Szám: 35200/4318-4/2015. ált.
Tárgy: A MAC-TANK Kft. (9653 Répcelak, Carl von Linde út 1.) veszélyes áru szállítási bírsággal kapcsolatos fellebbezési ügye Hiv. szám: 35210/1839-6/2015. ált.
HATÁROZAT A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint tárgyi ügyben másodfokú hatóság részéről a MAC-TANK Kft. (székhely: 9653 Répcelak, Carl von Linde út 1.) (a továbbiakban: Ügyfél) által benyújtott fellebbezési kérelem vizsgálatának eredményeként, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pécsi Katasztrófavédelmi Kirendeltségnek a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 100.000 forint azaz, egyszázezer forint bírságot kiszabó 35210/1839-6/2015. ált. számú elsőfokú határozatát megsemmisítem. Határozatom a közléssel válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ellene fellebbezésnek helye nincs. Határozatom ellen, annak közlésétől számított 30 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozva – a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címzett, de a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pécsi Katasztrófavédelmi Kirendeltséghez benyújtott keresettel élhet. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben ugyanakkor tárgyalás tartását kérheti, annak elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. Elrendelem továbbá a 35210/1839-6/2015. ált. számú elsőfokú határozattal szemben benyújtott fellebbezésben lerótt jogorvoslati eljárási illeték Ügyfél számára történő visszatérítését. Megkeresem a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatóságát, mint állami adóhatóságot, hogy a fellebbezési eljárás kapcsán illetékbélyeg formájában megfizetett 5.000 forint, azaz ötezer forint összegű illetéket az Ügyfél részére térítse vissza. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. INDOKOLÁS I. Az elsőfokú hatóság megállapításai Az elsőfokú hatóság állománya 2015. április 28-án 10:55-től 12:25-ig a Pécs, Malomvölgyi út 40. szám előtti helyszínen, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (11) bekezdés ac) és bb) pontja szerinti ellenőrzést hajtott végre, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) rendelkezései
alapján. Az ellenőrzés helyszínén 35210/460-29/2015. ált. számon jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) készült. Az elsőfokú hatóság a jegyzőkönyv, valamint annak mellékletében szereplő fényképfelvételek, és a fuvarokmányok alapján megállapította, hogy az ellenőrzés alá vont LYP-632 és XYB-490 forgalmi rendszámú tartányos szállítógépjármű (a továbbiakban: gépjármű) UN 2187 Szén-dioxid, mélyhűtött, cseppfolyósított 2.2 veszélyes árut szállított. A jegyzőkönyv mellékletét képező fuvarokmány alapján, a veszélyes áru feladója a Linde Gáz Magyarország Zrt. (9653 Répcelak, Carl von Linde út 1.), a címzettje a Linde Plin D.O.O. (Croatia, 4700 Karlovac, Kalinovac 2/A.) (a továbbiakban: Címzett), a szállítója az Ügyfél, a gépjármű vezetője volt. Az ellenőrzést követően a jegyzőkönyvben rögzített megállapításokra tekintettel, az Ügyféllel szemben 2015. április 29-én, a veszélyes áruk szállításának megsértése miatt 35210/1839-1/2015. ált. számon eljárás indult. Az ellenőrzést végző hatóság megállapította, hogy az Ügyfél megsértette a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény (a továbbiakban: ADR) rendelkezéseit. Az elsőfokú hatóság a 35210/1839-3/2015. ált. számú 2015. május 15-én kelt végzésében a tényállás tisztázása, illetve a szakmailag megalapozott döntés kiadása érdekében, az ügyintézési határidőt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (7) bekezdése alapján 21 nappal meghosszabbította. Az ellenőrzés során az alábbi hiányosságokat tárta fel az elsőfokú hatóság: 1.) „A tartányon elhelyezett nagybárcák színe, jelképe és formája nem egyezik az ADR vonatkozó előírásaival, azok kopottak, és kifakultak voltak. A vonalainak vastagsága és szimbolikája (jelkép, számjegy) az ADR előírásaitól eltérő.” Az ADR 5.3.1.1 pontja szerint a nagybárcáknak meg kell egyezniük a járműben lévő árura, az ADR 3.2 fejezet „A” táblázat 5, esetleg 6. oszlopában előírt bárcákkal, és meg kell felelniük az 5.3.1.7 pontjában található leírásnak. A nagybárcákat elütő színű háttérre kell feltenni, vagy pedig a külső szélét szaggatott, vagy folytonos határvonallal kell jelölni. Az ADR 5.3.1.4.1 pontja meghatározza, hogy a nagybárcákat a jármű mindkét oldalára és hátuljára el kell helyezni. Az ADR 5.3.1.7.1 pontja értelmében