Gyakran ismétlődő kérdések az IHM-OM ITEM pályázatáról

ITEM pályázat

Gyakran ismétlődő kérdések

IHM-OM

Gyakran ismétlődő kérdések az IHM-OM ITEM pályázatáról 2002. november 26. Az információs társadalom megvalósulását elősegítő innovatív technológiai megoldások kialakítására kiírt kutatás-fejlesztési pályázattal, röviden az ITEM pályázattal kapcsolatban az érdeklődők mind telefonon, mind elektronikus levélben számos kérdést tettek fel az elmúlt két hétben. A rendkívül nagy érdeklődésre való tekintettel 2002. november 21-én, csütörtökön délután szakmai tájékoztatót tartottunk az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) Dob utcai konferenciatermében, ahol a kiírók képviselői személyesen is választ adtak a feltett kérdésekre. Bevezetésként a szakmai tájékoztató elején elhangzottak alapján az ITEM pályázat főbb jellemzőit foglaljuk össze, amelyeket ezúton is a pályázók figyelmébe ajánlunk.

Az ITEM pályázat fő jellemzői 1. Olyan informatikai témájú kutatás-fejlesztési pályázat, amely innovatív technológiai (azaz műszaki) megoldások kidolgozását segíti elő, de 2. a támogatandó projektekben a műszaki megoldás csak eszköz különféle társadalmi csoportok, ill. az egész társadalom javára, továbbá 3. a kutatás-fejlesztés, az innováció nem csak informatikai kutatás-fejlesztés, ill. nem csak informatikai innováció lehet. 4. Melyek a pályázat preferált csoportjai, ill. fő témakörei? I. Meghatározott társadalmi csoportok részvételével, ill. körében való hasznosulásra kínál pályázási lehetőséget: *

ifjúság,

* internetes közösségek, * fogyatékkal élők. II. A társadalom egésze számára kínál - a támogatandó projektek révén * innovatív megoldásokat a magyar nyelvű digitális tartalom kezelésére, * innovatív eszközöket az erősödő informatikai függőségből fakadó veszélyek felismerésére, megelőzésére, elkerülésére, a bekövetkezett károk csökkentésére, továbbá a biztonság és bizalom erősítésére. Olyan innovatív projekt kaphat tehát támogatást, amely * a három kiemelt társadalmi csoport részvételével valósul meg, ill. a három kiemelt társadalmi csoport körében való hasznosulásra, hasznára készül; vagy * a társadalom egésze számára nyújt megoldást a magyar nyelvű digitális tartalom kezelésére, ill. az informatikai függőségből fakadó veszélyek felismerésére és csökkentésére. Az alábbi összeállítás az érdeklődők által szóban vagy írásban feltett közérdekű kérdések és a rájuk adott válaszok alapján készült.

C:\docs\ihm-om\item-gyik\gyik\ITEM-GYIK-v1.1-02nov26.doc

1/15

ITEM pályázat


IHM-OM

Kérdések és válaszok K1:

V1:

K2:

V2:

K3:

V3:

K4:

V4:

K5: V5:

Az egyes témakörök (1.-5.) alatti felsorolt idézőjeles című altémakörök (1a.-5e) a pályázható témák taxatív felsorolását jelentik-e (azaz csak ezeket lehet mintegy kötelező jelleggel választani, és minden projektjavaslatnak egyértelműen bele kell tartoznia az ilyen altémakörök valamelyikébe), vagy ezek csak ötleteket kívánnak adni az adott témakörben beadható projektjavaslatokhoz? A kiíró szándékát a (fő) témakörök megválasztása tükrözi, ezek valamelyikébe kell besorolni a benyújtandó projektjavaslatot. A pályázati űrlap megfelelő rovatában csak a főtémát kell megnevezni. A pályázati kiírásban szerepelő altémakörök tájékozató jellegű példák, amelyek mintául szolgálnak. Természetesen ezek is és más, példaként fel nem sorolt kutatás-fejlesztési irányok is választhatók az adott főtémán belül. A pályázati kiírás szerint a k+f támogatás egy évre szól. Miért nem hosszabb a támogatási időszak – akár 5-10 év – hiszen a k+f feladatok nem fejeződnek be egy év alatt, követésük, gyakorlati alkalmazásuk előkészítése, hasznosítása hosszabb időt igényel? A jelenlegi k+f pályázat egy éves időtartamának költségvetési okai vannak, a rendelkezésre álló összeget egy éven belül fel kell használni. A k+f projektek támogatására általában az a hazai (és gyakran nemzetközi) gyakorlat a jellemző, amely a kutatómunkát, a fejlesztési eredmények (eljárások, módszerek) előállítását segíti közpénzekből. A projektjavaslatban be kell mutatni a hasznosítás, az alkalmazás területeit, azonban ezeket a tevékenységeket más forrásokból (költségvetés, magántőke stb.) kell finanszírozni. Lehet olyan eset, hogy egy projektjavaslat eredményéből további támogatással gyártásra alkalmas termék állítható elő. Ez a tevékenység része lehet-e ennek a k+f pályázatnak vagy sem? Ez a pályázat és általában más k+f pályázatok is (például az e pályázathoz mintául használt IKTA) legfeljebb a kutatás-fejlesztési eredményeket megtestesítő termékprototípus elkészítésére adnak támogatást. A termékek gyártását a pályázat nem támogatja, a versenyszabályok értelmében nem támogathatja, erre más módot kell találni. A pályázat 1. témaköre a fiatalokra vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a pályázat korhatárhoz kötött? A hátrányos helyzetű, szociális otthonban élő időskorúak érdekében nem lehet projektjavaslatot beadni? Az „Ötlet-fesztivál” c. 1.a. altémakör kedvezményezettjeit kivéve korhatár nincs. A fiatalok részvételének elősegítése a pályázaton kívánatos stratégiai cél, de ez nem jelenti azt, hogy csak ez a korosztály adhat be projektjavaslatot. A hátrányos helyzetű időskorúak életkörülményeit javító infokommunikációs technológiai fejlesztéseknek helye van a pályázati célok között. Készült-e a pályázati űrlapokhoz kitöltési útmutató? Az IHM és az OM honlapjairól letölthető teljes pályázati kiírásban (PDF, ill. RTF változatban) a Mellékletek c. részben a pályázati űrlapok és a pályázáshoz szükséges más űrlapok mellett megtalálható a kitöltési útmutató, továbbá a pályázatokkal kapcsolatos jogszabályok listája és a megértést elősegítő fogalomtár. Az űrlapok és a projektjavaslat elkészítéséhez felhasználandó táblázatok külön is letölthetők RTF változatban.


