Hátrányos helyzet, szociális helyzet, munkanélküliek, kisebbségek. SE Népegészségtani Intézet

Hátrányos helyzet, szociális helyzet, munkanélküliek, kisebbségek.

SE Népegészségtani Intézet

Magyarország Alaptörvénye SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. http://www.complex.hu/kzldat/a1100425.htm/a1100425.htm Aktuális (2013): http://kozlony.magyarorszag.hu/pdf/16508

Hátrányos helyzet (depriváció – valamitől való megfosztottság) Hátrányos helyzetűek mindazok az egyének, illetve csoportok, melyek az őket körülvevő többségi populáció átlagától akár biológiai-szomatikus akár szellemi-lelki vagy szociális-gazdasági szempontból kedvezőtlen irányban, jelentős mértékben eltérnek. http://phd.sote.hu/mwp/phd_live/vedes/export/csepepeter.d.pdf


2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Hátrányos megkülönböztetés 8. § Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt a) neme, b) faji hovatartozása, c) bőrszíne, d) nemzetisége, e)12 nemzetiséghez való tartozása, f) anyanyelve, g) fogyatékossága, h) egészségi állapota, i) vallási vagy világnézeti meggyőződése, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, s) érdekképviselethez való tartozása, t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága)

miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagycsoport részesül, részesült vagy részesülne. http://www.egyenlobanasmod.hu/

A hátrányos helyzet kialakulásának okai I.: A legfontosabb társadalmi okok a földrajzi adottságok: • lakhely típusa, közlekedési lehetőségek a gazdasági körülmények: • „mélyszegénység”, munkanélküliség, hajléktalanság a nyelvi-kulturális háttér: • nemzetiségek, menekültek A különböző szociális egyenlőtlenségek kialakulásának többnyire összetett okai vannak. >>> többszörösen hátrányos helyzet Dr. Simek Ágnes


A hátrányos helyzet kialakulásának okai II.: Számos egyénhez kötődő ok: • a kor – akár idős, akár gyerekkorról van szó • a nem • a képzettség, mely az ismerethiány, a kommunikációs és szocializációs problémákon keresztül okozhat problémákat; • a szegénység, • a szexuális irányultság (LMBT - Leszbikusok,Melegek, Biszexuálisok, Transzneműek; MSM - men who have sex with men)

• testi, érzékszervi, szellemi fogyatékosság, • mentális-pszichés problémák, • káros szenvedélyek – drog, alkohol, dohányzás, játékszenvedély. A különböző szociális egyenlőtlenségek kialakulásának többnyire összetett okai vannak. >>> többszörösen hh Dr. Simek Ágnes

A „legáltalánosabb” társadalmi egyenlőtlenség a szegénység I. Magyarországon 1982-ig nem volt szegénység, mert nem volt rá párthatározat, ezt a réteget halmozottan hátrányos rétegnek hívtákL

• Szegénységi küszöb az a határ, amelyen még tartósan reprodukálható a legalacsonyabb, még emberi szintű létezés, amely határ alatt élők a társadalomból kirekesztődnek - más megközelítésben szegénységi küszöb a medián jövedelem 60%-a (EU konvenciók) • Szegénységi arány: a medián ekvivalens jövedelem 60%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő személyek aránya.

A „legáltalánosabb” társadalmi egyenlőtlenség a szegénység II. • A Világbank fejenként napi 4,30 $-os szegénységi küszöbértéket használ a nemzetközi összehasonlításoknál. Ezt alkalmazva hazánkra (az EU által használatos számításhoz képest) a szegények száma megháromszorozódik, eljutva az „egyharmados szegénytársadalom” sokak által képviselt álláspontjához.

Allegory of Poverty, 1630s Adriaen Pietersz. Van De Venne (b. 1589, Delft, d. 1662, The Hague)

A „legáltalánosabb” társadalmi egyenlőtlenség a szegénység III. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bevezetőjében: „Minden harmadik ember ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik.” (Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság, romagov.kormany.hu)


A „legáltalánosabb” társadalmi egyenlőtlenség a szegénység IV. • Abszolút szegénység: a minimális létfenntartási lehetőségek hiányát jelenti, egy adott társadalom esetében. Rövid távon társadalmi kirekesztődés, hosszú távon biológiai következmények. – Extrém szegények: a napi 1 PPP dollár/fő jövedelem alattiak. – Mély szegénység: éhezés. – Szegények: a napi 2,15 PPP dollár/fő értékből gazdálkodó népesség. (Világbank szerint) (PPP: purchasing power parity - vásárlóerő-paritás; méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat >>> Big Mac index)

• Relatív szegénység: hosszú távú következménye nem annyira biológiai, mint inkább pszichikai. SE Népegészségtani Intézet

A népesség azon százaléka, amely napi egy dollárnál kevesebből él (2007-2008) Source: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Percentage_population_living_on_less_than_1_dollar_day_2007-2008.png

A „legáltalánosabb” társadalmi egyenlőtlenség a szegénység V. • Létminimum: A KSH 1991 óta évente közli a számított létminimum értékét. E küszöbérték olyan értékösszeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan alapvetőnek minősülő – szükségletek kielégítését. • A létminimum-számítás nemzetközileg elfogadott két alaptípusa közül a hazai gyakorlat az ún. normatív számítást alkalmazza, amely az élelmiszer-fogyasztás értékének meghatározására épül. Alapja az OÉTI által összeállított élelmiszerkosár, mely az egészséges táplálkozás jellemzői mellett figyelembe veszi az életkori sajátosságokat is.

