PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. habil. Anda Angéla az MTA doktora Témavezető: Dr. habil. Várnagy László az MTA doktora
HERBICIDEK (STOMP 330 EC, DIKAMIN D) ÉS NEHÉZFÉMEK (RÉZ, KADMIUM, ÓLOM) EGYEDI ÉS EGYÜTTES MÉREGHATÁSA MADÁREMBRIÓKON DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
Készítette: JUHÁSZ ÉVA
KESZTHELY 2009
TARTALOMJEGYZÉK
1. TUDOMÁNYOS ELŐZMÉNYEK ................................................................................ 3 2. KUTATÁSI CÉLOK ....................................................................................................... 5 3. anyag és módszer ............................................................................................................. 6 3. 1. VIZSGÁLATI ANYAGOK ...................................................................................... 6 3. 1. 1. GYOMIRTÓ SZEREK ........................................................................................ 6 3. 1. 2. NEHÉZFÉMEK ................................................................................................. 6 3. 2. ALKALMAZOTT KONCENTRÁCIÓK.................................................................. 6 3. 3. KÍSÉRLETI ÁLLATOK ........................................................................................... 6 3. 4. KELTETÉS ............................................................................................................... 7 3. 5. A KEZELÉSEK IDŐPONTJA ÉS MÓDJA ............................................................. 7 3. 6. FELDOLGOZÁS ...................................................................................................... 8 3. 7. STATISZTIKAI VIZSGÁLAT ................................................................................. 9 4. KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK, ÉRTÉKELÉS ........................................................... 10 4. 1. KORAI EMBRIONÁLIS FEJLŐDÉS .................................................................... 10 4. 2. KÓRBONCTANI FELDOLGOZÁS ...................................................................... 10 4. 3. CSONTVÁZFESTÉSSEL TÖRTÉNT FELDOLGOZÁS ...................................... 12 4. 4. SZÖVETTANI FELDOLGOZÁS ........................................................................... 12 4. 5. JAVASLATOK ....................................................................................................... 12 5. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK ........................................................................ 14 6. PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE ..................................................................................... 16
2
1. TUDOMÁNYOS ELŐZMÉNYEK Az utóbbi években, évtizedekben elmondhatjuk, hogy nem telik el úgy egy hónap, sőt néha akár egy hét sem, hogy ne hallanánk a médiában környezeti katasztrófákkal kapcsolatos híreket. Mondhatnánk, hogy ennek csupán annyi oka van, hogy ma már sokkal gyorsabban terjednek az információk. Míg régen egy-egy levél hónapokkal a feladása után érkezett meg a szomszédos országból, ma már csupán egy kattintás és az interneten a világ bármely pontján történt eseményekről értesülhetünk. Ez azonban bár igaz, de önmagában nem elég magyarázat arra, hogy ennyi környezetszennyezésről, katasztrófahelyzetről kapunk híreket. Természetesen, ha kémiai anyagokról, azon belül is növényvédő szerekről van szó, akkor nem csak a káros hatásaikról kell említést tennünk, hiszen ha alkalmazásuk nem válna az emberiség előnyére, akkor nem is kellene a felhasználásukkal kapcsolatos témakörökkel foglalkoznunk. Napjainkban már nem elegendő nagy mennyiségben előállítani egy-egy élelmiszer alapanyagot, ahhoz, hogy megoldjuk az emberiség élelmezését, hanem egyre inkább előtérbe kerül a biztonságos, jó minőségű élelmiszerek előállításának kérdése. Mindannyian tudjuk, hogy ehhez kémiai anyagok felhasználására is szükség van, hiszen, ha például egy növény gombabetegségére és az ott megjelenő veszélyes toxinokra gondolunk, akkor tudjuk, hogy a növényállományunk fertőződését eleve elkerülhetjük a mai hatékony gombaölő szerek alkalmazásával. Elgondolkodtató, hogy mi a fontosabb: a környezet szennyeződésének csökkentése vagy az élelmiszerbiztonság? A válasz véleményem szerint – mint általában mindenben – itt is az „aranyközépútban” rejlik! Fontos megemlítenünk, hogy a növényvédő szerek hatóanyagai, illetve a környezetben megtalálható egyéb kémiai szennyező anyagok nem csak extrém dózisokban jelenthetnek problémát, hanem a kisebb koncentrációk együttes hatása is hozhat nem várt eredményeket. Az interakciós lehetőségek száma végtelen, hiszen nagyon sokféle kémiai anyag
