GYÓGYSZERÉSZETI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉG- ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉSI INTÉZET ORSZÁGOS GYÓGYSZERÉSZETI INTÉZET FŐIGAZGATÓSÁG
2010 - 2014. JELENTÉS
TARTALOMJEGYZÉK 1. FEJEZET....................................................................................................................................... 4 A MAGYAR HUMÁN GYÓGYSZERHATÓSÁG BEMUTATÁSA............................................................ 4 1.1 FELADATOK .................................................................................................................................. 4 1.2 SZERVEZET ................................................................................................................................... 7 1.3. CÉLOK ........................................................................................................................................ 8 1.4 AZ OGYI ÉS A GYEMSZI OGYI MINŐSÉGÜGYI RENDSZERE ................................................................... 8 1.5 A GYEMSZI OGYI HAZAI ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATRENDSZERE .......................................................... 8 2. FEJEZET....................................................................................................................................... 9 A GYEMSZI OGYI TEVÉKENYSÉGEI RÉSZLETESEN...................................................................................... 9 2.1. A GYÓGYSZEREK FORGALOMBA HOZATALÁNAK ENGEDÉLYEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK ............... 9 2.1.1. Forgalomba hozatali engedélyezés ............................................................................................................... 9 2.1.1.1. Centralizált engedélyezés ......................................................................................................................... 11 2.1.1.2. Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények, átminősítések, hagyományos növényi gyógyszerek ........................................................................................................................................................... 13 2.1.2. Forgalomba hozatali engedély módosítása................................................................................................. 14
A KÉRELMEK ÉS ENGEDÉLYEK SZÁMÁBAN MUTATKOZÓ KÜLÖNBSÉG EGYRÉSZT
AZ ELMARADÁSOK LEDOLGOZÁSÁRA,
MÁSRÉSZT A NAGYSZÁMÚ CSOPORTOS MÓDOSÍTÁS BENYÚJTÁSÁRA VEZETHETŐ VISSZA. ................................... 15
2.1.3. Forgalomba hozatali engedély megújítása ................................................................................................. 15 2.1.4. Forgalomba hozatali engedélyek visszavonása (törlés) .............................................................................. 16 2.1.5. Forgalomba hozatalra engedélyezett készítmény első gyártási tételének engedélyezése – „véglegminta” engedély ................................................................................................................................................................ 16 2.1.6 Egyéb, a gyógyszerellátást elősegítő, a gyógyszerválasztékot bővítő eljárások lefolytatása ...................... 17 2.1.6.1. A forgalomba hozatali engedélytől való eltérés engedélyezése egyes gyártási tételek esetén („alaki hiba”) ............................................................................................................................................................................... 17 2.1.6.2. Gyógyszerek párhuzamos importjának engedélyezése és a párhuzamos import-engedély módosítása . 18 2.1.6.3. A gyógyszerek lejárati idejének eseti meghosszabbítása ......................................................................... 18 2.1.6.4. Az egyedi gyógyszerigénylések szakvéleményezése/engedélyezése ........................................................ 18 2.1.6.5. Gyógyszeradományok behozatalának és kivitelének engedélyezése, illetve szakvéleményezése............ 19 2.1.6.6. A gyógyszerek indikáción túli rendelésének engedélyezése ..................................................................... 20
2.2. A FARMAKOVIGILANCIA TEVÉKENYSÉG ............................................................................................ 21 2.2.1. Farmakovigilancia-rendszer kialakítása és működtetése ............................................................................ 22 2.2.2. Kockázatkezelési Terv (RMP) ....................................................................................................................... 22 2.2.3. A gyógyszerek előny/kockázat hányadosának folyamatos figyelemmel kísérése ....................................... 23 2.2.4. Mellékhatás jelentési rendszer, új jelentési követelmény ............................................................................ 23 2.2.5. Jelzés (”szignál”) értékelése ......................................................................................................................... 24 2.2.6. DHPC levelek (egészségügyi szakembereknek szóló információk) ............................................................... 25
2.3 A
GYÓGYSZERFEJLESZTÉS,
GYÓGYSZERGYÁRTÁS
ÉS
GYÓGYSZERNAGYKERESKEDELEM,
VALAMINT
A
..................................................................... 26 2.3.1. GYÓGYSZERGYÁRTÁS ENGEDÉLYEZÉSE ÉS FELÜGYELETE .................................................................... 26 2.3.2. GYÓGYSZER NAGYKERESKEDELEM ENGEDÉLYEZÉSE ÉS FELÜGYELETE.................................................... 27 2.3.3.GYÓGYSZER HATÓANYAG GYÁRTÓK, IMPORTŐRÖK, FORGALMAZÓK, BRÓKEREK REGISZTRÁCIÓJA .............. 28 2.3.4. CPP IGAZOLÁSOK KIÁLLÍTÁSA ..................................................................................................... 28 2.3.5. KLINIKAI VIZSGÁLATOK ÉS VIZSGÁLÓHELYEK ELLENŐRZÉSE ................................................................ 29 2.3.6. PREKLINIKAI-TOXIKOLÓGIAI VIZSGÁLÓHELYEK ENGEDÉLYEZÉSE, NEMZETI GLP PROGRAM........................ 30 FARMAKOVIGILANCIA TEVÉKENYSÉG HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSE
2 / 45
2.3.7. FARMAKOVIGILANCIA ELLENŐRZÉSEK ........................................................................................... 30 2.4. PIACELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK, MINŐSÉGI KIFOGÁSOK KIVIZSGÁLÁSA, KIVONÁS, FELFÜGGESZTÉS ..................................................................................................................................................... 31 2.4.1. A GYÓGYSZEREK PIACELLENŐRZÉSÉT CÉLZÓ LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK.......................................... 31 2.4.2. MINŐSÉGI KIFOGÁSOK, KIVONÁS, FELFÜGGESZTÉS.......................................................................... 32 2.5. A KLINIKAI VIZSGÁLATOK ÉS BEAVATKOZÁSSAL NEM JÁRÓ VIZSGÁLATOK ENGEDÉLYEZÉSE, AZ ENGEDÉLYEK MÓDOSÍTÁSA ................................................................................................................................... 33 2.6. A GMO LÉTESÍTMÉNYEKKEL ÉS TEVÉKENYSÉGEKKEL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI ÉS SZAKHATÓSÁGI FELADATOK ELLÁTÁSA ........................................................................................................................................ 35 2.7. A GYÓGYSZERELLÁTÁS FELÜGYELETE, A GYÓGYSZERHIÁNYOK KIKÜSZÖBÖLÉSÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK ............ 37 2.8. A GYÓGYSZEREK ÉS A GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZÖK ISMERTETÉSÉNEK FELÜGYELETE, A GYÓGYSZERREKLÁMOZÁS ELLENŐRZÉSE, SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSOK, SZAKVÉLEMÉNYEK ........................ 39 2.9. GYÓGYSZERHAMISÍTÁS, AZ ILLEGÁLIS GYÓGYSZEREK ELLENI KÜZDELEM, PIACFELÜGYELETI HATÓSÁGI SZEREP, SZAKVÉLEMÉNYADÁS A TÁRSHATÓSÁGOKNAK .......................................................................................... 41 2. 10. GYÓGYSZERÉSZETI MÓDSZERTAN ................................................................................................ 44 2.10.1. Magyar Gyógyszerkönyv ........................................................................................................................... 44 2.10.2. Formulae Normales ................................................................................................................................... 44 2.10.3. Gyógyszerészeti módszertani tevékenység (irányelvek, módszertani levelek kiadása) ............................. 44 2.10.4. „Gyógyszereink” ........................................................................................................................................ 45 2.10.5.Gyógyszerismertető konferenciák .............................................................................................................. 45
3 / 45
1. FEJEZET A MAGYAR HUMÁN GYÓGYSZERHATÓSÁG BEMUTATÁSA A magyar humán gyógyszerhatóság 2011. május 1-ig önálló költségvetési szervként (Országos Gyógyszerészeti Intézet-OGYI), 2011. május 1-től 2015 március 1-ig pedig a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Szervezet és Minőségfejlesztési Intézet (GYEMSZI) Országos Gyógyszerészeti Intézet Főigazgatóságaként működött, az Egészségügyi Minisztérium illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma felügyelete alatt.
1.1 Feladatok Az OGYI illetve a GYEMSZI OGYI Főigazgatósága ezen időszak alatt a nevezett szervezetek Alapító Okiratában foglalt, valamint a jogszabályok által a gyógyszerészeti államigazgatási szervre, az egészségügyi géntechnológiai hatóságra, a piacfelügyeleti hatóságra és szakvéleményt adó szervre ruházott hatósági, szakhatósági, szakvéleményezési, gyógyszerészi módszertani és egyéb feladatköröket látta el, melyek közül a legfontosabbak az alábbiak:
a gyógyszerek forgalomba hozatalának engedélyezésével kapcsolatos tevékenység, mely magában foglalja a forgalomba hozatal nemzeti, nemzetközi, kölcsönös elismerési és centrális eljárásban végzett engedélyezését, a forgalomba hozatali engedélyek módosítását, a forgalomba hozatali engedélyek megújítását és azok visszavonását is; a gyógyszerellátást elősegítő és a gyógyszerválasztékot bővítő egyéb engedélyezési eljárások lefolytatása, úgymint - a gyógyszerek párhuzamos importjának engedélyezése, - a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaktól való eltérések engedélyezése, - a gyógyszerek lejárati idejének eseti meghosszabbítása, - az egyedi gyógyszerigénylések szakvéleményezését/engedélyezése, - a gyógyszerek indikáción túli rendelésének engedélyezése, - a gyógyszeradományok engedélyezése - a gyógyszerhiánnyal érintett helyettesítő gyógyszerek behozatalának engedélyezése, a gyógyszerek minőségének ellenőrzése és a gyógyszerellátás, valamint a gyógyszerpiac szereplőinek hatósági felügyelete, amely magában foglalja - a gyógyszerek végleges mintájának ellenőrzését - a minőségi kifogások kivizsgálását, - a gyógyszerek piacellenőrzést célzó laboratóriumi vizsgálatát, - a hibás gyártási tételek forgalomból való kivonását, visszahívását, a forgalomba hozatali engedély felfüggesztését - a gyógyszerellátás felügyeletét és a gyógyszerhiány kiküszöbölését célzó intézkedések megtételét - a gyógyszergyártás és gyógyszer-nagykereskedelem engedélyezését, - a gyógyszer hatóanyaggyártók, - forgalmazók, importőrök és a gyógyszerközvetítők regisztrációját, 4 / 45
-
a gyógyszergyártók, hatóanyag gyártók, gyógyszer-nagykereskedők, gyógyszerközvetítők, hatóanyag-forgalmazók és importőrök ellenőrzését a helyes gyógyszergyártási illetve a helyes gyógyszer-nagykereskedelmi gyakorlat irányelveinek (GMP, GDP) való megfelelés tekintetében - a klinikai vizsgálatokban részt vevő szervezetek és a vizsgálatok ellenőrzését a helyes klinikai gyakorlat (GCP) irányelveinek való megfelelés tekintetében - a nem-klinikai vizsgálatokat végző laboratóriumok ellenőrzését és a vizsgálatok felülvizsgálatát a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) irányelvei betartásának szempontjából, valamint - a gyógyszerek forgalomba hozatali engedély jogosultjai által folytatott mellékhatásfigyelő tevékenység ellenőrzését - bizonylatkiadást a helyes gyakorlatoknak való megfelelésről a gyógyszerhamisítás, az illegális gyógyszerek forgalmazása elleni hatósági fellépést, mely többek között magában foglalja hatósági eljárások lefolytatását az illegális /hamis gyógyszerek forgalmazóival szemben, a társhatóságoknak (rendőrségnek, vámhatóságoknak) történő szakvéleményadást, feljelentések megtételét és az illegális és hamis gyógyszereket kínáló honlapok ideiglenes letiltását farmakovigilancia tevékenység, amely alatt a gyógyszerek biztonságosságának folyamatos nyomonkövetését értjük, beleértve a gyógyszerbiztonsági adatok gyűjtését, feldolgozását, értékelését, kockázatcsökkentő intézkedések meghozatalát, azok végrehajtásának ellenőrzését valamint eredményességének értékelését a klinikai vizsgálatok és beavatkozással nem járó vizsgálatok engedélyezése, az engedélyek módosítása; a GMO létesítményekkel és tevékenységekkel kapcsolatos hatósági és szakhatósági feladatok ellátása; a Magyar Gyógyszerkönyv, a FoNo szerkesztése, kiadása, frissítése, részvétel az Európai Gyógyszerkönyv szerkesztésében a Gyógyszereink című kiadvány szerkesztése, a gyógyszerhatóság honlapjának fenntartása; a gyógyszerforgalmazóktól független gyógyszerinformáció biztosítása, gyógyszerismertető konferenciák szervezése; a gyógyszerismertetés felügyelete, továbbá szakhatósági tevékenység és szakvéleményadás a lakosságnak szóló gyógyszerreklámozás területén; az orvostechnikai eszközök minősítése és piacfelügyelete terén szakvélemény-adás, orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatának engedélyezésében szakhatósági szerep; gyógyszerészeti módszertani tevékenység (irányelvek, módszertani levelek kiadása); szakvéleményadás, tudományos tanácsadás valamennyi, a gyógyszerhatóság feladatköréhez kapcsolódó szakkérdésben
A 2010 – 2014 közötti időszakban a GYEMSZI OGYI feladatköre az alábbiak szerint módosult: 5 / 45
Új módosítási rendelet bevezetése (2010. január 1-től kötelező az alkalmazása, majd tovább módosult 2013-ban) - A Bizottság 1234/2008/EK (2008. nov. 24.) rendelete és annak módosító Bizottság 712/2012/EU rendelete (2012. aug. 3.) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítmények forgalomba hozatali engedélyére vonatkozó feltételek módosításainak vizsgálatáról A gyógyszerismertetés felügyelete (2011.): A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (továbbiakban Gyftv.). 19-20. § alapján a szakembereknek szóló gyógyszer-, illetve gyógyászati segédeszköz-ismertetésének felügyelete 2011. január 1-től az OGYI hatáskörébe került. A gyógyszerellátás felügyeletének (gyógyszerhiány-kezelés) megerősítése (2011): A 2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról (továbbiakban:Gytv) 16-17/A és 17B. § alapján. Illegális tevékenységek elleni fellépés jogszabályi megerősítése (2012) a Gytv. 20. § alapján. Új farmakovigilancia szabályozás (2012) – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a farmakovigilancia tekintetében történő módosításáról szóló 2010/84/EU Irányelve (2010. december 15.) és az azt átültető Gytv. 18§-a és az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek farmakovigilanciájáról szóló 15/2012. (VIII. 22.) EMMI rendelet alapján a farmakovigilancia tevékenység jelentősen kibővült. Beavatkozással nem járó vizsgálatok engedélyezése (2012) – az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történő alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól szóló 235/2009. (X.20.) Korm. rendelet 17.§ (1) bekezdés b) pontja alapján a beavatkozással nem járó vizsgálatok engedélyezése a GYEMSZI hatáskörébe került. Piacfelügyeleti hatósági kijelölés (2013) – a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet a GYEMSZI-t piacfelügyeleti jogkörrel ruházta fel. Gyógyszerhamisítás elleni irányelv bevezetése (2013) – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a hamisított gyógyszerek legális ellátási láncba való bekerülésének megelőzése tekintetében történő módosításáról szóló 2011/62/EU irányelv és az azt átültető Gytv. 22-23 § alapján a gyógyszerek és gyógyszerhatóanyagok forgalmazásának szabályai jelentősen szigorodtak. Magyarországon a 2013. július 1-jétől hatályos új Btk. új tényállásként bevezette az egészségügyi termék hamisítása tényállást, amelynek szabályai az Európa Tanács által létrehozott Medicrime Egyezményben előírtakra tekintettel kerültek kialakításra.
