VERÕCEI TÜKÖR
Hírek
Augusztus
1
„Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek, Vagy marad régiben a bús, magyar élet.” (Ady Endre) XXII. évfolyam 10. szám 2012. október
A község lapja
150 Ft F
Az Úr ezúttal nem mentette meg Európát a magyarok nyilaitól: a Lósi-völgyben megrendezett, szeptember elejébe nyúló 5. Európai Nyílt Lovasíjász Bajnokság bizony minden szempontból történelmi sikerrel zárult. A sokak rendkívüli összefogása eredményeként megvalósuló sportünnep részleteiről az egyik főszervező számolt be a Verőcei Tükörnek. Vajon, Kedves Olvasóink, tudják, hogy – a szájhagyomány szerint – melyik középkori nagy magyar hős alussza örök álmát Verőcén? Vagy, hogy mi az eredeti neve a gyönyörű Csattogóvölgynek? Hogy egy török utazó szerint melyik bor a legfinomabb a tokaji után? Hogy mit szeretne egy kilencvenéves történetíró a Borbélyhegy tetején? Ha bármelyik kérdésre „nem” a válasz, máris érdemes elolvasni a Verőce helytörténetének talán legkíváncsibb, legszorgalmasabb és legtapasztaltabb kutatójával készült interjút. Az Idősek Klubjában járva fültanúi lehettünk egy, az egyik idős hölgy szájából elhangzó, igencsak elgondolkodtató mondatnak, mely szerint „minden ország annyira gazdag, amennyire az öregjeivel törődik.” Hogy Verőce – ilyen szempontból – mekkora vagyonnal rendelkezik, szintén megtudtuk, mégpedig maguktól az idősektől, ott, a helyszínen. Ezen gazdagság szakmai és emberi hátteréről tájékozódhat, aki fellapozza az intézmény lelkes dolgozóival készült beszélgetést. A sok egyéb, értékes és érdekes tudnivaló mellett olvasóink ezúttal megismerhetik a Neked milyen állatod van? Mutasd meg! című rendezvény részleteit, valamint megtudhatják, hogyan gondol Verőcére Los Angeles forgatagában Huszár Pufi rokona, Papp Olivér író. Mosolygós Tükörbe nézést kíván: A szerkesztőség
2
Október
A verőcei őcei Idősek Klubjában remek a hangulat. Nagy beszélgetések zajlanak a társalgóban, kártyaparti az asztalnál, jönnekmennek a kedves, idős emberek: kérdeznek, válaszolnak, nevetnek, vagy éppen panaszkodnak. Mindehhez egy szerény, szívvellélekkel munkálkodó kis csapat adja a hátteret, amely hivatásának tekinti a segítségnyújtást. Bethlen Sára intézményvezető állt a Verőcei Tükör rendelkezésére. Beszélgetésünk előtt azt mondtad, hogy az életed gerince a vallásod, az Istennel való kapcsolatod és ez meghatározza a mindennapjaidat. Ez hozott annak idején erre a pályára is? – Nem, egészen véletlenül kerültem ide. Korábban az életem jelentős részét a gyermeknevelés tette ki. Amikor az ikreim a nyolcadik osztályt elvégezték, egy évig külföldön tanultak, ezáltal nagy űr keletkezett bennem, nehezen viseltem a távollétüket. Ezért folytattam tanulmányaimat, befejeztem a főiskolát és hitoktatói oklevelet szereztem, majd amikor 2002-ben meghirdették itt az állást, jelentkeztem rá. A képviselőtestület alkalmasnak talált a feladatra, bár az ehhez szükséges végzettségem akkor még nem volt meg. Éppen ezért Salgótarjánban, felnőttképzés keretében szociális alapképzésben részesültem, majd szakirányú, kimondottan az idősgondozásra fókuszáló végzettséget szereztem. – A családod támogatott mindebben? – Évekkel ezelőtti nagy tragédiánk ellenére egy nagyon harmonikus család vett és vesz körül most is. A gyerekek közül a legkisebb a Piarista Gimnáziumba jár Vácra, a nagyobbik lányunk egyetemi hallgató, az ikrek pedig már többé-kevésbé kiröppentek a fészekből. A családom olyan erőt ad, amely által képes vagyok végezni a munkámat, ugyanis míg a kolléganőimnek meghatározott munkaideje van, nekem nincs. Aszerint dolgozom, ahogyan azt az aktuális feladatok megkövetelik. – Mi történik a mindennapokban itt, az Idősek Klubjában? – Reggel 7 órától délután 3 óráig van nyitva az intézmény. Tevékenységi körünkbe tartozik az időskorúak nappali ellátása, ezért a nyitvatartási időben szabadon jöhetnek és mehetnek az idősek. Rendsze-
Interjú resen tartunk különböző rendezvényeket. A keddi nap minden héten a történelemé és az irodalomé. Ebben segítségünkre van egy nagyon kedves, nyugdíjas történelem-irodalom szakos tanár, Pakuts Tamásné, ő érkezik nagyon felkészülten, kedden délelőttönként hozzánk. A péntek délelőtt rendszerint a népdaloké, ekkor közösen énekelünk. Megtartjuk a névnapokat, születésnapokat, egyházi és állami ünnepeket. Jelenleg a nappali ellátottak összesen harmincan vannak, ebből huszonöt- huszonnyolc ember naponta bejön hozzánk. Régebben mindenki igényelte a háromszori étkezést, most viszont, ebben a nehéz gazdasági helyzetben többnyire csak az ebédet kérik. Van olyan, aki otthon étkezik és csak a társaság kedvéért jön be. A legforgalmasabb időszak 10 órától 13 óráig tart. – Mivel töltik itt az idejüket, ha épp nincs kötött program? – Beszélgetéssel, tévézéssel, keresztrejtvény-fejtéssel, kártyapartival. Utóbbiak azért is hasznosak, mert frissen tartják a memóriát. Barátságok mélyülnek el, de persze akadnak feszültségek is. Ilyenkor mi vagyunk a villámhárítók, igyekszünk ügyesen megoldani a konfliktusokat, hiszen a problémák azért vannak, hogy megoldjuk őket. Ha az idősek megosztják velünk a gondjaikat, közösen megtaláljuk a megoldást és ez nekik nagy biztonságot ad. – Milyen szolgáltatásokat nyújt még az intézmény? – A nappali ellátáson kívül étkeztetést és házi gondozást is biztosítunk, ezek kötelező alapellátások. 35 és 40 fő közötti az étkezők száma. Ebbe beletartoznak a nappali ellátás keretein belüli igénybevevők, a házi gondozónő által ellátottak, akiknek ő viszi ki az ebédet, illetve azok, akik bejönnek az ebédért és ételhordóban viszik magukkal haza. Mindössze 580 forintért ízletes és változatos, két-háromfogásos ebédet főznek az iskola konyhájában. Nekem jövedelem alapján kell kiszámolnom a térítési díjat, ezért jó páran nem a teljes térítési díjat fizetik, sőt ebben az évben megnövekedett azon étkezők száma is, akik egyáltalán nem
VERÕCEI TÜKÖR
fizetnek, mivel jövedelmük nincs. Az ő helyzetükben sokszor az életben maradást jelenti a szolgáltatásunk. Mindezeken kívül – 2003-tól – gyermekjóléti szolgálat is működik az épületünkben, amely feladatot szintén én látom el. Ennek keretében éves szinten több mint száz gyerek kerül a látókörömbe, akik hosszabb vagy rövidebb gondozást igényelnek. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy a legtöbb probléma az elvált szülőknél, a gyermekláthatással kapcsolatosan merül fel, illetve a megélhetési nehézségek miatt, hiszen egyre többen veszítik el a munkájukat. Szeptembertől a képviselő-testület jóvoltából két új szolgáltatás indult be nálunk. Az egyik a mediáció, amely közvetítés, permegelőző, jogvitarendező, egyezségkötést célzó eljárás. Az érintett felek és egy pártatlan közvetítő segítségével moderált vita zajlik, melynek célja egy mindenki számára elfogadható megállapodás létrehozása. A másik szolgáltatás a családterápia, amely módszer a család egészének működését figyeli és igyekszik kiiktatni a kapcsolatrendszer zavarait oly módon, hogy a család saját erőforrásait mozgósítja. Kérem, akiket érint, bátran forduljanak a szakemberekhez, hogy a nehézségeken hamarabb túljussanak. Létezik Verőcén felnőtt családgondozás is, de ennek mi csak helyet adunk. Hetente kétszer van alkalma a felnőtt lakosságnak kedden és szerdán 8-12 óráig ebben önkéntesen részt venni. – Összesen hányan dolgoztok az intézményben? – Négyen. Egy házi gondozó nő, akinek a törzshelye ugyan itt van, de kijár a településre. Egy belső gondozónő, aki az itteni programokat segít nekem előkészíteni és ellátja a napi teendőket. Ő lelkileg és
