H u n g a r i a n R e v i e w o f S p o r t s M e d i c i n e

Hungarian Review

of

Sports Medicine

52. évfolyam 4. szám (2011/4) HU ISSN 0209-682X

Tartalomjegyzék Contents Eredeti közlemények | Original articles Hidas Péter & Szakács Noémi: Sportsérülések előfordulása a Sportkórházban. Epidemiológiai vizsgálat Péter Hidas & Noémi Szakács: Occurences of Sport Injuries in the Sport Hospital. An epidemiologic study . . . . 113 Jákó Péter: Commotio cerebri és sport Péter Jákó: Concussion and Sport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 Dobos József & Pavlik Attila: Pekingi Olimpiai Csapat mozgásszervi anamnézise József Dobos & Attila Pavlik: Locomotor Anamnesis of the Hungarian Olympic Team of Beijing . . . . . . . 129 társasági hírek | News of the Hungarian Society of Sport Medicine Nemessuri Mihály Díj – 2011 Mihály Nemessuri Award—2011 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145 Pavlik Gábor: Mészáros János (1948—2011) – Nekrológ Gábor Pavlik: János Mészáros (1948—2011) – Obituary . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 52. évfolyam (2011) Tartalomjegyzék és mutatók Volume 52 (2011) Table of contents & Indices . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 Szerkesztői útmutató szerzőinknek | Editorial guidelines for authors . . . . . . . . . . 150

Impresszum Szerkesztőbizottság elnöke | Chairman of Editorial Board Pavlik Gábor Felelős szerkesztő | Editor in Chief Dobos József Szerkesztőbizottság | Editorial Board Farkas Anna Halasi Tamás Hidas Péter Jákó Péter Martos Éva Mikulán Rita Pavlik Attila Pucsok József Radák Zsolt Tanácsadó testület | Advisory Board Norbert Bachl (Ausztria / Austria) Frenkl Róbert † (Magyarország / Hungary) Daniel Fritschy (Svájc / Switzerland) Dusan Hamar (Szlovákia / Slovakia) Tihanyi József (Magyarország / Hungary) Jerzy Widuchowski (Lengyelország / Poland)

Borító fotó: gdefon.com HU ISSN 0209-682X Kiadja a Magyar Sportorvos Társaság 1123 Budapest, Alkotás út 48. Kiadásért felel: Pavlik Gábor A borító és a címoldal a Krea-Fitt Kft. tervének felhasználásával készült. Tördelés, nyomdai előkészítés: S-Press Media Kft. | s-press.hu Nyomdai munka: HVG Press Kft.

Eredeti közlemények | Original articles

Sportsérülések előfordulása a Sportkórházban Epidemiológiai vizsgálat Occurences of Sport Injuries in the Sport Hospital An epidemiologic study

Hidas Péter, Szakács Noémi Országos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti Osztály

Összefoglalás A sportsérülések epidemiológiai vizsgálata alapvetően szükséges a sérülések prevenciójának, ellátásának és a rehabilitációs stratégiáknak a fejlesztésében. Vizsgálatunk során az Országos Sportegészségügyi Intézet Sportsebészeti Osztályának ambulanciáján osztottunk szét kérdőíveket, melyeket a betegek anonim módon, önkéntesen töltöttek ki. Kutatásunk célja az volt, hogy felmérjük a legveszélyesebb sportágakat, a leggyakoribb sportsérüléseket, a sérülések nemenkénti és testtájankénti eloszlását illetve a sportoló betegek orvoshoz fordulási szokásait. A leginkább sérülésveszélyes sportágaknak a labdarúgást, a síelést/snowboardozást és a kézilabdát találtuk, míg a leggyakrabban sérülő testrész a térdízület, a vállízület és a gerinc volt. Kulcsszavak: sportsérülés, epidemiológia, prevenció, térdsérülés

Bevezetés A sport társadalmi jelentősége világszerte fokozódik, részben az egészséges életmód igénye, részben a versenysport fokozódó gazdasági szerepe miatt. Napjainkban egyre inkább terjedőben van a tömegsport, általánosan ajánlják az aktív életmódot a

krónikus betegségek rizikójának csökkentése érdekében (3, 9, 12). A sport azonban egészségmegőrző szerepe mellett néhány veszélyforrást is rejt magában, gyakorta fordulnak elő sportsérülések. A sportorvoslás felé tehát a minél szélesebb körű és egyre magasabb színvonalú ellátás jogos igénye irányul.

Sportorvosi Szemle | 2011  52. évfolyam, 4. szám

A sportsérülések epidemiológiai vizsgálata alapvetően szükséges a sérülések prevenciójának, ellátásának és a rehabilitációs stratégiáknak a fejlesztésében. A WHO az új évezred első évtizedét a Csont és Ízület Évtizedének (Bone and Joint Decade) nyilvánította. Tette ezt mindazért, mert a mozgásszervi problémák a

113


Abstract The epidemiological studies of sports injuries are essentially needed in the development of injury prevention, treatment and rehabilitation strategies. In our study the patients filled out our questionnaire at the outpatient visits in the Department of Sports Surgery, National Institute for Sports Medicine. Our aim was to determine the most dangerous sports, the most frequent injuries, the injury patterns in males and females and at different body parts, and the habits of patients for seeking medical attendance. The most dangerous sport was found to be soccer, followed by skiing/snowboarding and handball. The most affected body parts were the knee joint, the shoulder and the spine. Keywords: sports injury, epidemiology, prevention, knee injury

leggyakoribb hosszú távon fájdalmat okozó, közvetlenül nem fatális kimenetelű betegségek, melyek világszerte több százmillió embert érintenek (10, 18). A sportsérülések a mozgásszervi betegségek speciális csoportját képzik, hos�szú távon sajnos igen nagy számban vezetnek degeneratív elváltozásokhoz. Tehát mindenképp szükséges a prevenciós stratégiák folyamatos fejlesztése, melynek célja kell, hogy legyen a sérülések megelőzés és a megfelelő akut ellátás biztosítása. Magyarországon eddig még nem készült olyan tanulmány, mely összefüggéseiben vizsgálta volna a szabadidő- és versenysportolók leggyakoribb sérüléseit, a sérülésekhez vezető főbb mechanizmusokat, a sérülések kapcsán történő orvoshoz fordulás idejét, a betegek ellátással való elégedettségét. A vizsgálat során az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI – továbbiakban Sportkórház) Sport sebészeti Osztályának ambulanciáján osztottunk szét kérdőíveket, melyeket a betegek anonim módon, önkéntesen töltöttek ki. Ideálisnak tűnt a Sportkórházban történő adatfelvétel, hiszen a betegek többségét szabadidő- illetve versenysportolók teszik ki.

114

Vizsgálatunk célja az volt, hogy meghatározzuk a leggyakoribb sportsérüléseket hazánkban, felmérjük a legveszélyesebb sportágakat, a sérülések nemenkénti és testtájankénti megoszlását továbbá a sportoló betegek orvoshoz fordulási hajlandóságát. Ezekből az adatokból számos olyan hasznos információt nyerhetünk, melyeket felhasználhatunk a sérülések prevenciójában és a rehabilitációs stratégiák fejlesztésében. Célkitűzések, módszer Kutatásunk célja az volt, hogy felmérjük a leggyakoribb olyan sportsérüléseket hazánkban, melyekkel a betegek orvoshoz fordulnak, ezek alapján megállapíthassuk a legveszélyesebb, legtöbb sérüléssel járó sportágakat, a sérülések nemenkénti megoszlását továbbá a sportoló betegek orvoshoz fordulási szokásait, az ellátással való elégedettségüket. A Sportkórházban február és május között megforduló sportolókat a kérdőíves (1. sz. melléklet), önkitöltős módszerrel mértük fel. Választásunk azért esett ezekre a hónapokra, hogy a téli sportok és a nyári szabadtéri sportok is reprezentálva legyenek. Kérdéseinket

alapvetően két csoportba lehetett osztani, a kérdőív első fele a betegek nemére, a sportágra, a sportolási szintre, a sérülés időpontjára és mechanizmusára, továbbá az ellátással való elégedettségre vonatkozott. Mivel az adatfelvétel során nem volt mód a válaszadók instruálására, sok esetben előfordult, hogy az egymásra épülő kérdések esetében nem voltak konzekvensek a válaszok, azaz több olyan kérdésre is válaszoltak a megkérdezettek, melyre nem kellett volna a kérdőív szerint válaszolniuk, illetve nem válaszoltak olyan kérdésekre, amelyekre mindenképpen választ vártunk volna. Talán éppen emiatt volt viszonylag magas az egyes kérdésekre nem válaszolók, illetve válaszmegtagadók aránya. Mindezek függvényében az eredmények bemutatásakor az eredetileg egymásra épülő kérdéseket is külön-külön kérdésként dolgoztuk fel annak érdekében, hogy a válaszokból a lehető legárnyaltabb képet kaphassuk. Az adatfeldolgozás során igyekeztünk az összes megkérdezett válaszát a kérdés szempontjából releváns csoportképző ismérvek alapján kisebb csoportokra bontani. Az egyes csoportok összehasonlításakor külön jelöltük az esetleges szignifikáns eltéréseket.



Eredmények

Életkor | Age

Demográfia Összesen 425 kérdőívet kaptunk vissza, 273 férfi (64,2 %) és 152 női (35,8 %) betegtől. A kérdőíveket kitöltő válaszadók közel kétharmada férfi volt. A férfi válaszadók 39,6 %-a vallotta magát élsportolónak, 60,4 % szabadidő-sportolónak. A nőknél szignifikáns eltérést találtunk, csak 19,7 %-uk tartozott az élsportoló kategóriába, döntő többségük – 80,3 % – szabadidő-sportoló csoportba tartozott. Az Intézetet felkeresők életkor tekintetében gyakorlatilag egyenlő arányban oszlanak meg a nagykorú korcsoportok között. Említésre méltó lehet talán az a tény, hogy az 40 éven felüliek is jelentős arányban képviseltetik magukat a sportolók között, a kérdőívet kitöltők közül gyakorlatilag minden negyedik válaszadó ebbe a korcsoportba esik (1. ábra). A versenysportolók közül 34,7 % labdarúgó, 9,0 % kézilabdázó, 8,5 % kosárlabdázó, 2,8-2,8 % futó, egyéb atlétikai sportot űző, kerékpáros/mountain bike-os, illetve teniszező. A szabadidő-sportolók körében 21,6 % említette a labdarúgást, 16,1 % a síelést/snowboardot, 7,1 % a futást, kocogást, illetve 5,3 % a teniszt/fallabdát. Mint ahogyan ez a magyar viszonyok ismeretében elvárható, az egyes sportágakat művelő amatőr és versenysportolók aránya megfelel az elvártaknak. Szignifikáns mértékű1 eltérés a két csoport között kizárólag a síelés / snowboard / sífutás tekintetében mutatható ki (2. ábra). 1 Az összes megkérdezett eredményeihez képest szignifikáns mértékű eltéréseket az adott ábrán piros számokkal jelöltük.

41 év felett > 41 years 24%

nincs válasz no 18 év alatt answer < 18 years 2% 4%

31-40 között 31-40 years 24%

18-25 között 18-25 years 25%

26-30 között 26-30 years 21%

1. ábra: A sérültek életkor szerinti eloszlása Figure 1. The age distribution of patients

A sérült sportolók nemenkénti lebontásban az 1. táblázatban láthatók. Sérülések bemutatása Nem okoz különösebb meglepetést az a tény, hogy a válaszadók túlnyomó része (81 %-a) valamilyen sportsérülés miatt kereste fel az Intézetet. Bár nem szignifikáns mértékű az eltérés, az adatokból egyértelműen kirajzolódik egy tendencia, miszerint a sérülések óta eltelt idő és azok aránya, akik nem sportsérülés miatt keresték fel az intézményt, korrelál egymással. A jelentkező sérülések közel 80 %-a több, mint egy hónapja okoz gondot a válaszadóknak, de tíz megkérdezettből négy már legalább egy éve küzd az adott sérülés nyomán kialakult panaszokkal (3. ábra). Ugyanez a megállapítás igaz azokra a válaszadókra is, akik panaszaikat nem tudják egyértelműen visszavezetni sport- vagy egyéb sérülésekre (4. ábra). A fenti ábrából egyértelműen látszik, hogy az intézetet felkeresőknek csak rendkívül kis része keresi fel a kórházat közvetlenül a sérülés, vagy panasz megjelené-


sét követően. Viszonylag jelentős hányaduk (20 %) hozzávetőlegesen egy hónapot vár azzal, hogy problémájával szakemberhez forduljon, feltehetőleg arra gondolva, hogy a panasz orvosi segítség nélkül is kezelhető. Mindezen megállapítások igazak minden vizsgált alszegmens esetében, a válaszaik alapján egyik csoport – sem demográfiai ismérvek, sérülés csoportok, sportágak szerint – sem tér el szignifikáns mértékben az összes megkérdezett eredményeitől. A megkérdezett betegek 16,2 %-a úgy nyilatkozott, hogy korábban még soha nem volt komolyabb sérülése, 18,8 %-a egyszer, 18,1 %-a kétszer, 25,4 %-a három-öt alkalommal szenvedett már el komolyabb sérülést, 17,4 %-a pedig öt alkalomnál is többször. Szignifikáns eltérést találtunk a korábban sérülésmentes női és férfi válaszadók körében, férfiaknál 9,9 % tartozott ebbe a csoportba, míg a nőknél 27,6 %. A versenysportolók körében csupán 9,4%-nak nem volt korábban komolyabb sérülése, ellenben 25 %-uk ötnél több komolyabb sérülést említ. Szabad-

115


Férfiak | Male

sport

36,6%

labdarúgás | soccer

7,7%

sí / snowboard | ski / snowboard

5,1%

kézilabda | handball

4,4%

kosárlabda | basketball kerékpár | cycling

4,0%

futás | running tenisz | tennis

3,7%

testépítés | body building

Nők | Female

sport

15,8%

sí / snowboard | ski / snowboard

8,6%

kézilabda | handball

5,9%

kosárlabda | basketball

5,3%

futás | running

4,6%

röplabda | volleyball

3,6%

tánc | dancing aerobic | aerobic kerékpár | cycling

1. táblázat: Sportsérülések nemenkénti gyakorisága Table 1. Sports injuries by gender

116

idő-sportolók közül 14 % tartozik az ötnél többször sérültek közé. A válaszadók túlnyomó többsége térdízületi sérüléssel kereste fel intézetünket. Ezt követték a vállsérülések, majd a gerinc- és csípősérülések (5. ábra). Természetesen az alsó végtagi sérülések és azon sportágak relatív gyakorisága, amelyben az alsó végtagi sérülések gyakrabban fordulnak elő, szoros kapcsolatot mutat egymással. Nem találtunk szignifikáns eltéréseket a sérülések lokalizációjának nemenkénti megoszlásában, azonban a vállsérülés gyakoribb a férfiak körében (12,8 %), mint a nőknél (8,6 %), ezzel ellentétesen a térdsérülések gyakrabban fordulnak elő a nőknél (61,2 %), mint a férfiaknál (54,6 %), miként a gerincsérülések is (11,8 ill. 3,7 %). 18 év alatt az átlagosnál gyakrabban fordulnak elő sérülések a felső végtagon (kivéve vállsérülés) és a gerincen, 50 év felett az átlagnál gyakoribbak a térd- és a gerincsérülések. A versenysportolók körében a térdsérüléseket leszámítva minden lokalizációjú sérülés gyakrabban fordul elő, mint szabadidő-sportolóknál. Az esetek többségében a betegek a túlterhelést és a megerőltetést említik a sérülések okozójaként. Elgondolkodtató, hogy az amatőr sportolók körében is rendkívül magas azok aránya, akik sérüléseik kiváltó okaként a túlterhelést jelölték meg. Igaz, hogy az amatőr sportolók esetében a rossz mozdulat a második leggyakoribb sérülést kiváltó ok, de a versenysportolóknál is a sérülések többsége (43 %) valamilyen figyelmetlenségre, gon dat lanságra vezethető vissza és csak 40 % történt valamilyen véletlen balszerencse folytán.