A fentiekben felsorolt feladatokat a magyar gyógyszerhatóság nemzeti és nemzetközi szinten, az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA), az Európai Gyógyszerminőségi Főigazgatósággal (EDQM), 6 / 45
az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), valamint ─ a helyes laboratóriumi gyakorlattal (GLP) kapcsolatos ellenőrzések tekintetében ─ a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD)-vel együttműködve végzi.
1.2 Szervezet Az OGYI munkatársainak létszáma 2010 - 2011. május 1. között 241 fő volt, a szervezeti átalakulás miatt a GYEMSZI OGYI Főigazgatóság státuszainak száma 189 főre csökkent. A Főigazgatóság infrastrukturális és egyéb támogató feladatait (üzemeltetés, informatika, gazdaság és pénzügy, humán erőforrás, jog, iratkezelés) 2011-2014 között a GYEMSZI más szervezeti egységei látták el. Ez időszakban a főigazgatóság szervezeti felépítését az 1. ábra mutatja be.
1. ábra Szervezeti felépítés
7 / 45
1.3. Célok A GYEMSZI OGYI legfőbb célja annak biztosítása volt, hogy hazánkban az egészség megőrzéséhez, helyreállításához és az egészségpolitikai célok megvalósításához, beleértve a racionális gyógyszerfelhasználás igényét is, bizonyítottan hatásos, biztonságos és magas minőségi követelményeknek eleget tevő gyógyszerkészítmények álljanak rendelkezésre; továbbá annak elérése, hogy a GYEMSZI OGYI az Európai Unió egyik tekintélyes és megbízható hatóságaként nem csupán gyógyszerengedélyező, és -ellenőrző funkciót töltsön be, hanem ügyfélbarát, szolgáltató tevékenységével az orvoslás és gyógyszerészet folyamatos fejlődésének aktív szereplője legyen. Az Intézet arra törekedett, hogy partnereivel, más nemzeti és uniós szervezetekkel, és ügyfeleivel együttműködve, magas szakmai színvonalon, átláthatóan, hatékonyan, felelősségteljesen és részrehajlás nélkül működjön; valamint, hogy tudományos tanácsadó, hatósági tanácsadó és következetes hatósági tevékenységével és ügyfelei folyamatos tájékoztatásával, pártatlanságának megőrzése mellett a hazai gyógyszerészet fejlődését elősegítse.
1.4 Az OGYI és a GYEMSZI OGYI minőségügyi rendszere A magyar gyógyszerhatóság minőségügyi rendszere ISO alapú, nem akkreditált minőségügyi rendszer, melyet nemzetközi szervezetek - így az Európai Gyógyszerhatóságok hálózata (Heads of Medicines Agencies, HMA) és az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) által fenntartott Benchmarking Audit Csoport, laboratóriumának működését pedig az EDQM (European Directorate for the Quality of Medicines) Hivatalos Gyógyszerellenőrző Laboratóriumok hálózata (OMCL) auditálnak.
1.5 A GYEMSZI OGYI hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere A GYEMSZI OGYI Főigazgatóság feladatait nemzeti és nemzetközi szinten, az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA), az Európai Gazdasági Térség országainak gyógyszerhatóságaival, az Európai Bizottság Közegészségügyi Bizottságával és Állandó Bizottságával, az Európai Gyógyszerminőségi Főigazgatósággal (EDQM), az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), valamint ─ a helyes laboratóriumi gyakorlattal (GLP) kapcsolatos ellenőrzések tekintetében ─ a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD), a gyógyszergyártás felügyelet tekintetében pedig a Pharmaceutical Inspection Convention (PIC) szervezetekkel együttműködve végzi. Feladatainak ellátása során szorosan együttműködik felügyeleti szervével, az Emberi Erőforrás Minisztérium (EMMI) Egészségügyi Államtitkárságával, az Országgyűlés szerveivel (Egészségügyi Bizottság, Fogyasztóvédelmi Bizottság, Állami Számvevőszék), más hatóságokkal (Országos Egészségpénztár, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Epidemiológiai Központ, Nemzeti Adó és Vámhivatal, Rendőrség szervei, Mezőgazdasági Géntechnológiai Hatóság, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Gazdasági Verseny Hivatal, stb.), és a tevékenységi körével összefüggő szakterületeken tevékenykedő szakmai és tudományos szervezetekkel (Egészségügyi Szakmai Kollégium, Magyar Gyógyszerészi Kamara, Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, Semmelweis Egyetem, Debreceni Egyetem, Pécsi 8 / 45
Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem orvostudományi és gyógyszerésztudományi karai, Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ), Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (IGYE), Magyar Gyógyszertörzskönyvezők Társasága (MAGYOTT), Klinikai Vizsgálók Társasága, stb.).
2. FEJEZET A GYEMSZI OGYI tevékenységei részletesen 2.1. A gyógyszerek forgalomba hozatalának engedélyezésével kapcsolatos tevékenységek 2.1.1. Forgalomba hozatali engedélyezés A forgalomba hozatali engedély a gyógyszer embergyógyászati célra történő alkalmazhatóságát engedélyező hatósági határozat. A GYEMSZI OGYI gyógyszer forgalomba hozatali engedélyét akkor adja ki, ha annak minősége, mennyiségi összetétele - ideértve a gyártás körülményeit is ismert és meghatározott, terápiás hatásossága - az egyszerűsített eljárással törzskönyvezhető homeopátiás gyógyszerek kivételével - klinikailag is bizonyított, valamint előny/kockázat aránya kedvező. A folyamat során a hatóság először formailag véleményezi beadott kérelmet. Ezután következik a dokumentáció értékelése a fenti tudományos szempontok alapján. Immunológiai gyógyszerek értékelése során az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) szakhatóságként működik közre. Magyarországon, akárcsak az EGT más tagállamaiban is, a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyezése négyféle módon lehetséges: Nemzeti eljárás: a gyógyszer dokumentációjának értékelését az OGYI végzi, a forgalomba hozatali engedély csak hazánkban érvényes. Kölcsönös elismerési eljárás során (Mutual Recognition Procedure - MRP): olyan készítmény esetén, amely a kérelem beadásának időpontjában már legalább egy tagországban rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel, és azt további tagállam(ok)ban is forgalmazni kívánják. Decentralizált eljárás (Decentralised Procedure - DCP): olyan készítmény esetén, amely a kérelem beadásának időpontjában még egyetlen tagországban sem rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel, és több tagállamban kívánják forgalmazni. Központi (centralizált) engedélyezés: az új gyógyszer dokumentációjának értékelését az Európai Gyógyszerügynökség szervezi és a kijelölt nemzeti hatóság szakértői végzik, az Európai Gazdasági Térség összes tagállamában érvényes engedélyt pedig az Európai Bizottság adja ki. A gyógyszer tényleges forgalmazásáról a tagállamokban azonban a gyártó maga dönthet. A gazdasági válság és különösen a gyógyszerpiaci restrikciók a gyógyszerhatóság tevékenységének profiljára is jelentős hatással voltak. Számottevően lecsökkent az új gyógyszerek engedélyezése iránti kérelmek és a kiadott új engedélyek száma, viszont megnőtt a 9 / 45
forgalomba hozatali engedélyek törlésének aránya. Ez a változás a forgalomba hozatali engedélyek módosítási kérelmein nem mutatkozott meg. Az eljárási határidők betartása terén a GYEMSZI OGYI - többéves szisztematikus és fokozottan ellenőrzött munka eredményeképpennagy javulást ért el, a 2013-as év során 95% feletti határidőtartást értünk el az új engedélyek, felújítások és törlések terén is. A gyógyszerpiaci restrikciók miatt 2013-ban kevesebb, mint felére csökkent az új forgalomba hozatali engedélyek száma a korábbi évek adataihoz képest. 2014-ben a gazdasági fellendülés a kérelmek számának ismételt növekedését eredményezte. Megjegyezzük, hogy a korábbi magasabb számok részben a megelőző évekből örökölt elmaradások erőltetett ledolgozásának eredményét is tükrözik.
Új forgalomba hozatali engedélyek hatáserősség szerint 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0
2010
2011
2012
2013
2014
Kérelem
1078
977
564
519
621
Engedély
1441
1080
857
428
417
2. ábra Új forgalomba hozatali engedélyek száma
RMS vállalásaink 120
100
99
96
80 60
56
54
40
17
11
20
35
32
29
18
11
31 14 12
24
0 2010
2011 Elindult eljárás
2012 Termék
2013
2014
Értékelő jelentés
3. ábra Referens tagállami vállalások nemzetközi eljárásokban
10 / 45
Engedélyezett gyógyszerek száma (db) 8857
9000 8500 8000 7500
8487
8477
8297
7451
7000 6500 2010
2011
2012
2013
2014
4. ábra Gyógyszerkincs
2.1.1.1. Centralizált engedélyezés A centrális eljárásokban részvételünket az új engedélyezésekben évi 3-6 (Co-)Rapporteurkénti és 2-5 peer reviewer-kénti értékelés jellemezte A hatóságunk szakértői által értékelt megújítások számában csökkenés, a II típusú módosítások számában viszont jelentős növekedés volt tapasztalható. A Bizottsági Határozatok kibocsátásához szükséges magyar nyelvű kísérőiratokat érintő fordításellenőrzések száma 2010-ben 540, 2011-ben 548, 2012-ben 612, 2013-ban 710, 2014-ben pedig 657 darab volt.