találkozhat
egymással
a
környezetben,
így ezek
az
együttes
hatások
kiszámíthatatlanok, előre nem látható következményekkel járhatnak. Fontos tehát az együttes hatások minél szélesebb körű feltérképezése, még az olyan anyagok és
3
koncentrációk esetében is, amelyek önmagukban nem bizonyultak toxikusnak a velük elvégzett vizsgálatok vagy az engedélyezés során. A Föld népessége évről-évre növekszik, a lakosságnak egyre nagyobb mennyiségű és lehetőleg jó minőségű élelmiszerre van szüksége, amit adott nagyságú területen kell megtermelnünk, így csak a hatékonyság növelésével érhetünk el eredményeket, mert a termőföldek mennyisége nem végtelen, nem növelhető tetszőlegesen. A hatékonyság növelése azt is jelenti, hogy minél jobban meg kell tudnunk védeni terményeinket a károsító szervezetektől, ez pedig egyet jelent azzal, hogy továbbra is alkalmaznunk kell peszticideket a mezőgazdaságban, illetve továbbra is újabb vegyületeket kell alkotnunk, megbizonyosodnunk hatékonyságukról, majd feltérképeznünk az esetleges káros hatásaikat is az engedélyeztetési eljárás során illetve azon felül. A korábbi években Magyarországon - a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően - egy– egy peszticid mérgezési veszélyességét az állatkísérleti toxikológiai vizsgálatok heveny LD50 értékei alapján állapították meg. Az 1970-es években új, veszélyességet elbíráló rendszer
született,
környezethigiénia),
amelyben hat-hat
három
tényező
kategóriában
figyelembe
(munka-,
vételével
sorolják
élelmezés-
és
veszélyességi
kategóriákba a növényvédő szereket. Így a korábbi egy adat helyett 18 szempont alapján értékeljük az egyes higiéniai területeken szóba jöhető veszélyességet, hiszen nem elegendő egyetlen adatot figyelembe vennünk az esetleges károsító hatás megítélésekor, hanem egyszerre kell értékelnünk az adott szerforma toxicitási adatait, kumulációs tulajdonságait, az alkalmazás körülményeit és a mérgezés megelőzésének, illetve gyógyításának lehetőségeit (VÁRNAGY és BUDAI, 1995). A növényvédő szerek engedélyezéséhez szükséges toxikológiai vizsgálatok között a teratogén hatás vizsgálata az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején vált általánossá (VÁRNAGY, 1991). Magyarországon már az 5/1988-as MÉM rendelet - figyelembe véve az OECD-nek a szerek engedélyezésére vonatkozó irányelveit - a vadtoxikológiai vizsgálatok sorában előírta a házityúkon és/vagy fácánon elvégzendő madárteratológiai vizsgálatokat. Bár a jelenleg érvényben lévő szabályozás nem írja elő a madárembriókon elvégzett teratológiai vizsgálatokat az engedélyezési eljárásban, ennek ellenére ezek a kísérletek lehetőséget adhatnak arra, hogy a gyógyszereket előzetesen tesztelhessük a teratogén veszély becslésére, valamint egyéb vegyületek ökotoxikológiai vizsgálataiban, főként a növényvédő szerek engedélyezési eljárásában vagy az alapkutatásban alkalmazhassák azokat (VÁRNAGY, 2005).
4
2. KUTATÁSI CÉLOK Jelen tanulmányban az általam elvégzett vizsgálatok célja az volt, hogy két féle kezelési módszer segítségével feltárjam a környezetünkben nagyobb mennyiségben előforduló, illetve az élő szervezetekre nézve fokozottan veszélyesnek minősülő nehézfémek (réz, kadmium, ólom) és két széles körben alkalmazott herbicid (a 33% pendimetalin hatóanyag tartalmú Stomp 330 EC és a 72% 2,4-D hatóanyag tartalmú Dikamin D) egyedi és együttes embriókárosító hatását. A vizsgálat alkalmas annak megfigyelésére, hogy a környezeti nehézfém terhelés mellett miként érvényesül az adott peszticidek méreghatása a fejlődő madárembrióban, figyelembe véve az egész embrionális fejlődési szakaszt. Mivel az ökotoxikológiai vizsgálati módszerek elsősorban csak egy adott szer méreghatásának vizsgálatára szorítkoznak, ezért a növényvédő szerek interakciós hatásaira vonatkozó adatok – különösen fejlődő madár szervezetben – hiánypótlónak tekinthetők. Ez a tény pedig különösen azért fontos, mert az élő szervezetek és a környezet közötti kölcsönhatások és összefüggések feltárásának, illetve értékelésének elengedhetetlen és elsődleges feltétele a vizsgálati eredményeket alátámasztó pontos adatok és adatbázisok kialakítása.