VERÕCEI TÜKÖR fizikailag is foglalkozik az idősekkel, egyénileg és csoportosan egyaránt. Vele adott esetben orvoshoz kísérjük, vagy ha szükséges, autóval szállítjuk járóbeteg-kezelésre a gondozottakat. Nagyon mobilisak vagyunk, és szinte semmire nem mondunk nemet, igyekszünk minden problémát megoldani. Végül, de nem utolsó sorban egy kisegítő munkatárs is segítségünkre van. Ő az, aki az egyéb napi teendőket ellátja, mint amilyen a takarítás, az ebéd tálalása vagy az udvar rendezése. – Hogyan győzitek a sok feladatot? – Előfordul, hogy be kell segítenem a házi gondozó nőnek, mert olyan sok a gondozott, hogy fizikailag képtelenség ellátni. Ezt nem bánom, mert ilyenkor nekem is szorosabb lesz a kapcsolatom velük. Itt ugyan mindenkinek megvan a munkaköri leírása, a munkájának a gerince, de a határok legtöbbször összemosódnak, egymást kisegítjük, hiszen kicsi intézmény vagyunk. – Ti, az intézmény dolgozói hogyan viselitek a mindennapok nehézségeit? – Meg kell tanulni nagyokat lépni. Nem szabad a batyuban cipelni az esetleges – vélt vagy valós – sérelmeket. Nekem személy szerint a hitem segít a nehézségek elviselésében, illetve a családom jelent stabil bázist számomra. Mindez óriási erőt ad. De folyamatosan keresem azokat a pontokat, ahol a feszültségeket „kifüstölhetem”. Ilyen, nagyon fontos pont számomra a sport: járok például görkorcsolyázni, kerékpározni, télen síelni, sokat tartózkodom családommal a természetben, ilyenkor egy kicsit távol az emberektől, ez feltölt és új lendületet ad. Lehetőségek szerint részt veszünk továbbképzéseken, hogy elkerüljük a „kiégést”. – Milyen az ellátást igénybevevők szociális helyzete? – Anyagilag jónak mondható. A legtöbbjüknek élhető, beosztható nyugdíjuk van. Sokkal stabilabban állnak, mint mondjuk a most induló gyermekes családok. Inkább abból adódhat problémájuk, ha nekik kell támogatniuk a gyerekeiket, amikor azok például elveszítik a munkájukat. Viszont sok a gondozottaink között az egyedülálló, akinek ha él is hozzátartozója, a nagy távolság miatt nem nagyon tartják a kapcsolatot. – Élnek-e Verőcén olyan idős emberek, akiknek szerinted szüksége volna arra, hogy igénybe vegye a nappali ellátást, de valami miatt mégsem jön el? – Igen, létezik egyfajta gát az emberek-
Interjú ben, mert még mindig rajtunk van a bélyeg, hogy ez egy szegényház. Ez egy régi beidegződés. Az első lépést a legtöbben nagyon nehezen teszik meg felénk, ám amikor végre mégis rászánják magukat, akkor kapnak a fejükhöz, hogy „milyen jó itt, hát miért nem tudtam én erről előbb?”. Arra biztatok minden verőcei nyugdíjast, hogy éljen a lehetőséggel, mindenféle elkötelezettség nélkül jöjjön be hozzánk, nálunk csak az étkezésért kell fizetni, az itt tartózkodásért nem, de az aktív korúakat is, akik problémával küzdenek, segítünk, hogy élhetőbb legyen mindenki élete. – Milyen külső támogatásokban részesül az Idősek Klubja? – Ahhoz, hogy az intézmény fennmaradjon, sokat kell dolgoznunk. A fenntartóra nem lehet panaszom, hiszen – meg lehet nézni az intézményt – a költségvetésből minden évben megkapjuk azt az összeget, amit előterjesztek. Idén például az akadálymentesítés volt a fő célunk, amely meg is valósult. De akadt olyan évünk, amikor nem volt utcafronti homlokzatunk. Akkor, az az esztendő annak a megoldásról szólt. Tavaly a tető lett lecserélve, illetve elkészült a szaletli. A régi kazánházban vizesblokk lett kialakítva. Sokáig nem volt az épület első felében vécé, fürdőszoba és zuhanyzó. Pedig egy idős, mozgásában korlátozott embernek az épület hátsó részéig eljutni nem egyszerű, de végül ez is megoldódott. Gyakorlatilag folyamatos építkezés folyik nálunk. Mindez részben a képviselő-testületnek köszönhető, amely látja, hogy van létjogosultsága az intézménynek. Azt hiszem, mindenünk megvan ahhoz, hogy jól működjünk. – Milyen örömeitek adódnak a dolgos hétköznapok során? – Az idősek mosolya, elégedettsége mindannyiunkat feltölt. Hozzáteszem, hogy jól esne, ha több pozitív visszajelzést kapnánk azoktól, akik látják a munkánkat, valamint azt, hogy szívvel-lélekkel tesszük, amit teszünk. Sok örömet ad a karácsony előtti hét, amely az ünneplés hete. Ilyenkor eljönnek hozzánk az óvodások, iskolások, akik műsorral lepik meg az időseket. Tartunk egy nagy, közös ebédet is, ahová meghívott vendégek érkeznek. Az utolsó előtti napon pedig az idősek látnak minket, dolgozókat vendégül, de nem földi táplálékkal, hanem mindenki a maga által gyűjtött verssel, anekdotával vagy bármivel, amit szívesen megoszt velünk, illetve kötődik az ünnephez. Mindez any-
Október
3
nyi meghittséget sugároz, hogy egy igazi löketet ad a következő évre. Mindebben ők is örömüket lelik, nekünk pedig jó érzés, hogy szeretnek minket. * Horváth Lászlóné Ica házi gondozónő – nem lehet másképp mondani – ragyogott, miközben hivatásáról beszélt. – Hogyan került az intézményhez? – Tíz évig az önkormányzatnál dolgoztam, mint takarítónő. Aztán egyszer bedobtak hozzánk egy szórólapot, amit a kutyám ugyan félig megevett, de annyi olvasható maradt rajta, hogy jelentkezni lehet szociális gondozónői képzésre. Mintha az égből küldték volna nekem. A munka mellett szakirányú végzettséget szereztem, majd egyszerűen kivártam azt az időt, amikor idejöhettem dolgozni. Legbelül tudtam, hogy ez előbb-utóbb be fog következni. – Miért választotta ezt a hivatást? – Mert mindig is ezt szerettem volna: segíteni az idős embereknek. Csodálatos dolog látni a csillogó szemükben a hálát, amikor kiszolgáltatott helyzetben vannak és emiatt nagyon feszültek, én pedig ezt oldani tudom. Tudom, látom, hogy az emberek észreveszik azt, ha valaki szívvel végzi ezt a munkát. – Mi minden tartozik a feladatai közé? – A gyógyszer kiváltásától a takarításon és a mosdatáson keresztül az inzulin beadásáig minden beletartozik, amit az idős ember már nem képes elvégezni. A munkám az egyes ember igényeihez igazodik. – Milyen a csapat, akikkel együtt dolgozik? – Én rendszerint egyedül dolgozom, hiszen kijárok az idős emberekhez, de az itteni, intézményen belüli légkör fantasztikusan jó. A bejáró idősekkel együtt olyanok vagyunk, mint egy kis család. Ha nem így lenne, nem is lennék itt. Néha ugyan akadnak súrlódások, de azokat azonnal megbeszéljük és megoldjuk. Azt mondják, létezik ebben a hivatásban egy olyan veszély, amelyet kiégésnek hívnak. Én ezt egyáltalán nem érzem. – Minden egyes nap megvan a kellő erő ehhez a munkához? – Igen. Nem tudom megmagyarázni, miből merítem az erőt. Minden napom más. Nincs két egyforma gondozottam, mindenki egyéni bánásmódot igényel. Az, hogy segíthetek azokon, akik rászorulnak, egyszerűen jó. Nagyon jó. Révuti Norbert
4
Október
Házasságkötés: Okolicsányi Lili és Laorencz Károly, Kiss Szilvia Tünde és Szerencsés András, Lehoczki Erzsébet és Gelley Kristóf András, Jozefik Andrea és Bogár Zsolt Tamás, Sági Diána és Bertyák Péter. Születések: Mészáros Bence és Simkó Júlia leánya Luca Júlia, Holman Gábor és Jakus Brigitta leánya Hanna, Jarábka Gergely és Csepei Mónika kisfia Botond.
Hírek, információk
VERÕCEI TÜKÖR
Verőce – Kismaros – Szokolya Minden hétköznap 17 órától másnap reggel 7 óráig, minden hétvégén és ünnepnap reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig. Telefon: 104
A háziorvosii rendelés d lé telefonszáma: lf á 375 375-448. 448 A ffogászat á telefonszáma (Csak rendelési időben): 06-30-306-91-75. A gyermekorvos, ill. a védőnő telefonszáma: 350-018.
Haláleset: Sesztay Sándor, Fitter Ferenc, Szilágyi Jánosné (Turányi Gabriella), Koma Zoltán. Lezárva: 2012. szeptember 24.