12 10 8 2 6 4
3 3
2 6
2
Centralizált eljárás Peer Reviewer - Új törzskönyvezés
5
5
Centralizált eljárás (Co)Rapp. - Új törzskönyvezés
5
3
3
0 2010
2011
2012
2013
2014
5. ábra Részvétel a centralizált engedélyezési eljárásokban
11 / 45
30
26
24
25
21
20
15 10
9
7
6
6 3
5
2
0 2012
2013
2014
Centralizált eljárás - Megújítás Centralizált eljárás (Co)Rapp. IA; IB, és egyéb Centralizált eljárás (Co)Rapp. II. típusú módosítás 6. ábra Részvétel egyéb centralizált forgalomba hozatali engedélyezéssel kapcsolatos eljárásokban
30 30 26 25 21
Centralizált eljárás (Co)Rapp Worksharing
20 15
13
12 10
10
8
7
8
7
5
6
5 00
0
2010
2011
Referral eljáráshoz adatszolgáltatás az EMA részére Orphan beadványok értékelése COMP koordinátorként
0 2012
2013
2014
7. ábra Részvétel centralizált értékelésekben
12 / 45
80 70
7 EMA PDCO Class Waiver értékelés
60 50 40
25 5
0
EMA PDCO -NonClinical Working Group értékelés
12
30 20
1 9 2
42
10
3 10 0
1 10 3
4 42
EMA Scientific Advice paediatriai szakvélemény EMA PDCO - PIP értékelés
27
17
17
0 2010
2011
2012
2013
2014
8. ábra Részvétel az EMA Pediátriai Bizottságának eljárásaiban
2.1.1.2. Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények, átminősítések, hagyományos növényi gyógyszerek Magyarországon 1987 óta létezik a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények kategóriája, amelybe azok a természetes eredetű anyagot (növényi, állati, ásványi anyagok, vitaminok) tartalmazó készítmények tartoznak, amelyek bizonyítottan kedvező biológiai hatással rendelkeznek, orvosi előírás nélkül is alkalmazhatók és előírásszerű használatuk esetén egészségi ártalmat nem okoznak. A 2005 őszén hatályba lépett - uniós jogszabályokhoz harmonizált - új jogszabályokkal nem szűnt ugyan meg ez a kategória, de új engedélyezés indítása azóta nem lehetséges. Összes nyilvántartásba vett gyógytermék 400
373 280
300
279 224
210
2013
2014
200 100 0 2010
2011
2012
9. ábra Nyilvántartásba vett gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények száma
A kizárólag növényi összetevő(ke)t, vagy növényi összetevőt is tartalmazó gyógyhatású termékek gyártói, illetve forgalmazói 2011. március 31-éig kérhették készítményeik gyógyszerré vagy más termékké való átminősítését. Ezután ezen készítmények gyógyszerként való engedélyezése az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet szabályainak megfelelően, tehát csak új engedélyezési eljárással lehetséges. 13 / 45
A növényi összetevőt nem tartalmazó gyógyhatású termékek gyártói, illetve forgalmazói időkorlátozás nélkül kérhetik a termékeik átminősítését. (Ezekre az esetekre továbbra is érvényes az átminősítésről szóló rendelet engedélyezést könnyítő szabályozása, és a Gytv.-ben meghatározott, a gyógyszer-engedélyezési eljárás díjánál kedvezőbb díjtétel.) Átminősítések Hagyományos növényi gyógyszer
Gyógyszer (WEU)
8
16 4 2
2 4
2010
2011
2 2 2012
2013
0 2014
10. ábra Átminősített készítmények száma
2011. január 1-jén módosult az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. § (7) és (9) bekezdése, melynek értelmében a 2011. március 31. napján már forgalomban lévő olyan gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények, amelyek valamennyi sajátosságukat figyelembe véve a hagyományos növényi gyógyszerek kategóriájába sorolhatók, gyógyhatásra való hivatkozással lejárati idejükig, de legkésőbb 2013. április 1. napjáig lehetett forgalmazni. Ám azok a gyógytermékek, amelyek nem kerülhettek át a hagyományos növényi gyógyszer kategóriába, de gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményként érvényes forgalomba hozatali engedéllyel rendelkeznek, 2013. április 1. napját követően is forgalomban maradhattak gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény (gyógytermék) termékkategóriában. 2.1.2. Forgalomba hozatali engedély módosítása A forgalomba hozatali engedély módosítása a készítmény adott időpontban hatályos dokumentációjával kapcsolatos változtatási kérelem. IA. típusú, illetve IB. típusú „kisebb” módosítás: az 1084/2003/EK rendelet I. mellékletében felsorolt olyan módosítás, amely megfelel az ott meghatározott feltételeknek. II. típusú „jelentős” módosítás: olyan módosítás, amely az 1084/2003/EK rendelet I. melléklete alapján nem minősíthető „kisebb” módosításnak, illetve valamely forgalomba hozatali engedély kiterjesztésének.
14 / 45
Módosítások
23643
20231
18587
15927
1462214479
14633
14197
13716
11857
2010
2011
2012 2013 Kérelem Engedély
2014
11. ábra Módosítási eljárások száma
A kérelmek és engedélyek számában mutatkozó különbség egyrészt az elmaradások ledolgozására, másrészt a nagyszámú csoportos módosítás benyújtására vezethető vissza. 2.1.3. Forgalomba hozatali engedély megújítása A kiadott forgalomba hozatali engedély öt évig hatályos. Az engedély - a hatályosság lejártát megelőzően legalább kilenc hónappal benyújtott kérelemre, az előny/kockázat arány újraértékelése alapján - megújítható. A megújítást követően a gyógyszer forgalomba hozatali engedélye korlátlan ideig hatályos, kivéve, ha a gyógyszerészeti államigazgatási szerv úgy dönt, hogy farmakovigilanciával kapcsolatos adatok alapján vagy az adott gyógyszerrel történő betegexpozíció elégtelensége miatt öt évre újítja meg.
Megújítások 1500
1361 1010
1000
690 585
711
511
500
549
Kérelem 483 448 427
Engedély
0 2010
2011
2012
2013
2014
12. ábra Megújítási eljárások száma
15 / 45
2.1.4. Forgalomba hozatali engedélyek visszavonása (törlés) A forgalomba hozatali engedély visszavonása (törzskönyvi törlés) kérelemre vagy hivatalból induló államigazgatási eljárás. A hatóság döntését határozatban közli. 4000
3413 3259
3500 3000
2837
3690 3015
2501
2260 1937
2500
1794
2000
Törölt gyógyszerek száma (kiszerelésenként)
1500 1000
Újonnan engedélyezett gyógyszerek száma (kiszerelésenként)
835
500 0 2010
2011
2012
2013
2014
13. ábra A törölt készítmények számának alakulása az újonnan engedélyezett készítmények számához viszonyítva
2.1.5. Forgalomba hozatalra engedélyezett készítmény első gyártási tételének engedélyezése – „véglegminta” engedély A gyógyszer kereskedelmi forgalomba hozatalát megelőzően a gyógyszer első forgalomba hozatalra szánt gyártási tételéből származó végleges mintát a GYEMSZI OGYI engedélyezi. Ha a vizsgálat eredményeként a minta nem felel meg a forgalomba hozatali engedélyben meghatározott követelményeknek, a gyógyszer nem hozható forgalomba, kivéve indokolt esetben, amennyiben az alaki-formai hiba a gyógyszer biztonságos alkalmazását nem veszélyezteti. A gyógyszerpiaci restrikciók miatt 2012-ben és 2013-ban a forgalomba hozott gyógyszertételek száma csökkent és ez a végleges minta engedély kérelmek számában is csökkenést eredményezett. 2014-ben részben a gyógyszerpiac élénkülésének, részben pedig a módosítások bevezetésének szabályait egyértelműsítő hatósági gyakorlatnak köszönhetően – az alaki hiba kérelmek számának visszaesésével egyidejűleg – növekedett a végleges minta engedélyezések száma.
16 / 45
Véglegminta Kérelem 4634 4234
3809 3353
2010
2011
Engedély
3631 3447
2012
3330 3350
2013
3878 3965
2014
14. ábra Véglegminta engedély eljárások száma
2.1.6 Egyéb, a gyógyszerellátást elősegítő, a gyógyszerválasztékot bővítő eljárások lefolytatása 2.1.6.1. A forgalomba hozatali engedélytől való eltérés engedélyezése egyes gyártási tételek esetén („alaki hiba”) A betegellátás folyamatos biztosítása érdekében a GYEMSZI OGYI engedélyezheti egyes gyártási tételek forgalomba kerülését akkor is, ha azok valamilyen szempontból eltérnek a hatályban lévő forgalomba hozatali engedélytől, viszont az eltérés a gyógyszer biztonságos alkalmazhatóságát nem veszélyezteti. Az elmúlt években a gyógyszer gyártókkal folytatott konzultációsorozat eredményeképpen az ún. alaki hiba engedélyezés szabályait egyértelművé tettük, és a módosítási eljárások határidőtartásának lényeges javításával elősegítettük a módosítások bevezetését. Így az alaki hiba engedély kérelmek száma lényegesen lecsökkent. Alaki hiba 5000
43324131
4000
4024 3469 25442454
3000
15691770
2000
11991369
1000 0 2010
2011
2012 Kérelem
2013
2014
Engedély
15. ábra „Alaki hiba” eljárások száma
17 / 45
2.1.6.2. Gyógyszerek párhuzamos importjának engedélyezése és a párhuzamos import-engedély módosítása A gyógyszerek párhuzamos importjával kapcsolatos kérelmek száma alacsony, és a csökkenő tendenciát mutat. Ez valószínűleg az európai viszonylatban alacsonynak számító gyógyszer áraknak köszönhető. Az alacsony gyógyszerár- színvonalú országok esetén a párhuzamos import szabályozás alkalmazása a kivitelre összpontosul. Párhuzamos import engedélyek száma 35
0 2010
2011
2
0 2012
2013
1 2014
16. ábra Párhuzamos import engedélyek száma
2.1.6.3. A gyógyszerek lejárati idejének eseti meghosszabbítása A forgalomba hozatali engedély jogosultjának kérelmére a gyógyszer megfelelő minőségét bizonyító dokumentumok és megfelelő indoklás alapján a GYEMSZI OGYI egyes gyártási tételek felhasználhatósági időtartamát legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja. Eseti lejárati idő meghosszabbítások 100
93
80 54
60
42
40
56 37
20 0 2010
2011
2012
2013
2014
17. ábra Eseti lejárati idő meghosszabbítások
2.1.6.4. Az egyedi gyógyszerigénylések szakvéleményezése/engedélyezése A Magyarországon forgalomba-hozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszerkészítmények behozatalára (az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belülről és kívülről egyaránt) járóbeteg- ill. fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás keretében is van lehetőség. Az alkalmazni kívánt gyógyszer 18 / 45
igénylését kizárólag a kezelőorvos kérelmezheti. A GYEMSZI OGYI minden igénylés indokoltságát – szükség esetén orvos szakértői tanácsadó testület bevonásával – alaposan megvizsgálja, és amennyiben az EGT területéről származik a készítmény, akkor nyilatkozik arról, hogy az igénylés valóban indokolt-e, azaz a Gytv. 1. § 23. pontjában meghatározott különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek valóban fennáll, továbbá a rendelni kívánt gyógyszer az orvos által megjelölt államban valóban forgalomba hozatalra engedélyezett az orvos által megjelölt indikációban, és a rendelni kívánt gyógyszer forgalomba hozatali engedélyét az illetékes hatóság nem vonta-e vissza, és forgalmazását nem függesztette fel. Ha az EGT térségén kívülről származik a készítmény, akkor a GYEMSZI OGYI az alkalmazás szükségessége esetén nem nyilatkozatot, hanem engedélyt ad ki a gyógyszer behozatalára és alkalmazására. Az egyedi gyógyszer-rendelések 30%-a gyógyszerhiányból ered. A kérelmek számának folyamatos növekedését a kérelmek számának 2012-ben – elsősorban a gyógyszerhiány esetén kiadható kontingens engedélyeknek köszönhetően – sikerült megállítanunk, és 2013-ra elindult a kérelmek számának mérséklődése. Egyedi gyógyszerigénylés 14000
50,00% 46,26%
45,00%
12000
40,00%
10000 8000
35,00%
32,00%
30,99%
30,00% 25,00%
6000 17,00%
4000 2000
20,00% 15,00% 13,30% 10,00%
Kérelem Engedély Sürgősséggel %
5,00%
0
0,00% 2010
2011
2012
2013
2014
18. ábra Egyedi gyógyszerigénylés kérelmek és engedélyek száma, külön jelölve a sürgősséggel kérelmezettek arányát
2.1.6.5. Gyógyszeradományok szakvéleményezése
behozatalának
és
kivitelének
engedélyezése,
illetve
Gyógyszeradományok az olyan kereskedelmi forgalomba nem hozható gyógyszerkészítmények, amelyeket elsősorban gyógyszergyártók ajánlanak fel ingyenesen egészségügyi intézmények betegeinek ellátására, illetve katasztrófa sújtotta területeken a lakosság életben maradásának támogatására.
