Ady Endre Ady Endre (Érmindszent, 1877. november 22. –Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője.
Apja Ady Lőrinc hétszilvafás nemes. Anyja Pásztor Mária, papok és tanítók leszármazottja. Testvére Ady Lajos (1881-1940), aki gimnáziumi tanár volt előbb Zilahon, majd Budapesten. Felesége Kaizler Anna volt, nem született gyermekük. Ady Endrét 1888 őszén a nagykárolyi piarista gimnázium első osztályába íratták be, s az alsó négy osztályt ebben a katolikus iskolában végezte el. 1892 szeptemberében Zilahon, a Wesselényi Miklós Református Kollégiumban folytatta gimnáziumi tanulmányait. Versekben vallotta meg ragaszkodását iskolájához s tanáraihoz. A család úgy döntött, hogy a nagy fiú jogász lesz. Ady tehát 1896 őszén beiratkozott a debreceni jogakadémiára. Erősen hatott rá a maga korában híres filozófus Friedrich Nietzsche. A századvég magyar írói a lázadót látták benne, Adyt is elsősorban a régi ítéleteket romboló gesztusával s a felsőbbrendű ember jogait hirdető tanításával ragadta meg. 1899 júliusában Debrecenben jelent meg legelső versesköteteVersek címmel. Nagy hatással volt rá a polgári radikalizmus politikai programja, mely harcot
hirdetett a magyarság kulturális és szociális elmaradottsága ellen, s céljai között szerepelt az addig uralkodó osztályok hatalmának megtörése s a munkásság és a parasztság gazdasági és műveltségbeli felemelése. Ady 1903 őszén ismerkedett meg Diósy Ödönné Brüll Adéllal, Lédával (Nagyvárad, 1872 Budapest, 1934) Nagyváradon. A szépsége, asszonyisága teljében lévő fiatalasszony a Balkánról érkezett szülővárosába rövid pihenőre; többek között férje zavaros üzleti ügyeit is feledni. A fiatal újságíróhoz kezdetben csak szeszélyből, volt szeretője bosszantására közeledett, ám a kapcsolat egyre inkább elhatalmasodott rajtuk. 1904-ben Ady Léda után utazik Párizsba. 1905 januárjában jött haza Budapestre, ahol állás várta a Budapesti Naplónál. Adyt költeményei miatt eddig is ellenséges figyelem vette körül, de a támadások pergőtüzébe akkor került, amikor 1906 februárjában megjelent harmadik verseskötete, az Új versek. Ez a könyv korszakzáró és korszaknyitó volt a magyar irodalom történetében. Ez az alkotás költői 1
magatartás és látásmód tekintetében egészen más volt, mint amit az emberek megszoktak. Nemcsak a maradi műveletlenséget ostorozó hang jelentett kihívást, hanem az a gőgös, arisztokratikus önszemlélet is, mely őt különb magyarnak és nagyobb költőnek tüntette fel mindenki másnál. Kíméletlen harc indult ellene, de voltak olyanok is akik mellé álltak, mert megérezték költészetének meghökkentően új jellegét. Az igaztalan vádaskodások egyenlőre meggyűlöltették vele Magyarországot és 1906 júniusában Párizsba menekült. 1907 nyarán érkezett vissza, s itthon anyagi, megélhetési problémái támadtak. Elszigeteltségét az 1908. január 1-én megindult Nyugat című folyóirat enyhítette, melynek haláláig főmunkatársa volt. 1904-1911 között hétszer járt Párizsban, de Lédával itthon is találkozott. Ezek a Párizsi tartózkodások egyre rövidültek, s a Léda-szerelem kezdett lassan kihűlni. 1914-ig évente jelentek meg kötetei, s ekkor már a népszerűség és siker is mellé szegődött. 1908-ban adta ki Az Illés szekerén című könyvét, melyben új témaként jelentkeztek az istenes és a forradalmi költemények. A Lédával való áldatlan viszony formálisan 1912 áprilisában szakadt meg. Pár nap múlva ezután született meg azElbocsátó, szép üzenet, ez a kegyetlen, igazságtalan és gyilkosan gőgös vers. Lédával való szakításának első hírére valósággal ostrom alá vették azok a nők, akik minden híres emberbe bele szoktak habarodni. Az átlagos levélírók között azonban feltűnt egy fiatal 16 éves kislány, aki egészen más hangon közeledett a költőhöz. A levelek éveken át jöttek. A kezdetben rokoni hang egyre bensőségesebb, szerelmesebb lett. Boncza Berta, később Csacsinszka, Csinszka (Csucsa, 1894 – Budapest, 1934) levelei mindig azzal a refrénszerű vissza visszatérő türelmetlen sürgetéssel záródtak, hogy tegyen már végre egy rokoni látogatást, keresse fel unokahúgát Csucsán. 1915-ben megtartották az esküvőt. A két idegember közötti házasság nem lehetett boldog, egy ideig mégis csak védelmet jelentett e kései szerelem. Erről a megnyugvásról vallanak a Csinszka versek, amelyekben a nyoma sem fedezhető fel a későbbi megromlott és kibírhatatlanná vált házaséletnek.
Az új kötet A halottak élén 1918-ban hagyta el a sajtót. A kimaradt versek csak a költő halála után jelenhettek meg, 1923-ban Az utolsó hajók címmel. December elején tüdőgyulladás támadta meg a költőt, 1919. januárjában halt meg. A nemzet halottjaként ravatalozták fel a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában. Forrás: http://www.literatura.hu/irok/irok.html Forrás: http://enciklopedia.fazekas.hu
Ady Lőrinc és Ady Lőrincné Pásztor Mária
Friedmann Erzsébet, Ady első szerelme, egyik zilahi osztálytársának húga
Ady és az édesanyja 2
Boncza Berta, Csinszka (Csucsa, 1894 – Budapest, 1934)
Ady Endre 31 évesen (1908)
Csinszka apja, Boncza Miklós kastélya, Csucsa
Ady és Léda (Diósiné Brüll Adél) 1908-ban
Brüll Adél (Nagyvárad, 1872 – Budapest, 1934) 3
Babits Mihály és Ady Endre
Csinszka és Ady 1915-ben, házasságkötésük évében
Forrás: http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/csinszka-es-mis-kiralyfi
A kis szögletes asztalkát négyen veszik körbe: Ady Endre, Juhász Gyula, Emőd Tamás és Dutka Ákos
Ady szobor Tatabányán
4
Ady és Léda szobra Dunaújvárosban
• • • • • • • • •
Az Illés szekerén, 1908. december második felében 1909-es évszámmal Szeretném, ha szeretnének, 1909. december közepén 1910-es évszámmal A Minden-Titkok versei, 1910. december közepe A menekülő Élet, 1912. január vége Margita élni akar, verses regény, 1912 A Magunk szerelme, 1913. március vége Ki látott engem?, 1914. február vége A halottak élén, 1918. augusztus eleje Az utolsó hajók, 1923
Voltak olyan versei is, melyek nem jelentek meg verseskötetben. Forrás: A magyar irodalom története, Akadémiai Kiadó, Budapest 1981-1990 Forrás: http://enciklopedia.fazekas.hu
Ady Endre kötetei • • • •
Versek, Debrecen, 1899. június Még egyszer, Nagyvárad, 1903. szeptember vége Új versek, 1906. február Vér és arany, 1907. december végén 1908-as évszámmal 5