5
3. ANYAG ÉS MÓDSZER
3. 1. Vizsgálati anyagok
3. 1. 1. Gyomirtó szerek
Stomp 330 EC (33% pendimetalin)
Dikamin D (72% 2,4-D)
3. 1. 2. Nehézfémek
Réz-szulfát
Kadmium-szulfát
Ólom-acetát
3. 2. Alkalmazott koncentrációk
A nehézfémek esetében az alkalmazott koncentráció 0,01% volt, egy előzetes vizsgálat eredményeit alapul véve. A gyomirtó szereket a vegyszeres növényvédelmi munkák során felhasznált gyakorlati permetlé töménységben alkalmaztam a kísérleteim során.
3. 3. Kísérleti állatok
Kísérleteimet házityúk (Gallus gallus f. domestica) tenyésztojásokon végeztem el. Vizsgálataim során Shaver Rusticbro tenyésztojásokat használtam fel, amelyek a 6
sármelléki Goldavis Kft. keltető üzeméből származtak. A Shaver Rusticbro húshibrid kedvező tulajdonságokkal, jó termékenységi mutatókkal rendelkezik. A kísérletsorozat végrehajtása folyamán összesen 1920 db házityúk-tojást használtam fel.
3. 4. Keltetés
A szállítást követő 24 órás pihentetés után kezdtem meg a tojások keltetését Ragus típusú asztali keltetőgépben. A keltetés ideje alatt gondoskodtam a megfelelő hőmérsékletről (37-38oC), páratartalomról (65-70%) és a tojások naponta történő forgatásáról, hogy elkerüljem az embriók letapadását.
3. 5. A kezelések időpontja és módja
Az általam elvégzett vizsgálatsorozatban a kezelések időpontjául a keltetés megkezdését, azaz a 0. napot választottam, ezzel azt próbáltam modellezni, mintha a vegyi terhelés a fejlődés kezdetén érné az embriót. A kezelések megkezdése előtt a tojásokat véletlenszerűen csoportokba osztottam törekedve arra, hogy a tojásméret és tömeg tekintetében közel homológ csoportokat képezzek, továbbá minden tojást grafitceruzával jól látható módon megjelöltem. Jelen tanulmányban a kísérletbe bevont anyagokat injektálásos és bemerítéses kezelési módszerrel vizsgáltam. Az injektálásos kezelés során a tojások héján át lyukat fúrtam a légkamra felett, majd ezt követően Ovijector automata adagoló segítségével bejuttattam a vizsgálati anyagok megfelelő töménységű oldatait vagy emulzióit a tojások légkamrájába. Ezután a tojások héját parafinnal lezártam, majd behelyeztem őket a keltetőbe. Az egyedi kezelések során a nehézfémek illetve a herbicidek megfelelő töménységű oldataiból 0,1– 0,1 ml-t juttattam be a tojások légkamrájába, míg az együttes méreghatás vizsgálat során összesen 0,2 ml került beinjektálásra, azaz mindkét vizsgálati anyagból 0,1–0,1 ml. Az oldatok illetve emulziók elkészítéséhez minden esetben desztillált vizet használtam, a kontroll csoportba tartozó tojásokat pedig 0,1 ml desztillált vízzel injektáltam be. A bemerítéses eljárás során a tojásokat a vizsgálati anyagok megfelelő töménységű, 37 o
C-os csapvízzel elkészített oldatába illetve emulziójába helyeztem 30 percre. A bemerítés
befejeztével a tojásokat szűrőpapírra tettem, hogy leitassam róluk a folyadékot, majd a 7
keltetőbe helyeztem őket. Mind az egyedi mind az együttes vizsgálat során a növényvédő szerek és a nehézfémek megfelelő töménységű oldatainak elkészítésére 37 oC-os csapvizet használtam, a kontroll csoportba tartozó tojásokat pedig 37 oC-os csapvízbe merítettem 30 percre.
