Gazdasági alapok Vállalkozási formák 2016. október 26.
Globalizáció
Globalizáció alatt a különböző társadalmi rendszerek (például a gazdaság, a politika, a kultúra, a kereskedelem és a kommunikáció) nemzetközi összefonódását értjük.
A gazdasági globalizáció legfontosabb szereplői a multinacionális vállalatok, amelyek tulajdonosai (mint ahogy nevük is mutatja) több nemzetből kerülnek ki, míg a transznacionális vállalatok tulajdonosai egy nemzetből valók, és termelésüket világméretekben szervezik.
A világ legnagyobb vállalatai A rangsort a Forbes évente frissíti négy gazdasági mutató alapján.
magyar GDP 2014-ben 138,39 milliárd dollár
Visszafordíthatatlan folyamat FENNTARTHATÓSÁG: kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”
A GAZDASÁG FEJLETSÉGÉNEK „MÉRŐESZKÖZEI”
GDP (gross domestic product) bruttó hazai termék = az adott országban egy év alatt megtermelt, előállított új termék és a szolgáltatások összértéke
GNP (gross national product) bruttó nemzeti termék = nem tartalmazza a külföldi vállalatok által megtermelt értéket, de figyelembe veszi a hazai vállalatok által külföldön megtermelteket
összehasonlíthatóság szükséges hozzá az értékek egy főre való vetítése (USD/fő; EUR/fő)
gazdasági növekedés GDP előző évi adatához való viszonyítás %-ban mérve
Piac
Def.: a csere színtere, ahol a vevő és az eladó, a kereslet és a kínálat találkozik egymással.
Csoportosítása
Földrajzi elhelyezkedés
Termék vagy termékcsoport
Közgazdaságtan szempontjából
Fogyasztási javak piaca
Termelési tényezők piaca
Elemei: az ár, a jövedelem, a kereslet és a kínálat
Szereplői:
Vevők
Eladók
(szerep változhat)
Piac szerkezet: a piaci szereplők egymáshoz viszonyított versenyhelyzete.
et
Kereslet
Egy termék piaci kereslete (keresleti görbéje) megmutatja, hogy az összes vásárló különböző árak mellett mennyit hajlandó és képes megvásárolni egy termékből.
Kereslet törvénye
Kínálat
Egy termék piaci kínálata (kínálati görbéje) azt fejezi ki, hogy az összes termelő különböző árak mellett mennyit hajlandó és képes előállítani egy termékből.
Kínálat törvénye
Piaci egyensúly
Az a kitüntetett piaci helyzet, ahol a vevők szándéka találkozik az eladók szándékával, és a vevők pontosan ugyanannyi terméket kívánnak megvenni, mint amennyit az eladók el akarnak adni.
Alfred Marshall (1842- 1924) angol közgazdász nevéhez fűződik a kereslet és kínálat grafikus elemzése, és a két függvény együttes ábrázolását gyakran nevezik Marshallkeresztnek.
Vállalkozási alapok
Mi szükséges egy üzleti vállalkozás sikeréhez? Potenciális
üzleti lehetőség Tőke (befektetés) Vállalkozói készség vállalkozó Kockázatvállalás Reális üzleti terv
Vállalkozzunk-e? Az
alternatívák számbavétele
(előnyök, hátrányok Munkaidő
hossza
Stabilitás,
biztonság, kockázat
Főnök-beosztott Folyamatos
viszony
döntési kényszer
Megfontolandó kérdések? mit akarok elérni a vállalkozással? elegendő tudás és tapasztalat áll rendelkezésemre? Reálisak-e elképzeléseim? Melyek személyiségem gyenge és erős pontjai?
Tulajdonságok: kapcsolatteremtő képesség,rugalmasság, eredetiség, magabiztosság, önkontroll, érzékenység, szervezőképesség, gyorsan képes dönteni, stb.
Üzleti tevékenység kiválasztása
Üzletszerű gazdasági tevékenység: a vállalkozó saját nevében, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenység
Mire lehet vállalkozni?
Köre nagyon széles (termelő, szolgáltató, kulturális, oktatási tevékenység, stb)
Nem folytatható „állami monopóliumként” fenntartott tevékenység, amelyet a törvény, törvényerejű rendelet, vagy kormányrendelet az állam, állami szerv vagy állami gazdálkodó szerezet részére tart fenn
Választás: személyes képességekkel, érdeklődéssel és az anyagi lehetőségekkel a leginkább összhangban lévő legyen TEÁOR – tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere
Vállalkozás elnevezése
Találó, rövid legyen, Utaljon a vállalkozás termékére, szolgáltatására
Cégbejegyzés jogi szabályai szerint Cégkizárólagosság (a cégnév különbözzön más cégek elnevezésétől) Cégvalódiság (a tényleges tevékenységet tükrözze) Cégszabatosság (az elnevezés feleljen meg a magyar helyesírás szabályainak)
Cégnév
Három egységből áll a) vezérnév (azonosításra szolgál) b) alaptevékenység c) társasági forma
Vállalakozás helyének kiválasztása
Székhely: a vállalkozás adminisztratív központja Telephely: az üzleti tevékenység folytatásának helye, amely a székhellyel azonos közigazgatási területen fekszik Fióktelephely: a székhelytől eltérő közigazgatási területen fekszik
Telephely kiválasztásának szempontjai: közlekedési megfontolások, munkaerő közelsége, piac közelsége, költségmegfontolások, helyi jogi, adminisztratív, adófizetési kötelezettségek eltérése, alapvető infrastruktúrával való ellátottság, későbbi terjeszkedés lehetősége
Vállalkozási forma kiválasztása
Egyéni
vállalkozás
Társas
vállalkozás
A vállalkozások általános jellemzői
Önállóság
Célmeghatározás (mit?, kinek?, hogyan?)
Döntések (vállalkozási forma, alaptőke, munkavégzés..)
Kockázatvállalás
Eredményérdekeltség
Felelősségvállalás
Jogi felelősség
Erkölcsi felelősség
Anyagi felelősség
Jogi felelősség
Önálló jogi személy (= jogi személyiséggel rendelkező szervezet)
A vállalkozások jelentős része önálló jogi személy, ennek lényege, hogy az őket létrehozó tagoktól elkülönült vagyonnal és szervezettel rendelkeznek.
Nem önálló jogi személy (=jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet)
Amikor nincs vagy csak nagyon egyszerű a kialakított szervezeti struktúra, és az önálló jogi személyhez képest kevesebb „jogosítvánnyal” rendelkezik.
