Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. Tel: 469-4341, fax: 469-4313 www.katasztrofavedelem.hu, E-mail:
[email protected]
HÍRLEVÉL 34. HÉT A katasztrófavédelem legfontosabb eseményei az elmúlt héten „Pokolgép robbant” a Batthyány téren Csomagba rejtett bombát robbantott egy külföldi férfi augusztus 27-én hajnalban a kettes metró Batthyány téri állomásán. A detonáció következtében legalább tizenöten meghaltak, több mint ötvenen megsérültek. A helyszínen nagy erőkkel avatkozott be a Terrorelhárítási Központ, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Készenléti Rendőrség Tűzszerész Szolgálata, valamint az Országos Mentőszolgálat. A helyzet súlyosságára jellemző, hogy az országos katasztrófavédelmi főigazgató, az országos rendőr-főkapitány, valamint a TEK és a mentőszolgálat főigazgatója is a helyszínen követte figyelemmel az eseményeket. Az országos vezetők a szervezetek együttműködését gördülékenynek, a gyakorlatot hasznosnak ítélték. A Batthyány téri metróállomás a vasárnapi üzemzárás után a szokásoktól eltérően nemhogy kihalttá vált volna, inkább benépesült. Ekkor végezték el a gyakorlaton az utolsó simításokat, felkerültek a különböző méretű és súlyosságú sérülések a szerepjátékosokra, a résztvevő szervezetek vezetői, szakértői gyülekeztek a helyszínen. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részéről a főigazgató, általános és gazdasági helyettese, az országos főfelügyelők, illetve a hivatalvezető tekintette meg az éjszakai eseményeket. A „terrorista akció” előtt a BM OKF főigazgatója, az ORFK első embere, a TEK és a mentőszolgálat irányítója szólt a gyakorlat jellegéről, fontosságáról. Dr. Bakondi György tű. altábornagy röviden vázolta a várható eseményeket, és kijelentette, a cél azt bizonyítani, hogy a rendvédelmi erők hasonló helyzetben képesek a biztonság érdekében jól együttműködni. Dr. Hatala József r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány úgy fogalmazott, remélhetőleg soha nem történik ilyesfajta támadás, de a legrosszabb forgatókönyvre kell felkészülni. Mint mondta, egy olyan világvárosban, mint Budapest, számítani kell arra, hogy a közösségi közlekedést éri támadás. Hozzátette, ismerni kell a közlekedési hálózatot, annak sajátosságait, azokat a szervezeteket, amelyekkel adott esetben együtt kell dolgozni. Hajdu János r. dandártábornok, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója arról beszélt, hogy nem ez lesz az első eset, amikor ez a négy szervezet együtt dolgozik, volt már rá több alkalom. Emlékeztetett arra, hogy a budapestihez hasonló gyakorlatok szerte Európában rendszeresek, és ezek mindig a gyorsaság, az együttműködés fejlesztését szolgálják. Dr. Mártai István, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója úgy fogalmazott, a szolgálatnak több szervezettel van együttműködési megállapodása, ám ezek csak annyit érnek, amennyit a napi munkában ki lehet belőlük hozni. A gyakorlat jó alkalmat ad az erők, lehetőségek felmérésére, de rendkívül fontos az utólagos értékelés is, tette hozzá a főigazgató. A vezetői hozzászólásokat követően megindult az események láncolata. Ezek – és a forgatókönyv – szerint a Batthyány téren a Széll Kálmán tér irányából érkező metróból egy külföldi állampolgárságú férfi szállt ki, és egy nagy fekete csomagot helyezett el a peron egyik oszlopa mellett, majd mozgólépcsőn felment az aluljáróba. Mikor a mozgólépcső tetején a