2/15

ITEM pályázat K6: V6:

K7: V7: K8:

V8:

K9: V9:


IHM-OM

A projektjavaslatot megvalósító konzorcium minden tagjáról öt-öt példányban szükséges-e az adatszolgáltatás? Igen, a konzorciumot alkotó valamennyi pályázónak meg kell adnia a pályázati kiírásban kért, az űrlapokon szereplő adatokat a projektjavaslat nevesített kötetében, egy eredeti és négy másolati példányban. A cél kettős: egyrészt a pályázóknak – beleértve a megvalósításban résztvevő munkatársakat is – be kell mutatniuk, hogy megfelelő szakmai felkészültséggel, jártassággal, referenciákkal rendelkeznek a k+f projekt megvalósításához. Másrészt a konzorciumi tagok gazdálkodási adatai ahhoz szükségesek, hogy megítélhető legyen az adott vállalkozás, szervezet anyagi helyzete: van-e megfelelő biztosíték a vállaltak megvalósítására. A pályázati határidők szerint a nyertesek „mikulási” és karácsonyi” ajándékot kaphatnak. Lesz-e folytatás, lesznek-e hasonló k+f pályázatok? A IHM-nek vannak ilyen szándékai, de a megvalósulásukról egyelőre nem lehet semmi biztosat mondani. A pályázati kiírás 5 és 25 millió forint között határozza meg az odaítélhető támogatás mértékét, a felosztható keret 400 millió forint. Van-e valamilyen célok, témák és egyéb szempontok szerinti előzetes preferencia, keret elosztás? Mi a bírálók szerepe? A kiírók nem terveztek előzetes keretfelosztást, a preferenciákat a témakörök tükrözik minden előzetes keretfelosztás nélkül. A beérkezett projektjavaslatok számától és színvonalától függ, hogy hányan és milyen témakörökben kapnak majd támogatást. A bírálók és a bírálói csoportok szerepe ebben az, hogy minden projektjavaslatot (az anonim részt előbb önállóan, majd a nevesített résszel együtt) elbírálva rangsort állítsanak fel, amelyet az értékelő bizottság összefésül, és döntésre előkészít (lásd a pályázati kiírás 3. fejezetében „A projektjavaslatok elbírálásának folyamata” c. részt és a „A támogatásról szóló döntés előkészítése” c. 5. fejezetet). Lehet-e olyan témával indulni a pályázaton, amelynek célcsoportja az elvált szülők hátrányos helyzetű – „érzelmileg fogyatékkal élő” – gyermekei? Igen. A mégoly fontos tartalom azonban itt sem elegendő, a tervezett projektben „innovatív technológiai megoldást” kell megvalósítani.

K10: Mi számít „innovatív technológiai megoldásnak”? V10: Az „innovatív technológiai megoldás” tágan értelmezendő: nemcsak a hagyományos mérnöki, műszaki alkotások sorolhatók ide, hanem az innovatív informatikai alkotások is, többek között az adatkezelési szabványok és eljárások kidolgozása, a szoftverfejlesztés, az információkezelés, az adatbázisok és archívumok kialakítása, sőt bizonyos mértékig az információs társadalom kérdéseivel foglalkozó társadalomtudományi innováció is. Fontos, hogy a kutatás-fejlesztés, ill. a technológiai innováció iránti igény, ahogyan azt a pályázat címe is kifejezi, minden témakörben megvan, azokban a témakörökben is, ahol ez a célok vagy az altémakörök megfogalmazásából nem olvasható ki egyértelműen. K11: V11:

Mit jelent az, hogy „hitelt érdemlően” be kell mutatni a saját forrás meglétét? Kell-e pályáztatni az alvállalkozókat? A „hitelt érdemlően” nem jelenti azt, hogy a saját forrás meglétét banki kimutatással kellene igazolni. A korábbi tevékenység, a gazdasági helyzet bemutatásával, a mérlegkivonat csatolásával azt kell meggyőzően érzékeltetni, hogy a megvalósítandó k+f projekt megvalósításához szükséges feltételek megvannak-e, a saját forrás majd rendelkezésre áll-e (pl. a bevételekből), amikor szükség lesz rá. Azt is be kell mutatni,


3/15

ITEM pályázat


IHM-OM

méghozzá költségnemenként, hogy a kért támogatást mire és milyen feladatokra kívánják felhasználni. A cél az, hogy a bírálók „hitelt érdemlően” el tudják dönteni, hogy a pályázati célok megvalósításához elegendő források állnak-e a pályázó rendelkezésére, és hogy a tervezés elég szakszerű-e. Az alvállalkozók kiválasztására – akárcsak a beszerzésekre - az általános közbeszerzési szabályokat kell alkalmazni (lásd a számviteli törvényt és az éves államháztartási törvényt). K12:

Lehet-e pályázni egy meglévő rendszer továbbfejlesztésével, egy adott termék újrafelhasználásával, be kell-e mutatni a kiindulási helyzetet? V12: Igen, de a továbbfejlesztésnek jól körülhatárolt k+f tevékenységnek kell lennie, amelynek innovatív értéke van, pl. innovatív szolgáltatást valósít meg. Önmagában az alkalmazásfejlesztés és -terjesztés nem tárgya a pályázatnak. K13: Ha a konzorcium tagjai különböző mértékű (100%-os, ill. 60%-os) támogatást kaphatnak, milyen mértékű támogatást kaphat a projekt összesen? V13: Az egyes konzorciumi tagok által vállalt feladatok költségét konzorciumi tagokra bontva be kell mutatni a 22-es jelű pályázati űrlapon, amelyből a 21-es jelű űrlappal együtt konzorciumi tagonként egyet-egyet ki kell tölteni. A támogatás mértéke a konzorciumi tagonként változhat. A költségmegosztásról a konzorciumi tagok előre állapodjanak meg. K14: Az altémakörök között több helyen szerepelnek interdiszciplináris témák. Választhatók-e ilyen témák, vagy szigorúan ragaszkodni kell a témakörökhöz? V14: Választhatók más témakörökbe is átnyúló interdiszciplináris pályázati témák. A fontos az, hogy a választott téma informatikai célú, ill. informatikát alkalmazó kutatásfejlesztési téma legyen, és a projektnek innovatív technológiai megoldás legyen az eredménye. K15: Az IKTA pályázatokhoz űrlapkitöltő program készült. Lesz-e most ilyen lehetőség? Elektronikus változatban is be kell-e adni a teljes projektjavaslatot? V15: Űrlapkitöltő program nincs, az idő rövid volt a meglévő program adaptálására. A teljes projektjavaslatot (a csak papíron rendelkezésre álló részek, pl. az igazolványok és az egyszerűsített éves beszámolók másolata kivételével) elektronikus változatban is be kell adni mágneslemezen vagy CD-lemezen (lásd a 4. fejezetben a projektjavaslat tartalmáról szóló részt). Az elektronikus változat megkönnyíti az adatok feldolgozását, a párhuzamos értékelést. K16: Szükséges-e bemutatni a pályázó szervezetek és személyek hasonló projektek keretében végzett munkáját, más pályázatokon való részvételét? V16: Igen (lásd a „Segédlet a projektjavaslat összeállításához” c. 4. fejezetet). A cél kettős: egyrészt az, hogy ugyanarra a témára ne lehessen többször is támogatást kérni, másrészt az, hogy a válaszok referenciaként igazolják a pályázók rátermettségét. K17: „Túljelentkezés” esetén milyen „bírálati mechanizmus” érvényesül? V17: A „kiválóság elve” érvényesül: a már ismertetett bírálati és döntés-előkészítési rend szerint a legjobb projektjavaslatok a rendelkezésre álló keretösszegig kapnak támogatást. A további jó színvonalú projektjavaslatokat a keret kimerülése miatt el kell utasítanunk. Lesznek olyan projektjavaslatok is, amelyeket a nem megfelelő, alkalmatlan minősítéssel fogunk elutasítani.


