szakemberek tehetnek kísérletet a mentésre, így mielőbbi értesíteni kell a tűzoltóságot a 105-ös vagy 112-es segélyhívó számon. • A jeges vízből mentett embert ne vigyük azonnal túlfűtött, meleg helyre. Miután a jeges ruházatától megszabadítottuk, dörzsöléssel próbáljuk a vérkeringését beindítani. Az ilyen embert minden esetben orvosi elsősegélyben, orvosi ellátásban kell részesíteni. • Ha van mobiltelefonunk, azt mindig feltöltött állapotban vigyük magunkkal, így azonnal tudunk segítséget hívni. Érdemes figyelembe venni, hogy a mobiltelefon akkumulátora nagy hidegben hamarabb lemerülhet. • A közismert segélykérő telefonszámok ingyenesek, ezért a telefonkártya feltöltöttségétől függetlenül hívhatók. Ezek: 112, 105, 104, 107, 112. Bejelentéskor mondjuk el nevünket, telefonszámunkat, valamint azt, hol és mi történt. A 46/2001 (XII. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályait az alábbiak szerint határozza meg: „A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá, a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog.” Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni: • Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között; • Járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével; • Kikötők és veszteglőhelyek területén; Folyóvizeken és azok mellékágain.
Tovább emelkedik az önkéntes tűzoltó egyesületek támogatása Félmilliárd forintra emelkedik 2015-ben az önkéntes tűzoltó egyesületek költségvetési támogatása országos szinten. A támogatás mértéke a 2010-2012 közötti években 120, 2013-ban 220, 2014-ben 300 millió forint volt, a 2015-ös évre pedig megnégyszereződött az összeg. Az önkéntesek a szabadidejükben végzett munkájukkal nagyban hozzájárulnak településük és közvetlen környezetük biztonságához. Elhivatottságuknak köszönhetően nemcsak a tűzesetek és műszaki mentések felszámolásában működnek közre, hanem a helyi közösségi élet más feladataiban is szerepet vállalnak. A helyismeretükből adódó előnyöket kihasználva figyelnek a településen élőkre, rendkívüli hidegben segítenek az arra rászorulóknak, adott esetben a helyi önkormányzattal közösen gondoskodnak az idős és beteg emberek ellátásáról. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Magyar Tűzoltó Szövetség szakmai javaslata alapján 2012 óta évről évre emelkedett az önkéntes tűzoltó egyesületek fejlesztésére szánt központi támogatási keret. A Belügyminisztérium 2015. évi költségvetési fedezete az elmúlt években megítélt összegekhez mérten magasabb támogatást tartalmaz. Az önkéntes tűzoltó egyesületek támogatása 2010-től kezdődően évente 120 millió forint volt. Ez a keretösszeg 2013-ban 220, majd 2014-ben 300 millió forintra emelkedett. Az idei évre újabb jelentős előrelépés történt, mivel az előző évhez képest 200 millió forint többletforrás áll rendelkezésre az önkéntes tűzoltó és mentőszervezetek működési feltételeinek javítására. Az önkéntes tűzoltó egyesületek és mentőszervezetek minél hatékonyabb működését a kormányzat kiemelten fontosnak tartja. Ennek elismerése és kifejezéseként a civil szervezetek közös támogatási kerete 500 millió forint lett 2015-ben. A tervek szerint ebből az összegből 400 millió forintot az önkéntes tűzoltó egyesületek működési költségeinek, képzések, technikai eszközök beszerzésének finanszírozására használhatnak fel. A fennmaradó 100 millió forint az elmúlt években megalakult önkéntes mentőcsoportok további fejlesztésére szánt a belügyi vezetés. Nógrád megyében jelenleg 19 önkéntes tűzoltó egyesület rendelkezik együttműködési megállapodással, amelyet a salgótarjáni, a balassagyarmati vagy a pásztói hivatásos tűzoltóparancsnoksággal kötött. Az önkéntes tűzoltó egyesületek 2013. évi támogatására kiírt keretösszegéből a pályázó önkéntes tűzoltó egyesületek megyénkben 12.226.953 forint támogatást kaptak, míg 2014-ben 10.840.288 forint értékben nyertek el forrásokat a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Magyar Tűzoltó Szövetség közös pályázatán a megyében működő önkéntes tűzoltó egyesületek.
December hónap Nógrád megyei fotója Kihirdették január közepén december hónap Nógrád megyei fotóját. A katasztrófavédelem kiemelt célja a lakosság hiteles tájékoztatása, amelynek biztosításához az is elengedhetetlen, hogy a megfelelő minőségű fotók készüljenek a beavatkozások vagy rendezvények során. A fotók készítése egy-egy gyakorlat, vagy jellemzőbben tűzoltói beavatkozást igénylő káresemény helyszínén gyakran a kiérkező tűzoltókra hárul. A tűzoltók munkája során természetesen mindenek előtt áll az emberi életek és vagyoni javak mentése, amennyiben azonban lehetőségük adódik,
kollégáink kiválóbbnál kiválóbb felvételeket készítenek, amely 2014. szeptemberétől minden hónapban díjazásra is kerül. „A hónap fotóját” a készenléti szolgálatot ellátó tűzoltók által készített képek közül választják ki, s a tervek szerint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kiosztja majd az „Év fotója” díjat is. A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetőjének további terve a megyei fotókkal egy saját naptár elkészítése, amelyben az év tizenkét hónapjában kiválasztott képek szerepelnek majd. December hónap Nógrád megyei fotója elismerést Bódi Péter tűzoltó zászlós, a balassagyarmati hivatásos tűzoltó-parancsnokság különlegesszer-kezelője vehette át csütörtökön Antal István tűzoltó alezredes, megyei igazgatóhelyettestől. Bódi Péter a hónap fotóját december 22-én Balassagyarmaton készítette el, amikor az egyik épület hófogóján fennakadó vándorsólyom megmentéséhez hívták segítségül a balassagyarmati tűzoltókat. A hónap fotóját az igazgatóság vezetőségi állományából álló szakmai zsűri választotta ki, s a megyei katasztrófavédelmi igazgató, mint a bírálóbizottság elnöke hagyta jóvá. A zászlósnak ezúton is gratulál igazgatóságunk!