A Verőcei Rendőrőrs a 375-565-ös telefonszámon érhető el, vagy hívja a rendőrség 112-es és 107-es ingyenesen hívható segélyhívó számait.
Hírdetés A vonatkozó új szabályozások ok szerint (42/2010. (II.26.) Kormányrendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról) 2013. január 1-től a négy hónaposnál idősebb kutyák csak mikrochippel megjelölve tarthatók. További várható változás (164/2008 FVM rendelet módosítása), hogy 2013. január 1-től csak a mikrochippel előzetesen megjelölt kutyák lesznek majd olthatók veszettség ellen. A fentiek miatt kérjük a verőcei kutyatartókat, hogy az elkövetkezendő hetekben-hónapokban gondoskodjanak a mikrochip beültetéséről akár az állatorvosi rendelőben, akár (telefonos egyeztetés után) a kutyájuk tartási helyén. Az állatorvosi rendelő (Verőce, Árpád út 11.) rendelési időpontjai: Hétfő: 10-12, 18-20 dr. Keresztes Zsolt. Kedd: 10-12, 18-20 dr. Scheuermann Edit. Szerda: 10-12 dr. Scheuermann Edit, 18-20 dr. Keresztes Zsolt. Csütörtök: 1012, 18-20 dr. Scheuermann Edit. Péntek: 10-12, 18-20 dr. Keresztes Zsolt. Szombat: 18-20 dr. Scheuermann Edit.
Mikrochip beültetés, állatorvosi szolgáltatások és gyógyszerek, oltások, kezelések és műtétek, ivartalanítások. Háznál történő ellátás és műtéti időpontok egyeztetése telefonon: dr. Keresztes Zsolt (30/411-4315), dr. Scheuermann Edit (20/298-4838).
VERÕCEI TÜKÖR
Hírek, információk
Október
5
OKJ-s szociálisgondozóiáli d ó éés ápolóképzés indul az iskolában. A képzési idő két tanév, ütemezése pedig: elméleti órák (heti két alkalommal, munkaidő után), gyakorlati foglalkozások (egy nap/hét a központi program által előírt intézményekben). A szükséges iskolai végzettség: az 1999/2000 tanév előtt végzetteknek a 8. évfolyam elvégzése, az 1999/2000 tanév után végzetteknek a 10. évfolyam elvégzése. A képzés célja: olyan középfokú szakképzettségű szociális szakember képzése, aki a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi alap- és szakellátás területén ápolási és gondozási alapfeladatokat lát el. Tevékenységét az ellátást
igénybe környezetében i é b vevőő saját já kö ö éb vagy intézményi keretek között végzi. A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll. A tematika: jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek, pszichológiai ismertek, egészségügyi alapismeretek, ápolási és gondozási ismeretek, szociális alapismeretek, az idősellátás klinikai és kisklinikai alapismeretei, gondozási ismeretek, szociális munka, szociális gondozás, a szociális szakember személyiségvédelme, a gondozás és ápolás adminisztrációja. Elmélet aránya: 60, gyakorlat aránya: 40 %. Munkaköri lehetőségek: fogyatékos emberek ellátásával, rehabilitációjával foglalkozó nappali és bentlakásos intéz-
mények, é k nappali li ellátást llá á nyújtó intézmények, támogató szolgálat, idősek bentlakásos intézete, átmeneti elhelyezést nyújtó intézete, idősek nappali ellátását biztosító intézmények, személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények, családsegítő és gyermekjóléti intézmények, szociális konyha, nappali melegedő, hajléktalan szálló, szenvedélybetegek intézményei. A képzésben részt vevő hallgatók diákigazolványt igényelhetnek! A képzés ingyenes, első iskolarendszerű OKJ-s szakképzésben részvétel esetén: regisztrációs díj 6.000 Ft, vizsga hozzájárulás: 25.000 Ft. Jelentkezni Bethlen Sáránál lehet a 20-503-88-50-es számon.
Kedves verőcei állattartók és állatbarátok! Október 7-én, vasárnap a Duna parti vízi színpadnál (rossz idő esetén a művelődési házban) első alkalommal kerül megrendezésre az „Egy állati egészségnap”, melyen az Önök állatai és termékei lehetnek a főszereplők!
összejövetelre invitáljuk Rendszeres R e összejö öve veteelr lre invitá áljukk a macskatartókat, ahol szakemberek irányításával különböző kérdéseket tudnak megvitatni a későbbiekben. Egzotikus állatot tartóknak: állatbemutatók - ezen a fórumon bemutathatják büszkeségüket a nézőközönségnek, majd verseny a „Verőce kedvenc egzotikus állata” címért (a közönség szavazatai alapján). Egzotikus állatok közé soroljuk mindazon állatokat, melyeket kedvtelésből, szépségükért vagy hobbiból tartanak, mint például (a teljesség igénye nélkül): papagáj, galamb, tyúk, degu, hörcsög, nyúl, egyéb kis rágcsálók, hüllők, teknősök, ízeltlábúak stb. Gazdasági haszonállat-tartóknak: termékbemutatók, verseny a „Verőce legfinomabb terméke” címért (a közönség szavazatai alapján). A verőcei haszonállat-tartókat termékeik bemutatására szeretnénk felkérni (méz, tej- és tejtermékek, sajt, húskészítmények), de egyéb mezőgazdasági termékek bemutatására is lehetőséget biztosítunk: szörp, lekvár, teakeverékek, pálinka, bor, kenyér stb. Felhívjuk tisztelt figyelmüket arra, hogy rendezvényünkön kiállításra kerülő állatok, illetve termékek a helyszínen nem forgalmazhatóak, a cél a közönséggel való megismertetés. Mint látható, az „Egy állati egészségnap”
pr prog programjainak közös pontja a természet és a természet szeretete, megismerni a másikat, ismereteinket bővíteni, tanulni egymástól, hiszen „mindenki másképp csinálja”. Minél több utat ismerünk, annál több a lehetőség a saját utunk megtalálására is, mely tovább visz minket. A tudás azonban mit sem ér, ha megtartjuk magunknak; a tudást tovább kell adni, ez viszi előbbre a Világot! Részletes program: 09.00: Kapunyitás 10.00: Megnyitó 10.30: Az új állatvédelmi törvényt Oroszi Beáta, Verőce jegyzője ismerteti 11.30: Kutya szépségverseny 12.30: Cica szépségverseny 13.00: Felelős állattartásról előadás gyerekeknek 14.00: Eredményhirdetés (kutya, macska, egzotikus állat, termékek) 14.30: Zárszó Kérjük, akik mint kiállító részt szeretnének venni ezen a programon - a megfelelő hely biztosítása érdekében - előre jelezzék a szándékukat dr. Scheuermann Editnél a 20/298-4838-as telefonszámon, vagy az állatorvosi rendelőben, de jelentkezni természetesen a helyszínen is lehet. Egy kellemes és hasznos őszi nap eltöltésének reményében várunk minden kedves érdeklődőt a Verőcei Önkormányzat és az Állatorvosi Rendelő munkatársai nevében!
Milyen állatokat tartanak Verőcén? Milyen állati termékek készülnek a falunkban? Melyek az állattartás jogi szabályai? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ, de rendezvényünkkel minden állattartót és az állatok iránt érdeklődőt meg szeretnénk szólítani, reméljük, mindenki megtalálja maga számára a megfelelő programot. A nap folyamán a következőket ajánljuk: Kutyatartóknak: ebek ingyenes egészségügyi gyors-felmérése, kutyakiképzési tanácsok korcsoportok szerint, verseny a „Verőce legszebb kutyája” címért (a közönség szavazatai alapján) valamennyi (nem csak fajtatiszta) kutya részére. Cicatartóknak: macskák ingyenes egészségügyi gyors-felmérése, verseny a „Verőce legszebb macskája” címért (a közönség szavazatai alapján), kérdések és válaszok a macskatartással kapcsolatban.
6
Október
Októberi számunkban ezúttal rendhagyó módon nem folytatjuk Huszár Pufi hollywood-i történetét, helyette azonban – ahhoz kapcsolódóan – egy remek interjút olvashatnak, mely a Föld túloldalán készült, mégis több szálon kötődik Verőcéhez. Laszlo Ruzseli újságíró Papp Olivér íróval (Huszár Pufi rokonával – a szerk.) beszélgetett Los Angeles-ben. – Először is engedd meg, hogy gratuláljak új könyvedhez. Mikor jelenik meg és hol? – Köszönöm szépen. A Látogatók holdfénynél című kötetem szeptember közepén jelenik meg a magyarországi Underground Kiadó támogatásával. Az interneten több oldalon is lehet majd rendelni belőle, személyesen pedig a kiadónál, illetve a Famulus könyvesboltban vásárolhatják meg Budapesten. Amerikába később érkezünk, bár tárgyalások már folynak ez ügyben. – Ez az ötödik köteted. Regény, mint az előző könyved? – Nem. Novellák, elbeszélések. Főként gyermekkoromból származó, kedves kis történetekkel. Az előző viszont, az Álmok boltja, regény, jól tudod.