35

szabadidő sport | recreational versenysport | competitive

30

25

28,5

34,7

20

egyéb other

2,8

2,0

úszás swimming

0,0

3,5

sziklamászás climbing

0,0

3,5

testépítés body building

2,8

2,0

atlétika track & field

2,1

röplabda volleyball

sí / snowboard ski / snowboard

labdarúgás soccer

0

1,7

5,3 2,8

tenisz / squash tennis / squash

5,3 2,8

kerékpár / mountain bike bicycle / mountain bike

3,5

2,8

8,5

kosárlabda basketball

3,2

futás / kocogás running / jogging

9,0

7,0

kézilabda handball

5

7,1

16,1

21,6

10

21,4

15

2. ábra: A sérülések sportágankénti eloszlása (%) Figure 2. The distribution of patients by sports (%)

Panaszok, sérülések kezelése Arra a kérdésre, hogy kezelték-e az adott panasszal kapcsolatosan, a megkérdezetteknek csupán kevesebb, mint fele válaszolt igennel. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy a sérülést követő első évben csupán 10 válaszadóból 3 szánja rá magát arra, hogy kezeltesse problémáját (6. ábra). A válaszokból úgy tűnik, hogy a sérülést követő első 12 hónap az a választóvonal, amikor a megkérdezettek többsége elérke-

zettnek látja az időt arra, hogy valamilyen kezeléssel próbálja problémáit – panaszait javítani. Az igénybevett kezelés típusa Az érdemi válaszadók közel kétharmada konzervatív kezelésben részesült. Mint ahogyan a sérülés időpontja szerinti összehasonlításból is egyértelműen kiderül, a válaszadók nagy többsége konzervatív kezelésekkel


próbálkozik először. Amennyiben ez nem használ, az idő előre haladtával egyre többen vállalják a műtéti beavatkozást, illetve a kétféle kezelés együttes alkalmazását (7. ábra). Nem meglepő, hogy azok körében, akiknél akut ellátásra volt szükség, az átlagosnál magasabb arányban vannak azon megkérdezettek, akiknél elkerülhetetlen volt a műtéti beavatkozás (8. ábra). Bár közel azonos arányban vannak azon válaszadók, akik a Sportkórházban, vagy más intézetben kezeltették panasza-

117


2 évnél régebben more than 2 years ago 18%

landóságot” talán intenzívebb kommunikációval lehetne javítani.

nincs válasz no answer 19% 1 hónapon belül within 1 month 1%

Megbeszélés Demográfiai adatok

1-2 éve 1-2 years ago 23%

1 éven belül within 1 year 39%

3. ábra: A sérülés és orvosi ellátás között eltelt idő Figure 3. The period passed between injury and medical attendance

régebben more than 6 months ago 47%

1-3 napja 4-7 napja 1-3 days ago 4-7 days ago 2% 7%

1-4 hete 1-4 weeks ago 20%

1-6 hónapja 1-6 months ago 24%

4. ábra: Sérülés nélkül kialakult panaszok óta eltelt idő Figure 4. The period for seeking medical attendance without injury

ikat, a Sportkórházban szignifikáns mértékben magasabb a műtéti kezelések aránya a konzervatív kezelések rovására. Ugyanakkor a máshol kezelést kapott válaszadók mintegy három-negyede csupán konzervatív kezelést kapott. (9. ábra) Sérülés esetén történt-e akut ellátás? A válaszadóknak csupán 28 %-a kapott a sérülést követően akut kezelést. Ezeket az adatokat befolyásolhatja

118

azonban, hogy 77 fő megkérdezett nem tudta egyértelműen eldönteni, hogy sérülését követően részesül-e akut ellátásban. Azon válaszadók, akik elégedettek a kapott kezeléssel (függetlenül a kezelés milyenségétől) lényegesen magasabb arányban részesültek sérülésüket követően akut ellátásban, mint az elégedetlenek. Ebből következik, hogy a sérülést követő akut ellátás mindenképpen javítja a problémamentesség esélyeit. Ezt, a sérülést közvetlenül követő akut kezelések iránti „részvételi haj-

Összesen 425 beteg töltötte ki kérdőívünket, 64 % férfi- és 36 % nőbeteg. A sportsérültek között nagyobb számban találunk férfiakat, ez magyarázható azzal, hogy a férfiak körében a versenysport sokkal hosszabb múltra tekint vissza, a nők körében bizonyos sportágak még ma is ritkaságnak számítanak. Így egyértelműnek tűnik, hogy nagyobb számú férfi élsportolóval kell számolnunk, ezáltal magasabb a férfi-sérültek száma is. Vizsgálatunkban a férfi betegek közel 40 %-a, a női betegek 20 %-a volt élsportoló. Összességében azonban a betegek 68 %-a vallotta magát szabadidősportolónak, ebből következik, hogy a kórház beteganyának nagyobb részét nem az élsportolók teszik ki. Végeredményben a férfi és női betegek sérülési tendenciája között nem találtunk szignifikáns eltérést. A kérdőívet kitöltött betegek kormegoszlása nem várt eredményt hozott: minden nagykorú korcsoport közel egyenlő mértékben képviseltette magát, a betegek 24 %-a 50 év feletti volt. A versenysportolók 34 %-a a 18-25 éves korcsoportba, 22-22 % a 26-30 ill. a 31-40 éves korcsoportba és meglepő módon az élsportolók 10 %-a az 50 év feletti korcsoportba tartozott. A nők között gyakrabban előforduló súlyos térdsérülések előfordulása Több tudományos munka eredménye szerint a női sportolók



sérülékenyebbek bizonyos sportágakban, mint a férfiak (24). A nők legalább kétszer, de akár nyolcszor is gyakrabban szenvednek súlyos térdsérülést (13, 14). Ennek a nemek közötti eltérésnek a magyarázata még nem tisztázott. Különböző elméletek láttak napvilágot, melyek a sérülést a nők eltérő szalag-lazaságával (19), csontanatómiájával, izomerejével (17) vagy proprioceptív edzettségi szintjével hozzák összefüggésbe. Ilyen típusú súlyos térdsérülés például az elülső keresztszalag (LCA) szakadása is, melyet ugyan a térdsérüléseken belül nem különítettünk el, de a beteganyag igen nagy részét teszi ki. A keresztszalag szakadása a sport közben elszenvedett egyik legsúlyosabb sérülés. Az esetek egy részében a sportpályafutás befejezését vagy a sportaktivitás alacsonyabb szintű folytatását jelenti. Ha azonos szinten is tudja folytatni a sportpályafutását, a hosszú gyógyulási idő, edzéskihagyás lényegesen megnehezíti a visszatérést azonos szintre és hosszú távon nagymértékben valószínűsíti a korai térdízületi kopást. A sérülésnek nemcsak a súlyossága, hanem az előfordulása, gyakorisága is nagy, elsősorban az ún. high-pivoting sportágakban, ahol sok hirtelen irányváltoztatás, kitámasztás fordul elő (7). A sportágak többsége, illetve a nagy létszámot igénylő, valamint szórakoztató, szabadidős sportként népszerű sportágak zöme ide sorolható (labdajátékok, küzdősportok, sí, korcsolya). Vizsgálatunkban azt a megfigyelést vonhattuk le, hogy épp ezek a leggyakoribb sérülést okozó sportágak Magyarországon is: a labdarúgás, a síelés, snowboardozás, a kézilabda ill. a kosárlabda. E mellett a többi sportág képviselőinek kiegészítő

egyéb | other

3

gerinc | spine

4

láb | foot

5

boka | ankle

13

térd | knee csípő | hip

55 2

váll | shoulder

11

könyök | elbow

3

csukló | wrist

2

kéz | hand

2

0 10 20 30 40 50 60

5. ábra: Sérülések testtájankénti eloszlása Figure 5. The distribution of injuries according to body parts

Kezelték az adott panasszal kapcsolatosan? Have you ever been treated with the current complaint? totál total sérülés 1 éven belül injury within 1 year

53%

47%

30%

70%

sérülés 1-2 éven belül injury 1-2 years ago

35%

65%

sérülés régebben injury more than 2 years ago

37%

63%

nem kezelték not treated

kezelték treated

6. ábra: Korábbi kezelések a jelenlegi panasszal kapcsolatban Figure 6. Previous treatment for the present complaint

edzései közben is előfordulhat keresztszalag-szakadás. 2003-ban a Sportkórházban elemezték az élvonalbeli női kézilabdázók súlyos, kórházi kezelést igénylő térdsérüléseit (23). A sérülések 53 %-a LCA-sérülés volt, 31%-a porcgyűrű sérülés. A sérülések 92%-a volt non-kontakt, az ellenféllel való ütközés a térdsérüléseknél elhanyagolható volt. A sportolók panaszainak 53 %-a versenyen, 12 %-a edzésen jelentkezett, 35 %-ban nem volt megál-


lapítható, hogy mérkőzésen vagy edzésen sérült-e a játékos. A kor és a térdbetegségek összefüggésének vizsgálatakor megállapítható, hogy míg a fiatalabb korosztályban (1725 év) az LCA-sérülések dominálnak, addig az idősebb korcsoportokban (26-47 év) ugyanannyi keresztszalag-sérüléssel találkozunk, mint porcgyűrű sérüléssel. Az akut LCA szakadás in ci denciája 0,31±0,06/sérülés/1000 játszott óra, mérkőzésen 1,6±0,35/ sérülés/1000 játszott óra (20). Erre

119


műtéti operative

80

konzervatív conservative

mindkettő operative & conservative

70 60 50 40

81

30

59

20 10 0

51 41

39

8

19

2

0

sérülés 1 éven belül injury within 1 year

sérülés 1-2 éve injury 1-2 years ago

sérülés régebben injury more than 2 years ago

7. ábra: A sérüléstől eltelt idő függvényében a választott kezelés aránya (%) Figure 7. The chosen treatment according to time from injury (%)

műtéti operative

80



70 60 50

0

70

63

30

10

57 37

33

6

4 összes megkérdezett all answers

történt akut ellátás acute treatment

28 2 nem történt akut ellátás no acute treatment

8. ábra: Akut, illetve nem akut ellátás során választott kezelések aránya (%) Figure 8. The chosen treatment in acute and in non-acute medical attendance (%)

magyarázatul szolgálhat, hogy a mérkőzésen az egyes mozdulatokat nagyobb intenzitással és kockázatvállalással végzik a játékosok. Nemzetközi tanulmányok szerint a cselező mozgás, az ún. „plant-and-cut” mozdulat közben sérül leginkább az ízületben a keresztszalag. Felületes megközelítéssel a sérülés előfordulását az ütközésekre, a sportolók testi kontaktusára vezethetnénk vissza, azonban a sérülések túlnyomó többsége nem kontakt eredetű. Chick (6) tanul-

120

A nemzeti hagyományoknak megfelelően a legtöbb megkérdezett a labdarúgást említette sportágként, továbbá a kézilabdát és a kosárlabdát. Meglepő módon a sérültek között a második leggyakoribb sportág a síelés/snowboardozás volt, természetesen a sportolók többsége szabadidő-sportoló. A versenysportolók között a leggyakoribb sérülést okozó sportágak a labdarúgás (36 %), a kézilabda (12 %) és a kosárlabda (8 %). 25 év alatt a leggyakoribb sérüléshez vezető sportágak csapatsportágak, közülük is kiemelkedik a labdarúgás, 25 év felett a labdarúgás mellett előtérbe kerülnek a havas sportok, 50 év felett pedig már meg is előzik. Labdarúgás

40

20

Leggyakoribb sérüléssel járó sportágak

mányában a sérültek 87 %-a, Noyes (22) munkájában 78 %, Andrews (1) eseteiben 72 %-ban játékostárssal vagy ellenféllel történt ütközés nem szerepel az anamnézisben. Arendt (2) tanulmányában kosárlabdázók és labdarúgók sérüléseit elemezte. Anyagában a sérülés okaként közel azonos előfordulással a kitámasztás és abból irányváltoztatás (29 %), nyújtott térdű talajfoglalás (28 %), valamint hirtelen megállás (26 %) szerepel. Az összes többi egyéb ok 17%.

A labdarúgás a világon a legnépszerűbb sportág, megközelítőleg 200 000 igazolt és 240 millió amatőr játékos űzi (16). Úgy becslik, hogy egy igazolt férfi labdarúgónak szezononként körülbelül egy mérkőzés-kihagyásra kényszerítő sérülése van. A sérülési incidencia a mérkőzéseken 4-6szor magasabb, mint az edzésen (8). A leggyakoribb labdarúgással kapcsolatos sérülések a bokát, a térdet és a comb- és lábikra izomzatot érintik. A leggyakoribb sérüléstípusok a ficamok, a húzódások és a zúzódások. A sérülések többségét trauma okozza, a túlterheléses sérülések arányát 9-34 %-ra becsülik egy szezonon belül (21). Az ellenféllel való kontaktus is fontos szerepet játszik a sérülésekben, 12-28 % közöttire becsülik a szabálytalan játékból származó sérüléseket. A



nem ütközésből származó sérülések többsége a futás és az irányváltoztatások során következik be. A súlyos térdsérüléseket tekintve a prevenciós tanulmányok egy része nem meggyőző, mindazonáltal a neuromuszkuláris és proprioceptív rendszer edzése, továbbá az ugró és érkezési technikák fejlesztése vélhetően csökkenti a sérülési tendenciát. A prevenciós programok sokkal hatékonyabbak a magasabb sérülési kockázatú csoportokban. Junge és mtsai. (15) egy kontrollált prospektív vizsgálatban figyelték meg a labdarúgás során előforduló sérülések incidenciájának csökkenését ifjúsági játékosok körében; a játékosok és az edzők oktatásával és ellenőrzésével. Hét csapat vett részt a prevenciós programban, míg másik hét azonos korcsoportú és szintű csapat a szokásos módon végezte az edzéseket. A prevenciós programban általános tanácsok szerepeltek, mint a megfelelő bemelegítés, az instabil bokák rögzítése, megfelelő rehabilitáció és a fair play szellemének hangoztatása, továbbá a térd- és bokaízület stabilitását fokozó edzések, a törzs, a csípő és a láb hajlékonyságát és erejét fokozó feladatok, a koordináció, a reakcióidő és az állóképesség javítása. A sérülés incidenciája 1000 edzési órára számítva 6,7 volt a prevenciós programban részt vevőknél és 8,5 a kontroll csoportban – tehát az előbbi csoportban 21 %-kal volt kevesebb sérülés. Az intervenció legnagyobb hatása az enyhe sérülésekre, a túlterheléses sérülésekre és az edzés közben bekövetkező sérülésekre volt. Caraffa és mtsai. (5) a propri o ceptív tréning hatását vizsgálták az ACL sérülések incidenciát tekintve 40 csapatnál. A kontroll csoportban lévő csapatok a megszokott módon edzettek, a többi csapat egyre növekvő nehézségi

80

műtéti operative


70


60 50 40

74

30 20

44

50 6

10 0

Sportkórházban National Institute for Sports Medicine

25

1 más ellátó helyen other hospital

9. ábra: A Sportkórházban és más intézetben a választott kezelések aránya (%) Figure 9. The chosen treatment (conservative or operative) in the National Institute for Sports Medicine and in other hospitals (%)

szintű proprioceptív tréningben részesült. A tréning minimum 20 percig tartott, hetente legalább 3 alakalommal. Három szezonon át végzett vizsgálatok eredményeként a proprioceptív tréningben részt vevő csapatoknál szignifikánsan alacsonyabb volt az elülső keresztszalag sérülések incidenciája (0,15 sérülés/csapat/szezon) mint a kontroll csoportban (1,15 sérülés/csapat/szezon). Snowboardozással kapcsolatos sérülések A második leginkább sérülésveszélyes sportágnak a síelést/snowboardozást találtuk. A téli sportok közül hazánkban is egyre többen választják a hódeszkázást téli kikapcsolódásként, illetve versenysportként. A sportágban alapvetően két irányzat különül el, az alpin és a szabad stílus, ennek alapján különülnek el a sérüléstípusok is, főleg az alsó végtagnál. Az alpin stílushoz általában egy aszimmetrikus, keményebb lap tartozik, melyhez a sícipőszerű speciális cipőt, ún. „Platten-bindung” rögzíti. Így a sérülések a síelőkhöz


hasonlóan inkább a térdre, lábszárra lokalizálódnak. A szabad stílus kedvelői puhább, hajlékonyabb lapon csúsznak. A puha, hótaposóhoz hasonló cipőt egy szabadabb mozgásokat engedő kötés rögzíti, emiatt a boka könnyebben sérül. A sérülések magas száma a népszerűség növekedésével, valamint a kezdők nagy számával, a fiatalok nagyobb kockázatvállalásával magyarázható. A balesetek lényeges része ún. bagatell-trauma, mely általában orvosi kezelést sem igényel. Az alpesi sízőkkel összehasonlítva lényegesen magasabb a felső végtagi sérülések száma, az alsó végtagi sérülések számában szignifikáns különbség nincs, snowboardosoknál a törések 2,4-szer gyakoribbak, a térdsérülések enyhébbek, számuk kevesebb (26). A sportolók túlnyomó többsége autodidakta módon sajátítja el a snowboardozás alapjait. Oktató segítségével az eséseket is fontos lenne megtanulni a küzdősportokhoz hasonlóan, így a sérülések száma tovább csökkenthető lenne. A kezdőknél a legnagyobb a sérülési kockázat, az első próbálko-

121


zásnál 25 %-ban fordul elő sérülés, és majdnem 50 %-os az előfordulás az első szezonban. A legtöbb sérülés közvetlen behatásra keletkezik, esések vagy ugrási próbálkozások alkalmával, a torziós és az ütközéses sérüléseknek kisebb szerepük van, mint a síbaleseteknél. A legtöbb közlemény szerint a snowboardosok átlagéletkora 21 év körül van, 80 %-uk férfi. A sérülések száma 4-6/1000 snowboardon töltött nap. Mivel a sportág szezonális, a legtöbb sérülés januárban ill. februárban következik be. Megdöbbentő tény, hogy a sérülések kb. 90 %-a délután, kb. 50 %-a a harmadik napon történik. A magyar snowboard versenyzők sérülékenysége kimagaslóan magas (64 %), ennek oka sokrétű (25). Az alsó végtagok rögzítettsége miatt a snowboardosok az esések kivédésére a kinyújtott karjukat használják. A snowboard-os sérülések felét teszik ki a csukló hyperextenziós sérülései (11). Ezek 50-65 %-a törés. A csuklóvédők használata csökkenti ezen tájék sérülési gyakoriságát. A bokaízület sérülése a snowboardos sérülések 12-17 %-át teszik ki. „Snowboard-os bokának” hívják azt a típusú sérülést, amikor a talus lateralis nyúlványa letörik, ez a törés a snowboardosok bokasérülésének 1/3-át teszi ki (4). A snowboardosok egyensúlyuk elvesztésekor gyakran esnek a hátukra, ilyenkor gyakran előfordul a fej sérülése is – ez a snowboardos sérülések 12 %-a. Szerencsére a fej beütése leggyakrabban enyhe fokú, a legnagyobb terhelés a fartájékra, a hátra és a felső végtagokra esik. Ennek ellenére a nyaki gerinc sérülései a snowboardos sérülések 11 %-át teszik ki. A csuklóvédő használatának mellőzése 2,78-szorosára növeli a csuklósérülések

