Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések Cserkeszılın
2013
Készítették: Kápolnai Zsombor ELTE TTK Takács Kristóf ELTE TTK Takács László ELTE TTK
Tartalomjegyzék 1. Bevezetı ....................................................................................................................... 3. oldal 2. Módszertan ................................................................................................................... 4. oldal 3. Cserkeszılı bemutatása ............................................................................................... 5. oldal 4. Cserkeszılı periférikus helyzetének bemutatása ......................................................... 8. oldal 5. Cserkeszılı önkormányzatának helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezési és azok eredményei ................................................................................................................................. 11. oldal 6. Az alternatív energia hasznosítása Cserkeszılın....................................................... 14. oldal 7. A helyi gazdaságfejlesztési tevékenység hatása a foglalkoztatásban......................... 15. oldal 8. Magánvállalkozók gazdaságfejlesztési tevékenysége ................................................ 18. oldal 9. Helyi termékek ........................................................................................................... 20. oldal 10. A cserkeszılıi termálfürdı fenntarthatósága ........................................................... 21. oldal 11. A cserkeszılıi termálfürdı hasznosításának összevetése egyéb önkormányzati tulajdonú fürdıkkel ........................................................................................................................ 23. oldal 12. Fejlesztési javaslat.................................................................................................... 25. oldal 13. Értékelés ................................................................................................................... 28. oldal 14. Irodalomjegyzék....................................................................................................... 29. oldal
2
1. Bevezetı Cserkeszılı nevét hallva sokan, vagy nem ismerik, vagy aki ismeri – és egyre többen vannak az ismerık - tudják, hogy egy kiváló Gyógy és Strandfürdı mőködik a településen, ezért sokkal fejlettebb, mint a környezete. Egy véletlen folytán csapatunk egyik tagjának 2003-ban volt szerencséje eltölteni néhány napot a Tiszazugban található, a Tiszától 2 km távolságban fekvı 2100 lakosú településen. Az azóta eltelt 10 évben minden tavasszal és ıszszel ellátogat az alföldi községbe, az utóbbi 4 évben, mióta Terület és Településfejlesztés tanulmányokat folytat kiemelt figyelmet szentelt az önkormányzat tevékenységének, így kiváló helyismerettel rendelkezik, a fejlesztések megvalósulását, a település látványos fejlıdését saját maga is megtapasztalhatta. Cserkeszılın a helyi gazdaságfejlesztés a helyben megtalálható erıforrásra a több mint 2000 méteres mélységbıl feltörı termálvízre alapul. Az önkormányzat a helyi gazdaságfejlesztési törekvések elindítója és elsıdleges, de korántsem egyedüli szereplıje, a helyi erıforrások kihasználásában a munkahelyteremtést elsıdleges szempontként megfogalmazó koncepciójának végrehajtója és ellenırzıje is. Esettanulmányunk tartalmazza: az általunk gyakorlatban alkalmazott módszerek ismertetését, Cserkeszılı rövid bemutatását, a település periférikus helyzetének indoklását, az önkormányzati és a magánszereplık helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezéseit és azok eredményeit különös tekintettel a foglalkoztatottak számának növekedésére. A településen elıállított helyi termékek ismertetését a gazdaságfejlesztési kezdeményezésének elemzését és az általunk készített fenntarthatóság javítása érdekében javasolt intézkedéseket és azok hatását ismertettük. Azért, hogy igazoljuk az általunk bemutatott helyi gazdaságfejlesztési kezdemények eredménységét és egyediségét összehasonlítást készítettünk néhány önkormányzati tulajdonú fürdıvel, ahol a helyi erıforrás önmagában, a felelıs közösség nélkül nem tudott látványos eredményeket elérni. Mert Cserkeszılın valóban látványos eredményeket értek el, ez nemcsak a településképre vonatkozik, hanem az ott lakók hétköznapjaira is. Ma Közép- Kelet- Európa bármelyik kistelepülésén látványos eredménynek számít, hogy az ott élıknek van munkájuk, nem kell ingázniuk a munkahelyükre, sıt az İ településükre jönnek a városból is többen dolgozni. Egy figyelemfelkeltı adat a látványos eredményekrıl: 1998-ban a fürdı 22 fınek adott munkát 2012-ben 173 fınek, a két dátum között eltelt idıszakban nem pusztán a fürdıfejlesztése teremtett munkahelyeket, hanem többek között az önkormányzat saját szállodája ás étterme is.
3
A mesterképzés keretében területfejlesztési tanulmányokat folytató hallgatóként nagy örömmel és lelkesedéssel készítettük el egy periférikus helyzető település, Cserkeszılı helyi gazdaságfejlesztési törekvéseit és lehetıségei bemutató esettanulmányunkat. Kápolnai Zsombor, Takács Kristóf, Takács László
2. Módszertan Az esettanulmány megírása során a különféle források feldolgozása mellett kiemelt hangsúlyt fektettünk a mélyinterjúk készítésére. Ezt azért tartottuk fontos, hogy az elkészült munka ne csak a statisztikai módszerek és források elemzésébıl álljon, hanem személyesen is találkozhassunk a helyi közösség tagjaival, megismerhessük tapasztalataikat, hogy ezáltal mi is, és reméljük mások is tanulhassanak. A lokális helyszínek bemutatásakor törekedtünk a település minél mélyebb empirikus megismerésére is. A mélyinterjúk során találkoztunk: Kókainé Rónyai Irma alpolgármester asszonnyal-, aki a hivatali teendık mellett a fürdıben dogozik pénztárosként. A vele készített interjú során kétféle nézıpontot is megismerhettünk: az önkormányzat hosszútávú elképzeléseit, valamint saját munkahelyi tapasztalatait a fürdıvel kapcsolatban, a helyi lakosság viszonyát az önkormányzat gazdaságfejlesztési tevékenységérıl és munkahelyteremtési törekvéseirıl.(1. kép).
1. kép: Kókainé Rónyai Irma alpolgármester és Kápolnai Zsombor, saját készítés Karsai Béla úrral, aki a település gazdasági vezetıje, kezdetben projektvezetıként segítette a fürdıfejlıdését. A helyi kontroll erıteljes meglétét a gazdasági döntésekben, valamint az önkormányzat hosszútávú elképzeléseit és azok eddigi eredményeit is bemutatta. Kihangsúlyozta azt, a Magyarországon még ritkaságszámbamenı önkormányzati magatartást, melyet a vállalkozói szemlélet jellemez, ugyanakkor a befolyó jövedelmet nem haszonként kezelik, hanem visszaforgatják a közösség javára. (2. kép)
4
2 .kép: Karsai Béla gazdasági vezetı és Kápolnai Zsombor, saját készítés
Révész Márta népi iparmővésszel, Cserkeszılın nyitotta meg 5 évvel ezelıtt az ország harmadik csipkeházát. İ helyi vállalkozóként és helyi termék készítıként egyaránt tagja a közösségnek. Érdekesség, hogy az Általános Iskolában is tanít, ezáltal a település oktatási és kulturális helyzetérıl is beszámolt nekünk. (3. kép)
3. kép: Révész Márta népi iparmővész, saját készítés Cserkeszılı helyi gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtési tevékenységének kulcsszereplıje Szokolai Lajos polgármester úr, a vele való találkozást sem mulasztottuk el. A mélyinterjúk készítése mellett természetesen a Központi Statisztikai Hivatal és a Teir adatbázisait valamint írott és elektronikus forrásokat is felhasználtunk.
