PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET HIGIÉNE OSZTÁLY INTERDISZCIPLINÁRIS DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: DR. habil. Várnagy László MTA doktora Tudományág: Állatorvostudományok Témavezető: DR. habil. Várnagy László MTA doktora
KÉT HERBICID (DUAL GOLD 960 EC ÉS STOMP 330 EC) ÉS EGY INSZEKTICID (BI 58 EC) EGYEDI ÉS EGYÜTTES MÉREGHATÁSÁNAK VIZSGÁLATA MADÁREMBRIÓKON DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: KESERŰ MIHÁLY
KESZTHELY 2007
1. TUDOMÁNYOS ELŐZMÉNYEK A környezetet évszázadok óta súlyosan károsító ipar mellett megjelent az agrokemikáliumok felhasználása révén egy másik nagy szennyezőanyag kibocsátó, a mezőgazdaság. A II. világháború után a vegyi anyagok gyártása és felhasználása jelentősen növekedett világviszonylatban és Magyarországon egyaránt. A termékek között egyre nagyobb arányban voltak jelen a mezőgazdasági felhasználású peszticidek, növényvédő szerek (BÁNKI, 1976). A károsító élő szervezetek napjainkban világszerte átlagosan mintegy 35%-kal csökkentik a terméshozamokat (URBANCHUK, 1990), ezért a termesztett növények védelme érdekében 1998-ban a Földön már 750 különféle biológiai és kémiai hatóanyagot használtak fel (DARVAS és POLGÁR, 1998). A peszticidek használata alapvetően megreformálta a termesztési gyakorlatot, csökkentette a munkaerőt, emelte a termés minőségét és mennyiségét, ugyanakkor csökkentette az önköltséget (BORLAUG, 1990; WHO 1990; SWEET et al., 1990, LeBARON, 1990). A mezőgazdaság kemizálása felbecsülhetetlen haszonnal jár, ám a vegyszerek széleskörű alkalmazása bizonyos toxicitási veszélyt is jelenthet (SIMON, 1981). A növényvédő szereknek van egy ún. non-target (nem célra irányuló) hatása, amely káros. Káros lehet az emberi szervezetre, a magasabb rendű állatokra, az élő és az élettelen környezetre egyaránt (GÁBORJÁNYI et al., 1995). RACHEL CARLSON 1962-ben megjelent Silent Spring (Néma tavasz) című könyve irányította rá a figyelmet elsőként a környezetbe nagy mennyiségben kijuttatott - és csak részben ismert biológiai aktivitású - növényvédő szerek globálisan jelentkező hatására. Megdöbbenést okozott, amikor a kutatók rájöttek arra, hogy a klórozott szénhidrogének a természetben csak évtizedek alatt bomlanak el, a talajba, vízbe kerülve beépülnek a táplálkozási láncokba, algákba, mikroorganizmusokba, rovarokba, gilisztákba, majd az ezeket fogyasztó magasabb rendű élőlényekbe, madarakba, halakba és az emberbe. A táplálkozási láncon felfelé haladva egyre inkább koncentrálódnak a szervezetben, és mérgező hatásuk egyre inkább érvényesül. Felhasználásuk első látványos következménye az volt, hogy a mérgezett táplálékot fogyasztó madarak lágyhéjú tojást tojtak, amiből az utódok nem keltek ki. Később fedezték csak fel, hogy a klórozott szénhidrogének felhalmozódnak az emlősök zsírszövetében, az anyatejjel a csecsemők szervezetébe kerülnek és kétségtelenül karcinogén hatásúak (KERÉNYI, 1998; HARRISON et al., 1969, 1970).
2
A mezőgazdasági munkák során nemcsak egy peszticid kerül felhasználásra egy adott kultúra védelmében, így több növényvédő szer együttes expozíciója is előfordulhat. Bár a peszticidek ökotoxikológiai tesztelése során döntő részben az egyes növényvédő szerek külön-külön kerülnek alkalmazásra, mégis a kutatók érdeklődése fokozatosan az interakciós hatások
tanulmányozása
felé
fordult
(HOFFMAN,
1989;
OSKARSSON,
1983;
DANIELSSON et al., 1984; VÁRNAGY és BUDAI, 1995). A széleskörű kemizálás egyre növekvő egészségügyi, állat-egészségügyi, toxikológiai, környezetvédelmi kockázattal járt. Ennek hatására az általában toxikusnak, a felhasználáskor veszélyesnek ítélhető növényvédő szerek esetében szükségessé vált a nagyobb biztonságra való törekvés (MÉM NÖVÉNYVÉDELMI ÉS AGROKÉMIAI OSZTÁLY, 1983). Szükség volt olyan egyszerű és gyors eljárásokra, mint amelyekre például az előzetes teratológiai szűrővizsgálatoknál a madárembrió lehetőséget nyújt. Így az alacsony kezelési szinteken embriotoxikusnak és teratogénnek bizonyult vegyületeket mód nyílik a későbbiekben emlős vizsgálati rendszerekben tesztelni. A humán szempontból ismertté vált teratogén hatásúnak bizonyult kémiai ágensek (thalidomid, androgén hormonok) szinte minden esetben teratogének voltak madárembriókra is (SOMLYAY, 1990). Magyarország EU-tagsága megkövetelte az EU-irányelveknek való megfelelést, ezért rendkívül részletes rendelet szabályozza a vegyi anyagot (PETHŐ, 2004) vagy mikroorganizmust tartalmazó növényvédő szerek engedélyezésével kapcsolatos toxikológiai követelményeket - 89/2004. (V.15.) FVM rendelet - (Magyar Közlöny, 2004). Mivel a jelen és a jövő nemzedékének érdekében alapvető feladat a növény- és az állatvilág védelme, a levegő, a talaj, és a víz tisztaságának megóvása, ezért hazánkban és külföldön egyaránt kiterjedt kutatómunka folyt és folyik a különböző hatóanyagcsoportokba tartozó növényvédő szerek ökotoxikológiai vonatkozásában. A vizsgálatok elvégzése során a cél annak feltárása, hogy a felhasználásra kerülő peszticidek milyen veszélyt jelentenek a vadállományra, köztük a jelen tanulmányban modellként használt madarakra. Az ökoszisztémákat érő kémiai terhelés nem hanyagolható el, hiszen még számos olyan peszticid van, amelyek potenciális károsító hatása feltérképezésre vár. A környezetvédelmi terület erősödésével, illetve ezzel összefüggésben az ökológiai és ökotoxikológiai kutatások felfutásával egyidejűleg remélhetőleg lehetőség nyílik a leginkább használatos kémiai ágensek potenciális károsító hatásainak minél alaposabb feltérképezésére, amely egészségünk és környezetünk védelme szempontjából nélkülözhetetlen.