122

gyakoriságát. Összességében nagyon fontos a védőeszközök használata: fejvédő, csuklóvédő – és a megfelelő technika elsajátítása. Sérülések fennállásának ideje, korábbi sérülések, sérülések lokalizációja, főbb sérülési okok A betegek közel 80 %-a több mint egy hónapja sérült meg, 40 % pedig már legalább egy éve küzd az adott sérülés nyomán kialakult panaszokkal. A betegek nagy többsége tehát igen későn jelentkezik panaszaival, és csak igen kis részük fordul a sérülést követően azonnal orvoshoz, feltételezhetően arra számítva, hogy orvosi segítség nélkül is elmúlnak majd a panaszai. A megkérdezettek ¼-ének korábban már 3-5 komolyabb sérülése volt, a versenysportolók 25 %-ának pedig 5-nél is több. Tehát a betegek többsége hajlamos újra- és újra megsérülni, amiben közrejátszhat az is, hogy egy-egy sérülésből nem épülnek fel teljesen, mielőtt újrakezdenék az edzéseket. A válaszadók túlnyomó többsége alsó végtagi sérülésről számolt be. Ezt követik a vállsérülések, majd a gerinc- és csípősérülések. Ezek a lokalizáció szoros összefüggésben vannak a leggyakoribb sportágakkal: labdarúgás, síelés/snowboardozás, kézi- és kosárlabda. A sérülések nemenkénti megoszlásánál hasonlóan több szerző eredményeihez mi is azt találtuk, hogy a nők között gyakrabban fordul elő térdsérülés. A betegek többsége sérülés okaként a fáradtságot, túlterhelést jelölte meg, illetve a bemelegítés hiányát és egy rossz mozdulatot. Az alapos bemelegítés szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni, a sportot űzőknek már egészen kicsi koruktól fogva meg kell szokniuk,

és tudatosítani kell, hogy saját testi épségük érdekében elengedhetetlen fontosságú. A túlterhelést az edzésmunka gondos felépítésével el lehetne kerülni, az edzőknek aktív szerepet kell ebben vállalni. Korábbi kezelés, konzervatív vagy műtéti kezelés, akut ellátás A megkérdezettek jelentős hányada nem fordult szakemberhez közvetlenül a sérülést követően, és a válaszadóknak csak kevesebb, mint fele kapott kezelést meglévő sérülésére. Választóvonalnak tűnik a sérülést követő első év, ami után a megkérdezettek többsége elérkezettnek látja az időt arra, hogy valamilyen kezelést vegyen igénybe panaszainak enyhítésére. Nagyon fontos lenne hangsúlyozni, hogy a sérülések kezelésében igen lényeges lenne a minél korábbi ellátás, mivel ekkor gyorsabb és jobb gyógyulási esélyei vannak a betegeknek (pl. nem alakul még ki hegszövet a sérülés helyén, ami kontraktúrákhoz vezet). Tehát a sportolók felkészítésekor fontos lenne kiemelni számukra, hogy hamarabb és jobb eredményekkel tudnák folytatni sporttevékenységüket az időben történő orvoshoz fordulással. Akik már kaptak kezelést, 63 %-uk konzervatív ellátásban részesült, 33 %-ukon műtéti beavatkozást hajtottak végre, 4 %-uknál mindkét kezelési eljárást alkalmazták. Az egy éven belül orvoshoz forduló betegek 80 %-ánál konzervatív kezelést választottak, 1-2 éves sérülésnél 60 % volt a non-operatív ellátás, ennél régebben történt sérülésnél már a betegek 40 %-a részesült műtéti kezelésben és 50 % konzervatív kezelésben. Összességében tehát megfigyelhető egy olyan tendencia, mely szerint a sé-



rülést követő eltelt idővel arányosan emelkedik a műtéti beavatkozások gyakorisága. Abban az esetben, ha akut ellátás történt, nagyobb gyakorisággal részesültek a betegek műtéti ill. műtéti és konzervatív kezelésben (43 %) mint amikor nem történt akut ellátás (30 %). A kérdőívben rákérdeztünk arra is, hogy hol kapta meg a beteg az adott ellátást. Az eredményekből kiderül, hogy a Sportkórházban kezelt betegek körében 50-50 %-os a műtéti ill. műtéti és konzervatív kezelés együttes alkalmazása és a konzervatív kezelések aránya, ezzel szemben más intézményekben a betegek 74%-a részesült csupán konzervatív ellátásban. Ennek okát abban látjuk, hogy sportolók, különösen élsportolók esetében különösen nagy az igény a gyors, sokszor azonnali gyógyulásra. Ezen felül, mint korábban is írtuk, a sérülések és azok gyógyulása miatt kihagyott idő a sportban azonos szintre való visszatérést sokszor hatványozottan negatívan befolyásolja. Ezért, egyéb nagy sport centrumokhoz hasonlóan, sokszor az agresszívebbnek tűnő, de mindenképpen gyorsabb és hatékonyabb, ugyanakkor kevesebb időveszteséggel járó kezelés a választandó. Irodalomjegyzék Andrews M., Noyes F.R.: Anterior cruciate ligament allograft reconstruction in the skeletally immaturate athlete. Am J. Sp. Med. Vol 22. No 1, 48-54; 1994 Arendt E., Dick R.: Knee injury patterns among men and women in collegiate basketball and soccer. NCAA data and

review of literature.Am J Sports Med. 1995 NovDec;23(6):694-701. Review. Berlin J.A., Colditz G.A.: A meta-analysis of physical activity in the prevention of coronary heart disease. Am Journal Epidemiol 1990; 132:612-628 Camathias C., Valderrabano V.: Die Fraktur des Processus lateralis tali (Snowboarder’s Foot). FussSprungg 2006; 4:184-193 Caraffa A., Cerulli G.: Prevention of anterio cruciate ligament injuries in soccer: a prospective controlled study of proprioceptive training. Knee Surg Sports Traumatol Arthrosc 1996;4:19-21 Chick R.R., Jackson D.W.: Tears of the anterior cruciate ligament in young athletes. J Bone Joint Surg Am. 1978 Oct;60(7):970-3. Dobos J., Hepp F.: Keresztszalag-sérülések megelőzése. Sportorvosi szemle 41/4/2000 261-266 o. Dvorak J., Junge A.: Football injuries and physical symptoms: a review of the literature. Am J Sports Med 2000;28:S3-9 Ekelund L.G., Haskell W.L., Johnson J.L., Whaley F.S., Criqui M.H., Shep D.S.: Physical fitness as a predictor of cardivascular mortality in asymptomatic North American men: the Lipid


Research Clinics Mortality Follow-up Study. N Engl J Med 1988; 319: 1379-84 European Action Towards Better Musculoskeletal Health – Turning Evidence into Everyday Practice. The Bone & Joint Decade, Department of Orthopedics, University Hospital SE-221 85 LUND, Sweden, ISBN 91-975284-0-4 Hagel B., Pless B., Goulet C.: The Effect of Wrist Guard Use on Upper-Extremity Injuries in Snowboarders. Am J Epidemiol 2005;162:149–156 Helmrich S.P., Ragland D.R., Leung R.W., Paffanbarger R.S. Jr: Physical activity and reduced occurance of noninsulin-dependent diabetes mellitus. N Engl J Med 1991; 325: 147-152 Houston L., Greenfield M., Wojtys E.M.: Anterior cruciate ligament injuries in female athlete. Potencial risk factors. Clin Ortop 2000; 372:50-63 Hutchinson M.R., Ireland M.L.: Knee injuries in female athletes. Sports Med 1995, 19:288-302 Junge A., Rosch D., Peterson L.: Prevention of soccer injuries: a prospective intervention study in youth amateur players. Am J Sports Med 2002; 30:652-659 Junge A., Dvorak J.: Soccer injuries – A review on Incidence

123


cruciate ligament injuries in elite Norwegian team handball. Scand J Med Sci Sports 1998;149-153

and Prevention. Sports Med. 2004; 34 (13) p. 929-938 Laubach L.: Comperative muscular strength of men and women. A review of literature. Aviat Spave Environ Med 1976; 47:534-542 Lidgren L.: The Bone and Joint Decade 2000–2010. Bulletin of the World Health Organization 2003, 81 (9) 629 Machlum S., Dahl E., Dalfjord O.: Frequency of injuries in a youth soccer tournament. Phys Sports Med 1986; 14:694-701 Mykelbust G., Maehlum S., Holm I., Bahr R.: A prospective cohort study of anterior

kézilabdázók súlyos térdsérülésének retrospektív vizsgálata. Sportorvosi Szemle 44/2-3/2003 122-131.o.

Nielsen A.B., Yde J.: Epidemiology and traumatology of injuries in soccer. Am J Sports Med 1989; 17:803-7

Sallis R.E., Jones K.: Comparing Sports Injuries in Men and Women. Int J Sports Med 2001; 22:420-423

Noyes F.R., Schipplein O.D., Andriacchi T.P., Saddemi S.R., Weise M.: The anterior cruciate ligamentdeficient knee with varus alignment. An analysis of gait adaptations and dynamic joint loadings. Am J Sports Med. 1992 NovDec;20(6):707-16

Tállay A., Halasi T., Berkes I.: A snowboard-sérülések bemutatása. Sportorvosi szemle 39/4/1998 237-246. o. Weir E.: Snowboarding injuries: hitting the slopes. JAMC 2001; 164 (1) p. 88

Pánics G., Tállay A., Dobos J., Berkes I.: Élvonalbeli női

Nem: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ha sérülései nem voltak, mióta vannak panaszai?

Életkor: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

.............................................

Sportág: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mik voltak a sérülés okai? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Sportolási szint: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

...........................................

Sportsérülés miatt kereste fel az intézetet? . . . . . .

Kezelték-e már az adott sérüléssel kapcsolatosan?

Mikor sérült? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

..............................................

Melyik testtája sérült? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ha igen, milyen kezelést kapott rá?

Hányféle sérüléssel rendelkezik? . . . . . . . . . . . . . . .

...........................................

...........................................

Ha már kapott kezelést, elégedett-e az eddigi kezeléssel?

Sérülés esetén történt-e akut ellátás? . . . . . . . . . . .

...........................................

Melyik oldala sérült? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Hol kapta a kezelést?

Melyik a domináns oldala? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

...........................................

1.sz. melléklet: A betegek részére kiosztott kérdőív

124



Commotio cerebri és sport Concussion and sport

Jákó Péter Magyar Sportorvos Társaság, Budapest

Összefoglalás Commotio cerebri és sport vonatkozásában az elmúlt 8 évben a 2. és 3. nemzetközi konferencia került megrendezésre, valamint több állásfoglalás született a hazai sportegészségügyben és néhány nemzetközi szövetség orvosi bizottsága által. Szerző áttekintést ad a 2. és 3. nemzetközi konferencia eredményeiről, a Sportegészségügyi Szakmai Kollégium, a FIFA és az AIBA irányelveiről. Ajánlást tesz a hazai sportegészségügy számára további intézkedésekre. Kulcsszavak: commotio cerebri, sport, irányelvek

Bevezetés Hasonló címen jelent meg a szerzőtől közlemény a Sportorvosi Szemle 2003. évi 1. számában (3). Bár az eltelt kilenc év nem hozott alapvetően eltérő véleményt vagy álláspontot

a sportolás közben elszenvedett commotio cerebri diagnosztikájában, terápiájában, rehabilitációjában, az irányelvek mégis számos vonatkozásban finomodtak, elsősorban az agyrázkódást követő sportolás engedélyezésére vonatkozóan, de


figyelmet érdemelnek a 2001-ben Bécsben megrendezett 1. nemzetközi konferenciát követő 2004-es 2. (Prága) és 2008. évi 3. „Sport és commotio” konferencia (Zürich) megállapításai is (4,5). Hazai vonatkozásban feltétlen említést érdemel

125


Summary In the last eight years the 2nd and 3rd international conference was held to provide recommendations int he relation of sport and concussion, furthermore the Hungarian College of Sports Medicine and the medical commissions of FIFA and AIBA gave position statements in this case. The author outlines the results of these conferences and the guidelines of the Hungarian and international bodies, and recommends further measures for the Hungarian sports medicine. Keywords: concussion, sport, guidelines.

a Sportegészségügyi Szakmai Kollégium által 2004-ben kiadott irányelv (7). Néhány sportág nemzetközi szövetsége is közreadta irányelveit e vonatkozásban, különös tekintettel a sportági sajátosságokra (2,6). A következőkben célunk röviden áttekinteni a prágai és zürichi konferenciák által hozott állásfoglalásokat, kitérve a magyar szakmai kollégium irányelveire, valamint két nemzetközi szövetség ajánlásaira. 2. nemzetközi konferencia, Prága (2004) Hasonlóan az első, bécsi konferenciához – amelyről előző dolgozatunkban számoltunk be – ez is a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHS) és a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) Orvosi Ellenőrzési és Kutatási Központjának (F-MARC) szervezésében jött létre. Epidemiológiai szempontból változatlanul jelentős szórásról számoltak be az előadók. Dvorak összegezve a FIFA adatait összességében a fej és nyak sérüléseit labdarúgásban 4 és 9% között becsülte, ebből agyrázkódás átlagban 1/csapat/idény, vagy más adatok szerint 1/nemzetközi mérkőzés. Ugyanakkor Svájcban, ahol 1500 egyesületben 220.000 játékos sze-

126

repel rendszeresen a labdarúgó bajnokságokban a fejsérülések arányát 2 és 4% közé teszik. Az angliai hivatásos labdarúgó klubok adatai szerint 6030 sérülésnek mindösszesen 1%-a volt fejsérülés. Johnston hívta fel a figyelmet az alapos idénykezdeti (preseason) orvosi vizsgálat fontosságára, amelynek tartalmaznia kell egy részletes kérdőíves adatfelvételt, belgyógyászati, ortopédiai és neurológiai szakvizsgálatot, neuropszichológiai teszt vizsgálatot, de ki kell terjednie a védőfelszerelések felülvizsgálatára, valamint az agyrázkódással kapcsolatos edukációra is. Az eszméletvesztés a legtöbb a commotio súlyosságát meghatározó skálán az egyik legfontosabb tünet, azonban az időtartamára vonatkozóan eltérők a vélemények. Olyan vélemény is elhangzott miszerint a retrográd és anterograd amnézia, illetve a neurocognitív státusz változása pontosabb kórjelzője a commotio súlyosságának, mint az eszméletvesztés, különösen, ha az eszméletvesztés csak rövid ideig állt fenn. Mindenesetre 5 percet meghaladó eszméletvesztés esetén feltétlenül szükséges idegsebészeti intézményben való elhelyezés. A súlyossági skálákra vonatkozóan az az álláspont alakult ki, hogy voltaképpen egyik sem

igazán jó, de meglévőknél még nem ajánlottak jobbat. A diagnosztikában az általánosan ajánlott neuropszichológiai tesztelés mellett ígéretesnek látszik a funkcionális MRI, PET, esetleg egyes biokémiai markerek (S-100 B, CK-BB, stb.) segíthetnek a jövőben a pontos diagnózis felállításában. A postcommotiós syndroma kialakulásában számos kockázati tényező sorolható fel, amelyek a trauma időbeli fellépéséhez viszonyítva csoportosíthatók. Ezek szerint lehet traumát megelőzően is fennálló kockázati tényező (pre-traumás), a trauma keletkezésének idejében meglévő (peri-traumás) és azt követő (poszttraumás). Pre-traumás rizikófaktor lehet genetikai (pl. APO E-4), alkohol fogyasztás vagy idősebb életkor. Peri-traumás az esetleges agykárosodás mértéke, emocionális hatások, szorongás-félelem vagy iatrogén tényezők. Poszttraumás csoportba sorolható az esetleg kialakuló pszichoszociális nehézségek, emocionális visszahatás. A terápiára vonatkozóan megerősítette az előző konferencia álláspontját: nincs hatásos gyógyszer, legfontosabb a teljes tünetmentességig, illetve azt követő 24-48 óráig tartó pihenés (fizikai és mentális). A prevenciót illetően a konferencia újat mondani az előzőhöz képest kevéssé tudott: védőfelsze-



relések (fejvédő, sisak, fogvédő) hatékonyabbá tétele, nyakizmok erősítése, egészségvédő szabálymódosítások, a sportolók edukációja. 3. nemzetközi konferencia, Zürich (2008) A konferencia iránti érdeklődést jelzi, hogy 2009-ben szimultán 12 folyóiratban közölték a konszenzusos állásfoglalást. Ezek közül néhány ismertebb: American Journal of Sports Medicine, British Journal of Sports Medicine, Clinical Journal of Sports Medicine, Journal of Clinical Neuroscience, Physician and Sportsmedicine, Neurosurgery, Scandinavian Journal of Science & Medicine in Sport. Miben hozott újat a konferencia? Részletes értékelésre került a neurocognitív tesztek közül a SCAT2, illetve ennek rövidített változata (Pocket SCAT2) mint leginkább ajánlható és pályán is könnyen alkalmazható módszer. Nagyobb figyelem terelődött azokra a vizsgálati módszerekre, amelyek enyhe egyensúly zavart is képesek detektálni. Nyomatékosan hangsúlyozták, hogy elit és nem elit sportoló azonos elbírálást igényel, liberálisabb szemlélet esetleges válogatott sportoló versenyzési engedélyének megadásánál a sportoló egészségét veszélyeztetheti. Gyermekek esetében sem tekinthető ritkának a sportolás közben elszenvedett agyrázkódás, bár vannak arra utaló adatok, hogy gyermekek 2-3-szor nagyobb erőbehatást is jobban tolerálnak, mint felnőttek. A traumát követő edzések megkezdése és versenyeztetés esetükben még szigorúbb elbírálást igényel.

