1/4
HARZALITH -I. in vitro DIAGNOSZTIKAI REAGENS KÉSZLET Húgyúti kövek ultramikro-kémiai vizsgálatára Cikkszám: 12201-2-99-80
Kiszerelés: 6 x 10 ml
A kőanalízis feladata a kövek minőségi és mennyiségi összetételének meghatározása, a komponensek lokalizációjának megállapítása, a kő centrumának és morfológiai jellegzetességeinek felismerése. A REANAL készletével gyorsan, olcsón és kimagasló érzékenységgel végezhető a kőanalízis minden olyan laboratóriumban, ahol van mikroszkóp. 1. Adatok felvitele Feljegyezzük a beteg nevét, életkorát, a desztillált vízzel leöblített, légszáraz kőminta eredetét, méreteit, esetleg a tömegét is, továbbá a színét, a kőfelszín mikroszkópos morfológiai jellemzőit. 2. A kőfelszín mikroszkópos megtekintése A közönséges mikroszkóp tárgyasztalára tárgylemezt teszünk, és a követ a lemezre vagy a mintatartóra állítva minden oldalról megvizsgáljuk, 20-50-szeres nagyítással, ráeső fényben, a megvilágító lámpát a tárgyasztal síkja fölé emelve. Némi gyakorlat birtokában, az esetek nagyobbik részében, a kőfelszínt alkotó vegyületek - színük, kristályformájuk alapján - már ekkor felismerhetők, illetve a lehetséges kőalkotók száma leszűkíthető. Kiderülhet, hogy a minta pl. töredék, felszíne facettált, papilláról ered, belsejéből műtéti fonal vagy idegen test nyúlik ki.
3. Csiszolatkészítés A kő makroszkópos és mikroszkópos megtekintése után a 1. táblázat csiszolatkészítés következik a megnedvesített fenőkő - Kőalkotók tulajdonságai Kémiai név Ásványtani először durva, majd a finomabb oldala - segítségével. A név csiszolást a kőmagot is tartalmazó sík, a fősík eléréséig folytatjuk, végül a követ leöblítjük és nem foszló ronggyal 1) Kalcium-oxalátwhewellit vagy szűrőpapírral szárazra töröljük. A 10-20 mm-nél (wh) -monohidrát Ca(COO)2 H2O nagyobb átmérőjű köveket csiszolás előtt kettévágjuk a fűrészlappal. A kövek centrumát - különösen a Kalcium-oxalátweddellit -dihidrát (wd) morzsalékonyakét - nem mindig sikerül megtalálni. A Ca(COO)2 2H2 O fősíkra cseppentett immerziós olajjal a követ a tárgylemez aljára tapaszthatjuk és ráeső fényben vizsgálhatjuk. Vékony, 1-2 mm-es whewellit esetében az erős átmenő fényben 2) Kalcium-foszfátok whitlockit történő vizsgálat is hasznos lehet. 4. A fősík mikroszkópos vizsgálata A fősík a kő keresztmetszete: mutatja a kő történetét a kőmag és a kőfelszín keletkezése közti időben. A fősíkot - a 2. és 3. pontban leírt módon - mikroszkóp alatt vizsgáljuk és gondolatban kijelöljük rajta az azonosítandó részeket, kristályokat. A kőfelszín és a csiszolat jellegzetességeiből gyakran következtethetünk a követ alkotó vegyületekre (1. táblázat). A kő komponenseinek biztos azonosítását speciális reagensekkel végezzük. 5. A kőalkotók azonosítása reagensekkel Reagensek A-1 A-2 B-1 B-2 C D
Ca 2(PO4)2 Ca 3(PO4,CO3)2 Ca 5(PO4)3 OH
3) Kalcium-hidrogén-foszfát-dihidrát
Sötétbarna, barna, sima vagy szedres felszínű, kemény, tömör, belül sűrűn réteges. Gyakori. Színtelen, akár 1-2 mm-es oktaéderes kristályok lazán egybenőve. Morzsalékony, nem réteges, konglomerátum jellegű. Gyakori. Fehér, hószerű, nem kristályos (W) vagy mikro-kristályos, gélszerű, karbonát- puha, 1-20 m-es szferulitok -apatit(kap) halmaza. hidroxil-apatit (HOap) brushit Piszkosfehér, tömör, csontsűrű. (br) Sűrűn réteges vagy radier tűs kristályok. Ritkán fordul elő.