Pufi
– Hol játszódnak ezek a bizonyos történetek? – Gyermekkorom fontosabb helyszínein, Verőcén, Vácon, Szőlőhegyen. – Verőce valóban szép és kedves hely, magam is jól ismerem. Sok időt töltöttél ott? – Verőce a szülőfalum, egy esztendős koromig laktunk ott. Mivel nagyszüleim születésük óta verőceiek, így szerencsére gyermekkoromban rengeteg időt tölthettem a faluban. 2005-től, kisebb-nagyobb szünetekkel magam is ott élek. Fantasztikus hely. Aki csak ismeri, nyaralt vagy kirándult Verőcén, minden bizonnyal maradandó és kedves emlékeket szerzett. Aki pedig ott is lakik, valóban szerencsés. – Rokonod, Huszár Pufi is verőcei volt félig-meddig. – Ő Budán született és afféle világpolgárként élt. Élete utolsó szakaszában, évtizedében vásárolt villát Verőcén, és saját bevallása szerint sehol máshol nem érezte magát olyan kitűnően, mint abban a kedves kis faluban. Kevesen tudják, micsoda nevek fordultak meg nála a harmincas években, vendégségben, persze néha a legnagyobb titokban. Többek között Joe Pasternak, Harold Lloyd, Dick Smith (Universal-rendező), bizony mindannyian látták Verőcét. – A faluban van valamiféle emlékműve Pufinak? – Sajnos nincs, pedig nagy dolgok is fűződnek a nevéhez. Az első magyar némafilmtől (Pufi cipőt vesz – 1914) kezdve a fronton tett szolgálatáig, amikor az I. világháború fáradt és sebesült magyar katonáit mulattatta, egészen a hollywoodi filmcsillaggá válásig, hogy csak néhányat említsek. Ezek mellett pedig rendkívül sokat jótékonykodott, sok „amerikai magyar” köszönhette neki a „túlélést” a ’20-as években. Igazán megérdemelne egy kis emlékművet. Itt jegyzem meg – tettünk már lépéseket ez ügyben, a helyszín még kérdéses, eddig úgy fest, hogy Budapesten lesz. Tehát emlékmű nincs ma a faluban Pufiról, viszont a kitűnő helyi újság, a Verőcei Tükör minden hónapban lehoz
VERÕCEI TÜKÖR
egy oldalnyit a Pufi-könyvből, az Egy kövér ember meséiből, ami rendkívül szívet melengető dolog. Remélem, a lap olvasóinak is tetszenek a kis történetek. – Úgy tudom, most csak rövid időre jöttél ide, Los Angeles-be. – Valóban. Sajnos semmi bővebben nem mondhatok még itt tartózkodásom fő okáról, maximum annyit, hogy az előző témához kapcsolódik. – Térjünk vissza az új könyvedhez. Sok verőcei emléked kapott helyet benne? – Próbáltam minél többet beleírni. Verőce, Magyarkút – vegyesen. Úgy vélem, a megírása óta elég sok minden jutott még eszembe, így nem kizárt, hogy születik egy kizárólag verőcei történetekből íródott kötet is. Itt említeném meg, hogy tudtommal készülőben van egy könyv Verőcéről. Bővebben nem tudok még semmit mondani, mert a szerzőtől nincs rá felhatalmazásom, de drukkolok nagyon, jó, ha minél többen írnak falunkról. Igazán megérdemli, kedves hely. Jó lenne, ha Amerikából is egyre többen látogatnák meg a települést. Én magam ezen vagyok, ahol tudom, megemlítem, mesélek róla és remélem, valóban lesz, aki ellátogat innen a Dunakanyar legszebb falujába, Verőcére. - ruzseli -
VERÕCEI TÜKÖR
Hirdetés
GépjármĦ mĦszaki vizsgáztatása Korrekt árakon, azonnali határidĘvel, igényesen felszerelt vizsgabázison a Bajkán Center Kft.-nél! 2133 SzĘdliget, Dunai Fasor 76. Tel.: 06 (27) 352-224 +36 20-665-8694
[email protected] GépjármĦvek mĦszaki vizsgájának teljes költségei: x x x x
SzemélygépjármĦ (benzin, gázüzemĦ is): 18.000 Ft TehergépjármĦ (3,5 t-ig) 19.000 Ft Utánfutó 13.000 Ft Motorkerékpár 9.000 Ft
Igény szerint mĦszaki szakemberünk elviszi gépjármĦvét mĦszaki vizsgára. Ez esetben VerĘce és körzetébĘl hívja: Kovács Sándor GépjármĦ vizsgabiztos 2621 VerĘce, Maros utca 50. Tel.:06 (27) 350-908 +36 30-503-5357
Október
7
Barkácsbolt Verőce, Árpád út 49. Tel: 27/350-087 Öntapadó, bemarható szigetelőgumik, purfixek, faáruk, lécek, pántok, zárak, vasalatok, fióksínek, élfóliák, szögek, csavarok, szerszámok.
Havonta új akciók! FESTÉKEK, HÍGÍTÓK, RAGASZTÓK… Nyitva: H.-P. : 8-17 Szo.: 8-13
Várjuk kedves vásárlóinkat!
Napkollektor, napelem és épületgépészeti szerelvények szaküzlete 2621 Verőce, Vág u. 2. Telefon: (Hegyi Viktor) 06-30/370-19-15, e-mail:
[email protected]. - Víz-, gáz-, fűtésszerelései anyagok, alkatrészek, segédanyagok, elektromos szerelési anyagok, - Víz-, csatorna-, gázbekötések tervezése, engedélyeztetése, kivitelezése, - Központifűtés-szerelés hagyományos és gázos kivitelben, kazáncserék, fűtésfelújítások, - Napkollektor és napelem kisebb és nagyobb teljesítménnyel hétvégi és családi házba, - Energiatanúsítvány, hőtérkép készítése. Nyitva: H.-P.: 8-16, Szo.: 8-12-ig.
8
Interjú
Október
Szeptember elején rendezték az 5. Európai Nyílt Lovasíjász Bajnokságot Verőcén, a Lósivölgyben. A magyar sikerekkel záruló versennyel kapcsolatosan Zsarkó Zsoltot, az esemény egyik főszervezőjét kérdeztük. – Hogyan értékeli a rendezvényt szervezői szemmel? – Ez volt az első a sportághoz köthető, ilyen nagyszabású rendezvény az országban. Mint amatőr szervezőt nagy örömmel töltött el, hogy láthattam mindazt a dolgot megvalósulni, szinte kinőni a földből, ami korábban csak az ember fejében létezett. Olyan volt ez, mint egy délibáb: előtűnt a semmiből, néhány napig tündökölt, majd tovaszállt. Láttam az emberek örömteli arcát úgy a résztvevők, mint a nézők részéről. Ez engem is boldoggá tett. Sok dicsérő és – hála Istennek – kevés elmarasztaló visszajelzés érkezett felénk. Bízom benne, hogy a látogatók nagy többsége pozitívan vélekedik a rendezvényről. – Számtalan akadályon kellett átküzdeniük magukat a szervezőknek, mire az álom megvalósulhatott: Magyarország lovasíjász nyílt nemzetközi bajnokságot rendezhet. Kiknek köszönhető a siker? – A rendezvényt hasonlíthatnám egy kirakós játékhoz, melynek minden eleme fontos ahhoz, hogy ez az álomkép megvalósuljon. Legeslegelső sorban nagy köszönetet érdemel a rendezvény házigazdája, Bethlen Farkas, aki min-
d megtett azért, é h á h dent hogy a magyarsághoz méltó tisztességgel, megelégedést hozva létrejöjjön ez a sportesemény és kulturális program. Azt hiszem, abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy megtapasztalhattam, mit jelent egy olyan rendezvény megszervezésében részt venni, mely mellé minden túlzás nélkül egy egész társadalom ereje társult. Tapasztalataim szerint az esetek nagy többségében a támogatás céljából megszólított emberek, cégek örömmel és készségesen álltak segítségünkre. Sok száz, sok ezer órányi munkát tett bele a mi kis csapatunk tisztán lelkesedésből, a lovasíjászat és a haza iránti elkötelezettségből. Úgy érzem, mindenki tehetsége, képessége és energiái szerint cselekedett. Köszönet nekik! – Megérte tehát a sok tettbeli, illetve anyagi áldozat. Mit nyert mindezzel a sportág, mit nyertek a szurkolók és mit a szervezők? – Természetesen megérte, örömmel tettük, amit kellett. A szervezők és segítőik a kezdetektől társadalmi munkában végezték feladatukat, bízva az állam támogatásában. Remélem, ez a verseny közelebb hozza egymáshoz a különböző lovasíjász egyesületeket, csapatokat az országunkon belül is, valamint bízom abban, hogy elősegíti távlati céljaink megvalósulását, mely szerint egy egyetértő és együtt gondolkodó nemzetté, lovasíjász nemzetté válunk egyszer. Azt gondolom, kellő szerénységgel, de mél-
Takács Csilla felvételei
VERÕCEI TÜKÖR
á nyerte ell M á eme nagyívű tán Magyarország versenysorozat szervezési jogát. Kassai Lajos kitartó munkásságának köszönhetően 15-20 év alatt felelevenedett, illetve elterjedt a világban egy olyan régi hagyományokon alapuló harcművészet, amely mára már sportággá vált, rendezvényünk pedig tovább népszerűsítette a lovasíjászatot a világban. A szurkolók egy színvonalasan megrendezett versenyt, illetve ráadásként számos kulturális programot kaptak, mi, szervezők pedig fáradtságot, idegességet, hajtépést..., valamint rengeteg örömöt, mosolyt nyertünk. – Milyen eredményekkel büszkélkedhetnek a magyar versenyzők? – A résztvevő tíz nemzet versenyzői közül Kassai Lajos nyert 367,43 ponttal. A második Szmrecsányi Márton lett 282,20 ponttal, a harmadik helyen pedig – 259,54 ponttal – Vermes István végzett. – Hogyan tovább? Folytatódik-e valamilyen formában a projekt? – Ki tudja, mit hoz a jövő? Egy biztos: az 5. és egyben az eddigi leggazdagabb és legszínvonalasabb EOCHA-t rendeztük meg Magyarországon. Méltán várhatjuk, hogy valaha vissza fogjuk kapni ennek a versenysorozatnak a rendezési jogát. Nemzeti szintű, évenként megrendezésre kerülő bajnokságban már korábban is gondolkodtunk, ezért lehet, hogy ez az esemény is egy kicsit közelebb vitt minket a megvalósításhoz. Révuti Norbert