a nagybárcáknak a következőknek kell megfelelniük: a) méretük legalább 250 x 250 mm, a szélekkel párhuzamosan, azoktól 12,5 mm-re egy vonal fut körbe, ami a nagybárca felső felén a jelképpel azonos színű, az alsó felén az alsó sarokban feltüntetett számmal azonos színű; b) a színnek és a jelképnek meg kell egyeznie az adott veszélyes árura előírt bárcával (lásd az ADR 5.2.2.2 bekezdést); és c) tartalmazniuk kell az adott veszélyes árura az 5.2.2.2 bekezdésben a megfelelő bárcára előírt számokat (és az 1 osztályba tartozó áruknál az összeférhetőségi csoport betűjelét) legalább 25 mm magas írásjegyekkel. Az ADR 5.2.2.2.1.7 pontja értelmében továbbá a bárcák felismerhetősége az időjárás hatására lényegesen nem csökkenhet. A gépjárműben szállított veszélyes árura vonatkozóan, az ADR 3.2 fejezet „A” táblázat 5. és 6. oszlopában előírtak szerint, a 2.2 sz. bárcát kell a járműre elhelyezni, mely bárca mintát az 5.2.2.2.2 pontja határozza meg.
2
A Kr. 2. számú melléklete alapján a feltárt szabálytalanság a III. kockázati kategória általános leírása alá tartozik, mivel ez a szabálytalanság a vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely a személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kisméretű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni. 2.) „A tartály hátsó oldalán elhelyezett narancssárga tábla sérült, festéke az UN számnál lekopott, hiányos, valamint egy helyen fehér festékkel szennyezett.” Az ADR 5.3.2.1.1 pontja szerint a veszélyes árukat szállító szállítóegységekre két, függőleges síkban elhelyezett, narancssárga, téglalap alakú táblát kell elhelyezni, amelyek megfelelnek az ADR 5.3.2.2.2.1 pontnak. A tábláknak jól láthatóaknak kell lenniük. Az ADR 5.3.2.2.1 pontja értelmében, a narancssárga táblának fényvisszaverőnek kell lennie, az alapja 40 cm, a magassága 30 cm legyen. A táblán 15 mm széles fekete szegélynek kell lennie. A táblát az időjárás viszontagságainak ellenálló és a jelölés tartósságát biztosító anyagból kell készíteni. A tábla 15 percig tartó égés esetén sem válhat le a tartójáról. A táblának rögzítve kell maradnia, bármilyen helyzetben van is a jármű. A narancssárga tábla közepén egy 15 mm széles, vízszintes, fekete vonallal megosztható. Ugyanezen pont megjegyzésében meghatározott, hogy a narancssárga tábla színárnyalatának normál használati körülmények között az ott megadott színdiagramon a következő koordináták összekötésével kapott területre eső színkoordinátákkal kell rendelkeznie. Az ADR 5.3.2.2.2 pontja szerint a veszélyt jelölő és az UN számoknak 100 mm magas és 15 mm vonal vastagságú fekete számjegyekből kell állniuk. A veszélyt jelölő számnak a tábla felső részén, az UN számnak a tábla alsó részén kell lennie, a két számot a tábla fél magasságában 15 mm széles, fekete vízszintes vonallal kell a tábla teljes szélességében elválasztani (lásd az 5.3.2.2.3 pontot). A veszélyt jelölő és az UN számoknak kitörölhetetlennek kell lenniük, és 15 percig tartó égés után is olvashatóknak kell maradniuk. A Kr. 2. számú melléklete alapján a feltárt szabálytalanság a III. kockázati kategória általános leírása alá tartozik, mivel ez a szabálytalanság a vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely a személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kisméretű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni. Az elsőfokú hatóság a 35210/1839-6/2015. ált. számú határozatában az Ügyfelet, mint a veszélyes áru szállítóját, az ADR 5.3.1.7.1, valamint az ADR 5.3.2.2.1 bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése miatt, a Kr. rendelkezései alapján és a közúti árufuvarozásoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. számú melléklet 3. táblázat 6. pontja alapján a - jelen határozat 1.) pontjában részletezett szabálytalanság miatt - (50.000 forint), valamint 5. számú melléklet 3. táblázat 6. pontja alapján - a jelen határozat 2.) számú pontjában részletezett szabálytalanság miatt - (50.000 forint), összesen 2 x 50.000 forint = 100.000 forint, azaz egyszázezer forint bírság megfizetésére kötelezte. A Kkt. 20. § (5) bekezdése alapján, az R. 5. számú melléklet 3. táblázat 6. pontjában nevesített 100.000 forint bírság az elsőfokú eljárás során feltárt kettő, egymástól elkülönülő hiányosság esetében egyenlő arányban megosztásra került, a veszélyes áru feladását végző Linde Gáz Magyarország Zrt. -vel. (9653 Répcelak, Carl von Linde út 1.) (a továbbiakban: Feladó).