3
2. KUTATÁSI CÉLKITŰZÉS Az általam elvégzett vizsgálatsorozat célja az volt, hogy három, széles körben alkalmazott peszticid (BI 58 EC rovarölő szer, és két gyomirtó szer, a Dual Gold 960 EC és a Stomp 330 EC) esetleges egyedi és együttes embriókárosító hatását feltárja, és adatokat szolgáltasson növényvédő szerek hatásaira vonatkozóan. Célom volt az embrionális fejlődés késői szakaszában a szövettani elváltozások megismerése. A korai fejlődési stádium vizsgálata céljából szükséges volt tartós preparátumok készítése, valamint a makroszkópos rendellenességek megítélésére szolgáló kórbonctani feldolgozás is. A csontvázrendszer esetleges
malformációit
Dawson-féle
csontfestési
eljárással
(alizarinvörös
festék
alkalmazásával) kívántam tanulmányozni. FTIR és FT-Raman spektroszkópos módszerekkel történt feldolgozással az egyes növényvédő szerek molekuláris szinten okozott esetleges elváltozásait kívántam feltárni a csirke embriók máj és agy szöveteiben, valamint csőr, karom és toll mintáiban. Tekintve, hogy a provokatívabb injektálásos kezelési mód nem modellezi kellőképpen a növényvédelmi gyakorlatban érvényesülő hatásokat, célszerűnek ítéltem a tanulmányt kiegészíteni bemerítéses eljárási móddal is. Így lehetővé vált a korai és a késői embriogenezis tanulmányozása többoldalú módszertani megközelítéssel a különböző növényvédő szerek toxikus hatását illetően.
4
3. ANYAG ÉS MÓDSZER 3. 1. Vizsgálati anyagok és alkalmazott koncentrációk 38% dimetoát hatóanyag tartalmú inszekticid (BI 58 EC) 33% pendimetalin hatóanyag tartalmú herbicid (Stomp 330 EC) 960 g/l S-metolaklór hatóanyag tartalmú herbicid (Dual Gold 960 EC) A vizsgálat során alkalmazott koncentrációk növényvédő szerenként és vizsgálatonként
Koncentráció (%) Kezelt csoportok
2-3. napi feldolgozás
Dual Gold 960 EC
1,25
Stomp 330 EC
1,25
BI 58 EC
0,1
19. napi feldolgozás a* 3,75/ 1,875/ 0,375/ 0,1875/ 0,0375 2,5/ 1,875/ 1,25/ 0,625/ 0,125 1/ 0,5/ 0,1/ 0,05/ 0,01
b*
c*
d*
1,25
1,25
1,25
1,25
1,25
1,25
0,1
0,1
0,1
a* FTIR és FT-Raman spektroszkópos módszer b* Makroszkópos feldolgozás (testtömeg, embriomortalitás, fejlődési rendellenesség) c*Szövettan d* Csontvázfestés
5
3. 2. Kísérleti állatok A vizsgálatok során összesen 1990 db (termékeny) házityúk (Gallus gallus f. domestica) tojást használtam fel. A kísérletek megkezdésekor Ross 308 tyúktojásokat alkalmaztam (700 db), mivel azonban a későbbiekben rajtam kereskedelmi okok miatt már nem volt lehetőségem folyamatosan és biztonsággal a Ross 308-as tojásokat beszerezni, ezért a továbbiakban Shaver Rusticbro tyúktojások (1290 db) felhasználására tértem át. A termékeny tojásokat a Mezőtek Rt. Zalaapáti keltető üzeméből (Ross 308), majd a Goldavis Kft. Sármelléki (Shaver Rusticbro) hibrid tenyészetéből szereztem be.
3. 3. Keltetés A szállítás és az azt követő 24 órás pihentetés és a kezelések elvégzése után kezdtem meg a házityúk tojások keltetését RAGUSR (Wien) típusú asztali keltetőgépben. A keltetés ideje alatt gondoskodtam a megfelelő hőmérsékletről (37-38 oC), páratartalomról (65-75%) és a tojások naponta történő forgatásáról (VÁRNAGY et al., 2004).
3. 4. A kezelések időpontja Kísérleteimben a kezelés időpontjául a keltetés megkezdésének napját választottam. Azt próbáltam modellezni ezáltal, hogy milyen hatást indukálhat egy vegyi terhelés akkor, ha a fejlődés kezdetén érné az embriót.
