GYURKOVICS ATTILA ÁT ALAKITASOK A TV KESZÜLEKEKBEN MAGYAR HONWDELMI SPORTSZOVETS:EG 1963

GYURKOVICS ATTILA

ÁTALAKITASOK A TV KESZÜLEKEKBEN

,

• MAGYAR HONWDELMI SPORTSZOVETS:EG 1963

AZ AT 403 (505)-ÖS ATALA.IáTASA AUTOMATIKUS KÉP- ES SORSZINKRONIZACIORA. •

Az itt ismertetett módszer lényegében megegyezik az újabban gyártott 403-okban alkalmazott megoldással. Minden régebben gyártott 403-ba beépíthető és érdemes is beépíteni. Segítségével a kép és sorszinkronizáció automatikusan bekövetkezik, így a kézi sor- és képfrekvenciaszabályozó potméterek a készülékből kiépíthetők.

Talán nem is kell ecsetelni az automatikus szinkronizálás el().· nyeit; nem szalad meg a kép .és nem törik össze sorokká egy-egy eró. teljesebb zavar beütésekor. Egy esetleges hálózati feszültségcsökkenés hatását is kompenzálja a kapcsolás, még ekkor sem szükséges az utánállítás. Ezek a módszernek az · előnyei. Nézzük meg a hátrányokat is, hogy az átalakítás megvalósítása előtt n,llndenki mérlegelhesse; hogy érdemes-e az ő számára az átalakítást megvalósítani. Talán elsóként említsük ~eg, hogy a csövek öregedésével előálló frekvenciaváltozást, mivel kéziszabályozó nincs; csak a belső trimmerpotméterrel tudjuk korrigálni. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a használat / mennyiségétől függően 1-2 évenként ismételten be kell állítani a kép és sorfrekvenciát. Említésreméltó még, hogy a kép és soreltérítő fokozatban v-égzett minden alkatrészcsere után ezek frekvenciáit istnételten be k ell állitani. És ez minden. . Az a véleményünk; ha a készülékbe évenként csak egyszer és ezért kell belenyúlni, még a legkényesebb amatőrök sem fognak háborogni. Csak ez legyen a legnagyobb baj. Bőven kárpótol a fáradtságunkért az, hogy készülékünk szinte "egygomb" kezelésűvé válik. Jól beállitott kontraszt és fényerő esetén csak a ki-be kapcsolás és hangerőszabályozás szükséges. Va1ószínűleg nem állunk egyedül azzal a véleményünR:kel, hogy még a ,,legműszakibb" amatőr is egy jó adás alatt inkább a műsort nézi, mintsem a ,,sorfreki-gombot" csavargassa. l. A sorszinkronizálás automatizálása

Mivel ennek megvalósítása a legnehezebb, vagy jobban mondva a leghosszabb időt veszi igénybe, kezdjük ezz~ a munkát. ~o~ban mielőtt hozzákezdenénk, a lehető legalaposabban vizs.l

gáljuk meg az eredeti sorfrekvenciás fokozatot, hogy jó-é? Ennek ~ontosságát nem tudjuk eléggé hangsúlyozni. Csak akkor fogjunk neki az átalakításnak, ha rnindent rendben találtunk, mert .ellenkező eset~n a siker kétségessé válik. • Tudjuk, h~gy amatőreink döntő többségének nincs jártassága ilyenfajta dolgokban, éppen ezért adunk néhány szempontot, amelyne~ alapján ellenőrizheti mindenki a fokozat jó müködését. · l. A kézi sorfrekvenciaszabályozó tárcsával a sorfrekvenciát szabályozzuk olymódon, hogy a tárcsát ütközéstöl-ütközésig tekerjük. Ha a sorfrekvencia durvaszabályozó potméter beállitása jó, valamint a szinkronizálás kielégítő, akkor az egyik szélső állásban nem, a másikban pedig éppen csak hogy szétesik a kép vízszintes csikokká. (Felbomlik a sorszinkronizáció.) Hogyan kell értelmezni azt a kikötésünket, hogy "ha a sorfrekvencia durvaszabályozó potméter beállítása jó". Úgy, hogy a finomszabályozó mechanikus középállásában álljon be a sorfrekvencia pontosan a névleges értékre {15625 Hz-re). Ekkor teljesül osqk a · finomszabályozásra az előbbi követelmény. 2. Vizsgáljuk meg a durvaszabályozó potmétert. Csav:argassuk óvatosan egy kicsit meg; ennek hatására a kép a képmezőben elmozdul jobbra-balra. Ha ez szépen folyamatosan megy végbe, a potméter rendben van, azonban ha haladás közben a kép ugrál. egyes részei gyorsabban vagy lassabban követik egymást, sőt időnként szétesik, akkor a potmétert mindenképpen ki kell cserélni, mert kontakthibás. Elképzelni is rossz, hogy átalakítás után, amikor csak ezzel lesz módunkban a sorfrekvenciát változtatni, milyen hibákat okoz a biZonytalan érintkezés. . · 3. Nézzük meg, hogy a lendítökör hangoló vasmagja nem törö~ e1 'Melegített csavarhúzót dugjunk be a tekercs nyílásán, majd néhány m,ásodpercig melegítsük a. viaszt és aztán próbáljuk meg a vasmagot . csavargatni. ilyenkor rendszerint néhányat fordul és utána megáll, mert a viasz ismét megmeredt. Ismételjük meg a múveletet többször is, egészen addig, amig a vasmag teljesen ki nem csavarodik. Ha már kinn van, akkor olvasszuk le róla a viaszt, majd ugyanezt próbáljuk meg a tekercs belsejében is. Ennek egyik módszere az, hogy a melegített csavarhúzót a tekercstest belsejében mozgassuk egy kicsit óvatosan, majd vegyük ki és egy vastagabb huzaldarabra tekert vattacsomót dugjunk be helyette. Ennek kifelé csavarozásakor rendsZerint a viasznak egy része is megindul kifelé. A müvelet többszöri megismétlése után a bakelit menet rendszerint teljesen kitisztul.·. Miután ez megvan, a vasmag mellé tegyünk vékony hengeres gumit. majd együtt csavarjuk vissza. Vigyázzunk azonban, hogy .a guminak

.a .nagyobbik része a tekercstest belseje felé essen, mert máskülönben

'Ínire a vasmag beér a megfelelő helyre, a gumi kiesik. (A vasmag legtöbbször végigcsavarodik mellette.) · A művelet fontosságát majd akkor fogjuk megérteni, ha az át~lakítás után a lenditpkört hangoljuk. A beletört vasmag kivétele szinte. lehetetlen, ilyenkor r endszerint az egész tekereset (blockingtranszformátorral együtt) ki kell cserélni. 4. Viszgáljuk meg a fokozatban alkalmazott stiroflex kondenzátorokat, hogy nem kontakthibásak-e. Evégből csipesszel óvatosan mozgassuk meg őket a szárukon. Mivel kontakthiba rendszerint a kivezetésnél szokott előfordulni, az ilyen mozgatás hatására azonnal jelentkezik. 5. Az ECC 82-es csövet valamilyen erre alkalmas berendezésben vizsgáljuk meg, hogy nem gyenge-e? Az automata csak jóállapotban lévő csővel működik kifogástalanul. Mindezek után kezdhetünk csak hozzá az átalakításhoz. A vizsgálatok elhagyása a későbbiekben sok nehézséget okozhat - erre felhívjÚk mindenkinek a figyelmét. Elektromos múködés Az elektromos múködés részletesebb ismertetésére nem térünk ki, hiszen ennek a füzetnek ez nem célja. Mégis szükségesnek tartjuk a m egépítéshez szükséges tudnivalókat röviden összefoglalni. A fokozat eredeti és módosított kapcsoJási vázlatát az L ábrán láthatjuk. ' A működés alapelve mindkettónél közös: a jobboldali csófél blocking oszcillátor, melynek szinkronizálását a baloldali csófél végzi. · Ennek működését nézzük most meg, mert lényegében ezt a részt fogjuk módosítani. A rácsra kétféle jel jut: sorszinkronjel és összehasonlítójel A kétfajta kapcsolás között a különbség abban van, hogy ezt az össze- . hasonlítójelet nem ugyanonnan kapja. Az ~redeti a sorkimenőról kap , visszafutási impulzusokat, melyek megfelelő differenciálás után jutnak a rácsra. A módosított kapcsolásban viszont a viszonylag széle.sebb visszafutási oldallal rendelkező, a blocking kimenetén található 'impulzust használjuk. A baloldali szinkronizáló csófél rácsán az összehasonlított szinkron·-és összehasonlító impulzus, az anódáramot és igy a katódfeszültség.et." mindig a k ét jel pillanatnyi fázisának megfelelóen állítja be és szabályozza, a közös katódellenálláson keresztül a blocking alapelőfeszültségét es ezzel együtt a frekvenciáját. - Ezek ismeretében kezdjünk hozzá az átalakításhoz. 5

.,

/6BO fR58)

I{)Jk

fR81)

Er~delt

l [a ábTa

~53) 2,Zn~(i::C~85~"~-~22lJ=I<::J(R-9G-:---=-:-:-=-:-~-=-=~:~ r

~...,~-----;--1

----

:

-' k 7

(R87)

.,_'~-,.--.J~zn •

1Lb ábTa

•

Az átalakítás mechanikus része Elsőként

szereljük ki a sorfrekvencia kéziszabályozó potmétert. A potméter a forgatÓtárcsa lehúzása, valamint a szorítócsavar oldása után a penel kiépítése nélkül is kiemelhető. A potméterre menő két vezetéket is húzzuk ki. Az egyik a I jelzésű forrlécen a csőfoglalat mellé, a másik a II-ön alul atrimmerpotméter egyik Itivezetését tartó forrcsúcsra van forrasztva. A 2/a huzalozási ábra az eredeti, a 2/b pedig az átalakított állapotot mutatja. Ha ezzel készen vagyunk, a kicserélésre szánt, illetve a felesl egessé vált alkatrészeket építsük ki. Ezek: l. 4,7 kohm 2. 270 pF 3. 47 pF 4. 100 pF 5. 680 ohm 6. 100 kohm 7. 470 pF 8. 4 7 kohm 9. Sorfrekvencia 10. 5 p,F

(R 59)• (C 59) (C 53) (C 58) (R 58) (R 81) (C 76) (R 87) finomszabályozó potméter. (C 75)

A legjobb azonban, ha az egyes alkatrészek kiszerelésével egyidőben, mindjárt az új értéket is beforrasztjuk. Ezért készítettük a most következő kis átalakítási-tábl ázatot. Segítségével igen könnyen elvégezhetjük a cseréket és nem kell keresgélni az új alkatrészek helyét. Táblázat ,....

l. 2. 3. 4. 5.

6. 7. 8. 9. 10.

Kiépítve 4,7 kohm (R 59) 270 pF (C 59) pF (C 53) 47 100 pF (C 58) 680 ohm (R 58) 100 kohm (R 81) .470 pF (C 76) 47-33 ko hm (R 87) Sorfrekvencia finomszabályozó potméter 5 (C 75) p,F !

'

Helyette be 220 kohm pF 33 2,2 nF

(R 96) (C 53) (C 85)

2,2 Mohm 270 pF 47 kohm 22 ko hm

(R 81)

---

• 470

nF

(C 76) (R 85) (R 98) (C 75)

A vonatkozási számok a 48-as füzetben közölt :rajzra utalnak.

'l.

~Forrl~cek ~ .

l

~ f'l(t5J) Q)

l

~ l'XJ(C59)

,.....-A--i--IL..-.v-"

(i) ~-t--r-"'\

®2~~;;.

Iredeli 2/a ábra

Néhány kiegészítés, megjegyzés A cserét nem szÜkséges a megadott sorrendben elvégezni. Javaseljuk azonban, ha·vaiamelyikkel elkészültünk, azt jelölj:ük meg a táblázatl:?an, ennyivel is könnyebb lesz a folyamatos munka. Müst nézzük a 2/a és 2/b ábrát. l. A 4,7 kohm (R 59) a I. jelű forrlécen található. Ezt _t~pít­ sük ki, de helyette ne tegyünk be semmit. 2. A 270 pF (C 59) az I. és Il. forrléc "között van. Helyette 220 kohmot forrasszunk be. ~- = 3. A 47 pF-ost (C 53) a II. forrléc két felső csúcsán találjuk. Helyette 33-pF-ot tegyünk. . , 8

,

,

,

,

8.

~ Forrlecek ~ .J3 (C53)

(D

l

"'

220 k (R96)

®

~

@c;::+=;=~ ,,~_",

11Ódosíloll

2l b ábra

4. A 100 pF (C 58) a II. forrléc 2-es és 3-as pontján van. helyette 2,2 nF-os jóminőségű, leh etőleg stiroflex kondenzátort alkalmazzunk. 5. A 680 ohmos (R 58) a ll. forrléc 2-es pontját köti össze 'a földdel. Ezt ~együk ki, de helyette ne tegy ünk semmit. 6. A 100 kohm (R 81) a Il. forrléc 3-as pontja és az ECC 82-es fcig1Blatámi k középső árnyékolóhengere között van. Vegyük ki és helyette 2,2 Mohmot forrasszunk be. • .~: . 7. A 470 pF·- os (C 76) a blockingcső rácskondenzátora. Cseréljük ki jóminőség(í 270 pF-osra. (Lehetőleg stiroflexet alkalmazzunk.) l <

B. A blockingcsó anódkörl ellenállása egyés-készülékpéldá.nyok-

nál 33 kohm. Ha ilyet találunk, okvetlenül cseréljük ki 47 kohmra: 9. A sorfrekv-encia finomszabályozó potméter cseréjéről már beszéltünk. • 10. Az 5 pF-os (C 75) katódkörl kondenzátort cseréljük ki 470 nF-osra. Az 5 pF eredetileg a Il. forrléc egyik esúcsa és a földpont között volt. Mivel a 470 nF rendszerint nagyobb méretekkel rendelkezik, így azt a legcélszer(íbb a panel tetején ·e lhelyezni. Egyik végét a PCL 82-es képeltérítő csó foglalata melletti nyíláson kell áthúzni és a cső mellett levő földpontra kötni. Másik végére h~zzunk szigetelőcsövet, majd bujtassuk át valamelyik nyíláson (pl. az ECC 82 foglalatát tartó csőszegecsen), és utána forrasszuk rá a 4,7 kohmra (ugyanoda, a hová az 5 pF volt forrasztva). Végül némi kiegészítést adunk a 9-es pontban és az elöljáróban említett potmétercserérőL Ugyanis helyette 22 kohmot (R 98) kell alkalmazni. Problematikus azonban a 22 kohm elhelyezése. Legegyszerűbb lenne a durvaszabályozó-trimmerpotméter mellé bet enni egy forrcsúcsot és arra ráforrasztani. Azonban ezen a helyen található a sorvégcső 3,3 kohmos segédrácsellenállása is, amely meglehetősen sok meleget termel, anü nem előnyös egyik alkatrész szempontjából sem. Mivel a gyári elrendezés pontos követése komolyabb átépítést igényel, ezért mi kissé amatőrjellegű megoldást választottunk. A trimmerpotmétert szereljük ki és kössük sorba a 22 kohmmal, majd a kettőt forrasszuk be a 100 kohm és a 150 kohm közé. (Az l. ábrán ez a két pont csillaggal van jelölve). A 100 kohm az I-es, a 150 kohm pedig a II-es forrlécen található. Vigyázzunk azonban arra, hogy a két alkatrész közül egyik se kerüljön a lendítőkör vasmagja elé, mert máskülönben ennek beállitása 'nehézkessé válik. Beállítás

A beállítás gondos elvégzése igen fónios követelménye a jó mű­ ködésnek. Pontosan tartsuk be az általunk javasolt ~ódszert, mert ' másképpen nem érünk célhoz. Az átalakítás elvégzése után kapcsoljuk be a készüléket. Ha nem kötöttük helytelenül be az alkatrészeket és amellett azok nem is hibásak, akkor a fokozat a készülékkel együtt rögtön működni kezd. Valószínű azonban, hogy a sorfrekvenciaszabályozó-trimmerrel némileg utána kell állítani a sorfrekvenclát. Végezzük ezt el és gyó:z:őd.". jünk meg arról, hogy valóban megy-e a készülék. Ha a sorszinkron jónak mutatkozik, akkor hozzákezdhetünk a beállításhoz. Hogy jó-e a sorszinkronizálás, tehát jól végeztük el az átalakf.. 10

tást, arról a következőképpen bizonyosodh atunk meg : a s~rfrekven ­ cia szabályozó potméterrel megkíséreljük a képet jobbra-balr(l el... mozditani. Akkor működik jól a fokozat, ha a kép akár 2-3 cm-re is elmozdítható anélkül, hogy megbomlana a ~orszinkronizácró. Ellenkező esetben (pl. ha a k ép a potmét er legkisel b elmozdítására is szétesik) valami hiba van, melyet meg kell keresni. A · beállítást a legcélszerűbb úgy elvégezni, hogy egyúttal a lendítőkört és a potmétert is elintézzük. A beállítás menete a következő: l. Az ECH 81-es szinkronleválasztócsó müködését szüntessük 'm eg. (Pl. ú gy, hogy a h eptóda vezérlőrácsát a földpontra zárjuk.) 2. Ennek hatására megszűnik mindenfajta szinkronizáció, tehát a kép- és sorszinkronizáció felbomlik. 3. A sorfrekvencia kézi szabályozó potméter helyére beépíteit 22 kohmos ellenállást zárjuk rövidre. 4. A lendítőkört zárjuk rövidre. 5. A sorfrekvenciaszabályozó trimmerpotméterrel próbáljuk a vízszintes csíkokra szétesett k épet összeállítani. Egy kis ügyeskedés után elérhető, hogy a kép úgy áll, mintha színkronizálva lenne {lebegő kép). Ez akkor következik be, ha az általunk beállított sorfrekvencia m egegyezik a sorszinkronjelek frekvenciájával. 6. Oldjuk fel a rövidzárt a lendítőkörről. . 7. Ennek h atására az előbb beállitott sorfrekvencia megváltozik. 8. Műanyag hangoló-csavarhúzóval csavargassuk a lendítökör vasmagját addig, amíg visszaáll az előzőleg (5. pontban) beállított lebegő kép. 9. Néhányszor zárjuk rövidre, majd nyissuk a lendftókört. Beallítása akkor megfelelő, h a a két állapot között nem tapasztalunk különbséget, tehát a sorfrekvencia mindkét esetben ugyanannyi. Ha rendben van, a vasmagot viasszal rögzítsük. 10. Szüntessük meg a 22 kohmos ellenállás rövidzárát. ll. Ekkor a sorfrekvencia csökkenni fog. 12. Az előbbi lebegő kép szétesik balról-jobbra dülő vízszintes csíkokra. 13. Számoljuk meg, hány vízszintes csík van a kép teteje és alja között és az er edményt szorozzuk meg 50-nel. A kapott eredmény pontosan megegyezik a 22 k ohmos ellenállás rövidzárának feloldásával. keletkezett frekvenciacsökkenéssel. Pl. 8 csíkot számolunk meg, tehát. 8X50 = 400. A frekvencia tehát 400 Hz-et csökkent. A fokoza t akkor működik helyesen, ha a z így kapott "frekvenciaeltérés 350400 Hz. {Ha ez nem ennyi lenne, akkor valószínűleg a 22 kohm nem l

ll

•

megfelelő értékű.

