Gondolatok a mûanyaghegesztésrõl

Gondolatok a mûanyaghegesztésrõl ALMÁSINÉ DR. PETÕ EDIT* okleveles vegyészmérnök, fõiskolai adjunktus

1. Bevezetés

3.1. Szekunder kémiai kötéseken alapuló elmélet

Egy alapvetõ tévedést szeretnék eloszlatni: a mûanyaghegesztés nem „gyerekjáték”, még akkor sem, ha nem tartozik az olyan klasszikusan súlyos mûanyag-feldolgozási eljárások közé, mint a fröccsöntés vagy az extrudálás. Jelen publikáció a MÜKI MÛANYAGIPARI KUTATÓINTÉZET KFT. és a GÉPIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET MÛANYAG SZAKOSZTÁLYA szervezésében, dr. Molnár Imre tanárunk, kollégánk és barátunk 75. születésnapja alkalmából rendezett mûszaki-tudományos ülésszakon elhangzott elõadás alapján készült. Ez indokolja az esetleges személyes hangvételt. A teljesség igénye nélkül szeretnék beszélni a hegedési folyamatról és néhány eljárásról.

A hegesztendõ felületek között ható szekunder kémiai kölcsönhatás alakítja ki az erõátvitelre alkalmas varratot. Amellett, hogy a másodlagos kémiai kötések − különösen a hidrogén-híd kötések − szerepét lebecsülném (lásd késõbb: élelmiszeripari többrétegû fóliák), a Vojuckij-féle diffúziós elmélet híve vagyok.

2. Mûanyagok hegesztési eljárásai A mûanyag kötések azok az eljárások, amelyekkel mûanyag és mûanyag között, valamint mûanyag és más szerkezeti anyag között oldható vagy oldhatatlan kötéseket lehet létrehozni − hegesztés, − ragasztás, − mechanikus kötések (szegecs-, csavar-, pattintó- stb. kötések) által. Mûanyagok hegesztésén hõre lágyuló mûanyagok olyan kötését értjük, amely hõ és nyomás együttes hatására jön létre hegesztõanyag (pálca) alkalmazásával vagy anélkül. Lehetséges felosztás: − Direkt hegesztés mûveleti sorrendje: hõbevitel, majd a hegesztendõ felületek érintkeztetése. Hõenergia forrása szerint lehetnek forrógázos, fûtõelemes (hõimpulzusos, tompa, fûtõékes) hegesztések. − Indirekt hegesztés mûveleti sorrendje: a felületeket érintkezésbe hozzák, majd a hegedés helyén hõfejlõdést (gerjesztett hõ) idéznek elõ. Hõenergia forrása szerint ultrahangos, lézeres, nagyfrekvenciás, súrlódásos eljárásokról beszélhetünk. 3. A hegedési folyamat fizikája [1−5] A hegesztett kötések létrejöttének modellje − a tudomány jelenlegi állása szerint − kétféle elméleten alapul.

*Kecskeméti

3.2. Diffúziós elmélet Autohéziónak nevezzük azt a folyamatot, ha hegedéskor a hegesztendõ polimer felületén jelenlévõ, kellõen mozgékony makromolekula szegmensek kölcsönös diffúziója játszódik le. Az autohézió egyik feltétele az anyagok megfelelõ összeolvadása, azaz a koaleszcencia. A másik feltétel a kohézió, azaz a hegesztett felületek részecskéi közötti megfelelõen nagy összetartó erõ. Érdekes végiggondolni, hogy a kismolekulájú szilárd testek többségénél nincs meg a koaleszcenciás hajlam, de megfelelõ a kohézió, a kismolekulájú folyadékoknál tökéletes a koaleszcencia, de nincs megfelelõ kohézió. Viszont a polimereket (makromolekulás anyag) ömledékállapotban elegendõ koaleszcenciás hajlam és elegendõ kohéziós szilárdság jellemzi. A diffúzió hegedéskor két alapvetõ módon játszódhat le. Megfelelõen nagy molekuláris mozgékonyság esetén (magas hõmérséklet és kicsi molekulatömeg) a teljes makromolekula elmozdulása megtörténhet. Ez egyáltalán nem jellemzõ, inkább kivételes esetben fordulhat elõ. A molekuláris diffúzió reálisan a szegmensek elmozdulásával (szegmens diffúzió) megy végbe. A diffúzió mértéke a különbözõ hegedési, azaz autohéziós szilárdságban jelentkezik. Az autohézió diffúziós jellegének bizonyítékai: − A polimer felületek hegesztési kötéseinek autohéziós szilárdsága az érintkezési idõvel nõ és határértékhez tart. − A polimer hegedés autohéziós szilárdsága a hõmérséklet növelésével nõ. − A hegedéskor ható nyomás az autohéziós szilárdságot eleinte növeli, majd nincs rá további befolyással. Oka a nyomás a diffúzió sebességét alig befolyásolja, csak a kezdeti szakaszban, a molekuláris érintkezéshez szükséges. A hegedést befolyásoló legfontosabb paraméterek a hegedés hõmérséklete, a hõhatás idõtartama és a hegesztési nyomás. Ezek határozzák meg a hegesztendõ felüle-