3. Cserkeszılı bemutatása Cserkeszılı Jász- Nagykun- Szolnok megye fiatal települése, 1952. január 1-je óta önálló, korábban Tiszakürt részét képezte. A község életében kiemelkedı jelentıséget képvisel az 1943-ban feltárt gyógyvíz. Eredetileg kıolajat kerestek, az eredménytelen kutatómunkálatok után a víz hasznosítására 1955-ben került sor, amikor a Megyei Tanács megépítette a fürdıt, amit a Cserkeszılıi Tanács 1957-ben saját kezelésébe vett. A helyi ellenırzés azonban nem tartott sokáig, ugyanis 1964-ben a Szolnok megyei Víz és Csatornamő Vállalat vette át a fürdıt és annak mőködtetését. A fürdı fejlesztésére az 1970-es évektıl nem fordítottak kellı figyelmet állapota leromlott ezt bizonyítja, hogy csak 1982-ben épült meg a Touring Hotel és
5
1989-ben (több mint 40 ével a fürdı megépítését követıen) építette fel a vállalat a fürdı szomszédságában az ún. Thermal Kempinget. 1. ábra. Cserkeszılı elhelyezkedése, a Kunszentmártoni kistérség többi települése1
Forrás: https://teir.vati.hu A rendszerváltozást követıen a tulajdonviszonyok változása ment végbe, a község visszakapta a fürdıt. Így a korábbi megyei irányítás helyett lehetıség nyílt a helyi szereplık bevonására a fürdı és a település fejlesztése érdekében. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi 65. törvény alapján és a Megyei Víz- és Csatornamő Vállalat vagyonának felosztása után juthatott hozzá Cserkeszılı a fürdıvagyonhoz. A vagyonátadás folyamata évekig elhúzódott mivel az érintett települések önkormányzatai képtelenek voltak konszenzusra jutni, 1993-ban ért véget a vagyonátadás. Az 1990-es évek elsısorban az önkormányzat gazdálkodásának megszilárdításával teltek el (elsısorban az önkormányzat számára hasznosíthatatlannak ítélt épületek pl.: külterületi ÁFÉSZ épület eladásával növelték a település tıkéjét a késıbbi fejlesztések pénzügyi megalapozása érdekében) Dr. Harangozó Elek polgármestersége idején aki, 1990 és 1998 között irányította a települést. Az infrastruktúra fejlesztés rendszerváltozás utáni elsı lépése az İ polgármestersége idején, 1997-ben történt a Fürdıpénztár új épületének létrehozásával. (4. kép)
1
Mivel az adatok, elemzések jelenleg kistérségi szinten érhetők el, ezért esettanulmányunkban a kistérségi összehasonlítást használjuk a járások helyett.
6
4. kép. Az 1997-ben létrehozott fürdıpénztár, saját készítés . 1998-tól Szokolai Lajos vezeti a települést, megválasztása után 1998-ban a következı célkitőzéseket fogalmazta meg a településsel kapcsolatban. -
az önkormányzat anyagi stabilitása
-
a településen lakó emberek maximális kiszolgálása, érdekeinek képviselése, védelme
-
az intézmények biztonságos üzemeltetése
-
a község infrastruktúrájának fejlesztése
-
befektetık meggyızése a befektetésekre
-
munkanélküliség csökkentése, új munkahelyek teremtése
-
termálvíz hasznosítása
-
fürdı gazdaságilag jól átgondolt fejlesztése
A fent említett nyolc pont közül az utolsó kettı az, amely valóban a település egyedi lehetıségeire, helyi erıforrásainak kiaknázására irányult.
7
Az önkormányzat a település tágabb területi munkamegosztásba való bekapcsolódás mellett döntött.2 Ez a stratégia egy a turizmusfejlesztésében érdekelt településnek megfelelı, mivel a vendégek távolabbról is érkeznek.
4.Cserkeszılı periférikus helyzetének bemutatása Cserkeszılı község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, pontosabban a Kunszentmártoni kistérségben található. Már önmagában ez a három tényezı determinálja a település periférikus voltát: a legnagyobb egységgel, a régióval kezdve köztudott, hogy az Észak-Alföld Magyarország egyik legtipikusabb perifériás térsége (2011-ben a régiók között második legalacsonyabb egy fıre jutó GDP, második legmagasabb munkanélküliségi ráta stb.) Az eggyel kisebb területi egységet vizsgálva látható, hogy bár JászNagykun-Szolnok megye helyzete a megyék között kedvezıbbnek mondható, mint ÉszakAlföldé a régiók között (az egy fıre jutó GDP tekintetében pl. három megyét is megelız, illetve megyei összehasonlításban csak a kilencedik legmagasabb a munkanélküliek aránya), mindemellett a megye egyértelmően perifériának minısíthetı. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy a régión belül Jász-Nagykun-Szolnok megye Hajdú-Biharhoz és Szabolcs-SzatmárBereghez képest viszonylag kedvezı helyzetben van a legalacsonyabb munkanélküliségi rátából (11,1 %) és a második legmagasabb egy fıre jutó GDP-értékbıl (1 642 ezer Ft) adódóan. A Kunszentmártoni kistérség mutatóinak elemzése még pontosabb képet nyújt Cserkeszılı pozíciójának periférikus jellegérıl. A valamivel több, mint 35 000 fı lakosságú, két várossal (Kunszentmárton, Tiszaföldvár) rendelkezı kistérség központi besorolás szerint (ld. 64/2004. kormányrendelet) a leghátrányosabb helyzető kistérségek közé tartozik, aminek következményeként területfejlesztési szempontból kedvezményezett területnek számít. (Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy a kistérség mutatói nem minısültek annyira negatívnak, hogy komplex kistérségi fejlesztési programot legyen szükséges elindítani, szemben például a szintén a megyében található Tiszafüredi kistérséggel.) Az ide tartozó tizenegy település több mint kétharmada, egész pontosan nyolc közülük területfejlesztési szempontból kedvezményezett településnek számít. Jellemzı képet nyújt a kistérség általános helyzetérıl az a tény, hogy az elıbb említett nyolc település mindegyike egyaránt besorolható a társadalmi-