A konferencia megfogalmazta a jövőbeni teendőket is. ➢➢ a SCAT2 validálása, ➢➢ nemi különbségek vizsgálata a commotio cerebri súlyossága, illetve a kockázat szempontjából, ➢➢ további vizsgálat arra vonatkozóan gyermekek esetében mi a leghatékonyabb terápia, ➢➢ az agyrázkódás diagnosztikájának minél objektívabbá tétele, ➢➢ melyek a legmegbízhatóbb klinika vizsgálati lehetőségek, amennyiben nem áll rendelkezésre neuropszichológiai alapvizsgálat összehasonlítás céljából, ➢➢ késői következmények (postcommotios syndroma, stb.) vizsgálata, ➢➢ további vizsgálatok arra vonatkozóan (lehetőleg a traumát közvetlenül követően), mely prediktorok jelzik legmegbízhatóbban az agyrázkódás súlyosságát. A Sportegészségügyi Szakmai Kollégium irányelvei (2004) A Kollégium sportolás közben elszenvedett commotio cerebri sportorvosi ellátására vonatkozó irányelvei tartalmazzák a leggyakoribb korai és késői tüneteket és panaszokat, valamint a commotio súlyossági fokozatait. Mindezek teljes mértékben megfelelnek a nemzetközi irányelveknek, a súlyossági fokozat American Academy of Neurology (AAN) súlyossági skáláját követi (7). Az ellátás algoritmusa szerint első szempont életet veszélyeztető sérülés kizárása. Ezután az agyrázkódás diagnózisa a pályán elsősor-


ban a tájékozódásra vonatkozó kérdésekkel, illetve tünetek, panaszok alapján állítható fel. Azonnali mentővel történő hospitalizációt tart szükségesnek a következő esetekben: ➢➢ zavart tudatállapot, ➢➢ neurológiai góctünetek, ➢➢ perzisztáló hányás és/vagy fejfájás esetén, ➢➢ eszméletvesztésnél, ➢➢ fokozott kockázatot jelentő állapotokban (pl. haemophilia), ➢➢ gyermekkorban. ➢➢ Az edzésre/ sportolásra vonatkozó irányelvek: ➢➢ enyhe fokú commotio esetében a sportolást panaszmentesség esetében sem folytatható aznap, ➢➢ mérsékelt súlyossági fokozatú agyrázkódás esetében a sportolás legalább két hetes tünet- és panaszmentesség esetén folytatható, ➢➢ súlyos commotiot követően 4 hét edzés- és versenytilalom szükséges, de a sportolást csak 2 hetes tünet- és panaszmentesség esetében folytathatja. Ismételt agyrázkódások esetében a kötelező pihenő idő megnyúlik, három súlyos fokozatú commotio pedig a versenyzéstől való végleges eltiltást jelenti. A rehabilitáció lépcsőzetesen épüljön fel, minden magasabb fokozatú terhelés csak teljes tünet- és panaszmenteség esetén következhet. Megállapítható, hogy az irányelvek teljes mértékben megfeleltek és jelenleg is megfelelnek a nemzetközi állásfoglalásokban leírtaknak. Ami hiányossága, hogy kisebb figyelmet fordított a neuropszichológiai/ cognitiv standardizált tesztek használatára, s bár történik benne utalás az agyrázkódás tényének regisztrá-

127


lására, ennek betartása, ebből következően a hazai statisztikai adatok megbízhatósága nem hibátlan. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség Orvosi Kézikönyv A FIFA F-MARC Football Medicine Manual címen megjelent kiadvány igen részletesen és korszerű szemléletet tükrözve tartalmazza mindazon orvosi/sportorvosi ismereteket, amelyek labdarúgók ellátásához szükségesek. Egy fejezet foglalkozik a commotio cerebri definíciójával, tüneteivel, osztályozásával, ellátásával a pálya mellett, illetve az orvosi szobában. A lépcsőzetesen felépített rehabilitációs program leírásakor kiemeli, hogy csak 24 órás tünet- és panaszmentesség esetén emelhető a következő lépcsőfokra. Felhívja a figyelmet arra, hogy különös gondosságot igényel gyermekek ellátása, illetve hosszabb rehabilitációt ajánl. Egyértelműen állást foglal a commotio standardizált neuropszi chológiai vizsgálati metodikájára (Sport Concussion Assesment Tool), amelyet a 2. prágai nemzetközi konferencia fogadott el, amelynek két változatát (pályavizsgálati egyszerűsített forma valamint klinikai vizsgálati forma) a 2008-as zürichi konferencia SCAT2 néven megerősített. Megállapítható, hogy a FIFA kézikönyve mindenben követi a nemzetközi konferenciák irányelveit. A Nemzetközi Ökölvívó Szövetség (AIBA) A nemzetközi sportszövetségek közül legrégebben az AIBA foglalkozott a commotioval, az ezzel foglalkozó orvosi közlemények száma meghaladja az ezret.

128

Paradox módon mégis napjainkban az amatőr ökölvívás az a sportág, amelyben az agyrázkódás prevalenciája 1988-at követően, elsősorban a szabálymódosítások hatására szignifikánsan csökkent: átlagban a világversenyek adatai alapján 6,7 %-ról 0,2 %-ra. A diagnosztika itt is mindenben megegyezik az előzőkben leírtakkal, vagyis elsősorban a tüneteken és panaszokon alapszik. A súlyossági skála megfelel az AAN által ajánlottnak, vagyis minden eszméletvesztés, tartson akár csak másodpercekig, súlyos fokozatot jelent és azonnali hospitalizációt tesz szükségessé. Amiben szigorúbb minden más protokollnál, az a sportolási/ versenyzési engedélyezés. Bármilyen fokozatú commotio esetén 28 nap edzés/verseny tilalom kötelező, s ennek lejárta után csak orvosi vizsgálatot követően kezdheti a sportolást. Amennyiben ismételt agyrázkódást szenvedne az ökölvívó 3 hónapon belül, az eltiltás 1 év. Egy éven belül 3 commotio pedig végleges eltiltással jár. Végezetül milyen következtetés vonható le mindezekből a hazai sportegészségügy számára? 1. Ajánlatosnak véljük, hogy egy szakértői panel tekintse át a szakmai kollégium korábbi irányelvét, s azt szükség szerint módosítsa, illetve egészítse ki (pl. gyermekekre vonatkozó irányelvek, neuropszichológiai teszt). 2. Hasonlóan más országokhoz az agyrázkódás regiszter felállítása és folyamatos karbantartása nem csupán epidemiológiai szempontból bírna haszonnal, de lehetőséget adnak commotiot elszenvedettek követéses vizsgálatára. 3. Az egyszerűsített SCAT2 használatát (magyar adaptációban) minden sportorvos számára elő kellene írni.

Irodalom: 1. American Academy of Practice parameter: The management of concussion in sport (summary statement). Neurology, 48, 581-585, 1997 2. F-MARC Football Emergency Medicine Manual. Eds. Dvorak J., Grimm, FIFA, Zürich 3. Jákó P.: Commotio cerebri és sport. Sportorvosi Szemle, 44, 9-32, 2003 4. McCrory P., Johnston K. et al: Summary and agreement statement of the 2nd International Conference on Concussion in Sport. Prague 2004. Br J Sports Med, 39, 196-204, 2005 5. McCrory P., Meeuwisse W., Johnston K. et al: Consensus statement on concussion in sport – The 3rd International Conference on concussion in sport, held in Zurich, November 2008. J of Clinical Neuroscience, 14, 753-763, 2009 6. Nagatomi H.: Is there a risk of brain injury? In: Doctors at Ringside – Medical Aspects of Amateur Boxing (Ed.Jako P), AIBA, Budapest, 2006 7. Sportegészségügyi Szakmai Kollégium : Irányelvek sportolás közben elszenvedett commotio cerebri sportorvosi ellátására. Sportorvosi Szemle, 45, 248-260, 2004



Pekingi olimpiai csapat mozgásszervi anamnézise Locomotor anamnesis of the hungarian olympic team of Beijing

Dobos József, Pavlik Attila Országos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti osztály, Budapest

Összefoglalás Közismert, hogy az élsportszintű terhelés hosszútávon mozgásszervi károsodáshoz vezethet. Különböző sportágak különböző ízületeket, izomcsoportokat terhelnek, sportáganként más a mozdulatok dinamikája is. A ciklikus sportágakban inkább a sportkárosodások, az ún. „high-pivoting” valamint kontakt sportágakban a sportsérülések okoznak több edzéskihagyáshoz vezető panaszokat. Szerzők a pekingi olimpián részt vevő magyar csapat valamennyi sportoló tagján végeztek felmérését, melyben arra kerestek választ, hogy sportterhelés okozta mozgásszervi eltérések miatt hány és milyen műtétet végeztek illetve hány konzervatívan kezelt, de 2 hetet meghaladó edzéskihagyást okozó sérülésük volt, ezeknek milyen a sportági, testtáji megoszlása. A 175 résztvevőből kiemelkedően a legtöbb sérülés a női kézilabda válogatott tagjai között fordult elő, a 14 sportolón 35 (!) műtétet végeztek. Kézilabdázó volt az a sportoló is, akin a legtöbb (8) műtétet végezték. 32 sportolón (a csapat 18,3 %-a) végeztek kettő vagy több műtétet. 14 esetben (összes műtét 11,6 %-a) reoperációra volt szükség. 22 sportolót (12,6 %) mindkét végtagi azonos sérülés miatt kellett kezelni, közülük kilencet műtöttek. Köztük a külboka szalagrendszerének sérülése volt a leggyakoribb (7, 33,1 %), de 3 porcgyűrű sérülés valamint 2-2 elülső keresztszalag szakadás és térdkalács ficam is előfordult. Az alsó végtagi sérülések száma (137, 51,5 %) meghaladta a felső végtag (98, 36,8 %) illetve törzs (31, 11,7 %) sérüléseinek számát. Legtöbb műtéthez vezető sérülés a térdízületben (53) fordult elő, a legtöbb reoperációt is térden végezték. Felső végtagon a kéz sérüléseinek száma (68, 25,6 %) meghaladta a csukló, alkar, könyöktáj, felkar és váll sérüléseinek (30, 11,3 %) együttes számát. Elgondolkodtató volt a külboka szalagrendszeri sérülések elemzése során a műtéti ellátás viszonylag magas száma és az utókezeléssel kapcsolatos túl széles spektrum (rögzítés módja és ideje, gyógytorna alkalmankénti elmaradása). Kulcsszavak: epidemiológia, kézilabda, reoperáció, térdízület


129


Summary It is a well-known fact that top athletes’ loading can lead to locomotor disorders in the long run. Different kinds of sport load different joints and muscle groups, the dynamics of the movements differs as well. It is sports damages in cyclical sports, and sports injuries in high pivoting and contact sports that cause complaints leading to missed training sessions. The authors surveyed all participants of the Hungarian Olympic team in Peking. They wanted to know how many of these top athletes had to undergo operations (and what operations) as a result of locomotor disorders caused by sports loading, how many of them were treated conservatively for injuries causing a missed training period longer than two weeks. Authors examined which sports and parts of the body were included. By far the most injuries occurred among the members of the women’s handball team; the 14 handball players had to undergo 35 operations. One of them was operated on as many as 8 times. 32 members of the Olympic team (18,3 % of Hungarian participants) were operated on two or more times. 14 top athletes (11,6 % of all operative procedures) needed reoperations, another 22 (12,6 %) were treated on both limbs for the same injury, 9 of them were operated. Injury of the ligament system of the lateral ankle occurred most frequently among them (7, 33,1 %), but rupture of the meniscus (3 times), anterior cruciate ligament and luxation of the patella occurred as well (2 times each). Injuries of lower limbs (137, 51,5 %) exceeded upper limb (98, 36,8 %) and trunk (31, 11,7 %). Most injuries leading to operation happened in the knee joint, knee injuries needed most reoperations. Among upper limb injuries, the number of hand injuries (68, 25,6 %) were higher than those of the wrist, forearm, the elbow region, the upper arm and the shoulders together (30, 11,3 %). On analysing injuries of the ligament system of the outer ankle, the authors were caused to reflect upon the relatively high number of operations, the rather wide spectrum related to follow-up care (time and methods of fixation, lack of rehabilitation exercises on occasion). Keywords: epidemiology, handball, reoperation, knee joint

CÉL Közismert, hogy az élsportszintű terhelés hosszútávon mozgásszervi károsodáshoz vezethet. Különböző sportágak különböző ízületeket, izomcsoportokat terhelnek, sportáganként más a mozdulatok dinamikája is. A ciklikus sportágakban inkább a sportkárosodások, az ún. „high-pivoting” valamint kontakt sportágakban a sportsérülések okoznak több edzéskihagyáshoz vezető panaszokat. Számos külföldi és hazai szerző illetve szövetség közölt összehasonlító adatokat különböző sportágakban előforduló sérülések, károsodások előfordulásáról (1, 4),

130

gyakran a sportszint mellőzésével. Így gyakran összemosódnak a szabadidős illetve iskolai sportolók az élsportolókkal, a fiatalok a masters korosztályúakkal. E mellett az adott ország sportkultúrája, hagyományai is jelentősen befolyásolják az adatokat, pl. az amerikai labdarúgás, mint igen sérülésveszélyes sportág, az Egyesült Államokon kívül nem bír nagy jelentőséggel. Hasonlóképpen a földrajzi adottságok is hatást gyakorolnak a statisztikákra, pl. afrikai országokban értelemszerűen ritkábban fordulnak elő jégkoronghoz vagy síeléshez köthető sérülések, hazánkban egyébként népszerű kajakkenu vadvizes szakága gyakorlatilag

nem űzhető. Egy-egy sportág világversenyén előforduló sérüléseket, egy-egy sportágra jellemző sportsérüléseket, sportártalmakat illetve sportelváltozásokat feldolgozó tanulmányok (2, 3, 5, 6, 7, 8, 9) valamint egy-egy sérülés különböző sportágakban való előfordulását elemző közlemények (1, 4) is ismertek. Azonban kifejezetten élsportszintű, világszint igényelte terhelés hatására kialakuló mozgásszervi eltérések előfordulását és azok összehasonlítását különböző sportágak ban feldolgozó közlemények száma viszont nemzetközileg is behatárolt, az általunk ismert magyar szakirodalomban pedig nem fordul elő.



Résztvevő / Participants Sportág / Kind of sport férfi / man

nő / woman

összesen / all

Úszás / Swimming

16

14

30

Atlétika / Track and fields

9

11

20

Kajak-kenu / Flatwater canoeing

12

4

16

Vívás / Fencing

8

7

15

14

14

Kézilabda / Handball Vízilabda / Waterpolo

13

13

26

Birkózás / Wrestling

10

1

11

Cselgáncs / Judo

3

3

6

Ökölvívás / Boxing

5

Lövészet / Shooting

2

3

5

Öttusa / Modern pentathlon

2

2

4

Asztalitenisz / Table tennis

1

3

4

Vitorlázás / Sailing

2

1

3

BMX kerékpározás / BMX

1

1

2

Országúti kerékpározás / Cycling

2

Torna / Gymnastics

1

Tenisz / Tennis Evezés / Rowing

2

Triatlon / Triathlon

1

Műugrás / Diving

5

Cél volt annak felmérése, hogy a legnagyobb presztízsű világversenyre kiutazó csapat tagjai között milyen súlyos, műtéti ellátást vagy minimum 2 hetes edzéskihagyással (nem teljes értékű edzésmunkával) járó konzervatív kezelést igénylő mozgásszervi sérülések, károsodások fordulnak elő. Szintén célunk volt annak a felmérése, hogy fentieken belül melyek azok a mozgásszervi eltérések, amik a több éves, gyakran évtizedes élsportszintű terhelésre illetve adott sportágra, kiegészítő edzéseire jellemzően edzés és/vagy versenyzés közben léptek fel. A felmérés végzése közben fordult figyelmünk az azonos, de mindkét oldalon előforduló sérülések valamint a reoperációk felé is. Szintén célunk volt a sajnálatosan hiányzó, teljes hazai (él) sportot felmérő sérülés regiszter híján pontos adatok nyerése ezen sérülések incidenciájáról, a kezelés eredményességéről, az utókezelés módjáról valamint a sportágak közötti különbségekről.