• A létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke 2011-ben havonta 83 941 Ft volt. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/letmin/letmin11.pdf

Laeken indikátorok I. A szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos mutatószámok listáját 2001-ben az Európai Unió laekeni ülésén fogadták el Az indikátorok négy területet fognak át: 1. a gazdasági, társadalmi és demográfiai változásokat mérik, 2. a társadalmi befogadásra, 3. a nyugdíjakra, és az 4. egészségügyi helyzetre vonatkoznak. Az elmúlt években a szegénység és a kirekesztődés sokdimenziós jellegének vizsgálatára vezették be az ún. anyagi deprivációra vonatkozó mutatókat. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/laekindikator/laekindikator04m.pdf

Laeken indikátorok II. Anyagilag depriváltak: akik meghatározott 9 fogyasztási tétel közül legalább háromról anyagi okból lemondani kényszerültek: 1. váratlan kiadás fedezése, 2. évi egy hét üdülés, 3. részletek fizetése (lakbér,lakástörlesztés, közműszámlák, részletre vásárolt termékek), 4. megfelelő étkezés, 5. a lakás megfelelő fűtése, 6. mosógép, 7. színes tv, 8. telefon, 9. személygépkocsi.

A szegénység különböző szintjein élők becsült aránya a magyar népességen belül

Nyomorban élők

Népességen belüli arány, (%) becslés 5%

Kik ők? Példák

Hajléktalan; tartósan Gyakori éhség, elemi feltételek, víz munkanélküli; nyomortelepen élő, hiánya aktív kereső nélküli család

További lecsúszással fenyegetett szűkölködők

15%

Hátrányos helyzetű településen, szegénytelepen él, nincs a családban piacképes tudás; egyedül élő özvegyi nyugdíjas; rokkantnyugdíjasok egy része

Stagnáló szűkösen élők, kevés kilátás a javulásra Átmenetileg szegények

15%

Nincs a családban piacképes tudás - az országban bárhol; ugyanez, 45 éven felül; egyedül élő nyugdíjas átlagos nyugdíj alatt

5%

Sokgyerekes család egy átlagos keresővel; munkanélküli a háztartásban; GYES

Összesen

Mit Jelent a szegénység - legszélsőségesebb forma a csoportban

Alapvető szükségletek egy része kielégítetlen (kényszerválasztás evés, lakásfenntartás, gyógyszer között); nincs beruházás a gyerekek jövőjébe; lakás szegényvagy cigánytelepen Mindenből hiány vagy kevés van; örömre nem jut

szűkösség van

40%

Forrás: Ferge Zsuzsa Struktúra és szegénység (NT Társadalmi és állampolgári ismeretek középiskolásoknak, 2009. 53.)

LEGHÁTRÁNYOSABB HELYZETŰ KISTÉRSÉGEK – hátrányainak jellemzői A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések

• Társadalmi-gazdasági problémák egyes területi gócpontokban koncentrálódnak • Szegénység • Szegények túlnyomó része nem cigány, DE a romák erősen felülreprezentáltak a szegények között • Halmozott depriváció és társadalmi kirekesztettség • Települések funkcióvesztése (infrastruktúra fejlődésének hiánya, rossz közlekedés, település közigazgatási szerepének megszűnése) http://www.ddrfk.hu/files/boros_megelhetes.pdf


A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉG kialakulásának okai és következményei • települések (területei) gazdasági szerepének, helyzetének megváltozása • társadalmi szerep hiánya • munkahelyek hiánya – alacsony foglalkoztatási ráta – munkanélküliség magas aránya • lehetőségek hiánya • magas isk. végz. rendelkezők elvándorlása –alacsony ingatlanárak – lakosságcsere (hh lakosság, alacsony isk. végz., szakképzetlenség) • Pénztelenség – megélhetési problémák • Szegénység – kirekesztettség - szegregáció http://www.ddrfk.hu/files/boros_megelhetes.pdf


Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségei

Forrás és a leghátrányosabb helyzetű kistérségek településeinek országos listája: http://www.nfu.hu/lhh

MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK • Piaci munka – „főállás” – bejelentett munkahely (helyi vállalkozók, gazdák, gyár) – alkalmi munka („állandó” vagy eseti) • Közmunka • Egyéb jövedelemszerző tevékenységek: – gyűjtögetés, vasazás, lomizás, gombászás, fakitermelés • Háztáji gazdálkodás – „kiskert” • „Megélhetési képzések” • Hitel - „kisbolt”, áruvásárlás vs. hitelkártya, személyi kölcsön, uzsora • Fogyasztási szokások (rezsi tartozás, csökkentett fogyasztás) • Költözés (városból-falura, faluról-falura) • Transzfer jövedelmek http://www.ddrfk.hu/files/boros_megelhetes.pdf

Jövőkép • Munkahelyek teremtése – helyi vállalkozók érdekelté tétele • Közmunka helyett – piaci munka • „állandó” alkalmi munka helyett – bejelentett munka • Megélhetési képzés helyett – piaci igényekre épülő képzések Negatív jövőkép: • A következő generáció lehetőségei tovább csökkennek • Egyre nagyobb területeken, egyre több település lakossága kerül a mélyszegénység szintjére – a pénztelenség – kiszolgáltatottá teszi a hh társadalmi csoportokat – konfliktusok • Szegénység nő, nyomor megjelenése, szegregálódó és gettósodó területek bővülése http://www.ddrfk.hu/files/boros_megelhetes.pdf