2
G. Fekete Éva (2005) 3. o.
8
gazdasági szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé is.3 Érdemes összevetni néhány jellemzı mutatót regionális, megyei és kistérségi szinten, mivel ezáltal jobban körvonalazódhat a Kunszentmártoni kistérség periférikus pozíciójának mértéke. Míg például az Észak-Alföldön 1998 és 2008 között a lakónépesség száma kb. 5,5 %-kal csökkent (amely arány eleve erıteljesen meghaladta a -2 % körüli országos értéket), addig a megyében több mint másfélszeres aránnyal ez a változás megközelítette a -9 %-ot, viszont a vizsgált kistérségben még egyértelmőbben éreztette hatását ez a tendencia: több mint 11 %-kal módosult negatív irányba az itt lakók száma. Erre a folyamatra részben magyarázatot adhat az idıszakra vonatkozó vándorlási egyenleg: az aktuálisan vizsgált tízéves idıintervallum második felében (2003 és 2008 között) a régióban az ezer fıre vetített odavándorlás és elvándorlás különbsége -29 fı volt. Jász-Nagykun-Szolnok megye hasonló adata már érzékelhetıen meghaladta a régiós átlagot (-33 fı), azonban kistérségi szinten még erıteljesebb különbség volt feljegyezhetı, ugyanis az erre a területi szintre vonatkoztatott mutató a regionális adat másfélszeresét is megközelítette (-39 fı).4 2005 és 2010 között a munkanélküliségi ráta országos szinten 6 és 10 % között mozgott. Az idıszak elsı felében alacsonyabb értékek voltak jellemzıek, majd valószínősíthetıen elsısorban az aktuális gazdasági világválság által hazánkra gyakorolt hatások következtében a munkanélküliek számának erıteljes emelkedése volt megfigyelhetı. Ez a tendencia tükrözıdik a regionális és a megyei szintő adatokon is, csupán a munkanélküliségi ráta nagysága eltérı az egyes esetekben: Észak-Alföld régióban a 2008 elıtti években is 10 % közelében tartózkodott a mutató értéke, a válság kitörése óta pedig a 14 % körüli adatok jellemzıek. JászNagykun-Szolnok megye régión belüli viszonylagos kedvezı helyzetére utal, hogy a vizsgált ráta az adott idıszakban mindvégig a régiós átlag alatt maradt, ugyanakkor az országos szinten betöltött periféria szerepet fejezi ki, hogy sosem csökkent a hazai átlag alá az érték (2005tıl 2010-ig 7 és 12 % között változott). Az elemzett területi egységek közül egyértelmően a Kunszentmártoni kistérség van a leghátrányosabb helyzetben a munkanélküliség szempontjából: már 2005 és 2007 között is több mint az itt élık tizede bejegyzett munkanélküli volt,
3
https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=um&rq_proc=main2bpdf&xterkod=4603&xmutkod=&xtabkell=I&xterti p=K 4
https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=um&rq_proc=main2bpdf&xterkod=4603&xmutkod=&xtabkell=I&xterti p=K
9
2008 óta viszont a mutató (az országos, a megyei, sıt a szintén kiugróan magas regionális adatokat is meghaladva) stabilan 15 % feletti értékkel rendelkezik.5 Az egy fıre jutó belföldi jövedelem értéke szintén megfelelıen képes karakterizálni egy-egy terület nemzetgazdaságban betöltött szerepét. 2005 és 2009 között ez a mutató országos szinten kb. 35 %-kal nıtt (600 ezer Ft/fırıl kb. 830 ezer Ft/fıre). Regionális szinten nagyságrendileg hasonló bıvülés volt megfigyelhetı, ugyanakkor az adat abszolút nagysága megszakítás nélkül a Magyarország egészére vonatkoztatott érték alatt maradt, továbbá a régió lakosaira számított egy fıre jutó jövedelem ennek a négyéves idıszaknak a végére érte el az idıintervallum elején országosan jellemzı mértéket (450 ezer Ft/fı – 600 ezer Ft/fı). JászNagykun-Szolnok megye adatai ebben a tekintetben is jobbak, mint a régióéi (2005: 500 ezer Ft/fı, 2009: 700 ezer Ft/fı), ugyanakkor az országos értékektıl elmaradnak. Az elızı statisztikai mutatókhoz hasonlóan ebbıl a szempontból is a legkisebb területi egységrıl állapítható meg, hogy a legkedvezıtlenebb helyzetben van: bár az egy fıre jutó belföldi jövedelem változása a Kunszentmártoni kistérségben is folyamatosan pozitív elıjelő volt, s ennek eredményeképpen négy év alatt kb. 40 %-os emelkedés ment végbe (375 ezer Ft/fı – 525 ezer Ft/fı), ennek ellenére a kistérség adatai továbbra is messze elmaradnak mindhárom nagyobb területi egység hasonló mutatóitól. Jellemzı sajátosság, hogy 2009-ben a vizsgált kistérségben az aktuálisan elemzett mutató értéke még mindig nem érte el a 2005-ös országos adat nagyságát.6 A fent említett tényezıkön kívül Cserkeszılı földrajzi elhelyezkedése is tovább fokozza a település periférikus pozícióját. A Tiszazug községe lévén még a viszonylag közel lévı területekkel is nehézkesnek mondható a kapcsolat fenntartása, hiszen nyugatról a Tisza, keletrıl és délkeletrıl pedig a Körös képez természeti akadályt ebbıl a szempontból, mivel nem található Tisza-híd a területen elfogadható távolságon belül, a legközelebbi Körös-híd pedig Kunszentmártonban épült meg. Ez a térbeli lehatároltság az egész térség gazdasági fejlıdési lehetıségeire (s így speciálisan Cserkeszılıéire is) negatív hatással volt, amely állapot kisebb-nagyobb változtatásokkal egészen napjainkig fennmaradt. Cserkeszılı közlekedés-földrajzi adottságait vizsgálva is egyértelmővé válik, hogy a település Magyarország perifériájához tartozik, ezt saját magunk is tapasztalhattuk a mélyin5
https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=um&rq_proc=main2bpdf&xterkod=4603&xmutkod=&xtabkell=I&xterti p=K 6
https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=um&rq_proc=main2bpdf&xterkod=4603&xmutkod=&xtabkell=I&xterti p=K
10
terjúk készítéséhez való utazásunk során. A község a megye legfontosabb városából és egyben székhelyérıl, Szolnokról közösségi közlekedési eszközök segítségével kizárólag autóbusszal közelíthetı meg, a menetidı körülbelül két órára tehetı, amely tény tovább konkretizálja, hogy a település még megyei szinten sem tartozik a centrumtérségbe. Az autóbuszhálózaton kívüli másik fontos közlekedési forma, a vasút tekintetében az elmaradottság állapota még inkább nyilvánvaló, hiszen a község nem érhetı el vonattal, ugyanis nincs olyan menetrend szerinti járat, amely érintené Cserkeszılıt. (A térség két legfontosabb vasútvonala, a Kecskemét–kunszentmártoni és a Tiszaföldvár–kunszentmártoni is elkerüli a települést, elıbbi déli, utóbbi keleti irányban.) A közúti közlekedés szempontjából megvizsgálva a kérdést az ezekbıl az adottságokból eredı elszigeteltséget tovább erısíti a tény, hogy Cserkeszılıt nem érinti országos jelentıségő fıútvonal sem: a 4-es és az 5-ös úttól egyaránt kb. 30 km-re fekszik. A településen áthalad ugyan a 44-es fıút, amely hivatalosan Magyarország elsırendő fıútjai közé tartozik, azonban jelentıségét tekintve messze elmarad attól a mértéktıl, amely ellensúlyozni tudná az egyéb közlekedési formák által okozott megközelíthetıségi nehézségeket.
