GIMP oktatóanyag Oktatási vázlat Az alábbi oktatási vázlat csak az oktatásban említett eszközök és módszerek érthetıségét hivatott javítani, valamint emlékeztetıként, referenciaként is lehet használni. Kiegészült a menüpontok angol nyelvő kiírásával, azok számára, akik az angol változatot használják. Elırebocsátom, hogy a vázlat az oktatás nélkül néhol kevésbé érthetı lehet, hiszen a vázlatban nem szerepelnek ábrák.
1 Installálás • • • •
•
Letöltés: www.honositomuhely.hu, GIMP for Windows (vagy kérd!) A legújabb stabil verziókat letölteni: GTK (GIMP ToolKit), GIMP, GIMP Help. (vagy kérd!) Kitömörítés (.zip fájlokból) után futtatás ilyen sorrendben (GTK követelmény a GIMP-hez). GIMP elsı futtatásakor rákérdez, hogy mekkora memória területet foglalhat le a program. Ajánlatos minél nagyobb értéket beírni a swappelés elkerülése érdekében, pl. a fizikai memória méretének a felét. (Swappelés = bizonyos, ált. régebben használt memória területek kiírása diszkre, illetve ezek onnan történı betöltése a memóriába – nagyon lelassítja a rendszert!) Ez késıbb állítható (Fájl (File) -> Beállítások (Preferences), Környezet (Environment), Képgyorstár mérete (Tile Cache Size). Ha nem tudjuk, hogy mekkora memória van a gépben, meg lehet nézni: Start -> Vezérlıpult (Control Panel) -> Rendszer (System), Általános (General, alul. A magyar nyelvő GIMP nem tartalmaz még súgót magyarul. A www.gimp.org weboldalon –angolul- gazdag információ érhetı el a GIMP-rıl, sıt a használati ismertetı több nyelven is, pl. németül.
1
2 Bevezetés 2.1 Az oktatás célja Hasznos gyakorlati példákkal szemléltetve megismertetni a tanulót a képszerkesztés alapelveivel, elméleti hátterével, a leghatékonyabb GIMP eszközökkel, és ezek ésszerő használatával.
2.2 Néhány szó a GIMP programról • • •
Ingyenesen letölthetı és szabadon használható, pixel alapú, rétegekkel dolgozó rajzolóprogram. Mire használható? Pl. Digitális fényképek retusálására, színkorrekciójára; több forrás képbıl egy kompozíció összeállítására; üres lapból kiindulva kép, térhatású rajz, felirat, stb. létrehozására; egyszerő gif animációk készítésére. Története: 1995 augusztus: a kaliforniai Berkeley Egyetemen Spencer Kimball és Peter Mattis kezdett el dolgozni a programon, 1996 februárjában tették közzé a 0.54-es béta verziót az interneten. Elıször a Motif eszközkészletre épült, de júliusban elkészült az ingyenes, nyitott forráskódú, saját eszköztára, a GTK. Ekkor már sokan dolgoztak a GIMP fejlesztésén világszerte. A GIMP-nek bizony voltak hiányosságai a memóriamenedzsment területén, és nem használt még rétegeket. 1997 februárjában jelent meg a 0.99-es verzió, amely már hasonlított a mai verzióra: rétegek kezelésére épült, modern memóriamenedzsmenttel, sok beépített szőrıvel. 1998 májusában jelent meg az elsı stabil GIMP verzió, az 1.0, azóta is folyamatosan fejlesztik. 2006 elején a 2.2.9-es volt a legfrissebb verzió.
Honnan szerezhetünk képanyagot a tanuláshoz? Készítsünk képeket digitális fényképezıgéppel! Ha ez nem elég, akkor szabadon felhasználható képeket lehet ingyenesen letölteni pl. a NASA oldalairól: http://www.nasa.gov/gallery/photo, http://images.jsc.nasa.gov, http://nix.nasa.gov, vagy a NOAA fı fotós oldaláról: http://www.photolib.noaa.gov, de az FWS-nek is jó fotógyőjteménye van: http://pictures.fws.gov Egy website teljes képanyaga kényelmesen letölthetı valamilyen web mirroring szoftverrel (pl. http://www.webreaper.net/)
2.3 A GIMP ablakai és azok tartalma 2.3.1 Eszköztár (Toolbox) Egy eszköz kiválasztásakor automatikusan megjelennek az eszköz opciói (az eszköztár alatt), és a képen a kurzor megváltozik, jelzi a kiválasztott eszközt. Eszköz kiválasztása: ikonra kattintva, vagy billentyő-shortcut, vagy a kép ablakban a Tools menü alól. Kijelölı eszközök (selection tools): meghatározzák, hogy a kép mely területére vonatkozzanak a következı mőveletek. • Téglalap kijelölése (Select rectangular regions) R = Rectangular • Ellipszis kijelölése (Select elliptical regions) E = Elliptical • Kézzel körülhatárolt területek kijelölése (Select hand-drawn regions) F = Free select • Egybefüggı területek kijelölése (Select continuous regions) Z = fuZzy select
2
• •
Területek kijelölése szín szerint (Select regions by color) Shift+O = cOlor Alakok kijelölése a képrıl(Select shapes from image) I = Intelligent scissors
Rajzoló eszközök (paint tools): a kép egy részének a színét változtatják meg. • Kitöltés színnel vagy mintával (Fill with a color or pattern) Shift+B = Bucket fill • Kitöltés színátmenettel (Fill with a color gradient) L = bLend • Éles szélő képpontok festése, Ceruza (Paint hard edged pixels) N = peNcil • Finom ecsetvonások festése, Ecset (Paint fuzzy brush strokes) P = Paintbrush • Törlés héttérszínig, átlátszóságig, Radír (Erase to background or transparency) Shift+E = Eraser • Festékszóró (Airbrush with variable pressure) A = Airbrush • Tusrajz Toll (Draw in ink) K = inK • Festés mintával vagy képrészlettel Klónozás (Paint using patterns or image regions) C = Clone • Elmosásás/élesítés (Blur or sharpen) V = conVolve • Maszatolás (Smudge image) S = Smudge • Vonások fakítása vagy sötétítése, Halványítás vagy égetés (Dodge or burn strokes) Shift+D = Dodge Átalakító eszközök (transform tools): a kép geometriáját változtatják meg. • Kiválasztások és rétegek mozgatása (Move Rétegek (layers) & selections) M = Move • Képek kivágása vagy átméretezése (Crop or resize an image) Shift+C = Crop • Forgatás (Rotate the layer or selection) Shift+R = Rotate • Nagyítás/kicsinyítés (Scale the layer or selection) Shift+T = Transform • Nyírás (Shear the layer or selection) Shift+S = Shear • Perspektíva változtatás (Change perspective of the layer or selection) Shift+P = Perspective • Tükrözés (Flip the layer or selection) Shift+F = Flip Színi eszközök (color tools): a teljes képen megváltoztatják a színeloszlást. Ezek alapesetben csak a kép menübıl érhetık el: Eszközök(Tools) ->Színeszközök (Color Tools) vagy Réteg (Layer) -> Színek (Colors). De a Párbeszéd (Dialogs) -> Eszközök (Tools) menüpontra kattintva a a megjelenı ablakban kijelölhetı, hogy mely eszközöket szeretnénk látni az eszköztárban, így akár a színi eszközök is elérhetık lesznek ikonokként. • Színegyensúly (Color Balance) • Szín és telítettség (Hue-Saturation) • Színezés (Colorize) • Fényesség és kontraszt (Brightness-Contrast) • Küszöbérték (Threshold) • Szintek (Levels) • Görbék (Curves) • Poszterré alakítás (Posterize) Egyéb eszközök: • Útvonalak, görbék létrehozása és szerkesztése (Create and edit paths) B = Bezier path • Pipetta (Pick colors from the image) O = cOlor • Nagyítás (Zoom in & out) 3
• •
Távolságok és szögek mérése (Measure distances and angles) Szöveg (Add text to the image) T = Text
Elıtér- és háttérszín, aktív ecset, mintázat és színátmenet Az eszköztár alatt látszik. Szín kiválasztása: Az elıtér- vagy háttérszín ikonjára kattintva elıjön egy ablak, ahol a színt lehet kiválasztani. Ez többféleképpen tehetı meg (részletesen késıbbi fejezetben). HSV (Hue, Saturation, Value = szín, telítettség és érték), RGB (Red, green, blue = piros, zöld, kék) vagy CMYK (Cyan, magenta, yellow, black = cián, magenta, sárga, fekete) értékek adhatók meg, skáláról kiválasztva vagy numerikusan. „Színek felcserélése” ikon (vagy X = eXchange billentyő lenyomása, amikor a kép ablak aktív): elıtér és háttérszín cseréje. „Alap színek” ikon (vagy D = Default billentyő lenyomása, amikor a kép ablak aktív): fekete elıtér- és fehér háttérszín visszaállítása.
2.3.2 Kép ablak Külön ablakban látszanak a megnyitott képek. Az ablak kék fejlécének tartalma: *Névtelen-1.0 (RGB, 1 layer) 800x600 Csillag: * ha ez látszik, akkor el kell menteni a képet (nem mentett változtatások vannak a képen). Fájlnév: Névtelen (Untitled), ha új képet hoztunk létre, és még nem mentettük el más néven. Ablak száma: 1.0 az elsı szám (1) az ablak száma – minden új ablak nyitásakor a GIMP automatikusan növeli ennek értékét, kivéve, ha csak egy új nézetet nyitunk meg (Nézet (View) -> Új nézet (New View)). Ezt, vagyis a nézet számát jelöli a második szám (.0). Pl. az egyik ablakban 800%-os nézetben a pixeleket módosítjuk, míg a másik ablakban eredeti méretben szemlélhetjük ennek hatását a képre (nem kell mindig ki-be nagyítani, hogy megnézzük, milyen hatása lett a képre a módosításnak). Képtípus: lehet RGB (színes kép), Szürkeárnyalatos kép (Grayscale) vagy Indexed (ált. 256 színő kép, gif). Rétegek száma: 1 réteg (layer) Kép mérete: 800x600 pixel. Egyéb hasznos információk tudhatók meg a Nézet (View) -> Infoablak (Info Window) menüpontból, vagy Ctrl-Shift-I billentyőkombinációval elıugró ablakból. Ha a kép nagy, és nem fér el az ablakban, akkor a látható képrészlet így változtatható: • Gördítı sáv (Scrollbar) segítségével • Középsı egérgombbal kattintva, lenyomva tartva • A kép jobb alsó sarkában a kis négyirányú nyílra kattintva, lenyomva tartva. Menüpontok elérése: • a fenti menüsorból, vagy ha ez nem látható, akkor • a kép ablak bal felsı sarkában lévı, kis, jobbra mutató nyilacskára kattintva, vagy • a képen bárhol jobb egérgombbal kattintva elıjön a menü. Almenük, „...” és anélküli menüpontok, billentyő shortcutok (Ctrl, Shift, Alt + billentyő.)