Egészség, optimális jól lét (cél, eszköz, erőforrás) Egészség előfeltételei • Béke • Lakás • Oktatás • Élelem • Jövedelem • Stabil ökológiai rendszer • Fenntartható erőforrások • Társadalmi igazságosság • Társadalmi méltányosság

Egészség előfeltételeinek Hiánya

Társadalmi szakadék (egyenlőtlenségek, méltánytalanságok)

Ottawai Karta – WHO: 1986; Semmelweis Terv; Egészségügyről szóló törvény (2011. évi LXXXI. törvény 15. § )


GAZDAG ORSZÁGOK>>>

Wilkinson & Pickett, The Spirit Level (2009)

sb_romaintegracio.pdf (application/pdf objektum)

Egy főre jutó nemzeti bevétel és várható élettartam a gazdag és szegény országokban

Wilkinson & Pickett, The Spirit Level (2009)


Gazdag országokban az egy főre jutó bevétel és a várható élettartam között nincs összefüggés


Hosszabb a várható élettartam azokban a gazdag országokban, ahol alacsonyabb a jövedelmi egyenlőtlenség

Kiegyenlítődés >>> Felzárkóztatás >>> Kerék-küllő szabály Körbezáródó befolyásoló faktorok esetén a (célzott, irányított) változtatáshoz minden faktort egyszerre kell kezelni.

Priorizálás helyett komplex megközelítés kell http://hatasvizsgalat.kormany.hu/download/b/38/20000/egeszseg.pdf


Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia I. • Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. • A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. • A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. >>> romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. (Nemzeti Roma Stratégiák 2020-ig tartó Uniós keretrendszere; Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiához kapcsolódó, 2012-2014. évekre vonatkozó kormányzati intézkedési terv elfogadása) romagov.kormany.hu

Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. Stratégia alapelvei: • aktivizálás, azaz fontos, hogy a jelenleg inaktív munkaképes emberek ismét aktívak legyenek, és felelősséget vállaljanak sorsukért • teljesítmény-elvűség, azaz az állami támogatások, juttatások esetén magától a támogatottól is teljesítményt, eredményt várnak el, • koordináció, azaz a különböző szakpolitikák rendszerének összehangolása, komplexitás, azaz a szegénység által sújtott területeket – a foglalkoztatást, oktatást, egészségügyet, lakhatást – összehangolva, együtt kell kezelni, • ellenőrzés, nyomon követés, azaz egy olyan monitorozási rendszer kialakítása és működtetése, amelynek segítségével a programok eredményessége és célzottsága kimutatható. romagov.kormany.hu

Hogyan határozza meg a Bizottság (EU) a "Roma„ kifejezést? – 2011 A Bizottság értelmezésében a „Roma” egy gyűjtőfogalom, azon emberek csoportjaira vonatkozik, akik az európai társadalmak szegregációs történelmének és hasonló kulturális jellegeknek részesei, mint például a romák (főleg Közép-, Kelet-Európában és a Balkánon élnek), szintik, utazók, kalék, stb. A Bizottság tudatában van annak, hogy minden ilyen csoportra a „roma” fogalom kiterjesztése vitatható és kulturális értelemben nem szándékozik „összemosni” más csoportok tagjait a romákkal magukkal. Communication on Roma in Europe and Progress Report on Roma inclusion 2008-2010 MEMO/10/121 Brussels, 7 April 2010 sb_romaintegracio.pdf (application/pdf objektum)


ROMÁK - kultúrájuk (népmesék, zenei kultúra) - vallási szokásaik (elsősorban Szűz Máriában hisznek, sírnál esznek, isznak, mulatnak temetéskor)) - viselkedésük - lakóhelyük, lakásuk - más munkakultúra

Péli Tamás: A nap szerelmese

Roma Integráció Évtizede (2005-2015) „EU-platform a romák integrációjának előmozdításáért” Roma integrációra vonatkozó tíz közös alapelv : 1. konstruktív, gyakorlatias és diszkriminációmentes politikák 2. célzott, de kizárólagosságtól mentes stratégiák 3. interkulturális megközelítés 4. az általános integrációra való törekvés 5. a nemi vonatkozás figyelembevétele 6. a bevált szakpolitikák átvétele 7. a közösségi eszközök használata 8. a regionális és helyi önkormányzatok bevonása 9. a civil társadalom bevonása 10. a romák aktív részvétele (EU Régiók Bizottsága, A „Gazdaság- és szociálpolitika” szakbizottság, 4. szakbizottsági ülés 2010. június 22. VITADOKUMENTUMA, A ROMÁK TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓJA EURÓPÁBAN) http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1052&articleID=4821&ctag=articlelist&iid=1

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. Törvény A Magyar Közlöny 2011. évi 154. számában (12. 19.)

1.§ (1) E törvény értelmében nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. 1. melléklet :„E törvény értelmében nemzetiségnek minősül: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.” SE Népegészségtani Intézet

Halat, vagy hálótLa jó stratégia: mindegyik intervenció típust támogatja Tüneti, felszínes, az okozatok megjelenését változtatja, oki struktúrákat nem érinti

Adunk halat

Hálót szőni tanítunk

Operatív, okok elemeit változtatja, okok kialakulását nem érinti

Halastó

Igény (felkeltés) a halevésre Forrás: http://www.oefi.hu/rendezv/1/4ismeret.pdf

Preventív, okok kialakulását befolyásolja

Megalapozó, nincs direkt hatása, de előfeltételeket, kereteket jelöl ki.

