Hidrológiai és medermorfológiai tényezők hatása a halak elterjedésére és élőhely használatára a Duna Gönyü-Hercegszántó közötti szakaszán
Gönyü Hercegszántó Braila
Calarasi
Szalóky Zoltán II. éves PhD hallgató Környezettudomány Doktori Iskola, Környezetbiológia Témavezető: Dr. Erős Tibor, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet 2011. Június 10.
Célkitűzéseink •
A halfajok élőhely választása a hidrológiai és medermorfológiai háttérváltozók alapján
•
Mélységi mintavétel módszertanának kidolgozása nagy és mély folyókon
•
Újabb adatok a Duna halfaunájáról
•
Természetvédelem szempontjából értékes fajok (Natura 2000-es jelölőfajok) elterjedéséről és szaporodó helyeiről bővebb ismeret
Gönyü-Hercegszántó (1708-1428 fkm) között eddig: szórványos adat, főleg faunisztika
A víz parti zónájában élőhelyeinek felmérése
A mélyvízi meder élőhelyeinek felmérése
Célkitűzéseink megválaszolása 1. Vízparti zóna mintavételi program 2. Mélységi mintavételi program: Új, hazánkban eddig nem használt módszert dolgoztunk ki. Változók felvétele a mintavételi területeken: •
abiotikus változók • a mintavételi területek jellemzése, strukturáltsága • mederanyag összetétel • áramlási sebesség • vízmélység • vízhőmérséklet • parttól való távolság • vízállás és vízjárás • vízátlátszóság • időjárás (szél, felhőzöttség, csapadék)
•
biotikus változók • fajösszetétel és egyedszám viszonyok • testhosszúság adatok • korstruktúra
1. A vízparti zóna mintavételi program Eszköz: elektromos halászgép Mintavétel helye: rétegzett random módon meghatározva Mintavételi egység hossza: 500 m Napszak: éjszaka
A vízparti zóna mintavételeinek helyszínei A mintavételi egységek száma: 201 teljes hossza: több, mint 100 km Fajok száma: 46 Példányok száma: 43 ezer
Budapest
dunai ingola
harcsa
2. Mélységi mintavételi program Új módszer kidolgozása. Eszköz: elektromos kece (elektromos mintavételi berendezéssel kombinált húzóhaló).
A mélységi zóna mintavételeinek helyszínei Mintavételi egység hossza: 500 m Szelvényenként 5 egység Napszak: nappal
Budapest
A mintavételi egységek száma: 146 teljes hossza: 73 km Fajok száma: 30 Példányok száma: 4208
német bucók
magyar bucók
A két módszer összehasonlítása ikrás német bucó Neokes Aspasp Gobalb
3
Albalb
3
Abrbjo Neomel Sanluc Leuidu Gymsch Neoflu Abrbra Leucep Sanvol Chonas Rutrut Cargib Vimvim Lotlot Neogym Rutpig Abrsap Barbar Perflu Cypcar Zinzin Gymbal Esoluc Gymcer Pelcul Silgla
2.5
2
Zinstr Barbar Gobalb Albalb Neomel Abrbjo
2.5
Gymsch Abrbra Leuidu Abrsap
2
Promar
Zinstr Sabaur Leuleu Abrbal
Zinzin Rutpig Neokes Vimvim Neoflu Chonas Sanluc Sabaur Gymbal
1.5
1.5 Eudmar Lepgib
Abrbal Pelcul Silgla
Scaery
Német bucó
Psepar 1
1 Litorális zóna Cypcar
Rhoser
Relatív gyakorisága
Gasacu Cobelo Neosp. Hypmol
0,05 %
CteideAngang 0.5 0
1
Előfordulási gyakorisága 2
3
4
5
A parti zóna mintáiba került halak relatív (x tengely) és előfordulási (y tengely) gyakoriságai.
Lotlot Rutrut Aspasp Mélységi zóna Promar Leucep
26 %
0.5
5 %0
Gymcer Neogym
1
63 %2
3
4
A meder élőhelyeinek mintáiba került halak relatív (x tengely) és előfordulási (y tengely) gyakoriságai.
Eltérő eredmények. Módszerek kiegészítik egymást. Mindkét módszer szükséges a nagy és mély folyók halainak megismeréséhez.
Mintavételeink rövid értékelése
dunai hal átlmély 4
1. Redundancia analízis: 59 helyszín, 12151 példány
Bp3T
iszap Er3 Bp4T
3
Rá1T
2
Sanvol
Albalb
Bp5T Bp1T Er1T Dú1 Ár2T Perflu Er2T belfák Er1 Bf4 Rá2T agyag Sabaur Bf3 Abrsap Abrbra Dú2 Er2Dú4TNeogym Er6T Er4 Leuleu Rutrut Dk3 Ár6T Bf1 Dú3T Bf2 Sz4 homok PelculGymcer Leuidu VimvimAspasp Cypcar Bf5 Esoluc Ku5 Er5T Dú2TKu2 Dk4 Zinstr Sanluc Dú1T Ár3T Er3T Promar Ár1T SilglaKu1 Sz2 Zinzin Neoflu Sz3 Dú4 Ár5T Leucep Ku2T Dk1 Ár4T Ki1T Ár7TEr5 Ki2T Barbar Ku1T Dú3 Abrbjo Gymsch Neokes Ku3 Rutpig Gymbal Bp2T
1
Axis 2
selymes durbincs
menyhal
0
-1
Ki4T -2 kavics
Ki5T
Sz1
Ki3T ChonasEr4T
Gobalb
Cargib
Ku4
szikla Neomel kő Lotlot
sebes
Dk2
-3
feketeszájú géb Ki6T
-4
-4
törpecsík
-3
-2
-1
0 Axis 1
1
2
3
4
Mintavételeink rövid értékelése 2. Testhosszúság elemzések
100
50
50
100
100
150
200
150
200
200
300
250
250
300
400
300
350
testhosszúság gyakoriság eloszlás vioplot ábrája a Göd-Sződliget Duna szakasz mintavételek adatai alapján
természetes part
természetes part
kövezés
kövezés
jászkeszeg
természetes part
természetes part
paduc
kövezés
kövezés
természetes part
természetes part
süllő
kövezés
kövezés
A kutatómunka ütemterve 1. Parti minták gyűjtése: 2010 október és november
2. Mélységi mintavétel módszertanának kidolgozása: 2010 szeptember, október és november, elektromos kece rutinszerű használata
3. A mederfenéken élő dunai halállományok (különös tekintettel a védett fajokra) fajszerkezetének és mennyiségi viszonyainak megismerése: 2011 tavasza 4. Kiegészítő vizsgálatok 2011 nyarán
5. Adatbázis készítés: folyamatos
6. Adatelemzés, értékelés: 2011 tél
Gyakorlati jelentőség • Élő- és ívóhely térképezési feladatok elvégzése. • A Duna medrét érintő műszaki beavatkozások hatásainak pontosabb becslése. • Eredményeinkkel hozzájárulhatunk az EU tagállamaiban most kezdődő „nagy folyós” mintavételi és minősítési módszertan kidolgozásához. • NATURA 2000 halfajok ponttérképezése, populációk monitorozása. • Joint Danube Survey 3-ban a mélységi mintavételi módszer bevezetése
Az Aldunán végzett mintavételi program Calaras és Braila között (347-194 fkm) 2011. május 31. – június 06. Alosa tanaica
Acipenser nudiventris
Syngnathus abaster
Benthophilus stellatus
Sabanejewia bulgarica
Köszönöm a figyelmet!
Gropeni, Románia 197 fkm