biztonsági őrök jegyellenőrzés céljából megállították, rájuk támadt, és dulakodás közben a nála lévő fegyverrel több embert megsebesített. Ezt követően elzárkózott a BKV forgalmi irodájában. A diszpécser a látottak alapján jelentette a központi metróügyeletnek a történteket, és áramtalanította az állomást. A megállóhelyen tartózkodó vétlen állampolgárok fedezék mögé bújva várták, hogy kimentsék őket. A történtek után három perccel riasztást kapott az Országos Mentőszolgálat, a BRFK Központi Ügyelete, az ORFK Főügyelete, a Terrorelhárítási Központ ügyelete és a BM Országos Katasztrófavédelem Főügyelete. Az elsőként kiérkező rendőrjárőrök az elkövetővel tűzharcba keveredtek. Tíz perccel azután, hogy a külföldi férfi kilépett a metróból és megkezdte akcióját, a helyszínre érkezett a TEK „Fantom” csapata és átvette az intézkedést. Nyolc perc alatt elfogták a támadót. Ezalatt azonban működésbe lépett és felrobbant a metró peronján hagyott fekete csomagba rejtett bomba. Az állomáson tartózkodó szerelvényben és a peronon is sokan megsebesültek. A robbanást követően a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Műveletirányító Ügyeletén keresztül riasztást kaptak a tűzoltók. Kiérkezés után a tűzoltásvezető felvette a kapcsolatot a TEK egységeinek parancsnokával, és az időközben szintén kiérkező tűzszerészek vezetőjével együtt átvette a kárelhárításra és mentésre vonatkozó teendők irányítását. A Batthyány téri metrómegálló mélyállomásán a katasztrófavédelmi mobil labor, a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat munkatársai két tűzszerésszel közös felderítést végeztek. Ennek során nem találtak emberi szervezetre veszélyes, vagy káros anyagot. A tűzszerészek megtalálták a felrobbant bomba maradványait, majd folytatták az átvizsgálást. A robbanásban sokan megsérültek, legtöbbjük önállóan nem tudott kijutni a metróállomásról. Értük a tűzoltásvezető utasítására a tűzoltó egységek mentőeszközökkel felszerelkezve lementek és felvitték a sérülteket a felső szintre. A felderítés során kiderült az is, hogy egy ember a robbanás következtében beszorult két metrókocsi közé, az ő kimentéséhez az úgynevezett metróemelési készletre volt szükség. A súlyos és mozgásképtelen sérülteket a hordágyakon szállították fel a mentőszolgálat felszínen dolgozó egységeihez. A történéseket a terrorelhárítás és a katasztrófavédelem részéről is folyamatosan kommentálták. Elhangzott, hogy hasonló esetben a helyszínre először érkező rendőrök azonnal megkezdik a helyszín biztosítását, lezárják a területet és kiterelik onnan az embereket. A riasztott tűzoltók csak arra a területre juthattak be, amelyet a TEK előtte biztosított. A füstre való tekintettel a tűzoltók teljes védőfelszerelésben dolgoztak. A metrómegálló mélyállomásán a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság készenléti egészségügyi szolgálata osztályozta a sérülteket, mindenkire „ráírták”, milyen sérülése van. Minthogy nagyon sok bajba jutott ember volt, nem jutott mindenkinek hordágy, a tűzoltók dugólétrát használtak szükségmegoldásként a sérültek szállításához. A mintegy másfél órás gyakorlat végén a BM OKF, az ORFK, valamint a TEK vezetője értékelte a látottakat. A gyakorlatot egyhangúan gördülékenynek, eredményesnek, tapasztalatokban gazdagnak ítélték. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1268 Újra látogatható az Egri Tűzoltó Múzeum Az egykori tűzoltó laktanyában 1999 szeptemberében, az egri tűzoltóság megalakulásának 125. évfordulóján nyílt meg az Egri tűzoltó múzeum. Az elmúlt több mint egy évben teljes felújításon átesett intézmény augusztus 24-én ünnepélyesen, kibővített kiállítással nyitotta meg újra kapuit az érdeklődők előtt.