2

Anyag, módszer:

1

2

2

2

A pekingi olimpián részt vett csapat valamennyi (175) sportoló tagjával készült személyes kikérdezés során nyertük adatainkat, részben még a kiutazás előtt, nagyrészt a helyszínen, néhányukkal a verseny után. Olimpia után elszenvedett sérüléseket természetesen nem vettük figyelembe (1. táblázat). Az adatfelvétel a súlyos, operatív illetve minimum 2 hét edzéskihagyást eredményező konzervatív ellátást igénylő mozgásszervi eltérésekre terjedt ki. A továbbiakban csak a minimum 2 hét edzéskihagyást okozó mozgásszervi sérülésekről lesz szó (tudomásunk van

2 1

2

2

2

Súlyemelés / Weightlifting

1

1

Hegyi kerékpározás / Mountain bike

1

1

Összesen / All together

92

83

175

1.táblázat: A pekingi olimpián részt vevő magyar csapat sportágak és nemek szerinti összetétele / Table 1 Distribution of the Hungarian team participating in the Bijing Olympics by kinds of sports and genders


131

Operáltak száma Number of operated persons

Csak konzervatívan kezeltek Only conservative treatment

Átlagos műtéti szám egy sportolón Average nr. of operating procedures on one athlete

20

16 7 7 (53,3%) (23,3%) (23,3%) 6 1 13 (30%) (5%) (65%)

Műtétek száma összesen Number of operating procedures

30

Sérülés-mentes Without injury

Sportág Kind of sport Úszás Swimming Atlétika Track and fields Kajak-kenu1 Flatwater canoeing Vívás Fencing Kézilabda (nő) Handball (women) Vízilabda2 Waterpolo Birkózás Wrestling Cselgáncs Judo Ökölvívás Boxing Lövészet3 Shooting Öttusa4 Modern pentathlon Asztalitenisz Table tennis Vitorlázás5 Sailing Hegyi kerékpározás + BMX Mountain bike + BMX Országúti kerékpározás Cycling Torna Gymnastics Tenisz Tennis Evezés Rowing Triatlon Triathlon Műugrás Diving Súlyemelés Weightlifting Összesen All together

Részt vevők Participants


13

0,43

18

0,90

16

12

2

2

2

0,13

15

2

7

6

7

0,47

14

1

0

13

35

2,50

26

10

5

11

17

0,65

11

1

4

6

9

0,82

6

0

3

3

5

0,83

5

3

2

0

0

0

5

1

4

0

4

2

1

1

4

3

1

0

0

3

1

2

0

0

3

0

1

1

2

0,67

2

0

1

1

4

2,0

2

0

1

1

1

0,5

2

0

2

0

0

2

1

1

0

0

2

1

0

1

1

0,5

2

0

0

2

4

2

1

0

0

1

3

3

175

60 (34,2%)

46 (26,3%)

69 (39,4%)

121

0,69

0 1

0,25

2. táblázat: Sportágankénti műtéti szám és adott sportágban egy sportolón végzett átlagos műtéti szám / Table 2 Number of operating procedures by kinds of sports and average number of operating procedures on one athlete. a két konzervatívan kezelt eset alapozó edzés, síelés közben elszenvedett kézujj illetve kulcscsont törés volt, a két operatív eset pedig kiegészítő edzés során, futás közben elszenvedett akut külső bokaszalag szakadás 2 egyik női játékos korábban kosárlabdázott, akkor szenvedett hátsó keresztszalag szakadást, többek között emiatt váltott sportágat, konzervatívan kezelték 3 szabadidős sportolás (snowboardozás) közben sorozat bordatörést szenvedett 4 egyik sportoló korábban triatlonozott, akkoriban volt alkar törése, medence fáradásos törése és ugrótérd szindrómája, mindegyik eltérést konzervatívan kezelték 5 egyik sportoló szabadidős sportolás (lovaglás) közben szenvedett könyöktáji törést és farkcsont törést, konzervatívan kezelték. 1

132

több, sportolás közben elszenvedett agyrázkódásról, de mivel felmérésünk mozgásszervi eltérésekre terjedt ki, a szórványosan említett esetek – valamint egyéb sérülések – nem teljes körű felmérés eredményét mutatnák, nem lennének mérvadónak tekinthetők, ezért ezek közlésétől eltekintünk). A hivatalos csapatlétszámtól adatunk eltér, mivel a minél teljesebb körű felmérés érdekében, az esetszámot növelendő, kimutatásunkban szerepel a betegség miatt visszalépő Hatos Gábor és Módos Péter valamint örök emlékű Kolonics György valamint az őket helyettesítő sportolók is. A panaszok illetve sérülés verseny illetve edzés közbeni fellépésére külön kitértünk. Elemeztük a testtáj szerinti megoszlást, kezelés és utókezelés módját, időtartamát, a panaszok esetleges kiújulására vonatkozó kérdéseket tettünk fel. Elkülönítettük a saját sportág gyakorlása illetve a kiegészítő edzések közben bekövetkezett sérüléseket a szabadidős sportolás illetve egyéb módon bekövetkezett sérüléseket. Ezen információk feldolgozásával nyertük alábbi adatainkat. Eredmények: Pekingi olimpikonok teljes körű felmérése azt mutatja, hogy a kézilabdában, némi meglepetésre atlétikában valamint cselgáncsozók, birkózók és vízilabdázók között haladja meg az összes műtéti szám az 50 %-t, azaz ezekben a sportágakban átlagosan minden második sportoló átesett egy sportoláshoz köthető műtéten és vívók is megközelítik ezt a szintet. A sportolók közel 40 %-át, minimum egy alkalommal meg kellett már műteni sérülés miatt, csak 34,2 %-nak nem volt komoly sérülése (2. táblázat).


átlagéletkor average age

sérültek száma nr. of those injured

sérültek átlagéletkora average age of those injured

nem sérültek száma nr. of those not injured

nem sérültek átlagéletkora average age of those not injured


úszás / swimming

20,0

14

20,2

16

19,8

vízilabda ffi / waterpolo (m)

29,5

9

30

4

28,3

vízilabda nő / waterpolo (w)

28,9

8

29,1

5

28,6

atlétika / truck and field

29,0

14

27,5

6

32,3

kajak-kenu / canoeing

28,6

4

25,5

12

29,6

vívás / fencing

29,8

13

30,5

2

25

kézilabda nő / handball (w)

25,9

13

26,5

1

22

birkózás / wrestling

25,8

10

26,3

1

21

cselgáncs / judo

22,8

6

22,8

ökölvívás / boxing

23,4

2

24,5

3

19,3

lövészet / shooting

32,0

4

32,8

1

29

kerékpár / cycling

25,6

4

25,5

1

26

öttusa / modern pentathlon

28,8

2

27

2

30,5

asztalitenisz / table tennis

29,3

1

28

3

29,7

vitorlázás / sailing

25,0

2

26,5

1

22

torna / gymnastics

22,5

2

22,5

triatlon / triathlon

33,0

1

33

1

33

tenisz / tennis

24,0

2

24

műugrás / diving

22,0

2

22

evezés / rowing

27,0

1

24

1

30

súlyemelés / weightlifting

24,0

1

24

115

26,5

60

26,5

sport

Összesen / all together

3. táblázat: Sportolók átlagéletkor megoszlása sportág, sérülés és sérülésmentesség szerint Table 3 Distribution of athletes' average age by sports and by being injured or not


A 2. számú táblázatban és további táblázatokban sem szerepelnek a sporttal nem összefüggő sérülések, elváltozások, mint Cseh László V lábközépcsont törése, Vajda Attila üveg okozta elülső sípcsonti izom testtávoli inának átvágása (ezek annak idején a sajtóban többször megjelentek, titoktartás törvényét nem szegtük meg) valamint egy-egy sportolónál diagnosztizált C III-IV blokk csigolya, n ulnaris luxatio (amit később nem kielégítő eredmény miatt ismételten műteni kellett), autóbaleset során elszenvedett ujj extensor-ín sérülés, következményes varrat, egy fogamzásgátló okozta (?) mélyvénás trombózis és két sportolónál előforduló üvegszilánk okozta ér-idegsérülés miatt végzett varrat. A nem sérültek aránya alig haladta meg az 1/3-t (34,2 %). Felületes megközelítéssel úgy tűnt, hogy tekintélyes részük még fiatal, nem töltötte be a 20.ik életévét. Durván fogalmazva: még „nem volt idejük” megsérülni (közülük is, már műtöttek között is többen a pekingi olimpia óta további műtéteken estek át). Azonban az összes sérült és összes nem sérült átlagéletkora azonos. Részletesen elemezve a sérültek és nem sérültek korát (3. táblázat) azt tapasztaltuk, hogy úszásban, vízilabdában (mindkét nemnél), vívásban, a női kézilabda csapatnál valóban, a nem sérültek átlagéletkora kisebb, azonban az eltérés nem szignifikáns, atlétikában, kajak-kenuban pedig a sérültek átlagéletkora a kisebb. Természetesen az eleve kis esetszám illetve a sérültek és nem sérültek létszámkülönbségei miatt ez az összehasonlítás csak jelzésértékű, mint ahogy több további összehasonlítás esetén is. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy en�-

133


Műtétek száma Nr. of operative procedures

Fő Person

Sérülések száma Number of injuries

Fő Person

Sérülések száma Number of injuries

0

106

1

39

0

1

37

2

17

1

45

2

21

3

14

2

32

3

6

4

3

3

18

4

4

5

4

8

8

1 (kézilabda / handball)

6

5

3

4. táblázat: Egy sportolón végzett műtéti szám / Table 4 Number of operative procedures performed on one athlete

nyire szelektált mintánál (olimpiai csapat) nem is várható lényegesen nagyobb létszám, azaz sportsebészeti szempontból ezek az adatok mérvadónak tekinthetők. Kizárólag tartós konzervatív kezelést igénylő sérülése a csapat további kb. ¼-nek (26,3 %) volt. Az operált sportolók száma meghaladta a sérülésmentesekét, (69 illetve 60, 39,4 illetve 34,2 %). Nemzetközi és korábbi összehasonlítás híján ez soknak tűnik. Mindennapi tapasztalatból ismert, hogy kézilabdában gyakran fordulnak elő komoly, műtéti ellátást igénylő sérülések, azonban számunkra is megdöbbentő volt szembesülni a kimagaslóan nagy műtéti számmal és gyakorlatilag a sérülésmentesség hiányával. Meglepő volt az atléták magas sérülési száma is. Atlétikában és kézilabdában a 27 panaszost egy kivétellel műtétileg (is) kellett kezelni. Egyes sportágakban a kis esetszám miatt az adatok akár negatív, akár pozitív irányban eltérhetnek a valóságostól, azonban véleményünk szerint a 10 főnél nagyobb létszámú csapatoknál már lehet következtetéseket levonni.

134

7

1 (cselgáncs/judo) 1 (öttusa/pentathlon) 1 (műugrás/diving)

5. táblázat: Konzervatívan kezelt sportolók megoszlása sérüléseik száma szerint / Table 5 Distribution of conservatively treated athletes by nr. of injuries

6

7 8

Összesen 69 sportolón 121 műtétet végeztek. Az egyénenkénti bontásban az gondolkodtató el, hogy az operált sportolók közel felén (69-ből 32 sportolón, az ös�szes részt vevő 18,3 %-a) kettő vagy több műtéti beavatkozást kellett elvégezni. Volt labdajátékos, akit 8 (!) alkalommal műtöttek (4. táblázat). A 2. táblázatban szereplő 46 sportolót csak konzervatívan kezeltek, de az operáltak között voltak konzervatívan is kezeltek. Az átfedés miatt összesen 76 sportolónak együttesen 145 konzervatív kezelést igénylő sérülése volt. Az összes konzervatívan kezelt sportoló megoszlását sérüléseik száma szerint mutatja az 5. táblázat. Itt is közel 50-50 %-s a megoszlás az egy illetve több sérülést elszenvedők között. A csak konzervatívan kezelt „multisérültek” száma közel azonos a többször operált sportolók számával (37 illetve 32). Az operatív és konzervatív kezelést igénylő sérültek együttes, szám szerinti megoszlását a 6. táblázat ismerteti. 115 sportolón (részt vevők 65,7 %-a) össze-

11

Fő Person

5 (2 cselgáncs/judo, 2 kézilabda/handball, 1 öttusa/pentathlon) 1 (úszás/swimming) 1 (műugrás/diving) 1 (kézilabda/handball)

6. táblázat: Egy sportoló operatív és/ vagy konzervatív kezelést igénylő sérüléseinek száma / Table 6: An athlete's injuries requiring operative or conservative treatment

sen 266 alkalommal fordult elő 2 hétnél hosszabb edzéskihagyást jelentő sérülés pekingi olimpiáig terjedő pályafutása során. Közülük 77-nek, az összes részt vevő (44 %-a) egy illetve két sérülése volt, 3 és 5 között 29-nek (16,6 %) és kimagaslóan sok, hat vagy több sérülése 8-nak (4,6 %). „Diagnózis” szerinti megoszlást mutatja a 7. táblázat. Az idézőjel oka, hogy esetleg több évvel a sérülés után a laikus természetesen nem tudta a pontos diagnózist, zárójelentést pedig értelemszerűen nem vitt magával az olimpiára. Így alkalmanként kissé pongyola, összefoglaló „diagnózisokat” voltunk kénytelenek alkalmazni. Törések műtéti kezelésénél a későbbi fémeltávolítást is ide soroltuk.



sérülés / kind of injury kézközépcsont törés / metacarpal fractures csukló törés / fractures of the distal radius ujjperc törés / phalangeal fractures in the hand sajkacsont törés / scaphoid fracture kézujj, kézközépcsont, csukló törések / hand and wrist fractures kéz szalagsérülések / hand’s ligamentous injuries TFCC sérülés / laesio TFCC Kéz szalagrendszeri és porc sérülések / hand’s ligamentous and cartilageous injuries Kéz, csukló összesen / hand and wrist injuries all together alkar törések / forearm fractures könyöktáji törés / fractures of the elbow könyök zúzódás / bruise of the elbow olecranon bursitis / bursitis olecrani teniszkönyök / epicondylitis lat humeri könyök, alkar sérülések / forearm, elbow injuries vállövi lágyrészsérülés / soft tissue injuries about the shoulder kulcscsont törés / fractures of the clavicle lapocka törés / fracture of the scapula vállövi sérülések / injuries about the shoulder porckorong gyulladás / discitis csigolyaív-szakadás / spondylolysis porckorong sérv / slipped disk deréktáji panaszok / lumbar complaints bodatörés / rib fracture medence fáradásos törés / stress fracture of the pelvis comb lágyrész sérülés / soft tissue injury of the thigh feltárás / exploration izom sérülés / muscle injury törzs, deréktáji sérülések, ártalmak / injuries, damages of the trunk, lumbar area LCA szakadás / rupture of the ACL LCP szakadás / rupture of the PCL egyéb térdszalag sérülés / other ligamentous injuries of the knee térd artroszkópia / arthroscopy of the knee térdkalács ficam / luxation of the patella térdkalács félficam / patellar subluxation térd porcfelszín károsodás / knee’s chondral damages ugrótérd tünetegyüttes / jumper’s knee syndr térd elváltozások / knee injuries, damages sípcsont törés / fractures of the tibia szárkapocscsont törés / fractures of the fibula lábszári vérömleny eltávolítás / crural haematoma evacuation bokatörés / fractures of the ankle bokaszalag szakadás / ligamentous injury of the ankle Achilles tendinosis / tendinitis Achillei Achillesz-ín szakadás / ruptures tend Achillei lábszár, boka, Achilles sérülések, elváltozások / crural, ankle and Achilles injuries, pathol. lábujj törés / phalangeal fractures in the foot lábközépcsont törés / metatarsal fracture talpi bőnye gyulladás / plantar fasciitis láb sérülések, károsodás / foot injuries, damage Összesen / All together

operatív operative treatment

konzervatív conservative treatment

férfi man

nő woman

össz. total

férfi man

nő woman

össz. total

2

5 3 10

5 7

1 2 18

18

7 3 12 1 23

21 1

6 9 22 1 38 7

18

1 1 24

1 22 2 1 1

7 45 5 2 1

2

2

2 3

2 6 3

1 5 4

3

9

1

1 9 7 1 1 9 2 2 7 7 4 1

5

2 12 1 1 3

4 27 1 1 8

2

2

4

1 2 10

3 1 11 1

4 3 21 1

11 1

3 22 3

2 1 5 1 1 6

3 3 6

1

1

1

1 2

3 7

1 7

4 14

14

18 3 4

32 3 4

2

21 2 1 1 3 3 2 12 2

2 50

32 2

53 2 2 1

12

15 3 2 26 2

14

1 1 71

1 3 121

1 1 6 6 23 3 1

4 3 1 1 5 2 1 4 2 4

2 15

3 11 2

4 1 3 5

16 2 1

13 2

29 4 1

3 76

2 69

5 145

7. táblázat: Sérülések diagnózis, nemek és kezelés módja szerinti megoszlása / Table 7 Injuries' distribution by diagnosis, sex and treatment


135


férfi / man (92)

sérülés / injury kézközépcsont törés / metacarpal fractures

nő / woman (83)

össz. / total (175)

N

%

N

%

N

%

2

2,2

5

6,0

7

4,0

3

3,6

3

1,7

10

12,0

12

6,6

csukló törés / fractures of the distal radius ujjperc törés / phalangeal fractures in the hand

2

2,2

sajkacsont törés / scaphoid fracture

1

1,1

1

0,6

TFCC sérülés / laesio TFCC

1

1,1

1

0,6

Kéz, csukló összesen / hand and wrist injuries all together

6

6,5

18

21,7

24

13,7

olecranon bursitis / bursitis olecrani

2

2,4

2

1,1

könyök sérülések / elbow injuries

2

2,4

2

1,1

3

3,6

6

3,4

3

1,7

3

3,6

9

5,1

1

0,6

1

0,6

2

1,1

4

2,3

vállövi lágyrészsérülés / soft tissue injuries about the shoulder

3

3,3

kulcscsont törés / fractures of the clavicle

3

3,3

vállövi sérülések / injuries about the shoulder

6

6,5

porckorong sérv / slipped disk

1

1,1

comb lágyrész sérülés / soft tissue injury of the thigh

1

feltárás / exploration

2

2,2

törzs, deréktáji sérülések, ártalmak / injuries, damages of the trunk, lumbar area

3

3,3

1

1,2 1,2

LCA szakadás / rupture of the ACL

7

7,6

7

8,4

14

8,0

térd artroszkópia / arthroscopy of the knee

14

15,2

18

21,7

32

18,3

térdkalács ficam / luxation of the patella

3

3,6

3

1,7

térdkalács félficam / patellar subluxation

4

4,8

4

2,3

32

38,6

53

30,3

2

2,4

2

1,1

térd elváltozások / knee injuries, damages

21

22,8

sípcsont törés / fractures of the tibia szárkapocscsont törés / fractures of the fibula

2

2,2

2

1,1

lábszári vérömleny eltávolítás / crural haematoma evacuation

1

1,1

1

0,6

bokatörés / fractures of the ankle

1

1,1

1

0,6

bokaszalag szakadás / ligamentous injury of the ankle

3

3,3

15

8,6

Achilles tendinosis / tendinitis Achillei

3

3,3

3

1,7

Achillesz-ín szakadás / ruptures tend Achillei

2

2,2

lábszár, boka, Achilles sérülések, elváltozások / crural, ankle and Achilles injuries, pathol.