Fõiskola, GAMF Kar, Mûanyagfeldolgozó Technológiai Tanszék, 6000 Kecskemét, Izsáki út 10.

2004. 41. évfolyam, 4. szám

MÛANYAG

ÉS

GUMI

129

teken a megfelelõ mértékû és közel azonos makromolekuláris mozgékonyságot, a hegedési zóna szerkezetét és ezekbõl következõen a hegedési szilárdságot. Most haladjunk végig a legfontosabb hegesztési eljárásokon, különös tekintettel a fejlõdés tendenciáira, érdekességeire. 4. Forrógázos hegesztés A legrégibb, fémhegesztéshez hasonlító, hegesztõpálcás direkt eljárás (1. ábra). Az eljárás során a hegesztõpisztollyal meleg gázzal (levegõ vagy nitrogén) megömlesztjük a hegesztendõ anyag és a hegesztõ pálca felületét. A gáz melegítése elektromos ellenállással történik. A hegesztési nyomás a hegesztõpálca varratba nyomásával létesül. 4. ábra. Kézi extruder

1. ábra. Forrólevegõs berendezés használat közben

4.1. Fejlesztési tendenciák Korábbi fejlesztési lehetõség volt a gyorshegesztõ feltét (2. ábra), amellyel irányított melegítés és biztonságos nyomáslétesítés valósítható meg. Legfrissebb fejlesztési tendencia a forrógázos extruziós hegesztés (3. ábra) kézi extrudáló készülékkel [7]. 4.2. Kézi extruder mûködése Egy villanymotor (1) által meghajtott behúzószerke-

zet (3) húzza be a hegesztõpálcát (2) a miniextruderbe (4). Az extrudercsiga granulálja a hegesztõhuzalt, majd az ömlesztõ kamrába (5) tolja, ahol ömledékállapotba kerül. A hegesztési varratot végül a forrólevegõs hegesztõ feltét (6) és a nyomást biztosító hegesztõ papucs (7) segítségével alakítják ki. A berendezés beépített hõlégfúvóval (8) vagy, külsõ levegõellátás esetén, kompresszorral mûködik (4. ábra). Ki hitte volna a 60-as évek végén, hogy az egyszerû kézi forrógázos hegesztõpisztoly („PVC hegesztõ”) ma miniextruderrel kombinálva alkalmas lesz megbízható, kitûnõ minõségben a legkülönbözõbb vastagságú fóliák hegesztésére, tartály készítésére, csõkötõ idomok csatlakoztatására, merevítõ elemek felvitelére stb. 5. Tompahegesztés A tompa vagy tükörhegesztés elsõsorban poliolefin csövek és profilok hegesztésére használatos direkt eljárás. Gáz, víz, szennyvíz, vegyi anyag 5. ábra. Csõfektetés árokban szállítására szolgáló csõvezeték rendszer kiépítésére alkalmas. Igen elterjedt módszer vezetékrendszerek létrehozásakor, nehéz helyi körülmények között pl. árokban is alkalmazható eljárás (5. ábra). 5.1. A tompahegesztés munkafázisai

3. ábra. Forrógázos extruziós hegesztés

2. ábra. Gyorshegesztõ feltét

130

MÛANYAG

ÉS

GUMI

A munkafázisok az alábbiak: − csõvégek befogása, − csövek alátámasztása, − csõvégek összeillesztése és tisztítása, − csõvégek hevítése fûtõelemmel (hegesztõtükör),


− hegesztõtükör kiemelése, − csõvégek ismételt illesztése hegedéshez.

arra, hogy tompahegesztett termékek varratainak keresztmetszeti képét és a hegesztési dudor jellemzõit tanulmányozzuk (6. ábra).