3. 6. Feldolgozás
Vizsgálataim során két eltérő időszakban került sor a házityúk tojások felbontására és feldolgozásra. A keltetés megkezdésének napján kezelt tojások egy részéből - a korai fejlődési stádium vizsgálata céljából - csoportonként 10-10 db embrióból 0,1%-os ozmium-tetroxid festék felhasználásával tartós preparátumot készítettem a keltetés 2. és 3. napján (SINKOVITSNÉ és BENKŐ, 1993; KERTÉSZ, 2001). A többi kezelt tojást a kelés előtt két nappal, a keltetés tizenkilencedik napján bontottam fel és végeztem el az embriók vizsgálatát az alábbi szempontok szerint: Lemértem az embriók testtömegét, feljegyeztem az esetlegesen előforduló fejlődési rendellenességek számát és típusát, továbbá az elhalások időpontját és számát. Szövettani feldolgozás céljára mintát vettem a májból és a hosszú nyakizomból. A 4%-os
neutrális
formaldehid
vizes
oldatában
rögzített
szervekből
a
paraffinbeágyazást követően került sor a hematoxilin–eozin festésre és a minták fénymikroszkópos értékelésére (KRUTSAY, 1980; VETÉSI, 2002). Csontvázpreparátumot készítettem alizarin-vörös festék felhasználásával az embriók csontvázrendszerében esetlegesen előforduló fejlődési rendellenességek kimutatására (DAWSON, 1926), az értékelést sztereo-mikroszkóppal végeztem el.
8
3. 7. Statisztikai vizsgálat
A testtömeg adatok eloszlásvizsgálatára Kolmogorov – Smirnov tesztet végeztem, majd mivel az adatok normál eloszlásúak voltak, így Student féle t–próbát alkalmaztam (FINNEY, 1972). Az embriómortalitás és a fejlődési rendellenességek statisztikai értékelésére RXC Chi2–tesztet használtam (BARÁTH és mtsai, 1996). Az értékelés során mind az egyedileg, mind pedig az együttesen kezelt csoportok eredményeit összevetettem a kontroll csoport értékeivel. Ezután pedig az együttesen kezelt csoportok eredményeit hasonlítottam össze a nehézfémekkel, valamint a peszticidekkel egyedileg kezelt csoportok eredményeivel.
9
4. KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK, ÉRTÉKELÉS
4. 1. Korai embrionális fejlődés
A korai embrionális fejlődési stádium vizsgálata során megállapítottam, hogy a nehézfémek főként az injektálásos kezelés esetében fokozták az elhalások előfordulásának gyakoriságát, de sem a réz-, sem a kadmium-szulfát, sem pedig az ólom-acetát felhasználásának eredményeként nem tapasztaltam a vizsgált paraméterek tekintetében szignifikáns növekedést, amit más szerző eredménye is igazolt (FEJES, 2005). A házityúkembriók fejlődésére ebben a szakaszban mindkét kezelési mód esetében a gyakorlati permetlé töménységben felhasznált Stomp 330 EC bizonyult az egyedileg a tojásba juttatott nehézfémek és peszticidek közül a legtoxikusabbnak. Az egyedi kezelések egyike sem eredményezett szignifikáns eltérést a kontroll csoporthoz viszonyítva. Az együttesen kezelt csoportok közül az injektálás eredményeként a Dikamin D herbicid bármely nehézfémmel történő együttes alkalmazása, valamint a Stomp 330 EC és az ólom-acetát együttes alkalmazása során szignifikánsan nőtt az elhalt embriók aránya a kontroll csoporthoz képest. A fejlődési rendellenességek vonatkozásában összefoglalóan elmondható, hogy mindegyik kezelt csoportban sporadikusan fordult elő rendellenes fejlődésű embrió, szignifikáns eltérést nem tapasztaltam. A fejlődési rendellenesség elsősorban az érhálózat és a szomiták fejletlenségében, valamint az agyhólyag és a szemhólyag rendellenes fejlődésében nyilvánult meg.
