BETtNYI LÁSZLÓ TELEVIZIÚ KISLEXIKON. MAGYAR B ONViDELMI SPORTSZOVETSEG

BETtNYI LÁSZLÓ

TELEVIZIÚ KISLEXIKON

MAGYAR B ONViDELMI SPORTSZOVETSEG

ELOSZó

Sznk~nek

-

tartott& a ruk6czi Lapkiadó V&llalat egy olyan füzet megjelentetését, amely a kezd6 televfzi6amat6rlSk, és a némi mt1sznki adottsággal rendelkez6 televfzi6tulajdonosok számára röviden elmagya.r&zza a televizi6technikával kapcsolatos meghatározások &telmet:ését. Erre a célra a lexikon rendszerű felsorolás a legcélravezet6bb, mert cúnszavak alapján a legkönnyebb megkeresni az éppen kérdéses fogalmat. A televfzi6 területér61 igyekezUink összeszedni azokat a leggyakrab ban használt kifejezéseket, amelyek bonyolultságuknál fogva els6sorban számíthatnak érdeklődésre. A címszavakhoz f'Gzött magyarázatok olyan olvas6nak sz6lnak, aki már bizonyos mértékig jártas a · telev(zi6készülék múködésének ismeretében, de az egyes fokozatok, kapcsoláMk vagy jelenségek mibenlétével nincsen tisztában. A felsorolásban f6Ieg a vételtechnikai szakkifejezésekre fektettük a fő hangstilyt, de néhány közismert fogalom a t.elev(zi6stúdi6k, illetve az adástechnika területéröl származik. Reméljük, hogy e füzet eléri célját, és olva.s6it hozzásegíti a televfzi6technikában szt>repl6 kifejezések értelmének pontosabb mt>gértéséhez. A szerz6

/

a

AdtS (televízió): A st-ddiób61 érkez6 kép ~ hangjelek nagy:frekvenoiáa · kisugárzására való berendezés. A televízi6adó egymást6l ftlggetlen két adóberend~ tartalmaz; egyet a képjelek, egyet pedig a hangjelek kisuprzására. (l. ábra.) A televizióadók nagy sávszélesség-igényilk

-"

DRCÚIOr

--

•

h..._.

-

.--01611

~

»t

!l!!!l!!l

fk

~DÓ

VICliO •

If.elfo Slll'llr&)IUI

.,..,.. Viileo

. fv

o-eMHz

HANGADÓ

l. 'bra. Televizió adó&llomú tambvúlata.

miatt csak az ultrarövid hullámsávban helyezhet& el. Alsó üzemi frekvenciahatáruk 40 MHz körül van. A kép- és hangadók egymáshoz viszonyított teljesítményaránya az OIRT-rendszerben l: 5. A képadó az OIRT- (és a CCIR-) rendszerben negativ amplitódó moduláoi6val dolgozik, ami azt jelenti, hogy a világos képrészleteknek alacsony kisugárzott teljesitményszint felel meg, a sötét r.észleteknek viszont magas szint. A maximális teljesitményszint a szinkronszintnek felel meg, és ez egyértelműen az adó névleges teljesítménye. A hangadó frekvenciamodulált rendszerd, mert csak ezzel a rendszerrel biztositható a kifogástalan min&égú hangátviteL A hangadó maxim41ie frekvencial6kete ±60 kHz. A kedvezlSbb jelfzaj viszony érdekében 80 psec-os el6torzitást alkalmaznak, ami egyértelm1i a 2,3 kHz-nál nagyobb hangfrekvenciák kiemelésével. A k~p- és a hangadó köz& antennára dolgozik. A diplexer az az egység, amely lehet6v6 teszi azt, hogy a két adó a köz& antennára csatlakozhasson. Ez lényegében egy hangolt sziirlSkör-rendszer, amely meggátolja, hogy a hangadó teljesítménye a képadóba, illetve a kép· adó teljesítménye a hangadóba visszakerilljön a közöe antennáról.

•

• Addltfv kevtris: Televfzi6 vev6kéezii.l6kek keve~fokozatait kivétel

nélkiU additfv kever6kapcsolás'6ra képezik ki. Ez a meghatározás azt jelenti, hogy mind az antenna fel61 érkez6 \·ett nagyfrekvenciás jel, mind pedig a helyi oszcillátor jele a kever6cs6 egyazon elektródapárjára kerül. A televizióban használt keverőcsövek pent6dák, amelyeket a helyi, oszcillátor feladatát ellátó triódával közös hurába építenek (2. ábra). llyen csövek a PCF 80, PCF 82 stb. Az additfv keverésnél mind a modulá.tor, mind az oszcillátor jele a kever6pentóda vezérlőrácsára kerül. A pent6da keverl5ca6nek az el6nye az, hogy nagy an6dköri belső ellenállása révén nem terheli a középfrekvenciá.s transzformátor primerkörét. Igaz ugyan, hogy azt a kellő sávszélesség érdekében ellenállással úgyis csillapitani kell, de ez az ellená.llás a csó öregedésétól és az oszcillációs lesztiltség csatomaá1láeonként változó amplitúdójától független. A rádióvétel technikában szokásos multiplikatfv keveresi eljárás már csak azért sem volna célraveze~, mert a sokrácsos csövek nagyon

2. 'bra. A televizl6 vev6k ad.ditlv kever6 fokouta.

kedvez6tlentn viselkednek a 30 MHz feletti frekvenciá.kon, és sokkal zajosabbak a tri6dákná.1, illetve pent6dáknl.l. A IV. és V. urh sávok te1evfzi6csatornáin már a pent6da.rendszerú kever&eövek sem felelnek meg a követelményeknek, mert az elektródák nagy. távolsága miatt az elektronok futási ideje összemérhetlSvé válik az erlSsftend6 jel periódusidejévet A dmh sávokon kizárólag trióditkat - újabban tranzisztorokat - használnak keverésre. Alnmlntzlllis (képcsövek): A televizió képcsövek légritkitása, hasonlóan az egyéb e~ektroncsövekhez, sohasem ideális. A vissz$1DaradÓ gázl

molekulák k~vetkeztében az · elektronokhoz képest nagy tömegd ionok keletkeznek az elektronsugár 6I a gázmolekulák ütközésekor, illetve az elektromos er6tér hatására. Ezek a vegyesen pozitfv és ' negativ töltésil nehéz ionok az elektromos erlStér hatására nagymértékben felgyorsulnak, és a pozitiv töltésilek a negativ katódba, a negatfv töltésiiek pedig a pozitív potenciálú ernylSbe csap6dnak be. Az ernylS lumineszkltló anyagába becsa.p6dó- tömegüknél fogva nagy kinetikus energiával rendelkez6 - ionok az ernylS anyagát tönkreteszik, és a becsa.p6dás helyén sötét folt keletkezik a huzamosabb ha.szn'-lat folyamán. Az ernyő világító anyagát azétroncsoló ionok ellen hatáeosnak bizonyult a fényporréteg bels6 {katód felőli) oldalának alumíniumréteggel való bevonása. A fémglSzölési eljárással felvitt néhány mikron vastagságú alumíniumréteg rácsszerkezetéhen a nagy átmér6jú ionok lefékez6dnek, és nem érik el a világító fényporréteget. Ugyanakkor a kis á.tmér6jt1 elektronok az alumíniumréteg molekuláris hézagain akadálytalanul átjuthatnak. Mivel az eJuminizált erny6jt1 kép<*Svek a használat folyamán nem leaznek "ionfoltQsak", azért ezeket a csöveket nem látják el ion. csapdával. Az alumíniumréteg az ionfolt megakadályozásé.n kivill a csó fényerejét is növeli a hátrafelé halad6 fénysugarak refiektálásával. AmpUtúd6 Unearleis: Azokat az átvivlSrendszereket, amelyeknél a beadott elektromos jelet alakhúen kell a kimeneten megkapnunk, lineáris átvivlSrendszereknek hívjuk. E1:ek lehetnek er6sft6k, demodulátorok, o-3illaplt6k, illeszt6 fokozatok stb. Ezekre jellemzlS, hogy a beadott és a kimenlS jel különbö~lS idc5pillanatokhoz to.rtoz6 amplitdd6azintjeinek aránya egy állandó szám, amely számérték az er&ítést vagy a.· csillap(tást mutatja. Ideális amplitdd6linearitás mellett a bemen6- és kimendjelek között csak amplit'6dóban lehet különbeég, alakban pedig nem. Ha. a kimenőjel idlSbeni lefolyása (alakja) eltér a bemen6jelét6l, akkor a rendszer torzít, azaz bizonyos mértéktl "amp· litddó nonlinearit&sa" van. Hangfrekvenciá.s azinuszos jelek esetén a rendszer torzítását a torzftási tényezlSvel szokás megadni. Ez egy százalékos arányszám, &mely megmutatja azt, hogy a torzított szinuszos jel hAny százalék felharmonikus tartalommal r-endelkezik az alapharmonikuara vonatkoztatva. Videoer6slt6k esetén a jel képtartalom tartorolinyá ban a lineárisan emelkéd6 fdrészjel meredekségének megváltozásával jellemezzük az amplitúdó nonlinearitást (torzitást). A videójel szinkronjel tartományában pooig aszinkronjel összenyomással (szinkronjel kompreBBzi6val) adják meg a rendszer ide vonatkozó torzftá.sát. 8

t

(

Arllnydet~"tor

(fm·vétel): Aránydetektornak nevezik a 3. ábr&n l't· ható kapcsoláBá fokozatokat. Ez a fokozat a frekvenciamoduJált jel demodulálására szoJgál. A2 amplitódó és fázisdiszkrimin,torral szemben ez a kapcsolás azzal az el6nnyel is rendelkezik, hogy a hirtelen n6vekv6 amplitúdójú befttésekkel szemben aránylag hatásos limitációt - amplitúd6határoláet - ,-alóaft meg. A kapcsoláBra jel1emz6 az egymáshoz képest forditott bekötésii két di6da és az egyenárarod munkaellenálláet áthidaló nagy kapacitásó kondenzátor. Ugyanakkora amplitúd6já bemen6 középfrek~enciás jelesetén az aránydetektor kb.

3. 'bt'&. Aránydetektor kapceoliis diódákkal.

~rmánium

6 dB-del kisebb szintfi kimenő hangfrekvenciás feszültséget szo1gáltat, mint a fázisdiszkriminátor. E z utóbbi azonban semmiféle limitáci6t nem nyájt. Az aránydetektor részlegeslimitáló hatáaa miatt az átlagos frekvenciamodulált jelek vételére alkalmas vevókb61 az amplitúdc)... hatArol6 - limiter - fokozatot ki is lehet hágyni. Ará.nydetektor·kapcsoláeokban nemcsak csövek, hanem kriatAiy· di6dák is el6nyösen felhssználhaték, els&orba.n kisebb belső ellen· állásukból ered6, hatásosabb limitáló tulajdonságuk révén. Asztigmatizmus (képcsövek): A képcsöveknek azon hibáját nevezik a

fenti kifejezés szerint, amelynél az erny6n megállított elektronsugár képe nem kerek pontszer(i, hanem vagy a vfzszintes, vagy a függtsleges irányban elnyújtott ellipszis alakját veszi fel. Az BBZtigmatikus hiba, ha az a képcsót6J ered, akkor nem is javítható, és & vett kép állandóan defókuszolt állapotba kerül. Elektrosztatikus fókuszolásó csöveknél az asztigmatikus hibát az elektronágyú egyes tagjainak nem koaxiális elhelyezése okozhatja. Mágneses f6kuszolásó csövek esctén a f6knszol6 mAgneses tér aikheli inhomogenitáae. (a fókuszmágnes helytelen feJ. 6pftése) okozhat ilyen hibát.

'

A csövek asztigmatikus hibájának felderítésére nem elegend6 egy készi116k ~rait éleste állítanunk. Uyenkor a fénypont fogg6leges mérete minimális ugyan, de nem tudhat-6, hogy a vízszintes irányban is minimáJis-e a fénypont mérete. A vízszintes irányban megnytUt f6nypont a készülék felbont6képeseégét csökkenti, és a képet a vízszintes irányban elmosódottá teszi. A hiba egyértelmd felderítésére az eltérítéseket le kell állltani, 68 fgy kell l}legvizsgálni a fénypont alakját, minimális fényer6 mellett. Automatikus érzékenységszabályods: A telev1zi6 vev6készül6k kivezértési tartományának megnövel6sét ezolgál6 eljárás. A bejöv6jel amplitdd6jával arányosan szabályozza a késziilék nagyfrekvenciás és középfrekvenciás fokozatainak érzékenységét, mégpedig ágy, hogy növekv6 bejöv6jel esetén csökkenti az er&ftést. Ezáltallehet6vé válik egymást61 nagyon eltér6 térer&séggel vehet6 ad6állomások megk&rellt61eg azonos kontraszttal val6 vétele. Megkiilönböztettlnk közvetlen múködésú és vezérelt automatikus érzékenységszabá.1yoz6 áramkört. A k&vetlen mtiködés6nél a demodulátordi6da, vagy egy különáll6 di6da. (age-dióda) által középérték-egyenirány{táesal, vagy megközelit6leg csúcsegyenirinyitássallétrehozott szabályoz6feszftltség hat ~W erosft6ceövek ~ezérMrácsaira. +A

47k ~..___,­

~---------+--~

8

~

-

4. Ahra. Vezérelt automatikus érzékenyaégazabá.lyoz6a (uoamkOre. A kontt'aaEt szabályoda a katódkOrben történik.

-

A vezérelt szabályozóáramkörnél egy vezérelt, tehát ráC808 elektroncső végzi a szabályozófeszültség egyenirányitását (4. ábra), mégpedig csak a aorszinkronizáló jelek fellépése alkalmával. Ennek következtében mindazon zavarójelek, amelyek nem a szinkronjele.kre, hanem a képtartalom idejére esnek, nem okoznak zavarást a szabályozóáramkör múködésében. Mivel a szabályozőcsövet a soreltérltd fokozat vezérli, azért normális múködés csak abban az esetben lehet, ha a készülék a vett adóállomás jelévelszinkronizálva van, aorfrekvenciásan. Az angol elnevezés alapján ezt az áramkört age-áramkörnek (automatic gain control) is nevezik. · Automatikus frekvenetuzabilyozás: A televízió vevőkészülékek kever6fokozatában Iev6 helyi oszcillátor frekvenciastabilitása a magas üzemi frekvencia miatt nem mondható kielégítőnek. Ezért az egyszert1bb készftlékeknél kézi utl~nállitá.ei lehetaséget kell biztositani, "finomhangolás" elnevezéssel. A kézzel történ6 frekvencia-beá.llitást helyettesiti az afc-áramkör, amely nevét az "automatic frekvency control" szavak kezd6betdib61 nyerte. Lényege egy diszkriminátor, amely a középfrekvenciás képhordozó frekvenciájának eltérésére egy szabályozó egyenfesztUtséggel válaszol. Ez az egyenfeszültség egy, az oszcillátor rezg6k6rével párhuzamosan kapcsolt olyan kristálydi6dát vezérel, amelynek kapacitása a vezérl6 feszftltség hatására változik (6. ábra). Erre a helyre -6.n. aranytiis rétegdi6df.kat használnak. Ha a középfrekvenciAra letranszponált képhordozó frekvencia a névleges értékt61 eltér, akkqr a diszkriminátor olyari polaritású és amplitúd6j11 egyenfesztUtséget ktUd ' szabályoz6di6dára, hogy az az oszcillátor frekvenciáját a · helyes irányba m6dositsa. Mivel nagy frekvenciaeltérések esetén az áramkör nem találja meg magától a keresett frekvenci.tt, azért nyomógombos "finombeállitót" alkalmaznak, amelynek benyomásakor az atramkör egy csatornán beltU megkeresi a kivánt frekvenciát. Esetleg a rendszert kikapcsolhatóvá teszik, és megtartják a kézi utánállitás lehet6ségét is.