Intervenciók rendszere Tüneti, felszínes, az okozatok megjelenését változtatja, oki struktúrákat nem érinti Operatív, okok elemeit változtatja, okok kialakulását nem érinti

Élelmiszer csomagok osztása az LHH településeken elsősorban a gyermekeknek

?

Preventív, okok kialakulását befolyásolja

?

Megalapozó, nincs direkt hatása, de előfeltételeket, kereteket jelöl ki.

?

Adunk halat

Hálót szőni tanítunk

Halastó

Igény (felkeltés) a halevésre http://mindengyereklakjonjol.hu/

Forrás: http://www.oefi.hu/rendezv/1/4ismeret.pdf

Szegénység-probléma az alacsony jövedelemmel, a szűkös fogyasztással, a rossz/rendezetlen lakáskörülményekkel, és szélsőséges esetben a hajléktalansággal jellemezhetjük. A szegény családok (személyek) „majdnem valószínű” azonosításának az esélyét kínálják az alábbi szempontok: a családfő munkanélküli vagy legalábbis alkalmilag foglalkoztatott, a háztartás fő jövedelemforrását a különböző típusú „gyermekgondozási, nevelési” segélyek jelentik, az érintett személy(ek) nyugdíjas(ok), a család hátrányos (depressziós) körzetben, faluban él, a családban háromnál több eltartott gyermek él, a háztartásfő iskolázottsága alacsony, szakképzettsége nincs vagy korszerűtlen, s végül a szegénységnek nemi dimenziója is lehet, amennyiben a háztartásfő nő. Mayer József: A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok kialakulása, a felzárkóztatás lehetőségei Forrás: http://www.oki.hu/oldal.php

A mai Magyarországon az emberek egyharmada nyomorban él, egy másik harmada pedig folyamatosan csúszik lefelé, és egyre szegényebb lesz.

A 2009-es statisztikai adatok szerint hazánkban 1.953.101 tizennyolc éven aluli él, közülük 445.201 hátrányos helyzetű. Ez azt jelenti, hogy olyan családban élnek, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimumot, ami kevesebb, mint 27 000 forint. Ne feledjük el, hogy egy éhes gyerek mögött mindig van legalább két éhes felnőtt. L Az ország északi, keleti és déli peremén találhatók a leghátrányosabb térségek. Itt vannak olyan települések, ahol ötször akkora a

munkanélküliség, mint az országos átlag, Budapesthez képest pedig majdnem tízszeres. (Hegedűs Zsuzsa nyilatkozatából egy 2011. évi interjúban)

Munkanélküliség Álláskereső az a személy, aki: - a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, - oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, - öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül, - az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, - elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, - és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. http://munkajog.com/munkanelkuliek-ellatasa.html

Forrás: http://allasok.info/a-munkanelkulisegi-rata-alakulasa-magyarorszagon-2010-januar-2013-januar.html

Forrás: http://www.parameter.sk/rovat/kulfold/2012/11/30/nott-munkanelkuliseg-az-euroovezetben-es-az-eu-ban

1929 október 24-én a "fekete csütörtökön" kezdődött a gazdasági világválság. Sorok a "munkanélküli központban" Forrás: http://m.mfor.hu/galeria/403.html

Többszörösen hátrányos helyzet világszerte: prostitúció A globalizáció nem csökkentette az egyenlőtlenségeket! Jelenségek nagyléptékű, határok nélküli komplex változásai: • migráció • emberkereskedelem, növekedés • prostitúció, • HIV/AIDS

Tények: Emberkereskedelem áldozatai: • 4 millió ember évente a Földön • 700,000 - 2 millió nő és gyerek kerül az emberkereskedelembe évente

1 millió a szex-iparban 500 ezer nő és gyerek Európában United Nations Institute for Disarmament Research. 2000. Light Weapons Bibliography and Resource List. (Joshua Margolin). International Organization for Migration. 2001. New IOM Figures on the Global Scale of Trafficking. (Geneva: Trafficking in Migrants Quarterly Bulletin).

Migráció

Migrációs ráta: cél országok/kék szín, indító országok/barna szín

Migrációs útvonalak

Emberkereskedelem problémái 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Emberi jogi Prostitúció Migráció Munkavállalás Kriminális áldozat Egészségügyi

Emberkereskedelemben lévők egészségügyi problémái: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Emberi jogok hiánya: szociális háló hiánya, identitási zavarok HIV/AIDS STD Traumatizálódás Drog addikció Személyiség dezintegrálódás Személyes biztonság hiánya -viktimizálódás

Ártalomcsökkentés Harm Reduction (HR) • Jelentése: meglévő bármilyen ártalom minimalizálása • Célja: csökkenteni az egészség, szociális és gazdasági következményeit valamilyen káros viselkedésnek, cselekedetnek

a kliens beleegyezésével

HR 1. Rövid távú hatás: redukálni az egészségre káros hatásokat, a jóllétet biztosítani anélkül, hogy „absztinenssé” váljon a veszélyeztetett, vagyis folytatva addigi tevékenységét a felmerülő káros hatások csökkentése a cél (pl. megelőzni a HIV / STD fertőzést)

HR 2. • Döntést elfogadtatni • Viselkedésre hatni • Az emberi méltóságot tiszteletbe tartani • Minimalizálni a negatív hatásokat • Reális célokat választani • Módszert változtatni