VERÕCEI TÜKÖR
Képriport
Október
9
Révuti Norbert felvételei
10
Október
Kovács Laci bácsi immár 90 éves. Átélte a XX. század minden örömét és borzalmát, aztán írógépet ragadott, hogy feltárja és megírja Verőce helytörténetét. Keresett, kutatott, kopogtatott, kérdezett és jegyzetelt hosszú időn át, mígnem elkészült az eddig hivatalosan ki nem adott, ám minden kétséget kizáróan hiánypótló mű, amelynek fejezeteivel itt, a Verőcei Tükör oldalain már találkozhattak az olvasók. A könyvről, a község múltjáról és jelenéről, valamint személyes élményeiről mesélt egy kötetlen beszélgetés alkalmával Laci bácsi a Verőcei Tükörnek. – Honnan ered ez a rendkívüli érdeklődés Verőce története iránt? – A középiskolában, ahol végeztem, lógott a falon egy kép, egy reprodukció, amelyen Botond beveri buzogányával a bizánci vaskaput és akkora lyukat üt rajta, hogy azon egy ötéves gyerek ki-be mászkálhatott. (Persze, ha nem sértette fel a hátát, meg a hasát! – nevetett Laci bácsi). A kép alatt egy rövid, hat-nyolc soros nekrológ volt olvasható, amelynek végén az állt, hogy a szájhagyomány szerint Botond a Nógrád megyéhez tartozó Verőcén van eltemetve. Mert, ugye, az 1950-es évekig oda tartozott a falu Nógrádverőce néven. A település története azért is érdekel, mert tősgyökeres verőcei vagyok: a családom mindkét ága – úgy a Kovács, mint a Hártó – már a török időkből származó írásos emlékekben is szerepel. – Mi késztette végül arra, hogy meg is írja Verőce helytörténetét? – Elsősorban az motivált, hogy a környező települések – Kismaros, Nagymaros, Szokolya és Vác – már megfogalmazták a sajátjukat, Verőcéét pedig addig senki. Az itteni őslakosság a jelenét inkább csak megélte, de feljegyzések a történtekről nem nagyon készültek. A XX. századdal kapcsolatban ugyan voltak, akik értekeztek, de én nem ezekre voltam kíváncsi elsősorban, hiszen abban magam is benne éltem. Engem a régmúlt foglalkoztatott, arról pedig nem volt könnyű összegyűjteni az emlékeket.
Interjú
– Hogyan H sikerült ik ül mégis? é i? – Lényegében két irányból érkeztek hozzám az anyagok. Egyrészt megkerestem azokat az írásos emlékeket, amelyek még fellelhetőek voltak, másrészt az idős emberek elbeszéléseire hagyatkoztam. Utóbbiakról írásos anyag addig nem készült, de maguk az események valóban megtörténtek. – Mennyi időt vett igénybe a munka? – Amikor nyugdíjba mentem, több szabadidőm lett, így bátran belevághattam. A legtöbb időt az anyaggyűjtésre kellett fordítanom, éveken keresztül kerestem, kutattam. Csak egy példát mondok: ma ott áll a református temetőben a II. világháború verőcei áldozatainak neveit tartalmazó tábla. Amikor annak idején kutatni kezdtem, sehol nem találtam az áldozatokra vonatkozó összeírást; sem az egyházaknál, sem a közigazgatásban. Ezért fogtam magam, felültem a kerékpáromra és jártam a falut bekopogtatva minden házba, ahol sejtettem vagy tudtam, hogy információt szerezhetek az elhunytakról. Amely esetben a család igazolta hozzátartozójuk elvesztését, annak neve bekerült a táblán látható névsorba. – Óriási munka lehetett… – Az volt. Lényegében három csoportból állt össze a névsor: egyrészt azokból, akik a fronton vagy a hadifogságban haltak meg, másrészt, akik itthon hunytak el a háború végén, amikor bejöttek a szovjet csapatok. A harmadik csoportot a Verőcéről elhurcolt zsidók alkották. Utóbbiak után nem kellett kutatnom, mert összeírva megkaptam a neveket egy jó barátomtól, Dr. Nádor Gyuritól. Amikor a teljes lista végül összeállt, javasoltam, hogy állítsunk emlékművet az áldozatoknak. Ez meg is történt az 1990-es évek elején. – Említette, hogy Verőce egykor Nógrád megyéhez tartozott. – Kutatásaim során több helyen is találkoztam a névvel, például az 1700as évekből való írásos emlékeken. A Verőce név Nógráddal való kiegészítésére azért is volt szükség, hogy meg tudják különböztetni a ma már Horvátországhoz tartozó szintén Verőce nevű várostól. A régi levelezőlapokon nemcsak a
VERÕCEI TÜKÖR
helységnevet kellett kiírni, hanem a megyét is, mert a hatvannégy vármegyében léteztek olyan településnevek, amelyek azonosak voltak, vagy nagyon hasonlítottak egymáshoz. Anonymus ugyebár leírta, hogy Botond sírja Verőcén, a Verőce patak partján áll. Ezt sokan úgy értelmezik, hogy a horvátországi Verőcén. Biztosan folyik ott is patak, itt nálunk viszont három is, ezért könnyen lehet, hogy a legenda ide köthető. Sok történeti emlékhez jutottam az 1700-as, 1800-as évek elbeszéléseiből, amelyek élénken éltek az idősebb generációk fejében. – Például? – Egy mendemonda szerint a verőcei gazdák, amikor eladták a szokolyaiaknak a csalamirtási erdő feletti társákat, három nap alatt elmulatták az árát. (A verőcei gazdák akkoriban még ezt is megtehették! – nevetett Laci bácsi). – Sok terület és utca neve megváltozott az idők folyamán. Mondana néhány példát? – Én eredetileg a Károly király úton laktam, abból lett később a Rákóczi út. Ez volt a község régi főutcája, ez vezetett el tovább a megyeközponthoz és a járási központhoz is, amely akkoriban Rétság volt, hiszen Nógrád megyéhez tartoztunk. A mai Csattogó-völgy eredeti neve pedig Királykő alatti dűlő. Egyszer megkérdezték tőlem, hogy vajon miért hívják éppen Csattogónak azt a területet. Erre azt feleltem, hogy a Pufi-kastély legmagasabb pontjába bizony gyakran bele-belevágott a villám, (folytatás a következő oldalon)
VERÕCEI TÜKÖR és talán ennek a hangja visszhangzott a völgyben. – Úgy tudom, valaha virágzott a szőlőtermesztés is. Mi vetett véget ennek? – Valóban, Verőcén az 1880-as években virágzott a borászat, a déli fekvésű területek, hegyoldalak mind be voltak ültetve szőlővel. Olyan jó borok termettek itt akkoriban, hogy Pestre és Bécsbe is szállítottak belőle eladásra. Egy török utazó azt mondta, hogy a tokaji után a legjobb a verőcei bor. Mindezzel együtt virágzott a kádár- és bognármesterség. Aztán jött a nagy filoxéra járvány. A nagyapám, aki 1870-ben született, azt mondta: „fiam, az idén kiskendőben vittük haza a termést.” – Akkor a szőlőt, jóval előtte pedig a lakosságot tizedelte ragály… – Az 1730-as években nagy pestisjárvány pusztított az országban. Nagymaros magyar népe tulajdonképpen akkor pusztult ki, az a kevés család pedig, amely túlélte, beköltözött a ma – éppen ezért – Magyar utcának nevezett részbe. Itt Verőcén kevesebben haltak meg, de azért itt is voltak áldozatok. A túlélők hálájuk jeléül építették fel a kápolnát ott, ahol az új kápolna is áll. Mivel az út akkoriban jóval keskenyebb volt, mint most, az épület pedig benyúlt az útba, lebontották, majd 1938-ban, amikor az Eucharisztikus Világkongresszus volt, áthelyezték a katolikus temetőbe. A kápolnától Kismaros felé eső terület annak idején, amikor még nem álltak ott házak, úgynevezett „placc” volt, futballpályaként működött. – Ekkora múlttal rendelkezik a helyi labdarúgás? – A verőcei focicsapat 1919-ben alakult Verőcei Reménység néven! A mezük színe zöld-fehér volt. A focipályájuk később ott üzemelt, ahol ma a kismarosiaké. Az a terület ugyanis – a Káposztásokkal együtt – egykor Verőcéé volt. Az öltöző a vasútállomással szemben állt a sarkon, a Horváth féle vendéglőnél. Minden meccs előtt ki volt téve az ajtóra a csapat összeállítása. Még ma is élénken élnek az emlékezetemben az akkori csapat játékosainak nevei.