4
2.3.3 „Rétegek, csatornák, útvonalak, visszavonások” ablak Ezeket az ablakokat késıbbi fejezetekben tárgyaljuk részletesen.
2.4 Fájlkezelés Képek betöltése: File -> Megnyitás (Open) vagy Ctrl+O. Egyszerre több kép is megnyitható, ha a Shift vagy Ctrl gombokat lenyomva jelöljük ki ıket az egérrel. Ha elkezdünk egy nevet begépelni, odaugrik a képhez magától. Képek mentése: File -> Mentés másként..(Save As) vagy Shift+Ctrl+S. Olyan formátumban menti el a képet, amit beírunk neki. XCF kiterjesztés: natív GIMP formátum. Mindig így kell elmenteni munka közben a képet, ha azt akarjuk, hogy megmaradjanak a rétegek, csatornák, kiválasztások és útvonalak. Új kép létrehozása: File -> Új (New) vagy Ctrl+N. Meg kell adni a képtípust (RGB vagy szürkeárnyalat (grayscale), a képméretet és a felbontást (DPI = dots per inch, képpont/inch). Más a felbontása a képernyınek (pl. 96 dpi) és más a nyomtatónak (pl. 300 dpi). Ha nyomtatásra tervezzük a képet, akkor ez utóbbit adjuk meg. Képtípusok: Három képtípust ismer a GIMP: RGB, Szürkeárnyalat (Grayscale) és Indexed. Indexelt típusú kép pl. a gif formátumú kép is. Ezeknél nem mőködnek a szőrık és effektek, ezért RGB módban ajánlatos dolgozni, és ha kész, átalakítani indexeltté Kép-MódIndexelt (Kép (Image) -> Mode -> Indexed). A gif 256 színt használ, ezt a 256 színő palettát a GIMP automatikusan optimalizálni tudja a kép színeire. Azaz ha pl. egy zöld növényt ábrázol a kép, akkor a palettát alkotó 256 szín között sok zöldes árnyalatú lesz, de nem lesz pl. piros. Finomítás (Dithering) finomabbá teszi az átmeneteket a pixelek szétszórásával, lásd Help.
2.5 Mőveletek visszavonása és újraalkalmazása Visszavonás & Újra (Undo & Redo) Ez a két mővelet az Szerkesztés (Edit) menübıl hívható, de gyakori szükségességük miatt érdemes megjegyezni a billentyőkombinációt: Visszavonás (Undo): Ctrl+Z, Újra (Redo): Ctrl+Y. Az, hogy hány Visszavonás (undo) hívható egymás után, állítható: The GIMP ablakban File > Beállítások (Preferences), Környezet (Environment), Visszavonások minimális száma (Minimal number of undo levels). Érdemes nagyobbra venni, pl. 20. A Visszavonási elızmények (Undo History) ablakban (vagy a Rétegek, Csatornák, Útvonalak…(Rétegek (layers), Channels, Paths, Undo) ablak Visszavonás (Undo) fülén) vizuálisan nyomon követhetıek a képen alkalmazott változtatások, azok kicsinyített változatai. Bármelyik szintre vissza lehet ugrani egy kattintással. Ctrl+Shift+F: az utoljára alkalmazott szőrı dialógusablakát jeleníti meg. Így gyorsan lehet kísérletezni egy szőrıvel: Ctrl+Z, Ctrl+Shift+F, Ctrl+Z, Ctrl+Shift+F...
2.6 Másolás, kivágás, beillesztés (Copy, Cut, Paste) Alapértelmezett pufferbe/-bıl (csak egy van!): Ctrl+C, Ctrl+X, Ctrl+V Elnevezett pufferekbe/-bıl (több is lehet): Ctrl+Shift+C, Ctrl+X, Ctrl+Shift+V A másolás vagy kivágás mindig az aktív réteget (ha van aktív kiválasztás, akkor csak a kiválasztott részt) vagy maszkot másolja be a pufferbe! Mindig ellenırizzük, hogy melyik réteggel dolgozunk (Ctrl+L)!
5
Szerkesztés (Edit) -> Helyben beillesztés (Paste Into): ha van aktív kiválasztás, csak abban fog megjelenni a beillesztett kép (mintha a kiválasztáson mint kulcslyukon át néznénk a beillesztendı képet). Szerkesztés (Edit) ->Beillesztés újként (Paste as New): új képet nyit meg (amekkorába belefér), és abba helyezi el a puffer tartalmát. Szerkesztés (Edit) -> Látható másolása (Copy Visible): az összes látható réteget (kiválasztást) kilaposítva (1 rétegbe összenyomva) másolja be a pufferbe.
3 Rétegek Pixelek – rétegek – képek. A kép általában több összetevıbıl áll. A rétegek biztosítják, hogy ezek az összetevık kombinálhatók legyenek, mégis külön kezelhetık maradjanak. A kép egy részén dolgozhatunk anélkül, hogy ezzel befolyásolnánk a többi részt. A rétegeket külön lehet pozícionálni, átszínezni, és külön lehet rajtuk szőrıket alkalmazni.
3.1 A „Rétegek” (Layers) dialógusablak Elıhívása: Ctrl+L. Gyakran használjuk, hiszen a mőveleteket mindig csak az aktív rétegen lehet végrehajtani. Fontos: csak ebben az ablakban ellenırizhetjük, hogy melyik réteg az aktív. Egyszerre csak egy réteg lehet aktív. Aktív réteg kijelölése: rákattintunk a Réteg (Layers) ablakban a kis képre vagy a réteg nevére, vagy PageUp, PageDown, Home, End gombokkal lehet váltani. Vigyázat! Gyakori hibaforrás, hogy nem az a réteg van kiválasztva egy mővelet végrehajtásakor, amelyet módosítani szeretnénk!
3.1.1 A Rétegek (Layers) dialógusablak részei •
• • • •
• • •
A dialógusablakban minden réteg külön soron van. Fontos a sorrend: alul van a legalsó (a szemlélıtıl legtávolabbi) és felül a legfelsı réteg (ebbıl egyik réteg sem takarhat el semmit). A bal egérgombbal kijelölt réteg helyzete változtatható a le/fel mutató nyilakra kattintva (raise/lower layer). Szem ikon: a réteg látható-e (van szem) vagy sem (nincs szem). Rákattintva változtatható. Lánc ikon (a szem mellett): több réteg összekapcsolható és így együtt mozgatható. A réteg tartalmát mutató képecskétıl jobbra van a réteg neve. Dupla kattintással módosítható. Alapesetben a neve, háttér azaz „background”. Ha több megnyitott képünk is van, a kép neve nem látszik a Rétegek (Layers) ablakban, csak a Rétegek, Csatornák, Útvonalak „Layers, Channels, Paths, Undo” többlapos ablakban. Itt az „Automatikus” gomb állapota (lenyomott vagy sem) határozza meg, hogy egy másik képre való áttéréskor mindig az aktív kép rétegei látsszanak-e vagy sem. Mód (Mode): blending mode, vagyis a pixelek színét vizuálisan hogyan keveri az alatta lévı rétegek pixeleinek színével (bıvebben a színekrıl szóló fejezetben). Rétegenként változtatható a mód. Átlátszatlanság (Opacity) csúszka: az átlátszatlanság mértékét adja meg. 100%: teljesen átlátszatlan a réteg. 0%: teljesen átlátszó a réteg (nem látszik belıle semmi). Átlátszóság megırzése (Keep transparency) jelölınégyzet: az átlátszó területek átlátszóak maradnak, a mőveletek hatása ezekre a pixelekre nem fog kiterjedni. (Figyelem! Ha egy réteg átlátszó területeire szeretnénk rajzolni, vegyük ki innen a pipát!) 6
3.2 Színcsatornák (Channels) Általában színes képekkel dolgozunk. Minden pixelnek 4 tulajdonsága van: RGBA, vagyis hogy mennyi piros (R = red), mennyi zöld (G = green), mennyi kék (B = blue) van benne, és hogy mennyire átlátszó (A = alpha). – A rétegek pixelekbıl állnak. Az összes pixel egy bizonyos tulajdonságát a csatornák jelképezik. Pl. a zöld csatorna megmutatja, hogy az egyes pixelek mennyi zöldet tartalmaznak. Ha egy képnek csak a zöld csatornáját jelenítjük meg, akkor egy fekete-zöld képet látunk. Amelyik pixelek nem tartalmaznak zöld összetevıt, azok feketék lesznek. A fehér képpontokat pl. tiszta zöldnek fogjuk látni, hiszen a fehérben mindhárom szín (RGB) maximálisan jelen van. Kivétel: Újonnan létrehozott vagy megnyitott kép egyetlen rétegének alapesetben nincs alpha csatornája, vagyis teljesen átlátszatlan. A pixelek egyes csatornáinak értékeit egy 8 bites bináris szám adja meg (melynek értéke 0255 lehet, ami binárisan 00000000-11111111, vagy hexadecimálisan 00-ff), így minden pixelhez 32 bit tartozik.
3.2.1 A „Csatornák” (Channels) dialógusablak Ez egy külön fül (tab) alatt érhetı el a Réteges, Csatornák, Útvonalak „Layers, Channels, Paths, Undo” ablakban. A Párbeszéd (Dialogs) -> Csatornák (Channels) menüponttal elıhívható egy külön Csatornák (Channels) ablak is (hasonlóan ahhoz, ahogy Ctrl+L-re elıjön a Rétegek (Layers) ablak). Ehhez közvetlen billentyőkombináció azonban nincs, mert ezt ritkábban használjuk. A rétegekkel ellentétben egyszerre több csatorna is aktív (kékkel jelölt) lehet. Alapesetben minden csatorna aktív. Ha valamelyikre rákattintunk, az inaktív lesz, és a további mőveletek már csak a maradék aktív csatornákra fognak hatni. Szem ikon: melyik csatorna látható. Új csatorna létrehozása: a Csatornák (Channels) ablakban az üres lap ikonra kattintva. Ezek az ún. Csatorna maszkok (Channel Mask) lesznek, késıbb lesz szó ezekrıl.