4/15

ITEM pályázat


IHM-OM

K18: Mit kell bemutatni „A projekt irányítása” címszó alatt (lásd Munka- és költségterv, 2. fejezet)? Az alkalmazandó módszertanok, szabványok felsorolását, vagy ennél többet? V18: A projektirányítás bemutattatásával az a célunk, hogy a pályázók ismertessék, hogyan szervezik meg a munkát, mi a döntéshozás mechanizmusa, mit terveznek kritikus helyzetek feloldására, hogyan tartanak kapcsolatot a munkatársak, hogyan dokumentálják a döntéseket, hogyan gondoskodnak a minőségi munkavégzésről stb. Mindez elég részletesen megtalálható a pályázati kiírás megfelelő szakaszában. Az ismert módszertanoknak, szabványoknak az adott projektben alkalmazandó részeit kell bemutatni. K19:

Hogyan értelmezhető a „nyílt forráskódú, szabadon és ingyenesen terjeszthető” feltétel például a „Csináld magad portál” c. 2.b altémakörben? V19: Szó szerint úgy, ahogyan le van írva: a fejlesztés eredményének szabadon és ingyenesen terjeszthetőnek kell lennie, a program forráskódját közre kell adni. Ilyen erős feltétel csak itt és a „Keresés magyarul c. 3.h altémakörben van. Másutt csak értékelési szempont lesz, és előnyt jelent a szabad terjesztés és a nyílt forráskód. K20: Mi „A pályázat célja” c. fejezetben felsorolt a)-g) pontok státusza? V20: A kiírónak a pályázat révén megvalósítandó globális céljait fejezi ki. K21: Lehet-e közvetlen termék-támogatásért pályázni? V21: Nem, ezt a versenyszabályok kizárják. A k+f támogatás az ún. prekompetitív szakaszban segíti, segítheti a pályázót. K22: Kell-e garanciát vállalnia a pályázónak az egyéves támogatás után a megkezdett szolgáltatás továbbélésére? A kezdetben ingyenes lehet-e később fizető szolgáltatás? V22: Garanciát nem kell vállalnia a szolgáltatás fenntartására, de be kell mutatnia, hogy a megkezdett szolgáltatás milyen módon hasznosul a társadalom javára. Előnyt jelent, ha a pályázó vállalja, hogy az ingyenes szolgáltatást a támogatás megszűnése után is fenntartja, és ezt megfelelően alá is támasztja. A kezdetben ingyenes kísérleti szolgáltatás a támogatás megszűnése és a szolgáltatás továbbfejlesztése után nem ingyenesként is folytatható. K23: Milyen összegű támogatást preferál a kiíró a min. 5, max. 25 M Ft-os tartományban? V23: A kiírónak nincs preferenciája, a támogatás összege a projektjavaslat jóságától és meggyőző voltától függ. Az a pályázó, akinek nincsenek projektvezetési tapasztalatai, nincsenek sikeresen lezárt projektjei, referenciái, jobban teszi, ha kisebb projekttel kevesebb támogatásra pályázik. K24: Kik lesznek a bírálók, melyek a bírálati szempontok? V24: A bírálói kör az IKTA bírálói köréhez hasonló összetételű lesz, de nem ugyanazokból a külső szakértőkből fog állni (bizonyos átfedés persze nincs kizárva). A bírálati szempontok hasonlóak lesznek az IKTA bírálati szempontjaihoz; az IKTA 2002 őszén használt bírálati űrlapjai megtalálhatók az OM honlapján a címen. K25: A projektjavaslatokat a teljes támogatási összeggel fogadják-e el, vagy inkább csökkentett összeggel? V25: A cél az, hogy a kiváló projektjavaslatok megkapják a teljes kért támogatást. A támogatás csökkentéséről csak kivételesen lehet szó, olyankor, amikor a bírálók egyes


5/15

ITEM pályázat


IHM-OM

munkatervi pontok elhagyását javasolják, vagy egy egyébként jó projektjavaslatban a teljes projektköltséget túlzottnak találják. K26: Meglévő, ismert technológiák innovatív felhasználása elfogadható-e? Innováció lehete a „szolgáltatás-innováció”? V26: Mindkét kérdésre igen a válasz, de azzal, hogy egy „ügyes” alkalmazás vagy egy, a pályázó által innovatívnak gondolt szolgáltatás ötlete kevés lehet a bírálók meggyőzéséhez. K27: Nyertes konzorciummal egy támogatási szerződést köt a támogató, vagy többet? V27: Még nem tudjuk, hogy az IHM minden konzorciumi taggal külön-külön köt-e szerződést vagy csak a konzorciumot vezető koordinátorral. K28:

V28:

A pályázati kiírás szövege azt mutatja, hogy a témakörök és altémakörök leírása több szerző munkája, emiatt a szöveg több helyen nehezen értelmezhető. Kérem, ismertessék azoknak a szövegrészeknek a helyes értelmezését, amelyekre már többen rákérdeztek. A pályázati kiírás szövegét 10 pontos Arial Narrow betűtípussal, a törölt szöveget áthúzással, a beszúrt szöveget aláhúzással jelöljük az alábbiakban. 1. A pályázat célja … kutatás-fejlesztési pályázatot ír ki az információs társadalom megvalósulását elősegítő innovatív technológiai megoldások kidolgozásának támogatására. közösségi környezetek kialakítására.

