HEREND VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

HEREND VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 8440 Herend, Kossuth u.97. Tel: (88) 513-703 Fax: (88) 513-705 Ikt. sz.: 57-11/2016. Tárgy: Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról Készítette: Princzes Györgyi

. napirendi pont

Előterjesztés amely készült a Képviselő-testület 2016. május 30-i ülésére A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 96. § (6) bekezdése értelmében Herend Város Önkormányzat elkészítette a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet 10. számú mellékletében meghatározott szempontok szerint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolóját. I.

A település demográfiai jellemzői:

Herend város állandó lakóinak száma a 2015. évben: 3493 fő. (az elmúlt években, 2014. év 3533 fő, 2013. év 3547 fő volt.) Ebből: 0-3 éves korosztály 4-6 éves korosztály 7-14 éves korosztály 15-18 éves korosztály

2015. év (fő) 113 82 309 130

2014. év (fő) 113 100 302 141

2013. év (fő) 121 98 292 170

Gyerekkorosztály összesen 19-60 éves korosztály 61-100 éves korosztály Összesen:

634

656

681

2166 693 3493

2214 663 3533

2227 639 3547

A lakosságszám csökkenést mutat. A gyerekkorosztály létszáma évről-évre csökken, viszont az időskorúak száma növekszik. Az elöregedés jellemző a településre. II.

Pénzbeli, természetbeni ellátások:

Herend Város Önkormányzat az előző évekhez hasonlóan pénzbeli és természetbeni ellátásokat biztosított, az arra rászorult családoknak a gyermekvédelmi törvényi szabályozás és a 6/2015.(II.27.) önkormányzati rendeletben meghatározott támogatások formájában, így - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, - óvodáztatási támogatást - beiskolázási segélyt, - gyermekétkeztetési kedvezményt állapított meg. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. § (1) bekezdése szerint - a 21/B. §-ban meghatározott ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre és _ ha megfelel a 21/C.§ ban foglalt feltételeknek- a szünidei gyermekétkeztetésnek, - 20/A. §-ában meghatározott természetbeni támogatásnak, illetve - a törvényben és más jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.

„A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. § (2) bekezdése” alapján, a települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg, a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140 %-át, aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek. b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét. (Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.) 2015. december 31-i állapot szerint 19 fő gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, ebből 19 kiskorú. Év közben 20 fő részére állapítottunk meg jogosultságot, (közöttük többen az előző évben is részesültek kedvezményben) év közben 40 gyermek jogosultsága szűnt meg. (lakóhelyváltozás miatt, illetve lejárt és megszüntetett jogosultság miatt) 2013. szeptember 1-től a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 67/A. § (1)-(2) bekezdése értelmében

(1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: • a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba fogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, • a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33.§-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, • a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek. (2) Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a) - c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b)a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. A gyermekek közül 2015. évben 3 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű, valamint 3 gyermek hátrányos helyzetű. A Gyvt. 20/A. (1) bekezdése értelmében a gyámhatóság annak a gyermeknek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet utalvány formájában. Természetbeni támogatás kifizetésére fordított összeg 2015. évben 301.600,- Ft volt. 2015. év augusztus hónapban 28 gyermek, november hónapban pedig 14 gyermek részesült 5.800.-Ft összegű Erzsébet-utalvány formájában nyújtott természetbeni támogatásban. Óvodáztatási támogatás