Helyette olyan eTienállást tegyünk be, amelynél beáll a szükséges frekvenciacsökkenés értéke.) · 14. Végül indítsuk ismét meg a szinkronleválasztót. Ha a beállítást jól végeztük, akkor a sorszinkron azonnal beáll. • Ilyen módof! alkalmunk van a helyes beállítás ellenőrzésére is: akkor lo a fokozat, ha a szinkronleválasztó müködésének többszöri inegszüntetése, majd megindítása után is·rögtön bel,tövetkezik a sorgenerator szinkronizálása.

2. A képszinkronizálás automatizálása A képszinkronizálás automatizálása ~z előbbi átalakításhoz lt~­ pest .h ihetetlenül egyszerű feladat. Azonban, hogy az öröm mégse legyen teljes, itt viszont az átalakítás előtti vizsgálat hoss~dalma­ sabb és talán kicsit több gyakorlatot is igényel. Ha a sorfokozat átalakításánál igaz volt, hogy csak kifogástalanul működő fokozatot automatizáljunk, most ez m ég hatványozottabban így van. Sok kellemetlen tapasztalatot szereztünk már mi is, egy-egy menetzárlatos képblocking-transzformátorral, vagy gázos PCL 82-vel. Feltétlenill tartsuk be az általunk javasolt átvizsgálás minden pontját, mert csak igy lehetünk biztosak a sikerben t Ellenkező esetben csak megbízhatatlan próbálkozásokat végzünk. Ami a legfontosabb mindenekelőtt: ha az integráló-kondenzátorok papír-kivitelűek lennének, feltétlenül cseréljük ki őket jóminő­ ségű stiroflexre, vagy epoxigyantásra. Ennek a cserének végrehajtása még akkor is szükséges, ha a bennlévők egyelőre még jónak mutatkoznak. A tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy az impulzusszertl képszinkronjel, a képblockingjel, valamint a rajtuk lévő százvoltnyi feszültség hatására előbb-l,ltóbb tönkremennek. Kezdjünk hozzá a vizsgálathoz. Kapcsoljuk be a készüléket és várjunk, amíg teljesen bemelegszik, tehát kb. 10-15 percet. Allítsuk be a képfrekvenciát úgy, hogy éppen a szinkronizálás határán legyen. Legkönnyebben ezt úgy érhetjük el, hogy a képvisszafutás kioltását jelző vastag fekete csík (amit továbbiakban röviden csak "fekete · csík"~ak nevezünk), a kép közepe és felső harmada között álljon meg. Ebben a helyzetben ugyanis a kép nincs szinkronizálva, tehát a frekvencia legkisebb m egváltozását is érzékelni tudjuk azáltal, hogy a fekete csfk elmozdul az általunk beállított helyről. Mivel a késöbbiekben a frekvencia stabilitását fogjuk vizsgálni, így tudni kell még azt is, hogy az elmozdulás irányából hogyan lehet következtetni a frekvenciaváltozás irányára. a) Ha a fekete csík a képmezőn megindul lefelé, ez azt jelenti, hogy a képfrekvencia a beállítotthoz képest nőtt. b) Abban az esetben viszont, hogy a csík felfelé indulna meg, a képfrekvencia csökkent. Ennek a jelenségnek mélyebb fizikai magyarázatát most nem közöljük, mivel e füzet feladata inkább a j elenség előidézésében ,,bűnös" alkatrészek megnevezése. • Mint említettük, vizsgálatunk célja, hogy megbizonyosodjunk a

a

(,'1f}ft1,9)

PCL82

-

3fa ábTa

2.2n fC5l)

1.71t

9

l

PCl 82

-

++

t-71t.{R.97)

3Lb ábTa

lt

képfrekvencia áll~ndóságáról. Az esetek döntő többségében frekvenciastabilitAs hibát1 a PCL 82-es cső és a blacking-transzformátor szokott okozni. A kettő közül is gyakrabban a cs ő romlik el. Gyengébb vagy gázos csővel, vagy enyhén zárlatos blocking transzformátorral az eredeti fokozat aránylag még jól müködik, az automatizált viszont .már nem. Az eredeti fokozatban ugyanis még viszonylag nagyobb frekvenciaeltérés is korrigálható a kézi frekvenciaszabályozópotméterreL Az automatabehúzási tartománya viszont adott, melyet nem léphet túl a frekvencia változás. , \ Azonban komoly problémát a jelenség nem okoz, mivel jó alkatrészek esetén a hidegen beállított frekvencia még a teljes bemelegedés után sem változik. meg, csak kb. 0,5 Hz-et. Ez pedig bőven benne van az automatizált áramkör 6 Hz-es behúzási tartományában. A vizsgálatot a füzetsorozat nevéhez és célkitűzéseihez híven nii őszintén szólva erősen amatőrjellegű módszerrel fogjuk végezni. Mentségünk, hogy kötve vagyunk egy otthoni "laboratóriumi" felszereléshez, amely bizonyára nem r endelkezik menetzárlat, vagy gAzosságvizsgáló műszerrel. Akinek a módszer, amatőrjellege miatt nem tetszik, az ne igy csinálja. Rábízzuk, miképp, a fontos az, hogy m.indenképpen fedezze fel a hibás alkatrészeket. Módszerünk a következő: zárjuk le csavarhúzóval, vagy csipeszszel a PCL 82-es katódját a földre. (Tehát a katódellenállását zárjuk rövidre.) A pentódarész előfeszültsége megszűnik, ezért a csövön átfolyó anódáram nagymértékben megnő. Ennek hatására a cső rohamosan melegedni kezd, néha olyannyira, hogy az anódlemeze izzásba jön. Eppen ez jön kapóra nekünk: ekkor ugyanis a cső elektródáiba abszorbeált gázok kijutnak onnan és a cső szempontjából ugyanazt a helyzetet idézik elő, amit rendesen csak néhány órai üzem után. A katódellenállásáról a rövidzárt néhány másodperc múlva, de az anódlemez felizzása után feltétlenül oldjuk fel. Ha a fokozat rendben működik, akkor az előbbiekben beállitott fekete csík helyzete a képmezőben változatlan marad. Hiba esetén azonban a csík elmozdul; sőt folyamatosan mozogni kezd fel, vagy le (természetesen az egész képpel együtt). Mivel a csőhibák nagyrésze gázosság szakott lenni, a fekete csík ilyenkor lefelé megy. Ebben az esetben figyeljük a készüléket tovább. Ha a csík egyre gyorsabban szaladna lefelé, akkor a PCL 82-es csövet feltétlenül cseréljük ki. Az is előfordulhat, hogy a csík a rövidzár hatására megindul lassan lefelé, de a későbbiekben a mozgás sebessége nem változik, hanem egyforma sebességgel halad lefelé. ilyenkor a gázosság csak kismértékű, a csövet ·nem kell kicserélni, csak a beállítást majd meleg állapotban, kb. félóra üzem után fogjuk elvégezni. • Sokan rémülten tapasztalták, hogy a katódellenállás rövidrezárá15

sak<>r a -k.ép szépen fokozatosan függőJ:egesen összecsukódott és· végül egy vízszintes csík maradt helyette. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a cső gyenge. Ha ilyenkor az összecsukódás mellett még a kép is szaladni kezd lefelé, akkor a cső nemcsak gyenge, hanem gázos is. · A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy az ilyen összecsukódást okozó cső néha azért még az automatizált áPamkörben is jól műkö­ dött. Hangswyozzuk: néha! Tehát ezzel a hibával b etehetjük a csövet az átalakított fokozatba, de ha az hibásan fog müködni, akkor viszont már nincs mentség, rögtön ki kell cserélni. Hogyan tudunk a blockingtranszformátor esetleges menetzárlatára következtetni? AZ előbbi vizsgálatból ez is következik. Ha a rövidrezárás alatt a képfrekvencia nem változik (tehát a kép nem kezd lefelé szaladni), de fél, esetleg egy óra múlva mégis jelentkezne a hiba, akkor a transzformátor zá rlatos. Ennek magyarázatá az, hogy a katódellenállás rövidrezárásakor csak a cső szempontjából idéztük elő a bemelege rlés utáni üzemi állapotot, a transzform átort ez nem befolyá- . sclta. Ebben az esetben természetesen a transzformátort. cseréljük ki. Attekercselni nem érdem es, mert nagyo~ sok m enet van r;:ajta, nagyon vékony huzalból és nagyon gondosan k ell ~zigetelni, majd összeszerelni. Persze azért nem lehetetlen, megfelelő gyakorlattal biztos sike-

rül Ha minden jónak bizonyul, akkor hozzákezdhetünk magához az átalakításhoz. A mechanikai rész

1

A könnyú kivitelezhetőség miatt az átalakítást pontokba szedve ismertetjük. A sorrend nem kötelező; mégis ajánlatos betartani, mert így legalább n em felejtünk ki semmit. 1. Szereljük ki a képfrekvencia finomszabályozó potmétert, (P 8) ez a forgató tárcsa és a szorítócsavar oldása után kiemelhető. 2. A potméter egyetlen csatlakozóvezetékét forrasszuk le és húzzuk ki a panelbőL A vezeték egyik vég.e az előző ppntban kiépített potméterre, másik vége pedig a képfrekvencia durvaszabályozó trimmer potméterre van forrasztva. 3. A képfrekvencia-durvaszabályozó trimmer potméternek ~ így felszabadult vége és a földpont közé egy 47 kohm<>S ellenállást forrasszunk be. 4. A képszinkronj elet csatoló 470 pF-os (C 49) kondenzát9rt vegyük ki és helyette jóminöségü 2,2 nF-ot tegyünk be és kö$.Sük át a· blocking transzformátor szekunderjének rács felöli végére. 16

\

l

5. Az első integrálótag 47 kohmos ellenállását cseréljük ki 10 kohmosra. (Előfordul, hogy az utóbbi értéket találjuk ·benne, mert a készülékek egyrészét már így gyártották.) 6. A C 68 jelzésií 33 nf-os integrálókondenzátort cseréljük ki ~7 nF-ra, de egyik végpontját ne a földre, hanem a pentóda katódjára kössük. · 7. A pentódarészre csatoló 47 nF-os (C 69) kondenzátoat cserél~ jük ki 100 nF-ra. 8. A 2,2 Mohmos anódkörl ellenállást cséréljük ki 2 db l Mohmosra. Ide lehetőleg 0,5-1 W-nál kisebb terhelhetőségfit ne alkalmaz~ zunk, mert .a nagy feszültség hatására megsza~ad. A 6.; 7., 8. pontban felsorolt átalakítások már nem tartoznak szorosan az automatizáláshoz. Azonban mégis ·é rdemes őket megvalósítani, mert a fokozat stabilitását és megbízhatóságát nagymérték~ ben növelik.

Beállítás !

A beállításhoz csak akkor kezdjünk hozzá, ha a k~szülék már legalább félóráig üzemelt. Ekkor éri el az ·üzemi hőmérsékletnek azt az alsó értékét, melyhez a beállítást végezni kell. 1. Aszinkronleválasztócső működését szüntessük.meg (pl. a.Bep. tóda vezérlőrácsának földre zárásával.) 2. Ekkor a függőleges és vízszintes szin.kron megs.zűnik. A beállításhoz azonban az a lényeges, hogy még a sorokra felbomlott képen is jól látszik a képvisszafutást jelző fekete csík. Ennek hely. zetéből aztán jóllehet látni, hogy fut-e a kéJ?. 3. Zárjuk rövidre a kézi képfrekvenciaszabályozó potméter helyére beépített 47 kohmos (R 97) ellenállást. 4. Az egyetlep megmaradt lehetőséggel: a képfrekvencia-szabályozó-trimmerrel a kép futását állítsuk meg. Akkor áll (állna, ha a sor szinkronizál va lenne) a kép, ha a már néhányszor emlitett fekete csík nem szalad a ~ép~myőn semerre, hanem valahol (valami~yen helyzetben) m~U. A beállítás ekkor jó, mert blocking és a képszinkronjelek frekvenciái így megegyeznek. 5. Oldjuk fel a 47 kohmról a rövidzárt. 6. A kép megindul felfelé (a fekete csík jelzi). 7. Szüntessük meg a szinkronleválasztó~ó vezérlőrácskörének rövj.dzárát, tehát indítsuk meg a fokozat működését. 8. Ekkor a kép és sorszinkronizálás rögtön megtörtén.ik. l?

'

Ellenörz& Hagyjuk a készülékét néhány óráig bekapcsol~ majd ismét zárjuk rövidre a kiépített potmétert helyettesítő R 97-es 47 kohmos ellenállást. Abban az esetben, ha a beállítást jól végeztük ~s az alkatrészek jók, a képnek továbbra is állni kell. Ha azonban a kép ekkor lefelé kezd szaladni, akkor vagy rosszul állítottuk be a frekvenciát, vagy hibás valá.melyik kapcsalási elem (pl. cső). Na de azért olyan szigorúak nem vagyunk. Ha a 47 kohmos rövi~rezárása után az a bizonyos fekete esik megjelenne és megállna valahol a képmező közepén, sőt egészen lassan megindulna lefelé, akkor még nincs pagy baj. (A cső kicsit gázos.) Allítsuk újra be a ·frekvenciát, most már ehhez az állapothoz képest. . Joggal ébredhetnek egyesekben kételyek az egyik előbbi meghatározásunkkal kapcsolatban: Mit ért~éne~ azalatt, hogy a kép "egészen lassan'' megindul lefelé? Hiszen köztudomású, hö~ illennyire relatív a las$1J, és a gyors fogalma. · Mélyreható fizikai (esetleg nyelvi) elemzés helyett mi inkább a d olog múszaki végét ragadjuk meg és így már könnyen fel tudunk eiY olyan kritériurnot állítani, ami egyértelmű (sőt közérthető). Tehát miután több órás üzem után a 47 kohrnot r övidrezárva lefhlé ke~dett szaládnl a kép és ezt utánaállítoftuk, kapcsoljuk ki a készüléket. V árjunk 20-25 perc?.g, mert csak ezalatt h ül ki megfelelően. Ha ez megtörté'nt, kapcsoljuk ismét be és nézztik meg, hogy 'a függőleges szinkronizáció rendben van-e? (All-e a kép stabilan, vagy nem?) Ha igen, akkor nincs baj, a melegedéssel járó kis frekvenciaváltozás benn van a fokozat szinkronizálási tartományában. Sajnos .azonban az a gyakoribb eset, hogy a bekapegotás után a kép erőteljesen felfelé kezd szaladni és csak egy félóra. üzem után hajlandó megállni. Ebben az esetben a PCL 82-es ·csövet cseréljük ki. .Ha minden rendben van, akkor nyugodtak lehetünk. Csak hiba esetén kell ismét hozzányúlni a készülékhez, vagy esetle-g több éves ' üzem után, amikor a gyengült csó miatt változik meg n~lég a frek... ,, vencia.

. - .. .

'

:

'

o

,

j

'r

.. • .

18

..

. l •

~ :

.. ;; . •

'.

3. A videóer6sító módositása A clm tulajdonképpen nem fedi teljesen a valóságot, mert nem magát a videóerősitőt, mint olyat módosítjuk, hanem annak csak egy részét. Igaz, hogy leggyengébb részét: a kontrasztszabályozást. Olyan megoldást alkalmazunk, amely kiküszöböli az eddigi módszer összes hiányosságait. Az eredeti megoldásnál ugyanis az l kohmos kontrasztszabályozópotméter a videóerősítő csó katódkörében volt és igy ennek viszonylag nagy katódárama átfolyt rajta. lgy ha a huzalpotméter menetei már kisÍnértékben is oxidálódtak, a szabályozáskor keletkező kis átmeneti ellenállásváltozás is meglehetősen nagy feszültséget hozott rajta létre.· Ez aztán azzal járt, hogy a kontraszt beállításakor mindig vízszintes fekete csíkok zavarták a képet. Hasonlóan nem volt idegnyugtató a régi rendszernél bekövet- · kezó másik jelenség seni; a fényerő nagymértékben függött kontraszt- . tól. l Mindeiekét kikll$zöböli új módszer, melynek megvalósitása után a képben a zavaró csikok egyáltalán nem fognak jelentkezni,. ' és a fényer~sség is teljesen függetlenné válik a kontraszttóL

az

· Elektromos m6k&IéS A videófokozatot átalakitás előtti és utáni állapotban a 4. -ábrfln láthatjuk. •Az eredeti müködésről csak annyit: a' kontra~abályozó potméter .a- videócső katódkörében keletkező negatív visszacsatolás mértékét változtatta. Az. age feszültséget előállító trióda vezérlőrácsa pedig ·kb. 175 volt pozitív. feszültséget kapott egy osztóról, vagy az EF 80-as hang kf.erősítőcső· katódjáról A módosított felépítésben a cső, katódkörében már nincs potméter. Átkerült a trióda rácskörébe, értéke megváltozott l Mohmra és itt már a rács előfeszítését végzi. 1 · Hogyan t6rlénlk a kontrasztszabályozás? Az l Mohmos kontrasztpotméter a 220 kohmos (R 95) ellenélláson keresztül a trióda rácsára ad állásától függő nagyságú pozitiv feszijltséget. Ennek hatására a trióda belső ellenállása megváltozik, a feszültség nagyságának függvényében nő, vagy csökken. A folya-

, .1k l t,

PCl. 14.

-I fn

~ ~

1,70k

1tXJn

ff1(JC92)

.,...

-----

1.70

Z2ni

+ 4/a ábra

33k

•

•

~

r • J

I .\

•

• . l

•

•

11~iOH

Un

l

:.1.

.f/.ö

.

..:

•

.. ..

ibnll

·••

!