3
Az ADR 1.4.2.1.1 pontja, a feladó vonatkozásában előírja, hogy a veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak. Ugyanezen pont c.) alpontja meghatározza, hogy csak olyan tartányokat szabad használnia, amelyek el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel. Az ADR 1.4.2.2.1 pont c) pontja alapján a szállító kötelezettsége, hogy szemrevételezéssel meggyőződjön arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága. Ugyanezen pont f) alpontja meghatározza, hogy meg kell győződnie arról, hogy a járműre előírt nagybárcák és jelölések el vannak helyezve. Az előzőeket értelemszerűen - a fuvarokmány, illetve a kísérő okmányok alapján, a jármű, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani. Az ADR 1.4.2.2.3. pontja szerint, ha a szállító az 1.4.2.2.1. pont alapján az ADR előírásainak megsértését tapasztalja, akkor a küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek. A fent leírtakra tekintettel a Feladó részére a 35210/1839-5/2015. ált. számú határozatban került kiszabásra a 100.000 forint, azaz egyszázezer forint bírság. II. Az Ügyfél fellebbezési kérelme Az ügyfél a Ket. 99. § (1) bekezdése alapján - a fellebbezésre nyitva álló határidő letelte előtt (2015.06.18-án) - fellebbezést nyújtott be, melyben az alábbi indokok alapján kérte a 35210/1839-6/2015. ált. számú elsőfokú határozat megsemmisítését, az eljárás megszüntetését. Az Ügyfél a 35210/1839-6/2015. ált. számú elsőfokú határozat 1.) pontjában részletezett hiányosság vonatkozásában előadta, hogy a tartányon alkalmazott veszélyességi bárcák teljes mértékben megfeleltek az ADR vonatkozó előírásainak. Az elsőfokú hatóság megállapításaival ellentétben, a zöld szín tévedés nélkül felismerhető. Az ADR a bárcák tekintetében nem határoz meg színkódot, ellentétben a táblákkal. A palackot jelölő piktogram, kis mértékben sem tér el az ADR 5.2.2.2 bekezdésben hivatkozott mintától. A nagybárcák leírásában (ADR 5.3.1.7.1), a vonal vastagsága nincs meghatározva. Az alkalmazott nagybárcák tartalmazták az adott veszélyes árura előírt „2” számot, és az írásjegy mérete elérte a minimálisan előírt 25 mm-t. Figyelembe véve, hogy az ADR engedélyezi az egyéb közlekedési ágazatokban alkalmazott bárcák használatát is melyek esetenként több eltérést mutatnak az ügyben szereplő bárcákhoz képest, de nyilvánvaló jelentésüket nem befolyásolják. Ezeket a tényeket igazolják továbbá, hogy a Mac-Tank Kft. üzemeltetésében lévő 23 darab közúti gázszállító tartány pótkocsin alkalmazott bárcák beszerzését a Linde Gáz Magyarország Zrt. beszerzési osztálya biztosítja, aki hivatalosan is „ADR bárcaként” rendeli a terméket, és ez idáig alkalmazásuk során probléma nem merült fel. A járművek havi szinten 2-3 alkalommal esnek át hatósági ellenőrzésen. Továbbá a gépkocsivezetők minden indulás előtt igazoltan és dokumentálva ellenőrzést hajtanak végre a járművön, ami kiterjed a veszélyességi bárcákra és állapotukra is. Hivatkozva az ADR 5.2.2.2.1.7 pontjára miszerint „a bárcák felismerhetősége az időjárás hatására lényegesen nem csökkenhet”. Mivel a járművek és a rajtuk alkalmazott jelölések nagymértékben ki vannak téve az időjárás hatásainak, elkerülhetetlen, hogy idővel kopjanak, elhasználódjanak. A nem megfelelő, elhasználódott bárca alkalmazását küszöböljük ki a napi ellenőrzések bevezetésével. Elkerülhetetlen egy olyan átmeneti állapot, mikor a szél, por, sár hatására elkezd leválni a bárca, esetlegesen a tapadást néhány helyen milliméteres nagyságrendben elveszíti, de ez a felismerhetőségét és funkcióját nem befolyásolja. Ez a 2015.05.05-én kiadott végzés mellékletét képező fényképeken is látható és igazolható.