„A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/C. § (1) bekezdése” alapján a gyámhatóság annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról a törvényben megfogalmazott időpontban és feltételek mellett pénzbeli támogatást folyósít. 2015. szeptember 1-jétől megszűnt az óvodáztatási támogatás. 2015. évben nem került megállapításra óvodáztatási támogatás. Önkormányzati rendeleten alapuló helyi támogatások A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) módosítása miatt 2015. március 1-jétől megszűnt az önkormányzati segély, helyette a települési támogatás fogalmát vezették be. Az Szt. 45. §-a ajánlásokat adott a települési támogatásként megállapítható ellátásokra. Az Szt. rendelkezései értelmében a települési támogatás különösen a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a 18.életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére, gyógyszer kiadások viseléséhez adhat támogatást. A rendkívüli támogatás nyújtásának egyéb eseteit az önkormányzatok a rendeletben szabályozhatják, figyelembe véve az Szt. 45. § (4) bekezdése szerinti szempontrendszert, melyek szerint elsősorban a család létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudó személyeket indokolt támogatásban részesíteni, akik az alkalmanként jelentkező – betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családjába való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó – kiadások miatt anyagi segítségre szorulnak. A települési támogatás és az önkormányzat által nyújtott egyéb szociális ellátások helyi szabályairól szóló 6/2015. ( II.27.) önkormányzati rendelet szabályozza a helyi támogatások formáját. Ezek közül kimondottan a gyermekekhez kapcsolódó támogatás a gyermekétkeztetési kedvezmény és a beiskolázási segély. Gyermekétkeztetési kedvezmény 12. § (1) A Gyvt. 151. § (5) bekezdésben meghatározott normatív kedvezményeken felül a gyermekétkeztetés személyes térítési díjából egy nevelési- vagy tanévre a gyermek gyermekétkeztetési kedvezményben részesíthető, a) ha a gyermek családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg aa) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, a kedvezmény mértéke 50 %, ab) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160%-át, a kedvezmény mértéke 25 %, b) ha a gyermeket egyedülálló szülő neveli a gyermek családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg ba) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160%-át, a kedvezmény mértéke 50 %, bb) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át, a kedvezmény mértéke 25 %. Gyermekétkeztetési kedvezmény 3 gyermek részére 50%-os mértékben, 1 gyermek részére 25% mértékben került megállapításra a 2015. évben, a felhasznált támogatás 74.249,- Ft. Beiskolázási segély: 13. § (1) Beiskolázási segély állapítható meg annak a családnak, ahol a gyermek általános, középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át, egyedülálló szülő (törvényes képviselő) esetén a 180%-át. (2) Nem állapítható meg beiskolázási segély annak a szülőnek (törvényes képviselőnek), aki gyermeke után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. (3) A beiskolázási segély összege tanévenként 5.000,- Ft. (4) A kérelmet a tankönyv vagy iskolaszer számlák becsatolásával együtt adott tanévben augusztus 31. napjáig kell benyújtani. Beiskolázási segély 2015. évben egy gyermek részére sem lett megállapítva. Bursa Hungarica támogatásra felhasznált összeg 210.000,- Ft (7 fő, havi 3.000,- Ft összegben részesült a támogatásban.) Arany János Tehetséggondozó Programra nem javasolt senkit sem az általános iskola.

Gyermekétkeztetés A gyermekek étkeztetése a tanévben, illetve nevelési évben a helyi általános iskola napközis konyháján (Rozmaring Intézményi Étterem), valamint az óvodában a Paletta Étterem szolgáltatását igénybe véve megoldott. 2015. évben az általános iskolában ingyenes étkezők száma 19 fő, 50%-os kedvezményben részesülők 41 fő, az óvodában 2016. január 1. napjától 2016. augusztus 31 -ig 9 gyermek ingyenes étkeztetésben, 35 gyermek 50%-os kedvezményes étkezésben részesült, majd a jogszabályi változás miatt 2016. szeptember 1. napjától 2016. december 31. napjáig 87 gyermek ingyenes étkeztetésben részesült Nyári gyermekétkeztetés keretében 7 gyermek részesült 45 napon át egyszeri meleg ételben. III.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása:

- Gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata A gyermekjóléti alapellátás feladatait a 2015. évben is a Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata látta el. A gyermekjóléti szolgálatok munkáját a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló 1997.évi XXXI. törvény és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételiről szóló 15/ 1998.( IV.30) NM rendelet szabályozza. A gyermekjóléti szolgáltatás feladatai: 1. A gyermek családban történő nevelésének elősegítése 2. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése 3. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése 4. A családból kiemelt gyermek visszahelyezése 1. A gyermekek családban történő nevelésének elősegítése érdekében elvégzett feladatok: A gyermekjóléti szolgálat Herenden hétfőn és csütörtökön 13-15 óráig, szerdán 8-12 óráig állt a családok rendelkezésére. A gyermekek, felnőttek lelki problémáinak feldolgozása érdekében 2015. évben is volt lehetőség ingyenes pszichológiai tanácsadás, valamint személyiségfejlesztő tanácsadás igénybevételére. A pszichológusi tanácsadást hetente 4 órában, a személyiségfejlesztő tanácsadást heti 1 órában lehetett igénybe venni előzetes egyeztetés alapján, több helyszínen. 2. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében elvégzett feladatok: • Észlelő és jelzőrendszert működtetnek, melynek keretében kezdeményezték és összehangolták az érintett személyek részvételét a gyermekeket veszélyeztető okok időben történő felismerése érdekében. A jelzőrendszernek az a célja, hogy a szakemberek a maguk területén ellátva feladatukat egymással konzultáljanak, egymás munkáját megismerve, támogatva és kiegészítve dolgozzanak a közös cél érdekében. Az elmúlt év során a társulás területéről 91 db jelzés érkezett a Gyermekjóléti Szolgálathoz. • Esetmegbeszélést szerveznek annak érdekében, hogy megelőzzék az ellátott gyermek veszélyeztetettségét, valamint, hogy a gyermekkel kapcsolatban álló valamennyi személy, intézmény összehangolja tevékenységét. Az elmúlt év során a települést érintően esetmegbeszélésre 1 család esetében 1 alkalommal került sor. • A Szolgálat 2016. évtől kezdődően minden év február 28. napjáig gyermekvédelmi tanácskozást szervez, amelyen a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését, áttekintik a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, javaslatot tesznek működésük javítására. Ezt követően minden év március 31-éig jelzőrendszeri intézkedési tervet készít. • A prevenciós munka és azon belül a gyermekeknek és szüleiknek nyújtható programok a családgondozási folyamat kiegészítő tevékenységei közé sorolható. Szabadidős programok: – Játszóházak: az iskolai szünetekben játszóházak, kirándulások tartása a gyermekeknek - Nyári napközis tábor: a helyi Nemzetiségi Önkormányzatok támogatásával valósult meg. A társulás településeiről a hátrányos helyzetű gyermekek számára szerveztek egy-egy napos elfoglaltságot: Ajkai mozilátogatás, ajkai strandolás, herendi bűnmegelőzési nap, veszprémi állatkerti látogatás - Klubdélutánok: közös klubdélutánok, kézműves foglalkozások tartása a gyerekeknek