CaHPO4.2H2O
4) Magnézium-ammónium-foszfát-hexahidrát MgNH4 PO4. 6H2 O
5) Húgysav C5 H4N4O3 Savas oldat Oldat Lúgos oldat Oldat Reagens Reagens
Jellegzetességek
6) Ammóniumhidrogén-urát
struvit (str)
Torz, színtelen kristályok, de lehet szivacsos, tömör gélszerű is, nem réteges. Rendszerint karbonát-apatittal keveredik.
uricit (hs) (au)
Vizeletfestékektől vöröses barna, okkeres. Réteges. Fehér, 10-40 m-es golyók felszínén radier tűs kristályok.
(Nau)
Fehér, tűs kristályok. Ritka.
(x) (dha) (cys)
Barna színű. Igen ritka.
NH4HC5 H2 O3 N4
7) Nátrium-hidrogén-urát-monohidrát NaHC5H2 N4 O3 .H2O 8) Xantin C5H4N4O2
9) 2,8-dihidroxiadenin C5 H5 O2 N3 10) L-cisztin (C3H6O2NS)2
Barna színű. Igen ritka. Piszkossárga, áttetsző borostyánszerű. Lapos, hatszögletű, mikroszkópikus kristályok. Ritka.
2/4 A-Reagens készítése Az A-reagens az A-1 savas oldat és az A-2 oldat 1:1 arányú friss keveréke. A csiszolat elkészítése után, tiszta tárgylemezen egymás mellé cseppentünk 1 - 1 csepp (20 - 20 l) A-1 és A-2 oldatot, és az üvegbottal a két cseppet összekeverjük. (2 - 4 másodperc elegendő; a folt kb. 15 mm átmérőjű legyen), majd az üvegbotot a törlővel szárazra töröljük. Várhatóan kalcium-oxalát kristályok azonosításához a mintavevő (lándzsa) hegyével a reagenscseppből kb. 1 mm széles és 2 mm hosszú „ujj”-at húzunk, és ebbe ejtjük a mintát. A kész A-reagens mikroszkópon keresztül halvány narancssárga. Használhatjuk azonban külön az A-1 és A-2 oldatokat reagensként is az egyes kövek azonosítására. B-Reagens készítése Hasonló módon járunk el a B-reagens készítésénél is. A B-1 és B-2 oldatok 1 - 1 cseppjét üvegbot segítségével összekeverjük. Az elkészített B-reagens mikroszkóp alatt orgonalila. Használhatjuk külön a B-1 és B-2 oldatokat reagensként is az egyes kövek azonosítására. C- és D-Reagensek használata Mindkét reagens készen található a készletben, mivel mindkettő kiszerelt formában is stabil. Használat előtt vagy 1 csepp C-reagenst vagy egy csepp D-reagenst cseppentünk a tárgylemezre, és az üvegbottal kb. 15 mm-es foltokra szétterítjük. Mikroszkópon keresztül a C-reagens halványsárga színű, a D-reagens halvány rózsaszínű. Eljárás A kőfelszín és a fősík eltérő összetételűnek vélt területeiről a mintavevő hegyével szabad szemmel még éppen látható, optimálisan 1 - 20 g tömegű, 0,1 - 0,2 mm-nél nem nagyobb mintákat veszünk. A mintavevő nyelének ütögetésével az előre elkészített reagensfoltba ejtjük. A műveletet érdemes szemkontroll mellett, mikroszkóp segítségével végezni, ügyelve arra, hogy a mintavevő ne érjen a reagensbe.