3. 5. A kezelések módja 3. 5. 1. Injektálásos kezelés Vizsgálatom során az injektálást megelőzően a légkamra felett, a tojás héján át lyukat fúrtam, majd ezt követően került sor a vizsgálati anyagok Ovijector automata-adagolóval történő bejuttatására. Az egyedi kezelések során a növényvédő szerek emulzióit külön-külön 0,1-0,1 ml végtérfogatban, az együttes méreghatás vizsgálatakor pedig kombinációnként a vegyszerekből 0,1-0,1 ml-t – összesen 0,2 ml emulziót – injektáltam a tojások légkamrájába.
6
Az oldatok elkészítéséhez minden esetben desztillált vizet használtam, továbbá a kontroll csoportba tartozó tojásokat 0,1 ml végtérfogatú desztillált vízzel kezeltem. Végül a fúrt nyílásokat paraffinnal lezártam és a tojásokat betettem a keltetőgépbe.
3. 5. 2. Bemerítéses kezelés A bemerítéses módszer alkalmazásakor a vizsgálati anyagokból - illetve az együttes méreghatás vizsgálatnál azok kombinációiból - és csapvízből külön-külön emulziót készítettem. Ezt követően a tojásokat 30 perces időtartamra a növényvédő szerekből készült 37 oC-os emulziókba helyeztem. Végül a folyadék lecsepegtetése után betettem azokat a keltetőgépbe. A kontroll csoportba tartozó tojásoknál 37 oC-os csapvizet használtam.
3. 6. Feldolgozás
3. 6. 1. Feldolgozás a keltetés 2. és 3. napján Az embriók egy részéből a korai fejlődési stádium vizsgálata céljából tartós preparátumot készítettem a keltetés második (48. óra) és harmadik (72. óra) napján. A tojások légkamrája felett eltávolítottam a mészhéjat és a héjhártyát, majd a körbevágott csírapajzsot a rá helyezett szűrőpapírral együtt 38 oC-os madárfiziológiás sóoldatba (0,75%) helyeztem. A tárgylemezre felúsztatott embriót a sóoldat felitatását követően 0,1%-os ozmium-tetroxid oldattal festettem és fixáltam, majd DPX hisztológiai ragasztóval rögzítettem és fedőlemezzel fedtem (SINKOVITSNÉ és BENKŐ, 1993; KERTÉSZ, 2001).
3. 6. 2. Feldolgozás a keltetés 19. napján Az embriók egy további részét – a késői fejlődési szakasz vizsgálatának céljából – az alábbiak szerint dolgoztam fel: Lemértem az embriók testtömegét, továbbá lejegyeztem az embrioletalitást és értékeltem a makroszkópos fejlődési rendellenességeket.
7
Vizsgálataim során máj, illetve harántcsíkolt izomszövetet (hosszú nyakizmot) vizsgáltam. A 4%-os formaldehidben rögzített szervekből a paraffin beágyazást követően került sor az 5-7 µm-es szagittális és transzverzális metszetek hematoxilin– eozin festésére és a minták fénymikroszkópos értékelésére (KISZELY és BARKA, 1958; KRUTSAY, 1980, VETÉSI, 2002). Az embriók csontvázrendszerében esetlegesen előforduló fejlődési rendellenességek kimutatására alizarin-vörös festék felhasználásával DAWSON (1926) festési eljárását alkalmaztamés sztereomikroszkópot. FTIR és FT-Raman spektroszkópos módszerekkel történő feldolgozás céljára - a májból és az agyvelőből - szövettani mintát, illetve csőr, karom és toll mintát vettem, hogy a növényvédő szerek mérési szinten okozott esetleges elváltozásait kimutathassam (KALASINSKY et al., 2005; KOMLÓSI et al., 2003; KRAFFT et al., 2005; SEVERCAN et al., 2000; WOLTHIUS et al., 1999).
3. 7. Statisztikai értékelés A testtömeg adatok eloszlásvizsgálatára Kolmogorov- Smirnov tesztet, értékelésére Student féle t-próbát alkalmaztam (FINNEY, 1972). Az embriomortalitás és a fejlődési rendellenességek statisztikai értékeléséhez az RXC Chi2 tesztet, majd utótesztként Fisher- féle egzakt tesztet használtam (BARÁTH et al., 1996; SAS/STAT, 1990). A statisztikai értékelés során a szignifikancia minimum értékének a p<0,05 szintet tekintettem.
8
4. KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK 4. 1. Korai embrionális fejlődés vizsgálat (2-3. nap) A
korai
embrionális
fejlődés
és
a
kórbonctani
feldolgozás
eredményeiből
megállapítottam, hogy az egyedi méreghatás vizsgálatban a Stomp 330 EC bizonyult a leginkább embriotoxikus hatásúnak, az együttes méreghatás vonatkozásában pedig a Stomp 330 EC és a Dual Gold 960 EC kombinációja okozta a fejlődési rendellenességek és elhalások legnagyobb számát mindkét kezelési mód esetében.