Eredményesen lezajlott az I. Szóvivő nap Eredményes, tapasztalatban gazdag napot tudhatnak maguk mögött a Nógrád megyében tevékenykedő szóvivők és kommunikációs feladatokat ellátók, valamint a média megyei munkatársai, január 20-án rendezte meg ugyanis igazgatóságunk a megyében először az I. Szóvivő napot. A konferencia helyszíne a szervező székhelye, a salgótarjáni székhelyű igazgatóság tanácsterme volt, célja pedig, hogy a különböző szerveknél és hivataloknál a tájékoztatásban első vonalban dolgozók megismerjék egymás munkáját, továbbá egyeztessenek a megyei nyomtatott és elektronikus média képviselőivel a mindkét fél számára hatékony munkavégzés lehetőségeiről és feltételeiről. A találkozó hagyományteremtő szándékkal került összehívásra, s a rendezvény hasznosságának, eredményességének okán a résztvevők megegyeztek abban, hogy a jövőben minden év elején megtartják a társszervek, résztvevők valamelyikének székhelyén. Az I. Szóvivő nap két részből állt, az esemény délelőtti részében a szóvivők, sajtóreferensek, kommunikációban érintettek találkoztak és ismerték meg egymás munkáját, míg a program délutáni részén már a megyei sajtó munkatársai is részt vettek. A délelőtti programot Berecz György tűzoltó ezredes, megyei katasztrófavédelmi igazgató és dr. Nagy László rendőr ezredes, megyei rendőrfőkapitány közösen nyitották meg, s mind a ketten egyetértettek abban, hogy a kommunikáció elengedhetetlen, hitelessége pedig mind a két oldal részére a legfontosabb követelmény. Ehhez nagyon fontos a szervezetek részéről az állampolgárok irányába eljuttatott és a szervezetek egymás között történő kommunikációja, valamint a média munkatársai által a lakosság legnagyobb részéhez eljutó információk hitelessége, pontossága és gyorsasága. Az eseményen képviseltette magát a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mellett a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön, a Nógrád Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó
Főigazgatósága, a Magyar Közút NZrt. Nógrád Megyei Igazgatósága, Bátonyterenye és Salgótarján Városok Önkormányzata, akik bemutatták egymás részére munkájukat, kapcsolatukat a társszervekkel és a sajtóval, valamint megosztották egymással fontos tapasztalataikat a sajtó területén. A sajtó képviselőivel megtartott meeting keretében megismerték a résztvevők a nyomtatott és elektronikus média működéséből eredő elvárásokat, illetve ismertették a szervezetek kommunikációs munkatársai a saját munkájukból fakadó kötelezettségeket és lehetőségeket.
Első tiszti kinevezés és elismerés a hősies helytállásért A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Mogyoródi úti székházában január 21-én újdonsült tűzoltótiszteket, köztük egy Nógrád megyeit avattak, azok pedig, akik hősies helytállást tanúsítottak munkájuk során vagy szabadidejükben, elismerést vehettek át a katasztrófavédelem főigazgatójától, ketten Nógrád megyéből. Dr. Pintér Sándor belügyminiszter dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója javaslatára kinevezte tűzoltó hadnaggyá a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományába Győri Ferenc tűzoltó zászlóst, majd kinevezésének átvétele után a hadnagy a további hat újdonsült tiszttel közösen letette az ilyenkor szokásos tiszti esküt. A tiszti esküt követően a főigazgató elismeréseket adott át azoknak, akik rendkívüli helytállásukkal segítettek másokon, akár szolgálatban voltak, akár szabadnapjukat töltötték. Országos szinten tizenkét ember vehetett át ajándéktárgyat az altábornagytól, köztük hatan gázpalackot hoztak ki égő épületből, hárman tűzesetek megfékezésénél álltak helyt, egyvalaki pedig közúti balesetnél nyújtott segítséget szabadnapján. Az elismertek között volt két rendőr is, ők egy lakástűzből mentettek ki egy embert. A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományából két salgótarjáni hivatásos tűzoltó részesült elismerésben. 2014. december 31-én Salgótarjánban egy hétvégi ház égett teljes terjedelmében. Alapos felderítést követően a kiérkező salgótarjáni tűzoltóegység két tagja egy palackot a konyhából, egyet pedig a pincéből hozott ki, megakadályozva ezzel egy esetleges robbanást. Hősies helytállása elismeréseként dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, főigazgató ajándéktárgyat adományozott a salgótarjáni hivatásos tűzoltó-parancsnokság állományából Hordós Dániel tűzoltó zászlósnak és Pádár József tűzoltó zászlósnak. Az elismerések és emléktárgyak átadását követően az altábornagy ezúttal is elsőként a fiatal tisztekhez szólt, kifejtette, hogy a tiszti fogadalmukhoz méltó magatartást kell tanúsítaniuk. Ezután arra emlékeztetett, hogy az utóbbi időben nemcsak jeles ünnepekkor részesíti elismerésben a kiválóan helytállt dolgozókat, hanem soron kívül is, így fejezve ki köszönetét azért, hogy munkájuk során, de nem ritkán szabadidejükben is hősiesen helytálltak, mindezért pedig példaként állította őket a szervezet teljes állománya elé.