-

-

PCfH 6. 'bra. Automatikus frekvenciaszabályozó lu'amkOr az onclll6tor rezgököme ceatlakoztatott gei'JDI.nium diódAvaL 0Msj'Í'W

• l

BaJun-transzformátor: Minden olyan nagyfrekvenciás tápvonalakb61 k.ialaldtott szerelvényt, amely az aszimmetrikus csa.tlakozá.si lehet6Béget szimmetrilrossA teszi (vagy viszont). balun-transzformátornak neveznek. Az elnevezés az angol eredetű "b&lanood-unb&rlanced" (szimmetrikus-aszimmetrikus) azavak kezd6bet1iinek összevonásáb61 szánnazik. Az egyik legismertebb balun-transzformátor a koaxiális kábelb61 készült azimmetrizál6 tag, amelynek megoldása a 6. ábrán láthat6. Ez a tfpusú balun-transzformátor nemcsak az aszimmetrikus csa.tla-

6. ábl'&. Koaxiális kábelb6l k•utt halun tranazformátor.

kozást változtatja azimmetrikussá., hanem egyben egy l: 4 arányd impedancia-feltranszformáláat is végez a szimmetrikus oldal .irányában. Ezáltal segitségével 75 Q hullámellenállású koaxiális kábel alkalmazása esetén j6 csatlakozási lehet&éget nyerünk a 4. 76= 300 D impedanciá.val rendelkez5 hurokdip61-antennákhoz. Ht\tránya ennek a balun-transzformátornak, hogy aránylag szűk sávban használhat6 csak, mert a tulajdonképpeni félhullámó. tra.nszformá16 tag csak egy bizonyos frekvenciasávban nevezbetli félhullámunak. Ez a sávszélesség legfeljebb egy vagy két televízi6csatornát jelent. A 7. ábrán bemutatott balun-transzformátor szimmetrizál ugyan, lliMI

zo

-

l: e w · rwiM

"'"' A/4

J I

v

Zo

~-...uilrus

7. Ahra. Rnlun trnnad'or· mátor nt'1!"t.,..rfhu!lám6 parall\l veiE:tékkel kivitolczve.

•

de nem vAtt impedanciát. Ezért segítségével a 75 D--os koaxiális kábel kiSzvetlenül csatlakoztatható a 73 Q impedanciájú dip61antennához. Blftirls tekereseiH: Televízi6 vevökészülékek zár6körös rendszern középfrekvenciás fokozatait gya.kra.n transzformátoros csatolásúra készftik. Ez azt jelenti, hogy az el6z6 kf er6sLt6cslS anódköre a követ-

10

k~6

cs6 r~köréhez induktív úton van csatolva. A két különáll6, tekercsel bfró l : l arányú áttételü kf transzformátor nagyfrekvenciás szempontból egy tekercsként kezelhetö, ugyanakkor egyenáramú. szempontból elválasztja a két fokozatot egymástól. A két tekercs lehet6 legszorosabb csatolása érdekében· a primer és szekunder tekercsek huzalait egymással párhuzamosan vezetik a tekercaeléskor. Az ilyen tekercseket nevezik bifilária tekercseknek Lényeges szempont az, hogy mindkét tekercsnek egyazon oldalára kerüljön ~ nagyfrekvenciásan hideg, illetve meleg-pont. Ellenkez6 esetben a menetek köz ti kapacitások hozzáadódnak a rezg6köri kapaoitáshoz, és azt er&en elhangolják. Bifiláris tekercseléaú tekereset ha.sználnak még az fm-jel demodulálására szolgál6 diszkriminátor, vagy aránydetektor nagyfrekvenciás transzformátorainak szekunder tekercseinél is. Itt els6soJ'b&n a középpont-szimmetria miatt használják ezt a tekercselési m6dot. Bloeldog-osze016tor: Televizió vev6kéazülékek eltérft6 fokozatainak vezérlését gyakran blocking-oszcillátorral val6sftják meg (8. ábra). 8. 'bra. A blocking OQOUlátor alapkapcttolúa. A diag· ramm a rAcafM&öltaég alakját mutatja.

o

t

...

-~~--------~~--------

Ez egy olyan relaxa\ciós rezgéskelt6, amelynéJ a fázisfordítást transz.. form&torral biztosítják. Az ezen a helyen szintén használatos mnltivibrátorral szemben e16nye, hogy csak egy csövet igényel (pl. kett6s tri6da egyik felét). A relaxációs jel iamétl6dési frekvenciá.ját elslSaorban a 036 rácskörében lev6 RC-elemek, kisebb mértékben pedig a cs6 tápfeszültségei határozzák meg. A fázisfordítáara használt transzfor.. má.tor induktivitás·adatai és áttétele kevésbé vannak befolyással az üzemi frekvenciára. A transzformátor tekercsei a sz6rt kapacitásokkal és a menetkapacitá.sokkal rezg6kört alkotnak, amelynek önfrekvenciája érzékenyen befolyá.aolja a relaxációs jel felfutási, illetve lefutási meredek11 •

•

. ;.

!\.

l

:.

~·

l

•

t

.'i .

~· A te1~6kéetW6k ._dk&iéaét __n~\'e . az .elektronsugár vieszafuÜSi idfJ~. el86sotban a.,.t~nszform~t . kapacitás- ée indukti'ritás-

adatai ~olyásolják. ·Miv~ !l' viss~a~U.Sl id~it mind a függ6leges, mind pedig a vízszintes eltérítésnél erlSsen korlátozottak, azért a

blocking-oszcillátor transzformátorit kapácitásszegényen kell kivitelezni. Ez els&orban a aorfrekvenciás blocking-oezcillátorra vonat' kozik, mert ott a viaszafutásra fordithat6 id6 nagyon rövid. Booster-tllóda: Televízió vev6kéezülékek soreltlrlt6 tekerc81"endszerének berezgési folyamatát csillapft6 elektroncs6. A eoreltérft6 transzformátor 6s a hozzá csatlakozó eltérít6tekercs a menet és ezórt kapaciUsokkal rezg6 rendezert (rezg6kört) alkot. Az id6ben lineáris eltérítés 6rd&kében impulzusokkal vezérelt eltérit6 tekercsrendezer saját frekvenciáján lengéseket végezhet, mert csillapítása arinylag kicsi, és Igy nagy j6ságd rezg6kört k6pez. Az eltérita tekercsrendszer berezgése azt eredményezné, hogy a visszafutást adó impulzus után már a következ6 sort ir6 elektronsUgár sebessége periodikusan változna m.indaddig, m1g a berezgés le nem csillapodik. Ez ft jelenség filggóleges csíkok képében volna láthst6 az erny6 bal szélén. A booster-di6da (más néven csillap{t6 di6da) ezt a berezgési jélenséget szftnteti meg azáltal, hogy a berezgés id6tartama alatt nagymérv~ csillapítást visz be a rezgőkörként müöd6 eltérit6 tekercs~ndszerbe. A fokozott csillapítás hatására a visszafutás utáni berezgés csak nagyon kis amplitúdójú lesz, és 1-2 rezgés után el is hal. A berezgés id6tartama alatt a dióda bels6 ellenállása képezi a csillapító ellenállást. Mivel a dióda egyenirányftja. a berezgés jelent6s energiáját, azért a munkaellená11ásá.n USO- 500 V nagyságú feszültséget kapunk (9. 'bra). Ezt a feszültséget eorba kapcsolják a kéezül~k tápfeszült-

,bra.

9. Olillapt~ (boost«-) dióda az eltérítll tekercs be~ jel~

asillapttMára. ~el, M

ezzel a megnövelt feszültséggel táplálják a BOreltérit6 végfokozatot a nagyobb hatásfok 6rdekében.

CsatomaválttS: Televizió vev6készf1lékek nagyfrekvenciás el6er.6sit6-

és keverOOgységét nevezik csatornaváltónak. Ez a rendszerint két csövet tartalmazó egység különálló árnyékolt dobozban nyer elhelyezést. Ebben foglal helyet a dobrendszerű vagy kapceolórendszerú "hullámváltó.. ' amellyel általában az l. és m. urh sáv televfzi6adói választhatók ki. A dobrendszerű csatornaváltóban minden televíziós csatornának egymástól foggetlen oszcillátor-, modulátor- és . el6körtekercsei vannak. A kapceolórendszerú csatornaváltó tekercsei egy mással sorba vannak kapcsolva, és a tárcsáa kapceoló a felesleges meneteket rövidre zárja. Ebből következik, hogy az egyes csatornák hangolá.si sorrendje nem közöm bös, mert például a legalacsonyabb frekvenciájú állásban minden egyes tekercs induktivitás& szerepel. A magas frekvenciák miatt az oszcillátorfokozat frekvenciastabilitása nem mondható kielégit6nek. Ezért vagy mechanikUs, vagy elektromos utánhangoláBi lehetőséget biztosítanak a készülék el6lapján. Ennek ·segits~ével az éppen beál1itott csatornától függ6en, néhány MBz elhangolást lehet megvalósítani a kép m.in&égé.nek .optimumra ál1ftása érdekében. A IV.- és V. urh sávban dolgozó adók vételére külön csatornaváltó szolgál, amely már folyamatoS hangolású, a rádió vevőkészülékek forgókondenzátoros hangolásához hasonlóan. Csötip~onal:

A mikrohullámú videó átviv6 berendezések hordozóhullám-teljesítményének vezetésére szolgáló szerkezeti elem. A mikrohullámú berendezéseknél hasznAJatos 2-5 GHz körüli frekvenciákon a koaxiális kábelek már nem használhatók jó hatásfokú energiatovábbításra. Tiyen magas frekvencián nagyon kis átmér6j'd koaxiális kábelek lennének szükségesek, ezeknek ~viszont dielektromos veszteségei felemésztenék az adóteljesítmény jelent& hányadát. Nagyságrendekkel kisebb veszteséggel használhatók a cs6tápvonalak ezen frekvenciákon. Ezek rendszerint téglalap keresztmetezetú, .belül üres csövek, amelyben a nagyfrekvenciás energia - szemléleteEen szóh·a "szinte folyik". A cs6 falában nagyfrekvenciás áram kering. A veszteaégek csökkentése erdekében a C€6 bele6 falát ezüstözik. A téglalap keresztmetezetű ce6tápvonalakon kfvjjl haeználnak még · kör keresztmetfizetű cs6tápvonalakat is, bár ezek felhasználási területe sokkal kisebb. A cs6tápvonala.k adóoldali gerjesztéee vagy hurokkal, vagy azondával t.örténik. Sok eset ben a cs6tápvonalhoz csa.tlakoió elektroncsövet (klisztront, haladóhullámú csö~et) eleve úgy képezik ki, hogy az köz~ vetl~nül a cs6tápvonalra csatlakozhat. A cs6tápvonal antennaoldali vége könnyen kiképezheM sugá.rz6vá. A csl>tápvonal tölcsér alakú

IS

kiszélesítésével dn. tölcsérsugárzót kapunk, amellyel az éles nyaláboláet adó parabola-reflektor jól "megvilágftható". Dlple:s:er: A televízióadók antennarendszerében basználatos azon egy-

ség neve, amely lehet6vé teszi azt, hogy két adó (hangadó és képadó) egy közös antennára dolgozhasson. Ennek megfelelóen tehát a diplexernek három csatlakozási pontja va.n, kettó a két adó, egy pedig az antenna számára. Feladata az, hogy meggátolja a képadó teljesítményének a hangadóba való jutáeát, és viszont. Lényeges követelmény az, hogy a diplexer minél kisebb veszteséget mut&l!SOn a rajta keresztül jutó nagyfrekvenciás energiákkal szem ben. Léteznek szt1r6 típusú és hídkapcsolású diplexerek. Ugyancsak diplexereknek nevezik azokat ~ ~gyeégeket is; ~melyek t-öbb vev6antenna közös antennakábelen való Ievezetését biztosítják. Ezek a vételtechnikai diplexerek rendszerint koncentrált elemekb61 á.lló rezgő­ körökkel vannak kivitelezve, m1g az adóknál használatos diplexerek koaxil.lis rezg6körökkel vannak felépítve. Nagyob\> teljesítmények esetén az adó diplexerének h4t&ér61 is gondoskodni kell. Mint minden illesztett lezd.ráaó antenna.szerelvény, ágy a diplexer ie az áthaladó hullám dB-ben kifejezett csillapításával, és az adott átviteli sávon belüli aUlóhulUmarányával (reflexiójával) jellemezhet~~. Ezeken kivfil a diplexerek legjellemz6bb adata az áthallási csillapítú, amely megmondja azt, hogy az egyik adó teljesitmállyének hányad része jut 't a másik adóba. ·

Dlp61 antenna: A televízióadások v~telére nagy többségben dipól antennákat vagy dipól antennarendszereket használnak. Az. alkalmazott ultrarövid h1J114mhosez lehet6véteszifélhullá.mú vagy egész hullám4 dipólok háztet6re való felszerelését. Szemben a közép- és hosszdhullámú antennákkal, a dipól antenna nem igényel földvezetéket, mert dipól egyik szára a másiknak ellenetUyaként szerepel. Éppen ezért a & dipól antennák mindig szimmetrikus ceatlakozásóak. Az I. és ill. tvsávokon félhullámhosszú, a IV. és V. sá.vokon pedig egészhullámhossz6 dipólok használatosak. A félhullám{l dipól több kivitele ismeretee. Legegyszerűbb az 6n 73 D-os dipól, amely egy középen megszakftott, kb. félhullámhoesz'd. vezetékblSl (cs6Ml) áll. Ennek ta1FFonti imFEdanciája 73 D körüli érték. A hurokdipól, amely egy megbajlltott, kb. egéezhullámh0f!8Z11ságú cs6MI áll, 280 D talpponti impedanciá.va.l rendelkezik, és fgy m6d van arra, hogy a 240 D bn11&mellenállású szalagkábelhoz közvetlenül csatlakoztathassuk. A dipól antenna irányított vételt ad, iránykarakterisztikája a 10. ábrán látható. lt

1

10. 'bm. A clip61 &btenna. sugárzálli diagrammja.

A dipól antennAknt a fel~ett energia megnövelése érdekében reflektorokkal és direktorokkal látják el. A% ilyen antennarendszer (mint például a Y agi-antennák) 10-12 dB nyereséglíek is lehetnek, a felhaaznált elemek számától függóen. Dlszkrlmlnitor: FrekvenciamoduláJt adások vételére alkalmas vev6kéeztllékek demodulátora. A frekvenciamodulált jel nemceak aránydetektorral és egyéb fm demodulátorokkal, hanem diszkriminátorral is demoduláJható. Kétféle diszkriminátort szokáa megkülönböztetni. Amplitó.dó-diazkriminátort és fá.zis-diszk.riminátort. Mindkettö kapcsolása a ll. ábrán látható. A% amplitúdó-diszkriminá.t or olyan sávszúröt tartalmaz, amelynek két szekunderköre van. A2. egyik a középfrekvencia értékéhez képest fel je bb, a másik pedig lejjebb van hangolva, kb. a teljes frekvencialöket 1.5-szereaével. A primer rezgőkör a közepes frekvenciára van hangolva. Hangolása kritikus, felépítése komplikált, ezért ma már csak elvétve alkalmazzá.k. A fá.zitrdiszkriminá.tor viszont ·szélesköriien alkalmazott kapcsolás, ele6eorban mér6vevóknél és afc-á.ramkörökben, frekvenciaeltérés

fo

l Í. 'bra. Amplitddó-diszkriminltor (a) 6I fáziacUqkrimln4tor (b), t~u Wt jelek demochdálée6ra.

indikáláaá.ra. A fázisoodiszk.riminátor ugyanazt a középfrekvenciú transzformátort alkalmazza, mint az aránydetektor. A primer rezg6kör feszillt~hez hozzáadják a ezekunder rezg6kör OOO-kal eltolt feeztlltségét,. a tercier tekercs segitségével. A l2. ábrán a diSz~minAtor transzformátorának vektordiagramja látható. Ez a transzformAtor a frekvenciában modulált jelet átalakítja frekveucúr és &Inplitúd6modulálttá. A diódák tulajdonképpen már am jelet demoduld.lnak. EJektronigyú: Képceövek és katódeugárcsövek azon elektródarendszerét illetik e kifejezéssel, amelynek az ernylSre fókuazált elektronsugár létrehoz4ea a szerepe. A ·fiit&zállal izzftott katód b61 kilép6 - elektronok egy lyukkal ellátott táresán haladDalt keretSZtOl. Ez a lyukas tárcea képezi a képcs6 vezérl6rácsát (13. ábra). Az. ezt követeS elektródarendezer a sogár fólnJszáláBát végzi. 100- ~ V-os fesztUtBéget adva a megfele16 elektr&lára - és ezt a feeztUWépt vAltoztatva -, elérhet6 egy olyan helyzet, hoQ az egyébkéQt &~Zéttwtó elektJon• ll

12. 4bra. A füiaclinkrimiDátor t1'anezformáton\oak vektorábrája

AE

V1 a,

primerrPEg{.&cor f5~:öltaége u és Uti, a d16dákra

n..

jutó nagy frekvenciáa fb. acültaég.

hfo+6f

ov

(\i~'*) -SOV +400Y +eiiV

t-tr*) ,....,

(An6d}

13. 4bra. A képc86 elekt.ronágyójának elektródái.

sugá.r elektronjai az erny6 felületén egy pontban csap6djanak be. A fókuszáló elektródarendszer után a legnagyobb feszült-ségre kötött elektr6da, a gyondt6 elektróda (anód) következik. A gyorsító elektróda után katódsugárcsöveknél az eltérítő lemezpárok következnek, képcaöveknél a mágneses eltérítés miatt ilyet nem találunk. A képcsövek belsejét grafitréteggel vonják be, amely arra a célra szolgá.l, hogy az erny6r61 visszafelé érkez6 szekunder elektronokat felfogja. Mivel a grafitnak szekunderemiRBZiós tényez6je nulla, ~rt ebMl a kollektor-elektr6dából már nem lépnek ki szekunder elektronok . . A grafit kollektorelektr6dát a gyorsft-ó anód potenciáljára kötik. El&torzltis: Televfzióad6k hangadóiban és általában az fm adókban el6torzftáBt alkalmaznak. Idegen kifejezéssel: preempha.sis; akcentuirung. Ez egy olyan miiveletet jelent, amelynek során az adó moduláláeára beérkez6 hangfrekvenciás spektrum maga.sfrekvenciás komponenseit kiemeljük, tehát az átviteli lánc frekvenciamenetét készakarva eltorzítjuk a lineé.rie átvitelhez képest. (14/a ábra.) AzOIRT szabvány el6frása ezerint az el6torzftást végz6 RC vagy LR szúr6 id6állandója ro peec. Az ilyen id6állandójú kiemelés hatására az alacsony frekvenciákhoz képest a 2,3 kHz-es moduláló jelnek már 3 dB-ee kiemelése van. A magasabb frekvenciá.kon ez a kiemelés 6 dBfoktávos növekedéssel folytatódik. Ha az ilyen el6torzftott jelet lineáris átviteiu vev6l 'l