4. 2. Kórbonctani feldolgozás
Egyedileg kezelt csoportok
Az egyedi méreghatás vizsgálat során megállapítottam, hogy a Stomp 330 EC, esetében jelentkezett legmarkánsabban a fejlődési rendellenesség, a törpe növekedés és az embriomortalitás a kontroll és a kezelt csoportokhoz viszonyítva. Az egyedileg kezelt csoportokban a szerek toxikus hatását elsősorban az embriomortalitás jelezte. Kombináltan kezelt csoportok
Az együttes méreghatás vizsgálat során - hasonlóan az egyediéhez - megállapítottam, hogy azokban a kezelt csoportokban, melyekben szerepelt a Stomp 330 EC, markánsabban jelentkezett a fejlődési rendellenesség, a törpe növekedés és az embriomortalitás, mint a kontroll és a kezelt csoportokban. Ez arra enged következtetni, hogy az interakciós vizsgálatban tapasztalt eredmény a pendimetalin hatóanyagú herbicid toxikus hatásával magyarázható. A keltetés 19. napján elvégzett kórbonctani feldolgozásból származó adatok értékelése és összehasonlítása során továbbá megállapítottam, hogy az interakciós vizsgálatok közül a Stomp 330 EC és a Dual Gold 960 EC herbicidek kombinációja okozta a fejlődési rendellenességek és elhalások legnagyobb számát mindkét kezelési mód esetében. Az injektálásos eljárás során a kiemelkedően magas 68,8%-os – a bemerítéses kezelés esetében
9
mérsékeltebb 23,4%-os - embriomortalitás a kombináció fejlődő házityúk embrióra gyakorolt jelentős embriotoxikus hatását jelzi.
4. 3. Csontvázfestés 4. 3. 1. Csontvázfestés (injektálásos eljárás) Az egyedileg kezelt csoportokban a desztillált víz és a Stomp 330 EC alkalmazása eredményezte a fejlődési rendellenességek legmagasabb számát, amely a nyak és a láb hibás állásában, valamint a növekedés elmaradásában nyilvánult meg. A növényvédő szerek együttes alkalmazásakor nem nőtt a fejlődési rendellenességek száma az egyedileg kezelt csoportokban tapasztaltakhoz képest. A fejlődési rendellenességek jellemzően a nyak hibás állása, valamint a növekedési retardáció voltak. 4. 3. 2. Csontvázfestés (bemerítéses eljárás)
Az egyedileg kezelt csoportokban a Dual Gold 960 EC, a kombináltan kezelt csoportok esetében pedig a Stomp 330 EC és BI 58 EC növényvédő szerek együttes alkalmazása eredményezte a fejlődési rendellenességek legnagyobb számát. A fejlődési rendellenességek jellemzően a görbült nyak és a hibás láb voltak.
4. 4. Szövettani feldolgozás A növényvédő szerekkel egyedileg valamint kombináltan kezelt embriók esetében sem a nyakizomban, sem a májban nem jelentkezett anyaghatásra utaló elváltozás.
4. 5. FTIR és FT-Raman spektroszkópos feldolgozás FTIR és FT-Raman spektroszkópiai módszerekkel történt értékelés után elmondható, hogy csak a bemerítéses eljárás során a Dual Gold 960 EC növényvédő szer okozott molekuláris szinten elváltozást a csirke embriók máj, illetve agy szöveteiben – koleszterin szint csökkenést és bilirubin szint növekedést okozva.
10
4. 6. A két eltérő kezelési mód eredményeinek összevetése A peszticidek egyedi és együttes méreghatásának vizsgálata során a bemerítéses és az injektálásos kezelési módszer eredményeinek értékeléséből - összehasonlításából megállapítható, hogy a gyakorlati expozíciós viszonyokat jobban modellező bemerítéses kezelés kevésbé volt embriotoxikus, míg a provokatívabb injektálásos kezelés fokozta az embriotoxicitást, amely különösen az embriomortalitás növekedésében nyilvánult meg.
11
5. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 1) Módszertani fejlesztésként fejlődő madár embriókon vizsgáltam két herbicid és egy inszekticid növényvédelmi gyakorlatban érvényesülő egyedi és együttes méreghatását, tekintettel arra, hogy az engedélyezési eljárásban az interakciós összefüggéseket nem vizsgálják, mert az nem előírás. Vizsgálataim - két eltérő kezelési módot alkalmazva kiterjedtek a fejlődés korai és késői szakaszára egyaránt, mely révén az alkalmazott kémiai ágensek embriógenezisre gyakorolt hatása részletesen feltérképezhető a keltetés teljes időtartama alatt. 2) Az egyedi és együttes méreghatás vizsgálat során megállapítottam, hogy azokban a kezelt csoportokban, melyekben szerepelt a Stomp 330 EC, markánsabban jelentkezett a fejlődési rendellenesség, a törpe növekedés és az embriomortalitás a kontroll és a kezelt csoportokhoz viszonyítva. Ez arra enged következtetni, hogy az interakciós vizsgálatban tapasztalt eredmény a pendimetalin hatóanyagú herbicid toxikus hatásával magyarázható. 3) A keltetés 19. napján elvégzett kórbonctani feldolgozásból származó adatok értékelése és összehasonlítása során megállapítottam, hogy az interakciós vizsgálatokban a Stomp 330 EC és a Dual Gold 960 EC herbicidek kombinációja okozta a fejlődési rendellenességek és elhalások legnagyobb számát mindkét kezelési mód esetében. Az injektálásos eljárás során a kiemelkedően magas 68,8%-os – a bemerítéses kezelés esetében mérsékeltebb 23,4%-os - embriomortalitás a kombináció fejlődő házityúk embrióra gyakorolt jelentős embriotoxikus hatását jelzi. 4) Megállapítottam, hogy a 38% dimetoát hatóanyag tartalmú BI 58 EC a bemerítéses kezelési mód esetében törpenövést és az állatok mozgásaktivitásának - mérsékeltebb csökkenését eredményezte. Az injektálás során a súlyos növekedési retardáció nem realizálódott, ugyanakkor a mozgásaktivitás csökkenése markánsabban jelentkezett, mint a bemerítés esetén. 5) A BI 58 EC-vel kezelt embriók elhalásadatainak (korai fejlődési stádium és makroszkópos értékelés) összehasonlításából arra következtetettem, hogy a dimetoát hatását, nem közvetlenül a keltetés megkezdését követő időszakban fejti ki, hiszen a vizsgálat során az elhullás alapvetően 12. nap után jelentkezett, azaz az embriogenezisnek ez a szakasza különösen érzékeny a hatóanyagra.