5.2. A fejlesztés tendenciái A tompahegesztést ma még a legtöbb helyen kézzel vagy részben automatizált eszközökkel végzik, nem szolgáltatnak elektronikus feldolgozásra alkalmas adatokat. Fejlõdés mutatkozik a kiegészítõ eszközök területén. A régi hegesztõberendezéseket utólagosan felszerelik elektronikus ellenõrzõ mûszerekkel, pl. jegyzõkönyvezõ automatával. A minõségügyi rendszer bevezetésével helyben használható speciális vizsgáló berendezéseket (szakítópróba, tömörségi próba, nyomáspróba) csatlakoztatnak. Az új generációs hegesztõberendezések mágneskártyával indíthatók. A mágneskártya azonosítja a hegesztést végzõ személyt, aki a hegesztést teljesen automatikusan vagy részlegesen automatizált módon végzi. Ilyenkor a hegesztõt a berendezés vezeti, de választási lehetõséget kínál fel. Ugyanakkor minden munkafázist rögzít és tárol, nagyon rossz utasítás esetén leáll.

6. Hõimpulzusos hegesztés Tipikusan fóliahegesztõ direkt eljárás, ahol a hegedéshez szükséges hõenergia hõvezetéssel jut el a hegedés helyére. Így a maximális hõmérséklet nem a hegedésnél alakul ki, hanem attól távolabb, a fólia elektródával érintkezõ felületén. Ezért hõérzékeny fóliák nem, valamint vastagabb fóliák legfeljebb kétoldalú melegítéssel hegeszthetõk. 6.1. Legfontosabb technológiai paraméterek

− Hõmérséklet eloszlás a varratzónában: Hosszú ideig foglalkoztunk a hõimpulzusos hegesztés technológiájával. A hõbevitel tanulmányozására 10 réteg fóliát hegesztettünk össze, különbözõ hõmérséklet felfutási sebességgel, és mértük a rétegek közötti hõmérséklet-idõ összefüggéseket (7. ábra).

5.3. Technológiai paraméterek Ezek a következõk: − fûtõelem hõmérséklete, − felmelegítés alatti nyomás, − átállási idõ, − hegesztési nyomás, − hûtési idõ nyomás alatt. A fûtõelem tisztasága teflon bevonattal biztosítható. A teflon bevonat befolyásolja a hegesztõtükör hõátadási viszonyait. A paraméterek közül emeljük ki a hegesztési nyomást, mint a tompahegesztés minõségét befolyásoló egyik legfontosabb tényezõt! Hegedéskor a hegesztési nyomás hatására a varratzónából mûanyag ömledék áramlik ki. Így jön létre az ún. hegesztési „dudor”. A varratzóna és a hegesztési dudor mérete, valamint belsõ szerkezete alapvetõen meghatározza a hegedés minõségét. A polarizációs 6. ábra. Tompahegesztett varrat optikai vizsgálati polarizációs optikai mikmódszer alkalmas roszkópos képe


7. ábra. 10 réteg PE fólia hõimpulzusos hegesztési varratának polároptikai képe

− A hegesztési nyomás hatása: A nyomás szerepének tanulmányozására 5 mm vastag lapra hegesztett fólia polároptikai vizsgálatát vezettük be (8. ábra).

8. ábra. Lapra hegesztett fólia polároptikai képe

A polármikroszkópos módszer alkalmas a hegedési varratzóna belsõ szerkezetének, az ellenállás szalag alól kiáramló anyag (hegesztési dudor) állapotának, mennyiségének vizsgálatára. Jól követhetõ a hegedési varrat átmeneti (leggyengébb) zónájának mérete, helye, anizotrópiája, és mindezek függése a technológiai körülményektõl.