.,

•

•

~ l

:

.'

- .

.

• .,

,

' a ·változó belső ellenállású trióda mat további hatása már közismert; különböző nagy~ágú age feszültséget állit elő, tehát közvetve az elő­ erősítőcső és az első kf-erősítőcső erősítését szabályozza. Mive1 a . rácskörben folyó árám igen kicsi, itt nem lép fel még a potméter elpiszkolódása esetén sem zavar. Dyen módon tehát egyszerre megoldódott a nagyhatású kontrasztszabályozás és a szabályozási zavar problémája. A trióda rácsa és a föld között lévő R 99 jelzésű 15 kohmos potméter segítségével az alapkontraszt állítható be. úgy kell szabályozni, hogy a kontrasztszabályozó potméter legkisebb kontrasztot adó szé~ő állásában se tűnjÖn..el a kép. A

/

fényerőváltozás

korrigálása

Ezután nézzük a kapcsolás másik ré8Zét;· hogyan küszöbölódik ki a kontraszt szabályozásakor bekövetkez.ő fényerő ingadozás. Elso pillanatra ez nem látszik megvalósítottnak, mert módosított rendszerünkben a kontraszt szabályozásakor végső fokon a nagy és közép'f rekvenciás erősítést változtatjuk. Ebből következik, hogy a demodulátor-diódára jutó kf-jel nagysága változni fog a kontrasztpotméter állásától függően. így ennek egyenirányításából keletkező egyenáramú szint továbbra is befolyásolja a fényerőt. A r észletes magyarázat mellőzésével most csak a végeredményt közöljük. Nagyobb kontraszt es.etén a fényerő csökken, kisebb kontraszt esetén pedig n!J. M~gp~g , v.égs() fokon azért, mert különböző folyamato.k .végén a képcső katódfeszültsége változik meg. Ennek korrigálására szolgál a kontrasztszabályozó potméter csúszókarja és a képcső kat.Qdja között lévő l Mohmos (R 92) ellenállás. Nagy_kontraszt esetén a kontrasztszabályozó-potméter a trióda rácsra kis pozitív feszültséget ad. ·E kkor viszont (különböző folyamatok lejátszódása következtében) képcső katódpotenciálJa nő, tehát a fényer? ·cso'Kken:: Azonb~n .ilye\1-kor az l Mohmos ellenállásan keresztül ' ~~ 'kontrasztpotméter fokozottabban osztja a képcső katódfeszül~~g~, hisz~n a csúszókarja . majrl:J:l~~ a föl~~ll?li _végen (vagy éppen ott) ·van~ ~-agy_ kont!'~S?t ::-- _kjs,.trióda rácsfeszültség.) . Kis kontraszt esetén az előbbi forqítottja játszódik le. Ebben az esetben a ko'htrasztpotméterrel nagy pozi~íy_ feszültséget á~litunk be, következésképpen a képcső katódfeszültsége csökken. Most azonban a kontrasztpotméter az l Mohmos (R 92) eijenálláson keresztül már nem oszt olyan mértékben, sőt még pozitívabb pontra is emeli az ellenállás végpontját.

a

••

Mindezeket összefoglalva: A képcső katódja és a kontrasztPotméter csúszókarjaközött lévő ellenállás szolgál a fényerőingadozás kompenzálására. Egyrészt az l Mohmon keresztül változó nagyságll pozitiv feszültség jut a katódra, másrészt az amúgyis a katódon lévő feszült·séget különbözőféleképpen osztja a kontrasztpotméter. A kettő hatása összeadódik és együttesen küszöbölik ki a fényerő kontrasztszabályozástól függö ingadozását. ·

A mechanikai rész Sajnos a kontrasztpotméter cseréjéhez a panelt ki kell építeni a dobozbóL Ez nem túlzottan nehéz, de nagyon óvatosan járjunk el, nehogy valamit közben ráejtsünk a ~épcsóre. Miután a kiépítéssei készen vagyu!J.k, a kontrasztpotméterről húzzuk le a forgató-tárcsát. majd a szoritócsavar oldása- után szedjük . ki. Az ·eredeti potméteren lévő két vezetéket forrasszuk rá a beszerelendő l Mohmos lineáris vágott-tengelyű potméterre. Mint azt a 4. ábrán is látni lehet, a potméter egyik felét földelni kell. Ez ott helyben is elvégezhető, azonban so~zor eltévesztik a belyes földelés! pontot. Ita nem a megfelelő végpontot földeljük le, akkor a potméter nem a dobozon látható nyil irányában adja a nagyobb kontraszto t. Aki nem biztos ·a dologban, az egy harmadik · vezetéket is kössön rá a potméterre, amit húzzon le egészen a videófokozatig. Ez a legbiztosabb módszer, mert egy esetleges' rossz bekö·tésnél csak·a két vezetéket kell megcserélnL Legjobb, hamindhárom vezeték különböző színú és így könnyű kügazodni rajtuk. A potméter akkor van helyesen bekötve (tehát földelve), ha elölről nézve a panelt, a jobboldali pontja földelt. Ezt úgy.kell érteni, hogy ha a potmétert az óramutató járásával megegyező" irányba forgatjuk, akkor közeledjen csúszókarja a föJdelt pont felé.

A

videócső

körében a

következő

átkötéseket végezzük. •

l. A kontrasztpotméter két eredeti csatlakozó vezetékét, valamint a potméterrel párhuzamosan kötött l kohmos ellenállást (R 22) forrasszuk ki. 2. A 68 ohm (R 24) végpontját kössük át a 330 ohm és 4,7 kohm közös pontjára. (1gy egy üres forrfülünk keletkezett, melyet később ki fogunk használni.) 3. Az l Mohmos (R 92) katódellenállást a földről kössük át az előbbi (2) pontban keletkezett forrfülre. ~ lehetőleg cseréljük ki l W-osra!)

, 4. A trióda rácsa és a f91dpont közé forrasszunk be egy l5 kohmos (R 99) trimmerpotmétert. 5. A trióda rácsát és a 2. és 3.-as pontban említett forr.fQlet (amin most az l Mohm van) kössük össze egy 220 kohmos ellenállással. (Ide legalább 0,5-1 W-osat tegyünk be.) 6. Az Qj kontrasztpotméterről jövő vezetékeket kössük be: a csúszókarról jövőt a már. az előzőekben emlitett (2., a:, 5. pontban) forrfülre kössük. A maradék kettő közill az egyiket a- földre, a másikat pedig a PCL 84-es segédrácsára (Ugyanis ez anódfeszültségi pont.) Aki a potmétert már közvetlenül leföldelte, annak csak egy vezetéke van és azt kell a PCL 84-es segédrácsára kötni. Ezzel az átalakitás érdemben elkészült. · .

l

Beállíbia

. Kapcsoljuk be a készilléket és hagyjuk bemelegedni. Valószfnű, hogy elkötést nem csináltunk az átépftés egyszerűsége miatt, igy a fokozat rögtön működni kezd. Ha minden rendben müködik, akkor a kontrasztpotmétert állítsuk be a legkisebb. kontrasztot adó állásba. (Csavarjuk ütközésig). Ezután a 15 kohmos (R 99) trimmerrel állítsuk be azt a legkisebb kontrasztot, ahol még élvezhető a kép. Most a kontra~tszabályozó­ potméterrel próbáljuk növeini a kontrasztot, közben figyeljük, hogy ~ egyenletesen nő-e? Ha a kontraszt szépen egyenletesen nő egészen . a legerősebbig, jól dolgoztunk. Előfordul ·azonban, hogy. az eleién szinte semmi..., válto_? ás nincs, )najd szint~ rögtön beáll a legerósebb kontraszt, vagy fordítva. Ez rendszerint azt jelenti, hogy logaritmikus potmétert építettünk be. ~etlllyiben viszont a kontraszt nem a forgatógomb fölött lát-~tó nyil l~ányában er{)södne, akko~; fordítva kötöttük be' a ·p otmétert, Ilyenkor a pálya két kivezetésén~ bekötését kell egymás között felcserélni .

.•' 1".

l

'.

.

l

'

•

Il. AZ ~RZ~KENYSÉG ·NÖVEL~E Az AT 403-(505)-ös érzékenységének növelésére három módszer kinátkozik: · l. A · kf erösítő érzékenységének növelése. 2. A nagyfrekvenciás erösítő érzékenységének növelése. 3. Antennaerösítő készítése. V együk sorra a lehetőségeket és vizsgáljuk meg, hogy esetünkben melyiket célszerű alkalmazni. l. A kf erősítő érzékenységének növelése a közelmúltban megjelent .k eretrácsos nagym.eredekségű csövekkel minden nehézség és komplikáció nélkül megoldható. Amatőr~zközökkel, mely tv-s.szempontból még a legoptimistább szánútás esetén is egy univerzális mtíszerből, egy G DO-ból és néhány· kéziszerszámból áll, könnyen !}legoldhatók az átalakítás közben felvetődő problémák. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy a 403-as ppusnál. elégedjünk meg ennek a módosításnak végrehajtásával. 2. A készülékben a nagyfrekvenciás erősítést PCC 84 végzi. Csábit~ a gondolat, hogy ezt esetleg kicseréljük egy nagyobb m '= redekségü és kisebb zajú esőre pl. PCC 88-ra, vagy PCC 189-re. A · gondolat valóban kitűnő. Az átalakítást elméletben igen könnyen végre lehet hajtani, a gyakorlatban viszont aligha sikerül. Vajon miért van ez így? A válasz igen egyszerű: A cső cseréje rendszerint a foglalat megforditását és a csatoló- valamint tápelemek átrendezését, eseileg értékváltozását teszi szükségessé. Mindezek az átalakítások annyira megváltoztatják-a cső és szerelési kapacitásokat, hogy az eredeti menetszámú tekercsek, melyeknek kapadtásai az előbb felsoroltakb61 állnak, már nem a gyárilag beállitott frekvenciasávban hangolnak. Azonban még ez lenne a kisebbik baj, hiszefi· szélessávű· hángoló.generátorral az újbóli hahgolás elvégezhét'ő. " · : ·- ~- ·..--. A nehezebb probléma az, hogy a nagyobb meredekségü és fgy erósítésű cső áramkörei fokozottabb hidegítéseket kívánnak~ S ··hogy hol és mit kell átalakításnál hidegíteni, vagy árnyékoini? Há't éppen ez az, amit nem lehet csak egyénileg eldöntení. . : . . '~Gyártásnál ugyanis a sorozatban k észülö dobváltókat- néin~ak elektromosan, h a nem szereléS szetnpóntjából ·is ugyanúgy·.- készítik, mint a mintadarabokat, melyeknél az ellenőrzés igen alapos VÍólt. (Ennek ellenére néha inég ott is akadnak problémák.) · ' ~· ' · 24

_.. Mindezen rossz tapasztalatok ellenére mégis ismertetünk néhány kapcsolást, de csak inkább tájékoztató jelleggel. A:l átalakítást csak az kísérelje meg, akinek nagy gyakorlata van tv készülékek javításában és építésében, ezenkívül a szélessávú hangoláshoz szükséges műszerekkel is rendelkezik. 3. Antennaerősítót késziteni hálás és főképpen veszélytelen dolog. Ez utóbbi megállapításunkat úgy kell érteni, hogyha netán az erősí­ tőnk nem múködne, a készülék továbbra is jó ~arad, sőt még csak vissza sem kell alakítani. E:ppen ezért ezt a megoldást különösen gyakorlatlanabb kezdő amatőröknek is ajánljuk.

L A kf-erósító átalakítása Módszerünk lényege az erősítés · növelése érdekében az, hogy nagymeredekségú csöveket, EF 183-at és EF 184-et alkalmazunk az eredeti 2-:db EF 80-as helyett. Az EF 80 nem exponenciális karakterisztiká:j~ cső, e.z ért szabályozása · nem lehet lineáris.. Az általunk beépítésre kerülő EF 183 és EF 184 közül azonban a 183-as már szabályozható!. Igaz, hogy a 184-es meredeksége némileg nagyobb, de ezt mi a jó szabályozási karakterisztika miatt csak egyik helyen használjuk. ') . . . AZ ·eredeti kf-erósít-ö két f-okozatú és négy hangolt kört tartalmaz. Az erősítő ún. "lépcsős" hangolásít, ami azt.jelenti, hogy a rezgqkörök_egymástól eltérő. frekvenciákra vannak hangolva. A körök sAvszélessége akkora, hogy ~másba "átlapolnak". lgy, ha az ered{) kf. átvitelt vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, l)lintha az erősítő egyetlen speciáljs ~l~kú rezonapciagörbével rendelkező- rezgőkörből állna. Tudni kell-m~g .azt is, hogy a két erősitócs9 közill csak az egyik szabá,yozható, ~égpedig az első. A_ m_ásodik nem, mert · e~ esetben a demodulátor .f~lé. 4llandó terhelést jelent,, ami a jó műkörlés eleng€dhetetlen feltétele... . · . .. , ·. E~· :§.. ltötiilmény jön éppel\ kapóra nekünk ahhoz, hogy a második . hdyr:~ 3: n~gyobl;> meredeks~gű, de szabályozhé.\té.\tlan EF 184-et alkalmazzuk. Az első helyre pedig a jól szabályozható, de ~alanúvel kisebb n;let;~~ségú E.~ 18~-at. tesszük, miáltal az eredetinél. jobban Iineáz:.i,~~ban sz-abályozható ~~- -lényegesen n~gyol>b er9sít~st1lesz ~- fo~o~~nk. -: . Az erősítés növekedésén~~ száms~erú .adatait közó1ni nem tud~' mj.vel _nem is mértük meg. K_öv~t~ezte_tl'\i l~het azonban erre ab-

és

.~ h~Y·.~~j - ~~v~k. ~~~~~ge töb.b mint kétsz~resé az eredeti-

nek.. ;";

~ .. .. .: . Az talakitás ~~~~gzés~ után a kf-:erósitő semminemű ·h~ngolása-. ...-r.

..:..... -_

a

... - .~

.

. . . •' .

...

..

,. .

•

'-

sem szükséges. A módosftások csak lényegtelenül változatják meg a l

szerelési kapacitásokat és mivel a beépített csövek kapacitása! iS kb. megegyeznek a régiekével, ezért tekintettel a viszonylag ala'csony középfrekvenciára; utánhangolás nem szük.séges. Sőt továbbmegyünk: il kf transzformátorokat nem is aabad· han• golni. Aki ezt nem hiszi, kérdezze meg azokat, akik megkísérelték a kf-hangolást ,,fülre és szemft", majd utána sírva fogadkoztak, hogy soh~ többé. (A sírás rendszerint valamelyik szervíz pérutáránál · következett be, mikö~'f:>en a "helyrepofozá.Sért" járó összeget fizette be a kissé felelőtlen amatőrtársunk.)

EFIIJ

CD

5. 4bnl

A gyakorlati kivitelezés tpítsük ki a cserére szánt alkatrészeket és helyettük tegyük be az új értékeket. Ezek: ,. l. A második EF 80, vagyis az új EF 184, .150 oh:mos kat6dellenálláslit cseréljük ki 220 ohmra. (0,25 W-osnáf kisebbét. ne alkalmazzunk.) ,' · ,·_·· · ·2. A katódellenAllá.s sal párhuzamosan kötött l nF-o$ kQ~denzá­ tor helyett 2,5 nF-osat tegyüp.k. Ez lehetőleg kis índukíivitású l~n­ cse kivitelű legyen. Egyébként ugyanez vonatkozik a töb~1 ~pi.. téSr~ kerülő 2,5 nF-os kondenzátort-a is. '" 3. Az előbbi cső segédrácsára a fes~t~get 22 kohm9,p kerésztül vézessük, .majd a segédrács és föhi' közé 2,5 nF.:.S hide~tQ"K!Jn­ denzátórt forrasszunk.

•

4. Az EF 183 segédrácsába is tegyük be a 22 kohmos ellenállást és a 2,5 nF-es hidegítőkondenzátort. 5. Ugyanennek a csőnek az eredetileg 47 oh~os katódellenállásAt most 2 .darabból rakjuk össze: 100 és 22 ohmosból. A 22 ohmot kössük a ~atódra, a 100 ohmot pedig a földre. A kettő összekötési póntja és a föld közé pedig 2,5 nF-ot tegyünk. 6. Az age láncot a sorvégcső vezérlő .rácsköréből előfeszítő 1 Mohmos ellenállást a földpontra kössük át. Pl. a 33 kohm másik végére. A katód- és segédrácshidegítő kondenzátorokat lehetőleg minél rövldebb szárral, forrasszuk be. Igy elejét vehetjük egy esetleges, szinte meg~lálhatatlan gerjedésnek. Az átalakítás elvégzése után helyezzük be a két új csövet. Ismételjük; az első helyre a 183-at, a másodikta a 184-et. . Ha mindent jól végeztünk, akkor bekapcsalás után a fokozat kifogástalanul mű.ködni fog. Ezek után már nem kell mast tenni, csak a csatornaváltóval ráállni olyan csatornára, amelyiken egy gyengébb a~ó vehető. Valószínűleg az oszcillátort (de csakis azt) · némileg utána kell hangolni. Ezt a szokásos módon végezzük: úgy állítsuk be a rézmagot, hogy az adó éles képe környezetében a finomhangoló még megfelelő átfogást biztosítson. 2. Az

előerősítő

átalakítása

Kissé szokatlan lebeszéléssel ke'.Zdeni egy átalakitás ismertetését. Most mégis kénytelen-kelletlen, de ezt tesszük. A bevezető­ . ben ugyanis már említettük, hogy. miért tartjuk az ilyenfajta átala~tási módot veszélyesnek. No persze ez nem azt jelenti, hogy a feladatot egyáltalán nem lehet megvalósítani. Nem lenne. teljes ez a füzet, ha nem adnánk közre egy-két érzékeny élőerősítő kapcsoJási módszert. Ezek a gyakorlatban beváltak olyannyira, hogy nem is egy készülék műkÖdik így. Talán közhelynek hangzik, de megismételjük: csak ~z alakítsa át készülékének előerősítőjét, akinek kellő gyakorlata és szakismerete va~ ebbeh ~ témakörben é~ mindamellett ~ég szé~essávú hangol(>gén~rátorral rendeikezik. Ezenkívül a múszer indikátoraként hasznAiható oSzcilloszkóp és markergenerátor is van számára elfu.l}ető állapotban. ~ ~~ :Ak! fumdezekkel ~~ rendelke~ az•inkább csak okulásképp olvusa ~ a fejezetet. .

is

't

Megoldás PCC 189-es csővel

.