4
A 2.) pont vonatkozásában előadta, hogy a feltárt hiányosságok nem jelentenek olyan veszélyt, amelyek magukban hordozták volna a személyi sérülés vagy a környezet károsodás legkisebb mértékű kockázatát az alábbiak alapján. A tábla az ADR előírásainak teljes mértékben megfelelt, ezt a hatóság nem fogalmazta meg eltérésként. A tábla a kopásoknak, szennyeződéseknek a bárcához hasonló módon ki van téve. Mivel az indulás előtti ellenőrzést a járművezető a már korábban említett módon elvégezte, így az sem bizonyított, hogy a felvett hibák induláskor ténylegesen fennálltak-e. Ugyanakkor megbízónk, a Linde Gáz Zrt. a járműszerelvényt – a 2015. április 25-ai ellenőrzést követően – a telephelyre történő visszaérkezéskor vizsgálatnak vetette alá, amely vizsgálat bizonyította, hogy a lepattant festék, ill. szennyeződés a tábla fényvisszaverő képességét nem befolyásolta, a jelzett hibák a sötétben a táblára világítás során egyáltalán nem voltak észlelhetők. Továbbá nappali világosságban sem okozott zavart az UN és Kemler féle szám felismerhetőségében, tehát a tábla a funkcióját teljes mértékben betöltötte, veszélyt nem jelentett. Ha megnézzük, hogy az ADR a szállításoknál engedélyez behajtható, cserélhető számokkal ellátott táblákat, akkor látható, hogy ezen táblák esetében az alkalmazott zsanér, rögzítő csavar is mutathat a felületen olyan hiányosságokat amit az ADR elfogad, mivel nem befolyásolja a szállítás biztonságát. Az Ügyfél véleménye alapján a két feltárt hiányosság esetében nem történt mulasztás, és a figyelembe vett jogszabályok sem fogalmaznak meg ehhez kapcsolódó büntetési tételeket. III. A másodfokú hatóság megállapításai A fellebbezésben foglaltakat, valamint az elsőfokú eljárásban hozott sérelmezett határozatot, továbbá az eljárás során keletkezett iratokat, a fényképfelvételeket és egyéb bizonyítékokat megvizsgáltam és a következőket állapítottam meg: 1.) pont vonatkozásában. Az elsőfokú hatóság által készített jegyzőkönyvben rögzített hiányosságok, továbbá a 35210/1839-6/2015. ált. számú elsőfokú határozat indokolás része nem támasztja alá az 1.) pontban megállapított hiányosságot. „ A tartányon elhelyezett nagybárcák színe, jelképe és formája nem egyezik az ADR vonatkozó előírásaival, azok kopottak, és kifakultak voltak. A vonalainak vastagsága és szimbolikája (jelkép, számjegy) az ADR előírásaitól eltérő.” Az ADR 5.3.1.7.1 pontja nagybárcák vonatkozásában egyértelműen meghatározza, hogy a) méretük legalább 250 x 250 mm, a szélekkel párhuzamosan, azoktól 12,5 mm-re egy vonal fut körbe, ami a nagybárca felső felén a jelképpel azonos színű, az alsó felén az alsó sarokban feltüntetett számmal azonos színű; b) a színnek és a jelképnek meg kell egyeznie az adott veszélyes árura előírt bárcával (lásd az ADR 5.2.2.2 bekezdést); és c) tartalmazniuk kell az adott veszélyes árura az 5.2.2.2 bekezdésben a megfelelő bárcára előírt számokat (és az 1 osztályba tartozó áruknál az összeférhetőségi csoport betűjelét) legalább 25 mm magas írásjegyekkel. Az elsőfokú hatóság által készített jegyzőkönyvben, valamint a 35210/1839-6/2015. ált. számú elsőfokú határozatban nem került pontosan rögzítésre, az ellenőrzés időpontjában a gépjármű két oldalán, és a hátulján elhelyezett nagybárca pontos mérete, és a nagybárca vonalainak a vastagsága. Az ellenőrzés helyszínén készített fényképfelvételekből a nagybárcára vonatkozó metrikus adatok nem ismerhetőek meg. Az ADR 5.3.1.7.1 bekezdés b.) pontja alapján, nagybárca színének és jelképének meg kell egyeznie az adott veszélyes árura előírt bárcával (lásd az 5.2.2.2 bekezdést).