4. 2. Kórbonctani feldolgozás
A tizenkilencedik napon elvégzett feldolgozás folyamán a kadmium-szulfát illetve az ólom-acetát szignifikánsan növelték az elhalások arányát a kontroll csoporthoz viszonyítva az injektálásos kezelések eredményeként, sőt mindhárom nehézfém ezen felül 10
szignifikánsan csökkentette az állatok testtömegét is mindkét kezelési mód esetében a kontroll csoporthoz viszonyítva. A gyomirtó szerekkel egyedileg kezelt csoportokban szignifikánsan nőtt az elhalt embriók aránya a kontroll csoportban mért értékhez képest az injektálásos kezelések során. A korai fejlődési stádium vizsgálatakor tapasztaltakhoz hasonlóan a készítmények embriótoxikus hatása már közvetlenül a keltetést követő időszakban megnyilvánult mind a két peszticid esetében. Az egyedileg kezelt csoportokban a fejlődési rendellenességek előfordulásának gyakorisága az injektálás során a réz-szulfát és a Dikamin D esetében, a bemerítéses kezelés során a réz- és a kadmium-szulfát esetében nőtt szignifikánsan a kontroll csoporthoz viszonyítva. A testtömeg-értékek mind az injektálás, mind a bemerítéses kezelés esetében szignifikánsan csökkentek minden egyedileg kezelt csoport tekintetében a kontroll csoporthoz viszonyítva. Az együttes kezelések eredményeként az injektálás során minden esetben szignifikánsan nőtt az embrióelhalások száma és a fejlődési rendellenességek előfordulásának gyakorisága a kontroll csoporthoz viszonyítva. A Stomp 330 EC bármely nehézfémmel együttesen alkalmazva szignifikánsan növelte az embrióelhalások számát a herbiciddel, valamint a nehézfémekkel egyedileg kezelt csoportokhoz viszonyítva is, míg a Dikamin D esetében csak a kadmium-szulfáttal történő együttes alkalmazás során jelentkezett az elhalások számának szignifikáns mértékű megnövekedése az egyedileg kezelt csoportokhoz viszonyítva. A fejlődési rendellenességek előfordulásának gyakorisága az injektálás során szignifikáns mértékben megnőtt a herbiciddel egyedileg kezelt csoporthoz viszonyítva a Stomp 330 EC és a réz-szulfát, valamint az ólom-acetát együttes alkalmazásának eredményeként, míg a bemerítés során a Dikamin D és az ólom-acetát együttes alkalmazása okozott szignifikáns mértékű növekedést a fejlődési rendellenességek előfordulási gyakoriságában a nehézfémmel egyedileg kezelt csoporthoz viszonyítva. Az együttes kezelések eredményeként mindkét kezelési mód esetében, minden csoportban
a
kontroll
csoporthoz
viszonyított
szignifikáns
testtömeg-csökkenés
jelentkezett. Az injektálás során a Dikamin D herbicid bármely nehézfémmel együttesen alkalmazva szignifikáns testtömeg-csökkenést okozott a nehézfémmel, illetve a herbiciddel egyedileg kezelt csoportokhoz viszonyítva is.
11
4. 3. Csontvázfestéssel történt feldolgozás
Az önállóan alkalmazott vegyi anyagok közül a réz-szulfát és a Dikamin D felhasználása eredményezte a fejlődésbeli eltérések legmagasabb arányát, amely a kórbonctani feldolgozással összhangban az esetek döntő többségében a nyak, illetve a láb hibás állásában, valamint a növekedés elmaradásában nyilvánultak meg. A kombináltan kezelt csoportok közül a Dikamin D és bármely nehézfém együttes felhasználása esetén nőtt meg a Dawson-féle festési technikával kimutatható fejlődési rendellenességek száma a legnagyobb mértékben az egyedileg kezelt csoportokhoz képest. A rendellenességek típusai jellemzően a nyak és a láb hibás állása, valamint növekedési retardáció voltak.
4. 4. Szövettani feldolgozás
A kórszövettani vizsgálat a kezelt állatoknál a vizsgált csoportok egyikében sem tárt fel az alkalmazott vegyületek esetében máj- vagy izomkárosító hatást.
4. 5. Javaslatok Minél több széles körűen felhasználásra kerülő vegyi anyag esetében meg kellene vizsgálnunk azt, hogy az adott vegyi anyag más, a környezetben jelenlévő kémiai anyagokkal együtt hogyan viselkedik a természetben vagy az állati szervezetben. Javaslom tehát az interakciós vizsgálatok kiszélesítését más, széles körben alkalmazott kémiai anyagok vonatkozásában is. Az általam elvégzett kísérlet egyértelműen bizonyítja, hogy jó elővizsgálati módszer lehet a korai fejlődési stádium vizsgálata az engedélyezési folyamatok során, hiszen az általam vizsgált nehézfémek és herbicidek hatásai jól láthatók már az embriók korai fejlődési szakaszában, amit aztán alátámaszt a 19. napi feldolgozás eredménye is.