3.3 Rétegek létrehozása, törlése Új réteg létrehozása: Réteg (Layer) -> Új réteg (New Layer) menü a kép ablakban, vagy az üres lap ikon a Rétegek (Layers) ablakban. Meg lehet adni a méretét, kitöltését. Mindig az éppen kijelölt réteg fölé kerül az új. Réteg elırébbhozása: Réteg (Layer) -> Verem (Stack) -> Réteg feljebb (Raise Layer) vagy felfele mutató nyíl a Rétegek (Layers) ablakban. A rétegek sorrendje megváltozik: a kijelölt réteg egy szinttel feljebb kerül. Réteg hátrébbküldése: Réteg lejjebb (Lower Layer) vagy lefele nyíl. Ha a háttérképnek nincs alpha csatornája (átlátszósága), akkor nem lehet alá tenni réteget. Réteg duplázása: Réteg (Layer) ->Réteg kétszerezés (Duplicate Layer,) vagy 2 üres lapot ábrázoló ikon. Réteg törlése: Réteg (Layer) -> Réteg törlése (Delete Layer), vagy kuka gomb.
3.4 Rétegek másolása Gyakran használjuk kompozíciók alkotásakor: több meglévı képet össze lehet hozni egy új képre. Forrás képben: ellenırizzük, melyik az aktív réteg, és Ctrl+C-vel bemásoljuk (mindig az aktív réteget másolja!). Vagy Ctrl+X: kivág, azaz bemásolja a réteget, és az eredeti helyérıl ki is törli. Nyissunk új képet, Ctrl+N, amely legyen nagyobb, mint a forráskép. Itt Ctrl+V
7
beilleszt. Lebegı kijelölés (Floating Selection), azaz lebegı kiválasztás lesz a beillesztett rétegbıl (mozgó szaggatott vonal jelzi). M gomb lenyomása után (Move tool) oda mozgathatjuk, ahova szeretnénk. Addig nem is jelölhetünk ki más réteget, amíg le nem horgonyoztuk (Ctrl+H, ancHor, vagy horgony ikon) vagy új réteget nem csináltunk belıle (Réteg (Layer) -> Új réteg (New Layer), vagy üres lap ikon). Az így beillesztett réteg mérete kisebb lesz, mint az egész kép. Ha egyezı mérető réteget szeretnénk, beillesztés elıtt hozzunk létre egy új réteget, és ahhoz horgonyozzuk le a beillesztést. Néha zavaró lehet a szaggatott vonal a réteg körül. Kikapcsolása: Nézet (View) -> Réteg határvonalának a megjelenítése (Show Layer Boundary).
3.5 Lebegı kijelölések (Float) Ez egy speciális rétegtípus. Amíg ez él, más rétegekhez nem nyúlhatunk, a lebegı kijelölésen viszont szinte bármilyen GIMP mővelet végrehajtható. Automatikusan létrejön az alábbi esetekben: a) réteg beillesztésekor b) valamely terület kijelölése után (pl. négyszög (rectancgle select), R), mihelyst elkezdjük azt mozgatni (egérrel belekattintunk, és lenyomva tartva mozgatjuk). Explicit módon is létrehozható lebegı kijelölés, a kijelölés mozgatása nélkül: Kijelölés (Select) -> Lebegı (Float), vagy Ctrl+Shift+L. A lebegı kijelölésbıl új réteg hozható létre, vagy lehorgonyozható az alatta lévı látható réteghez.
3.6 Mőveletek a rétegekkel Képszerkesztés szempontjából a legfontosabb komponensek a rétegek. Szinte mindig kell ıket mozgatni, kimásolni, beilleszteni, átméretezni, átalakítani, stb.
3.6.1 Rétegek elhelyezése Mozgatás: move tool (M), majd kattintás-húzás. Mindig a legjobban látszó réteg fog elmozdulni. Ha azt akarjuk, hogy láthatóságtól függetlenül az aktív réteg mozduljon: Shift+kattintás-húzás. A billentyőzet nyilaival is lehet mozgatni pixelenként, vagy Shift+nyilak: 25 pixelenként. Segédvonalakhoz igazítás: A bal oldali vagy felsı szürke vonalzóra kattintva és húzva vihetık a képre segédvonalak. Ha Nézet (View) -> Segédvonalhoz igazítás (Snap to guides) ki van jelölve, akkor már néhány pixel távolságról beugrik a mozgatott rész a helyére, rátapad a segédvonalra. Nézet (View) -> Segédvonalak megjelenítése (Show Guides) vagy Ctrl+Shift+T ki-be kapcsolja a láthatóságukat. Akárhány segédvonal lehet. Eltüntetésük: vissza kell ıket húzni a vonalzókba.
3.6.2 Rétegek átméretezése, kicsinyítése, nagyítása Átméretezés = a kép széleinek helyzete megváltozik, de az arányok nem! Mintha ollóval kivágnánk egy részt. Kicsinyítés/nagyítás = a kép tartalma nem változik, csak az arányai változnak. Egész kép kicsinyítése/nagyítása: Kép (Image) -> Kép átméretezése (Scale Image). Pixelben vagy százalékban adható meg az új méret.
8
Egész kép átméretezése: Kép (Image) -> Rajzvászon mérete (Canvas Size). Számokkal kell megadni a méretet és az ofszetet. Csökkentésre nem olyan jó, inkább a képmezı növelésére használjuk. Csökkentésre kényelmesebb a Kép kivágása (Crop tool) (Shift+C). Ki kell jelölni az új képméretet. A kijelölés négyszöge a jobb alsó vagy bal felsı sarkánál megfogva átméretezhetı, ill. Bal alul/jobb felül megfogva áthelyezhetı. Kivágás (Crop): eldobja a kiesı részeket, Átméretezés (Resize): megmaradnak a kiesı részek, lehet úgy mozgatni, hogy látsszanak. Rétegek kicsinyítése/nagyítása: Gimp eszköztárban kattintsunk a Réteg, vagy kijelölés átméretezése (Scale) gombra, vagy Shift+T, vagy Eszközök (Tools) -> Átalakító eszközök (Transform tools) -> Átméretezés (Scale). Itt interaktívan változtathatjuk a méretet, tehát látjuk közben a hatást. Az eszköz kiválasztása után valahova a képre kattintva megjelenik a átméretezı (Scale) dialógusablak, és egy négyzet a réteg körül, 4 füllel a sarkokban. Ezeket megragadva lehet a réteg méretén változtatni. Ctrl+húz: megtartja a magasságát a réteg, Alt+húz: szélességét, Ctrl+Alt+húz: megtartja az arányokat. A Átméretezés (Scale) ablakban a Visszaállítás (Reset) gomb visszaállítja a réteg eredeti méretét. Másik mód: Rétegek (Layers) ablakban jobb klikk a rétegen és Réteg átméretezése (Scale Layer): itt csak számokkal adhatjuk meg az új méretet. A réteg nagyítása rontja a képminıséget, mert interpolációt kell alkalmazni az új, beiktatandó képpontok meghatározásához. Rétegek átméretezése: Réteg (Layer) ->Réteg határvonal átméretezése (Layer Boundary Size), vagy Layer ablakban jobb klikk a rétegen és Réteg határvonal átméretezése (Layer Boundary Size). Itt megadható a pontos méret számokban, eltolható a keret vagy központosítható, és van egy elınézeti ablak. Másik módszer, ha precízebben szeretnénk kijelölni egérrel az új méretet: Téglalap kijelölése (Rectangle Select) eszközzel kijelöljük a kívánt részt; Lebegı kijelölés Float (Ctrl+Shift+L); Réteg (Layer) ablakban Új Réteg (New Layerre) kattintunk; végül a régi réteget kijelöljük és töröljük.
3.6.3 Rétegek tükrözése Tükrözés (Flip), Shift+F. Tükrözéshez csak a képre kell kattintani. Alaphelyzetben vízszintes irányban tükröz (balról jobbra), a Ctrl gombot nyomva tartva függılegesen (fentrıl le).
3.6.4 Rétegek elforgatása Forgatás 90 fokos lépésekben: Teljes kép forgatása: Kép (Image) -> Átalakítás (Transform) -> Forgatás (Rotate) ..., csak egy réteg forgatása: Layer -> Átalakítás (Transform) -> Forgatás (Rotate)... . Tetszıleges fokú elfordítás: Eszközök (Tools) -> Átalakító eszközök (Transform Tools) -> Forgatás (Rotate), vagy Réteg vagy kijelölés forgatása (Rotate) gomb az eszköztárban, vagy Shift+R. A dialógusablakban a csúszkát vagy a képen a négyzet sarkait megragadva forgatható a réteg.
9
3.6.5 Rétegek perspektívikus átalakítása Perspektíva (Perspective), Shift+P. A rétegnek mind a négy sarkát külön lehet mozgatni. Supersampling: több pixelt használ fel pl. interpoláció esetén a köztes szín meghatározásához. Jobb lesz a kép, de hosszabb ideig tart a mővelet. Preview: Image+Grid: hálót tesz a képre a jobb érzékelhetıség kedvéért. A vonalak száma a csúszkával állítható.
3.6.6 Rétegek megdöntése Nyírás (Shear), Shift+S. Egérrel vagy számokkal is megadhatunk értéket. Egyszerre csak egyik irányba lehet dönteni (vízszintesen vagy függılegesen).
3.7 Rétegek összevonása Gyakran kell több rétegbıl egyet csinálni, pl. ha jpeg formátumban akarjuk elmenteni a képünket. Az összevonásnak két módja van: Egyesítés: Rétegek (Layers) ablakban jobb klikk és Látható rétegek összefésülése (Merge Visible Layers), vagy Kép (Image) -> Látható rétegek összefésülése (Merge Visible Layers), vagy Ctrl+M. Ha csak egy réteget szeretnénk az alatta lévı legközelebbi látható réteggel összevonni, akkor Réteg (Layer) -> Összefésülés lefelé (Merge Down). Kilapítás: egyesíti az összes réteget, akár láthatóak, akár nem, a réteg (layer) maszkok alkalmazásával, és eltünteti az alpha csatornát. (Csak így lehet azt eltüntetni.) A csatorna maszkokat viszont nem is alkalmazza, nem is törli ki.
4 Kijelölések A kijelölésekkel lehet megmondani a programnak, hogy a képnek mely részeivel szeretnénk dolgozni, és melyekkel nem, tehát a mőveletek (szőrık, plug-inek) a képnek csak a kijelölt részére fognak hatni. Ha több képbıl egy montázst csinálunk, szintén elengedhetetlen a kijelölések használata. Könnyen megeshet, hogy a kijelölések létrehozása lesz munkánk legidıigényesebb része, ezért fontos, hogy hatékonyan tudjunk dolgozni a kijelölı eszközökkel. Elméletileg a kijelölések speciális csatornák, függetlenek a képrétegektıl, és kijelölı hatásuk csak az aktív rétegre érvényes.