12
6) FTIR és FT-Raman spektroszkópiai módszerekkel történt értékelés után elmondható, hogy mindkét kezelési mód esetében csak a Dual Gold 960 EC növényvédő szer okozott molekuláris szinten elváltozást a csirke embriók máj, illetve agy szöveteiben. A vizsgált mintákban koleszterin szint csökkenést és bilirubin szint növekedést tapasztaltam.
13
6. JAVASLATOK A növényvédő szerek potenciális károsító hatásainak minél alaposabb feltérképezése egészségünk és környezetünk védelme szempontjából nélkülözhetetlen. Az általam elvégzett vizsgálat során nyert adatok értékelése és összehasonlítása - az alkalmazott peszticidek vonatkozásában - nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a vadon élő madarak védelmét a lehető legmagasabb szinten tudjuk biztosítani. Az eredmények figyelembevételével remélhetően a növényvédő szerek alkalmazása kapcsán felvetődő környezetvédelmi, növényvédelmi – technológiai és a vadegészségügyi veszélyek kockázatbecslése is megalapozottabbá válhat. A doktori értekezésben bemutatott, házityúkon
nyert
vizsgálati eredmények
felhasználhatók más madárfajok esetleges mérgezési veszélyének jellemzésére, azonban a vadmadár fajok fokozott érzékenységéből kifolyólag javasolom ugyanezen vizsgálatok magevő (fácán, japán fürj) és viziszárnyas (vadkacsa) fajokon történő elvégzését is (FEJES, 2005). A provokatívabb injektálásosos kezelés esetében javaslom a kontroll csoportban alkalmazott desztillált víz – számos előnye ellenére (pl. vegytiszta) – csapvízzel történő helyettesítését, hiszen több szerző is beszámol a desztillált víz okozta embriotoxikus és teratogén hatásról. Alkalmazását igazolja továbbá, hogy a vegyszeres növényvédelmi munkák során csapvíz kerül felhasználásra – így a gyakorlatban érvényesülő hatások jobban modellezhetők. A korai embrionális fejlődés vizsgálat eredménye alapján az a következtetés vonható le, hogy a növényvédő szer okozta változások alaposabb megismerésére szükséges lehet egy nagyobb mintaszámmal beállított vizsgálat és adatszerű összehasonlítás elvégzése, így statisztikailag megbízhatóbb eredményt kaphatunk az esetleges káros hatásokra vonatkozóan. A dolgozat nem foglalkozik részletesen az embrionális fejlődés középső szakaszával, amikor az embriók méretéből adódóan már nem lehetséges ozmium-tetroxid festéssel tartós preparátumot készíteni, ugyanakkor a száraz és nedves testtömeg lemérése, illetve a szervfejlődés és test differenciálódása alapján az embriók értékelése elvégezhető. Egy további vizsgálattal mindez pótolható. A madárembrió vérplazma paramétereinek meghatározása segítheti a peszticidek élő szervezetre gyakorolt hatásának alaposabb megismerését-feltérképezését, ezért fontosnak tartom kiegészíteni a jelen tanulmányt ezzel a vizsgálattal. Az embrionális vér vizsgálata és az általam alkalmazott spektroszkópos mérés összekapcsolása további kutatási irányt jelenthet.
14
Célszerű volna elvégezni a koleszterin májszövetben való kimutatását hisztokémiai módszerrel, és a kapott eredményt összevetni a spektroszkópos mérések eredményeivel, így a máj molekuláris szinten bekövetkező esetleges változásairól pontosabb képet kaphatunk. Továbbá egyéb enzimhisztokémiai módszerek elvégzése is indokolt lehet, segítségükkel lehetővé válik a vegyületek okozta morfológiai elváltozások hátterében lévő kórélettani eltérések megismerése - pl. a csontvázrendszerben vagy az izomzatban bizonyos enzimek aktivitásának detektálása révén Az eredmények kiegészíthetők egyes szervek (szív, máj, agy stb.) tömegének lemérésével, biokémiai, bomlásdinamikai, illetve az izomzaton és a májon túl további szervekre kiterjedő kórszövettani vizsgálatokkal. Vizsgálataim a fejlődés embrionális szakaszára korlátozódtak, ugyanakkor célszerű volna az ily módon elkezdett kísérleteket keltethetőségi és posztembrionális vizsgálatokkal kiegészíteni, melyek további értékes információt szolgáltathatnak a felhasznált
anyagok
egyedi és együttes viselkedésére vonatkozóan. A környezet védelme érdekében javaslom az előrejelzésen alapuló integrált növényvédelmi technológiák és a biológiai védekezés eszközeinek minél szélesebb körű alkalmazását a növényvédelmi gyakorlat során, valamint, hogy ökotoxikológiai szempontból biztonságosabb növényvédő szerekkel váltsuk le az elavultakat.