A

.~

o f

~

A

o -3

t

~

14. 6bra. A hangtrekvenoiM trekvenciamenet e16torztt.Ma az adó & a vev6 oldalon. As eredő lin&\ris át. vitelt. ad az eg8ls haogfrekvenoiás ú v ban.

készolékkel vennénk, akkor természetellenesen magas hangokat kapnánk. Annak érdekében, hogy az átvitel a stlidió mikrofonjától a vev6készülék hangszórójáig a kiemeJés ellenére lineáris maradjon, a vev6készülékben visszatorzítást (deemphasis; deakcentuirung) kell alkalmaznunk. A vi88Zatorzítás id6állandója ugyancsak fj() psec-os, csak most nem kiemeléet, hanem vágút jelent ( 14/ b ábra). . A vev6kéezülékben történ6 magas hangok vá.gWnak hatúá.ra a készülékek jelízaj viszonya jelent&en megjavul, mert a zaj magasfrekvenciás komponen&eit a vi88Zatonító szúr6 hatásoean csillapftja. Tulajdonképpen az egész rendszert a jelfzaj viszony javítása érdekében hozták létre. El&érit&: A képcsövek erny6jére a kép , ,felrajzolása'' az elektronsugár

segitségével történik. Szükséges azonban ~z. hogy az elektronsugár ugyanolyan mozgást végezzen azonos ütemben é8 linearitással, mint a stúdió kamerájában leviS felvev6cs6 eJektronsuga.ra. Az elektronsugár egyidejűleg végez vizezinteR és függőleges mozgást. Ezt azáltal érjtik eJ, hogy az elektronokat egyenes vonalu mozgásukból eltérftjük. Az eltérítés a mágneses képcsöveknél elektromágneses térrel történik, amelyet az eltérítőtekercsek hoznak létre, az eltérit.ligenerátorok éJtal azoigáltatott áram hatására. Az egymáshoz képest OOO-kal eltolt mágneses teret létrehozó vízuintes és függ6leges eltérft6 tekercsekben id6ben 18

csakke~) áram folyik. Ennek h&tásá.ra a fénypont dtja is az erny6n id6ben lineárisan v~tozik, ee~ tehát

lineArisan növekv6 (vagy

Qland6 a felfutás id6tartama alatt. Az. eltérítés visszafutási fázisa alatt nem sztlbégee, hogy a.z eltérft6 m4gneeee tér, illetve az eltérítő ára.m id6ben lineáris legyen, mert ezen id6 alatt az elektronsugár mind az ad6 részér61, mind a vev6kéui\lékben ki van oltva. A kat6dsugárcsövek eltéritését elektromos er6térrel val6éitjá.k meg, amely er6tér az eltérft6 lemezpár között jön létre, feszültség hatá8é.ra. Az elektrosztatikus eltérítés nagyfeszültségű képcsöveknél nem használható, mert arinytalanul nagyo bb energiát igényel, mint a mágneses eltérítés. f:rzéken)'HI: ~rzékenység alatt azt a készülékbe bement~ nagyfrekvenciás antennafeezillteéget értjük, amely mellett a kép kontrasztoSBága eléri az ftzemszerű állapotot. Ez a meghatározá.s csak azokra a készillékekre érvényes, amelyek hatá.rérzékenysége messze alatta marad a legels() nagyfrekvenciás er&ftőcs6 által meghatá.rozott ún. hatá.rérzékenységnek. Sokcsöves, nagy érzékenységű - a hattU-érzékenységet megközelft6 érzékenységű - vev6kéazülékeknél a fenti megfogalmazás fgy hangzik: ÉrZékenység alatt azt a készülékbe bemen6 nagyfrekvenciás ant-ennafeszülteéget értjük, amely mellett a képealS vezérlésére szolgá.I6 videó jel jel/zaj viszonya eléri a 26 dB-es szintet. Ugyanis a nagy érzékenységd vev6k esetében a kép kontrasztassága má.r meeszemen6en biztosított egészen kis bemen6jelek esetében is, de a kép zajoBBá.ga még zavarhatja a közvetitett mfisort. A kis cs&zámó készülékeknél az érzékenységet els&orban az alkalmazott fokozatok száma, a sokcsöves készülékeknél pedig a legele6 nagyfrekvenciás er6sit6cs6 ekvivalens zajellenállása határozza meg. Ezért a legels6, ón. kaszkód-fokozatok ban rendszerint triódá.kat alkalmaznak, mert a triódák termelik a legkevesebb zajt az er&it6csövek közül. Fehérvigisa Eredeti rendeltetése ezerint a atddi6ban vagy az ad6ban történ6 eljárás megnevezése, amellyel az adóállomás tálmodul,ci6ját kil.Bzöbölik ki. A fehérvágás eljárás& abból áll, hogy egy bizonyos l
u

US. Abr&. A feh6r-rig6 6ram~r hatWr a

~.

t

a vide6 jel hintje nem emelkedhet. e febérezint falé.

ugyanis nem bírják feldolgozni azt a vezériMeszültséget, amelyet a rácsukra vezetnek. A meredekség lecsökkenéBe míatt a kontrasztszabályozó felcsavarásával igyekeznek segiteni a kontrasztszegény kép megjavítáaán. llyenkor azonban a vezérl6 videójel rácsáramot hoz létre, amely "vágja" a videójelet valahol a fehér szint környékén. Így a fehér képrészletek között nem lesz tónusbeli különbeég, konyhanyelven az6lva, a "kép megtejesedik". Fehérvág~ léphet fel nemcsak a vide6er6sít6 ca6, hanem a ké~ katódjának a kifáradásakor is. A jelenség a fentivel teljesen azonos, csak most nem a vide6er&ft6 cs6 rácsárama okozza a jel fehér szakaszának torzftá64t, hanem a képcs6 katódjának telítéebe kerülése. Ennek magyarázatát a 16. ábra mutatja.

t

18. 'bra. A vev6kanl6kek tegyengtUt k'p
fényer6 mú nem tudja k6vetni a vez6r16 jelet a katód kimerültaége miatt.

ll

Fellatisi meredekHg: A televlzi6 átviteltechnikai berendezéseket a szQes sá.vd erősítés jellemzi. Mint ilyen széles sávú eróeft6k, fontos jellemzlSjük a sávszélességen kívül az impulzus-átvitel is. A berendezés bemenetére adott impulzus a kimenlSpontokra érve általában torzulást szenved. Minél kisebb ez a torzulás, annál jobb minlSségfi az erósitlS. Az impulzus-átvitel mérésére rendszerint szimmetrikus négyszögjelet haBználnak, amelynek ismétilSdési frekvenciája 250 kHz, felfutási meredeksége pedig 100 psec. _ A kimeneten megjelenő négyszögjel felfutási meredekségének csök- . kenéséból következtetni lehet a rendszer sávszélességére és fáziSviszonyaira. A 17. ábra egy négyszögjelet mutat. A felfutási meredek-

.

u

!.~--~~-------~~--~~ -.

ség az az idlStartam, amelyet a jel 0,1 ée 0,9-szeres szintjei között mérhetünk. Minél meredekebb felfutású egy jel - azaz minél kevesebb idlSre van szükség ahhoz, hogy 0,1-szeres szintr61 0,9-ezeree szintre n6ljön a feszültség vagy áram- annál nagyobb amplitúd6jú harmonikusokat tartalmaz. Ennek meglelellSen a nagy meredekségd jelek átviteléhez nagy sávszélesaégre van szükség, illetve kis sávszéleseégt1 er&itlSvel nem lehet gyors felfutásó jeleket er&iteni. Ugyanilyen értékmegadúti használnak a jel lefutúi oldalára is. A felfutási és lefutási meredekség rendszerint azonos értékll.

nem

F6kuaolis: A képcsövek kat6dt&eégé~l kikerftllS elektronnyaláb elektronjai azéttartó mozpet végeznek. Dyen m6don a aorok felrajzolásához azilkséges elektronok nem egy pontban érnék el az ernylSt, hanem egy széles felületen csapódnának be. Annak érdekében, hogy a katódból kilép6 és a vezérllSdcson keresztf2lhalad6 elektronok egy öeszetartó sugarat alkossanak, szdkség van az elektronsugár f6kuszo-

1~.

Ugyanis ca&k ilyen m6don érhet6 az el, hogy a.:t egymáshoz nagyon közel eelS képelemek ne mosódjanak Ö88ze. A azéttartó elektronok Ö88zetartóvá tételét mind elektromos, mind pedig mágneses er6térrel megvalósithatjuk. Mágneses fókuszolás esetén a képcs6 nyakának vezérlőrácsot követő részén tengelyirányú (axiális) komponell88el bír6 mágneses mezlSt hozunk létre egy permanens vagy elektromAgnea segítségéveL Ezen erőtér hatására a sugárnyalábból kifelé tartó elektronok csavarvonalat írnak le, és arra kényszerülnek, hogy egy bizonyos út megtétele után találkozzanak a sugár tengelyében haladó elektronokkaL A mágneses tér változtatásával elérhetlS, hogy ez a találkozás az erny6 felületén következzen be. Elektrosztatikus fókuszolású csöveknél szferikus komponeD.BSel rendelkez6 elektromos teret hoznak létre a vezérilSrács és a gyorsító elektr6da közötti ikben, egy ún. f6kuszoló elektr6da segitségével. Ez a tér mint egy elektronoptika, a széttart6 elektronokat öeszetart6vá teszi. A helyes fókuszolás a fókuszoló elektróda feszültségének változtatásával állítható be. Fólmszmigues: Régebbi gyá.rtmányd televizió vevlSkéezülékeknél mágneses úton végezték el az elektronsugár fókuszolását. A vet{tlSs készillékek nagy fényerejú, de kis emy6méret11 csöveinél viszont ma is egyeduralkodó a mágneses f6kuszolá.s. A fókuszoló mágneses tér el6állitáeára permanens vagy elektrom&gnes használható. Az axiális

mágneses teret létrehozó permanens mágnes helyzetének változtatásával állitható be a helyesen fókuszolt elektronsugár. Elektromágnes esetén a fókuszmágnes {18. ábra) áramának változtatásával állitható be a helyes milködés. A fóknszmágnes lehet soros vagy párhuzamos táplálású. A párhuzamos táplálású fókuszmagnesek 10 000-15 OOO m~netszámú tekerecsel vannak ellátva, és egy potencióméteren keresz-

lS. •hra. Elektrom&gneeee fókuszol411 a régi tipua6 képcaöveknél.

tül a készül~k egyenirányitott tápfeezültség~r61 táplálkoznak. Soros kaposolásó fókuszmágnes eaetén a tekercs v&Btag huzal ból! ke\·és menetszámmal rendelkezik, és átfolyik rajta a készülék teljes áramfelvétele. A tekercsen átfolyó árammennyiség potencióméteres söntöléssei változtatható. Speciális rendeltetéstí mágneses fókuszolásoknál nem köz öm bös a fókusztekercs felmelegedése, ami az átfolyó áram hatására jön létre. Annak érdekében, hogy a fókuszoló áram ne változzon a melegedés által megváltozó ellenállású tekercs ben, szokás nagy belalS ellenállású pent6dáa áteresztlScs6vel táplálni a fókuszmágnest (vetftós vevók, · kamerák stb.). Frekvenelallnearltás: Impulzusok alakhtí átviteléhez szükséges, hogy a széles sávú erősftlS mindazon frekvenciák számára azono8 er&ítést

mutasson, amelyek az impulzussorozat spektrumában szerepelnek. A televizióban előforduló impulzusok megkövetelik, hogy bármely videó átvivő rendszer legalább 6 MHz sávszélességgel rendelkezzen. Az átvitt frekvenciasáv határait általában ott azokták megadni, ahol . a. rendszer erősítése 3 d~-del csökken a közepes frekvenciákhoz (1,2 ~-hez) képest. Mérési célokat szolgóló berendezéseknél a sávhatárt nem a 3 dB-es pont, hanem a 0,6- l dB-hez tartozó frekvenciaérték jelenti. A frekvencialinearitás akkor ideális, ha az illet6 átviv6 berendezés a . megadott sávban minden frekvenciát egyenletesen erősít, diagramban ábrázolva az er&ftést egy egyenest kapunk (19. ábra). Mivel az

19. áhra. A frekvenciame· net hnllámoaaága nem 16phet tú' <·~"- megadott 6rt6ket.

ideális állapot nem valósítható meg - csak megközeUt:hetlS -, azért az el6frások 0,5-1,5 dB-es hullámoBBágot megengedhetnek az átvitt sávon belül. . A frekvencialinearitás nem ideális volta esetén - amikor is frek· venciatorzítás áll fenn - az impulzusok á.tvitelénél jelalak torzitást tap~~talhatunk. A magas frekvenciák csillapítása eeetén pl. a felfutási

meredekség esökkenéee, ugyanezen frekvenciák kiemelése esetén pédig túllövés jelenti a jelalak eltorzulását. Meg kell jegyeznünk, hogy lineáris frekvenciaátvitel esetén is keletkezhet jelalaktorzulás a különböző frekvenciák átviteli fatzishibá.ja miatt. Fukvenelamoduláeló: A televizió adóállomás hang&dója frekvencia-

modulációs rendszerben dolgozik. Ennek lényege az, hogy a moduláló hangfrekvenciával nem a kisugározott vivőhullám amptitudóját változtatjuk, mint azt a középhullámú adóknál már ismerjük, hanem állandó amplitudójú kimen6 teljesítmény mellet.t a hordozóhullám frekvenciája ingadozik a modulá.ció ütemében. A frekvenciamodulált adó egyik jellemzője a löket, amely az am adók modulációs szintjének felel meg. A maximális löket. - ami megfelel l 00%-os modulá.ciónak - az OIRT rendszerben ±60 kHz. A frekv~nciamodulációt azáltal érik el, hogy az adó szabadonfutó oszcillátorának rezg6körét a moduláló jel ütemében hangolják reaktanciacsövek segitségével. Mivel a szabadonfutó oszcillátor frekvenciastabilitása nem felel meg a kívánalmaknak, azért külön áramkör azoigál arra, hogy az adó frekvenciáját egy termosztátha helyezett kriatályoszcillátorhoz hitelesítse és eltérés esetén frekvenciakorrekciót végezzen. A frekvenciamoduláció el6nyére írható a kedvező jel/zaj viszony, az élethű hangátvitel és az adónak az egyszerű felépítése, és nem utolsó sorban az, hogy ez a modul&ci6e mód ad legkevesebb zavart a képernyőn a kép és a hangadó együttes m'dködtetésekor. Hang szlv.Sk6r: Az intercarrier

vevőkészülékek

videó demodulátor fokozatának kimenetén megjelenik a kép- és a banghordozó hullám kt\lönbségi frekvenciája is. Ez a 6,5 MHz-es frekvenciájú jel ha a képcső rá.osá.ra kerül, akkor ott mint videójel láthatóvá válik és a képtartalmat zavarja. A soros hangolású, ún. hangszfvókör ezt a különbségi frekvenciát rövidrezá.rja, vagy a videó er&ít6 cső rácsán, vagy pedig annak anódján {20. ábra). · A fentieken kivül a hangszivókör alkalmazása azért is szükséges, mert segítségével történik a hangkö~épfrekvencia leválasztása a videó jeiről. A hangkö~épfrekvenciát ugyanis tovább er&ftve a hangdemodulátorb& vezetik, ahol a 6,5 ?tiHz-es frekvenciamodulált jel demodul,lást nyer a hangfrekvencia létrehozása érdekében. A hang sziv6körr61 rendszerint egy, vagy kétfokozatú hang-kf er&ítőt táplálnak, amelynek második csöve amplitudó limiterként ÍB kiképezhet6. A limiter fokozat csökkenti a képjelnek a hangba való jutását.

.,

~PCL84

Ef 80 Meft9 KF ..-ösitó

20. ábra. A 6,5 Mllz-ea bang k~frek­ vencia Ierilasztésa hang-ar.1v6ktarrel a videóer6dt6 rácek6nb61 (a) Ma an6dk0Db61 (b).

·~..Ul

A hang szívókör csak kis kapacitáson csatakozhat a videó er&rlt6 cs6 rácsára, vagy an6djá.ra, mert ellenkez6 eset ben lerontaná annak videófrekvenciás átvitelét a :maga.sfrekvencit\8 tartományban. Helpetmignes: Az eltérit6 tekercsrendszeren kívül a képcsövek nyaká-

ra gya,kran külön permanenee má.gnesb61 álló szerelvény is kerül. Ennek az a célja, hogy a kép helyzetét az ernyc5n ,.legkedvezc5bb helyre állfthaseuk, úgy, hogy az ernyc5 teljes kitöltése mellett a kép szélei az erny6, vagy a maszk azélével egyvonalba kertiljenek.