5
Az ADR 5.2.2.2 bekezdése, a 2.2 sz. bárca mintánál tartalmazza a „nem gyúlékony, nem mérgező gázok” bárca mintáját. A jelkép vonatkozásában meghatározza, hogy a gázpalack fekete vagy fehér, a háttér zöld. A „2” számjegy az alsó sarokban. Az elsőfokú hatóság által az ellenőrzés időpontjában készített fényképfelvételek nem támasztják alá a jegyzőkönyvben és a 35210/1839-6/2015. ált. számú elsőfokú határozatban rögzített hiányosságot, miszerint „a bárca szimbolikája és a bárcán elhelyezett jelkép” az ADR előírásaitól eltérő. A nagybárca vonatkozásában az ADR részletesen nem szabályozza a gázpalack szimbólumának nagybárcán belüli tájolását, és a palack pontos méretét. A nagybárca színére vonatkozóan csak a „zöld” szín került meghatározásra. Színkód a nagybárca színére vonatkozóan nem került az ADR-ben meghatározásra. A másodfokú hatóság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, helytállónak és megalapozottnak találta az Ügyfél fellebbezésében leírtakat, melyet a 35210/1839-6/2015. ált. számú elsőfokú határozat 1.) pontjában leírtakra vonatkozóan terjesztett elő. Az elsőfokú hatóság által rögzített bizonyítékok alapján nem vonható kétségbe az Ügyfél által előadott védekezés megalapozottsága, tekintettel az ADR vonatkozó előírásaira. 2.) pont vonatkozásában. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy „ A tartály hátsó oldalán elhelyezett narancssárga tábla sérült, festéke az UN számnál lekopott, hiányos, valamint egy helyen fehér festékkel szennyezett”. Az elsőfokú hatóság által az ellenőrzés helyszínén rögzített fényképfelvételek alapján megállapítható, hogy a gépjármű hátsó oldalán elhelyezett narancssárga tábla „2187” UN szám 8-as számjegyén, az alsó karika felső harmadában egy 2-3 cm átmérőjű körkörös kiterjedésű folytonossági hiány van a narancssárga festéken. A hiányzó festék helyén a tábla anyagának alapszíne (szürkés fehér szín) látszik. Továbbá a „2187” UN szám 7-es számjegye mellett, a narancssárga tábla oldalsó szélével párhuzamosan futó mintegy 10 cm hosszúságú, és 1 cm vastagságú fehér színű csík található. Az ADR 5.3.2.1.1, ADR 5.3.2.2.1, az ADR 5.3.2.2.2 és az ADR 5.3.2.2.3 pontok egyértelmű meghatározást adnak a veszélyt jelölő és az UN számot feltüntető narancssárga táblára. Az elsőfokú hatóság által készített fényképek alapján beazonosítható, hogy a narancssárga tábla szegélyét határoló fekete vonal halványabb árnyalatú, mint az ADR 5.3.2.2.3 pontokban szerepeltetett táblán látható, valamint a táblán lévő festékkopás és festékcsík is jól beazonosítható. A rendelkezésre álló bizonyítékok, valamint az Ügyfél által benyújtott fellebbezésben írt kifogásokra figyelemmel egyértelműen nem bizonyítható, hogy a veszélyt jelző narancssárga táblán nem volna beazonosítható a szállított veszélyes áru UN száma, és a veszélyt jelölő száma. Az ellenőrzés során feltárt hiányosság a jellegénél fogva még a Kr. 2. számú melléklet III. kockázati kategóriába sorolt mulasztásokkal sem ütköztethető, ezért a R. 5. számú melléklet 3. táblázat III. kockázati kategória 6. pontja alapján, a 35210/18396/2015. ált. számú elsőfokú határozatban kiszabott 100.000 forint bírság nem megalapozott. A másodfokú hatóság a rendelkezésre álló dokumentumokat megvizsgálta, és a fentiekben leírtakon kívül további hiányosságot állapított meg. Az ellenőrzés időpontja 2015.04.28-án volt. Az eljárás megindításának napja, a 35210/1839-1/2015. ált. számú végzés alapján 2015. 04. 29-e. Figyelemmel a Ket. 33. § (5) bekezdésére, az ügyintézési határidő, a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon, hivatalbóli 6