Őrsök Nógrád megyében Nógrád megyében három katasztrófavédelmi őrs kezdte meg működését az elmúlt másfél évben, nagyban javítva ez által a megye mentő tűzvédelmét, a lakosság közbiztonságát. 2013. július 1-jén elindult a rétsági katasztrófavédelmi őrs, 2013. október 1-jén a berceli katasztrófavédelmi őrs, majd 2014. július 1jével a szécsényi katasztrófavédelmi őrs is megkezdte működését. Létjogosultságukat mi sem példázza jobban, mint hogy a működés megkezdése óta eltelt időszakban több olyan káresetnél voltak elsődleges beavatkozók, amelyhez a korábbi időszakban jóval hosszabb idő alatt érkeztek volna ki a balassagyarmati, pásztói vagy salgótarjáni hivatásos tűzoltóegységek, illetve a szomszédos megyék Nógrád megyébe átnyúló működési területtel rendelkező tűzoltóságai. Kiemelt példa a rétsági katasztrófavédelmi őrs vonatkozásában Nógrád település egyik családi házában 2015. január 19-én este keletkezett tűzeset. A tűzoltók két lakót mentettek ki a teljes terjedelmében lángokban álló épületből, valamint egy felhevült gázpalackot is kihoztak. A raj 13 perc alatt érkezett ki a helyszínre, ahová korábban a váci tűzoltók vonultak volna, vonulási idejük 21 perc. Az őrs működésének köszönhetően megnyert 8 perc tette lehetővé, hogy az épületben tartózkodókat élve sikerült a tűzoltóknak kimenteni, illetve a gázpalack sem robbant fel. Hasonlóan jó példaként szolgál a 2014. november 5-én Nógrádsápon keletkezett lakóépület tűz is, ahová a berceli katasztrófavédelmi őrs állományát riasztották. A vonulás útvonalán útfelújítási munkálatok hátráltatták a tűzoltógépjármű haladását, azonban még így is 13 perccel korábban érkeztek ki a helyszínre, mint a település korábbi beavatkozó egysége, a váci hivatásos tűzoltóparancsnokság. 13 perc zárt térben keletkező tűz esetén felbecsülhetetlen jelentőségű, tehát jelentősen csökkent a tűz szabad fejlődésére rendelkezésre álló idő és a továbbterjedés is hamarabb megfékezhető volt, ami azért kiemelt fontosságú, mert beavatkozás közben derült ki, hogy gázpalack is volt az adott épületben. A rétsági tűzoltók még a közvetlen hőterhelés előtt kimentették a palackot, majd rövid idő alatt megfékezték a lángokat. Bercel, Szécsény és Rétság települések vezetői több fórumon hangot adtak már az őrsökkel szembeni pozitív megítélésüknek, s mint fogalmaztak nagy büszkeséggel és örömmel tölti el őket, hogy településük lakossága azonnali mentő tűzvédelmet kap, közbiztonságuk jelentős mértékben nőtt.
Hatékony műveletirányítás, gyorsabb kiérkezés – kevesebb áldozat A megyei műveletirányítási rendszer 2012-es bevezetése óta évről évre országos átlagban 20 százalékkal csökken a tűzesetben elhunytak száma. A megyei szintű műveletirányítás rendszerének elindítása óta a 105-ös segélyhívószámra érkező hívások nem az egyes hivatásos tűzoltó-parancsnokságokra futnak be, hanem a megyei műveletirányítási központba. Annak, hogy a segélyhívásokat nem az egyes tűzoltóságok, hanem a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok kezelik, sok más mellett az az előnye, hogy a korábbinál nagyobb arányban lehet az önkéntes erőket a káresemények felszámolásába bevonni. A műveletirányító szakemberek ugyanis tágabban képesek a kialakult helyzetet, káreseményt, illetve annak kezelését és felszámolását értékelni, a megyei lehetőségek egészét ismerve képesek a beavatkozást megszervezni. Ennek egyik eleme, hogy az úgynevezett „nem időkritikus” káreseményekhez, amelyeknél nem áll fenn közvetlen életveszély, a korábbinál gyakrabban riasztanak önkéntes egységet. Ilyenek a kisebb kiterjedésű szabadtéri tüzek, a vízeltávolítást igénylő esetek, vagy a kidőlt fa okozta veszélyhelyzetek. A mentő tűzvédelem hatékonyságát nagyban növeli az önkéntes tűzoltó egyesületek és a mentőcsoportok bevonása a katasztrófavédelem feladatrendszerébe. A megyei műveletirányítási rendszer bevezetésének eredményei már tavaly jelentkeztek, igazolják ezt a statisztikai adatok is. Javult a műveletirányító szakemberek szakmai és helyismereti felkészültsége, ami a szándékosan megtévesztő jelzések számában is megmutatkozott: míg 2012-ben húsz, 2013ban már csak 8, 2014-ben pedig öt szándékosan megtévesztő jelzés érkezett be a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányító ügyeletére. A tendencia javulásához az a jogszabályi változás is hozzájárult, amelynek életbe lépése óta a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok minden félrevezető jelzés esetén feljelentést tesznek, a megtévesztő telefont kezdeményezőkkel szemben pedig komoly büntetést maga után vonó eljárás indul. Nagy előrelépést jelentett Nógrád megye mentő tűzvédelmében, hogy 2013-2014 években a már meglévő salgótarjáni és balassagyarmati hivatásos egységeken felül további négy kezdte meg működését, így tehát Nógrád megye hat helyszínén áll rendelkezésre jelenleg katasztrófavédelmi egység, jóval hatékonyabbá és gyorsabbá téve ez által a kárfelszámolást. 