A h~lyzctmágneseel az egész kép bármely irányban eltolható, kb. ~ - l O cm-t. Ez a korrekció azért szilkeéges, mert az eltérft6 tekercsftHtdHzer általában nem mozgathat6 könnyen a képcs6 nyakán, hanem Ht.urves egészet képezt a képesövet rögzft6 szerelvényekkel és igy korrekcióra nem használható. F gyancsak a helyzetmágnessel korrigálható az a képeltolódás, ami a földmágnesség hatására jön létre. Ugyanis a földmágnC88ég jelenléte miatt a készülék a föld mágneses teréhez képest elfoglalt orientácicSe hclyzetét61 függ6en a kép helyzete más és más lehet. Az ebbe~)} erediS képeltolódás néhány cm-t is kit-ehet. A föld mágneses tere ugyanágy hat az elektronsugarakra, mint pl. a saját eltérft6 tekercsének a mágn<'Ses tere. A helyzetmágnest gyakran egybeépítik az eltérftlStekerce rendszerrel és így az amodernebb készftlékeken nem ismerhetlS fel azonnal. A helyzctmágnes általlétrehozott mágneses tér iránya merlS1eges a cslS tengelyére, és erlSssége a permanens mágnes elforgatásával változtatható.

'

Impulzus: Azokat az elektromos jeleket hívjuk imrulzUBOknak, amelyeknek időtartama jelentiSEMm rövidebb az utánuk következlS "szünetidl'i"-höz képest. Ha az ilyen szünet-idlShöz képest rövid idlStartamú jelek azonos idlStartammal iemétl&lnek, akkor impulzus-jel sorozatről beszélünk. Mivel az impulzusok er&en eltérnek a szabályos szinusz, vagy koszinusz alaká rezgésektlSl, azért nagyszámó harmonikus rezgést tartalmaznak spektrnmukban. Egy impulzus sorozat alaph&rm6nikusát maga az ismétl&lési frekvencia adja, a harmónikusok pedig ennek egészszámó többszörösei. A televiziőnál a videójelben els6aorban a ezinkronjelsorozatot említhetjük, mint impulzuBSOrozatot. A szinkronjelek alakhű átviteléhez legalább 1,5-2 MHz sAvszélesség szükséges, mert h&rm6nikusaik ilyen sávban jelentkeznek jelentős amplitud6val. A videojelben a közvetitett képtlSI függóen olyan impulzusok is előfordulhatnak, amelyeknek ismétilSdési frekvenciája l- 2 MHz körül van. Ennek megfeleliSen az átvitelükhöz szükséges sávszélesség megközelfti, vagy el ie éri az előírt 6 MHz-et. Az impulzusok alakhú átviteléhez szükséges sávszélességet nem elslSsorban az impulzus széleBBége, hanem annak felfutási és lefutási meredeksége határozza meg. Minél meredekebb egy impulzus, annál nagyo bb az áh·iteléhe"L; szükséges sávszéleSBég, azaz annál nagyobb az impulzus harmónikus tartalma. A televíziőnál alkalmazott 100-70 nsec. felfutási meredekséghez 5,5-6 MHz sávszélesség t.artozik.

•

laterearrter rendszer: Azon televftió vett6készülékeket hivjAk intercarrier rendszertieknek, amelyeknél a bang-középfrekvenciás jel képzése a kép és hangadó különbségi frekvenciájából történik. Az OIRT szabvány szerint. ez a különbségi frek\~encia 6.5 MHz, mig a CCIR rendszerü vevc5knéJ 5,5 MHz . Ez a frekvenciakülonbség a csatornaváltó által végzett frek\renciatranszponálás (keverés) után is megmarad és a kép és a hang közepfrek\·encíá8 hordozó között a fenti frek\~encia· külonbség mérhetó. A video demoduláció céljára. felhasznált demodulátor dióda nonlineáris karakterisztikája következtében a két középfrekvenciás hordozó 6,5 )1Hz-es, illet ve 5,5 MH.z-es különbségi ftekvenciá.ja is Íétrejón. A demodulátor dióda, a második keverőfokozat helyi oszcillátoraként magát a fix frekvenciájú kép-középfrekvenciás jelet használja. Ennek a jelnek amplitudómodulációja azért nem zavar, mert arnpiutudója legalább 26 dB-el nagyo bb a frekvenciamodulált hangközépfrekvenciás jel nél. A 26 dB-es szintkülönbséget rész ben a két adó (kép és bang) közötti 1:5-ös teljesítmény arány, részben pedig a kép-középfrekvenciá.s fokozatokban alkalmazott szívóköiök biztosítják, amelyek a hangadónak megfelel() középfrekvenciaértékre vannak hangolva. liivel az intercarrier vev6k a két adó jelének kü!önbségéb61 hozzák létre a ha.ng-középfrekvenciát, azért a képadó sugárzásának esetleges megsz1i.nése a hangadó vételének kiesését is magával vonja. Az inter . carrier vev6k tömbvázlata a 21. ábrán látható. 21. Abra. Az intercarrier vev6kMI11l6kek tömbv6.zlata.

..... ., ethlta

·-

'-------ts.!.=.

___., fOO -

t----<

--

---~ ••epiiW

........

............

loaesapda: A Ngebbi t1puet1 képcEöveknél még nem alkalmazták az aluminizálást. Ezért az ionfolt keletkezés~ más m6don kelJett megakadályozni (lásd; aluminizáláa.). Ugyanis az elektronokhoz képest. nagytömegű ionok az erny6 középs6 részét néhány-száz ilzemóra után elroncsolták és ott sötét folt keletkezett. Annak meggátlására, hogy az ionok ne kerülhessenek az emy6re, alkalmazták az ion~pdá.t. Mivel az ionok a képeelS katód-anód térségében keletkeznek, azért az elektronágyú ezen részén alkalmazták az ioncsapdát. Ennek mdködése abban áll, hogy kftlönböz6 utakon vezették a katód térségéb61 künduló elektron, illetve ionsugarakat. A ferdén elhelyezett elektronágyúból az ionokat és az elektronokat egy, a C8Ó tengelyére mer6legee, mAgneses téren vezették keresztül, amely a könnyen eltérfthet6 elektronokat a cs6 tengelyébe visszairányftotta, mfg a nagytömegű, tehát nehezen eltérithetó ionokat pedig gyakorlatilag nem téritette el útjukbóL Így az ionok a cslS tengelyéhez képest ferdén haJadva beleütköztek a gyorsító elektródába és nem haladtak át annak nyOásá.n az erny6 felé. Az ioncsapdáa képetövek nyakára a katód magaseá.gában egy ún. ioncsapda-mágnest kellett helyezni a fenti hatás érdekében. Ma már az erny6 aluminizáláaa kiszoritotta az ioncsapdák alkalmazását a közv~tlenül szemlélhet6 képceöveknél. Használják azonban a vetft& készftlékek nagy fényerejú, de kisméretfi csöveinél, ahol az aluminizálá.B nem hozott kedvez6 eredményeket. Kankód fokozat: A televizió vevlSkésziilékek legels6 nagyfrekvenciás er&út6 fokozatát majdnem kivétel nélkül ún. kaszkód fokozatnak épitik fel. A kaazkód kapcsolu két triódát tartalmaz. Azért alkalmaznak tri6dát az els6 nagyfrekvenciás er&dt6 fokozatban, mert ezen fokozat zaj-tulajdoneAgai hatl.rozzák meg els6 sorban az egész készülék érzékenységének fels6 határát, és a tri6da az az elektroncs6. amelynek - egy ri.csa lévén - er&ítésre képes és a legkevesebb zajt kelti. Ugyanis minél több elektróda helyezkedik el egy elektronce6ben, viszonylag anniJ több zajfeszruteég keletkezik a kimenetén. A lwlzkód fokozat megazokott kapcsolása a 22. l.brán látható. A két trióda egyml.seal sorba van kapceolva egyenárainil szempontból és fgy egyik-egyik ~félre csak a fél-tápfeszilltség jut. Ez elegend6 a mdködéshez. Az. alsó ~fél földelt katódó kapcsolúban hajtja meg a fels6 CB6fél katódjá.t. A fel.s6 és az alsó ~él kfizött lev6 (anódot és katódot &.mekö!ic'S) induktivitú a CEövek bel86 kapacitá.saival egy n-ez4r6t alkot, amely az alaoeonyfrekvenciAkon hatútala.n, a 200 MBz-körOli frekvenciákon viszont kihango1ja az em11tett kapacitAeok.&t. Az alsó

22. 'hra. Neutraliú.lt kaazkód fokozat a vevőkészülékek legelső fokozata.

cs6fél er&ftése megközelft61eg egységnyi, mert a felalS cslSfél katódoldali bemen6 ellenállása nagyon kicsiny. A felslS földeltrácsú cs6fél rá.csának nagyfrelrrenciás földelése miatt jelent& kapacitiv elválasztá.et ad a fokozat kimeneti és bemeneti rezg6köre között. E :tnek ellenére neutralizációt alkalmaznak a C" kondenzátor segitségével. K'peltérita gentritor: A képeltérltd végfokozat vezérléséhez szükeéges jelek el6á.IHtWra ktUön jelkelt6 fokozatot - generátort - alkalmazunk. A fiigg6leges eltérftés számára szükséges impulzusok ismétl&lési frekvenciája 60 Hz, ami megegyezik a félképek másodpercenkénti súm,val. A legegyuerdbb függőleges eltérft6 generátor blocking oszcillátorral val68ftható meg. Ennél a megoldásnál ugyanis csak egy ca6re van szükség, mert a pozitiv viBBZacsatoláshoz szii.kséges tázisforditá.st a blacking transzformátor tekereseinek helyes !Denetiránya biztORftja. Gyakran használnak függ6leges eltérít6 generátorként különböz6 multivibrátor ·k apcsolásokat is, eJs&orban katódcsatolásó multivibrátort. Ugyanis a katódcsatolári multivibrátor jelalakja közeliti meg

•

legjobban azt a jelalakot, amelyre a képeltérl~ Tégfokozat vez&léséhez sziikség van. lfind a blocking oszcillátor, mind pedig a multivibrátor frekvenciaija a r&csköri RC elemekkelszéles határok között változtatható. Ezért a készülék eUS, vagy hátlapjára kivezetelt "függőleges frekvenciaszabályozó elem., kapcsolástechnikailag a generátor rácskörében talá.lh.ató. Mind a multivibrátor, mind pedig a blocking oszcillátor frekvenciája a taipfeszültségektől is aránylag erősen függ. Így a hál6zati lesztiltség megváltozásakor gyakran előfordul, hogy egyes készfilékek függőleges eitéritése kiesik a szinkronizmusból. K~pelt~rit6

v'tfokozat: A mágneses eltéritésú képcsövek elektronsugá.reltérftéséhez nagy intenzitású mágneses erótérre ~an szfikség. A nagy maigneees térer&ség létrehozásához aránylag nagy mágnesez6 á.ramra van sziikség az eltérítő tekercsekben. Ennek megfelel6en az eltéritlS áramot azoigáitató véger&ftő fokozatok nagyáramú CSÖ\"ekkel vannak kivitelezve. A függ6leg~ eltéritést adó, ím. , ,képeltérftó végfokozat" kisebb áramó cs6vel építhető meg, mint a soreltérft6, mert az eltérftő t-ekercs menetkapacitúainak töltése és kisütése nem igényel kifl6n teljesítményt. A képeltérítő végfokozatok csővei rendszerint trióda-pentóda rendszerdek, amelyek közül a pentódalátja el a végerösítő szerepét. A trióda cs6-fél blocking oszcillaitorként a végerösítő vezérlését szolgá.ltatja. A lineáris eltérítés érdekében az eltérítő tekercsben időben lineárisan növekvő (vagy csökkenő) áramot kell létrehozni. Mivel az eltérítő tekercs nem tisztán ohmos impedanciájú, azért a lineáris áram el6-állitása nem egyszerű feladat. A:t. eltérítő tekercsen megjelenő feszültség - éppen a tekercs komplex ellenállása miatt - nem követi a lineárisan változó fűrészáram alakját, hanem attól eltér&n parabolához hasonl6 lefutást mutat. A lineáris eltéritő áram ellSállftása érdekében a képeltérítő fokozatokban különböző frekvenciafüggő negativ visszacsatolásokat alkalmaznak. Ezen áramkörök egyes tagjainak a megváltoztatásával az eltéritő áram, és ezzel együtt a kép geometriai linearitá68 is változtatható. Képfrekvenela: Képfrekvenciának nevezik a televízió l"ev6készülékek filggőleges eltérítő

fokozatának iizemi frekvenciáját. Az elnevrzée tulajdonképpen helytelen, mert "félkép-frekvenciának,. kellene nevezni. Ugyanis a függőleges eltérítő rendszer a másodpercenként· közvetített félképek számával azonos frekvenciával dolgozik. liivel a televizi6nál a másodpercenként közvetített egész képek száma 25, azért a félképváltás frekvenciájára ennek kétszerese 50 Hz adódik. 80

Ez a szám6rték Ö3szhangban van a hál6zat 50 Hz-es frekl"cnciájá,·al. éa azzal a stúdió által biztositott szinkronizmusban van. A há16znttal ~aló szinkronizmusra azért ,·an szükség, mert a vevók tár~Jr:Veéf!ei egy kicsit mindig "brummosak". Ha nem volna a félképl"áltá~: és a hálózat között meghatározott kapcsolat, akkor a képfrekvencia és a hálmati frekvencia különbségél"el a képernyőn egy fényer6 ingadozás futna a képen. A fényern ingadozás ugyanis a tápegység brummjától származik és szinkronizmus esetén azért nem látható, mert ,:áll a képen" és csak nagyon nagy brumm esetén válik zavar6vá. :Más a helyzet azonban. ha külföldi közvetftést veszünk. Dyenkor ugyanis nem mindig biztosított a két ország hálózatának azonos frekvenciája és ezért a helyi bn1mm és a vett jel képfrekvenciája között eltérés van, aminek hatására a már előbb említett jelenség lép fel. Képreglszt•r: A mdi6készülékeknél alkalmazott hangregiszter mint.á-jára elnevezett ke-zelő szer,·et építenek a nagyobb televízió ve'\"Őkéezi\­

lókekbe. A rádiókészülékeknél a hangregiszter az át'riteJi frekvenciasAv m6dosftására szo!gál. Egyes hangfrekvenciáa tartományok - mély. vagy magas hangok - természetellenesen kiemelhet5k. vagy elnyomhat6k a kapcsoJós rendszerű hangregiszterrel, és így különleges hanghatások érhet6k el. A tele,•fzió vev6kön a képregi8zter a '\"Íde6frek\•enciá.s áh·iteli ~f1rbe meg~ált.oztatására szolgál. A képregiszternek Tendazerint ..stódió'. "film,, állásait jelölik meg a gyárak. A "st6dió" álláshan a ride6 erosftó, illetve az egész készülék átviteli ka.rakterisztikája igyekszik megköze1fteni a lineáris átvitelt. A regisztcr ezen állása mellett tehát a készillék frekvenciaátritele a regiszterrel nem rendelkező '\"evők áh;teléhez haeonlft. A képregiszter "film" állásában a videó jel magasfrekvenciás komponensei fokozatosan egyre nagyobb kiemelésben részes11lnek. Ez a kiemelés kb. 3,5lffiz-nél kezd&lik és a 6 MHz-ee vide6 s4vhatár közelében elérheti a 3 -lS dB-es értéket. Erre a regiszterre azért van szükség, mert a tapasztalat ezerint a filmek közvetítésénél a finom részleteknek megfelel6 magasfrekvenciájó jelkomponensek er& csillapftáat ezenved nek. Ennek rész beni ellensólyozására a képregiszter a videó erósft6 fokozatban kiemeli a magas frekvenciákat. K~ptartalom:

Az összetett yideó jel azon részét nevezik képtartalomnak, amely rész a képinformáció átvitelére szolgál. Az á.tvitt kép egyes sorainak megfelelő videó jelben a képtartalom aszerint l"áltozt.atja szintjét (amplitudóját), ahogy a aor mentén a felvett kép megvilágftásal változik. Teljesen fekete kép esetén a videó jel a fekete szintte 31

l lesz azoll08, mfg egyenleteéen és maxim4Jisan megvilágitott kép esetén a vide6 jel a fehér szintnek megfelel() amplitud6értéket veszi fel.(23. ábra.) Valóságos kép átvitele esetén a videó jel képtartalom szakasza bármilyen alakot felvehet a valódi kép fényeroviszonyait61 függ6en. '

~x+----------------------

100%+-~........,..,_

____.......,.....,r..-szn __

.....

ValÓdi -

t

23. 'bra. A képtartalom értelmezése. Mind azt, ami a fek6teezint és a fehérazintközött helyezkedik el, képtartalomnak nevezzük.

A vevőkészülékek és egyéb átviteli berendezések mérésénél elektronikusan előáJlftott mérő jeleket használnak. Ezek tehát nem egy vizuálie · képnek kamerával felvett elektromos jeleként jönnek létre, hanem generátorak által, amelyek kiküszöbölik a megvilágítúból és a kamerából származó hiba.Iehet&égeket. . Gyakran h&Bználják a sorirányú ftlrészjelet, amely az adók linea.ri-

........

14

1/ ~ o

~ J J

./ t

.....,..