5. Cserkeszılı önkormányzatának helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezési és azok eredményei A településen megvalósult helyi gazdaságfejlesztési törekvések elsıdleges szereplıje és ösztönzıje a helyi önkormányzat, Karsai Béla gazdasági vezetı szerint elsısorban a vállalkozói szemlélet az, amely megkülönbözteti gazdálkodásukat a környezı valamint a hasonló adottságú településektıl. A helyi kontroll minden fejlesztésükben jelen van az ötlettıl a megvalósuláson át a mőködésig. A fejlesztések elsı lépéseként a fürdıt és környezetét kellett korszerősíteni, hogy egységes településkép fogadja az idelátogatókat. Az egységes arculat kialakulásának elsı lépése a Fürdı utcában kiépült üzlethelységek átépítése volt. Az üzletek tulajdonosai kezdetben szkeptikusan viszonyultak az átalakításhoz, de az önkormányzat azzal az elképzeléssel, hogy az újonnan épült üzlethelységekbıl nem csak az utcafrontra, hanem a fürdı területén belül is folytathatják tevékenységüket meggyızte a kétkedıket (5-6. kép)
11
5-6. kép. A Fürdı utcában létrehozott üzlethelységek. melyek az utcafronton és a fürdı területén is árulhatnak, saját készítés. Az egységes arculat létrehozása a Fürdı bejáratával szemközti üzletek átépítésével valamint az önkormányzat saját költségén kiépített buszmegállóval folytatódott. A buszmegálló jelentısége abban áll, hogy a menetrendszerinti járatok beérkeznek a településközpontjába, ezáltal nemcsak a fürdı megközelítése javult érezhetıen, hanem marketing szempontból is elınyös mivel a távolsági járatok utasai pl. (Kunszentmárton-Szolnok- Gyöngyös útvonal) személyesen is látják a fürdıt. A rövid útvonal módosításhoz is komoly lobbi tevékenységet, kellett folytatnia a településvezetésének.(5. kép)
7. kép. Az önkormányzat által építetett buszmegálló, saját készítés
12
2002-ben az Észak- Alföldi régió pályázatán fürdıfejlesztésére 1 milliárd forint támogatást nyert el Cserkeszılı, a pályázat sikerének hátterében az állt, hogy a település tervezésben évekkel megelızte a régió településeit. 2004-ben megépült a fürdı területén a település az egészségügyi szolgáltató centruma, amely magas színvonalú gyógyászati kezelések ellátására alkalmas, súlyfürdı, kádfürdı, galvánkezelés, szolárium és gyógytorna foglalkozására igénybevételére is van lehetıség. 2009-ben az önkormányzat saját tulajdonú Kft-je a Cserkeszılıi Beruházó NonProfit Kft építette, a fürdı legújabb medencéjét, ami 45 millió forintba került. Azáltal, hogy az önkormányzat saját fejlesztı vállalkozást alapította lényegesen több forrás marad helyben, a beruházó Kft elsısorban kisebb javításokat, felújításokat, építkezéseket hajt végre, saját alkalmazottaival és eszközeivel.
A fürdıhöz kapcsolódó szolgáltatások: Az önkormányzat felismerte, hogy pusztán a strandfürdı jegybevételei nem elegendıek a település fenntartható növekedéséhez. Annak érdekében, hogy még több munkahelyet hozzanak létre valamint a fürdıhöz kapcsolódó szolgáltatásokból befolyó jövedelem a lehetı legnagyobb mértékben a helyi közösség, jelen esetben az önkormányzat ellenırzése mellett helyben maradjon, szerepet vállalt az idelátogatók kiszolgálásába Touring Hotel, Thermal Kemping, Napsugár Étterem A Touring Hotel és Thermal Kemping létesítményeit 2003-tól illetve 2006-tól az önkormányzat üzemelteti, ez a változás illeszkedett abba a hosszútávú koncepcióba, amely a helyi ellenırzés kiterjesztését és a turizmushoz köthetı létesítmények összehangolt mőködését célozta meg. A hotel 48 szobával, összesen 117 férıhellyel, a kemping 40 db víz- szennyvíz- elektromos csatlakozással, 14 db 4 fıs faházzal és egy 10 fıs vendégházzal, 120 db elektromos csatlakozással felszerelt lakókocsihellyel és 80 sátorhellyel rendelkezik. (8. kép)
13
8. kép. Az önkormányzat saját szállodája, a Touring Hotel, saját készítés
A Napsugár étterem a fürdı területén belül jött létre, télen- nyáron, egész évben üzemel, Alföldi specialitásokkal várja vendégeit. 2011-ben 19 alkalmazottal kezdett mőködni az önkormányzati étterem, 2013-ban már 35 fınek ad munkát.(9. kép)
14
9. kép. Az önkormányzat saját vendéglátóegysége: a Napsugár Étterem
6. Az alternatív energia hasznosítása Cserkeszılın A termálvíz hasznosítására nem közvetlenül csak a medencék melegvízzel történı ellátásával kerül sor. Az önkormányzat tulajdonában levı Touring Hotelt, Thermal Kempinget,(11. kép) Napsugár Éttermet és az Egészség Központot (10. kép) jelenleg is termálvízzel főtik, a víz semmilyen formában nem vész kárba, mivel a mélybıl feltörı 80 fokos víz hőtését az épületek főtésével oldják meg. Az idei év ıszére már nemcsak a fürdıterületén és szomszédságában található épületeket főtik alternatív energiahordozóval, hanem az összes többi közintézményt: orvosi rendelı, iskola, óvoda, polgármesteri hivatal, ezáltal a széndioxid kibocsátás is csökken. Cserkeszılın tehát a gazdálkodás fenntarthatósága mellett a környezeti szempontok is jelentıs szerepet kapnak a fejlesztésekben.
15
10. kép. A termálvízzel főtött egészségközpont, saját készítés.
11. kép. Termálvízzel főtött faházak a Thermal Kempingben, saját készítés.
7. A helyi gazdaságfejlesztési tevékenység hatása a foglalkoztatásban Az önkormányzat a munkahelyteremtés fıeszközének a fürdıfejlesztést valamint a hozzákapcsolódó egyéb szolgáltatások (szállás és vendéglátás) helyi tulajdonú kiépítését és mőködtetését kívánta elérni. 1998-ban a fürdı 22 fınek adott munkát, 2012-ben már 173 fınek biztosított megélhetést a két idıpont között eltelt idıszakban az önkormányzat beruházásainál elsıdleges szempont volt az új munkahelyek létrejötte. (lásd 2. ábra)
16
2. ábra. A foglalkoztatottak számának változása a cserkeszılıi önkormányzat turizmushoz kapcsolódó intézményeiben 1998 és 2012 között.