A kőmintának a reagensbe ejtése után, 20-150-szeres nagyítású mikroszkópon keresztül, a kőalkotókra jellemző változásokat láthatunk. Ezek a változások az egyes kőalkotó vegyületekre jellemzőek, amelyek e változások révén azonosíthatók. A reagenscseppek 3-5 percig használhatók. A kövek többsége egy (monominerális) vagy két (diminerális) komponensből áll. A három vagy több komponensű (poliminerális) kövek ritkák. Monominerális kövek : wh, wd, hs, Hoap, cys, dha stb. Diminerális kövek : wh + wd; wd + ap; str + kap; wh + hs; hs + au; wd + br; cys + ap stb. Poliminerális kövek :
str + kap + ox hs + au + str + kap wh + wd + hs stb.
A reagensek alkalmazási területe részben fedi egymást, így egymás eredményeit kölcsönösen megerősítik. A minta kis méretéből következik, hogy a reagensbe ejtett részek legfeljebb egy vagy két kőalkotóból állnak, ezért a keverék kövek elemzése sem okoz gondot. A reagensekben észlelhető változások „memorizálásának” elősegítésére, a vegyületek felismerésének gyakorlására, analitikailag tiszta vegyületekből álló standardokat tartalmaz a HARZALITH-II. cikkszám: 12210-2-99-80. A sorszámmal ellátott standardeket az 1. táblázat tartalmazza, az egyes vegyületek nevének rövidítésével. Bizonyos gyakorlat után könnyen fel lehet ismerni a mikroszkópon keresztül észlelt változások révén, hogy milyen kőről van szó. Ehhez nyújt tájékoztatást a 2. és a 3. összefoglaló táblázat. 6. Az eredmények megadása A kő külleme, mikroszkópos képe, a különböző részeiből vett minták azonosítása alapján kb. 10%-os pontossággal megbecsülhető a kristályos fázis %-os összetétele. Tárolás, stabilitás +15 - +25 °C hőmérsékleten tárolva felhasználható a dobozon feltüntetett időpontig.
Irodalom Berényi M., Pánovics J.:
Eigenes mikroskopisch-ultramikrochemisches Analyseverfahren. VI. Jenaer Harnsteinsymposium. Wissenschaftliche Beitrage der Friedrich-Schiller-Universität Jena, 91. (1980). Berényi M., Szebeni R.: Laboratóriumi Diagnosztika 12, 136 (1985) Berényi M.: VII. Jenaer Harnsteinsymposium. Wissenschaftliche Beitrage der Friedrich-Schiller-Universität Jena, 236 (1982) A. Bruckner, M. Bernheim: Ärztl. Lab. 24, 72 (1978) A Bruckner et al.: J. Clin. Chem. Clin. Biochem. 27, 730 (1989)
3/4 2. táblázat REAGENSEK REAKCIÓI KÜLÖNBÖZŐ KŐALKOTÓKKAL A reagens Az „ujj”-ban 1 perc után rombusz, romboid alakú kristályok. A wh-wd megkülönböztetés mikroszkóppal: ráeső fényben a követ, átmenő fényben és immerziós olajban a kő szemcséit nézzük. A minta nem változik, de nagy rózsaszínű folt képződik 10 mp-en belül (az A-2 komponensben bordóslila csapadék, a C reagensben barna tűk). A mintából tűs kristályok nőnek ki nyomban, majd nagy rózsaszínű folt jelenik meg a minta körül. Nyomban buborékképződés, a mintából tűs kristályok nőnek ki, majd nagy rózsaszínű folt keletkezik. A minta 10 mp-en belül feloldódik, közben nagy rózsaszínű folt jelenik meg.
B reagens wh wd
wh wd
Nincs változás, de a karbonát-apatit minta körül a reagens rózsaszínűvé válhat.
W HOap kap
kékre változik 10 mp-en belül. br
W HOap Nincs változás. kap
str
Nincs változás x
dha au Nau A minta kb. 10 mp alatt feloldódik, közben nagy barna folt keletkezik.