A 6. ábránk egy PCC 189-es csővel működő igen nagy erősítésd előerősítőfokozatot ábrázol. A cső kaszkód kapcsolásban erősíti a szimrnetrikus antennáról beérkező jelet. . Elektromos szempontból a kapcsolás a PCC 84-es csőv:el működó fokozat helyett alkalmazható. Az ·ú j meioldás nagy erősí!éséi az alkal-:PCC/89

-.

c

or erecte/1 neu/raJzÓ/Ó lekeres (S menel)

~

6. ábra

)

mazott nagymeredekségű csó adja. A többi. kapcsolási elem: :egyrészt a csőhöz szükséges feszültségértékek beállítására szolgál; ·másrészt a rács és anódkörben lévő hangolt-körök részei. Nehézséget csupán az utóbbiak beállítása okoz. Ehhe?: szükséges ~z · átalakítás{ után a szélessávú hangolás. ~ ·

l

A gyakorlati kivitelezés

A dobváltóból húzzuk. ki mindkét csövet és vegyük le_~ v.é@lemezt. A · készülék alkaimas módon való oldalra fordítása utál}:. .a PCC · 84-es előerősítőcSó alkatrészeihez mind,en nehézség. nél~Yl hozzá tudunk férni. A csó ·fóglafatár61 .minden alltatréstt .forr~~ szunk le és á foglalatot emeljük ki, maN 180°-kal · elforgatva 5zereljÜk ismét be. Ezzel a műve1etteJ. · elértük;. hogy a · l1eé,pí~r.e 28 l

,

kerülő álkatrésze!tet az ultrarövidhullámú · szerelésnek megfelelő

módon tudjuk ismét beforrasztani. · Elsőként a fűtésvezetéket forrasszuk vissza. Ha n~m lenne a flités mindkét kivezetéset kondenzátorral földelve, akkor feltétlenül Eótoljuk ezt a hiányosságot. Mindkét fűtéskivezetést egy-egi l nF-os (l"ehetőleg) tárcsakondenzátorral földelj ük. Ezután• építsük be. katódellenállást és kondenzátort. Különösen a kondenzátor beszerelésénél ügyeljünk, hogy rövid szárral történjen a beforrasztás. Ezt követően a csóelektródákat az érintkezökkel összekötő vezeté ket, majd a neutralizáló tekereset forrasszuk be. (Az eredeti neutralizáló t ekereset ajánlatos 5 menetüre kicseré.lni.) , Mindezeket követheti az egyéb alkatrészek beforrasztása, melyeknél s~ntén irányadó a rövid szár! A jobboldali csőfél rácsán lévő átvezetőkondenzátor beforrasztása csak akkor szükséges, ba a fokozat gerjedne! Ha mindennel k észen va~ helyezzük vissza a csöveket és kapcsoljuk be a készilléket.

a

Beállít4s Mivel a rács éS anódkörben lévő tekercSek a szerelési és szórt. valamint csőkapacitásokkal alkotnak rezgőkört, és ezek az átalaldtás alatt jelentősen megváltoztak, szükséges a fokozat újbóli behangolása Az itt közölt hangolAsi módszer azonban nemcsak a PCC 189-es csóvel müködő előfokozatra , hanem az ezt ~övető ismertetésben lévő PCC 88-as csővel épített előerősítöre is érvényes. Az antenna-bemenő kör szekundere az egyik, a csó anódkörében levő sávszűró szekundere és primérje a második és harmadik hangolt k_q re.. ~z .előe:::-ősítőnek. Az antennakör az erősített sáv közep én, a : sávszür·ó pedig a két szélén hangol. Ezeket ketl tehát mo5t · ' minden csatornán utánállítani. . . A lÚingoláshoz ..a m~ereket a következőképpen kapesoljuk: a szélessávÚ. generátort az antenna- beménetre, · az indikáló oszcilloszkópot pedig a PCf 82-es keverőcső vezérlőrácskörében lévő · tn érő­ pohtra. (Ha a szélessávú hangológenerátor n em rendelkezne elég nagy kimenőjelszinttel, akkor a fobb indikálhatóság érdekében az oszcillátor mllködését szüntessük meg olymódon, h ogy az anódköri mun.ka-e llenállást forras5zuk· ki!) Ezután a jelzőfrekvepciát előáUltó lllarketgenerátort hozzuk csatolásb~, a csatori?-av-áÍtóval olymódon, hogy · oszcilloszkópon jóllátható jelet ho~on létre. . . - ·· . Itt említjük meg, hogy markerezésre felhasználható az adóállomás · k~ és hanghordozó frekv~iája is, ha az elege_n dó nagy térerővel

az

V311 j~len.

i-:1\nél a mó~emél rendszertint a megfelelő c~t()}ás bizto. sitása jelent gondot. Ugy~nis rnegl~hetősen neh~zkes olymódon a~ rnen~tre esatolnt az ant~nnából érkező jelet, hs>gy az mindenf~e elbü~ás n~kül k~veredjen. a hangológenerátor jelével. (Nehéz ~ de u~rt l~het).

Az•AT 403-bqn és nagyrésrl a többi tipusban is a bemenökör a C$atorna ~özepét a sávszűrő pedig a két szélét hangolja. ~~l't. belül pedig a sávsziírő griJ:nerj~ ll hangoldalt, §EekUI\derje pe4ig a képoldalt. · Ezt a kissé. f-urcsán h~ngzó kép és hang- "oldal" kifejezést a köv~tke~őképpen !tell érteni: képoldal az átviteli sáv (átviteli gör.bt)) azon része, amelyen a képvívőfrekvencia erősödi~. A hangolqalon pedig _,... ami ebből követelc~~Ut a hangvívő erősödik. A hangolási cél az, hogy olyan ~élessávú átvitelt alakítsunk kl, amely a beállított csatorna s!lempontjából egyenletesne~ ~;~zánút. A hllngolás a me~etek tologatásával történik. Mivel azokat a gyári han.. golá:~ ut4n ler~gas~tják, f17; ebno~dftást ~ak a ~gasztó felold~ után kezdjük. (benzinnel, vagy higítóval). A hangolást természetesen Yalarnennyi csatornára végezzük el hansonló módon. ,P,. neutralizá.ló trimmer b~ítása a követ~őképpen tQtténik: , addig p.öveljük a k&p~citását, amedc;iig. az átviteli görbe nagyságil (amplitudója) nő. Ha a növekedés mellett a görbe eidölne jobbra vagy balra, akkor némileg csavarjuk vissza. Ezt a beállítást valam~ lyik fels() csatornán vég~ mert ezelt kénytffiebbek a jó neutrali-T

~cióra.

Az oszcillátor rézmagjának beállítását is el kell végezni mtnden csatornán. Ennek "ellenőrzése csak az ún. teljes átvitel vizsgálatával lehetséges. Úgy kell beállítani, hogy az illető c~tornára j~J,­ le:mZő középfrekvenciás kép és hanghordoz6 a középfrekvenciás átviteli sAv megfelelő részére essen. Ezt t:>ersze lényegesen könnyebb elvég~i, ha a csatornán vala-milyen adóállomás vehető, mert ez esetben csak..a jó képre k~U ráhangolni. . · Tudjuk, hogy mindezek elvegzése csak hosszaptart6 e:- fárad~­ ges rnunkával lehetséges. Arról nem is be82:élve,~ liogy ·h~ ~söre nem ~ikerül a hangolás, vagy egye$ csatcirnákon g~rjedés jelen.tk~zik, bizQny még tovább tart a végrehajtás. Dehát nem árultunk ~ákba,.­ ma~kát - ez tgy van. Csak az vállalja, aki lÍSY mi, hogy képes rl. ....

.

...:. ·

o

•

A.talakft6s PCC 88-as cs6vel Az el6erc3sítő átalakításának ismertetjük egy másik módszerét. ' A 7. ábrán látható kapcsolás elektromos működés szempontjából telje!en megegyezik az elóbbiveL Eltérés csak a csőben és a hozzátartozó tápfeszültsé~ körökben van. 5 menel */ll, ZS .

PCCI/8 2201-

Ile

I

Z,Sn

+

7. áfwa

A készillék megfelelő beállítása lJ.tán elérhető, hogy a dobváltó.. hoz hoz~á tudju~k férni. A csövek és a védőleme~ eltávolítása után az erősitő PCC 84-es foglalatáról mindent forrasszunk le és szed." jük ki a foglalatot, majd a.zt kissé elfordított hel~etben (kb. 40°) ~ereljük vissza. (Ehhez természetesen új ~yukakat kell fúrni.) Art. eL. fordított helyzetet úgy értjük, hogy a csőfoglalat két felerősítő nyi.. ~sát ~sz~kötő egyenes kb. 40°-os szöget zárjon be a debváltó hasz·szabbik oldalával. Ezutáp kezdjünk hozzá a huzalozáshoz. Elsőként a dobváltó két részét egymástól elválasztó árnyékolólemezl:)ől for... , rasszukki a fűtőfeszültséget átvezető kondenzátort és azt egy lyukkal beljebb forrasszuk ismét visiza. A fűtéslábtól jobbra található fűtésbevezető ~ondenzátorrQ] (szintép átvez~tőkondenzátor) kö~ük be a PCC 88 foglalatára a fűtő­ feszültséget, majd a másik foglal~tlábat az átvezetőkond enzátoron keresztül kössük rá a PCF 82 szabadon lévő fűté skivezetésére. {Az előbb mi forrasztottuk le erről a pontról h vezetéket, amikor az átvezetőkondenzátort áthelyeztük.)

•

A csó árnyékolólemezének kivezetését görbítsült a középsó árnyékoló-hengerhez, majd azt viszonylag vastag (l mm) huzallal földeljük le. (Föld pontnak megfelel a csőfoglalat árnyékoló · lemez alatti volt felerősítő furata is). Ugyanerre a pontra földeljük le az antennatekercs közepét földelő leszedő érintkezöt is, valamint a katódkondenzátort és ha még elfér, akkor a katódellenállást is. Ezt követi az általunk készített új neutraliZáló tekercs beforrasztása, melyet közvetlenül a csőfoglalaton (csölábak némi behajJí-. tása után) helyezzünk el. Az árnyékolólemez Íegszélső furatába beforrasztunk egy 2 nF-os átvezetőkondenzátort, melynek a PCC 88-as cső foglalata felőli részére ráforrasztunk egy 330 kohmos, a másik végére pedig egy 220 kohmos 0,1 W -os ellenállást. A 330 kohm szabadon lévő végét a földre, a 220 kohm ugyancsak szabad végét pedig az árnyékolólemez másik végén lévő anódfeszültséget átvezető kondenzátorra kötjük. Ezután az átvezetőkondenzátort összekötjük a PCC 88 foglalata jobboldali csőfelének vezé~lő rácsával (2 csőláb). Most következhet a baloldali csőfél rácsának bekö tése: kössük össze a legrövidebb úton az 5. leszedőérintkezővel (lehet a rugót tartó csószegecsen keresztül is) majd a 2 pF-os neutralizáló triromert forrasszuk be a baloldali csőfél anódkivezetése és a neutralizáló trimmer közé. Végül a jobboldali csófél anódkivezetését kössük össze az általurik kiforrasztott átvezetőkondenzátor most üres furatán keresztül a 6. leszedőérintkezővel. (Ez a hosszabbik tekercstartó sávhoz való csatlakozásra szolgál.) Ügyeljünk arra, hogy ez az összekötés vastag, legalább l mm átmérőjű minél rövidebb huzallal történjen. A beforrasztás előtt némileg · húzzuk meg, hogy feszesen álljon. Ebben az esetben direkt szükséges ez a "légvonalban" való szerelés. Ezután a csőfoglalatot, ·ha lehet mindkét végén forrasszuk hozzá a dobváltó paneljéheE, majd helyezzük vi~Í)za a csöveket és ellenőriz­ zük a cső foglalatán lévő feszültségértékeket. A jól működő fokozat ismételt beállitása minden csatornán szük.. séges. Ezt az előző fejezetben ismertetett módszer szeríni kell elvégezni. ,.. ' . 3. Antennaerösítő készítése ;

,

l

\

•

Talán ez a gondolat a legszimpatikusabb az összes érzékenység.. növelő módszer között. Mert hiszen nem kis dolog úgy kísér~etezni, hQgy közbE;m a .k~zülékb~ egyfll.J;alán -b~ie sem nyúlunk.. ' -..._ . '. Igen sokfajta ~lőerösítőkapcsolást · kidolg~ az elmúlt Wőben, azonban valamennyinek volt valami hátránya. Így pl a esö-ves_. meg-

·. ~

oldásoknak közös hibája volt, hogy az egyébként is drágán beszere.z&etö.csövek fűtés és anódfeszültségéta készülékből kellett biztositani. ltzért elkerülhetetlenné vált a készülékbe a kisebb-nagyobb beavatkozás. , Ilyen és ehhez hasonló érvek .mérlegelése után jutottunk arra a gondolatra, hogy szakítva a hagyományokkal itt most egy tranzisztoros megoldást ismertetünk. A kapcsolás igen előnyös tulajdonságokkal rendelkezik,· többek között: nem gerjedékeny és még a báziskör szakadása esetén is átjut rajta az antennajel egy kis rész~ Nem lennénk őszinték, ha elhallgatnánk a kevésbé előnyös tulajdonságait, így pl. az alkalmazott nagyfrekvenciás tranzisztor beszerzése nehéz, amellett a hangolásra meglehetösen kényes. · Mindezek figyelembevételével mégis ezt a megoldást tartottuk a legelönyösebbnek. A kapcsolás elektromos vázlatát a 8. ábrán találjuk. A felépítés kétféleképpen képzelhető el: vagy az ·ún. alsó csatornákra készítjük el (50-100 MHz) vagy a felsökre (160-23Q MHz). A két változat csak a tekercsek menetszámaiban és természetesen a tranzisztor típusában különbözik egymástól. Az alsó csatornákra készült változatban megfelel (legalábbis 80 MHz-ig biztosan) az időnként kapható OC 615-ös tranzisztor is. Mi is ezt a típust alkalmaztuk jó eredménnyel. Sőt azt tapasztaltuk, hogy némelyik tranzisztorpéldány még jóval 100 MHz felett is ·remekül erősít. Azonban annak dacára, hogy a katalégusok jóval ezalatt az érték alatt állapitják meg a határfrekvenciát, mégis valamennyi általunk kipróbált típus 100 MHz-ig jól működött. A felső csatornákra készült változatnál azonban ·az OC 615-ös típus már nem használható. I~ feltétlenül legalább 200 MHz határfrekvenciájú tranzisztort kell alkalmazni. Ilyen pl. az AFZ 12, vagy . . az AF 102. !}. típus nem is lényeges, csak a megfelelő határfrekvencia a fontos. Természetesen ez utóbbi típusok az alsó sávra készített változathoz·is megfelelnek. A 8. ~brán látható kapcsolás is ilyenfajta tranzisztorral ,készül t. Még··~ elvi kérdés: az. antennaerősítővel ellátott készülék érzé- · kenysége meglehetösen nagy. Olyannyira,· hogy még az.antennakábelről érkező zavarokat is nagymértékben összeszedi. Ezért javasoljuk, hogy ha valaki koaxiális kábelhez tudna. jutni, feltétlenül ezzel vezesse le az antennát. lgy meglehetösen .sok zavart ki tud küszöbölni, mivel ez a kAbelfajta árnyékoló hatású a zavarokkal szemben. tppen erre gondolva, erösítőnket ~étféle változatban készítettük· el: a 8. ábrán aszimmetrikus, a .9. ábrán pedig szimmetrikus· ki és be-· menettel látható. .Természetesen ez vegyesE!n is alkalmazhat&: pl. ha netán áz ·.erQsítöt a padláson közvetlenül az antenpa mellett akarj~k 3 ·Atalaldtások a TV készülékekben

33

~A-P6 ".",."_

1- ~~·....-...w

'------of-)

~~

l(~ ~-'"ml~~k:::r...o~ 4,.

l.

'

•

'--------o(-J

',

.'

9. ábrtJ

elhelyezni, akkor célszerG szimmetri~s bemenettel ~s ~zimmetn~U3 kimenettel készíteni. Igy az antennát egyaránt könnyen illes~thet­ jük az erősítőhöz és az aszimmetrikus levezetőkábelhez is. De a2; egyszerűség szempontjából a 9. ábrán a teljesen szimmetrikus változatot is közöljük, tudva, hogy .sokan nem szlvesen másekábaak a tetőh, de az erősítót mégis szeretnék elkészíteni 34

Elektromos felépítés

A tranzisztor ún. közösbázisú vagy másnéven földeltházi811 kaP«!SSlásban milködik. Vigyázat, ne tévesszen meg senkit, hogymost a trall2isztort fordítva rajzoltuk., hi.szen az emittert vezettük felül kl, a kollektort pedig alul. Ez csak formai kérdés: az áttekinthetőség ~jobb.

Az aptennáról érk~ jel az Lt Ct C2 körre jut, mely m~­ lehető~en széles rezonanciAval rendelkezik, a rátranszformált alacsony lmpedanciák miéltt. A tranzisztor tehát emitterében vezérlődik éppen ezért a bázist nagyfrekvenciAsan földelni kell. Erre ·a célra a legalkalmasabb egy 2 nF-os átvezetókondenzátor, mely mindjárt forrasztqfülnek is felhasználható, és ami a fő, nagyon előnyös "rövid" föl.. delé~t ad. Az emitterre a feszültség a~ Lt és ~ jel~ésű te~ercs~n, valamint az l kohmos ellenállásan keresztül jut. AJ. L5 telteres m;~gyfrek­ venciás fojtó, igy menet.száma nem. kényes. A~ l\lsó CSAtornáknál általában 8-10 menet, a felsóknél «>-"a menet elég. A C 3 átvemetökondenzátor az l kohmos ellenállást hidegíti és egyúttal a fojtó végét is földeli nagyfre~venciás szempontból Az Lt tekercsből a leágazást általában a m enetszám egyötödénél céls:~:erű k~~tenj, me.rt igy alakulnak a legkedvezőbben a fázis és impedancia viszonyok. · Az Lt Ct ~ kör kialakítása nagyon kényes. Itt mindent a lehető legprecízebben forrasszunk be, a lewövidebb huzalozással. A Ct_ és C2 kondenzátorok kapacitásq O és 30 .J>F között változik. Ide trimmereket alkalmazhatunk, melyeket majd fixen behangolhatunk. De használható kis kettős forgó is (pl. lepkeforgó), amellyel folyamatos hangolás is m egvalósitl}at.ó. ... Az emitterkör feszültségét a 4,7 kohmos ell~nállás ~~ a 4,7 kohmos trimmer állítja be. A potméterrel az általunk a későbbiekben megadott( feszültség értéket célszerű beállítani. . A kollektorkörben jel~nik meg az érő&itett jel. Itt természetesen megint hangolt körökkel találkozunk. Aszimmetrikus elrend~zés esetén a c, 4 és Cs La kör egyaránt hangolt. Az la !(J tekercaet lehetőleg egymásba tekercseljült a szarosabb csatolás érd~~ébenJ l\, telep negatív ~rkát a (-)-szal jelzett ponthoz keU csatlakoztatnl. ~

Megjegyzés. •

Az etésító bemeneti szelektivitását még kedvezőbben tudjuk ki- · alakítani, ~a az Ls jelzésű tekereset ferritmagra készítjük.