2. A pályázat témakörei A pályázat célja az információs társadalom megvalósításának felgyorsítását, az ehhez szükséges digitális infrastruktúra alapjainak lerakását elősegítő innovatív technológiai megoldások kialakítása. A pályázati célok teljesítését szolgáló témakörök:

1.a

„Ötletfesztivál”

Az ötletversenyen elnyerhető támogatások a nappali felsőoktatási intézményekben tanulóknak korosztálynak az Internettel…

1.b

„Fiatal tartalmak”

Pályázni lehet az informatikai szolgáltatásokhoz szükséges technológiai ismereteket átadó képzését biztosító témájú multifunkcionális (nem papíralapú) oktatási anyagok kidolgozásával. … milyen mélységű és tematikájú képzést kíván nyújtani. Cél, hogy elsősorban a fiatalok, de más korosztályok számára is az informatika oktatása elmozduljon az egyfunkciós (pl. csak nappali képzés, középiskolai szintű képzés stb.) szemlélettől…

1.c

„Európai fiatalok”

Pályázni lehet olyan internetes portál és tartalomszolgáltatás kifejlesztésével, amely tartalmával, szolgáltatásaival, szemléletével és a köré épülő hálózati közösség gyarapításával a fiatalok EU csatlakozásra való felkészítését szolgálja. A fiatal generáció számára lesz… Pályázni lehet játékötletekkel, megvalósítandó játékprojektekkel is, amelyek…

2.a

„Együtt könnyebb”

- az alkalmazott kommunikációs és informatikai technológiák hatásainak vizsgálata. - tematikus informatikai rendszerek létrehozása és fejlesztése, - mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségei, - intelligens eszközök alkalmazása az eEurope programokban meghirdetett közszolgáltatási területeken, - az önszerveződő közösségek számára programok, cselekvési tervek és kommunikációs technikák biztosítása, - akcióterv a közösségek alakulásának figyelésére. C:\docs\ihm-om\item-gyik\gyik\ITEM-GYIK-v1.1-02nov26.doc

6/15

ITEM pályázat


IHM-OM

Megjegyzés: a törölt szövegrészek másutt szerepelnek a szövegben.

2.b

„Csináld magad portál”

Közösségi infokommunikációs platformok és infrastruktúrák fejlesztése. Pályázni lehet… A pályázat keretében Kizárólag nyílt forráskódú, szabadon és ingyenesen terjeszthető…

3.f

„Adat adat hátán”

Metaadat-infrastuktúra technológiai alapjainak fejlesztése céljából pályázható A 3.c. 3.f-ben a rendszerfejlesztésre, metaadat-séma kialakítására…

3.h

„Keresés magyarul”

A pályázónak vállalnia kell a kidolgozott technológia technológiának nyílt, műszaki szakirodalomban való publikálását, illetve…

5.a

„Bizalom az információs társadalomban”

Az 5.a-ban eszközvásárlási támogatás pályázható, működési működtetési költség nem.

5.b

„Elektronikus adminisztráció az oktatásban

Az elkészítendő rendszernek az EU technikai ajánlásait figyelembe kell vennie. A rendszereknek képeseknek kell lenniük vagy a fejlesztések során képesekké kell válniuk…

5.c

„Forgalommérési eljárás, monitoring és látogatottságfigyelés”

Egy zárt rendszer felhasználói szokásainak figyelése, előre megadható, illetve dinamikusan változtatható paraméterek alapján, ezen adatok kiértékelése, statisztikák készítése.

5.d

„A szellemi tulajdon védelme”

Az 5.c. 5.d-ben eszközvásárlási támogatás pályázható, működési működtetési költség nem.

K29: Adatbázisok megvásárlása elszámolható költség lehet-e? V29: Igen, a 30%-os beszerzési korláton belül. K30: Megfelel-e a részvételi feltételeknek egy Franciaország kultúrájával, szokásaival, EUs szerepével kapcsolatos portál készítése, ami játékos formában is terjesztené az EUval kapcsolatos ismereteket (pl. kvíz formájában), illetve közösségteremtő ereje is lenne: levelezési partnerkereső, fórum, chat formájában? V30: Igen, HA van benne valami PLUSZ, ami innovációnak, kutatás-fejlesztésnek és technológiai megoldásnak tekinthető. Ha csak egy lenne a portál a sok száz, ezer közül (legfeljebb más tartalommal), akkor nem. K31: V31:

10 oldalnyi űrlapot töltöttünk le a Netről az ITEM-mel kapcsolatban. Cégekre kötelező jelleggel közülük melyek vonatkoznak? Mindegyik.

K32: Sehol nem látok a projekttel kapcsolatos szinopszis- vagy koncepció-leírási kötelezettséget. Pedig nyílván fontos ez is. V32: A pályázati kiírás teljes változatának 4. fejezete (Segédlet a projektjavaslat összeállításához) tartalmazza a választ: pontosan leírja, hogy a projekttervnek milyen legyen a szerkezete, ill. a tartalma. K33:

Szakértőkre milyen összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak? (Gondolok itt arra, hogy a projektbe hasonló profilú vagy a profilhoz kapcsolódó állami cég munkatársaként dolgozó személy felkérhető-e?) V33: Felkérhetők. Az adott munkahelyi rendelkezésektől függ, hogy mit vállalhatnak el. K34: Szeretnék a beadandó igazolásokkal kapcsolatban kérni egy listát, hogy pontosan miket kell beadni. A kiírásban az éves beszámolón kívül nem találtam beadandó


7/15

ITEM pályázat


IHM-OM

dokumentumot, de a fogalomtárban több igazolás elnevezését is felleltem. Mint pl. cégkivonat, adóhatósági igazolások, vámhatóság, illetékhivatali igazolások, társadalombiztosítási igazolás. Ezekre szükség van a beadáskor? V34: Nincs szükség semmilyen igazolásra MOST, csak a nyerteseknek, szerződéskötés esetén. Nekik (is) szól a Fogalomtár. K35: Konzorciumunk célja az egészségügyi és szociális felsőoktatásban tanuló hallgatók és szakemberek számára közösségfejlesztő és közösségszervező ismeretek nyújtása. Az oktatási csomag távoktatási célra készülne internetes felhasználhatósággal. A csomag szakmailag három egységből állna: közös alapismeretek, majd választhatóan: közösségfejlesztő, közösségszervező ismeretek szociális, ill. egészségügyi szakemberek részére. V35: Pályázni kellően innovatív, kutatás-fejlesztésnek tekinthető témával lehet. A saját témájuk jellegét önöknek kell megítélniük, hiszen önök tudják pozícionálni (és kell is pozícionálniuk!) a világban fellehető hasonló megoldásokhoz képest. K36: A pályázat 2. témakörében (Önszerveződő közösségek a hálózaton) a cél az infokommunikációs körülmények javítása. Egyesületünk legfontosabb célja információk gyűjtése és az azonos érdeklődésű közösségek találkoztatása. Ezzel kapcsolatban már történtek erőfeszítések, ezt bizonyítja a már létrejött, bejegyzett egyesületi folyóiratunk. Ennek internetes változatát szeretnénk létrehozni a pályázat segítségével. Kutatási-fejlesztési tevékenységen mi értendő? Egy jól működő weboldal friss információkkal benne foglaltatik ebben a kategóriában? Kérhető e támogatás weblap létrehozására, illetve számítógép és a webszerkesztéshez szükséges eszközök beszerzésére? V36: Pályázni kellően innovatív, kutatás-fejlesztésnek tekinthető témával lehet. Úgy vélem, az említettek nem esnek ebbe a kategóriába. K37:

A kiírás szerint „vállalkozás esetén az alkalmazott műszaki kutatás-fejlesztési tevékenység támogatásának mértéke maximum 60%, a kísérleti fejlesztési tevékenység támogatásának mértéke pedig maximum 35% lehet a projekt egyéb források nélküli összköltségéhez képest. Költségvetési szerv és jogi személyiségű nonprofit szervezet esetén a támogatás mértéke 100% is lehet.” Költségvetési szerv és vállalkozás együttes konzorciuma milyen támogatási megítélés alá esik? V37: Tagonként értendő a korlát. K38:

A cél megvalósulását elősegítő egyedi megoldás (tudásportál) kifejlesztése és alkalmazása támogatható-e? V38: Egyedi megoldás kifejlesztését a pályázat általában nem támogatja, de a projektjavaslat tartalmától függően lehetnek kivételek. Ugyanakkor csak eléggé innovatív, kutatás-fejlesztésnek tekinthető téma kaphat támogatást. K39: A kiírás szerint „a projekt megvalósításához szükséges kutatás-fejlesztési eszközök (tárgyi eszközök és immateriális javak) beszerzésének költségei nem haladhatják meg a projekt egyéb források nélküli összköltségének 30%-át.” Egy internetes tartalomkezelő szoftvereszköz egy 2. témakörbe sorolt projektjavaslatban kutatásifejlesztési eszköznek minősül-e? Megítélésünk szerint nem, amennyiben mégis, úgy a „beszerzés költségei” kifejezés és így a 30%-os értékhatár a szoftver licencia árára vonatkozik-e, vagy az implementáció költségét is magában foglalja? V39: Ha önök konzorciumi tagok, akkor a saját szoftverjüket nem adhatják el a projekt keretében a partnerüknek. Ha nem lépnek be a konzorciumba, akkor a partner a 30%C:\docs\ihm-om\item-gyik\gyik\ITEM-GYIK-v1.1-02nov26.doc

8/15

ITEM pályázat


IHM-OM

os korlát figyelembe vételével megvásárolhatja. Azt a számviteli törvény szabályozza, hogy mi számít beszerzésnek, erről a gazdasági vezetőjük adhat felvilágosítást. K40:

Valószínűnek tartom, hogy a legtöbb pályázó nem tudja, hol keressen, ha internetes tartalomkezelő eszközhöz szeretne jutni. Gondoltak-e esetleg rá, hogy egy katalógust hozzanak létre, amely ilyen eszközök, illetve potenciális konzorciális partnerek felsorolásával segíti a pályázók munkáját? Ha igen, akkor mi módon lehetséges belekerülni? Ha nem, akkor nincs-e mód ilyen információk terjesztésére? V40: Ilyen katalógusunk nincs, létrehozását nem is tervezzük. Véleményünk szerint a szakmai szervezetek (pl. IVSZ), kamarák készíthetnének ilyen ajánlólistát. K41: Az iskolánk (szakképző iskola) vagy az iskolánkban működő diákönkormányzat pályázhat-e a támogatásra, és ha nem, akkor miért? V41: Bármely szervezet pályázhat elég innovatív, kutatás-fejlesztésnek tekinthető témával. K42:

Egyesületünk mint bíróságilag bejegyzett szervezet milyen esélyekkel indulhatna a pályázaton? V42: Az esély a projektjavaslattól függ, nem a pályázó szervezettől. K43: Fiam 1998 óta önszorgalomból készíti falunk honlapját. Ezzel a honlappal lehet-e valamilyen pályázatra nevezni? Jó lenne, ha valami kis biztatást kapna, hiszen olyan munkát végez, amely a falunak, s ezzel a társadalomnak is hasznára válik. V43: Ez nem az a pályázat, ahol a fia a honlapkészítéshez támogatást kaphatna. Nézzék meg a Teleház Szövetség honlapját, vegyék fel velük a kapcsolatot, hátha: < http://www.telehaz.hu/>. K44:

Nem tudom, hogy Ön mennyire ismeri az InfoSite-ot (http://info.sch.bme.hu), de amikor eljutott hozzám a pályázati kiírás, egyértelmű volt, hogy ez, ha nem teljesen 100%-osan, de megfelel a kiírásnak. A jelenlegi oldal csak a műszaki informatikusok egy belső tanulmányi oldala, általában frissen tartva. Több helyről való megkeresés után úgy döntöttünk, hogy készítünk egy egyetemi tanulmányi portált, sőt, ezt a jelenlegi portáltechnológiák továbbfejlesztéseként egy TDK dolgozattal is összekapcsoltuk, amely III. díjat nyert a mostani konferencián. Röviden összefoglalva: a Műegyetemen működő Támpont és a kari, s talán lassan az egyetemi HK támogatásával célunk egy hallgatóközpontú információs portál megvalósítása. Ennek szoftverrésze nagyrészt már elkészült, a fő probléma a szerverekkel van. Ezeknek a fedezetére szeretnénk majd pályázni, ha ez még belefér a pályázat által támogatott körbe. V44: Eszközvásárlásra a projektköltség legfeljebb 30%-a fordítható. K45: Kérdés az is, hogy kin keresztül tudunk pályázni, ugyanis nem tudom, hogy mi az, ami kimeríti a nonprofit (civil) szervezet fogalmát. A lehetőségek: Támpont, Kari HK, Egyetemi HK, vagy mint valamilyen civil szervezet, de mint ilyen, nem vagyunk bejegyezve sehol sem. V45: A non-profit szervezeteket a KSH jegyzéke sorolja föl (a kiírás mellékletében megtalálható). Egyébként kérjen segítséget a BME-n valamelyik tanszéktől, az Informatikai Központtól, vagy a tudományos és nemzetközi igazgatóságtól. K46: Hallgatói önkormányzat nyújt be pályázatot weblapkészítésre. A Weblap természetesen a diákok érdekeit képviselné. Nemcsak egy egyszerű weblapot szeretnénk készíteni, hanem egy weblaphoz kötött levelező-programot, ami a