Folyamatosan használt ruhákat, játékokat, bútorokat gyűjtenek a rászoruló családok számára. A Szolgálatnál a 2015.-ös évben az Adományház Herenden minden hónap első hétfőjén várta a rászoruló családokat a régi iskola épületében. Karácsonykor ismét megszervezték a „Cipősdoboznyi szeretet” elnevezésű gyűjtőakciót. 2015. évben Herend településen közel 30 rászoruló gyermeket tudtak megajándékozni. 2. A gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében elvégzett feladatok: Egy- egy eset összes körülményeinek feltárása után mérlegelik, hogy a kialakult veszélyeztetettség megszüntethető- e az alapellátás keretein belül, vagy hatósági intézkedés szükséges. 2015. december 31-én Herenden 12 gyermek volt gondozásban. Alapellátás keretében 11 fő, védelembe vétel miatt 1 fő került gondozásra. A Gyermekjóléti Szolgálathoz az elmúlt évben érkezett jelzések közül a leggyakoribb probléma az anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő) életviteli nehézség, családi konfliktus, beilleszkedési zavar, gyermeknevelési probléma, illetve magatartászavar. Az igazolatlan hiányzásokról érkező jelzések száma a 16 éves korig tartó tankötelezettség következtében csökkent. 3. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, utógondozás. Az utógondozás célja, hogy az átmeneti és tartós nevelés megszüntetése vagy megszűnése után elősegítsék a gyermek vagy fiatal felnőtt családi környezetbe való visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését. Ennek érdekében együttműködnek a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ munkatársaival, valamint, a gyermek gondozási helyével. A 2015. évben utógondozott gyermek nem volt. Helyettes szülői hálózat szervezése Évek óta visszatérő problémát okoz a helyettes szülői hálózat megszervezése. Az alacsony díjazás, nem kelti fel az érdeklődést. 4. Válsághelyzetben lévő várandós anyát nem kellett gondozni, mivel ilyen eset nem történt 2015. évben. Gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása A Gyvt. 41. §-a szerint különösen annak a gyermeknek a napközbeni ellátását kell megoldania az önkormányzatnak, - akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, - akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, -é s akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, családi gyermekfelügyelet, házi gyermekfelügyelet keretében, alternatív napközbeni ellátás keretében. Az alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott a szülő és gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás, valamint a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára nyújtott nappali felügyelet, sport – illetve egyéb foglalkozás, és étkeztetés biztosítása is. Herend Város Önkormányzat a fentiekben felsorolt napközbeni ellátások közül a bölcsődei ellátást tudja biztosítani. Hiányzik a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, a házi gyermekfelügyelet. Az alternatív napközbeni ellátás keretében az Önkormányzat nyári napközis tábort szervezett 2015. évben 4 hetes időtartamban. A részt vevő gyermekek száma heti átlag 30 fő volt. A Gyermekjóléti Szolgálat szervez a szabadidő hasznos eltöltése céljából játszóházat, illetve nyári tábort, de ezek nem minősülnek napközbeni ellátásnak. A családi napközi, családi gyermekfelügyelet és a házi gyermekfelügyelet szolgáltatás ellátása nagy segítség lenne a hátrányos helyzetű családok munkavállalásának elősegítése érdekében is. Az esélyegyenlőségi programban intézkedési tervként szerepel. A gyermekek átmeneti gondozását olyan gyermek részére kell biztosítani, akinek a szülője vagy más törvényes képviselője az egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani, továbbá otthontalanná válik a