15
7. PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE Az értekezés témaköréből megjelent publikációk Tudományos cikkek VÁRNAGY L., BUDAI P., FEJES S., KESERŰ M., SZABÓ R., JUHÁSZ É.: EGYES NÖVÉNYVÉDŐSZER-HATÓANYAGOK BOMLÁSDINAMIKÁJA ÉS TOXICITÁSA MADÁREMBRIÓKBAN. MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA, 2004, 126. 755-760. KESERŰ M., JUHÁSZ É., SZABÓ R., TAVASZI J., VÁRNAGY L.,: HÁROM NÖVÉNYVÉDŐ SZER EGYEDI MÉREGHATÁSÁNAK VIZSGÁLATA MADÁRTERATOLÓGIAI TESZTBEN. NÖVÉNYVÉDELEM, 2007, 43. 113-119. KESERŰ M., KOMLÓSI V., MINK J., FÁNCSI T., SZABÓ R., JUHÁSZ É., TAVASZI J., VÁRNAGY L.,: KÉT HERBICID ÉS EGY INSZEKTICID MÉREGHATÁSÁNAK VIZSGÁLATA MADÁR EMBRIÓKBAN. ACTA AGRARIA KAPOSVARENSIS, 2005, 9. 1-9. S. FEJES, P. BUDAI, T. MOLNÁR, M. KESERŰ: TERATOGENICITY TEST ON AN INSECTICIDE CONTAINING DIMETHOATE AND ON HEAVY ELEMENTS (CU, CD) IN CHICKEN EMBRYOS. GEORGIKON FOR AGRICULTURE, 2002, 13. 97-107. P. BUDAI, S. FEJES, L. VÁRNAGY, R. SZABÓ, M. KESERŰ: EMBRYONIC TOXICITY OF A DIMETHOATE CONTAINING INSECTICIDE FORMULATION AND CUSULPHATE IN CHICKEN AFTER INDIVIDUAL OR COMBINED ADMINISTRATION. MED. FAC. LANDBOUWW. UNIV. GENT, 2002, 67. 99-103. S. FEJES, M. KESERŰ, P. BUDAI, L. VÁRNAGY: COMPARING TWO METHODS OF EXAMINATION IN THE INTERACTION STUDY OF A PESTICIDE AND A HEAVY METAL. COMMUNICATIONS IN AGRICULTURAL AND APPLIED BIOLOGICAL SCIENCES GENT, 2003, 68. 799-802. R. SZABÓ, P. BUDAI, S. FEJES, L. VÁRNAGY, M. KESERŰ: EMBRYONIC TOXICITY OF A MANCOZEB CONTAINING FUNGICIDE FORMULATION AND CU-SULPHATE IN PHEASANT AFTER INDIVIDUAL OR COMBINED ADMINISTRATION. COMMUNICATIONS IN AGRICULTURAL AND APPLIED BIOLOGICAL SCIENCES GENT, 2003, 68. 803-806. L. VÁRNAGY, P. BUDAI, S. FEJES, M. SUSAN, T. FÁNCSI, M. KESERŰ, R. SZABÓ: TOXICITY AND DEGRADATION OF METOLACHLOR (DUAL GOLD 960 EC ) IN CHICKEN EMBRYOS. COMMUNICATIONS IN AGRICULTURAL AND APPLIED BIOLOGICAL SCIENCES GENT, 2003, 68. 807-811.
16
M. KESERŰ, S. FEJES, P. BUDAI, L. VÁRNAGY: TOXICITY OF A MANCOZEB CONTAINING FORMULATION AND CD-SULPHATE TO CHICKEN EMBRYOS AFTER ADMINISTRATION AS A SINGLE COMPOUNDS OR IN COMBINATION. COMMUNICATIONS IN AGRICULTURAL AND APPLIED BIOLOGICAL SCIENCES GENT, 2003, 68. 813-815. M. KESERŰ, P. BUDAI, L. VÁRNAGY, R. SZABÓ, É. JUHÁSZ, G. BABINSZKY, A. PONGRÁCZ: TERATOGENICITY STUDY OF SOME PESTICIDES IN CHICKEN EMBRYOS. COMMUNICATIONS IN AGRICULTURAL AND APPLIED BIOLOGICAL SCIENCES GENT, 2004, 69. 803-806. R. SZABÓ, M. KESERŰ, S. FEJES, P. BUDAI, É. JUHÁSZ, A. PONGRÁCZ: TOXICITY OF A DICHLORVOS CONTAINING INSECTICIDE FORMULATION AND AN ATRAZINE CONTAINING HERBICIDE FORMULATION IN CHICKEN EMBRYOS AFTER INDIVIDUAL ADMINISTRATION. COMMUNICATIONS IN AGRICULTURAL AND APPLIED BIOLOGICAL SCIENCES GENT, 2004, 69. 811-814. É. JUHÁSZ, R. SZABÓ, M. KESERŰ, S. FEJES, P. BUDAI, L. VÁRNAGY: TOXICITY OF PENDIMETHALIN CONTAINING HERBICIDE FORMULATION AND THREE HEAVY METALS IN CHICKEN EMBRYOS. COMMUNICATIONS IN AGRICULTURAL AND APPLIED BIOLOGICAL SCIENCES GENT, 2006, 71. 107-110. Tudományos előadások KESERŰ MIHÁLY: A RÉZ-SZULFÁT ÉS A BI 58 EC INTERAKCIÓS VIZSGÁLATA HÁZITYÚK EMBRIÓN. INTÉZMÉNYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA. VESZPRÉM, KESZTHELY, 2001. NOVEMBER 21. ÖSSZEFOGLALÓK, 44. OLD. KESERŰ MIHÁLY: A RÉZ-SZULFÁT ÉS A BI 58 EC INTERAKCIÓS VIZSGÁLATA HÁZITYÚK EMBRIÓN. VIII. ORSZÁGOS FELSŐOKTATÁSI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DIÁKKONFERENCIA. VESZPRÉM, 2002. MÁRCIUS 2628. ÖSSZEFOGLALÓK, 292. OLD. KESERŰ MIHÁLY: A RÉZ-SZULFÁT ÉS A BI 58 EC INTERAKCIÓS VIZSGÁLATA HÁZITYÚK EMBRIÓN. XXVI. ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA KAPOSVÁR, 2003. ÁPRILIS 3-5. ÖSSZEFOGLALÓK, 256. OLD. FEJES S., KESERŰ M.: ELTÉRŐ KEZELÉSI MÓDOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA EGY NEHÉZFÉM ÉS EGY PESZTICID INTERAKCIÓS VIZSGÁLATÁBAN. IX. IFJÚSÁGI TUDOMÁNYOS FÓRUM. KESZTHELY, 2003. MÁRCIUS 20.