12

13,0

lábujj törés / phalangeal fractures in the foot

2

2,2

talpi bőnye gyulladás / plantar fasciitis láb sérülések, károsodás / foot injuries, damage

2


50

2,2

12

14

14,5

16,9

2

1,1

26

14,9

2

1,1

1

1,2

1

0,6

1

1,2

3

1,7

71

121

8. táblázat: Operatívan kezeltek diagnózis és nemek szerinti megoszlása (esetszám, saját nemén belül összes részt vevő %-a) / Table 8 Diagnosis and sex distribution of those having been treated operatively (number of cases, % of all participants within own sex)

Az összes sérülést testtáj szerint elemezve (7 – 10. táblázatok) azt találtuk, hogy a sérülések több mint fele az alsó végtagot érintette (137, 51,5 %). A felső végtagi valamint törzs és egyéb sérülések együttesen nem érték el az alsó

136

végtagi sérülések számát (98 és 31, azaz 36,8 és 11,7 %). A testtáj szerinti elemzés azt mutatja, hogy az összes operatív kezelést igénylő sérülés több mint 2/3-át az alsó végtagi sérülések tették ki (82 eset, 67,8 %). Az alsó vég-

tagi sérülések 50 %-ot alig meghaladó aránya itt meghaladta a 2/3-t. Ez annyit jelent, hogy az alsó végtagon nagyobb arányban kellett operatív beavatkozást végezni. Ezt követik a felső végtagi sérülések (35), melyek az összes műtéti beavatko-



Sérülés / injury

férfi / man (92)

nő / woman (83)

össz. / total (175)

N

%

N

%

N

%

kézközépcsont törés / metacarpal fractures

5

5,4

1

1,2

6

3,4

csukló törés / fractures of the distal radius

7

7,6

2

2,4

9

5,1

ujjperc törés / phalangeal fractures in the hand

4

4,3

18

21,7

22

12,6

kéz szalagsérülések / hand’s ligamentous injuries

6

6,5

1

1,2

7

4,0


1

1,1

1

0,6


23

25,0

22

26,5

45

25,7

alkar törések / forearm fractures

3

3,3

2

2,4

5

2,9

könyöktáji törés / fractures of the elbow

1

1,1

1

1,2

2

1,1

1

1,2

1

0,6

könyök zúzódás / bruise of the elbow teniszkönyök / epicondylitis lat humeri

1

1,2

1

0,6

könyök, alkar sérülések / forearm, elbow injuries

4

4,3

5

6,0

9

5,1

vállövi lágyrészsérülés / soft tissue injuries about the shoulder

3

3,3

4

4,5

7

4,0


1

1,1

1

0,6

lapocka törés / fracture of the scapula

1

1,1

1

0,6

vállövi sérülések / injuries about the shoulder

5

5,4

9

5,1

porckorong gyulladás / discitis

2

2,2

csigolyaív-szakadás / spondylolysis

1

porckorong sérv / slipped disk

4

4,5

2

1,1

1,1

1

1,2

2

1,1

4

4,3

3

3,6

7

4,0

deréktáji panaszok / lumbar complaints

2

2,2

5

6,0

7

4,0

bodatörés / rib fracture

4

4,3

4

2,3

1

0,6

medence fáradásos törés / stress fracture of the pelvis

1

1,2

izom sérülés / muscle injury

2

2,2

2

2,4

4

2,3

törzs, deréktáji sérülések, ártalmak / injuries, damages of the trunk, lumbar area

15

16,3

12

14,4

27

15,4


1

1,2

1

0,6

LCP szakadás / rupture of the PCL

1

1,2

1

0,6

térdkalács ficam / luxation of the patella

2

2,2

2

2,4

4

2,3

egyéb térdszalag sérülés / other ligamentous injuries of the knee

5

5,4

3

3,6

8

4,6

térd porcfelszín károsodás / knee’s chondral damages

1

1,1

3

3,6

4

2,3

ugrótérd tünetegyüttes / jumper’s knee syndr

2

2,2

1

1,2

3

1,7


10

10,9

11

13,3

21

12,0

1

1,2

1

0,6

3

1,7

sípcsont törés / fractures of the tibia bokatörés / fractures of the ankle

3

3,3


11

11,9

11

13,3

22

12,6


2

2,2

1

1,2

3

1,7

lábszár, boka, Achilles sérülések, elváltozások / crural, ankle and Achilles injuries, pathol.

16

17,4

13

15,7

29

16,6

lábujj törés / phalangeal fractures in the foot

2

2,2

2

2,4

4

2,3

lábközépcsont törés / metatarsal fracture

1

1,1

1

0,6

láb törései / foot fractures

3

3,3

5

2,9


76

2 69

2,4

145

9. táblázat: Konzervatívan kezeltek diagnózis és nemek szerinti megoszlása (esetszám, saját nemén belül összes részt vevő %-a) / Table 9 Diagnosis and sex distribution of those having been treated conservatively (number of cases, % of all participants within own sex)


137


operatív operative

Vállöv / Shoulder area


férfi man

nő woman

összesen total

férfi man

nő woman

összesen total

6

3

9

5

4

9

2

2

4

5

9

Könyök, alkar / Elbow, forearm Kéz, csukló / Hand, wrist

6

18

24

23

22

45

Felső végtag / Upper extremities

12

23

35

32

31

63

Térd / Knee

21

32

53

10

11

21

Lábszár, ugróízület, Achilles / Crural, ankle and Achilles

12

14

26

16

13

29

Láb / Foot

2

1

3

3

2

5

Alsó végtag / Lower extremities

35

47

82

29

26

55

Törzs, lumbalis táj / Trunk, lumbar area

3

1

4

9

9

18


50

71

121

76

69

145

10. táblázat: Testtáj szerinti megoszlás / Table 10 Sites of injuries

zás 28,9 %-át jelentik. Egyéb műtétet igénylő sérülés adataink szerint 4 esetben (3,3 %) fordult elő. Konzervatív kezelést igénylő esetekben fordított az arány. Itt vezetnek a felső végtagi elváltozások, bár a hangsúly eltolódás nem akkora (63 eset, 43,4 %), az alsó végtagi sérülések előtt (55 eset, 37,9 %). Egyéb sérülés 27 esetben fordult elő, ez 18,6 %-t jelent. Míg az alsó végtagon az elváltozások szinte 60 %-át operatívan látták el, a felső végtagon az operatív kezelés az összes sérült alig több mint 1/3-nál volt szükséges. Lényegesen több kézujj, kézközépcsont és csuklótörés fordul elő nőknél (39) mint férfiak között (8), ugyanakkor ezen a tájon a szalagsérülések túlnyomórészt férfiakon fordulnak elő. Hasonló a helyzet a külső boka szalagrendszerének sérülései esetén, itt is lényegesen több nőt műtöttek (12 illetve 3), annak ellenére, hogy valamivel több férfi

138

sportoló volt a magyar csapatban. Konzervatív kezelésben 11-11 fő részesült, azaz 37 bokaszalag sérülés fordult elő, azaz a részt vevők 21,1 %.-a szenvedett ilyen sérülést. 37 sérülés esetén elvégzett 15 műtét kissé túlzottnak tűnik. Az alsó végtagi sérülések (11. táblázat) részletes elemzése során azt tapasztaljuk, hogy a térdízület (az összes sérülés 27,8 %-a) és felső ugróízületi szalagsérülések (13,9 %) a leggyakoribbak. Műtétek között az artroszkópiák (32) száma a legnagyobb, azt a szalagsérülések (14) követik (10. táblázat). A térdízületi szalagsérülések több, mint felét operatívan kellett kezelni. Achillesz-ín szakadás viszonylag ritkán fordult elő (2). Alsó végtagi törés miatt 7 esetben operatív, 9 esetben konzervatív kezelésben részesült pekingi olimpikon. A felső végtagi sérülések (12. táblázat) között kiemelkednek a kéz sérülései (az összes sérülés 25,5 %-a),

melyek megközelítik a térdsérülések számát. Ezek a sérülések önmagukban több, mint kétszer fordultak elő, mint a csukló, alkar, könyök, felkar és váll sérülései együtt. A váll- illetve könyökízületi sérülések valamint az alkar sérülései közel azonos gyakorisággal fordulnak elő, azonban több vállövi műtétet kellett végezni. A pekingi játékokon részt vett magyar csapat tagjain nem végtagi mozgásszervi sérülés csekély számban fordult elő. Az „egyéb” sorban szereplő műtétek: haematoma eltávolítás, lágyrész ciszta eltávolítás. Konzervatív kezelést igénylő elváltozások többek között: medence fáradásos törése, farkcsont törése, hernia disci, discitis (13. táblázat). 22 sportolónál (12,6 %) azonos testrészen, mindkét oldalon előforduló azonos sérülések fordultak elő (14. táblázat). Ezek közül 6 sportolónál mindkét oldalon műtétet végeztek, 3 esetben az egyik oldalon operatívan, másik oldalon



konzervatívan kezelték a sérülést, 13 esetben pedig mindkét oldalon konzervatívan. Ezen a csoporton belül a külső boka szalagrendszerének sérülései dominálnak. 14 esetben (összes műtét 11,6 %-a) végeztek reoperációt (15. táblázat). 1 esetben (alkar törés) az eredeti sérülést majd a kiújult sérülést is konzervatívan kezelték. Ebben a csoportban a térdízületi elváltozások (8) emelkednek ki, csoporton belül az esetek több, mint felét (57,1 %) teszik ki. Esetismertetések 1. eset Pekingi olimpia idején 31 éves sportoló. 16 éves korában bal oldali elülső keresztszalag szakadás miatt keresztszalag varrat (?) vagy pótlás (?) történt. 3 évvel később ismételt sérülés miatt szalagpótlás. További 3 év múlva jobb oldalon elülső keresztszalag szakadást, belső oldalszalag szakadást és porcgyűrű sérülést szenvedett. 2 lépésben történt porcgyűrű részleges eltávolítása, oldalszalag varrata és keresztszalag pótlás. 2 év múlva jobb oldalon a külső porcgyűrű sérült, részleges eltávolítás történt. Később jobb kéz IV ujjon osteosynthesist majd fém eltávolítását végezték valamint végeztek egy könyök bursa eltávolítást is. Ezeken kívül 3 kézujj törés matt is kezelték konzervatívan. 2. eset 24 éves sportolónál 2005-ben térdsérülés miatt diagnosztikus artro szkópiát végeztek majd a felismert elülső keresztszalag sérülés miatt szalagpótlás történt. 3 héttel a szalagpótlás után láz, gennyes ízületi gyulladás miatt átöblítést végeztek.

3. eset 20 éves sportoló 1996-ban (8 éves korában) úszó edzés közben bal térdkalácsa ficamodott, stabilizáló műtétet végeztek. Reluxatiok miatt ismételt műtét (lágyrész) történt. N. ulnaris luxatio miatt megműtötték, recidív panaszok miatt reoperáció történt. Közben jobb térdkalácsa is ficamodott (műtétek ellenére bal továbbra is), bal könyöktáji törés miatt konzervatívan kezelték, jobb könyök sérülés miatt 2 hétig gipszben rögzítették (pekingi olimpia után mindkét térdkalácsát csontos műtéttel stabilizálták majd a műtétek során behelyezett csavarokat eltávolították). 4. eset 20 éves sportolónál bal sesamcsont törés miatt a sesamcsontot eltávolították. Konzervatívan kezelték mindkét térd- és felső ugróízületi instabilitás, térdízületi chon dro pathia valamint lumbágó miatt. 5. eset Olimpia idején 21 éves küzdősportoló 14 éves korában részleges acromioclavicularis ficamot szenvedett jobb oldalon, 4 év múlva bal oldalon. Mindkét oldalon volt külső boka szalagsérülése valamint eltört bal V lábujja és jobb hüvelykujja. Egyes csapatok összehasonlítása Mint azt korábban említettük, egyes sportágak versenyzői nem képeznek tömeget, így egy-egy sérülékenyebb sportoló „elviheti” a statisztikát kedvezőtlen irányba.


Így az összehasonlítás csak jelzésértékű, de az is igaz, hogy ennyire szelektált csoportnál (olimpiai csapat) nem is várható lényegesen nagyobb létszám, azaz sportsebészeti szempontból a táblázatokban ismertetett adatok mérvadónak tekinthetők. Az azonos vagy közel azonos nő-férfi összetételű csapatok összehasonlítását is elvégeztük. Vízilabda Mindkét nem képviselte a magyar színeket 13-13 fővel. Nők között 5, férfiaknál 4 sérülésmentes sportoló volt. Férfiaknál 6 sportolón 10, nőknél 5 sportolón 7 műtétet végeztek. Férfiaknál 4, nőknél 3 térdízületi artroszkópia történt. 1 férfi sportolón mindkét térden történt artroszkópia, 1 másik sportoló egy térdén 2 alkalommal. 1 nőn lateralis release után residuális panaszok miatt 1 év múlva reoperációt végeztek. Férfiakon előfordult LCA pótlás, kéz- és lábujj törés valamint 2 vállműtét. Nőknél előzőeken túl 1 metacarpus fractura miatt csontegyesítő műtét majd fémeltávolítás. Konzervatívan kezelt esetek: férfiaknál 9 eset 6 sportolón (1-1 láb- és kézközépcsont, csukló és kézujj törés, hüvelykujj alapízületi szalagsérülés valamint rotátor köpeny sérülés. Nőknél 5 sportolón 8 eset (5 kézujj, 1 sípcsont törés valamint 1-1 LCP sérülés és krónikus vállpanasz). Úszás 14 nő és 16 férfi versenyző vett részt a pekingi olimpián, közülük 8-8 nő és férfi sportoló volt sérülésmentes. Hölgyek között volt a fent bemutatott 3. eset. Rajta kívül 1 kézközépcsont törés miatt végzett csontegyesítő műtét majd annak reoperációja érdemel említést. A bemutatott eseten túl egy másik női versenyzőn is történt

139


operatív operative


férfi nő összes férfi nő összes man woman total man woman total térd artroszkópia / arthroscopy of the knee

14

18

32


7

7

14

1

1

1

1

5

3

8

2

2

4


1

3

4

ugrótérd tünetegyüttes / jumper’s knee syndr

2

1

3

10

11

21

1

1

LCP szakadás / rupture of the PCL egyéb térdszalag sérülés / other ligamentous injuries of the knee térdkalács ficam / luxation of the patella

3

3


4

4


21

sípcsont törés / fractures of the tibia

32

53

2

2

szárkapocscsont törés / fractures of the fibula

2

2

lábszári vérömleny eltávolítás / crural haematoma evacuation

1

1

bokatörés / fractures of the ankle

1

1

3


3

15

11

11

22


3

3

2

1

3

Achillesz-ín szakadás / ruptures tend Achillei

2

2 26

16

13

29

2

2

2

4

12

lábszár, boka, Achilles sérülések, elváltozások / crural, ankle and Achilles injuries, pathol. 12 lábujj törés / phalangeal fractures in the foot

14

2

lábközépcsont törés / metatarsal fracture

3

1

talpi bőnye gyulladás / plantar fasciitis

1

1

1

láb sérülések, károsodás / foot injuries, damage

2

1

3

3

2

5


35

47

82

29

26

55

11. táblázat: Alsó végtag / Table 11 Lower extremities

patella ficam miatt műtét. Ezen felül egy térdízületi artroszkópiát is végeztek. Érdekesség, hogy egy férfi úszón is előfordult térdkalács ficam, nála is kétoldali, konzerva-

140

tívan kezelték, mint ahogy operatívan kezelt kézközépcsont törés is előfordult, de ezt nem kellett reoperálni. Náluk is volt egy térdízületi artroszkópia.