A

~

,j/If

-,_

J

24. ábra. Vide6 m~r6jelek. Sorfür6sz {n) és négyszögjel (b).

l t

.,

t,áaának beállitására azoigál (24/a. ábra.). Az impulzusátviteli jellemz6k mérésére azoigálnak a különböz6 frekvenciájá négyszögjelek (24fb. ábra.), amelyekkel az átvivő rendszer túllövése, tetőesése és a felfutási meredekség vizsgálható. Kloltójelek: Az -összetett videójel a teljes képinformá.ción kívül tartalmazza még a kioltójelsorozatot és a szinkronjel sorozatot. A kiolt6 jelek egy-egy sor lefutása után, illetve egy teljes félkép felrajzoláaa· után kioltják a vi88Zafutó elektronsuga.rat, hogy a visszafutás zavaro nyoma ne legyen látható a képerny6n. Ennek megfeleliSen beszélünk · sorkioltó és képkioltó jelekr61. A sorkioltó jelek minden sor után kb. 10 psec. id6tart&mra feketébe vezérlik (kioltják) az elektronsugarat. Az elektronsugárnak a képerny6 jobb szélétől a bal széléig ezen idő o.latt kell viBBZafutnia. Ha ez az időtartam nem elég a sorirányú vissz&futásra, az eltérft6 generátor hibája miatt,. akkor az erny6 szélén a kép "visszahajlik'-'. A sorkioltó jelek elhelyezkedése a 25. ábrán látható. A sorkiolt6 és sorsztnk.ron jelek elektromos ezuperpozícióval kertilnek egymásra. Mivel a szinkron jelek a kioltó jelek fekete azintjénél ie feketébbek, azért nem zavarnak az ernyón, hiszen az elekt:ronsuga.ra.t csak még jobban kioltják. A képkioltó jelek kb. 1500 fJI300-oB id6tartama alatt kell az elektronsugárnak az erny6 alsó szélét61 ·az erny6 tetejéig viBSzafutnia. A képkioltó jel szerepe ugyanaz, mint a sorkioltó jelé, a visszafutási idő o.latt láthatatlanná teszi az elektroneugarat. A képkioltó jelre bonyolult 3

Televiz16 k18lex1kon

l

t

A

A

t

25. ábra. Ezen jelek &mz~éb61 áll az ,~öeezetE>tt vide6jel•!. A sorkioltó jelek időtartama alatt az elektronaugir meg van szak!t~a.

képszinkronjel sorozat kerül ugyancsak szuperpozicióval a képeltérítés szinkronizátására . KoaxWJs k6bel: Video és rádiófrekvenci~ jelek továbbítására majdnem kizárólag koaxiális Joibeleket használnak. A kábel egy középen haladó belső érMl és az ezt körülvevó külaó "árnyékolás''-ból ál

Xagyon lényeges az. hogy a kábel belsiS ere pontosan a külső hen[!eree árnyékolás tengelyében fusson. Használnak merev ts hajlékon~· koaxiális kábeleket. Az előbbiek kfllsó ,-ezet-óje (árnyékolás) alumínium. vagy réz csóből készül, az utóbbiakhoz pedig küleó ,·ezető gyanánt vörösréz fonstot használnak. A hdső ér közé}lponti \'{'Zetée~ről polietilén. ,·agy t~flon szigeteló gondoskodik. amely anyag teljesen kitölti az ámvékolás és a belső ér kmötti teret. lferev kábelek esetén heh"enként keramikus kitámasztó rudakat szoktak alkalmazni a bels6 ér tartására. llyen esetben a kábelt légszigetelésúnek mondjuk. A koaxiális kábel - mint minden nagyfrekvenciás kábel - jellemz6je a hullá.mallenáUás, amely ~agy a kábel méreteiból és a szi~eteló anyag dielektromos állandójából, vagy a hoeezegységre esö indukth;táebóJ ~ kapacitásból a 26. ábra képletei alapján meghatározható.

Hl 'l llp;nú

lo •

'(f

26. ábra. A koaxiális kábel hullámellenállása meghatározható a geometriai IDére-tekből és a ezigetelö anyag dielektrom08 állandójAból.

Lényeges szempont, hogy a kábellegallbb a fogyasztó oldalán hullámellenállásával legyen lezá.rva., mert a kábeJen fellépő veszteségek ilyen esetben a legkisebbek. Ezt az esetet nevezik illesztett lezárásnak Helytelen illesztés esetén a kábelen reflexió keletkezik, amelynek hatása a televízió vevő ernyőjén szellemképek alakjában nyilvánul meg (pl. ha a koaxiális kábelt antenna le,~ezet6nek használjuk). Klzépfrekvtooelás fokozatok: A televízió vevők Jegna.gyobb része transz-

ponáló (szuper) rendszerű. Ez azt jelenti, hogy bármely csatornán vett állomás jeiét. egy adott értékű középfrek\"enciaértéki·e transzponálják le. Ez a középfrekvencia. a legtöbb tv készüléknél a 30 és 40 MHz közötti sávban foglal helyet és ugyanakkora eá\·szélességet- igényel, mint a televiziós adás. Ennek megfelell5en eávszóleseége 7- 8 MHz. Az adott sá.l~élességen kivill a középfrekvenciáe átvitel frekvenciakara.kterisztikájának kö,·etni kell a Nyquist által ja.\·asolt és az egész világon elfogadott etalon átviteli görbe alakját. Erre ugyanis az elnyomott oldalsávos átvitel torzításainak minimá.lisra. való csökkentése érdekében van szükaég. A vevókéezülékek átviteli görbéjének alakját a 27. ábra 35

l

21. 'bra. A& OIRT rendszerd vevOkMzülékek ugyt'rekvenciM 'tviteli karaltteriu ti.lrája.

mntatja. Ez a görbe az egéa késziiiékre vonatkOJ:ik, beleértve a csatornavl.ltót is. Mivel azonban a csatornav.Ut6 nagy sávszélességemiatt általában kevásbé befolyásolja az átvitelt, azért gyakorlatilag a középfrekvenciá.s fokozatoknak kell a Nyquist-görbe alakját létrehozniok. Ennek biztositása a fokozatok rezg6köreinek hangolásával megval6sfthat6, különöeen akkor, ha az egyes csövek között sávaz6r& csatolá.st alkalmaznak. A készülék öBBZ-emsftésének legnagyo bb részét a középfrekvenciás (képközépfrekvenciás) fokozatok adjl.k. Ezért ezen fokozatokban nagymeredekségd pentódAkat használnak. -

Kizvetett szlakronldlú: A modern vev6készülékek soreltérlt6 generátorának szinkronizálWra majdnem kivétel nélkül a, közvetett szinkronizálút használják. Ennél a megoldásnál a leválasztott szinkronjel nem közvetlenül végzi a generátor szinronizálá&á.t, hanem egy szabályz6 feszültséget képz6 iramkörl egységen keresztül. Az ad6 szinkronjeleinek frekvenciáját és fá.zisát Ö88Zehasonlftják a vevő soreltérft6-generátor impulzusainak frekvenciájával és fázisával. AJ. öeazehasonlftást egy 1in. "impulzus fá.zis-diszkriminátör" végzi. (28. ábra.) Az ÖB8Zehasonlftl.sból kapott szabályozó fesztiitiség egy reaktanciacsövet vezérel. amely változó impedanciAjával az eltérft6 generátor frekvenciájának megváltoztatáeára képes. Gyakori eset, hogy a eorfrekvenci~ nem relaxáci6e generi.torral, hanem szinusz-oszcillátorral iJlitják el6 éB a kapot~ szinUBZOs feszfiltségb61 vágáBaal kapják a aoreltérit6 végfokozat vezérléséhez eztiksé-

•

.... lnl.

28. 'bra. Közvetett ezinkroo.iúléa impulzus..tlzi.l di.azkrimi.nátorral elMUltott ezab6lyoz6

feaztil~l.

ges impulzusokat. A szinuaz oszcillátornak az az e16ny..-,, hogy többráceos elektroneaövet alkalmazva önmaga elvégzi a re~ktanciacs6 szerepét és az oszcillátorcs6 fe·adatát is. A közvetett azinkronizáláe messzemenc5en automatizálható, olyanynyira, hogy a készülék e16lapján, vagy hátlapján semmilyen kezelő szerv kivezetése nem szükséges a sorfrekvencia sza.bályozásához. Klzvedeo nlnkroobilis: A televizió vev6kéazil1ékek eltérít6 fokoza""

tainak ezinkronizálá.sa közvetlen, vagy közvetett 'dton történhet. Közvetlen azinkronizáláaról akkor beezéltlnk, amikor a vide6jelr61 leválasztott azinkronjel, vagy az abból képezett indító jel közvetlenOl végzi az eltérit6 gentritor uinkroni.záU&át. Egy eorfrekvenciás blacking oszcilJ.Ator közvetlen szinkronizálúá.t mutatja a 29. ábra. A sorazinkronjelek RC difierenciá16 tagon mennek kenlztOl, aminek hatáú.ra hegyes ind1t6 impulzusok keletkeznek, amelyek a kell6 id6pillanatban "berántják" a blocking oszcillátort és ezzel kezdetét veszi az elektronsogl.r vi-.szafutása. A képeltérít6 generitorok közvetlen uinkroniúciója hasonlóképpen megy végbe, csak itt a ml.r leválasztott azinkronjel sorozatot egy

n

o

/

A SZINiron,;.t ll

rAntj• N a ouc:Mtort

29. ábra. Sorfrekvenciás blockíng-oszcillátor közvetlen színk:roni:d.léaa.

integráló áramkörön vezetik keresztül. Az RC elemekból felép ített integrál6 kör a. szinkronjel sorozat.ból kiválasztja a képszinkronizáló impulzust. Az integráló áramkör nagy csilla pitása miatt a kép-mditó jel a.mplitudója kicsiny és néha csak egy er&itö cső közbeiktatása után válik alkalmassá a képei térítő generátor beránt ására. Televizió v evők képeltérítő generát orainak vezérlése majdnem kivétel nélkül mindig közvetlen szinronizációval t örténik, míg a soreltérítlS generátor ,~ezér­ lésére a modemebb készülékekben rendszerint közvetett szink.ronizálást alkalmaznak.

lióml

+A

8loc:kiniJ

OIIC~

30. ábra Az int-egráló tag csillapítása után szinkronizálható a képfrekvenciás miatt egyes esetekben megfelelő erós1tés block.ing oszcillátor

38

•

I.endft3 kfir: A ruszintes eltérítő (sor-eltérítő) generátorok zayarérzékenységének csökkentése érdekében alkalmazzák az ún. lendítő kört. Ez egy, a sorfrck\"encia közelébe hangolt, aránylag na.g y jósági tényezővel rendelkező rezgőkör, ametlyet a multh·ibrátor. vagy a blocking oszcillátor valamely el~ktr6dájának körébe helyeznek. Ez a rezg6kör a rajta átfolyó áramlökÉ'-Sek ha.t.áaára periódikus rezgést végez. mely rc7.gés rászuperponál6dik a rács tö!tódési görbéjére. Az ered6 görbe sokkal meredekebben metszi a rács lezáró feszültségét. Ilyen inódon a különféle eröaáramú. vagy gépkocsik által keltett (stb.} zavarok csak igen nagy a.mplitudóval tudnák megzavarni a vízszintes eltérítő generátor szinkronizmusát. K~tf~le eltérítő generátor k~pcsolást mutat a 31. ábra. amelyeket lendítökörökkel egészített ki a g~·4r. .:\ leudftőkör hangolása nem túl-

,.

V2 ECC82 l

:::.1or l

••...

511111.1)ori fe\IIÍ4IÍI)

/

l WtfOIIGNl ....

I

31. ó.l•rn.. A szinkronizmus megjevitása lendho körrel blocking oezciUátori:IAl (a) és multivibrátorná! (b)•

•

zottan kritikus. Pontos behangoltsága csak ~avart jelek vétele esetén ,~á}ik kritikUBSá. Az üzem ben lev6 készülék lendítő körét hangolva, a kép helyzete megváltozhat .az erny6n, mert a lendítökör elhangolása a szinkronizáció fázisát megváltoztatja. Er6s félrehangolás esetén pedig a szinronizá16 képességet nagyon lerontja és a ·készülék minden kisebb zavarra is kieshet ~ szinkronizmusb61. Lepke anteDDa: Ezzel a magyar elnevezéesel illetik az angol irodalom~n

,,super turnstyl'' néven ismert antenna rendszert. Magyar nevét a lepkékhez lwK>nl6 alakjáról kapta. Szélessávó körsugárz6 antennarendszer, amely a mikrohullámú réssugárz6k ho88Zabb hullámokra átvitt változata. A lepkék egyes oldalai kb. 30 Q valós impedanciát képviselnek az üzemi frekvenciasávjukon belül. Így 2X30 !J-os a.szimmetrikU8, vagy 60 Q-os szimmetrikus tápvonallal táplálhat6k. A körkörös sugárzást az egymáera merőlegesen elhelyezett lepke-párok biztosítják. A vízszintes síkban a körsugárzás ingadozása 1,5 dB alatt marad. Az\ antennanyereség növelése érdekében több emeletes lepke antennAkat építenek. Négy emelet alkalmazása esetén kb. 6 dB antennanyereség érhet6 el. Ele&orba.n az ala.caonyabb frekvenciájó adóknál használják, mert ezen a sávon az egyéb szélessávú antennák nagyon n&gy szélnyomásnak volnának kitéve. A lepke elemei, bár ideális esetben fém lemezb61 kellene hogy készüljenek, csövekb61 is kialakíthatók. Ezáltal a felületlik és a. szélnyomás jelent6sen leesökken. Mlkrof6nla: A készülék egyes alkatrészei a hangszóró rezgéseit átveszik és ilyen rezg6 állapotban valamilyen jellemz6jük megváltozik. Els6sorban az elektroncsövek hajlamosak a mikrofóniás jelenségekre, mert elektr6dáik laza felfüggesztése miatt azok könnyen elmozdulhatnak helyükr61. Az er&it6 csövek vezérl6 rácsának mechanikus rezgéBe már egészen kis amplitudók esetén ie nagyfok6 meredekség változást hoz létre. Kii.lönösen a magas frekvencián dolgozó oszcillátorcsövek hajlamosak a mik.rofóniára, mert az elmozduló elektr6dák ka.p&citásai megváltoznak és ezáltal periódikusan megváltozik a frekvenciájuk. Ennek hatására a képen vízszintes csikok jelennek meg, és a ha.ngsz6róba.n ón. mik.rofóniás hangot hallunk. Mikrofónikus jelenséget nemes&k a csövek képesek el6idézni, hanem egyéb lazán ezereit alkatrészek is. Különösen az oszcillátor fokozat alkatrészei kényesek a stabil szerelésre. Ezért az oszcillátor fokozatban található kondenzátorokat ée ellenáHásokat a leheM legrövidebb vezetékekkel forrasztják be, amely rövid forrasztások egyébként a magas üzemi frekvencia miatt is indokoltak. Mikrofónikus jelenséget idézhetnek el6 a studió felvev6 kameráiban

leviS elektroncsövek ie, amelyek ugyanolyan vizezintee ceikoz6dáat okoznak a képen, mint a vevő mikrofóniá.ja. A különbség az, hogy a atádióbeli kamera-mikrofónia megmarad akkor ie, ha a vevlSkész1Ilék hanger6 szabályozó potencióméterét zérus hangerőre állftjuk. lllkroboUim: A deciméteres (dmh) huliAmoknál rövidebb hullám-

h098Zd elektromágneses hullámokat mikrohull~moknak nevezzük. Frekvenciában kifejezve a deciméteres és a mikrohullámok határa 1000 MHz körül van. Ennek megfelelően a mikrohullámú jelek frekvenciáit G Hz-ekben adják meg (l GHz= 1000 MHz). A G Hz kifejezés "giga-herz..-et jelent; ez a meghatározás a Hz 1()11--tiZereeét jelenti. A mikrohullámokat a televizió területén a nagytávolságú ó.tvivlS láncoknál használják. JJ. alacsony hullámh088Z lehetlSvé teszi, hogy aránylag kisméretd antennákkal nagyon éles irányftást va.l6sfth8.88unk meg és fgy néhány wattnyi teljesftménnyel 50- 100 km-es szakaszok ..... hidalhatók át üzem biztosan. A televizió mikrohullámú átvitelnél alka:lmazott frekvenciák l GHz és 10 GHz közötti frekvenciasávba esnek. Az ilyen magasfrekvenciájú jeleket majdnem kivétel nélkül klisztron oszcillátorokkal állítjá.kellS. Nagyobb (5-10 W) kimenlS teljesitmények eléréSe érdekében a klisztron után haladóhullámú er&itlScsövet kapcsolnak. A mikrohullámá berendezések modulá.ciós módja a frekvenciamoduláció, ezt nagyon egyszerd módon - a klisztron reflektorfeszültségének változtatásával lehet megva.I6sftani. A mikrohullámá teljesítmények vezetésére éSőtápvonalakat h88Zn&lna.k, mert ezek vesztesége nagyon kicsiny és a teljes kimenő energia kftiOnösebb veszteség nélkül eljuttatható a parabolikus reflektor antennába. A parabola antennák irányéleseége néhány fok, nyereségük pedig 20- 40 dB értéket is elérhet. -