Nincs változás. (Jellemző az izzítási maradék reakciója.) A reagens lila színe a minta körül kékre, szürkés-
hs hsdi
A fekete minta körül keskeny, barna csapadékszegély képződik kb. 10 mp alatt.
C reagens
cys
Kb. 30-40 mp múlva a mintából sok hosszú barna tűs kristály kezd kinőni. A kiizzított brushit nem reagál. Kb. 30 mp után sárga színű, lándzsa alakú kristályok kezdenek kinőni a mintából; a reagens sárga színe a minta közelében rózsaszínű lesz.
Nincs változás.
str
A minta 5-10 mp-en belül feloldódik.
hs au Nau X
A minta 10 mp-en belül feloldódik, miközben Nincs változás. barna folt képződik.
dha
A minta 10 mp-en belül feloldódik és barna Nincs változás. körgyűrű képződik.
cys
wh: whewellit wd: weddellit br: brushit W: whitlockit HOap: hidroxi-apatit str: struvit kap: karbonát-apatit
Barnás, főleg rövid, vékony tűs kristályok nőnek ki a mintából 10-20 mp után. Karbonát-apatitból nyomban buborékok is fejlődnek.
br
A minta körül kevés barna, megsötétedő csapadék képződik, ráeső fényben 10 mp után a minta Nincs változás. rozsdavörös (a B-1 komponensben kék).
A minta 10 mp-en belül feloldódik és kettős barna folt alakul ki. Nyomban terjedelmes narancssárga, megsötétedő folt képződik, ráeső fényben a folt sötétlila, és ezüstös körgyűrű szegélyezi. A minta lassan oldódik, közben tömör, barnásfekete folt képződik. A minta nyomban feloldódik, közben a reagens sárga vagy rózsaszínű, 10 mp múlva halványbarna folt jelenik meg.
D reagens A mintából kb. 20 mp múlva vastag tűs kristályok kezdenek kinőni; 2-3 perc múlva a minta ilyen kristályokká alakul át.
hs: hsdi: x: dha: au: Nau: cys:
Nincs változás, de túl nagy (20 g feletti) xantin minta körül percek múlva kevés fekete szemcse jelenhet meg. A minta széle oldódni kezd, és kb. 5 mp múlva sötétbarna, tömör folt kezd kialakulni; néhány perc múlva a minta feloldódik, de a folt megmarad. A minta 5-10 mp alatt buborékképződés közben feloldódik, és világosbarna, durva szemcséjű, nagy kerek folt marad vissza, amely később megszürkül.
húgysav húgysav-dihidrát xantin dihidroxi-adenin ammónium-hidrogén-urát nátrium-hidrogén-urát L-cisztin
4/4 3. táblázat ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT
A
1. wh wd
2. W kap HOap
3. br
4. str
+
++
+
+
5. hs
6. au
7. Nau
+
+
8. x
9. dha
10. cys
++
A-1
++
A-2
+
B
+
+
B-1
+
++
++
+
++
+
++
++
++
++
B-2 C
++
D + + + : jó, pozitív ++ : nagyon jó, biztosan pozitív
1. 2.
3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
wh: wd: W: kap: Hoap: br: str: hs: au: Nau: x: dha: cys:
++ +
whewellit weddellit whitlockit karbonát-apatit hidroxil-apatit brushit struvit húgysav ammónium-hidrogén-urát nátrium-hidrogén-urát xantin dihidroxi-adenin L-cisztin Reg.sz.: HU/CA01/2326/05 REANAL FINOMVEGYSZERGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1147 Budapest, Telepes u. 53. Telefon: 251-3999, 4677-500 Telefax: 252-1399
1/4
HARZALITH -I.
3. Preparation of microsections
The REANAL kit gives a rapid, inexpensive and ultrasensitive analytical tool for laboratories equipped with microscope.