12
A kísérletet javaslom megismételni bepermetezéses eljárással is, mert ezzel a módszerrel lehetne a legpontosabban modellezni a természetben valójában előforduló expozíciós viszonyokat és a későbbiekre nézve fontos adatokat kaphatnánk arra vonatkozóan is, hogy a jelen vizsgálati rendszerben tesztelt kémiai anyagok hatása milyen mértékben/formában érvényesül egy újabb, harmadik kezelési mód alkalmazásával. Az általam elvégzett kísérletek alapot szolgáltatnak a vadon élő madár fajok mérgezési veszélyének értékelésére, ám a vadon élő madár fajok érzékenységéből kifolyólag javaslom ugyanezen vizsgálatokat megismételni fácán, japán fürj, vadkacsa fajokon is. Az általam elvégzett vizsgálat kiegészíthető lenne az embriók vérplazma paramétereinek meghatározásával is, melynek során még pontosabb adatokat kaphatnánk a kísérletben alkalmazott vegyi anyagok élő szervezetre gyakorolt károsító hatásairól. A vizsgált peszticidek esetében az általam elvégzett kísérlet kiegészíthető lenne egy bomlásdinamikai vizsgálattal, melynek során még pontosabban feltérképezhetnénk a kísérletben alkalmazott herbicidek viselkedését az állati szervezetben. Az általam elvégzett kísérlet kiegészíthető lenne a tojások áteresztőképességének vizsgálatával. Adatokat kaphatnánk arra vonatkozóan, hogy szakaszokra bontva a tojások héját, az áteresztőképességben milyen különbségek vannak, pontosítva ezzel, hogy a vegyi anyagok tojásba történő bejutása mennyiben függ attól, hogy a tojás mely része találkozik a kémiai anyaggal. Megvizsgálhatnánk azt is, hogy a tojások héjának áteresztőképessége hogyan változik az embrió fejlődésével, az idő előrehaladtával. Összességében elmondható, hogy a javasolt újabb módszerek és eljárások bevezetésével, illetve a vizsgálatba vont környezetkárosító anyagok körének bővítése révén az élővilágra gyakorolt emberi hatás jobban megismerhető, továbbá a kapott eredmények gyakorlati felhasználásával környezetünk nagyobb eséllyel őrizhető meg eredeti állapotában magunk és unokáink számára. 13
5. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 1. 1. A 19. napi feldolgozás során nyert adatokból megállapítottam, hogy a 0,01%-os réz-szulfáttal és a gyakorlati permetlé töménységben alkalmazott Dikamin D-vel, illetve Stomp 330 EC-vel együttesen kezelt csoportokban a vegyi anyagok embriótoxikus hatásúak, az embrióra nézve káros hatásaik a kontroll csoporthoz viszonyított szignifikáns testtömeg-csökkenésben nyilvánultak meg mindkét kezelési mód alkalmazásakor. Az injektálásos kezelés során az elhalások szignifikáns mértékben növekedtek a kontroll és a nehézfémmel egyedileg kezelt csoportokhoz viszonyítva. 2. A
19.
napi
koncentrációban
feldolgozás alkalmazott
adataiból
megállapítottam,
kadmium-szulfát
és
a
hogy
a
0,01%-os
gyakorlati
permetlé
töménységben felhasznált Dikamin D, illetve a Stomp 330 EC herbicid együttes alkalmazása embriótoxikus, az embrióra nézve káros hatásaik főként az injektálásos kezelés esetében voltak markánsak, mert itt szignifikáns testtömeg-csökkenés jelentkezett a kontroll csoporthoz viszonyítva, valamint az embrióelhalások száma szignifikáns mértékben megnövekedett a kontroll és az egyedileg kezelt csoportokhoz viszonyítva is. 3. A 19. napi feldolgozás során nyert adatok alapján megállapítottam, hogy a 0,01%os koncentrációjú ólom-acetát és a gyakorlati permetlé töménységben felhasznált Dikamin D, illetve a Stomp 330 EC együttes alkalmazása embriótoxikus, az embrióra nézve káros hatásaik mindkét kezelési módszer esetében a testtömeg adatok kontroll csoporthoz viszonyított szignifikáns csökkenésében nyilvánultak meg. Az injektálás hatásaként szignifikáns mértékben fokozódott a fejlődési rendellenességek előfordulásának gyakorisága és az embrióelhalások gyakorisága a kontroll csoporthoz képest.