2013. január elsején hivatásos tűzoltó-parancsnokság kezdte meg működését Pásztón, majd 2013. július 1-jén elindult a rétsági katasztrófavédelmi őrs, 2013. október 1-jén a berceli katasztrófavédelmi őrs, majd 2014. július 1-jén a szécsényi katasztrófavédelmi őrs. A három hivatásos tűzoltó-parancsnokság és három katasztrófavédelmi őrs működésének köszönhetően számottevően sikerült csökkenteni az úgynevezett fehér foltok mennyiségét. A létrehozott és rendszerbeállított katasztrófavédelmi őrsök miatt megváltozott a tűzoltóparancsnokságok elsődleges működési területe, ezzel közelebb kerültek egymáshoz a működési és az illetékességi területek határai, így újabb önkéntes tűzoltó egyesületek kerültek az igazgatóság működési területéhez. A működési területek szerinti parancsnokságok megújították az egyesületekkel az együttműködési megállapodásokat, emelkedett nőtt is azoknak az önkéntes tűzoltó egyesületeknek a száma, amelyek együttműködési megállapodást írtak alá az igazgatósággal. 2012ben 13, 2013-ban 16, 2014-ben pedig már 18 önkéntes egyesülettel van érvényben II-es kategóriás megállapodás, ami azt jelenti, hogy ezek az egyesületek támogatóként jelennek meg a káreseteknél: önállóan nem végezhetnek beavatkozást, hivatásos egységgel közösen vehetnek részt a kárfelszámolásban. A műveletirányítási rendszer megyei szintre emelésével megnőtt a lehetősége annak, hogy a hivatásosok mellett önkormányzati és önkéntes tűzoltóságok is részt vegyenek a beavatkozásokban. A műveletirányítók ugyanis jól ismerik a megyében működő valamennyi tűzoltóságot, így a telefonálótól megszerzett információk birtokában könnyen el tudják osztani a rendelkezésre álló erőket, eszközöket.
A megyei műveletirányítási rendszer létrehozása, illetve az önkéntes tűzoltó egyesületek tagjainak SMS üzenetben történő értesítése egyaránt javította Nógrád megye, sőt egész Magyarország tűzvédelmét. Az őrsök belépésével rövidült a tűzoltók kárhelyszínre érkezésének ideje, amelynek köszönhetően kevesebben haltak meg vagy sérültek meg tűzben, tűzeset következtében, vagy műszaki mentés kapcsán. 2012-ben 10 ember vesztette életét, 2013-ban 17, míg tavaly ez a szám 6ra csökkent megyénkben. A sérültek száma 2012-ben 66 fő, 2013-ban ez a szám 57-re csökkent, majd 2014-ben kisebb emelkedés figyelhető meg, hiszen 71-re nőtt ez a szám, azonban a megmentettek számában példaértékű emelkedés követhető nyomon: 2012-ben 27, 2013-ban 47, 2014-ben pedig 67 személyt sikerült a Nógrád megyében készenléti szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóknak megmenteni. A 2014-es hivatásos tűzoltói vonulási adatokat tekintve elmondható, hogy Nógrád megyében összesen 1111 esemény történt, ebből 545 műszaki mentés, 566 tűzeset, ebből a műszaki mentéshez tartozó téves jelzés 17 darab, szándékosan megtévesztő jelzés 1 darab, a tűzesethez tartozó téves jelzés 110 darab, szándékosan megtévesztő jelzés 4 darab volt. A téves tűzjelzést 76 alkalommal automata tűzjelző berendezés adta, nyolccal több esetben, mint 2013-ban. A műveletirányításhoz érkezett összes bejelentés 5,91 %-al több az előző évhez képest. Tűzesettel kapcsolatban 28,48 %-al kevesebb, műszaki mentéssel összefüggésben 26,38 %-al több bejelentés érkezett. A számszerű adatokat tekintve 2013-ban összesen 1049 esemény történt, amelyből 632 tűzeset, 417 műszaki mentés. A téves és a szándékosan megtévesztő jelzések száma 6,28 %-al csökkent a 2013-as évhez képest. Az elmúlt öt évet vizsgálva (2010-2014. év között) a tüzesetek vonatkozásában a 2012-es esztendő (1409 esemény) hozott kiugró értékeket. Ennek oka a 2012-es év rendkívül száraz időjárása volt. A tavalyi évben az időjárási körülmények már kevésbé befolyásolták a statisztikai adatok alakulását, így már szembetűnőbb eredménye látható a hatékony megelőző és lakosság tájékoztató tevékenységnek. Az eltelt időszak alatt összesen 252 tűzeset történt szabadterületen, ami a 2012 évi szabadterületi tüzek 25,69%-a. Az összes szabadterületen történt tűzből 191 esetben érintett erdő és vegetáció területet. Szén-monoxid mérgezés gyanúja miatt összesen 5 alkalommal vonultak egységeink lakossági bejelentésre, valamennyi a balassagyarmati hivatásos tűzoltó-parancsnokság működési területén történt. A mérgezések kapcsán összesen 3 fő került veszélybe és megmentésre, közülük két embert kellett kórházba szállítani. Szén-monoxid-mérgezés miatt nem történt elhalálozás megyénkben. Kéménytűz 37 esetben történt, melyek kapcsán szervezeti egységeink megtették a szükséges hatósági intézkedéseket. A kéménytüzek hatósági eljárása során az esetek közel száz százalékánál megállapítható volt a kéményseprő ipari szolgáltatás elmaradása, ami újabb hatósági intézkedéseket vont maga után.