After the macroscopic and microscopic survey of the Table 1. calculus, the preparation of a section follows by means of a Characteristics of calculus components Chemical name Mineral Characteristics whetstone, using first the coarse then the fine side of it. name Grinding should be continued till reaching the plane, containing the nucleus of the stone, i.e., the main plane. whewellite Dark brown, brown, smooth or 1) Calcium oxalate Then the calculus is flashed and wiped dry by a napkin or a (wh) scarrous surface and hard, monohydrate Ca(COO)2 H2 O compact, inside often layered. filter paper. Calculi over 10-20 mm in diameter should be cut Frequent. in two with the saw blade. Calcium oxalate weddellite Colourless, octahedral crystals The centre of calculi cannot always be found, especially in dihydrate (wd) up to 1 - 2 mm size, grown the case of crumbly ones. The calculus is fixed on the slide . loosely together. Crumbly, not Ca(COO) 2H O 2 2 with some immersion oil and it can be investigated in an layered, conglomerate type. incident light. Frequent. In the case of a thin (1-2 mm) whewellite the investigation in 2) whitelockite Conglomerate of white, Calcium an intensive transmitted light may also be useful. (W) snow-like, non-crystalline or phosphates
1. Recording the data
4. Microscopic investigation of the main plane
Register the name and age of the patient. Rinse the calculus with distilled water and let it dry in the air. Register the origin, the size and the weight of the calculus as well as the colour and the macroscopical morphology of the surface.
The main plane is the cross section of a calculus, it shows the history of the calculus in the interval between the formation of the nucleus and the surface of the calculus. According to points 2 and 3 the main plane is studied in a microscope, while the strata and crystals to be identified can be selected. Components forming the stone can often be concluded from the characteristics of the surface of the calculus (Table 1.) The exact identification of calculus components is carried out by special reagents.
in vitro DIAGNOSTIC REAGENT KIT For ultra-micro-analytical determination of Urinary Calculi Cat.No.: 12201-2-99-80
Package: 6 x 10 ml
The aim of lithoanalysis is the qualitative and quantitative determination of the composition of urinary calculi, the localization of the components and description of structural characteristics of the nucleus.
2. Microscopic observation of the calculus surface Put a microscope slide on the stage of a light microscope and after putting the calculus on the glass or into the sample holder, observe the calculus from each side with a 20-50 magnification in insident light raising the illuminating lamp above the plane of the stage. Having some experience, in most cases the compounds forming the surface of the calculus can already be identified on the basis of the colour and crystal shape, and the number of possible calculus components can be reduced. For instance it can be found that the sample is a fragment, its surface is facetted, it comes from a papilla and operation fiber or foreign body is extruding from inside.
5. Identification of stone-forming compounds with reagents Reagents A-1 A-2 B-1 B-2 C D
Ca 3(PO4)2 Ca 3(PO4,CO3)2 Ca 5(PO4)3 OH
3) Calcium hydrogen phosphate dihydrate CaHPO4.2H2O
4) Magnesium ammonium phosphate hexahydrate MgNH4 PO4. 6H2 O
5) Uric acid C5H4N4O3 6) Ammonium acid
Acid solution Solution Alkaline solution Solution Reagent Reagent
urate
carbonate apatite(cap) hydroxyapatite (HOap) brushite (br)
microcrystalline gelatinous soft pile of 1-20 m spherolites.
struvite (str)
Distorted, colourless crystals, but maybe spongeous or compact gelous, not-layered. Usually it is mixed with carbonate apatite. Reddish brown or ochre colour from urine dyes. Layered. White, radiate needle crystals on the surface of 10-40 m spheres.
uricite (ua) (au)
Greyish-white, compact bone-like. Densely layered or radier needle crystals. Rare.
NH4HC5 H2 O3 N4
7) Sodium acid urate monohydrate NaHC5H2 N4 O3 .H2O 8) Xanthine C5 H4 N4 O2
9) 2,8-Dihydroxyadenine C5H5O2 N3 10) L-Cystine (C3H6O2NS)2
(Nau)
White, needle crystals. Rare.
(X) (DHA) (cys)
Brown. Very rare. Brown. Very rare. Greyish yellow, translucent amber-like. Flat, hexagonal, microscopic crystals. Rare.