4.1 A kijelölésekhez használható eszközök Vannak manuális és automatikus kijelölı eszközök. A manuális eszközöknél az általunk rajzolt vonalak adják meg a kijelölés határait. Az automatikusaknál egy általunk kijelölt pixellel közel megegyezı színő pixelek lesznek kiválasztva.
4.1.1 Téglalap kijelölés (Rectangle select) (R) és Ellipszis kijelölés (Ellipse select) (E) A szögletes kijelölés használható pl. képkeretek készítéséhez, vagy rétegek határainak egybemosásakor, de négyzet/téglalap rajzolásához is ebbıl kell kiindulni (és utána Edit -> Stroke selection menüpont végighúzza a ceruzát a kijelölés mentén). Illetve elliptikus keretet is létre lehet hozni, vagy kört/ellipszist rajzolni. Tökéletes négyzet vagy kör alakú kijelölés érhetı el, ha a kijelölés megkezdése (kattintás, lenyomva tartás, egér húzás) után nyomjuk le a Shift billentyőt, még mielıtt az egér gombját felengednénk, és ha kész a kijelölés, elıbb az egér gombját engedjük fel.
10
Ha azt akarjuk, hogy a kezdeti kattintás helye legyen a kijelölés középpontja, az egérkattintás után nyomjuk le a Ctrl billentyőt, és legyen lenyomva még akkor is, amikor felengedjük az egérgombot. Az összes kijelölés gyorsan eltávolítható a Ctrl+Shift+A billentyőkombinációval.
4.1.2 Szabadkézi kijelölés (Free select) (F), avagy lasszó. Tetszıleges alakú kijelölés végrehajtható, viszont bonyolult kijelölı munkához nem alkalmazható, mert folyamatosan lenyomva kell tartani az egérgombot, és nagyon precízen kell irányítani az egeret. Automatikus kijelölések után a „szemét” (kijelölni nem kívánt pixelek) körülhatárolására és a kijelölésbıl történı eltávolítására viszont ideális eszköz, hiszen itt nem kell nagyon pontosnak lenni, elég csak nagyjából jó helyen húzni az egeret.
4.1.3 Egybefüggı terület kijelölése Fuzzy Select (Z), avagy varázspálca Automatikusan kijelöli a kijelölt pixel környezetében lévı, színben ahhoz megfelelıen hasonló pixeleket. Küszöbszint (Threshold): a hasonlóság küszöbértéke. Nagyobb érték esetén a kattintott pixel tágabb környezete lesz kijelölve. Kijelölés közben, az egérgombot lenyomva tartva is változtatható a küszöbérték: jobbra le húzva az egeret nı a küszöb, balra fel tolva csökken. Valójában ez nem olyan hasznos eszköz, mert nehéz eltalálni a megfelelı pontot és küszöbértéket a kívánt kijelölés teljesítéséhez. A Küszöbszint (Threshold) eszközzel és csatornamaszk használatával ez kontrollálhatóbban megtehetı (lásd késıbb).
4.1.4 Területek kijelölése szín szerint Select by Color (Shift+O) Nagy egyszínő területek kijelöléséhez használható jól, pl. betők, virágok, stb. Hasonló a varázspálcához, azzal az eltéréssel, hogy a kijelölést nem csak az adot pixel környezetében végzi, vagyis a kijelölt színő pixeleket akkor is kijelöli, ha azok nem alkotnak egybefüggı területet, hanem a képen szétszórtan helyezkednek el. Itt az egér húzásnak nincs olyan hatása, mint a varázspálcánál.
4.1.5 Alakok kijelölése képrıl (Intelligent Scissors) (I), avagy az intelligens olló A kontúrvonalakat követı kijelöléseket lehetne vele végrehajtani, a gyakorlatban nem igazán használható ez az eszköz.
4.1.6 Útvonalak létrehozása, szerkesztése Bezier Paths (B), avagy Bezier görbék (útvonalak) Ez az egyetlen eszköz, amellyel lehetıvé válik, hogy még mielıtt a kijelölés megtörténne (azaz mielıtt a szaggatott vonal megjelenne a kijelölés körül), módosítsuk annak alakját. Nagyon hasznos és sokoldalú kijelölı eszköz!
4.1.6.1 Az útvonal létrehozása, módosítása, mozgatása Elıször vezérlıpontokat helyezünk el a képen (kis fekete körök, az aktív pont fehér), ezek egyenes vonalakkal kötıdnek össze, de a vezérlıpontokhoz tartozó kis fogantyúkkal tetszıleges görbét is kialakíthatunk. Az eszköznek 3 módja közül választhatunk az opcióknál:
11
1. Tervezés (Design). Fontos: új útvonalat csak Tervezés (Design) módban rajzolhatunk! Sima kattintással lerakhatunk vezérlıpontokat (Új útvonal rajzolásának kezdésekor kis négyzet van a kurzor mellett), megragadva mozgathatjuk ıket (külön-külön, vagy többet egyszerre: Shift+klikkel kijelöljük, hogy melyikeket, ilyenkor ezek fehérek=aktívak lesznek). Mindig csak az aktív pont fogantyúi látszódnak. A szakaszokat megragadva és húzva görbékké alakíthatjuk ıket. A fogantyúk automatikusan megjelennek. Ezeket is lehet különkülön mozgatni, vagy Shift gombbal szimmetrikusan mind a kettıt. A vezérlıpontok összekötését meg lehet szakítani és új útvonalat lehet kezdeni a Shift gomb lenyomása mellett kattintva (kurzor: kis négyzet lesz). Külön szakaszok végpontjait a Ctrl gombbal kattintva lehet összekapcsolni (kis unió jel jelenik meg). Tervezés (Design) módban a Ctrl gombot lenyomva Szerkesztés (Edit) módba, Alt gombbal Áthelyezés (Move) módba lehet átváltani a gomb nyomva tartásának idejére. Útvonal lezárása: Ctrl gombbal (vagy Szerkesztés (Edit) módban) kell ismét az elsı vezérlıpontra kattintani. 2. Szerkesztés (Edit) Fogantyúk elıhúzása a vezérlıpontból, fogantyúk mozgatása, vezérlıpontok/fogantyúk törlése Shift+rákattintással. A fogantyúkat törölve újra szögletes lesz a sarok. Új vezérlıpontok létrehozása: a görbeszakaszra kattintva (kis + jelenik meg a kurzornál). 3. Áthelyezés (Move) = mozgató mód. Az egész alakzat egyben mozgatható. Ha több tagból áll egy útvonalhalmaz, akkor az útvonalakon kívülre kattintva (vagy Shift+húz) az összes útvonal mozgatható egyszerre. Külön mozgatás: csak meg kell ragadni valamelyik útvonalat. A Útvonal (Paths) ablakban 1 sor számít 1 halmaznak. Néhány alapszabály a vezérlıpontok elhelyezéséhez: • Sarkokba, kiszögellésekbe mindig kell egy pontot tenni • Egyenes vonalat csak úgy lehet alkotni, ha mindkét végében van egy pont • Inflexiós pontba nem muszáj pontot tenni, anélkül is meg lehet oldani. • Elvileg egy ponttal 180 fokos ívet le lehet fedni (Pl. körhöz elég 2 pont), de gyakorlatilag jó 90 fokonként elhelyezni egyet.
4.1.6.2 Az útvonal (Paths) dialógusablak Érdemes a „Rétegek, Útvonalak, Csatornák, Visszavonás (Layers, Channels, Paths, Undo) dokkot használni, ebben az egyik fül az Útvonalak (Paths). Hasonlít a Rétegek (layers) ablakhoz. Szem ikon: látszódjon-e a path. Lánc ikon: „transform lock”, azaz több elemet együtt lehet transzformálni (layer, path, channel is lehet akár egymáshoz láncolva). Ha valamelyik rétegnél bekapcsoljuk, meg egy útvonalnál is, akkor az útvonal a réteggel együtt változtatja majd az alakját/helyzetét pl. forgatásnál vagy perspektivikus transzformációnál. Alul a gombokkal lehet új útvonalat létrehozni, törölni, duplikálni, kijelöléssé alakítani vagy kijelölésbıl útvonalat csinálni, és az útvonalat megrajzolni, kihúzni (stroke path).
4.2 A kijelölı eszközök opciói Élsimítás (Antialiasing) Mivel a kijelölı vonal 0 vastagságú, a pixelek viszont kis négyzetek, ferde vonal esetén lesznek olyan pixelek, amelyek részlegesen lesznek kijelölve. Ezek helyére a pixelbıl kijelölt terület nagyságával arányos árnyalatú pixelt helyez ez a simító opció. Ha pl. fehérnek tekintjük a teljes egészében kijelölt pixeleket, feketének a nem kijelölteket, akkor a különbözı szürkeárnyalatok azt jelképezik, hogy a pixel mekkora része lett kijelölve. Világosszürke = 12
nagy része ki lett jelölve, sötétszürke: alig lett belıle kijelölve egy kis rész. Az ilyen típusú részleges kijelölés a réteg alpha csatornájával van kapcsolatban: a fehér terület nem átlátszó részt jelent, a fekete teljesen átlátszót, a szürkék részben átlátszóak. Ha pl. egy ilyen antialiasing opcióval kijelölünk egy kört a háttérbıl, majd a kijelölést befestjük valamilyen színőre, akkor a széleken a részben átlátszó pixelek mögül több-kevesebb háttérszín elı fog tőnni, vagyis a kifestıszín és a háttérszín átmeneti árnyalatai jelennek meg a széleken. Hatására nem lesz recés, lépcsıs, zavaróan pixeles az alakzat széle. Az antialiasing alapból mindig be van kapcsolva. Finom élek (Feather edges) Az elsimításhoz (antialiasing) hasonlóan mőködik: a pixelek alpha értékét a kijelölés szélétıl való távolságuk alapján módosítja, azaz a kijelölés határán lesz egy megadható szélességő határsáv, amelyben folyamatos lesz az átmenet a réteg és a háttér között. Ha elfelejtettük a kijelölés elıtt bekapcsolni ezt az opciót, utólag is megtehetjük a Kijelölés (Select) -> Lágy szélek (Feather) menüpont segítségével. A beállítható sugárérték (Radius) azt adja meg, hogy a kijelölés vonalán az átlátszóságot 50%-nak véve befele hány pixelre fognak esni a 100%-osan kijelölt, ill. kifele a 0%-osan kijelölt pixelek. Az átmeneti sáv szélessége tehát a sugár kétszerese lesz. Kép szín-mintavételezése (Sample merged) A szín alapján kijelölı eszközöknél van ilyen opció. Jelentése: „az egyesített kép színmintavételezése”, azaz kijelölésnél nem csak az aktív réteg színeit veszi figyelembe, hanem az összes látható réteg kölcsönhatásának eredményeképpen látszó színt. Küszöbérték (threshold) Megadja, hogy a kijelölendı pixelek színben mennyire legyenek hasonlóak a mintapixelhez (ahhoz a pixelhez, amelyre kattintottunk). Nagyobb érték megadása esetén több pixelt jelöl ki.