Az Új Széchenyi Terv Észak-magyarországi Operatív Programjából elnyert több mint 215 millió forintból újították fel az országos szinten is egyedülálló szakmatörténeti, kulturális-turisztikai attrakcióival a múlt történelmi értékeit a jelenkor technikai elemeivel együtt bemutató közgyűjteményt. Az átadási ünnepségen részt vett dr. Góra Zoltán tű. dandártábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgató-helyettese és dr. Papp Antal tű. ezredes, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ igazgatója. A rendezvény elején a felújítást végző cég vezérigazgatója és projektmenedzsere beszélt a múzeum átalakításával kapcsolatos munkálatokról. Ezt követően Habis László, Eger polgármestere, majd Csontos Ambrus tű. mk. ezredes, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója tartott beszédet. A polgármester ünnepi szavaival a tűzoltó szakmát jellemző bátorságról és helytállásról, míg az igazgató a múzeum megújításáért végzett munkáról beszélt, egyben azoknak is köszönetet mondott, akik a kiállítás létrehozásában segédkeztek. Csontos Ambrus bemutatta a tűzoltóság történetét a kezdetektől napjainkig, részletezte Eger tűzvédelmének sajátosságait, az egri – hivatásos és önkéntes – tűzoltó testületek műszaki eszközparkjának fejlődését, a múzeumnak helyt adó korábbi laktanya felépítését. Megemlékezett dr. Danilovich Pálról, akinek a kezdeményezésére indult el az a mozgalom, amelynek eredményeként 1874-ben megalakult az Egri önkéntes tűzoltóegylet, és akinek a nevét munkássága elismeréseként 1999-ben a jelenlegi laktanya felvette. Az Egri Tűzoltó Múzeum komplex, teljes körű szórakozást nyújt a látogatónak és a szakma iránt érdeklődőnek egyaránt. A Múzeumkert hátsó felében kialakított játszótér kellemes kikapcsolódást nyújt a gyermekeknek, míg a környező padok kiváló lehetőséget nyújtanak pihenésre és piknikezésre egyaránt. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1267 Átadták az első „kétlépcsős” fecskendőt Mosonmagyaróvárra kerül az a Mercedes típusú gépjárműfecskendő, amelyet az újonnan bevezetett úgynevezett kétlépcsős eljárásban újított fel a BM Heros Zrt. A módszer lényege, hogy a felújítás után, de még az átvétel előtt egy hosszabb próbaútra viszik a járművet. A gépjárműfecskendő műszaki szemléjét még augusztus hetedikén tartották a Győr-MosonSopron megyei városban. A fecskendőt használó tűzoltók egyebek mellett azt kérték a Heros munkatársaitól, hogy a málhatérben lévő fűtőmotor kapjon burkolatot, és a fülkeajtó nyitási szögének növelése is a kívánságok között szerepelt. Az eltelt időben a kért változtatásokat a műhely végrehajtotta, és a mosonmagyaróváriak augusztus 24-én hazavihették a Mercedest. A kétlépcsős eljárás a továbbiakban minden esetben annál a hivatásos tűzoltó-parancsnokságnál történik, amelyik azt a későbbiekben használja. A felújított fecskendők átvételének ez a módja azzal az előnnyel jár, hogy a felújítás után, de még az átvétel előtt egy hosszabb próbaútra viszik az érintett szert, így a Heros minőségi ellenőre személyesen győződhet meg a kollégái által végzett munka színvonaláról, emellett a procedúra az átvevő tűzoltó-parancsnokság állományának munkáját sem akasztja meg a műszaki szemle idejére sem. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1266
Több veszélyes üzemben lesz létesítményi tűzoltóság Az utóbbi időben zajlott felmérés szerint közel ötszáz küszöbérték alatti üzem található hazánkban. Ezek a vállalkozások olyan veszélyes anyagokat használnak vagy tárolnak, amelyek indokolttá teszik, hogy a katasztrófavédelem felügyelje tevékenységüket. A létesítmények közül 35 olyan is van, amelynek kötelező létesítményi tűzoltóságot fenntartania. Küszöbérték alatti üzemnek az minősül, ahol a Seveso-II. Irányelvben meghatározott alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben van jelen veszélyes anyag. A küszöbérték alatti üzemek tevékenységét a katasztrófavédelem területi szervei engedélyezik és ellenőrzik, így azokat is, amelyeknek létesítményi tűzoltóságot kell működtetniük. A létesítményi tűzoltóság működtetésére kötelezett, veszélyes anyagokkal foglalkozó vagy felhasználó létesítmények közül 18 már rendelkezik a megfelelő felszereléssel és képesítéssel rendelkező tűzoltókból megalakított létesítményi tűzoltósággal. A fennmaradó 17 vállalkozást a jogszabályban megfogalmazottak szerint határozat kötelezi a megfelelő erőkkel és eszközökkel felszerelt tűzoltóság létrehozására. Jelenleg Magyarországon 106 létesítményi tűzoltóság működik, ezek az idei évben 704 esetnél avatkoztak be. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1260