19 / 45
Gyógyszeradomány és egyéb vámmentes behozatal engedélyezése 300
280
283
265
200 100
97
70
0
2010
2011
2012
2013
2014
19. ábra Gyógyszeradomány és egyéb vámmentes behozatal engedélyezése
2.1.6.6. A gyógyszerek indikáción túli rendelésének engedélyezése A 44/2004 (IV. 28.) ESzCsM rendelet alapján lehetséges gyógyszert rendelni a forgalomba hozatali engedélyben jóváhagyott alkalmazási előírásban nem szereplő javallatban, ha ezt az OGYI engedélyezi. A kérelmező kezelőorvos az igénylést a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével teheti meg, mellékelve a beteg beleegyező és a kezelőorvosi nyilatkozatokat. A kérelemben részletesen indokolni kell, miért nem lehetséges a beteg kezelése más, forgalomban lévő, és az adott betegség kezelésére javallt gyógyszerrel. Az indikáción túli gyógyszerrendelésre vonatkozó kérelmek száma – és így a kiadott engedélyek száma is – évek óta folyamatosan nő. A növekedésbe belejátszanak az elmúlt években történt jogszabálymódosítások, melyek eredményeképpen lehetőség nyílt arra, hogy az orvos indikáción túli gyógyszeralkalmazásra kérelmet nyújtson be abban az esetben is, ha az adott indikációban forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerhez a beteg hozzájutása olyan aránytalanul nagy mértékben akadályozott, ami a gyógyszeres kezelés megkezdésének késlekedése miatt visszafordíthatatlan egészségkárosodáshoz vezethet, vagy az indikáción túli gyógyszerrendelés keretében rendelt gyógyszer előny-kockázat aránya kedvezőbb, mint az adott javallatban forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszeré.
20 / 45
Indikáción túli gyógyszeralkalmazás 5000
50,00%
4500 4000 35,98%
3500 3000
45,00%
43,08%
40,00% 35,00%
34,01%
2500
30,00% 26,41% 25,00%
2000
20,00%
1500
15,00%
1000
10,00%
500
5,00%
0
0,00%
28,95%
2010
2011
2012
2013
Kérelem Engedély Sürgősséggel %
2014
20. ábra Indikáción túli gyógyszeralkalmazás kérelmek és engedélyek száma, külön jelölve a sürgősséggel kérelmezettek arányát
2.2. A farmakovigilancia tevékenység A farmakovigilancia a gyógyszerbiztonság érdekében a gyógyszer előny/kockázat viszonyát nyomon követő, a gyógyszerek alkalmazásából eredő kockázatok csökkentésére és az előnyök növelésére irányuló tevékenységek összessége. Ide tartozik a gyógyszer-mellékhatások felismerése, jelentése, a jelentések összegyűjtése, elemzése, a gyógyszerbiztonsági kockázatok különböző intézkedések útján történő csökkentése. Farmakovigilancia vonatkozásában két új joganyagot hirdettek ki az Unióban 2010 decemberében. Az 1235/2010/EU rendelet (2010. december 15.) a gyógyszerek engedélyezését és felügyeletét szabályozó 726/2004/EK és a fejlett terápiás gyógyszerkészítményekről szóló 1394/2007/EK rendeletet módosította, melyet 2012. július 2-től kell alkalmazni. A második a 2010/84/EU (2010. december 15.) irányelv, mely az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelv módosítása. Az utóbbi 2011-ben került beiktatásra a Gytv.-be, és 2012. július 21-től lépett hatályba. A 2010/84/EU irányelv implementálása a magyar jogszabályokba egyúttal önálló farmakovigilancia rendelet létrehozását is megkívánta (15/2012 EMMI rendelet). Az új farmakovigilancia szabályozást 2012-ben az 1027/2012/EU rendelet, illetve a 2012/26/EU irányelv által tovább pontosították a gyógyszerbiztonsági aggályok gyorsabb és hatékonyabb kivizsgálása érdekében, illetve abból a célból, hogy ilyen típusú aggály ne maradhasson rejtve az Unión belül. További kiemelendő változása az elmúlt időszaknak, az Európai Gyógyszerügynökség Farmakovigilancia Kockázatértékelő Bizottságának (PRAC) a létrehozása is, melyben a magyar hatóság is képviselteti magát. A bizottság végzi közösségi szinten az Európai Unió területén engedélyezett gyógyszerekkel kapcsolatos kockázatok értékelését, gyógyszerbiztonsági felügyeletét. 21 / 45
A jogszabályi környezet változása újabb feladatokat és kiterjedtebb kötelezettségeket helyezett mind a gyógyszer-forgalmazókra, mind a hatóságokra. 2.2.1. Farmakovigilancia-rendszer kialakítása és működtetése Mind a forgalomba hozatali engedély jogosultjainak, mind a nemzeti hatóságoknak, így a GYEMSZI OGYI-nak is a minőségügyi rendszerek elvén alapuló, a jogszabályban megállapított kötelezettségek ellátását biztosító farmakovigilancia-rendszert kell kialakítaniuk és működtetniük. A jogosult farmakovigilancia rendszerének részletes leírását az új szabályozás szerint a Farmakovigilancia Rendszer Törzsdokumentációja (PSMF) tartalmazza, melyet hatósági kérésre 7 napon belül rendelkezésre kell bocsátani. A PSMF egyúttal a hatósági inspekciók tervezésének hasznos eszközévé vált. 2.2.2. Kockázatkezelési Terv (RMP) A Kockázatkezelési Terv benyújtása az engedélyezési kérelem részeként kötelezővé vált. Minden egyes forgalomba hozatali engedély iránti kérelem részeként Kockázatkezelési Tervet (RMP) is be kell nyújtani 2012. július 2/21. után, függetlenül a kérelem jogalapjától (kivéve hagyományos növényi gyógyszerek és az egyszerűsített eljárással engedélyezett homeopátiás készítmények). Ezzel egyidejűleg a hatóságnak újabb közzétételi kötelezettségei alakultak ki, mert a Kockázatkezelési Tervek összefoglaló táblázatai a nyilvános értékelő jelentésbe is bekerülnek, illetve külön, közérthető formában önmagunkban is publikálandók mind az Európai Gyógyszerügynökség, mind a nemzeti hatóságok honlapján. A közzététel egységes feltételeinek kidolgozása jelenleg folyamatban van. A kockázatkezelés részét képező kiegészítő kockázatcsökkentő anyagok nemzeti szintű implementációjának felügyelete szintén a hatóság feladata. Ezek a kockázatcsökkentő anyagok többnyire az orvosok és a betegek számára szóló oktatócsomagok, terhességmegelőző programok, illetve a gyógyszerhez való ellenőrzött hozzáférésre vonatkoznak. Az alábbi ábrán a hatóság által jóváhagyott oktatóanyagok száma található éves bontásban. Összes értékelt oktatóanyag 60 50 40 30 20
57 35
38
41
40
2010
2011
2012
2013
10 0 2014
21. ábra Az értékelt oktatóanyagok száma
22 / 45
2.2.3. A gyógyszerek előny/kockázat hányadosának folyamatos figyelemmel kísérése Az Európai Gyógyszerügynökség 2012. október 1-től publikálja az EURD listát (European Union Reference Date), mely tartalmazza, hogy az EU területén engedélyezett hatóanyagok, illetve hatóanyag-kombinációk esetén milyen gyakorisággal kell felülvizsgálni azok előny/kockázat hányadosát a forgalomba hozatali engedély jogosultjainak. Az adott periódusban újonnan beérkezett, és az összes rendelkezésre álló adattal összevetett információk értékeléseket az időszakos gyógyszerbiztonsági jelentések (PSUR-ok) tartalmazzák. Az EURD lista 2013. április 1-én életbe lépett. Az új farmakovigilancia szabályozás értelmében a generikumok, a szakirodalmi adatok alapján engedélyezett, ún. WEU-készítmények, a hagyományos növényi gyógyszerek és a homeopátiás készítmények felmentést kapnak a PSUR-ok benyújtása alól. Egyes hatóanyagok esetében azonban továbbra is szükséges lesz a PSUR-ok benyújtása az előbb felsorolt készítmények esetén is, ha a hatóságok úgy tartják indokoltnak, pl. mert az innovátor készítménye visszavonásra került vagy az adott hatóanyaggal kapcsolatban gyógyszerbiztonsági aggály merült fel. A PSUR-ok értékelésében a tagországok között munkamegosztási rendszer alakult ki, mely az új farmakovigilancia szabályozás előtt nem hivatalos kezdeményezésként indult, majd az új szabályozás életbe lépését követően fokozatosan, egyre több hatóanyag/folyamat bevonásával alakult át hivatalos, egységes értékelési rendszerré. Beérkezett Időszakos Biztonsági Jelentések (PSUR) 3000
2036
1874 2000
1410
1051
1406
1000 0 2010
2011
2012
2013
2014
22. ábra Beérkezett Időszakos Biztonsági Jelentések
2.2.4. Mellékhatás jelentési rendszer, új jelentési követelmény A forgalomba hozatali engedély jogosultjai kötelesek az egészségügyi szakemberek vagy betegek által spontán jelentett, illetve a beavatkozással nem járó vizsgálatokból származó feltételezett súlyos mellékhatások elektronikus továbbítására (15 napon belül) a GYEMSZI OGYI részére az EudraVigilance rendszeren keresztül amennyiben a mellékhatás Magyarország területén fordult elő. A jelentést 2012. október 21-től egyidejűleg továbbítani kell az EVHUMAN azonosítóra, tehát közvetlenül a EudraVigilance Post-Authorization Moduljába (EVPM) is.