4.3 Kijelölések kombinálása Ha kijelöltünk egy területet, a kijelölés megmarad akkor is, ha eszközt váltunk, tehát újabb, akár más jellegő kijelölésekkel is kombinálhatjuk a meglévıt. Pl. egy kijelölt kör alakú területbıl eltávolíthatunk bizonyos színő pixeleket, hogy azok ne legyenek kijelölve. Mozgatás: A kijelölés (nem a tartalma, hanem maga a kijelölés vonala!) mozgatható Alt+kattintással. Összegzés: unió képzés. Shift+kattintással (elıbb a Shift, aztán kattintás!), vagy az eszköz opcióknál a megfelelı kis gombra kattintással. Egy kis + jel jelenik meg az egérkurzor mellett, jelezve, hogy hozzáadunk a kijelöléshez egy újabbat. Kivonás: A meglévıbıl kivonjuk az újonnan kijelölttel képzett metszetet. Ctrl+kattintás. Kis – jel jelenik meg a kurzornál. Metszetképzés: Ctrl+Shift+kattintás. Kis fordított U bető jelenik meg, a metszet jele. Emlékeztetı: Az elıbb láttuk, hogy a négyzet/kör kijelölés Shifttel, központosított kijelölés Ctrl-lal tehetı meg. Ezeket a kattintás után kell megcsinálni. Tehát pl. egy kijelöléshez pontos kör alak hozzáadása: E (ellipse select), Shift (=összegzés), kattint, húz, Shift elenged, újból Shift (=pontosan kör alak), egérgomb elenged, Shift elenged.
4.4 A Kijejölés (Select) menü elemei Mindet Kijelöl (All): az egész aktív réteget kijelöli. Megszüntetés (None): megszüntet minden kijelölést, azaz nem lesz semmi kijelölve.
13
Invertálás (Invert): ami nem volt kijelölve, az lesz, és fordítva. Ha semmi nem volt kijelölve, minden ki lesz. Gyakran használt, hasznos funkció. Ctrl+I. Lebegı (Float): lebegtetni lehet a kijelölést, amibıl akár új réteg is létrehozható. Szín szerint (By Color): lásd fentebb az eszközök leírásánál. Útvonal alapján (From Path): útvonalat alakít kijelöléssé. Kijelölés szerkesztı (Selection Editor): külön (átméretezhetı) ablakban követhetjük nyomon, hogy éppen mi van kijelölve a képen. Ez tulajdonképpen egy fekete-fehér maszk, ahol a fehér jelenti a kijelölt területeket. Lágy szél (Feather): a kijelölés peremén folyamatos átmeneti sáv létrehozása. Élesítés (Sharpen): az élsimítás (antialiasing) ellentéte: az 50%-nál jobban kijelölt pixelek lesznek csak kijelölve, a többit eldobja a kijelölésbıl. Szőkítés (Shrink): a kijelölés határát megadott számú pixellel szőkebbre veszi. Növelés (Grow): a kijelölés határát megadott számú pixellel kijjebb tolja. Keret (Border): a kijelölés egy adott szélességő határsávját jelöli ki. Különösen hasznos egy kijelölt terület határainak finomítására. Lekerekített téglalap (Rounded Rectangle): a kijelölést egy lekerekített (vagy körívben lecsapott) sarkú téglalappá alakítja. %: megadható, hogy a lekerekítéshez használt sugár a kijelölés szélessége és magassága közül a kisebbik felének hány százaléka legyen. Gyors maszk ki/be (Toggle Quick Mask): egy vöröses színő gyorsmaszk jelenik meg. Ahol kijelölés van, ott nem lesz vörös, hanem átlátszó. A gyorsmaszk (Quick Mask) megjelenik a csatornák ablakban. Szürkeárnyalatos eszközökkel, szőrıkkel módosítható a maszk, ezáltal a kijelölés. El is lehet menteni a munkánkat: Mentés csatornába (Save to Channel): a kijelölések egy csatornában eltárolhatóak, és késıbb szerkeszthetıek. Útvonallá alakítás (To Path): Bezier útvonallá alakítja a kijelölést, automatikusan megkeresve a vezérlıpontok és a fogantyúk helyzetét. Szabadon módosítható, majd visszaalakítható kijelöléssé (Kijelölés (Select) -> Útvonallá alakítás (From Path).
4.4.1 Egyéb, a kijelölésekkel kapcsolatos menüpontok: Szerkesztés (Edit) -> Másolás (Copy) (Ctrl+C), Cut (Ctrl+X), Paste (Ctrl+V) A kivágás hatására a kijelölés helyén átlátszó lesz a réteg. Beillesztés hatására lebegı kijelölés jön létre. Szerkesztés (Edit) -> Kijelölés körberajzolása (Stroke Selection) Az aktív elıtérszínő aktív ecsettel végighúzza a kijelölést. Így rajzolhatóak különbözı alakzatok (ellipszis, kör, négyzet, téglalap, stb.). Nézet (View) -> Kijelölés megjelenítése (Show Selection) (Ctrl+T) Mutassa-e a kijelölést, vagy sem. A nem mutatás nem azonos a kijelölés megszüntetésével (Select None)! Olyankor lehet hasznos, ha pontos színbeli illesztés vagy pozicionálás a követelmény. Vigyázat, ne felejtsük el visszakapcsolni! (Mindaddig nem fogja mutatni a kijelöléseket.)
4.5 Kijelölések hatékony használata Több kijelölı eszköz kombinálása: pl. varázspálca (Z) és lasszó (F). Varázspálcával kijelöljük a színt, ami kijelöl egy nagy területet, és ha pl. a virág közepe más színő, és emiatt nem lett kijelölve, hozzáadhatjuk a meglévı kijelöléshez a lasszóval (Shift+kattintás). Nagyító használata: pl. Bezier path esetén ellenırizhetjük, hogy jó helyre kerültek-e a vezérlıpontok a képen. A + és a – gombokkal tudunk be/ki nagyítani a képen. És a középsı egérgombot lenyomva tartva mozgathatjuk az ablak alatt a képet, hogy más terület látsszon.
14
Segédvonalak: Nézet (View) -> Segédvonalhoz igazítás (Snap to Guides) bejelölése esetén hozzáigazítja a kijelölés kezdıpontját a vonalak metszéspontjához, ha ahhoz elég közel nyomtuk le az egérgombot. A segédvonalakat a vonalzókból lehet egyszerően elıhúzni. Pl. kör alakú tárgy kijelöléséhez a segédvonalakat érintıkként helyezzük el.
5 Maszkok A maszkok olyan szürkeárnyalatos képek, amelyek kijelöléseket jelképeznek. Fehér = kijelölt, fekete = nem kijelölt, szürke = árnyalattól függıen részben kijelölt pixel. A maszkokat többször is fel lehet használni, ellentétben a kijelölések halandóbb voltával. Sıt, ha van aktív kijelölés, minden GIMP mővelet csak a kijelölt területen jut érvényre. A maszkok segítségével viszont a kijelölések eltárolhatók késıbbi felhasználásra, és közben a kép többi része is módosítható. Nagyon egyszerő a kijelöléseket maszkokká alakítani, és fordítva. Kétféle maszk létezik: csatornamaszk (rétegektıl független, ezért bármelyik rétegre alkalmazható) és rétegmaszk (valamelyik réteghez van hozzárendelve). Mindegyik rétegnek lehet egy saját maszkja. Ez a rétegmaszk a réteg alfa csatornájával áll összefüggésben, vagyis a réteg átlátszóságát szabályozza.
5.1 Csatornamaszkok A csatornamaszk egy speciális, 8 bit mélységő szürkeárnyalatos réteg (azaz minden pixel értékét 8 biten tárolja el, elentétben a színes réteggel, ahol 3x8 biten tárolódnak a vörös, zöld és kék értékek). Kijelölések tárolására és szerkesztésére használható.
5.1.1 A „Channels” (csatornák) dialógusablak Mint ahogy akárhány réteg lehet egy képben, úgy akárhány csatornamaszkot is létrehozhatunk. Ezek kezelésére a rétegek c. ablakhoz hasonló felület áll rendelkezésre. Elıhívása: Párbeszéd (Dialogs Dialogs) Dialogs) ->Csatornák (Channels) Channels) vagy Párbeszéd (Dialogs Dialogs) Dialogs) -> Új dokk létrehozása (Create (Create New Dock) Dock) -> Rétegek (layers), (layers), Channels & Paths. Paths Az ablakban mindig a kép vörös, zöld és kék csatornája van felül, ezek alatt láthatók az általunk létrehozott csatornamaszkok, amelyek közül mindig csak egy lehet aktív, és ha valamelyik csatornamaszk aktív, akkor más réteg nem lehet aktív. Erre érdemes odafigyelni: mindig ki kell jelölni, hogy éppen melyik réteggel vagy csatornamaszkkal szeretnénk dolgozni! Kijelölések elmentése: Kijelölés (Select) -> Mentés csatornába (Save to Channel) • Eddigi munkánk megóvása, elmentése céljából (áramszünet!) • Kijelölések több részletben történı végrehajtása érdekében • Kijelölések késıbbi újbóli felhasználása céljából • Kijelölések finomítása céljából • Szőrı plug-inek használatával speciális effektek alkalmazása céljából. E mővelet után automatikusan a csatornamaszk lesz aktív, és a kijelölés is érvényben marad! Tehát csakis a csatornamaszk kijelölésen belüli részén tudunk dolgozni. Ha a teljes maszkon akarunk dolgozni, szüntessük meg a kijelölést (Ctrl+Shift+A). A csatornamaszk alapesetben nem látható, ehhez a szem ikonjára kell kattintani. Ha egy réteg is látható, a maszk félig átlátszó lesz (innen ered a maszk elnevezés: lemaszkolja a kép többi részét, mint ahogy a fejünkre húzott maszk alól csak a szemünk látszik ki), ha egy réteg sem látható, fekete-fehér lesz a maszk. A csatornamaszk sávján jobb klikk -> Csatorna tulajdonságainak szerkesztése (Edit (Edit Channel Attributes) Attributes) (vagy duplaklikk a maszk ikonjára): 15
módosítható a neve, az átlátszóság mértéke és a színe (pl. ha a maszk mögött sötét pixelek vannak). Csatorna kijelöléssé alakítása (Channel to selection) gomb: a csatornába mentés (save to channel) inverze, a maszkból csinál kijelölést (pl. ha végeztünk a finomítással, módosítással). Csatornamaszkok kombinálása: Csatornamaszkot kijelöljük, és a Csatorna kijelöléssé alakítása Channel to selection gombra kattintunk. Sima kattintás: felülírja a kijelölést, Shift+kattintás: hozzáad, Ctrl+kattintás: kivonás, Ctrl+ Shift+kattintás: metszet kijelölése. Majd az így kapott kijelölést visszamenthetjük egy új maszkba.