Tűzoltósági szakterületen történt A szilveszteri hosszú hétvége összefoglalója Tizennyolc bejelentés érkezett a szilveszteri hosszú hétvége négy napján a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányító ügyeletére, amelyek közül három bejelentés téves jelzésnek bizonyult, további öt esetben pedig nem volt szükség tűzoltói beavatkozásra. Szemetes konténer gyulladt ki két helyszínen is január elsején hajnalban Salgótarjánban. A konténerek tüzét a salgótarjáni hivatásos tűzoltók fékezték meg egy-egy vízsugár segítségével. Huszonöt négyzetméteren égett a száraz fű csütörtökön kora délután a Tar és Pásztó közötti
domboldalban, amit a kiérkező pásztói hivatásos tűzoltó kéziszerszámok segítségével oltottak el. Négy földrengés is megrázta Nógrád megyét január elsején, ennek következtében történt egy tűzoltói beavatkozást igénylő káreset is csütörtökön, amikor Magyarnándorban veszélyesen megdőlt egy kémény a földmozgás következtében. Erre a helyszínre a berceli katasztrófavédelmi őrs tűzoltói vonultak, akik tetősíkig visszabontották a megdőlt kéményt. Január másodikán is akadt dolguk a megyében működő hivatásos tűzoltó egységeknek, a hétvégi összesen tizennyolc jelzés közül nyolc ezen a napon érkezett, négy esetben beavatkozás is történt. Délelőtt árokba hajtott egy személygépjármű a Nógrádmegyer és Kishartyán közötti útszakaszon, s a felborult autóból szivárgott az üzemanyag. A kiérkező salgótarjáni hivatásos tűzoltók kézi erővel talpára állították a járművet, valamint megszüntették az üzemanyagfolyást a további veszélyek megelőzésének érdekében. Fél órával később egy salgótarjáni családi házból érkezett bejelentés, amelynek kéményében a lerakódott égéstermék kapott lángra. A megyeszékhely hivatásos tűzoltói kéziszerszámok segítségével eltávolították a tűzveszélyes részeket, majd felhívták a tulajdonos figyelmét a berendezés további használatának veszélyeire. A déli órákban ismét Salgótarjánból érkezett bejelentés, a Szerpentin úton egy idős hölgy lakásában elesett és nem tudott felkelni, ezért a mentőszolgálat munkatársaival közösen a salgótarjáni egység ajtófelnyitást végzett. Este elérte az ónos eső Nógrád megyét, amelynek következtében megcsúszott egy személyautó Pásztón a Kossuth Lajos utcában és kidöntött egy villanyoszlopot, ami teljes útzárat képzett. A helyszínre a pásztói hivatásos tűzoltók vonultak, akik áramtalanították a járművet, személyi sérülés nem történt. Szombaton az Érsekvadkerti Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagjai Drégelypalánkra vonultak, ahol egy száz négyzetméter alapterületű pincében halmozódott fel negyven centiméter magasságban a víz, amelyet szivattyúval távolítottak el az önkéntesek. Vasárnap délelőtt tetejére borult egy személyautó Vizsláson, amelyhez a salgótarjáni hivatásos tűzoltók vonultak, akik áramtalanították a járművet, majd biztosították a helyszínt. Az egység kiérkezéséig a mentők a sérült személyt kiemelték a járműből és kórházba szállították.
A tetején állt meg Felborult egy személyautó január 12-én reggel a Kisterenye és Rákóczibánya települések közötti útszakaszon. A salgótarjáni hivatásos tűzoltók vonultak a helyszínre, kiérkezésükig a gépjármű utasai saját erőből elhagyták az autót. A tetejére borult személyautót a tűzoltók a rendőrségi helyszínelést követően kerekeire állították és áramtalanították.
Hétvégi összefoglaló Tíz bejelentés érkezett január második hétvégéjén a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányító ügyeletére, ezek közül egy bizonyult téves jelzésnek. Fának csapódott egy autó szombat délután a Mátraverebélyből Szentkútra vezető úton, a gépjárműben ketten utaztak, egyikük beszorult a roncsba. A helyszínre a pásztói hivatásos tűzoltókat
riasztották, akik feszítővágó berendezés segítségével mentették ki a sérültet, továbbá ezzel párhuzamosan áramtalanították a járművet. Hat alkalommal riasztották Nógrád megye hivatásos tűzoltóit vasárnap a Nógrád megyét is elérő viharos szél miatt. Nagybárkányban egy, Nagylócon pedig két fa is kidőlt a nagy erejű szél miatt, az esetekhez a pásztói és szécsényi hivatásos tűzoltók vonultak, akik motoros láncfűrész segítségével távolították el a fákat. Rétságon négyszer is tűzoltói segítségre volt szükség: a József Attila úton és a Kossuth utcában is vezetékre szakadt egy fa, emellett ugyancsak a Kossuth utcában linóleumdarab lógott egy internetvezetéken, ami a közlekedőket is veszélyeztette, ezek mellett pedig egy családi ház tetejét is megbontotta a viharos szél a Széchenyi utcában. A helyi katasztrófavédelmi őrs tűzoltói minden helyszínen felszámolták a káreseteket, személyi sérülés nem történt. Lángra kapott a gaz vasárnap délután Bátonyterenye két helyszínén is: az Ózdi és a Nemti utak közelében. Az Ózdi úton háromszáz négyzetméteren, míg a Nemti úton egy hektáron csaptak fel a lángok. Mindkét helyszínre a salgótarjáni hivatásos tűzoltók vonultak, akik kéziszerszámokkal fojtották el a tüzet.