HR módszerei

• • • •

Konfliktus kezelés Tanácsadás Oktatás/tréning Tanú-tétel

mediátor

peer

Rehabilitáció • Medicinális modell – orvosi • Karitatív modell – jótékonysági

individuális modellek

páciens

Szociális modell • Társadalmi attitüd megváltoztatása • Fizikai és személyi környezet hozzáférhetősége • Szakmapolitika (törvényhozás, nevelés-oktatás, egészségügy • Gyakorlati megvalósítás

címkézés, labeling, stigmatizáció megszűntetése

Rehabilitáció komplexitása • Komplex szemlélet • Szakterületek összefogása • Választás és autonómia • Kompetencia • Társadalmi státusz • részvétel

Rehabilitáció feltételrendszere • Szakemberek • Intézmények • Intézményrendszerek hatékony együttműködése • Team – munka • Nevelés-oktatásképzés

Reintegráció • • • • • •

A társadalomba visszajuttatás Általános életvitel Munka-elfoglaltság Támogató-rendszer kialakítása Nem magára hagyni!!! „mankókat” adni

Gerohigiéne

A gerohigiéne célja - az emberiség normál életkorát (70 - 85 év) a potenciális életkorra (120 év) emelje - az idıskori betegségek megelızése - a biológiai életkor ne haladja meg a kronológiait - az értékes életminıségő idıskor biztosítása.

A gerohigiéne tudományterületei • gerontológiai demográfia: az idısek arányát és annak változását vizsgálja a népesség körében • gerontológia: (géron = öregember, -ológia = tudomány, tan) az öregedés jeleit és azok okát vizsgálja a morfológia, a fizika és a molekuláris biológia módszereivel, az öregedési folyamat tudományos vizsgálatát jelenti. Alap- és alkalmazott kutatásokkal vizsgálja az életfolyamatok idıben elırehaladó változásait, valamint az öregedés orvosi és szociális vonatkozásaival is foglalkozik. • geriátria (idısgyógyászat), a gerontológia egyik ága, szakemberei az idısek egészségügyi problémáival foglalkoznak. A geriátria megelızı, gyógyító és rehabilitáló idısorvoslás. • szociális gerontológia: az idıskorúak társadalmi helyzetével, ill. az öregedı társadalom problémáival foglalkozik

A világ népességpiramisa (WHO szerinti elırejelzés)


A WHO kronológiai életkor felosztása, mely a biológiaitól jelentısen eltérhet.

Középkorúak: Öregedık: Idıskorúak: Öregek: Aggastyánok: Matuzsálemi kor:

45-59 év közöttiek (30-44 felnıtt, 45-59 érett felnıtt) 60-64 év közöttiek 65-74 év közöttiek (elderly people) 75-89 év közöttiek (older people) 90 év felettiek (oldest old) 100 év felett

Demográfiai elırejelzések Valamennyi idıskorú csoport aránya növekedni fog, de a legidısebbek, azon belül a nık részaránya emelkedik legintenzívebben.

növekszik az átlagéletkor csökken az élveszületések száma magasabb a középkorúak halandósága nık hosszabb élettartama („feminization of ageing”)

A 65 évnél idősebb és a 14 évnél fiatalabb populációk arányának változása 1960 és 2004 között az Európai Unió akkori 25 tagországában (WHO)

0-14

25

65+ 20 15 10 5 0

19 60 19 62 19 64 19 66 19 68 19 70 19 72 19 74 19 76 19 78 19 80 19 82 19 84 19 86 19 88 19 90 19 92 19 94 19 96 19 98 20 00 20 02 20 04

Az össznépesség aránya (%)

30

Év

A 80 évesnél idısebb populáció arányának változása 1975 és 2030 között Japán

Olaszo. Franciao. Anglia Magyaro. Amerik a. Oroszo. Kína


Demográfiai mutatók A 60 év felettiek részaránya: fejlett országokban 20%, 2050-re 32% lesz (ENSZ jelentés)

A 65 év felettiek részaránya: magyar átlag: 16,6%, (KSH,2010), európai átlag:14,39% (WHO) Egészségben várható élettartam 65 év felett: ffi=5,3 év, nı=5,9 év (születéskor várható: ffi / nı = 55,3 / 58 év) Az öregedési index: az idıs népesség a gyermek népességhez viszonyítva Magyarországon 2010. év elején: 112,6 ; 2030-ban: 197 Az eltartottsági ráta: Gyermeknépesség eltartottsági rátája: a 0-14 éves népesség a 15-64 éves (elvben dolgozó) népesség százalékában. Magyarországon, 2010. év elején 21,5% . Idıs népesség eltartottsági rátája: a 65 éves és idısebb népesség a 15-64 éves népesség százalékában. Magyarországon 2012- ben 2,2M a nyugellátásban részesülık száma. (http://www.onyf.hu/?module=news&action=list&fname=onyf_left_menu_statisztika_ellatas)

A 65 éves és idősebb népesség részaránya (2000–2011) A teljes népesség arányában, %, 2010.:

EU–27: 17,4 (előzetes adat) Magyarország: 16,6 Időskori eltartottsági ráta (1990–2011) %, 2010. A mutató az időskorú (65 éves és idősebb), általában gazdaságilag inaktív személyek teljes számának és a munkaképes korú (15–64 éves) személyek számának arányát adja meg. EU–27: 25,9 (előzetes adat) Magyarország: 24,2 Előreszámított időskori eltartottsági ráta (2010–2060) 2060. EU–27: 52,55 Magyarország: 57,81