Moduli.el6: A nagyfrekvenciás hordozóhullámnak a moduláló jellel

történiS befolyásolását modulációnak hívjuk. Más szavakkal; az információnak a hordozó hullámra való ,.ráültetését" nevezik modulációnak. A televizió képadók amplitudó modulációval dolgoznak, azaz a különböző fényerejd képelemek továbbításakor különbözlS amplitudójú nagyfrekvenciás jel kerül kisugárzásra.. Ez & kép-moduláci6s m6d megfelel a középhullámú adóállomások hang-modulá.ciójának. A különbözlS televizió szabványoknál kétféle modulációt különböztetünk meg. Pozitfv moduláci6ról akkor beszéltink amikor a sötét képeknek kiaüny amplitudójá a világos képeknek pedig nagy amplitudójú nagyfrekvenciás hordozóhullám felel meg. Dyen modulá.cióval dolgoznak az angol televizió adók. Az OffiT a CCIR és az amerikai subvány ezerint felépitett televizió adóállomások a ,.negativ modulációt" ~-

nálják. Ennél a moduláci6s rendezeméi a ~tét k~knek nagy amplitudójd a vilá.gos képeknek pedig kicsiny amplitudójd hordozóhullám felel meg. A televízió adóé.llomás hangadója frekvenciamodulációval dolgozik. Az angol francia és belga tv adóállomások a hang átvitelére is amplitudómodulációt használnak. A frekvenciamodulációnak szamos ellSnye van az amplitudómodulációval szemben. A televiziónál a két adó egymáBaal szembeni zavarása is kisebb frekveciamodulációe hangátvitel esetén. A mikrohullámú átviteli berendezések mind a hang mind pedig a kép átvitelére frekvenciamodulációt haszná.lnak. Monou:kcSp: A televízió adók rendszeresen sugároznak olyan geomet-

riai ábrákat amelyek nem a szórakoztatást. hanem a kéezülékek beállitásá.t vagy átviteli jellemziSiknek ellenórzését szolgálják. Ezeket a nem elektromos jelgenerátorokkal elMllított ábráka.t monoszkópnak nevezzük. A monoszkópok ábráiból a vétel helyén következtetni lehet az illetlS készülék nagyfrekvenciás átvitelére (bontás) az al&CBOnyfrekvenciáa átvitelére (húzás) berezgéBi jelenségekre, a térbeli és antennakábelen jelentkezlS reflexióra (szellemkép). Ezeken kivül a geometriai alakzatok esetleges torzulásai ból ellenlSrizhet6 a vízszintes és a függiSleges eltérítés linearitása. A monoszkóp sugárzása alatt a készülék hibáinak jelent& része kimutatható és a készülék beállító ezerveivel korrigálható, anélkül, hogy az egyébként szükséges jelgenerátorokat igénybe kellett volna vennünk. ~ppen ezért a készülékeknek lakáson történiS javításánál elslSsorban az adó által sugárzott monoszkópot veszik igénybe, mert a sokféle múszer há.zhoz száll1tása körülményes. A monoszkópot a studió kétféle m6don állfthatja elő. Vagy tígy, hogy kamerával egy a monoszkópnak megfeleilS rajzról , ,képet kész ft", vagy ún. monoszkópcslSvel. A monoszkópCBŐ egy olyan kat6dsugárcs6, amelynek ernylSje helyett egy grafit felirattal ellátott monoszkóp rajzolatot találunk. Az elektronsugár ezt a grafit rajzolatot t.apogatja le és igy hozza létre a monoszkóp ábra elektromos videó jeiét. Moltlvlbritor: A televízió vevlSkéezülékek eltér1t6 generátorainak egyik

alapkapcsolása. Aszimmetrikus multivibrá.tor (Eccles-Jordan kapcsolás) ma már nem használatos televízió veviSkben (32. ábra). Helyette viszont elterjedten alkalmazzák a katódcsatolású multivibrátort. Ez a

32. 'bra. Az an6d<.'83tol6tt6 multivlbr,tor alapkapceoláaa.

kapcsolás is két (vagy egy kett&) elektroncsővet igényel. Egy kat6dcsatolású multivibrátoros eltérftő generátor kapcsoláBi rajzát mutatjuk a 33. ábrán.

33. 'bra. Kat6dcaatolá811 multivlbdtor mint eoreltérit6 generátor.

A kat6d~toláBú multivibrátor er&en aszimmetrikus jelet szolgáJtat, de a televizió készülékek eltértt6 Yégfokozatainak vezérléséhez éppen ilyen aszimmetrikus jelekre van szükség. A kapott jel felfutási szakaszának időtartama a rácsköri RC elemek értékével a kivánt értékre beállftha.t6. A vieszafutás idtartamának változtatása. nehezebb, mert ebbe már a cs6 ellenálláBértékei (rá.os-kat6d dióda vezet6 ellen-

Qlása) is lényegesen beleez61nak. Az eltm-it6 frekvenciAt ezabAlyoz6

potenci6méter rendszerint 8 rácsk6rben foglal helyet. Mivel a multivibrátor frekvenciája 8 bioolting oezcill,torhoz hasonl6an a r"- és az anód feeztilteégével is ezélee határok kftzött szabályozható~ azért ennél a kapcsolAsnéJ is könnyii megval6sftani a közvetett szinkronizAci6t. NaufesztlltHg elHWtúa: A televizió kéezillékek képcsöveinek gyonút6 -feszilltsége 10-20 kV közötti érték. Erre a nagy feszill~ a nagyfényerejd kép érdekében v~n szttkség: A nagy egyenfeszültséget a eoreltérit6 végfokozat traDBZformátori.n elhelyezett tekercs szolgáltatja. Ebben a tekercsben az impulzusüzemmód miatt igen nagy, kb. 30 kV körilli feszilltséglökéeek kelet· keznek. amelyeket egy nagyfeezülteégd egyenin\nyftócs6vel egyenirányftunk. A 34. 'bra e$1 sorelt6rit6 végfokozatot mutat a nagyfe-.

+A

-

-

.....,_1/

U. t.bra. A uagyfeutlltág elMlllU. a eoreltértt6 vWokou.t impulsal V.... f'ormM.crival. szal~

áramkörökkel. A képcs6 teljesftmény igénye nem baJadja meg a 2 W-ot, mert a ldvAnt nagy an6dfeszaltség mellett ceak 100-200 pA áramot igényel. A 15625 Hz-es üzemi frekvencialehet6vé teszi, hogy ezt a nagy anódfeszültséget néhány BZÚ menetes tekerecsel Ml1teuk ellS. Ha ezt a fesztlitBéget hálózati transzfonn,torral kellene el6áll1tani, akkor olyan többször 10 OOO menetes transzformátorra lenne BZftkség, amely különleges szigeteléeeel rendelkezik. A eore1téritéeb61 el6áll1tott nagyfesztiitség azért is elc5ny68, mert ha az eltérítés valamilyen okból megaz6nik, akkor vele egyiltt a6nik meg a képce6 ~pfesztllteége. Ugyanis, ha a

tápfeszolte6g megmaradna eltérlUe nélkill, akkor az erny6 k&epén megálló elektronsugár az emy6t kiégetné. Az egyenirányitott nagyfeszültség sriré$ér61 a képeelS küls6 és bels6 grafit rétegéb61 kialakított kondenzl\tor gondoskodik. Nega&iv vtsszaeutolás: Minden olyan er&it6technikai eljab-ást, amelynél a kimen6 jel egy részét vieezavezetik a bemenetre, vi8BZ&C8atol4.snak nevezünk. Negativ visszacsatolás keletkezik akkor, ha a bemenetre viszszavezetett jel ellentett fázisó a bejövlS jelhez képest. fgy a vi88Zavezetett jel gyéngfti a bemenlS jelet. A hangfrekvenciás fokozátokban a negatív vi88zacsatolás a fokozatok nonlineáris torzításait csökkenti és megjavítja a frekvenciaátviteli karakterisztikát. Természetesen a negatfv visazacsatolás a fokozat er6sitésének a csökkenését vonja maga után. A televizió kéazftlékeknél negatfv viBSZ&CS&tolást alkalmaznak m~ a képeltérft6 végfokozatok áramköreiben a megfeleilS eltérítési linearitás létrehozása érdekében. Ebben a fokozatban a neg&tfv Tieszacsatoló láncot frekvenciafilgglSvé teazik RC elemek k11lönbözlS kombinációival. A videó eróeit6 fokozatok negatív vissz&cs&tolúa is szokásos. Itt nem a torzítás szempontja az elsórendd, hanem a lineáris frekvenciaátvitel, amelyet a negativ vi88Zacsatolá8 frekvenciaf1lgg6vé való kiképzésével valósitanak meg. A videó áramköriSk negatív vieszacsatoláaának hatása els&orba.n a videó frekvenciasáv felelS felében befolyásolhatja kedvezoon a frekvenciamenetet. NeuedhuUiunú lmpedaDela transzlormitor: A nagyfrekvenciás táp-

vonalaknak különös tulajdonsága, hogy illeeztetlen esetben impedanciatranszformá.cióra képesek. Az üzemi frekvencián a negyedhullám hOBBZával azonos hoeezú~ó koaxiális, vagy szalag kábeldarab valós impedanoiák transzformációját valósítja meg a 35. ábra képlete alapján. Egy ilyen negyedhullám hoeezáságú kábeldarabbal tehát két nem

azonos impedanciát illeszthetfmk _egymá.Hsal, ha a negyedhullám 6 illesztlS transzformátorként szolgál6 kábel hullámellenállását helyesen vtUasztjuk meg. A negyedhullámfl kábeldarab hullámellenálláeát. az ábra képlete magyarázza. Lényeg az, hogy a transzformátor hu1lámellenállááá.nak mi.ndig & két egymással illesztendő impedancia köz6 kell esni a képlet értelmezése szerint. ' Dyen módon illeszthetünk antennákatJ vagy ant~nnarendszerekct adott hullámellenállá811 szimmetrikus kábelekhez. Természetesen szimmetrikus rendszereknél a negyedhullámá transzformáror is szimmetrikus, aszimmetrikus rendszereknél a negyedhullAmú transzfordtor is aszimmetrikus kiképzésű. Antennák illesztésénél a negyedhullámú transzformátor hullám clleruíll~ra rendszerint olyan érték adódik. amelyet ~k légvezeték·

36. Abr&. A p6rhunmoa l•vezeUk (ücher vezet&} hullAmellenAlláaa.

kel tudunk megval6sftani. Itt megadjuk a 36. ábrán a párhuzamos Leeher vezeték hullámellenáJlásá.nak kiszámftáai módját.

Un.

Ntk ellenll.llás: A soros fdtésú televfzi6 vevt;készülékek fűt<Skörében

alkalmaznak olyan ellenállásokat, amelyeknek ellenállása er&en hófüggö és a.z ellenállás értéke a hlSmérsékJettel ellentétesen változik. Azaz ha az ellenállás hideg akkor nagy eJlenállásértéket képvisel, mfg meleg állapotban az ellenállás lecsökken eredeti ellenállásának 0,1 részére. Ezeket az ellenállásokat azért használják a fút6körrel sorbakapcsolva, mert ezáltal megvédik a csövek bekapcsoláskor még hideg fút&zála.it a túláramtóL Ugyanis bekapcsolá.skor az ntk ellenálJáson aránylag nagy feszültség esik és emiatt a fiit6áre.m bizonyos érték alatt marad. Majd az ellenállás bemelegedéBe után a rajta ee6 feszültBég lecsökken és a csövek megkapják a teljes fíitt)feszülteégüket. Kisebb terhelhetóeégú ntk ellenáaáeokat használnak még a függ6Jeges és vízszintes eltérlt6 végfokozatok Aramkörei ben ie az eltérítési amplitud6 atabilizáláa&ra. Ugyanie a.z eltérft6 tekercs üzem.közbeni felmelegedése által megnövekszik annak egyenáramú ellenáJiása és ezért a rajta átfolyó áram leceökken. Ezen ha.táe kompenzálására 48

220V

~~----------------~ l

.,

a, 'J7. ábra. Ytk ellenállás a oeövek fút(S. kórének v6delmére (a). A függ6leges eitérithi amplitdd6jának stabilizálása ntk ellenállátwal (b).

ntk ellenállást alkalmaznak, amely pontosan fordftva viselkedik tehát a h6mérsékletnövekedés eeetén ellenállása csökken. A 37. 6brán két ntk ellenálláasal kiegészített áramkört mutatunk be. Az egyik a készülék fút6körét, a má.sik pedig az eltérit6 fokozatot mutatja. Parabola antenna: A mikrohullAmú átjátsz6 állomt.&okon használt antennatfpus. A paraboloid felületet alkotó rellektorok nagyon éles nyoJáboláet biztoeitanak a mikrohullámú energiának. Durva közelitéssei mondhatjuk, hogy az energia mintegy eelSben halad (a nyal&bban). Emiatt a kisugározott mikrohullámú teljesítmény jelent& része érkezik meg a felveY6 állomásra. A parabola antennák csak abban az esetben használhatók el6nyösen, h& méretük sokszorosa az alkalmazott hullámhossznak. Parabolaantennákkal 20- 40 dB-es antennanyereség is elérhető, szem ben a televízió adók frekvenciasávjában használt Yagi antennák 10-14 dB-ee nyereségéveL A parabola antennák szabályos geometriai kiképzés mellett az energiát 1,5- 5 fokos szög alatt sugározzák ki. Ez a nagyfokú irányítóképesség lehet6vé teszi, hogy a parabola ant~nnákat ne cea.k a televízió, hanem a lokátort~chnikában is alkalmazzák. . A paraboloid reflektorokat dipól a.ntennákkal, vagy a tölcsér-eugárz6kke.l ,,világftják meg". A dipól a.ntennákat koaxiális tá.pvonalak, a tölcsér-sugárzókat pedig cs6tápvona.Iak eeetén alkalmazzák.

A parabola antennaik reflektorait öeszefOgg~, vegy a szélnyomás csökkentésére perforált alumínium lemez ból készítik. Ugyancsak a azélnyomás csökkentése érdekében készítenek parabola reflektorokat lemez csfkokb61 is. Sávsúle88ig: Videófrekvenciáe e&vszélesség alatt azt a frehenciatartományt értjük, amely határok között az illetlS berende2ésnek megadott csillapításértéket túllépni nem szabad. Az OIRT rendszerben a videó jelek frekvenciatartománya OHz-tlSl 6 MHz-ig terjed, a O Hznél zérus, a 6. MHz-nél 6 dB-es csillapftásérték van megengedve. Általában a frekvenciasáv hatá.rait nem 6 dB-ee csillapftá.sra, hanem 3 dB-es csillapftá.sra azokták megadni. A 38. ábrán két videó er&f~

38. ábra. A videó er&tt6 frekvencla'tvitele RC csatolú ~n (a) M galvanikus (egyenáramó) cato)ún'l (b).