•

.·

nzesztések. A 8. ábrán, mint már említettük az aszimmetrikus e1rendezésű változat látható. Ez ebbeQ a formában körülbelül illeszkedik a nálunk forgalomban lévő 70 ohmos kábelekhez· és az aszimmetrikus bernenetű tv készülékekhez is. Szimmetrikus elrendezés esetén azonban a 9. ábrán lévő formában kell elkészíteni a kapcsolást. Ekkor a be és kimenetet szimmetrikusra készítjük olymódon, hogy a megfelelő tekercsek közepét föl• deljük. Itt természetesen a menetszám6kat is úgy választjuk meg, hogy 240 ohmos illesztéstadjon mindkét irányban a kapcsolás.

.

.

\

Menetszámok. l. Aszimmetrikus elrendezés. a) Alsó csatornákra (50-100 MHz) Lt = 6 menet 0,8 0 huzal _ (leágazás az l. és 2.·menet között) 4 :.._ 6 menet 0,8 0 huzal 4= 6 menet 0,8 0 huzal Ls = 8-10 menet 0,1-0,2 0 huzal b) Felső csatornákra (160-230 MHz) Lt = 2,5 menet 1,2 0 huzal (le.ágazás 0,5 menetnél) ~ = 3 menet 0,8 0 huzal La = 3 menet 0,8 0 huzal Ls = 6-8 menet 0,1-0,2 0 huzal · 2. Szimmetrikus elrendezés.

a) Alsó csatornákra (50-100 MHz) · Lt = 6 menet 0,8 0 huzal (leágazás az l. és 2. menet között) 14 = 6 menet 0,8 0 huzal 4 = 2-szer 3 menet 0,1-0,2 0 huzal L 4 = 2-szer 3 me~et 0,1-0,2 0 huzal Ls . 8-10 rrlenet 0,1-0,2 0 hUZal b) Felső csatbrnákr~ (160-230 MHz) LJ.= 2,5 m~net_1,2 0 huzal - (leágazás o.~ menetnél) LJ =:=== 3 menet 0,8 0 huzal . ~ = 2-szer"lt5 menet o,i;-0,2 0 huzal L4 = 2-szer 1,& menet O,J-·:0,2 0 huzal Ls= 6-8 menet 0,1-0,2 0 huzal

36

·-

:·: . .

A tekercsek elkészítése. A meg~dott menetszámok 8 mm-es magra értendők. Ha rendelkezünk jó minóségü nagyfrekvenciás ferritmaggal, akkor célszerű a tekercseket ezzel elkészíteni. Ennek hiányában légmagosra készítsük eÍ. A bemenőkört a szimmetrilnJ.s v~tozatnál szorosan csatoljuk úgy, hogy a.:z antennatekercs menetei az Lt-es tekercs menetei között l~ynek.

A kimenetét viszont mindkét változatnak egyfonnán szorosan

csatoljuk, tehát az ~ és LG tekercs menetei szintén egymás között legyenek. · A tekercsek elkészítéséhez ~szerü zománcszigetelésű huzalt használhatunk.

Beállítás Az erősítő 3' db sorbakapcsolt lapos zsebláÍnpaele10mel, tehát 13,5 volttal működik. Ennek a telepkomplexumnak pozitív végét a"(+) 13,5 V"-al jelzett emitter és bázisköri p ontokra, negatív végét pedig a " (-)"-al jelzett kollektorkörl pontra .kell kötni. Elsőnek az alkalmazott tranzisztornak megfelelő kollektoráramot állitsuk be a bázisosztó segitségéveL A cél az, . hogy a viszonylag egyenletes erósítést a lehető legmeredekebb karakterisztika részben biztosítsuk. Példaként nézzük az AFZ 12 tranzisztor néhány jellemző feszültségértékét.

Tápfeszültség: 13,5 V Emitter-kollektor feszültség: 11,2 V Emitter-bázis feszültstg: 180 mV Kollektoráram: 2 mA Ezek az értékek természetesen típusonként (sőt példányonként) változnak, de minderi esethén a most megadott értékek körűl mozognak. "

Hangolás. Az erösítő sávszélessége kb. 10 MHz, igy egy adott beállítással csak egy csatorna erősíthető vele. Elsoként tehat döntsük el, hogy melyik sávban óhajtjuk használni és arra készítsük el és hangoljuk rá. Miután az előzőekben megadott feszültségértéket beállítottuk, ·a tv készülék csatornaváltójával kapcsoljuk be a venni kívánt csatornát. (Az erősítő használ~ta akkor céls?erü,. ha az állomás gyengén, de stabilan vehető. Ha egyáltalán nem jön semmi előerősítő nélkül, akkor valószínű, hogy velé- se~ lesz jobb az eredmény.) 37

Ha a tv készüléket beállítottuk, húzzuk ki az antennát belöle és iktassuk be az előerősítőt. Először a Ct és C2 trimerekkel (v. forgóval) hangoljunk: addig állítsuk őket, ameddig a kép kontrasztja a legerősebbé válik. Ezután hangoljuk (szintén maximumra) a C4 é8 Cs-Qs trimmereket. (Szintrnetrikus kivitelnél természetesen csak a C4-et.) Ha a tekercseket ferritmaggal készítettük el, akkor a magokkal szintén maximumra hangolunk. . Ebben az esetben a maximumokat inkább kis kapacitást képviselő trimmerállásnál állítsuk be, mert így az amúgy is rosaz L/C viszonyt némileg javítani tudjuk. . A ferritmagok esetleges hangolását csak kizárólag múanyagból (tehát szigetelőból) készült csavarhúzóval végezzük. Egy közönségéS vasból készült csavarhúzóval annyira elronthatjuk a jósági tényezőt, hogy az erősítés szinte megszűnik. Az előzőekben megadott 10 MHz sávszélesség általában inkább az alsó sávban igaz. 200 MHz környékén éz megnő néha kétszeresére is. Ennek ellenére mégis lehetőleg a venni kivánt ~satomára hangolj unk, mert igy a _legnagyobb az erősítés. Egy jótanács•

.

Az erősítő hangolása meglehetösen kényes, ezért nagyon gondosan végezzük a maximumra állitást. Nem telje~n szakszeni, ele használható megoldás a bejövő jelhívó ellenőrzésére az age-feszültség mérése. Minél erősebb jel jön be, annál nagyobb negatív feszültség mérhető ezen a láncon. .,

Az erősítés mértéke. Számszerű

adattal sajnos nem tudunk szolgálni, mert ez a felhaszn'ált tranzisztorok egymástól eltérő tulajdonságai miatt nagyon killönböző lehet. Minél nagyobb a tranzisztor erősítése, annál többet nyújt számunkra is az erősítő. Az mindenesetre t ény, hogy pl. egy .· OC 615-ös esetén az addig igen gyengén vehető ~p6 ~rősitővel szép kontrasztos képet adott. Egy megl~het~sen á.t;-nyékolt h~yen, ahol aQ.dig még tetőantennával is csak gy.enge kép ,jött ~rősí~. alkalmaZé1sa után még szobaantennával is volt vétel. , ., :Figyelem! Ha netán a tranzisztorok között lehetlSségünlt · van válogatni, igyekezzünk lehetőleg kis zajú példányt kiválasztani. Kis " zajú tranzisztor alkalmazása esetén a képen a "hóesés" ~~I"J:él:te a minim.ális lesz, ellenkező esetben viszont mást se látunk.

38

'

III. AZ INTERKERJER HANG KF ERŰSÍTŰ ÁTALAKITASA ~ORMÁSRA

,

Az famertetésre kerülő módszer a következ6 igen nagy előnyökkel rendelkeztk: • l. nem teszt szü.k~gessi új csó beszerzisét; 2. valamennyi hazai gyártmányú készüMkben alkalmazhat6. 3. a kontraszt állcisától nem függ a hangero, 4. a k~pet nem zavarja. ls mindezekhez hozzátesszük, hogy az összes felhasznált anyag a legrosszabb esetben is kb. 20.-Ft-ért beszerezhető. •

Alaptípusok

. A hazai gyártmányú tv késziilékek hang kf erösítőjét és demodulátorát két alaptfpusra bonthatjuk. Az egyik fajta un. szinkronoszcillátoros (pl. az AT 403 és AT 505 minden 1változata) a másik

limitterrel és aránydidektotral múködik (pl aozl AT 501, AT 602603, AT '611-622, AT 650, Tavasz, Benctur, Kékes, Munkácsy~ AlbQ ~egia). Habár az átalakitás elvi szempontból ugyanaz, a különbözó szerkezett megoldások miatt típusok szerint fogjuk elvégezni.

az ismertetést a

felsorolt alap-

'

'tlm megoldás. M interkerier hartgközépfrekvencia keverésset alakul át olyanná; melyre a hang kf erősftő hangolva van. A keverést az általunk ~pf.. tend6 l MHz-es oszcillátor végzi. Attól függetlenül, hogy a hang kf erósftő ' 5,5 Mliz, vagy 6,5 MHz erősítésére készült, a helyes frekvenci~ nHndig· kíkeveredik, mert 5,5 MHz + l MHz == 6,5 MHz, amit a.t öii{T.::tehdsi~nl készülék hangrésze tud tovább erősíteni, vagy 6,5 MHz - l . :MHz = 5,5 MHz, mely a CCIR hangrészhez megfelelő. A módszerrel tehát egyaránt kétnormáss_á lehet tenni OIRT és C~IR ·rehdszerű készüléket. · Elektromos felépítés.

)

.

A megoldás újszet1isége az elektromos felépíté!ben van. Az oszcillátor ugyanis nem külön triódával működik, hanem a mindenkori hang kf erősítőcsó további kihasználásávaL Az oszcillátortekercs

rezgőkörl

része a kf cső vezérlőrácskörében, a csatolótekercs pedig a segedrácskörben helyezkedik el. Az EF 80, vagy az EBF 89 -nagy meredekségénél fogVa alkalmas az ilyenjellegű kettős kihasználásra. •

J1z oszcillátortekercsi

,t

Oszcillátortekercsnek feUiasználhatunk bánnilyen középhullámú oszcillátortekercset. Pl. az AR 301-es· tfpusú rádiókészülék középhull~ú oszcillátortekercsét. A •rácstekercset ilyenkor kb. 200 pF-dal kell hangolni. Aki ily.enhez nem tud hozzájutni, házilag is elkészít'heti a következőképpen: 6 mm-es tekercstestre 25 menet primert (csatoló) és 115 mene·t es szekundert (rácstekercset) tekercsel, 0;12-0,15-ös huzalbóL Ebben az esetben a vezérlőrfcsköri tekercs hangolásához kb. 150 pF szükség~

1! Az AT 403 és AT sos átalakítása

.A megadott módszer alkalmas a fenti típl.lsok valamennyi válto-

zatá]loz is (TisZ;8, Duna, ~s ezeknek automata változatához). / Először győződjünk .meg, hogy az átalakftandó készülék hangrésze kifogástalanul működik-e. Az antenna egyik, majd m4sik szá- . tállak kihúzásával a bemenetre érkező jelet csökkentsilk annyira, hogy a kép kiessen a szinkronból ,és a videójel csak ·egészen hal.yány csíkok alakjában szaladgáljon a képernyőn. A hangnak még ekkor is jónak kell lennie, ha a hangrész hibátlan. Ha e~ös morgást, vagy sistergést tapasztalnánk, a hang kf tekercseket és a· hangQS?cillátort hangoljuk utána. · ·· · Ezután hozzákezdünk ~agához az átalaldtásqöz. At- élő~ elkészitett oszcillátortekereset a hang kf erősítő EF 80~ :CSO közelé. ben mechanikusan erősen rögzítjük. Ha 6 mm-es tekercstestre készí:.. tettük el, egyszerűen ráhúzzuk az· EF 80-as cső foglalatá.J?ak árnyékoló hengerére. Ez a legpraktikusabb meg·old&s, ~- ·~ tekercs rövid szárral beforrasztható és nem kell killijn ·kitalál.íú ·a.felerősi. tés módját. ' · · > . . A bekötési a 10 ábra szerint végezzük el. · ~ .. l. A segédrácsra menö vezetéket megszünt,.etjük. (á hang kf és a csőfoglalat között.) 2. ·Helyette a csatol6tekercset forrasztjuk. (_Az · 1 ·nF-os hidegítő kondenzátort ~ hang kf~re fo~tjuk ~t.) · · · ·. · · :.,.: _: -, · :3. A vezérlőrács és a himSS,ZÍVP kozötti . vezet-ék · 1'\.~ly~re egy 47 pF-os kondenzátort teszünk. ·· · · · - ·- ·· -- · .p

,

·A

4. A vezérlőrács és a panel közé 4 70 kohmos ellenállást for~ · rasztunk. . 5. A ráestekercset 47 pF-on ker~ül a vezérlőrács és a pan~ köz~ fornisztjuk.

A hangolás a

következőképpen

törlénik:

A ·csatornaváltóval olyan állomást állitunk be, melynek hang kf-je az 'eredeti állapoiban nem ad hangot (amelyre az átalakítást végeztük.) A tekereset a vasmaggal addig hangoljuk, amíg a hang a legjobb, legzavarmentesebb nem lesz. Miután ezt elértük, a vas- 'magot viasszal ragasszuk le! Amennyiben valamelyik vett állomás viszonylag kis térerővel j'elentkezne, és az oszcillátor a transzponálatlan hangot zavamá, építsünk á · körbe kapcsolót. Ennek segítségével az oszcillátor kikapcsolhatóvá válik és csak siükség esetén kapcsoljuk be. A kapcsolót a vezérlőrács és a tekercs közé (melegpontba) ajánlatos tenni. Beépítés után a hangolást meg kell ismételni. A _h angszívó hangolása rendszerint nem szükséges! ~

Az aránydefektoros típusok átalakítása

Az átalakítás megkezdése előtt ellenőrizzük a hangrészt; a hangnak még a leghalványabb_ képnél is jónak kell lennie t · Ezután készítsünk el egy olyan foglalatátalakítót, melybe az alkatrészeket elhelyezzük. · Az átalakító két, egymással szembefordított csőfoglalatból áll, melyek középsö árnyékoló csöveiknél és kivezetéseiknél vannak ösz.. · szeforr.asztv~. Azonban nem rpinden s~embenálló érintkező van egymással Ö&SZeforrasztva, csak azo~, melyek közé nem kerül be az átalakítás folyamán alkatrész. Az alsó foglalatban l mm átmérőjú vörösréz huzalból lábakat készítünk. A nyíláson keresztüldugott huzalt a foglalat kivezetéséhez forrasztjuk, majd megfelelő hosszat hagyva lecsíp)ük , Ezt ~ műveletet úgy végezzük el, hogy az ilymÓ.:.. don készitett érintkéz5k segítségével ·az átala~itót a háng kf csó helyére be tud]uk helyezni. Az alsó foglalathoz csavar segítségével egy kis bakelit lemezt .erősíts:Wlkj melyre már előzőleg rászereltük a tekereset és ,a két ·kondenzátort. A bekötést a 10. ábra szerint végezzük. . -~ A kat(>d, . fűtés és Ga pontokat, val~t az .üres 6-os jelzésű pontdt ·e gymással ijsszeforrasztj~. A 2-es jelzésű yezérlőrács kiveze~é~ek ~~z.é .~47 pF-ot forra?ztunkt majd a felső foglalat ugyanezen pőntja és"-a föld közé el~ször a 47{) kohmos rácslevez~tő ellenállást,

..

'

1/angl:f.

j

10. 4bt'4

majd a 47 pF..on keresztül a rácstekereset forrasztjuk. A rácsleve~etó Qllenállást és a tekereset leecéb~erübb a Ga ltive~etésére földelni. (9-es : ponL) . Következő lépésként a 8-as jelzésű segédrácskivezetések közé a csatolótekereset forrasztjuk, majd az egészet mechanikusan elrendezzük úgy, hogy az alkatrésze~ - ne érjenek össze• . A1. átal~kitó kikapcsolh~tóvá tétele érdekében mj.odj~ elkészít.. hetjük az esetleges kapcsoló csatla~ozási pontját. Ez a, _k~p~ a ba~e­ litlemez végéQ látható két kivezetés, amit a következök~ppen készí-

tünk: két lyukat fúrunk, egyikbe a vezérl6tá~köri 47 pF-os kondenzátor szárát, másikba a tekercs kivezetését csavarjuk bele. Amennyiben.kikapcsolásra nincs szükség, a csatlakozási pontokat egyszertlen rövidrezárjuk. Ezekután az átalakitót belehelyezzük a hang kf erősítő EF 80-as cs6 foglalatába, majd az átalakítóba a -esövet. A hangolást az· előző pontban ismertetett módon transzponált hangú ;;1dóná1 ·vésezzUk. Az eredeti hangrész újbóli hangolása rendszerint nemiszükséges. Ha azQnbaJl valamelyik adóállq~s nagyon gye11ge .tér~~:vel vehet6, • bangszlvótekercset a gyengébb adó hangk~épfr~~enciájáho~ kell közelebb pa;ngol.ni. · , A

lem~zre

Jfeg;egyzé~

.

Az AT 611-e$ és A.T 622-~ átalakításánál némi mó~9sltást kell alkal~azni~ Ennél a tipusnál ugy~nis az ~BF 89-es -h~pg, kf cs6 szabályozó feszült&éget kap a ha_ngszJvó tekercsen -~er~AüL, Ezért .a csatoló 47 pF-os kondenzátort 22 }Whrpmal hidaljuk át é$ a 470 kohmos rácslevezetőt pedig elha~uk. Az átalakítást ~Apként . ~ e16z6kben ism~tett II?-ódon hajtjuk.~vég;-e~. _ - ~--; . .·.· . ..