Két kamion szenvedett balesetet Salgótarjánban Két külföldi rendszámú kamion szenvedett balesetet a Salgótarján belvárosát elkerülő gyorsforgalmi út Somoskőújfalu irányába vezető szakaszán, a Bajcsy-Zsilinszky úti a felüljáró mellett január 15-én délután. A balesethez a salgótarjáni hivatásos tűzoltók vonultak, akik közreműködtek a műszaki mentésben és a forgalmi akadály megszüntetésében, valamint biztosították a helyszínt. A kamionok egyikét a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal együttműködésben álló Nordtechnik Kft. speciális darus járműve segített a padkáról visszavontatni az úttestre, majd a kamion folytathatta útját. A másik kamion olyan mértékű műszaki meghibásodást szenvedett, hogy elszállítását csak holnap tudják megkezdeni, így az útzár addig érvényben marad, s várhatóan kora délutánra áll majd helyre a forgalom.
Füsttel telítődött egy épület Pásztón Kisebb tűz keletkezett egy pásztói családi házban január 15-én reggel, amelynek következtében az egész épület füsttel telítődött, a bent tartózkodó személy életét vesztette. A helyszínre a pásztói hivatásos tűzoltók vonultak, akik a felderítés közben egy elhunyt személyt találtak az egyik füsttel telítődött helyiségben. A tűzoltók a felderítést követően tüzet már nem találtak, az eset keletkezésének körülményeit tűzvizsgálati eljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálja a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.
Hétvégi összefoglaló Négy bejelentés érkezett január harmadik hétvégéjén a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányító ügyeletére, az esetek közül egy bizonyult téves jelzésnek. Kéménytűzhöz riasztották a pásztói hivatásos tűzoltókat szombat este Pásztóra. A családi ház kéményében a lerakódott korom izzott, amit kéziszerszámok segítségével oltottak el a hivatásos tűzoltók. Villanyoszlopnak ütközött egy személyautó vasárnap délután a Karancsalján áthaladó útszakaszon. A helyszínre a salgótarjáni hivatásos tűzoltók vonultak, kiérkezésük előtt a jármű utasát a mentőszolgálat munkatársai kiemelték és kórházba szállították. A tűzoltók áramtalanították az autót, valamint dugólétra segítségével az ütközés miatt leszakadt és a teljes útpályára belógó, így a forgalmat akadályozó vezetéket eltolták, így félpályán megindulhatott a forgalom. Ajtófelnyitáshoz kérték vasárnap késő délután Salgótarjánban a megyeszékhely hivatásos tűzoltóinak segítségét a rendőrség munkatársai. A Déryné úti lakás ajtajának felnyitásához a salgótarjáni tűzoltók percek alatt kiérkeztek és felnyitották, ahol megtalálták a mentőszolgálat munkatársai által elhunytnak nyilvánított személyt.
Hivatásos és önkéntes tűzoltók közösen mentettek életet A teljes terjedelmében lángokban álló nógrádi épületből két embert mentettek ki január 19-én. Teljes terjedelmében égett egy ötven négyzetméter alapterületű családi ház Nógrád településen, a Kodály Zoltán úton. A tűz megfékezésén a rétsági katasztrófavédelmi őrs hivatásos tűzoltói és a Nógrádi Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagjai közös erővel dolgoztak. A lángok oltása közben a tűzoltók két sérültet mentettek ki az égő épületből, valamint egy felhevült propán-bután gázpalackot is kihoztak és visszahűtötték azt a robbanásveszély megelőzésének érdekében. A lakhatatlanná vált épületben keletkezett lángokat két vízsugár segítségével oltották el, majd elvégezték az utómunkálatokat.
Helyesen jelzett a szén-monoxid-mérő Január 26-án két alkalommal is izzó kéményhez riasztották a Nógrád megyei tűzoltókat, de az is újra bebizonyosodott, hogy hasznos, életmentő berendezés a szén-monoxid-érzékelő: egy balassagyarmati családi házban a készülék figyelmeztetett a mérgező gáz jelenlétére, a lakók időben el tudták hagyni az épületet, így nem esett bajuk. Négy bejelentés érkezett január 26-án a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányító ügyeletére. Bujákon és Érsekvadkerten is a lerakódott korom gyulladt ki egy-egy
családi ház kéményében tegnap. Bujákra a pásztói, míg Érsekvadkertre a rétsági hivatásos tűzoltókat riasztották, akik kéziszerszámok segítségével megszüntették a parázslást, majd átszellőztették és átvizsgálták a lakást az újragyulladás megelőzésének érdekében. Helyesen jelzett a szén-monoxid-mérő egy balassagyarmati családi házban szintén január 26-án az esti órákban. A balassagyarmati hivatásos tűzoltók percek alatt a helyszínre érkeztek és méréseket végeztek, az egyik helyiségben veszélyes szén-monoxid-koncentrációt mértek. Az épületben, amelyet a tűzoltók átszellőztettek, két gyermek és egy felnőtt tartózkodott, akik a szén-monoxid-mérő jelzését követően azonnal elhagyták az épületet, így nem szenvedtek mérgezést. A helyi katasztrófavédelmi őrs tűzoltóit hívták a rendőrök Rétságon, mert egy Nyárfa utcai lakás idős lakója rosszul lett és nem tudott ajtót nyitni. A tűzoltók felnyitották a lakást, majd az asszonyt átadták a mentőszolgálat munkatársainak.