5.2 Rétegmaszkok A rétegmaszk egy 8 bit mélységő speciális réteg, a réteg átlátszóságát szabályozza. Itt a fehér pixel az átlátszatlant, a fekete az teljesen átlátszót jelöli. A Rétegek (layers) ablakban a réteg ikonja mellett jelenik meg a maszk ikonja, ami megerısíti azt, hogy ez a maszk csak egy adott rétegre érvényes. Rétegmaszk létrehozása: Csak alfa csatornával rendelkezı réteghez lehet maszkot rendelni. Ha még nincs alfa csatorna, a Réteg (Layer Mask -> Rétegmaszk (Layer) ayer) -> hozzadása (Add (Add Layer Mask) Mask) (vagy jobb klikk a réteg sávján -> Rétegmaszk hozzadása (Add (Add Layer Mask) Mask automatikusan létrehozza azt is. Alapesetben fehér maszkot hoz létre, de választható fekete vagy átlátszó is, vagy a réteg alfa csatornájával megegyezı is. Maszk törlése: Réteg (Layer) -> Mask -> Rétegmaszk törlése (Delete Layer Mask) (vagy jobb klikk a réteg sávján a Rétegek (layers) ablakban -> Rétegmaszk törlése (Delete Layer Mask). Mask) A maszk nélküli réteg olyan, mintha egy teljesen fehér maszk lenne hozzárendelve. Munka a rétegmaszkkal: Vagy a réteg, vagy a maszkja aktív – ezt kis fehér keret jelzi (néha nehéz észrevenni). A megfelelı ikonra kattintással lehet váltani, hogy melyikkel akarunk dolgozni. Ezt mindig ellenırizzük, sok értetlenség forrása lehet! Alt+klikk a maszk ikonra: maga a maszk látszik csak, a réteg nem (zöld keret a maszk ikon körül). Ctrl+klikk a maszk ikonra: a réteg látszik a maszk hatása nélkül (piros keret).
5.3 Csatorna- és rétegmaszkok módosítása A maszkokat a szokásos rajzoló eszközökkel módosíthatjuk (ceruza, ecset, stb.). Mivel a maszkok szürkeárnyalatosak, csak fekete/fehér/szürke színeket használhatunk ilyenkor. Ha a maszkot szerkesztjük, maga a kép változatlan marad, mivel a maszk az aktív. Használhatunk kijelöléseket is a maszkok módosításánál. Egy kijelölt rész kivágása a háttérszínnel tölti ki a területet. Gradiensek használatával a rétegmaszkban nagyon jól összemosható két különálló kép. A gradiens kitöltés (gradient fill) (L) eszközt kell használni. Ha az opcióknál normál módot választunk, mindig új gradienst rajzol, felülírja az elızıt. Gradiensek kombinálásához próbáljuk ki a multiply vagy screen módokat!
5.3.1 Az átlátszóság használata maszkok szerkesztésénél A csatornamaszk alapból félig átlátszó, és az átlátszóság állítható a tulajdonságainál. A rétegmaszk átlátszóságát nem lehet így módosítani, itt a teljes réteg láthatóságán kell változtatni (csúszka a Rétegek (layers) ablakban), ez segíti a háttérnek megfelelı szerkesztést.
16
Jelöljük ki azt a területet, ahol a maszkot átlátszóvá szeretnénk tenni, és fekete háttérbeállítás mellett vágjuk ki (Ctrl+X). Vagy rajzoljunk a maszkra feketével.
5.3.2 Maszkok homályosítása Az élsimításhoz (antialiasing) hasonló hatást érhetünk el. Ha csak fekete-fehér a maszk, a kijelölés széle pixeles, lépcsıs lesz. Ezen lehet segíteni a Gaussian Blur szőrıvel, kicsi, például 1-es vagy 2-es sugárral alkalmazva. Nagyobb sugárral a élfinomítás (feather) effekthez hasonló hatást érhetünk el. Más érdekes hatású szőrıket is alkalmazhatunk a maszkra, tessék bátran kísérletezni!
5.4 Maszkok és kijelölések Ha a kijelölésünk nem tökéletes, maszkká alakítva tovább finomíthatjuk azt. Az éleket kinagyíthatjuk, és pl. halványra állított festékszóró (airbrush) eszközzel korrigálhatjuk a széleket. Maszk színnek válasszunk olyan színt, ami jól elüt a képtıl. A maszk invertálása is hasznos lehet annak ellenırzésére, hogy a tárgy nem lóg-e ki a maszk alól.
5.4.1 Gyorsmaszk (Quick Mask) A képen bal alul van egy kis gomb, azzal lehet bekapcsolni a gyorsmaszkot – a kijelölést gyorsan csatornamaszkká lehet alakítani, a maszk szerkeszthetı, és ugyanúgy egy gombnyomással visszaalakítható kijelöléssé. Akkor hasznos, ha gyosan akarunk dolgozni, és nem akarjuk a maszkot elmenteni. Ez tehát egy „eldobható”, ideiglenes maszk. A gyorsmaszk tulajdonságai (szín, átlátszóság) ugyanúgy állíthatóak.
5.4.2 A természetes maszk megtalálása A háttértıl színben/intenzitásban jól elkülönülı tárgy kijelölésében lehet hasznos az alábbi módszer. A réteget (képet) bemásoljuk (Ctrl+C), és egy új csatornamaszkba beillesztjük. (Ezzel automatikusan szükreárnyalatossá is konvertálódik, mert a maszk csak 8 bit mély.) A Réteg (Layer (Layer) ayer) -> Színek (Colors (Colors) Colors) -> Küszöbérték (Threshold (Threshold) Threshold)... (eszközzel fekete/fehérré konvertáljuk a szürkeárnyalatos maszkot. Utólagosan a lasszós kijelöléssel és kivágással ill. ceruzával, ecsettel korrigáljuk a kisebb hibákat. Ez a módszer általában célravezetıbb, mint a varázspálca (fuzzy select (magic wand)) eszköz, mert ott nehéz eltalálni az optimális színő forráspixelt.
5.4.2.1 Dekompozíció Színes képnél, ha az intenzitások nem nagyon különböznek, a színek viszont igen, akkor érdemes nem az egész képre, hanem csak valamelyik színkomponensére alkalmazni a Küszöbszint (threshold) eszközt. A színkomponenseket az Kép (I (Image) mage) -> Mode -> Szétbontás (Decompose (Decompose) Decompose) mővelettel kapjuk meg. Többféleképpen lehet komponensekre bontani a képet: RGB, CMY, HSV, stb. Egy új kép ablakban, külön rétegekben jelennek meg a komponens rétegek szürkeárnyalatos képekként. Ha a tárgy színe közel áll valamelyik alapszínhez, akkor nagyon eredményes ez a módszer.
17
6 Színek 6.1 Színterek RGB, HSV, CMY/CMYK
6.2 Szürkeárnyalatos képpé alakítás Többféleképpen is megtehetı: 1. Kép (Image (Image) Image) -> Mode -> Szürkeskála (Grayscale (Grayscale) Grayscale). Ez súlyozva veszi figyelembe az egyes színeket: y=0,3r+0,59g+0,11b. A szem ugyanis különbözıképpen érzékeny az egyes színekre. Fontos: minden réteg szürkeárnyalatos lesz! 2. Réteg (Layer (Layer) Layer) -> Színek (Colors (Colors) Colors) -> Árnyalat telítetség (Desaturate) Desaturate). Csak az aktív rétegre hat, és továbbra is lehet színezni a képet, marad RGB. Így viszonylag kontraszttalan és sötét lesz a kapott kép. 3. Kép (Image (Image) Image) -> Mode -> Szétbontás (Decompose (Decompose,) Decompose HSV, és a Value részt tekintsük. Az RGB komponensek maximuma lesz az új érték minden egyes pixel helyén. Ezért ez a kép lesz a legvilágosabb.
6.3 Fedési módok Normál esetben a teljesen átlátszatlan rétegek fedik egymást, az alsóbb réteg nem látható. A fedési mód változtatásával elérhetı, hogy a felsı réteg pixelei kölcsönhatásba lépjenek az alsóbb réteg(ek) pixeleivel. Mivel az alsó réteg színe hatással van a felsı színére, olyasmi hatást kapunk, mintha részben átlátszó lenne a felsı réteg. Normal: teljes fedés. Eloszló (Dissolve): a legalább részben átlátszó területeken figyelhetı csak meg változás: részleges átlátszóság nincs, ehelyett véletlenszerően szétszórja a felsı réteg átlátszatlan pixeleit az átlátszó pixelek között. Mögött (Behind) (csak rajzolásnál): A kijelölt réteg (legalább részben) átlátszó területei mögött jelenik csak meg az újonnan rajzolt ábra. Mintha egy üveglap felszínén már lenne rajz, és a hátoldalára rajzolnánk. (Vigyázzunk, a Keep transparency ne legyen bejelölve!) Továbbá, ha van rétegmaszk, és még nincs alkalmazva a rétegre, akkor az így rajzolt rajzot is lemaszkolja! Színtörlés (Color erase) (csak rajzolásnál): a kiválasztott színő pixeleket eltünteti a képrıl. Közeli színeknél csak halványít, ill. növeli az átlátszóságot. Az eddigiek tényleges fedési módok voltak, a következıkben fedési/keverési módok jönnek. Szorzás (Multiply): az alsó és felsı pixelek értékeit, mint vektorokat RGB komponensenként össeszorozza, és hogy 0-255 közé essen az új érték, elosztja 255-tel. Osztás (Divide): a háttér értékét komponensenként elosztja az elıtér értéke + 1-gyel (hogy ne legyen nullával osztás), és az RGB színtér határain túli értékeket egyszerően a színtérbe zsugorítja vissza. Ezért lehetnek „beégett” területek, pl. ahol az elıtér sötét és a háttér világos. Kivetítés (Screen): a rétegek értékeinek inverzét összeszorozza egymással, az eredményt normalizálja (/255) és invertálja.