Adatforrás: Cserkeszılı, Polgármesteri Hivatal 2013, saját szerkesztés7 A foglalkoztatottak számában jelentıs növekedés volt tapasztalható 2004-ben, az egészségkomplexum megnyitásakor, a szálloda és a kemping üzemeltetésétıl és bıvítésétıl a fürdı dolgozóinak száma a 2011-ben átadott fedett fürdı valamint a szintén 2011-ben megnyitott Napsugár étterem jelentette. A település vezetése felismerte, hogy kizárólag a szigorúan vett fürdı kevés ahhoz, kiemelkedı számú munkahelyet hozzon létre valamint a további fejlesztések és munkahelyek létrehozásához szükséges anyagi feltételeket kitermelje. A munkahelyek számának látványos növekedése a fürdıhöz kapcsolódó magasabb hozzáadottértékő színvonalas szolgáltatások számának bıvitésével történt meg. A fürdıkomplexum dolgozóinak 21%-a, mindössze 36 fı dolgozik közvetlenül a hagyományos értelemben vett fürdıben (úszómesterek, pénztárosok, kabinosok, stb.).
7
A diagramból hiányzó évekre a Cserkeszőlői Polgármesteri Hivatal nem tudott adatot szolgáltatni számunkra, ugyanakkor a hiányzó években nem történtek olyan események, amelyek döntően befolyásolták volna a foglalkoztatást.
17
3. ábra. A Cserkeszılıi Fürdı és Gyógyászati Központ dolgozóinak megoszlása munkakörük szerint 2012-ben Megnevezés Víztermelés Szennyvíz Üdültetés Szálloda Étterem Fizioterápia Masszírozók Mosoda Fürdı Összesen
Létszám 2 2 14 11 36 8 62 3 35 173
Adatforrás: Cserkeszılı, Polgármesteri Hivatal, 2013 A legtöbben a masszírozók vannak, a dolgozók 36 %-a, 62 fı, a Napsugár étteremben közel annyian dolgoznak mint a fürdıben (35 fı illetve 36 fı). Az étterem 19 fıvel indult 2011-ben az elképzelés sikeresnek bizonyult 2012-ben szinte megduplázta dolgozóinak számát. A 117 férıhellyel rendelkezı szálloda 11 fınek ad munkát. (lásd 3. 4 5. ábrák) 4. ábra. A Cserkeszılıi Fürdı és Gyógyászati Központ dolgozóinak megoszlása munkakörük szerint 2012-ben (fı)
Adatforrás: Cserkeszılı, Polgármesteri Hivatal, 2013
18
5. ábra. A Cserkeszılıi Fürdı és Gyógyászati Központ dolgozóinak megoszlása munkakörük szerint 2012-ben, %
Adatforrás: Cserkeszılı, Polgármesteri Hivatal, 2013, saját szerkesztés
8. Magánvállalkozók gazdaságfejlesztési tevékenysége Az önkormányzat már korábban bemutatott kontroll alatt tartott gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtési tevékenysége nem hatott károsan a magánszférára sem. Például a kiskereskedelmi üzletek száma 39 volt 2011-ben a településen.8 A fürdıfejlesztése a magánberuházókat is ösztönözte, helyi vezetık figyelmet fordítottak arra, hogy lehetıleg helyi vagy a térségbıl érkezı befektetık kezdhessenek gazdasági tevékenységbe.(Elsısorban Szarvasról, Kunszentmártonból érkeztek.) Tehát a helyi ellenırzés a magánbefektetık tevékenysége során is megmaradt. A magánszálláshelyek számát tekintve Cserkeszılı a fürdıfejlesztése a helyi lakosok is bekapcsolódtak és több száz férıhelyet biztosítanak az ideérkezık számára 2012-ben. A magánszállásadók a településképet is javítja, tapasztalható, hogy amelyik család vendégszobát alakít ki, annak a háza, utcafrontja is rendezett.. A kedvezı lehetıségek miatt nyitotta meg kapuit a Csipkeház is, amely bemutatóterem és szálláshely is egyben Az önkormányzat koncepciója alapján a magánberuházó szállodaépítık a magasabb árfekvése szálláshelyeket étékesítik a településen. A magánberuházók között az „elsı fecske”
8
KSH, Tájékoztatási Adatbázis
19
az Aqua- Lux- Wellness Hotel szarvasi érdekeltségő szálloda volt, ami a régi ÁFÉSZ étterem helyén nyílt meg. (12. kép)
12. kép. Az Aqua- Lux Wellness Hotel bejárata, saját készítés
Az önkormányzati tulajdonú szállodához hasonlóan termálvízzel történik a főtése és közvetlen átjárás biztosított a fürdıbe. A legnagyobb férıhellyel rendelkezı magántulajdonban levı szálloda a 300 férıhelyes Royal Panzió. (13. kép)
13. kép. Royal Panzió, saját készítés A termálvízre alapozva 2006-ban lakópark épült a településen, mely az önkormányzat épületeihez hasonlóan termálvízzel van főtve. A lakópark az odaköltözık számára gyógyulási lehetıségként ajánlja az önkormányzat gyógyászati komplexumát.
20
9. Helyi termékek A szolgáltatások mellett a helyi termékek is jelen vannak a településen. Ezek közé tartozik a fentebb említett Csipkeházban készített kiváló minıségő ruhadarabok és egyéb használati tárgyak. A tulajdonos Révész Márta képzést is tart iskolások számára, így már az utánpótlás is biztosított. A Cserke Vitéz bor Szombati Zoltán pincészetébıl kerül ki, Cserkeszılı Magyarország legnagyobb kiterjedéső borvidékének a Kunságinak a területéhez tartozik. A Cserke Vitéz bort a településen mőködı üzletekben is lehet kapni, valamint a Napsugár étteremben és a hozzákapcsolódó büfében is felszolgálják. Tehát a bort helyi termelık, helyi alapanyagból és elsısorban a helyi piacon érékesítik. A névválasztás egyértelmően a fürdı ismertségének kiaknázásán alapul. (14.kép)
14. kép Az önkormányzat által üzemeltetett vendéglátóegységekben is forgalmazott Cserke Vitéz bor, saját készítés Helyi sajt 2012- ıszétıl kezdve lehetıség nyílik a sajtvásárlásra- egyelıre még a fürdı területén belül. A sajtok a Kunszentmártoni kistérség egyik településén, Nagyréven készülnek, egy a mai kor kihívásainak és elıírásainak megfelelıen mőködı gazdaságban. A tanyáról hetente érkeznek a fürdıbe, szívesen fogadnának a tanyájukon érdeklıdıket.