2/4 Preparation of Reagent A Reagent A is a fresh mixture of A-1 Acid solution and A-2 Solution in 1:1 ratio (v/v). After preparation of the microsection, drop 1-1 drop (20-20 l) of A-1 and A-2 solutions side by side on a clean slide and mix the drops with the glass stick (2 or 4 seconds are enough, the diameter of the spot has to be around 15 mm), then dry the glass stick with the cloth. For the identification of presumed calcium oxalate crystals, make a "finger" from the reagent-drop with the sample drawer and drop the sample into it. The Reagent A is light orange through the microscope. Solution A-1 and A-2 can be used as separate reagents to identify individual calculi.
After dropping the sample into the reagent, characteristic changes of the compounds become visible using the magnification of 20-150. These changes are characteristic for the calculi compounds, which can be identified by the apparent changes. Reagent drops can be used for 3-5 minutes. The majority of calculi contains one (monomineral) or two (dimineral) compounds. Calculi containing three or more compounds (polimeral) are very rare.
Preparation of Reagent B is similar to that of Reagent A. Mix one-one drop of B-1 and B-2 solutions with a glass stick. The Reagent B is lilac through microscope. Solutions B-1 and B-2 can be used as separate reagents to identify individual calculi. Application of Reagent C and D Both reagents in the kit are ready-to-use, because they are stable in the packaged form too. Before use, drop one drop of Reagent C or D on the slide and spread it with the glass stick to get a spot of 15 mm in diameter. Reagent C is light yellow, while Reagent D is light pink through microscope. Procedure Samples taken from the presumed different composition parts of the surface and of the main plane can be still visible (optimally 1-20 g by weight) and not larger than 0.1-0.2 mm by size. For sampling use the lancet (sample drawer). Beating the handle of the sample drawer drop the sample into the prepared reagent spot. Working with the microscope, control the manipulation by eye, so that the sample drawer should not touch the reagent.
The kit is stable up to the expiry date stated when stored at +15 +25 °C. References
Eigenes mikroskopisch-ultramikrochemisches Analyseverfahren. VI. Jenaer Harnsteinsymposium. Wissenschaftliche Beitrage der Friedrich-Schiller-Universität Jena, 91 (1980). Berényi M., Szebeni R.: Laboratóriumi Diagnosztika 12, 136 (1985) Monomineral calculi: wh, wd, ua, Hoap, cys, DHA etc. Berényi M.: VII. Jenaer Harnsteinsymposium. Wissenschaftliche Dimineral calculi: wh + wd; wd + ap; str + cap; wh + ua; Beitrage der Friedrich-Schiller-Universität Jena, 236 (1982) ua + au; wd + br; cys + ap etc. A. Bruckner, M. Bernheim: Ärztl. Lab. 24, 72 (1978) A Bruckner et al.: J. Clin. Chem. Clin. Biochem. 27, 730 (1989)
Polimineral calculi: Preparation of Reagent B
Storage, stability
str + cap + ox ua + au + str + cap wh + wd + ua etc.
The fields of application of the reagents partially overlap so they may mutually confirm each other’s results. Owing to the small size of samples, the particles dropped into the reagent consist of one or two components only, thus the analysis of mixed calculi is not difficult at all. To memorize the observable changes and to get practice in recognizing the compounds, standards which are analytically pure compounds can be found in HARZALITH-II. Diagnostic Kit (Cat.No.: 12210-2-99-80). The standards along with the abbrevations of the particular compounds are listed in Table 1. Having some experience, calculus types can easily be identified on the basis of changes observed by microscope. Tables 2 and 3 give a summary of information. 6. Interpretation of results On the basis of the macroscopic and microscopic image of the stone and the identification reactions of the samples taken from the different parts of the calculus, the composition of the crystalline phase can be estimated with an error of 10%.