Tűzoltósági területen történt Erdőtűzveszély Európában Az Európai Unió illetékes főigazgatósága a kontinens déli részét érintő erdőtűzveszélyre figyelmeztet. Idehaza a vidékfejlesztési miniszter augusztus 22-től általános tűzgyújtási tilalmat rendelt el átmeneti időre. Európai Unió Humanitárius Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatóságának jelentése alapján a kontinens déli részén jelenleg magas, vagy kiemelten nagy a kockázata annak, hogy erdőtűz alakuljon ki. A főigazgatóság Spanyolország, Olaszország (beleértve Szardínia és Szicília szigetét), Szerbia nagy részén, Ciprus teljes területén, Magyarország jelentős részén, Ausztria, Bosznia és Hercegovina északi, Franciaország déli, Szlovénia délnyugati, Bulgária délkeleti, Németország közép-keleti, Albánia és Görögország tengerparti területén, Törökország középnyugati és délkeleti, Románia nyugati és délkeleti területein, valamint Moldovában tartja valószínűnek a vegetációtűz kialakulását. Az EU által működtetett EFFIS, vagyis az Európai Erdőtűz Információs Rendszer az európai erdőtűzveszélyt folyamatosan figyelemmel kíséri, azokkal kapcsolatban naprakész és megbízható előrejelzést készít, amelyet naponta megküld az EU tagállamoknak. Magyarországon az elmúlt napok csapadékban szegény időjárása miatt országszerte megnövekedett a szabadtéri, erdő- és vegetációtüzek száma. A vidékfejlesztési miniszter augusztus 22-től általános tűzgyújtási tilalmat rendelt el átmeneti időre. A határozat értelmében
az erdőkben, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belül tilos tüzet gyújtani. A tilalom érvényes a felsorolt területeken kijelölt tűzrakó helyekre is, a közút és vasút menti fásításokra, emellett tilos a parlag- és gazégetés is. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_teruleti Országos tűzgyújtási tilalom Az elmúlt napok csapadékban szegény időjárása miatt országszerte megnövekedett a szabadtéri, erdő- és vegetációtüzek száma. Az erdőkben és azok közvetlen közelében kialakult fokozott tűzveszély miatt az elmúlt napokban már nyolc megyében és a fővárosban rendeltek el tűzgyújtási tilalmat, ezért a katasztrófavédelem javaslata alapján a vidékfejlesztési miniszter augusztus 22-től általános tűzgyújtási tilalmat rendelt el átmeneti időre. A határozat értelmében az erdőkben, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belül tilos tüzet gyújtani. A tilalom érvényes a felsorolt területeken kijelölt tűzrakó helyekre is, a közút és vasút menti fásításokra, emellett tilos a parlag- és gazégetés is. A rendelet külön felhívja a közúton és vasúton utazók, az erdőben kirándulók, valamint a mezőgazdasági területeken dolgozók figyelmét arra, hogy ne dobják el az égő cigarettát, mert ez fokozott tűzveszéllyel jár. A kiszáradt árokparton, a vasúti töltések mellett keletkező tüzek erdő- és mezőgazdasági területeket is veszélyeztethetnek. Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, erdővédelmi bírsággal sújtható. Az elrendelt tűzgyújtási tilalom visszavonásig érvényes. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_sajto_olvas&kid=469 A hét jelentős eseményei az országos tűzoltósági főfelügyelőségnél Augusztus 15-ig 314 önkéntes tűzoltó egyesület (ÖTE) adta be technikai – gépjárművekre, technikai és védőeszközökre, valamint laktanyákra, szertárakra – fejlesztésre vonatkozó pályázatát. A pályázat benyújtásának egyik feltétele az volt, hogy a pályázó rendelkezzen tűzoltási és műszaki mentési tevékenység végzésére vonatkozó együttműködési megállapodással. A pályázók közel 210 millió forint értékben nyújtottak be pályázatot, azonban a rendelkezésre álló összeg 120 millió forint. Az önkéntes tűzoltó egyesületek pályázatait ötfős bizottság bírálja el, amelynek elnöke az országos tűzoltósági főfelügyelő. A bíráló bizottság a héten megkezdte, a jövő héten pedig várhatóan befejezi munkáját. A piacfelügyeleti osztály tűzvédelmi szakvizsgák szabálytalan megtartása miatt érvénytelennek nyilvánított nyolc tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványt és kötelezte az oktatásszervezőt a szakvizsga-bizonyítványok visszavonására. Egyben az oktatásszervező tűzvédelmi szakvizsgáztatással összefüggő oktatásszervezői jogosultságát is visszavonta, a nyilvántartásból törölte, nyilvántartási számának használatát megtiltotta. Tűzoltási és műszaki mentési beavatkozások számokban A tűzoltók az elmúlt héten 907 tűzesethez vonultak és 353 műszaki mentésnél avatkoztak be. Tűzeseti helyszíni szemle megindítására 29 esetben volt szükség más-más okokból: leginkább bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt, de volt, ahol a tűzeset minősítése indokolta az eljárás megindítását.