Demográfiai mutatók Az öregedési index: az idős népesség a gyermek népesség százalékában Magyarországon 2010. év elején: 112,6 ; 2030-ban: 197 Az eltartottsági ráta: Gyermeknépesség eltartottsági rátája: a 0-14 éves népesség a 15-64 éves népesség százalékában Magyarországon, 2010. év elején: 21,5% Idős népesség eltartottsági rátája: a 65 éves és idősebb népesség a 15-64 éves népesség százalékában. Magyarországon, 2010. év elején: 24,2%

A biológiai öregség jellemzıi Univerzális, minden élılényre igaz Progresszív, ami megöregedett nem fiatalodik vissza Mindig funkciócsökkenéssel jár A szervezet alkalmazkodó képessége fokozatosan csökken Szinte minden szervünk 70 - 80 % tartalék képességgel rendelkezik Az idıs szervezet „csúcsra van járatva”, amennyiben megterhelik szervelégtelenséggel válaszol. (Pl.: szívinfarctus) Az idıskort a multimorbiditás jellemzi Meghatározó tényezık: genetika életmód (korábbi is!) környezet egészségügyi ellátás

Az idıskori mortalitás Magyarországon 65 -74 év között

75 év felett egyéb 30%

egyéb 20%

daganatok 30%

Forrás: WHO/Európa, HFA

keringési rendszeri kórképek 50%

daganatok 10%

63

keringési rendszeri kórképek 60%

A látás élettani változásai - a szemlencse rugalmassága csökken (20 évesen 10, 40 évesen 1 dioptriát képes fókuszálni) - a szemlencse fényáteresztı képessége csökken - a közelpont távolsága megnı - a pupillák tágulékonysága csökken - a sötétadaptáció romlik - a képfelismerési képesség lassul az agyban - romlik a színlátás - a szemmozgató izmok gyengülnek - fokozott érzékenység a csillogásra Megbetegedések: presbyopia, cataracta, retinopathiák…

Kompenzálási lehetıségek • • • • • • • • • • •

Nagyobb betők (kitőzık, névtáblák…) Sötét háttér mögött világos bető Komplementer színösszeállítás Nagyobb tárgyak (telefon, óra) Szintkülönbség szélén színmegjelölés Egyforma fényerıvel való megvilágítás Fényzsilipek (ajtók elıtt) Megvilágítás növelése Több apró fényforrás Lehetıleg természetes fény Ne legyen csillogó fény (matt bútor, padló)

Hallásromlás (presbyacusis) 65-70 év 30%, 75 év felett 50%, 90 év felett 90% halláskárosodott férfiaknál hamarabb kezdıdik és a magas frekvencia esik ki elıbb „Szociális hallásküszöb” = már zavarja a környezetet Egyéb okok: megnövekedett zajártalom, gyógyszer mellékhatás… Észrevétlenül megtanul szájról olvasni

Az idıskori halláskárosodás kompenzálása Szembenézve beszéljünk, széket odafordítva lassan és jól artikuláltan, Ne legyen háttérzaj, Mélyhangkiemelés (TV, rádió..) Idıben legyen hallókészülék, mert késıbb nehéz megszokni Fényjelzéső csengı, telefon…

Szőrıvizsgálat és hallókészülékek: fül mögötti, szemüvegszárban, hallójáratban elhelyezett erısítı egységgel

Táplálkozási zavarok – alultápláltság: fogászati problémák, ízérzékelés csökkenése, társuló belgyógyászati betegségek, izoláció … – túltápláltság: életmódváltozás, fizikai aktivitás csökkenése, csökkent energiaigény (65 év felett 25%-kal kevesebb, mint 25 éves korban) kiszáradás veszélye a szomjúságérzet csökkenése miatt Megelızés: alapbetegség kezelése, fogpótlás, rendszeres folyadékpótlás, új főszerek használata, rendszeres testmozgás, társaság …

Az idıs ember hıháztartása Sorvadó izomzat Elvékonyodott zsírszövet Verejtékmirigyek száma és produktuma csökken Hajlam a túlzott felmelegedésre és lehőlésre: a kihőlés már 18 C foknál is létrejöhet, a felmelegedés már 30 C foknál is gyakori (levertség, ügyetlenség, aluszékonyság, eszméletvesztés, görcsök) Megelızés: Egyenletes szobahımérséklet (22 C fok, fıleg ülı vagy fekvı: 24 C fok) Azonos hımérséklető helységek Párásított, nyáron légkondicionált helységek, árnyékolók, roletta, redıny Szabad levegıjárás, természetes léghuzat, árnyékos, széljárta pihenıhelyek Megfelelı ruházat

Mozgásszervi megbetegedések - degeneratív vagy kopásos ízületi elváltozások - osteoporózis (postmenopauzás, szenilis vagy involúciós)

Korlátozottság - a 64 évesnél idısebb férfiak 22%-a, a nık 25%-a súlyosan korlátozott mindennapi tevékenységében (felkelés, felállás, öltözködés, tisztálkodás..), - a férfiak 32, nık 35%-a súlyosan akadályozott szociális tevékenységében (munka, vásárlás, kapcsolattartás…) (Forrás: OLEF, 2003)

A mozgásképesség változásainak okai • • • • •

Csontok öregedése (65 éves kor táján fokozódik) Ízületek kopása (tok és szalagok rugalmassága csökken) Izomzat csökken (izomrostok száma és képessége) Központi agyi irányítás sérülhet (ügyetlenebbé válás) Romlik az egyensúlyérzék….