IV. ATALAKíTASOK AZ AT 611·ESBEN következőkben

néhány 611-esben megvalósítható átalakítást ismertetünk. Ezeket nagyrészt maga a gyár dolgozta ki és vezette be fokozatosan. Ebből következik, hogy a készülékek egyrésze már rendelkezik az itt ismertetésre kerülő áramkörökkeL Mégis érdemesnek tartottuk ezek ismertetését, mert különösen amatőrkézben sok ol~an példány van, amelyek még nem így k észültek. Mielőtt hozzákezdenénk az átalakításhoz, vizsgáljuk meg készülékünket és győződjünk meg róla, hogy benne van-e az általunk javasolt áramkör. . Ha benne van, akkor nincs mit átalakítani, ha nincs, akkor érdemes megcsinálni a módosítást. Min4ezeken felül még okulásul 'is érdemes áttanulmányozni ezt a részt, mert az itt közölt kapcsolások ismertetése még sehol sem jelent meg. Még egy fontos dolog: az itt közölt megoldásokat igaz, h o[y az AT 611-es típus ·számára dolgozták ki, de egy kis ügyességgel ez~~.et más tí:pusra is alkalmazni lehet. Ez a megjegyzés különösen vonatkozik a hangs~abályozási módszerre, melyet más hasonló hang kf erösítővel müködő típw;ban is alkalmazni lehet. lgy mi ezt beépíte~ tük krónikus hangbúgásban szenvedő "Munkácsyba", mely ennek , hatására ~gyszerre kigyógyult bajából és azóta még az adóállomás közvetlen közelében sem morog. , A

egy

l

•

l. A szinkronJeváJasztó módosítása

Azért kezdjük ezzel, mert ezt a megoldást viszonylag későn kezdték alkalmazni, akkor, amikbr már a hazai és külföldi piacon meglehetősen sok készüléket forgalomba l}oztak. A szinláonleválaszt~ eredeti kapcsolásában a leválasztócső beállitása nem felel · meg mindenfajta közvetítéséhez. Előfordul, hogy az un. "sortérés" jelensége lép fel. Ez abból áll, hogy a kép függő­ leges vo~k mentén megtörik és ezeken a részeken lévő alakok egyes részei nem pontosan egymás· felett, hanem kissé odébb jelentkezn~k. A jelenség különösen akkor kellemetlen, amikor a karnera vízszintesen "végigpáSztázza" mondjuk egy ' sportpálya, vagy egy szính~ nézőterét és a nézök 'e gymás fölött' lévő sorni külön-külön is elmozdulnak· egyinAshoz képest· is. Mivél' mindez egy ainúgy is mozgó képmezőben történik, igen kelletiletlen jelenségként hat. · · · ~

-

•

\

t •

'43

l

ISO/c

ECH 81

PClM

Dn

ll. ábra

A m6dosított kapcsolás Szerencsére a hiba könnyen kiküszöbölhető a szinkronleválasztó- · cső körének némi átalakításával . Az új kapcsolási vázlat a ll. ábrán látható: A fokozat elektromos Il).úködése ll6zism~rt és így átalakítva sem mond ilyen szempontból s~i . újat. Annyi azonban minden képe~ látható~ .hogy ebben a felépítésben a munkapontot éppen az alsó könyökbé állitották be . és mindkét csőfélnek ideális feltételeket teremtettek a jó !imitációhoz. Különösen vonatkozik ez a triódára, melyet most nagyobb rácsárammal használnak. Mindezek eredménye a pontosabb vágás a leválasztásnál és a jobb határolás. Így a fokozat ál~l szolgáltatott szinkronjélek má r nem tartalmainak a videójel kép~opuláció­ jából szinte semmit, nincs ami a sorszinkronizáló fokozatoí"Ínűködésében zavarná. · ·· Az átalakítás v égrehajtása Mivel újabb alkatrészek beépítése nem szükséges (csak az eredeti értékeket változtatjuk meg, és némi átkötést végzünk) ·már mindennek megvan a -h~lye a nyomtatott. panelen. Ennek .dacára ~mégis azt javásoljuk, hogy az -új alkatrészeket a.·panel nyomtatott: oldalára for_. rasszuk be, tehát. arr~, aii?-elyi~en ~gyébként ~ncsen &~elé$l lgy a módosított kapcsolás ~enőrzése könnyeb_b és az áWakí_Ms · jobbán. kézbentarth~ltó._ Az sem megvetendQ, szempont, hogy a ·-·~ülönböző (ebben az esetben jól megkülönbö~~~ető) . al~~trészek i~?.i.k.-: a kap-· csolás egye.s popt j ait, lllelye~e~ nagyszerűen , leheLpéldál.:ll -fe$zültséget inérni. Persze, .ha valak,inek a szép~~ékét ~áp.~já_ ~~~- .4Y~nfai~ megoldás, akkor nyugodtan követheti az eredeti szerelési módszert. /

Az ~~a~akítás menetét pontokba szedve ismertetjük, ~ert így könnyébb a folyamatos végrehajtás. l. Az ECH 81-es heptóda vez€rlőrácskörében (G1 ) levő C34 jelzésű 10 nF-os kondenzátort cseréljük ki 2,2 nF-ra. ' 2. Az előbbi' (l) _p ontban emlitett kondenzátorral sorbakapcsolt 22 kohmos ell~nállást (R«) cseréljük ki 10 kohmosra. V égpo~tját · azonban ne a kompenzálótekercsek közé, hanem közvetlenül a PCL 84-es videócső anódjára kössük. · 3. Az ECH 8f segédrácsfeszültségét beállító osztó R.86 jelezésű 5,8 kohmos tagját 8,2 kohmra cseréljük ki. ' 4. A heptóda R 160 jelzésű vezérlőrácsellenállásának értékét 1,5 Mohmról 2,2 Mohmra változtassuk. 5. A trióda R 88 jelű 330 kohmos rácsellenállását cseréljük ki 1,5 Mohmra, de végpontját ne a földpontra, hanem a heptóda anódjára kössük. A rácsellenállás most tehát a 10 nF-os csatolókondenzátorral párhuzamosan kapcsolódik. Az alká:trészek be és kiforrasztásáná~ nagyon vigyázzunk a nyomtatott huzalozásra, nehogy leváljon! Ne használjunk túl forró 'és nagyon· nagy teljesítményű pákát, m ert ez nem csak a forrasztási pontban; hanem annak környékén is nagy kárt okozhat. Ez utóbbi .m egállapítás minden nyomtatott huzalozásban végzett rotinkára érvényes. Szabá(y: óvatosan! · 2~ A.. sorfrekvencia-generátor stabilitásának növelése . Mind~nfajta multivibrátor ~dszerű oszclllator frekvenciája .nagymért~kben függ az alkatmazott kapacitások hőfok;függős~g~töl.. A szóbánforgó · tfpusnál is előfordulhat, hogy a bemelegedés folya~ ' . .

.

mán a sorfrekvencia folyamatosan változik. Ez abban nyilvánul meg~· hogy közvetlenül a bekapcsolás után beállított sorfrekvencia fokozatósan változik, . ·majd a sorszinkronizácló is·· megbomlik.· J-ól lehet érZékelni a1jelenséget ·az ipad adásnál:· a hideg·· állapotban b eállított monoszkóp fakozatosan-· eltolódik: a képernyő valamelyik ·széle fele, majd a. teteje :elhajlik (lengedezik) és v égül kiesik~a szirÍkronból. · Attól ftiggően, hogy a · sótfl!ekvencia nő vagy csökken,. fog a kép fököiatosan· eltolódni a -képí:nezőn jobbra vagy balra.: Számunkra: nagyon · kedvező, mert az eltolódás iráriyából rögtön kovetkezteini tudunk a" frekvenciaváltozás irányára.- ' ·. · · ·· · · . - Amet:u;Yiben kéP. a· képin~őn fokŐza~n ]obbra toiÓdna et akkor a· sorttekv-eriéia növeksZik, -ba pedig balra, akkor ~sökkén. . ._,

ei

a

.

~ ~. (~~·

.. ,

- ......... .. -,.. .

. ......

-

. · , .... ·, . • '=' · -·

A

;eien~g

oka

A sorfrekvencia megváltozását főleg a melegedő fokozatban lévő kondemátorok kapcitásváltozása okozza. Ezek közill is a legkényesebb a· csatoló és integrálókondenzátor; a melegedés hatására folyamatQ_san változik a kapaCitásuk, melyek hatását az egész fokozatra az előbbi pontban ismertettük. Tudni kell . ehhez azt, hogy a forgalomban levő kondenzátorokat három nagy csoportba lehet osztani: 1. pozitiv TK-jú 2. negatív TK-jú 3. semleges TK--:jú. A típusokat tehát . az ún. TK szerin~ lehet megkülönböztetni. Mi is ez a TK? Az elnevezés jelentése "temperatura koefficiens", ami. magyarul hőmérséklet egyÜtthatót jclent. Ebből következik, hogy a TK előjele határozza meg a hőmérséklet hatására bekövetkező kapacitásváltozás irányát. Negatív TK esetén melegedéskor a kapacitásé~ék csökken, pozitív TK esetén nő. Semleges TK-val rendelkező kondenzátorok viszont érzéketlenek a hővel szemben, kapacitásuk független a hőmérséklettőL · ' A teljesség kedvéért meg kell még emliteni azt is; hogy· a pozitiv és negativ csoporton belill is megkülönböztetünk különböz~ fokozatokat. Igy van a höre erősebben és .g yengébben reagáló fajta. · ; , · A gyárak a TK-ról a kondenzátor sZÍI)ezésével adnak felvilágosítást. (Ezt általában csak keramikus kondenzátorokt.tál · szokták alkalmazni). Más színíí kondenzátor, más TK-t jelent. Sajnos szín- ' skálával nem tudunk .szolgálni,. mert erre :JÚ!lCS megállap.odás. úgy tudjuk, hogy a REMIX gyártn$lyú. k~I;l~enzátorok k&z\U a piros a pozitív, . a kék pedig negatív TK-t· jelent. Hogy ezen belül milyen fokozatot gyártanak, arról sajnos ninas értesülésÜfik. • •

A TK megá_Uapítása . '

.• f

~

..

l

.. 4

Azonban az amatőr azért. amatőr, hogY. . segítsen· magán. Nem túl nehéz kideríteni a TK milyenség~t. Ezt kétféleképpen lehet megvalósltani. Vagy a· készülék b~ vé.i.e.Zzük el & $ \TizS~tot, vagy k~ szitünk egy külön mérő multivibrátort~ Akinek van ·~pa~itásmérője, annak van. a legkÖnnyebb dÓlga, de ..e. rre a ~~teyésx:e .~ajnos mégsem .. . épithetünk. · :· .: l. Vizsgálat a készülékben: A kérdéses TK-jú kondenzátort 10-20' cm-es meghosszabbított szárral a panel nyomtatott felére a multivibrátorba forrasztjuk. Mivel számunkra csak kétféle érték lehet érdekes (a 160 és 100 pF); -" (

. •

Igy egyszer csatolókonden~t.tort}ak, másszor pedig integrálókondenzátornak forrasztjuk be. A könnyebb érthetőség kedvéért tekintsük meg a 12. ábrát, melyen ezeket a kondenzátorokat megneveztük. A csatolókondenzátor eredeti értéke 200 pF. Mi ezt majd két részből fogjuk összerakni: egy pozitív és egy negatív TK-júból. Ezért pl a megfel~lő 100 pF keresésénél a következőképpen járjunk el: az egyik 100 pF-ost közvetlenül a pannel"Qe forrasszuk, a másikat pedig a meghosszabbított szárral kissé távolabp. (13. ábra). Bekapcsolás után a monoszkópot állítsuk be a képernyőn középre, majd a meghosszabbí~ott száron lógó kondenzátort óvatosan kezdjük el páká"ttal melegíteni. A pákát a kondenzátor mellé tesszük kb. 1-2 .c m távolságra, majd néhány pillanat múlva a másik felét is m~egítsük. · · A hatás azonnal jelentkezik: a TK előjelétől függően a kép szemmel láthatóan eltolódik valamerre. Az előbbiek ismeretében: aztán az eltolódás irányából rögtön megállapitható a frekVenciaváltozás iránya, fgy a TK is. A közvetlenül a panelbeforrasztott kondenzátor TK-ja nem számit, mért'nincs ideje átrneleged~ és így semmiféle hatást nem fejt ki. Ugyanígy járjunk el a 160 pF-os vizsgálatánál is. Az egyiket közvetlenül,.a másik.a t pedig hosszúszárral forrasszuk be. . 2. Külöl\ berendezéssel való ~gálat is elképzelhető. Készítsünk · egy multivibrátort {mely · hasonló . lehet a készülékben lévőhöz), és ennek frekvenciAját állitsuk be a vizsgálandó értékhez {pl 100 pF · és .160 pF), . A frekvencia mérését itt oszcilloszkóppal, vagy frekvenciamérővel \7égezzük;· A ·vizsgálandó kondenzátort ·most is hosszú szárral for/

l

•

·•

t .

l

l

....:. •

'.

.J'2. áb'r4

· .'

...,

.

1

rasszuk ·be, hogy a ·melegítés ·(melyet pákával végzünk); csak akondenzátort érje. · F_igyelem! A kondenzátor szárának hosszabbítAsát lehetőleg olyan vastagságú. huzallal végezzük, mely megtartja valamilyen hozzáférhető helyzetbezi Az a fontos, hogy a melegítést a kondenzátor kézzel való érintése nélkül is el tudju15 végezni. Talán mondanunk sem kell, hogy a "megmarkolt" kondenzátor nagymértékben elhúzza a frekvenciát, minden melegítés nélkül is!

ECC82

13. ábm

\

J

Az előbbi vizsgálattal válogassunk ki a szükséges értékekből (2 db 100 pF és 2 db 160 pF) egy-egy negatív és egy-egy pozitív TK-jút. Tehát legyen egy negatív és egy pozitiv TK-jú 100 pF, és ugyanigy kétféle 160 pF is. Miu~ ez megvan, végezzük el az ~talakítást: mindkét helyre, tehát az integráló és csatolókondenzátor helyére a szü~séges értéket az így összeválogatott kondenzátorokból ~litsuk 9~.~~' egy po' . . zitív és egy negativ TK-júból (12. ábra). Mivel vizsgálati módszerünk a TK foko~t.~r(>~ t~~~t a_dott melegitési intenzitás mellett, . az időegység alatt bekö.yetkező hőmérséklet­ változásról nem ad felvilágosítást, célszerű a két-két kondenzátort a panel nyomtatott oldalára beforrasztani. Ezen az oldalon, .megközelítően sincs olyan . meleg, mint a másikon, ahol pl. a csövek is nagy~ennyiségű hőt termeln~k.

Hát persze elkepzelhe.t ö, hogy vala1ti semleges TK-jú kond_e nzátort talál és ezt akarja felhasználni. Az ilyen természetesen tökéletesen megfelel, csak éppen nagyon nehéz .rábukkanni (é$ bes;z;erezni). 48

'

Ha mégis sikerülne ilyet találni, azt kár ebbe a fokozatha beépíteni Tegyük félre valami különös precizitást igénylő szerkezet (pl. műszer) részére. · · A meg;1dott szempontok alapján átalakított kapcsolás igen stabH frekvenciát állít elő.· A közvetlenül bekapcsolás után beállított fr~kvencia még órák múlva sem változik jóformán semmit. fs végül még valami: a sorfrekvencia csak akkor lehet igazán stabil, ha a lendítökör hangolása helyes. Rosszu1 beállitott lendít~ kör esetén még kiegyensúlyozott kondenzátorok mellett is előfordul­ ·h~t sor~~kvencia-bizonytalanság. Hogy megkönnyftsük egy esetleges utánállitását, röviden összefoglaljuk a hangolás menetét: 1. A szinkronleválasztócső működését szüntessük meg (pL a·.hePtóda Vezérlőrácsát zárjuk a földre). 2. A lendítőkört zárjuk rövidre. 3. A sorfrekvencia finomszabályozó mechanikus középállásában a sorfrekvencia durvaszabályozóval állítsuk meg a képet. Kis ügyességgel "lebegő" kép állítható be, az egyébként összefüggő kép vízszintesen bizonytalanul mozog. A cél az, hogy a generátor által elő­ állított frekvencia pontosan megegyezzen az adóállomás általkibocsátott sorszinkronjelek frekvenciájával. 4. Oldjuk fel a rövidzárt a lendítők~rről. 5. Az előbb beállított frekvencia ekkor megváltozik. 6. A lendítökör vasmagjának csavargatásával állítsuk vissza az előbbi frekvenciát, tehát a "lebegő" képet. 4. Próbáljuk újból rövidrezárni a lendítőkört, majd ismét nyitni; a két állapot között semmiféle különbséget nem szabad tapasztalni. 8. A vasmagot viasszal ragasszuk le. 9. Aszinkronleválasztócső működését indítsuk meg. A fokozat átalakítása és a lendítökör beállítása után a sorszinkronizáció és a sorfrekvencia igen stabillá válik.

3. A hang kf erősítő szabályozása Mint már azt a bevezetőben említettük, ez az átalakítás nemcsak az AT 611-ben alkalmazható. Igaz ugyan, hogy ehhez a típushoz dolgozták ki, de ez nem jelenti áz elv használhatóságának korlátozását. A kapcsolás minden kétfokozatú, aránydetektorral miiködŐ típusba beépíthető, akár eredeti, vagy módosított formában. Joggal felvetődik a kérdés: mikor szükséges a hang kf erősítót szabályozással ellátni? Milyen külső jelek mutatják az átalakítás szükségességét? · _. Vegyük sorjában a kérdéseket és próbáljunk választ adni rájuk. Az átalakítás akkor szükséges, ha a készülék az adóállomás köf Atalaldtások a TV készülékekbell

•

zelében ~úködik. Ekkor ugyanis a nagy téreró miatt a hang kf erő­ sítő is nagy jelet Jtap (akár voltnyi nagyságút is). Ez aztán még két pentódás fokozaton továb}? erődödik és szinte hihetetlen nagyságot ér el az aránydetektoron. A baj azonban nem is i t t van. A súlyosabb probléma az, hogy az etősített jel már a limitert is túlvezérli igen nagy mértékben. A túlvezérelt limiter aztán egyrészt feladatát nem tudja ellátni, másrészt a hangközépfrekvenciát kisugározza. A jelenség tehát kettős: a túlvezérlés a hangszóróban búgá~t, a képernyőn .p edig hangzavart eredményez. (Már olyat is láttunk, hogy a kisugárzott hang kf-et néhány km-rel odébb egy közepes érzé- .. kenységű rádión venni lehetett f} Ebben rejlik aztán annak magyarázata, hogy az adó közelében kiküszöbölhetetlenill búgó-hangú gép kihúzott antennával, ·vagy egy távoli orlóállomás vételénél nem búg. Ezek ismeretében most már megválaszolhatjuk kérdésünket: a szabályozást az adóállomás közelében múködó készülékeknél kell alkalmazni az esetben, ha a búgást más eszközökkel (Pl hangolással) nem tudjuk teljesen kiküszöbölni, vagy ha a képen látható interkerier · hangcsíkok bántóan erósek lennének. Ezzel tulajdonképpen másik kérdésünkre is választ adtunk, hiszen a kiküszöbölhetetlen búgás és a zavaró csíkok jelzik az átalakítás szükségességét. Milyen típusokban alkalmazható?