A polgári védelem területén történt Célegyenesbe fordult a HUSZÁR Az önkéntes mentőcsapat pályázati lehetőségeiről, felszereléseiről, az INSARAG-képzés és gyakorlat tudnivalóiról, valamint a felmerülő aktuális kérdésekről esett szó a Huszár Mentőszervezet ötödik munkaműhelyén. A mentőszervezet törzsének tagjait először Jackovics Péter tű. alezredes, főosztályvezetőhelyettes tájékoztatta arról, hogy a közelmúltban sikerült meggyőzni az ENSZ Nemzetközi Kutatási és Mentési Tanácsadó Csoport (INSARAG) titkárságát arról, hogy a Huszár Mentőszervezet felkészült arra, hogy közepes kutató-mentő csapat minősítést szerezzen. Elmondta azt is, hogy az ENSZnek átadták a HUSZÁR szakmai bemutatkozó portfólióját, valamint az októberi nemzetközi minősítő gyakorlat dokumentációját. Emlékeztetett arra, hogy a külföldi ítészek előtt a nemzetközi segítségnyújtás valamennyi lépését be kell mutatni, így azt is, hogyan zajlik a hazai felkészülés, például a felszerelések légi szállításra való előkészítése. Az alezredes szólt arról is, hogy a Huszárban résztvevő, idehaza már minősített önkéntes egységek tizenhárom millió forintos támogatási keretre nyújthattak be pályázatot. Bujdosó János tű. ezredes, a Gazdasági Ellátó Központ igazgatóhelyettese arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy milyen eszközökkel tudja a GEK segíteni a minősítés megszerzését. Ezek között az elhelyezéshez szükséges sátrak, ágyak ugyanúgy megtalálhatóak, mint az erők, eszközök mozgatásához nélkülözhetetlen berendezések, járművek. Az ezredes hangsúlyozta, természetesen itt nem arra kell gondolni, hogy az egyes speciális feladatokhoz szükséges alapfelszereléseket bocsátják rendelkezésre, azokkal már minden csoportnak rendelkeznie kell. Az igazgatóhelyettes beszélt az egyéni ellátásról és a higiénés feltételek biztosításáról, ezekben a kérdésekben a jelenlévőktől együttgondolkodást kért. Keresztesy Árpád arról a pályázatról ejtett néhány szót, amely tizenhárom millió forint értékű eszköz beszerzésére ad lehetőséget. Elmondta, körülbelül negyvenféle cikket (nagyjából négyezer darabot) igényeltek a mentőszervezetek. Nyilván a rendelkezésre álló keretet így elaprózni felesleges lett volna, ezért a leggyakrabban előforduló tételekre koncentráltak. Ennek eredményeképpen például a Huszár tagjait tetőtől-talpig ellátják ruházattal (bakancs, a Hunorosokéval megegyező sisak, nyári overall), de a beszerzések között szerepel több mint egy tucat, légi cargozásra alkalmas, közepes méretű fémláda is. A jelenlévők megismerkedhettek a mentőszervezet tervezett, még jóváhagyás előtt álló emblémájával is, amely nagyban hasonlít a Hunoréra. A munkaműhely résztvevői áttekintették az elkövetkező hónapok menetrendjét, szó esett a szeptemberi péceli és zsámbéki felkészítés, az októberi hajdúszoboszlói próba-, majd valódi INSARAG-minősítés egyes részleteiről. Jackovics Péter hangsúlyozta, a Hunor és a Huszár Mentőszervezet a felkészítéseken, a rendszerbeállító gyakorlaton közösen jelenik meg, a két csapat vállvetve dolgozik, cél az USAR együttműködés elsajátítása, az egységes szemlélet kialakítása. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1264 A hét jelentős eseményei az országos polgári védelmi főfelügyelőségnél A héten Jász-Nagykun-Szolnok megye egy települése mintegy négy és fél millió forint értékben nyújtott be vis maior támogatási igényt önkormányzati tulajdonban lévő építményekben keletkezett károk felszámolásának, illetve a védekezési többletkiadások támogatására.