Interjú – Verőce régóta kedvelt üdülőhely. Mit adott mindez a falunak? – Rengeteg háznál volt kiadó szoba. Nálunk három nemzedék élt együtt egy szobában. Az első helyiségben laktunk, a hátsót pedig kiadtuk a nyaralóknak, hiszen Verőcét 1933-ban üdülőfaluvá nyilvánították. Ettől kezdve az ehhez tartozó jogok is megillették a települést. A vendégek általában minden évben visszatértek. Ez nálunk is igaz volt, bár viszonylag messze laktunk a Dunától, rendszerint ugyanaz a két-három család nyaralt nálunk. A Duna-parton viszont igazi hírességek áztatták a lábukat: Karinthy Frigyes, Devecseri Gábor és még sorolhatnám. Rozsnyai Kálmánnak például ott állt a háza, ahol most a főtér van. A strand gyönyörűen rendben volt tartva. Azt a részt, ahol a vendégek fürödtek, körbekerítették hosszú gerendákkal, de gyakorlatilag az egész település alatt lehetett strandolni. A part tiszta és homokos volt, mert a fölötte lakókat kötelezték, hogy rendben tartsák azt. A Duna túlpartján pedig a híres Ázsia-kutató, Baktay Ervinék tanyáztak indiánnak öltözve. Akkoriban divat volt a mézes hetek elején a fiatal pároknak leúszni a Dunán. Állítólag egy alkalommal Baktay Ervinék elkaptak egy ilyen párt, kivitték őket a partra, nagy tüzet raktak, odakötözték őket egy fához, majd körültáncolták a rémült ifjú párt. Utána persze szabadon engedték őket. – Aztán jött a második világégés… – Amikor 1939 szeptemberében kitört a háború, és később a lengyel menekültek verőcére jöttek, létrehoztak egy hatszáz fős tiszti tábort. Én többeket ismertem közülük. Természetesen azokba a szobákba is elszállásoltuk őket, amelyeket nyáron a nyaralók béreltek. Hamar összebarátkoztunk a lengyelekkel,
Október
11
nagyon jó haverok lettünk. Akkoriban még a közös lengyel-magyar határért is folytak a tüntetések Budapesten. Később, egy rövid időre mindez meg is valósult. Én magam négy évig voltam fogoly a Szovjetunióban, jártam Szmolenszban is, Katyn ott van mellette… Mindvégig tudtam, hogy kik követték el a mészárlást. Annak idején az újságok megírták. A magyar Orsós professzor volt a nemzetközi bizottság vezetője, amely feltárta, hogy mikor és milyen körülmények között lőtték agyon azokat az embereket. Az egész világ tudta az igazságot, az oroszok pedig sokáig letagadták. Állítólag mára előkerült az a dokumentum is, amelyben Sztálin a parancsot kiadta a vérengzésre. –Vérengzések ma is folynak a világban. Vége lesz-e egyszer? – Káin és Ábel óta az emberek egymás ellen vívott harca szinte szüntelen. Még az úgynevezett békeidőkben is folynak csatározások. Mindezek ellenére nem látom, hogy jó irányba menne a világ. Az 1800-as évek végén, illetve az I. világháború előtti boldog békeidők sokkal különbek voltak. Volt ugyanis becsület. Volt tisztesség. Az emberek még köszöntek egymásnak, segítettek egymáson. Volt munkalehetőség. Kiépült a vasúthálózat, az úthálózat, hatalmas gyárak jöttek létre. – Mit lát, merre halad ma a világ? – Ez egy nagy kérdés. Azt most tegyük félre, hogy egy indián jóslat szerint hamarosan itt a világvége. (Nekem ez már a negyedik lesz a kilencven évem alatt! – nevetett Laci bácsi.) Komolyra fordítva a szót, az én véleményem az, hogy vannak bizonyos korlátok, amelyek tabuk az emberiség számára. Ilyenek például az idő vagy a világegyetem végtelenje, de azt sem tudják bizonyítani, hogy az élet honnan ered és mi a valódi alapja. Azt gondolom, hogy végén az fog kiderülni, hogy az ember mindig is ember volt, az állat pedig állat és soha nem lett állatból ember. Az emberi szervezet és a világegyetem rendje annyira tökéletes, hogy nehéz elképzelni azt, hogy minden puszta véletlen volna. – Mit gondol, milyen esélyei (folytatás a következő oldalon)
12
Október
Interjú, beszámoló
VERÕCEI TÜKÖR
vannak a súlyos terhek alatt roskadozó Európának? – Amíg a kontinensen vannak első osztályú, meg másodosztályú országok, és vannak olyanok is, akiket meg kell segíteni, mert a tönk szélén állnak, addig nem lesz egységes Európa. Persze ennek több vetülete van. – Például erkölcsi? – Annak idején, a két világháború között a gyerekeknek a templomból való hiányzást igazolnia kellett. Amikor felnőtt, természetesen választhatott, hogy akar-e továbbra is járni vagy sem. De volt mi közül választania! Ma, ha egy gyermeket nem járatnak templomba a szülei, abból felnőtt korára nemigen lesz vallásos ember. Összességében meg van osztva Európa kulturálisan és gazdaságilag egyaránt. Nincs közös akarat. – Itt, Verőcén, van? – Azt hiszem, itt még valamennyire megvan, de lehetne rajta még javítani. Több esetben sikerül összefogniuk az embereknek. – Kilencven év tapasztalatával hogyan látja a falut ma? – A rendszerváltás utáni időszakban ugyan voltak periódusok, amikor nagyon lassan fejlődött a falu, de az utóbbi évtizedben sokat változott pozitív irányban. A rengeteg szobor és emlékmű Verőce büszkeségei, de nemcsak ezek,
hanem a megépült, felújított épületek, utak, járdák is. – Mi az, amin változtatna a települést illetően? – Hogy én mit képzeltem el Verőcére? Például a Borbély hegy tetejére egy szép kilátót. Aztán rendbe kéne tenni a Duna-partot. Amikor Ybl Miklósék idejöttek, hogy megtervezzék a kőfalat, amely összekötötte a szomszédos házakat, az a terv és kivitelezés szimbolikus erejű volt, egységet tükrözött. Azelőtt ott paraszti porták álltak. Amikor jött a filoxéra járvány, ezeket eladták pesti módos embereknek, íróknak, művészeknek, akik felépítették azokat a házakat, amelyek most is ott állnak. A kőfalat szerintem folytatni kellene egészen a füzesig. Aztán léteznek itt Verőcén olyan üzemek, ahol az épület még áll, de nincs benne semmi, termelés nem folyik. Ilyen a porcelángyár, vagy a fűrésztelep is. Ezekkel kapcsolatban szintén ki lehetne találni valamit. – Kiadásra kerül-e valaha a Verőce, a Börzsöny kapuja című helytörténeti anyag? – Ebből kiadott könyv sose lesz, meg is mondom, miért. Egyrészt én nem vagyok egy író alkat. A könyvet a saját és a családom szórakoztatására írtam meg, nem tartom profi munkának. Ráadásul hiányzik belőle egy nagyon fontos do-