9/15

ITEM pályázat


IHM-OM

diákoknak nyújtana segítséget főiskolai éveik alatt. A diák elektronikus levélben értesülne az általa kiválasztott, és az őt érdeklő ügyekről. Pl. részesül-e szociális támogatásban, mi a kérelem leadási határideje stb. A kérdésem az, hogy ezt a levelezőprogramot a diákoknak kell-e elkészíteniük, vagy a HÖK megbízhat-e ezzel egy külsős céget? V46: Ez a pályázat kutatás-fejlesztési pályázat, tehát némi innovációt feltételez, nem pusztán egyszerű megrendelői kapcsolatot a támogatott és egy alvállalkozó között. Ha a HÖK pályázik, mit tesz hozzá a HÖK a projekthez? Alvállalkozót éppen foglalkoztathat, de a munka érdemi részét a támogatottnak kell elvégeznie. K47: Külföldi utazás (16 embernap) tervezhető-e európai országok módszereinek tanulmányozására, együttműködés előkészítésére? V47: Ha indokolt, igen. K48: A projektterv leírásának szempontrendszerét nem találtuk a letöltött anyagban. Nincsenek tartalmi szempontok megadva a szöveges rész elkészítéséhez? V48: Nincsenek további, részletes szakmai tartalmi szempontok. A szakmai tartalmat Önöktől várjuk. K49: A támogatásért csak a belföldi székhelyű szervezetek (egyesületek) folyamodhatnak? Pl. az EME vagy az EMT (erdélyi szervezetek) pályázhatnak-e? V49: Támogatást csak hazai szervezet kaphat, ld. 3. Általános tudnivalók, Pályázói kör. K50: Magyarországi székhelyű főiskolák, egyetemek, mint pl. a Gábor Dénes Főiskola, a Budapesti Műszaki Főiskola, kérhetnek-e támogatást (pályázhatnak-e)? V50: A magyarországi székhelyű főiskolák, egyetemek is magyarországi székhelyű szervezetek. K51: Az „Együtt könnyebb” szakasz szövege alapján nehezen eldönthető, hogy pontosan miről is van szó. Arra lennénk kíváncsiak, hogy ebben a témakörben végezhető-e konkrét szociológiai kutatás egy kis településen. Terveink szerint a csoporttevékenységek tér-, idő és tevékenységbeli struktúráit elemeznénk, valamint az alkalmazott kommunikációs és informatikai technológiák hatását vizsgálnánk egy vagy több kis faluban. A vizsgálatról később összefoglaló tanulmányt készítenénk. V51: A kiírás szövege valóban többféleképpen értelmezhető, de az nem, hogy ez egy kutatás-fejlesztési pályázat, amelynek célja az információs társadalom megvalósulását elősegítő innovatív technológiai megoldások kialakítása. Az információs társadalom kérdéseire kiterjedő, tisztán szociológiai vizsgálat támogatásának kisebb az esélye e pályázat keretében, mint az innovatív technológiai megoldás kidolgozását is célul kitűző projektnek. K52: A pályázathoz a megszokott nyilatkozatok szükségesek-e? Az első (nevesített) kötet tartalmára vonatkozó felsorolásban nem találtam erre utalót. V52: A pályázati kiírás mellékletében megtalálható „Nyilatkozatok” című űrlap a pályázáshoz elegendő. További nyilatkozatok, igazolások csak a nyertesektől kellenek majd, szerződéskötés esetén. K53:

A támogatás elnyerése esetén „üzemeltetési szoftverfejlesztésnél? Ha igen, mennyi időre?


kötelezettség”

fellép-e

10/15

ITEM pályázat


IHM-OM

V53: Előírt kötelezettség nincs, de ez is az „ajánlat” része. A bírálók a fennmaradó szolgáltatásokat nyilván értékesebbnek fogják tartani a fejlesztéssel véget is érő projekteknél. K54: A „Magyar tartalom az Interneten” c. témakör támogatja-e néprajzi témájú honlapok, adatbank elkészítését, ill. ennek az adatbanknak, honlapoknak CD-n történő kiadását (pontosabban nem is a kiadását, hanem a CD-re történő átültetését), amelyeket iskolák, kézműves nonprofit szervezetek használhatnának. V54: CD-re való átültetést semmiképpen nem támogat a pályázat. K55: A fogyatékkal élő felhasználók körébe beletartozik-e a mentálisan sérültek (érzelmi fogyatékosok) csoportja is? V55: A pályázat szempontjából fogyatékkal élőnek tekinthetők a mentálisan sérültek (érzelmi fogyatékosok) is. De ne feledje, hogy a meghirdetett pályázat informatikai technológiai fejlesztési pályázat! K56: Jelenleg azzal (is) foglalkozunk a Java-Jini kutatásunk kapcsán, hogy hogyan lehet eszköz- és felhasználó-képességekhez adaptálódó felhasználói interfészeket dinamikusan letölteni kliensekre (ahol a kliens a mobiltelefontól a hagyományos PCig bármit jelenthet). Felvetődött, hogy ez hasznos lehetne a vakoknak és gyengénlátóknak, és így a pályázat 4. „A segítő háló” c. témakörébe sorolható. A tartalom csak WWW tartalmat jelent-e vagy tágabb értelemben bármilyen Interneten elérhető szolgáltatást? V56: Tágan értelmezhetőt. K57: Eséllyel indulhat-e a pályázaton egy betéti társaság, amely már két éve működik, de az előző két évben nem volt se kiadása, se bevétele, vagy ez kizáró ok? V57: Nem kizáró ok, de ha bíráló lennék, elgondolkodnék az okán. Ezért meg kell magyarázni a bírálóknak az okot. Írják le azt is, milyen szakmai, ill. gazdasági referenciáik vannak. K58: A 10. oldalon a 4. fejezet „Segédlet...” című része azonos-e az ugyanezen az oldalon a d.) pontban említett „tájékoztató füzettel”? V58: Nem, a tájékoztató füzet a teljes pályázati kiírás szinonimája. K59: Az áfát fel kell tüntetni a pályázatban, és gondolom, ha a pályázó jogosult rá, akkor visszaigényelheti. Önök nettó összegben támogatnak? V59: Igen. K60: Mivel kell igazolni az önrészt? Bérjegyzékkel, számlával? V60: Ezt a szerződés fogja tisztázni. K61:

A 12. oldal 2.3. „A projekt irányítása” c. szakasza milyen jogszabályokat és szabványokat takar? V61: A projektirányítás nem jogszabályi, hanem munkaszervezési kérdés. K62: A támogatási arány (35% vagy 60%) vállalkozás esetén attól függ, hogy teljesen új fejlesztésről, kutatásról van-e szó? V62: Nem. A kísérleti fejlesztés (35%-os támogatás), ill. az alkalmazott kutatás (60%-os támogatás) definíciója elolvasható a fogalomtárban.