21
SWOT analízis Erısségek:
Lehetıségek:
- Az önkormányzat stabil pénzügyi helyzete
- Tisza közelsége
-A saját bevételek magas aránya az önkor-
- biotermékek készítése az egészségturizmus-
mányzat költségvetésében
ra alapozva
- erıs helyi kontroll
- Tiszakürti arborétum közelsége
- a szezonalitás kisebb jelentıségő, mint egy
- vendéglık helyi alapanyaggal történı ellá-
szokványos üdülı településen
tása
- helyi vállalkozások nagy száma - helyi erıforrás: termálvíz - az önkormányzat nincs eladósodva Gyengeségek: -
-
Veszélyek:
egyoldalúan az idegenforgalomra ala-
-
belföldi turisták elmaradása
pozott gazdaságfejlesztés
-
konkurencia megerısödése: Martfő, Kecskemét
- kevés felsıfokú egészségügyi vég-
zettségő dolgozó a településen és a
idıslátogatók elmaradása
térségben is -
rossz elérhetıség
-
vasúti fıvonalaktól távol helyezkedik el
10. A cserkeszılıi termálfürdı fenntarthatósága
Cserkeszılın 2002-2003-ban a helyi termálfürdı komplex kibıvítése és felújítása valósult meg. Mivel erre a fejlesztésre kb. egymilliárd forintos támogatást nyert el az önkormányzat, érdemes megvizsgálni, hogy egy ilyen volumenő beruházás kivitelezése rentábilis volt-e a helyhatóság számára. Abból adódóan, hogy egy önkormányzat szempontjából saját projektjei céljukat akkor érik el jó hatásfokkal, ha minél nagyobb bevételt hoznak a településnek, ez a vizsgálat tulajdonképpen arra irányul, hogy sikerült-e a termálfürdı segítségével egy
22
hosszú távon is fenntartható (sıt elsıdleges és legvégsı célként megfogalmazva: önfenntartó állapotot elérı) rendszert létrehozni. 2002 és 2011 között a cserkeszılıi önkormányzat saját folyó bevételei több mint négyszeres növekedést értek el: kilenc év alatt 292 millió Ft-ról 1 milliárd 188 Ft-ra nıtt ez az összeg. A növekedés üteme 2009-ig viszonylag egyenletesnek volt mondható: éves szinten átlagosan kb. 90 millió Ft-tal nıtt a folyó bevétel értéke (egy átmeneti visszaeséstıl eltekintve 2006-ban, amikor az elızı évhez viszonyítva valamivel több, mint 30 millió Ft-tal kevesebb bevételre tett szert Cserkeszılı). 2010-ben a korábbi növekedési iramnál jelentısen nagyobb mértékő emelkedés volt megfigyelhetı: a bevételek közel 40 %-os (több mint 300 millió Ft-ot kitevı) bıvülése következtében a vizsgált mutató meghaladta az 1,1 milliárd Ft-os értéket, szemben az elızı év 806 millió Ft-os volumenével. Cserkeszılı helyi adóbevételei is egyértelmő növekedést mutatnak a fürdıkomplexum létrehozása eltelt idıszakban. 2002-vel összehasonlítva kb. 75 %-os növekedés jegyezhetı fel (2002: 40,6 millió Ft, 2011: 71,9 millió Ft). A folyó bevételekkel szemben ebben a tekintetben viszont nem figyelhetı meg egyenletes növekedés: 2006-ig évi 4-6 millió Ft-tal emelkedett ez az összeg, 2007-ben egy erıteljes, 19 millió Ft-os (több mint 30 %-os) bıvülés valósult meg, ami által a vizsgált idıszak legkiemelkedıbb adata született meg (77,9 millió Ft). Ezt követıen azonban egy csökkenı tendencia vette kezdetét, amely egészen 2010-ig tartott, s amelynek következtében a 2010-es adat nagyságrendileg megegyezett a 2006-ossal (2006: 58,1 millió Ft, 2010: 59,9 millió Ft), tehát a 2007-ben elért kiemelkedı nagyságú fejlıdés eredménye négy év alatt szinte teljes mértékben eltőnt. Ebben a visszaesési folyamatban feltételezhetıen a jelenleg is zajló gazdasági világválság kitörése miatti káros hatások is nagymértékben közrejátszottak. Bizakodásra adhat viszont okot, hogy 2011-ben újból a helyi adóbevételek nagyságának növekedése valósult meg: több mint 12 millió Ft-os bıvülés ment végbe, amely az elızı év adataival összevetve megközelítıleg 20 %-os emelkedésnek felel meg. Valószínősíthetıen a cserkeszılıi termálfürdı szerepe sem elhanyagolható annak a tényezınek a kialakításában, hogy a Kunszentmártoni kistérség a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében egyértelmően nem sorolható a periféria térségei közé. Regionális szinten az öt legtöbb, 90 ezer db fölötti számú vendégéjszakával rendelkezı kistérség közé tartozik, például a nagy lakosságszám és a frekventáltság miatt elınyösebb pozícióban lévı Debreceni és Nyíregyházi, illetve a nagy múltú, elsısorban szintén a helyi termálfürdı révén régre visszanyúló turisztikai hagyományokkal rendelkezı Hajdúszoboszlói kistérség mellett. 23
A cserkeszılıi termálfürdı fenntarthatóságának vizsgálatakor nemcsak a gazdasági, hanem a környezeti-természeti fenntarthatóság kérdése is lényeges elemzési szempont. A jelenleg hatályos magyar jogszabályok szerint a termálfürdıknek nem kötelezı visszasajtolniuk az általuk felhasznált rétegvizet, sıt a víznek azt a részét, amelyet a vendégek részére bocsátanak fürdés céljából, kimondottan tilos visszapréselni a földbe, hiszen az emberek bırérıl, szervezetébıl a vízbe kerülı szennyezıanyagok, baktériumok károsítanák a forrásul szolgáló vízrétegek minıségét. Cserkeszılın a használt hévíz a település határán belül zárt csatornarendszerben folytatja útját, majd a község határát elérve nyílt földcsatornába jut, ahol egy hőtıtó segítségével megvalósul a víz hıfokának természetvédelmi szempontból elfogadható hımérsékletőre csökkenése. Ezt követıen további csatornákon keresztül a felszínre hozott termálvíz a Körösbe jut. 9
11. A cserkeszılıi termálfürdı hasznosításának összevetése egyéb önkormányzati tulajdonú fürdıkkel Mint Cserkeszılı példája is mutatja, egy termálfürdı üzemeltetése kedvezı esetben akár az adott település egészének gazdasági fellendüléséhez vezethet. Természetesen egy ilyen eredményő folyamat megvalósulásához szükség van az ésszerő mőködtetés kereteinek figyelembevételére, a település teherbíró-képességének helyes felmérésére, a fürdıhöz kapcsolódó várható bevételek és kiadások mértékének helyes megítélésére stb. Ha ezeket a tényezıket figyelmen kívül hagyják vagy rosszul mérik fel egy önkormányzati tulajdonú fürdı létrehozása elıtt, akkor az intézmény könnyen olyan helyzetbe juthat, amelyben mőködése tovább már nem lehetséges az adott körülmények között. Hazánkban az elmúlt évekbıl számos példa mutatható ezzel a jelenséggel kapcsolatban. A Zala megyei Gelsén, hazánk jelenleg legeladósodottabb településén a 2010-et megelızı években állami és európai uniós forrásokból számos beruházás valósult meg, köztük a 2008-ban megnyílt, a Gelsei Termálvölgy nevet viselı termál- és élményfürdı-komplexum. A sokáig mintafalunak tőnı községben 2010 után minden önkormányzati vagyont értékesíteni kellett annak érdekében, hogy a valós fedezet nélkül felvett és fizethetetlenné vált hitelek minél nagyobb részét lehessen rendezni. Az adósságrendezési eljárás lefolytatása után a megyei bíróság pénzügyi biztost nevezett ki, aki 2011 nyarán megkezdte a megmaradt vagyon legje9
A fenntarthatóság elemzéséről írott fejezet adatai Cserkeszőlő Polgármesteri Hivatalától származnak, az adatokat a mélyinterjúk készítése során bocsátották rendelkezésünkre.