Biztonságérzetet javító eszközök: - Járóbot - Járókeret bevásárlókosárral - Liftben lehajtható ülés - Megfelelı cipı

Idıskori balesetek típusai és okai Megoszlás: esés, közlekedés, öngyilkosság, tőz, fulladás, mérgezés, egyéb

Egyéni okok

Kopásos izületi betegségek Csontritkulás Izomerı csökkenés Fizikai aktivitás csökkenéstúlsúly Egyensúlyzavarok Látásromlás Hallásromlás Reflexek lassúbbodása Feledékenység Félelem, elbizonytalanodás Segédeszközök használatának tagadása……

Környezeti tényezık

Küszöbök Kis mérető szınyegek Bútorzat Padlózat (csúszásveszély) Aluljárok Magas járdaküszöbök Tömegközlekedési eszközök lépcsıi Közlekedési lámpák hiánya, átkelési idı hossza…

Degeneratív mozgásszervi betegségek Meszes felrakódás

Ezen megbetegedések és a mozgásszervek „természetes” öregedése között nehéz határvonalat húzni

ízületi kopás

- elsısorban a gerincet (ágyéki, nyaki) és - az alsóvégtagi nagy izületek (csípı, térd) érinti. A csípı és a térd rugózása csökken, a mozgás merevvé, esetlenné válik, Szélesebb alapú járás, lépésmagasság csökkenés.

Csontritkulás Prevalencia: nık: 5,34% (65 év felett 12-14%), férfiak: 1,33% (65 év felett 4-7%),

Okok: anyagcserezavaron alapuló csontállomány-veszteség, a csonttömeg és csontsőrőség csökken, a törés kockázata nı. (maximális csúcs-csonttömeg: 23. évre alakul ki, 40. évtıl csökken.)

Típusai: I. posztmenopauzás: 50-65 év között (özstrogénhiány), törés típusok: csukló, csigolya, II. idıskori: 65-85 év között a leggyakoribb, nı/ffi=2/1, törés típusok: csípıtáji, combnyak

Kockázati tényezők: Öröklött hajlam (70%), az életkor elırehaladta, a nıi nem, menopauza, ösztrogénhiány: kétoldali ovarectomia, társuló betegségek: krónikus máj és vesebetegség, pajzsmirigy túlmőködés, gyógyszerek: szteroidok, véralvadásgátlók, sovány testalkat, tartós kalciumszegény táplálkozás, mozgásszegény életmód, szenvedélybetegségek: túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás……

Keringési megbetegedések több, mint 80%-a a 65 évesnél idısebbeket érinti Coronariabetegség: 70 év felett eléri a 70% – t. Atherosclerosis: a tünetek általában akkor jelentkeznek, ha az ér szőkülete eléri 70%-ot. Cerebrovascularis kórképek: nagy a mortalitásuk, de túlélés esetén is jelentısen rontják az életminıséget: TIA, stroke, demencia. Forrás: Háziorvosi Morbiditási Adatbázis (HAMP)

Daganatos megbetegedések A korspecifikus prevalencia növekedése 60 éves korig lassú, majd mindkét nemben gyorsan nı, de 75 év után gyakoriságuk 10%-kal csökken, A férfiak esetében 80 éves korra kétszerese a nıkénél. Néhány daganatféle idıskorban halmozódik: colorectalis-, gyomor-, bır-, tüdı-, emlı-, prostatatumor. Forrás: Háziorvosi Morbiditási Adatbázis (HAMP) NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ONLINE SZEMLE, 2011. 04. 05. British Medical Journal, 2011.

http://www.medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/nincs_haszna_a_prosztatarak_szuresnek)

Légzıszervi megbetegedések Az ide tartozó megbetegedések, több, mint fele elkerülhetı lenne, mint a heveny légúti megbetegedések, tüdıgyulladás, asthma bronchiale COPD, tüdıtágulat

További gyakori egészségi problémák • Incontinentia urinae: nık: 21% Elsısorban többször szült nıknél a gátizomzat szülési traumája • Prosztata adenóma, húgycsıben kı: Férfiak vizelet elfolyását akadályozó tényezı

Az idıskori intellektus változások Az intellektuális teljesítmény szerencsés esetben akár 80 éves korig érintetlen marad, egyénileg változó, kezdetben alig észrevehető.

Leggyakoribb kognitív és affektív változások

Alvás-ébrenlét ritmusának megváltozása Reflexlassúbbodás Memória, tanulási képesség csökkése Új ismeretanyag befogadásának csökkenése (de a tapasztalat nő) A jellemző személyiségvonások felerősödése Az alkalmazkodóképesség, tűrőképesség csökkenése A hangulati élet labilitása vagy elsekélyesedése Az ítélőképesség és tájékozódás romlása Depresszió

A legjellemzıbb idıskori pszichiátriai kórképek

Organikus hangulatzavar Szorongásos zavarok Depresszió Demencia Delírium Organikus paranoid zavar Agitáltság A demencia nem része az egészséges öregedésnek