18
Rávetítés (Overlay): a háttér értékével arányosan kombinálja a multiply és screen módokat: ahol sötét a háttér, ott a multiply mód fog dominálni, ahol pedig világos a háttér, ott a screen mód. Fakítás (Dodge): az eredmény az invertált rétegek hányadosának az inverze. Halványítja a felsı réteget. Sötétítés (Burn): az eredmény az invertált rétegek szorzatának az inverze. Sötétíti a felsı réteget. Erıs fény (Hard light): screen és multiply kombinációja. Gyenge fény (Soft light): a kép éles vonalait lágyítja, halványít. Szemcsés kivonás (Grain extract): Fénykép negatív szerő hatást kelt. Szemcsés összefésülés (Grain merge): Az elıbbinek egy módozata. Különbség (Difference): komponensenkénti értékek különbségének az abszolút értéke (egymástól való távolsága). Összegzés (Addition): komponensenkénti értékek összegzése, a túl világos értékeket levágja az RGB színtér határánál. Kivonás (Subtract): komponensenkénti értékek kivonása (háttér – elıtér), a túl sötét értékeket levágja az RGB színtér határánál. Csak sötétítés (Darken only): az elı- és háttér pixelek értékei közül a kisebbiket tartja meg komponensenként. Csak világosítás (Lighten only): elı- és háttér pixelek értékei közül a nagyobbikat tartja meg komponensenként. Árnyalat (Hue): Az elıtér hue értékét kombinálja a háttér saturation és value értékével. Telítettség (Saturation): Az elıtér saturation értékét kombinálja a háttér hue és value értékével. Szín (Color) az elıtér hue és saturation értékét kombinálja a háttér világosság-értékével. Érték (Value): Az elıtér value értékét kombinálja a háttér hue és saturation értékével.
6.3.1 Fedési módok használata Képek részleteinek átszínezésére használható pl. a fedési mód (Color blending mode). A megfelelı képrészlet kijelölése után egy új, a kép fölött létrehozott, átlátszó aktív réteg kijelölt területét befestjük valamilyen színőre. A Color fedési mód a háttértıl (eredeti képtıl) kölcsönzi a világosság értékét, ezért az eredmény realisztikus, a kép árnyalatainak megfelelıen változó lesz. A nagyon világos vagy fehér területek színezésére nem jó ez a fedési mód, ott inkább pl. a szorzás (multiply) módot használjuk az új, átlátszó réteg kijelölt részeinek festésére, esetleg valamekkora átlátszósággal.
6.4 Átlátszóság Az átlátszóság is tulajdonképpen egy fedési mód, egyszerő szorzással és összeadással kifejezhetı: az eredményt az átlátszatlansággal szorzott elıtér és az átlátszósággal szorzott háttérszín összege adja. (Átlátszóság = 1 – átlátszatlanság, tehát pl. ha egy réteg 75%-ban átlátszatlan, az ugyanazt jelenti, mint hogy 25%-ban átlátszó.) Az átlátszatlanság pedig nem más, mint az alfa csatorna értéke (255-ös alfa érték felel meg a 100%-os átlátszatlanságnak.) Az RGB színtérben (kockában) úgy lehet elképzelni az átlátszóság mértékének változtatásával létrejövı új színvektorokat, hogy ezeknek végpontjai az elıtérszín vektort a háttérszín vektorral összekötı egyenesen vannak. Nem csak a rétegek átlátszóságát lehet változtatni, hanem az összes rajzoló eszközét is, az eszköz opcióit megjelenítı ablakrészben.
19
7 Retusálás 7.1 A tónusok terjedelmének javítása 7.1.1 Világos területek és árnyékok Példa: teljes tónusterjedelmő szürkeárnyalatos kép bemutatása. A teljes tónusterjedelem azt jelenti, hogy vannak 0 (fekete) és 255 (fehér) értékő pixelek is, és ezek között is minden érték elıfordul. Az elıfordulási gyakoriságot a Réteg (Layer (Layer) ayer) -> Színek (Colors (Colors) Colors) > Szintek (Levels (Levels) Levels ablakban láthatjuk. Az ablak mérete növelhetı, hogy jobban látszódjon az eloszlás. Sok kis függıleges vonalból (összesen 256 db) áll össze a grafikon. Az egyes függıleges vonalak magassága azt mutatja, hogy az adott értékő pixelbıl hány darab van a képen. Ez tehát nem más, mint egy diszkrét eloszlási függvény.
7.1.1.1 A Szintek (Levels) ablak gyakorlati haszna Ha az ablak bal oldalán nem látunk vonalat, az azt jelenti, hogy sötét árnyalatok nincsenek a képen, vagyis általában világos a kép. Fordítva, ha jobb oldalon nincs vonal, akkor sötét a kép. Ha csak középen van vonal, akkor lapos, kontraszttalan a kép. Ezért érdemes a fenti Bemeneti szintek (Input levels) csúszkán a háromszögeket úgy igazítani, hogy a képen elıforduló legsötétebb pixelnek a feketét feleltessük meg, a legvilágosabbnak meg a fehéret. Vagyis a két pöcök közti szakaszt (sötétszürkétıl világosszürkéig) széthúzzuk a teljes terjedelemre (feketétıl fehérig), ezáltal kontrasztosabb, tartalmasabb lesz a kép, nı a tónusterjedelem. (Vannak kivételek: pl. fehér lepedın egy fehér ing – itt csak világos árnyalatok vannak, az árnyéknak ne a feketét feleltessük meg!) Kimeneti szintek (Output levels) csúszka: itt megadható, hogy a képen milyen színárnyalatok jelenjenek meg. Ha szőkebbre vesszük a két pöcök közötti tartományt, a kívül esı árnyalatok eltőnnek a képrıl, vagyis az értékkészlet szőkül, csökken a kép tónusterjedelme. A Szintek (Levels) eszköz használata elszínezıdést okozhat a képen. Nem kell aggódni, ez korrigálható egy újabb eszközzel, melynek neve Görbék (Curves)..
7.2 Elszínezıdések megszüntetése (Curves) Akkor jön létre elszínezıdés, ha a vörös, zöld és kék csatornák nem kiegyensúlyozottak, hanem valamelyik túlsúlyban van – ez vonatkozhat a teljes képre, de szorítkozhat pl. csak az árnyékokra, vagy világosabb területekre is. Fényképeken ez elég gyakori jelenség, ha a fehéregyensúly nem megfelelıen lett beállítva. Réteg (Layer (Layer) Layer) -> Színek (Colors (Colors) Colors) -> Görbék (Curves (Curves) Curves) Öt csatornára alkalmazható (Value, R, G, B, Alpha), de minket most csak az RGB hármas érdekel. Vezérlıpontok létrehozása: kattintással, eltüntetése: összevonással. Alapból 2 pont van a 2 sarokban. Görbe jelentése: az x tengelyen lévı árnyalatokhoz az y tengelyen lévı színeket rendeli hozzá, vagyis ezek lesznek az új értékek. Ha a görbe középpontjára kattintok, és felfelé húzom, akkor a sötét tónusok kontrasztja nı (mert kiszélesedett a sötét színek értékkészlete, tehát több részlet lesz megfigyelhetı a sötét területeken), de vigyázat, mert a világosaké meg csökken. És fordítva.
20
7.2.1 Színkorrekció a szürkeárnyalatok kiegyensúlyozásával A Szín beállítása képrıl (Color picker) színpipetta eszközzel (O) mintát veszünk olyan helyeken, ahol fehér, semleges szürke, vagy fekete színt várunk, pl. hófolton, fehér papíron, aztán különbözı árnyékos vagy sötétebb területeken. Az RGB komponensek értékére támaszkodva a Görbék (Curves) ablakban mindhárom színcsatornára külön-külön elvégezzük a javítást. Pl. ha egy árnyékban, ahol középszürke színnek kellett volna lennie (127, 127, 127) más értékeket kapunk, pl. 100, 125, 160, akkor ebbıl tudjuk, hogy a kék túlsúlyban van, a vörösbıl pedig kevés van. A középsı számhoz igazodva, megkeressük a 160-as x értékhez tartozó pontot a kék görbéjén (ez alapesetben egyenes, tehát ez a 160,160 x,y érték lesz), és lehúzzuk a 125-ös értékig (ez volt a középsı érték, a zöld értéke), vagyis koordinátákkal kifejezve a 160,125 x,y pontba. Hasonlóképpen a vörös görbén a 100,100 pontra bökünk, és felhúzzuk a 100,125-be. Eredmény: ahonnan mintát vettünk, tökéletesen szürke lesz. Az eljárást megismételhetjük egy világosabb és egy sötétebb seszínő pontból vett minta értékei alapján, hogy tökéletesebb színkorrekciót kapjunk. A képen a legvilágosabb és a legsötétebb helyek megtalálásában jó segítséget nyújthat a Küszöbszint (Threshold) eszköz.
7.2.2 Színkorrekció egyéb színek tökéletesítésével Nem csak a szürkét tehetjük teljesen szürkévé, hanem más ismert színbıl is kiindulhatunk, tehát pl. egy piros zászlót is teljesen pirossá lehet varázsolni ezzel a módszerrel.
7.2.3 Próbálkozásos módszer Mind a három szín görbéjén helyezzünk el 3 vezérlıpontot a segédvonalak metszéspontjában. Ezek lesznek a sötét, közepes és világos árnyalatokhoz tartozó pontok. A képet a háttérben figyelve, kezdjük el kis környezetben mozgatni a pontokat eredeti helyüktıl nem túlságosan eltávolodva, de mehetünk minden irányba. Ha javulást észlelünk a képen, tartsuk meg a változtatást, különben vonjuk vissza. A módszer elınye, hogy külön-külön lehet a 3 pontot mozgatni, a másik 2 mozdulatlan marad. Összesen tehát 9 vezérlıponttal lehet játszani. Tudományosan nem lehet megfogalmazni, hogy mire törekedjünk. Vigyázat! Érdemes a monitor gammáját a próbálkozás elıtt beállítani, nehogy mások monitorán rosszul jelenjen meg az, ami nálunk jól mutat! A gamma beállításhoz vannak elérhetı segédeszközök, például: .