MÛANYAG

ÉS

GUMI

131

A hõimpulzusos hegesztési varrat minõsítésére, a polároptikai vizsgálatok mellett, természetesen szilárdsági vizsgálatokat is kell alkalmazni. A szokásos húzási sebességgel végzett rövid idejû húzó-lefejtõ vizsgálat elsõsorban a leggyengébb hegesztések kiszûrésére alkalmas. A hosszú idõtartamú húzó-lefejtõ vizsgálat, feszültségkorróziót elõidézõ körülmények között, a hegedés állapotát finomabban jellemzi [1−4]. A hõimpulzusos hegesztésnél új problémákat vethet fel az élelmiszeripari többrétegû fóliák hegesztése. Élelmiszeripari követelmény, hogy viszonylag alacsony hõmérsékleten legyen hegeszthetõ, továbbá esetleges szennyezõdések (pl. zsírok, olajok) ne gátolják a hegedést. Régi kísérleteink bebizonyították, hogy a porszerû felületi szennyezõdés (pl. talkum, korom, sertéstáp) megakadályozzák a hegedést! Olajos fóliafelület esetén a poláris oldalcsoportot tartalmazó poliolefin kopolimerek hegeszthetõek, különösen akkor, ha az oldalcsoportok hidrogén-híd kötést képesek létesíteni (pl. etilén/vinil-acetát, etilén/butilakrilát, etilén/akrilsav kopolimerek és az ionomerek). Az ilyen poláris olefin kopolimer (pl. OpteneS) jól tapad a PELLD és PE-HD fóliákhoz, és más élelmiszeripari követelmények mellett még hegeszthetõ is, tehát alkalmas élelmiszeripari többrétegû fólia gyártására [19]. 7. Ultrahangos hegesztés Már negyven éve ismert és az iparban elterjedten alkalmazott technológia. Alkalmazási területe igen sokrétû és állandóan bõvül. Kiválóan illeszthetõ automatizált gyártórendszerekhez. Minõségbiztosítási rendszerekbe integrálható, mivel a hegesztés paraméterei elektronikusan szabályozhatók. Környezet- és költségkímélõ, gyors, állandó minõséget garantáló, indirekt eljárás. Az ultrahang (20…25 kHz) hatására a hõre lágyuló mûanyagok makromolekuláinak mikro-Brown mozgása oly mértékben felerõsödik, hogy az összeillesztett anyagrészek felülete a belsõ súrlódás következtében megömlik, nyomás hatására összeheged, a hegesztendõ teljes tömeg észrevehetõ felmelegedése nélkül.

7.1. Az ultrahangos hegesztõ berendezés felépítése A nagyfrekvenciás generátor az alábbi részekbõl áll (9. ábra): − Rezgéskeltõ (konverter): magnetostrikciós vagy piezoelektromos elven a nagyfrekvenciás elektromos energiát mechanikus rezgéssé alakítja. − Mechanikus rezgéstranszformátor (booster). − Szonotróda: átviszi a mechanikus rezgéseket a hegesztendõ munkadarabra és közben növeli az amplitúdót. A szonotródát esetenként méretezni kell a felhasználási területhez és a frekvenciához [8−10]. 7.2. Az ultrahangos hegeszthetõség jellemzõi Általában minden mûanyag hegeszthetõ ultrahanggal: ABS, ABS/PC, PPO, PC, ASA, PBT, PPS, POM, LCP, PA, PET, PEK, PEI, PE, PP, PS, SAN stb. A mechanikus rezgéseket csillapító képesség függ a rugalmassági modulusztól (E): − Kis rugalmassági modulusz (E<2000 MPa) esetén a nagy csillapítás miatt max. 3 mm hegesztési távolság lehetséges. Ez a közeli hegesztés. − Nagy rugalmassági modulusz (E>2000 MPa) esetén távoli hegesztés lehetséges. Ilyenkor az ultrahangot jól vezetõ (kis mértékû csillapítás), merev mûanyagnál a rezgési energiát kis veszteséggel a hegedés helyéhez vezethetjük. Éles szélek, csúcsok kialakításával az azonos deformációs munkát kis térfogatú súrlódó anyagra koncentrálhatjuk. Ezért ott nagyobb mértékû felmelegedés érhetõ el. 7.3. Ultrahangos hegesztés új felhasználási területe Példaképpen többrétegû flexibilis mûanyag fólia tasak hegesztését említjük. A tasak − az orvosi gyakorlatban − enterális tápoldatok (zsírok, fehérjék, habosodó tápanyagok) tárolására és adagolására használatos és speciális követelményeknek kell megfelelnie. Felsõ záró varratot és fröccsöntött csatlakozót kell elhelyezni. Az ultrahangos hegesztés elõnye a rövid hegesztési idõ és a kis hõterhelés. Mûködés közben elektronikusan ellenõrizhetõ az energiabevitel, és azonnal eltávolítható a megengedett hõmérséklet tartományon kívül esõ hegesztés. Így a tápoldat nem károsodik a hõterhelés miatt! 8. Lézeres hegesztés