23 / 45
1800
1641
1600
1534 1419
1400 1124
1200 1000
Spontán mellékhatással kapcsolatos új bejelentések
1264 981
1136 1027
800
Spontán mellékhatással kapcsolatos utánkövető bejelentések
600 400
200 0 2010
2011
2012
2013
2014
23. ábra Spontán melléhatás-jelentések
A tudomásukra jutó feltételezett mellékhatásokat az orvosoknak és gyógyszerészeknek kötelező a GYEMSZI OGYI számára bejelenteniük, de betegek és hozzátartozóik is tehetnek bejelentést. A GYEMSZI OGYI on-line bejelentési felületet hozott létre honlapján a szakemberek és a laikusok számára, de egyéb bejelentési formákat is elfogad. A bejelentett mellékhatások száma az utóbbi két évben a korábbi szám mintegy másfélszeresére nőtt, de még mindig jelentősen elmarad a fejlett országok bejelentés-számától. 1800 1600
129 8 197
1400 1200 1000 800
143 10 142
OEK
244 Beteg Orvos/gyógyszerész
1307 686
115 55
139 10 111
600 400
116 47 181
1071
1120
2013
2014
Forgalomba hozatali engedély jogosult
868
200 0 2010
2011
2012
24. ábra Bejelentett melléhatások küldő szerint
2.2.5. Jelzés (”szignál”) értékelése A szignál olyan, eddig ismeretlen, vagy csak részlegesen dokumentált/adatokkal alátámasztott információ, amely egy gyógyszer és egy adott nemkívánatos esemény esetleges összefüggésére utal. Az információ származhat spontán bejelentésből, publikációból, epidemiológiai tanulmányból, utalhat új mellékhatásra, ismert mellékhatás súlyosabb mértékére, nagyobb 24 / 45
gyakoriságára, új rizikó csoportra. Az új szabályozás értelmében a tagországoknak uniós szinten nemzetközi munkamegosztásban kell észlelniük és feldolgozniuk a szignálokat. Ez a folyamat elindult, azonban nem terjed még ki az összes hatóanyagra. Jelenleg 42 hatóanyag folyamatos követése és a velük kapcsolatban azonosított szignálok értékelése történik a magyar hatóság, mint referens tagállam vezetésével. 2.2.6. DHPC levelek (egészségügyi szakembereknek szóló információk) 2010 novemberétől a honlapon is megjelentetjük az egészségügyi szakembereknek szóló gyógyszerbiztonsági témájú, ún. DHPC (Direct Healthcare Professional Communication) leveleket. A gyógyszer biztonságos alkalmazásához szükséges ismereteket és teendőket a készítmény kísérőiratai (pl. alkalmazási előírás és betegtájékoztató) tartalmazzák. Ha egy gyógyszer ismert vagy addig ismeretlen kockázataival kapcsolatban új információ lát napvilágot, mely tudományosan megalapozott és befolyást gyakorolhat a készítmény előny-kockázat viszonyára, illetve alkalmazási feltételeire, akkor ezt az információt késlekedés nélkül el kell juttatni a gyógyszert felíró és alkalmazó egészségügyi szakemberekhez. Előfordulhat, hogy a DHPC-ben megfogalmazott gyógyszerbiztonsági információ alapján módosítani kell a mindennapi orvosi gyakorlatot annak érdekében, hogy az érintett készítményekkel kezelt betegek biztonsága a továbbiakban is szavatolható legyen. A DHPC levél tehát fontos figyelmeztetés, mely már a kísérőiratok frissítését megelőzően felhívja a figyelmet az újonnan felmerült gyógyszerbiztonsági aggályra, egyúttal javaslatot tesz annak megoldására, kezelésére. Emiatt rendkívül fontos, hogy az egészségügyi szakemberek mindig olvassák el a szakterületüket érintő tájékoztatókat, mert ezen információk naprakész ismerete biztosítja, hogy a betegek továbbra is olyan feltételekkel kapják gyógyszereiket, melyek betartásával azok előny-kockázat viszonya pozitív maradhat. A honlapon publikálásra került egészségügyi szakembereknek szóló gyógyszerbiztonsági témájú (DHPC) levelek 40
39
39
2011
2012
2013
30
3 2010
2014
25. ábra A honlapon publikálásra került egészségügyi szakembereknek szóló gyógyszerbiztonsági témájú (DHPC) levelek száma
A farmakovigilancia tevékenységek értékeléséből származó új információk kísérőiratokba történő bevezetése (implementálása) is újabb feladatokat ró a hatóságunkra. Az Európai Bizottság határozatainak, a Koordinációs Csoport (CMDh) döntéseinek és az EMA Farmakovigilancia Kockázatértékelő Bizottsága (PRAC) ajánlásainak implementálása, végrehajtása során 2013-ban 90 eset kapcsán hívtuk fel a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezők figyelmét, majd értékeltük 25 / 45
az általuk benyújtott módosítási kérelmeket. Több esetben számos készítményt érintettek a módosítások. A gyógyszerek előny/kockázat hányadosát érintő, farmakovigilancia adatok értékelése során felmerülő aggályok esetén az adott hatóanyag vagy hatóanyagcsoport EU szinten történő felülvizsgálatára lehet szükség, melyet a PRAC végez és a CHMP vagy a Koordinációs Csoport hagy jóvá. A felülvizsgálat az összes rendelkezésre álló adatot elemzi, és szükség esetén olyan intézkedésekre tesz javaslatot, melyekkel a továbbiakban is szavatolható a készítmény pozitív előny-kockázat hányadosa. Ha ez nem valósítható meg, javaslatot tesz az érintett készítmények engedélyének visszavonására. Ilyen eljárások, a 2001/83/EK irányelv 107i és 31-es cikkelye alapján indított ún. referálok, melyek során 3 esetben (terbutalin, acipimox, hydroxyzine) képviselte a magyar PRAC tag az országot, mint jelentéstevő.
2.3 A gyógyszerfejlesztés, gyógyszergyártás és gyógyszernagykereskedelem, valamint a farmakovigilancia tevékenység hatósági ellenőrzése 2.3.1. Gyógyszergyártás engedélyezése és felügyelete A gyógyszerek gyártása hazánkban (beleértve azok formulálását, elsődleges és másodlagos csomagolását, felszabadítását, raktározását, minőségellenőrző vizsgálatát, harmadik országbeli importját is) csak a GYEMSZI OGYI által kibocsátott, érvényes gyógyszergyártási engedély, illetve GMP megfelelőség igazolás birtokában végezhető. A gyógyszergyártási engedély határozat formájában kerül kiadásra vagy módosításra, kérelemre induló közigazgatási eljárásban. Az eljárás része lehet a helyszíni ellenőrzés (GMP inspekció) is. Az engedélyezett gyártóhelyek adatai rögzítésre kerülnek az Európai Gyógyszerügynökség által működtetett adatbázisban (EudraGMDP). (http://eudragmp.ema.europa.eu/inspections/displayWelcome.do) A gyógyszergyártási engedély kiadásának alapfeltétele a megfelelő végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező meghatalmazott személy (Qualified Person). 2014 óta a meghatalmazott személy a gyógyszergyártási engedélyben is feltüntetésre kerül. A meghatalmazott személyekben történő változás bejelentés köteles (alkalmazás, alkalmazás megszüntetése), gyártási-engedély módosítási kérelem formájában történik. A gyógyszergyártási engedély jogosultakat a GYEMSZI OGYI rendszeresen, kockázat elemzés alapján, de legalább 3-5 évente ellenőrzi az inspekciós program keretében. A rutin inspekciós program mellett sor kerülhet rendkívüli inspekcióra is (pl. GMP nem-megfelelőség, illegális tevékenység, termék minőségi hiba gyanú). A helyszíni ellenőrzésről inspektori jelentés készül. Az inspekció során feltárt hiányosságok javításának igazolására benyújtott dokumentumok értékelése és kedvező elbírálása után újra kiadható a GMP igazolás, de amennyiben a gyártás körülményei továbbra sem elfogadhatóak, szakmai és jogi lépésekre kerülhet sor (GMP nem-megfelelőség értesítés társhatóságoknak, gyártási engedély felfüggesztés, vagy visszavonás, stb.). Az inspekciós program része a főigazgatóság ellenőrzési tervének, mely minden évben a jelentéssel együtt publikálásra kerül a honlapon. 26 / 45
Új gyártási engedély (GMP)
Gyártási engedély (GMP) módosítása
GMP inspekciók Magyarországon
GMP inspekció külföldön 43
41
39
38 32
25
25 19
2
2 2010
4
3 2011
19
17 8
5
2012
7
7
4
2013
2 2014
26. ábra Gyógyszergyártás engedélyezése és felügyelete
2.3.2. Gyógyszer nagykereskedelem engedélyezése és felügyelete A helyes nagykereskedelmi gyakorlat (GDP) a gyógyszerészeti minőségbiztosításnak az a része, amelynek révén biztosítható, hogy a gyógyszereket a forgalmazásra való gyártói felszabadítást követően, a kereskedelmi forgalomban, részletesen dokumentált módon úgy kezeljék, (többek között ellenőrizzék, szállítsák, raktározzák, forgalmazzák), hogy azok eredeti minőségüket lejárati idejük végéig megőrizhessék, ezáltal megfeleljenek a forgalomba hozatali engedélyben foglalt követelményeknek és alkalmasak legyenek a felhasználás céljára. Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerrel folytatott gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenység csak a GYEMSZI OGYI által kibocsátott, érvényes gyógyszer-nagykereskedelmi engedély, vagy a gyógyszer-gyártók saját előállítású termékeivel történő nagykereskedelmi jogosultsága esetén, érvényes gyógyszergyártási engedély birtokában végezhető. A gyógyszer-nagykereskedelmi engedély határozat formájában kerül kiadásra, vagy módosításra, kérelemre induló közigazgatási eljárásban. A gyógyszer-nagykereskedelmi engedély kiadásának alapfeltétele a megfelelő végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező felelős személy (Responsible Person/RP) foglalkoztatása. A felelős személy a gyógyszer-nagykereskedelmi engedélyben feltüntetésre kerül. A gyógyszer-nagykereskedelmi engedély jogosultak rendszeres ellenőrzése is része az inspekciós programnak. A kérelemre induló eljárások és a rutin inspekciós program mellett sor kerülhet rendkívüli inspekcióra is (pl. GDP nem-megfelelőség, illegális tevékenység, termék minőségi hiba gyanú).
27 / 45
38 40 20
20
33 32 27 25 20 17 15 13 14 15 14
3
6
2010
2011
0 2012
2013
2014
GDP, új nagykereskedelmi engedély kiadása GDP, nagykereskedelmi engedély módosítása GDP inspekciók
27. ábra Gyógyszer nagykereskedelem engedélyezése és felügyelete
2.3.3.Gyógyszer hatóanyag gyártók, importőrök, forgalmazók, brókerek regisztrációja A forgalomba-hozatali engedéllyel rendelkező készítményekhez felhasználandó gyógyszerhatóanyagok Magyarországon székhellyel, vagy telephellyel rendelkező importőrei, gyártói és forgalmazóinak a tevékenységükre vonatkozó adatokat legkésőbb tevékenységük tervezett megkezdése előtt 60 nappal be kell jelenteniük a GYEMSZI OGYI részére. Amennyiben a GYEMSZI OGYI szükségesnek tartja, a bejelentés kézhezvételét követő 15 napon belül értesíti a kérelmezőt arról, hogy ellenőrzést kíván lefolytatni. Ebben az esetben a tevékenység nem kezdhető meg addig, amíg azt a GYEMSZI OGYI nem engedélyezi. A GYEMSZI OGYI a regisztrációt követően a bejelentett adatokat rögzíti az Európai Gyógyszerügynökség által működtetett uniós adatbázisban (EudraGMDP). A kérelmező a regisztrált adatokban bekövetkezett változásokat köteles folyamatosan figyelemmel kísérni, legalább évente (a regisztráció időpontjától számolva) egyszer bejelenteni a GYEMSZI OGYI-nak, vagy ha nem történt változás, erről nyilatkozni. A gyógyszer-hatóanyag regisztráció a tevékenységet nem minősíti, tehát nem tekinthető egyenértékűnek a sikeres GMP inspekció alapján kiállított GMP igazolással. 2013-ban 8, 2014-ben 46 regisztrációt végeztünk. 2.3.4. CPP igazolások kiállítása A „Certificate of a Pharmaceutical Product” CPP (2001/83/EK, 127. cikk) bizonylatok kiadásának elsődleges célja a készítmény megfelelő gyártásának és Magyarországon forgalomba-hozatalra történő alkalmasságának igazolása az EU-n kívüli hatóságok részére. A WHO ajánlásai alapján a z igazolás elősegítheti EU-n kívüli hatóságok gyógyszer engedélyezési tevékenységét. A CPP igazolások a gyógyszer-készítmény státuszát, illetve a forgalomba-hozatali engedély főbb adatait tartalmazzák.
28 / 45
Kiadott GMP / CPP bizonylatok száma 1200 1000
889
970
986
933 819
800 600 400 200 0 2010
2011
2012
2013
2014
28. ábra Kiadott GMP / CPP bizonylatok száma
2.3.5. Klinikai vizsgálatok és vizsgálóhelyek ellenőrzése Klinikai vizsgálatnak nevezzük az emberen végzett orvostudományi kutatást, melyet egy, vagy több vizsgálati helyen, egy, vagy több vizsgálati készítménnyel végeznek. Célja, a vizsgálati készítmény ártalmatlanságának, hatékonyságának, megfelelő előny/kockázat arányának igazolása. Minden klinikai vizsgálatot - a biohasznosulás és bioegyenértékűség vizsgálatokat is ideértve - a helyes klinikai gyakorlat (a továbbiakban: GCP) elveinek megfelelően, az orvosi kutatás etikai elveiről szóló Helsinki nyilatkozattal összhangban kell megtervezni, elvégezni és dokumentálni. A hatósági ellenőrzés célja meggyőződni arról, hogy a klinikai vizsgálatokat az elfogadott vizsgálati terv, a Helyes Klinikai Gyakorlat, valamint a magyar és európai jogszabályi előírásoknak megfelelően végzik. I. fázisú klinikai vizsgálatok csak az GYEMSZI OGYI által minősített klinikai farmakológiai vizsgálóhelyen végezhetők. A minősítési eljárás kérelemre indul és kedvező elbírálás esetén a hatóság 3 évig érvényes minősítő határozatot állít ki. Helyszíni ellenőrzés keretében kerül felmérésre, hogy a vizsgálóhely megfelel-e az előírt személyi és tárgyi feltételeknek, amiről inspektori jelentés készül. A klinikai vizsgálatok felügyelete általában helyszíni ellenőrzés (GCP inspekció) formájában valósul meg. Az inspekció történhet a klinikai vizsgálat bármely helyszínén (pl. vizsgálóhely, gyógyszertár, laboratórium, Megbízó vagy CRO székhelye), Magyarországon és külföldön, lehet előre tervezett, vagy rendkívüli. A rutin inspekciók részét képezik az inspekciós programnak. Rendkívüli inspekció abban az esetben válik indokolttá, ha felmerül, hogy a klinikai vizsgálatot nem az elfogadott vizsgálati terv, a Helyes Klinikai Gyakorlat, valamint a magyar és európai jogszabályi előírásoknak megfelelően végzik, illetve hogy veszélyeztetett a bevont beteg jólléte, biztonsága vagy az adatok validitása.