Minden kétfokozatú aránydetektoros hang kf erősítővel rendelkező ·készülék alkalmas a szabályozhatóságra. A típusokat bővebben nem r észletezzük , hiszen aki egy ilyen átalakításnak neküog, az valószínű azt is m eg tudja állapítani, hogy ilyen-e vagy sem a készüléke. Felvetődik azonban még egy kérdés;·mi történik, ha a készülékben nincs be nem kötött, t ehát kihasználatlan dióda? Ilyenkor a legegyszerűbb egy germániumdiódát alkalmazni a kapcsoJási rajzon feltüntetett vákumdióda helyett. A célnak ugyanúgy megfelel, sőt olyannyira meg, hogy külön germániumódás rajzot nem is közlünk.

Az elektromos működés A kapcsoJási vázlatot a 14. ábrán tüntettük fel. A szabályozólánc tagjai a következők: 330 kohm, 680 kohm, 3,3 Mohm, hidegít6 2,5 nF és 100 nF, valamint a dióda. A szabályozólánc két részből tevődik össze és múködését is két r észre lehet bontani. 'Az egyik rész a tulajdonképpeni szabályozást végzi, a másik rész pedig ezt késlelteti. Mííködésüket vizsgáljuk m eg külön-külön. 5ü

EBF89

...PCf8l

vitleo

JJOJc

2.Sn

1-1t--;-c::::.-+-~

a

07!i 14. ábra

•

•

/Janq.f21V!1 •

.J

EBF89 t3VI.. ) elo/eszúHség

: )t':-. 1)c. l

l l

..

•

#!

zor! (veze/o) dtoda

2.5n 330k nega_;,., u o bÓI!J
15. ábra

A szabályozás A szabályozás a limitercső rácskörében lévő RC tagon keletkező feszültség segítségével történik. Tudvalevő, hogy itt a bejöv:ő jeltől függő nagyságú ·negatív feszültség van jelen. Ennek magyarázata az, hogy a limitercsó rács-katód diódája egyenirányítja az ide érkező hangközépfrekvenciát és az ennek következtében folyó rácsáram tölti fel a kondenzátort. ~ Mivel ez a feszültség a bejövő jel nagyságának függvénye, fgy nagyszerGen felhasználható szabályozásra:. A 330 kohmos ellenállásan keresztül rájut az előerosftőcső rácsára és annak munkapontját a megfelelő meredekségú helyre állitja be. 51

. Mivel kapcsolási rajzunk az AT 611-es típus hang kf erősítőjét 3brázolja, így a hang kf-ás előerősítőcső EBF 89. Sok más készülék típusban azonban nem ezt a jól szabályozható csövet alkalmazták, hanem pl. EF 80-ast. Ez. utóbbi csőtípus is szabályozható, csak éppen ne:m jól, m ert karakterisztikája meredek levágású. JavasoljUk; hogy aki nem sajnál némi anyagi áldozatot, az cserélje ki az EF 80-at E~F 89-re. .A két csőfajta ezen a helyen tökéletesen pó'tolja egymást, ső1; csere esetén a szükséges dióda is rendelkezésünkre áll. Mivel ~ EBF 89 bekötése más, így a foglalatot át kell kötni. Előfordulhat, hogy~ hang kf némi utánhangolása válik szükségessé, amit ~matőr­ eszközökkel is kön~yeri meg lehet valósítani.

A késleltetés A gyakorlat azt mutatja, hogy a limiter csak egy bizonyos bejövő jels.?ínt felett vezérlőrlik túl, már elviselhetetlen mér-tékben. Viszonylag kis jelesetén viszont a jobb· határolás érdekében szükség van a lehető legnagyobb erősítésre. Mindezek figyelembevételével alaki-· tották ki a szabályozási karakterisztikát olyanra, amely ezeket az· egymásnak ellentmondó követelményeket teljesíti:

E8F89 13 V(+) etOfe.sziilfség l

330k

H~~-r

negal!v .stobÓ!yO~Ófeszültseg

2,5n

16. ábra

A 16. ábráról az is leolvasható, hogy a szabályozófeszültség ·az EBF 89-nek nemcsak a rácsára, hanem egyik diódájára is rájut a 680 kohmos ellenálláson keresztül. Ugyanerre a diódára ezenkívül a 3,3 Mohmon keresztül még + 13 V előfeszültség is kerül. Mindezek figyelembevételével látható, hogy a szab!lyozás kétféleképpen történhet. (A katódellenálláson eső + 2,5 volt is hozzáadódik a .+. előfeszültséghez•. Ezt hallgatólagosan tudomásul vesszük, de mú-

•

52

•

ködés ·szempontjából lényegtelen. Ennyivel kisebb a dióda feszültsege~

·-E

el~

. l. A diódára jutó pozitív feszültség nagyobb, mint a negatív szabályozófeszültség. Ennek következtében a diódán a pozitív feszültséB van túlsúlyban, ami a diódát vezetövé teszi, tehát annak belső eUen~llását nagymértékben csökkenti. (Rb=kicsi). Ez annyit jelent, hogy a 680 kohm dióda felőli vége, gyakorlatilag 2,5 voltos potenciálra került, mely hozzáadódva a szabályozó negatív feszilltséghez, azt ~émileg csökkenti. Szintén csökkentő hatású a 680 kohm diódafelöli végének földrekerülésével keletkezett osztó, me~y a 330 kohmból és a 680 kohmból áll és 2 :3 osztású. A szabályozás ebben a formában csak igen kis mértékben indul meg, tehát kis bejövő jel esetén a szabályozófeszültség majdnem zé-

+

rus. · ~-

A diódáTa jutó negatív feszültség nagyobb, mint a pozitív elöfeszültség. ilyenkor a dióda anódján a negatív feszültség jut túlsúlyba, az megszúnik vezetni, a belső ellenállása megnő.
J. 311 :soros

J301t

17. ábra

53

;

Mohrnop ideérkező feszültséget és igy annak egyrésze a 680 kohmon keresztül rákerül a vezérlőrácsra. A kérdés az, ho~y mennyi jut ebből a feszültségből ide. A kérdés tanulmányozása előtt vizsgáljuk meg a 17. ábrát. Ebből világosan látható, hogy a lS voltrtak igen erős osztás után csak egy kis része jut a rácsra. Az osztó most négy tagból áll. Soros tagja a 313Mohm éf a 680 kohm, a párhuzamos pedig a 330 kohrn és a 100 kohm. Itt tehát egy olyan osztóról van szó, melynek soros tagja kb 4 Mohm, · a párhuzamos pedig kb. 0,4 Mohrn. Az ösztás l : 10, ezért a 13 volt ' feszültségnek csak tizedrésze (1,3 V) adódik a negatív szabályozófeszültséghez. Mivel a szabályozás teljes nagyságában úgy is csak nagy bejövő jelnél indul meg, az ehhez hozzáadódó 1,3 volt nem befolyásolja érdemlegesen a szabályozási karakterisztikát. V. AZ AT 650-ES ATALAláTASA K~TNORMASRA Az előzőekben ismertetett kétnormás hang kf átalakitás termé- · szetesen az AT 650-esben is alkalmazható, mint ahogyan ezt már ott említettük. Gondolva azonban a kényesebb izlésűekre, no és nem utolsósorban az anyagilag jobban szituált amatőrökre, ismertetünk még egy másfajta átalakitási módszert is. Az ilyenfajta ·megoldás szerint átalakított készülék, talán valamivel fokozottabb minőségi követelményeket is kielégít. Van azonban egy nagy előnye a másikhoz képest: az 5,5 MHz-es hang kf-jel erő­ sítését megközelítőleg ugyanolyan szinten végzi, mint a ~,5 MHz-et. Ennek hatása abban mutatkozik meg, hogy még egy aránylag kis térerővel vehető adó esetén is jó minőségű hangot szolgáltat. Összefoglalva tehát: akkor érdemes így átalakítani a hangrészt, ha a venni kívánt CCIR adó térereje a vétel helyén nagyon kicsi. Ha a térerő közepes nagyságú, vagy kimondottan nagy, akkor célszerűbb a másik fajta megoldást elkészíteni, mert az is tökéletesen megfelel és összehasonlithatatlapabbul kevesebb munkával és anyagi áldozattal jár.

A normaváltás. Mindenekelőtt

röviden ismételjük meg, hogy hogyan történik a kétnormás vétel? Magyarország területén az OIRT és CCIR norma szerint működő tv adóállomások vehetők. Mint köztudomású a kettő között lényegbevágó különbség csak a kép és a hangvivő-frekvencia között 'van. A csatornabeosztások közötti eltérés nem lényeges, az oszcillátor némi utánállításával megoldható a különböző csatornák vétele. 54

Az ún.

"kép-kf" erősítő előírásszerinti sávszélessége sem több rendszerint 4,5 MHz-nél. A szóbanforgó típus sávszélessége i~ kb. ennyi, így tökéletesen megfelel mindkét norma szerinti vételre. Ezekután nem marad más hátra, minthogy megvizsgáljuk az interkerier hang kf erősítő alkalmasságát. Itt azonban már komoly problémák merülnek fel, mert az interkerier hang kf. éppen a hangés képvivő-fr :kvencia (itt a középfrekvencia) különb ségéből keletkezile Ez viszont nem ugyanan nyi a k ét norma esetében. Hazai piacon csak AT 650-0 jelzésű készüléktípus került eladásra. Ennél az "0" jelzés az OIRT norma rövidítése. (Van AT 650...c is, a hol a "c" betű a CCIR norma rövidítését jelenti. Ebből azonban nálunk nem hoztak forgalomba egyet sem, így a jelzést csak táj~ koztató jelleggel közöljük.) Az "0" betű tehát azt jelenti, hogy az interkerier hang kf erősítő 6,5 MHz-et erősít. A feladat t ehát az, hogy ezt alkalmassá tegyük a 6,5 MHz és az 5,5 MHz egyidejű erősítésére.

A problémát a közismert l MHz-es segédrezgés segítségével oldjuk meg. 6,5 MHz-es hangközépfrekvencia esetén. az l MHz hatág... talan, viszont az 5,5 MHz-hez hozzákevere dve éppen 6,5 MHz keletkezik, amelyet a hang kf. erősítő már erősíteni tud. (A két frek... veneia különbségéből keletkező 4,5 MHz szintén hatástalan marad.) A hangsúly azonban nem is az előbb említett (és m á r szinte agyonszajkózott) elektromos müködési elven, hanem a módszer konk.. rét alkalmazásán van. llyen megoldással müködő normaváltót több... féleképpen lehet k észíteni. Ez már csak abból is látszik, hogy az elő­ zőekben ismertet ett módszer is ugyanilyen elv szerint müködött és ennek ellenére felépítésében m égis telj esen más volt. Az AT 650-es bangrésze

A hang kf erősítő nem tér el lényegében az eddigi tipusokban alkalmazott felépítéstől. Két dolgot azonban m égis szükségésnek tartun.k mege~iteni, mert talán a kapcsoJási rajzból n em világlik ki teljesen az alábbi kapcsoJási elemek szerepe. Az EBF 89-es hang kf erősítőcső vezérlőrácskörében levő hangszívótekercs, a szokásostól kissé eltérő módon van bekötve. Hidegpontja (ha szabad így nevezni) nem közvetlenül, hanem egy re tagon k eresztül van földelve. Ezzel van összefüggésben a cső szokatlanul nagy, 47 kohmos segédrácsellenállása is. Talán e felsorolá~ közben már felismerhetővé vált, hogy a cső limiter kapcsolásban van. lgy egycsapásra megoldódott a jó hatál"Olá& problémája és túlv@érlés megakadályozása.) · 55

i

• Szólni kell még az EBF 89-es diódáinak szerepéröl is, hiszen ezeket, majd az átalakított kapcsolásban is használni fogjuk. Az egyik dióda (a jobboldali) a PCC 189-es cső rácsára menő szabályozófeszültséget késlelteti, a másik pedig a sorvisszafutási impulzusok egyenirányítása által a kontrasztszabályozó feszültséget állítja elő. Az l Mllz-es oszcillátor

Kísérleteink során nagyon sokfajta oszcillátortípust készítettünk. Mivel mi is haladni akartunk a korral, legelőször tranzisztoros megoldással kísérleteztünk, ami sajnos nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A fő probléma ott volt, hogy akármilyen nálunk kapható tranzisztortípust alkalmaztunk és akárhogy helyeztük is el a készülékben, a melegedés hatására a frekvencia igen nagymértékben megváltozott. A killönböző (és nehézkes) hőkompfmZálási eljárások sem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy lelkiismeretfurdalás nélkül. közreadjuk próbálkozásaink eredményét. Maradt tehát aszokásos csöves megoldás. Gondoltuk, hogyha mát konvencionálisak vagyunk, akkor ne végezzünk félmunkát; keverésre az ilyen helyen már jól bevált ECH 81-et használtuk fel. Ezután tulajdonképpen már csak az oszcillátor típusa maradt nyitott kérdés. Már annyi fajta és tényleg jól működő megoldást találtak ki, h ogy szinte nevetségesnek hatott a kérdés felvetése is. Es mégis, valahogy nem tetszett nekünk a szokásos testen és menetszámmal elkészített tekercs. Valahogy túl soknak találtuk a több mint százmenetes rácsköri tekercset, valamint az ilyenfajta megoldás túlságosan is jó elhangolhatóságát. Az sem volt célunk, hogy az osz... cillátor különösen nagy nívón rezegjen, hiszen ez esetleg a képben különböző zavarokat okozhatott volna. llyen és ehhez hasonló problémák igen gondos m érlegelése után úgy döntöttünk, hogy az 17/a ábrán látható kivitelű "Hartley" oszciliátort készitjük el. Első pillantásra látszik megoldásunk lényege, mely egyben újszerűsége is. A megfelelő frekvenciát viszonylag kis menetszámú tekerecsel (induktivitással) és nagyértékű kondenzátorral (kapacitással) állitottuk be. Ennek kettős előnye van: a jó frekvenciastabilitás és könnyú beállíthatóság, valamint a tekercs egyszerű elkészíthetősége.

Nézzük sorjában. Megfelelően kis hőérzékenységü kapacitás esetén, a viszonylag kis menetszám miatt, a rezgőkör rezonanciapontja és így az oszcillátor által előállitott frekvencia még nagy hőmérséklet­ ingadozás hatására sem változik meg. Az arányl~g kis menetszámnak a következménye az is, hogy a vasmag csavargatásakor a frek-

ECH8fg.J

®

ln

ECHI/1

22k QJ

.._--11--- hang.sr/vo'hoz CD kapcsolÓhoz

17la ábTa

veneia lassan változik. Ennek az ún. "lapos" hangolásnak eredménye az, hogy a legmegfelelőbb frekvenciaérték nagy pontossággal és könnyen beállítható. · Legalább ennyi előnnyel jár a kis menetszám a tekercs elkészítésénél is. Tapasztalatunk szerint ugyanis a tekereset akárhogyan, tehát. akármilyen "vad" tekercseléssei csináljuk meg, az eredmény biztos. Szinte n em lehet olyan tekercselést produkálni, hogy oszcilláto- · runk ne legyen a legnagyobb mértékben rezgésképes. Mivel egy Hartley-típusú oszcillátorról sok újat mondani nem tudunk, igy az elektromos múködést egyetlen mondatban összefoglalhatjulc A rezgéskeltést hárompont kapcsolású Hartley oszcillátor végzi, melynek felépítése a normaváltás céljaira a legmegfelelőbb. .. •.