szülő. A gyermekek átmeneti gondozása megszervezhető helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában. Herenden nem vállalja senki a helyettes szülői feladatokat, továbbá nem működik a városban gyermekek vagy családok átmeneti otthona. IV. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatai: A gyermekjóléti szolgálató tevékenység ellenőrzésére, ezen belül a bölcsődei szolgáltatás hatósági ellenőrzésére 2015. év nyarán került sor, amelynek megállapításáról a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Szociális Főosztálya 2015. november 25. keltezéssel készített egy végzést A végzésben a bölcsőde tárgyi feltételeinek, építészeti megoldásának nem megfelelőségére, valamint szakmai hiányosságokra hívták fel a figyelmet. Egyrészt kifogásolták, hogy csak részben akadálymentesített a bölcsőde épülete és bejárata. A tárgyi feltételek vizsgálata során javasolták, hogy a bölcsőde udvarán alakítson ki az Önkormányzat pancsolót, vagy vízpermetezőt. Megállapították, hogy a bölcsőde kerítése nem felel meg a szabványi előírásoknak, illetve a homokozó kialakítása sem felel meg ”a bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai” című módszertani levélben meghatározottakkal. A szakmai hiányosságok között említi a végzés a házirend és szakmai program kiegészítését, kijavítását, a nyilvántartások kiegészítését a szükséges adattartalommal, a megállapodás tervezet javítását, a munkavállalók írásbeli tájékoztatását, a fenntartó önköltség számításának dokumentálását, valamint a fenntartó rendelet alkotását, amelyben szabályozza az érdekképviseleti fórum működését. Az önkormányzat és az intézmény a szakmai dokumentumokat kiegészített, javította, elkészítette. A tárgyi feltételek teljesítésére határidő hosszabbítást kérelmezett. V. Jövőre vonatkozó elképzelések A hiányzó nappali ellátást nyújtó szolgáltatások közül legalább két forma kialakítása a családi napközi és házi gyermekfelügyelet megszervezésével. A gyermekjóléti szolgálat által működtetett észlelő-és jelzőrendszerben résztvevők részben a törvényben meghatározott feladatokat látnak el a gyermekvédelem rendszeréhez kapcsolódó területen, részben pedig különböző szolgáltatásokat kell, hogy nyújtsanak a családok és azon belül a gyermekek részére. A munka eredményessége érdekében egy jól működő személyes kapcsolat kiépítése szükséges, amelynek célja, hogy a szolgáltatásra szoruló gyermeket és családot érintő feladatokat meghatározza, összehangolja, és ha kell hozzájuttassa a gyermeket, családot a szolgáltatás igénybevételéhez. A hatékony működés alapja az abban résztvevők korrekt együttműködése, a gyermek érdekeit és szakmai kompetenciákat figyelembe vevő kölcsönös tájékoztatás. Aki a problémát már a kialakulásának idején észleli és jelzi, az segíti a gyermekjóléti szolgálatot abban, hogy a megoldás érdekében a leghatékonyabb, legkompetensebb segítőket tudja összehozni. Javaslatok a gyermekek helyzetének javítása érdekében: A Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata által a gyermekvédelmi tanácskozás résztvevőinek észlelése alapján javasolt elképzelések, javaslatok: • Folyamatos és rendszeres információcsere, együttműködés • Közös családlátogatások a Központ munkatársával. • A településeken bűnmegelőzési-közlekedési előadások szervezése • Esetmegbeszélésekről, esetkonferenciákról írásos feljegyzés átadása a szakembereknek • Pszichológiai vizsgálatok elérhetőségének biztosítása, valamint pszichológus közreműködése egyes esetekben, nemcsak a kliens számára, hanem a szakemberek munkája során is. • Szakmai megbeszéléseken külső szakember meghívása: Pszichológus: Hogyan segítsük a gyerekeket, ha a szülők szétköltöznek, elválnak. VI. A bűnmegelőzési program Elkészítette az Önkormányzat a bűnmegelőzési koncepcióját 2015-2020. évre vonatkozóan.

A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása 1. Bevezetés (célok, jogi alapok, alapelvek) 2. Helyzetelemzés

- település általános jellemzése, közbiztonsági jellemzői 3. Koncepció elemei, célok, bűnmegelőzés - Önkormányzat jövőképe, kapcsolódás a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiához - Prioritások a bűnmegelőzésben – településbiztonság, gyermek-és ifjúságvédelem, bűncselekmény áldozatainak segítése, bűnismétlés megelőzése 4. Cselekvési Terv - feladatok a gyermek-és ifjúságvédelem, a fiatalkorú bűnözés csökkentése területén - feladatok a bűncselekmények áldozatainak segítése területén - feladatok a településbiztonság, a közbiztonság javítása, a bűnözés csökkentése területén - feladatok a bűnismétlés megelőzése érdekében 5. Koncepció megvalósítása - megvalósítás eszközei- végrehajtás ellenőrzése

VII. A települési önkormányzat és a civil szervek közötti együttműködés Az önkormányzat a gyermekvédelmi rendezvények, programok szervezésénél együttműködik az iskolával, óvodával, a gyermekjóléti szolgálattal, a művelődési házzal. A településen nagyon aktívan szervezik a gyermekek és családok számára a programokat a civilek és szülők, közülük kiemelkedő erőfeszítéseket tesz a a Herendi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület, a Hajagi Természetvédő és Szabadidős Egyesület (HATESZ).

Herend, 2016. május 25. Tisztelettel: Jánszky Lajos László sk. polgármester