Prevalencia: 65-74 év között: 1%, 75 év felett: 10 %, 85 év felett 25 % Leggyakoribb okok: érelmeszesedés, különbözı cerebrovasculáris kórképek, tumor, Alzheimer-kór, Parkinson-kór, Creutzfeldt-Jakob sy. Tünetek: feledékenység , idı-, tér- és én-tudatzavar, beszédzavarok, személyi higiéné elhanyagolása, társadalmi gátlások megszőnése, vándorlási kényszer

Az idıskori depresszió • Gyakoriság: - a 60-69 évesek 14 -15 %, - 70 év felett: 20 %, - idősek otthonában 30 - 40 % között • Tünetek:

- kevésbé számolnak be a nyomott hangulatról, - testi tünetek megjelenése, ill. felerősödése, melyek a szokásos kezelésre rezisztensek és elfedik a hangulati zavart, (fejfájás, ízületi-, izomfájdalmak, emésztési zavarok) - psychomotoros agitáltság (ingerlékenység, irritáltság), - alvászavar (nagyon gyakori) - feledékenység (pseudodementia)

• A kezeletlen depresszió veszélyei: - öngyilkosság, - egyéb betegségek kockázata nő, - egyes betegségek mortalitása nő (myocardiális infarktus, strokeL ) Forrás: Országos reprezentatív kérdőíves felmérés- Hungarostady1988, 1995, 2002. Kopp és mtsai.)

Az időskori depresszió leggyakoribb organikus okai • • • • •

Neurológiai: Endokrin: Infekció: Autoimmun bet-k: Anyagcserezavarok:

stroke, tumor, Parkinson-kór, trauma hypo-, hyperparathyreosis, hypo-, hyperthyreosis TBC, pneumonia, rheumatoid arthritis, SLE, neoplasma, kardiovaszkuláris betegség, uraemia, B12-, folsav-, C-vitamin hiány, vashiányos anaemia,

• Gyógyszerek:

- analgetikumok: opiátok, ibuprofen, indometacin, fenacetin - antibakteriális, antimicotikus szerek: tetracyclin, sulfonamid - vérnyomáscsökkentő szerek: betablokkolók - citostatikumok: azatioprin, vinkrisztin, trimetoprim, - neuropszichofarmakonok: antiparkinzonszerek, szedatohipnotikumok - szteroidok - anyagcserére hatók: cimetidin

• Kábítószerek:

túlzott alkohol-, gyógyszerfogyasztás, dohányzás

Az idıskori depresszió leggyakoribb pszicho-szociális okai Tárgyvesztés: legnagyobb veszély a biológiai ritmus felborulása

Nyugdíjba vonulás Presztízsvesztés Gyász (házastárs, testvér, barátok elvesztése) Szociális izoláció Anyagi nehézségek Testi, szellemi hanyatlás megélése Szomatikus betegségek Intézményi elhelyezés vagy elhelyezkedés

Idıskori öngyilkosság jellemzıi

Relatíve gyakoribb Gyakrabban végzetes és fel nem ismerhetı (latens) Idıszakos halmozódás (karácsony, születésnap, házassági évforduló) Depressziósok 15%-a lesz öngyilkos Öngyilkosságot elkövetık 70%-a depressziós Kockázati tényezık: Férfi nem Kor: férfiak: 60 évtıl, nık: 55-65 év között Depresszió Korábbi kísérletek Kognitív funkciók károsodása Egyedül élés, elszigeteltség Testi betegségek Alkoholizmus

Az idıskori egészségmegırzés négy kulcsfontosságú eleme 1. szellemi aktivitás megırzése 2. fizikai aktivitás megırzése 3. egészséges életmód 4. rendszeres orvosi ellenırzés

Társadalmi szintő problémák

Nagycsaládok szétesése Idısgondozás megoldásának nehézségei Közlekedési problémák megoldása, akadálymentesítés Elszegényedés elleni küzdelem Közösségi élet lehetıségeinek megteremtése Örömforrási lehetıségek beszőkülésének csökkentése

Az orvos feladata az egészség megırzésében Elsıdleges megelızés Rendszeres orvosi ellenırzés Védıoltások ( influenza- és pneumococcus elleni) Speciális tanácsadás: táplálkozási (folyadékbevitel, mennyiségi- és minıségi változtatások), fizikai-, és szellemi aktivitás tudatos megırzése, örömforrások keresése

Másodlagos megelızés

Rendszeres háziorvosi vizsgálat (vércukor, vérnyomás, se. koleszterin ellenőrzés...) Szűrővizsgálatok ( emlő-, méhnyak-, prostata- (?), vastagbél tumor)

Harmadlagos megelızés

Gyógyítás, a további állapotromlás megelőzése Segédeszközökkel való ellátás Rendszeres gondozás Szükség esetén intenzív rehabilitáció Idősotthon, krónikus osztály

Hasznos internetes oldalak • • • • • • • • •

http://www.egyenlobanasmod.hu/ romagov.kormany.hu http://www.nfu.hu/lhh www.oefi.hu http://www.sfu.ca/iag/ International Association of Gerontology http://www.geron.org The Gerontological Society of America http://www.iog.wayne.edu Wayne State UniversityInstitute of Gerontology 87 East Ferry Street Detroit, Michigan 48202 USA http://www.sfu.ca/grc Simon Fraser University Gerontology Research Centre and Department of Gerontology, Canada http://hss.fullerton.edu/gerontology/socsourc.htm California State University, Fullerton Gereontology sources and links

Hátrányos helyzet, szociális helyzet, munkanélküliek, kisebbségek. SE Népegészségtani Intézet

Recommend Documents