átviteli görbéjét láthatjuk. Ar. egyik egy egyenáramú er6eíM, amely a O Hz-es egyenáram er&útésére is képes, a múik pedig egy RC caatoláeó er&ftlS frekvenciamenetét mutatja, amely nem csak a magas, hanem az alacsony frekvenciák számára is elrontja a lineáris frekvenciamenetet. Nagyfrekvenciás, - mint pl. k&épfrekvenciás - fokozatok sávszélességét azon két frekvenciaérték külön hségével jellemezznk, amelyek között a relatív csillapítás nem éri el a megadott értéket. A csillap(táB 6rték6t itt Íti 3 dB-re azokás megadni. Sok esetben nem a lineária

\

. . . frekvenci&tnené~ a k~ve26, ha~~m az átviteli g6rMliek k~vetni

kell

valamilyen e16re níegh&iároWit' alakot. · Tiyen pl. a '· középfrekvenciás fokozatok Nyquist·görbéje, aunelynek alakjától fftgg a televízió készillékelt impulzus-átviteli tulajdonsága. A ha.ngfrekvenoiú fokozatok átvitelének fels6 határa 15 kHz, amely frekvencia kb. egybeesik az emberi hallás fele6 frekvenciahatárával. Az a.ls6 frekvenciahatár60-100Hz kömyékére esik. Ennél alaceonyabb frekvenciák ugyanis a gyakorlatban nagyon ritkán fordulnak el6. SoreltErita v'tJfokozat: A televízió vev6k vízszintes eltérftését látja el a eoreltérit6 végfokozat. Az id6ben lineárisan változó eltérít6 áram elő­ állitása sokkal nagyobb energiát igényel a 15625 Hz-es eorfrekve11clán, mint a fflgg6leges eltérítés esetében 50 Hz-en. Ugyanie a sorfrekvenciáa fdrész-áram nagyszám6 harmonikust tartalmaz, amelyek belenyőlnak a. O,t>-1 MHz-es frekvenciatartomá.nyba. is. Az ilyen magas frekvenciákon pe:lig az eltérft5 tekercs sz6rt ée menetkapacitáeai már jelent& 86ntöl6 hatá9t fejtenek ki a tekerosen kialakulni igyekv6 impulzusszerd feszültségre. Emiatt a eoreltérft6 tekercs impedanciáját alacsonyra választják. Ekkor viszont nagy áram ezükséges az eltérita mágneeee mez6 létrehozMához. · A legnagyobb teljesftményú cs6 a készülék eoreltórít6 végfokozatában találhat6. A fokozat teljesítményének növelése érdekében az eltédt6 tekercsrendszer belengéséb61 származó energiát a osillapftó dióda visszajuttatja a véger6sit6 fokozat körébe azálteJ, hogy megemeli a végfokozat anódfeszültaégét a 170 V-oe tápfeaziilteégr61 300-700 V-ra. A soreltérit6 végfokozat állitja ellS a képcs6 mtiködtetéséhez szükségee 15-20 kV-oe egyenfesziUtséget. A sor-kimen6 transzformátorra elhel~tt nagymenetszámú tekercs, mint a transzformátor szekunder tekerose impulzus-transzformátorként nagy feszültséget állit ellS, amit egy dióda egyenirányít. Szigeteléetechnikai okokból a dióda ftltéeét is a sorkimenlS transzformátorról veszik. Sorfrekvencla: A televizió vevlSkéeziilékek vízszintes eltéritó frekvenci4i4t nevezik .,sorfrekvenciánaku. Az OIRT és CCIR rendszerú adásoknál 8 sorfrekvencia értéke 15625 HZ. Ez a frekvenciaérték a relatfv primszámok éi a képváltó frekvencia. azorzstaként jön létre: 5-5-5·5· 25= 15625. A sorfrekvenciának m.indig páratlan számnak kell lenni, a félképváltás technikai megoldása miatt. A videó jel ezinkronjeleinek iemétl&lési frekvenciája azonoe ezzel a sorfrekvenciával. Mivel a videó jel ezzel a frekvenciával mintegy meg van szaggatva 8 (kioltó jelek által,) ezért a vide6 jel spektrumában a diszkrét frekvenciaértékek a sorfrekvencia harm6nikusai köré csopor-

tosulnak. Ez a ceoportds felépítésii vidé6 erektrum tee2i lebetlv~ a szfnes képátvitel összefér&légét a feket~fehér rendszerrel. A eoreltérit6 végfokozatok üzemi frekvenciája ez & frek~t'ncia. A sor·kimen6 transzformátorok és a nagyfeszültség elóállitásá.ra ezolgá16 tekercs is erre a frekvenciára van méretezve. A sorfrekvencia az emberi hallás felső határára esik ée ezért csak alig, vagy egyáltalán nem hallhat:). A sorfrekvenciás_elt.érít6 áram nem-szinuszos jelalakjamiatt nagyon sok ha.rm6nikust tartalmaz, amely harm6nikueok a hosazd és középhullámú músorsz6r6 adóállomások sávjába esnek. Hiányos árnyékolás esetén a televízió készülék zavarja a. rádióvételt Sorpirosodás: Mint ismeretes~ a tele"\"ízi6te~hnikában az enes képeket két félképként közvetítik. fgy ugyaniA cRökkent.hetó a 25 Hz-es képváltá.sból ad6d6 villogás. Az 50 Hz-es félképváltó frekvencia - a képerny6 nem 25, hanem 50 Hz-el történ6 felOleti letapogatéA -

sokkal kevésbé kelt villogásérzetet az emberi szemben. Az egyes félképek a páros, illetve a páratlan sorokat tartalmazzák. Ezeknek a soroknak szigorúan egymás közeibe kell esniök, mert ha egymásra volnának rajzolva, akkor ez egyértelmíi volna azzal, hogy a televizióátviteltink nem 625 soros, hanem csak 312,5 soros képfelbontással rendelkezik. BorpárOsodás akkor léphet fel, ha a st'6di6 központi jelgenerátora. meghibásodik. és a félképváltás szabályos mechanizmusa felborul. llyenkor a páros és a páratlan sorok nem pontosan egymás közeibe esnek, h~em párosával közel kerillnek egymáshoz. Ez a jelenség nagyon kelJemetlenné teszi a kép szemlélését. Szerencsére ez a jelenség a st1\dió kellő számú tartalékberendezése miatt gyakorlatilag nem fordul el6. Helyi eredetű sorpárosodás is el6fordulhat egyes televízió vel"ő­ készftlékeknél aszinkronjelleválasztó fokozat meghibásodá.sa, vagy a lendítő kör félrehangoltaága miatt. Ezek a ..hibák azonban egyszerű beavatkozással kiküszöbölhet6k. SuginAsl t.ljesitm,ny: A televízió adóá.llomá.sok végfokozatának teljesitménye még nem egyértelműen ad felvilágosítást az illet6 adó

"erlSBBégér61". Ugyanis a vétel helyén kiaJakult térer&ség nemcsak az adó úgynevezett kábelteljesítményót61 fOgg - ami azonoe a vég-... fokozat kimenőteljesítményével -, amely teljesítmény pl egy m6antennával mérhetlS. A vétel helyén kapott térer6sséget na,yban megnöveli az adó antennarendszerének nyeresége. Ez a térer&ség-

\

növelő haJ azért jön létre, mert az antennArendszer a teJjes(tml-nyt

nem minden irányban egyenletceen. hanem a d2szintes irányában kitüntetett módon Bügározza szét. Ugyanis a ffigg61eges és a közel fogg61eges irányokban való sugárzásnak nincs semmi értelme, mert ezen irányokban vevőkészülék nincs. A hcrizont pedig, amely irányban a legtávolabbi vevök vannak, a vízszintes irányba esik. A:z adóantennák nyeresége tehát a vevőkészülékek szempontjából annyit jelent, mintha az adó energiáját jelentősen megnövelték volna. A:z adónak ezt a látszólag megnövekedett teljesftményét ,,effektfv sugárzási teljesítménynek" Y&gy egyszerden csak sugl.rzá.si teljesftménynek hivjuk. Az adóantennák nyeresége felépitésüktól és az alkalmazott hullámhossztól függ. Az ale6 urh Bá.v ban dolgozó adóknál • 2-4-szeres teljesftménynövekedéssel, a felső sávokon dolgozó adóknál pedig 4-10-szeres teljesftménynövekedéssel számolhatunk az antenna iránvftó .. hatása. következtében. Szalagkábel: A televizióadók által szétsugárzott nagyfrekvenC'iás jelet az antennák fogják fel. Az antennát a készülékkel a tápvonal köti össze. Vevőkészülékek esetében e~ a tápvonal majdnem mindig szal&gkábel. Elsősorban olcs6Mga miatt használják, a kedvezőbb tulajdonságokkal rendeJkezó koaxiális kábelek helyett. A szalagkábel két párhuzamosan vezetett huzalból áll. A két huzal közti távolságnak szigordan azonosnak kell lenni az egész kábel bOBSZa mentén. Mint minden nagyfrekvenciás kábelra, úgy a szalagkábelra is a hullámellenállá.e a jeUemző. A hazai szalagkábelek 240 Q körüli hullámellenálláeeal készülnek. Így megközelf~eg j6 illesztést &dnak a hurokdipól 280 D-os impedanciá.jához. A szaJagkábel hullámellenállása a vezetők közti tá.volsá.gt61, a vezetők átmér6jétól, és a köztük lev6 anyag dielektromos á.lland6ját61 függ a 39. 'bra képlete alapj,n. A hullámellenállá.e meghatározható a hosszegységre es6 induktivit;á.s. ból és kapacitl.sb61 is.

39. 6bra. A 8zalagkAbel bullAmellenAIláafnak ki•z4mftéaa. Az effekttv dielektrom
ható meg.

4*

51

A ldrtlrQ l.rnyQtolt koaxWis 1mbeliel szemben a szalagkábel nem vezethet6 fémtárgyak közvetlen közelében, mert úon a szakaszon a kábel hullámellenáll4aa megv&toEik, -és ez refleXió (szeJlemkép) el6id6z6je lehet. A szalagkábelt mindenféle fémtárgytól legalább 6--10 cm távolságra kell vezetni. Fémce6be (bergínanncs6) házni vagy fémhuze.llal rögzíteni nem szabad, a fenti okok miatt. A szalagkábelre több éves használat után vaStag szennyréteg rakódhat le, és a szigetel6 anyaga megrong1.16dhat, amely a kábel ($llapítád.t jelent&en megnövelheti. Ezért id6nként tisztítani vagy cserélni kell. SzlnkronérákeQHg: A televizió vev6készillékek szinkronizáci6a folyamata csak egy bizonyos bejöv6 térer&ságen felill mdköd6képes. Azt a

mikrovoltokban kifejezett minimális antennafeszilltséget, amelynél mindkét eltérlt6 rendszer stabilan uinkronizmusban tartható, a kéBzillék szinkronérzékenységének nevezzftk. EE a ezinkronérzékenyBég p V -okban kifejezve, jóval alatta kell hogy legyen a készillék azon érzékenységének, amely a kép még elfogadható min&ég&ez tartozik. Ugyanis hiába volna esetleg még elfogadható kontraszttal rendelkez6 képvételünk, ha az eltérft6fokozatok nem lennének szinkronizáJhatók. A szink.ronérzékenység értékét els&or ban a készillék nagyfrekvenciás fokozatainak er&ftéee befolyúolja, hiszen ezek a fokozatok BZállftják a videójelet a szinkronjel levá1aszt6 fokozatoknak. Máeodsorban pedig a szinkronjel leválasztó fokozatoktól fiigg a készillék szinkronérzékenysége. Vannak olyan kapcsolások, amelyek az er6aen r;ajos videójelMI is használható szinkronjel-eorozatot állftanak el6. Az ilyen precíz m1iködéefi szinkronjelleválaszt6 fokozatoknak a nagy érzékenyBégd készillékeknél van létjogosultd.ga, mert ezek a kéBzillékek nagy érzékenység1lknél fogva gyenge, nagy zajjal érkez6 állomások vételét is lehet6vé teszik. SztnkronJel·leviJaszth: A vfzszintes és fogg&eges eltérft45fokozatok

szinkronizálWhoz képtartalomt61 mentes szinkronjel~rozatra. van szdkség. Kell tehát a készillékben olyan fokozatot vagy fokozatokat alkalmaznunk, amelyek az összetett vide6jelr61 1ev4laaztják a szinkronje1eket. Mivel a szinkronjelek sz6gletes impulzusok, azért- a levl.laaztás müveletét v~mkörökkel megval6sfthatjuk. A 40. ábra. egy dn. negativ rácst1 vágókapcsolást muta.t. Itt a CB6nek nincs saját elMeszftltsége, tehát a rl.cMra adott negativ pola.rit.ásd videójel (a szinkronjelek pozitiv irány-ük) egyenirányítást szenved, IMgpedig 6gy, hogy a csövön keresztill csakaszinkronjelek tartama alatt folyik

an6dáram.fgy az anódáram már csakaszinkronjeleket tartalmazza.

..

40. 6bra. Negativ rácsú szinkronjel leválasztó fokozat. A~ előfeszültséget saját rácsárama hozza létre.

A csó el6feszültsége a beérkező videójel amplitúd6ját61 függ. A 41. 'brán egy pozitiv rácsú vágókapcsolást mutatunk. Ennek vezérléséhez pozitív polaritású videójel szübéges, amelynek pozitív irányú képtartalom-részét az R ellenállás emészti fel a cs6 rácsárama miatt. A negatív irányú szinkronjelek legylSzik a cs6 pozitív előfeszitését, és ".kifutnak•• a karakterisztikából. Tehát az anódáramváltozás gyakorlatilag a szinkronjelek ezerint történik. Ezt a két kapcsolást együttesen azokták alkalmazni a ve,•ókben, • mert a kap
••

\

,1. Abra. Pozitiv rácB6 ninkronjel lcválaaztó fokozat. A képtartalmat a 100 D-cA ellenAlláB emf.ati fel a r6ceá.ram ha~

•

Szlntrlgzlt&: A videójelek átvitelén61 sztikaégee, hogy a feketeszint és a szinkronszint a képtartalom függvényében ne változzon. RC rendszerd er&ft& alkalmazAsa esetén a fenti követelmény nem kielégfthetó, mert a képtartalom változása a jel átlagos egyenáramú szintjének megváltozáSát vQnja maga utAn. Mivel az RC er&ftók az egyenAram6 szintet n~m képesek átvinni, azért a képtartalom változAsa köve,tkeztében megváltozik mind a feketeszint, miid pedig a szinkronszint helye a vonatkoztatási feszillteégérték.hez képest. Az OIRT rendszerd videMtviv6 berendezéseknél a feketeszint helye rfigzftett. Vev6kéezillékek.nél ~ videójel egyenáramú BZintjének átvitele mlekében rendszerint egyenáramú er&ít6t alkalmaznak. Ba ennek leb~ Bége valamifyen oknál fogva nincs biztositva, akkor szin~ft6 áramkörrel biztoaitható a jel egyenáram-6 komponensének az átvitele. Dyen szintrögzit6 áramkört mutat a 42. ábra. Ez az áramkör a szink-

\ieAL5 Sli··~--

4,1ll

•

42. 6bra. 8Eintr6gzit6 dióda a k~6 vezérelt elektr6dáján. Enr1Al a megoldún41 a azinkrcmszint van "megfogva".

ronjel szintjét tartja egy - a potenciqméterrel beáll1tott - álland6 értéken. Mivel a szinkronjelek amplit"6d6ja (a azinkronszint és a feketeszint közötti feszOltségdiHerencia) állandó, azért gyakorlatilag a feketeszint is rögzitett értéktinek vehető. Ezt az eljári.st helytelen elnevezéssel "alapszint-helyreállitás"'-nak is nevezik. A szintt<ögzft6 diódával ellátott RO csatolásla er&ft6 - annak ellenére, hogy az RC oaatol6 elemek az egyenáramot nem engedik át - a videójel egyenl.ramla komponensét is t.obábbftja a kimenetre. Szlnuez..oszclllitor: A vfzszintee eltérft6generátorok kapcsolá.sai között jelent& helyet foglalnak el az ón. szinusz-oszcillátorok. Ezek a szinuszos jelet el6á.Ilit6 ném relaxáci6s oszcillátorok nagyon j61 szinkronizálhat6k közvetett szinkronizálási eljáráaaal. Ezért alkalmazzák 6ket.

Önmagukba.n nem alkalmasak arra, hogy a sorelt~dt~ végfokozat ceövének rácsát ellássák vezérlőjellcl. A ,·ezérléshez ugyanis impulzuaokra van szükaég. A szinusz-oszcillátor és a véger&ftlS fokozat közé egy jelformáló (vágó) elektroocsövet kell kapC'solni annak érdekében, hogy a megközelit&n szabályos szinuszjelb61 a vezérléshez szükRégea impulzusokat. állitsa el6. Ilyen kapcsoláRt mut.at a. 43. ábra. A szinusz-

=

4

ECH81

6bra. Szinusz os2cillátor 8 jelformAló fokozat a soreltérít6 végfokozat vezérléBére. A hept.6da cs6fbl egyben a reaktanoiac96 uerep6t is ellátja.

oszcillátorhoz szorosan kapcso16dó vágóáramkör elektronCEöve karakterisztiká.já.nak kivezérlési tartományán messzemen&n - . tól van vez6relve. Ennek hatására a feszültségben éles átmenetd kapcsolásszerti változások keletkeznek, amelyek már jellemz6k &2 impul~kra. A szinuszos jelb61 kapott impulzus szélessége els&orba.n a oa6 lezi.ró előfeszültségétól és a vezérl6 szinuszos jel amplitúdójá.t61

tngg.

.

.

Aszinusz-oszcillátor rezgőköre ferrit vasmaggal van ellátva, amelynek d.llitásá.val a sorfrekvencia széles -határok között változtatható. A frekvencia szabályozása ezeknél az oazcil1átoroknál a reaktanciafokozat el6feszültségének változtatásával lehetséges. Reaktanciacse5ként rendszerint magát az oszcillátorcsövet használják. Dyen eset ben az oszcillátorcs6 hex6da vagy heptóda rendszerű.

Troposzferlkos terJedés: Az ultrarövid hullámoknak kiilönleges tulaj-

doneá.ga, hogy nemcsak a aztratoezféra térségében kialakuló ionizált rétegekr61 képeEek reftektál6dni. A földközeli légrétegek dielektromos állandója a sűrűség, és ezen kereszttil a h~mérséklet függvénye..-~orml.­ lis légköri állapot esetén a maga.ssá.g növekedésével a levegő hőmér­ séklete csökken. ·nyen esetben a leveg~ dielektromos állandójának függ6leges inhomogenitás& olyan irányban töri meg az ultrarövid elektromágneses hullámokat, hogy azok nem a föld felszínének irányl.ban, hanem attól ellenkező imnyban a világiir felé hajlanak el. Előfordul azonban olyan légkari jelellBég ls, amikor nagyobb magassá.gban melegebb légrétegek helyezkednek el, mint a föld felszfn6n. Ezt a jelen~t inverziónak nevezik. Dyenkor a leveg~ dielektromos állandójának inhomogenitás& az elektromágneses hullámokat a fald felszíne felé töri meg. Ezáltal az elektromos látótávolság - a rádicShorizont - sokszorosa is lehet az optikai látótAvolságnak. Ez a jelenség magyarázza a látóhatáronttili id&zakoe, de kifogútalan televizió vételt. EllSfordulhat, hogy egész kontinensek fölött két egymás alatt elhelyezked~ inverziós réteg is kialakul, és a kett6 közOtt - lllint egy csatornában - az ultrarövidhu114mok 1000 km-ee távolBigokat is viszonylag csillapítás nélkill tehetnek meg. T41modu1Aeló: A t61.modul&ció az ad6állomásoknáJ történ~ helytelen

beállitásb61 származó folyamat. Azt jelenti, hogy a képtartalom fehér jelei annyira kimodulálják a képadót, hogy a képadó kimenő nagyA

S.Won_.