Az iparbiztonsági területen történt Iparbiztonsági „nagyüzem” az új törvény hatályba lépése óta A január elsejétől hatályos új katasztrófavédelmi törvény a korábbinál jóval szélesebb hatósági jogkört ad a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknek. Az év első nyolc hónapjában az iparbiztonsági szakterület több száz küszöbérték alatti üzemet azonosított, ötvenhárom veszélyes üzem hatósági kontrollját végezte el, és hetven, a társhatóságok bevonásával lefolytatott ellenőrzésben vett részt. A súlyos balesetek elleni védekezéssel és a veszélyes üzemek hatósági felügyeletével kapcsolatos hazai jogi szabályozás január 1-jétől kiegészült a többi között a küszöbérték alatti üzemek üzemeltetőire vonatkozó eljárásokkal és kötelezettségekkel. A jogszabály több új fogalmat vezet be, egyebek mellett a küszöbérték alatti üzemét, a kiemelten kezelendő létesítményét és a súlyoskáresemény-elhárítási terv definícióját is. Küszöbérték alatti üzemnek az minősül, ahol a Seveso-II. Irányelvben meghatározott alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben van jelen veszélyes anyag. Ide tartoznak még a kiemelten kezelendő létesítmények, így a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csővezetéken történő szállításának létesítményei, a veszélyes hulladékok égetéssel való ártalmatlanításával foglalkozó üzemek, illetve azok, amelyek területén klór vagy ammónia meghatározott mennyiségben van jelen. Továbbra is kizárólag katasztrófavédelmi engedély birtokában végezhető veszélyes tevékenység, a küszöbérték alatti üzemeket üzemeltetőknek március 31-ig ezt jelenteniük kellett a katasztrófavédelem telephely szerint illetékes területi szervének, amelyek 1068 üzemazonosítási eljárást indítottak el, 795 esetben helyszíni szemlét is tartva. Jelenleg 505 küszöbérték alatti üzemet tart számon a katasztrófavédelem, ezek jellemzően gázipari, élelmiszeripari, mezőgazdasági, növényvédőszer, műtrágyagyártó vagy -tároló üzemek, vízművek és hulladékégetők. Az üzemeltetők többségének a tárolt veszélyes anyagok mennyisége és fajtája, vagy az üzem által okozott veszélyeztetés alapján súlyoskáreseményelhárítási tervet (SKET, következményelemzéssel kibővített védelmi terv) kell készítenie. Csupán negyven olyan, többnyire mezőgazdasági, élelmiszeripari üzem van, amely ilyen terv nélkül is kaphatott katasztrófavédelmi engedélyt, mert működése csekély kockázattal jár. A terv tartalmazza az üzem veszélyeztető hatásainak elemzését, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, elhárítását és a hatások csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtásának rendjét, feltételeit. A hatóság ezek ismeretében dönt a katasztrófavédelmi engedély megadásáról, vagy éppen arról, hogy korlátozza vagy felfüggeszti az üzem veszélyes tevékenységét. A tervet az üzemeltetőnek legalább háromévente felül kell vizsgálnia, és az abban bemutatottakat évente gyakoroltatnia. A katasztrófavédelem látókörében lévő üzemek száma nem csak a küszöbérték alattiakkal bővült, a 2011-es nyilvántartáshoz képest nőtt a veszélyes anyagokkal foglalkozó Seveso-s üzemek száma is. A tavaly számon tartott 170 üzem helyett ma már 208 ilyen vállalkozás tartozik a szabályozás hatálya alá, vagyis az üzemazonosítási eljárások 22,4 százalékkal növelték meg a felügyelet tartott üzemek számát. Ebbe a körbe tartoznak Magyarország legnagyobb gáz-, olaj-, műanyag- és vegyipari vállalatai, ezeknek további követelményeknek és kötelezettségeknek (kockázatelemzés, veszélyességi övezet kijelölése, stb.) kell eleget tenniük. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1261