24
lentısebb tételét képezı (kb. 1,3 milliárd Ft értékő) termálfürdı értékesítését. Feltételezhetıen a jelenlegi gazdasági helyzet és a közelben lévı, országos súllyal rendelkezı fürdık (pl. Zalakaros) jelenlétének eredményeképpen azonban eddig az értékesítést nem sikerült véghezvinni. A fürdı 2012 novembere óta - a honlapján olvasható információk szerint „technikai okok miatt” - zárva tart. 10 Nem kizárólag az újonnan létesített termálfürdık okozhatnak problémát az ıket üzemeltetı településnek: a fürdıje kapcsán régóta, országos és nemzetközi szinten is ismert Harkányban szintén a fürdı sodorta bajba az önkormányzatot. 2006-ban abból a célból, hogy a város a korábban 50 %-ban Baranya megyei tulajdonú fürdıt teljes mértékben saját tulajdonba vegye, 2,6 milliárd forint értékő svájcifrank-kötvényt bocsátottak ki, miközben éves szinten 1,5 milliárd forintból gazdálkodtak. A forintnak a svájci frankkal szemben bekövetkezett gyengülése következtében az adósság közel megkétszerezıdött: jelenleg a 2006-ban kibocsátott kötvények által képzett tartozás az 5 milliárd forintos szint felé közelít. A 2011-ben indult és az elıirányzat szerint 2027-ig tartó, évi 320 millió forintos törlesztési kötelezettség még inkább fokozta a csıd bekövetkeztének veszélyét, emiatt az önkormányzat 2012-ben ismét értékesítésre kínálta a fürdı 35 %-át 850 millió forint értékben. Az új tulajdonos, az Aquaplus Kft. 3-4 milliárdos beruházásban gondolkodik, de a cég ügyvezetı igazgatója is elismeri, hogy a mai magyarországi körülményeket ismerve reálisan nem várható a befektetés belátható idın belüli megtérülése.11 Dunaújvárosban az önkormányzat saját forrásait és teherbírását rosszul felmérve 2006ban határozta el a helyi termálfürdı-központ létrehozását. A 4 milliárd forintnyi összeget magában foglaló kivitelezést teljes mértékben önerıbıl, állami és európai uniós pályázati források felhasználása nélkül tervezték megvalósítani, ez a vállalkozás azonban az önkormányzati csıd bekövetkezésének reális veszéllyé válásához vezetett; továbbá a fürdı felépítésével megbízott cég idıközben fizetésképtelenné vált, ezért az építkezés több hónapra félbemaradt. 2011 nyarára a helyhatóságnak egy bankkal kötött lízingszerzıdés segítségével sikerült befejeznie a fürdı kiépítését, ugyanakkor Dunaújváros röviddel a nyitás után felmondta a pénzintézettel kötött szerzıdést, ezzel évi kb. 80 millió forintos kiadástól szabadította meg a várost.
10 11
http://www.gelsetermalvolgy.com/ http://www.bama.hu/baranya/kozelet/termalfurdok-ket-mentoovet-dobnanak-428291
25
A fürdı üzemeltetését a bank vette át, amely a komplexumot 2011 szeptemberében bizonytalan idıre bezárta.12 A fentieken kívül számos más település is bajba került termálfürdıje nem megfelelıen átgondolt kiépítése miatt, Makón a 2012-ben átadott Hagymatikum fürdıhöz kapcsolódó hitelek ettıl az évtıl kezdıdıen évente megközelítıleg kétmilliárdos többletkiadást jelentenek a település számára, amely tavaly 6,3 milliárd forintból gazdálkodott.13
12. Fejlesztési javaslat Fejlesztési javaslatunk a Fürdı még mélyebb beintegrálását szorgalmazza a helyi gazdaságba, az általunk készített mélyinterjúk alapján a helyi közösség tapasztalatait felhasználva készítettük el. Ahogy elemzésünkbıl és a SWOT- analízisbıl is kitőnik az önkormányzat gazdálkodása felelıs a Fürdı és a hozzákapcsolódó létesítmények sikerességét az utóbbi évek gazdasági válsága és az erısödı konkurencia sem vetette érdemileg vissza. Ugyanakkor véleményünk szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni a helyi termékekre, ezáltal, a fürdıvendégek által Cserkeszılın elköltött pénz még jelentısebb hányada maradna a térségben, a fenntarthatóság ezáltal javulna.. Ezt a javaslatunkat az támasztja alá, hogy az önkormányzat saját vállalkozásai elsısorban a Touring Hotel valamint Napsugár Étterem potenciális felvásárlói lehetnének a helyi mezıgazdasági termékeknek. Az 1970-es években a településre nagy számban települtek kertészek - az általuk meghonosított mezıgazdasági termelés kiveszıben van – számukra a jelentıs helyi piac kedvezı lehetıséget kínálhat. Természetesen a helyi kontroll ebben a javaslatban is kulcsfontosságú, elsıként az önkormányzatnak kell a helyi termékek felhasználása mellett letenni voksát. A termeléssel összhangban az idegenforgalomi szolgáltatások bıvítése is fontos szempont, mivel a Tiszazug településein mőemlékek és egyéb épített látványosságok, amelyek komoly turisztikai vonzerıvel bírnának nincsenek, ezért az idegenforgalom fıvonzó ereje továbbra is a Cserkeszılı Gyógy- és Strandfürdı. Ezért egy komplex egészségre alapozott fejlesztési javaslatot készítettünk elı, Cserkeszılıt, mint márkanevet kell bevezetni, nem csak a gyógyvízre, hanem összefoglalóan az egészséges életmód regionális és remélhetıleg országosan is ismert és elismert központjára vonatkozva. (6. ábra). A fürdı országos ismertségét szeretnénk felhasználni a helyi termékek szélesebb körben is ismerté válásához és a 12 13
http://nol.hu/belfold/se_aram__se_elmeny__bezart_a_dunaujvarosi_furdo http://makohirado.hu/varos-es-videk/onkormanyzati-adossag-atvallalas-mako-nem-kommental
26