log: az állat- és a növényvilág szakszerű bemutatása. Hiba az is, hogy a forrásjegyzéket a könyv végén adtam meg ahelyett, hogy lábjegyzeteket készítettem volna ott, ahol magyarázat szükséges. Ez összességében egy lelkes amatőr munkája. – Ezzel vitatkoznék, szerintem inkább egy hiánypótló gyűjtemény, amely nyilvánvalóan nagy érdeklődésre talált itt helyben is. Esélyt sem lát rá, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjon a dokumentum? – Sokan lemásolták, akiknek odaadtam elolvasásra. Az mindenképpen jó volna, ha valaki segítene nekem a dokumentum kiegészítésében, az utóbbi húsz év történéseit illetően, mert a koromnál fogva ez már túl nagy feladat, a könyv pedig csak 1994-ig bezárólag tárja fel Verőce történetét. – Mik a tervei a jövőre nézve Laci bácsinak? – Mit mondhatnék erre kilencven évesen? Két lányom van, három unokám, négy dédunokám és nemsokára jön az ötödik is. Az embernek kilencven évesen már mindene megvan... A mai napig a feleségemmel mi vagyunk a család központja. Mindennap megfordulnak nálunk a lányaink, az unokáink, a dédunokáink. Mi kellene ennél több? Révuti Norbert
Elérkezett az ősz, a szüret ideje. Idén szeptember 19-én tartottuk meg a már hagyománnyá vált Szüreti mulatságot az óvodás gyerekekkel. Az idő is kegyes volt hozzánk, mert szép, napsütéses időben, az óvoda udvarán rendezhettük meg e jeles napot. Népviseletbe öltöztek kicsik és nagyok, szőlővel telt kiskosárral érkeztek
a gyerekek. Először darálóba, majd présbe került az édes gyümölcs. Mindenki kipróbálhatta, hogyan kell a darálót hajtani. Mézédes musttal teltek meg a kancsók és poharak. Közben gyerekek és felnőttek együtt rophatták a táncot. A Kisvakond csoportos gyerekek előadták rövid mű-
sorukat, amelyet a faluszüreten is bemutathattak. Mindeközben a kemencében sültek a szebbnél szebb kalácsok. A mulatozás és mustivás után minden csoport elfogyasztotta a saját kalácsát. Vidám, jó hangulatú délelőtt volt. Czinkiné Mészáros Krisztina óvodapedagógus
VERÕCEI TÜKÖR
Beszámoló
Október
13
Kurucz Zsolt felvételei Az idén a hagyományoktól eltérően október közepe helyett szeptember 15-én rendeztük meg a szüreti felvonulást és mulatságot Verőcén. Új útvonalon, az iskolától indulva, a Maros utcán át a Hunyadi utca-Poki játszótér-CBA-gyógyszertár megállók érintésével a Duna-partra haladt a menet élén a kisbíróval (Laukó Ferenc), a bíró úrral és bírónéval (Bednárik Marcell és felesége). Minden megállóban az utca lakói fogadták a felvonulókat, kínálgattak jó szívvel mindenkit a finomságoktól, jó bortól roskadozó asztalokról, cserébe a Kabóca gyerek tánccsoport és az Őszikék tánccsoport adták elő vidám műsorukat. A jó időnek köszönhetően sok lovas és lovas kocsis is érkezett, így a Mészáros zenekar muzsikájára vonult a menet, a népviseletbe öltözött táncosokkal és minden érdeklődővel együtt. A Duna-partra érve Baranyi Barna és családja kínálta a menetet, majd a vízi színpadon mindenki megnézhette az óvódás Kisvakond csoport, a Kabóca néptánccsoportok és az Őszikék tánccsoport műsorát. Az óvodás gyerekek műsorát Daragó Éva és Czinkiné Mészáros Krisztina, a Kabócák műsorát Darócziné Botos Barbara, az Őszikék előadását Kakas Éva tanította be. Kürtszó jelezte a kofahajó megérkezését. A csónakot Aradi Gergő vezette, a kofaaszszonyokkal (Gál Zsuzsi, Fogarasi Hajni) sikerült megalkudni a kisbírónak és a bírónak, így már pakolhatták is a gyerekek a kofáktól vett szőlőt a kádba, ahol a lányok, fiúk lelkesen taposták a mustot. Annak, aki csak inni szerette volna a mustot, Ritzl Erika, a Hövélyesi család és a Grauszmann család segített kipréselni a szőlőlevet. Szőlőtaposás után mindenki megkóstolhatta a finom gulyásokat és a pincepörköltet, amit Illés György, Simon János,
Tápler Jenő szakácsok készítettek el a nyugdíjasklub tagjai és a Borbarátok segítségével. Az innivaló finom bort a Borbarátok és a CBA kínálta a résztvevőknek A finom vacsora után a gyerekeknek volt arcfestés, tökfaragás és Dobay Márti társulata az Aranyszőrű bárány meséjét adta elő, majd megkezdődött a táncmulatság, amely este 10 óra után ért véget. Sötétedéskor meggyújtottuk a tábortüzet, majd Hornyák Máténak és Spiesz Andrisnak köszönhetően egy kis fényjátékot láthattunk a Dunán. Mint minden évben, idén is nagyon sokan fogtunk össze , hogy ünneppé tegyük a verőcei szüretet. Szállítás, pakolás: Marschall Márk és csapata. A felvonulás megállóiban vendégül látták a menetet: a Tömör család, a Varga család, a Csitári család, a Virágbolt, a Pékség, a Gyógyszertár, a Habina család, a Koczó család, a Lukács család, a Vámos család, a Perneky család, Torma család, a Hesz család, a Muhi család, a Gyenes család, a Kovan család, a Vidovics család, a Nagy család, az Ádler család, a Molnár család, Fülöp Babett és családja, Greff családok, a
Hunyadi utca lakói, a Szalai család, a Hénap család, a Tömör család, a Junior Vendéglátó Zrt, a Marschall család és még sokan mások. Dekoráció: Heincz-Rási család, Szirtes család, Okolicsányi család. A rendezvény fő támogatói: Verőce község Önkormányzata, a CBA, a Verőcei Borbarátok Tibesz húsbolt, Stedra Vitamintanya, Polgár és Vagyonvédelmi Egyesület és mindenki, aki valamilyen módon hozzájárult a nap sikeréhez. Külön köszönjük minden lovasnak, kocsisnak és minden szereplőnek, hogy jelenlétükkel emlékezetessé tették számunkra a felvonulást. Köszönjük Laukó Ferencnek, hogy kisbíróként idén is remekül vezette a menetet. Sokak segítségére számíthattunk, köszönjük, hogy áldozatos munkájukkal, táncukkal, süteményekkel, italokkal, zsíros kenyérrel, vagy segítő munkával kivették a részüket a rendezvény létrehozásában, segítettek a szüretet igazi ünneppé tenni! Greff Katalin művelődésszervező * Kurucz Zsolt további felvételei a mosolybirodalom.hu oldalon találhatók.
14
Október
VERÕCEI TÜKÖR
Programok
Verőce, Árpád u. 20. Tel: 06-27-350-009. Információ: www. veroce.hu, email:
[email protected]. Október 1., hétfő 15 óra: Ünnepi műsor az Idősek tiszteletére Október 5., péntek 18 óra: Renate Hildebrand festőművész (Németország) kiállításának megnyitása Október 6., szombat: Kirándulás a szokolyai társán át a Kőhegyre a kereszthez. Gyülekező 10 órakor a Verőce-Magyarkút vasútállomáson. Október 10., szerda 15-17 óra: Zsibvásár az óvoda udvarában, adok–veszek csak magánszemélyeknek! Október 12., péntek 18 óra: Világjárók klubja. Egy nyár Skandináviában – Lantos Gábor diavetítéssel egybekötött előadása. A belépés díjtalan! Október 19., péntek 14 óra: VENÉTA – VErőcei NÉptánc TAlálkozó – a tornacsarnokban. A programra a belépés díjtalan! 14-18 óráig táncbemutatók és közös tánctanulás. 18-19 óráig „Az állatok nyelvén tudó juhász”: Cakkumpakli gyermekszínház meseelőadása gyerekeknek. 19 órától Táncház mindenkinek! Zenél a Mészáros és a Rockfolk zenekar. Október 23., kedd 18 óra: Ünnepi gyertyagyújtás az 1956-os Forradalom és Szabadságharc emlékére a Gorka Múzeum előtti téren, a Kopjafánál. Október 26., péntek 17.30: A Dunakanyar fürdőkultúrája – Mándli Gyula előadása. A Verőcei Helytörténeti Kör és a Művelődési Ház közös rendezvénye. Az előadásra a belépés díjtalan!