Gondok a 2-es főúton Megcsúszott, majd az út menti árokba hajtott egy kamion a 2-es számú főúton, Drégelypalánk térségében január 30-án hajnalban, emellett további hat kamion is elakadt az adott útszakaszon a hirtelen lehulló jelentős mennyiségű hó miatt. A balesetben nem sérült meg senki, a szerelvény pótkocsija viszont az úttesten állt, ezzel félpályás forgalmi akadályt jelentett. Egy szintén arra közlekedő kamion kísérletet tett az elakadt kamion kikerülésére, azonban az szintén elakadt, ezért ezt követően a főút érintett szakaszán teljes pályás útzár volt. A helyszínre a kamionmentőt kértek a műszaki mentést végző rétsági katasztrófavédelmi őrs és balassagyarmati hivatásos tűzoltóparancsnokság tűzoltói, majd annak kiérkezését követően rövid idő alatt kimentették az árokba csúszott járművet. Nagyoroszi térségében szintén elakadt hat kamion, azok kimentéséig teljes pályás volt az útzár.
Polgári védelmi szakterületen történt Szakmai látogatás az árvízi felkészülés jegyében Szakmai látogatást tett január 27-én a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetői állománya a Szlovák Köztársaság déli részén található Malinec-i víztározónál. 1990-es évek elején átadott huszonötmillió köbméteres ivóvíz tározó az alapvető rendeltetése mellett árvízvédelmi és villamosenergia-termelési feladatokat is ellát.
A látogatás okát az Ipoly folyón levonuló árhullámok elleni védekezésre való felkészülés adta. Az Ipoly folyóról ismert, hogy igen változó vízállás jellemzi: van időszak, amikor már-már kisebb patakként csordogál, más időszakban pedig képes olyan árhullámra, amely a lakott területeket is veszélyezteti. Igazgatóságunk fontosnak tartotta, hogy a szlovák társszervekkel a kapcsolattartás folyamatos legyen, amely elsősorban az információk átadására és a védekezés összehangolására irányul. A találkozó keretében a víztározó műszaki adatainak és működtetésének bemutatására került sor elsőként, majd ezután az Ipoly folyót érintő védekezési, vízkormányzási lehetőségekről esett szó. Nógrád megye legnagyobb vízfolyásán létesült víztározó szerepet játszik az árhullámok kezelésében, így ennek lehetőségeiről is tájékozódott igazgatóságunk vezetői állománya. A katasztrófavédelem Nógrád megyei delegációját Ing. Stefan Kertész a szlovák vízügyi igazgatóság helyi szervének (Slovensky Vodohospodársky, š. p. Odštepný závod Banská Bystrica SPHI Lučenec) műszaki igazgatója fogadta, aki elmondta, hogy szükség esetén harmincnyolc köbméter per szekundum előürítést tudnak végrehajtani, de hasonlóra a tározó eddigi üzemeltetése során egy esetben került sor, amikor is harminc köbméter per szekundumot engedtek le. Az igazgató ezzel alátámasztotta azt, hogy hamis az a tévhit, amely szerint a tározóból leengedett víz többször jelentős árhullámot okozott volna az elmúlt időszakban. A résztvevő felek megállapították, hogy a kockázatcsökkentés területén az EU pályázatok keretében megvalósuló záportározók és az elkészült hidrodinamikai modell jelenthet majd jelentős előrelépést, ugyanis a vízgyűjtő területen lévő tározók funkciójuknál fogva nem adnak lehetőséget az előürítésre, így nagyobb mennyiségű víz megtartására sem. A műszaki igazgató elmondta, hogy a védekezés területén elsősorban a meder megfelelő karbantartása jelenti jelenleg az egyetlen lehetőséget amellett, hogy a szlovák oldalon korábban kiépítésre kerültek a védművek. A találkozó második részében az igazgatóság vezetői állománya megtekintette a tározót, amely során a gáttest belsejében kialakított folyosórendszert, gépészeti berendezéseket, monitoring rendszert és vészárapasztó műtárgyat is bemutatták.
Másodfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el Ipolytarnócon A január végi napok esőzése, az Ipoly szlovákiai vízgyűjtő területén lehullott csapadék, az Ipoly folyó vízszintjének jelentős emelkedését, árhullám megindulását eredményezte. Míg a folyó vízszintje január 30-án este hat órakor 100 centiméter volt, 31-én reggel kilenc órára 314 centiméterre emelkedett. Az illetékes salgótarjáni katasztrófavédelmi kirendeltség felvette a kapcsolatot a település polgármesterével, aki az egyeztetést követően január 31-én délelőtt 9:30 órától elrendelte a II. fokú árvízvédelmi készültséget Ipolytarnócon. A polgármester tájékoztatta a lakosságot a kialakult helyzetről, továbbá megszervezte a figyelőszolgálatot, valamint a védekezéshez szükséges eszközök, anyagok és a befogadóhely előkészítéséről intézkedett.
Iparbiztonsági szakterületen történt Üzemazonosítások Nógrád megyében Január 21-én és 22-én két salgótarjáni telephellyel rendelkező cégnél tartott üzemazonosítást a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mobil Laborja. Az ellenőrzések alkalmával a veszélyes anyagok mennyiségét és tárolási módját vizsgálták az igazgatóság szakemberei, amelyeknek során megállapították, hogy az egyik cég nem tartozik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011 (X.20) Kormányrendelet hatálya alá, a másik cég esetében pedig hatósági eljárást indított a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.