Atlétika 11 nő és 9 férfi vívta ki a szereplés jogát. Férfiaknál 7 versenyzőn 10, nőknél 6 sportolón 8 műtétet végeztek.



operatív operative


férfi nő összes férfi nő összes man woman total man woman total kézközépcsont törés / metacarpal fractures

2

5

7

5

1

6

3

3

7

2

9

10

12

4

18

22

1

1

23

17

21

38

6

1

7

23

22

45


3

2

5

könyöktáji törés / fractures of the elbow

1

1

2

1

1

1

1

csukló törés / fractures of the distal radius ujjperc törés / phalangeal fractures in the hand

2


1

kézujj, kézközépcsont, csukló törések / hand and wrist fractures

5

18

kéz szalagsérülések / hand’s ligamentous injuries TFCC sérülés / laesio TFCC

1


6

1 18

24

könyök zúzódás / bruise of the elbow olecranon bursitis / bursitis olecrani

2

2

teniszkönyök / epicondylitis lat humeri könyök, alkar sérülések / forearm, elbow injuries vállövi lágyrészsérülés / soft tissue injuries about the shoulder

3


3

1

2

2

4

5

9

3

6

3

4

7

3

1

1

1

1

lapocka törés / fracture of the scapula vállövi sérülések / injuries about the shoulder

6

3

9

5

4

9


12

23

35

32

31

63

12. táblázat: Felső végtag / Table 12 Upper extremities

Férfiaknál 3 térdízületi artroszkópia (1 sportolón mindkét térden), 1 sportolón Achilles tendinosis miatt több műtétet hajtottak végre. Ezeken kívül vállpanaszok, külső boka szalagszakadása, sajkacsont törés miatt történt műtét valamint 1 esetben porckorong sérv miatt. Nőknél a 3 térdízületi artroszkópia megoszlása megegyezett a férfiakéval, itt is

volt egy talofibularis szalagvarrat, vállműtét (artroszkópia) valamint 2 láb műtét. A nyolcadik műtétet sípcsont fáradásos törése miatt végezték. Konzervatívan kezelt esetek: férfiaknál 1 sportoló kényszerült tartós edzéskihagyásra 1 esetben deréktáji panaszok, 2 esetben Achillesz-táji panaszok miatt. Nőknél 1 kézujj törést kezeltek konzervatívan.


Vívás 8 férfi és 7 nő versenyzőnk volt Pekingben. Mindkét nemben 1-1 komoly sérülés nélküli sportoló volt. Nőknél 2 sportolón 3, férfiaknál 4 személyen 4 műtét történt. Nőknél: hüvelykujj csontegyesítő műtét, később fémeltávolítás valamint 1 boka-

141


operatív operative


férfi nő összes férfi nő összes man woman total man woman total porckorong sérv, porckorong gyulladás / slipped disk, discitis

6

3

9

csigolyaív-szakadás / spondylolysis

1

1

2

deréktáji panaszok / lumbar complaints

2

5

7

9

9

18

gerinc, lumbalis táj / spine, lumbar area

1

1

1

1

bodatörés / rib fracture

4

medence fáradásos törés / stress fracture of the pelvis comb lágyrész sérülés / soft tissue injury of the thigh feltárás / exploration

1 2

4 1

1

2

2

4

1 2

izom sérülés / muscle injury Törzs, deréktáji és egyébsérülések, ártalmak / Injuries, damages of the trunk, lumbar area and other

2

1

3

6

3

9


3

1

4

15

12

27

13. táblázat: Egyéb / Table 13 Other

szalag varrat. Férfiaknál 1-1 térdízületi artroszkópia, Achillesz-ín varrat, 1 lábszári vérömleny miatt végzett feltárás és egy TFCC sérülés ellátása. Konzervatívan kezelt esetek férfiaknál: 6 külső bokaszalag sérülés (1 sportolónál mindkét oldalon), 1 sportolón mindkét csukló törés, 2 ugrótérd tünetegyüttes valamint 1-1 sajkacsont törés, kézközépcsont törés és térdízületi szalagsérülés. Nőknél 5 főn 6 eset: 3 – 3 külső bokaszalag és izomsérülés. Megbeszélés: Felmérésünk részben megfelelt a várakozásoknak. Valóban a „high-pivoting sportágakban fordulnak elő súlyos, gyakran műtéti ellátást igénylő mozgásszervi sérülések, azonban így is meglepő

142

volt a kézilabdában tapasztalt igen magas műtéti szám. Nagy meglepetés hiánya ellenére konkrét, számszerűsített adataink vannak a „tradicionális” illetve olimpiai sportágak csúcsszintű versenyzőinek sérüléseiről. Külboka szalagrendszerének akut illetve idült instabilitásának kezelése során (összesen 37 eset) feltűnő volt, hogy az operatív ellátás mennyisége (15) viszonylag magas, az összes eset 40,5 %-a. Ebben valószínűleg szerepe volt annak is, hogy a 2000-s évek elején még nem volt ismert széles körben az, hogy megfelelő konzervatív kezeléssel is elérhető a panaszmentesség illetve nem alkalmazták a proprioceptív gyakorlatokat. Ugyanakkor elgondolkodtató ezen sérülések kezelése során alkalmazott rögzítések (merev gipszrögzítés illetve bizonyos mozgást

engedélyező különböző rögzítők) alkalmazása illetve a rögzítés időtartamának igen széles határok közötti változása (1 hét gipszrögzítés + 2 hét brace, 4 hét brace, 4 hét gipsz, 6 hét gipszrögzítés). Több sportoló volt, akik többszöri (!) rákérdezésre is állították, hogy a rögzítés eltávolítása után sem részesültek gyógytornában. Az azonos ízületen, testtájon elvégzett ismételt műtétek viszonylag magas számát (14, összes műtét 11,6 %-a, valamint az egy konzervatívan kezelt esettel együtt 15 sportoló) soknak gondoljuk, azonban a primér illetve reoperációk pontos indikációját nem ismerve elhamarkodott következtetéseket nem kívánunk levonni. Ugyanakkor felmerült a gondolat, hogy elülső keresztszalag pótlás után sérülésveszélyes sportágban nem korai-e kb. 6 hónap múlva teljes terhelésnek ki-



Fő / Person Bokaszalag szakadás / ligamentous injury of the ankle

7 (5 konzervatív, 1 operatív, 1 operatív & konzervatív)

Meniscus sérülés / Meniscal injury

3 (operatív)

LCA szakadás / ACL rupture

2 (1 operatív, 1 operatív & konzervatív)

térdkalács ficam / luxations of the patella

2 (1 operatív, 1 operatív & konzervatív)

ujjperc törés / phalangeal fractures in V finger

1 (konzervatív)

csukló törés / fractures of the distal radius

1 (konzervatív)

AC ízületi ficam / acromioclavicular luxations

1 (konzervatív)

metacarpus törés / metacarpal fractures

1 (konzervatív)


1 (konzervatív)

ugrótérd szindr. / jumper’s knee syndr.

1 (konzervatív)


1 (konzervatív)

térdízületi instabilitás / unstable knee

1 (konzervatív)

14. táblázat: Azonos, kétoldali sérülések / Table 14 Identical, two-sided injuries

Fő / Person térd artroszkópia / arthroscopy of the knee

2


2

LCA pótlás utáni porcgyűrű szakadás / meniscal rupture after ACL replacement

2

LCA pótlás / ACL replacement

1

Patella stabilizálás / patellar stabilization

1

Váll stabilizálás / Shoulder stabilization

1

Kulcscsont osteosynthesis / osteosynthesis of the clavicle

1

N. ulnaris ficam / luxation of the n. ulnaris

1

Kézközépcsont törés / Metacarpal fracture

1

ujjperc törés / phalangeal fractures in hand

1


1

alkar törés / forearm fracture

1 (konzervatív, conservative)

15. táblázat: Reoperációk, ismételt sérülés ellátása azonos testrészen / Table 15 Reoperations, treatment of recurring injury on same location


143


tenni a sportolót, engedélyezni számára az ismételt versenyzést, illetve mi lehetett ennek a mozgatója. Következtetések: Számos helyen kezelnek ortopédtraumatológiai panaszok miatt élsportolókat. Azonos diagnózis mellett is az ellátás, ezen belül az utókezelés módszere igen széles spektrumot ölel fel. Szakmai okok miatt sem várható, hogy a kezelés teljesen azonos legyen, azonban célszerűnek tűnik néhány centrumban összpontosítani az élsportolók ilyen kezelését. Az azonos ízületeken, testtájon végzett több műtét okainak felderítése a nagyobb esetszámot igényel, azonban úgy tűnik, élsportolók több központban történő ellátása, az eredmények monitorizálása esetén ezek száma valószínűleg csökkenthető lenne. Szükségesnek tűnik a javallatok pontosítása, annak elérése, hogy a javallatok és műtéti helyszínek kiválasztása, utókezelés irányítása kizárólag szakmai okok alapján, kizárólag szakemberek által történjen. Ez nem sportvezetői vagy menedzseri hatáskör. Akár „liszensz”-szerű „jogosítványok” is elképzelhetőek. Természetesen az orvosi etikának megfelelően a tapasztalatok cseréje, megosztása is elvárható ezektől a centrumoktól publikálás, előadások, továbbképző tanfolyamok formájában. Nem hagyható figyelmen kívül az eddiginél szorosabb együttműködés az élsportolóval, sport- és családi környezetével. Itt a valós gyógyulási idővel, azonos szintű sportterheléshez való visszatérés idejével valamint a sérülés (kombinálva az élsport megkövetelte fokozott terheléssel) későbbi utóhatásával kapcsolatos tájékoztatást értjük. A biológia törvényei sajnos rosszul értelmezett

144

motivációval sem befolyásolhatóak. Ebbe a témakörbe tartozik a sajtó korrekt tájékoztatása, hogy ne ébredjen hiú ábránd remény az aktuálisan kezelt és sajtóban megjelent optimista ígéreteket valóságnak felfogó más sportolókban. Mivel többen az adatgyűjtés során bevallották, hogy a kezelőorvos terveihez képest korábban kezdték el a teljes terhelésű edzéseket, át kellene gondolni a sportolók fegyelmezettebb együttműködésre kényszerítésének kérdését is. Kérdés, hogy saját túlmotiváltságuk miatt, netán edzői, sportvezetői esetleg szponzori nyomásra tették-e (erre nem terjedt ki a felmérés és kérdés, hogy a válasz valós lett volna-e). Ide tartozik, hogy valamilyen módon szűkíteni szükséges a nem együttműködő sportolók átgondolatlan nyilatkozatait, hogy ne legyenek példák, de erre csak utólagos (csapat- vagy keret)orvosi nyilatkozattal látunk lehetőséget, ami rontaná a sportoló-orvos viszonyt. A felmérésben résztvevők nagyobb körének (pl. VB-EB résztvevők, korosztályos válogatottak) bevonásával illetve a felmérés kiterjesztésével a későbbiekben még pontosabb következtetéseket lehet(ne) levonni mind kezeltek és környezetük számára mind az esetleg későbbiekben megalakuló sportbiztosító számára is. A sérülések gyakoriságának konkrét ismerete a képzés, továbbképzés megszervezését de akár a keretorvosok kinevezését is befolyásolhatná. A viszonylag nagy számú, azonos, de kétoldali sérülés kiemelten felveti egyrészt a proprioceptív neuromuszkuláris facilitációs gyakorlatok végeztetését, mint kiváló prevenciós lehetőséget, amiről hazai tapasztalatok is kedvezőek. Másrészt felmerül esetleges genetikai tényezők fennállásának lehetősége is.

Irodalom: Arendt E., Dick R.: Knee injury patterns among men and women in collegiate basketball and soccer. NCAA data and review of literature.Am J Sports Med. 1995 NovDec; 23 (6):694 – 701. Review. Camathias C., Valderrabano V.: Die Fraktur des Processus lateralis tali (Snowboarder’s Foot). FussSprungg 2006, 4:184-193 Dobos J., Massányi L., Somogyvári K., Csépai D.: Válogatott kenusok gerincelváltozásai. Sportorvosi Szemle 28/1987, 227-232 Dobos J.: Térdízületi lágyrész sérülések osztályunk anyagában. Sportorvosi Szemle 28/1987, 255-283 Dobos J., Csépai D., Moldvay I.: Sportsérülések és ártalmak az él sportszintű kajak-kenuban. Sportorvosi Szemle 46/2005, 199-211 Dvorak J., Junge A.: Football injuries and physical symptoms: a review of the literature. Am J Sports Med 2000;28:S3-9 Mykelbust G., Maehlum S., Holm I., Bahr R.: A prospective cohort study of anterior cruciate ligament injuries in elite Norwegian team handball. Scand J Med Sci Sports 1998;149-153 Pánics G., Tállay A., Dobos J., Berkes I.: Élvonalbeli női kézilabdázók súlyos térdsérüléseinek retrospektív vizsgálata. Sportorvosi Szemle 44/2003/2-3, 122-131 Tállay A., Halasi T., Berkes I.: A snowboard-sérülések bemutatása. Sportorvosi Szemle 39/4/1998 237-246


Társasági hírek | News of the Hungarian Society of Sport Medicine

Nemessuri Mihály díj – 2011

2010-ben a Sportorvosi Szemlében megjelent közlemények közül a Szemle olvasói a Nemessuri Mihály díjra, az év legjobb közleménye címre, hét közleményt tartottak érdemesnek. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára a szavazatok 7,1-7,1 százalékával négy munkát jelöltek. Ezek a megjelenés időrendi sorrendjében: ➢➢ Lelovics Zsuzsanna (Egészéges Magyarországért Egyesület, Budapest), Vági Zsolt, Jákó Pé-

ter: Cukorbeteg sportolók dietoterápiájának elmélete és gyakorlata (2010/1): ➢➢ Szabó György (Háziorvosi szolgálat, Enese, Sportorvosi rendelő, Csorna), Szabó Gergely, Emil Fraenkel, Környei László, Bajnóczky István, Jegesy Andrea, Huszár András, Lengyel Gabriella, Fehér János: GOT, GPT, GGT, MCV és CDT értékek doppingoló és nem doppingoló sportolók vérszérum mintáiban (2010/1) 

Nemessuri Mihály díj – 2012 szavazás

Tisztelt Olvasónk! Kérjük, szavazatával segítse annak eldöntését, hogy 2011-ben melyik eredeti közlemény, folyóirat-referátum illetve áttekintő közlemény nyerje el a „Nemessuri” díjat. A 2011-ben megjelent közleményeket, tanulmányokat lásd az Index-ben (148. oldal). A szavazók között egy évi tagdíj jóváírást sorsolunk ki, de lehet névtelenül is szavazni. (folytatás a hátoldalon)


145

társasági hírek | News of the Hungarian Society of Sport Medicine

➢➢ G. Noé Judit (Pannon Egyetem TSI), Dósa Andrea, Pavlik Gábor, Ránky Márta: Egy féléves kardiológiai prevenciós és rehabilitációs edzésprogram eredményei (2010/3) valamint ➢➢ Jákó Péter (Magyar Sportorvos Társaság): A fizikai aktivitás néhány élettani hatása a szív- és érrendszeri események veszélyével járó főbb kockázati tényezőkre (2010/3) című közlemények. A szavazatok 17,8 %-ával második a 2010/4 számban közölt „Edzettség, edzhetőség genetikai háttere” című közlemény, melynek első szerzője Udvardy Anna (Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék), társszerzői Györe István, Pucsok

József, Bosnyák Edit, Trájer Eemese, Komka Zsolt valamint Tóth Miklós. Folytatva az eddigi folyamatot, hogy az első helyezett egyre magasabb százalékot ér el, a szavazatok 50 %-át kapta a 2010/4 számban megjelent „A bokán és lábon elhelyezkedő járulékos csontok és szezámcsontok sportorvosi jelentősége” című tanulmány, melynek szerzői Szakács Noémi (Országos Sportegészségügyi Intézet), Nyizsnyánszki Anna és Halasi Tamás. Szerzőknek gratulálunk, hasonló folytatást kívánunk. Olvasókat pedig kérjük, hogy a továbbiakban fellelhető 2011 évi közleményeket értékeljék, legjobbnak tartottra adják le szavazatukat a szerkesztőség címén. Köszönjük!



Nemessuri Mihály díj – 2012 szavazás

Közlemény címe: ……………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… Első szerző: …………………………………………………….. A szavazócédulát kérjük a felelős szerkesztő nevére, a szerkesztőség címére (Dobos József, Sportorvosi Szemle, 1123 Budapest Alkotás u. 48) elküldeni. Fénymásolt szavazólapot is elfogadunk. Szavazni lehet e-mail-ben ([email protected]) és esetleg SMS-ben (30 9991311) is.