11/15

ITEM pályázat


IHM-OM

K63:

A pályázat összeállításáért és elkészítéséért kifizetett szakértői összeg beleszámít-e a projekt ITEM által elismert összköltségébe? V63: Nem. K64:

Nem találtam meg a saját munkaerő elszámolásának módját a pályázati kiírásban. Ha megengedett, akkor hogyan működik, és milyen mértékben lehet elszámolni az összköltséghez képest? V64: A pénzügyi táblázatokban nem kell részletezni a saját forrás tartalmát, de ugyanolyan rovatokban kell gondolkodni, mint amilyeneket a kért támogatás alatt lát. A személyi, dologi stb. kiadások rovatban erre ad lehetőséget a számviteli törvény. A mértéket Ön tudja, amit a projektjavaslatban meg kell indokolnia, a bírálók pedig eldöntik, hogy reálisan tervezte-e a költségeket. Az elszámolás módját majd a támogatási szerződés szabályozza. K65:

A pályázat által javasolt „Táblázat a szervezetek és személyek projektbeli szerepének bemutatásához” táblázatban szereplő „szakértő” megnevezés csak a projekt következtében esetlegesen szükségessé vált külső szakértőkre vonatkozik-e, vagy minden egyes (akár belső, alkalmazásban álló, akár külső, megbízott) szoftverfejlesztőre és a projekt egyéb résztvevőire is? V65: A projektet szakmai szempontból meghatározó szereplők projektbeli szerepét kell bemutatni, bárhol is vannak alkalmazásban. K66:

A pályázati kiírás végén a fogalomtár definiálja az aláírási címpéldányt és a cégkivonatot, de magában a kiírásban nem találtam arra vonatkozó rendelkezést, hogy ezeket vagy a pályázó megalakulásával kapcsolatos egyéb iratot csatolni kellene a projektjavaslathoz. Kérem, erősítsék meg, hogy vállalkozás esetén csak az utolsó két lezárt gazdasági év beszámolójának hiteles másolata a projektjavaslat kötelező melléklete. Ha valami elkerülte a figyelmemet, kérem, tájékoztasson, hogy milyen egyéb dokumentumokat kell a pályáztató rendelkezésére bocsátanunk. V66: Megerősítjük, hogy vállalkozástól csak a gazdasági adatok szükségesek, költségvetési szervektől még ennyi se. Ha szerződéskötésre kerül sor, akkor kérnek majd egyéb igazolásokat is. K67: Szükséges-e önrész (saját forrás) vagy sem? V67: Költségvetési szerv és jogi személyiségű non-profit szervezet esetében nem (ld. 9. old.), vállalkozás esetén igen. K68: A pályázati kiírásból nem világos, hogy hány alkalommal és mekkora összegű előleget lehet kérni. Egyik helyen azt olvasom, hogy egyszer lehet, a táblázatban pedig az van, hogy kétszer, 25-25%-ot. V68: Eredetileg úgy terveztük, hogy indokolt esetben minden munkaszakasz elején lehessen max. 25-25% előleget adni, a Pénzügyminisztérium illetékes munkatársa azonban kifogást emelt az előleg ellen. A kérdés nincs még eldöntve. K69:

A projektjavaslatok beadási határideje, december 7-e szombati napra esik. Tényleg szombaton kell postára adni a projektjavaslatokat? V69: A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerint: „103. § (4) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.” Vagyis az ITEM-projektjavaslatok tényleges beadási határideje 2002. december 9-e, hétfő.


12/15

ITEM pályázat


IHM-OM

K70: Internetes fejlesztésekkel foglalkozó cég vagyunk, a kiírásból a 3.3. „Tematikus weblexikonok” c. témakör iránt érdeklődnék. Ha a lexikon informatikai kifejlesztését a cégünk végzi, de az első mintamodulokat más (az adott szakterületen járatos) szakértők töltik fel, akkor szükséges-e a feltöltő(k) és a mi cégünk között konzorciális megállapodás? Avagy mindez megoldható egyszerűbb módon is, pl. úgy, hogy mi fizetünk a feltöltőnek, lektornak valamilyen eseti megbízás keretében? V70: Megoldható alvállalkozói szerződés keretében, mivel a bedolgozók munkája nem érdemi a projektben. K71:

V71:

Tegyük fel, hogy alvállalkozói megbízás keretében töltik fel tartalommal az elkészített weblexikont. A mi cégünk mint az informatikai fejlesztést elkészítő cég pályázik, a projektjavaslat benyújtásakor milyen formában kell igazolnunk, hogy vannak (lesznek) alvállalkozóink, akik ezt feltöltik? Magyarul az alvállalkozókkal a szerződést már a projektjavaslat beadása előtt meg kell-e kötni? (Ez egy kicsit körülményesebbé tenné a dolgot.) Nem kell előre szerződést kötni az alvállalkozókkal. A pályázó felelőssége a projekt megvalósítása, a megfelelő alvállalkozó megtalálása. Azt azonban be kell mutatnia a projektjavaslatban, hogy az alvállalkozó(k)nak mi lesz a feladata a projektben és ez kb. mennyibe fog kerülni.

K72: Alapítványunk elsősorban civil szervezeteknek nyújt informatikai hátteret (ezt teszi már vagy tíz éve). Tagszervezete egy nemzetközi hálózatnak, az APC-nek (Association for Progressive Communications), amely hasonló alapítványokat fog össze világszerte. Az APC-vel közösen 1999 óta fejlesztünk egy portálszerkesztő rendszert (content management system), mely elsősorban civil szervezetekre van kiélezve, de általános használatra is tökéletesen megfelel. A kérdés tehát, hogy egy meglévő, nemzetközileg önkéntes alapon fejlesztett, GPL licencű rendszer innovatív továbbfejlesztésére is lehet-e pályázni, vagy csupán új projektek részesülhetnek támogatásban? V72: Meglévő rendszer innovatív továbbfejlesztésével lehet pályázni. K73: Egy „független médiaközpontot” üzemeltetünk, mégpedig egy elsősorban civil szervezeti aktivistáknak létrehozott információs rendszert, eseménynaptárt stb. Ez vajon belefér-e a 2.a altémakörbe (tematikus informatikai rendszerek létrehozása, önszerveződő közösségek számára kommunikációs technikák biztosítása), tekintettel arra, hogy egy már működő rendszerről van szó? V73: A válasz azonos az előzővel: meglévő rendszer INNOVATÍV továbbfejlesztésével lehet pályázni, meglévő rendszer újraeladásával vagy üzemeltetésével nem. K74: Magánvállalkozóként (+1 fő alkalmazott) szeretnék pályázni. A dolgot nehezíti, hogy az eva alá is be fogok jelentkezni. Amúgy az eva nehezíti az elszámolást vagy nem? Az eva esetén én nem számolhatok el költséget, csak bevételeim vannak, DE bevétel-e az így kapott minisztériumi támogatás, amelyet a meghatározott célok érdekében nekem el KELL költenem a meghatározott feladatokra? Hívtam már a 06-80-630063 APEH eva zöldszámot, de nem tudtak válaszolni. V74: Mi még kevésbé tudunk válaszolni, nem vagyunk adószakértők. Forduljon specialistához. A támogatás utólagos, az elszámolást a számviteli törvény szabályozza. K75:

Hogyan történik a számlák kiegyenlítése: például én elküldöm az elszámolást a munkaszakasz végén, hogy a tervezett személyi, tárgyi, dologi pénzekből mennyit ütemeztünk, és ezt az így küldött elszámolólap alapján önök nekem kifizetik?