14
4. A kétféle kezelési mód összehasonlításából megállapítottam, hogy a két gyakorlati permetlé töménységben alkalmazott herbicid (Dikamin D, Stomp 330 EC) és a három 0,01%-os koncentrációban felhasználásra kerülő nehézfém (réz-szulfát, kadmium-szulfát,
ólom-acetát)
vizsgálata
során
az
injektálásos
kezelés
toxikusabbnak bizonyult a bemerítéses kezeléshez képest, ami az embrióelhalások számának és a fejlődési rendellenességek előfordulási gyakoriságának nagyobb mértékű növekedésében nyilvánult meg.
15
6. PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE Az értekezés témaköréből megjelent publikációk Tudományos cikkek
M. Keserű – P. Budai – L. Várnagy – R. Szabó – É. Juhász – G. Babinszky: Teratogenicity study of some pesticide in chicken embryos. Comm. Appl. Biol. Sci., Ghent University, 2004. 69(4) 803-806. Keserű M., Komlósi V., Mink J., Fáncsi T., Szabó R., Juhász É., Tavaszi J., Várnagy L.: Két herbicid és egy inszekticid méreghatásának vizsgálata madárembriókban. Acta Kaposváriensis. 2005, Vol 9 No 1, 1-12. É. Juhász, R. Szabó, M. Keserű, P. Budai, L. Várnagy: Toxicity of a pendimethalin containing herbicide formulation and three heavy metals in chicken embryos. Comm. Appl. Biol. Sci., Ghent University, 2006. Vol 71 (2a) 107-110. É. Juhász - R. Szabó - M. Keserű - P. Budai - L. Várnagy: Teratogenicity testing of a 2,4D containing herbicide formulation and three heavy metals in chicken embryos. Comm. Appl. Biol. Sci., Ghent University, 2006. Vol 71(2a) 111-114. Keserű Mihály, Juhász Éva, Szabó Rita, Tavaszi Judit, Várnagy László: Három növényvédő
szer
egyedi
méreghatásának
Növényvédelem, 43 (3), 2007. 113-119. old.
16
vizsgálata
madárteratológiai
tesztben.
Rita Szabó, Sándor Fejes, Virág Kertész, Mihály Keserű, Éva Juhász, Péter Budai, László Várnagy: Study of the toxic effects of an insecticide and two heavy metals (copper and cadmium sulphate) on chicken embryos. Georgikon for Agriculture 16 (1), 2006. p. 103115. Tudományos előadások és poszterek
Fejes Sándor – Keserű Mihály – Szabó Rita – Juhász Éva – Kulcsár Szabó Zoltán: Különböző kezelési módok eredményeinek összehasonlítása egy peszticid és egy nehézfém interakciós vizsgálatában. XIII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum. Keszthely, 2003. január 29-31. Összefoglalók, 60. old. Juhász Éva – Kulcsár Szabó Zoltán – Budai Péter – Várnagy László: Különböző kezelési Módok eredményeinek összehasonlítása egy nehézfém és egy peszticid interakciós vizsgálatában. TOX’2003 Konferencia a Magyar Toxikológusok Társasága rendezésében. Zalakaros, 2003. november 6-8. Összefoglalók, 28. old. M. Keserű – P. Budai – L. Várnagy – R. Szabó – É. Juhász – G. Babinszky: Teratogenicity study of some pesticide in chicken embryos. 56th International Symposium on Crop Protection. Gent, 4th May 2004. Summaries p. 236. Juhász Éva, Keserű Mihály, Szabó Rita, Fejes Sándor, Budai Péter, Várnagy László: Egyes növényvédő szerek méreghatásának vizsgálata házityúk-embriókon. TOX’2004. Harkány, 2004. október 14-16. Összefoglalók, 16. old. Juhász Éva, Keserű Mihály, Szabó Rita, Fejes Sándor, Budai Péter, Várnagy László: Növényvédő szerek és nehézfémek méreghatásának vizsgálata házityúk-embriókon, TOX’2005. Galyatető, 2005. október 13-15. Összefoglalók, 39. old. Juhász Éva, Keserű Mihály, Szabó Rita, Fejes Sándor, Budai Péter, Várnagy László: A Stomp 330 EC herbicid és két nehézfém méreghatásának vizsgálata házityúk-embriókon. XVI. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum. Keszthely, 2006. január 26-27. Összefoglalók, 45. old. 17