A szigorú ellenőrzések hatása máris mérhető A katasztrófavédelem január elseje óta a veszélyes anyagok szállítását is fokozottabban ellenőrzi és felügyeli. Korábban ilyen jogosítványa csak a közúton történő áruszállítás kapcsán volt a hatóságnak. Azt, hogy az iparbiztonsági szakemberek a vízi, légi és vasúti szállítást is ellenőrzésük alatt tartsák, az a tény indokolja, hogy egyre több ilyen szállítmány közlekedik a hazai utakon, éppen ezért csak a hatékonyabb megelőző munka garantálhatja az állampolgárok biztonságát. Bővebb hatósági jogkörével élve a katasztrófavédelem ez év eleje óta kiemelt figyelmet fordít a veszélyes árukkal, veszélyes anyagokkal végzett tevékenységekre, hiszen rendkívül fontos, hogy annak ellenére se romoljon a közlekedés és a környezet biztonsága, hogy folyamatosan nő az utakon a veszélyes árut szállító járművek száma. Az iparbiztonsági szakemberek az egész országban rendszeresen ellenőrzik a veszélyesáru-szállítást, valamint a szállításokhoz kapcsolódó telephelyeket. A szabályok szigorú betartatásával a balesetek megelőzése, illetve a már bekövetkezett balesetnél a károk minimalizálása a cél. A katasztrófavédelem a közúti szállításon kívül figyelemmel kíséri és kontrollálja a vízen és a vasúton közlekedő veszélyesáru-szállítmányokat is, irányítja a veszélyes áru szállításának ellenőrzésével, szankcionálásával, a balesetek kivizsgálásával összefüggő katasztrófavédelmi hatósági feladatokat is. Elsőfokon a megyék járnak el, másodfokon pedig a főigazgatóság. Utóbbi felügyeli a megyék által végrehajtott, a társszervekkel közös, valamint a több megyére kiterjedő ellenőrzéseket, összesíti az azokról készült statisztikákat. Az elemző munka azért fontos, mert a számok mutatják a tendenciákat, és ezek ismeretében meghozhatók a megelőzési munkát hatékonyabbá tevő intézkedések, szükség esetén akár a vonatkozó jogszabályok módosításával. Magyarországon évente több millió tonna veszélyes árut szállítanak elsősorban közúton, vasúton és vízen, és ugyan csekélyebb mértékben, de megjelennek ezek az áruk a légi szállításban is. A szállítást végzőket rendszeres és alapos ellenőrzésekkel, illetve a szankciók szigorú és következetes alkalmazásával lehet a vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartására ösztönözni. A veszélyesáru-szállítást ellenőrző hivatásos katasztrófavédelmi szervek a közúti szállítást a közúti forgalomban, a vasúti fuvarozást a vasúti pályán, üzemváltó- és határállomáson, valamint vasúti üzemi létesítményekben, vízi szállításnál pedig nemzeti és nemzetközi vízi utakon, kikötőkben, veszteglő helyen, illetve az egyes szállítási ágakhoz kötődő telephelyen vizsgálhatják. Az elmúlt időszakban a katasztrófavédelem szakemberei majdnem 17 ezer közúti, több mint háromezer vasúti és 181 vízi úton közlekedő járművet ellenőriztek önállóan, a társzervekkel közösen, vagy valamilyen hazai, illetve nemzetközi ellenőrzési akciósorozathoz csatlakozva. A közúton ellenőrzött járművek között majdnem 2300 olyan volt, ami valamilyen veszélyes árut szállított, nagyjából ugyanennyi szállítóeszközt vizsgáltak vasúton, emellett 89 vízi járművet is megvizsgáltak. Mindezek mellett összesen 505 telephelyen végeztek valamelyik szállítási alágazathoz kapcsolódó ellenőrzést. Ezek során 360 olyan mulasztást tártak fel, amelynél intézkedni kellett: jellemzően bírságot szabtak ki, de az is előfordult, hogy a lakosság védelme érdekében visszatartották a szabálytalan szállítmányt. Volt példa az áru átfejtésére, a szabálytalanság azonnali megszüntetésére, valamint sérült küldemények megsemmisítésére is. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1263