13/15

ITEM pályázat


IHM-OM

Magyarul, átutalják a pénzt, de én nem adok számlát, hiszen ez nem az én vállalkozásom bevétele - eva esetén pedig nem jövedelme -, hiszen akkor még az áfával megvett tárgyi eszköz után is evát kellene fizetnem, ami biztosan nem jó gondolatmenet. V75: A támogatást valóban nem számla ellenében utalják majd át. A részleteket a szerződés fogja tisztázni. Ha sikeresen pályázik, ám Önnek nem felelnek meg a szerződési feltételek, akkor nem köt a szerződést. K76: A saját részről nem kell elszámolni számlamásolatokkal és bérkifizetésekkel? V76: De igen! El kell számolnia: számlamásolatokkal, bérkimutatásokkal, összesítésekkel. A részleteket majd a szerződés szabályozza. K77: Egy pályázó szervezet hány projektjavaslatot adhat be? V77: Nincs adminisztratív korlát. De egy kis szervezet a saját hitelét veszélyezteti, ha túl sokra vállalkozik. K78: Egy projektjavaslatban több projektre is lehet-e pályázni? V78: Természetesen NEM. K79:

Költségvetési szerv esetén a kiírás szerint a támogatás mértéke 100% is lehet, ez mitől függ (befolyásolja-e ezt a saját forrás)? V79: Ha a pályázó saját forrásából is finanszírozza a projektet, azzal hitelesebb lehet. K80: Az ITEM, illetve az IHM-ITP-2 pályázatokkal kapcsolatban lenne a következő kérdésem. Az utóbbi szinte csak hardverbeszerzésre kiírt pályázat, az első pedig a szellemi tevékenységet finanszírozza. Ha valaki mindkettőre szeretne pályázni, a két projekt (Interneten megjelenő) eredményének mennyiben kell különböznie? Teljes egészében, vagy lehetnek közös részei, egymáshoz kapcsolódhatnak? V80: Véleményem szerint lehet azonos vagy közelálló az eredményük, de erre mindkét projektjavaslatban már a beadáskor utalni kell. K81: Az ITEM pályázat anonim kötete 2. pontjában a projektirányításánál a 2.1. pontban a csoport felépítésénél az anonimitás érdekében a „Konzorciumi tag 1., ill. 2.” elnevezést kell-e alkalmazni? V81: Ez is egy lehetséges anonim megnevezés. K82: Konzorciumi megállapodáson a kiírásban a 27. oldalon található „Megállapodás konzorcium létrehozásáról” mintájú anyagot várnak, vagy részletes konzorciumi szerződést, mint az IKTA-nál? V82: A pályázati fázisban előzetes megállapodást várunk, nem részletes szerződést. Az utóbbi években ez a gyakorlat az IKTA-nál is. K83: Egyes pályázatokban szerepel önrész vállalása opcionálisan vagy kötelezően. Mi számít önrésznek az ITEM pályázat szempontjából? V83: Élőmunka, eszközhasználat, eszközbeszerzés, pénz. K84: Egy önkormányzat és néhány vállalkozás közösen szeretne pályázni egy teret mutató webkamera-rendszer felépítésére, üzemeltetésére. A konzorciumi szerződés, valamint a biztosítandó anyagi fedezet tekintetében azonban csak a közgyűlés hozhat határozatot. Ez pillanatnyilag hiányzik, a következő közgyűlésre pedig nem tudjuk már bejuttatni. A projektjavaslat benyújtható-e úgy, hogy az önkormányzat arra


14/15

ITEM pályázat


IHM-OM

hivatott tisztségviselője szándéknyilatkozatot tesz, hogy a decemberi közgyűlés elé tárja ezeket, és a határozatot 5 napon belül eljuttatja Önökhöz? V84: Ha a projekt kutatás-fejlesztési feladatot valósít meg, és az eredménye innovatív technológiai megoldás lesz, akkor várjuk a projektjavaslatot és a nyilatkozatot, majd pedig az önkormányzat határozatát. K85:

Támogatnának-e a kutatás-fejlesztési pályázaton olyan projektet, amely célja az egészségügyi, ezen belül is a kórházi adminisztrációs rendszerek fejlesztése és egységesítése? Konkrétan arra gondolok, hogy olyan szoftvert fejlesztenénk GNU/GPL (ingyenes, bárki által bővíthető, hiszen nyílt a forráskód) licenc keretein belül, amely leválthatná és egységesíthetné a magyarországi állami és más kórházak rendszereit, egységes felületen dolgozhatna mindenki, és minden adatbázis átjárhatóvá és átláthatóvá válna, akár központosítási célokból is, hiszen az OEP-nek a mai napig tudtommal nincs egységes adatbázisa. Itt a nyílt forráskódon van a hangsúly, hiszen nincs informatikai cég, akire rá a van szorulva a kórház és ingyen használható, kórházra szabható. V85: Elvileg igen, bár a vázolt feladat kissé túlméretezettnek tűnik a max. 12 hónapos futamidőhöz és a legfeljebb 25 M Ft-os támogatáshoz képest. K86:

Vállalkozás esetén a támogatás mértékének 60%-os korlátozása, valamint a 3.g pontban leírt „Kereső keresők” célfeladat korlátozása, miszerint „nem pályázható az érdeklődési körnek megfelelő tartalom gyűjtése”, együttesen hogyan értelmezendő? Ha a kutatás-fejlesztési feladat a teljes projektköltség 60%-át teszi ki, és 40% a megfelelő tartalom gyűjtésének költsége, akkor a) a 60%-nyi fejlesztési költség teljes egészében pályázható és elszámolható, és a tartalom-gyűjtés 40%-nyi költsége saját erőből finanszírozott költség lehet, avagy b) a kutatás-fejlesztési célú költségnek a 60%-a az, amire pályázni lehet? V86: Az utóbbi: a tartalomgyűjtés és -feltöltés csak olyan mértékben tekinthető kutatásfejlesztési feladatnak, amilyen mértékben szükséges a kipróbáláshoz, az eredmények demonstrálásához. K87:

A 40%-os önrészbe milyen típusú fedezet számítható be? Szellemi tőke, a projekt során befektetendő, de a támogatott részben el nem számolt effektív munkavégzés, eszközök stb. elszámolási lehetősége? V87: A szellemi tőke nem (lehet-e nélküle kutatás-fejlesztési projektről beszélni?), a többi igen, és persze készpénz is. A részleteket a szerződésnek kell szabályoznia. K88:

Milyen típusú költségek számolhatók el és milyen módon: elszámolható-e és milyen módon a know-how „díja”, a munkadíj, illetve az alvállalkozói díjak? V88: Saját know-how díja nem, mert know-how nélkül nem lehet kutatás-fejlesztési projektről beszélni, munkadíj, alvállalkozói díj elszámolható. (A GYIK vége.)


15/15

Gyakran ismétlődő kérdések az IHM-OM ITEM pályázatáról

Recommend Documents