piacon egységes, összehangolt megjelenéséhez kapcsolódóan. Az ideérkezık megismerkedhessenek a település és a térség gazdálkodóival és kistermelıivel, mesterembereivel személyes élményeket szerezhessenek, megnézhessék hol és hogyan készülnek azok a termékek, amelyeket meg tudnak vásárolni, jó példaként szolgálhat a Csipkeház, ahol az érdeklıdök ismereteiket is gyarapíthatják és emellett helyi terméket is vásárolhatnak. Kiemelten fontos szerepet kell fordítani a Tiszának, amely jelen pillanatban még a Tiszazug településeinek elzártságát szimbolizálja. A Fürdıtıl 3 km-re található a Tiszakürt arborétum ahol a fürdı kipihent vendégei a mozoghatnak, a családok számára kikapcsolódást jelentene a Tisza árterének megismerése, csónakos idegenvezetésre is sor kerülhet. A korabeli tiszai halászok és életmódjuk interaktív bemutatására valamint a programban résztvevı települések, intézmények vállalkozók, civil szervezetek és magánszemélyek minden helyszínen propagálják és a jelenlegi elıírásoknak megfelelıen is árusítsák termékeiket pl.: halételek, sajtok bor. A cserkeszılıi bort, a kulturált alkoholfogyasztás keretei között, az egészséges életmód népszerősítésének érdekében célszerő felhasználni. Az egészségmegırzı program keretében megismert termékeket egy központi helyen. a vásárlóerı nagysága miatt Cserkeszılın, az újonnan megvalósuló egészségboltban is meg lehessen vásárolni. Ezeket a termékeket a Napsugár étteremben elıtte már megkóstolhatják a vendégek, így az ismert és megkedvelt ételek alapanyagait tudnák beszerezni. A bolt kínálatában a biotermékek is megjelennének, ugyanakkor az ezekre vonatkozó szigorú elıírások betartására ügyelni kell. Azért, hogy az egészségprogram résztvevıit jobban ösztönözzük, javasoljuk bevezetni a Tiszazug- kártyát, amely különféle kedvezményekre jogosítaná fel használóit. Bevezetésekor az elsıdleges szempont nem a kedvezmények nagy vagy túlzott mértéke, hanem csatlakozók nagyobb száma és széles köre áll a központban. Példaként álljon itt egy ötlet, a számos lehetıségbıl: aki a fürdıben jegyet vásárol, az kedvezményt kap valamilyen szolgáltatásból szállásadójánál, vagy az arborétum szolgáltatásait kedvezményesen veheti igénybe. A kedvezmények szempontjából fontos, hogy ne a jegyárakat illetve egyéb bevételeket csökkentsék a résztvevı vállalkozók és intézmények esetében, hanem valamilyen új szolgáltatás igénybe vételére vagy helyi termék megvásárlására ösztönözzenek. Így a jelenlegi bevételek egy forinttal sem csökkennének a kártya bevezetése miatt, a már meglévı kezdeményezéseket megerısítené, a bizonytalanokat csatlakozásra ösztönözné. A javasolt program fenntarthatósága a fürdı mőködéséhez kötött, a szezonalitás nem játszik döntı szerepet, az általunk javasolt egészségre alapozott program szélesíthetné a vendégkört.
27
Az egészséges életmódhoz szorosan kapcsolódik a mozgáskultúra fejlıdése: Cserkeszılı és a Tiszazug települései környezetükbıl adódóan kiválóan alkalmasak a kerékpározás számára. Mivel az ideérkezı vendégek, a lakókocsison kívül nem hoznak saját kerékpár, ezért kerékpárbérlı rendszert alakítanánk ki, a Tiszazug- kártya kiváltói jogosultak lennének a programban résztvevı vállalkozásokat, intézményeket a bérelt kerékpáron meglátogatni. A kerékpárút rendelkezésre áll. A kerékpárok koordinálásával szintén helyi munkahelyeket lehetne teremteni tavasztól-ıszig. Mivel a kerékpárokat a Tiszazug- kártyával lehet igénybe venni, így ösztönözzük a kerékpárosokat, hogy úticéljuként is a kártya valamelyik elfogadóhelyét pl.: a Tiszakürti arborétumot, a Nagyrévi lovastanyát vagy a Cserkeszılıi borosgazdákat látogassák meg. A kerékpárokat a téli hónapokban valamint rossz idıjárás esetén az iskolabusszal lehetne pótolni, ami napközben rendelkezésre áll. A megfelelı kihasználtság elérése érdekében az utazás elıtti napon a fürdı pénztárában személyes vagy telefonon lehetne regisztrálni, így a kerékpár szezonalitását is helyettesítené. Látogatásuk során a kártyára jogosító kedvezményeket igénybe vehetik pl.: betekintés a sajt és borkészítésbe és reményeink szerint a helyi termékeket, melyek alapanyagát, készítıit és készítési módjukat is ismerik, szívesen megvásárolják a helyszíneken vagy a Tiszazug- kártya programba csatlakozó boltokban is. A kerékpárhoz kapcsolódó programok a fiatalabb korosztály valamint a családok számára jelentene elsıdleges vonzerıt. Egész évfolyamán gyakornoki programot hirdetnénk elsısorban a Tiszazugban született, de már más települések oktatási intézményekben tanulók számára, ezzel a javaslattal a helyi igényeknek megfelelı munkaerı kialakítása valamint a helyi identitás megerısödése a cél. A helyi elkötelezettségő, helyben felhasználható tapasztalattal, ismeretekkel rendelkezı munkaerı által a fenntarthatóság szintén javulhatna. Egészségügy, gyógykezelések területén már komoly tapasztalattal rendelkezik Cserkeszılı e területen színvonalas gyakorlatorientált képzést lehet indítani. Amely elvégzése után a térségben el is tudnának helyezkedni az önkormányzat által üzemeltetett intézményekben valamint, a magánszállodák panziók tulajdonosai is szívesen alkalmaznak egészségügyi tapasztalattal rendelkezı dolgozót.
28
6. ábra. A Cserkeszılı márkanév kiterjesztett jelentése és várható hatása
Cserkeszılı, mint márkanév
egészséges életmód
fürdı, kerékpározás, gasztronómia
helyi termékek megismerése
helyi termékek megvásárlása
13. Értékelés Cserkeszılın megvalósított és bemutatott helyi gazdaságfejlesztési tevékenység jó példaként szolgálhat minden olyan település számára, amely valamilyen potenciális, a turizmus fellendítésére is alkalmas természeti erıforrással (például: termálvíz, vízpart). Az önkormányzat kiváló munkahelyteremtési koncepciója, melynek eredményeként 10 év leforgása alatt számos fejlesztés valamint 100 új munkahely is létrejött és a világgazdasági válság hatására sem szőnt meg, az alig több mint 2100 lelket számláló Tiszazugi községben. Örömünkre szolgált, hogy jobban megismerhettük a helyi közösség tagjait, elképzeléseit és ezek mellett szakmai tapasztalatokat is győjthettünk.
29
14. Irodalomjegyzék: Helyi gazdaságfejlesztés, Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Budapest, 2010. 196.o. G. Fekete Éva (2005): A kultúra funkciói a helyi stratégiákban. - VII. Közmővelıdési Nyári Egyetem, Szeged, 2005 alapján. http://www.shp.hu/hpc/userfiles/knye/2005_g._fekete.rtf
Internetes források: http://www.bama.hu/baranya/kozelet/termalfurdok-ket-mentoovet-dobnanak-428291 www.cserkeszolo.hu http://www.gelsetermalvolgy.com/ http://makohirado.hu/varos-es-videk/onkormanyzati-adossag-atvallalas-mako-nemkommental http://nol.hu/belfold/se_aram__se_elmeny__bezart_a_dunaujvarosi_furdo KSH, Tájékoztatási Adatbázis http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp TEIR, REMEK adatbázis: https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=um&rq_proc=main2bpdf&xterkod=4603&xmutkod= &xtabkell=I&xtertip=K
30