29 / 45
15
5
10
8
10 2
13
12
9
4
5
5
2011
2012
2013
3
0 2010
2014
GCP, első fázisú klinikai vizsgálóhelyek akkreditációja GCP inspekciók 29. ábra Első fázisú klinikai vizsgálóhelyek akkreditációja, GCP inspekciók
2.3.6. Preklinikai-toxikológiai vizsgálóhelyek engedélyezése, nemzeti GLP program A GLP (Good Laboratory Practice) a nem-klinikai egészségügyi és környezetbiztonsági vizsgálatok szervezésére és lefolytatására kialakított minőségügyi rendszer; magába foglalja azok tervezését, végrehajtását, ellenőrzését, dokumentálását, archiválását és a zárójelentés kibocsátását. A vizsgálóhelyek GLP követelményeknek megfelelő működését a GYEMSZI OGYI ellenőrzi: GLP felügyelők útján a vizsgálóhelyen helyszíni ellenőrzést folytat le, melynek során a vizsgálati jelentések és a rendelkezésre álló adatok alapján felülvizsgálja és ellenőrzi a GLP követelmények betartását, és az ellenőrzés eredménye alapján értékeli a vizsgálóhelyet. A nemzeti programba felvett és GLP értékeléssel rendelkező vizsgálóhelyet a vizsgálóhely kérésére a GYEMSZI OGYI legalább háromévente egyszer ellenőrzik. Inspekció vizsgálóhely GLP megfelelés ellenőrzése és igazolása céljából 18 12
2010
2011
16
15 9
2012
2013
2014
30. Inspekció vizsgálóhely GLP megfelelés ellenőrzése és igazolása céljából
2.3.7. Farmakovigilancia ellenőrzések A forgalomba-hozatali engedély jogosultak által működtetett farmakovigilancia rendszer hatósági ellenőrzését a GYEMSZI OGYI hivatalból indított eljárás keretén belül, helyszíni ellenőrzés (GVP inspekció) során legalább 3-5 évente ellenőrzi. Az inspekció történhet a forgalomba-hozatali engedély jogosultak és azok megbízottjainak bármely telephelyén, ahol farmakovigilancia tevékenységet végeznek, Magyarországon és külföldön. Az inspekció lehet előre tervezett (rutin), vagy rendkívüli. Az inspekciók tervezése kockázat-elemzésen alapul.
30 / 45
2.4. Piacellenőrző laboratóriumi vizsgálatok, minőségi kifogások kivizsgálása, kivonás, felfüggesztés 2.4.1. A gyógyszerek piacellenőrzését célzó laboratóriumi vizsgálatok 2013. januártól piacfelügyeleti hatósággá váltunk a gyógyszerek és a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények esetében (6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól). A Főigazgatóság piacfelügyeleti és egyéb ellenőrzési feladatai mind az engedélyezett, mind pedig az illegális készítményekre kiterjednek, s magukban foglalják a gyógyszerek piacellenőrző laboratóriumi vizsgálatát és a gyógyszerekre érkező minőségi kifogások kivizsgálását is. Az elmúlt években a GYEMSZI OGYI nagyon jelentős laboratóriumi fejlesztést hajtott végre. A laboratórium műszerparkja korszerűsödött, s benne a gyógyszeranalitikában szükséges vizsgálati technikák döntő többsége képviselteti magát. A hiányzó technikákra (pl. mikrobiológiai vizsgálatok) vonatkozóan a GYEMSZI OGYI megfelelően minősített laboratóriummal köt szerződést. A laboratórium 1994-től tagja a Hivatalos Gyógyszerellenőrző Laboratóriumok európai hálózatának (OMCL hálózat). Ez a szervezet koordinálja az egyes tagállamokban működő hivatalos gyógyszerellenőrző laboratóriumok piacellenőrző, hatósági gyártási tétel felszabadítási és egyéb tevékenységeit, szakmai irányelveket ad ki, jártasság-ellenőrző körvizsgálatokat szervez és auditálja a szervezethez tartozó laboratóriumok minőségügyi rendszerét. Az OMCL hálózathoz tartozó laboratóriumok mindegyike, s így a GYEMSZI OGYI laboratóriuma is, minőségügyi rendszerét az ISO 17025 szabvány és az OMCL hálózat szakmai irányelvei alapján alakítja ki. Laboratóriumunkban ezt a minőségügyi rendszert 2004-ben hoztuk létre és azóta is folyamatosan fejlesztjük. A 2004-es előzetes audit után, 2008 októberében és 2012 áprilisában tartott auditok eredményeként, az OMCL 2016 június végéig érvényes tanúsítványt adott, amely igazolja az ISO és az OMCL szakmai irányelvek követelményeinek való megfelelést. 1994 óta a laboratórium a jártassági körvizsgálatokban több mint 160 minta vizsgálatának eredményeivel igazolta és folyamatosan igazolja megfelelő felkészültségét.
31 / 45
A legális gyógyszerpiac laboratóriumi ellenőrzése 160
Magisztrális készítmények
140 37 120
66 26
100 80
55 55
34 47
60
17
20 0
43
GYEMSZI-OGYI által kezdeményzett ellenőrzés egyéb gyógyszerek
28
EDQM szervezésében folyó MRP/DCP engedélyzett készítmény
10 4 2014
EDQM szervezésében folyó központilag engedélyzett készítmény
42
40 37
38
4 4 2010
4 5 2011
49 4 4 2012
19 2 8 2013
GYEMSZI-OGYI által kezdeményzett ellenőrzés radiofarmakonok
31. ábra A legális gyógyszerpiac laboratóriumi ellenőrzése
2.4.2. Minőségi kifogások, kivonás, felfüggesztés Amennyiben a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a forgalomba hozatali engedély jogosultja, a gyógyszerész, valamint a gyógyszert alkalmazó orvos bejelentése kapcsán vagy a tudomására jutott egyéb információk alapján megállapítja, hogy egy gyógyszer nem felel meg a forgalomba hozatali engedélyében rögzített követelményeknek, határozattal felfüggeszti a gyógyszer érintett gyártási tételének forgalmazását, illetve elrendeli annak a forgalomból történő kivonását illetve a betegektől történő visszahívását. A határozatot a gyógyszerészeti államigazgatási szerv honlapján is közzé teszi. A gyógyszerminőségi panaszokat a GYEMSZI OGYI minden esetben alaposan kivizsgálja. Az Európai Unió tagállamai gyorsriasztó rendszeren keresztül értesítik egymást annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb intézkedni tudjanak az érintett országok hatóságai. A GYEMSZI OGYI honlapján (http://www.ogyi.hu/kivonas_felfuggesztes/) a felfüggesztések és kivonások határozatai – amelyek tartalmazzák az intézkedések okait is - mindenki számára hozzáférhetőek.
32 / 45
Gyógyszerminőségi hibával kapcsolatos bejelentések 314
295
Hazai bejelentés Nemzetközi gyorsriasztás Laborvizsgálat Kivonás
Kivonás aránya
271
269
268 197
150
150
103 88 18
146 130
27
17
137
26
161
169
18
2010
2011
2012
2013
2014
4,5%
6,1%
4,1%
5,6%
4,2%
32. ábra Gyógyszerminőségi hibával kapcsolatos bejelentések száma, külön megjelölve a bejelentések alapján történő kivonások arányát
2.5. A klinikai vizsgálatok és beavatkozással nem járó vizsgálatok engedélyezése, az engedélyek módosítása Klinikai vizsgálat bármely olyan emberen végzett orvostudományi kutatásnak minősülő, egy vagy több vizsgálati helyen végzett vizsgálat, amelynek célja egy vagy több vizsgálati készítmény - klinikai, farmakológiai, illetve farmakodinámiás hatásainak feltárása, illetve - nem kívánatos gyógyszerhatásainak azonosítása, illetve - felszívódásának, eloszlásának, metabolizmusának és kiválasztódásának tanulmányozása, a készítmény ártalmatlanságának, hatékonyságának, előny/kockázat arányának igazolása céljából (ide nem értve a beavatkozással nem járó vizsgálatokat); - multicentrikus klinikai vizsgálat (azonos vizsgálati terv szerint, de egynél több vizsgálati helyszínen, egynél több vizsgáló által elvégzett olyan klinikai vizsgálat, amelynél a vizsgálati helyszínek Európai Gazdasági Térségben (a továbbiakban: EGT), illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező államban (a továbbiakban: EGT-megállapodásban részes állam) és harmadik országokban lehetnek. Hazánk területén a vizsgálati készítmény klinikai vizsgálatához a GYEMSZI OGYI engedélyére van szükség, melynek előfeltétele az Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottságának kutatásetikai szakkérdésben adott pozitív szakhatósági állásfoglalása vagy az ügyfélnek az eljárás megindítását megelőzően benyújtott kérelme alapján adott előzetes szakhatósági állásfoglalása is szükséges.
33 / 45
Európaszerte erős a verseny az országok és a centrumok között a klinikai vizsgálatok tekintetében. Magyarországnak eddig sikerült megőriznie a korábbi pozícióját és az engedélyezett vizsgálatok száma nem csökkent az elmúlt 4 év során. Az elutasított vizsgálati kérelmek aránya viszonylag alacsony, éves szinten 4-5 % -ban találtuk megalapozatlannak a vizsgálati tervet. Az EU tagállamok - készülve az új klinikai regulációra - egy önkéntes együttértékelési eljárását alakítottak ki (Voluntary Harmonisation Procedure VHP) 2010-től. A benyújtott vizsgálatok közül 2010 és 2014 között 171 vizsgálatot értékeltünk ezzel az eljárással, és 18 alkalommal referens országként.