Veszélyesáru-szállítással kapcsolatos ellenőrzések és események Augusztus 20. és 24. között közúton 13 igazgatóság 24 helyszínen vizsgálódott, 397 járművet ellenőriztek. Az ADR hatálya alá tartozó 37 ellenőrzött gépjármű közül hat volt szabálytalan. Telephelyi ellenőrzést három igazgatóság három helyszínen végzett. A közúton végzett ellenőrzések során egyszer kellett a helyszínen intézkedni, hatósági eljárás megindítására öt esetben volt szükség. Ugyanebben az időszakban vasúton hat igazgatóság nyolc helyszínen tartott ellenőrzést, ez 122 vasúti járművet érintett, közülük 97 tartozott a RID hatálya alá. Hatósági eljárás megindítására egy esetben került sor. Az elmúlt héten vízi úton három igazgatóság öt helyszínen ellenőrzött, összesen 28 vízi járművet vizsgáltak meg. Az ADN hatálya alá tartozó hét ellenőrzött jármű közül egy volt szabálytalan, amely kapcsán a hatóság megindította eljárását. Veszélyes ipari üzemekkel kapcsolatos ellenőrzések Az augusztus 20. és 24. közötti időszakban a megyei igazgatóságok egy, a katasztrófavédelmi kirendeltségek további három helyszíni szemlét folytatottak le üzemazonosítás céljából. Az igazgatóságok két telephelyen supervisori iparbiztonsági ellenőrzést tartottak. Augusztus 22-én a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy felső küszöbértékű veszélyes üzem szolnoki telephelyén időszakos hatósági ellenőrzést tartott. Ugyanezen a napon „fehérporos” küldemények kezelésével kapcsolatos szakmai egyeztetésre került sor az Emberi Erőforrások Minisztériumában, amelyen az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Terrorelhárítási Központ képviselői mellett a Veszélyes Üzemek Főosztály két szakértője is részt vett. Augusztus 23-án Sajóbábonyban egy felső küszöbértékű veszélyes üzemben a foszgén cseppfolyósító rendszer egyik kiszakaszolt és leürített csővezetékének karbantartása közben az ott dolgozó munkások egyike rosszullétre panaszkodott, ezért kivizsgálásra kórházba szállították. Az eset körülményeinek vizsgálata céljából helyszíni szemlét folytatott le BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Iparbiztonsági Főfelügyelősége.
A főügyelet területén történt A hét főügyeleti eseményei Augusztus 22-én a 112-es Tevékenység Irányító Rendszer munkacsoport ülésén vettek részt a szakterület képviselői. Megalakult a közös rendőri, katasztrófavédelmi tevékenység-irányítási munkacsoport, amelynek feladata a közös ügyeletekkel kapcsolatos szabályozási és szakmai feladatok végrehajtása.
A katasztrófavédelem szervezeti hírei A katasztrófavédelem pályázatokkal segíti a roma fiatalokat A katasztrófavédelem már az elmúlt évben kiemelt hangsúlyt helyezett arra, hogy a roma fiatalok minél szélesebb köre ismerje meg a hivatásos állományba történő felvételi eljárás módját és menetét, emellett a szervezet gondot fordít arra is, hogy a már állományba került emberek a lehető legkönnyebben beilleszkedjenek, őket mentorálja. Ez a munka az idén is folytatódik. A katasztrófavédelem az Országos Roma Önkormányzattal és a megyei roma önkormányzatokkal együttműködve azt a célt tűzte ki, hogy felkeltse a roma fiatalok katasztrófavédelemi pálya iránti érdeklődését, és arra ösztönözi őket, hogy pályaválasztásuk során a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének katasztrófavédelmi szakirányát vagy az új rendszerű, moduláris tűzoltó szakképzést válasszák. Éppen ezért a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiában meghatározottak alapján a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kidolgozta a roma fiatalok támogatására szolgáló ösztöndíjrendszerét. Ez segíti a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetében tanulmányokat folytató és a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ szakképzésében résztvevő roma származású fiatalokat abban, hogy tanulmányaikat eredményesen befejezhessék. A főigazgatóság emellett azzal ösztönzi ezeket a fiatalokat a katasztrófavédelmi pálya választására, hogy támogatási rendszert is kialakított. Elkészült a 2012. szeptember 3-án induló szakképzésre vonatkozó pályázat, erre a képzésében résztvevő roma származású fiatalok jelentkezhetnek. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 15 pályázónak nyújt fejenként 20 ezer forintnyi támogatást. A humánszolgálat hamarosan a felsőoktatásban, azon belül a Katasztrófavédelmi Intézetben tanulmányokat folytató roma származású hallgatók támogatását szolgáló pályázatát is kiírja. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1265