9. ábra. Ultrahangos hegesztõ berendezés és felépítése

132

MÛANYAG

ÉS

GUMI

A lézersugarat vágásra, fúrásra, feliratozásra már régen alkalmazzák, de a lézeres hegesztés viszonylag új technológia a fûtõelemes vagy az ultrahangos hegesztéshez képest. A jól fókuszált lézersugár energiáját az abszorbeáló munkadarab hõenergiává alakítja és ezáltal ömledékállapotba kerül, megteremtve az autohézió lehetõségét. Nagy teljesítményû diódalézereket 2004. 41. évfolyam, 4. szám

nyán lévõ villámjel lézeres felvitelekor a légzsák elektronikája nem sérül meg). 8.2. A lézeres hegeszthetõség kritériumai

(808, 940 nm) vagy szilárdtest lézert (1064 nm) alkalmaznak (Nd:YAG). A leggyakoribb technika az áthatolósugaras hegesztési eljárás (10. ábra). A lézersugarat átlátszó mûanyagnak jól abszorbeáló mûanyaghoz való hegesztésekor alkalmazzák. A lézer áthalad az átlátszó anyagon, a hõ az alsó elnyelõ rétegben keletkezik. Az érintkezést javító nyomás segítségével − hõvezetés útján − az átlátszó (felsõ) réteg is megolvad és létrejön a hegedés.

1. A polimer mátrix optikai tulajdonságai. 2. A polimer adalékanyagainak optikai jellemzõi (szórása és elnyelése). A színezék, töltõ-, erõsítõ- és módosító anyagok befolyásolják a hegesztendõ anyag bruttó optikai tulajdonságait. Adalékolással meg lehet közelíteni az ideális esetet, amikor is valóban átlátszó darabot jól abszorbeáló darabhoz kötünk. 3. A diffúz fényszórást növelõ tényezõk: a polimer kémiai felépítése, a kristályos régiók szerkezete, az adalékok részecskemérete és törésmutatója. A diffúz fényszórás növeli az elnyelést, mivel a szórt sugár hosszabb utat tesz meg, mint a munkadarab vastagsága. 4. A hegesztendõ felület minõsége: a durva felületek csökkentik a sugár behatolási mélységét, mivel a sokféle beesési szög miatt nagy a visszaverõdés. Legnagyobb a behatolási mélység fényes felületen, merõleges beeséssel.

8.1. A lézeres hegesztés elõnyei

8.3. Lézerhegesztési eljárások

1. A lézerforrás nem igényel karbantartást, pontosan szabályozható, kis beruházási költséggel járó gazdaságos megoldás. 2. A lézeres hegeszthetõség független a hegesztendõ darabok méretétõl. Kontúrhegesztéssel 10−30 W energiával és 10 m/perc sebességgel egészen nagy méretû szerkezeti elemeket is lehet egyesíteni. 3. Nem érintkezik mechanikailag a hegesztendõ mûanyag felületével. Csak az optikai szálon odavezetett sugarat irányítják rá. Így nehezen megközelíthetõ helyek hegesztése is lehetségessé válik, a hegesztési nyomás negatív hatásai elmaradnak, nincs hegesztõszerszámra tapadó ömledék, a hegesztés minõségét elsõsorban optikai tulajdonságok befolyásolják. 4. Kis hõterheléssel jár, így a hõérzékeny polimerek lebomlási veszélye csökken. Jó minõségû, pórusmentes, hegesztési dudor nélküli kapcsolat jön létre, 0,8−1,0 jósági fokkal. 5. Elvileg bármilyen mûanyag hegeszthetõ lézeresen. Két különbözõ polimer is egyesíthetõ lézerrel, ha a hegedés hõmérséklet tartománya átfedi egymást. 6. A lézeres hegesztéstechnológia jól szabályozható. Mérhetõ a folyamat közben az ömledék hõmérséklet, és ennek függvényében szabályozható a lézersugárzás idõtartama. A hõmérséklet szabályozó az optikai fejbe van beépítve. Így a hegesztendõ anyag inhomogenitásától független, állandó minõségû varrat készíthetõ. 7. A lézeres hegesztés során nem lép fel mechanikai hatás (pl. vibráció). Így a saját vagy a hegesztendõ anyag érzékeny elektronikája nem sérül (pl. az Opel kormá-

Kontúrhegesztés Jól fókuszált lézersugarat vezetnek végig a tervezett hegesztési varrat mentén. Így nagyméretû tárgyakon, bonyolult alakú, háromdimenziós hegedési varratot lehet létrehozni.