eljárás esetén az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik. Jelen eljárásban az első eljárási cselekmény, a jegyzőkönyv felvételének napján, tehát 2015.04.28-án történt. Az ügyintézési határidő, figyelemmel a Ket. 33. § (5) bekezdésére, 2015.04.28-án, és nem 2015.04.29-én indult. Az eljáró elsőfokú hatóság ezért tévesen állapította meg az eljárás megindításának napját. A feltárt hiányosság az eljárás szempontjából nincs kihatása az ügy érdemi elbírálására. IV. A jelen határozat 1.) valamint, 2.) pont vonatkozásában leírtakat figyelembe véve, valamint azt a tényt, hogy az eljárás alapjául szolgáló bizonyítékok ismételt beszerzésére, az ellenőrzés körülményeinek jegyzőkönyvben történő ismételt rögzítésére nincs lehetőség, mivel az eljárás alapját képező ADR ellenőrzés nem megismételhető - a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pécsi Katasztrófavédelmi Kirendeltségnek a 35210/18396/2015. ált. számú elsőfokú határozatát megsemmisítettem. Hatóságom a Ket. 33.§ (1) bekezdése alapján megállapított ügyintézési határidőt nem lépte túl. A Ket. 72. § (1) bekezdés dd) és de) pontjai alapján az eljárási költségről, valamint annak viseléséről rendelkeztem. Határozatom jogalapja a Kkt. 20. §-a, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet, a Kr., valamint a R. Határozatom jogalapja ezen túl a Ket. 104.§ és a 105. § (1) bekezdése. A bírósági felülvizsgálat a Ket. 109. §-án, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 22. § (2) bekezdésén és 326. § (1) bekezdésén, valamint a 330. § (2) bekezdésén alapul. Keresetlevél benyújtása esetén a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben az ügyfél ugyanakkor tárgyalás tartását kérheti a Pp. 338. § (2) bekezdése alapján. Ennek elmulasztása miatt azonban igazolásnak nincs helye. A Ket. 73/A. § (3) bekezdés értelmében az első fokú döntés, valamint a másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A Ket. 109. § (2) bekezdése szerint az ügyfél keresetlevélben kérheti a bíróságtól a határozat végrehajtásának felfüggesztését. Az Ügyfél a fellebbezés benyújtásakor az illetékfizetési kötelezettségnek eleget tett, ezért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 32. § (1) bekezdés szerint a fellebbezésen illetékbélyegben lerótt 5.000 forint, azaz ötezer forint visszatérítésére a szükséges intézkedést – az állami adóhatóság megkeresésével – megtettem. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Kirendeltség hatáskörét és illetékességét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 2. § bf) pontja, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 4/A. § a) pontja, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.
7
évi CXXVIII. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontja és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 3. §. (3) bekezdése és az 1. melléklet a) pontja határozza meg. Kelt: Pécs, 2015 augusztus 03.
Készült: 4 pld. 1 példány: 8 oldal Kapja: 1. MAC-TANK Kft. – a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pécsi Katasztrófavédelmi Kirendeltségen keresztül belföldi tértivevénnyel, addig személyes kézbesítéssel 9653 Répcelak, Carl von Linde út. 1. 2. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pécsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség – személyes kézbesítéssel 7630 Pécs, Engel J. u. 1. (Melléklet: MAC-TANK Kft. határozata valamennyi első fokú iratanyaggal) 3. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatósága - belföldi tértivevénnyel 9028 Győr, Szent István u. 15-17. (Melléklet: fellebbezés másolatban) 4. Irattár
8