A keverés Talán ·valamivel több érdekességet nyújt magának a keverő­ fokozatnak a felépítése. Ez ECH 81-es csővel működik, melynek triódarésze a re.zgéskeltö, a heptódája pedig kever és limitál is egyúttal. Az os~cillátor felépítéséről az előző pontban· már beszéltünk; most nézzük m eg a heptódarész múködését. A 17/c ábráról is látható a trióda vezérlő és a heptóda második keverőrácsa összeköttetésben van egymással. Ezen az összeköttetésen ker esztül jut az l MHz a heptódára. Ennek fontosságát nem tudjuk eléggé hangsúlyozni: ugyanis szomorú tapasztalatokkal rendelkezünk ezen a téren. Nem egyszer • láttunk m_á r olyan amatőröket, akik mindent pontosan elkészftettek; az oszcillátoruk is remekül működött, mi több, pontosan l MHz-en ,

57

és mégsem tudtak semmiféle transzponált hangot készüÍékükből kicsikarni Még szerencse, hogy mielőtt minden reményről letettek volna, megnézték még egyszer figyelmesen a kapcsolást és rádöbbentek a megoldásra. A hangleszívás Az ilyen keverős típusú normaváltás egyik sarkalatos pontja a hangleszívás megoldása. Minden átalakítási leírásban nyitva maradt a kérdés: hogyan biztosítsák a kétfrekvenciás leszívást? Mivel csupán elhallgatással n em oldódik meg a probléma, most megpróbálunk nyíltan beszélni erről a "kényes'~ kérdésről. Mert hogyan is áll a helyzet? A keverőcső jó múködésén ek elengedhetetlen előfeltétele az, hogy mindkét (5,5-6,5 MHz) interkerier hangközépfrekvencia egyaránt és főleg egyformán (tehát azonos nívóval) rákerüljön az első vezérlörácsára. Ez a pont azonban csak a végállomása a folyamatnak. Köztudott, hogy az interkerier hang.:. középfrekvencia a demodulátor diódán keletkezik, esetünkben ez mind~ét fajta lehet. Innen kell ezeket a keverőcső rácsára eljuttatni. ha lehet mindenfajta vivőcsökkentés nélkül. & itt jönnek a problémák. Mert hogya n lehet egyszerű (amatőr) eszközökkel olyáll szívókört készíteni, amely két frekvencián ad rezonanciát? Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy ez a két frekvencia egymástól nagy mér":"' tékben eltér, (l ·MHz-el) akkor rögtön látható, hogy nem is olyan könnyen megoldható problémával állunk szemben. . Olyannyira nem, hogy még a kétnormás vételre szolgáló gyári készülékekben sem volt a leszívás ténylegesen kétfrekvenciás. Valamennyi ilyenfajta készüléknél a következő kompromisszumos megoldást alkalrnazták: a hangszívót a két frekvencia közé, tehát kb 6 MHzre hangolták és így az egyformán leszivta mindkét f_rekvenciát. A megoldásnak k ét előnye van: az egyszerűség és az olcsóság. Hátrányos viszont az, hogy gyakorlatilag egyik frekvenciára sem ad tényleges rezonanciát, igy mindkettőt csak csökkentett mértékben szi\Tja le. Sokat gondolkoztunk és kísérleteztünk, hogy hogyan lehetne egyszerűen és maradéktalanul megoldani ezt a régóta vajúdó problémát. _V égülis- mivel a hangsúly nálunk elsősorban az egyszerűségen volt ~ a 17/c ábrán látható megoldást alkalmaztuk. lgy elsősorban a hangszívótekercs sávszélességét növeltük meg azáltal, hogy az ECH 81 első vezérlőrácsára menő vezetéket a megcsapolásról átkötöttük a melegpontjára. Mivel így a visszajutó terhelés megnőtt, hatására a kör sávszélességeis nagyobb lett. Azonban módszerünk lényege abban a 100 pF-os kondenzátor58 \

ban van, mely az ECH 81 heptódarészének első vezérlőrácsa és az oszcillátor trióda 22 kohmos munkaellenállásának kapcsolófelöli végpontja között van. A következőkben ennek működését vizsgáljuk rneg. Először vegyük azt az esetet, amikor az oszcillátor nem múködik, mert kikapcsoltuk. Ez akkor van igy, amikor OIRT norma szerint működő adóállomást veszünk, így normaváltásra nincs szükség. Az oszcillátor működését mint majd látni fogjuk az anódfeszültség kikapcsolásával szüntetjük meg. Ilyenkor tehát a 22 kohmos anódellenállás kapcsolófelöli végpontja a levegőben lóg és így a szintén · erre a pontra kötött 100 pF is csak meglehetösen kerülő úton földelődik. Ez végsőfokon azt eredményezi, hogy a 100 'pF nem a tényleges lcapacitásértékével hangolja a hangszivót, az oszcillátor kikapcsolt állásában. Megváltozik azonban a helyzet, ha b ekapcsoljuk az oszcillátort. Ekkor a 22 kohmra az elkókról anódfeszültséget adunk, így a 100 pF. végét nagyfrekvenciás szempontból földeljük. Mivel ebben az esetben a 100 pF már teljes kapacitásértékével kapcsolódik párhuzamosan a hangszívókörrel, így annak rezonanciapontját az előbbihez kép~st csökkenti. ·Rusztikusan megfogalmazva ez annyit jelent, hogy akondenzátorral csökkentjük le a szivókör szívási frekvenciáját. ' Összefoglalva: A szívókör áthangolását a különbözö interkerier hangközépfrekvenciák között az emlitett 100 pF végzi. 6,5 MHz esetén hatása kicsi, de 5,5 MHz-nél már teljes nagyságában kifejti hatását. Hol kis-, hol nagy- kapacitást kapcsolunk párhuzamosan a hangszivó tekerecset A kondenzátor tűrése nem túlságosan lényeges szempont. Még ±20°/o-os is megfelel. Az egész szívókör annyira szélessávú, hogy ·nem sokat tesz némi eltérés.

A módosított csövezés Az eredeti hang kf erősítő EBF 89-es és EF 80-as csővel műkö­ dik. Mivel az EBF 89-es két diódájára továbbra is szükség lesz, fgy az EF 80-ast irtjuk ki és helyette ECH 81-et teszünk. Hogy a dolog mégse legyen olyan egyszerű, az ECH 81-et tesszük most első, az EBF 89-et p edig második erősítőnek. A módosított fokozat tehát most úgy néz ki, hogy az EBF 89 helyett ECH 81-et, az EF 80 helyett pedig EBF 89-et alkalmaztunk. (Az EFB 89-et átteszzük a második helyre.) Csak az egyértelműség kedvéért jegyezzi.ik meg, hogy a továbbiakban már a módosított csövezés alapján fogjuk a fokozatot emlegetni. 59

A kivitelezés mechanikus része Az oszcillátortekercs elkészítése A tekereset tulajdonképpen a menetszám megtartása mellett akármilyen formában el lehet készíteni. Mi, hogy megkönnyítsilk elkészítését és megmozgassuk amatőrjeink fantáziáját, kétfajta Itivitelt ismertetünk. + Az egyik a 17/b ábrán látható. A tekercstest egy AT 611-es készülékben használt példány. A múltkoriban a kereskedelemben zsákszámra volt található ilyen. Elő­ nye, hogy felszerelhető rá az oszcillátorkör valamennyi alkatrésze. például az ábrán látható módon is. Elkészíthető még a tekercs á régebbi típusú tv készülékekben használt kép kf. transzformátor. tekercstestére is. Ez is kapható mindenütt. Ennek 6 kivezetése van, melyre kis ügyességgel gyönyöriíen felszerelhető minden alkatrész. Talán egyetlen problemati\ kus része a dolognak most. követl7Lb ábra kezik: fel kell szereini a tekereset az ECH 81 foglalata mellé. Ehhez célszerű az itt lévő 100 ~tF-oskondenzátort némileg odébb forrasztani és így helyet csinálni a tekercsnek. Lehetőleg minél közelebb helyezzük el a foglalathoz, hogy a lehető legrövidebbek legyenek a bekötőhuzalok. A tekercs menetszáma: 2-szer 25 menet, 0,12 átmérőjű zománc szigetelésü huzalból.

.

A nyomtatott huzálozás módosítása Az átkötéseket a legnagyobb gonddal és óvatossággal végezzük. A fóliát éles késsel, vagy zsilettpengével szakítsuk meg. A forrasztásokat is óvatosan végezzük és ne használjunk túl meleg pákát.

, 60

Az átalakítás elvégzése

A jó követhetőség érdekében az átalakítás m en etét pontokba szedve ismertetjük. Igy nemcsak követni könnyebb, hanem áttekintbetőbb is az egész. l. A hangszivótekercs megcsapolása helyett kössük be a végpont- · ját. A tekercs megcsapolását a forrfülről forrasszuk le, majd ugyanide kössük rá a tekercs végpontját. Egy esetleges zárlat elkerülése érdekében a m egcsapolást egy kis mipoláncsőbe bújtassuk be. 2. Hajtsuk végre a csőcseréket. (EBF 89 h elyett ECH 81-et, EF 80 helyett EBF 89-et tegyünk.) 3. A 17/d ábrán feltüntetett fóliakivágásokat végezzük el. Az egyértelműség kedvéért igyekeztünk jó vastagon feltüntetni ezeket. 4. Az átkötéseket is hajtsuk végre a 17/c ábra szerint. 5. Az ECH 81-es cső foglalatáról az R 143-ra menö rövidzárat távolítsuk el (ábrán szaggatott vonal). 6. Az l .MHz-es oszcillátortekereset (és kapcsolt részeit) .k össük be az ECH 81-es triódájához. 7. A trióda 22 kohmos anód-ellenállását és az ugyanerre ·a pontra kerülő 100 pF-os kondenzátort, az ECH 81-es csőfoglalat 7-es pontjához menő fóliából maradt részhez kössük hozzá. 8. Nagyfrekvenciás · panel 16-os pontjára menó vezetéket forrasszuk_le, hosszabbítsuk meg és az előző pontban (7) leírt helyre forrasszuk rá. A vezetést a lehető legrövidebb úton végezzük, pl. az R 106-os ellenállás alattilyukon bújtassuk keresztül. 9. A 16-os pontra a 4-es csatlakozó aljzat 3-as pontjáról vezessünk feszültséget, szintén a lehető legrövid~bb úton. Az sem baj, ha a fémváz· alatt kívülról főliázott oldalon helyezzük el a huzalt. .' 10. A 4-es csatlakozó dugasz 3-as pontjáról a vezetéket forraszszuk át a 4-es pontra. ll. A 4-es csatlakozó aljzat 4-es pontjára a közvetlenül mellette Lévő elkóról kb. 5 cm vezetékkel veze,ssünk feszültséget. 12. A regiszter UHF-VHF kapcsoló szegmenseire menő vezetéket kössük át úgy, hogy ha a nyom9gomb felől nézzük, akkor a hátsó és felső érintkezőpárra legyen átkötve az előtte levőröl a veze. ték. Ami eredetileg a felső hátsó érintkezőn volt, azt vágjuk le onnan., nehogy zárlatot okozzon. 13. A .4-es pontban említett pont és hangszívó tekercs (ECH 81 heptóda G1) közé forrasszunk be egy 100 pF-os kondenzátort. 14. Az R 128 jelzésű 220 kohmos ellenállással kössünk párhu~ zamosan egy 68 ko hm 0,25 W -osat. Ha esetleg a 8-12. pontban vázolt müveletek kissé rejtélyesek lennének, akkor az itt következőket olvassuk el. Az AT 650-0 készülékekben lehetőség van UHF fokozat csatlakoztatására. Mivel

.

•

~

t<: ~

'"! ....

~

/

~

~

f

l

41-..___

'

l

~

~

~

~r

--

t~

~ w

~~

~

~ ~

...

~

.o 'tS

ú

~ 1:-.. -.\c ....

~

~~

~r ....

~

t

}

~...:...

~~

H Bllti'IOll

, a lehetőség önmagában tulajdonképpen semmit sem ér, mi ezt kiaknázzuk a következő fortélyos módon. Az UHF fokozatot kapcsoló nyomógomb érintkezőit használjuk oszcillátorunkhoz. A nyomógomb amúgyis anódfeszültséget kapcsol és ez nekünk most remekül jön. (17/e ábra.) 62

EBF89 ~: ECH 81

11[e ábra

17]d ábTa

A vázolt átalakítás célja tehát az, hogy az oszcillátor kikapcsolható legyen. Ehhez persze tudni kell, hogy az oszcillátor általában nem zavar, de már láttuk ennek az ellenkezőjét is. lgy most a helyzet a lehető legideálisabb: Az oszcillátor a készülék előlapjan elhelyezett esztétikus nyq_mógombbal kikapcsolható.

Beállítás a

Ha az átalakítással elkészültünk a fokozatot újból be kell álli.taní. Először győződjünk meg, hogy jól működik-e elektromosan a fokozat. Kapcsoljuk be a készüléket, de az oszcillátort ne! Ha mindent jól végeztünk, akkor a kép ugyanolyan jól bejön, mint átalakítás előtt. Lehet, hogy a hang is jó lesz, de ebben az esetben is szükséges a hangolás. l.· A készüléket beállítjuk valamelyik OIRT-norma szerint mű­ ködő adóállomásra. 2. Egyenfeszültségmérővel rálépünk az EBF 89-es cső rácskörében lévő 100 kohm (R 149) és 100 pF (C 128) tekercsfelöli végére. Itt negatív feszültséget mutat a műszer. . 3. A szívókört és az I-es kf-et hangoljuk. Addig csavargassuk mindhárom tekeresbe a vasmagot, amig a műszer a maximális negativ feszültséget fogja mu~tni. • · 4. A müszert tegyük át az aránydetektor 5 pF-os elkójára (C 121), ahol szintén negativ feszültség van jelen. 63

5. Az aránydetektor primerjét a negatív feszültség-maximumig hangoljuk 6. A műszert iktassuk ki. 7. Az aránydetektQI' szekunderjét zavarnnn1mumra hangoljuk, amit füliéi tudunk érzékelni, a legegyszerűbben. Addig tekergessük a vasmagot, amig a hangszóróban a búgás és egyéb zaj a legkevésbé fog jelentkezni. Ezt igen jóllehet érzékelni. 8. Az l MHz-es oszcillátor beállítását természetesen csak CCIR rendszerű adóállomás vétele esetén tudjuk elvégezni. Ha er:re lehetőségünk van, akkor a hangolás szinte gyerekjáték. Az előbbi mtlszerrellépjünk ismét vissza az aránydetektor elkójára és mérjünk ott negatív feszültséget. Akkor rezeg oszcillátorunk pontosan l MHz-en, ha a műszer a legnagyobb negatív feszültségfft fogja mutatni. 9. EllenőF..zzük a szívótekercs beállitisát: CCIR adó vétele közben csavarjuk meg az előbb beállított vasmagot és nézzük meg, hogy kb. maximumon van-e? Ha nincs, akkor vizsgáljuk meg. hogy az 5,5 MHz alatt, vagy fölött van-e razonanciában (az oszcillátor be~ kapcsolása után). Ha nagy eltérést találnánk a szükséges frekvenciaértéktő!, akkor esetleg megfelelően módosítsuk a 100 pF értékét. Megjegyzés:

Ha esetleg az aránydetektor primerjét nem tudnánk 6,5 MHz-en maximumra hangolni, akkor tekerjünk le belőle öt menetet.

• . Végül felhívjuk a figyelmet arra a látszólagos ellentmondásra, ami az átalakítási pontokhoz tartozó és a nagy kapcsolási rajz között van. Ennek o~a az, hogy az ábrán az eredeti kiadás kapcsolása, az összeállítási rajzon pedig a gyár által módosított változat látható. A különbség nyilvánvaló: az eredetinél a dobváltórész anódfeszültsége az UHF kapcsolóval kikapcsolható volt (ezt használtuk fel), a módosítottnál pedig nem. Ez már csak abból is látszik, hogy a 15 és 16 jelzésű csatlakozási pontok össze vannak egymással kötve. Ha esetleg újabb kiadású készülékpéldánnyal rendelkeznénk, az oszcillátorra az anódfeszültségét akkor is a kapcsolón kéresztül vezessük. llyenkor nekünk kell vezetéket húzni az említett elkótól a kapcsolóig, valamint a kapcsolót.ól az oszcillátor anódellenállásáig. Mindennek ellenére mégis feltétlenül szükségesnek tartottuk egy teljes összeállitási rajz közlését, hogy ezzel is megkönnyitsük az átalakítások b eleillesztését a készülék egészébe. :€s ha már teljes kapesolást is közlünk., az legyen a legújabb kiadású készülék hü tükre. A jövőben úgyis ilyenfajta készülékeket fognak gyártanL 64

MAGYAR HONWDELMI SPORTSZÖVETS~ RADIOAMATŰR FűZETEI

•

68. szAM

Szerkesztl: KUN JúZSEF

Kiadja a Magyar Honvédelmi Sportszövetség, Rák6czi Lapldadó Kiadásért felel: Kádár Albert MQszak1 felelős: Simon ZOltán 83.3315/1 - Zriny1 Nyomda, Budapest. Felellis vezető: Bolgár I:mre J.gQZiató

TARTALOMJEGYZtK I. Az AT 403 (505) átalakítása automatikus kép- és sorszinkronizációTa ------

3 3 13

1. A sorszinkronizálás automatizálása

2. A ké pszink:ronizálás automatizálása 3. A virleoerösítő módosítása

19.

-

24

l. A ld erősítő átalakítása -

25

2. Az előerősítő fokozat átalakítása 3. Antennaerősítő készítése

27

II. Az éTzékenység növelése -

32 39

Il I. Atala.kítások két noTmára

40 41

l. Az AT 403 (505) átalakítása

2. Az ará nydetektoros típusú készülékek átalakítása -

43

2. A sorfrekvencia-generátor stabilitás ának növelése 3. A hang kf erősítő szabályozása

43 45

IV. Atalakítások az AT 611 -es készülékben -

-

-

l. A szinkronleválasztó fokozat módosítása -

49 54

V . Az AT 650 készülék átalakítása -

í ..

Ara: 6.:Jo Ft

A MIGYIR HONVÉDELMI SPORTSZOYETSEG •

:SOllOZAT EDDIG ltlf:GJ ELEN T SZ. ÍJ/AI : 49. sz. FÜVESI : A szuperkészülékek ép(tése és m(iködése (4,20) 50. sz. Mit hol találok~ (6.60) 51. sz. GYURKOVICS : Televiziókészülékek Javítása (VIII.) (602-!031 (6.00) 52. sz. RADV ANYl: MagnetofonkészOlékek korsze rfis(tése (4.20) 53. sz. NÁNÁSI : Tv-készülékek javítása (IX.) (AT 611) (4,90) 54. sz. KARPATI - NAGY: Gyári tranzisztotos késziilé kek adatai (7.-) 55. sz. GONDA: Amatőr mérések H ) (6.301 56. sz. KARPATI: Tranz!sztoros készülékek Javítása (5.60) 57-58. sz. FARAG0-B1Rú--ORD ÖG: A rövidhullámú rád:óamatör i~­ meretei (1.) (6,30) (II.) (5,60) 59. sz. núZS A - VERESZKY : Amatőr elektronikus mfiszerek építése (9,10) GO. sz. Dr. FLORIAN: l\Iit kell tudnj a rádióhullámok tcrjedéséröl? (8, 40) til. sz. K OVÁCS: Tra nzisztoros müszer tv hangoláshoz (4,20) 62. sz. TI•BORC : Amit a rádióalkatrészekről tudni kell (III.) (7,-) 63. sz. 7 ILL! CH : Hangfrekveneiás és kimenö transzformátorok (6,30) 64. sz. KAR PATI: 1\'lagnetofon készfilékE-k javftása (Il.) (TERTA) (4,90) (5. sz. GONDA : Amatö.r mérések (II.) 63. sz. GYÖRG Y: Mechanikai alkatrészek és szerelvények 17. sz. LEN G Y EL: A kis rádiós rókavadás z (8. sz. GYURKOVICS: Átalakítások a tv készülékekben (6,30)

Et6KÉSZi'LETIJK1\.: Tranzisztoros Hi- Fi erösitö Hálózati transzformátorok Számftsuk ki!

A füz etsorozat meJtl e lcnt számai beszerezhetők a KISZ rádióamatör és ezermestt'r boltjalban és a k ö n yvesboltokban. vagy postán megrendelh etők az amatőrbolt eimén: Dudapest, VI.. Lenin kftrút 92.