146


Társasági hírek | News of the Hungarian Society of Sport Medicine

MÉSZÁROS JÁNOS (1948—2011)

Fotó: a család és a Hepp Ferenc Általános Iskola jóvoltából

nekrológ • Obituary Halottak Napja van. A véletlen úgy hozta, hogy éppen ma írom megemlékezésemet kollégámról, a kiváló tanárról, tudományos kutatóról, barátomról, dr. Mészáros János professzor úrról, aki 2011. augusztus 18-án délelőtt hunyt el. A gyilkos kór végzete, a tragédia sajnos már hónapok óta előrevetítette árnyékát. Halottak Napja van. János nem volt a külsőségek embere, ő nem igényelte volna a hangos megemlékezést. Engem azonbanmostmegnyugtat,hogyrequiemek,krizantémok, pislákoló mécsesek hangulatában emlékezem meg róla. 1973-ban találkoztam Vele először, én akkor kezdtem el dolgozni a TF Orvosi Tanszékén, Ő lelkes tudományos diákkörös, napi vendég volt a dr. Györe Ágota vezette biokémiai laboratóriumban. Sorra nyerte a kongresszusi díjakat, nem csoda, hogy végzése után, 1974-ben Frenkl Róbert professzor úr felvette főiskolai tanársegédnek. Kitartó természetére vall, hogy ez lett egyetlen munkahelye, természetesen haladva a ranglétrán, 1999-ben lett egyetemi tanár. Mint az Orvosi Tanszék munkatársa, rendkívül gyorsan bekapcsolódott a Magyar Sportorvos Társaság munkájába. Rengeteget dolgoztunk együtt. Együtt tartottuk az élettan gyakorlatokat, együtt utaztunk tudományos kongresszusokra, a Magyar Élettani Társaság, a Magyar Sporttudományi Társaság kongresszusai mellett rendszeresen adott elő a Magyar Sportorvos Társaság kongresszusain. Sokszor voltunk együtt nemzetközi sportorvosi kongresszusokon, többek között Bécsben, Prágában, Hasseltben, Oviedoban. Voltunk együtt TDK konferenciákon, mint zsűri tag és mint delegáció vezető. Jó volt Vele dolgozni, együtt lenni. Jellemezte a szakmai műveltség, hozzáértés, maximális igényesség, a tökéletesre törekvés, és mellette sajátos, szűkszavú, bajsza alatt morgó, fanyar, de kiváló humora. Az emlékezésnek aligha célja felsorolni funkcióit, hazai és nemzetközi szerepléseit, sokoldalú oktatói tevékenységét, a terjedelem is kevés lenne hozzá. Az antro-


pológia nemzetközi szaktekintélyévé vált, munkásságát több mint kétszáz hazai és nemzetközi közlemény őrzi. Példátlanul termékenyen nevelte PHD hallgatóit, a 13 sikeres védés sokunk számára tiszteletreméltó és szinte elérhetetlen. Tankönyvei és jegyzete jelentek meg, két évig volt Karunk tudományos rektor helyettese, illetve dékán helyettese. Évtizedek óta segítette a Magyar Sporttudományi Társaság munkáját, mint szakbizottsági tag és a Magyar Sporttudományi Szemle szerkesztője. Számos kitüntetése között van a Magyar Sportorvos Társaság, Csinády Jenő emléklapja, amit 2000-ben kapott. Fiatalon, 1984-ben lett a biológiai tudomány kandidátusa. Védése után nem sokkal mondta nekem, békés szomorúsággal: Tudod Doktor, irigyellek, mert a te védésedet megérték a szüleid! Ebben a mondatban benne volt, amit a legfontosabbnak tartott, a Család és a Tudomány mélységes tisztelete és szeretete. Tudomány iránti alázata oly mértékű volt, hogy aszkéta módon volt képes dolgozni és koncentrálni munkájára. Hosszú órákig, pillanatnyi fáradtság nélkül folytatta az antropometriai mérések nem mindig szórakoztató sorozatát, majd dolgozta fel az adatokat az éppen rendelkezésre álló eszközökkel. Nem riadt vissza attól, hogy még a kis számológépek korszakában manuálisan számoljon variancia analízist, kézzel rajzoljon grafikonokat, a Letraset betűit kapargatva készítsen feliratokat, kongresszusi ábrákat. Az idézett mondat szerint tudományos öröme azért nem volt teljes, mert szeretett édesapja nem sokkal korábban, hirtelen távozott az élők sorából. Az Élet igazsága, hogy amit Ő nem tudott megadni Édesapjának, megkapta lányától, Zsófitól: részt vehetett 2011-ben PHD védésén. Hiszem, biztos vagyok benne, hogy a becsületes, szorgalmas, sikeres pályának ez az utolsó állomása hozzájárult a nehéz napok lelki békéjéhez. Halottak Napja van. Szomorú, de az élet törvényeit tükrözi, hogy szinte minden évben bővül azok száma, akikre nagy családunk, a Sportorvos Társaság körében emlékezünk. Hiszem, hogy munkásságuk és a Rájuk való emlékezés segít hagyományaink ápolásában és jövendő munkánkban. Kedves Professzor Úr! János! Apó! Nyugodj békében nagyra becsült, szeretett tudományos társaid és barátaid, Frenkl Róbert, Mohácsi János és Szmodis Iván társaságában! Pavlik Gábor, 2011. november 2.

147

Mutatók | Indices

52. évfolyam (2011) tartalomjegyzék Eredeti közlemények: Sportsérülések, sportsebészet: ➢➢ Abonyi Barbara, Lángfy György: A stressz megjelenése a vázizmokon és az ebből bekövetkezhető betegségek / The manifestation of the stress on the skeletal muscles and different illnesses as outcomes 2011/1, 16‑21 ➢➢ Dobos József, Pavlik Attila: Pekingi olimpiai csapat mozgásszervi anamnézise / Locomotor anamnesis of the hungarian olympic team of Beijing 2011/4, 129-144 ➢➢ Hidas Péter, Szakács Noémi: Sportsérülések előfordulása a Sportkórházban. Epidemiológiai vizsgálat. / Occurences of Sport Injuries in the Sport Hospital. An epidemiologic study. 2011/4, 113-124 ➢➢ Jákó Péter: Commotio cerebri és sport / Concussion and sport 2011/4, 125-128 ➢➢ Tállay András, Tátrai Miklós: Intraarticuláris drén használatának szükségessége artroszkópos elülső keresztszalag pótlása után. Prospektív randomizált tanulmány / Intraarticular drain using after arthroscopic ACL reconstruction – is it necessary or not. A prospective randomized study. 2011/3, 90-95 Belgyógyászat: ➢➢ Apor Péter: Sportolók EKG-ja. Nem kórjelző normál variánsok és további vizsgálatokat indokoló EKG jelek / Athletes’ ECG. Non pathologic normal variants and ECG signals leading to further examinations 2011/1, 22‑25 ➢➢ Pucsok József, Berta Emese: D-vitamin hormon / Vitamin D hormone 2011/2, 53-56

148

➢➢ Ránky Márta, Noé Judit, Tiszeker Ágnes: Magyar élsportolók étrend/táplálékkiegészítő fogyasztási szokásainak elemzése egy olimpiai évben / Analysis of dietary supplement application habits by hungarian elite athletes in one olympic year 2011/3, 77-89 ➢➢ Somogyi Péter, Berta Emese: D-vitamin szerepe a klinikumban / The role of vitamin D in the clinical care 2011/2, 47-52 Sportorvoslás: ➢➢ Csiák Gyula: Jóindulatú ízületi hipermobilitás szindróma / Benign joint hypermobility syndrome 2011/3, 96-104 ➢➢ Jákó Péter: A sportorvoslás etikája / Ethics of sports medicine 2011/2, 41-46 ➢➢ Major Zsuzsanna, Kneffel Zsuzsanna, Sidó Zoltán, Komka Zsolt, Tóth Miklós, Pavlik Gábor: A repolarizáció eltérései élsportolókban / Repolarisa tion deviations in top-athletes 2011/1, 10‑15 Pszichológia: ➢➢ Budavári Ágota: Az edző hatékonysága, magatartásának hatása a sportolóra / Coaches effectiveness, influence on their athletes 2011/2, 57-60 Folyóirat referátumok: ➢➢ Apor Péter: A versenyzés előtti szűrés ellentmondásai: itt az idő a reális megoldásra? 2011/1, 26

➢➢ Apor Péter: Veterán (master) sportolók fizikuma, egészsége 2011/2, 64-67 Beszámolók: ➢➢ Beszámoló a Magyar Sportorvos Társaság 2010. évi tisztújító közgyűléséről 2011/1, 8-9 ➢➢ Dobos József: Beszámoló az Ukrán Sporttraumatológiai, Térdsebészeti és Artroszkópos Társaság 2009. és 2010. évi kongresszusáról 2011/2, 68‑69 Egyéb: ➢➢ 51. évfolyam (2010) – tartalomjegyzék és index 2011/1, 29‑32 ➢➢ 52. évfolyam (2011) – tartalomjegyzék és index 2011/4, 148‑149 ➢➢ Császár Nagy László: Megtiltható-e a labdának, hogy guruljon?... Segít-e, segíthet-e a tiltás? 2011/1, 28 ➢➢ Dobos József: Könyvismertető Pavlik Gábor: Élettan – Sportélettan című tankönyvéről 2011/3, 106 ➢➢ Dobos József: Lectori Salutem 2011/1, 5 ➢➢ Nemessuri Mihály Díj – 2011/2012 2011/4, 145-146 ➢➢ Pavlik Gábor: Nekrológ: Mészáros János 2011/4, 147

➢➢ Apor Péter: Szűrési stratégiák lehetőségei 2011/1, 27 ➢➢ Apor Péter: Tartós terhelés: szívkárosodás? 2011/2, 61-63


Mutatók | Indices

52. évfolyam (2011) Szerzői- és tárgymutatók * Szerzői névmutató / Author index

Tárgymutató

Subject index

A

B

A

B

Abonyi Barbara . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Apor Péter . . . . . . . . . . 22, 26, 27, 61, 64

Berta Emese . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47, 53 Budavári Ágota . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 C, Cs Császár Nagy László . . . . . . . . . . . . . . . 29 Csiák Gyula . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 D Dobos József . . . . . . . . . . . . . . 8, 68, 129 H Hidas Péter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 J Jákó Péter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41, 125 K Kneffel Zsuzsanna . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Komka Zsolt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 L Lángfy György . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 M Major Zsuzsanna . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 N Noé Judit . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 P Pavlik Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 Pavlik Gábor . . . . . . . . . . . . . . . . 10, 149 Pucsok József . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 R Ránky Márta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 S, Sz Sidó Zoltán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Somogyi Péter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 Szakács Noémi . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 T Tállay András . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 Tátrai Miklós . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 Tiszeker Ágnes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 Tóth Miklós . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

C D

E, É

F

I

H

K L M

P

R S

* A mutatókban az oldalszámok a közlemények kezdő oldalszámait mutatják!

T

Beighton szám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 betegség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 Brighton skála . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96

B

commotio cerebri . . . . . . . . . . . . . . . 125 D vitamin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47, 53 D vitamin hiány . . . . . . . . . . . . . . 47, 53 degeneratív láncreakció . . . . . . . . . . . . 16 derékfájás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 dopping vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . 77 edző . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 egészség védelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 érdekek ütközése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 epidemiológia . . . . . . . . . . . . . . 113, 129 etika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 etikai kód . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 étrend/táplálék kiegészítők . . . . . . . . . 77 fejfájás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 fogyasztási kockázat . . . . . . . . . . . . . . . 77 fogyasztási szokások . . . . . . . . . . . . . . . 77 irányelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 intraarticuláris drén . . . . . . . . . . . . . . . 90 ízületi lazaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96

C

D

E

G H

hipermobilitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 hirtelen szívhalál . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 HMS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96

I

korai repolarizációs szindróma . . . . . . 10 kézilabda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129

J

LCA pótlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90

K

magatartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 megelőzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47, 53 mellkasi fájdalom . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 myofibrositis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 pánikzavar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 prevenció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 pszichológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 repolarizációs diszperzió . . . . . . . . . . . 10 reoperáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 sport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10, 125 sportorvos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 sportsérülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 stressz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 térdfájás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 térdízület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 térdsérülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 titoktartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41


M P

R

S

V

ACL reconstruction . . . . . . . . . . . . . . . 90 application trends . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 backache . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 behaviour . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 Beighton-number . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 Brighton scale . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 chest-pain . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 coach . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 concussion . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 confidentiality . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 conflict of interests . . . . . . . . . . . . . . . . 41 degenerative chain-reaction . . . . . . . . 16 dietary/nutritional supplements . . . . . 77 doping control . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 early repolarization syndrome . . . . . . 10 epidemiology . . . . . . . . . . . . . . . 113, 129 ethics . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 ethical code . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 guidelines . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 handball . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 head-ache . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 health protection . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 HMS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 hypermobility . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 illness . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 intraarticular drain . . . . . . . . . . . . . . . . 90 joint looseness . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 knee-ache . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 knee injury . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 knee joint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 myofibrositis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 panic attacks . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 prevention . . . . . . . . . . . . . . . 47, 53, 113 psychology . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 reoperation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 repolarozation dispersion . . . . . . . . . . 10 risk of supplements use . . . . . . . . . . . . 77 sport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 sport physician . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 sports injury . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 stress . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 sudden cardiac death . . . . . . . . . . . . . . 10 vitamin D . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47, 53 vitamin D deficiency . . . . . . . . . . . 47, 53

149

Szerkesztői útmutató szerzőinknek | Editorial guidelines for authors

150

Szerkesztői útmutató szerzőinknek

Editorial guidelines for authors

Az évente 4 számban megjelenő Sportorvosi Szemle eredeti cikkeket közöl a sportorvoslás területéről. Kérünk minden szerzőt, hogy beküldés előtt publikációját az alábbi útmutató segítségével készítse elő. Kérjük, vegye figyelembe, hogy kéziratokat nem tudunk megőrizni és/vagy visszaküldeni.

The quarterly issued Hungarian Review of Sports Medicine publishes original articles in the field of sports medicine. All our authors are cordially asked to prepare their articles in line with the guide below before sending it to us. Please note that we are unable to store or send back manuscripts.

A publikációk tagolása A cikk fejléce címmel kezdődik. Alá „dr.” előtag nélkül kerülnek a szerzők nevei, ez alá pedig azoknak az intézeteknek a neve, amelyeknek munkatársaiként a szerzők munkájukat végezték. Az intézményneveket – vesszővel elválasztva – rendre a város és ország megjelölése követi. A szerzőket és intézményeiket számozás köti össze (felső indexben). A cím, szerzők és intézmények után összefoglaló következik, mely a kérdésfelvetést, az eredményeket és a következtetést tartalmazza. Az összefoglalás végén a dolgozat tárgyából maximálisan 5 kulcsszót kérünk megadni. A dolgozat címét, az összefoglalót, valamint a kulcsszavakat kérjük angol nyelven is megadni. A szövegtörzs lehetőség szerint bevezetésre, a módszerek, majd az eredmények ismertetésére, az utóbbiak megbeszélésére, majd a következtetések összefoglaló tárgyalására tagolandó. A dolgozat végén a hivatkozásokat kell közreadni, mégpedig az első szerzők vezetéknevei szerint ABC-sorrendbe rendezve. A hivatkozások szintaxisa: szerzők neve, kettőspont, a dolgozat címe (eredeti nyelven), utána a folyóirat rövidített neve, évfolyamszám (vagy kötetszám), kezdő és záró oldalszám, valamint évszám. Könyv esetén a szerző neve, a könyv címe, a kiadás száma, a kiadó neve és városa, valamint a megjelenés éve jelölendő. Folyóirat és könyvreferálás esetén az irodalmi hivatkozáshoz hasonlóan kell eljárni, kiegészítve a referált mű magyar címével.

Articulation of Publications The article begins with a title. In a separate line it is followed by the names of authors without the abbreviation “dr.”; then the names of institutes the authors are affiliated with are coming, in separate line each. Respective municipalities and countries are also to be indicated and are separated from institution names by comma. Authors and their respective institutes are connected by numbering (in upper index). The head section is followed by a summary, which incorporates the purpose of the study as well as the results and the conclusions. At the end of the summary a few (no more than five) keywords are required in order to describe the content. If possible, the body text should be consisting of the following parts: introduction, presentation of methods, presentation of results, discussion, conclusions and summary. At the end of the paper references must be indicated in alphabetical order of surnames of first authors. References must meet the following synthax: authors' names, colon, title of paper (in original language), abbreviated name of journal, volume number, starting and ending page number. Books should be referenced as follows: authors' names, title of book, publisher's name and municipality, year of publication. Reviews of foreign language journals and books should be cited similarly, amended by the English title of the reviewed publication.

Táblázatok, ábrák A táblázatokat magyar szerző esetén magyar és angol nyelvű, külföldi szerző esetén angol nyelvű magyarázó feliratokkal kell ellátni. Grafikonokhoz feltétlenül kérjük a forrásadatok elküldését is (pl. Excel file-ban). A képeket lehetőség szerint maximális minőségben, külön file-okban (is) kérjük elküldeni. Figyelem: a nyomdai felbontás legalább 300 DPI. Ennek biztosításához a monitoron 100%-os nagyítás esetén kb. négyszeres hosszban és szélességben kell látni a képet a nyomtatási mérethez képest. Szükség esetén kérjen segítséget a [email protected] e-mail címen.

Tables & Figures Tables and figures must be accompanied by captions. Should you include a chart in your article, please, never forget to send us the corresponding source data (e.g. Excel file), too. Images must be of the highest quality and they must be sent in separate files. Please note that professional print resolution requires 300 DPI or above. In order to ensure this quality, one must see the image at least 4 times as high and 4 times as wide on the monitor (at 100% zooming) as what (s)he wants to see on paper. Contact [email protected] for help if needed.

Szerzők fotói A megjelenő cikket az első szerzők fotói kísérik. Ehhez egy olyan fotót kérünk beküldeni, ami legalább 800×1200 pixel méretű; se nem alul-, se nem felülexponált; éles; zaj- és bemozdulásmentes; szakmai lapban közzétehető; nem egészalakos; illetve amelyen a szerző egyedül látható, lehetőség szerint homogén háttér előtt. A fotó beküldése hozzájárulást jelent a cikk mellett történő megjelentetéséhez.

Authors' Photos The articles published are accompanied by the portraits of the first authors. The photos must meet the following criteria: sharp image with at least 800×1200 pixels; no under- or overexposure; no noise, no motion blur. Author must be alone in the picture, preferably in front of a homogenous background. By submitting a photo the author automatically approves its publication next to his/her paper.

A szerkesztőség elérhetőségei: Dobos József főszerkesztő Sportorvosi Szemle / Országos Sportegészségügyi Intézet 1123 Budapest, Alkotás u. 48. Tel.: 488-6100, fax: 375-3292, e-mail: [email protected]

Contact Details of the Editorial Board József Dobos Editor-in-Chief Sportorvosi Szemle / Országos Sportegészségügyi Intézet H-1123 Budapest, Alkotás u. 48., Hungary Tel.: [+36 1] 488-6100, fax: [+36 1] 375-3292, e-mail: [email protected]


H u n g a r i a n R e v i e w o f S p o r t s M e d i c i n e

Recommend Documents