Klinikai vizsgálati terv lényeges módosítása (határozattal) Klinikai vizsgálati terv nem lényeges módosítása (bejelentés) Éves biztonsági jelentés (ASR, DSUR) Új SUSAR jelentés
2010
2011
2012
2013
2014
1583
1337
1379
1657
1519
1815
2214
2572
2713
2565
1074
1221
1247
1241
919
242
162
202
263
234
400
400 394
350 300
20 13 378
21 17
22 9
390 19 17
15 27
380 370 370
250 172 201
192
200 179
150
353
204
342
Bioegyenértékűségi vizsgálat
360
III. fázis
350
II. fázis
340
100
IV. fázis
I. fázis
330
125 50
78
97
0
16
14
19
14
2010
2011
2012
2013
93 68
320
8 2014
310
Új klinikai vizsgálat engedélyezése iránti kérelem
33. ábra Új klinikai vizsgálat engedélyezése iránti kérelmek összesen és az engedélyezett klinikai vizsgálatok száma fázisok szerint
2012. szeptember végétől a gyógyszerrel végzett beavatkozással nem járó vizsgálatok engedélyezése új feladatként került az Intézethez. Az emberen végzett orvostudományi kutatások ezen típusában a vizsgálati készítményt forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszer képezi. A gyógyszert a forgalomba hozatali engedély feltételeinek megfelelően rendelik a beteg vizsgálatba való bevonására vonatkozó döntéstől függetlenül. Megfigyeléses módszerrel történik 34 / 45
a gyógyszer szedését kísérő életminőségi, epidemiológiai, farmakoökonómiai adatok gyűjtése, mely adatokat epidemiológiai módszerekkel elemzik. A beavatkozással nem járó vizsgálatok elvégzéséhez az engedélyt az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottságának pozitív szakhatósági állásfoglalása birtokában adja meg az Intézet. A beavatkozással nem járó vizsgálatok engedélyezésére benyújtott kérelmek száma megközelítőleg tizede a klinikai vizsgálatok számának, és 2014-ben a 2013. évi beadványszámhoz képest jelentősen emelkedett.. 2012. szeptembertől
2013
2014
12
44
59
25
76
96
Új beavatkozással nem járó vizsgálat engedélyezése iránti kérelem Beavatkozással nem járó vizsgálat módosítása
2.6. A GMO létesítményekkel és tevékenységekkel kapcsolatos hatósági és szakhatósági feladatok ellátása A 14/2008. (IV. 17.) EüM rendelet a humán-egészségügyi, humán gyógyszergyártási célú felhasználás, és az emberi testtel közvetlenül érintkező vegyi anyagok esetében egészségügyi géntechnológiai hatóságként a GYEMSZI OGYI-t jelölte ki. Ennek értelmében a GYEMSZI OGYI külön engedélye szükséges minden olyan gyógyszerekkel kapcsolatos tevékenység végzéséhez, amely során a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény hatálya alá eső géntechnológiai tevékenység folytatására is sor kerül. Ily módon pl. klinikai vizsgálatok elvégzéséhez, gyógyszerkutató és fejlesztő laboratórium létrehozásához vagy gyógyszergyártóhely engedélyezéséhez, abban az esetben, ha ott géntechnológiával módosított szervezetek (GMO), géntechnológiával módosított mikroorganizmusok (GMM) – vagy azokból előállított termékek felhasználására kerül sor, be kell szerezni a GYEMSZI OGYI erre vonatkozó engedélyét is. A GYEMSZI OGYI géntechnológiai szakhatóságként vesz részt a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén, illetve egyéb ipari célú felhasználás esetében géntechnológiai tevékenység végzését engedélyező eljárásban, különös tekintettel a humán egészségügyi szempontokra. GMO szakhatósági állásfoglalások géntechnológiai módosítást végző létesítmény létrehozása géntechnológiával módosított szervezetek zárt rendszerben történő felhasználása géntechnológiával módosított szervezetek nem forgalomba hozatali célú kibocsátása géntechnológiával módosított szervezetek forgalomba hozatala
2010
2011
2012
2013
2014
1
2
3
11
5
1
3
8
28
12
0
1
4
6
2
0
0
0
0
0 35 / 45
természetes szervezetek géntechnológiával való módosítása
0
0
0
0
0
géntechnológiával módosított szervezetek harmadik országba történő kivitele
1
0
0
0
1
1
1
0
1
3
0
0
0
0
0
9
3
0
1
3
0 13
0 10
0 15
0 47
0 26
2010
2011
2012
2013
2014
3
0
0
0
0
1
1
0
0
0
0
0
0
1
2
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0 4
0 1
0 1
2
géntechnológiával módosított szervezeteknek az Európai Gazdasági Térség tagországain kívüli országból történő behozatala géntechnológiával módosított szervezetek ártalmatlanítása géntechnológiával módosított szervezeteknek az Európai Gazdasági Térség tagországai közötti szállítása géntechnológiával módosított növények egymás mellett folytatott termesztése Összesen:
GMO hatósági engedélyezések géntechnológiai módosítást végző létesítmény létrehozása géntechnológiával módosított szervezetek zárt rendszerben történő felhasználása géntechnológiával módosított szervezetek nem forgalomba hozatali célú kibocsátása géntechnológiával módosított szervezetek forgalomba hozatala természetes szervezetek géntechnológiával való módosítása géntechnológiával módosított szervezetek harmadik országba történő kivitele géntechnológiával módosított szervezeteknek az Európai Gazdasági Térség tagországain kívüli országból történő behozatala géntechnológiával módosított szervezetek ártalmatlanítása géntechnológiával módosított szervezeteknek az Európai Gazdasági Térség tagországai közötti szállítása géntechnológiával módosított növények egymás mellett folytatott termesztése Összesen:
36 / 45
2.7. A gyógyszerellátás felügyelete, a gyógyszerhiányok kiküszöbölését célzó intézkedések A gyógyszerellátási nehézségek az elmúlt időszakban a gyógyszerbiztonsági kérdésekhez hasonló jelentőségűvé váltak. Az egészségügyi kormányzat, felismerve a probléma súlyát, a gyógyszerhiány stratégiai kezelésébe fogott. A 2012 januárjában a 2005. évi XCV. törvény és a 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet módosításával életbe lépett új rendelkezések már annak érdekében jöttek létre, hogy megteremtsék a hatékonyabb fellépés lehetőségét. A forgalomba hozatali engedély jogosultjai ettől az évtől kezdve már nemcsak a három hónapon túl fennálló gyógyszerhiányt voltak kötelesek jelenteni intézetünknek, hanem minden olyan esetet, amikor termékük folyamatos ellátását nem tudták biztosítani, feltüntetve a jelentésen az átmeneti termékhiány várható időtartamát is. Ez a változás szakmailag teljesen indokolt, melyet a gyakorlat is alátámaszt: egy életmentő gyógyszerre vonatkozó, a nemzeti gyógyszerkincsben kizárólagosan szereplő készítmény rövid ideig tartó hiánya sokkal súlyosabb, komolyabb intézkedéseket kíván, mint egy sokféleképpen helyettesíthető gyógyszer hosszan tartó hiánya. Gyógyszerhiány bejelentések száma 600 500
501 433
400
392
300 200 100 0 2012
2013
2014
34. ábra Gyógyszerhiány bejelentések száma
2500
2000
1500
893
Adatkérés a bejelentett hiányok kockázatának értékeléséhez
1023
Hiánnyal érintett hatóanyagokra vonatkozó, gyűjtött és feldolgozott készletadatok
1000 1690 1200
500
0
274 2011
2012
2013
2014
35. ábra Hiánnyal érintett hatóanyagokra vonatkozó, begyűjtött és feldolgozott készletadatok
37 / 45
Az új jogi szabályozás lehetővé tette bizonyos – ellátási szempontból kiemelt jelentőségű – hatóanyagok folyamatos, országos szintű készletfigyelését. 2011-ben 10, 2012-ben 13 és 2013-ban 14, 2014-ben 12 kiemelt jelentőségű onkológiai hatóanyag elérhetőségét monitoroztuk folyamatosan. Ehhez az adatgyűjtés a forgalomba hozatali engedély jogosultaktól, nagykereskedőktől, és a kórházaktól 2012-ben kéthetente, majd – a helyzet normalizálódásával – később havonta, 2014-ben már csak negyedévente történt. Az onkológiai hatóanyagokon kívül néhány kiemelendő egyéb kritikus hiányhelyzet az elmúlt évekből: tetanusz vakcina, morphinum hydrochloricum injekció, vankomycin, amoxicillin-klavulánsav injekció). E hiányhelyzetek kezelésénél ad hoc országos készletfelmérést készítettünk, majd szoros együttműködésben az érintett forgalomba hozatali engedély jogosultakkal és nagykereskedőkkel, koordináltuk a szállítást, hogy a hiánnyal súlyosabban sújtott térségek, kórházak is kielégítő mennyiségű gyógyszerhez jussanak. A gyógyszerhiány kezelése során kritikus helyzetekben az intézet mindig folyamatos, szoros együttműködésben volt az egészségügyi kormányzattal. A gyógyszerellátás szoros monitorozásával, a szükséges döntések időben történő meghozatalával (pl. soron kívül kiadott egyedi import nyilatkozatok illetve határozatok, kontingens engedélyek, soron kívül kiadott alaki hiba engedélyek, a fentiekben részletezett országos készletfelmérések és intézkedések, a GYEMSZI szintjén megvalósuló tenderek, hivatalbóli törzskönyvezés) ki tudtuk védeni a gyógyszerhiánnyal fenyegető helyzeteket. A hiányhelyzet javulásával, a hiánnyal érintett hatóanyagokra vonatkozó begyűjtött és feldolgozott készletadatok száma mennyiségileg csökkent, így 2014-ben már lehetőségünk adódott a bejelentett hiányhelyzetek kockázatelemzésének pontosítására. A hiánykezelés során számtalan esetben tapasztaltuk ugyanis, hogy a hiánykészítmény alternatívájaként szóba jövő többi törzskönyvezett gyógyszerek között is van olyan, amelyik valójában nem elérhető, vagyis a hiányhelyzet súlyosabb, mint az adott hatóanyagra vonatkozó törzskönyvezett készítmények száma alapján ez várható lenne. A hiányhelyzet kockázatának megítéléséhez tehát elengedhetetlen tudni, hogy a hiánykészítmény helyettesítésére illetve pótlására alkalmas más törzskönyvezett készítmények ténylegesen forgalomban vannak-e. Ezt felismerve a 2014. év során nagyméretű adatgyűjtést végeztünk. Bekértük tételesen minden magyarországi forgalomba hozatali engedély jogosulttól azon készítményeik aktuális listáját, amelyeket Magyarországon a TK státusz ellenére jelenleg nem forgalmaznak. A beérkezett adatokból készített adatbázis a telefonos gyógyszerinformációs munkához, és a gyógyszerhiány kezeléséhez is nagy segítséget nyújtott. Egyes készítmények esetében felmerült, hogy erőteljes párhuzamos export tevékenység zajlik, aminek hatásaként az ország egyes területein hiány jelentkezik annak ellenére, hogy a forgalomba hozatali engedély jogosultak állítása szerint az országos szükségletnek megfelelő mennyiséget kiszállítják, részükről ellátási nehézség nincsen. A helyzet tisztázására 2014-ben 3 ellátásfelügyeleti eljárást indítottunk. A vizsgálat alá vont gyógyszerkészítmények száma 13 volt, ehhez 854 adatot kértünk és dolgoztunk fel.
38 / 45
2.8. A gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök ismertetésének felügyelete, a gyógyszerreklámozás ellenőrzése, szakhatósági állásfoglalások, szakvélemények A szakembereknek szóló kereskedelmi gyakorlat (gyógyszerismertetés) és a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlat (lakossági gyógyszerreklám) felügyelete az elmúlt évek során több változáson ment keresztül. Az OGYI 2006-tól 2008 végéig hatáskörrel rendelkezett saját reklám-felügyeleti eljárások lefolytatására a lakosságnak szóló gyógyszerreklámozás területén. 2009-től ez a hatáskörünk megszűnt, ismét a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) lett az egyedüli eljáró hatóság ezen a területen, míg az OGYI 2009 októberétől szakhatóságként működik közre az NFH eljárásaiban. Mindettől függetlenül a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlat hatósági ellenőrzésére intézetünk továbbra is jogosult. Az OGYI reklámtevékenység-ellenőrzési jogköre kiterjed a vény nélkül kapható termékek internetes kereskedésének vizsgálatára is. A 2007-ben létrehozott és 2010. szeptember 26-án megszüntetett Egészségbiztosítás Felügyelet (EBF) ismertetésfelügyeleti eljárásaiban szintén az OGYI volt szakhatóságként kijelölve. Hivatalból indított reklámügyi eljárások 122
114
42 21 0 2010.
2011
2012
2013.
2014.
36. ábra A GYEMSZI OGYI hivatalból indított reklámügyi eljárásainak száma
2011. január 1-től az OGYI ill. a GYEMSZI OGYI hatáskörébe tartozik az ismertetési tevékenység hatósági felügyelete mind a gyógyszerek, mind pedig a gyógyászati segédeszközök vonatkozásában. A felügyeleti tevékenység sikeres lefolytatása és jogszabálysértés esetén a szankcionálás is intézetünk feladata (Gyftv. 19-20. §). Az OGYI Főigazgatóság 2011. január 1-től – jogszabályban előírtak alapján – nyilvántartja a gyógyszer-, illetve gyógyászati segédeszköz-ismertetőket. Az ismertetési tevékenységet folytatni kívánó gyártók vagy forgalmazók kötelesek az erre irányuló szándékukat az OGYI-nak bejelenteni, aki nyilvántartásba veszi és igazolvánnyal látja el az általuk foglalkoztatott ismertető személyeket. Az ismertetési tevékenységet folytató köteles továbbá az általa nyújtott támogatással vagy az általa szervezett rendezvénnyel kapcsolatban is bejelentést tenni a GYEMSZI OGYI-nak, aki a bejelentéseket elemzi, és a jogszabályban előírt adatokat nyilvánosságra hozza.