Berényi M., Pánovics J.:
3/4 Table 2. REACTIONS OF THE REAGENTS WITH DIFFERENT CALCULUS COMPONENTS Reagent A In the "finger" rombus and romboid shaped crystalls after 1 minute. Differentation wh-wd by microscope: the calculus is observed in incident light, grains of the stone are observed in transmitted light and in immersion oil. Sample remains unchanged, but a large pink spot is formed within 10 seconds (in solution A-2 a wine-red-violet precipitate, in reagent C brown needles). Needle crystals grow out immediately from the sample, then large pink spot appears around the sample. Immediate bubble formation followed by needle crystals growing out of the sample, finally a large, pink spot appears around samples. Sample is dissolved within 10 seconds while large pink spot appears.
Reagent B wh wd
No change. (The reaction of the ignition residue is The violet colour of the reagent around the characteristic.) sample changes to blue, greyish blue within 10 seconds.
br
No change, but the reagent may turn to rose around carbonate apatite sample.
W HOap No change. cap
str
ua uadi No change. X
DHA Around the black sample a narrow brown precipitate rim is formed within 10 seconds.
au Nau
The sample is dissolved within 10 seconds, while large brown spot appears.
Reagent C
cys
After cca. 30-40 seconds many long, brown needle crystals start to grow out of the sample. Ignited brushit does not react. After cca. 30 seconds yellow spear-shaped crystals start to grow from the sample near the sample, the colour of the reagent turns from yellow to pink.
wh wd
W HOap cap
No change.
str
The sample is dissolved within 5-10 sec.
ua au Nau X
The sample is dissolved in 10 seconds, while a No change. brown spot forms.
DHA
The sample is dissolved in 10 seconds and a No change. brown ring appears.
cys
wh: whewellite wd: weddellite br: brushit W: calcium phosphate HOap: hydroxyapatite str: struvit cap: carbonate apatite
Brownish, mostly short, thin needle crystals grow from the sample after 10-20 seconds. From carbonate-apatite bubbles start to form immediately.
br
Little brown, darkening precipitation develops around the sample, in 10 minutes it is rusty-red in No change. incident light (in solution B-1 blue).
The sample is dissolved within 10 seconds and a duplicate brown spot appears. A large orange-yellow, darkling spot is formed immediately, in incident light the spot is dark violet and is surrounded by a silverish ring. The sample is dissolved slowly, while a compact brownish black spot appears. The sample is dissolved immediately, while the reagent is yellow or pink, after 10 seconds a pale brown spot appears.
Reagent D After cca. 20 seconds thick needle crystals starts to grow from the sample, after 2-3 min. the sample transforms to such crystals.
No change, however around a large xanthine sample (>20g) a few black granules may appear in minutes. The edge of the sample starts to dissolve and after cca. 5 seconds a dark brown, compact spot starts to form, the sample is dissolved in a few minutes, but the spot remains. The sample is dissolved in 5-10 seconds while bubbles are forming and a light brown, large spot remains, which later turns into grey.
ua: uric acid uagi: uric acid dihydrate X: xanthine DHA: dihydroxyadenine au: ammonium acid urate Nau: sodium acid urate cys: L-cystine
4/4 Table 3. SUMMARY TABLE
Reagent
A
1. wh wd
2. W cap HOap
3. br
4. str
+
++
+
+
5. ua
6. au
7. Nau
+
+
8. X
9. DHA
10. cys
++
A-1
++
A-2
+
B
+
+
B-1
+
++
++
+
++
+
++
++
++
++
B-2 C
++
D
+
+
++ +
+ : good, positive ++ : very good, definitely positive
1. 2.
3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
wh: wd: W: cap: HOap: br: str: ua: au: Nau: X: DHA: cys:
whewellite weddellite whitelockit carbonate apatite hydroxyapatite brushit struvit uric acid ammonium acid urate sodium acid urate xanthine dihydroxyadenine L-cystine Reg.No.: HU/CA01/2326/05 REANAL FINECHEMICAL Co. 1147 Budapest, Telepes u. 53. HUNGARY Phone: +36-1-251-3999, +36-1-4677-500, Fax: +36-1-252-1339 January 2003