17
Válogatás egyéb publikációkból
FEJES S., BUDAI P., VÁRNAGY L., SZABÓ R., KESERŰ M.: A DIMETOÁT ÉS A RÉZSZULFÁT KOMBINÁCIÓS MADÁRTERATOLÓGIAI VIZSGÁLATA. XII. KESZTHELYI NÖVÉNYVÉDELMI FÓRUM. KESZTHELY, 2002. JANUÁR 30.FEBRUÁR 1. ÖSSZEFOGLALÓK, 47. OLD. FEJES S., BUDAI P., VÁRNAGY L., SZABÓ R., KESERŰ M.: A RÉZ-SZULFÁT ÉS A DITHANE M-45 INTERAKCIÓS VIZSGÁLATA HÁZITYÚK EMBRIÓN. XII. KESZTHELYI NÖVÉNYVÉDELMI FÓRUM. KESZTHELY, 2002. JANUÁR 30.FEBRUÁR 1. ÖSSZEFOGLALÓK, 48. OLD. P. BUDAI, S. FEJES, L.VÁRNAGY, R. SZABÓ & M. KESERŰ: EMBRYONIC TOXICITY OF A DIMETHOATE CONTAINING INSECTICIDE FORMULATION AND CU-SULPHATE IN CHICKEN AFTER INDIVIDUAL OR COMBINED ADMINISTRATION. 54TH INTERNATIONAL SYMPOSIUM ON CROP PROTECTION. GENT, 7TH MAY 2002, SUMMARIES P. 186. FEJES S., KESERŰ M., SZABÓ R., JUHÁSZ É., KULCSÁR SZABÓ Z.: KÜLÖNBÖZŐ KEZELÉSI MÓDOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA EGY PESZTICID ÉS EGY NEHÉZFÉM INTERAKCIÓS VIZSGÁLATÁBAN. XIII. KESZTHELYI NÖVÉNYVÉDELMI FÓRUM. KESZTHELY, 2003. JANUÁR 29-31. ÖSSZEFOGLALÓK, 60. OLD. SZABÓ R., KESERŰ M., KULCSÁR SZABÓ Z., BUDAI P., FEJES S.: A KADMIUMSZULFÁT ÉS A BI 58 EC EGYÜTTES MÉREGHATÁSÁNAK VIZSGÁLATA HÁZITYÚK EMBRIÓKON. XIII. KESZTHELYI NÖVÉNYVÉDELMI FÓRUM. KESZTHELY, 2003. JANUÁR 29-31. ÖSSZEFOGLALÓK, 79. OLD. R. SZABÓ, P. BUDAI, S. FEJES, L. VÁRNAGY, M. KESERŰ: EMBRYONIC TOXICITY OF A MANCOZEB CONTAINING FUNGICIDE FORMULATION AND CU-SULPHATE IN PHEASANT AFTER INDIVIDUAL OR COMBINED ADMINISTRATION. 55TH INTERNATIONAL SYMPOSIUM ON CROP PROTECTION. GENT, 6TH MAY 2003, SUMMARIES P. 209. M. KESERŰ, S. FEJES, P. BUDAI, L. VÁRNAGY: TOXICITY OF A MANCOZEB CONTAINING FORMULATION AND CD-SULPHATE TO CHICKEN EMBRYOS AFTER ADMINISTRATION AS A SINGLE COMPOUNDS OR IN COMBINATION. 55TH INTERNATIONAL SYMPOSIUM ON CROP PROTECTION. GENT, 6TH MAY 2003, SUMMARIES P. 211. S. FEJES, M. KESERŰ, P. BUDAI, L. VÁRNAGY: COMPARING TWO METHODS OF EXAMINATION IN THE INTERACTION STUDY OF A PESTICIDE AND A HEAVY METAL. 55TH INTERNATIONAL SYMPOSIUM ON CROP PROTECTION. GENT, 6TH MAY 2003, SUMMARIES P. 208.