É. Juhász, R. Szabó, M. Keserű, P. Budai, L. Várnagy: Toxicity of a pendimethalin containing herbicide formulation and three heavy metals in chicken embryos. 58th International Symposium on Crop Protection. Gent, 23th May 2006, Summaries p. 111. É. Juhász - R. Szabó - M. Keserű - P. Budai - L. Várnagy: Teratogenicity testing of a 2,4D containing herbicide formulation and three heavy metals in chicken embryos. 58th International Symposium on Crop Protection Gent, 23th May 2006. Summaries p. 112. Juhász Éva, Keserű Mihály, Szabó Rita, Budai Péter, Várnagy László: Két növényvédő szer és három nehézfém méreghatásának vizsgálata házityúk-embriókon. TOX’2006. Galyatető, 2006. október 4-6. Kivonatok, 35. old. Válogatás más témakörökben született publikációkból
Szabó R., Keserű M., Fejes S., Budai P., Juhász É.: A diklórfosz (Unifosz 50 EC) és az atrazin (Hungazin PK 50 WP) egyedi toxicitásának vizsgálata fejlődő madárembrióban. XIV. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum. Keszthely, 2004. Január 28-30. Összefoglalók, 85. old. R. Szabó, M. Keserű, S. Fejes, P. Budai, É. Juhász, Z. Kulcsár Szabó: Toxicity of a dichlorphos containing insecticide formulation and an atrazine containing herbicide formulation in chicken embryos after individual administration. 56th International Symposium on Crop Protection. Gent, 4th May 2004, Summaries p. 239. Szabó Rita, Keserű Mihály, Fejes Sándor, Juhász Éva, Budai Péter, Várnagy László: Korai fejlődési stádium vizsgálata házityúk-embriókon egy inszekticid és egy nehézfém együttes alkalmazása esetén. TOX’2004. Harkány, 2004. október 14-16. Összefoglalók, 17. old. Várnagy László, Budai Péter, Fejes Sándor, Keserű Mihály, Szabó Rita, Juhász Éva: Egyes növényvédőszer-hatóanyagok bomlásdinamikája és toxicitása madárembriókban. Magyar Állatorvosok Lapja. 2004/12, 126. évfolyam, 755-760. old. IF.: 0,158
18
R. Szabó, M. Keserű, S. Fejes, P. Budai, É. Juhász, Z. Kulcsár Szabó: Toxicity of a dichlorphos containing insecticide formulation and an atrazine containing herbicide formulation in chicken embryos after individual administration. Comm. Appl. Biol. Sci., Ghent University, 2004. 69 (4) 811-814. Szabó Rita, Keserű Mihály, Fejes Sándor, Juhász Éva, Budai Péter, Várnagy László: Korai fejlődési stádium vizsgálata házityúk-embriókon BI 58 EC és kadmium-szulfát együttes alkalmazása esetén. XV. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum. Keszthely, 2005. január 26-28. Összefoglalók, 56. old. É. Juhász, R. Szabó, M. Keserű, S. Fejes, P. Budai, V. Kertész, L. Várnagy: Early embryogenesis study on a dimethoate containing formulation and Cu-sulphate in chicken embryos. 57th International Symposium on Crop Protection. Gent, 10th May 2005, Summaries p. 322. É. Juhász, R. Szabó, M. Keserű, S. Fejes, P. Budai, V. Kertész, L. Várnagy: Teratological study of an organophosphate insecticide and cadmium-sulphate on chicken embryos in the early phase of development. ECOTOX 2005, Brno, September 5-7, 2005, Book of Abstracts p. 148. É. Juhász, R. Szabó, M. Keserű, S. Fejes, P. Budai, V. Kertész, L. Várnagy: Early embryogenesis study on a dimethoate containing formulation and Cd-sulphate in chicken embryos. Comm. Appl. Biol. Sci., Ghent University, 2005. 70 (4) 1075-1078.
19