39 / 45
Rendezvénybejelentés 5031
4781
2013
2014
2577 945
2011
2012
37. ábra Bejelentett rendezvények száma
Gyógyszerismeretetők nyilvántartásba vételi kérelmek 1500 1277 1000
1255
1248
870
500 0 2011
2012
2013
2014
38. ábra Gyógyszerismeretetők nyilvántartásba vételi kérelmek
Az ismertetési tevékenység hatósági felügyeletének eredményeként az elmúlt évek során csökkent a hivatalból indított eljárások száma. A csökkenés arra utal, hogy az ismertetési tevékenységet folytatók kereskedelmi gyakorlata egyre inkább megfelel az előírásoknak, és így vélelmezett jogszabálysértés miatt egyre kevesebb esetben kerül sor eljárás elindítására. Gyógyszerismertetéssel kapcsolatos helyszíni ellenőrzések Hivatalból indított gyógyszerismeretés hatósági felügyeletével kapcsolatos eljárások 39 31 20
2011
18
2012
22
20 14
2013
15
2014
39. ábra Gyógyszerismertetéssel kapcsolatos ellenőrzések, eljárások száma
40 / 45
Az elmúlt években jelentősen növeltük a reklámokra vonatkozó szakvéleményezési tevékenységünket, mivel a reklámozó cégek részéről fokozódó igény merült fel a reklámanyagok előzetes véleményezésére. Gyógyszerreklámmal kapcsolatos szakhatósági állásfoglalás Gyógyszerreklámmal kapcsolatos előzetes szakvélemény 119
29* *EBF-nek
42
2011
96
61 8 2012
15
12
2013
2014
40. ábra Gyógyszerreklámokkal kapcsolatos szakhatósági állásfoglalások, szakvélemények száma
2.9. Gyógyszerhamisítás, az illegális gyógyszerek elleni küzdelem, piacfelügyeleti hatósági szerep, szakvéleményadás a társhatóságoknak Az elmúlt évek során kiéleződött gyógyszerhamisítás elleni küzdelem, melyben a GYEMSZI OGYI is növekvő szerepet vállalt. A gyógyszerhamisítás problémájának súlyosságára hívja fel a figyelmet az INTERPOL által koordinált Pangea akció, melyben 2011 óta hazánk is részt vesz. Az akció 2008-ban indult 8 ország részvételével. A legfontosabb céljául az interneten történő illegális gyógyszer kereskedelem megakadályozását tűzte ki. 2013-ban a részvevő országok száma 99-re nőtt, 2014-ben már 113-ra. A kezdeti résztvevő szervezetek száma (INTERPOL, a World Customs Organization, Permanent Forum on International Pharmaceutical Crime) jelentősen bővült az utóbbi évek során. Bekapcsolódott az akcióba többek között az EUROPOL, a Heads of Medicines Agencies, a Pharmaceutical Security Institute, a Center for Safe Internet Pharmacies, továbbá több támogató részvevő is megjelent a kereskedelmi szektorból (Visa, Mastercard, PayPal valamint Legitscript). A Pangea akció összehangolt ellenőrzéseinek eredményeként 2013-ban már világszerte összesen több mint 10 millió darab potenciálisan veszélyes gyógyszert foglaltak le 40 millió dollár (kb. 10 milliárd forint) feletti összértékben. A 2014-es akció eredményeképp világszerte 1235 nyomozás indult el, több mint 19 000 illegális gyógyszerhirdetés tartalmazó közösségi médiafelületet és 10600 weboldalt tiltottak le, a vám- és más hatóságok 543 000 illegális gyógyszerforgalmazó honlapokhoz köthető csomagot ellenőriztek, melyből 20 000-et foglaltak le. A 2013-as akcióban Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói csaknem 200 illegálisan működő magyar nyelvű weboldalt azonosítottak, majd a GYEMSZI OGYI próbavásárlásokat végzett.
41 / 45
A próbavásárlásokkal beszerzett készítményeket a Gyógyszerminőségi Főosztály laboratóriumában vizsgálták meg. A lefoglalt hamis és engedéllyel nem rendelkező gyógyszerek között voltak fogyasztótabletták, rákos megbetegedések elleni gyógyszerek, merevedési zavarokra használt gyógyszerek, köhögés és megfázás ellen használt készítmények, koleszterinszint csökkentő gyógyszerek és étrend-kiegészítők is. A magyar hatóságok 2014-ben a PANGEA akció során 49 olyan weboldalt azonosítottak be, amely kifejezetten a magyar fogyasztókat célozta meg. A hatóságok a próbavásárlások során 27 weboldalról rendeltek, melyből 20 teljesítette a gyógyszereket és étrend-kiegészítőket tartalmazó rendelést. A GYEMSZI OGYI laboratóriuma 24 mintát vizsgált meg, melyből 8 bizonyult hamisítványnak, a többi pedig illegálisnak. A hamisítványnak bizonyult termékek a feltüntetettől eltérő hatóanyagot, vagy a feltüntetettől eltérő mennyiségű hatóanyagot tartalmaztak. A vizsgált gyógyszermintákban azonosított hatóanyagok 67 %-a szexuális zavarok kezelésére alkalmazott, 26 %-a fogyasztó hatású, 7 % -a pedig anabolikus szteroid volt. A laboratórium eredményei alapján a GYEMSZI OGYI az illegális weboldalak üzemeltetői ellen minden esetben feljelentést tett az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervnél és kezdeményezte az illegális weboldalak eltávolítását is. 120% 100% 80% 60%
9% 6% 9%
13% 3%
4% 18%
26%
13%
4% 14%
17%
20%
40%
30%
54%
kérdéses minősítés
64% 44%
56%
2010
13%
14%
13%
2011
2012
2013
hamis gyógyszer illegális gyógyszer
50%
20%
0%
hamisnak és illegálisnak nem minősülő termék
gyógyszerhatóanyaggal hamisított termék 6% 2014
41. ábra A megvizsgált készítmények minősítésük szerint
42 / 45
120% 100%
9% 7%
80%
6% 4% 2% 3%
Egyéb 14% 10%
21%
43%
Fogyasztószer
49%
31%
60% 31% 40% 20%
85%
32%
10%
14% 5% 1%
6% 4% 7%
35%
37%
34%
2012
2013
2014
Szteroid típusú teljesítményfokozó Pszichoaktív Potenciafokozó
0% 2010
2011
42. ábra A megvizsgált mintákban talált hatóanyagok terápiás hatásuk szerint
700
600 500 400 300 200 100 0
2010
2011
2012
2013
2014
Szakértői kirendelések összesen
94
100
139
303
317
NAV(/VP)
73
66
183
309
68
Rendőrség
1
8
1
1
79
ÁNTSZ
16
7
1
0
20
Magánszemély
2
6
0
1
1
PANGEA
0
47
2
20
21
Kormányhivatal
0
0
0
0
6
OGYI Próbavásárlás
0
0
0
0
3
Egyéb
2
7
0
17
5
43. ábra A szakértői kirendelések és a vizsgált minták száma beküldő szerint gyógyszerhamisítási ügyekben
43 / 45
2. 10. Gyógyszerészeti módszertan 2.10.1. Magyar Gyógyszerkönyv Az Európai Gyógyszerkönyv (Ph. Eur) fordításán alapuló VIII. Magyar Gyógyszerkönyvnek (Ph. Hg. VIII.) 2010-ben megjelent 4. kötete (Ph. Hg.VIII. IV.) a korábbi kötetekből kimaradt ember- és állatgyógyászati vakcinák és immunszérumok, továbbá az álltagyógyászati célra szánt varróanyagok cikkelyeit is tartalmazza. A Magyar Gyógyszerkönyv köteteinek kiadását hosszú éveken át tartó, fordítási-szaklektorálási és szerkesztési munkálatok előzik meg, a kiadásra kerülő kötetek nyomdai előkészítése során pedig újabb többlépcsős lektorálási munkálatok szükségesek. A szerkesztési folyamat egy kötet megjelenésével nem zárul le, mert a Ph. Eur gyors, és folyamatos változása miatt (3 évente jelenik meg egy új kiadás, és évente 3 kiegészítő kötet) a Magyar Gyógyszerkönyvben közzétett szövegek folyamatos módosítását igényli. Emiatt az Intézet a Ph. Eur. szövegeinek további változásait – a Magyar Gyógyszerkönyv VIII. kiadásának alkalmazásáról szóló 28/2006 (VII. 11.) számú EüM rendelet értelmében – a Ph.Hg.VIII. előírásait módosító, az Intézet honlapján elérhető, OGYI-Ph.Hg.VIII. jelzésű közlemények megjelentetésével követi. Intézetünk a megjelent köteteket– a 4. kötet kivételével – CD formában is a felhasználók rendelkezésére bocsátja. 2.10.2. Formulae Normales A 2014-ben is érvényes Formulae Normales VII. (FoNo VII.) orvosi és gyógyszerészi kötete 2003ban került kiadásra és hatályba léptetése az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 64/2004. (VII.) E5ZCSM rendeletével történt meg 2004. augusztus elsején. Az elmúlt évek új ismeretanyaga és a változó szabályozások megjelenése sürgetően indokolták a több mint 10 évvel ezelőtt összeállított receptgyűjtemény teljes revizióját. A jelenleg hatályos FoNo VII. abban az időszakban készült, amikor az Európai Gyógyszerkönyv magyar fordítása még folyamatban volt, ezért az összetételek nevezéktanánál és bizonyos minőségi követelményeinek előírásainál még a VII. Magyar Gyógyszerkönyv volt az irányadó. Az elmúlt 10 év alatt az Európai Gyógyszerkönyv használata általánossá vált, és ez szükségessé teszi a hatályos gyógyszerkönyvhöz illeszkedő új receptgyűjtemény összeállítását. A megújitás iránti igény megfogalmazódott a magisztrális gyógyszerkészítéssel foglalkozó gyógyszerész kollégáink, érdekvédelmi és társadalmi szervezetek (MGYK, MGYT), szakmai kollégiumok és egyetemi oktatók körében is. A fentiek miatt a GYEM5ZI OGYI új receptgyűjtemény (FoNo VIII.) szerkesztését és kiadását határozta el, ezért 2014 végéig az intézet összegyűjtötte a szakmai igényeket és javaslatokat, amely alapján a jövőben új receptgyűjteményt ad majd ki. 2.10.3. Gyógyszerészeti módszertani tevékenység (irányelvek, módszertani levelek kiadása) Az Országos Gyógyszerészeti Intézet módszertani leveleinek és irányelveinek témáit egyrészt rendeletek nevesítik, másrészt a gyógyszerészeti gyakorlat során felmerülő kérdésekből adódnak. A módszertani levelek megújítását, új módszertani levelek hatályba léptetését a jogi szabályozás változása és szakmai szempontok indokolják. 44 / 45
2010-ben 2, 2012-ben 6 módszertani levél került megújításra. A 2012-ben megújított módszertani levelek – nevezetesen az intézeti gyógyszertárban előállított, nem a saját intézményben felhasznált gyógyszerkészítmények átadása- és átvételéről, a keverékinfúziók, a citosztatikus keverékinfúziók, a parenterális készítmények előállításáról, a betegágy melletti gyógyszerészi tanácsadásról és a betegre szabott gyógyszerosztás végzéséről – a Kórházi- Klinikai Gyógyszerészeti Szakmai Kollégiummal szoros együttműködésben készültek. Elkészült továbbá egy ajánlás a vancomycin hatóanyagot tartalmazó orális gyógyszerformák magisztrális készítésére is. Mindezek megtalálhatók honlapunkon. Közzétettük továbbá ugyanitt az Európa Tanács Miniszterek Tanácsának ResAP (2011) 1. számú – a betegek speciális szükségleteinek kielégítése céljából gyógyszertárban készített (magisztrális) gyógyszerek minősége és ártalmatlansága biztosításának feltételeiről szóló – ajánlásának magyar nyelvű fordítását is. 2.10.4. „Gyógyszereink” A Gyógyszereink, intézetünk hivatalos lapja 64 éves múltra tekint vissza. Korábban minden címlistánkra regisztrált szakember (orvos, gyógyszerész) ingyenesen kapta meg a folyóiratot, amely széles körű információkkal szolgál mind gyógyszerterápiás, mind gyógyszerszabályozási témákban. Takarékossági okokból 2011 januárjától a lap nem a hagyományos – papíralapú – formában, hanem elektronikusan, honlapunkról letölthető módon jelenik meg, változatlan külsővel és rovatokkal, évente hatszor. Olvasóink a bevezető tanulmány után található tematikus rovatainkból betekintést kapnak farmakovigilanciai, jogi, reklámfelügyeleti kérdésekbe, valamint az Európai Gyógyszerügynökség bizottságaiban folyó munkába. Minden lapszámunkban foglalkozunk friss, aktuális szakmai kérdésekkel, konferenciabeszámolóval és lapszemlével is, megjelentetjük továbbá az újonnan forgalomba hozatali engedélyt kapott készítmények listáját, az indikáció feltüntetésével. 2.10.5.Gyógyszerismertető konferenciák A GYEMSZI OGYI szervezésében évente 3 alkalommal kerülnek megrendezésre gyógyszerészek részére az egész napos, akkreditált, térítési díjmentes, kreditpont-szerző tanfolyamok, melyek minden alkalommal aktuális, érdeklődésre számot tartó gyógyszerhatástani, és -terápiás, regulátoros valamint esetenként finanszírozási kérdéseket tűznek napirendre. Az egyes tanfolyamokon 100-130 fő vesz részt. A tanfolyam előadásainak rövid összefoglalását megjelentetjük a soron következő Gyógyszereink folyóiratban.
45 / 45