18
L. VÁRNAGY, P. BUDAI, S. FEJES, M. SUSAN, T. FÁNCSI, M. KESERŰ, R. SZABÓ: TOXICITY AND DEGRADATION OF METOLACHLOR (DUAL GOLD 960 EC) IN CHICKEN EMBRYOS. 55TH INTERNATIONAL SYMPOSIUM ON CROP PROTECTION. GENT, 6TH MAY 2003, SUMMARIES P. 210. R. SZABÓ, M. KESERŰ, S. FEJES, P. BUDAI, É. JUHÁSZ, Z. KULCSÁR SZABÓ: TOXICITY OF DICHLORPHOS CONTAINING INSECTICIDE FORMULATION AND A ATRAZINE CONTAINING HERBICIDE FORMULATION IN CHICKEN EMBRYOS AFTER INDIVIDUAL ADMINISTRATION 56TH INTERNATIONAL SYMPOSIUM ON CROP PROTECTION. GENT, 4TH MAY 2004, SUMMARIES P. 238. M. KESERŰ, P. BUDAI, L. VÁRNAGY, R. SZABÓ, É. JUHÁSZ, G. BABINSZKY: TERATOGENICITY STUDY OF SOME PESTICIDE IN CHICKEN EMBRYOS 56TH INTERNATIONAL SYMPOSIUM ON CROP PROTECTION. GENT, 4TH MAY 2004, SUMMARIES P. 236. KESERŰ M., BUDAI P., VÁRNAGY L., BABINSZKY G.: NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK MÉREGHATÁSÁNAK VIZSGÁLATA HÁZITYÚK EMBRIÓKON. XIV. KESZTHELYI NÖVÉNYVÉDELMI FÓRUM. KESZTHELY, 2004. JANUÁR 28-30. ÖSSZEFOGLALÓK, 80. OLD. SZABÓ R., KESERŰ M., FEJES S., BUDAI P., JUHÁSZ É.: DIKLÓRFOSZ (UNIFOSZ 50 EC) ÉS AZ ATRAZIN (HUNGAZIN PK 50 WP) EGYEDI TOXICITÁSÁNAK VIZSGÁLATA FEJLŐDŐ MADÁREMBRIÓBAN. XIV. KESZTHELYI NÖVÉNYVÉDELMI FÓRUM. KESZTHELY, 2004. JANUÁR 28-30. ÖSSZEFOGLALÓK, 85. OLD. SZABÓ R., KESERŰ M., KULCSÁR SZABÓ Z., BUDAI P., VÁRNAGY L.: A RÉZSZULFÁT ÉS A DITHANE M-45 EGYÜTTES TOXICITÁSÁNAK VIZSGÁLATA FÁCÁN EMBRIÓN TOX’ 2003, MAGYAR TOXIKOLÓGUSOK TÁRSASÁGA, ZALAKAROS, 2003. NOVEMBER 6-8., ÖSSZEFOGLALÓK: 27. OLD. SZABÓ R., KESERŰ M., FEJES S., JUHÁSZ É., Z., BUDAI P., VÁRNAGY L.: KORAI FEJLŐDÉSI STÁDIUM VIZSGÁLATA HÁZITYÚK EMBRIÓKON EGY INSZEKTICID ÉS EGY NEHÉZFÉM EGYÜTTES ALKALMAZÁSA ESETÉN. TOX’ 2004, MAGYAR TOXIKOLÓGUSOK TÁRSASÁGA, HARKÁNY, 2004. OKTÓBER 14-16., ÖSSZEFOGLALÓK: 17. OLD. JUHÁSZ É., KESERŰ M., SZABÓ R., FEJES S., JUHÁSZ É., Z., BUDAI P., VÁRNAGY L.: EGYES NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK MÉREGHATÁSÁNAK VIZSGÁLATA HÁZITYÚK EMBRIÓKON. TOX’ 2004, MAGYAR TOXIKOLÓGUSOK TÁRSASÁGA, HARKÁNY, 2004. OKTÓBER 14-16., ÖSSZEFOGLALÓK: 16. OLD. SZABÓ R., KESERŰ M. FEJES S., JUHÁSZ É., BUDAI P., VÁRNAGY L.: KORAI FEJLŐDÉSI STÁDIUM VIZSGÁLATA HÁZITYÚK EMBRIÓKON BI 58 EC ÉS KADMIUM-SZULFÁT EGYÜTTES ALKALMAZÁSA ESETÉN. XV. KESZTHELYI NÖVÉNYVÉDELMI FÓRUM. KESZTHELY, 2005. JANUÁR 26-28. ÖSSZEFOGLALÓK, 56. OLD.
19
É. JUHÁSZ, R. SZABÓ, M. KESERŰ, P. BUDAI, L. VÁRNAGY: TOXICITY OF PENDIMETHALIN CONTAINING HERBICIDE FORMULATION AND THREE HEAVY METALS IN CHICKEN EMBRYOS. 58TH INTERNATIONAL SYMPOSIUM ON CROP PROTECTION. GENT, 23TH MAY 2006, SUMMARIES P. 111. É. JUHÁSZ, R. SZABÓ, M. KESERŰ, P. BUDAI, L. VÁRNAGY: TERATOGENICITY TESTING HERBICIDE FORMULATION AND THREE HEAVY METALS IN CHICKEN EMBRYOS. 58TH INTERNATIONAL SYMPOSIUM ON CROP PROTECTION. GENT, 23TH MAY 2006, SUMMARIES P. 112. JUHÁSZ É., KESERŰ M., SZABÓ R., BUDAI P., VÁRNAGY L.: KÉT NÖVÉNYVÉDŐ SZER ÉS HÁROM NEHÉZFÉM MÉREGHATÁSÁNAK VIZSGÁLATA HÁZITYÚK EMBRIÓKON. TOX’ 2006, MAGYAR TOXIKOLÓGUSOK TÁRSASÁGA, GALYATETŐ, 2006. OKTÓBER 4-6., ÖSSZEFOGLALÓK: 35. OLD.
20