Hétfő. 9.00-11.00: Baba-mama klub, vezeti Lécz Izabella, Villányi-Papp Andrea védőnők. 16.00-17.00: Dancer Shadows tánccsoport I. óvodások, vezeti Rák Orsolya. 17.00-18.00: Dancer Shadows tánccsoport II. iskolásoknak, vezeti Rák Orsolya. 16.0017.30: Nyugdíjasok klubja, vezeti Kiss Benedek Béláné. 16.00-18.00: Csipkeverő szakkör, vezeti Tömör Jánosné. 18.00-19.00 Zumba I., vezeti Fazekas Máté. 19.00-20.00: Zumba II., vezeti Fazekas Máté. Kedd. 17.00-18.00: Jóga, vezeti Erdős Ágnes. 17.00-17.30: Zenebölcsi, vezeti Balázs Erzsébet. 18.00-19.30: Színjátszókör gyerekeknek, vezeti Dobay Márti. Szerda. 9.00-9.30: Zenebölcsi, vezeti Balázs Erzsébet. 12.3016.30: Őszikék táncegyüttes próbája, vezeti Kakas Éva. 16.00-18.00: Baba-mama klub. 17.00-18.00: Népdalkör gyerekeknek, vezeti Farkas Tünde. 17.00-17.30: Néptánc óvodásoknak, vezeti Daragó Éva. 17.30-18.30: Iskolás német nemzetiségi tánccsoport, vezeti Mátrai Zsuzsanna. 19.00-20.00: Német nemzetiségi tánccsoport, vezeti Mátrai Zsuzsanna. 18.30-20.00: Cantus Beatus kórus próbája, vezeti Verbay Zsolt. 18.30-20.30: Csikung gyakorló, vezeti Fuchs Krisztina. Csütörtök. 16.00-17.00: Kabóca gyermek néptánc csoport I., vezeti Daróczyné B. Barbara. 17.00-18.00: Kabóca gyermek néptánc csoport II., vezeti Daróczyné B. Barbara. 17.30-19.00: Varró tanfolyam, vezeti Lázár Dóra. 18.00-19.00: Zumba I., vezeti Fazekas Máté. 19.00-20.00: Zumba II., vezeti Fazekas Máté. Péntek. 18.00-20.00: Néptánccsoport felnőtteknek – most indul!,18.00-20.00: Borbarát kör összejövetele minden hónap első péntekjén.
„... mégis csak egy nagy ismeretlen Úrnak vendége voltam...” Kosztolányi Est. Vendégünk: Dr. Barlay Szabolcs (MTA doktora, paptanár, történész). Időpont: október 9., kedd este fél 7. Szüreti koncert. Vendégünk: Farkas Tünde ének, gordon, dob, csörgő-börgő, és Mérei Anita ének, koboz, furulyák. Időpont: október 20., szombat este 6 óra. Egy születésnap margójára... Molnár Bencze zongoraművész improvizációs estje. Időpont: október 27., szombat este 6 óra.
SSzeretettell h hívunk í k mindenkit i d ki a V Verőcei ő iÉ Évszázadok, á d Helytörténeti Szabadegyetem 2. előadására, mely a Helytörténeti Kör és a Művelődési Ház közös szervezése. Téma: A Dunakanyar fürdőkultúrája. Előadó: Mándli Gyula, a Váci Könyvtár igazgatója. Időpont: 2012. október 26., péntek 17.30 óra. Helyszín: Művelődési Ház.
Kétszáz éve, 1812. október 10-én született Garay János. Írt elbeszélő költeményeket, drámákat, 1840–48. között pedig főleg hazafias verseket. Népszerű költő volt, a család kenyerét azonban hírlapírással kereste meg, majd Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter a magyar királyi egyetem magyar nyelv- és irodalomtanárának nevezte ki. Betegeskedése miatt a szabadságharc bukása után is Pesten maradt. Vaksággal fenyegető szembajához köszvényes bántalmak is járultak, amelyek agyát is megtámadták. Sok szenvedés után 1853. november 5-én délelőtt 10 órakor halt meg „tüdő-szélhüdésben”, életének 41. évében. (Sz. E.) Parlagi rózsák I. Tél és tavasz lejárnak... Tél és tavasz lejárnak, Nem szenvedéseim: Fű és virág kihajtnak, Nem én örömeim. Örömvirágaim már Csirában asznak el, Kínom, kínszenvedésem Mindennap újra kel. Te vagy a napom borúja, Te tavaszom tele: S mégsem lehetne élnem Lelkednek nélküle.
VERÕCEI TÜKÖR
Hírek, információk
Október
15
Szeptember 22-én rendezték a „Mozdulj, Verőce!” sportnapot. Célja, hogy minél több ember sportoljon, mozogjon közösségben, jó levegőn. A havonta megrendezésre kerülő programokon a résztvevők pecséteket, matricákat gyűjthetnek, melyekkel a májusban rendezendő sorsoláson értékes nyeremények, családi csúszdapark-belépő, sporteszközök, színházjegyek nyerhetők. A szeptemberi MoVe háztömb-futással indult, majd Bartha Enikő vezetésével tollaslabdázással folytatódott. A strandröplabda-kupán nyolc helyi csapat mérkőzött meg. Ezalatt a gyerekek tollaslabdázhattak, homokvárat építettek és Baranyi Barna jóvoltából lovagolhattak. Herbert László vezetésével a focipályán hat csapat mérkőzött meg egymással, mialatt a kis tornateremben a gyerekek és a felnőttek kosárlabdáztak. A jövő hónapban újra megpróbáljuk, szeretettel várunk minden új csatlakozót, gyűjtsük együtt a pontokat! Greff Katalin művelődésszervező
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA FOTÓPÁLYÁZATOT HIRDET A 2013 ÉVI VERŐCEI NAPTÁR KÉPEIRE A Pályázat célja Verőce jelenének és múltjának dokumentálása fotókon , és ezeknek a fotóknak közzététele a 2013-as fényképes 26 oldalas falinaptáron. Kategóriák: RETRÓ: 50 évnél régebbi felvételek, képeslapok , a falunk múltjáról; JELEN: 2 évnél nem régebben készült alkotások a falunk életéről, jellegzetes házairól középületeiről köztereiről; EGYESÍTETT: ugyanarról a helyszínről készített felvételek 40 –50 év különbséggel. Egy pályázó minden kategóriában 5-5 képet illetve képpárt adhat be, színes illetve fekete fehér képeket, vagy képfile-okat. A pályaművek beadási határideje 2012. október 31. Az elbírálás után a legjobb képekből készül a 2013 –as VERŐCE naptár Díjazás: Mindhárom kategóriában díj: 5 db 2013-as naptár és 1db fotókönyv a válogatott képekkel díj: 5 db 2013-as naptár díj: 3 db 2013-as naptár A díjazottak képei nevük és arcképük feltüntetésével szerepelnek a naptáron. A képeken fel kell tüntetni a készítésük helyét és pontos, illetve feltételezett idejét, a pályázó nevét címét telefonos és internetes elérhetőségét. A pályázatok a Polgármesteri Hivatalban személyesen beadhatók a titkárságon, illetve internetes úton a
[email protected] e-mail címen Gebora Istvánnál.
A szerencsésebbek szemtanúi lehettek, amint augusztus végén Verőcénél is elhaladt a százéves Schönbrunn gőzhajó. A tekintélyes korú vízi jármű augusztus 26-án indult Bécsből Budapestre. A hajót 1912-ben építették Óbudán, az Első Dunai Gőzhajózási Társaság hajógyárában. A Schönbrunn ma az egyetlen működő gőzhajó azon 300 közül, amelyek egykor a társaság flottájába tartoztak. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)
A megyei női kézilabda B csoport őszi fordulóinak időpontjai: Bugyi - Verőce október 7., vasárnap 17 óra. Verőce - Százhalombatta október 13., szombat 17 óra. Főnix SE - Verőce október 21., vasárnap 18 óra. Kistarcsa - Verőce október 28., vasárnap 18.30 óra. Verőce - Mogyoród november 4., vasárnap 12 óra. Alsónémedi - Verőce november 11., vasárnap 18 óra. Csömör - Verőce november 18., vasárnap13 óra.
16
Október
Hirdetés
VERÕCEI TÜKÖR
Barna Party KisvendéglĘ 24 éve ugyanazon a helyen a VerĘcei Csónakház tetején.
A VerĘcei Csónakház tetején fagyizónk 1988-ban, és az abból kifejlĘdött kisvendéglĘnk ugyanott 2012-ben.
Ünnepeljük együtt 25 éves jubileumunkat, amely alkalomból VerĘce minden kedves lakosának, aki megtisztel minket azzal, hogy vendégünkként üdvözölhetjük, továbbra is 15% kedvezményt adunk. Tel.: 06-70/ 4334705
Barna Party Lovarda 3 patkós minĘsítéssel, szeretettel várja vendégeit. Mert ez elsĘsorban nem a pénzrĘl, hanem a Lóról és ÖnrĘl szól!
Lovagoltatás, oktatás, bértartás.06-70/ 433 47 03
lapja – Kiadja az önkormányzat 2621 Verőce, Árpád út 40. – Felelős szerkesztő: Réti József – Vezető szerkesztő: Révuti Norbert VERÕCEI AA község szerkesztőség címe: 2623 Kismaros, Liget u. 29. – Telefon: +36 70 427 6368, e-mail:
[email protected] Tördelőszerkesztő: Imrik Péter. Nyomdai munka: Kucsák Könyvkötészet és Nyomda, Vác Hirdetési árak: 1/8 oldal 2640 Ft, 1/4 oldal TÜKÖR 3600 Ft, 1/2 oldal 6000 Ft, 1 oldal 10 800 Ft. Az árak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák. Lapzárta minden hónap 20-án.