10. ábra. Áthatolósugaras lézerhegesztés


Definiált szakadási helyek beépítése Különösen az autóiparban van jelentõsége, pl. légzsákok elhelyezésekor mikroperforációval gyengített és elhatárolt térben. Maszkos hegesztés Vonal alakú lézersugárral igen vékony hegesztési varratot lehet létrehozni. A méretcsökkentésnek csak az az akadálya, hogy az áthatoló sugárzásnak bizonyos energiasûrûséggel kell rendelkeznie az ömledék létrehozásához. A maszkos hegesztésnek elsõsorban a mikroelektronikában van jelentõsége. Lézeres szegecselés Az optikai fejben lévõ lencse feladata összetett. Elõállítja a homogén, párhuzamos lézernyalábot, valamint a szegecs alakadását is a lencse végzi. Elõnye, hogy a lencse alig melegszik, nem tapad a felületére az ömledék. Fontos viszont, hogy szilárdan kell rögzíteni. A lézeres hegesztés elõnyei között említettük, hogy elvileg bármely mûanyag hegeszthetõ lézerrel, a megfelelõ adalékolás szem elõtt tartásával. Érdekes példa, hogy két darab − szemmel láthatóan − fekete alkatrész lézeres hegesztése is lehetséges, ha a kétféle fekete pigment a közeli infravörös tartományban optikailag eltérõ-

MÛANYAG

ÉS

GUMI

133

en viselkedik, pl. a korom biztosítja az abszorbeáló réteg fekete színét. 8.4. Speciálisan lézerrel hegeszthetõ mûanyagok Az üvegszálas polimerek, fluorpolimerek, nagy hõállóságú mûanyagok, termoplasztikus elasztomerek (TPE), térhálós polietilének azok a mûanyagok, amelyek más hegesztõ eljárásokkal többnyire nem, vagy nehezen hegeszthetõk. Az autóiparban sok speciális területen alkalmazzák a lézeres hegesztést, különösen a TPE más hõre lágyuló mûanyagokkal alkotott kombinációi esetén, ahol a TPE tömítõ, rezgéscsillapító szerepet lát el. Érdekes, hogy többféle, eltérõ lágyságú TPE típus kombinációja elõállítható lézeres hegesztéssel, többkomponensû fröccsöntés helyett! Ez beruházás igényességben nagy eltérést jelent [11−18]. Irodalomjegyzék [1] Almásiné Petõ, E.: Nyomás és hõmérséklet hatása a hõimpulzusos hegesztésnél. GTE Mûanyagfeldolgozás Ankét, 1975. [2] Almásiné Petõ, E.: Hõimpulzusos hegesztés vizsgálati módszerei. GTE Mûanyag-feldolgozási Szakbizottsága Ankét, 1980. [3] Almásiné Petõ, E.: Lineáris polietilén fóliák hõimpulzusos hegeszthetõsége. MKE Mûanyagkollokvium, 1985. [4] Almásiné Petõ, E.; Laczkó, M.; Molnár, I.: Polarizációs optikai vizsgálatok alkalmazása a polietilén hegedési folyamatának tanulmányozására. Mûanyag és Gumi, 2, 33 (1976). [5] Almásiné Petõ, E.; Molnár, I.; Seder, J.: Mûanyagok hegedési folyamatai és hegesztési eljárások problémái. Mûanyag és Gumi, 11 (1996). [6] Horváth, I.: Mûanyagcsövek hegesztése és minõségellenõrzése. BME, Budapest, 1985. [7] Munsch: Kunststoff-Schweißtechnik, 2 (2003). [8] www.weldmatic.com [9] www.HerrmannUltraschall.com [10] Strohfuss, W.: Kunststoffberater, 35/6, 36−40 (1990). [11] Ticona termékismertetõ [12] Bonten, C.: Kunststoffe, 90/10, 180−183 (2000). [13] Haberstroh, E.; Lützeler, R.; Schulte, J.: Kunststoffe, 92/11, 98−100 (2002). [14] Steinhäuser, F.: Kunststoffe, 92/11, 96−97 ( 2002). [15] Knierbein, B.; Kessler, B.: Kunststoffe, 92/4, 46−68 (2002). [16] Plastverarbeiter, 38/10, 110−120 (1987). [17] Hänsch, D.; Jung, S.; Ebert, T.: Kunststoffe, 92/12, 54− 56 (2002). [18] Schmachtenberg, E.; Bonten, Ch.: Kunststoffe, 86/12, 1824−1826 (1996). [19] Modern Plastics International, 21/3, 30−32 (1991).

134

MÛANYAG

ÉS

GUMI


Gondolatok a mûanyaghegesztésrõl

Recommend Documents