~4.~~~~----~~~F·~··-a.

+--.....,--+---+----.....- - - 44. ábra. Ak6pad6tdlmodu1Aoiója ~ as intercarrier rendszer6 vev6kben er&l

A ~ ~

....,.__,__

,

morgáa keletkezik a képhordozó ld.S. ua.kos Jdmaradá•a miatt.

frekvenciáa teljeeítmMiye a tálmodoláci6 id6tartamára eltűnik. A képhordozó nagyfrekvencia kimaradáeának (44. ábra) az a következménye, hogy az intercarrier rendszerű vev6készüJékek nem kapnak képk&épfrekvenciás jelet a kiUönbségi hang-középfrekvenci& e16állításához. A túlmodu1áci6 id6tartama &latt tehát a hang kimarad a vev6k&znlékekMI. Mivel a képtartalomnak 50 Hz-es ismétl&lése van, azért a hang-középfrekvencia is 50 Hz-es ismétl&léssel szakad meg. Ez a jele~ a kész\ilékek hangszóróiban egy nagyon erős, 50 Hz-es éles b6gást eredményez. A hanghiba elóWézésén kfvül a tt1lmoduláci6 a kép fehér részeinél egy nagyon er& vágást eredményez, amelynek hatására a fehér képriszletek t6nuskiilönböz&ége megszúnik, és a kép ,,megtejeeedik... Fenti jelenségek elkerülése érdekében az adók modu1aki6já.t csak a hordozó amplit6d6já.nak 10-15%-áig szabad fokozni. Modem adókban fehérvágást alkalmaznak a 10%-oe szint. környékén, hogy a fent emlitett hanghiba ne fordulhasson el6.

Vez~relt

&úkenrségszabilrozis: Az átlagérték egyeni.ri.nyft6 vagy

csácsérték egyenirányitó diódákkal történ6 érzékenységszabályozás (age) a gépjármdvekt61 vagy a h&l6zatból ered6 zavarokra na.g yon érzékeny. Ugyanie ezek a nagy amplitúdójó zavarok a di6dákon egyenirányítást nyernek, és ez - mint ezabályoz6feezilltség - a csövek er&ftéeét leezabályozza. Az áramkörben lev6 nagy id6á.llandójft Re-tagok a készilléket esetleg másodpercekre is lezárva tartják, és ezen id6 alatt - noha a zavar már régen megszdnt - a készillék ernylSje elsötétül. Emiatt a ezinkronizáci6 is felborulhat, és a zavar után esetleg ójra kell a készüléket szinkronizálni. A vezérelt érzékenyBégezabályozás ceak a szinkronjelek id6tartama alatt érzékeli az adó térerósségét, a közbees6 bosszabb időtartam alatt pedig semmiféle zav&IT& nem érzékeny. lgy a képtartalom ideje alatt érkező zavarok látazanak ugyan a képen, de a ké&üléket ,,nem süketftik meg,,, ée a szinkronizá.ció is változatlanul megmarad. A videójel amplitódója egy trióda belsc5 ellenállását vezérli, katódban. A eoreltérft6 transzforml.torr61 az anódra vezetett impulzusok & cs6 bels5 ellen&llá8á.tól függiS hataWokkal egyenirányítást nyernek. Ez az egyenfeszültség vége6 soron a videójel amplitúd6ját61, illetve a bejöv6jel térer&ségét61 függ. Ezzel a térer&ségtól függ6 egyenfeszülteéggelezabá.lyozzák az erósftlSceövek er&itését. Ezt a szabályozóá.ramkört ÖBRZe azokták kapcsoini a kontraszt szabályozó potencióméterrel. Egy ilyen kapcsolást mutat a 45. ábra.

-.

l

#.

•

l l

--

·~PQ.82 45. f.bra. Vt"Rrclt· énéken~nabt.­ lyozó áramkör a kontraazt szabályozó potencióméterrel kombinQva.

Vezérelt szlntdgzft&: A videójel átviv6 berendezések stabil mdködése érdekében Bzükséges az, hogy a videójel valamelyik állanrló szintje egy adott feszültségértéket képviseljen. Ennek biztoPitAsa érdekében vagy aszinkron, vagy a -.feketeezintet rögzíteni kell. Az OIRT rendszerben a feketeszint rögzitett értéke az elfogadott. A feketeszint megfogására (rögzítésére) a 46. ábrán látható kapcsolások terjedtek el. Ezek a jellegzetes diódáa hidkapcsolá~k úgy múködnek, mint egy kapceoló, amely kapcsolót egy vezérjel nyit és zár. A vezérjel a videójelszinkronjel hátsó vállának id6tartama alatt kinyitja a hidkapcsoláBú diódákat. és ekkor a csó rácsát az ellSfeazültség tápegységre kapcsolja. Ez az előfeszült.ség szint lesz a csó karakterieztikáján a feketeszintnek megfelel6 érték. A bfdnak elég csak két ágába diódákat elhelyezni, a másik két hfdág helyettesfthetó ellenállásokkal. A vezérlőjelet egy vezérjel-generAtor szolgáltatja, amely különbözó vágóára.mkörök segítségével a videójel sünkronjeléMI állftja el6 a kb. 2 psec időtartamú impulzusokat. A h1dkapcsolá.sú diódák vezérlésére két, egymással teljesen azonoe feszültségd és alakú impulzns szükséges, mert csak fgy biztosítható, hogy a h1d függőleges csatlakozási pontjain ne jelenjen meg a vezérlőimpulzus egy része. A négy, illetve két diódának egymáahoz képest teljesen ezimmetrikusnak kell lenni, mert a hid csak fgy van kiegyenlitve. A vezérelt szintrögútéesel ellátott RC ceatoláeú er&ítók a videójel szempontjából egyenáramú er&itóknek felelnek meg.~

\

2aOAI"5

46. ábra. A veúrelt 1zi~lt6 Ar&mkör a videó ~

átviv6 berendeúeeknél. Ezek a megoldáaok mind szinkron. mind pedig feket.Eezint rögdu.ére alkalmaae.k. NégydiódM kivitel (a) ée ellenállásos hidkapcsolás {b).

VldNSeriisitfi: A középfrekvenciás jelek demodulá.ciójának eredménye-

képpen bizonyos mértékú elhanyagolható torzftá.eokkal visszakapjuk azt a vide6jelet, amelyet a stúdió szolgáltatott e.z adMllomáeok modull.ciójára.. A demodulátor dióda 1- ó V" amplitúd6jú vide6jelet ' azoigáltat a videóer6sft6 rácsának vezérléeéhez. Mivel a k6pceöve'k rácsban vagy katódban történő fényvezérléséhez 20-60 v"." amplit"dd6jú jelre van szükség. azért olyan videóer&ítlS csövet kell a1kalmazni, amely ilyen nagyságú jelek feldolgozáeára képes. A videóerlSs1t6 csö\·ek ezért nagyobb áramú csövek, mint a középftekvenciás vagy az el6fokozatQk ban alkalmazott elektronct.övek. Antdáramuk a 20- 35

.,

l

mA-ea an6dAramot ie el~rbeti. A videóer&Mk el.vszél~e a késztilék minc5eégét61 fftggc~~m 3,6-6 MHz. Modem k•olékekben fm.

galvanikus oeatola\86 vide6er&f~t alkalmaznak, amely egyenl.ramó kapcsolatban van mind a demodulátordi6dával, mind pedig a képcs6 vez~relt elektródájával. Ezá.ltal biztosítható, hogy az átvitt képjel egyenáramú komponense is részt vesz a képcsc5 vezérléeében, ée fgy a visszaadott képen a stódió felvett képével teljesen azonos fényviszonyok jelennek meg. Azok a vide6er&it6k, -amelyek RC csatoldsó.ak tehát a kép egyenáram6 komponeneének á.tvitelét nem biztosftjá.k -, a k~p átlagos f~nyeeségét hibl.e f~nyérték.kel viszik át. Dyen er&í~ esetén mind a teljesen fehér, mind pedig a teljesen fekete eredeti kép helyett azilrke képet kapunk. A vide6er&ft6k rendszerint egy nagy meredekségú csövet tartalmaznak, elvétve tolálható kétfokozató vide6er&fM is. Yagl-antenna: Azokat az antennákat·, amelyek egy meghajtott elemet ée több direktort, illetye reftek:tort tartalmaznak, Yagi-antenn4knak nevezzük, azonos nevd feltalál6jAról. A Y agi-antennák meg nem .. hajtott - ón. parazita - elemei a vétel helyét és az adó helyét &mek~t6 síkban helyezkednek el ógy, hogy az elemek a polarizáció síkjá.ba esnek, és iri.nyuk mer6Ieges a vétel irá.nyára. A parazita-elemek csatolúban vannak a meghajto~t elemmel, és annak impedanciAját jelent&en Iecsökkentik, aminek kompenzáiWra impedancia-transzformációt kell alkalmazni. & impedancia-transzformáció történhet a meghajtott elem különleges kiképzésével (hurok· dipól, aszimmetrikus hurokdip61, T illesztésíi dipól stb.), vagy az antenna ée a kábel közé iktatott impedancia-transzformátorral. A parazita-elemek köztll minden esetben a direktor a meghajtott elem és az adó között helyezkedik el. EbMI USbb is lehet. A reflektor az adóhoz k~peet a meghajtott elem möglStt helyezkedik el. A reflektor . mindig hosszabb, a direktor pedig mindig rövidebb, mint a meghajtott elem. A Y agi-rendszerd antennü.: egysíkú fel~pítése esetén a maximális nyereség 10-14 dB körül van. Ez az antennanyereség 9-13 elemea antennAkkal érhet6 el, ha illesztésnk a kábel felé megközeUti az ideális esetet. Két egyforma Y agi-antenna ille.sztéshelyes párhuzamos kapceolása 3 dB-ee nyereségnövekedést jelenthet.

•

TÁRGDIUTAT6 ...

................................................. ............. ........... ................ .. ........

Ad6 Additfv kevem Aluminiv.álú Amplitúdó line&ritú Adnydetektor Asr:tigmatizmua Automatikus érz&en~ azaMlyoás Autoolatikus frekvencia szaMlyozú

Blocking oszcillátor Booster dióda

..........

ll

10 10 ll

12

••••••••••

13 13

........ ............

Diplexer .. .. . . l)ip6l antenna Diszkrinú.nátor Elektronágy6 El6tomtáa El~rlUe ..

...

........................ ......................

Olatornaváltó C'e6tápvonal

6 7 7 8 9

...

... ...... ........

Balun transd'OI"Dlátor

Bifilárie tekercselés

4 5 tS

14 14

16 16

.........

17 18 19

'&úkenyaég

.........................

Feh~r vágás Felfutási merede~ Fókuazoláa F6kuaz-mAgnee Frekvencinlincaritú Frekvenciamoduláció

Hang sztv6kör. Hclyv.etmágnM Impulzua InWre&rrier rendezer Ioncsapda .....••.•.

19 21 21

22 23

......... ....

24 • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
.......

............ Kaazk6d Cokozat ................. Képel~rit6 generátor .......... Képeltérft6 végfokozat ••..••••••••••.••.•••• ...... K~pfioc:kvencia •..•••• ...... . K6p regjaztor ••.•••••.••..• Képtartalom . ........ .. ... .. .................... Kioltójt:1ek ...... ... ......... .. ..... KoaxiálU. kábel .................. " ......... . ...... .............. .

24 26

26 27 28 28 29 30 30 31 31

33 34

R6zépfioekvenciú fokozatok K~ erinkronizálás Közvet!cn szi:lkronizáláa

........... ............ ........... . ............ ......... . ...... . ..... ..... "

..................................................... ................................................. .............. ....

Lend1t6 kOr

Lepke antenna

Mlkrofónia .. Mikrohullám .......... Moduláci6 MonoeEkóp ••..••••• Multivibrátor

.. .... ............................................ NagyfeuiUWg elMlUüaa ........................................ ................ Negativ vi.B8zaaB8tolY Negyedbullámd impedancia tranazronnátor ......... .. .. Ntk ellt'nálláe . .. . . . . . . .. .. . .. . . . . . . . . . . .... Parabola antenna ................................................... 8Awzéleaaég . . .................................. . ..... .... Sorel~ri~ Wgfokozat •.•...•..•...•..•• ..... . ... . . .. ........ Sorfrekvencia Sorpáro8odás teljea1tmén_v . ••.••..• ........ ........... SEalagkábel ~

B~rzási

Szinkron érz&en~ 8zi.nkron jel leválaazUs .. L. B..,:."..__( "'~..". ~ 8zinus2 oszcillátor &t\A..I..".,

•

•

•

•

•

•

•

•

•

Troposzf'Arikue terjMH T\11moduláci6 •.••.•....

.. •

... .. ....

..

37

39 40 40 41 41

ü 42

47 48

49 49 50 50

51 51 52 54 54

.....

•

Vez6relt ~k~ szabályozás Vemérclt ezint~tée Vide6 er&f't6 •••••••••••

Yagi antonna

...

36 36

. ...................... .

56

56 57

....... .

......................................................

58 59 60

..

,

, eJ

RÁDIOAMATORÖK u

y lrlatnotorokat

$.....""... ..

ty~-­

feJ~61cflf.

.......alopobt

RHI6c:t~..etec.

,.".ueca., -

"

."." alltGtrmek.e nldro~Httnalt •

é---· a.ctapest V., M6zeum kar6t ll. Budapest VI., Lenin k6rit 78.

Budapest VIli., J6uef kant 34. Budapest VIli., 01161 út 60 62. Budapat XI., Feh6rrirl 6t 7.

,

YID~IRE UTAIMITEL IS SzALI.ITUIIII

\

MAGY A~ H'.)''l'v~O'E.";4'\11 SPOR ··sz\}VE'NfG

8t. szám

Tclcvfztó kislexikon S7.erkesztcttc: Füvesi OY\Ila A

~7.övcgct

t'llcn6I1ztc: Bencze Tibor

• K .~dj3: MHS RAKOCZl LAPKIAJ:')

F clcl6s: Kádár Albert .

Mű.c;zaki

fclcl6s: Mészáros Pál

S2erkeszt6ség:

RADIOTECHNIKA SZERKESZTOSWE~

-

.

Budapest. VII.. Dohány utca 40.

A

~zerkeszt&l'g FU'\.~

vezet6jc:

Gyula

• Készült 121'10 példányban. f fv (Af'} terjedelemben. Abrák szllma: te ~b. 64.31SS; l - Zrínyi Nyomda, Bpest. Fv.: BoWr J.

Ara: 1,60 Ft

l MIGYIJ HOIYtOELMI SPOITSZOYETStG

A SOROZAT EDDIG MEGJI!.'LENT SZÁMAI: 60. sz. DR. FLORIAN: Mit kell tudni a rádióhullámok terjedésér61 (8,40) 61. sz. KOVACS: Tranzisztoros mfiszer tv hangoláshoz (4,20) rádióalkatrészekről tudni kell (lll.) (NagyfrekvenclAs tekercsek) (7,-) 63. sz. ZILUCH: Hangrrekvenclás transzformátorok és kimenök 64. sz. KARPAT!: Magnetofon készülékek javftása (TERTA) 65. sz. GONDA: Amatör mérések (0.) (4,90) 66. sz. GYÖRGY: Mechanikai alkatrészek és szerelvenyek (5.60) 67. sz. LENGYEL: A kis rádiós rókavadász (4,20) 68. rn:. GYURKOV1CS: Atalakitások a tv készülékben 69. sz. HAZMAN-MAR.KUS: Traozlszto~:os fil-Fl erösft6t épitünk

62. sz. TIBORC: Amit a

(5,60) rádióalkatrészekről tudni kell (VI.) (HA16zati vanszformátorok) 71. sz. FüVESI: SzAnútsuk kl! (4,20) 72. sz. ROZSA: Tranzisztoros múszerek épltése (6,30) 73. sz. SCHUBERT: A ridlóamatőr mfihelye, szerszáma és felszerelése (7,70) 74. sz. ROZSA-NANASI: Televizió készülékek javítása (AT 650) (7,70) 75. sz. KUN: Hasznos tv tanácsok (7,-) 76. sz. HET~NYIN~: Kü:töldi tranzlsztoros készü.lékek adataJ CS. EO) 77. sz. GYURKOVICS : Televízió készülékek javitása XI. (Alba Rcgia 1.) (4,90) 78. sz. GYURKOVICS: Te~evlzló készülékek javítása XI. (Alba Regla ll.) (6,30) "19. sz. A tranzisztor mfiködése képekben l. (5,60) 80. sz. A tranzisztor mfiködése képekben 11. (5,60) 81. sz. ROZSA: Váloc-~tott tranzisztoros kapcsolAsok r. (4.90)

70. sz. ZILLICH: Amit a

ELOKlSZVLETBEN: AutórAdlók adatal Ojabb Upuaú rádiókészülékek A f07etsoro zat számat beSZerezhet6k a KISZ rádlóamat6r és ezermester boltjalban és a kftnyvesboltokban. vagy postén megrendelhet.c'5k az amatc'5rbolt eimén: Budapest. Vl 07 Lenin körút 12.