ADR ellenőrzések A salgótarjáni katasztrófavédelmi kirendeltség a veszélyes áruk közúti szállítását, míg a balassagyarmati katasztrófavédelmi kirendeltség a veszélyes áruk telephelyi tárolását és a szállítás előkészítésével kapcsolatos előírások betartását, valamint a veszélyes áruk vasúti szállítását ellenőrizte január 21-én Nógrád megyében. A salgótarjáni katasztrófavédelmi kirendeltség munkatársai a 21-es számú főút Nógrád megyei szakaszán és annak bekötő útjain tartottak mobil ADR ellenőrzést, amelynek során összesen tizenegy járművet ellenőriztek, amelyből egy szállított a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás, rövidebb nevén az ADR hatálya alá tartozó veszélyes árut. A balassagyarmati katasztrófavédelmi kirendeltség munkatársai elsőként egy szécsényi üzemanyagtöltő állomás telephelyén ellenőrizték a veszélyes áruk telephelyi tárolását és a szállítás előkészítésével kapcsolatos előírások betartását, majd ezt követően a szécsényi vasútállomáson vontak kontroll alá egy húsz kocsiból álló vasúti szerelvényt. A szerdán megtartott három ellenőrzés egyikénél sem tártak fel hiányosságot a kirendeltségek munkatársai.
Hatósági szakterületen történt Oktatás a kéménytűz és a szén-monoxid-mérgezés tárgykörében A kéménytűz és szén-monoxid-mérgezés káreseményt követő hatósági eljárás témakörében tartott oktatást a megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat a balassagyarmati és a rétsági hivatásos tűzoltók mindhárom szolgálati csoportjának január harmadik hetében. A kéménytűz utáni, illetve a szén-monoxid-szivárgást követő ellenőrzések végrehajtása a beavatkozó hivatásos tűzoltók feladata. Az oktatás aktualitását, amely a 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet a
kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól tartalma alapján került leoktatásra, a fűtési szezon adta, hiszen ilyenkor jellemzően megszaporodnak az ilyen jellegű káresemények. A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányító ügyeletére is több kéménytűzzel, szén-monoxid-szivárgással kapcsolatos bejelentés érkezett az elmúlt időszakban, s ilyen esetekben a kiérkező hivatásos tűzoltók feladata a kémények és a lakás átszellőztetése, a szénmonoxid-szint mérése, valamint a helyszíni ellenőrzés lefolytatása. Átvizsgálják emellett ilyenkor kollégáink a lakást a bent tartózkodó személyek átkutatása miatt, valamint a további tűzveszély megelőzése érdekében. A héten megtartott oktatás keretében a készenléti szolgálatot ellátó rétsági és balassagyarmati állomány megismerte az ilyen alkalmakkor kitöltésre kerülő jegyzőkönyv helyes kitöltésének módját, valamint az eljárás szabályait az esetelegesen felmerülő kérdések megbeszélése és a kitöltés során jelentkező hibák megelőzése érdekében.
A hónap számadatai A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányító ügyeletére januárban 84 bejelentés érkezett, amelyből 76 igényelt tűzoltói beavatkozást. A megoszlást tekintve 40 esetben műszaki mentés, 36 alkalommal tűzeset történt. A bejelentések közül 14 bizonyult téves jelzésnek, 1 pedig szándékosan megtévesztő jelzésnek. Közúti ADR ellenőrzést 15 alkalommal végeztek Nógrád megyében. A 161 ellenőrzött jármű közül 16 tartozott az ADR (veszélyes áruk közúti szállításának szabálya) hatálya alá, s közülük egy esetben tártak fel hiányosságot. Telephelyi ADR ellenőrzést 4 helyszínen hajtottak végre, hiányosságot egy alkalommal tártak fel az ellenőrzést végzők. Vasúti veszélyes áru szállítás, RID ellenőrzésre 2 alkalommal került sor, s az ennek során ellenőrzött 2 vasúti szerelvény egyike sem tartozott a RID (veszélyes áruk vasúti szállításának szabálya) hatálya alá. Veszélyes üzemmel összefüggő ellenőrzést 3 esetben végeztek az iparbiztonsági szakterület munkatársai. Polgári védelmi szakterületen 57 ellenőrzés történt januárban. Az ellenőrzések az alábbiakból álltak össze: befogadó helyek ellenőrzése 21, víztározók ellenőrzése 20, vízelvezetők ellenőrzése 12, vis maior ellenőrzés 2, fák-fasorok valamint védművek pedig 1-1 esetben lettek kontroll alá vonva. A polgári védelmi ellenőrzések során feltárt hiányosságok száma 3. Tűzvédelmi hatósági ellenőrzés keretében 55 ellenőrzés történt januárban Nógrád megyében, amelynek során 66 szabálytalanságot találtak a szakemberek. 12 esetben hatósági felhívással éltek, 1 kötelezést adtak ki, 5 alkalommal pedig bírságot szabtak ki.
Februárban várható fontosabb események Február 04. Évértékelő és feladatszabó értekezlet Február 12. Nógrád Megyei Területi Tűzmegelőzési Bizottság évértékelő értekezlete Február 26. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2015. évi Országos Pontszerző Bajnokság Úszóbajnoksága – Cegléd Február 27. Nemzetközi Polgári Védelmi nap