7.2.4 A téma részletgazdagítása A kép legfontosabb része a téma. Jól jön, ha ezen a részen minél nagyobb a kontraszt. Sokszor segít az auto levels eszköz a kép színeinek javításában: Réteg (Layer (Layer) ayer) -> Színek (Colors) Colors) -> Szintek (Levels (Levels) Levels), Automatikus gomb. Viszont lehet, hogy pont a téma részletei vesznek el. Megoldás: ilyenkor meg kell nézni (a Küszöbszint (Threshold) eszköz segítségével), hogy a téma világosság szerint mely értékek közötti tartományban helyezkedik el, és a Görbék (Curves) ablakban az Érték (Value) csatornának ezen x értékek közé esı szakaszát kell meredekebbé tenni. Ezáltal ennek a lényeges tartománynak nı a részletgazdagsága (a többi, érdektelen tartomány rovására). Azt, hogy mennyivel legyen meredekebb a szakasz, kísérletezéssel dönthetjük el, folyamatosan figyelve a képen a változtatások hatását.
21
7.2.5 Egyéb színezı eszközök A Réteg (Layer) -> Színek (Colors) alatt a Színegyensúly (Color Balance) és a FényerıKontraszt (Brightness-Contrast) eszközöknek nem sok értelme van, mert mindent, amit ezek tudnak, meg lehet csinálni a Görbék (Curves) eszközzel is. Az Árnyalat-Telítettség (Hue-Saturation) segítségével viszont érdekes eredményeket kaphatunk, pl. a kép egy részét deszaturálhatjuk, azaz szürkeárnyalatossá tehetjük, úgy, hogy a többi szín megmarad. Ehhez válasszuk ki pl. a kék vagy cián csatornát, és a telítettség (Saturation) csúszkát vigyük le -100%-ra.
7.3 Hibák eltüntetése a Festés mintával vagy képrészlettel (Clone) eszközzel Néha valami elrontja a fényképet, pl. villanyvezeték, ember, stb. Ezeket könnyen eltüntethetjük a Clone (C) eszköz segítségével. A kép valamely részletével (melynek középpontját Ctrl+kattintással kell meghatározni) felülírhatunk más képrészleteket. Válasszunk egy megfelelı mérető ecsetet (határozott vagy elmosott szélő). Sokszor jobb az elmosott szélő, hogy ne legyen észrevehetı az átmenet. Ajánlott többször kijelölni Ctrl gombbal a forrás középpontját, és kis szakaszokkal kell dolgozni, hogy mindig az adott környezet színét vegye fel a javítás. 3 módban mőködik a clone eszköz, amelyet az eszköz opcióinál állíthatunk be. • Nem igazított (Non-aligned) rajzolás közben minden egyes kattintás új másolási mőveletnek számít, azaz minden ecsetvonás elején visszatér a kijelölt középponthoz, és annak környezetét kezdi el másolni. • Igazított (Aligned): Csak az elsı kattintás helye számít, a többi ecsetvonást ehhez igazítja, vagyis nem tér vissza mindig a kiindulási pont környezetének másolásához. • Rgisztrált (Registered): itt csak az számít, hogy melyik képet/réteget jelöljük ki (mindegy, hogy Ctrl+hova kattintunk), a cél képre/rétegre az eredeti réteg azonos pozíciójú képpontjai lesznek másolva. Hibák eltüntetéséhez az elsı 2 mód használható.
7.3.1 Szőrı-ecset (Filter brush) Olyan hatást érhetünk el, mintha csak ott lenne alkalmazva egy szőrı, ahova ecsettel rajzolunk: Másoljuk le a réteget (Réteg Réteg (Layer (Layer) ayer) -> Réteg Kétszerezése (Duplicate Layer) Layer)), alkalmazzuk a szőrıt a másolatra. C, Forráskép (Image source), Registered. Ctrl+klikk a szőrt rétegre (forrásként kijelöljük), és rajzoljunk az eredeti rétegre.
7.3.2 Elızmény-ecset (History brush) Másoljuk le a képet (Ctrl+D), az eredetin (csak itt vannak meg az elızmények!) Ctrl+Z, majd C, Forráskép (Image source), Registered. Ctrl+klikk az egyik rétegre, rajzoljunk a másikra (undo vagy redo brush, attól függıen, hogy melyik a forrás kép).
7.4 Élesítés Általában ez az utolsó lépés a kép javítása során. (Ha át is kell méretezni a képet, elıbb méretezzük át, utána élesítsük!) Kétféle mód van élesítésre: Szőrık (Filters (Filters) ilters) -> Kiemelés (Enhance (Enhance) Enhance) -> Élesítés (Sharpen (Sharpen) Sharpen) és Szőrık (Filters) -> Kiemelés (Enhance) -> Maszk életlenítése (Unsharp (Unsharp Mask) Mask). Ez utóbbival jobb hatások érhetık el, ezért ezt mutatjuk be.
22
7.4.1 Élesítés (Sharpen) Az átmenet környékén mindig csak 1 pixel széles sáv értékeit változtatja meg: a világosabb részen ezt a sávot világosítja, a sötétebb részen sötétíti. Csak a világosítás/sötétítés mértékét lehet egyetlen számmal megadni, mást nem lehet állítani. Zajosabbá is teszi a képet.
7.4.2 Maszk életlenítése (Unsharp Mask) Úgy élesíti a képet, hogy közben a zajt/hibákat nem erısíti fel. Az eredeti képbıl levonja az elmosott kép értékeit, a kapott különbséget hozzáadja az eredeti képhez. Mőködés bemutatása egy sima szürkeátmeneten (a kép fele egyszínő világosszürke, másik fele sötétszürke). Beállítható értékek (okosabb, mint a Sharpen): • Sugár (Radius): az elmosás mekkora sugárral történjen. Nagyobb képméretnél/felbontásnál nagyobb értéket adhatunk meg. • Mérték (Amount): az élesítés mértéke (amplitúdója) • Küszöbszint (Threshold): csak akkor élesít, ha a határvonalon a pixelek értékének különbsége legalább ennyi. Ezzel a finom színátmenetekkel rendelkezı területeket „meg lehet védeni az élesítéstıl”, nem romlik el a képünk. Gyakorlati tanácsok: a sugár (radius) értékét lehetıleg vegyük kicsire (2-4), hogy elkerüljük a túl nagy mértékő világosodást/sötétedést az átmeneteknél. Az érték (amount) viszont legyen a lehetı legnagyobb, de úgy, hogy még ne legyen túl zajos a kép. Általában 0,7-1,5 közötti érték megfelelı. Nyugodtan próbálkozzunk, ha nem jó, akkor Ctrl+Z és Ctrl+Shift+F.
7.4.2.1 HSV szétbontás (dekompozíció) + Maszk életlenítése (Unsharp Mask) Mivel az élesítés színcsatornánként történik (RGB), és utólag ezeket összekombinálja a program, elıfordulhatnak színhibák az élesítés során (elszínezıdnek az átmenetek). Ezen úgy lehet segíteni, hogy HSV szétbontás (dekompozíció) után (Kép Kép (Image (Image -> Mode -> Szétbontás (Decompose (Decompose) Decompose), HSV) csak az Érték (Value) csatornát élesítjük, majd összekomponáljuk a képet (Kép Kép (Image (Image -> Mode -> Összevonás (Compose (Compose) Compose), HSV). Mivel az Árnyalat (Hue) csatornához nem nyúlunk, a színek változatlanok maradnak.
8 Kompozíció A fedési módok és rétegmaszkok megfelelı használatával lehet több képbıl összeállítani egy kompozíciót.
9 Képek létrehozása GIMP-pel Az eddigiekben fıként arról volt szó, hogy egy meglévı képet hogyan módosíthatunk. Most azt mutatjuk be, hogy ha üres lappal indulunk, hogyan tudunk a programmal képet létrehozni, vagyis hogyan lehet rajzolni, festeni. A rajzolás során viszonylag gyakran használjuk az alábbi eszközöket.
9.1 A kitöltı eszköz (Bucket fill) használata A színnel vagy mintázattal kitöltı eszköz a vödrös ikon (Bucket Fill), elıhívása: Shift+B. Teljes rétegeket, vagy kijelöléseket, vagy hasonló színő területeket lehet vele átfesteni. Az opcióknál beállítható, hogy elıtér/háttérszínnel, vagy mintával töltse-e ki az adott területet. Mőködése abban hasonlít a varázspálca mőködéséhez, hogy itt is megadható egy küszöbérték (Threshold), ami azt jelenti, hogy azokat a pixeleket fogja átszínezni, amelyek a kattintott pixeltıl legfeljebb ennyi értékben térnek el, és csak egybefüggı területeket tölt ki. Ha ez 255, 23
az egész réteget/kijelölést kitölti. Ha 0, csak az adott (kattintással kijelölt) színőeket, ami egy fényképnél lehet akár 1 pixelnyi terület is! Elsimítást (Antialiasing) használó szövegnél ajánlatos bejelölni a rétegnél (Rétegek (layers) ablak) a Átlátszóság megırzése (Keep transparency) jelölınégyzetet, hogy megtartsa a ferde szélek simítását. Az Átlátszatlanság (Opacity) csúszkával a kitöltéshez használt festék átlátszóságát lehet állítani, és akár fedési módot is változtathatunk (Mode).
9.2 Színátmenetek (Gradiensek) használata Elıhívása: L. Válasszunk egy gradienst az opcióknál a Színátmenet (Gradient) melletti, gradienst ábrázoló kis négyszögre kattintva, ez lehet egy elıtér/háttér színátmenet, vagy valamilyen elıre elkészített egyéb gradiens. Határozzuk meg a gradiens alakját Forma (Shape). Jelöljük ki a kezdıpontot, húzzuk az egeret, majd engedjük el a gombot. Hosszabb húzás nagyobb területen eloszló finomabb átmenetet eredményez. Akár ki is mehetünk a kép határain kívülre a húzás közben! Forma (Shape): pl. a Kúpos (Conical) olyan hatást kelt, mintha egy oldalról megvilágított kúpot néznénk felülrıl. A Formázott szögletes (Shaped (angular)), Formázott gömbölyő (Shaped (spherical)), és Formázott gödrös (Shaped (dimpled)) csak a kijelölés határain belül alkalmazza a kitöltést, és hatása független a kattintás/elengedés helyétıl. A gradiens színeloszlásában különböznek egymástól. Ismétlés (Repeat) Ismétli a gradienst, tehát pl. lineáris kitöltés esetén a húzással kijelölt részek elıtt és után nem a végszínek által kitöltött egyszínő terület lesz, hanem a gradiens ismétlıdik: főrészfoghullám (Sawtooth wave), hirtelen ugrással a végeken, vagy Háromszöghullám, (Triangular wave,) oda-vissza megy a gradiens, hirtelen színugrás nélkül. Eltolás (Offset) hol kezdje a színátmenetet, a húzás hány %-ánál. Ez elıtt csak a kezdeti színnel történı egyszínő kitöltés jelenik meg.
24